KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE, MegjeM limes szerdáiésszombatos. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS

Vili. évfolyam.

103—104. (753—754.) i

lidűapest, 185)8 é v i d e c z e m b e r hó 24.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE, Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

Szerkesztőség és IriadóHjv^al: Bn<|»p.eff |Közte|ek)i

MegjeM liMes szerdái és szombatos.

Kéziratokat a szerkeszti1 - ~

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Lapunk ezen karácsonyi ünnepi számát 20,000 példányban küldjük szét a magyar gazdáknak. Eddigi hét évi működésűnkre a legnagyobb megelégedéssel tekinthetünk vissza, mert törekvéseink . iránt a gazdaközönség kezdettől fogva fokozódó mértékben nyilvánította megelégedését és bizodalmát, a mit a gazdaközönségnek az a páratlan felkarolása bizonyít legjobban, a melyben lapunkat részesítette. Törekvésünknek sikere: hogy a „Köztelek"

a magyar mezőgazdasági érdekek hű tüköré és pártatlan előharezosa legyen, csakis a gazdaközönség további fokozottabb pártfogásától függ. Hisszük, hogy valamint lapunk a múltban becsülettel igyekezett feladatát a magyar mezőgazdaság érdekeinek előmozdítása munkájában betölteni és ebben a működésében eredményeket is ért el, ugy a gazdaközönség a jövőben sem fogja pártfogását tőlünk megvonni, sőt a mai folyton súlyosbodó gazdasági helyzetbén még nagyobb számban fog tömörülni azon zászló köré, a melyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a gazdai érdekek elősegítésére kibontott s melynek diadalra juttatása terén hivatalos lapjának nem kis része van. Ezért kérjük, ezért reméljük a gazdaközönség szellemi és anyagi támogatását a jövőre is. Lapunk beosztásában a múlthoz képest semmi változás nincs. Iparkodni fogunk azt „szellemi részében és külső kiállításában" a folyton fokozódó méltányos igényeknek megfel előleg tökéletesbiteni. > A „ K ö z t e l e k 8 lap szervezete a következő: A „ K ö z t e l e k 8 az Orsz. Magyar Gazd. Egyesület tanácsának felügyelete alatt áll. Szerkesztőség: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az O. M. G. E. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G . E . szerkesztőtitkárja. Társszerkesztő: Buday Barna az O. M. G. E. titkára. Szakvezetők: Növénytermelés: Kerpely Kálmán a debreczeni m. kir. gazd. tanintézet tanára. Trágyázás: Cserháti Sándor a m.-óvári m. kir. gazd. akad.tanára. Gazdasági üzlettan: Hensch Árpád a m.-óvári m. kir. gazd. akad. tanára. Kertészet és szölömivelés: Angyal Dezső a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet igazgatója. Állattenyésztés és táplálás: Monostori Károly m. kir. állatorvosi akadémia tanár. Gazdasági jog: dr. Szilárd Ferencz köz- és váltóügyvéd. Állategészségügy és gyógyászat: dr. Hutyra Ferencz a m. kir. állatorvosi akad. igazgatója. Talajjavítás, vizszabályozás és rétmivélés: Kvassay Jenő földmiv. min. tanácsos, a m. kir. kultúrmérnöki hivatal főnöke. Mezőgazdasági építészet: Száhlender Gyula a m.-óvári m. kir. herczegi urad. épitésze. Gazdasági vegytan: dr. Liebermann Leo az orsz. chemiai intézet igazgatója. Gazdasági ipar: Zalka Zsigmond a kassai m. kir. gazd. tanintézet tanára. Gazdasági növénytan (növénybetegségek, magismeret,, élettan): Mezey Gyula a magyar-óvári kir. gazdasági akadémia tanára. Gazdasági rovartan és a kártékony rovarok elleni védekezés: Jablonowski József az áll. rovartani állomás vezetője. Halászat: Landgráf János országos halászati felügyelő. Gazdasági gépészet: ifj. Sporzon Pál a debreczeni m. kir. gazd. tanintézet tanára. Mint külön havi. melléklet jelenik meg a „Gazdatisztek Lapja" Jeszenszky Pál OMGE. titkár szerkesztésében, „Baromfiak" Hreblay Emil baromfitenyésztési felügyelő szerkesztésében és a „Tejgazdaság". Közgazdasági cistáink irják. IUusztráezióinkat Vladár Ernő, Zombory János

czikkeinket, a melyek az összes aktuális elsőrendű művészeink: készítik.

kérdéseket

Vastagh Géza, Büttner

felölelik, elsőrendű

Helén,

Goró

Lajos,

szakeröink

és publi-

Méissl Ágost, Németh

Lajos,

GaboTiatudósitásairikat a legnagyobb részletességgel a szerkesztőség állítja egybe; szesztudósitást Goldfinger Gábor szeszgyári-hivatalnok ád, & budapesti marhavásárról, valamint a lóvásárról szóló tudósításainkat a székesfővárosi vásárigazgatóság adja, a heti vásárok árjegyzését pedig a Központi Vásárcsarnokban működő: „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó

Szövetkezete8

szolgáltatja.

207 munkatársunk nevét lapunk más helyén közöljük. Azt hisszük, hogy á fenti óriási szellemi erö legjobb ajánlat a „Köztelek" saját érdekében cselekszik, ha vállalatunkat felkarolja és terjeszti.

A „KÖZ

TELEK"

Mai számunk 36 oldal.

részére és a magyar gazdaközönség csak

szerkesztősége.

1854

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 24.

103—104. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

A magyar gazdákhoz! A magyar nemzet anyagi érdekei soha nagyobb koczkázatnak kitéve nem voltak, mint éppen most, amidőn a pojitikai bizonytalanság és. Ausztriával való kiegyezésünk megakadása miatt a közgazdasági életnek müaden részében a pangásnak, sőt a visszalianyatlásnak kétségtelen bekövetkezte előtt, állunk,. A várva-várt kibontakozás helyes utjai ma jobban el vannak homályosulva, semhogy az azokból kivezető vezérfonalat megjelölni lehessen. Egy azonban bizonyos és ez az, hogy a mezőgazdasági. é|dekek:^é'inek kétszeres éberséget kell kifejteniök, hogy a zavaros viszonyok között, is megmenthető ^és biztositható- legyen a mezőgazdaság számára az, ami egyáltalában lehetséges. Ennek pedig egyedüli eszköze csakis a mezőgazdasági érdekek képviselőinek tömörülése íolvtán előálló társadalmi szervezkedés hathatós működése lehet. A magyar gazdatársadalom a lefolyt évtizedben erőteljes működést fejtett ki, hogy mezőgazdasági érdekképviseletének szervezetét megteremtse. Kitartó törekvésének méltó koronáját és állami létünk ezeréves fennállásának egyik legszebb ünnepét képezte a gazdatársadalom szervezkedésének sikerülte a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének megalakitása által. Ez a szervezet van hivatva a politikai helyzet kedvezőtlen volta daczára a társadalmi tevékenység terén biztosítani a mezőgazdasági érdekeket, de egyszersmind hivatva van arra is, hogy éber figyelmével résen állva, a : szükség pillanatában közvetlen beavatkozásával az áldatlan helyzetből való kibontakozásnál közreműködjék. Erre nemcsak azért van jogosultsága, mert. az ország legjelentékenyebb, tehát legtöbb ahyagi érdekét felölelő termelési ágát képviseli, hanem azért is, mert a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a legfüggetlenebb, a legintelligensebb, a nemzeti törekvések irányítására a leghivatottabb középbirtokos osztályt öleli fel, amelynek közreműködését az egész ország ebben az irány-, ban is méltán megkövetelheti. Addig is azonban, mig a vázolt eshetőség bekövetkezhetik, a társadalmi tevékenységnek oly széles mezeje kínálkozik, amelynek mivelése nemcsak hálás talajt, hanem el nem maradható eredményeket is biztosit. A társadalmi működésnek első sorban a kisemberek exisztencziájának biztosítására, a nép legszélesebb rétegei jólétének emelésére, ezáltal1 a társadalmi ellentétek kiegyenlítésére és a társadalmi béke megteremtésére és biztosítására, kell irányulnia. A gazdatársadalomnak működése .ezen területén a munkás- és szövetkezeti törvények nagy segitségére jönnek. A z előbbinek humánus szellemben való felfogása és alkalmazása, a jóravaló, munkások megelégedését és megélhetésük biztosítását, szigorával pedig a zavargó elemeknek megfékezését és • a törvényes rend korlátai közé való szoritását segiti elő. A z utóbbi törvény pedig alkalmat nyújt arra, hogy a szövetkezeti eszme a legszélesebb keretben érvényesülve, éppén a kis exisztencziákat legjobban suj.tő gazdasági viszonyok káros hatása a társadalom közreműködésével enyhittess.ék. A gazdatársadalom működésének ezen a két téren való erőteljes jelentkezése már magában véve igazolni képes a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége alakulásának jogosultságát. De ezeken kivül számos'más kisebb-nagyobb működési irány mutatkozik, melyek mint: apró patakok a mezőgazdasági érdekképviselet hatalmas folyójában egyesülve, a jólét számtalan feltételét hordozzák magukban s a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének jelentőségét emelik. Ezek között. különösen reá kell még mutatnom a szövetség azon működésére, mely a mezőgazdasági képzettség és látkör emelésére van hivatva s amely a jövő évben elsőül a Szegedi általános. mezőgazdasági kiállítás rendezésében nyilvánul. Hem a feltűnés, nem a külső czifrasággal elérhető hatás, hanem a belső értékek feltárása, ezzel uj ösztönök felkeltése, az általános gazdasági haladás előmozdítása a czél, melyet a szövetség e kiállítással maga elé tűzött.. Mennyire fog ez sikerülniarra csak biztató reményeink' vannak. Minden összevéve, a gazdatársadalomnak a legszorosabb tömörülésére utal. Sok ideig magunkra hagyva, végre meg kellett győződnünk, hogy a mezőgazdaság kedvezőtlen helyzetén javítani első sorban magunknak kell. A gazdatársadalom a kor intő szavát megértette és évről-évre nagyobb számban csoportosul a gazdasági egyesületekben. Ennek az eredménye az, hogy a társadalmi megnyilatkozás az illetékes kormánykörökben is évről-évre' nyer súlyában és hatásában. Hogy ez az erkölcsi suly oda fejlődjék, hogy döntő nyomatékkal hasson a mezőgazdasági kérdésekben, arra minden gazdának törekednie kell, oiy módon, hogy támogatásában részesiti a gazdasági egy esületeket. Csakis erős gazdasági egyesületektől várható, hogy a mezőgazdaság érdekeit jelentősen előmozdíthatják, legfőbbképpen azáltal, hogy ápolják és fejlesztik azt a még mindég hiányzó egységes gazdasági közvéleményt, melynek ereje biztos utat törhet a válságból való kibontakozásra. Budapest, 1898. karácsonykor.'

Gróf Dessewffy Aurél.

103—104. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 24.

1855

zata főként annak, hogy a mezőgazdaság körében hasznos ujitások, uj termelési Boldogulásunk egyik eszköze. irányok és eszközök miért képesek csak Nem lehet tagadni, hogy a gazda- oly lassan érvényesülni, általánosabb eltársadalom erőinek eddigi tömörülése terjedésre szert tenni. A magyar gazdákmáris jelentékeny eredményeket képes nál ez a kedvezőtlen jelenség még felmutatni, ..Nagyon sok panaszunk or- nagyobb mértékben jelentkezik, mert a voslást nyert ennekfolytán és sok óhajtá- magyar gazda nagyon nehezen tanul s sunk a megvalósulás terére jutott. Ámde a jó tanácsokat nagyon bizalmatlanul ez boldogulásunknak csak egyik eszköze. fogadja. Más oldalról nem szabad megfeledkezni Ha vizsgáljuk e kedvezőtlen s a arról, hogy minden egyes gazdának a magyar mezőgazdaság fejlődésére hatámaga részéről szintén mindent el kell rozottan káros jelenség okát, ugy azt követnie arra, hogy gazdálkodása köré- látjuk, hogy a mezőgazdasági szakértelem ben is folytonos előrehaladása legyen, általában még nagyon kevésre becsültetmert a létnek alapját képező földbirtok vén, az irányadó körök kevés alkalmat csak abban az esetben fog állandó és biztos nyújtanak a tanulásra, másrészt a gazdák jövedelmet adni, ha a gazda lépést tartva legnagyobb része nem tartja érdemesnek a kor haladásával, termelését a lehető a kellő szakértelem elsajátítását és folylegtökéletesebb fokra emeli és gazdasá- tonos öregbitését. A végeredménye ennek gában annyi és olyan terményt állit elő, azután az, hogy mezőgazdasági termeléamennyit és aminőt ki-kinek viszonyai sünk fejlődése sokkal lassabban halad, mint az kivánatos és lehetséges volna. egyáltalán megengednek. Hogy a mezőgazdasági szakértelem Jól tudjuk, hogy' a mezőgazdaság jövedelme nem pusztán a termelt javak kevés megbecsülésben részesül, azt legmennyiségétől függ, az értékesités első inkább az a körülmény mutatja, hogy a sorban bir döntő befolyással a jö- földmivelésügyi minisztériumban is, ahol vedelmezőségre; jól tudjuk azt is, hogy pedig a mezőgazdasági szakértelem javaa termelés emelésére a kellő munkán részének képviselve kellene lennie, a és szakértelmen kivül megfelelő forgó legfontosabb osztályok vezetése mezőtőke is szükséges. Ez alkalommal azon- gazdasági szakértelem hijával szűkölködő ban elhagyva a többieket — amelyekről jogi képzettségű egyének kezében van annyiszor és oly behatóan irtunk már s mezőgazdasági szakértők legfeljebb csak -—- csupán azzal akarunk foglalkozni, mint kisegitök alkalmaztatnak, legtöbbhogy a gazdának magának, szakértelmé- nyire csak oly alárendelt állásban, amelynek és gyakorlatiasságának kell első sor- ben a mezőgazdasági ügyek fejlesztésére ban a termelés . emelésénél érvénye- elhatározó befolyást gyakorolniok alig nyilik alkalmuk. Igy azután természetessülnie. Minden gazda, a magyar gazda azon- nek kell találnunk azt is, hogy a miniszban különösen konzervatív. Ez a magyará- térium nem sokat látszik törődni azzal,

hogy mezőgazdasági szakintézeteink oly magas színvonalra emeltessenek, hogy azok a magasabb igényeknek is megfeleljenek s hogy különösen nélkülöznünk kell a mezőgazdasági főiskolát, a mely hivatva volna a legmagasabb mezögadasági szakképzést megadva, a mezőgazdaság közkormányzatának tisztviselőit és a mezőgazdasági szakintézetek tanitó személyzetét megfelelőleg kiképezni. A mezőgazdasági szakértelem kevésre becsülésével összekapcsoltnak kell tartanunk azt a körülményt is, hogy a meglévő magasabb színvonalú gazdasági szakintézetek: minők a m.-óvári gazdasági akadémia és a gazdasági tanintézetek sok tekintetben annyira elhanyagoltatnak. A gazdasági szakképzés terén az utóbbi időben egyedül a nép gazdasági ismereteinek fejlesztésére történtek elismerésre méltó kezdeményezések a földmiveskolák szaporítása és a gazdasági téli tanfolyamok rendszeresítése által, valamint a gyakorlati tapasztalatok öregbítése és terjesztése terén a kísérletezés ügyének szervezése következtében. De éppen az intelligensebb gazdák részére, akiknél pedig a haladás a leginkább várható volna, az alkatom a tanulásra még mindig csekély mértékben adatik meg.

czát vivja : visszatartana-e abban, hogy meleg teánkból csak egy kortyot is elengedjünk, vagy a kétségen kivül álló szenvedés enyhitésére jut-e eszünkbe lemondani a vacsora utáni szivarról ? Kegyes kezeit aki összekulcsolja s felemelkedik lelkével megváltójához, ugy tesz, mintha fülei vattával volnának betömve és semmi eligazítani valója nem akad már a földön, mielőtt az egekhez merészkedik s onnan figyelmet kér önmaga iránt. Kis Jézusunk, hallgasd meg azokat a fohászokat, a melyek e napon hozzád törnek s vedd tudomásul belőlük, hogy oly kevés ma nálunk a boldogság, hogy még fűszernek is kevés boldogtalanságunkhoz képest. Lemondtál földi jussodról az égiekért; azóta mindig osztozkodunk ezen a jusson, anélkül, hogy valaki meg volna elégedve a dolog elintézésével. Anyának nem vált be ez a termőföld, mert hiányzik belőle a lélek, a mely igazságot tehetne közöttünk. Virágfakasztó tavasz idején : akkor érezzük, Ijogy közös minden, a zöld erdő, a tarka rét, a napsugár s a madárdal : minden a mit a kék ég palota meiínyezete betakar. De a búzát érlelő nyár idején hány embert tölt el keserűséggel az, hogy képzelődésének határt szab a tulajdonjog mesgyéje ! Mintha csak azért volnának vágyak az emberben, hogy őrizni kelljen idegen megtámadásoktól azokat a korlátokat, a melyek az egyének kiküzdött nyugalmát keritik el. Vágy, a melyben nincsen igazság, miért emészt bennünket, hogy folyton veszélyeztesse a nagy eredményeket és folyton megkeserítse a kiseredményeket ? Vagy ha mégis van igazság abban, hogy

az emberek az egyenlőségre törekedjenek, milyen szerencsétlenség, hogy ez az igazság az egyéni önzés alakjába burkolódzott.

TÁRCZA Karácsony estéjén. Irta: Buday Barna. De jól is esik egy kis illúzió ! Ebben a hitetlen világban a testi és szellemi erőfeszítés évről-évre bekövetkező rövid szünete alatt, mily édesdeden merülünk bele abba az ábrándba, hogy sok, sok esztendővel ezelőtt, talán éppen ilyen szép, csillagfényes éjszakán megszületett a mi kis Jézusunk, a ki a szeretet törvényére építette az emberi lélek legnagyobb áldását: a hitet. Én jó Istenem, de kevesen is tartották be azóta ezt a törvényt ! De sok embernek termett keserűséget, szomorúságot az emberi önzés, de kevés ember gazdagodott meg embertársai szeretetének önkéntes adományaiból ! Nekünk csak szép ez a karácsony, közelében a meleg tűzhelynek, melynek köréből a gondot egy estére száműzhettük talán s szeretteink mosolya feledtetni tudja még azokat a sebeket is, melyeket emhertársaink jóvoltából őrzünk szivünk legérzékenyebb pontjain. Jó nekünk itt ugy-e a meleg szobában, mert ha senki, de senki nem akadna, akinek láttára emlékezetünk elkalandozhatna a mult, vagy a jövő kellemes nyugovó pontjaihoz, de legalább nem háborgatják tépelődésünket sem azok az alakok, akik ott kint a farkasorditó hidegben fáznak és nyomorognak az elhagyatottság gonosz csillagzata alatt? Egy hang a sötét éjben, amely sejtetni engedné, hogy valaki a nyomor borzasztó har-

Nem lehet azonban hallgatással mellőznünk azt sem, hogy a gazdák maguk is hibásak abban, hogy — már akár a fentvázoltak következtében, akár indolencziából — igen. kevés hajlandóságot mutatnak a tanulásra. A gazdasági szakirodalom termékei alig tudnak utat tömi a közönség körébe, pedig bizony éppenséggel nem látnak oly nagy számban és mennyiségben napvilágot, hogy a gazda-

A föld az enyém; mi nagyobb igazság: megtartani nekem, vagy birtokolni idegennek? Ha az én állapotom igazságos, ő szenved; ha az ő törekvése igazságos, ón szenvedek. Teremtő Isten, világosítsd hát fel a m i elménket: hol a kedved szerint való végczél abban a küzdelemben, a mely a kenyér és pénz megszerzéséért törvénynyé vált az ember megteremtése óta ? ! Szegény lerongyolt alakok akadhatnak, kiket a nyomorúság üldöz s nem találnak nyugvó helyet az emberi irgalom rideg -birodalmában. Egy-egy ily szánandó teremtés arról beszélhet az egekben, hogy a mi létért való küzdelmünknek halottjai is vannak s elkínzott testükre ott fent az angyalok ráönthetik a mártírok palástját. De hisz itt több már az áldozat, mint a győztes s maga a győztes is sebeket vesz fel s panaszkodik ura előtt az émberek ellen. Itt már sirva aratjuk a búzát s jajgatva osztozkodunk a belőle készült kenyeren. Már az öreg föld is nagyokat sóhajt, amint rá támad az éhes sereg s minél jobban ontja áldását, annál boldogtalanabbak azok, akik osztozkodnak belőle. Ugy-e nem erre adtál te nekünk példát, kis Jézusunk? Ha egy szegény rőzsét szed a más erdő^ jében s megfogják a tolvajt ; kérdem, ki volt rosszabb: a szegény, aki nem akart fagylódni, mikor egész tárnája feküdt előtte a meleget adó anyagnak; vagy az erdőbirtokos, aki nélkülözést nemcsak elnézte, hanem a belőle,való

1856

KÖZTELEK,

közönség áldozatkészségét túlságosan igénybevehetnék. Szaklapjaink elterjedettsége pedig igazán n e m áll arányban az intelligens m a g y a r gazdák s z á m á v a l . A d d i g pedig, ameddig a g a z d a k ö s ö n s é g a szaki r o d a l o m termékeit az eddig megszokott kicsinyléssel, a m e z ő g a z d a s á g i haladás és tökéletesedés elöharczosait pedig bizalmatlansággal f o g a d j a , szó sem lehet arról, h o g y mezőgazdasági termelésünk körében a t u d o m á n y haladása és ,a gyakorlati tapasztalatok b ő v ü l é s e által nyújtott összelehető e m e l ő t é n y e z ő k általánosan igénybevétessenek. I g y tehát sző sem lehet arról, h o g y m e z ő g a z d a s á g i termelésünk általánosságban jelentékenyen fejlődhessék. A magyar gazdának is, ha lelkiism e r e t é b e n n y u g o d t akar maradni, h o g y a n e h é z gazdasági v i s z o n y o k között termelése jövedelmezőségének érdekében m i n d e n észközt felhasznált, okvetlenül törekednie kell arra, h o g y n a g y o b b szakértelmet sajátítson el és több tudást szerezzen. Ezért a m a g y a r gazdáknak maguknak kell sürgetniök a kormányzatnál, h o g y a m e z ő g a z d a s á g i szakintézetek szaporittassanak és a m e g l e v ő k tökéletesittessenek. D e emellett a m a g y a r gazdáknak fiaikat ez intézetekbe minél n a g y o b b számban kell kiképeztetésük végett elhelyezniük és végül a m a g y a r gazdáknak még a tanultaknak is, maguknak is folytonosan figyelemmel kell kisérniök a szakirodalom termékeit, h o g y tudásukat, tapasztalataikat öregbitvén, a t u d o m á n y és a gyakorlat f e g y v e r e i v e l f e l v é r t e z v e , győzedelmesen megvívhassák a létért való k ü z d e l e m n a g y csatáját. '

.

&.

Z.

kibontakozás kísérletét még büntette is? Ha a szegény búzát Top, ki a rosszabb: a törvény, mely megtorolja vétségét, vagy ő, a szegény, aki nem nézhette már, hogy családja éhezzen? Ki a rosszabb: a gazda, aki termését drágán akarja adni, vagy a fogyasztó, aki olcsón akar jutni .a nehéz munka eredményéhez? Ügy-e egyik sem rosszabb itt a másiknál, mert évszázadok óta cserélődnek ezek a szerepkörök az emberek között és az eredmény évszázadok óta mindig ugyanaz volt. Vagy az legyen talán a törvény közöttük, hogy aki lop, konfiskál nyomorból az erényt követ el, aki ezt el nem nézi, az hibás; aki magának s szeretettjeinek érdekeit védelmezi az hibás, aki ezeket az érdekeket közprédára bocsátja, az erényes ? De ha ez sem lehet, mi a két véglet kiegyenlítése; hogyan érjék el az emberi intézmények a tökéletességnek azt a fokát, amelyen engem nem bánt a szegény panasza, a szegényt nem bántja az én gazdagságom; ahol az emberi haladás megtalálja tápanyagát a felesleg emlőin, de azért szükség sincsen! Mi hiányzik közülünk, hogy minél jobban tökéletesedünk, társadalmunk minél inkább fejlődik, annál több a kielégítetlenül maradt igény annál több az egyének nyomora és elégedetlensége, annál kiegyenlithetlenebbek az emberi vágyak és törekvések ellentétjei? A szeretet hiányzik közülünk, Jézusunk!

ugy-e

kis

Csodálatos dolog az, hogy annyi tapasztalat után még mindég nem tanultuk meg, hogy a szeretetben van az egyedüli igazság és semmiféle törvény nem vezethet megelégedésre, mely nem ennek jegyében születik meg. Ha két testvér

1898. D E C Z E M B E R H O 24

1 0 3 — 1 0 4 . S Z A M . 8-IK É V F O L Y A M .

Nem hiszem, hogy volna szakférfi,, ki ezen tantárgyak fontossága s szükségessége ellen, a gyakorlati gazdára nézve, kifogást emelne; hanem .ellenkezőlég, mindegyik ezen tárgyak tanítását a gazd. tanintézeteken indoA jog- és államtudományok a koltnak fogja beismerni. Hogy tan!ervünk újjágazdasági tanintézeteken. szervezésénél a gyakorlati gazda szempontját legelső sorban kell tekintetbe venni, kétséget Irta: Köerfer István. nem szenvedhet. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium A. birtokos, a gazdatiszt ma már közvettervbe vette s dolgozik is már a gazd. tanlen is szállít termékeket, külföldre, a gazda intézetek tantervének revideálásán. Ezen üdvös nyílt viszonyban áll a gyárossal, a kereskedőintézkedés a gazd. tanintézeteinkre annyira vel ; lépten-nyomon köt szerződést, hol gyáfontos, hogy az intézetek történelmében egy uj rakkal, hol kereskedővel, hol iparossal, hol korszak kezdetét jelenti. aratóval, hol cséplővel s ha itt hibát követ el, A mostani tanterv a hetvenes évek elején • -jól. tudjuk tetemes kárt szenvedhet. Az ügyvéd falun nincs mindég kőznél, eltekintve attól, készült s azóta számottevő módosítást nem hogy az ügyvédi tanács költséggel is jár. nyert; kulturánk örvendetes haladása mellett ma már nem felelhet meg, annál kevésbé, Mai világban tért foglal már a váltókkal minthogy a többi közép- és főiskolák tantervei való üzlet lebonyolítása is, a gazda ma 'már ezen idő óta már lényeges változáson mentek épp ugy dolgozik a váltóval, mint a kereskedő. keresztül. A kereskedelmi szakiskolák tantervébe a Az ügy érdekében igen kedvezőnek tartom „váltójog" fel van véve, holott a gazdasági a mostam időpontot itt azon tudományokról tanintézeteken, de még a gazd. akadémián is említést tenni, melyek a gazd.1 szakiskolákban ezen felette fontos tantárgy elő nem adatik. a legmostohább elbánásban részesittetnek és A hallei egyetemmel kapcsolatban levő melyeknek alaposabb és kiterjedtebb tanítása gazdasági tanintézeten a kereskedelemtan a nemcsak kívánatos, hanem okvetlen szükséges is. váltójoggal 2 órás tantárgy egy félévben, a Ezen tudományok a jog- és államtudoforgalomisme szintén. mányok. Az adó a községi jegyző számítása alapTudván, hogy a revízió küszöbön áll, a ján fizetendő, azon birtokos vagy birtokkedvező alkalmat, melyet tanulmányutam nyúj- kezelő, ki az egyes adónemeket s adókultott, felhasználtam arra is, hogy felvilágosítást csokat nem, ismeri, a jegyzőnek ki van teljesen kérjek oly birtokosoktól,és gazdatisztektől, kik szolgáltatva, ha kételyei támadnak, az ügyvéd gazd. tanintézetet végeztek, kiknek a hallgatott igen szívesen szolgál felvilágosítással, de tudvatantárgyakat a gyakorlatban kell érvényesíte- levőleg drága pénzért. niük, kik tehát azon tárgyakat és tudományoHasonlóképpen állunk a fogyasztási adókkat leginkább ismerik, melyekre a gazdának kal. A tanintézeti hallgatónak e czélból tehát az életben leginkább szüksége van. meg kell ismerkedniük a pénzügytannal, mely Lényeges eltérés a feleletekben nem volt; az adózási rendszereket,- az egyes adónemeket mindnyája odairányult, hogy egyes életbevágó s az adókulcsokat is tárgyalja. Az adókra vodolgokra kevés suly helyeztetik. natkozó, törvényeket ős szabályokat a gazdára Többek között ismernie- kell a gazdának nézve sokkal fóntosabbnak tartóm, mint a a kereskedelemtant, a forgalomismét, a keres„Yokohama" tyúk szép tollazatát. Nem akarom kedelmi jog fontosabb tételeit, a tőzsdei törezzel azt mondani, hogy a baromfitenyésztés vényeket, a szerződésekről szóló tant, a váltó- felesleges tantárgy, szükséges ez is, de meljogot s a pénzügytant, melyekre a gazd. szak- lette a jog- és államtudományoknak a megfeoktatásnál kevés súlyt fektetünk. lelő helyet átengedni kell. A mostani tantervet tanulmányozván, szembe tűnik a technikai tárgyak többsége a elégedetlenségének keresné okát abban a kügyakorlati tárgyakkal szemben, holott éppen lönbségben, hogy egyik szebb, . erősebb vagy utóbbiak előtérbe helyezendők. szerencsésebb, ugy bizonyára semmiféle törvény nem tudná kellemesre igazítani helyzéA baromfi-, hal- és selyemhernyótenyésztüket. De lám, az a különbség, amely egyik- tést a külföldi gazd. szakiskolákon egybekapnek előnye, másiknak hátránya, felolvad a szecsolva látjuk : a hohenheimi gazd. akadémián, retet melegében s a kölcsönös örömnek szol- mint egy órás tantárgy : a lipcsei egyetemmel gáltatja forrását. Azért van család. összekapcsolt gazd. tanintézeten mint két órás Ridegen mérlegelve a jobbat és a czél- tantárgy van a tantervben felvéve ; a legtöbb szerübbet, ezer év múlva bizonyosan nem ma- külföldi gazd. szakiskolák ezen tárgyakkal az állattan keretén belül részletesebben foglalradt volna meg ez a mi földünk magyar földnek, mert sokszor azok szenvedtek legjobban, koznak. akik legjobban ragaszkodtak hozzá. De ott volt A hazai gazd. tanintézeteken, az akadéaz érte való küzdelemnek soha nem bénuló miát sem kivéve, jelenleg a jog- és álrugója: a szeretet; ezért van és ezért lesz lamtudományokhoz tartozó tantárgyakra igen haza! kevés óra esik; a nemzetgazdaságtan 4 órás (az akadémián csak 3 órás), a gazdasági A szeretet minden alkalmazásában tökéletesebb intézményt hoz létre bármely emberi jogisme 2 órás és a statisztika 2 órás tantárgy egy félévben. Ezzel szembén hivatkozom a törvénynél s amit a szeretet bástyafalával építünk körül, az maradandó, hogy egyedüli mentő- zürichi gazd. iskolára, mely szintén középiskola, mint ilyen a külföldi iskolák között az élsőnek várát alkossa örömeinknek, ha már mindenből mondható. Ezen iskolán tanítják a nemzetki vagyuk fosztogatva. Hajh, de igy, mikor a gyűlölet bástya- gazdaságtan alapelveit 3 órán át hetenként egy félévben, a pénzügytan 2 órás tantárgy s fokáról őrizzük jogaink határszéleit, semmiféle határkiigazitás boldoggá nem tehet bennünket. a jogismére esik két félévben 3—3 óra. AmenyA szeretet s kíengesztelődés ünnepe év- nyibeii heti 3 óra alatt tényleg csakis a nemzetgazdaságtan alapelveit lehet előadni, ezen ről-évre nagyobb hazugság, mert aki belát a szivekbe, az tudja, hogy mélyükben a panasz, fenti elnevezés nálunk is indokoltnak látszik. az elégedetlenség, a gyűlölet lappang. A külföldi gazd. főiskolákon úgyszólván Ne nézz a sziveinkbe Jézusunk, s az a mindenütt a nemzetgazdaságtan 6 órás tansok titkos fohász, mely eszményektől megfosz- tárgy, a gazd. jogisme-órák száma változik 5 tott lelkünkből feléd tör, ne hasson mégsem és 9 között; a bécsi gazd. főiskolán a jogisme füledig, mert látva és hallva ezeket, fájdalma- 9 órás tárgy. san kellene felsóhajtanod: hogy kár volt szüEzen néhány felhozott adat eléggé bizoletned érettünk 1 nyítja, hogy a nyugati szomszédaink a jog- és államtudományok fontosságát a gazdára nézve is 'belátták, ugv, h^gy a mostani xijjásze'rvezés

GAZDASÁGI JOG. Rovatvezető : Dr. Szilárd Ferencz.

103—104. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 24.

alkalmával a fentemiitett tantárgyak felvétele, illetve a részletesebb tanitása elöl már ki nem térhetünk. Ha a fiatal gazda alaposabban megismerkedik a gazd. szempontból fontos jog-és államtudományokkal, melyek között e helyen csakis a| mellőzött s legszükségesebb tantárgyakat emeltem ki, a jogügylet kötésénél óvatosabb lesz, minthogy a következményekkel is inkább tud számolni. Az üzletek lebonyolítása s mindenekelőtt a termények értékesítése könnyebb lesz az emiitett kereskedelmi ismeretekkel; a kiviteli üzleteknél a gazda a közvetítőt mellőzni tudja, minthogy a közvetlen kivitel útját, módját tudja; nem is fél azután annyira a külföldi összeköttetésektől s végül a közvetítő díjjal s a jobb üzleti és előnyösebb összekötetésekkel a gazdaság tiszta jövedelme fog. emelkedni.

hogy Törökországban nem annyira a dohány neve, mint inkább termelési helye után jelölik és becsülik a dohányokat, mert minden egyes községet ismerve, tudják milyen minőségű és értékű anyagot kapnak onnan. Az ilyen nagyhírű dohánytermő vidékeken nem is látni mást, csak dohányt, a lakosság az élelmi szereket is mind vétel utján szerzi be, mert földjét a becses és értékes dohánytól elvonni nem akarja. Emiitettem volt, hogy Maczedónia legkitűnőbb dohányai purzicsán, kir és ghiubek elnevezés alatt ismeretesek. Ezek közül a legértékesebbek az u. n. ghiuber dohányok, melyek Y'aka és Karsi-Yaka vidékén termeltetnek összesen 13 községben. Yaka és Karsi-Yaka 13 községe, a tengerszín felett 80—100 méter magasságban, az észak felől teljes védelmet szolgáltató Karszthegyek tövében (déli lejtőin) fekszik. (Lásd 183. és 184. számú ábrákat.) Dél, kelet és nyugat felé a fekvés teljesen szabad s a körülbelül 20 kilométerre fekvő aegeai tengerig nagy síkságba megy át. Ezen fekvés tehát valóban ideális; dél, kelet és nyugat felöl a nap szabadon éri a dohányt, észak felől teljesen védik a hegyek, melyeknek kopár sziklái a nappal felvett meleget éjjel kisugározzák, miért is a hőmérséklet éjjel sem hül le; a levegő, a tenger és a Karassu-folyam közelsége folytán páratelt, a tengerszin feletti magasság (80—100

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

Dohánytermelés

Törökországban.

Irta: Kerpely Kálmán. A nyár folyamán dr. Darányi földmivelésügyi miniszter ur megbízásából Törökország dohánytermelését tanulmányoztam, mely czél-

183. ábra. Részieta ghiubek-dobányokat terme ! Karszt-vidékből. ból beutaztam Maczedóniát, ahol a legkitűnőbb török dohányokat termelik. Miután tanulmányaimát részletes alakjában fogom közzétenni, ez alkalommal csak a török dohánytermelés módjával és kezelésével kívánok röviden foglalkozni. Ha valaki a hazai dohánytermő vidékek után, a törökdohányt termő vidékeket látja, nem tudja elképzelni, hogy azon a kopár sziklás helyeken nő az olyannyira keresett dohány. Maczedóniának nagy része meszes, kopár „Karszt" sziklákból áll, melyeken még fűszálat is alig látni és ezen kopár hegyek tövében, a déli, délkeleti és délnyugati lankás domboldalok meszes, kőtörmelékes, vörösszinü agyagtalajain terem a legkitűnőbb török dohány. A kőtörmelék nem ritkán 30—40%-kát alkotja a földnek; minél több a kőtörmelék és bizonyos mértékig (20%) a mész, annál finomabb a dohány minősége is. A kőtörmelék csökkenésével csökken a dohány minősége is; a Karsztok tövétől távolabb, a síkságokban szintén nem nő oly jó dohány. A leghíresebb török dohányok, mint a purzicsán, kir és ghiubek, mind ilyen karsztos vidéken termeltetnek s kitűnő tulajdonaikat csakis itt tartják meg, a síkságon eredeti jellegöket elveszítik, nagyobb levelűvé, durvábbá válnak és igy kevésbé értékes anyagot szolgáltatnak, Ebban kell okát keresnünk annak,

1857 szerint) 30—45 cm., a sorbani növénytávolság 12—15 cm., mert a török dohányok mind apró levelüek, különösen a Karsztok lejtőin növök. Egy-egy tövön 22—28 levél fejlődik; a virágzatot későn, a levelek érése felé bugázzák le, kacsozni nem szoktak ugyan, de azért a törzslevelek szedésekor, a kacsleveleket nem törik le a szinlevelek közé. A levelek leszedésére rendkívüli nagy gondot forditanak; a törés munkálata az érés arányában julius hó végétől, szeptember hó elejéig tart, amennyiben a szedést a dohánytő alsó levelein elkezdve, az érés arányában 5—6 napi időközben haladnak fokozatosan felfelé a hegylevelekig, az eltérő érték, illat és zamat szerint mindig csak 2—3 levelet szedve le egyszerre. A 22—28 levélből álló tövet tehát 8 részletben törik le, mely eljárással elérik azt, hogy az egyes zsinórokra teljesen egyforma minőségű anyag kerül, ami egyrészt a későbbi kezelési munkákat, másrészt a dohány értékének megbecslését is megkönnyíti, mert a vevő tájékozva van, hogy minden egyes dohánybálban, a tő mely részéről származó levelek vannak. A leveleket rendesen éjjeli 1 órától, hajnali 5—6 óráig törik; a leszedett leveleket két levélszélességben, 25—40 cm. magas sorokba rakják 24 órai füllesztés végett. A 24 óráig füllesztett és ezalatt mérsékelten felmelegedett leveleket 2—3 m. hosszú zsinórokra szorosan felfűzik s a felfűzött zsi-

184. ábra. Részlet a ghiubek-dohányokat termelő Karszt-vidékből,

m.) is tapasztalatilag a legmegfelelőbb. Ehez járul még a jellegzetes kőtörmelékes, meszes, vörös agyag, mely mint ilyen, a zamatos finom dohányok termelésének igen kedvező. És hogy ott elsősorban a kedvező fekvésben kell a dohány jóságának okát keresnünk, kitűnik abból, hogy a mint a termelés a Karsztok tövében fekvő dombokról lehúzódott a síkságra, a dohány (bár ugyanazon fajtájú) minőségileg megváltozik, csekélyebb értékűvé válik s mig előbbi esetben a termelő a dohány „okkáját" (l 1 /* kg.) 4—6 frtért adja el, a síkságon növő dohány okkájáért 1—3 frtnál többet nem kap. A termelési eljárások részletes leírásába nem bocsátkozom, mert ez egy czikk keretét messze túlhaladná, hanem esak egyes jellegzatos dolgokra szándékozom kiterjeszkedni. Maczedóniában, a 4—5 izben megszántott, teljesen kertszerüleg előkészített és kecsketrágyával trágyázott földön, évről-évre folyton dohányt termesztenek. A dohány alá használt kecsketrágya oly érett, hogy csaknem főldnemü anyaggá vált; éretlen trágyát nem használnak, mert ez a dohány minőségét rontja. A kőtörmelékes domboldalokon évenkint, a sikságon három évenkint trágyázzák át a földet. A palántanevelés, az ültetés módja, a miénktől nem sokban különbözik. Az ültetés ellenben, mely rendesen május elején veszi kezdetét, sűrű; a sortávolság (a fajta és talaj

j

nórt ugyanily hosszúságú pálczákra rákötik. Ezzel elérik azt, hogy a felfűzött levelek nem csúszhatnak össze s az ide-oda hordozás alkalmával nem sérülnek meg. A pálczákra kötött leveles [zsinórokat a 3 oldalról zárt, de a déli oldalon nyitott pajtában, sűrűen egymás mellé aggatva 2—3 napig árnyékban szárítják. Ezt követi a napon való szárítás, mely 10—15 napig tart. Ezen czélból a pálczás pórékat, a nap szabad hatásának kitett, de észak felől védett helyen, alacsony ágasokra szorosan egymás mellé fektetik s eső ellen (ámbár ezen időben ritkaság az eső) ponyvákkal, gyékényekkel védik. A napon való szárítással veszik fel a levelek azt a világossárga, sárgásbarna szint, mely a török dohányokra oly jellegző és amely a ezigarettát adó anyagnál oly keresett. (Lásd a 185., 186. számú ábrát.) A napon való szárítás befejeztével a zsinórokat a pálczákról leoldják és a zsinór két végét összekötve, a szárító pajtában szorosan egymás mellé füzérszerüen (mint nálunk például a hagymát, vagy paprikát) felaggatják és a simítás, osztályozás megindultáig többé nem bántják. Amint az esős időszak (október hó folyamán) beáll, a megvonult füzéreket leaggatják s ujolag átosztályozva és nagyjából kisimítva, a vevő által küldött keeskeszőr-taka-

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 24.

1858

rókba 25—30 kgros bálokba, csomagokba kötik, || vannak elhelyezve s vászon takarókba zsinórfüzéssel bevarva. Egy ilyen 8—10 kgr. sulyu az átadás idejéig csak arra ügyelve, hogy a basma bogshának elkészítése 7—8 napig tart és dohány föl ne melegedjék. Törökországban a dohány szintén egyed- folytonosan 6— 6 munkást foglalkoztat, kiknek áruság tárgyát képezi, de más alapon, mint naponkénti keresménye fejenként 2 frt—2 frt 40 nálunk. Dohánymonopólium annyiban van, krt tesz ki. A basma bogshák elkészítése tehát hogy a belföldön a dohányt gyártmányokká igen költséges és éppen azért csak a legértékesebb anyagnál van alkalmazásban. A basi-bagli elfeldolgozni és ezen feldolgozott dohányt eladni készítése gyorsabb és igy jóval olcsóbb is, a (ugy a bel-, mint a külföldön) csak az egyedáruságot bérlő társaságnak szabad. De magá- mennyiben az átosztályozott leveleket 25—80 darabjával csomózzák s ezen kis csomagokat nak a dohánynak termelése megszorítva nincsen, szintúgy a nyers — kikészitetlen — do- rakják a körülbelül 25—30 kg. sulyu [bálokba, hányt a termelő eladhatja más czégeknek is, melyek kecskeszőrtakarókba lesznek bevarva. csakhogy utóbbiaknak a megvett dohányt fel- A basma bogshák és basi-bagli bálok elkészídolgozniok nem szabad, hanem mint ilyen tésére külön e czélra készült, állitható állványersanyagot kell külföldön eladniok. A nyers nyok szolgálnak, melyek a II. szám umümellékdohány bevásárlásával, kezelésével és eladásá- leten láthatók. val Maczedóniában több kereskedőház foglal A bogshákba, illetve bálokba kötött basma kőzik, de egyike a legnagyobbaknak és a leg- és basi-bagli dohányok újólag raktári kezelés kiterjedtebb üzlettel biroknak, a Herczog L. M. alá kerülnek ügyelve arra, hogy fel ne ineleés Társa czég, melynek összesen 56 kezelőgedjenek. Eladás előtt az összes dohányok raktára van és pedig az egyes dohányterme- újólag átosztályoztatnak olyformán, hogy minlési központok szerint Gavallában (a czég közden egyes bogshát és bált kibontanak, belőle ponti telepe) 32, Drama-ban 8, Pravista-ban egy pár levelet kivesznek s felvágva czigaret10 és Xanthi-ban 6 raktár. Munkásaiknak tává sodorva praktice kipróbálják illatát, zaszáma 3000—3100, kik csakis a bevásárolt matját, erőségét stb. és a tapasztaltakat jegydohány további kiképzésével és osztályozásázékbe veszik. Megjegyzem, hogy ilyen próbaval foglalkoznak. Ezen czégnek évenkénti do- füstölésnél az egy tövön termett dohány minhányforgalma ,4.000,000 kgrot tesz ki. den leveléből „keveréket" készítenek, mert hiszen az egyes bálokban mindig csak egyféle Az I. számú mümellékleten bemutaminőségű levél van. tott, a helyszínén felvett képek ezen czég munkaraktárait,

a

kir, purzicsán és ghiubek

A

keverés

tehát

okvetlenül

185. ábra. Ghíubek-dohány pálozás póréinak szárítása a pajta előtti állványokon.

szükséges,

103—104.

SZAM.

8-IK ÉVFOLYAM,

eredményt ért el a szuperfoszfátnak alkalmazásával őszi gabona alá. A kísérletek egy részénél azonban az egymagában alkalmazott szuperfoszfát nem növelte a termést, aminek két oka lehet; az egyik, hogy a talaj nem szűkölködik foszforsavban, a másik, hogy egyéb tápanyagok hiányában nem érvényesülhetett e trágya. Számos megfigyelés és tapasztalat alapján állithatom, hogy az első eset csak nagyon kivételesen fordul elő, amiért is jogos azon feltevés, hogy amidőn az egymagában adott foszfortrágya hatástalannak bizonyul, annak oka a legtöbb esetben az egyéb tápanyagok hiánya volt. Középkötött és kötött talajon a hiányzó tápanyag csak nitrogén lehet. Legegyszerűbb lett volna ugyan a kísérleteknél a hiányzó nitrogént mesterséges trágya alakjában pótolni, azonban ez jelentékenyen fokozta volna a költséget és ennek arányában jóval kevesebb helyen mutatkozott volna jövedelem. A bükköny tudvalevőleg a nitrogéngyüjtő növények közé tartozik, ezért egyrészt a talaj nitrogénkészletét kisebb mértékben veszi igénybe, mint bármely nitrogénfogyasztó növény, másrészt meg gyökereivel növeli, habár aránylag csak kisebb mértékben a talaj nitrogénkészletét. A zabosbükkönyt követő búzának tehát aránylag több nitrogén áll rendelkezésére, mintha más valamely nitrogénfogyasztó növény az előveteménye, amiből az következik, hogy az egymagában adott foszforsavtrágya ott is ér-

186. ábra. ( tiubek-dohány pálozás póréinak szárítása.

dohányok kezelésével, osztályozásával stb. tüntetik fel. A termelőktől összevásárolt dohány ezen raktárakban további gondos kezelés alá vétetik, itt nyeri tulajdonképpeni kiképzését. A 25—30 kgros kecskeszőrtakarókba vart dohánybálok először földalatti pinczeszerü tágas, szellős helyiségekben raktároztatnak oly módon, hogy a fermentáczió éber figyelemmel legyen kisérhető, mert a török dohányoknak erősen felmelegedniük nem szabad, ellenkező esetben minőségükből sokat vesztenek. Ezen raktárakból kerül azután a dohány minősége, fajtája, értéke szerint az egyes meghatározott kikészítő termekbe, ahol rendkívül szigorúan osztályoznak és mondhatnám a szőrszálhasogatásig gondos kikészítésnek, csomagolásnak vetik alá. A kikészítés és csomagolás (bálozás) a dotiány fajtája és értéke szerint eltérő; a legfinomabb kir és ghiubek dohányokat másképp kezelik és csomagolják, mint a pürzicsán dohányokat.

mert a hegylevél például a legzamatosabb, de egyúttal a legerősebb is, ellenben az anyalevelek könnyebbek s igy magukban véve egyik sem adna kellemes izü anyagot, csakis a kellő szakértelemmel elkészített keverék. Ez az, amit a török kitűnően ért és a miben minden más dohányosnak felette áll. Egy ilyen füstölési próbánál, mely szükség szerint számos adag török kávé elfogyasztásával van összekötve, jelen voltam s abban magam is részt vettem, de mondhatom, nem irigyelem az ezzel hetekig foglalkozó, naponkint 100 meg 100 czigarettát elfüstölő és töménytelen fekete kávét elpusztító szakértőt, mert hát ismert dolog, hogy az ananász jó. . . de nagyon sok ananász egyszerre. . . . az már nem jó.

Az átosztályozott dohány kikészitési módja kétféle, vagy „basma", vagy „basi-bagli". A „basma" kötegek, amelyek „bogsháknak" neveztetnek, a legfinomabb kir és ghiubek dohányokat foglalják magukban, illetve ezen dohányok legértékesebb leveleit (a hegy és felső apró anyaleveleket), mig a többi és a purzicsán basi-baglikat alkotják. A basma bogsha 8—10 kgr. sulyu és benne a levelek csomózás nélkül két sorjával egymás mellé s egymás fölé

Rovatvezető : Cserháti Sándor.

TRÁGYÁZÁS. A zabosbükköny alá adott Thomassalak hatása a bükkönyt követő buza termésére. Irta: Cserháti Sándor. A vezetésem alatt álló növénytermelési kísérleti állomás már több izben igen kedvéző

vényesülhet, ahol külömben nilrogénhiányban az meg nem történhetik, feltéve, hogy a nitrogén hiány nem volt igen nagy, mert ez esetben a zabosbükköny nem képes a hiányt teljesen pótolni. Czélszerünek mutatkozott ezért kísérletek által meghatározni, hogy mily eredményt érünk el akkor a foszforsavtrágya alkalmazásával, ha azt a búzát megelőző zabosbükköny alá dobjuk. A kísérletre Thomassalakot választottam, melyből 4 mmázsát küldtem egy-egy gazdaságba, hogy az 2 magyar hold nagyságú parczellára elszórassék. Ugyanekkora terület hagyandó trágyázatlanul, összehasonlításul a hatás megállapítása ezéljából. A kísérletre 76 gazdaság vállalkozott. A kisérlettevők egyrésze a Thomassalakot istállótrágyával megtrágyázott területre szóratta el ugy, hogy az ellenőrző parczella nem trágyázatlan, hanem istállótrágyával trágyázott volt. Az eredmény a zabosbükköny termésében nagyon eltérő volt a szerint, a mint a Thomassalakos parczella termése a trágyázatlan vagy istállótrágyás parczella termésével hasonlittatott össze. Azon helyeken, a hol istállótrágya nem használtatott, a Thomassalak minden esetben terméstöbbletet eredményezett,mely terméstöbblet 36 kísérlet közül 7 helyen volt 100 kgr.*) nál *) Kat. holdra számítva.

Csirháti.

108—104.

SZÁM. 8-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1898. DECZEMBER HO 24.

kisebb, 11 helyen 100 és 200 kgr. között, 14 A tengerinél az istállótrágyát mesterséhelyen 200 és 500, 4 helyen 500 és 800 kgr. ges trágyafélékkel pótolni hasznot hajtólag a között. Azon kísérleteknél, a hol a Thomassalak legritkább esetben lehetséges, a búzánál ellenistállótrágyával együtt alkalmaztatott és termése ben ez sikerrel megtehető, ha pillangós virágú az istállőtrágyával megtrágyázott parczelláéval a buza előveteménye. hasonlittatott össze, az eredmény már korántVégül nem hagyható figyelem nélkül azon sem volt ily kedvező, mert 25 kísérlet közül körülmény sem, hogy az általam ajánlott elcsak 18-ban termett a Thomassalakkal is trá- járás alkalmazásánál a buza megdőlése ritkábgyázott többet, de ezek közül is 5 helyen a ban fog bekövetkezni, mintha a zabosbükköny terméstöbblet nem érte el a 100 kilogrammot. alá istállótrágyát alkalmazunk. A kísérletből kitűnt az, hogy a zabosbükköny alá adott Thomassalak sokszor olymértékben képes a termést fokozni feltéve, hogy istállótrágya nem alkalmaztatik, hogy a termésRovatvezető: Monostori Károly. többlet maga megtéríti a trágyázás költségét, vagy annak legalább nagyobb részét. A kísérlet tulajdonképpeni czélja azonban az volt, hogy megállapítA drassói magyar-erdélyi szarvassuk a Thomassalak hatását a zabosbükkönyt követő búzára. Az eredménynyel 58 gazdaságból marhatenyészet. számoltak be. Az eredmény általában kedveIrta: Monostori Károly. zőnek mondható, a terméstöbblet azonban a

ÁLLATTENYÉSZTÉS.

búzánál is aszerint változik, amint a Thomassalak trágyázatlan vagy istállótrágyás parczellával hasonlittatott össze. Azon 30 gazdaság közül, ahol istállótrágya nem alkalmaztatott két helyen termett a Thomassalakos parczella kevesebbet, 28 helyen többet, ezek közül 18 helyen a magterméstöbblet meghaladta a 100 kilogrammot, a legnagyobb terméstöbblet 451 kilogramm volt. Azon 28 gazdaság közül, ahol a Thomassalak istállótrágyával hasonlittatott össze, 24 helyen termett a Thomassalak és istállótrágyás parczella többet. A terméstöbblet

A magyar-erdélyi fajta szarvasmarhatenyésztésének fellendítésére irányuló törekvések között különösen magára vonja figyelmünket az a tenyészirány, amelynek eredményéről Sperker Ferencz számolt be először nyilvánosan a millenniumi kiállítás alkalmával. Vonatkozik ez arra, hogy a hazai primogen marhának sokszor hánytorgatott kései fejlődése gyorsabbá tétessék, anélkül, hogy az állatnak általánosan ismertes és becsült nagy munkaképessége redukálódnék és egészséges, rezisztens szervezete csorbát szenvedne.

1859 tetési idényben 2 kilométernyi távolságot 4 izben kell naponta bejárniok. A jó táplálásnak s ezen kiadó mozgásnak már az első generáczióban meglátszottak előnyös nyomai az egészségességben, életerősségben s abban, hogy az egyévesek tenyészkondiczióban s átlagban már megütötték a 300 kiló súlyt s az a 2 és 1 U éves Iáka (Lehel), melyet IV. mümellékletünk feltüntet, ma nem hizlalva, 575 kilót nyom. Hogy mit jelent e suly a magyar marhánál, azt nem szükséges itt most hosszasan magyaráznom, de fel kell említenem, hogy ez a tény feltétlenül arra a reményre jogosít, hogy a további generácziók során 600 kilós tehenek és 2 éves korukban 500 kilót meghaladó borjak általánosak lesznek a drassói tenyészetben, mihez ma hozzáveszszük, hogy a gyorsabb fejlődés — tekintve az edző nevelést — alig fogja hátrányosan érinthetni a magyar fajta életerősségét, jó egészségi állapotát, oly vívmány leend, amihez a tenyésztőnek őszintén gratulálhatunk. Fel kell még említenem, hogy a drassói tehenek nemcsak, hogy bevannak a járomba tanítva, hanem azok hordják a 200 drbot meghaladó tenyészet összes takarmányát, azok szállítják ki messze eső táblákra az összes trágyát, amint a 187. számú ábránk 6 négyes tehénfogata fél is tünteti. Ez mindenesetre egyik módja annak, hogy a fejlés gyorsítása az igavonó képesség rovására ne történjék. Másik módja pedig azon

187. ábra. Trágyát hordó tehén négyes-fogatok Drassón. 7 helyen volt 100 kgrnál nagyobb, a legna- I gyobb terméstöbblet 215 kg. volt. A Thomassalak azonban nemcsak a magtermést fokozta, hanem növelte és pedig részben igen jelentékenyen a szalmatermést is, nemkülönben kedvezően hatott a buza minőségére, amennyiben a legtöbb esetben növelte a buza hektolitersulyát. Ha figyelembe veszszük azt, hogy a Thomassalaknak még a búzát követő növényre is lesz hatása, azt mondhatjuk, hogy a Thomassalak alkalmazása a legtöbb esetben jövedelmező volt. Különösen áll ez azon kísérletekre, amelyeknél istállótrágya nem használtatott és ez szerintem különösen figyelmet érdemel. Ha összehasonlítom a csakis istállótrágyával megtrágyázott parczellák búzatermését a csakis Thomassalakkal megtrágyázottak termésével, azon következtetésre jutok, hogy a zabosbükköny alá adott Thomassalakkal oly nagy terméseket lehet elérni, mint az istállótrágyával, a miből azon következtetés vonható le, hogy a buza termése nem fog csökkeni, ha a zabosbükköny alá istállótrágya helyett Thomassalakot alkalmazunk. Legkevésbé sem szándékozom ezzel azt javasolni, hogy ennek alapján csökkentsük az istállótrágya termését, hanem levonom ebből azt a következtetést, hogy minden oly gazdaságban, a hol szűken van az istállótrágya és ennek következtében a tengeri egy része nem kap trágyát, czélszerünek mutatkozhatik azt az istállótrágyát, a mélyeit eddig a zabosbükköny alá adtak, a tengeri alá felhasználni és a zabosbükköny alá foszforsavtrágyát alkalmazni.

Egyike lévén a hazai marha legrégibb s ha szabad mondanom, a legkitartóbb szószólóinak, örömmel ragadom meg az alkalmat arra, hogy a mond.ott tenyészirány egyik ujabb és hivatott követőjének magyar telivér gulyájáról néhény szót ejtsek s az eddig elért eredményekről a rendelkezésemre álló adatok alapján beszámoljak. Gróf Teleki Arvéd drassói magyar gulyája, melyet madártávlatból 188. képünk mutat, 120 drb a Mezőségen vásárolt 1—W2 éves üszőből veszi eredetét, melyekre a tenyésztő egyfelől gróf Almássy-féle, másfelől sajátnevelésü bikát alkalmazott. Czélja volt a hazai szürke marha normális fejlődését meghaladó fejlődéssel bíró egyedek előállítása, anélkül, hogy a keletkezett ivadékok edzettségükből, munkabírásukból veszítsenek. E czélhoz mérten tenyésztési eljárása — röviden vázolva — a következő: A tenyészállatok alkalmas megválasztása és a szigorú selejtezésén kivül, az üszőket jó minőségű legelőn és kaszált luczernán, abraktakarmány mellőzésével neveli fel, az időviszontagságoknak minél többet tévén ki azokat. Az előhasu üszőknek, egy hónappal az ellés előtt és a szoptatás alatt mindvégig luczernaszénát és 1—2 kiló abrakot ad, a borjaknak pedig legjobb szénaféléket és zabot, ad libitum. Ez utóbbit mégis ugy, hogy fejenkint és naponta még az egy évet meghaladott se kapjon 2 kilón felül. Az elkényesedést, elpetyhülést megakadályozandó, a borjaknak a nap jó részét még télen is a szabadban kell tölteniök s a legel-

emiitett körülmény, hogy a borjak elválasztásuktól kezdve mindvégig naponta erőltetett mozgást kell, hogy tegyenek legelőjükig s azon is. Bizonyosan e szigorú, edző nevelésnek köszönhető, hogy betegségek ezideig fel nem léptek az állományban, nehéz vagy hibás szülés nem mutatkozott és meddőség csak 3 tehénnél észleltetett. Gróf Telekinek nézetem szerint is tökéletesen igaza van, mikor hangoztatja, hogy a szürke hazai marha modernizálásában a jótáplálás mellett az a fő, hogy szabad levegőn való maximális mozoghatás biztosittassék az állatnak, mert különben ugy jár, mint a nyugati fajták, melyek istállón tulkényesedve nevelkedvén, módfelett hullatagok. A mint a közöltekből kivehető, ismét előbbre vagyunk egy lépéssel azon — általában már nagyon régen és következetesen hangoztatott — czél felé, mely áll a mi hazai primogén marhánk több oldalúvá tételében ugy, hogy kijegeczedjék abból egy igás, egy hizó és egy tejelő jelleg, de megtartsa mindez a 3 jelleg — a mennyire csak lehet — az igavonó képességet s különösen megmaradjon szilárd, edzett, ellenálló szervezetünek. Mikor örömmel üdvözöljük az uj ösvényen gról Teleki Arvéd urat és a még szebb sikerekben nem kételkedve, olyanokat őszintén kívánunk is neki, jelezzük, hogy az ő nagyon érdekes munkáját továbbra és élénk figyelemmel kisérjük és olvasóinkat mihamar még bővebben tájékozhatjuk e szép jövőre hivatott tenyészet felől.

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 24. 103—104. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

1860

GAZDASÁGI ÁLLATTAN. Rovatvezető: Jablonowski József.

A földi k u t y a

kártételeiről.

Irta: Jablonowski József. A megelőző és a most befejeződő gazdasági év a sok egyéb kártevő állat közül fölszinre hozott egy olyant is, amely eddig ritkaság számba ment és mint specziális magyar állat honi állatvilágunkra jellemző volt. Ez egy rágcsáló kis emlős, amely a mezei poczkokkal, hörcsögökkel egyidejűleg szaporodott; de mig a poczkok mind és a hörcsögök jelentékeny része a mult télen kipusztult, addig a harmadik bűntárs — vagy nevezzük azt a maga nevén — a földi kutya (Spalax typhlus) megmaradt ez idénre is és egyikmásik helyen,, ahol. előfordulni szokott, nagy kárt is tett. Igy a nagy Alföldön, tudtommal ezidén leginkább Csanád vármegyében. Hogy ez az igen érdekes és ugyancsak ritka állat kártékony is lehessen, ez nem ment

Brehmet, illetve ujabb kiegészítőjét (1890) — 1 Pechnel — Loeschet helyreigazítsam, vagy hogy ezt az állatot mint érdekest mutassam be : ez az ismertetését a kártékonyságának köszönheti, s amelyről egy már majdnem feledésbe ment magyar természetvizsgáló, Petényi Salamon, a czinkotai ev. pap, majd nemz. muzeumi őr, már 1845-ben közölte, hogy a földi kutya, vagy mint ő azt az akkor uralkodó, uj tudományos magyar nyelven irta, a „vakony" bizony nagyon kártékony. Petényi 1885-iki dolgozata óta senki sem foglalkozott a földi kutya tanulmányozásával s igy részben a kegyelet munkáját végzem, ha a földi kutyáról beszélve, Petényi érdekes megfigyeléseit egyben-másban fölelevenítem.*) A földi kutya, mint mondtam, specziális magyar állat, amennyiben Magyarországon kívül csak Dél-Oroszország Don ős Volga folyók közötti részén fordul elő, továbbá akadt Halicsországban, lejebb Moldovában és még lejebb, de ritkábban Görög- és Törökországban. Nálunk a Duna és Tisza között ős Tisza balpartján lévő vidékeken; és pedig Hevesben, Pest vár-

Az itt képen bemutatott (1. 189. és 190. ábrát) bemutatott földi kutyák Kunágotáról származnak és a M. Kir. Gazdasági .Muzeumból valók, ahol azokat a muzeum látogatói természetben is megnézhetik. A földi kutya valamivel kisebb a hörcsögnél (körülbelül csak 20 cm. hosszú, holott a hörcsög 25 cm. hosszú, farka külön 5 cm.)1; általában hamvasszürke szinü, idősebb korában fakó szinü; fejének hátulsó része barnás, szájszéle, álla és lába szennyesfehéres; hasi fele a hátnál sötétszinü. Feje tompa és szélesebb a derekánál; feltűnő, hogy ezen állatnak nincs szeme és hogy -— rágcsáló létére — igen hatalmas metszőfoga van. Ez utóbbi annyira erőteljes, hogy alsó ajka azt csak részben takarja, mig nagyrésze mindig látható. Vak állat létére azonban nagyon jól tudja, hogy e hatalmas fogá/al hová harapjon. Petényi ezt magán igen keservesen tapasztalta. „Hozatván kertemből úgymond egy hosszú salátafejet, kínálgattam a vakonyt (földi kutyát) vele, azt orra és szemetája előtt és körül mindenképp forgat| ván. Nem tetszett ez a könnyen haragra induló

188. ábra. A drassói magyar gulya legelőn. Madártávlatból. igen fejembe, amikor ezidén Kunágotáról egy tanitó panaszt tett, hogy mit tegyen ezzel a kártevővel s nem igen hittem neki, hogy földi kutyáról volna szó. A kétkedésemre azzal válaszolt, hogy beküldte az állatot. „Nagybecsű értesítését — irta az illető — azzal köszönöm' meg, hogy bemutatok egy — véleményünk szerint — földi kutyát. Ilyen állat határunkban százával van s nagy kárt tett." Magam előtt látva az állatot, kénytelen voltam beismerni, hogy csakugyan földi kutya a kártevő. Hirből sokan ismerik ezt az állatot, de mert ritka, kevesen tudják, hogy mi is az ? Hiszen Brehm Alfréd, az ő Thierleben-jében is csak azt hiszi, hogy a földi kutya, — melyet szerinte magyarul ,földi kölök"-mik ( i g y ! ! ) neveznek *) éppen olyan életmóddal bir, mint az Altáj hegység vidékein élő és czokornak (Spalax aspalax)-nak nevezett rokona: azért azután amit erről — a mi földi kutyánkról — Brehm ir, az java része teljesen téves. Hogy én ez alkalommal itt ezzel az állattal foglalkozom, arra nem az késztet, hogy

megyében, Bácskában, továbbá iBékés és Csanádban ős végül Torontálban foldul elő. Petényi emliti, hogy báró Ocskay Ferencz (magyar származású, de német nyelven dolgozó természetbúvár) a földi kutyát Sopron vármegyében is találta, ahol azt állítólag „herécz"-nek mondják; végül fölemlíti azt Petényi még a Mezőségről, Madaras községből. Ez volna, amit elterjedéséről tudunk. Midőn tavaly Mezőhegyesen erről az állatról tudakozódtam, olt alig ösmerték azt a fiatalabb (35—40—45 éves) emberek és csak egyedül Szirmay Gyula, méneskari százados emlékezett reá, hogy ritkán akad s ő alig tudja, hogy mikor is látta azt utoljára. Hogy erről az állatról olyan kevés és hiányos az ismeretünk, ennek oka az állat ritkaságán kivül az, hogy éjjeli állat és hogy életmódja némileg a vakondokra emlékeztet.

*) Petényi Salamon dolgozata, melyet dr. Glós Sámuellel irt, megjelent a kir. magy. Természettudományi Társulat évkönyveiben. I. köt. (1841—1845). p. 207—219. Ő ezt a állatot „vakony"-nak mondja, mert mint korának szellemében megjegyzi „a mindennapi .földi kutya* név a rendszerben teljességgel nem való *) Ukrainában,. Oroszországban ezt az állatot „zemskje stejenye'-neí, tehát valóban „földi kölyök"-nek s ezen állatot nem jellemző", un azonban mégis a hivják. Jablonowski. népies és magyaros nevet használom. Jábl.

állatnak. Ö a~„helyett, hogy a neki nyújtott salátába ereszkedett volna, prüsszönő nyikkanások közt elmellőzvén a salátát, oldalvást, de egyenesen a kezemnek ugrott és abba oly mélyen harapott, hogy alig bírta a szerencsémre jelenlévő két egyházfi széthúzni hatalmas fogait ós engemet az akkoron kétszeres bajtól megszabadítani. Ezáltal meggyőződtem tökéletes vakságáról, ,de egyszersmind felette finom szaglásáról és tapintati érzékéről, melyeknél fogva tul a hosszas salátán is tökéletesen érezte húsos kezem melegét és azt egyetlenegy biztos ugrással megfogni képes volt." A földi kutya vakságát annak köszönheti, hogy szeme teljesen elkorcsosodott és pedig annyira, hogy a fejbőre a szemgödrök helyén teljesen összenőtt és bőr alatt maga a szemür táján levő szem egy mákszem kicsiségü „mirigytömeggé" zsugorodott össze. Ami végül az állat lábát illeti, az földalatti életmódjának megfelelve, ásóláb. A földi kutya legszívesebben a mivelésben levő kötött talajban szeret tartózkodni, ha az kis gyepes területekkel váltakozik, de szereti — mint Petényi följegyezte — olyan szőlő, és gyümölcsfakerteket is, melyekben magukban I vagy szomszédságukban különféle gyökeres | zöldség, ahol burgonya, czukor- és sárgarépa,

103—104 SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK. 1898. DECZEMBER HO 24

zeller, vereshagyma, dinnye, kukoricza, lóhere s több efféle gyökér- s gyümölcsfajták miveltetnek, melyek gyökereivel leginkább él és azokban — mint mondják — gyakran nagy károkat és pusztításokat tesz." Itt ás magának a földi kutya helyet. Rendesen egy mélyebben j áró főcsövet készit s ebből elágaznak a magasabban, majdnem egészen a föld szintáján haladó mellékjáratok. E két járaton kivül készit még egy nagy tág éléskamarát, valamint lakásául egy kisebbet. Hogy az éléskamrája milyen lehet, arról fogalmat nyújthat Petényi következő leírása. „Hányásaiból eredő csöveit (földalatti járatait) követvén, nem sokára ráaKadtunk éléskamrájára is, mely egy mély garád gyepfelé való oldalában (tehát gyepes parton) vala s melynek mivolta bennünket igazi bámulattal tölte el. Ez nagyságra nézve lehetett mintegy Károm köblös, alakjára nézve . . . hasonló a mi közönséges, öblös, alul tágasabb, fölül szűkített buzavermeinkhez. Ezen raktára falai különben olyan simák és kemények voltak, mintha azokat a legügyesebb kőmives tapasztotta volna ki. Benne találtunk ismét hármadfél véka vegyületet, vöröshagyma, burgonya, darabolt lóhergyökerekből és egy vad t. i. bugás tikkantyu (Scabiosa paniculata) magvas bugáiból, mely a (hányásban) előbb talált (mennyiséggel együtt) négy vékát vagyis egy egész köblöt tesz." Ez az éléskamra pedig csak egy állaté, mert a földi kutya, mint afféle mogorva vén czimbora, csak magányosan tartózkodik, de mégis ugy, hogy nem messze tőle akad egy más efféle agglegény-természetű zord pajtás. Az éléskamra „gyep felé álló oldalában, irja tovább Petényi, nyilt egy a kemény földbe IV2 lábra továbbmenő cső, mely végén mintegy 5 itczés fazéknagyságra kiterjeszkedvén, bunkó formát nyert. Ennek feneke kibélelve s kiágyazva volt pázsit és más növények puhácska gyökerei-, szárai- és leveleivel." E földalatti üregekben tanyáz a földi kutya. A nap nagy részét csendben és alva tölti el; az éjjelt pedig munkára fordítja, részint hogy odvait továbbépítse, hogy táplálékát szerezze és hogy a nemi élet örömeinek ís éljen. Az állat néma, mert egy kis nyikkanáson kivül egyéb hangot nem ád, tehát ugatásról szó sincs. Utjain csak szagló, tapintó és halló |

189. ábra. A földi kutya. (Spalax typhlus Pali.) szerve vezeti, mely annyira finomul van kifej- | egyenesen abból kiindulva és föld alatt túrva lesztve, hogy a látást teljesen pótolja. S ezek halad oda, a hol efféle nekival' növényt talál. az érzékek vezetik éjjel is, midőn néha Itt a növény alá furakodik, azt aláássa annyira, kukoricza és még korábban a dinnyeérés nap- hogy ezt végül a földalatti tanyájába kényeljaiban fölszinre jön, hogy ezeket is megdézs- mesen behúzhatja. Igy tehát tönkretehet nagy málja. Ügyetlen állatnak látszik, de azért területet a nélkül, hogy az ember sejtené, fölmászik a kukoriczaszárra is, hogy a csövet hogy mi tesz itt kárt. Érdekes, amit e tekintetleszedje.*) Hol azonban gumós növényre akad, ben már Petényi is irt. „ A békés-csabai tanító, ott nem hagyja el földalatti lakását, hanem Sztraka Károly segédtársam társaságában elindulván, ide s tova a csabai nagy határban *) Azok az állatok, melyeket Petényi szobájában fogas vakony (t. i. földi kutya) tanyáit keretartott, vígan futkároztak éjjel a szobában a nélkül, sendők, nemsokára egy 70 éves agg, Kovács hogy egy is beleütődött volna az útjába eső akadá- nevü tanyásra akadtunk, ki földi kutyák lyokba. Ezeket legfürgébb mozgás közben is kikerülték. felől kérdezősködve, velünk a következőket közölte. „Uraim, én az idén is bevetettem l k holdat vörös hagymával. E j ! be gyönyörűen nőtt m e g ! volt ám benne örömem ! De mi lett belőle ? Mikor már eljött a kiszedés ideje: odalett egymásután a szép termésem, csak ugy tűnt el szemeim elől s alig foghatom meg, hogy hova lehetett? De biz én csak az átkozott földi kutyát okolom, mert sok túrásai és hányásaira akadtam a lóherésemben!"

; 190. ábra. A földi kutya fészke.

Emiitettem, hogy a földi kutya túrása igen hasonlít a vakondokéhoz, de attól abban különbözik, hogy rendszerint nagyobb, de nem magasabb, inkább laposabb. S ez az, ami sokszor tévedésbe hozza az embert, hogy a földi kutya túrásait egyszerűen vakondokturásoknak nézni. A földi kutya szerencsére nem szapora állat, évente egyszer vet és akkor is csak kettőt, legfeljebb négyet. S ez áz oka, hogy ez az állat rendszerint nem igen szaporodik el, hacsak nem rendkívüli esztendőkben, milyenek voltak az utóbbi esztendők, midőn a rágcsálók, (egér, poczok, hörcsög) igen elszaporodtak. Téli álomba nem merül, hanem abból él, amit nyáron összegyűjtött; de ha elfogyott az is, akkor néha a havon is megjelenik és keres, hogy mit lehetne találni ? Ilyenkor ugy látszik azonban, hogy el-elbotorkál ez a vak állat nappal is. Ez volna az állat életmódja. Mint látjuk, az állat ritkasága mellett is kártékony lehet. S ez oknál fogva gazdasági szempontból nem tanácsos még hazafias kegyeletből sem igen kímélni őt ott, a hol már bővebben akadt. Irtása külön eljárást nem igényel. Lehet

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 24.

1862 azt egyszerűen kiásni; de irtható mint a hörcsög, t. i. kénnel kell megfojtani. Itt azonban már óvatosságra van szükség; mert a földi kutya járatai néha igen messzire is elágazódnak s akkor egy kis kéngőz nem igen ártana. Itt nemcsak több kénre van szükség, hanem tanácsos elébb tájékozódni, hogy merre halad a járata s nincs-e több bejárata. Ha igen, akkor mindegyikbe kell dobni néhány égő kénszeletet s a lyukat azután jól betömni. Kiöntéssel nem igen lehet czélt érni. De mérgezni talán könnyen lehetne, pl. vereshagymával, amelyről ismeretes, hogy azt a földi kutya legszívesebben eszi. Ezt kellene sztrikninnel olyan módon kikészíteni, hogy annak czikkei közé kis mérget adunk s a mérges hagymát aztán beledobjuk mélyen a járatába s a járatot betömjük. Hol azonban nem tesz, vagy nem igen tehet kárt, mert nagy területen csak egy-egy akad, ott talán meg lehet hagyni, hogy maradjon életben ez a lény .is, amelynek napjai — ugy látszik — épp ugy meg vannak számlálva, mint a hód-é. Ma már ezt az állatot is csak állatkertekben és állatseregletekben lehet látni, mint nyomorognak azok az egyes példányok, amelyeknek ősei talán az Alföldünk folyói mentén még szabadban éltek . . . Hiszen nemcsak az idő vasfoga, hanem a kultura is megkívánja a maga áldozatait!

ÜZEMTAN.Rovatvezető : Hensch Árpád.

A takarmánytermelés szervezése üzleti alapon. Irta: Hensch Árpád. A magyar mezőgazdaságnak még mindig nagy hátrányára szolgál,, hogy gazdáink nagy zöme a takarmánytermeíést nem karolja fel oly mértékben, mint ez a termőföld okszerű használata érdekében kívánatos lenne. Mert habár e téren a múlthoz képest nagy a haladás, mindazáltal különösen némely vidéken egészen alárendelt szerepet játszik a takarmányfélék termelése, mint ez minden kétséget kizárólag az 1896-iki részletes statisztikai fölvételekből is kitetszik. Ezek szerint a 21 millió kat. hold szántóföldből-mindössze 1.360,000 h. vagyis' a szántónak csak 6 2% a volc szálastakarmány félékkel elvetve. • Tekintve, hogy a nyugati kultur államokban ez az arányszám jóval nagyobb, a menynyiben Ausztriában, Német- és Francziaországban. 10— 12%-ot tesz, már ebből is kitűnik a takarmánytermelés, csekély volta, még nagyobb baj azonban, hogy némely vidékünkön még a -6%-ot sem foglalja el a takarmánytermelés, mert míg a Dunántúlon az arányszám 10, vagyis annyi, mint a szomszédos Ausztriában, a nyuga,ti felföldön 8 és a keleti felföldön 6, addig ..Alföldünkön csak 4, Erdélyben pedig csak alig 3, a mi bizony felette kevés. Azonkívül nem érvényesíthető azon ellenvetés sem, hogy hazánkban a természetes takarmányterületek, a rétek és legelők viszonylagos nagy kiterjedése indokolná a mesterséges takarmánytermelés csekély arányát, amelyről a következő adatok meggyőződtethetnek. Hazánkban ugyanis a szántóföld, rétek és legelőkből álló mezőgazdasági termőterület összes kiterjedése kereken 33 millió kat. hold. Ezen területből esik:

erejének fentartása czéljából kivánatos, hogy a takarmánytermelésriek legalább a gazdasági termőterület' 50%-a legyen szánva, a 10%-nyi ' hiány pedig a fenforgó esetben 3.220,000 k. holdat tesz, vagyis ennyivel kellene a takarmánytermelést kiterjeszteni, hogy e tekintetben a teljes arányt elérjük, Enélkül sem állattenyésztésünk, sem növénytermelésünk nem tud a kellő irányban fejlődni. Rosszul tartott állatok, gyengén trágyázott földek, csekély átlagos termések, ezen visszás állapot szomorú, de kétségbe nem vonható következményei. Ezzel nem mondjuk, hogy kivétel e tekintetben nincs, sőt ellenkezőleg jelenleg már számos gazdaságban a piaczi és takarmánynövények helyes aránya konstatálható, de még mindig jóval nagyobb ama gazdaságok száma és kiterjedése, melyek saját hátrányukra ezen helyes arányt meg sem közelítik s épp ezek állanak jövedelem tekintetében legrosszabbul. Ha a takarmánytermeléstől való idegenkedés okait kutatjuk, ezek részint azon általános feltevésben rejlenek, hogy a takarmányfélék termelése nem oly jövedelmező, mint a gabonaféléké, részint abban, hogy azok termelését nem lehet azonnal pénzzé tenni, esetleg előre eladni, hanem várnunk kell, mig az állatok emésztő csatornáján végighaladva, lassanként állatok, állati termékek és trágya alakjában értékesithetőkké válnak, a mihez azonkívül még sok tőke is kell. Ezzel szemben azonban figyelembeveendő, hogy a takarmányfélék termelése jóval csekélyebb költséggel jár, mint a piaczi növényeké, hogy amazok a talaj termőerejét sokkal kevésbbé veszik igénybe s hogy különösen az őszi gabnafélékre nézve a legjobb elővetemények. Sok gazdaságban azonkívül nem is szükséges a takarmány termelés érdekében a piaczi növények területét csökkenteni; mért a mely gazdaságban fekete ugart tartanak, ott az ugarnak takarmánynövényekkel való. bevetése által lehet a czélt minden nehézség nélkül'elérni.

Ha pedig figyelembe vesszük, hogy hazánkban a fekete ugar még mindig 2.600,000 kat. holdat von el a .termeléstől, ezen területnek takarmánytermelési czéjokra való felhasználása által nagyon is meg lehetne közelíteni a takarmánytermelés kívánatos arányát, a nélkül, hogy a piaczi növények területe megszorittatnék, habár több helyütt a gabonatermelés megszorítása is kívánatosnak mutatkoznék. Mindezen "körülményektől eltekintve a kérdés veleje mégis csak az, vájjon a takarmánynövények jövedelmezősége megállja-e. a versenyt a piaczi, különösen a gabonafélékkel szemben. Igaz, hogy ezen üzleti kérdés számszerinti eldöntése bizonyos nehézségekbe ütközik, mert a termelt takarmánynak nemcsak termelési költségét kell ismernünk, hanem értékesítési árát is, sőt azonkívül a takarmány, illetve- a .haszonállatok után származó trágya értékét is. Mindazáltal legyőzhetetlen nehézségekbe nem ütközik ezen kérdések megoldása- sem,s ha ezirányu számilásaínknál helyes elvek: szerint járunk el, teljesén megbizható eredményre juthatunk. A mi első sorban a takarmányfélék termelési költségéi, illetve előállítási árát illeti, ez különböző gazdaságokban és különféle takarmányoknál nagyon különbözően alakul és e tekintetben legfőbb feladatunk oly takarmányfélék kipuhatolására törekedni, mélyek a takarmányt, illetve az abban foglalt emészthető tápanyag egyeségét legolcsóbban szolgáltatják. Mesterséges takarmányra 1.360,000 k. hold Ezirányu számításainknál kiinduló alapul Rétekre . . . . . . 5.420,000 „ „ a réti széna szolgálhat, melynek előállítási ára Legelőkre 6.500 000 „ ,. jó lapályrétet feltételezve, következőképpen Takarmányttermő terület 13.280,000 k. hold. alakulhat: Termés k. holdankint állagban . . 24 q Eszerint a takarmány termelésre fordított A termésbetakaritásért Vi rész le . 6 összes terület a mezőgazdaságilag használt területnek csak 40%-át

teszi, holott a föld

termő-

Nyershozam .

18 q

103—104. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Termelési költség: Földbér . . . . , . . . . . Tavaszkori fogasolás stb. . . . . Betakarítási költség a termésből levonatván . . . . . . . . . Adó, kezelés, őrzés, forgótőke kamatja együtt . . . . . . . . . . Összes költség.

20 frt 1 „ —

„

6

„

27 frt.

Egy ü réti széna kerül tehát l'SO frtba. Föltéve, hogy az ezen szénában foglalt emészthető tápanyagok 50 tápegységet tesznek. esik egy tápegységre 3 krajczár. Ugyanezen gazdaságban a főbb takarmányfélék termelési költsége következőképpen alakulhat:

Ö

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Földbér . . . . Talajelőkészités Trágyázás . . yetőmag s vetés Ápolás . . . . Betakarítás . . Adó, kezelés stb. Összesen

. .

frt 12 — — 7 1 12 8

.

40

. . .

40

52

68

Átlagos termés. . . 24 q 40 q 24 q Egy q. Tcerül forintba 1'66 1'— 2'16 Tápegységtartalom . 52 58 50 Egy tápegység kerül 3-2 17 43 krajczárba. A réti szénához viszonyítva . . . 1/56 1-74 1-50 forint ezen takarmányfélék értéke.

20.0 q 0'34 10 3"4

0"30

Ezen összeállításnál feltételeztük, hogy a lóber 1 évig használtatik s kétszer kaszáltatik, hogy a luczerna csak 3 évig tart s négyszer kaszáltatik, hogy ezen két növény, mint nitrogéngyüjtő, trágyázást nem igényel, ellenben a zabosbükköny, mint csak félig nitrogéngyüjtő, a rendes trágyázás 25%-át, a csalamádé pedig annak 50%-át veszi igénybe. Utóbbinál feltételezzük még, '. hogy a 200 q zöld termés 40 q szénának felel meg. Fenti számokból világosan kitűnik, hogy a felvett gazdságban a legolcsóbb takarmányt a luczerna szolgáltatja, ezt követi felmenő sorrendben a réti széna, a lóher, a csalamádé és a legdrágább a zabosbükköny, csakhogy ezen növénynél tekintetbe jön, hogy ez a búzának legjobb előveteménye, mely előny azonban számokban ki nem fejezhető* A második kérdés, hogy a felvett gazdaságban a haszonállattartás a termelt takarmányt miként értékesiti ? E tekintetben a különböző gazdaságokban a legnagyobb eltérésekkel találkozunk, mert vannak gazdaságaink, melyekben a széna métermázsája alig 1"2 írttal értékesül, mig másokban az 1/8,' sőt p. 2 forintot is elérik. Mértékadónak e tekintetben a jelenlegi viszonyok közt a tejgazdaság tekinthető, melynél a szálas takarmány értékesülése számos 'esetben a következő lehet: .. Egy tehén után az évi bevétel lehet : 2200 liter tej á 6 kr helyben . . . 132 frt Negyedévenként 3 borjú á 32' frt esik 1 évre

.

.

.

...

120 q trágya á 20 kr

. '.

." «• '.-

24

.

.

24

.

.

.

„ „

Összes bevétel 180 frt. . Evi kiadás: 1. Állattőke kamatja és koczkázatára 200 forint után 10% . . . . 20 frt. 2. Istállóbér 160 frt ulán 7 % . . 11 „ 3. Eszköz-s tejkamarabér 20 frt 15% a 3 „ 4. Cselédbér" . . . . . . 15 „ 5. Bikatartás 4 .,

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HÖ 24.

103—104. SZAM, 7-IK ÉVFOLYAM.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY.

6. Takarmány a szénán s szalmán kivül: 24 q. répa á 50 kr = 12 frt 5 q. korpa á.4 frt = 20 frt Só, világítás, orvoslás

Rovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz.

5 frt

37

Összesen

„,

90 frt,

mely öszzeget a bevételből levonva, marad a szálas takarmány és széna értéke fejében 90 frt. Egy éven át fogyasztott a tehén: ' 40 q. szénafélét = . . . . . 40 q. 20 q. szalmát, mely szénára redudukálva tesz . . . . . . . 10 q-t Összesen

5Öq szénát.

Minthogy ezt 90 frttal értékesítette, esik tehát 1 q-ra 1'80 frt, vagyis a tehenészet utján , a széna métermázsája 1'8Ö forinttal, a szalma métermázsája 90 krral értékesíttetett, minél fogva az értékesítési ár az önköltséget tetemesen meghaladja. Ha már most ezen az alapon a termelt takarmányfélék jövedelmezőségét megállapítjuk a következő eredményekre jutnak:

I £

|

g |

I |

1 |

Értékesítés q ként 1"80 1'80 1'80 1'80 0 36 frt Előállítási ár •„ 1'50 1'66 TOP 2.16 0"34 „ Nyereség q-ként 0'30 0'14 0'80 — 0'02 frt Veszteség , — — — 0'36 — „ Termés holdanként . . ,24— 24-— 40 — 24."— 200 q Tiszta jövedelem holdank. 7'20 3 36 32-00 — 4 frt Veszteség holdanként . .. — — — 8-64 frt. Ezek az adatok eléggé igazolják, hogy a takarmányfélék termelése épp oly jövedelmező lehet, mint a piaczi növényeké, sőt hogy a luczerna é tekintetben a legjövedelmezőbb növényekkel is kiállja a versenyt, a mit külön- ben efi. a tény is igazol, hogy több helyütt beállított luczernásokért k. holdanként 50 frtnyi ' haszonbért fizetnek. De a rétek s lóherések jövedelme sem megvetendő, mert a földbéren kivül annyit jövedelmezhetnek ezek is, mint a gabonafélék közepes termések és közepes árak mellett. A zabosbükkönynél s csalamádénál a felvett esetben a trágyázás költsége szállítja le a jövedelmet, de a hol ezek gazdag talajon termelhetők, ott különösen a csalamádé fog nagyon jövedelmezőnek bizonyulni. Ezen adatokból kitűnik továbbá, hogy a takarmánytermelés szervezésénél mily nagy horderejű a legolcsóbb takarmányt nyújtó takarmányfélék kipuhatolása, mert ha a felvett gazdaságban a luczernára helyezzük a fősúlyt, egész más eredményeket fogunk elérni, mintha zabosbükkönyt termelnénk túlsúlyban. Ha végül tekintetbe veszszük, hogy a takarmánytermelés felkarolása által magunknak olcsó trágyát és jó előveteményeket biztosithatunk, hogy továbbá a takarmánytermések biztosabbak, mint a gabonaféléké s hogy az állattenyésztés terményeinek árhullámzása sokkal csekélyebb mérvű, mint a szemes terményeké, azon végeredményre jutunk, hogy a helyes üzleti elvek szerint szervezett állattenyésztéssel kapcsolatosan folytatott takarmánytermelés minden gazdaságban a nagy, biztos és állandó jövedelem tulajdonképpi alapja s azért nagy hibát követnek el azok, kik a jövedelemnek ezen megbecsülhetlen forrását mellőzik.

K í s é r l e t e k a tuberkulinnal. Irta : Dr. Hutyra Ferencz. A mióta a tuberkulint az állatok gümőkórjának felismerésére diagnosztikai szerül használják, mind jobban megerősödött az a meggyőződés, hogy a tuberkulin, habár magában véve nem nyújt feltétlen biztosságot, rendkívül értékes szolgálatokat tesz. a mondott czél elérésére. Már a berni állatorvosi kongresszus 1895-ben, a folyó évben pedig a párisi gümőkór-kongresszus egyhangúlag ilyen értelemben hoztak határozatokat és az utóbbi ezt az állásfoglalását sok ezer állaton végzett kísérletek kedvező eredményeivel okolhatta meg. Ámbár tehát a szer diagnosztikai értékére vonatkozólag ilyen általánosságban teljes a megegyezés, a részleteket illetőleg még bizonyos eltérések tapasztalhatók az egyes kísérletezők eredményei és ezekre alapított nézeteik között. Eltérők nevezetesen az eredmények annyiban, hogy a különböző alkalmakkor nem volt egyforma azoknak áz eseteknek viszonylagos száma, melyekben a tuberkulin-reakczió nem egyezett a bonczolás alá került állatok bonczolásának leleteivel. Igy Eber 443 esete közül 68-szor (15-35%), Bang 515 esete közül 50-ben ( 9 7 % ) , Bajorországban 742 eset közül 103-ban (14%), Outtmann 93 esete közül pedig 3-ban (3'2%) volt téves a tuberkulin-reakczióra alapított diagnózis. Ezek a 15 3 és 3'2% között, tehát meglehetősen tág határok között ingadozó eredmények abból értelmezhetők, hogy az egyes kísérletezők, főképpen kezdetben, nem egészen azonos módon értelmezték a tuberkulin be- fecskendése után észlelt reakcziót. Az ma már nem szenved kétséget, hogy a tuberkulinojtás alkalmával nem elég kizárólag a hőmérséklet magatartását megfigyelni, hanem ezenkívül főképpen a nem reagáló állatokat tüzetesen meg kell vizsgálni, mert az ilyen módon beszerezhető adatok alapján nagyon lényegesen lehet csökkenteni a téves diagnózisok számát. Ámbár tehát ilyenmódon a tuberkulinojtások eredményének elbírálása az egyes szakértő képzettségétől és gondosságától függ, mégis kívánatos magának a tuberkulin-reakcziónak miképpen való megítélésére lehetőleg szabatos irányelveket megállapítani, mert a gyakorlatban az eredmények annál helyesebbek lesznek, minél inkább támaszkodhatik a szakember mások tapasztalataira, illetőleg az ezekből levont következtetésekre is.

1Í363 reagált 51 állat és közülök gömőkóros volt. 48 állat, vagyis 94'1%, mindössze tehát a pozitív reakcziónak három esetben (5'9%) nem felelt meg pozitív bonczolási lelet; nem reagált 105 állat és ezek közül gümőkóros (részben gyógyult) volt 8 drb azaz 7"6%. Egészben véve tehát a reakczió 156 eset közül 11-szer nem egyezett a bonczolási lelettel, illetőleg maga a reakczió az eseteknek 93Vo-ban volt egyező. A reagáltaknál emiitett három eset közül egyben a bonczolás, ámbár nem valóságos gümőket, de mégis olyan elváltozásokat állapított meg a tüdőkben, melyek súlyosan gümőkóros tüdőkben igen gyakoriak, egy másikban pedig szintén beteg volt a tüdő olyan módon, mely a gümőkóros fertőzést lehetőnek tünteti feí. Csak egyben nem állapított meg a bonczolás semminemű elváltozást s ámbár itt is fenforog annak a lehetősége, hogy egészen apró gümős gócz a figyelmet elkerülhette (a vágóhídon a szerveket nem lehet apróra felszeletelni), ezt az esetet a téves diagnózisok közé kell sorolni, mely esetben a poziüv reakczióval az eseteknek 2%-ában nem egyezett a bonczolás lelete. A bonczolás az 156 állat közül 56-ban állapította meg határozottan a gümőkórt és ezek közül a mondott értelemben reagált . . . 48 drb. nem reagált . 8 „ Az utóbbi nyolcz állat közül háromban kizárólag igen régi keletű, elmeszesedett, illetőleg erősen betokolt gümős góczokat állapított meg a bonczolás. Ezek az állatok tehát régebben gümőkórosak voltak, de gyógyultak és ezért nem is reagálhattak a tuberkulinra. Egy állat köhögött, a befecskendés után pedig erősen remegett; egy másik szintén köhögött és hőmérséklet 1'1%-al emelkedett,egy harmadiknak hőmérséklete, mely már a befecskendés előtt aránylag magas volt, utána 39'9°-ig emelkedett; ez a három állat tehát a felsorolt okokból gyanús volt, illetőleg nem volt gümőkórtól mentesnek tekinthető. Csak két eset volt olyan, hogy azokra nézve a figyelmes észlelő sem tételezhette fel a gümőkór fenforgását, azaz 50 eset közül 2-ben lett • volna téves a következtetés. Összegezve az eredményt, a fenfórgó viszonyok kellő méltatása mellett a pozitív reakczióból levont következtetés egy esetben, a negatív reakczióból levont következtetés két ésetben nem egyezett a bonczolás leletével s igy a 156 beojtott állatra vonatkoztatva az észlelés * az. eseteknek 98'l°/o-ában vezetett volna helyes eredményre.

Ez az eredmény teljesen kielégítheti a gyakorlat igényeit, mert az elkövetett hiba az állatok további észlelése és a tuberkuíinpróbá1 /2—1 év mulya nak való ismétlése által k ; A már eddig is rendelkezésre álló adaküszöbölhető, eltekintve attól, hogy olyankor, tokhoz ujakat szolgáltatnak és ezzel a kérdés midőn az általok már megelőzőleg is hosszabb végleges tisztázásához hozzájárulhátnak azok a kísérletek, melyeket dr. Darányi Ignacz, földmi- ideig állottak észlelés alatt, az eredmény még velésügyi miniszter ur rendelete folytán a buda- jobb lehet. A kísérjetek eredményei azonban pesti közvágóhídon végeztek és melyek egész- meggyőzők abban az irányban is, hogy a tuberkulinpróba megejtése és abból a következben igen kedvező eredményre vezettek.*) tetések levonása nem olyan, könnyű dolog, Beojtatott összesen 156 állat és pedig mint első tekintetre látszik és hogy a sablo86 nyugati, illetve keresztezett fajta, 48 manos eljárás jelentékeny tévedésekre vezethet. gyar-erdélyi és 22 szerb szarvasmarha. Az eseteknek nagy többségében már a hőmérHa egyfelől a hőemelkedést l'5°-al vagy sékleti viszonyok módosulása egymagában is ennél többel, illetőleg 40'0° fölé, másfelől a tájékoztat ugyan a gümőkór fenforgásáról vagy hőemelkedést 1*0— 14°-al és az organikus hiányáról, némelykor azonban csakis az egyéb reakcziót (rosszullét j e l e i : bágvadság, étvágy- vizsgálati módszerekkel nyert adatok vezethettalanság, didergés stb.) együttesen egyaránt nek a helyes útra. Különösen azokra az állapozitív reakcziónak tekintjük, akkor a kísérle- tokra nézve, melyek nem mutattak eléggé hatekről feljegyzett adatokból**) kitűnik, hogy : tározott hőmérsékleti reakcziót, fontos az organikus reakczió jelenségeinek számbavétele, *) A helyiségeket a közvágóhid igazgatósága, az azonkívül pedig az állatnak s különösen a állatokat pedig tulajdonosaik engedték át lekötelező szívességgel a kisérletezes. czéljaira. A fáradságos hő- lélekzőszerveknek, a nyirokcsomóknak, a nemméréseket segédeim, Zimmermann A., Osinger N. és zőrészeknek és a tőgynek gondos megvizsgáFettick O. urak végezték, később pedig a levágott álla- lása, mert éppen a súlyosabban beteg állatotokat Breuer A. felügyelő állatorvos ur vizsgálta meg kon marad el némelykor a reakczió. nagy gondossággal. A tuberkulin-reakczió megítélésére vonat**) Részletesen közöltettek a Veterinárim 1898. kozólag a közlött kísérletek, valamint korábbi évi 23—24. számában.

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 24.

1864

tapasztalatok alapján, a következő általános séges vízzel is. E czélból itt helyiségek vannak elhelyezve: szabályok tekinthetők irányadóknak: Qümökórosnak (fertőzöttnek) jelezhető az I. A takarmányelőkészitő az állat, kamrák. . . . . .178 0 II. A motorkamra . . . 16"5 a) amelynek hőmérséklete a reakczió typusának megfelelő módon a befecskendést megelőző III. A tejhütő kamra . . 20 0 hőmérséklethez képest l'5°-al vagy többel, illetőIV. A tejes edények mosóleg 40-0° fölé, de legalább 0'5°-al emelkedett; konyhája . . . . 25 0 V. A jégvermek. . . . 200"0 b) amelynek hőmérséklete l'O—1'4°ál VI. A központi nagy vizemelkedett és egyúttal az organikus reakczió jelenségeit is mutatta. tartány 300'0

a

következő

m2 teriilettel m2 , m2 m2 „ m2 tartalom. m2

. ábra. .Frigyes major"-i központi takarmányos kamra és tejesház homlokzata. Ezzel szemben a gümőkór felvételére nincs ok, ha a hőmérséklet legfeljebb l'4°-al emelkedett és a 39'5°-ot meg nem haladta s ha egyúttal organikus reakczió jelenségei sem voltak észlelhetők, föltéve, hogy az illető állatnak rendszeres fizikai vizsgálata semmi olyan kóros eltérést nem'állapított meg a szervekben, melyek a gümőkór fenforgására gyanút kelthetnének. Szóval a kétesen, határozatlanul vagy éppen nem reagált állatokra vonatkozólag csakis a darabonkint megejtett gondos vizsgálat eredménye alapján lehet véleményt mondani. Hogy az ilyen körültekintő eljárás mellett a tuberkuliri minő kiváló értékű eszközt képvisel a gümőkór ellen való védekezés czéljaira, azt teljesen meggyőző módon bizonyítják azok a rendkívül kedvező tapasztalatok, melyeket a tuberkulinojtásra állapított, eljárással Dániában már eddig is elértek, ahol az utóbbi években következetesen és tetemesen kisebbedik a gümőkóros állatok száma.

A keresztalaku" épület közepét a takarmányos kamra foglalja el. Ide négy ajtó vezet, a két szélesebb a nyerstakarmánynyal meg-, rakott kocsik ki- s bejárására szolgál, a másik kettőn pedig a már feldolgozott takarmányt szállítják keskenyvágányu vasúton az összes istállókba. A kamra közepén, illetve padlásán állnak végül a takarmányapritó-gépek, úgymint a daráló, a szecskázó, a répavágó s a repczepogácsa-zuzó. Ezt a beosztást t. i. egyik oldalon a nyerstakarmány befuvarozását, s másikon a már elkészített takarmány elszállítását, minden takarmánykamrában szem előtt kell tartanunk, mert csak igy vagyunk képesek a helyet jól kihasználni, s aránylag kevés munkaerővel sokat végeztetni. A padozatot itt egy 10 cm. vastag portlandczement-betonréteg képezi, a gerendás fapadlást 3 vasoszlop támogatja. A munkagépeket összekötő transzmisszió hajtására a szomszédos kamrában álló 6 lóerejü petróleum-motor szolgál, a mihez

103—104. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM, A 193. ábrán jelölt tejhütökamrába a kifejt tejet szintén a kis vasúton szállítják. Hogy e helyiség tisztántartását lehetőleg megkönnyítsük, de meg, hogy belső csínját is emeljük, a padozatot világos sárga, az oldalakat zománczozott kék és fehér lapokkal burkoltuk, a falakat, padlást végül fehér emaill-festékkel mázoltuk be. A kamra berendezését 2 Lawrance-féle tejhütő s két vízcsap képezi. A tejhütő helyiségből közvetlen a mintegy 200 fuvar jeget befogadó jégverembe juthatunk. A részben földalatti, részben felette fekvő verem üreges fala parafatéglákkal van elszigetelve, minek következtében a behordott jeget oly jól konzerválja, hogy egyharmadát még uj jégkor is ott találjuk. Tekintve, hogy e vizszegény vidéken a jég beszerzése nagy nehézséggel jár, igyekezünk további jégmegtakaritást ugy érni el, hogy a hűtésre szolgáló vizet egy szivattyú segítségével a jégtömegen nyomjuk át. Ezáltal a jég kihordása s vele a verernajtó kinyitogatása teljesen megszűnik s alapos reményünk lehet jövő őszszel az idei beraktározandó jégnek legalább 50—60°/o-át újra megtalálhatni. A tejesedények mosókonyháját a takarmánykamra ellenközi oldalára helyeztem, főleg azért, hogy a konyha gőzeitől a tejhütő védve legyen. Itt egy hengeralaku befalazott melegvíz kazánt, s egy Klinker-téglákból összerakott mosóteknőt találunk. Az egészen egyszerű kazánon csak egy vízleeresztő csap s egy bádogtölcsér van szerelve, mely utóbbi a megtöltésre, s a vízgőzök vezetésére szolgál.

A kazánt övező téglaköpenynyel a. viz gyors kihűlését akadályozzuk meg s igy fűtőanyaggal takarékoskodunk. Ez tényleg sikerült is, mert napjában csak egyszer füttetünk alá és mindig van meleg vizünk. A zománczozott Klinker-teknők előnyeit már ismertettük a „Köztelek" 1897; évi 6-ik számában s ezért az ott elmondottakra utalhatunk. A központi viztartány elhelyezésére avastagfalu jégverem teteje mutatkozott a legalkalmasabbnak. (193. sz. ábra VI.) Ezért a jégvermet 2'5 méterre a föld színe felett vastartók között „Monier" rendszere szerint beboltoztuk s kettős parafalemez-rétejjgel izoláltuk. Erre fektettük aztán a 4 cm. vastag vas&etétes „Monier"-falu rezervoárt, mely 300 köbméter

GAZDASÁGI ÉPÍTÉSZET. Rovatvezető; Száhlender Gynla,

Egy középnagyságú tehenészet központi takarmányos- és tejesháza. írta: Száhlender Gyula. A Í91—193. ábrákban a magyaróvári főherczegi uradalom „Frigyes-major" kerületében felépített központi takarmányos' és tejesházat mutatjuk be, mely épületet ugy czélszerü beosztásánál, mint sokoldalú kihasználhatóságánál fogva középnagyságú tehenészetek részére mintául szolgálhat.*) A mintegy 1684 kat. hold terjedelmű terület alapjából újonnan felépített majorjában 160 fejős tehénnek, 50 drb igavonó lónak s ökörnek van helye s az idehelyezett gazdasági ménes 70 drb csikóból áll. A szóban forgó központi házban tehát nemcsak az egész állatállomány számára szükséges takarmányt dolgozzák fel, hanem itt készítik elő a szállításra a naponkénti körülbelül 1100 liternyi tejet s innen látják el az egész gazdaságot a szük*) Ez épület tervezésénél az az elv volt irányadó, hogy a majorban előforduló összes munka, melyhez tnotoiikus erő szükséges, egy helyre összpontosítsuk s ezáltal az üzemköltségeket lehető minimumra redukáljuk,

192. ábra.,,Frigyes major"-i központi takarmányos kamra és tejesház alaprajza. még egy 36'0 m. mély kut felett fekvő három hengeres szivattyút is kapcsoltunk. Eleinte ugyan egy hőlég-motorral tettünk kísérletet, ez azonban — legalább a mi czéljainkra — nem bizonyult hasznavehetőnek. Annál megbízhatóbban s olcsóbban dolgozik a petróleum-motor, mely közel három évi üzeme alatt semmi lényegesebb javítást sem igényelt.

vizet képes befogadni s igy a major két napi vízszükségletét bőven fedezi. Megtöltését a motorkamrában felállított szivattyú, illetve petróleummotor eszközli, kiürítésére illetve vízvételre a takarmánykamrában, a tejkezelő helyiségekben, minden istállóban, kifutókban, az intéző-lakban s az összes cselédházakhanmegfelelő számú csapot találunk.

103—104. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. A 340 ma alapterületű, minden részében szilárd anyagból felépített, hornyos cseréppel fedett épület építési költségei 8220 frtra rúgtak. Ebben az összegben a 36 m. kut kiásása s kifalazása 1620'frttal, a vizrezervoár Monierfala 390 írttal szerepel.

GAZDASÁGI IPAR. Rovatvezető: Zalka Zsigmond.

A burgonya gőzölése. Irta: Zalka Zsigmond. Hogy egy mezőgazdasági szeszgyár jó szesznyereményt érjen el, ahhoz elsőben is szükséges, hogy a feldolgozott nyersanyagok oly állapotba hozassanak, a melyben a zöldmaláta czukrositó anyaga: a di'asztaze, hatását legjobban tudja érvényesíteni. E czélból a nyersanyagokat a lehető legtökéletesebben szét kell főzni és elcsirizesiteni. Ezt ma már a szeszgyárakban kizárólag csakis magasabb nyomásnál, erre alkalmas készülékekben az úgynevezett gőzölőkben végzik.

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 24. sére szolgáló csövet elzárván, alulról adunk a burgonyára gőzt oly módon, hogy a nyomás 2 atm.-nál magasabb ne legyen. Ezen nyomás alatt tartjuk a burgonyát l k óra hosszáig, ekkor felemeljük a nyomást l k óra alatt 2 1 /2—3 atmoszférára s a szétfőtt anyagot kifuvatjuk. Ha a gőzölésnek itt leirt menetét betartjuk, egészen világos szinü — majdnem fehér — czefréket kapunk, jeléül annak, hogy a gőzölés alatt igen kevés karamel képződött s igy kevés veszteség állott be az által, hogy a keményítőnek egy része erjedésre nem képes anyaggá alakult át. A kifuvatásnál a kifuvatő ventil kerekét közbe-közbe nyissuk ki jobban és zárjuk el újból, hogy ez által a burgonya nagyobb erővel lökessék a kifuvaló szelephez s igy jobban elapróztassék, könnyebben szétmenjen. Ha a gőzölőből az összes szétfőtt anyagot kifuvattuk, ugy zárjuk el a kifuvató ventilt,

1865

Legnagyobb nehézséget okoz a megfagyott és megrothadt burgonyának a gőzölése, amennyiben ugy a megfagyott, valamint rothadt burgonya is a gőzölés alkalmával egy csirizszerü, összeálló anyaggá tömörül, amelyet a gőz szétfőzni nem képes. Ennek elejét veendő, a fagyos vagy rothadt burgonya gőzölésénél ugy járjunk el, hogy a felülről való gőz bevezetése után alulról nyitott töltőnyilás vagy sivitószelep mellett vezessünk a burgonyára 1 /i—1 óra hosszáig gőzt, akkor zárjuk el a töltőnyilást, vagy a sivitószelepet, emeljük a gőznyomást 3 atmoszférára és tartsuk a burgonyát ezen nyomás alatt 8/é—1 óra hosszáig, ekkor emeljük fel a nyomást 372—4 atm. és fuvassuk ki a gőzölő tartalmát.

Minthogy mezőgazdasági szeszgyáraink legfontosabb nyersanyaga a burgonya, ez alkalommal ennek gőzöléséről akarok szólani, minthogy tapasztalásom szerint nagyon sok mezőgazdasági szeszgyárban a gőzölés kivitelénél hibásan járnak el, a minek eredménye a nyersanyag tökéletlen kihasználása. A következőkben — mellőzve minden elméletet — csupán csakis a gőzölés gyakorlati kivitelét óhajtom tárgyalni, ugy a mint az a praxisban végrehajtandó. A szeszfőzőnek a gőzölés megkezdése előtt arra kell törekednie, hogy a gőzkazánnak elégséges feszítőereje legyen, minthogy a gőzölés kezdetén sok gőz fogyasztatik, s ha a nyomás a kazánban nagyobbmérvben csökken, esetleg üzemzavar állhat be. A gőzölés kivitele változik aszerint, a minő a gőzölő alakja. A henger, vagy hengeres alakú gőzölőkben a munka menete a következő : A töltőnyiláson át betöltjuk a gőzölőbe a feldolgozandó burgonyamennyiséget. Minden mázsa burgonyára 170—180 liter gőzölő űrt számítva. Ezután a töltőnyilást elzárva, a felső gőzbevezető csövön gőzt eresztünk a gőzölőbe, s a gyümölcs, vagy kondenzált viz levezetésére szolgáló csövet kinyitjuk, a többi csöveket ellenben jól elzárjuk. A gőzölőbe áramló gőz érintkezve a hideg burgonyával, lecsapódik és a a kondenzviz levezetésére szolgáló csövön lefolyik, miközben a viz magával ragadja a burgonyára tapadt földesanyagok nagy részét. A folytonos gözbeáramlás folytán a burgonya és gőzölő is felülről lefelé lassanként felmelegszik annyira, hogy már a gőz nem kondenzálódik, hanem mintjilyen áramlik ki a kondenzáló viz levezetésére szolgáló csövön. Ekkor a felső gőzbevezető csövet és a kondenzviz levezetésére Jszolgáló csövet elzárjuk s a burgonyára az alsó gőzbevezető csövön át eresztünk gőzt és egyúttal kinyitjuk a sivító szelepet, hogy egy kevés gőz a gőzölő felső részéből állandóan kiáramoljon. Ekkor a nyomást fokozatosan feleresztjük 3 atmoszférára s a midőn ezen nyomást egy óra múlva elértük, a szétfőtt burgonyát a czefréző kádba átfuvatjuk. A burgonya felmelegítése 15—20 perczig tartván, az egész gőzölési müvelet 75—80 perezet vesz igénybe. A kónikus alakú gőzölőkben a szétfőlés könnyebben történvén, nem szükséges oly magas nyomást a gőzölésnél alkalmazni, mint a hengeres, vagy hengeres-kupalaku gőzölőknél. A kúpalakú gőzölőkbe a burgonyát betöltvén, felülről adunk gőzt, s a midőn a kondenzáló viz levezetésére szolgáló c övön gőz ömlik ki, a felső gőzbevezető és a kondenzviz levezeté-

193. ábra. „Frigyes majorir'-r központij takarmányos kamra és tejes^áz keresztmetszete. eresszünk a gőzölőbe a felső gőzbevezető csövön annyi gőzt, hogy a manometer 2 atm. álljon és már most a felső gőzbevezető csövet elzárva, nyissuk ki a kifuvató ventilt egyszerre ugy, hogy a gőz nagy erővel tóduljon át a kifuvató csövön, hogy az abban esetleg visszamaradt burgonyapépet kilökje, minthogy ha a csőben szétfőtt burgonyapép marad vissza, ez a lehűlésnél kőkeménynyé változik s a kifuvató csövet ugy elzárja, hogy a következő pép azon át nem mehet. Ily esetben azután nem marad egyéb hátra, mint a kifuvató csövet levenni és szétszedni, a pépet forró vizzel feláztatni ős vasrudakkal kikaparni. Igen keményitődus burgonyák gőzölésénél czélszerü a következő eljárás: Amidőn a burgonya a felső gőzbevezetés folytán átmelegedett, elzárjuk a kondenzált víz levezetésére szolgáló csövet s ezután felső gőz bevezetésével a gőznyomást egy atm. emeljük fel. Ekkor a felső gőzcsövet elzárva, alulról eresztjük be a gőzt és a nyomást felemeljük 3 atmoszférára, közvetlen a kifuvatás előtt 31/2-—4 etmoszferára. A gőzölési idő azonban ne tartson tovább egy óránál.

GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál.

A Kayser-féle gabona-czentrifug munkaminősége. Irta: Ifj. Sporzon Pál. A szolnoki nemzetközi rostaverseny alkalmával működött először hazánkban a Kayserféle gabona-czentrifug. Ez a gép, melynek szerkezeti ismertetését a „Köztelek" ezévi folyama már kétizben hozta, munka-elvében teljesen elüt az eddig ismert és használt gabonatisztitó és osztályozó gépek munkaelvétől. Mivel e gép szerkezete a leírások utján már eléggé ismeretes lehet, arról most csak annyiban lesz szó, amennyiben az a munkaelv kellő megérthetéséhez okvetlen szükséges. Általában ismert tény az, hogy azok a gabonaszemek a legjobbak s legnemesebbek, melyek nemcsak a legsúlyosabbak, hanem

216 KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 24. egyúttal legnagyobbak is. Ha tehát valamely gabonaminőségből a legszebb s legjobb magvak választandók ki, nem egyedül a nagyság, hanem a suly is figyelembe veendő. E kiválasztást az eddigi gabonaosztályozó és szétválasztó vagy tisztitógépekkel elérni csak részben sikerült, amennyiben nem létezett olyan gép, mely a szétválasztás e két módját, t. i. a suly és nagyság szerint való szétválasztást egyaránt jól végezte volná.

s végre a dob felső pereméig jutva, azon keresztül szökik ki a dobból. Tudva azt, hogy minél súlyosabb valamely test, a czentrifugális erő által annál messzebb löketik, megérthető az is, hogy a gabonában levő legnehezebb magvak jutnak fel csak a tölcsér legmagasabb pontjára, a többi visszahull. Mivel pedig a különben nehéz, de kisebb magvak a pálczikák rései közt már útközben kihullnak, természetes dolog, hogy

^•c/lctdtí-l ® l . l

i

I

I

§

I

i

I

I

I I

I

$

#

f

1

% %

í

% % %'%

l ' l

i rM

I I Í

I

f- |

|

I

M

l T - l

l - l ,

I

H

l

M

i

l

i

'

l

:

'A J0(*l% <&[y I •

é>

i

194, ábra. A Kayser-féle gabona-ozentrifug

A gyakorlati gazdák tudhatják legjobban, hogy a nagyság szerint való szétválasztásnál, midőn tehát rostafelületeken eresztik át a tisztítandó terményt, a legnagyobb magvak közt mindig akadt az u. n. léha vagy üres szem, mely nagyságra ugyan megegyezett a többi legnagyobb számmal, de súlyra elütött attól. Viszont a suly szerint való szétválasztásnál a legsúlyosabb magvak közé jutottak kisebb szemek is, melyek azonban súlyra nézve közeiálltak az előbbiekhez. Ilyformán ugyaz egyik mint -a másik szétválasztási módnál jutottak a legszebb magvak közé oda nem való szemek. A Kayzer-féle gabonaczentrifug e két kiválasztási munkát egyidejűleg végzi a czentrifugális erő segélyével olyképpen, hogy kiválasztja a legnagyobb, de egyúttal legsúlyosabb magvakat. Ezen kiválasztást a gép dobja eszközli. A dob alakja csonkakup, mely vékonyabb fe> lére van állitva, tehát mintegy tölcsérszerüen van a gépbe behelyezve. A dob oldalát illetve köpenyét sürüen egymás mellé állított aczélpálczikák alkotják, melyek a dob fenekét képező karikába be vannak tolva. Közepén és legfelül pedig a dobot körülvevő gyürük rovátkáiba vannak betámasztva. E pálczikák tehát alsó csuklóik miatt előre és hátra mozoghatnak bizonyos határok közt, mely mozgatást a dobköpenyhez érő gummikarika eszközli oly módon, hogy az a dob forgása közben hozzásimul a. dobköpenyt alkotó pálczikákhoz s azokat befelé nyomja. A pálczikák egymástól lent 1*7 miliméterre, legfelül 3*4 miliméterre állanak, tehát a köztök levő köz felfelé. fokozatosan nagyobbodik. Az igy szerkesztett dob működése és munkaelve a következő. Amint a dob forgásba jön, a benne levő gabona is forogni kezd a dobbal együtt. A forgás fokoztával a czentrifugális erő a gabonaszemeket szét akarja dobni. Ezt azonban nem engedi a dob fala. De mivel a czentrifugális erő folyton hajtja szét a magvakat, azok a dob lejtős falán kezdenek felfelé csúszni. Mihelyt az illető gabona ezen csúszása alatt a dob falát alkotó pálczák közt olyan rést talál, melyen át átférhet, kiesik a dobból. A kihullott mag belejut a megfelelő elvezető csatornába s kijut a gépből. Ha pedig nem talál elég nagy rést melyen kiférne, akkor folyton emelkedik felfelé

1000 mag súlya 31*150 gramm 1000 „ „ 36720 1000 „ ' „ 27-870 " 1000 „ „ 20'280 „.,

Feladatban I. osztályú II. „ III. „

1000 .mag súlya 32'3.00 gramjn 1000 „ „ 36-470 1000 „ „ 28-400 „ 1000 „ „ 18-390

Feladatban I. osztályú II. „ III. ,

1000 mag iulya 40'600 gramm 1000 „ „. .44-855 1000 „ „ 37-720 „ 1000 „ „ 22-555 „

III.

Buza.

IV. Árpa. |

-Oo%XcüÍM" í

II. Buza. Feladatban I. osztályú H. , III. s

• |

I

H

103—104. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM,

l

i

i

V

i

i

t ]

munkaeredménye búzánál.

ilyenformán csak a legnagyobb 3 egyúttal legnehezebb magvak éshetnek át dob felső peremén. Igy tehát képes a gép gabonából egy mivelettel a legjobb magvakat kiválasztani. E gép dobjának képét és működési módját, valamint a gép teljes nézetét legközelebb ábrákban mutatjuk b e ; ezúttal sajnos, a hely szűke nem engedi meg. A szolnoki rostaverseny alkalmával négy feladatot kapott a Kayser-féle gabona-czentrifug és pedig három minőségű búzát és egyféle árpát szétválasztásra. Ugy a feladatokból, valamint az eredményekből mintákat vett a bizottság. E minták a debreczeni m. kir. gazdasági tanintézettel kapcsolatos vetőmagvizsgáló állomáson lettek megvizsgálva, olymódon, hogy ugy a feladatból, valamint az eredményekből — a gép háromfelé osztályoz —válogatás nélkül 1000 szem lett kiolvasva s megrhérve. Ezen 1000 mag 'súlyai mutatták meg, mennyire

Ezek a számok mutatják legjobban, hogy a gép minő munkát végzett. S ha tekintetbe veszszük, hogy a III. sz. buza a cséplőgépből mint osztályozott I. osztályú mag került ki s hogy a többi feladat is mind. rostán megtisztított első osztályú termény volt; azonnal szembe tűnik a gabona-czentrifug pontos és jó mun kája. Hogy a kiválasztás különösen az osztályú magnál mily egyöntetű alakú sz ket eredményezett, azt a mellékelt két fénykép felvétel illusztrálja legjobban. (194. és 195. ábrák.) E fényképfelvétel eredetijéhez az egyes osztályokból 20—20 mag lett véve, kiválogatás, nélkül csak a feladat lett az eredeti feladatból összeállítva, ugy a mint azt a legfelső sor mutatja, hogy könnyebben szembetűnhessen a. kiválasztás pontossága.*) A Kayser-féle gabonaczentrifug tehát .különösen a vetőtaagelőkészitésre bír nagy jelentőséggel, inert vele a legszebb és legjobb magvak választhatók ki.' Ezt annál nagyobb előnynek kell tartanunk, mert a vetőmagvak kellő megválasztására nálunk éppen azért fektettek eddig oly kevés súlyt, mert az csak nehezen és nagy költség árán volt teljesíthető. A magyar gazda pedig nem igen hajlandó a bizonytalan eredmény érdekében költekezni. Ezzel a géppel tehát meg van oldva mezőgazdaságunk technikájának egy oly kérdése, ameltyől sok jó eredményt várhatunk. A Kayser-féle czentrifug munkabírása óránként a gép nagysága szerint 5 - - 1 0 hektó-

J/'

v2

fa»*n

ÓObjt&m

f | •I M lí j l i M Í I l i i * > M ii f i t f i I 1• 1 i T I • 4 111 1 1 t H ! IH» | 11 Hí » \l-l \ i IV | \ M H 1 :I * i T » 195. ábra. A Kayser-féle gabona-czentrifug munkaeredménye árpánál..' különbözött az elsőrendű gabonasulytól. A vizsgálat következő tatta: I. Feladatban I . osztályú II. „ III. „

mag

az

átlagos

adatokat szolgái-

Buza.

1000 m a ; súlya 30-480 g „ 32-320 10Ö0 * „ 28-330 1000 „ „ 19-880 1000 „

liter. Nálunk Kühne Ede gépgyára utján szerezhető meg.

*) ügy a n int a lefényképezett mintákat a vetőmagvizsgáló állomás vezetősége megbizásából Liebhardt Márton ö. segéd volt szives elkészíteni és összeállítani, valamint ő végezte az az irányban tett összes vizsgálati munkálatokat is, miért neki e helyen is köszönetet mondok. I f j . Sporzon Pál

103—104. SZÁM. 8-lK ÉVFOLYAM.

IRODALOM. Kodolányi Antal. Gyakorlati földbecslés. Budapest 1899. Ára 2 korona. A földbirtok értékbecslése még mindig azon problémák sorába tartozik, melyek kellőképpen megoldva nincsenek, hisz a föld maga nem tőke, hanem csak jövedelemnek kiapadhatatlan forrása. Tőkeértéke tehát csak ezen jövedelme szerint állapitható meg közvetlenül és ezen az elven alapszik a szakirodalomban általánosan ajánlott hozadékbecslés. Azonban a földbirtok járadékának pontos megállapítása legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik s azért régtől fogva egyszerűbb és megbízhatóbb becslési módok kipuhatolásán fáradoznak. Ezek sorába tartozik a czimben foglalt műben ajánlott becslési eljárás is, melynél alapul egyrészt a talaj minősége, másrészt a hasonló minőségű birtoktestek forgalmi értéke '. és haszonbére, mint értékmegállapító tényezők szolgálnak. Ha tehát valamely vidéken a telekárak és szokásos haszonbérek iránt kellő tájékozást szereztünk, akkor a szakértő gazda más telkek értékét ugy képes meghatározni, ha ezek eltérő talajminőségét és fekvését kellően'méltányolni és azok értékmódosító hatását megállapítani tudja s így eljárva rendszerint biztosabb eredményre fog jutni, mintha a hozadékbecslés elvét követi, habár némely esetben ez sem mellőzhető. Az érdemes szerző által javasolt és müvében részletesen tárgyalt ezen becslési eljárást tehát részünkről is teljesen megfelelőnek, azaz olyannak tartjuk, mely helyesen alkalmazva, a valóságnak leginkább megfelelő eredményekre kell, hogy vezesen. Ezen okból kiváló érdemet szerzett a mezőgazdasági szakiradalom terén régóta sikerrel működő szerző, hogy mint a magyar földhitelintézet szakbecslője évtizedeken át szerzett nagybecsű tapasztalatait rendelkezésünkre bocsátotta s azáltal ezen fontos és szakirodalmunkban úgyszólván teljesen elhanyagolt kérdés megoldásához sikeresen hozzájárult. A czimben foglalt mű tehát valóhan érzett hiányt pótol s minthogy szakavatott szerzője az általa javasolt földbecslési eljárást nagyon behatóan és gyakorlati alapon tárgyalja, azonkívül becslési eljárását két jól megválasztott példával is megvilágítja, teljesen megvagyunk róla győződve, hogy ez a jeles kis munka az érdekelt gazdaközönségnek kitünö szolgálatot fog tenni. A mü megrendelhető szerzőnél: Budapest, IX., Üllői-ut 68. Hensch Árpád. Egyiptom. (Magyar tanárok tanulmánykönyve. Szerkesztette: Körösi László. Kiadta a „Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai r.-t. Budapest, Köztelek. Ára 6 frt.) Élvezettel lapozunk egy kezünkhöz került könyvet, mely „Egyiptom" czimet viseli. Ez a czim egy, az átlagos műveltségű emberek érdekkörétől távolabb eső birodalomra utalva, inkább a régi emlékek tanulmányozásába merült tudósok számára sejtet becses anyagot, ám a könyv rendkívül díszes kiállítása s művészi kezek alul kikerült, pompás kivitelű ábrái arról győznek meg, hogy a nagyközönség számára készült ez a munka, aminek Beöthy Zsolt az előszóban kifejezést is ad. Voltaképpen emlékkönyv ez, a magyar középiskolai tanárok 1896. évi keleti tanulmányutjának eredménye. Tizenhat tanár vett részt ezen a tanulmányúton, mindmegannyi egy-egy külön szaknak hivatott kultiválója, kik komoly előkészület birtokában, lelkes tudnivágygyal figyelték meg az egyiptomi viszonyokat s ki mit látott és tapasztalt, megírta azt saját szakjának a szempontjából. Értékessé tehát a megfigyeléseket nem csak az teszi, hogy a legkülömbözőbb szempontok érvényesülnek bennök, hanem főként az, hogy mindegyik szakférfiú igyekezett ugy

KŐZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 24 megválasztani és megírni a maga anyagát, hogy az a közmivelődés terén gyakorlati jelentőséggel is birjon. Nagyon természetes, hogy a Keleten kínálkozott exotikus benyomások termékenyítő ereje sem marad a műben nyom nélkül s éppen az ímprepissziók hatása kölcsönözte a könyv tartalmának a . komoly szakmüvek tartalmától alig várható azon előnyt, hogy azt mindenki élvezettel olvasgathatja, mert az az okulás mellett valóban szórakoztat is. Hijjával bár a szorosan vett mezőgazdasági vonatkozásnak, még sem hagyattuk említés nélkül e könyv megjelenését, annál kevésbbé, mert annak kiadása s pompás előállítása a „Pátria" áldozatkész s méltánylandó vállalkozását dicséri. A kultuszminiszter anyagi támogatásával viszont lehetővé tette, hogy e 100 ábrával ellátott diszmüvet az érdeklődő közönség aránylag olcsón 6 frtért szerezhesse meg. Melegen ajánljuk olvasóink ' B.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 464. kérdés. Egy 100 holdas búzám nagy mértékben kezd rozsdásodni, kérem tudatni, hogy ezen jelenség befolyásolja-e már a jövő évi termést, s hogy legeltetéssel elhárítható- e ezen baj ? Zenta. K. L. 465. kérdés. Mely számú miniszteri rendelet az, mely aziránt intézkedik, hogy a bor vegyi vizsgálata alkalmával felmerült költségeket, tegyük fel pl., hogy a bor nem lett hamisítottnak találva és igy a gyanúsított fél el sem marasztalható a költségek megfizetésében — tehát ez esetben a költségeket ki fizesse? Értesülésem szerint ily esetben a városi, vagy megyei pénztárak által előlegezett költségeket, ezeknek az állam megtéríti; de szeretném ismerni, hogy hol található az erre vonatkozó intézkedés ? Ennek ismerete nélkül a tisztviselőknek lehetetlen a gyanús borok árusítóit üldözni, mert félnek, hogy tévedésük esetében a költségek miatt kellemetlenségeik lesznek. Sz. J.

lác7 Kitüntetések s előléptetések a földmivelésügyi minisztériumban. A király báró Maleomes Jeromos földmivelésügyi miniszteri osztálytanácsosnak a közszolgálat és közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréseül a harmadosztályú vaskorona-rendet adományozta, Lestyánszky Sándor osztálytanácsost miniszteri tanácsossá nevezte ki, Dobokay Lajos orsz. borászati -kormánybiztosnak a miniszteri tanácsosi czimet adományozta. Maleomes a mezőgazdasági kisérletügyi, Lestyánszky az állategészségügyi téren, Dobokay pedig különösen a bortörvényalkotások körül kifejtett eredményes működése révén szolgált rá a legmagasabb figyelemre, melynek megnyilatkozását bizonyára osztatlan rokonszenvvel fogadja a magyar gazdaközönség. Őszintén gratulálunk jól megérdemelt kitüntetéseikhöz. A hivatalos közlöny a következő kinevezéseket hozta még: Dr. Oedeon Mihály m. titkárt osztálytanácsossá nevezte ki a király ; a földmivelésügyi miniszter pedig Lekky István titkári czimmel felruházott miniszteri segédtitkárt valóságos miniszteri titkárrá, dr. ifj. TJnger Alajos miniszteri fogalmazó gyakornokot fizetéstelen miniszteri fogalmazóvá nevezte ki.

A „Köztelek" mai számárai előfizetőink együtt kapják a „ Köztelek"-nek ezévi utolsó két számát. Eszerint a legközelebbi szám jövő évi január hó 1-én fog megjelenni. A földmivelésügyi miniszter a szegedi kiállítás rendezési költségeinek fedezésére az e czélra engedélyezett állami segély felerészeként 3000 frtot utalványozott ki.

Országos Gazdasági Számviteli Iroda. Zórád István volt uradalmi főszámvevő az OMGE. támogatásával oly intézményt létesített melynek czélja, hogy a gazdaközönségnek a helyes és szabatos számvitel körül segédkezet nyújtson olyképp, hogy aránylag ösekély költséggel képes legyen mindazon anyagi és vagyonbeli károkat elhárítani, a melyek mindenesetben és elkerülhetetlenül felmerülnek ott, hol a gazdának már meglevő számvitele hiányos, vagy könyvvezetése éppen nincs. Ezen czél elérésére az az Országos Gazdasági Számviteli Iroda vállalkozik. 1. birtokon s uradalmakban, hol gazdaOldal. sági számvitel már vezettetik, azt egyszerűsíteni, Mai számunk tartalma: Előfizetési felhívás. 1853 lehetőleg egyöntetűvé tenni és az egyes üzem1854 ágaknak megfelelően alkalmazni; 2. ott pedig, A magyar gazdákhoz. Gr. Dessewffy Aurél. Boldogulásunk egyik eszköze, Sz. Z. 1855 ahol bármily okból is számvezetés egyáltalán nincsen, ilyent létesíteni és gyakorlatilag beveTárcza. Karácsony estéjén. Bwday Barna 1855 zetni; — avagy 3. rendkívül megkönnyített Gazdasági jog. módozatok mellett az Országos Gazdasági A jog- és államtudományok a gazdasági tanintéSzámviteli Iroda által, ennek budapesti irodájázeteken. Köerfer István 1856 ban a számvitelt vezetni. Az Országos Gazdasági Növénytermelés. Számviteli Iroda jelentékeny támogatásban Dohánytermelés Törökországban. Kerpely Kálmán. 1857 részesült, a mikor a Országos Magyar GazdaTrágyázás. sági Egyesület egy oly gyakorlati alapon nyugvó, A zabosbükköny alá adott Thomassalak hatása a 1000 forinttal pályadijazott egyszerű gazdabükkönyt követő buza termésére Cserháti S. ... 1858 sági számvitelt dolgoztatott ki Suschka Richárd, Állattenyésztés. a m.-óvári gazd. akadémia intézője és gazd. A drassói magyar-erdélyi szarvasmarhatenvészet. Monostori Károly. 1859 számviteli előadója áltál, melynek alapján bármily terjedelmű gazdaságban a számvitel minGazdasági állattan. A földi kutya kártételeiről. Jdblonowski József. ... 1860den nagyobb áldozat nélkül létesíthető. Az Országos Gazdasági Számviteli Iroda mérsékelt Üzemtan. A takarmánytermelés szervezése üzleti alapon. munkadijak mellett szakavatott közegei utján Sensch krpád. ... 1862 •a) létesiti s az egyes gazdaságok üzemmeneÁllategészségügy. téhez alkalmazkodva gyakorlatilag is bevezeti Kísérletek a tuberkulinnal. Dr. Hutyra Ferencz. 1863 a fentirt számvitelt (a „Köztelek" kiadóhivaGazdasági ipar. A burgonya gőzölése. Zalka Zsigmond. ... 1865 talában már készletben levő nyomtatványok felhasználása mellett.) b) átvállalja mérsékelt Gazdasági gépészet. évdijért az egyes gazdaságok központi teljes A Kayser-féle gabona-czentrifug munkaminősége. i f j Sporzon Pál 1865 számvezetését, c) számvizsgálatokat eszközöl, Irodalom. d) reorganizáczionális munkákat készit, valaKodolányi Antal. Gyakorlati főldbecslés. Hensch mint e) gyakorlati útmutatással szolgál minden Árpád - - - - 1867 a gazdasági üzemmvezetésre, ipari berendezésre Egyiptom. B. — 1867 vonatkozó teendőkben, f ) gazdasági produktu1867 Levélszekrény. Vegyesek. ... 1867 mok praktikus értékesítése, szükségletek czólszerü és jutányos beszerzése körül támogatja Kereskedelem, tőzsde 1869

VEGYESEK.

1868 a sokoldalulag igénybevett gazdát mindama teendőiben, melyek reá nézve sokszor létkérdéses fontosságúak. A mindenesetre hasznos és nálunk eddig még nem ismert intézményt ajánljuk a gazdaközönség figyelmébe. A „Köztelek" 1898. évi munkatársai. Alább közöljük azon munkatársaink névsorát, akik a folyó évben szives közreműködésükkel lapunk szellemi nívójának emeléséhez hozzájárultak. Angyal Dezső, Antal Béla, Bajzáth Ignácz, Bálintífy József, Bálintífy Pál, Balkányi Sándor, Baly Kálmán, Bárány Imre, Barna Balázs, Bársony István, Bartal Béla, Bártfay üdó, dr. Bartóky S., Beer Henrik, Békeffy Ferencz, Benes József, Berger Károly Lajos, Bernát István, Betegh Lajos, Bezerédy István, Bittó Béla, Both László, Brauner Győző, Bronts Viktor, Buday Barna, Bujanovies Gyula, Bujanovics Sándor, Bürchner László, Cirus, Chriastélyi Béla, dr. Gsay László, Csérer Lajos, Cserháti Sándor, Csikós Mihály, Csitáry Pál, Daróczy Endre, Dedinszky Adél, Dedinszky Béla, Deutsch Andor, Dorner Béla, Erényi Sándor, Fáber Tódor, Fischl Vilmos, Fittler Sándor, Fleischer Gyula, Foltényi Elemér, Földes János, Forster Géza, Fuchs Andor, Fülep J. György, Galgóczy Károly, Gáspár Izsó, Gerlóczy Géza, dr. Góger László, Grasseli Miklós, Gréger György, Grünfeld Viktor, Grünhut Antal, dr. Győry István, Haekl üdó, Hajdumegyei tenyésztő, Hauer Géza, dr. Havas Miksa, Hegyi Dezső, Hensch Árpád, dr. Herzfelder A. D., özv. gróf Hassensteinné, Horváth Jenő, Hreblay Emil, dr. Hutyra Ferencz, Igaliné Karnász Olga, Jablonowski József, Jaensch Emil, Jankó Szilárd, Jaskó Géza, Jattka Ferencz, Jeszenszky Pál, Juhi Miksa, Jusztus Aladár W., Karkoványi Ákos, Károly Rezső, Kerpely Kálmán, Kiss Lajos, Kiss Mihály, Klein József, Kodolányi Antal, Kohn László, Komló Ede, dr. Könyöky Alajos, gróf Königsseg Lajos, Korenika István, Kovácsy Béla, Kováts Imre, Kövér Miklós, Krenedits Ferencz, Küszler Henrik, Kvassay Jenő, Ladányi Ggyörgy dr., Laender Antal, Landgraf János, Lázár Pál, Leopold Samu, dr. Liebermann Leó, Linhart György, Linsky József, Lintner Sándor, Máday Izidor, báró Malcomes Jeromos, Málnássy Ferencz, Mandewille Frigyes, dr. Marék József, Marton Andor, Mayerífy Zoltán, Merényi Elemér, Merza Márton, Mezey Ferencz, Mezey Gyula, Miklós Ödön, Miskey Gyula, Mocsáry Imre, Mokry István, Monostori Károly, Muraközy Endre, Nádudvari, Nick Ede, Obitz Gyula, Oderszky Lajos, Oláh Sándor, Ordódy Pál, Osztrovácz György, Pál Miklós, Pásztor István, Páter Béla, dr. Pécsi Dani, Cs. Péterffy József, Péthő György, Pirkhoffer és Wass, dr. Plósz Béla, Poroszkay Béla,Poszvék Nándor, Praznovszky Ágost, Rátz István dr., Rázsó Imre, Répássy Miklós, Réti János, Révész István, dr. Rodiczky Jenő, Rombay Dezső, Rubinek Gyula, Ruhland Gusztáv, Sármai József dr., Schilberszky Károly, Schuska Richárd, Siculus, Sierbán Miklós, Sigma, Sperker Ferencz, ifj. Sporzon Pál, Sugár Ignácz, dr. Szabó, Toldi Szabó László, Szabó N. János, Szahlender Gyula, Szalay János, Székely Gábor, Székely Lajos, Székely Salamon, Szelefármosi, Szenes Gábor, Szeniczey Áhos, Szentannay Sámuel, Szikszay E. Szilágyi János, dr. Szilárd Ferencz, Szilárd Iván, Szilassy Zoltán, Szobonya Bertalan, Szokolay Kornél, Szőnyi Zsigmond, Sztankovics János, Szűcs Mihály, Thaisz Lajos, Tomcsányi László, Treitz Péter, • Ugrón Zoltán, Újhelyi Imre, Ungár Manó, Varga Béla, Verner László, Vidats Elemér, Vig Emil, Vinmer Károly, Vinmer Lajos, V.tályos, Vörös Pál, Vörösmarty Elek, Sz. Warga Lajos, Weinberger Soma, dr. Weiser Ferencz, Weiszmáhr Mihály, ifj. Wenninger Mátyás, Wickl Gyula, Weiner Moszkó, Wilfing Nándor, Windisch Richárd, Zalka Zsigmond, Zimmerman Ágoston. József főherczeg a hazai kertészeti szakképzésért. A budapesti m. kir. kertészeti

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 24. tanintézet programmja a f. évben oly irányban módosult, hogy a belépő ifjaknak ezentúl a négy középiskolai osztály sikeres elvégzésén kivül még bizonyítványt kell felmutatni arról is, hogy valamely rendezett kertészetben két évig gyakorlatilag foglalkoztak. E gyakorlati kiképeztetést megkönnyítendő, József főherczeg a földmivelésügyi miniszter kérelmére készséggel megengedte, hogy alcsuti kertészetében évenkint 4—6 ily kertészeti pályára készülő ifjú gyakorlatilag kiképeztessék. Felirat a borhamisítás ellen. A magyar bortermelés egyik legfontosabb pontja Ruszt város képviselőtestülete hir szerint javaslatot terjeszt Sopronmegye közgyűlése elé, melyben indítványozza, hogy intézzen feliratot a kormányhoz, kérve, hogy a borhamisítás ellenőrzését külön közegekre bízzák, az eljárást megkönnyebbítsék s meggyorsítsák s az alapos gyanúba levő borkereskedőt a vizsgálat tartamára a kereskedésből kizárják, esetleg, ha a borhamisítás reábizonyulna, a további kereskedési jogtól mindenkorra teljesen eltiltsák. Ezek volnának azok az óhajok, melyeknek keresztülvitele a borhamisításnak akadályul, az ezer meg ezer bortermelőnek pedig javára szolgálnának.

Stassfurti

103—104. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM, •ALAPÍTTATOTT 1873.

SCHOTTOLA ERNŐ, BUDAPEST.

Műszaki közp. üzlet: Gyár : V I . , A n d r á s s y - t í t 2. V I . , R é v a y - u . 16. Fonciére-palota. (Saját telepen.) bátorkodik a t. cz. érdekelteknek

„Helios" Istálló- és gazdasági viharlámpáját

becsesfigyelmébeajánlani. Ara teljesen felszerelve drbonként frt 2.80.

Van szerencsém egyúttal kitűnő minőségű tartós. Csikójegyü aczél trágya" és széna-villáimat, minden egyes darabot jótállás mellett 3 ággal drbonként 75 k r r a l , 4 ággal darabonként 90 Krral ajánlani. Az őszi bekötésre legolcsóbb árakon ajánlok legjobb minőségű Unom sodrott szemű

m a r h a lánczokaf s

so'drőny&rősség*f;!i/3 j ár darabonként I Legolcsóbb beszerzési forrás ló és szarvasmarha nyíró Ollókban, valamint minden egyéb mező. gazdasági szükségleti czikkben.

KAINIT-ot„REMINGTON" ÍRÓGÉPEK

teljes kocsirakományokban, közvetlen kisebb mennyiségekben

budapesti raktárából legjutányosabban ajánl a

„HU MGi Sl" MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

v

i

l

á

g

h

í

r

ű

e

k

.

Hivatalos Közlöny-bői.

„A vallás és közoktatásügyi magy. kir. minis ter a Remington Írógépet (kapható Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanintézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. Festékpárna mellőzve. — 4-szeres billentyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb acélszerkezet. — Közismert nagy tartósság. — Központi vezeték nélkül. — Teljes magyar és német billentyűzet. — Minden betűnek csak 1 billentyűje. — Legnagyobb sokszorositó képességgel. A REMINGTONT nagy sikerrel használják.

B U X D ü F E S T E I S r , V.

KER.

VÁCZI-KÖRÚT

9 898.

21.

SZÁM.

évi forgalom: 26,239 m

FeEhivjuk a t. cz. gazdaközönség figyelmét

W'

ik gépgyárai, — M S —„r bérlő Veszprém. Dr. Kéler Zoltán, gróf Festetich urad. ügyésze Budapest,— Győri püspökségi központi iroda Győr. Osztr. m. államv. társ. urad. igazg. Budapest. Ziohy Nándor gróf urad. Bzámvevői hivatala Bpest., I., Krisztina-u. 22. M. kir. állami jőszágigazgatőság Arad. Továbbá számtalan pénzintézetnél, gyárban, kereskedőknél, iparkamaránál, ügyvédeknél, megyéknél, városoknál, közjegyzőknél, erdészeknél, irőknál, tanároknál, isko-

séflünkre az ország bármely részébe díjmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen. slvilágositóssal szolgál: H E L L E R M . s

f,V,

T Á R S A ,

Erzsébet-tér 16. Remington Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe.

103—104. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER Hö 24. I

Déli 12 órakor kővetkezőképp áll:

1869

Eladatott: Marhahús 40—56 borjuhris 40—68, borjú nyúzatM e g j e l e n t Déli zárlat. lan 40—60, sertés egészben 40—45, sertés' 30—40 Buza márcz. . kgos süldők 32—36, sertéshús, vidéki '32—44, sonka 9-67—68Í „ áprilisra füstölt 60—90, sonka prágai 1-00—1-20, kolbász, füstölt 9-49—50 0• • Rozs márcz. . 60—80, malacz, tisztított 60—80 krig kgként. Tengeri máj. . Baromfi: élő csirke 60—1'20, kappan 1-20—2-00, Zab márcz. . . . i pulyka, hizott 3-50— 6 — páronként; leölt tisztított: Káp.-repcze aug.-szept. csirke 40—60. kappan 1-40—1-60, récze félkövér 70— 1-20, pulyka 1-50—2-50 darabonként; lud hizott 45—52 kr. kgként. Vad; nyul darabonként 1-00—1-20, őzbak 30— Szeszüzlet. 60, dámvad 35—40 kgként, fogoly 50—70, fáczán 1'50— Siess. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő 1-90 kr. darabonként. tudósítása.) Gyümölcs: alma la 20—30, Ila 7—12. szőlő 40— A szeszüzletben e héten a forgalom élétk volt 50 kr. kgként. és főleg azonnali szállításra nagy kereslet mutatkozott. Tojás, 1 láda 1440 darab 38—41 frt, tea-tojás Elkelt finomított szesz budapesti gyáraktól 54'25— 100 drb 3-80. 54.50-frtig, vidéki gyáraktól 54.50 frtig azonnali és Dió 16—22 kr. kgként. januári szállításra. Elesztőszesz 25 krral emelkedett Méz csurgatott 40—56 kr. kgként. és nagyban 54-75 frtig kelt. Kicsinyben az ár 25—50 Beküldésre ajánltatik tisztított baromfi, u. m. Szerkesztik és kiadják: krral drágább. kappan, liba, pulyka, récze, mindenféle vad, leölt bárány és la fajalma, szőlő és körte. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersRubinek Gyula é s Szilassy Zoltán, szesz e héten 13 krral drágábban volt kinálva és több az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület titkárjai. tétel 17 frton el is kelt bars- és nyitramegyei állomá(A székesfővárosi vásarcsarnok-igazgatóság jelenszállítva." A zsebnaptár ára az 0 . W, 6 . E. sokhoz Galicziából kontingensfinomítottszeszt változat- tése. Budapest, 1898. deczember 22-röl. lan árakon kínáltak. tagoknak é s a „Köztelek" előfietőiHus. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 52—56, II. oszt. 46—52, III. oszt. 44—46, eleje I. oszt. 48—50, nek bérmentes küldéssel együtt 1 frt II. oszt. 42—46, III. oszt. 40—42, borjúhús hátulja I. 6 0 krajczár. Bécsi jegyzés 18.10—18.30 frt kontingens nyers- oszt. 62—68, II. oszt. 55—64, eleje I. oszt. 50—64, II. szeszért. oszt. 40—50, birkahús hátulja I. oszt. 38—40, II. oszt. Prágai jegyzés 53.75—54.— forint adózott és 34—38, eleje I. oszt. 34—38, II. oszt. 30—34, bárány Bolti á r a 2 forint. 17.50—17.63 frt adózatlan szeszért. eleje 1 db 0. 0-—, hátulja • •—, sertéshús magyar Trieszti jegyzés 11.75—12.— frt kiviteli szeszért szalonnával elsőrendű 1 q 48—50 0, vidéki 40—46, szaMegrendelhető 90% hektoliterje tartályokban. lonna nélkül elsőrendű 46—50, vidéki 32—44, sertésA kivitel e héten több kocsirakomány [finomított hús pörkölt 40-0—46, sertéshús szerb szalonnával — szeszt vásárolt. -, szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar Vidéki szeszgyárak közül: Arad, Baja, Nagy- —'—'—, idegen (vidéki) BUDAPEST, IX., ÜLLŐI-ÚT 25. , sonka nyers 1 kg. Tárad, Temesvár 13—25 krral drágábban, a többiek 70—90, füstölt belf. csonttal 070—1-0, csont nélkül 100 változatlanul; szilárdan jegyeznek. —1-20, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, Budapesti zárlatarak e héten: Finomított szesz szalonna sózott 1 q 52'0—53 0, füstölt 55'—57-, sertés54 25—54-75 frt, élesztőszesz 54 50—55"— frt, nyers- zsír hordóval 55 0—55 0, hordó nélkül 53-0—53-0, kolbász szesz adózva 53-25—53 75 frt, nyersszesz adózatlan nyers 1 kg. , füstölt 64—80, szalámi belföldi 180 (exkontingens) 14--—14-25 frt, denaturált szesz 21-50 —190, külföldi , malacz szopós élő 1 db O'OO—0"—, —22-—frt.Kontingens nyersszesz —. .—. tisztított 0-60—80. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül Budapesti gabonatőzsde. Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-10—1-50, budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mel0 60—1-30, kappan hízott 1-70—2 60, sovány — csirke (Quttmann és Vfahl budapesti tennénybizományi lett értendők. 0.—, récze hizott 2-40—3-40, sovány 1-60—2-20, lúd hizott 4-00—7-00, sovány 2-20—3 50, pulyka hizott 3-50 czég jelentése.) Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósí- 6 00, sovány 2-20—3-00. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt tása a .Köztelek* részére. Budapest, 1898. decz. 22-én. 0-50—0-75, 1 kg. Napi jelentós 1898. deczember 23. , csirke 1 db 0-40—0-60, 1 kg. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta , kappan hizott 1 db 1-40—1-60, 1 kg. —• •—, Utolsó jelentésünk óta a készárutizíetbenjelenrécze hizott 1 db 1-00—1-50, 1 kg. .félkövér 1 db tékenyebb változást nem jelenthetünk. A hideg idő be0-70—1-00, lud hizott 1 db 2-50—3-50. 1 kg. 46—0-56, állta ugyan a kinálatott csökkentette, miután a tulajfélköv. 1 db 1-50—2-50, 1 kg. 40—44, pulyka hizott B dara —.— frt. donosok jobb árakra számítanak, de a vevők tartóz1 db 1-80—2-50,1 kg. 46—56, félkövér 1 db 1-- 1-50, kodó magatartásán ezideig ez kevesett változtatott a 1 kg. , ludmáj 1 db 10—0-80, 1 kg. 1-20—1-50, mennyiben jobb árakfizetéséreezideig nem hajlandók. Az üzlet nomális mederbe csak a közelgő ünnepek el- liszt:frt 16.70 16.10 15.50 14.90 14.30 13.60 12.40 10.20 8.40 ludzsir 1 kg. 0 8—1-10, idei liba 1 db —-•—. multával léphet. buzakorpa Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-90—1-20, csuka 0-80 8-as takarmányliszt finom goromba —1-20, ponty (dunai) 0-60—0-7Q, süllő —• •—, keKészbuza ma gyengén volt kinálva ezzel szemcsege 0*—0'0, márna —-60—-80, czompó 0'60—0-70, ben a malmok is kevés vételkedvet tanúsítottak, az angolna 00—, apró kevert 0-25—0-30, lazacz , irányzat mindazáltal szilárd maradt s a forgalomba jött pisztráng — • •—. mintegy 1200 mmázsa tartott árakon kelt el, sőt egyes jobb minőségű tételekért néhány krral többet is fizeVetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Tej ég tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, tek. Eladatott : Az üzlet helyzete megfelelőleg szilárd. Más évek- lefölözött 0-06—0-07, tejszín 00-—, tejföl 0-20—0-30, ben a karácsony hetében elcsöndesült az üzlet, de ez. tehénvaj (tea) 1 kg. 1-00—1-30,1. rendű 0 85—1-—, II. r. évben különösen vöröslóhere tekintetében meglehetős 0-50—70-—, olvasztott 0-60—60, Margarin I, rendű élénk volt a forgalom. E czikkből néhány nagyobb té- 0-—, II. rendű 0100 m;m. 80 kg frt 10 771/2 3 0-—, tehéntúró 0-06—0-16, juhtel került piacza, ezek csakhamar teljes árak mellett turó 45—48, liptói 0-48—0-60, juhsajt 0'48—60, emmen100 ,„ 80 „ 10 75 „ keltek el és egyáltalában nemcsak föntartották magu- thali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-45—0-65. 100 . 79 . 10-77V2 , kat az árak, hannm emelkedő" mozgalom volt ész» 79 „ 10-77V2 . Liszt és kenyérnemtt. Fehér kenyér 1 kg. frt lelhető. 700 . 79 , 10-85 . 13-0—18-0, barna kenyér 11-0—14-0, rozskenyér 11-0 700 . 78 . 10-85 . Luczernát még mindig csak Francziaország kinál —11-0. Búzaliszt 00 sz. 1 q , Ó —•—, 1 —•—, 200 ,i, 78 „ 10-70 „ a legutóbbi magas jegyzetek mellett. 2 —•—, 3 —•—, 4 —•—, g —•—. „ 78 „ 10-70 „ Bétiheréből néhány kisebb tétel kelt el. 100 » 78 , 10-65 „ Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokeNyulszapuka. Belföldi árut eddig még nem aján150 ,, 78 „ 10-65 . lottak, Francziaország igényei pedig oiyan magassak, raui 24—35, borsó héjas magyar 7-00—15-—, koptatott 200 . 78 „ 10-65 B hogy nem történhettek kötések. Baltaezim változatlan magyar 13—15, külföldi 17—22, bab fehér apró 7—8, 100 „ 78 , 10-65 „ nagy 7—9, színes 7-00—10. jobbféle muharmag könnyen helzezhető el, Bükköny. 100 ,, 78 „ 10-721/2 , az ebbeli üzlet csendes. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 ládafrt38-0—41-00 350 , > 77 „ 10 60 , 0. oszt. (1440 db.) 28-0—34-0, meszes 34—34, orosz tojás Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten. 10.60 , . 76 , 100 db. —, tea tojás 3 80—3-90, törött tojás 0" 0-— 1000 ,. 76 „ Vörös lóhere, mult évi . . 36—40 „ 2Ó0 .» 81 , 10'85 " Vörös lóhere uj 43—53 frt. Zöldség. Sárgarépa 100 kötésfrt2. 4-—, 1 q 100 ,. 79 , 10-65 „ Luczerna, magyar, . . . 53—58 , 1 0—3-5, Petrezselyem 100 kötés 0-0—0'0, 1 q 2-00—4 00 100 ,, 78 „ 10.65 „ Luczerna, olasz, . . . . 54—58 , zeller 100 drb 0-50—1-50, karalábé 1-0—1-50 vöröshagyma 300 ,. 78 » 10.45 „ Luczerna, franczia, . . . 65—72 , 100 köt. 0-00—0-00, 1 q 35'50. foghagyma 100 köt. 100 .i, 77 ., 10.40 „ Baltaczim 14—15 „ 12-—18-, 1 q 18-—22-—, vörösrépa 100 drb 0-40—1-20, 1000 . 10.60 „ Muhar 5-50—6"50 ,, fehérrépa , fejeskáposzta 1-5—4-00, kelkáposzta 100 drb 100 ,. 76 „' 10-15 „ Bükköny „ 1-00—1.20, vörös káposzta 6-—8-— fejessaláta 1-00— 100 : . 72 ,, 9.65 „ 1-50, kötött saláta 0-0—0-00, burgonya, rózsa 1 q 1-60 1-80, sárga 1-70—2-40, külföldi —• -, fekete retek 100 Rozsban. Az üzlet teljesen szünetel, jóminőségü drb 0-60—1-2.0, uborka nagy salátának 100 db —•—•—, rozsért Budapest tavolágában 8.15—8.20 fizetnek. A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban savanyítani való 100 db O'O—O'O, savanyított" , Árpa szintén teljesen el van hanyagolva, piaczra zöld papr. 0--—0-—,tök főző —•——•_, zöldbab - — 0, (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. csupán egyes alárendeltebb.minőségűek kerülnek, mezöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• •—, fejtett 1 lit. lyek 6.25—6.50 helyben keltek el. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkeze- —•—, tengeri 100 cső 0-0—0-0, karfiol 100 db 2-5—8.5, paradicsom 1 kg. 0-- 0-—, spárga 00- , tor a Tengeri (ó) 5.40—60 ígér el helyben, illetve Kő- tének jelentése 1898. deczember hó 21-ről. 1 q 4—16. bányán átvéve. Új tengeri helyben 4.40-ig ér el, mig Az üzletmenet, bár a karácsonyi hetekben vaBudapest távolságában 4.30 fizetik. gyunk, alig élénkült: Áru kellő mennyiségben érkezik, Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 12—30, köz. alma 6—7. Zab változatlan 5.60—6.05 Budapest ér el. többek közt egy waggon tojás, fél waggon szilvaiz. A fajkörte 20—40, közönséges körte 8—15, szilva magvaHatáridők daczára a valamivel kedvezőbb kül- dió ára, tekintettel a beérkezett nagy mennyiségre, váló 0-0—0-0, vörös —•—, aszalt 9—16, cseresnye fai földnek nálunk változatlanul indulnak később teljes ér- jelentékenyen gyengült. Tea és főzővajban hiány van, — , közönséges 0 , meggy faj , közöli deklődés hiányában ellanyhultakminek folytán ára emelkedő irányzatot követ. séges ,ringló—• , baraczk kajszin

„Kőztelek Zsebnaptár" évre.

„Köztelek" kiadóhivatalában

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

1870

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 24.

103—104. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM,

Fejős- tehenekre kevés vevő volt s, a kis felhaj- Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken tás daczára lanyha vásár volt. felül.) Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos. (Kivonat a hivatalos lapból.) ökör , középmin. jármos ökör ,—- pár., alárendelt . minőségű jármos ökör. —-r> hizlalni Decz. 25. Budapesti a tkvi ha- Szilassy., 107061 való, jármosbivaly — é. s., ——-—— frtig páronkint. tóság Juliska. kir. tvszék jobb minőségű jármos ökör •— mm.-kint é. s., atkviha- Örményi'1 17000 bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és Decz. 15 Lugosi • . • tóság Pál kir. tvszék pedig: Fehérszőrű magyar tehén - — — , tarka kevert származású tehén 70—120, bonyhádi tehén 120—160 Decz. 16 Devecseri atkviha- Kozák •60000 kiv. — frtig, bika — frtig páronkint. kir. jbiróság tóság .János Budapesti vágómarhavásár. 1898. deczember hó Decz. 4.6 Szegedi 48853 a tkvi ha- Lónyai 22-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság kir. tvszék 1 Géza tóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 3079 db a tkvi ha- br.Rajacsich 68981 nagy vágómarha, nevezetesen : 1167 db magyar és tarka Decz. •17 Ó-becsei tóság Sándor ökör, 357 db magyar és tarka tehén, 1206 db szerbiai kir. jbiróság ökör, 28 db boszniai ökör, 2 db boszniai tehén, 132 db atkviha- Szunyogh 20.726 Decz. 17 Pestvidéki szerbiai tehén, 103 db bika és 84 db bivaly. tóság ..és társai kir., tvszék A megfelelő évszakban még sohasem volt ily Hideghnsvásár a Garay-téri élelmi piaczon. a tkvi ha- Fekete 1.33282 1S98.Í deez. 23-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság nagy felhajtás, de viszont az idegen^vevők részéről sem Decz. 19 kir/^vszék " -tóság ' József ielentése a ,Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről mutatkozott még hasonló jó kereslet, mely azonban 21 árus 85 db sertést, 2 árus 25 db süldőt,' 10000 kg. főképp jó marhára irányult. Ez volt az oka, hogy jó Decz. atkviha- Daubek 25000 Gödöllői2 1 friss hust, 1600 kg. füstölt hust, 6000 kg. szalonnát, 3000 minőségű és, közepes . magyar marha ára a nagy feltóság Jakab kir. tvszék hajtás daczára változatlan maradt. Jó minőségű tarka kg. hájat. ökröket és teheneket Szászországba való'szállítási a Decz, 22 atkviha- Bodanszky 9388 8 ' Vidéktől, és pedig:: Czégléd il árus 117 sertést, jó árakon lehetett eladni. küf'tvszék -tóság . Adolf Nagy-Kőrös 10. árus 103 sertést, Nagy-Székely 3 árus Minőség szerint: 442 darab elsőrendű hizott .66. sertést, VirágrBereg ,1 árus 10 sertést, Monor 2 árus atkviha- Rukovszkv 30757 2377 db középminőségü és 260 db alárendelt min. bika Decz.. 22- Vámos-mikolaí tóság 17 sertést, Dunapataj i árus 8sértést, Czecze .l árus Béla kir., jbiróság db elsőrendű hizott ökör, db közép16 sertést, összesen'30 árus , 337 drb sertést. ökör és — db alárendelt min. ökör; — db Decz. 27 Tokaji ' . 41:744 atkviha- Nagy Forgalom élénk. Árak a következők: Friss ser- minőségü db középminőségü tehén,tóság Barna kir. jbiróság téshus 1 kg. 52-^64, 1 q 4150—4600, süldőhus 1 kg. elsőrendű hizott tehén, 60—68, 1, q 5000—5500, füstölt sertéshús 1 kg. 64.-72, — db alárendelt minőségű- tehén. Decz.' 28 A kecskeméti a tkvi ha-: Aczél Szabó 27154 Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar 1q —"=-7—» szalonna zsirnak 1 kg. 50—56, 1 q 4600— kir. tvszék tóság János , háj ökör jobb minőségű 30-——33'—, kivételesen 35l ,148 00, füstölt szalonna 1 kg. 64—72, 1 q 32504 a tkvi ha- Szmetana ' 'kg. 54—60, " -1 q 1 kg. 64—66, hizott magyar ökör középminőségü 25'—-29 50, alá- Decz. 29 1 • , disznózsir disz: 26-—, jobb minőtóság. Antal kir. jbiróság 1 ,q , kocsonyahús 1 kg. 32—44, 1 kg. 2000. rendelt minőségű magyar ökör 23' ségű magyar és tarka tehén 20—30'—, kivételesen tarka krig. . < 3,(300, füstölt: sonka 1 kg. 72—80, 1q a tkvi ha- Goldberger 21004 tehén 31' •—, magyar tehén középmin., 20——30'—, Decz. 29 kfr.S tvszék tóság Mórné Hideghnsvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1898. alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20— " decz. i ó ; 23-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság 30' a tkvi ha-Csávolszky :25Ö758 , szerbiai ökör jobb minőségű 2126-—, kiv. Decz. 30 Debreczeni jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozott Budapestről —•—, szerbiai ökör középminőségü 17'—20—, szerbiai tóság , Lajos kir. tvszék 77 árus 99 db sertést, 2 árus 14 db süldőt, 3150 kg. ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 35662 a tkvi ha- Klein friss hust, 390 kg. füstölt hust, 770 kg. szalonnát, 22' 31'—, kivételesen 32-—, szerbiai bivaly 16.—21, Decz, 30 kir. tvszék tóság Samu •550 kg. hájat, — kg. zsirt; — kg. kolbászt, — kg. kiv. —•— frtig métermázsánkint élősúlyban. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonya93720 atkviha- Helfer Budapesti lóvásár. Budapest, 1898. decz. 23-án. Decz. 31 Budapesti tóság Jakabné húst, — kg. disznósajtot, — kg. db) sonkát, — kir. tvszék (.á budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" ,. kg., töpörtőt. , részére). atkviha- Harcska 29650 Budapesti Jan. 7 Vidékről és pedig'.: Dunapataj 3 árus 17 sertést, tóság Ferencz A vásár forgalma gyenge volt. kir. tvszék Tolt 2 árus 13 :'.sertést, Szabad-Szállás 2 árus 15 Felhajtatott összesen 474 db. Eladatott 235 db. atkviha- Sztojanovits .31635 , sertést, Ordas 1 árus 3 sertést, Döm.söd 1 árus 7 Jobb minőségű lovakból hátas 12 db, eladatott — db, Jan. 12 Palánkái kir. jbiróság tóság Miklós .: sertést, összesen" 9 árus. 5.5 drb sértési — frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 16 db, Forgalom, élénk. Árak a következők: Friss ser23515 eladatott 2 db 200—210 frtért, nehezebb kocsiló Jan 2 Borosjenői a tkvi ha- Sanka " - téshus 1 kg. 5,2 —64, 1 . q ,4800^ 4900., süldőhus 1 kg. (hintós) 30 db, eladatott 5 db 110—125 írtért, igás , kir. jbiróság tóság Vilmos 56*^60, 1 q, 4800-5000, füstölt sertéshús 1 kg. 60—72, kocsiló (nehéz nyugoti taj) 45 db, eladatott 12 db 90— atkviha- Kondorosy 3Í052 1 q r-,; szalonna zsirnak .1 kg. 52—54, 1 q 125 frtért, ponny 2 db, eladatott 0 db frtért; Febr. 13 tóság József kir. tvszék . 5000, füstölt szalonna 1 kg. 60—64, 1 q közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló , , háj 1 kg.- 54—56, 1 q —;—5400, disznózsír 1 stb.) 60 db, eladatott 20 db 65—85 frtért, könnyebb kg. 60-—y, 1 q —, kocsonyahús 1 kg. 30—46, félék (parasztló stb.) 120 db, eladatott 70 db 26—48 A * Orsz. magy. gaid. egyesület tulaJdOM. 1 q 2400, fűstölt sonka 1 kg. — ——, 1 q frtért; alárendelt minőségű lovakból 189 db, eladatott ; krig, , kolbász 1 kg. —. , Disznósajt 1 kg. 126 db 6—12 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 32 db, Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és .krig. —, hurka 1 drb , töpörtő 1 kg. az állatkert és kutyák részére vásároltatott 8 db, tu- kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazlajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos be- gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mester- tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt Utcza, 1898. decz. 23 A székesfővárosi vásárigazgatóság a gyepmesterhez 0. M. G:E. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Bnday küldetett — db. jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott Barnabás, az 0. M. G. E. titkára. községekből 171 szekér réti széna, 30 szekér muhar, Kőbányai sertésvásár. 1898. deczember 23. (Első 41 zsupszalma, 17 szekér alomszalma, 0 szekér takar- magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a mányszalma, 10 szekér tengeriszár, 15 szekér egyéb „Köztelek" részére.) A vásár kellemeseb volt. Heti átlagtakarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles síi."), árak : Magyar válogatott 320—380" kg. nehéz 48'5—49'5, . 1000 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a 280—300 kg. nehéz 49'00—50'00 kr, öreg 300 kg. tuli következők: réti széna 170—310, muhar uj 280—325, 46 48 - kr, vidéki sertéskönnyü kr. Szerb 45'0—48'0 zsupszalma 150—170, alomszalma 110—130, egyéb kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. élettakarmány — —, lóhere 220—220, takarmány- sulylevonás és 4°/% engedmény szokásos. — Eleség' szalma , tengeriszár 700—900, luczerna árak: Tengeri ó 5'90—'— frt, árpa 6'80 frt Kőbányán , sarjú 220—240, szalmaszecska 190—200, széna átvéve. Helyi állomány: Decz. 16. marad: 38703 drb , uj , zabosbükköny 270-310. összes Felhajtás: Belföldről 1479 drb, Szerbiából 1606 darab, kocsiszám 294, suly 264000 kg. Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 3085 db. F ő ö s s z e g 41788 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 2350 drb, belföldre Budapest Allatvásárok. környékére 464 drb, Bécsbe 854 drb, Csehországba, Budapesti szurómarhavásár. Deczember hó 22-én. Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 717 db. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, •ielentése. A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elRÉSZVÉNY-TÁRSULAT Felhajtatott: 302 drb belföldi,; db galicziai, hullott 5, vaggonból kirakatott hulla 0, borsókásnak drb tiroli, 26 db növendék élő borjú, 80 db élő találtatott 25, összesen 30 db. Összes elhajtás 4414 bárány; 36 drb belföldi,— drb galicziai, 17 drb darab. Maradt állomány 373.74 drb. A részvény-szálláBUDAPESTEN. tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, 80 drb sokban 12877 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranölött bárány, — drb élő kecske. zitószállásokban maradt 9644 drb. Felhajtás: SzerbiáMagyarsrszáf lef*a|y»M és sgyodSB A borjuvásár hangulata élénk , lefolyású volt. ból 1606 db, Romániából drb, összesen 11250 drb. Árak a következők: Elő borjuk: belföldi —• Elhajtás: 2403 drb, maradt állomány 8847 drb és g a z d a s á g i gépgyára, frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 34—44 frtig, kivé- pedig 8S47 drb szerb és — db román. Az egészségügyi mely a gazdálkodáshoz szükséges telesen——46 frtig súlyra, növendék borjú frtig, szemlénél jan. 1-től máig 610 drb a fogyasztás alól kikivételesen ^ frtig dbonkint, 19—22— frtig súlyra vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. V flsszes "TW Ölött borjú : belföldi 40—45 frtig, tiroli 42—47 frt, galiSovány sertésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállifő cziai frtig, növendék borjú — — frtig dbkint, gazdasági gépeket gyártja. ölött bárány 6—8'50 frtig, bécsi ölött borjú 40—46, kiv. részvénytársaság heti jelentése. 1898. decz, 23-án.) Sertésvészen átment malaczok árai : — frtig súlyra. Elő bárány 6'0—8-5frtig,kivételesen írtig 100—13Ö kg. (páronk.) súlyban 54—58 krig. Rendelések megtétele előtt kérjOk mindi® I élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü . azakbavágö kérdéssel bizalommal hozzánk I 130—180 , „ „ 50—54 , Budapesti gazdasági és tény észmarhavásár. 1889. fordulni 180—200 „ „ .„ 49—52 „ évi deczember hó 22-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére. Gazdaságba való malaczok ,54—58 „ Részletes árjegyzékkel Sertésyészen keresztül nem Felhajtatott : 129 db, úgymint: jármos.ökör elsőmin. — ment malaczok 36—40 , db, közép 16 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér I és snkszarl feMlágeslUstal dtyMatesn ' Pusztán átvéve 4% levonással. 0 drb, tarka 92 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly 0 db, bonyhádi 21 db, iizlalni való ökör — db, tarka — db. öszi

, dinnye görög nagy 1 db —-—O'OO, kicsi sárga faj 0-0—0'—, 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. 0'45—0-80, csemege — , dió (faj, papirhéju) 16—30,' közönséges l-3'0—16, mogyoró 24—36, gesztenye magyar 0 , olasz 16—24, narancs messinai 100 db —'0—0 0, pugliai 1 •2—2-0, mandarin 2-00— 3-00, czitrom 1'—1-20, füge hordós 1 q 20—22, koszorús 20-—22—, datolya 38—40, mazsolaszőlő 48—70, egres I lit. 0 , eper 1 kg. ;—••ff'-J- kr. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—30, csöves — , (szárított) —.——-. köménymag —, borfókamag — . mák 1 q. frt 25—.10, méz csurgatott 0'40— 0-50, sejtekben 1 kg. —• -•—, szappan szin 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. , 0'40—0"50, vörös asztali palaczkban 0'40—0 50, házi pálinka palaczkban —•——•—, ásványvíz palaczkbf -

I Elsőrangú hazai

gyártmány.

1 0 3 — 1 0 4 . SZAM 8-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1898. DECZEMBER HO 24.

1871

Országos Magyar Kölcsönös Rtósitó Szövetkezet. B U D A P E S T E N , VIII., József-körut tinó c: TELEKI GÉZA gróf.

8.

Alelnök: CSÁVOSSY BÉLA.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOÍ.ITŐ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tüz- nint a jéi biztosítás terén híven megfelel hivatásának; folyton » --•—1 —'-'--'• - — évek óta sürgetett és a károk teljes megelégedését vivta ki

épület és á t a l á n y (pauschal) biztosításnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán esak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.

A takarmány és szalmáseleség biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek mellett mint a szövetkezetnél. 6 g | - Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijbol 5 % díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külSn-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökséged 5024

Takarmánykamra berendezések nevezetesen: szecskavágók. szabadalmazott védőkészülékkel, répavágók szelet- és koczkavágásra, répazúzók, kukoriczamorzsolók, darálőmálmok kézi-, járgány- és gőzhajtásra, amerikai Duplexdarálók gőzhajtásra, csöves- és szemes-kukoricza és mindennemű gabonafajok egész finom darálására, egy- és kétjáratu malmok vasállványon, olajpogácsatörők, járgányok, transmissiók,

burg-onyafőző- és takarmányfüllesztő készülékek, továbbá trágyáié-szivattyúk és fecskendők, trágyáiéosztók széna- és szalmasajtók, nemkülönben az összes talajmüvelőeszközök, vető-, kaszáló- és aratógépek-, gabonatisztitó és osztályozó gépek. nagy választókban jutányos árakon kaphatók

Símraíh és 'Qársa mezőgazdasági gépgyárosoknál B UÁrjegyzék D A P EésSköltség T E Nvetés , Vkívánatra . , V á cingyen z i - késö bérmentve. rút 60.

Sok pénzt

! Vintschgaui hasas tehenek

j tejelési képesség 2500—3000 liter, j melyet több oldali b i z o n y l a t o k k a l

igazolhatok,

kaphatók

iPICK VIII.

K ü l s ő

OSWALDimi K e r e p e s i - ú t

Kertkedve

sz.

tőknek

a legpompásabb karácsonyi Schmídt

1.

t. Cm

és újévi

ajándék

magvödre

17 l e g k i t ű n ő b b f a j f ő z e l é k m a g 8 legkitűnőbb f a j virágmag van csomagolva, egy kis liázikert részére elegendő mennyiségben! Az üres vödör ignn szép, szalondisznek is megfelelő cseréjivadőnek hasz' nájható. ' : Egy darab ára 2 frt 50 kr. Kapható Radwaner

é s

SCHMIDT

Rónai-nál I. C.

erfurti czég magyarországi főraktárain Budapesten, V., Fürdö-utcza 4.

jüazatpokróczok 1 a n. é. gazűaközönség figyelmébe ajánlva!

Czégiink a legnagyobl

vagy bordó sünben, 130/ - m 6.80, 15W180 cm. 8.80, .160/190 cm. 10.60,170/210 cm. "".40, 180/230 15.50.

> ^zükségletaél' "Ti mintákkal szolgia székesfővárős legnapokröoztelepo, gyári

cm. 320; 160/190 da^c3»kS£,6tei40/l!5. em^^vSO, drbja Szétküldés kétszer naponta utánvét vagy a pénz előleges beküldése mellett. Nem tetsző áru kicseréltetik, esetleg a pénz visszaadatik. 30 f o r i n t o n f e l ü l i r e n d e l é s e k e t b é r m e n t v e k ü l d ü n k . L e t r é l - "arag-y a i ü r g - ö s i y c s i n n :

„SZŐNYEGHÁZ" BUDAPEST. takaríthat meg, ha az egerek és patkányok okozta kiszámithatlan károk ellen védekezik. Európa valamennyi katonai hatósága,- sok ezer gazdálkodó, földbirtokos, erdész; molnár. és' magánzó ajánlja e

Bender-féle szabadalmazott csapdákat. Egyszeri Kiadás! KARL

Kérjen proslpecmst Ingyen és térmentre. BENDER

I., W I E N ,

Tartós vétleiem! IYAF.

KÖZTELEK,

1 8 9 8 . D E C Z E M B E R HÓ 24.

103—104. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.

E. Leinhaas, Freiberg i. Sachsen gépgyár, r é z m ű v e s é s k a z á n f e o v á c s ajánlja mint hosszú évek óta specialista, teljes

I Ö T mezőgazdasági szeszfőzdé it, szeszfinomitó-ités élesztőgyár berendezés eit, ugyszinte

minden

egyes e szakmába eszközeit

gőzgépek-et

vágó

gépeit és

és g ő z g é p k a z á n o k - at.

p f i T Magyarországon eddig 2 6 szeszgyárat rendeztem be. Előnyös referencziák.

GrANZés T Á R S A

és Bu dapesten Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott motorok gazdaság czéljaira (BÁNKI

és CSONKA

/ ezelőttS*HAU$ERA&vpEk) } ALfA'SWATO/JOKCtEFÖlíKŐ-S^

VH. ERZSÉBET-KÖRŰT 4 5 . « f ROYAL SZÁLLODA.}

szab. rendszere).

Mechwart-féle gőzekék és petroleumekék. Hengerszékek, köjáratok és teljes malomberendezések. Részletes árjegyzékeinket kivanatra megküldjük.

T u r b i n á k . — V i l l a m o s világítási és erőátviteli b e r e n d e z é s e k . 953. sz.

A NAGY KRACH II

POSCHINGER FÜLÖP

New-York és London S h ^ w S

"

Tisztelt üzlétbarátaimat kérem, szíveskedjenek tudomásul venni, hogy barátságos megegyezés folytán K á d á r M i h á l y ur mai napon közös czégünkből k i l é p e t t s az üzletet az eddigi czég alatt, mint ennek e g y e d ü l i t u l a j d o n o s a én fogom tovább folytatni. 98. november 30-án.

puskagyáros,

FERLACH (Karintia.)

Feldmann Gyula,

Számos éremmel és a koronás arany érdemkereszttel kitüntetve, ajánlja kitűnően gyártott, jól belőtt, a es. kir. kipróbálási hivatalánál hivatalosan kipróbá t puskáit jutányos árakon. Szolid munka és jó lövés biztosíttatik. 6715 Á r j e g y z é k e i t iwg-yea.

a „Feldmann és Kádár gyári berendezések, műszaki és gazdasági kellékek üzlete" bej. czég egyedüli tulajdonosa.

zerezze, mely gyönyörű

gZIYATTYÖK MERLEGEK minden neme. s, házi, házi. nvilvános. nyilvános, mezőgazdamezőrazdasági és iparczélokra. B O W E R - B A R F F - f é l e szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxidált szivattyúk rozsda ellen védve.

Árjegyzékek iagpa k béraeito.

TIT " •

leeuiabb iavitott rendszerű ti2ndea. sj.íj dos és , , közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és nérleggyártásra.

ftlBVMS *

WÍPTl I-W.lflschgas.e 14. 8l. " Schw«M«bergstm8e «.

újévi ajándékul Egyes egyedül lsa/pliató

HIRSCHBERG A.-nál

Wien n , RemíraMstrasse 19|E. Telefon. 7114.

Szétküldés a vidékre utánvéttel vagy a ... összeg előzetes beküldése ellenében f * 1 ^ Ehhez tisztító por 10 krajcár. * SS^ Valódi csak az oldalt látható védjegy-^ jST ^ gyei (egészségi fém). Tje^* Kivonat az elismerő levelekből. Az első küldeménynyel teljesen meg vagyok elégedve, kérek még egy garnitúrát. deményt megkaptam és teljesei

ÍÓ3—104. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HÓ 24.

| é i M a g y a r r u g g y a n t a á r u g y á r részv.-társ.éi VÁROSI RAKTÁR:

TI. ker., Gyár-utcza 48. (bejárat a Dávid-utczából)

BUDAPEST.

GYÁR:

X.,r Külső kerepesi-ut 25.

/>m: Ö-UMMI,' BUDAPEST.

Szőlősgazdáit és peronosporafecsfiendő-gyárosoü figyeiméűe!

v

í f

•í-

Végre egy tökéletes anyag, melyet'

bordelaise-lé (kékkőoldat) nem támad meg.

A magyar-óvári magy. kir. gazdasági akadémia erről az anyagról a következőkép nyilatkozik:

A Magyar Ruggyantaárugyár

Részvénytársaságnak Budapest.

Az uraságtoktől megvizsgálás végett beküldött „ V u l k á n " jegyű kaucsuk szellentyü (ventil) lap és ugyanoly tömlő (kaucsukcsö) az itteni mezögazd. gépkísérleti állomáson vizsgáltatván meg, amennyiben „bordelaise"-lében (2%-os meszes rézgáliczköoldatban) hat héten át való áz-

tatás után hajlithatóságuk

tak;

teljes mértékbeni megtartása mellett semmikép nem változ-

és a mennyiben sokszori hajlítás daczára felránczosodást

lelni, primissima kaucsuk gyártmánynak kiválóan ajánlhatók.

vagy törést

nem lehetett

rajtuk

ész-

mondhatók s mint ilyenek permetezőgépekbe

Magyar-Óvár, 1898. évi szeptember hó 12-én. Látta:

A gépkísérleti állomás vezetője.'

" V ö r ö s S á n d o r s. k „ kir. tan., akadémiai igazgatói

T h a l l m a y e r V i k t o r akad. tanár.

s . lr.9

Ezen mérvadó szakvélemény alapján bizvást állithatjuk, hogy a 'ffm m 1 Ö ^ t f ^ l í biztosítja a permetezőkészülék rendszeres működését, nem romlik és U S w A W y | igy költséges javitás elejét veszi; T T - - 1 T-i A * * * A (tartóssága felülmúlhatatlan, újból és újból való felszerelése szükségtelen, V A l J í f c & I l " w W I * * * W [nem csepegtet és ezért nem okozhat testi sérülést, nem rontja a ruhát. Vulkán használata mindezeknél fogva gazdaságos. Minden egyes darab

Vulkán tömlők

csak kimért dara-1 bókban adatnak I él. Tekercsekből levágott tömlők, melyek Vulkáni

gyanánt adatnak el, visszautasitandók, mert Árak:

I

nem

e védjegygyél van ellátva.

valódiak.

Vulkán permetező-tömlő drbja 1 frt «= 2 kor. — Vulkán permetezőszelep drbja 50 kr. — 1 kor. Viszontelárusitók és feeskendőgyárosok megfelelő engedményben részesülnek.

„ V I J I

TÖMLŐK ÉS SZELEPEK FŐRAKTÁRA & S c h o t t o l a E r n ő n é l B U D A P E S T , VÁCZI-KÖRUT,

Fonciére-palota.

!

K Ö Z T E L E K , 1898. Í)ECZEMBÉR HO 24,

1S74

RÁCZ GYÖRGY

nagybirtokos Jolánföldi szőlőtelepén és kertészetében,

K U L A , (Bácsmegye) kapható: I. oszt. Rip. Portalis alanyu fásojtvány. Borfajokból. Ezerjó, Mézesfehér, Madelaine Royal, Auvergnas Gíis (Cyprusi), Mustos fehér, Bakator fehér és Kadarka, ezre 120 frt ezren alul száza 14 frt. Csemege és muskatály fajokból. Malaga blanc, Admirable de Courlilier, Genuai zamatos, Milton, Muscat Alexandrin, Chasselas blanc croquant, Fontenableau és Barduöis, Muscat chasselas musque St. Fiacre, de Nantes, Uray, Aufidus és Passatuti ezre 150 frt, ezren alul 18 frt. I. oszt. Rupestris Monticola alanyu fásojtvány. Bor faj ok, Ezerjó és fehér bakar ezre 130 frt, száza 16 frt, Vegyes csemege fajok ezre 140 frt, száza 18 frt. Teljesen beérett Rip. Portalis alanyu sima zöldojtvány. Borfajok, Kadarka, Auvergnas gris (Cyprusi), Alicante Bouchet, Kövi Dinka, Oporto és sárga Bálint ezre 60 frt, ezren alul száza 8 frt, Csemege és muskatály fajok ezre 90 frt, száza 11 frt. Öntermö (direkttermö) amerikai gyökeres vesszők. Othello, York Madeira, Canada, Jack, Noah, Lussiana, Herbemont, Clinton, Elvira és Senasque ezre 20—30 frt, ezren alul száza 3—4 frt, Sima vesszők ezre 4—12 frt. Európai gyökeres vesszők. Borl'ajok ezre 16 frt, Sima vesszők borfajok ezre 4—8 frt, Csemege és muskatály fajok ezre 8—14 frt.

Élősövény. M a c i u r a aurentiaca (Országok narancsa) nagyon sürün bokrosodó és kemény tövisű sövény, melynek még azon előnye is van, hogy a nyúl nem rágja, rovar nem pusztítja, nem sarjadzik és a levelei selyembogár etetésére éppen úgy használhatók, mint az eperfa levelei. Czélszerü szőlő, kert, udvar; legelő- és utak bekerítésére. Gyökeres csemeték 1 éves, hossza 40—50 centiméter ezre 6 frt 50 kr, ezren aluli vétel száza 1 frt, 2 éves hossza 80—110 centiméter ezre 12 frt, száza 2 frt, 3 éves hossza 1—IV2 méter, ezre 16 frt, száza 3 frt. Gletisia élösövény 50—70 cemtiméter hosszú, ezre 5 frt 50 kr, száza 1 frt. Almavadoncz 2 éves, ezre 5 frt, száza 80 kr.

Gyümölcsfák. Alma. Szabadkai szercsika, Bőrrenet, Fehér kalvil, Batul, Török Bálint, Daru, Erdei szép, Beregi sóvári, Téli arany parmin, Canadai kormos, Canadai renet, Bournay-i fehér, Sikulai, Pazinán és Bauman renetje, 3 éves, száza 26 frt, százon alul 35 kr. Körte. Teli Yilmos, Diel vajoncza, Angoulémi herczegnő, Böjti vajoncz, Izambert, Téli Esperes, Hardenport Ízletese, Congreszus emléke, Búzával érő, Clapp kedvencze, Császárkörte, Bok kobakja, Madelaine zöld és Mokry vajoncza 3 éves, száza, 28 frt, százon alul darabja 38 kr. Öszi baraczk és duranczi. Halasi késői, Vezerle korai, Mignon nagy, Csodaszép, Egeresi duranczi, Gyümölcs kertész királynéja, Colombier, Badacsonyi duranczi, Mezőkomáromi duranczi, Szép őrnő, Korai piros, Rivers koraija, Waterloo, Amsden, Késői fürge és Óriás duranczi 2—3 éves igen szépek száza 28 frt, százon alul darabja 38 kr. Ringló és szilva. Ringló Viktória királynő és Hartvizi, Szilva. Beszterczei, Sárga uri és Kék tojás 2 éves, száza 26 frt, darabja 35 kr.

Útszéli és sorfák. Ákácz nagyon szép 3—4 méter száza 16 frt, százon alul darabja 20 kr. Eper 3—4 m. magas száza 14 frt, darabja 20 kr. Acernegundo 2—3 m . száza 12 frt, darabja 20 kr. Alnus glutinosa Égerfa IV2—2Va m. száza 18 frt, derabja 25 kr, Carpinus Betula tölgylevelü gyertyánfa 2—3 m. száza 20 frt, darabja 28 kr, Betula alba és ingra W2—2 l h m. száza 18 frt, darabja 25 kr., Soptora jap. Japánfa l8/4— 2 m. száza 18 frt, darabja 25 kr. ós Ribes aureum ribizli és köszméte alanynak 1V2—2 méter száza 14 frt, darabja 18 kr. Megrendelések 3 0 százalék előleggel

RÁCZ GYÖRGY Jolánföldi szőlő- és kertészeti telepintézőségéhez, Kula, Bácsmegye czimezendök.

103—104. SZAM., 8-ik É V F O L Y A M .

Magyar

élelmiszer-szállitó részvény-társaság Budapest, VII., Kerepesi-ut 20. Telefon : 25—02.

Sürgönyczim:

CONSUM,

BUDAPEST.

8 e r t e sfoiz o m á n y i - í i z l e t. Sovány és .hizott sertések vételét és eladását legelőnyösebb feltételek mellett közvetíti. Elvállalja Kőbányai szállásain a sovány sertések kihizlalását és lelkiismeretes gondozását.

Yad, baromfi, g Y ü m ö ^ e s küldemények után, ha a társaság neve alatt adatnak fel, kedvezményeket folyósít és a gyors és akadálytalan szállításról gondoskodik. K ö z e l e b b i é r t e s í t é s e k e t a t á r s a s á g i g a z g a t ó j a ad.

RIMAMURÁNY-SALGÖ-TARJÁNI VASMŰ RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG

É p ü l e t v a s g e r e n d á k , vasúti kocsi- és [hajóépítési t a r t á n y o k vasszerkezeti és gép-idomvasak, valamint mindennemű k e r e s k e d e l m i v a s a k , B e s s e m e r a c z é l , továbbá I vasúti c z é l o k r a való anyagok nevezetesen s i n e k és sinkapcsoló szerek, kocsi- és h i n t é t e n g e l y e k , sodrony és^sodrOnyszegek, k e r e s k e d e l m i és m é r e t e s lemezek, h o r ganyozott és l i u l l á m l e m e z e k , tetőlemez zsindelyek, f e h é r l e m e z e k , f a s z é n - n y e r s v a s öntödei és kavar czélokra, v a s ö n t v é n y e k stb. gyártása.

Árjegyzék és mintalapok ingyen.

ÜS az igazgatósadhoz mi Budapest, VI., Andrássy-ut 2.

Lapunk bekötési táblája 1 f r t 3 6 k:i?éi»t (portómentesen)

kaoható kiadóhivatalunkban. mérlegszerkezetek. A szabadalmazott Fairbanfcs-mérlegek százados rendszerűek, tolósélyos fémraérökarral birnak s a hidra tett terhet minden ponton egyenlően mérlegelik. Tartóssá?, pontosság és fcönnjü Kezelésüknél fogva ugy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert legkitűnőbb mérlegek. Gazdasági-, s z e k é r - , m a r h a - , z s á k - és r a k t á r i roérBejgeiwket czélszerü és a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva különösen a gazdák, gazdaságok és uradalmak részére legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tizedes mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra való feladás költségei már benfoglaltatnak. — Gazda-

szintén központi irodáink szolgál.

FAÍRBÁNKS MÉRLEG és GÉPGYÁR részvény-társaság, BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külső Váczi-ut 156.

103—104. SZÁM

8-IFC É V F O L Y A M .

KÖZTI L E K , 1898. DECZEMBER HÖ

24,

1875

9tlayyar Mezőgazdák Szövetk BUDAPEST, V. Alkotmány-utcza 31.

Dr. Biró Lajos,

I g a z g a t ó s ág: Elnök: Gróf Andrássy Aladár v. b. t. i Gróf Széchenyi Imre, alelnök. Perczel Ferencz, vezérigazgató, Brüll Mór, ügyvivő igazgató. Barcza Károly, alelnök. Hajós József, Halász Zs'gmond, Hegedűs lózsef, Kovács Sebestyén Endre, Piukovits József, Reusz Henrik, Gróf Széchenyi Bertalan, Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének kép viseletében: Bujanovich Sándor, Rubinek Gyula. F e l ü g y e l ő-b i z o 11 s á g: Koppély Géza, Pirkner János, Renner Gusztáv, Zachár Gyula, elnök.

Tolnay Lajos.

Tagok száma 634. Tartalékalap 140,000 korona. K i v o n a t a z a l a p s z a b á l y o k b ó l : A földbirtokosoknak földadójuk minden megkezdett 500 frt összege után egy, a bérlök pedig jövedelmi adójuk minden megkezdett 200 Írtja után szintén égy üzletrészt kötelesek jegyezni, 20 üzletrésznél többnek jegyzésére azonban seuki sem kötelezhető.

A szövetkezet beosztása: 1. Vetőmagosztály. Mindennemű vetőmagvak megvétele és eladása. — Eredeti külföldi magvak. 2. Á r u o s z t á l y . Összes gazdasági czikkek a legkiválóbb minőségben. — Műtrágyák. Építkezési anyagok. — Gazdasági vasnemüok, — Permetoző anyagok. <*abonaosztáIy. Hadsereg-ellátás. — Gabonaeladás. — Erőtakarmányok vétele. — Gyapjú bizományi értékesítése. 4. Hizott m a r h a és sertésbizományi osztály.

IÜM>

Hizott marha, sertés, ürü stb. bizományi értékesítése. Fejős tehenek, bekötni való ökrök beszerzése.

1 8 9 8 .

é v i

5. Gazdasági géposztály. K i z á r ó l a g o s képviselete: Adriance Platt & Cö. New-York, Arató, kévekötő, fűkaszáló gépeinek. V. Vermorel Villefranche „Eclair" permetező „Torpille" kénvirág fujtató és „Excelsior" szénkénegező gépeinek. A Bánki-Csonka-féle petroleum-mótorok mezőgazdasági képviselete. Mindennemű gazdasági gép jutányos beszerzése. Gazdasági géptelepek, malmok, takarmányos és tejes kamarák boszerzése... O. Biztosítási osztály. Tűz- és jégkár elleni biztositások. — Elet, járadék és baleset elleni biztositások. Szállitmányozási biztosítás.

k o r á n é r ő

eredeti hanna pedigree vetöárpát kitűnik

gazdag szemhozamával, kivonattartalmával

és

liszttartalmával,

termeszti: ifj. lovag1 Proskovetz Emánuel, ajánl

mig a készlet tart, a

Kwassltzl czukorgyár részv.-tars. K w m s s i t z é s z a l s i

T i a m a t s o h a u

va.s"u,táll©naás

( M o r v a o r s z á g - ) .

1876

KÖZTELEK,

teljesen berendezve; szecskavágók, répavágrék és zuzók, kukoricza-morzsolók.

1898, DECZEMBER H Ó 24.

őrlő-malmok ^ S H u r ^ Daráló-és j kitűnő eredeti angol daráló-gépek, f ü l lesztők, gazdasági és trágyalészivattyűk a legjobb kiállításban.

Kimerítő képes árjegyzékek és tervrajzok kivánati-a ingyen és bérmentve.

Főraktár: B U D A P E S T , T I . k e r ü l e t , V á c z i - k ö r u t 63. szám.

ff K A I N I T nagyvasa é s

3

kicsinyben.

Megrendel/lett aa Országos Magyar Gazdasági KgyeatLLt, titká.r* hivatalánál (Itudapeet Köztelek). —

103—104. SZÁM. 8-IK É V F O L Y A M .

A r . t a ,

nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A va»uti ezállitásiköltség a különböze távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból e g y e sületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 8 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény Átvételénél fizetendők

%irto/{-has2onbérlet. Borsodmegye, Nyék és Eádháza község határában egy 1000 holdas tagositott birtok, gazdasági épületekkel s lakóházzal együtt, vasúti állomás mellett, 1899-ik évi o k t ó k e r h ó l-töl

bérbeadó.

Értekezni lehet s felvilágosítással szolgál a tulajdonos özv. Szepessy A i t d r á s n é M i s k o l c z , M i n d s z e n t - u t c z a 19. 6898

HIRDETÉSEK """Bass? a

mmm^mmmm

űu«i-Bt s s - d i k i i

4 4 4 L e g s z e b b ú j é v i a j á n d é k !frfefr

J E G T T I P T O W 1 " MAGYAR TANÁROK 'SZERKESZTETTE ;

KÖRÖSI LÁSZLÓ. Gyönyörű $

fc

4

páratlan

^ ftálliiásban,

fc

fr

$

4 4 diszköiéssel ÍOO

Á r a

képpel.

6

f o r i n t .

Megrendelhető a

„KÖZTELEK" kiadóhivatalánál, •;ií Ü D A P E S Ü l i ő i - u t 25. s z . {Közietek.) '

T,

TANULMÁNYKÖNYVE.

103—104. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 24. 227

A m . kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksége (§j Budapest,

Váczi-körut

33.

szám

alatt.

Ajánlja a magy. kir. államvasutak gépgyárában készült gőzcséplograrnituráit, ipari czélokra alkalmas „Compomul" lokomobiljait, teljesen vasból készült szalmakazalozó gépeit, gőz-kukoriczamorzsolóit, Stibor-féle körfűrészeit,

„M i l l e n i ib in" k a s z á l ó é s

aratógépeit,

továbbá SACK-féle ekéit, vetőgépeit, boronáit és egyéb gazdasági gépeit.

•~

'

A „Fairbanks" mérleg és g é p g y á r kizárólagos iirjscryséls i n g y « n é s t á r m a n t r a .

képviselete. '•

az Országos Magyar Gazdasági Egy. kiadásában a

Suschka Richárd

Egyszerű gazdasági számvitele, az O.M. 0. E. által 1000 frt pályadíjjal koszorúzott p á l y a m ű . Bolti ára csinos vászonkötésben 3 frt.

Az „Orsz. Magy. Gazd. Egy." tagjainak, illetve a „KÖZTELEK" előfizetőinek csomagolva és az összeg előzetes beküldése mellett portómentesen megküldve 2 frt 3 0 kr.

„Köztelek" kiadóhivatalába, ^ z r BUDAPEST, IX. ker., Üllői-ut 25. szám alá Intézendők.

Robey&Comp. g-épg-yárosolí

Budapesten, IX., Rákos-utcza 7-9. sz. az iparművészeti muzeum mellett.

Legelső gyártói

a vaskeretes cséplőgépeknek,

Árjegyzékek és költségvetések kivánatra ingyen és bérmentve.

G ő z m o z g o n y o k , c s é p l ő g é p e k , kazalrakó gépek, uti m o z d o n y o k , vízszint f e k v ő t a l a p z a t o s gőzgépek, C o r n w a l l g ő z k a z á n o k magas nyomású v. Compound „ R o b e y " stabil-gőzgépek mozdony-kazánnal, malmok és malomberendezési tárgyak.

228 KÖZTELEK,

1898. DECZEMBER

HÓ

ALAPÍTTATOTT 1802. £

ALAPÍTTATOTT 1?02. EVBEN.

B á n h e g y i C.

szavatolt 40—42% phosphorsav tartalommal, tiszta, ártalmas alkotó részektől ment, arsenmentes, ajánlunk brünnl raktárunkból a pénz előleges beküldése vagy utánvét mellett 50 kiló 6 frt,

„Az arany kalapácshoz" I V . , R o s t é l y - u t c z a 13.

Lószerszám vereték és kellékek. Halászati czikkek. Szabadalmazott patkány és egérfogók.

103—104. SZÁM. 8-1K É V F O L Y A M .

Takarmánymeszet,

J.

Kész istrángok, angol gyeplők, nyergek, lovagló szerek. Nyeregszappan, angol bőrlakok, szerszámmáz, Kwizda-fluid.

24.

Knochenmehl-, Spodium-, Gelatine- und Leimfabrik, BrecMshof, Preuss. ScMesien. Kérdezősködések és megrendelések közvetlenül hozzánk intézendök.

Szerszám n a g y k e r e s k e d é s m i n d e n i p a r á g részére. '

Árjegyzék ingyen és bérmentve. _ ,

_ ?

Szafi. tejszáUitó üannáfí ^

tölgyfátiói.

Jj ,

S ILeopold Adolf bőrgyára

szállításra és *> tejgazdasági üzemhez.

Tata-Tóváros.

1 V e s z mindennemű á l l a t i b ő r ö k e t , s | K é s z í t szarvasbőrt, mosó-, törlő bőrt, cseres, f e h é r Ej | irhát, ezekből állandó raktár. E l v á l l a l m i n d e n e szakha | vágó m u n k á k a t . 6446 jt

Van szerencsénk ajánlani szavatolt tisztaságú legmagasabb dijakkal kitüntetett

Thomasf ogzfáíliszíefc

szavatolt

15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommal és 85—100% porfinomsággal. íelülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösön sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gaionanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb feszTorsavírágya tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes sznperfoszfátokat. A citrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságot vállalunk, neteláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál A csehországi T l o m a s m ü v e k prágai foszfátliszt elaflási i r o i á j á n a k yeiértínviselSsége a magyar korona orsz. területén

KALMÁR VILMOS,

BUDAPEST, VII., Erzsébet-körűt 34. szám. M a r t e l l i n a legfinomabb d o h á n y n e m e s i t ő t r á g y a kiz. eladása, a i n i t .

\ li .'olcsób„ legtartósabb és legkényelmesebb

Prospectusok ingyen és bérme

Eladó szőlővessző. A z „Országos M a g y a r Gazdasági Egpesttlet

„istvántelki immúnis" homoktalaju szőlőjéből a következő

európai és amerikai szőlővesszők eladók. 1. G y ö k e r e s európai v e s s z ő k . Olasz Rizling 18,000 ezre 16 í Nagy Burgundi 5,000 „ 1.6 Mézes fehér 5,000 „ 16 Madelaine angevine 2,000 „ 16 Tramini piros 3,000 , 16

Madelaine angevine Tramini piros Piros Bakar Szent-Lőrincz ... Nemes Kadarka ...

3,000 4,000 2,000 2,000 500

» . 8 frt , 8„ „ 8 , „ 8„ „ 8 ,

3. Gyökeres amerikai v e s s z ő k . Jaquez 1,000 darab 10 „

2. Sima európai v e s s z ő k .

Eladó gyökeres

fásojtvány

ok.

J ő l meggyökeresedett, f a j t . , tökéletesen b e f o r r a d t f a j o k . Solonis alanyon: Furmint 700 darab k 130 frt. Rupestris Monticola alanyon Kövidinka 2000 drb á 130 frt. Riparia Portalis alanyon: Madelaine angevine 1080, Piros Chasselas 570, Chasselas croqüant 650, Chasselas blanc 9500, Passatuti 500 .á 180 frt, Olasz Rizling 25000, Ezerjó 750, Mézesfehér 400, Sárfehér 2500, Fehér szőlő 2600, Kövidinka 1100,- Szerémi Zöld 450, Muskat Lunel 2380 & 115 frt. Ezrenkint helyből számítva, csomagolással együtt. Megrendeléseket 25% előleg beküldése mellett elfogad

4. Sima amerikai v e s s z ő k . 25,000 ezre 8 f Herbemont 1,000 darab 6 frt 8,000 , 8 Jaquez 6,000 , . 6 „ Riparia Sauvage .;. 5,000 ,. 5 „ 4,000 „ 8 Megrendelések az

Olasz Rizling Nagy Burgundi Mézes fehér ___

O r s z á g o s M a g y a r G a z d a s á g i E g y e s ű l e t igazgatójához Budapest „Köztelek"

intézendök.

Az ecséri szőlőbirtok, Révfülöpnél a Balaton mellett.

Arankamentes, államilag ólomzárolt lóherét, luczernát, répamagvakat, fümagvakat, minden ezélra és egyéb vetőmagot a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben. Olasz azaponáriát tiszta vastag gyökerekből őrölve. Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok: gazdasági és erdei vetőmagvakat, mely ezélra mintázott ajánlatot kérek.

K R A M E H

Igazgató.

A J Á U L O K :

Szalonnái

Kocsikenöcsöt, Petroleumot, Zsákokat, ponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot és minden egyéb gazdasági czikket.

OÉPOJLAJAT,

u. m. valódi tiszta olivaolajat, elsőrendű savtalanitott repezeolajat- elsőrendű ásványolajat stb.

LIPÓT,

Fertőtlenítő

szereket,

u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.

MŰTRÁGYÁT. BUDAPESTEN,

Y. kei*., A k a d é m i a - u t c z a Í O .

Sürgönyczim s „CERES" Budapest. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok.

=

Ötödik évfolyam.

=

E g y magyar ember sem nélkülözheti a legolcsóbb é s l e g j o b b m a g y a r heti újságot, a

„FÜGGETLEN ÚJSÁG politikai és m e z ő g a z d a s á g i k é p e s hetilapot,

a „Magyar

Gazdaszövetség" népies

Földbirtokosok,

bérlök, gazdatisztek,

kisgazdák,

közlönyét.

iparosok és magánzók egyaránt olvashatják

a „FÜGGETLEN a

E l ő f i z e t é s i

á r a :

m a g y a r

E g y

n é p

é v r e

2

i g a s

haszonnal

és élvezettel

UJSÁG"-ot, b a r á t j á t .

f r t6 0 k r . F é l é v r e

1

f r t 3 0 k r .

Politikai iránya a mezőgazdaság érdekeiért küzd, gazdasági czikkei a folytonos tökéletesedésre adnak utmutatást, szépirodalmi közlzmcnyei a szív nemesítésén, az elme szórakoztatásán kívül, a valódi magyar nemzeti szellemnek és vallásos iránynak istápolását .és terjesztését tűzték ki feladatuknak. \

„FÜGGETLEN

ÚJSÁGOS

a

legelső

magyar

írók

irjak:

Szépirodalmi részénélt, munkatársai: Bársony István, Buday Barnabás, Gerley Sevér, Hegedűs András, Móra István, Péterffy Tamás, Petrus Jenő, Pósa, Lajos, Bexa Dezső,, dr. Szilárd Ferencz, Szilassy Czézár. —• Lapunk gazdasági részének munkatársai: Baly Kálmán, urad. kasznár, dr. Bernát István, közgazdasági iró, Czájlik István, földmives isk. igazgató, Cserháti Sándor, gazdasági akad. tanár, Hajdú István, urad. kasznár, Hosszú Albert, földmiv. isk. tanár, Hreblay Emil, m. kir. állattenyésztési felügyelő, Jankó Szilárd, Jeszenszky Pál, orsz. magy. gazd. egyleti titkár, Kerpely, Kálmán, gazd. tanintézeti tanár, Löcherer Andor, közgazd. iró, Monostori Károly, állatorvosi tanár, Praznovszky Ágost, urad. kasznár, Rovara Frigyes, urad. igazgató, Rubinek Gyula, országos magyar gazd. egyes, titkár, K. Ruffy Pál, uradalmi főtiszt, Sporzon Pál, gazdasági tanint. tanár, Száhlender Gyula, urad. építészeti intéző, Szalay János, m. kir. állattenyésztési felügyelő, Szilassy Zoltán, orsz. magy. gazd. egyes, titkár, Stankovies János, gazd. tanintézeti tanár, Vasadi Balogh Lajos, lelkész, közg. író, Wimmer Károly, a „Borászati Lapok" v. t. szerkesztője.

Sl „Független 2ljság"

képeit a legelső magyar művészek készitik.

Levélszekrényében minden kérdésére megbízhatóan és pontosan válaszol.

A

C 1 ,", n p ( j p j j p n T T i Q Q ö*" olcsósá 8 ával (egész évre 2 forint 60 kr., — 99*? U ^ g f c / L l ü l l SUJ félévre I frt 30 kr.) főleg a szerényebb viszonyuak^igényeinek felel meg, de a legkényesebb igényeket is kielégíti.

Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, (Budapest> IX., Üllői-ut 25, Közteleli) küldendők.

230 KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HÓ 24.

Hofherr és Schrantz Budapest,

s

¥1.,

o _ £ s

103—104. SZÁM. 8-1K ÉVFOLYAM.

V á c z i - k c £ a * u t

5 7 .

s i á m

B

C 0 £ A fel hm $ -05 C L "B 2 B V i

»"5 js S N

|®0 E 0

fgl

o

N

60 ö)

lóheredörzsölő-gépüket

Árjegyzékek bérmentve és ingyen.

egyfogatú kocsi országutakra. C > 1 C> Legjobb és legolcsóbb kétfS^fS^ ülésü egyfogatú kocsi A legrosszabb uton is lehet használni. — Számos elismerő levél.

W W V

I » M € Z

pinczefelszerelési czikkek üzlete

Á r a 130 forint.

Sludapest,

VII., Xároly-üörut

9,

Ajánlja dúsan felszerelt raktárát, úgymint: b o r s a j t ó k a t , l e g u j a b b szőlőztfzőkat, e r j e s z t ő tölcséreket, különféle minőségben, prészsákokat, továbbá borszivattyukat, k a u c s u k csöveket, rézcsapokat. D e r i t ő s z e r e k , p a r a f a d u g a s z o k s minden a pinczefelszereléshez tartozó czikkeket, k i t ű n ő minőségben és l e g j u t á n y o s a b b a n ,

kimerítő leírással, úgyszintén minden más fajta kocsiról és szánkáról szóló árjegyzék ingyen és bérmentve.

Weigl J. Prerau

Wien, I.

SAJÁT

PALACKKKIJPAKGYÁR

N A G Y és W A T Z K E

Pestalozzigasse

cs. és kir. udvari kocsigyáros.

P I N G G A U (STIRIA).

[=6817

Á b r á k k a l ellátott á r l a p k í v á n a t r a b é r m e n t v e . STAHEL és

LENNER

TRiEÜRG¥ÁR,K»»eL£, Ajánljuk

minden gabona tisztítására. 5 kiló nyerstermény beküldése mellett speciális

trieurt készítünk. Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsóm ujjal felcserélünk. Kívánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bér-

M .

Gazdasági kis biblia.

Magyar királyi államvasutak. 187502/C—1-98.

mai szőlőmivelés, bóráit, növénytermelés, állattenyésztés, tejkezelés, gyümölcs- és konyhakertészet és Stb. 5762

Hirdetmény. Osztrák-magyar vasúti kötelék. Uj függelék életbeléptetése a II. rész 3 füzethez. " aás II. rész 3. füzetéhez 1 .898. január 1-től érvényes hasonnevű

gyakorlati M l ü i w .

Irta: Kecskeméthy Géza, kir. borászati felügyelő. — 1898. Kapható a szerzőnél Egerben, Hevesmegye. Ara ajánlott bérmentes küldéssel : I frt 15 kr.

H A N N

,

„ .,.. „ . abban megjelölt viszonylatokban szállítandó egyes áruczikkekre. A mennyiben egyes viszonvlatokban díjemelések fordulnának elö, a felemelt díjtételek 1899. február hó 1-től nyernek alkalmazást. Példányok a részes vasúti igazgatóságoknál kaphatók. Budapest, 1898. deczember 12. Magy. kir. államvasutak, egyúttal a részes (Utánnyomás nem dijaztatik.) vasutak nevében is.

S

S

Ö

H

N

cs. kir. udv. patkolási eszköz szállító B

é

c

s

,

X | l . ,

R

o

n

n

g

a

s

s

e

S «

s

z

á

A j á n l j á k n a g y r a k t á r u k a t minden

patkolási

czikkből

és ezen s z a k m á b a v á g ó K Ü L Ö N L E G E S S É G E K B Ő L . — Továbbá ajánlják szabadalmazott, kiváló szakférfiak által l e g j o b b a n ajánlott

patkóit igáslovak és paripák, úgyszintén ökrök vasalására. Különösen kiemeljük czégünknek legújabban szabadalmazott rudvasalásait és kengyeleit.

m

.

E

1.03—104. SZAM. 8-ik É V F O L Y A M

KÖZTELEK,

1898. t)ECZEMBER HO 24.

__.._

188.1

SACK RUDOLF egyedüli immlm Magyarorszásoi

PROPPER

SAMU

B u d a p e s t , V á c z i - k ö r u i 52.

szám.

Előre bocsátva, hogy Sack R u d o l f v i l á g h í r ű g y á r t mányai eredeti minőségiben csak n á l a m kaphatók: JSmm

Ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivül sík és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba> és szórva vető-

Edény gyártmányaim, ugy ségben, mint ár tekintetében nos elismerésben részesülnek.

szecskavág-ó-, répavág-ó gépeimet.

R e n d e s v e v ő i m közül a „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet", a ^ ^ „Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat K és számos mgy hazai gaz-

K é z i , járgány- és g-öafe.aj'fcáara

^SHl^BSpiV "

j á r g á n y a i m a t , a i e

Sz

1

etf

E E E E ^ = E —

t

c

z

a i

-gyaM^T^.^^ i|! 1 ?

t a k a r m á n y p á r o l ó

b b

készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket Mindenről kimerítő árjegyseéli és készséges r e l v i l A g o s i t AsoU.

u

minőáltalá-

l

o

k

o

m

o

t

i

v

o

I s ,

gőzcséplőgépek hajtására a főherczegí vasmüvekből. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások

nxolKftioh. Telefon-szám 17—35.

keserüsó, r pangyökér, borkősav, li

ErzherzoySiclie ©areatersl - Oireciion in T e s c h e n

~ 4 H í

in S c h l e s i e n ,

czimen.

4091

Magyar kir. államvasutak.

R O S T É L Y GYÖRGY. Gabona minőségi tizedes és százados hídmérleg gyára. I! \ A gabona- és értéktőzsde szállítója. JT TEjKtóV?rfjfe* iroda, gyár és raktár: Bpesten, VI., E ö t v ö s - u t c z a 47/A. s z á m . — ALAPÍTTATOTT 1872-BEN. = Gazdák, gazdaságok és uradalmak figyelmébe különösen ajánlom gabona minőségi próbamérlegeimet, mivel kívánatos minden gazdának, 'gazdaság és uradalmaknak, hogy mielőtt a gabonájukat eladásra bocsájtanák, hogy megbizonyosodjanak mily súlya van a gabonának, s hogy mi a gabona tőzsdei ára azon súlyú gabonának, amelyet, eladásra bocsájtani akarnak. Ezt csakis ugy tudhatják meg, hogy ha saját maguk tesznek próbát a mérlegen és meggyőződnek az eredeti súlyról. A legmegbízhatóbb gabona minőségi és; „ , tizedes mérlegek raktáromon készen jjfflf kaphatók teljes garanczia mellett, hogy a buda- J y | mái ir/71\ IMf pesti gabonatőzsde mérlegeivel egyeznek. PL Mindennemű javítások jutányosán és pontosan esz-

A

!

/yffi*.

/J^^pnfera

Az igazgatóság. 1898. Szolnok és Eperjesen első dijak : Arany érmek.

öszi idény.

erdők és sövények alakításához, szép és olcsó: f e n y ő , e r d e i fenyő, f e k e t e f e n y ő , szomorú f e n y ő , D o u g l a s f e n y ő , vörös f e n y ő , vörös és fehér é g e r f a , a k á c z f a , f e h é r j u h a r , b e r k e n y e és h o d z a f a c s e m e t é k e t

Gutsverwaltung

BOROWNA

posta: B O O H I V I A . , " Á r j e g y z é k kívánatra

Galiczia. ingyen.

1 V U Í Í 1 i Í ! a

i i ,

öszi i d é n

^

Magyarország legrégibb gazdasági gépgyára MOSO.VK W (1856) ajánlja az őszi és téli idényre,:

Árjegyzék ingyen és bérmentve küldetik. I M g ^ ^ J j P i f t ^ " I B í W

erdei csemetéket

IfTTUMtf V

répavágóit, daráló, tengeri morzsoló és répamosóit. Uj! „RAPID" darálók egyedüli képviselete 1

U j ! Burgonya választók, Takarmánykamra berendezések! Tervek, költségvetések díjmentesen. U j , teljes n a g y i r j e g y z é l e l c t i í i n a t r a l j i e i t e s e a , Főraktár:

Bndapegl! VI.,tai-koraís57ja. gz.

KÖZTELEK,

1882

1898. DECZEMBER HÓ 24.

103—104. SZÁM. 8-1K É V F O L Y A M .

PAUCKSCH BUDAPEST, Muzeum-körut

35.

H. Paucksch részvénytársaság íióktele e.

Törzsgyárunk L A N D S B E R G a

W.

gépgyár, vasöntöde, g ő z k a z á n - g y á r é s rézműves-műhely IMÍ$~ 58 éves f e n n á l l á s a óta

rendezett be a

mint legkiválóbb különlegességét legjobban jövedel-

Kő üibelül 1700 telepet állítottunk fel 5 0 é v óta. Szállítjuk továbbá a szükséges berendezéseket szeszfinomitók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k , m a l á t a g y á r a k é s sörfőzdék számára.

t Paucksch, Budapest, iuzeum-körut 35. czimre kérjük. (Gyártelep: Kőbánya.)

KOHfKOLYOZOK (trieurok) minden gábonancm osztályozására

Gőzmivelés.

Szálas takarmány adagolására

Nagyobbterületekszántását gözekével

p á r a t l.a, 110 1í s

hajtandó ragyok elvállalni} ípftgj ssilyrigoloziit

szőliMelepitésekhiz,

Srdeklődflk kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak.

Ernő, mszs

Malomberendezési

i

_

HM lovtt w l é í L U e a '

laszali éi SSreuer

cramk^ átadatott Valamennyi állomás és Ürmöshát.

ggs lás°nélküOypeS^esupán a^kocsirakom

SEIFERT JÓZSEF, Pozsony,

a a nagyérdeműffazdaközönségnek,kogy Magyarország legjobb sorvetőgépe

Z A L A-D

RIL

a

L

Az Orsi. Magy. Gscd. Egyesület 1897. október hóban Kisbc közi vetőgépversenyén a legelső díjjal, » á l l a m i a r a n y é r e m m e l

ck-rendszeru aczelekeit, s;

w m m m m m

,Planeí jr." rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á11 frt.

103—104. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM. Hirdetési ár 15 szóig 30 kr., ezen felül minden sző a kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czim közlésénél minden beiktatásnál 30 kr. bélyegilleték.

KÖZTELEK 1898. DECZEMBER HO 24

1883

KIS HIRDETÉSEK,

Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és aiók hirdetményei Tétetnek fel e kedvezményes rovatban.

C s a k oly l e v e l e k r e válaszolimk, m e l y e k k e l v á l a s z r a s z ü k s é g e s l e v é l b é l y e g e t Az állások betöltésére vonatkozó ugy nagy, mint kishirdetéseket lapunkban i tul csakis a czim tettételével f o g j n k közölni. hogy ezáltal elejét eleseknek es a költseges levelezésnek. A kiadóhivatal.

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Gazdasági intézőnek kerestetik 1899. Január íid 10-én ^ vaMbelépésre^egy erélyes, szá^I^bei^j^rtas^iftelligens^ nős egyén, Fehérmegyének északi részén egy 1400 holdas bérgazdaságba, Fizetési feltételek: Négyszobás uri lakás s^a hoz^tartozó^kellősóg liasz-

Birtok-eladás. Egy körülbelül 1200 holdas (1200 Q-ölével) intensiven

faf nap öntött 6nf.%1ej>,^vagym2. megállapítandó^ persentuatió.

tejgazdasággal, csínos urilak-

Kerestetik megvétélre 1 drb legalább 168 >' cm. magas, erős csontozatu 43 éves r. katb. földmi'-es isk'jlát jeles áílgpl félvér esetlég telivér mén, sikerrel végzett, a gazdaság mely fedeztetési engedélylyel minden ^ágában s a könyveié-.

Gazdatiszt, ki a malomkezeWsben,^ sertés-

Pecsenye & malacz pulyka-, m vad-, hizott sertést jó áron

fei43att?7kiadóban0kéretpek.

nden ágában jártas, újév®

főlapot küldenek.

érteímé|ény^vMéken^főképen

Kovácsmester ős, volt katonai gyógykovács, radalomban állást, vagy vidéki eres. Ozime a kiadóhivatal-.;

láddajf jóyí>bTzínyitványokkal szerény feltételek mellett állást keres azonnali belépésre, kivánatra személyesen megjelenik. Czim Hőzsa Mihály Erdőtarcsa, Nógrádm. -6887 Tejgazdasági szakiskolát végzett m.s egyén, ' ugy a sajtkészitést mint a tehenészet kezelésében teljes jártassággal bir, állást keres újévi 'belépésre.^ Czim á kiaSóliiva;

yagy Kiadó bérlet.

a központi vásárcsarnokban Budap e s t e n , a közelgő ünnepek alatt.

írtiolsi F e l a d á s i ' c'z'Im: Szerény állás, felsőbb gazdasági tanMagyar Gazdák igények mellett 6 évi gyakor- V á s á r c s a r n o k E l l á t ó SttZéesteszor^maseflatal ember Szövetkezete. által, azonnal betöltendő. Évi fizetés 180 frt és teljes ellátás. hasonló áílást keres™!J28%ves ;tatáll«mís: közp. vásárcsarnok Bizonyitványmásolatokkal felszerelt pályázatok, melyek íovfoti Gy™a és Em» kőrösszegi és k. apáthi gazdaságai posta

zvatitők dijaztátnak. B

Eladó gyök. szó'lőojtvánvok

-4-

ványminőségü szőlőojtványok Riparia Pórtalis, Vitis Solonis ós Rupestris Monticola alanyoChasselas blanc CTOquant,' Magyarország Emléke, Ezerjó, Furmint, Kadi rteüng, ^^satutS^'szlanka2 menka. 6443 Ára a fajok minősége sze-

Kizárólag sajáttermésü magyar

luczernamag, duppaui zab, düs • gyöké rzetü, telj e sen forradttavasz buza, kifogástalan. Rupestris, Montijegyzék, bővebb beírás ingyen. rigai lenmag, Ojtványtelep, Nagy Kágya, u fehér bokorbab, prairie királyné tengeri gvehetfL Bőveb Tavaszlbuza

ötven kilós zsákokban nagy mennyiségben is kapható

Borjuvérhast, barorafikolerát,

sertésvészt, ugyszinte az állatok mindennemű hasmenéseit a legsúlyosabb esetekben gyógyitják a

Mriiiitaot

Állatorvosok, mezőgazdák, stb. számos elismerő levelét ingyen< és bérmentve küldi meg az egyedüli gyáros CL. LAGEMAN vegyészeti gyára Erfurt. Megrendelhető minden gyógyszerész és állatorvos á tal Vx dobozonként 1 frt. 50krért;tyadoboz ára 80 kr. Magyarországi főraktár : Törők J ó z s e f gyógyszertára, Budapest, VI., Király-utcza 12.

Lóhere és

luczerna

m a g - 6418 legjobban értékesítheti)

HALDBK

magkereskedésében Gróf Teleki Arvéd íir Budapest, Károly-ktirut 9. drassói uradalmában u. p. K o n c z a .

konyhakert, parkírozás, üvegházi növények szaporításába!

Minták, ár és megrendelőlapok kiváltaira azonnal küldetnek.

lirdetési irodája nyújt, ]

VEGYESJSK.

ÁLLÁST KERESŐK. Gazdasági tanintézetetvégzett, szorgalmas, pályájairánt előszeretettel viseltető és munkakedvvel birő gazdász, nagyobb gazdaságban Szakképzett gépész uradalomban alkal— »-—s. Kitűnő bizonyít-

Vasúti Kertész, s, kis családunk! a ke: a kiadóhivatalban

ÁLLATOK, Eladó

vadászterülettel1 bíiíkMlbtiül megvételre keresek. Ajánlatok „Nagy birtok vadászattal" jelibe Wagy-Ernye lég Maros-Torda vármegyéi .és belsőségből álló kitűnő

sÉiÉsiÉS®

Schember C. és Fiai

Kérjen ön mindenkor

A legjobb minőségű, uj és használt vízhatlan

„IoeMi"-ie csontolajat, takaró

ponyvákj

mely :. Árjegyzék ingyen Megtekintésre mindenkinek

k e r é k p á r o k - és varrógépekhez

külön van 1 Kapható 6552 valamennyi jobb üzletben.

í. Czim a kiadóhivatalban

olcsón kaphatók F I S C H E R J. ponyva- és zsákgyátí | . raktárában Budapest,flagySoraa-iL1 8

T ö r l e s z t , kölcsön 1

Magyar-Óvári idasági akadémiát kitün

tiszti

>a kéretnek. 6814 3 lap kiadóhivatalához Gazdaság minden ágában jártas földmivesiskolát jó sikerrel végzett 28^ éves kiszolgált-katona 1 évi nyelvet- ^"beszéli^kulcsárií majorosi, gazdái, segédtiszti, vagy kisebb gazdaság önálló vezetesére ajánlkozik, állását

Igen szép, válogatott vöröstarka simmenthali jellegű 1—2, (8), éves . 6508

növendék ökör és üsző borjakat lepételre ajánlanalc KLEIN ÉS SPITZER Els-Czelll

tasMtt.

Jószág bérbeadó.

lópokróezaím előkelő ga'zda,'l<Mulajdonos bi° tokkezelő mint ^mel^gs tartós

kel 1899 tavaszától vagy junias elejétől több évre bérbe adó. Közelebbi értesitést Nagy Dénes árvaszéki ülnöknél Sepsi-Szent- Szétküldés jótállás mellett utánGyörgyön, vagy a tulajdonosnál véttel. Meg nem felelőkért a pénz visszaadatik. Egyedüli megrendelési Kely far. Mundbakin,

...

Ószi és tavaszi szállításra ajánlok, tavak és folyók benépesítésére, gyorsnövésü, csehfaju egy és két éves

MT p o n t y o t -M

minőség 1 frt 60 kr.. B. minős' gü 2 frt. Sárgaszőrü donble szinü^sá^kkal

földbirtokokra,.

Legmagasabb köl-

Svflághirt

és ivarérett anya, h a l a t , továbbá 6429 tenj észsüllőt, csukat, c z o m p o t és r á k o t . C o r c h u s Béla BUDAPEST, IV-, Molnár-Utca 17.

illetékmentes. Minden felviláyo!

Ingatlan- és Jelzálog Forgalmi-Intézet, Budapest, TAczt-körn* 39. Legnagyobb Ingatlan- és Jelnarchiában, egyedüli, mel hatóságok és a legtekintélyese földbirtokosodtól ajánlva

234 KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HÓ 24.

Gőzekéket,

Kérjünk specziális árjegyzéket

v í z v e z e t é k e k r ő l . Mindennemű vízvezetékek, és szivatytyúk, városok, községek, falvak,villák,parkok, majorok, gyáraK vizzeli ellátására. Szélmotorok önszabályozással, a Viharbiztonság kezessége' mellett. Elismert legjobb gyártmány. Hőiég-szivattyúgépek mély kutakhoz is. Hydraulikus vizetneltskosok erősbitett rugószeleppel, önműködő és állandó vizemelőképességgel minden, magassághoz.

Gőz-utihengereket Gőz-ntimozdonyokat és

Kézi-szivattyúk

a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít

John Fowler á Oo. TEIEFOA

M-M.

103—104. SZÁM. 8-1K ÉVFOLYAM.

Budapest-Kelenföld, • "ESK, 0 ." 4 *" 1

hol is épített nj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javitóműhelyt tartanak fenn.

minden viszonyhoz, kútmélységhez és nyomómagassághoz.

Lakos

Nándor

hydrotechnikai irodája; széimotcr, szivattyú és vízvezetéki berendezések vállalata.

a déli vasúton Budá- \

Budapest, Külső Kerepesi-út 1. szám.

MALOM-

berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint

gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:

üörner J. és Társa

lalom épltS géjísyára és vasöntödéje

Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.

SANGERHAUSEHTI GÉPGYÁR Magyarországi gyártelepe Budapest, K ü l s ő váczi-ut 1443. Első és egyedüli magyar special gépgyár. 6 TÁR

Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a

T M Á N T O E :

mezőgazdaságii iparágak séges gépék. Nevezetesen:

Gzukorgyárak, Sörgyárak, rak és S&eszgyárak

számára szük-

Malátagyáteljes berendezése

és átalakítása.

Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyarak és czukorgyárak terén.

Szeszgyárak

berendezése hosszabb lejáratú törlesztéses kölcsön mellett.

J^ofímeiste^gőzmotor Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, % lóerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk.

Minden szakbavágó felvilágositással, tervekkel, szolgálunk. .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek)