KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. ' ''' Megjeleli! miniéi szerdái és szommoi,

IX. Évfolyam.

Budapest 1899. julius hó 12.

56. (810.) szám.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

s ^ T Z ^

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. A* országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Az I. mezőgazdasági országos kiállítás bejelentési határideje lejárt. A bejelentések rendes, határideje az I., II., III., IV., V., VI. c s o p o r t r a j u n i u s h ó 3 0 - á n lejárt. A b e j e l e n t é s e k oly n a g y töm e g b e n érkeztek, hogy a rendelkezésre álló k i á l l í t á s i t e r ü l e t e t u j a b b t e r ü l e t h o z z á v é t e l é v e r m e g kell n a g y o b b í t a n i .

Megjeleli! miniéi szerdái és szomMoi,

egyesület, a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" és az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" által kiállított, pecséttel és aláírással ellátott és az illető küldeményről szóló fuvarlevelekhez a föladók részéről ^csatolandó igazolványnyal bizonyittatik. Az igazolványon a föladó és czimzett neve, a n n a k lakhelye, a fel- és leadási állomás, a küldemény n e m e és súlya megjelölendő. Midőn erről gazdaközönségünket értesítjük, megjegyezzük, hogy az OMGE. a legnagyobb készséggel állítja ki az igazolványokat, h a a pontos adatok rendelkezésünkre bocsáttatnak és h a az igazolványok elküldéséhez szükséges válaszbélyeg egyesületünknek beküldetik. . Igazgató.

a r r a is, h o g y t a g d i j v a g y e g y é b o l y fizetségeik teljesítésekor, m e l y e k e t n e m állandó lakhelyükről küldenek be pénztárunkhoz, állandó l a k h e l y ü k e t k ü l ö n is m e g j e l ö l n i szíveskedjenek, nehogy azonos nevüeknél tévedések t ö r t é n j e n e k . Az ideiglenes tart ó z k o d á s , a m i c s a k i s a „Köztelek" hivatalos közlönynek irányítására vonatkozik; a „Köztelek" lap k i a d ó h i v a t a l á h o z intézendő tudósításban közlendő azzal a megjegyzéssel, hogy a czimváltozás csak ideiglenes. Igazgató.

Épp erre való tekintettel pótbejelen-

tések csakis különös tekintetekből s illetve a k é s e d e l e m e l f o g a d h a t ó indokolása s k é t s z e r e s t é r d i j fizetése mellett f o g a d t a t n a k el. A kétszeres térdij fizetését az u j a b b terület költséges földmunkálatai és a terv e z e t t épület k i b ö v i t é s e s illetve u j a k n a k siettetett s igy k ö l t s é g e s e b b építése teszi indokolttá és szükségessé. A kertészeti csoport bejelentési hat á r i d e j e a u g u s z t u s 1 . K ü l ö n ö s e n is f e l hívjuk gyümölcstermelőink figyelmét e határidőre, miután később érkező bejel e n t é s e k s e m m i e s e t r e s e m f o g n a k elfogadtatni. A Jciállitás

igazgatósága.

Kérelem az OMGE. tagjaihoz. Felkérjük egyesületünk t. tagjait, hogy állandó lakhelyük változtatását az egyesülethez intézett levelezőlapon bejelenteni szíveskedjenek, nehogy ennek hiányában az ügykezelésben az egyes t a g o k é r d e k e i t is é r i n t ő z a v a r o k m e r ü l j e n e k f e l ; f e l k é r j ü k e g y ú t t a l a t. t a g o k a t MAGYAR

MEZŐGAZDÁK

Abraktakarmányok kedvezményes szállítása.

Állatkivitelünk bajai.

A Magyar Királyi Államvasutak Igazgatóságának értesítése szerint a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter ur Önagyméltósága megengedte, — hogy a Magyar Királyi Államvasutak bármely állomásáról magyarországi állomásokra, kivéve a budapesti és kőbányai, valamint az országhatárszéli állomásokat, — teljes kocsirakományokban kizárólag állattenyésztéssel foglalkozó gazdák részére s illetőleg mezőgazdasági czélokra teheráruként szállítandó a rendeltetési állomáson tényleg leadandó, és a környékbeli fogyasztásra rendelt következő abkraktakarmányok után, úgymint korpa, olajpogácsa, árpadara, JcuJeoriczadara és modomkonTcoly után kocsi- és fuvarlevelenként legalább 10.000 kilogramm leadása, illetve ezen súlyért való díjfizetés mellett f. év végéig terjedő érvénynyel, a M. Kir. államvasutak öszszes vonalain, a helyi érdekű vasutak kivételével és a pécs-barcsi vasúton helyi áru dijszabásszerü első különdíj szabásnak 1 0 % - a l rövidített díjtételei rovatolás u t j á n alkalmaztassanak.

A magyar Alföld medenczéjét, a Bácskát és Bánságot — a hol a talaj két méteres h u m u s z á v a l | é s ősi erejével még győzi a kultúrnövényeket táplálékkal ellátni — kivéve, egész hazánk fokozott trágyaprodukczióra van utalva, hogy a t a l a j iránti nagy igényeket kielégíthesse. Eltekintve a műtrágyáknak mindinkább nagyobb mérvű használatától, ezen fokozódó trágyaigényeket csakis állattenyésztéssel, de különösen hizlalással elégítheti ki a gazda, m e r t csakis a hizó állatok trágyája az, a melyb e n a növényi tápok mindegyike könnyen oldódó alakban és mennyiségben megvan, ezenkívül a szükséges korhanyt csakis bőséges istállótrágyával vihetjük be talajunkba. A hizó állatnak mai értékesítési viszonyai között azonban ez a trágyanem oly drága, hogy igen sok gazdát visszariaszt annak hizlalás által való beszerzésétől. Ma a magyar vásárokon vett tarka ökör élősulyu kilója hazaállitva rendszerint belekerül 33—36 krba, m i u t á n , a magyar kistenyésztő sulyszerinti el-

Ezen díjkedvezmény oly küldemények után fóg alkalmazást nyerni, amelyeknek rendeltetése és azon körülmény, hogy a küldemény a kedvezményre igényt tarthat, a rendeltetési hely szerint vármegyei, vagy vidéki gazdasági

SZÖVETKEZETE, Az Adriance,

Platt

BUDAPEST, és

„Adriance

V A V.

Co.

villefranchei

9

ALKOTMÁNY-UTCZA

Vermorel-féle gyár

„Éclair"

világhírű peronospora-fecskendőinek, „Excelkévekötő'-, marokrakó-, arató- i s i o r " szénkénegező és „ t a Torpille" fűkaszáló-gépeinek kénTirágfuTÓ gépeinek magyarországi kizárólagos képviselete. Minden a mezőgazdaság keretébe tartozó szükségletek, mint: v e t ő m a g v a k , m ű t r á g y á k , a n y a g o k , s z e r s z á m o k , g é p e k s t b . a gazdákra nézve legelőnyösebb beszerzési forrása. A szövetkezet alapszabályait és havonként kétszer megjelenő „ÜZLETI ÉRTESÍTŐ a -j ét bárkinek ingyen és bérmentve megküldi. M a i s z á m u n k 16 oldal.

'

SzerkeiztSség és kiadóhivatal: B u d a p e s t l Ű l l ő i - * t 25. MáH. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld •

31.

'''

1074

KÖZTELEK, 1899: JULIUS HO 12.

sára, ez pedig csak tür és fizet; de végre is adásról m a még hallani sem akar, ő ugyan t u d j a mit nyomnak ökrei, m e r t a vásári m á - h a t á r t kell valami uton módon szabni ezen zsán eleve lemérette, de a mérlegelő által I dolognak, a mely a következményekből ítélve kiállított ezédulát a világért sem m u t a t n á meg már messze tul csapott a szavatolás törvényes és igy a vevő teljesen szemértékére van határain. utalva a vételnél. Már most ha az illető Nézetem szerint itt kormányunk mit sem n e m mészáros vagy kereskedő, a ki teljes éle- t e h e t ; mert végre is, h a a német egészségügyi tében álatbeesléssel foglalkozott, ugy m á r az törvények ugy rendelik, hogy a gyöngykóros állat mértékelésénél nagy csalódásnak lehet állat husa a beteg részek eltávolításával a kitéve; ezenkívül a kistenyésztő m a m á r oly szabad széken olcsóbban értékesíttessék, mert körmönfont, hogy állatait a vásár előtti n a p o n szerintük igy kevésbbé ártalmas az egészm á r a közelben tartja, a vásár reggelén agyonségre, ugy ez ellen legfeljebb ugy védekezheteteti, sózza és igy annyi vizet vetet vele fel, nénk némileg, ha kormányunk egy állandó hogy az ilyen ökör csak 100 kilométeres vas- hivatalos közeget t a r t a n a a belépő határálloúti u t a z á s után is 12—15%>-ot veszít súlyából, m á s o n annak ellenőrzésére, hogy N. N. ökrei ezen veszteség mind a hizlalás számlájára között csakugyan volt-e gyöngykóros és hány irandó. d a r a b ? Kormányzati uton mást tenni szerintem Ha mind e bajok után a 3 4 — 3 6 l r o n beszer- n e m lehet mindaddig, a míg a szavatolási törzett ökröt 7 hónapi intenzív és éppen n e m olcsó vény n e m revideáltatik és ennek érvény szerezhizlalás u t á n értékesíteni akarjuk, akkor gyűlik tetik Németországgal szemben is. Ez annál csak meg igazán b a j u n k a kereskedőkkel. Ily inkább szükséges, mert ilyen tételes törvényünk drágán vett és még drágábban hizlalt úgyne- még m a sincsen és e téren a régi Bach-korvezett príma hust Bécsben m a m á r csak nagy szakbeli jogszokások az irányadók. Volna azonban egy m ó d j a ezen abnormis veszteséggel lehet, eladni, a r r a van tehát a gazda utalva, hogy valamely németországi ke- állapotok ellen való védekezésnek, ha tudniillik reskedővel lépjen érintkezésbe, ilyen azonban minden magyar hizlaló az eladásoknál kikötné, édes kevés van és talán minclössze h á r o m hogy az istállóból elszállított ökrök egészségi nagy czég közvetíti a hizottállatkereskedelmet állapotáért egyáltalán n e m szavatol, egyesült Németország felé, ezek pedig h a n e m is lép- erővel ezt keresztül lehetne vinni, egyes hizlaló tek még kartelre, de annyira egy húron pen- azonban n e m teheti meg, mert ez esetben dülnek, hogy egyáltalján egyik sem ígér többet n e m tudna túladni állatain. Szívleljék meg ez utóbbi javaslatomat a másiknál és j a j annak a gazdának, aki az első vevőt elszalasztja, ezt a szó szoros értel- gazdatársaim és meg vagyok győződve, hogy mében boykottálják és rendszerint az először jövőben amugyis kedvezőtlen hizlalási mérlegünket ezen méltánytalan teher nem fogja ígért áron alul kell ökreit elvesztegetnie. Ha azután végre hosszas huza-vona többé nyomni. Lintner Sándor. u t á n ezidén 36—38 kros á r b a n megegyeztek _ és a gazda megcsinálja pontos mérlegét, akkor azt látja, hogy minden métermázsa trágya belekerült 20 krba, esetleg még többe is, szóval megRovatvezető : K>rp«ly Kálmfa. vette piaczi áron, fáradozására, rizikójára, épületeinek h a s z n á l a t á r a pedig n e m m a r a d t egy árva garasa sem. Ha egyik-másik gazda oly ű Maholnap itt lévén az ideje a zöldszerencsés, hogy a produkált trágya ingyentakarmányok betakarításának s azok télire b e n m a r a d neki, akkor azt hiszi, hogy jó valóra eltevésének, nem tartom feleslegesnek üzletet csinált, pedig n e m ugy van ; mert mér- néhány sorral ezen tárgyról megemlékezni s lege készítésénél nem számolt le egy nagy a gyakorlatomban tapasztaltakat s látottakat tényezővel, amely rendszerint csak hetek múlva előadni, mert azt hiszem, ezen tárgy közérdekű j u t t u d o m á s á r a és amely tényező kérlelhetlenül fontosságánál fogva megérdemli, hogy minél gyakrabban s újból felelevenítessék, s a nézebillenti le a mérleg serpenyőjét a veszteség felé. tek és tapasztalatok kicseréltessenek. Ez a tényező a b a j o r határállomáson, Manapság a gazdaságnak nagyon lényeSimbachon felállított .hivatalos okmánygyár. ges feltétele s m o n d h a t n á m életkérdése az, Ez a gyár ezerszámra ontja az egy állatorvos hogy kellő mennyiségű és minőségű takarmánynyal el legyen látva s fedezve a szükséglete. által hitelesített olynemü okmányokat, amelyek De m a g á b a n véve a takarmány termelése még erejénél fogva bizonyittatik, hogy N .N. ma- nem elegendő, ennél nem kevésbbé lényeges, gyarországi tenyésztőtől X. kereskedő által hogy az olyan állapotban legyen eltéve, hogy necsak a reá fordított költséget térítse meg, vett ökrökből 4 — 6 darab gyöngykóros lévén, azok az úgynevezett h a t á r m e n t i szabadszékben h a n e m e mellett még némi jövedelmet is hozzon. Nem értek itt direkt jövedelmet, h a n e m indiértékesittettek és darabonkint a kisebb ár és rektet, mely a trágya által a szántóföld nagyobb megsemmisített beteg részek folytán a kereske- h o z a m á b a n meghozza a belé fektetett tőke s dőt ennyi és ennyi , márka veszteség érte, szorgalom kamatját. ez t e h á t a hizlaló által különbeni beperlés A zsombolyázás elméletébe bocsátkozni terhe alatt megtérítendő. Ez a veszteség a n e m kívánok, hisz elmondták, leirták azt m á r gyárilag előállított okmányok szerint egy- szakemberek számtalanszor, s alig hiszem, egy ökörnél rendszerint 60—120 márka hogy lenne az országban intelligens gazda, a ki azt tövéről hegyére n e ismerné, s mégis között ingadozik Évekkel ezelőtt egy 60—80 sajátságos és m a j d n e m azt m o n d h a t n á m csodarabból álló ökörküldeményt még legfeljebb dálkozásra méltó dolog az, hogy ezen annyira 1—2 ilyen okmánynyal terheltek meg, m a már bevált s olcsó takarmánykonzerválási mód nem ezen szám felnőtt 4 — 6 darabra, szóval bírt az Alföldön tért hódítani, mert azt, hogy ijesztően nagy munkaképességet fejt ki a az ember imitt-amott elvétve lát egy-egy zsombolyai kazlat, még nem lehet elterjedtségsimbachi okmánygyár a magyar gazda r o v á - nek mondani.

NÖVÉNYTERMELÉS.

Egyet-mást a zsombolyázásról.

56 SZAM. 9-ífe ÉVFOLYAM. Pedig éppen az Alföld lenne az, mely legjobban rá volna utalva, mindenütt takarmányszükségről hall az ember panaszkodni, alig várják a gazdák a tavasz nyiltát, hogy a jószágot legelőre verhessék. Nem is említem az igás jószágot, mely nagyon sok helyen a leggyarlóbb takarmányozásban részesül, tengeriszár, törek, s fogpiszkálóul egy kis szálastakarmány, tessék ennek a|jószágnakmost már a munkáját elképzelni, holott rendes beosztással s megfelelő takarmánytermeléssel, milyen m á s kondiczióban lehetne tartani. Zsombolyázni lehet minden néven nevezendő z ö l d t a k a r m á n y t ; megkisérlettem, hogy a többi között fel említsem, a zabosbükkönyt, luczernát, vörös herét, sást, őszi borsós rozs és buza keveréket, répát törekkel vegyítve, stb. Tagadhatatlan, ha a szálas takarmányok száradására az idő kedvező, legjobb azokat csak megszárítva eltenni s takarmányozni, nem mintha sokszor n e m volna czélszerü a zsombolyázás ezeknél is, de például növendékállatnak feltétlenül okszerűbb s legtermészetszerübb a szálas takarmány. Legczélszerübb és legindokoltabb a nagytömegű zöldtakarmányokat zsombolyázni, a mennyiben nem kell bevárni a hosszú ideig tartó száradást, h a n e m rögtön behordva, leföldelve télen a legjobban értékesíthető takarmányt nyerjük. Leginkább a takarmánytengeri az, a melyet zsombolyázni szoktunk és többféle okból ezen mód szerinti eltevése a legajánlatosabb. Legpraktikusabbnak és legolcsóbbnak tartom a következő eljárást, melyet magam is évek óta a legjobb sikerrel követek. A kaszálást n e m kézi erővel végeztetem, mert ez éppen a cséplósi időszakkal összeesvén, sokba k e r ü l ; megkisérlettem kaszálógéppel vágatni, de ez nagyon elteríti a takarmányt s az összegyűjtés nagyon számottevő munka. Legolcsóbb s legjobb, marokrakó aratógéppel l e v á g a t n i ; 2 erős ló elég könnyen viszi s levág 6 — 8 holdat naponként, a munka minden forszirozása nélkül, igy m á r a kaszálásnál félig-meddig a gyűjtés is végezve van. A marokrakó aratógép kellőleg beállítva nagyon szép munkát végez s e mellett nagyon kifizeti magát, m e r t kézi erővel 1 ember naponként, legfeljebb fél magyar holdat bir levágni s szemben ezzel a gép, ennek csak a legkisebb munkáját véve alapul, 6 magyar holdat, a mi 12 napszámnak felel meg, most már az éppen ekkor drága napszámot csak 80 krtól 1 frttal számítva, a gép naponként 9—12 frtot takarít meg, ugyan n e m egészen, mert 1 p á r ló s kocsisis kell hozzá s még a kenéshez szükséges csekély mennyiségű olajt számítva, mégis szép pénzbeli eredményt lehet elérni, különösen, ha nagyobb terület levágásáról van szó. A gép, a m á r úgyis aratás utáni időben, semmiféle szorgosabb munkától el nem esik s a nagyobb kihasználás által j o b b a n törleszti a belefektetett tőkét. A gép után erősebb fiuk s leányok m e n nek, a kik két markot vagy h á r m a t összehánynak egybe, illetve 3 rendet e g y b e : ugyanis 2 oldalról 2 markot reá fordítanak a harmadik közöttük levőre, igy azután a szekér könnyen elfér a rend között s a rakodás elég gyorsan és könnyen halad. A szekérre azon módon frissen levágott állapotban hányatik fel a takarmány s rögtön megy a kazalba. A kazlat 8 méter széles és 20—25 méter hosszura szoktam venni azon szempontból, hogy nagyobb méreteknél kisebb a romlási felület, mint a kisebb méretű kazlaknál s igy csekélyebb a romlási százalék. A kazal aljára szalmát (vagy e n n e k hiányában töreket) hintünk, erre jön a zöldtakarmány s hogy minél nagyobb mennyiséget rakhassunk egy kazalba, mikor a kazal a szekérről el nem érhető, hordozható állást teszünk melléje s igy 6, 7 egész méter magasan birjuk megrakni. A szekereket n e m j á r a t o m fel a kazalra, eltekintve itt az egyenetlen taposás s ezáltal a kazalban végbemenő eltérő felmelegedéstől s

56. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. a későbbi egyenellen Repedéstől, jószágkinzásnak tartom a telt szekeret felhuzatni. A kazal oldalaira semmiféle burkolatot nem alkalmazok, mert a szalma burkolatnál is, ha n e m több, de semmiesetre sem kevesebb a romlás, mintha kevesebb burkolást nem használunk. Fel lévén a kazal kellő m a g a s r a rakva, a középrészt jó d o m b o m r a kell készíteni, mert a melegedós folytán ez süpped legjobban és betakarjuk az egész tetőt szalmával. Ekkor egy közönséges nagy ácsbárddal, mely erre a czélra hosszú nyéllel van elátva, egy ember az egész kazlat szép egyenesre körül vágj a, ezen munka gyorsan halad s abszolúte kézi ügyességet nem igényel s praktikussága mellett még tetszetős külsőt is ad a kazalnak. Rögtön ezután kezdetét veszi a leföldelés 50—75 czentiméter vastagon. Végeztem ezt m á r majorságos erővel, végeztem napszámosokkal, de aránytalanul d r á g á l t a m ; p á r év óta szakmányban köbméter számra végzik ; nálunk 10 krért leföldelik köbméterjét, de ne hogy félreértessem, megjegyzem, hogy egy köbméter föld felhányása és eligazításáért kapnak a munkások 10 krt, azon föltétellel, hogy meg kell a kazal környékét szántani olyan szélességben, mint a milyen széles az árok lesz, a mely a földet adja. A kazal mellé állást vagy egy szekeret ledeszkázva állítanak s erre hányják földet, erről pedig a kazalra, mikor egy része megvan, a szekeret tovább húzzák. így, egy 8 méter széles, 20 méter hosszú kazalnak 50 cm. vastag földréteggel való beföldelése nem kerül többe, mint 8 frtba, a mit nem lehet soknak mondani. A földelést rétegenként végezzük, ugyanis először megterítik az egész kazal tetejét 20 cm. vastagon s mikor ez készen van, jön reá még a 30 cm. földréteg. Rendesen le lévén földelve, többé nagyon kevés reá a g o n d ; csak egy ideig, a mig az erjedés tart s a kazal sülyed, a takaró föld repedékeset gondosan el kell igazítani, hogy oda esővíz ne juthasson. A földelés u t á n ugy néz ki a kazal, mint egy lefordított teknő s erre vigyázni is kell, hogy a középrész m a g a s a b b legyen s az esővíz, hólé lefolyhasson róla. Ezen eljárást m á r 4 év óta követem, volt esztendő, hogy 12 kazlam is volt, de legkevesebb 4 — 5 van minden évben s még ez ideig mindig jól sikerült, még eddig n e m volt reá eset, hogy be nem vált volna. Vermeltem már sást, vizben kaszálva, rögtön kihordva azon vizesen került kazalba, nem lett annak semmi b a j a , takarmányrépaíevelet szintén vermeltem, ez azonban nem fizette ki magát, mert a jószág nem szívesen ette, ezt ugy látszik jobb rögtön frissen feltakarmányozni, illetve kint a táblán feletetni a heverő jószággal. Azelőtt, mikor még a zsombolyázás ismeretlen volt, a vermek ásása nagy költséggel járt, azokban rendszerint nagyobb volt a romlás, ürge-, vakondlyukakon át h a m a r hozzáfért az eső, hólé s készen volt a baj, a minőség sok kívánni valót hagyott fent s n e m volt azr, a mi m a a zsombolyai kazalnál. A zsombolyái kazalnál elesik a verem ásásának költsége, n e m kell lesni a takarmány s z á r a d á s á n a k kellő pontját, h a n e m azon frissen megy a kazalba. Mégis csodálatos és megfoghatlan dolog, hogy nem, vagy csak alig terjed, n e m birja az ember megmagyarázni magának az okot, hogy mi az, ami nagyobb elterjedésének útját állja. Pedig itt az Alföldön nagyon kevés gazda v a n azon helyzetben, hogy n e m szorulna reá a vermelésre, lévén elég természetes kaszálója vagy zabosbükkönye és herése. Megtehetnék ezt a kisebb gazdák is, hiszen pár holddal több csalamádét vetve azon számítással, hogy vermelésre is jusson, mennyivel könnyebben teleltetnék télen állataikat a mostani állapotokkal szemben; R e á térve most m á r arra, hogy a jószág hogyan eszi ezen takarmányt, bízvást, elmond-

KÖZTELEK, 1899. JULIUS HOVI3 hatom, hogy minden állat szereti. Az átmeneti takarmányozást be kell tartani, de volt reá eset, hogy a jószág egyszerre is nagyon szívesen ette. Eltekintve a hizó és j á r m o s ökörtől, melynek télen kitűnő takarmánya, megeszi, sőt szereti a birka is, hizóürüvel nagyon gyakran etettem, hosszabb ideig is, de a javulásra nem volt panasz, a bikánál kezdetben vigyázni kell vele, mert könnyen felfúvódik tőle. A növendék szarvasmarha nagyon szereti s télen a folytonos száraztakarmányetetés mellett egy kis zsombolyázott csalamádó nagyon jól tesz nekik diétikai szempontból is. A kazal szélén, tetején s alján levő romlottabb részeket rendesen a gulya s ménes alá szoktam vitetni almozásra, de a tinó s csikó kirágja belőle a mi csak ép ennivaló kerül benne s igy még az sem vész kárba. Nálunk az Alföldön az elsővetésü csalam á d é szokott a rendes körülmények között sikerülni s nagy h o z a m o t a d n i ; ezen oknál fogva én a csalamádé legnagyobb részét elvetem jókor, hogy biztosítva legyek, mert a második vetés még csak sikerül valahogyan, de a 3-ik és 4-ik nagyon ritkán válik be. Mikor a zöldtakarmány-tengeri elfogy, a mi rendszerint augusztus közepén vagy végén szokott megtörténni, bontunk kazlat s mig a r é p a e t e tés meg nem kezdődik (eltekinte a közbeeső zöldluczerna s herétől) zsombolyai kazlat, illetve takarmányt etetünk. Megvan még azon jó oldala is, hogy a megkezdett kazal, illetve vágás is nagyon jól eláll egyik évről a másikra, csak a földet nem szabad róla lehúzni, illetve a vágásra, h a n e m fögyasztatik , vissza kell hányni. B. L.

Az árpa takarításáról. A most beállott aratási csapadékos időszak a termés minőségét még ez utolsó stádiu m b a n is veszélyeztetheti s tartani lehet a Mcsirázástól. Különösen hátrányos lehet a sörárpára, melynek értékére nézve még a szine, illetőleg halványsága is mennyire h a t á r o z ó ! Időszerűnek találom ennélfogva egy egyszerű eljárást felemlíteni, mely mellett a hetvenes évek egyik esős aratási idejében árpat e r m é s e m e t megóvtam annyira, hogy mig az elsőrendű s ö r á r p a átlagára 9 frt volt, az enyimért 11 frtot kaptam. S az egész eljárás abból állott, hogy a learatott s kévékbe kötött árpának kepézésekor, alomszalmával megrakott szekérrel kisértettem kepézőimet, melyről egy marok szalmát dobtak a legalsó kéve helyére, hol kalásza a földet érné, a papkévére szinte egy kis marok szalmát dobtak, illetve a kalászos felébe dugták. Ezen egyszerű, időt n e m rabló és olcsó eljárásnak köszönhettem a fentebb emiitett kedvező árkülönbözetet, mely 3 waggon eladott termésemnél 60Ö frtot tett. Talán kétkedni fognak gazdatársaim, hogy egy kis csomó szalma miként óvhatja meg az aránytalanul nagyobb kepét az átázástól ? De figyelve arra, hogy n e m is a lepergő eső, mint inkább az átázott t a l a j párolgása az, mely a szemet megbarnítja ; indokoltnak fogják találni ezen eljárás czélszerüségét. A behordáskor azután látni lehetett, hogy a maroknyi alomszalma a föld nedvességét m a g á b a sziva félig rothadt volt, a r a j t a fekvő alsó kéve pedig alig szenvedett valamit, mindazáltal ugy ezt, valamint a papkévét külön rakattam és csépeltettem, mely kevés fáradsággal és költséggel j á r ó manipulácziót a sörárpa megérdemli és meg is hálálja. Id. Bédly

Gyula.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.

Tinónevelés. A tinónevelésének h á r o m m ó d j a van gyakolatban, és p e d i g : 1. az anyagulva utáni növendékek azaz a tinók a gazdaság tenyészállományából kerülnek, ki s ezek lesznek felnevelve. 2. Tavaszszal bikaborjas teheneket vásárolnék borjaikkal együtt s őszig legelőn tartva őket, a borjuknak szabad szopást engednek s elválasztás után a tehenek feljavítva mészárosoknak adatnak el, mig a borjuk tovább nevelve adják a befogni való tinókat. 3. A nevelendő tinókat őszszel 8 / 4 -éves korban vásárolják össze s nevelik az előbbi mód szerint. A sz.-i u r a d a l o m b a n régénte a tinpk az anyagulyatartás utján lettek beszerezve, de az anyagulya megszüntetése után a rúgott borjú vásárlás volt s legújabban a bikab o r j a s tehenek vásárlása v a n alkamazásban. így tehát azon helyzetben vagyok, hogy e h á r o m módot pozitív adatokkal vitathatom meg. Szőnyegre kerülve pedig a „Köztélek K 1899. év 44. számában a tinónevelés themája, bátor vagyok az eszmecserét folytatni. Előre bocsátom, hogy nem akarok az eddigi véleményadások felett kritikát m.ondani, de n e m zárkózhatom el előlök, midőn föltevéseiket konkrét esetekkel hozom összehasonlításba. Eszerint soraim nem a kritikát, h a n e m a közérdeket szolgálják.. 1. Elvitázhatlan, hogy a tinónevelós legideálisabb módja, az anyagulyatartás által érhető el, mert magunk neveljük s választjuk ki mindkét nembeli tenyészanyagot , szabad kezünk van az esetleg tapasztalható hibákat, vérfrissítés vagy takarmányozás által javítani vagy kiküszöbölni. De az anya gulya tartást csak kevés gazdaság engedheti meg magának, mivel, hogy az czélszerü és jövedelmező is legyen, ahhoz áldozatkészség, p é n z és j ó h i r ü tenyészanyag szükséges. Természetes, hogy a tinónevelés főkelléke — mely mind a h á r o m előbb emiitett esetre áll — a tágas és jó legelő már eleve feltételeztetik. Amint a csikónevelésre közmondássá vált, h o g y : „ló elli a csikót, de z a b az anyja" ; ugy elmondhatjuk itt, h o g y : t e h é n elli a tinót, de legelő az anyja. E rendszer egyedüli hátránya, hogy nagy tehénállományt és legelőt kell fentartani, hogy a tinöszükséglet fedezve legyen. Némelyek ugy segítenek e bajon, hogy a selejtes üszőborjukat — a köznépnél — bika,borjukkal eserélik ki s ennek megfelelőleg kisebb lesz a tehénlétszám. 2. Az anyagulyatartáshoz közel áll a tinónevelés második m ó d j a , m i d ő n a nevelendő bikaborjukat, tavaszszal anyjukkal együtt v á sároljuk meg s őszig legelőn tartva őket, szabad szopást engedünk a borjuknak ; elválaszt tás u t á n a tehenek 4—4 1 /2 hóig javítva eladatnak, mig á tinók fejlettségük szerint osztályozva, megfelelő t a r t á - b a n részesülnek. Az sz—i u r a d a l o m b a n a következő eljárást követik: A tehenek javítási ideje két időszakra osztátik s kapnak a beállítási suly szerint — 5 évi átlag — n a p o n t a és d a r a b o n k i n t : I . időszak: Lóhér 3 kg., tavaszi törek 4 kg., répa 28 kg. T e h á t : az átlagos 366 kg. beállítási súlyra f e h é r j e 0'61, zsír 0-11, szénhydrát 3'7, e. rost 5'0, t á p a r á n y 1 : 6'5-hez. II. időszak: rozsdara 1 kg., lóher 4 kg., tav. törek. 3 kg., r é p a 28 kg. T e h á t : az átlagos 366 kg. beállítási súlyra esik f e h é r j e 0 7 8 7 , zsirO" 133, szénhydrát 4-247, e. rost 5"67. Táparány 1 : 5'7-hez. Az első időszak tart két hóig, a második 2 — 2 í k hóig. Rendszerint az utolsó h ó n a p b a n 3 — 4 csoportban lesznek — a j o b b h u s u a k —

1076

KÖZTELEK,

1899 JULIHS HO

56

12

Október végén elválasztatnak, mely után lehetőség szerint a tarlóréteket j á r j á k . Az első télen le vannak kötve, szőrük lenyiratik s gondos ápolásban részesülve, kapnak naponta és darabonként átlag 5 kg. legjobb sarjút (lóher és szénát) és 0'5 kg. zabot, vagyis

á t a d v a . Az eladás mindig suly szerint történik, etetés után mázsálva, 1 0 % levonással. Az alábbi táblázat m u t a t j a az öt évi mérleget. És pedig ugy, hogy a nyereség vagy veszteség, a tinóbeszerzési ár alacsonyabb vagy m a g a s a b b voltában nyilvánul.

SZÁM. 9 - I K

ÉVFOLYAM.

sára, h a n e m főindok volt, hogy a juhászat megszüntetésével a legelőt értékesíteni s a trágyahiányt pótolni kellett.

J a v á r a :

26

— —

25 95

23

— — 10328 27

84

5558 49

— —

276 30 160 —

11943 27 T e r i i

—

é p e :

Vett borjas tehén drb Vásári költségek Vett meddő tehén öszszel Nyári legelő 1110 hold Mult évről átvett tehén Téli tartás : Dara tj Répa „ Lóher Tav. szalma, Só „ Petróleum „ Gulyás évi fizetése Segédmunkások fizetése... Marhajáriatokért Tehénár kamatja 1 évre Antrax elleni ojtás Összesen Az üzlet javára le Marad a tinó terhére drb

4Ő96

70

77

76

5438 —

4571 —

... .. ... . ... . ..

2561 — 1215 32 853 80

1597 246 45 245-82

237 45

1006 50 472 86 196 48

277

. ... .. ... .

—

—

32'5

183 04

22

1949 68

A trágyamennyiség s annak értéke — melyet nyáron és télen át a tehenek után nyert — mint nyereség m a r a d , de a tisztább áttekinthetés végett a mérlegben n e m szerepel. Nézzük közelebbről e kimutatást s a következőket olvashatjuk belőle : 1. A b o r j a s tehenek átlagos beszerzési á r a 78 f r t ; és pedig olyanok, melyek 136 cm. testmagasságon tul vannak, fiatalok (5—6 évesek) s küllemük tetszetős. Aki tehát átlag 100 f r t é r t vesz borjasteheneket, az vagy tulfizeti őket, s nyereséggel ritkán dolgozhatik, vagy ha az árnak megfelelő teheneket akar, u g y egy-egy v á s á r o n ilyeneket keveset talál s állományát n e m t u d j a kiégésziteni. 2. Az üzlet jövedelmezőségére nagy befolyással van a h ú s á r a k alakulása s 23 kr-os á r o n alul ritkán számithatunk jó eredményre. 3. Az intenzivebb t a k a r m á n y o z á s s a l a sulyszaporulatot s a jövedelmi " egyenleget gyarapithatjuk ugyan, de a teljes hizlalást n e m fizetik meg a mészárosok. 4. A t a k a r m á n y jól van értékesítve anélkül, hogy piaezra kellene vinni. 5. A trágya a gazdaságnak ingyen m a r a d . 6. A tehenek d a r a b szerinti értékesítése átlag 92 frt volt s a 110 frtot sohasem érte el. T e h á t a 110 frt árt n e m hogy csekélynek — J. G. ur állítása — h a n e m igenis jónak kell tartani, midőn látni lehet, hogy 350—380 kg. beállítási s 390—440 kg. eladási sulylyal biró teheneket — a t á p a n y a g s z a b v á n y szerinti takarmányozás d a c z á r a — nem lehet a n n y i ^ értékesíteni. 7. A tinók az 1895/6 iki é v a d b a n feltűnő sokba kerültek. Ez a volt járványos s z á j - és körömfájásnak tudható be, mely a következő évi üzletet is terhelte, az átadott 19 db gyenge tehénnel. Eltekintve tehát e két évtől, a tinók 4 0 - 4 5 frtba kerültek.

0-345 fehérje, 0'123 zsir és 1'97 szénhydrát. Táparány 1 : 5'2-hez. Az erősek kevesebbet, a gyöngék többet. Tavasztól őszig legelőn járnak. A második télen ismét beköttetnek s az előző évhez hasonló nyirás és gondozásb a n részesülnek. Takarmányozás extenzívebb, amennyiben 7 kg. középminőségü szénából (lóher, széna és szecskakevék) és 3 kg. szálas zabszalmából á l l ; vagyis 0"404 fehérje, 0 088 zsir, 2"525 szénhydrát. T á p a r á n y 1 :7-hez. Tavasztól őszig erdei legelő. A harmadik télen m á r nincsen sem lenyírva, sem lekötve, h a n e m kifutóval biró akiokban, szabadon telelnek. Takarmányuk á l l : sásos szénából, tavaszi szalma és tengeriszárból. Táparány 1 : 8-hoz. Nyáron erdei legelő. A negyedik télen szabad állásban telelnek, takarmányozásuk a lehető legextenzivebb. Szénát keveset, de tavaszi szalmát, töreket és tengeriszárat annál többet kapnak. Táparány 1:10-hez. Tavaszszal még legelőre mennek, de ősz elején befogás alá kerülnek. így a 4 0 — 4 5 frtos borjukból oly befogás alá való tinók kerülnek, hogy 3 — 4 % kivételével bármely anyagulya u t á n nevelt tinókkal kiállják a versenyt ugy tartósságuk, mint használhatóságukra. De ismétlem, hogy ez n e m a b e szerzési mód, sem a nevelési metbodus, h a n e m a jó legelő érdeme. Nézzük a tinók harmadik beszerzési módját, mint a mely az uradalomban ezelőtt még 6 évvel a második módot megelőzőleg gyakorlatban volt. Ugyanis őszszel a választott, 8 /4-éves tinóborjukat a vásáron gondosan válogatva összevették és a fent leirt módon nevelték, mígnem befogás alá kerültek. A 80-as években még 36—40 frtért igen szép példányokat lehetett venni, de később s m o s t a n á b a n is, ily anyag 5 0 — 6 0 frton alól n e m kapható. Nemcsak a m a g a s ár késztette az uradalmat a beszerzési módszer megváltoztatá-

59

47-3

—

2792

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN, Rovatvezető: Mezej Gyula.

Poly varozsda az érő* buzaszemen. # A „ K ö z t e l e i " f. é. 52. s z á m á b a n Mezey Gyula urlól ily czimen megjelent érdekes czikkhez, melyben a Pestmegyéből »K. D." által beküldött rozsdás buzakalászok megvizsgálása eredményéről b e h a t ó a n elmélkedik, minthogy a kezelésem alatt levő gazdaságban is a fennemlitett s nevezett rozsda lepte m e g a búzatábláimat, indíttatva érzem magamat hozzászólni s szerény nézeteimet és tapasztalataimat a rozsda keletkezéséről és terjedéséről nyilvánítani. Mielőtt ezt tenném, elmulaszthatatlannak tartom czikkiró ur által részletesen körülirt tudományos m u n k á j á é r t elismeréssel adózni. Május 3-án, midőn az első 8 napos hideg eső beállt, az u t á n a következő meleg már meghozta az első rozsdát, mely azonban elsőben csak h á r o m táblámnak a magasabb részén mutatkozott s pár n a p alatt az összes levélzetet ellepve, mindig továbbterjedt, ugy hogy m á r feladtam az eddig táplált reményemet, mely szerint 10—12 q-át helyeztem kilátásba kat. holdankint; de az erőteljes buza m á r ekkor oly előrehaladott stádiumban volt, hogy az éppen hasban lévő kalászokat teljesen rozsdamentesen hányta ki. Nem igy történt ez az éppen tőszomszédomban lévő bérgazdaságban, hol — a vetések későiek valának — a rozsda következtében verébfejnagyságu, gyenge kalászokat hoztak s szalmája is oly kicsi, hogy még most is kilátszana a ^nyul belőle, h a ugyan az is volna benne. A- pelyvarozsda azonban ennek kalászait n e m t á m a d t a meg. Denikve már azt hittem, tul vagyok a rozsda veszedelmén, minthogy az esős időt kétheti szépidő k ö v e t t e ; az utolsó napokon azonban váratlan fordulat állott be. Hat napon

KÖZTELEK, 1899 JULIUS HO 12.

56 SZAM. 9-ÍK ÉVFOLYAM. á t — junius 24-tői 30-ig — folyton esett ismét az eső — mely után hideg északi szél következvén, a levegőt annyira lehűtötte, hogy Falb jóslata beteljesedett, mert junius 11-ére virradóra gyenge dér borította a növényzetet s a n a p felkeltével oly nagy hideg, büdös köd vonult végig, leginkább a magasabb hegyeken és erdőkön, hogy a búzatábláimat, mely szintén fensikon az erdők között fékszik, egészen ellepte. A köd után, mely ugy 9 óra után teljesen szétoszlott, meleg napos idő következett s délben m á r konstatálni lehetett a kalászokban a sárgás-piros port (Puceinia glumarum) a pelyvarozsdát, mely leginkább a szem végein volt látható s melynek következtében a szem mindjárt fonnyadni kezdett. Ettől kezdve m i n d e n n a p kétszer-háromszor vizsgáltam a rozsda fejlődését, mely rohamosan terjedt s a rozsdától m á r ugy nézett ki a búzatábla, mint mikor rendes körülmények közt az éréskor sárgul. Ezt látva, feladtam minden reményemely mert azt hivém, hogy épp olyan fog lenni, mint most két éve az Alföldön s több helyütt volt, hol mint jégkárbecslő járván, láttam, hogy a búzákat annyira tönkretette, hogy még a jég sem t u d t a kiverni, hol 3 0 — 4 0 % zab vagy á r p a k á r volt. Szerencsére a , meleg csak két napig tartván, u t á n a ismét eső s ennek következtében hűvös idő következett s a rozsda további fejlődését teljesen megakadályozván, a buzaszem n o r m á l i s a n fejlődhetett, ugy hogy a rozsdának teljesen ellent birt állani s m a m á r bátran lehet mondani, hogy a rozsda veszedelmén tulvagyunk anélkül, hogy a búzának ugy minőség, valamint mennyiség tekintetében ártott volna, csupán a szalmának. Már most szerény nézetem szerint az élmondottakból arra a konzekvencziára jutunk, hogy itt n e m a levélrozsda, (Puccinia rubigo vera) h a n e m a hideg köd s az u t á n a közvetlen jött meleg következtében jutott a piros por a szemhez. E mellett bizonyít az a körülmény, hogy míg a dér s ennek következtében a köd n e m volt, bár naponta eddig is szorgalmasan vizsgáltam a kalászokat, egy esetben sem találtam bennük semmiféle piros port vagy bármi, n e m ű rendellenes hibát s hogy a búzáknak a rozsda daczára sincs semmi bajuk, kizárólag a hűvös, esős időjárásnak köszönhetjük, mert h a huzamos hőség, — s mint Mezey ur is mondja — nagymérvű hőmérsékletváltozás uralkodott volna, a rozsda nálam oly nagy mértékben volt elterjedve, hogy az egész termést tönkre tette volna. Káldy

János.

Mint a rozsda fejlődéséhez egy érdekes adatot, adjuk a fentebbi czikket. Ismerve a rozsdagombák fejlődését, a czikkben, kivéve a n n a k végső következtetését, semmi fennakadni valót n e m találunk. A hideg köd s u t á n a a meleg a rozsdagombák fejlődését elősegítette s ez okozhatta, hogy a kalászokban a rozsdagomba, mely már mycelium (gombaszál) alakban megvolt, hirtelen fruktiíikált, azaz piros spórákat hozott, s igy az eddig láthatatlan g o m b a láthatóvá vált. A piros por n e m más, mint a rozsdagomba nyári spóráinak t ö m e g e ; ezt m á s n e m hozhatja létre, mint a gombamycelium. Az időj á r á s csökkenti vagy elősegíti a gomba fejlődését, de nem szülheti a gombát s igy létre sem hozhatja a piros port. Rovatvezető.

TRÁGYÁZÁS. Rovatvezető : Cserháti Sándor.

A gipsz a pillangósok trágyája. A gazdaközönség körében általánosan elismert tény, hogy a gipsz a pillangós növények s kivált a herések legjobb m ű t r á g y á j a .

Tudvalevő Franklin Benjámin már a mult század végén Észak-Amerikában, Washington város környékén tette meg azt a gipsz hatásáb a n kételkedők meggyőzésére, hogy az országút mentén fekvő luczernáson gipszszel „íme a gipsz h a t á s a " szavakat kihintette s az igy megtrágyázott rész tényleg jobban fejlődvén a környezeténél, az arra járók már messziről olvashatták le a tábláról ezen szavakat s véleményt alkothattak a gipsz h a t á s a felől. Ezen h a t á s n a k elhiresztelése azonban maga után vonta azt, hogy a gipszet általános trágyaszernek tekintették, vagyis n e m tekintve a föld és termény minőségét, mindenütt használták s ennek azután ismét az lett a természetes következménye, hogy a sok csalódáson okulva, többé ott sem használták, a hol különben sikert érhettek volna el vele. Mindannak daczára azonban akadtak a gipsznek apostolai, kik ezen fontos kérdés további tárgyalásával nem hagytak fel, minek eredménye az, hogy bizonyos esetekben a gipsz igen jó sikerrel alkalmazható trágyaféle melynek különösen a pillangósokra van jó h a t á s a . A gipsz h a t á s a azonban kétségessé válik, ha a gipsz kiszórását száraz idők követik, mert bomlasztó munkájához sok nedvességet kiván s azért a gipszet akkor szórjuk ki, ha a kiszórás után esős időre van kilátásunk. Nedves, hideg talajokon a gipsz azonban n e m bizonyult hálásnak, a mi önként következik abból, ha t u d j u k azt, hogy m u n k á j á hoz a meleg és nedvesség lehetőleg egyenlő arányban szükségeltetik, a t a l a j jó miviflése ezért megkívántatott a gipszezés sikeréhez. Még egy igen fontos tulajdonságát a gipsznek akarom felemlíteni, hogy a legelőkön és réteken képződő mohát m a r ó hatásánál fogva megsemmiti, miért is a réteken és legelőkön való alkalmazása — a mellett, hogy a fünövények' t á p a n y a g á t is gazdagítja — megbecsülhetetlen. A gipsz kiszórása rendszerint tavaszszal történik*) és pedig erre nézve legalkalmasabb márczius vége és április eleje, vagyis azon időpont, mikor tavaszodni kezd s a növényzet, rétek, legelők ós herések h a j t a n i kezdenek. Ekkor a gipszet fejtrágyául szétszórjuk s nagyon czélsfcerü, ha a szétszórás után az illető terményt — ez amúgy is szokásos — jól megfogasoljuk, miáltal nemcsak hogy a növényzetet fokozott fejlődésre bírjuk, h a n e m a gipszből nagyrészt és azonnal a talajnak is juttatunk. Megjegyzem azonban újból, hogy ha a tél talán nem eléggé nedves volt, akkor a kiszórásra olyan időpontot kell kiválasztatanunk, a mikor esőre van kilátás. A gipsz kiszórása a tenyészeti évben is történhetik, h a például herésünk sűrűn fejlődött, tömött növésű, de a terméshozam kicsi m a r a d t , akkor az első kaszálás után b á t r a n kiszórhatjuk a gipszet, mert a második és a következő termésnek használ és a költségét busásan behozzuk. Vannak esetek, hogy a gipsz tavaszi vagy nyári kiszórása eredményre n e m vezetett. Ebben az esetben kíséreljük meg a gipszet m á r őszszel kiszórni. ' Gipszet a herén és luczernán kivül czélszerüen alkalmazni lehet még baltaczim, bükköny, borsó, bab, lóbab, lencse, spárga, sőt szőlőhöz i s ; az utóbbi kivételével legczélszerübb a szántásra felszórni és beboronálni, esetleg az illető vetőmaggal egyidejűleg elvetni; szőlőnél a tőkéhez kell adni. Gyöknövényekre — miután ezek inkább nitrogént kívánnak, továbbá kalászokra — miután ezeknek ismét sok foszforsav szükséges, a gipsz nagyon bizonytalan h a t á s ú ; u t ó h a t á s á b a n azonban — vagyis ha a heréseket követi, nagyon szép eredményt képes felmutatni. A gipszből fejtrágyául katasztrális holdankint lehet 2 0 0 - 400 kgrot (magyar holdankint *) A mi száraz klímánk alatt a kiszórást legczélszerübb őszszel végezni. Cs.

1077 150—300 kgrot) adni. Ennél nagyobb mennyiségű gipsznek használata felesleges, sőt a túlságos bő használat esetén a talajt könnyen elrontjuk s az utánkövetkező növény termését is kétségessé teszszük.:, Az eddig Írottak bebizonyítására talán nem lesz érdektelen két kísérletet felhoznom, melyeket gazdatársaimmal végeztem. Ezek egyikét egy kétéves luczernán, másikát zabosbükkönyön tettem meg, annak kipuhatolására, vájjon ezen talajok gipszezése kifizeti-e magát és milyen körülbelül az a gipszquantum, melyet e czélból használnunk kell. I . Luczerna kétéves, talaj homokos agyag, hat év óta nem trágyázva, előveteménye tengeri, kísérleti hely Nyitramegye, kísérleti év 1895. Egy magyar holdon, fejtrágya nélkül, h á r o m kaszálás u t á n széna 1726 kgr. Egy magyar holdon, 150 kgr, gipsz fejtrágya*) h á r o m kaszálás után széna 2254 kg. Egy magyar holdon, fejtrágya 250 kgr. gipsz fejtrágya, h á r o m kaszálás u t á n széna 2502 kgr. Különbözet 150 kgr. gipsz j a v á r a . . . 528 . 250 „ „ „ 776 1 m é t e r m á z s a gipsz értéke 1 frt 20 kr. és kiszórás 2 0 kr. = 1 frt 40 kr. 1 m é t e r m á z s a luczerna értéke szárazon = 2 frt. t e h á t 150 kgr. gipsz értéke 2 frt 10 kr,, 528 kgr. luczerna értéke 10 frt 56 kr. 250 kgr. gipsz értéke 3 frt 50 kr., 776 kgr. luczerna értéke 15 frt 52 kr. Levonva most már az értéktöbbletből a gipsz á r á t : 10 frt 56 kr. — 2 frt 10 kr. = m a r a d 8 frt 46 kr. — illetőleg 15 frt 52 kr. — 3 frt 50 kr. = m a r a d 12 frt 02 kr. mint a gipszszel való trágyázás tiszta nyeresége. Ebből a kísérletből még az is kitűnik, hogy a 250 kgrnyi gipszadag sem volt sok, b á r a terméseredmény a 150 kgr. gipszadaghoz a r á n y o s a n m á r nem e m e l k e d e t t : vagyis talajunk m á r 150 kgr. gipsznél is bőven fizetett s bár a 250 kgr. gipsz még nagyobb jövedelemmel járt, mégsem mutatkozott szükségesnek a nagyobb adagolás. Ezen luczernatábla az előző évben való elvetése alkalmával a magnak jobb elosztódása czéljából az annak idején czélszerünek tanácsolt mód szerint szinte próbaképen hossz- és keresztsorokban volt elvetve, a mi szintén elősegithetté a szép eredményt. A következő évi termést szintén figyelemmel akartam kisérni, de m á r tavaszszal azon gazdaságból eltávozván, ezt nem tehettem meg, miért is a folyó évben fogom e próbát épp igy megismételni. II. Zabos lüMöny. Ezen kísérletet h á r o m évvel később, u j helyemen eszközöltem egy gyártól nyert néhány zsák gipsz felhasználásával. T a l a j homokos, h á r o m év előtt trágyázva, előveteménye rozs, kísérleti hely Pestmegye, kísérleti év 1898. Fél-fél magyar holdon, egy holdra átszámítva : 200 kgr. gipsz, vetés előtt beboronálva 1224 kgr. széna. Gipsztrágyázás nélkül 842 kgr. széna. Külömbözet a gipsz j a v á r a 382 kgr. széna. 1 m é t e r m á z s a gipsz á r a 1 frt 20 kr. és 20 kr. kiszórás = 1 frt 40 kr., 1 métermázsa zabosbükköny ára 1 frt 60 kr. Tehát 200 kgr. gipsz értéke 2 frt 80 kr., 382 kgr. zabosbükköny értéke 6 frt 11 kr. Ebből levonva a gipsz árát 2 frt 80 kr. Marad tiszta nyereség a gipszezés javára 3 frt 31 Icr. vagyis elég szép nyereség s még a gipsznek némi utóhatása is van. Megjegyzem, hogy a két egymással szembeállított próba a zabosbükkönytábla közepén s a tábla hosszáb a n volt kihasítva és hogy a gipszezett próba veteményének zabja (melybe Vs-rész á r p a is volt keverve) és árpája a nem gipszezett próba enemü veteményénél n e m volt fejlettebb s a *) Illetőleg a tavaszi kiszórás után befogasolva.

1078

KÖZTELEK, 1899: JULIUS HO 12.

terméstöbbletet úgyszólván a bükköny a d t a ; a mi külörnben csak azt bizonyítja, hogy a gipsz a gabonanemüekre nincs hatással. Mindkét kísérletből kitűnik azonban, hogy a gipsznek — mint a pillangós növények m a t r á g y á j á n a k alkalmazása e helyeken b e v á l t ; hogy azonban ez másutt miként volna, azt minden gazdának önmagának kell kis próbák által kipuhatolnia, hogy meggyőződjék róla, v á j j o n az illető talajon is van-e és milyen eredménye a gipszezésnek. Chriastélyi Béla.

GAZDASÁGI ÁLLATTAN. Rovatvezető: Jablonowski József.

A hesszeni légy s a rothadó buza. n. A mi a két g o m b a f a j közötti különbséget illeti, á r r a nézve Mezey b a r á t o m n a k teljesen igaza van, hogy t. i. e két gomba perithéciumjának r a j z á b a n és leírásában, ugy a hogyan azt Prillieux és Frank adják, nincsen különbség. Ha egy franczia, meg egy német összekülönbözködik, akkor bizonyos, hogy egynek sincs igaza s igy h a b á r szeretem a francziát s tisztelem nagyon a németet, ez egyszer egynek sem hiszek, h a n e m hiszek az olasznak, n e m Cugini-nek, h a n e m az atyamesternek, Saccardó-nak: az ő eredeti leírása szerint már volna valami különbség. Az ő leírása szerint az Ophiobolus herpotrichus (Ophiochaeta!) peritheciumja kivált a nyúlványa táján tüskés-borzás (setulosum), a perithecium szétszórtan akadt, J /s— B /i (0'33— 0 7 5 ) mill. nagy, az ascospórák között para•physiselc vannalc s a fűfélék elhalt szárán él, holott az Ophiobolus graminis {Euophiobolus!) perithéciumja majdnem sima (subglabrum), csoportosan vagy szétszórtan fordul elő (peri3 úeciis gregariis sparsisve), A (0'5— 0 7 5 ) mill. nagy paraphysisek nem láthatók (iparaphysis nullis visis) és az ebir, meg a taraczk rothadó szára tövében él. Ebben t e h á t az első látszatra tényleg van különbség. Midőn a gyomai búzát most julius 3-án vizsgáltam és az első perithéciumra a k a d t a m , valóban zavarban voltam, hogy mivel van dolgom ! A szétnyomott kobaktökalaku terméstokból csak ugy dült a sok tömlő, a melynek alakja szakasztott olyan, mint a hogyan azt Prillieux és Frank rajzolják. De a mint a tömlőket szétcsavartam, feltűnt, hogy köztük itt-ott finom szálak ú s z k á l n a k ; olyan hosszúak vagy valamivel rövidebbek, mint a tömlők; igen vékonyak, tiszta üvegszinüek, egyiknek másiknak hegye az ismert pásztorbot m ó d j á r a kissé hajlott és felszínükön" semmi fiókosodás vem volt. Első perczben azt hittem, hogy ezek az Ophiob. herpotrichus paraphysisei (meddő myceliumszálacskák), de több és különböző fejlődöttségü perithéciumnak felbontása meggv őzött, hogy az én paraphysisem tulajdonképpen fejletlen tömlőspóra (ascospora),' a melyen a fiókosodás (septatió) még nem látszik. Hogy ez csakugyan ugy van, arról későbben bármely perithéciumnál meggyőződhettem, mert csak szét kellett nyomni a kevésbbé érett ascusokat s akkor rögtön kifakadtak belőlük az én álparaphiseim, holott az érett tömlőkből m á r mindig a 3 vagy több fiókos (érett) spórák kerüllek ki. Vájjon Saccardó nem esett-e hasonló tévedésnek áldozatul, a mikor ő az Ophiobolus herpotrichus-nél paraphysiseket l á t o t t ? Nekem ügy látszik, hogy igen s ezt az alábbiakon kívül még abból is következtetem, hogy a másik gombánál, az Ophiobolus graminisnál n e m azt mondja, hogy paraphysisei nincsenek (paraphysibus nullis), h a n e m hogy semmiféle paraphysise nem látszik (paraphysibus nullis visis). A ki tudja, hogy az olasz leírók • latin nyelve, mennyire szabatos s hogy a b b a n csak a svéd és finn írók közelitik meg őket, az

Saccardó finom súlyt fog adni.

megkülönböztetésének

nagy

Azután, mint mondtam, én a S a c c a r d ó féle többször emiitett g o m b a f a j t következő okoknál fogva egy fajnak veszem, melyben az Ophiob. herpotrichus a kevésbbé fejlett, az Oph. graminis a teljesen fejlett (érett) alakot adja. Ezt — mint már szintén emlitém — Saccardó leírásából olvasom ki. A kevésbbé fejlett Oph. herpotrichus peritheciumja kivált a megnyúlt szájadéka t á j á n tüskés-borzas, mig az Oph. graminis m a j d n e m sima (subglabrum), szinte azt m o n d a n á m , hogy kopott. Természetes, mert mig a kevésbbé fejlett herpotrichus peritheciumjának még táplálékra van szüksége, azért a mycelium sok szála vezet hozzá. Innen van, hogy egyik-másik perithécium m a j d n e m teljesen be van vonva a mycelium ágas-bajos, füstös b a r n a szinü szálaival. A graminis peritheciumja érett lévén, a myceliumszálak teljes hiányával szűkölködik; kivált az üres peritheciumok azok, a melyeken alig v a n itt ott egy-egy szál a mycelium ágaiból. Az Ophiob. herpotrichus perithéciumja szétszórtan akadt, mig a graminis-e csoportosan. Az is természetes, mert mig a fejlődés elején kevés a terméstok, addig későbben már több van s igy síirübben állanak egymás mellett. Megjegyzem, hogy ha a szalmaszárat nem egy, h a n e m két levélhüvely borította, akkor a felső hüvely alatt teljesen érett, kifejlődött perithéciumok voltak, mig az alsó levélhüvely és a szalmaszál felszíne között, a kevésbbé fejlettek fordultak e l ő : az előbbiek rendszerint m á r üresek, míg az utóbbiak még tele voltak ascusokkal, vagy ascosporákkal. Mellesleg még megemlítem, hogy ezeket a terméstesteket mindig vagy a levélhüvely két epidermise között, vagy a levél belső felén találtam, utóbbi esetben a perithécium szájszerü nyúlványa áttörte a felette lévő levelet egészen s akkor ugy, mint az előbbi esetben is, a levél felső lapján egy kis fekete puposodás látszott. A szalmaszár közvetetlen felszínén, vagy a szárban eddig perithéciumot n e m találtam. De hadd folytassam a két gomba összehasonlítását tovább. Az Oph. herpotrichus perithéciumja Vs— 3 A (0-.33—075) mill., mig az Oph. graminis-é nagyobb Va— 8 A ( 0 ' 5 — 0 7 5 ) mill., vagyis, mivel a graminis-&\hk a fejlettebb, azért nagyobb a perithéciumja is. 0"5 millim. átmérőjű perithecium szétpukkanása esetén a tömlők között pálczaalaku, nem fiókos spórák is úszkálnak, holott, a 0"5 millim.-nél nagyobbaknál a tömlőből kiszabaduló spórák m á r fiókosak; tehát innen az a különbség, hogy az Oph. herpotrichus-nak van paraphysise, az Oph. gramims-nak meg nincs. Az utolsó különbség, hogy t. i. az Oph. a fűféléken, az Oph. graminis, a Cynodon- és az él, nem főben Agropyrum- (=•= Triticum)-on járó bélyeg. Hiszen emiitettem, hogy a magyar gazdák azt tapasztalták, hogy az Ophiobolus sokszor olyan helyeken mutatkozik, ahol a buza közel v a n gyöpös h e l y h e z : igy tehát valószínű, hogy akár a graminis-, akár a herpotrichus-TÓl van szó, az könnyen vándorolhat egyik helyről a m á s i k r a : egyik növényről a szomszédosra. Végül még fölemlítem, hogy a gyomai búzán fejlődött perithéciumok aránylag véve igen a p r ó k ; a perithéciumok hosszúsága (a nyúlvány hegyétől mérve) 0"368—0'432, mig ellenben szélessége 0 288—0'32 millim. között ingadozik; az ascusok (tömlők) hosszúsága 0 ' 1 1 2 — 0 ' 1 1 8 millim., mig a szabadon uszó spóráké 0 0 8 — 0 88 millim. Mint a fönti összefoglaló adatokból kiderül, a dolog az Ophiobolus gomba két nevű alakjával ugy áll, hogy a látszólagos eltérés mértékszabó különbség s z á m á b a n e m vehető, mert az n e m a n n y i r a a faji tulajdonságuk, mint inkább olyan jelenség, mely a fejlődésközi egymásutánjukban rejlik s azzal v e l e j á r :

56 SZAM. 9-ífe ÉVFOLYAM. vagyis véleményem szerint minden Ophiobolus herpotrichus idővel Oph. graminis-szá érik.*) Az előadottak alapján m a g a m a jelenleg mutatkozó buzarothadást tehát n e m a hesszeni légynek és n e m , mint Mezey t. barátom, a talajnedvességnek tulajdonítom, h a n e m ennek a szárölő gombának, melyet addig, mig az ellenkezőről meg nem győződöm, határozottan parazitának tartok. Valóságos parazitizmusának kísérletekkel való kiderítésére nem vállalkozom, de azt hiszem, hogy a MI. kir. növényélettani és növénykórtani állomás, mely erre egyedül illetékes és hivatott intézmény, ezt m a j d megteszi. De ha a gombát, az Ophiobolust, p á r a z i t á n a k tartom, n e m a k a r n á m e soraimat ugy bevégezni, hogy a védekezésről is vagy egy szót ne ejtsek. Prillieux a tarlóégetést emlegeti. De hát amilyen csábító az in thesi, éppen olyan b a j o s az in praxi. Azt m á r láttam, hogy a vasúton robogó gőzös szikrája felgyújtotta a l á b o n á l l ó érett gabonát s aki sokat utazik, az gyakran láthat a vasút m e n t é n fölperzselt tarlót is, de h a arra kerül a sor, hogy a tarlót készakarva és szántszándékkal akarjuk meggyújtani, az m á r azért sem fog égni. Hiába hagyjuk azt magasra, vagy hiába szórjuk azt be száraz szalmával, hogy j o b b a n égjen, azért mégis 10 eset közül 8 - b a n alig érünk czélt. A tarlóégetést annak gazos volta, valamint az akadályozza meg, hogy ott, ahol az Qphioboluy le van telepedve, (tehát a gyökérkorona és a szál térdecskéje között) a tarló n e m szárad ki soha sem. A tarlóégetést én tehát nemcsak a ? Ophiobolus, h a n e m a hesszeni légy ellen sem ajánlom t ö b b é : ettől az élet tapasztalata téri- . tett el. Frank az Ophiobolus ellen a tarló leszántását ajánlja, remélvén, hogy igy a gomba a fertőzött tarlóval a föld alá kerülve, elrothad. Kérdés, hogy valóban elrothad-e a gomba s nem ölt-e olyan alakot, a mely alakban azután nemcsak a talaj nedvességével, hanem az idő hosszúságával is addig daczol, a mig 2 — 3 év múlva ismét felszínre érve gazdanövényéhez j u t h a t ? Végre is a dolog n e m lehetetlen, mert hasonló gomba-alakok vannak m á r s igy h a a dolog igy volna, akkor a szántással óvatosan kellene e l j á r n i ; hogy a tarló sekély leszántása, tehát a tarlóhántás czélra n e m vezet, azt m á r a duna-pataji' esetnél láttuk, a hol a tarlót egyszerűen sekélyen lebuktatták s abba azonnal újból búzát vetettek. Itt tehát a vetésforgóra is kell vigyázni. Végül, hogyha az Ophiobolus parazita természete mellett még saprophyta is volna, akkor csakugyan nagyobb gondot kell fordítani a mi istállótrágyánkra, a mely ezidőszerint — s a j n o s — n e m is trágya, h a n e m egyszerűen az istállóban kissé bepiszkított és az udvaron sokáig széthányva hevert hitvány szalma. E tekintetben nemcsak a növénytermelő, h a n e m phytopathologusnak is v a n szava a g a z d á h o z : a jó trágyával a gazda nemcsak javítja a termő földje fizikai jó tulajdonságait, neveli annak tápláló anyagait, h a n e m ellene dolgozik a kárttevő szervezeteknek is. Mint a tapasztalat kimutatta, sok gazda a nagytermetű lótetüt és a parányi fonálférgeket csakis a gondatlanul termelt trágyájával vitte a földjére. E tekintetben tehát óvatos legyen a gazda az Ophiololusszal szemen is. Jablonowski József. *) A gyomai búzán talált peritheciumok között akadt egy pyenidium is. Olyan nagyságú és alakú volt, mint a perithécium ; spórája orsóidumu, legtöbbször 8 fiókos, de akadt itt-ott kevesebb vagy több fiókos is. Színe olajsziu sárga, de eleinte világos füstszinbarna volt, nagysága 0'036—0'042 millim. között ingadozott. Hogy vájjon ez a pyenidium azonos-e a Frank-féle Phoma tritici-vel, vagy a Saccardó emiitette Hendersonia herpotrichá val, azt egyelőre nem tudom. Hogyha pedig Frank elég őszinte, akkor közte és Prillieux között a , gomba fajára nézve nincs különbség. Mert Frank a „maladie dw pied" vagy a ,piétin du blé" nevű betegséget, amelyet Prillieux az Oph. graminis-nak tulajdonit, az Oph. herpotrichus alá vonja. L. Die Krankheiten der Pflanzen. Pilzparasitáre Krankheiten. Breslau.

66 SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

YEGYESEK. Mai számunk t a r t a l m a : Oldal. Az OMGE. közleményei 1073 Állatkivitelünk bajai. Lintner Sándor. ... ... ... 1073 Növénytermelés. Egyet-mást a zsombolyázásról. B. Z. 1074 Az árpa takarításáról. Id. Rélly Gyula Í075 Állattenyésztés. Tinónevelés 1075 Gazdasági növénytan. Polyvarozsda az érő buzaszemen. Ráldy János. 1076 Trágyázás. A gipsz, mint a pillangós növények műtrágyája. CJiriastélyi Béla 1 1077 Gazda ági állattan. A hesszeni légy s a rothadó buza. JablonowszJcy József. 1078 T-eveissekreny 1079 Yegyesek. .. 1079 Kereskedelem, tőzsde. : 1080—1081 Szerkesztői üzenetek 1081 Az a r a t á s országszerte nyugodtan folyik s a beérkező jelentések arról adnak számot, hogy az országos terméseredmény a jó közep e s t is alig üti m e g ; minőségére nézve pedig határozottan gyenge búzát arattunk az idén. Tekintve az exportállamok rossz terméseredményeit, az a kilátás, amelyet a m a g a s a b b b ú z a á r a k r a vonatkozólag még aratás előtt kifejtettünk, sokat javult, mert az aratás küszöbén közbejött esős idők sok vidéken megzavarták a magyar gazdák szerény kalkulusait is. A börze látszólag csendes, nagyobb áringadozásokról az utolsó napok krónikája n e m számol be, sőt legutóbb az árak némileg javultak is. Félős azonban, hogy szokás szerint a kicsépelt termények piaezra vetése idejében szokás szerint ismét felszabadul a spekuláczió ördöge s a börze eddig csendes időjárásában egyszerre áll be a vihar. A tőzsde emberei arra szoktak hivatkozni,"hogy az áresést maguk a gazdák idézik elő az árunak egyszeri piaezra vetésével, amely állításban, tekintve a börze rendkívüli idegességét, minden esetre van logika. Sajnos, az eladás kényszer helyzete fennáll az idén is a legtöbb gazdára nézve, nyert ügye lesz tehát annak, a ki magát a kényszer alól kivonhatja. Mert a börze el van szánva arra, hogy megrettenjen, ha a buza piaezot keres s a magyar gazdának nem m a r a d más hátra, minthogy alkalmazkodjék ehhez az idegességi állapothoz, ba tud. Szívesen vennénk egyébként, ha a tényleges terméseredményektől teljesen független árcsinálásra vonatkozó elméletünket a börze ez évben megezáfolná. Yédekezés a szőlömoly ellen. A szőlőmoly (Chochylis ambiguella) a folyó évben is jelentkezik. Ezen rovar nem u j ellensége ugyan a szőlőnek, de ezideig nagyobb károkat csak szórványosan okozott. Az 1896. év óta azonb a n különösen azokon a vidékeken, a hol az ellene való védekezés nem foganatosíttatott kellő erélylyel, fokozatosan terjed és tömeges elszaporodása esetén nagy károkat okozhat, nemcsak az idei termésben, hanem több egym á s u t á n következő évre kihatólag is. Hogy az ország szőlőbirtokosainak figyelme a szóban levő rovar tömeges elszaporodásából származható veszélyre sürgősen felhivassék s az ellene való védekezés m ó d j á r a és szükségességére nézve a szőlőbirtokosok tájékozást nyerjenek, a földmivelésügyi minister a rovar felismerésére s az ellene való védekezés m ó d j á r a nézve tájékoztatóul szolgáló „Útmutatás" cz. füzetet adott ki. Felhívta továbbá a törvényhatóságokat, hogy intézkedjenek haladéktalanul, hogy a t ö r vényhatóság területén szőlőmiveléssel foglalkozó birtokosok figyelme a szőlőmoly tömeges elszaporodásából származható veszélyre alkalmas módon minél szélesebb körben hivassék fel, intézkedjenek továbbá, hogy abban az esetben, ha a szóban lévő rovar a törvényhatóság területén is jelentkezett volna vagy jelentkeznék, az az ellen való védekezés az útmutatás-

1079

KÖZTELEK, 1899 JULlUS HO l i b a n ismertetett módon, a legerélyesebben foganatosittassél? s az illetékes hatóságok a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-cz. ide vonatkozó rendelkezéseit (a törvény 50. §-a és 95. §-a k) pontja) a legszigorúbban alkalmazzák. Az „Útmutatást" és az esetleg szükséges egyéb felvilágosítást ingyen és készségesen m e g a d j a a m. kir. Rovartani Állomás. (Budapest V. Nádorutcza 28.) U j b u z a b e t e g s é g . Az enyhe tél és későbbi abnormis időjárás következtében a vetéseken ez évben több növénybetegség mutatkozott, mint rendesen. A földmivelésügyi m. kir. miniszterhez az Alföld több részéről érkezett jelentés a buzavetések rohamos pusztulásáról, a mi a kalász elsápadását és ha a növény elfehéredésével jár, elhalását okozza. A helyszínére kiküldött szakközeg a veszedelem létrehozójának a buza-torzsgombát (ophiobolus graminis) találta és több helyen előadást tartva tájékoztatta a közönséget a b a j mibenlétéről és a védekezés módozatairól. E betegség eddig hazánkban jóformán ismeretlen volt s leginkább csak Olaszhonban és Dél-Francziaországban honos, hol időközönként jelentékeny károkat okoz. E körülményből az következtethető, hogy e veszedelmes penészgomba fejlődését az idei rendkívüli enyhe tél segítette e l ő ; nehogy azonban h a z á n k b a n is meghonosodjék, intézkedett a földmivelésügyi m. kir. miniszter az iránt, hogy a magyaróvári növényélet- és kórtani állomás a védekezés m ó d j á r a megfelelő tájékoztató utmutatót dolgozzon ki, a melyet a legszélesebb körben, első sorban pedig a vésziepeit községek gazdái között kiosztatott. A r o z s d a t a n u l m á n y o z á s a . A rozsda a vetéseken a jelen évben ismét feltűnő sok helyen nagy mérvben és kiterjedésben mutatkozott. Minthogy e b a j által okozott kár az utóbbi években folyton ismétlődik, a földmivelésügyi m. kir. miniszter szükségesnek találta, hogy az beható kutatás és tüzetes tanulmányozás tárgyává tétessék és a b a j korlátozására módok kerestessenek. Ehhez képest utasította a tudomány mai állásának megfelelően ú j o n n a n felszerelt magyar-óvári növényélet- és kórtani állomást, miszerint a kérdést széles körű, beható tanulmány tárgyává tegye és elrendelte, hogy a rozsdának elterjedéséről és kártételének mérvéről alapos tájékozást szerezzen. Egyúttal ez intézkedésekről a gazdasági egyesületeket értesítve közreh a t á s r a kérte fel arra, hogy a gazdák az állomás megkeresésére közreműködésük által az állomás részéről történő kutatást gyakorlati tapasztalatok közlésével és esetleg kísérletek megejtése által elősegítsék. E l m a r a d t g é p v e r s e n y . A szatmármegyei gazdasági egyesület tervezett aratógépversenyét a gabonák rendkivüli megdöltsége folytán á programúiról levenni volt kénytelen. A „Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle" 6-ik füzete most jelent meg a következő érdekes t a r t a l o m m a l : Dr. Takáts Sándor. A harminczadosok elleni vizsgálat 1560 ban. Szerződés a magyar-horvát tengerpart megvételéről az alsó-ausztriai kamara által 1692ben. Erdélyi fejedelmi utasítás a balázsfalvi udvarbíró részére 1670-ből. A szepesi kamara számvevőjének jelentése 1670-ból a lengyelországi borkivitel tárgyában. Nagy-Szalonta és Madaras közti legeltetési rendtartás 1646-ból. A lőcsei kereskedők 1 1686-iki czéhszabályzata. Dávid-Czenk jobbágyszolgálmányai 1608-ból. Erdélyi higanyvételi szerződések 1 7 0 1 - 1 7 0 3 ban. Irodalom. E. Roze. Histoire dó la p o m m e de terre. Vegyesek. T. K. Lőcse, Késmárk, Eperjes és Kassa városok vámmentes árubehozatala 1610-ben. Dr. Takáts Sándor. Magyar borok szállítása a bécsi udvar szám á r a 1571—81. Erdélyi görög kereskedők 1701-iki szabadalomlevele. Kasza-behozatal Bécsből" 1629-ben. A kéntermelés kezdete Magyarországban. T. K. Erdélyi vadászati

tilalom 1700-ban. Gazdaságtörténeti Értesítő. . Könyvészet. — E folyóirat az OMGE. kiadásában, a m. tud. Akadémia és a földmivelésügyi minisztérium támogatásával minden h ó n a p b a n (augusztus és szeptember kivételével) jelenik meg. Előfizetési á r a : az OMGE. pénztáránál egész évre 2 frt, egyes füzeteké 50 kr. F r a n c z i a o r s z á g . A balesetek törvénye. A „Journal officiel" utóbbi száma közli a nemzeti biztosító bank tarifáit, melyek az 1899. m á j u s 24-én, hozott törvény értelmében balesetek alkalmával irányadók. A tarifák magyarázatokkal lévén közölve, ezekből alábbiakat ismertetjük : „A nemzeti bank operáczióit kiteíjészti az oly balesetek esélyeire is, melyek folytán . a sérült hosszabb időre munkaképtelen, avagy életét veszti. A bank maga az állam garancziája alatt biztosit s a kincstár igazgatása alatt áll. A biztosítás junius elsejétől kezdve állami hivataloknál, minő az adóhivatal, posta s az állami fogyasztási pénztáraknál eszközölhető. Az állami biztosítás elvben a vállalat összes személyzetére kiterjed kivétel nélkül, ha a névaláiró m a g a kezeli vállalatát, birtokát, vagy hivatalnokaival téteti azt. Ilyformán államilag van biztosítva a balesettel sújtott vagy. h o z z á tartozóinak évjáradéka (nyugdija), halálozás esetén temetése, orvos s gyógyszertár kiadása, állandó munkaképtelenség esetén nyugdija folyósításáig összes napszáma jár. Érdekes, hogy rövid ideig tartó munkaképtelenség esetére semmiféle kárpótlás nemi nyujtatik az állami biztosítás révén. Az éves policze aláírása idej é n a biztosító személyzete létszámát név szerint jelenti be s a változást is. A prémiumok évnegyedenként, előre fizetendők. A biztosítási dijak kétfélék. Aszerint amint a biztosító csak évjáradékra, vagy minden eshetőségre számítva iratkozik alá. A biztosítási dij 7 centimes és 9 frank 75 cm. között ingadozik 100 franknyi fix fizetés után, aszerint kinek minő veszedelemmel j á r a mestersége. így a motor nélkül dolgozó nyomdász csak 21 centimet fizet 100 frank jövedelem után, holott a mezőgazdasági m u n k á s n a k , - k i nagyobb balesetesélynek van kitéve, ugyanezen fizetés után 6 frank 48 cm-ot kell fizetnie. A tarifafokozatban elsőnek a mezei munkás után a bányász következik."

Ponyvák* Kocsi- kazal és repezetakarók, gőzmozdony- és cséplőgép-ponyvák vitorlavászonból, természetszinüen, feketén vagy sárgán telítve, legjobb minőségben, s legolcsóbb árakon:

SCHOTTOLA ERNŐnél BUDAPESTEN Fonciére-palota. Andrássy-ut

sarkán.

Ponyvák javítása és telitese olcsón eszközöltetik, M i n t a g y ü j t e m é n y kívánatra küldetik.

108Ö

KÖZTELEK, 1899 JULlUS H ö 1 1

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmarm és Vfahl budapesti terménybizományi ezég jelentése.) Budapest, 1899. julius 8. Az időjárás ezen a héten változó volt ugyan, általánosságban azonban nem ' alakult kedvezőtlenül. Csapadékot különösen é hét elején számos vidékről jelentettek ugyan, ezek azonban csak rövid tartalmú esőzések voltak, a melyekre később száraz, napos idő követett. A két legutóbbi napon sok helyt — különösen Bánátban — nagy esőzések, felhőszakadások következtek be, melyek tetemes károkat okoztak. A hőmérséklet e mellett — gyenge légáramlatok következtében — nem tulmagos és igy a szem nagyon kedvezően fejlődhetett. A röviddel ezelőtt megjelent hivatalos termésbecslés a vetések állásában örvendetes javulást is konstatálhatott és a várható átlagos terméshozamot búzánál kat. hodanként 7 mm., rozsnál 6—6V2, mm,-ra, árpánál 7 mm.-ra, zabnál 6—6V2 métermázsára teszi. A kapásnövények ugyancsak nagyon kielégítő módön fejlődnek. Az aratást több helyütt már megkezdték és a jövő héten mindenesetre már tisztább és bizonyosabb, képet alkothatunk felőle. Külföldön a terméskilátások változaüanok. Európa nyugoti részében (Francziaország, Nénetország és Anglia) a vetések állása kielégítő. Az amerikai Egyesült-Államokban az őszi buza aratása kedvező időjárás mellett megkezdődött, de a hozam nem mindenütt kielégítő. A ma megjelent washingtoni hivatalos kimutatás az őszi buza hozamát e Jhó 1-én 65'6°/o-ra teszi szemben a junius 1-ei 67'3°/o és a mult év julius 1-ef 85-7°/o-al. A tavaszi buza átlagát e hó 1-én ugyané kimutatás 91-7-re teszi szemben a mult hó 1-ei 91-4 és a mult év julius 1-ei 95%-al. Mig tehát az Egyesült-Államok ez idei összes búzatermésének magán becslései között 450 egész 575 millió bushel között ingadoztak, most mindinkább valószínűvé válik, hogy az összhozam búzában az 550 millió bushelt aligha fogja meghaladni, mert több év tapasztalata mutatta már, hogy a tényleges végeredmény mindig mögötte maradt a washingtoni előzetes hivatalos becsléseknek. / Románia és Déloroszország továbbra is panaszkodik. Oroszország többi részeiben azonban a terméskilátások jók. Szerbiának ez idén jó kiviteli eshetőségei vannak és termését sikerültnek jelentik. A külföldi piaezok üzletmenetét illetőleg a hangulat továbbra is csendes, a forgalom korlátolt és az árak csak nehezen tartottak. Amerikában — a hol a > hét elejével nem volt üzlet • — lanyhulás következett be. A vetések felől kedvezőbb hírek érkeznek, mig a hozatalok állandóan erősek és a látható készletek is tetemesen gyarapodtak. Az árak gyengébb változások mellett lBU centtel olcsóbbak. Angliában az irányzat általában lanyha maradt és,a tulajdonosok csak olcsóbb árak mellett adhattak el, míg Francziaországban az irányzat valamivel barátságosabb volt ugyan, a nélkül azonban, hogy ezzel a forgalom is megélénkült volna. A többi kontinentális piaezokon a fogyasztás csak a legszükségesebb beszerzéseket eszközli miáltal a forgalom korlátolt és az árakban változás alig észlelhető. Nálunk a hangulat tartósan lanyha maradt. Esős időre szilárdan kezdődőlegkésőbb teljes ellanyhulás következett be, melynél az összes czikkek kisebbnagyobb árveszteséget szenvedtek. Az üzleti hét részleteiről kővetkezőket jelenthetjük : Bum a hét elején még szilárd volt. Egyrészt a gyenge kínálat, másrészt a bekövetkezett tartós esőzés. a malmokat jobb vételkedvre ösztönözte és nagyobb mennyiségeket is vásároltak, annál inkább, mert a határ• időpiacz is szilárd irányzatot követett ; az árak igy 10 krajczárral emelkedtek is. Az árjavulás azonban éppen csak az első üzleti napon érvényesülhetett. Rövidesen intenzív lanyhaság kerekedett felül. Kedvező időjárás, jobb hírek által befolyásolva, a malmok teljesen tartózkodóak lettek és minthogy a tulajdonosok eladási hajlamot tanúsítottak, kényszerülve is voltak naponként árengedményt tenni az árak igy fokozatosan körülbelül 35 krajezárt vesztettek, mi mellett a forgalom egyes napokon a lehető legkorlátoltabb volt. Az összforgalmat 60.000 métermázsára, a heti hozatalt 59.000 métermázsára teszszük. Idegen áruban a készletek már tetemesen apadtak és a forgalom ezekben a származékokban is mérsékelt. 1

56. SZÁM. 9-IK EVEOLYÁM

Rozs a hét nagyobb felében habár gyenge for- • vaiamint denaturált szesz \ olt jobban keresve. Elkelt galom mellett még ártartó maradt és csak a hirtelen I finomított szesz nagyban azonnali szállításra 55 frtig. ellanyhult határidőpiacz befolyása alatt csökkent kökörülbelül 15 krajczárral. Kezdetben 7. 7.10. utóbb Élesztőszesz 54'87-55'13 frt adózva és 20-50 frtig csak 6.85—7.— frtot fizetnek helyben és Budapest I szabadraktárra szállítva. Denaturált szesz 18-75 frt távolságában átvéve. Uj rozsban a forgalom e héten nagyban hordóval együtt. nagyon gyenge volt és szokvány minőségű juliusra Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszállítandó áruért budapesti paritásra az októberi határidő árjegyzését, augusztusra 5—10 krajczárral keveszeszben gyér kínálatok voltak és az üzletmenet főleg sebbet fizettek. , csak régi eladások lebonyolítására szorítkozott. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) alig volt Galicziából kínálat nem volt. forgalomban. A fogyasztás nem tanusit érdeklődést A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17.50— és ha árcsökkenés be is következett, ugy ez főleg 17.75 forint. a kínálat korlátozottságának következménye. Jegyzéseink 5-90—6-15 forint helyben, ü j (téli) árpa már piaezon volt Bécsi jegyzés 18 60—18.80 frt kontingens nyersés minta szerint helyben 5-60—5-70 forint között adaszeszért. tott el. Uj szerb árpa julius-augusztusi szállításra helyPrágai jegyzés 53.50—53-75 Ért adózott és 17-50 ben 5-70—5-65 forint 3 hóra kelt el. 17-39 frt adózatlan szeszért. Zab aránylag jó kínálat és gyenge vételkedv melTrieszti jegyzés 10.25—10.50 &t kiviteli szeszért lett 10 krajczárral csökkent. Finom áru hiányzik és ez 90% hektoliterje. inkább ártartóan helyben 5'95 forintig értékesíthető, A kivitel a héten több kisebb tétel finomított mig merkantil áruért 5'60—5'80 forintot fizettek szeszt vásárolt. helyben. Tengeri a fogyasztásnál kötések ellenében került átvételre. Elszállítási czélokra jobb kereslet mutatkozott és minthogy a tiszavidéki kínálat gyenge, a követelt árak pedig magasak, a tengeri nagyobbrészt a helybeli raktárüzletből került elszállításra. Helyben átvéve és kocsiba téve 4-55—4'65 forintot fizettek. Olajmagvak. Káposztarepcze és bánáti répezében e héten élénk üzlet fejlődött s olajgyárosaink kb. 20,000 mm. vásároltak. Káposztarepcze helyben 12.40 frtig, Zomborban 11.50 frtig. Bánáti repeze helyben 12 frtig, Vésztőn, Oroszlámoson 11.25 frtig ér el. Káposztarepcze 1899. aug.-ra 12-50—12-45-^ 12-55 frt között köttetett. Ó vadrepeze 5'5ü—6'25 frt helyben. Gomborka és lenmag üzlettelen. Hüvelyeseit : Bab (uj) kináltatik ugyan, eladások azonban csak szórványosan történtek, mert normális kereslet még nem mutatkozik. A mult heti jegyzések 7-75 frt, aprószemü babért Gyöngyösön 7'— frt, gömbölyű babért Zomborban 6-75 frt, barna babért Kalocsa, Baján változatlanok. Ó-áruban csak szórványosan fordult elő üzlet.

Napi jelentés 1899. julius 11. Egyes helyekről beérkezett esőhirekre, mi az aratásra zavarólag hat, a washingtoni kedvezőtlen kimutatásra az üzlet ma szilárdan indul, csekély részvét miatt azonban nagyobb áremelkedés nem állhatott be. Buza ma gyengén volt kínálva, a malmok elég jó vételkedvet mutattak s igy a forgalomban volt néhány ezer mm. szilárdan tartott, sőt 5 krig magasabb árakon is kelt el. Rozsban a forgalom továbbra is gyenge marad, egyes jobb minőségű rozs a külföldre talál elhelyezést, Budapest, illetve ennek távolságában 6-85—7-10 fríig talál vevőre. Ujrozs a határidő árfolyamon, illetve csekély ráfizetéssel talál vevőre. Debreczeni és nyíri rozsok 6-50 frtig kelnek ab állomás. Árpa csaknem teljesen üzlettelen. Egyes wággonok takarmányczélra 5-90—615 frtig kelnek el ab Kőbánya. Tengeriben a forgalom mérsékelt, a határidőárak emelkedése folytán azonban szilárd. Helyben 4-77Vs— 4-85 frtig fizetik. Tiszavidéki áru 4-65 frtig talál vevőre, ab állomás. Zab változatlan, a kereslet gyenge, helyben minőség szerint 5-60—5-90 frtig talál vevőre. Határidők a beérkezett k edvezőtlen aratási hírekre a külföld lanyhasága daczára szilárdan indulnak' később részvétlenség miatt ellanyhulnak. Déli 12 órakor következőképp áll: Buza októberre . Rozs okt. . . Tengeri juliusra » augusztusra „ májusra Zab okt. . . Káp.-repcze aug.

. . . . .

Köttetett. 00-• • 0. • • •— 00. — 0• —

Déli zárlat. 8-91—93 7-03—05 4-73—75 4-80-82 4-92—94 5-63—65 12-50—-60

Vidéki szeszgyárak közül: Losoncz, N.-Várad, Győr, Kenyérmező 25 krral drágábban, a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 54 75—55-25 frt, élesztöszesz 54 87—55 25 frt, nyersszesz adózva 53 75—54 25 frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 13 87—14 15 frt, denaturált szesz 18-50 — 19-— frt. Kontingens nyersszesz —. :—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. Szárazmoslék. Gyér forgalom mellett 5-25 frt kilónként zsák nélkül.

a jegyzés

100

Heremagvak ólomzárolása. *) A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1898/99. idényben, azaz 1898. évi julius hó 1-től 1899. évi julius hó 9-éig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő menynyiségü vetőmagvakat ólomzárolta: Luczerna Lóhere összesen m é t <3 r m á z s a Mauthner Ödön1) Budapest 3113 2902 6015 Haldek Ignácz2), Budapest 850 1852 2702 Klein Vilmos Szatmár 120 1399 1519 Magy. mezőg. szöv. Bpest— 532 721 1253 Frommer A.H. utóda 3 ) Bpest 489 762 1251 Deutsch Gyula, Budapest ... 401 747 1148 Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 43 717 760 Beimel és fia Budapest 260 329 589 Kramer Lipót Budapest^ 96 293 197 Hollánder A. és fia, Ungvár 23 245 268 125 255 130 Boross és Szalay ... 136 223 Szávoszt Emil, ;Budapest — 87 69 Radváner I. L. Budapest "... 115 184 141 157 ,16 Fuchs Fülöp és fia, Budapest Singer Zsigmond, Budapest 19 60 79 Lamberger Károly Bpest ... 72 72 Gr. Teleki Arvéd, Drassó... 40 Felsenburg, B.-Gyarmat ... 40 12 12 Feldmann Mór, Szatmár — 8 é Nöthling Vilmos Budapest... 7 Keszner Izidor, M.-Sziget összesen— ... 6540 10403 16943 !) Anthyllis vulneraria 3 q. 2 ) Aromus inermis 5 zs., Polium perenne 166 zs., Onobrychis sativa 9 zs., Poterium Sanguisorba 3 zs., Trifolium hybridum 1 zs,, Trifolium repens 2 zs, 8 ) Agrostis stolonifera 2 zs., Avena e!atior48 zs., Avena flavesceus 3, zs., Bromus inermis 56 zs., Cynosurus eriétatus 2 zs., Ikchylis glomerata7 zs., Pestuca rubra 11 zs., Lolium perenne 43 zs., Onobrychis sativa 91 zs., Poa pratensis 1 zs , Poterium Sanguisorba 8 zs„ Trifolium incarnaíum 5 zs., Trifolium repens 4 zs, *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerikai eredetű hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem plombozza.

Á központi vásárcsarnok árujegyzése nagy bili (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése. 1899. julius hó 8-ról.

Szeszüzlet. Siess. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben a hétnek elején az üzletmenet változatlan élénk volt és főleg finomított, élesztőszesz I

Az elmúlt napok forgalma emelkedett. Nagyobb hozatalok voltak gyümölcs, tojás és vadból. Vaj és túróban a beküldés némileg^csökkent. Husnemüek kereslete gyenge, ára azonban szilárd. Zöldségfélékben a kereslet szintén lanyha, az árak változók. Az áruk a következő árakon keltek el:

56. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. Husneműek: budapesti I. marhahús, hátulja 54—56 kr., ;eleje 44—48 kr. Borjúhús egészben 46-50 kr., hátulja 52—56 kr., eleje 44—48 kr,' mind kilónkint. Vadak : Szarvas 80—35 kr., őzbak 60—70 kr. kilója. Tej- és tejtermékek: theavaj 70 krtől 1 frtig, főzővaj 50—65 kr., tejföl 2 4 - 28 kr., turó 8—10 kr. Zöldségfélék : 100 drb olasz káposzta 50—100 kr, saláta 40—60 kr., ugorka savanyítani való 2—3 frt száza, tök 6 kr.-tól feljebb drbja, zöldbab frt, zöldborsó 4 frt mmázsája, franczia zeller ICO d-b 4 frt. Gomba vargánya 40—50 kr. kilója. Tojás alföldi 30—31 frt, erdélyi 28—3( ládánkintGyümölcsfélék: Meggy 15—20 kr., cseresznye 10—18 kr., ribizke 10—14 kr. kilója. Sárgadinnye 40 krtól 2 frtig drbja. Tavalyi burgonya pr. waggon mm, 175 frt. Beküldésre ajánlatos: Baromfi, gyümölcs, tojás

(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelenti'se. Budapest, 1899, julius 10-ről. Hns. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—56, II. oszt. 50—52, III. oszt. 48—50, eleje I. oszt. '48—52. II. oszt. 46—48, III. oszt. 40—46, borjúhús hátulja i. oszt. 52—56, II. oszt. 48 -52, eleje I. oszt. 48—50, II. oszt. 46—48, birkahús hátulja I. oszt. 42—44, Ü. oBzt, 40—42, eleje I. oszt. 34-36, II. oszt. 32—34, bárány eleje 1 db 0. 0'—, hátulja •-—•—, sertéshús magy&i szalonnával elsőrendű 1 q 48—50-0, vidéki 36—48, szalonna nélkül elsőrendű 52—54, vidéki 36—44, sertéshús pörkölt —-0——, sertéshús szerb szalonnával — , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyat —•—•—, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 56—60, füstölt belf. csonttal 0'60—0'75, osont nélkül 0-75 -0-85, sonka füstölt külf. csont nélkül —•—•—, szalonna sózott 1 q 43 0—45 0, füstölt 52 —54-, sertészsír hordóval §0 0—500, hordó nélkül 48-0—48 0, kolbász nyers 1 kg. , füstölt 72— 80, szalámi belföldi 125 —165, külföldi , malacz szopós élő 1 db 24-—, tisztított 0-90-95,. Baromfi, a) Elő. Tyúk 1 pár frt 1-20—125 csirke 0 55—Ö 65, kappan bizott 1-40-1-50, sövásy 0-— 0.—, rucza hízott 2 ' - — 2 80, sovány 1-60—2-00, lud hízott 4-60—6-—, sovány 1-80—2-—, pulyka hízott 0 — - 0 —, sovány 0"~—0--. 6) Tisztított. Tyúk 1 db frt 0 6 0 - 0 65, 1 kg. , csirke 1 db 0-40-Ö50, 1 kg. — , kappan hizott 1 db 00-—, 1 kg. —• •—, récze hizott 1 db 11 50, 1 kg. 60—70, félkövér 1 db 0-——0'—, lud hizott 1 db 1 80—2-50, 1 kg. 50—0 60, félköv. 1 db 00 - — 1 kg. , pulyka hizott 1 db 0-0—, 1 kg. .félkövér 1 db 00-—, 1 kg. , ludmáj 1 db 30—0-90, 1 kg. 1-- 1-20 lud zsír 1 kg. 0-8—1-10, idei liba 1 db •—. Hal. Elő. Harcsa 1 kg.-frt 0-70—0-80, csuka 0-— —0'—, ponty (dunai) 0-60—0 70, süllő—•—, keesege 0-—0-0, máma —• •—, czompó 0-30—0-45. angolna 00 —, apró kevert 0-20—0-20, lazacz , pisztráng 00'—. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, 0-—, tejföl 0-20—0-30, lefölözött 0-05—0 C 6, tejszín 0' tehénvaj (tea) 1 kg. 0-S0—1-—,!. rendű O'50—065, II. r. 0-50^60 —, olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű 0'—, II. rendű 0-——0-—, tehéntúró 0-08—0-12, juhturó 38—40, liptói 0-30—0-50, juhsajt 0-32—48, emmen* thali sajt 1-10—1-20, groji sajt 0-50—0-60. liszt és kenyérnema. Fehér kenyér 1 kg. frt 13-0—13-0, barna kenyér 11-0—11-0, rozskenyér 11-5 —11-5. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—, Hfivelyesek. Lenese magyar 1 q frt 7—9, stokeraui 24—35, borsó héjas magyar 1-00—5-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 13-17, bab fehér apró 6—7, nagy 6—7-5, szines 7-0—8-0. Tojás. Friss L o. (1440 db.) 1 láda frt 20-0-30 00 II. oszt. (1440 db.) 20 0—29-5, meszes , orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2-——2-50, törött tojás 00-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0.30—1.— 1 q 4.0—5.0, Petrezselyem 1Ö0 kötés 30—1-0, 1 q 4. 5 00 zeller 100 drb 0-40—0.60, karalábé] 50—60., vöröshagyma 100 köt. 6-00—6.50, 1 q 3.50—5.—, foghagyma 100 köt. 0.4—,45, 1 q — .—, vörösrépa 100 drb 0.90—1-00, fehérrépa 0., fejeskáposzta 6—12,0, kelkáposzta 100 db 0.5—1.0, vöröskáposzta 0.-—*..—•„ fejessaláta 0.50— 0.60, kötött saláta 0.- .—, burgonya, rózsa 1 q 2.30— 2.70, sárga 2.40—2.70, külföldi —. .fekete retek 100 drb 0.60—1.—, uborka nagy salátának 100 drb 5—12.—, savanyítani való 100 db 1.6—2.5, savanyitott 2.4—2.5 zöld papr. 1.8—2.00, tök főző 0 .zöldbab 3.0—5.—j zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. 4.0—6.—,^ fejtett 1 lit! -6—.10' tengeri 100 cső ., karfiol 100 drb 15.—18.—, paradicsom 1 kg. 12.0—14.0, spárga 0.——Ö.—, torma 1 q 10—12.

KÖZTELEK, 1899. JULIUS HO VI szőlő 1 kg, 0. 0.—, csemege — , dió (faj papirhéju) 18—24, közönséges 14.0—20.—, mogyoró 28—32, gesztenye magyar 0 , olasz — , narancs messinai 100 db 0 ; — - — , pugliai —•—•—, mandarin 0-00— 0 00, ezitrom 1- -2'—, füge hordós 1 q 18—22, koszorús 18-—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—68 egres 1 lit. 0-C4-0-10, eper 1 kg. 0-15^0 30 kr. Fűszerek italok. * Paprika és I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—30, csöves , (szárított) . köménymag — — , borsókmaga . mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0-30— 0-40, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi pálinka pilaczkban —•——•—, ásványvíz palaczkbrn Budapesti tafearmányvásár. (IX. kerület Mesteratcza, 1899. julius 11 A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a .Kiirt,elek* részére). Felhozatott a szokott községekből 164 szekér réti széna, — szekér muhar16 zsupszalma, 2 szekér alomszalma, 1 szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 33 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb,), 400 zsák szecska. A forgalom közepes. Árak q-ként, a kővetkezők: réti széna 190—290, muhar uj , tBupszalma 180—210, alomszalma 140—150, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma 180—180, tengeriszár —^——r—, luczerna — , sarjú , szalmaszecska 200—220, széna , uj r , zabosbükköny 200—260. Összes ' ' ' 218, suly 287300 kg. Állatvásárok. Budapesti sznrómarhavásár. Julius hó á teHkesfővárosi közvágóhíd és marhavásár % Felhajtatott: 815 drb belföldi, — db galicziai, drb tiroli,, 28 db növendék élő borjú, — db élő bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ölött bárány, - drb élő kecske, drb ölött. A vásár élénk lefolyású volt. Arak a következők: Elő borjuk: belföldi — frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 28—42 frtig, kivételesen 44 frtig súlyra, növendék borjú 22-0—26 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra Ölött borjú : belföldi frtig, tiroli frt, galicziai — frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 0 0—0-— frtig, bécsi ölött borjú — - , kiv. — frtig súlyra. Elő bárány —•—0-— frtig, kivételesen írtig élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü — — Budapesti juhvásár. 1899. július hó 10-én. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a ".Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 203, feljavított juh 182, kisorolt kos 5, kiverő juh —, bárány —, kecske —, boszniai , szerbiai —, angol keresztezés —, romániai — durvaszőrü — db. Birkavásár vontatott lefolyású volt. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 18—21-— frtig páronkint, 22 0—23.50 frtig 100 kiló élősúly szerint, kiv. —•— frtig, feljavított juhok 15-—17-0 páronkint, —••— —•— frtig súlyra, kisorolt kosok —• •— pár., kiv. frtig, raczka juh 9-50—17— páronkint, —• •—, kiv. frtig súlyra, bárány -0, kecske —, kiv. —— frt pár. anya juh 0>— pár., — suly, szerbiai —•—anyajuh —• —• frtig páronkint, 100 kiló után 20 frt Bécsi vágómarhavásár. 1899. julius 10. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. összes felhajtás 5?92 db. Ebből magyar 4245 db, galicziai 818 db, bukovinai 189, németországi 545 db, hizott 3776 db, legelő 5Ö2 db, fiatal 1484 db, ökör 4241 db, bika 693 db, tehén 536 db, bivaly 322 db. Szombaton a vesztegvásárra 289 drb volt fel" hajtva. Egy pár hét. óta mindig tulnagy a felhajtás, a mi az üzletet feltűnően ellanyhitja. Árak 100 kgként 50 krrál hanyatlottak. A vásár a délutáni órákban különösén lassú menetű volt és zárlatkor még néhány száz eladatlan maradt. Árak: prima magyar 31—33-50 (—•—)frt, szekunda 26—30 frt, tertia 23—25 frt. Galicziai prima 32' 34-50 (—•—) frt, szekunda 28—31 frt, tertia 25—27 frt. Német prima 34—37-— (—.—), szekunda 30—33, tertia 25-29 frt. Konzervökrök . 22-—28-— é. s., rosszabb minőségű frt é. s. Bika 24—34-—0 frt é.s., tehén 20—32 frt és bivaly 16—21-— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 frt, a kiverésért pedig 35 krt kap.)

Gyümölcs. Faj alma 1 q frt 8—12, köz. alma 8—12 fajkörte közönséges körte 22—24, szilva magvaEgyes eladások: Magyar hizó ökrök. Eladók: váló 0.—0,—, vörös 20—22, meggy faj 25—28, közönÁr Ár séges 5—12, ringló 25—25, baraczk kajszin 24—35, Grubitsch V, Kopháza 3lVa — 30 — őszi 30-45, dinnye görög nagy 1 drb , kicsi sárga faj 0. 0.—, 1 kg. közönséges , j •Neumann testvérek,Arad ..33 l /a. — 32 —

1081 Német hizóökrök. Eladók: Blau testvérek, Temesvár... , - 37 — 35 — Neumann testvérek, Arad... 36 — 34 — Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék és Nagy-Mihályról (Zemplénmegye). Bécsi szurómarhavásár. 1899. fjulius 6-án. Felhozatott: 3368 borjú, 1148 élő sertés/ 948 kizsigerelt sertés, 280 kizsigerelt juh, 196 bárány. A borjuvásár lanyha volt, árak kgként 2 krr.al , csökkentek. Kizsigerelt sertések üzlete szintén igerí lanyha volt. í , . Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 40—60 kr., prima kr., primissima kr., élő borjú 30—34 kr., prima 36—44 kr., primissima 46-52 (—) kr., fiatal sertés 38—46 kr., kizsigerelt sertés nehéz 50—54 kr., süldő 48—56 kr., kizsigerelt juh 34—44 kr., bárány páronkint , 5—12 kr. Bécsi sertésvásár. 1899. julius 11-én. (SchleiffeU der és társai bizományi czég távirati jelentése a .Köztelek" részére).

A forgalom igen lanyha volt. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 40—41 kr, kivételesen —.— kr, közepes 38—39-0 kr, könnyű 35—-37 kr, süldő 38—47 kr. Bécsi juhvásár. 1899. julius hó 6 án. Felhajtái 1866 db juh. Az üzlet változatlan volt. Árak : export juh páronként 2 2 - — 2 3 SO,. kivét. —, raczka — —, selejtes juh párkint 18—21-— frt.

Szerkesztői üzenetek. B. 1 . urnák. Hogy mily szívesen ^vettük a czikket, mutatja, hogy máris hozzuk. Vajha "más gyakorlati gazdatársaink is minél gyakrabban közölnék értékes tapasztalataikat. A*

O K I . « n a g y , ffsud. ©gry®sÉl«t t u l a j

Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő él kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igásgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán u 0. M. G.E. szerkesztő-titkára. -Társszerkesztő: Buda; Barnabás, az 0. M. G. E. titkára.

Elsőrangú hazai

gyártmányi

^KlMGYAR ^ázDASÁGIGÉPGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSULAT •

Ü B A P E 8 T .

Maayarartzái itgnagyabh fa igyadMI

gazdasági

gépgyára,

malf a gazdálkodáshoz szükségei W

ö s s z e s

H M

gazdasági gépeket gyártja. SmdaléMk megtétele elttt kérjük *h>den tzakharágé kérdéssel M z a l W k hozatok fordulni. Készletei árjegyzékkel te t n k s n r l M f U m M m l « | u i t M « azét-

KÖZTELEK,

1082

1899: JULIUS HO

tQuperf osztatok a legmegbízhatóbb,

a legjobban

bevált

ásványi eredetűek, és a legolcsóbb

foszforsavas

trágyaszerelt, minden talajra alkalmasak. Tartalmaznak 10—20°/o vizben ol'dhatő; foszforsavat. . , Vegytartalomért feltétlenül szavatolunk. Tekintettele műtrágyák gyors hatására s igen nagy hozamképességére n é l k ü l ö z h e t e t l e n az őszi vetéseknél. Kétannyi mennyiségű czitrátban oldható foszforsavval sem pótolható hatásaAjánlók továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, k é n s a v a s ammoniákot, k á l i s ó t , kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t k a p á s és k a l á s z o s n ö v é n y e k alá, t h e m e n a u i szab. s z u p e r f o s z f á t gypszet h e r é s e k trágyájául és az istállótrágya k o n z e r v á l á s á r a ; t a k a r m á n y m e s z e t stb. b á r h o v a v e r s e n y k é p e s áron szállít: Kénsav- és A jES " E f TS> AA M Ludenburg-Themenau műtrágyagyár « ^ « « és Lissek Rostok m. Központi i r o d a :

Frág-a,

Heinrichsgasse 27.

56

12.

t C T Z ' f é l e v a l ó d i , teljesen ólommentes

HIRDETÉSEK

a

Porcellán-zománcfesiékkel falalton és mennyezeteken oly mosható, igen elegáns és évekig tartó mázolat éretik el, melyen penész és gombaképzödés teljesen lehetetlen. — Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, évek óta kitűnően bevált, tej- és vajkezelési helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, klosetek, istállók stb. részére, valamint mindott, ahol tisztaságra nagy gondot fordítana'. — Alkalmazása rendkívül egyszerű és olcsó. Szakkörökből való számos elismerő nyilatkozattal, mintával, színkártyával és prospektussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok

Lutz Ede és Társa Pozsony, Gyár-ut 20.

B u d a p e S t , Útbaigazítással,

Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. ...(Legolcsóbb utazás Bécs és Fiume között vagy viszont Budapesten' át.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától yett értesítés szerint az Abbáziába, Lúksin-piceolo és Cirkvenica üdülőhelyekre, továbbá a dalmát partvidékre, valamint Olaszországba való utazások megkönyebbitése ezéljából Bécsből Fiúméba és viszont Budapesten át igen mérsékelt áru menetjegyek és pedig az .I. osztályban 36-70, a II. osztályban 24-40, és a III. osztályban 11-80 koronáért aktnak ki. Ugyanezen árakop Bécs—Zágráb és Kárölyváros között is adatnak ki közvetlen menetjegyek Budapesten át. Ezen menetjegyek, melyekből az I. és II. osztályúak a 'gyorsvonatok hasznáatára is jogosítanak, 8 napig érvényesek és azokkal ezen időtartamon belül az utazás Budapesten láttamozás mellett megszakítható. Egyúttal felemlittetik, hogy. Bécs és Budapest, valamint Budapest és Fiume között háló- és étkező-kocsik közlekednek, továbbá hogy. Fiuméből a dalmát vidékre a közlekedést a magyar-horvát hajózási társaság kényelmes hajói, Fiuméből YeTénczébe és Anconába pedig az impresa Fiume—Venezia legnagyobb kényelemmel berendezett termes gőzhajói igen olcsó viteldijak mellett közvetítik. Bővebb felvilágosítás Budapesten a városi menetjegy irodában (Hungária szálloda). és Cook Tamás utazási , irodájáben (Nemzeti szálloda), továbbá Nágel és Wort-• mann czég utazási irodájában Abbáziában és Bécsben, valamint a Cook Tamás féle Schénker'és társa utazási irodájában Bécsben, Stangen Károly utazási irodájában Berlinben és Antonio Páolinál Yeíenczében nyerhető. Budapest, 1899. évi.junius Jió. 27. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

S Z A M . 9-ífe É V F O L Y A M .

K ö z t e l e k .

felvilágosítással szolgál m i n d e n adózási v a g y műszaki kérdésben.

Hivatalos lapja a „Magyar

Szesztermelő"

nélkülözhetlen

támasza a gyakorlatnak. Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi

tagdíj

TERMELŐ" '

egy

évre

10 f r t . A „MAGYAR

előfizetési

ára

egy

évre

SZESZ-

5 frt.

•

7144

K a p h a t ó egész é v e n á t l e g e l s ő r e n d l i f i a t a l nehéz

erdélyi igás ökör

P a p p Antalnál, Szamosujvárt.

felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, f l I 3 1 - u t SS-41K Mám

A k é s z l e t egész éven á t állandóan 800—1000 darab. 8061

PÁIíYÁZAT.

S I E M E N S és H A L S K E BUDAPEST, VIII., Kerepesi-ut 21. készít:

villamos világítási és erőátviteli központi telepeket és berendezéseket városok, b á n y á k , g y á r o s o k és m a g á n o s o k részére, e l e k t r o l y t i k u s b e r e n d e z é s e k e t , villamos vasutakat, b á n y a v a s u t a k a t , e g y e n á r a m ú , f o r g ő á r a m u és v á l t a kozó á r a m ú g e n e r á t o r o k a t és motorokat, vezeték-anyagokat, kábeleket, iv- és izzólámpákat, távíró- és távbeszélő-készülékeket, mérők é s z ériékeket, vasúti váltóbiztositő berendezéseket, j e l z ő - b e r e n d e z é s e k e t , vízmérőket, vezetékberendezéseket központi telepekhez való b e k a p csolásra, világító testeket.

Kender

fogói

liil>iitlíxnvil

m ű k ö d n e k

A békésmegyei gazdasági egylet B.-Csaba község belterületén fekvő ojtványos kertjében a kertész 30 évi szolgálat után lemondván,

a kertészi

állás

pályázat utján leendő betöltése batároztatott el. Az ezen állást elnyerni óhajtók a képességüket, eddigi szolgálatuk, ioruk és .családi állapotukat igazoló s rendesen felszerelt .kérvényeiket a „Békésmegyei Gazdasági Egylet Elnökségéhez" B.-Csabára legkésőbb j u l i u s h ó 31-ig nyújtsák be. Ezen állás javadalmazása két szobából, iroda, konyha és minden egyéb mellékhelyiségből álló csinos lakás a kertben; 400 (négyszáz) forint készpénzfizetés, továbbá a kert tiszta jövedelmének'50 százaléka, melynek több évi átlaga 1000—1200 frtra tehető s mely javadalmazásokért a kertet munkáltatni és tisztán tartani tartozik. Az egyletnek ugyanott, üvegháza és pakoló szinje

B é k é s m e g y e i Gazdasági E g y l e t .

szúnyogok stb. ellen. Egyszeri kiadás, vakondok Állandó védelem! muszkák Több ezer fényes elismerés, csótányok Kérjen prospectust! patkányok K a r i B e n d e r I., egerek

w i e s i v / i i,.

KÖZTELEK, 1899. JULIUS HO VI

56. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

M

a

g

y

a

r

k i r á l y i

1083

á l l a m v a s u t a k .

49170/99. szám.

A magy. kir. államvasutak f. évi nyári menetrendje. A magy. kir. államvasutak vonalam és az általunk kezelt magánvasutakon f. évi május 1-én a nyári menetrend lép életbe, melynek lényegesebb eltéréseit a jelenlegi menetrendtől a következőkben közöljük: A budapest—brucki vonalon. A nyaralók és kirándulók igényeinek kielégítése czéljából május. 15-étől szeptember 15-éig bezárólag vasár- és ünnepnapokon : Budapest k. p. u.-ról d. e. 9 órakor Bicskére és 'onnan este 7 óra 25 perczkor vissza Budapestre helyi Személyvonatok indíttatnak és közlekedésük tartamára ugyanazon napokon Budapest k. p. u. és Bicske között a Bruck felől Budapest k. p. u.-ra este 9 óra 20 perczkor érkező személyvonatnál Bicske és kizárólag Budapest-Kelenföld között az utasok felszállása, a Budapest k.. p. u-ról Bruck felé reggel 6 óra. 50 perczkor induló, személyvonatnál pedig Budapest k. p. u. és Bicske között a szomszédos forgalmú jegyek használata kizáratik. Továbbá junius 1-étöl szeptemberi 15-éig ,bezárólag. Budapest k. p. u.-ról naponta este 7 óra 15 perczkor Bicskére, onnan pedig este 6 óra 40 perczkor és este 9 óra 30 pkor Budapestre helyi személyvonatok helyeztetnek forgalomba. A Fehringtől Budapest k. p. U"-ra d. u. 2 óra 5 pkor érkező gyorsvonat Bánhida állomáson rendesen megállittatik, ellenben Bia-Torbágyon való megállása megszűnik. Budaörs megállóhelyen a múlt év nyáron megállott ' vonatok a f. é. nyári évad alatt ismét megállíttatnak. A budapest-esztergomi és buda - császárfiirdö-kitérö— ó-budai vonalokon. Budapest ny. p. u. és Pilis-Csaba között mindkét irányban naponta egy-egy uj személyszállító vonat helyeztetik forgalomba, mely vonatokhoz csatlakozólag Buda— Csás2;árfürdő-kitérő és Ó-Buda között is fog egy-egy uj vonat közlekedni. E vonat PilisCsabáról reggel 5 óra 43 pkor indul és Ó-Budára reggel 6 óra 50 perez, Buda-Cászárfiirdő kitérőre reggel 7 óra 34 perez, Budapest ny. p. u.^ra- reggel 7 óra 25 perczkor érkezik; az ellenkező irányban pedig Budapest ny. p. u.-ról d. u. 12 óra 50 perez, Buda-Császárfürdő-kitérőről d. u. 12 óra 30 perez, Ó-Budáról d. u. 1 óra 22 perczkor indul és Pilis-Csabára d. u. 2 óra 20 perczkor érkezik. Ellenben az Esztergomból jelenleg reggel 5 óra 10 perczkor induló személyvonat a nevezett állomásról reggel 6 óra 16 perczkor fog indulni és Budapest ny. p.-udvarra délelőtt 8 óra 35 perczkor, Buda-Császarfürdőkitérőre pedig 9 óra 2 perczkor érkezik. ; Továbbá május 15-étől szeptember 30-áig bezárólag vasár- és ünnepnapokon Pilis-Csabától Budapestig, illetve 46 perczkor indul és Ó-Budára este 7 óra 36 .perez, Buda-Császárfürdő-kitérőre este 8 óra 19 perez, Budapest ny. p. u.-ra pedig éste 8 óra 15 perczkor érkezik. Az összes, személyszállító vonatok Pilis-Csaba tábor megállóhelyen ismét meg fognak állani. A pozsony-ujváros—soproni és sércz-sz.-margit—ruszti vonalokon. A jélenleg Pozsony-Ujvárosból éjjeli 3 óra 12 perczkor Sopronba induló személyvonat a. nyári menetrend szerint reggel 5 óra 50 perczkor indul és Sopronba d: e. 10 órakor érkezik. Szt.-Margit—Rusztról Sérczen át Sopronig és vissza egy-egy közvetlen vegyesvonat helyeztetik forgalomba. Ezen vonat Szt.-Margit—Rusztról reggel 6 óra 5 perez, Sérczről reggel 6 óra 33 pkor indul és Sopronba reggel 8 óra 12 perczkor érkezik; az ellenkező irányban pedig Sopronból d. u. 12 óra 25 perez, Sérczről d. u. 2 óra 3 perczkor indíttatik és Szt.-Margit—Rusztra d. u. 2 óra 23 perczkor érkezik. Ezen vonatok Yulka-Pordányon csatlakozásban állanak a győr—sopron—ebenfurti vasút vonatával Ebenfurt felé illetve felől. Ellenben forgalmon kivül helyeztetnek a jelenleg Sérczről reggel 6 óra 45 perez, d. u. 12 óra 33 perez és este 8 óra 51 perczkor Szt.-Margit—Rusztra, s az onnét reggel 5 óra 4 . perez, d. e. 11 óra 45 perez és este 8 óra 8 perczkor Sérczre induló vegyesvonatok. A györ—fehringi vonalon. Szombathely és Fehring

a hol a Grácz felé menő személyvonathoz* csatlakozik. Az ellenkező irányban a vonat Fehringről Grácz felőli csatlakozással d. u. 4 óra 32 pkor indul és Szombathelyre este 6 óra 45 pkor érkezik.

A jelenleg Szombathelyről d. u. 1 órakor Febringre induló vegyesvonat megszüntettetik és helyébe Szom-. bathelyről este 7 óra 30 perczkor indíttatik egy uj vegyesr vönat Fehringre, a hová az este 10 órakor érkezik. A pozsony—újváros—szombathelyi vonalon. A Pozsony—Újvárosból jelenleg d. u. 5 óra 3,5 perczkor Csornára induló vegyesvonat .^Hegyeshalmon csatlakozást nyer a délutáni személyvonathoz Bécs felől. A székesfehérvár—kis-czelli és jutas-veszprémi vonalakon. A helyi. érdekek,, s különösen ,Pét fürdő forgalmának jobb kielégítése érdekéből a mult évi. nyári menetrend tartatna alatt vasár-és ünepnapokon, valamint csütörtökön Veszprémből kiindulólag Székesfehérvárig , közlekedett helyivoflajt a f, évi nyári év?,d alatt is ugyanazon napokon, de csak junius 1-től .szeptember *5-éig bezárólag fog közlekedni. Ezen vonat Veszprémből

nek használata. Budaipest és Galantha. között kizáratik, ., azonkívül pedig a Bécs, illetve Marcheggről Budapestre közlekedő vonatnál bezárólag, Vácztól Budapestig csak a leszálás, a Budapestről Marchéggre,' illétve Bécsbe közlekedő vonatnál pedig Budapesttől bezárólag Váczig csak a felszállás lesz megengedve. Azon czélból, hogy a délutáni gyorsvonattal Bécs felől járó utasok a Pozsony és Galantha között fekvő állomásokra utazhassanak, Pozsonyból Galanthára egy uj'személyvonat helyeztetik forgalomba. E vonat Pozsonyból este .6 órakor indul és Galanthára 7 óra 9 perczkor érkezik. A helyi forgalomnak és a nyaraló közönség érdekeinek kielégítése czéljából ismét megfelelő számbán ' fognak helyi személyvonatok közlekedni és pedig: Budapest és Érsekújvár között május 1-től szep-

A Jutásról jelenleg reggel 4 óra 19 pkor Székesfehérvárra induló vegyesvonat reggel 5 óra 23 pkor fog indulni és az ezen vonathoz Veszprémből csatlakozást közvetítő vonat egyúttal a Jutásról reggel 5 óra, 35 pkor Uj-Dombovárra induló vegyesvonathoz is fog közvetlen 1 csatlakozást közvetíteni. A kis czell—csáktornyai, ukk—tapolczai és türjebalaton szt.-györgyi vonalokon. A mult nyáron Kis Czell és Zala-Egerszeg között mindkét irányban közlekedett és Kis-Czellen a gyorsvonathoz- Budapest felé, illetve, felől csatlakozott személyvonat ismét forgalomba helyeztetik. E vonat Zala-Egerszegről reggel 5 óra 54 pkor indul és Kis-Czellre d. e. 9 óra 7 pkor érkezik, KisCzellről pedig este 6 óra 10 pkor indul és Zala-Egerszegre este 9 óra 18 perczkor érkezik. E vonatok Ukkon Tapolcza telől és felé Türjén pedig Balaton-Szt.-György felől, illetve felé találnak csatlakozást. A zala-egerszeg—kisfalud—szt.-iván—zala-szt. iváni vonalon. A déli vasút Bécs-Ujhely felől jövő gyorsvonatának korábbi közlekedése folytán a Zala-Egerszegről jelenleg d: u. 5 óra 8 perczkor Zala-Szt.-Ivánra induló és az onnét Zala-Egerszegre este 6 óra 53 perczkor visszaérkező vegyesvonat forgalmon kivül helyeztetik és a déli vasút nevezett gyorsvonatához Zala-Szt.-Ivánon a csatlakozást a Zala-Egerszegről d. u. 2 óra 33 pkor induló, illetve oda d. u. 4 óra 1 perczkor érkező vonat fogja közvetíteni. Adéli vasútnak Bécs-Ujhelyről Kanizsára közlekedő esti személyvonatához csatlakozólag KisfaludSzt.-Iván és Zala-Szt.-Iván, illetve Zala-Szt.-Iván és ZalaEgerszeg között egy-egy esti uj vegyesvonat fog köz-

naponta, mely vonat Budapest ny. p. u.-ról reggel 6 óra 15 perczkor indul és Érsekújvárra d. e. 9 óra 19 perczkor érkezik; Érsekújvárról pedig este 7 óra 28 perczkor indul és Budapest ny. p. u.-ra éjjel 11 óra 25 perczkor érkezik. Budapest és Párkány—Nána között ugyancsak május 1-étől szeptember 30-áig bezárólag a mult nyáron forgalomban volt délutáni gyorsított helyi személyvonat ez idén is fog naponta közlekedni. E vonat Budapest ny. p. u.-ról d. u. 2 óra 15 pkor indul és PárkányNánára d. u. 3 óra 58 pkor érkezik, a hol BalassaGyarmat—Léva és Garam-Berzenczfe felé közvetít csatlakozást. E vonatnak forgalomba helyezése folytán a Budapest ny. p. u.-ról d. u. 1 óra 45 pkor Bécsbe induló gyorsvonat Vácz, Nagy-Maroson és PárkányNánán csupán felszállás czéljából állíttatik meg. Továbbá az ellenkező irányban is naponta forgalomba helyeztetik egy helyi személyvonat, mely PárkányNánáról este 6 órakor, N.-Marosról 7 óra 2 perczkor este indul és Budapestre este 8 óra 35 pkor érkezik. Junius 1-től szeptember 3Ó-áig bezárólag Budapestről Párkány-Nánáig egy vonat naponta' közlekedik, mely Budapestről este 7 óra 50 pkor indul és PárkányNánára éjjel 10 óra 14 .perczkor érkezik. Ez utóbbi vonatnak forgalomba helyezése folytán a jelenleg Budapestről 6 óra 30 perczkor Párkány-Nánára induló személyvonat junius 1-étől kezdődőleg csak Nagy-Marosig közlekedik. Budapest és Nagy-Maros között május 1-től szeptember. 30-ig Nagy-Marosról Budapestre egy helyi személyvonat fog közlekedni, mely Nagy-Marosról este 9 óra 12 pkor indul és Budapestre éjjel 10 óra 40, perczkor érkezik. Május 15-étől szeplember 30-áig bezárólag vasár- és ünnepnapokon mindkét irányban egy-egy vonat fog közlekedni, mely Budapestről d. e. 8 óra 40 perczkor indul, illetve Budapestre d. u. 5 óra 25 perczkor érkezik. Május 15-étől szeptember 15-éig bezárólag vasárés ünnepnapokon mindkét irányban még egy-egy vonat fog közlekedni, mely Budapestről d. u. 12 óra 40perczkor indul, illetve Budapestre; d. u. 1 óra 15 perczkor érkezik. Továbbá Nagy-Marostól Budapestig junius l-étől szeptember 30-áig bezárólag naponta egy vonat fog közlekedni, mely Nagy-Marosról Nap-" " reggel 6" óra 45 pert reggel 8 óra 10 pkor érkezik. kor indul és Budapestre Budape Budapest és Vácz között május 15-étől szeptember 15-éig bezárólag vasár- és ünnepnapokon, mindkét irányban 1—1 vonat helyeztetik forgalomba, mely Budapestről d. u. 5 óra 45 pkor indul, illetve Budapestre este 8 óra 5 perczkor érkezik. Junius 1-étől augusztus 31-éig bezárólag pedig mindkét irányban egy-egy személyvonat naponta fog közlekedni, mely Budapestről éjjel 10 óra 45 perczkor indul és Budapestre reggel 6 óra 55 perczkor érkezik. Budapest és Palota-Újpest között. A f. évi április hó 1-je óta Budapestről reggel 5 óra 30 perczkor Dunakeszre induló és onnan reggel 6 óra 35 perczkor Budapestre visszaérkező személyvonat a nyári menetrend életbeléptetése napjától kezdve ismét csak Budálest és Palota-Újpest között fog közlekedni. E vonat pest F

A burfapest—galantha-marcheggi és galantha—zsolnai vonalokon. Budapest és Bécs között a mult nyáron forgalomban volt, s csupán I. oszt. utasokat szállított gyorsvonat junius 1-étől szeptember 15-éig bezárólag ezidén is forgalomba helyeztetik. E vonat Budapest 'ny. p. u-ról d. u. 5 óra 40 pkor indul és Bécsbe csatlakozólag a Karlsbad felé induló gyorsvonathoz este 9 óra 45. pkor érkezik. Az ellenvonat Bécsből este 6 óra 55 perczkor indul és Stadlau állomáson a Karlsbad felől érkező gyorsvonathoz csatlakozva Budapest ny. p.u.-ra éjjel ÍO óra 55 pkor érkezik. Bpest és Berlin között Galantha-Zsolnán át uj kedvező gyorsvonati összeköttetés létesítésé czéljából Budapest, és" Zsolna között Galanthán át mindkét irányban egy-egy uj gyorsvonat helyeztetik forgalomba. E vonat Budapest ny. p. u.-ról este 6 óra 20 perczkor indul, Zsolnára éjjel 12 óra 25 perczkor és Berlinbe másnap d. e. 11 óra 19 pkor érkezik; az ellenkező irányban közlekedő gyorsvonat pedig Berlinből d. u. 4 óra 25 pkor, Zsolnáról éjjel 3 óra 35 pkor indulva Budapest ny. p. u.-ra másnap d. e. 9 óra 45 pkor érkezik. Ezen uj gyorsvonatokhoz Pozsonyból Budapestre és Viszont Galanthán közvetlen csatlakozás létesíttetik. A Budapest ny. p. udvar és Zsolna közt közlekedő éjjeli személyvonatok menetrendje akként módosittatik, hogy e vonat Budapestről már este 9 óra 5 perczkor, Galantháról éjjel 3 órakor indul és Zsolnára d. e. 8 óra 25 perczkor. érkezik; az ellenvonat pedig Zsolnáról este 9 órakor, Galantháról éjjel 2 óra 54 perczkor indul és Budapestre reggel 7 óra 55 pkor érkezik. Ezen vonatok közlekedése folytán a nyári erősebb forgalomra való tekintettel a Budapest ny. p. u.-ról este 9 óra 35 perczkor pi ' Marchegg, illetve Bécsbe ' induló ' 1 " és ' onnét Budapest Buda ny. p. u.-ra reggel 7 óra 5 perczkor érkező személyvonatnál a szomszéd forgalmú meuetjegyek-

való' jelenlegi Palota-Újpesten a fel-, illetve leszállás nemcsak a Budapest és Bécs között közlekedő éjjeli személyvonatoknál, hanem még a következőknél is kizáratik, éspedig

" " ^ 12 KÖZTELEK, 1899: JULIUS HO 12. a leszállás a budapest—galantha—marcheggi irányban, a budapest ny. p. u.-ról Bécsbe d. e , , 9 óra 15 perez, a Galanthára este 9 óra 5 perez, az Érsekújvárra d. u. 2 óra 35 pkor, a Nagy-Marosra d. ú. 12 óra 25 pkor és d. u. 4 óra 40 pkor induló vonatoknál az ellenkező irányban pedig kizáratik a felszállás a Bécs., illetve Marcheggről d. u. 5 óra 55 perez, a Galantháról reggel * 7 óra 55 pkor és a Párkány-Nánáról este 8 óra 35 perczkor, a Nagy-Marosról éjjel 10 óra 40 pkor, meg a Váczról este 8 óra 5 perczkor Budapestre érkező vonatoknál. Bezárólag május 7-tőL bezárólag szeptember hó 17-éig Pozsony és Bécs között vasár- és ünnepnapokon kedvező időjárásnál mindkét irányban egy-egy helyi 1 személyvonat fog közlekedni, mely Bécsből reggel 6 óra 20 pkor indul és Pozsonyba, d. e. 8 óra 19 perczkor érkezik, Pozsonyból pedig eSte 8 óra 40 pkor indul és Bécsbe éjjel 10 óra 27 pk»r érkezik. A párkánynána—léva—garamberzenczei vonalon. Léva és Garam-Berzencze között junius 1-étől augusztus 31-ig bezárólag egy-egy vonat helyeztetik forgalomba. E vonat csatlakozólag a Párkány-Nánárc' J - "

induló vegyesvonatnák egyidejű megszüntetése mellett ~~!y u j vegyesvonat hely '1 reggel 7 óra 19 pe: óra 13 pkor érkezik, A budapest—miskolcz—lawocznei és miskolcz—kassai vonalakon. A Tátrafürdőkbe utazó közönség részére a mult évben Budapestről Kassán át Poprád-Felkáig és viszont forgalomban volt éjjeli gyorsvonat ezidén is junius 15-étől szeptember 15-éig bezárólag forgalomba helyeztetik. Ezen vonat Budapest k. p. u.-ról éjjel 10 óra 40 perczkor indul és Kassára, reggel 4 óra 28 perez, Poprád. Felkára reggel 7 órakor érkezik, Poprád-Felkáról vissza pedig este 9 óra 50 perczkor, Kassáról éjjel 12 óra 35 pkor indul, és Budapest k. p. u.-ra reggel 6 óra 55 pkor érkezik, , t. A fürdőévad tartamára, vagyis junius. 15-étől. augusztus 31-éig bezárólag Munkács és Szolyva-Hársfalva között mindkét irányban naponta egy tehervonat személyszállítással közlekedik, mely Munkácsról d. e. 8 óra 21 pkor indul és Szolyva-Hársfalvára d. e. 10 óra 24 perczkor érkezik; Szolyvá-Hársfalváról pedig d. u. 5 órakor indul és Munkácsra este 6 óra 52 pkor érkezik. A miskolcz—füleki vonalon. A Miskolczról jelenleg ellénkező irányban pedig Garam-Berzenczéről este. 6 d. u. 3 óra 1 pkor Fülekre induló vonat Miskolczon a órakor ind\}l és Lévára este. 10 órakor .érkezik. Kassa felől érkező személyvonathoz csatlakozni fog. A pozsonyujváros—ujkomáromi vonalon uj menetrend Feléd és Balogfalva között a nyári menetrend tartamára lép' életbe, mely szerint Pozsony-Ujváros és Uj-Komárom Rimaszombat felől, illetve felé való csatlakozással, között mindkét irányban két-két, Pozsony-Ujváros és mindkét irányban egy-egy, személyszállító tehervonat Dünaszerdahely között egy-egy, Dunaszerdahely és Uj- indíttatik, mely Feledről d. u. 3 óra 51 perczkor indul és Balogfalvára d..u. 4 óra 19 pkor érkezik; BaíogKomáiom között egy egy vonat fog közlekedni. A budapest—hatvan—ruttkai vonalon. A jelenleg falváról pedig este 8 óra Í8 pkor indul és Feledre este Budapest k. p. u.-ról reggel 7 óra 30 perczkor Rutt- '9 óra 15 pkor érkezik. kára induló és az onnét Budapestre este 9 óra 25 A kassa—legenyemihályi vonalon a'Legenye-Mihályípkor érkező gyorsvonat Ruttkán ismét a kassa—oder- ról jelenleg d. e. 10 óra 31 pkor Kassára érkező vegyesbergi vasút gyorsvonatához Oderberg felé, illetve felöl vonat csatlakozást nyer Kassán a kassa-oderbergi vasút fog esatlakozni, miáltal Ruttkán, illetve Zsolnán át a helyi vonatához Igló felé. gyorsvonáti összeköttetés Bécscsel újra helyreállittatik ; A budapest—kolozsvár—predeáli és a budapest— a Fülekről, illetve Budapestről csatlakozólag jelenleg arad—tövisi vonalakon. A jelenleg Kolozsvár és Arad Ruttkára d. e. 9 óra 22 pkor érkező személyszállító felől délután Budapest k. p. u.-ra egyesítve érkező és gyorstehérvonat Ruttkára már reggel 7 óra 29 pkor innét ugyanezen irányokba egyesítve, induló délutáni fog érkezni, az ellenkező irányban pedig a Ruttkáról gyorsvonatok, Budapest és Szolnok között ismét elkülöjelenleg d. u. 5 óra 40 pkor Fülekre, illetve csatlakozó- nítve fognak közlekedni és a budapest—aradi gyorslag Budapestre induló személyszállító gyorstehervonat vonatok Arad és Tövis, illetve Predeál között folytatást . este 8 óra 45 pkor fog indulni, miáltal e vonatok nyernek s Predeálon ismét közvetlenül csatlakoznak a Ruttkán'csatlakozást nyernek a kassa—oderbergi vasút román vasút gyorsvonatához Bukarest felé, illetve felől. Oderberg felé induló, illetve Kassa felől érkező személyE vonat, ugy mint az előző években, Budapest és vonatához. Brassó között I. és II. oszt. Brassó és Predeál, illetve Bukarest között csak I. oszt. kocsikkal fög közlekedni. Az alább nevezett gyorsvonatoknál a rendes, illetve a feltételes megállás csekély igénybevétel miatt a köA predeáli gyorsvonat Budapest k. p. u.-ról a jelenvetkező állomásokon, illetve megállóhelyeken meg- legi gyorsvonatu csatlakozásokon kivül még a Grácz szüntettetik és pedig a Budapestről d. u. 3 óra 45 felől' érkező gyorsvonathoz is fog csatlakozni és a miatt perczkor Ruttkára induló gyorsvonatnál Péczelen és Budapestről d, u. 2 óra 15 pkor, Aradról este 7 óra Znio-Vár alján, a Ruttkáról Budapestre d. u. 12 óra 50 18 perez, Tövisről éjjel 12 órakor indul és Predeálba perczkor érkező gyorsvonatnál Znió-Váralján és Lánya- ugy mint a mult évben reggel 6 óra 26 perczkor, Bukabányán, a Budapestről reggel 7 óra 30 pkor Ruttkára restbe pedig d. e. 11 óra 20 perczkor (l eleteurópai idő) induló és az onnét Budapestre este 9 óra 25 perczkor érkezik; az ellenvonat pedig Bukarestből d: u. 5 óra érkező gyorsvonatnál Kis-Terennén és Pribóczon. 40 pkor (keleteurópai időben) indul és Tövisre másnap éjjel 3. óra 18 perez, Aradra reggel 8 óra 8 perez, A helyi forgalom kielégítése czéljából a budapest— hatvani vonalrészen a következő helyi vonatok helyez- Budapest k. p. u.-ra d. u. 1 óra 10 pkor érkezik. tetnek forgalomba és pedig a nyári menetrend tartaA délutáni kolozsvári gyorsvonat ellenben Budamára naponta a Budapestről d. u. 1 óra 30 perczkor pestről az arad—predeáli gyorsvonat előtt, vagyis d. u. induló és Gödöllőre d. u. 2 óra 40 pkor érkező vonat, 1 óra 55 pkor indul és Kolozsvárra éjjel 10 óra 8 május 15-étől: szeptember 80-ig bezárólag a Hatvanból perczkor érkezik. Ezen vonat Rákoson, Nagy-Kátán és reggel 6 óra 52 pkor induló és Budapestre d. e. 8 óra ' Uj szászon rendesen, Tápió-Szelén pedig feltételesen áll 45 pkor érkező helyi vonat; május 15-étől szeptember meg. Ellenben a Budapestről d. u. 2 óra 15 perczkor 15-éig bezárólag ünnep- és vasárnapokon a Hatvanból Arad felé induló gyorsvonat Tápió'Szelén nem áll még ; este 8 óra 38 pkor induló és Budapestre éjjel 10 óra Rákoson, Nagy-Kátán és Ujszászon pedig csak felszálló 50 pkor érkező, valamint a Budapestről reggel 7 óra utasok által lesz használható. 35 pkor induló és Hatvanba d. e. 9 óra 30 perczkor A Budapest k. p. u.-ról Kolozsváron és Predeál éikező helyi vonat. felé este 9 óra 15 pkor induló, valamint a Predeál Az utóbbi vonatnak közlekedési tartama alatt ünnep- felöl Budapest k. p. u.-ra reggel 7. óra 50 pkor érkező és vasárnapokon a Budapestről reggel Kassa felé közgyorsvonat Maros-Ujvár megállóhelyen és Kolozs-Kara 1 lekedő személyvonat a budapest—turai vonalrészen, állomáson, a Kolozsvárról Budapest felé reggel 5 óra Aszód állomás kivételével, csak a felszálló utasok által 23 pkor induló gyorsvonat pedig Jegenye gyógyfürdő vpbetö igénybe. -megállóhelyen a fürdőévad tartama alatt feltételesen A jelenleg Hatvanból d. u. 3 óra 32 pkor Buda- ismét meg fog állani. Ellenben csekély igénybevétel pestre induló személyvonat csak Gödöllő és Budapest miatt megszüntettetik a megállás a következő vonatokközött tartatík forgalomban. nál és állomásokon és pedig : a Budapest k. p. u.-ról Május 15-étől szeptember'30-áig bezárólag naponta este 9 óra 15 perczkor induló gyorsvonatnál Sáp álloPászthótól Hatvanig egy tehervonat rendeztetik be sze- máson ; a Predeál felől reggel 7 óra 50 pkor Budapestre mélyszállításra, mely Pászthóról reggel 5 óra 10 pkor érkező gyorsvonatnál Sáp és Tör.ök-Szt.-Miklós állomáindul és Hatvanba reggel 6 óra 33 pkor érkezik, s ott sokon ; a Predeálról Tövisen át Budapestre közlekedő közvetlen csatlakozást talál a Budapestre d. e. 8 óra gyorsvonatnál Berzován, a Budapestről Aradon át • 45 pkor érkező vonathoz. Predeálra közlekedő mindkét irányú gyorsvonatnál Békés-Földváron és Berzován; az Aradon át Budapest A zólyom—zólyombrezól és zólyombrezó—erdó'köz— tiszolczi vonalokon. Junius 1-től augusztus 31-éig bezáró- és Gyulafehérvár hözött közlekedő mindkét irányú gyorsvonatnál Lökösházán. Budapest és Nagy-Káta kölag vasár- és ünnepnapokon Zólyom és Szliács között zött május 15-étől szeptember 15-éig bezárólag vasár'mindkét irányban egy-egy tehervonat rendeztetik be és ünnepnapokon mindkét irányban egy-egy uj helyi ismét személyszállításra, mely Zólyomból Szliácsra d. u. 2 órakor indul, az ellenvonat pedig Szliácsról Zólyomba vonat fog közlekedni, mely Budapest k. p. u.-ról d. u. 12 óra 10 pkor indul és Nagy-Kátára d. u. 2 óra 37 éjjel 10 óra 42 pkor érkezik. pkor érkezik, Nagy-Kátáról pedig este 8 óra 10 pkor Ugyancsak vasár- és ünnepnapokon a jelzett időben indul és Budapest k. p. u.-ra éjjel .10 óra 30 perczkor még Zólyom-Brezóról is este. 9 órakor egy személyérkezik. . szállító tehervonat indíttatik Beszterczebányára, ahova ézen vonat éjjel, 11 óra 5 pkor érkezik. A jelenleg Nagy-Váradról d. u. .1 óra 22 perczkor , ... Zólyom-Brezó és Breznóbánya közt a nyári menet- Csúcsára induló vegyesvonat a csúcsa—kolozsvári rend tartamára vasár- és ünnepnapokon mindkét irány- vonalrészre is kiterjesztetik. E vonat Nagy-Váradról ban egy-egy személyszállító vonat fog forgalomba hed. u. 12 óra 20 perczkor indul és Kolozsvárra este lyeztetni, mely Breznóbányáról d. u. 12 óra 6 pkor 7 óra 4 pkor érkezik. indul s Zólyom-Brezóra d. u. 12 óra 34 pkor érkezik, Ezen vonatnak Kolozsvárig való folytatása folytán a hol az 1 óra 30 pkor Zólyom felé induló vonathoz a Bánffy-Hnnyadról jelenleg d. u. 2 óra 6 pkor Kolozscsatlakozik; az ellenkező irányú vonat pedig, a Zólyom várra induló tehervonatnál a személyszállítás megszünfelől este 8 óra 42 pkor .Zólyom-Brezóra érkező vonat, tettetik és a jelenleg Budapestről d. e. 8 óra 30 pkor hoz csatlakozólag Zólyom-Brezóról este 8 óra 57 pkor Rrassóra induló személyvonatnál a szomszéd forgalmú indul s Breznó-Bányára este 9 óra 30 pkor> érkezik. menetjegyek használatának kizárása a csúcsa—bánffyA -Tiszolcziról jelenleg.,d. ; u. 3 óra 43 - pkor . Erdőközre hunyadi vonalrészré is ki terjesztetik.'

-

—

-

,

56 SZAM. 9-ífe ÉVFOLYAM. Brassó és Predeál között junius 1-től szeptember 30-áig bezárólag minden csütörtökön, vasár- és ünnepnapon, valamint a görögkeleti ünnepnapokon a román államvasuti vonathoz csatlakozással mindkét irányban egy-egy személyvonat helyeztetik ismét forgalomba. Továbbá minden vasár- és ünnepnapon, valamint a radnai buesunapokon Mária-Radnától Aradig egy helyi vonat indíttatik, minek folytán ezen napokon a Tövisről este 8 óra 57 pkor Aradra érkező személyvonatnál Mária-Radna és Arad között a szomszédos' forgalmú és menettérti jegyeknek használala k A helyi vonat Mária-Radnáról este 7 óra 2 pkor indul és Aradra este 8 óra 23 pkor érkezik. Az Aradról este 6 óra 35 pkor induló tehervonat Nária-Radnáig naponta személyszállításra rendeztetik be. A debreczen—sáránd—derecskei vonalon. A SzepesSóstóra kirándulóknak Debreczenbe való. visszautazhatása. érdekéből május 15-től szeptember 15-ig vasárés ünnepnapokon Derecskéről este 8 órakor Jegy fürdővonat fog Debreczenig közlekedni, a hová e vonat este 9 óra 25 pkor érkezik. ' A szstmá—fehérgyarmati vonalon a szatmári hetivásárok napjain, vagyis minden szerdán, valamint a szatmári országos vásárok napjain Szatmárról Fehérgyarmatig egy tehervonat személyszállításra rendeztetik be. E vonat Szatmárról d. u. 1 óra 60 pkor indul és Fehér-Gyarmatra d. u. 3 óra 50 pkor érkezik. A Szatmárról jelenleg d.,e. 9 óra 23 pkor FehérGyarmatra induló vegyesvonat a jelenlegi csatlakozáson kivül még a Debreczen felőli személyvonathoz is nyer csatlakozást. A nagyvárad—püspökfürdő—felixfürdöi vonalon, mult nyáron közlekedett vonatokon kivül a fürdőévad tartamára vagyis május 1-étől szeptember 15-éig bezárólag mindkét irányban még egy-egy uj személyvonat helyeztetik forgalomba, mely Nagyváradról reggel 7 óra 30 , perczkor indul, a fürdőkből pedig Nagy-Váradra d. e. 9 óra 5 perczkor érkezik. A marosludas—beszterczei vonalon jelenleg MarosLudasról minden kedden d. u. 4 óra 20 perczkor Báldra induló és az onnét Ma^os-Ludasra reggel 6 óra 48 perczkor érkező tehervonatnál a személyszállítás a báld—nagyezég—budatelkei vonalrészre is kiterjesztetik, mely vonat a keddi napon kivül minden pénteken és vasárnap is fog közlekedni. A jelenleg Maros-Ludasról d. e. 9 óra 10 perczkor Beszterczére, valamint az innét d. u. 5 óra 55 perczkor Nagy-Czég—Budatelkére induló személyszállító tehervonat a hétfői napon kivül még minden csütörtökön és szombaton is fog közlekedni. A kis-kapus—nagyiszebeni vonalon május 15-étől szeptember 15-éig bezkrólag Nagy-Szebenből d. u. 3 órakor Vízakna községig és onnan este 7 óra 44 perczkor vissza Nagy-Szebenbe közlekedő fürdővonatok az idén ismét naponta helyeztetnek forgalomba. A nagy-szeben—nagy-talmács—vöröstoronyi vonalon. A jelenleg Nagy-Talmács és Vöröstorony között közlekedő személyszállító vonatok május 1-étől kezdve Olthid kitérőnél hozatnak a nagyszeben—fogarasi vonal vonataihoz csatlakozásba. Junius 1-étől szeptember 30-áig vasárnap- és ünnepnapokon következő kiránduló vonatok helyeztetnek forgalomba és pedig: ' Nagy-Szeben és Vöröstorony között mindkét irányban egy-egy vonat, mely Nagy-Szebenből d. u. 1 órakor Olthid kitérőről, d. v. 2 óra 10 perczkor indul és Vöröstorony m. h.-re d. u. 3 óra 1 perczkor érkezik; az ellenkező irányban pedig' Vöröstorony m. h.-ről este 7 óra 44 perez, Olthid kitérőről este 8 óra 38 perczkor indul és Nagy-Szébenbe este. 9 óra 48 pkor érkezik., Továbbá csatlakozólag a reggel Fogarasról és NagySzebenből induló vonatokhoz ünnep- és vasárnapokon Olthid kitérőtől reggel 6 óra.35 perczkor egy kiránduló vonat indul Vöröstoronyra. A brassó—zernesti vonalon ugy mint az előző években mindkét irányban egy-egy harmadik vegyesvonat helyeztetik forgalomba, mely Zernestről este 7 óra 20 . perczkor indul és Brassóra este 8 óra 34 perczkor érkezik ; Brassóról pedig este 9 óra 15 perczkor indul és Zernestre éjjel 10 óra 38 perczkor érkezik. A brassó—kézdivásarhelyi és sepsi-szt.-györgy—csikgyimesi vonalokon. Julius 15:étől szeptember 15-éig vasárés ünnepnapokon Tusnádról este 6 óra 57 perez, Sepsi, Szt-Györgyről este 8 óra 47 perczkor indul és Brassóra az. Aradon át Budapest felé közlekedő gyorsvonathoz csatlakozólag este 10 óra 4 perczkor érkezik. ' A szolnok—hódmezővásárhelyi vogalon jelenleg Szentesről reggel 5 óra 55 pkor Szolnokra induló és onnét este 8 óra 30 pkor Szentesre érkező vegyesvonat a szentes-^hódmezővásárhelyi vonalrészre is kiterjesztetik. E vonat mint személyvonat H.-M.-Vásárhelyről SzegedRókus felőli csatlakozással reggel 4 óra 43 pkor indul és Szolnokra d. e. 9 óra 53 pkor érkezik, az ellenkező irányban pedig Szolnokról ugy mint jelenleg d. u. 4 óra 48 pkor indul és H.-M.-Vásárhelyre este 9 óra. 49 pkor érkezik, a hol csatlakozik a személyvonathoz SzegedRókus felé. Ellenben a jelenleg H.-M.-Vásárhelyről reggel 7 óra 40 perczkor Szolnokra induló és az onnét este 6 óra 57 pkor H,-M.-Vásárhelyre érkező vegyesvonat a szentes—hódméizővásárhelyi vonalrészen beszüntettetié. A mezőtúr—mezőhegyesi vonalon a Tót-Komlósról . Orosházára heténkint kétszer, reggel 4 óra 30 pkor induló vegyesvonat csekély igénybevétel miatt hetenkint csak egyszer és pedig minden csütörtökön fog közle-

A budapest—orsovai vonalon közlekedő összes gyors, vonatok. Kőbányán csak feltételesen fognak mégállani

— . .

56. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. Kecskeméttől Czeglédig egy gyorstehervonat rendeztetik' be személyszállításra, mely Kecskemétről d. u. 12 óra 28 pkor indul és Czeglédre d. u. 2 órakor, érA budapest—lajosmizsei vonalon jelenleg Lajos-' Mizséről Budapest ny, p. u.-ra éjjel 11 órakor érkező ! vegyesvonat Lajos-Mizsóről d. u. 4 óra 6 perczkpr fog indulni és Budapest ny. p. u.-ra este 8 óra 45 pkor A kecskemét—tiszeughi—révi vonalon. Tisza-Ughi— Révről jeleríleg d. u. 4 óra 55 pkor Kecskemétre érkező, valamint az onnét d. u. 5 óra 35 pkor TiszaUghi-Révre induló vonatoknak egyidejű megszüntetése mellett mindkét irányban egy-egy uj vegyesvonat helyeztetik forgalomba, mely Kecskemétről reggel 4 óra 20 perczkor indul és Tisza-Ughi-Révre reggel 5 óra. 5.7 pkor érkezik, illetve- Tisza-Ughi-Révről este 7 óra 30 pkor indul és Kecskemétre este 9 óraknr érkezik. A valkány—varjasi vonalon jelenleg Valkányról d. e. 9 óra 25 pkor Varjasra induló személyvonat Valkányról a Budapest felől érkező személyvonathoz való csatlakozásban már reggel '6 óra 30 pkor indul és Varjasra d. e. 8 óra 47 perczkor érkezik. A temesvár— buziási vonalon a fürdőévad tartamára és pedig június 1-től szeptember 15-ig a mult évben is közlekedett egy-egy személyvonat ismét forgalomba helyeztetik. E vonat Buziásról d. e. -11 óra 25 pkor indul és Temesvár-Józsefvárosra d. u. 12 óra 25 pkor érkezik, Temesvár-Józsefvárosról pedig d. u. 2 óra 40 pkor indul és Buziásra d. u. 4 óra 14 pkor érkezik. A versecz—marosillyei vonalon a dévai hetivásárok napjain, vagy minden szombaton és vasárnap, továbbá a dévai országos vásárok és megyei gyűlések napjain, Maros-Hlye és Dobra között mindkét irányban egy-egy . helyi vonat helyeztetik forgalomba, mely Maros-Hlyéről Déva felől való csatlakozásban d. u. 5 óra 25 pkor indul és Dobrára d. u, 5 óra 44 pkor érkezik, viszont Dobráról este 6 óra 20 pkor indul és Maros-Illyére este 6 óra 40 pkor érkezik. Lúgos és Buziás között vasár- és ünnepnapokon . junius 1-től szeptember 15-éig bezárólag mindkét irányban szintén egy-egy uj személyvonat fog közlekedni, mely Lúgosról d. e. 9 óra 10 perczkor indul és Buziásra d. e. 10 óra 14 perczkor érkezik, az ellenkező irányban pedig Buziásról este 8 óra 50 perczkor indul és Lúgosra este 10 órakor érkezik. Versecz és Buziás között ünnep- és vasárnapokon ' junius 1-től bez. szeptember 10-ig egy-egy vonat helyeztetik forgalomba, mely Verseczről reggel 6 órakor indul és Buziásra d. e. 9 óra 40 perczkor indul és Verseezre este 9 óra 48 perczkor érkezik. A jassenova—aninai vonalon a Marillavölgybe és Steierlakra való utazási menettartam megrövidítése czéljából junius 1-tŐl augusztus 31-éig bezárólag mindkét irányban egy-egy személyvonat ez idén'is helyeztetik forgalomba, mely Jassenováról d. e. 9 óra 20 perczkor indul és Aninára d. u. 1 óra 51 perczkor érkezik, Aninára d. u. 12 óra 30 perczkor indul .és Jassenovára d. u. 5 órakor érkezik. Ezen vonatok közlekedésének tartalma alatt a jelenleg Jassenováról d. e. 9 óra 25 perczkor Aninára induló és az onnét d. u. 4 óra 51 perczkor Jassenovára visszaérkező vegyesvonatok nem. fognak közlekedni. A budapest—belgrádi volnalon mindkét gyorsvonatnál O-Keéren és Becskán csekély igénybe vétel miatt a megállás beszüntettetik. A kis-körös—kalocsai vonalon a mult nyáron közlekedett egy:egy reggeli személyvonat ez idén is forgalomba helyeztetik. E vonat Kalocsáról reggel 5 óra 13 perczkor indul és Kis-Kőrösre reggel 6 óra ,3ö pkor érkezik; az ellenkező irányban pedig Kis-Kőrösről réggel 7 óra 20 perczkor indul és Kalocsára d. e. 8 40 perczkor érkezik. A szeged-rókus—szabadkai vonalon Palics és SzegedRókus, valamint Palics és Szabadka között junius 1-étől i szeptember 15-éig bezárólag vasár- és ünnepnapokon egy-egy fürdővonat következőleg fog közlekedni. Indulás Szeged-Rókusról d. u. 1 óra 15 perczkor Palicsra és onnan este 9 óra 5 perczkor, vissza Szeged-Rókusra; Szabadkáról pedig d. u. 5 óra 10" pkor Palicsra s onnét vissza Szabadkára este 8 óra 10 pkor. A szabadka—dáljai és az ujdombovár—-b.-bródi vonalokon Budapestnek Boszniával való összeköttetésének megrövidítése czéljából Szabadka—Dálja—Bosna-Bród k,özött mindkét irányban s mindhárom kocsiosztályt szállító gyorsvonat ez idén ismét forgalomba helyeztetik. Ezen gyorsvonat Szabadkáról csatlakozással a gyorsvonathoz Budapest felől, este 6 óra 22 pkor indul és Dáljára este 9 óra 28 perczkor Bosna-Bródba éjjel 12 óra 20 perczkor érkezik, a hol közvetlenül csatlakozik a bosna-herczegovinai államvasút személyvonatához Sarajevo felé; az ellenkező irányban pedig B.-Bródról ugyancsak közvetlen csatlakozással a bosná-herczegovinai államvasút személyvonatához Sarajevo felől éjjel 3 óra 10 perczkor indul és Dáljára reggel 6 óra 7 perczkor, Szabadkára pedig d. e. 9 óra 27 perczkor érkezik, a hol közvetlenül csatlakozik a gyorsvonathoz 1 Budapest felé. '

KÖZTELEK, 1899. JULIUS HÖ 12.

1085

Ezen gyorsvonatnak forgalomba helyezése folytán irányban pedig Fonyód-Fürdőtelepről este 7 óra 5 pkor a jelenleg Szabadkáról este 6 óra 32 pkor Dáljára indul, és Kaposvárra este 10 órakor érkezik. induló személyvonat csak Zomborig fog közlekedni; a A somogy—szobb—balaton-szt.-györgyl vonalon junius jelenleg Dáljáról reggel 8 óra 47 pkor Szabadkára ér- 15-étől augusztus 31-éig bezárólag vasár- és ünnepkező személyvonat, helyett pedig Zomborról Szabadkára napokon mindkét- irányban az idén is egy-egy fürdőegy uj személyvonat helyeztetik forgalomba, mely Zom- vonal fog közlekedni, mely Somogy-Szobbról d. e. 11 borról reggel 4 óra 46 pkor indul és Szabadkára reggel óra 40 perczkor indul és Balaton—Szt.-Györgyre d.. u. 6 óra 55 pkor érkezik. 2 óra 48 perczkor érkezik; Balaton—Szt.-Györgyről Zombor és Nemes-Militics között junius 1-től augusz- pedig este 7 óra 15 perczkor indul és Somogy-Szübbra tus 31-ig bezárólag vasár- és ünnepnapokon ugy mint éjjel 10 óra 29 perczkor érkezik.. a.mult nyáron egy tehervonat személyszállítással renr A dugaselo—novskai és banovajaruga—pakréci vonadeztetik be, mely vonat Zomborból ,d. u. 1 óra 4 pkor lakon. A lipiki fürdőközönség igényeinek kielégítése indul és Nemes-Militiesre d. u. 1 óra 31 pkor érkezik. czéljából Dugaselo—Banovajaruga—Pakrae között DugaA jelenleg Brádról éjjel 12 óra 1 pkor Pécsre és selon a nappali gyorsvonatokkal csatlakozásban mindaz onnét este 8 óra 15 pkor Bródról induló személy- két irányban, ugy mint mult évben egy-egy közvetlen vonat csak Pécs és Eszék, illetve Bród és Boszna-Bród személyvonat helyeztetik forgalomba. E vonat Pakracközött tartatik fenn. Továbbá Boszna-Bród és Bród kö- ról d. e. 8 óra 35 perczkor, Lipikről 8 óra 49 pkor zött mindkét irányban egy-egy uj vegyesvonat indít- indul és Dugaselóra d. u. 1- órakor érkezik; az ellentatik, . mely' Boszna-Bródon a boszna—herczegovinai kező irányban pedig Dugaseloról d. u. 2 óra 4 pkor államvasutak Tuzla és Boszna-Bród közötti egy-egy uj indul Lipikre este 6 óra 4 perczkor és Pakraczra este vegyesvonatához, Bródon pedig Zágráb, Zimony és Eszék 6 óra 30 perczkor érkezik. felé, illetve felől nyer csatlakozást. E vonatoknak forgalomba helyezése folytán a jeEzen vonat Boszna-Bródból d. u. 1 órakor indul lenleg Pakracról Banovajarugára reggel 7 óra 50 pkor és Bródba d. u. 1 óra 11 pkor érkezik, az ellenvonat induló és az onnét Pakraczra este 7 órakor érkező pedig Bródról d. u. 2 óra 27 pkor indul és Boszna- vegyesvonatok beszüntettetnek. Bródba d. 2 u óra 38 pkor érkezik. A zágráb—csáktornyai és zabok—krapina—tepliczA- Bródból reggel 4 órakor Pécs felé induló személy- krapinai vonalakon. A Csáktornyáról jelenleg Zágrábba vonat már Boszna-Bródból fog közlekedni, honnét éjjel . d. e. 10 óra 54 perczkor érkező vegyesvonat Zágráb3 óra 20 pkor indul. ban Bród felé közvetlen csatlakozást nyer. A baja—zombor—újvidéki vonalon Zombor és Újvidék Zapresic és Zabok-Krapina—Teplitz és folytatólag között mindkét irányban egy-egy harmadik vonat he- Krapina között a mult évben naponta forgalomban volt lyeztetik ismét forgalomba, mely Zomborból, Baja és fürdővonatok az idén junius 1-étől szeptember 15-éig Szabadka felőli csatlakozással reggel 7 órakor indul és bezárólag helyeztétnek forgalomba. E vonat Krapináról Újvidékre d. e.' 10 óra 31 pkor érkezik, a hol csatla- d. e. 10 óra 57 perczkor Zabok-Krapina-Tepliczről d. e. kozást talál a személyvonathoz Budapest felé; az ellen- 11 órá 50 perczkor indul és Zapresiczre d. \i. 12 óra kező irányban pedig a Belgrád felöl jövő gyorsvonat- óra 54 perczkor érkezik, a hol a déli vasút vonatához hoz csatlakozólag Újvidékről reggel 7 óra 55 perczkor Steinbrück felé csatlakozik; az ellenirányban pedig, indul, Zomborba d. e. 11 óra 30 pkor érkezik és csatla- csatlakozással á déli vasút vonatához Zágráb felől, kozik a személyvonathoz Szabadka felé. Zapresiczről d. u. 1 óra 40 perczkor, Zabok-KrapinaAz india—vinkoveel vonalon a Vinkovczéről jelenleg Tepliczről d. v. 2 óra 48 perczkor indul és Krapinára déli 12 órakor Mitroviczára induló vegyesvonat a Mitro- d. u. 3 óra 32 perczkor érkezik. viczáról d. u. 3 óra 25 pkor Indiára induló vegyesVárasd és Várasd—Teplicz között a mult évben vonathoz csatlakozásba hozatott. vasár- és ünnepnapokon forgalomban volt egy-egy A borovo—vukovári vonalon. Az Eszék és Arad kő- vonat az idén is ugyanazon napokon, junius 1-étől zött megszüntetendő éjjeli személyvonatokhoz Borovón szeptember 15-éig bezárólag fog közlekedni. Ezen vonat Varasdról d. 2 óra 15 perczkor indul és Varasdcsatlakozó vegyesvonatok sztntén megszűnnék, ellenben a Szabadka és Boszna-Bród között forgalomba helye- Tepliezreí d. u. 2 óra 30 perczkor érkezik; Varasdzendő gyorsvonatokkal való csatlakozás létesítéséről Tepliczről pedig d. u. 2 óra 50 perczkor indul és Varasdra d. u. 3 óra 5 pkor érkezik. gondoskodva van. A nyári menetrendre vonatkozó egyéb részletes Az eszék—ujkapellá—batrinai vonalon. Eszék és Nasic között a slavoniai drávavidéki h. é. vasút belisce— adatok ugy a menetrendhirdetményekből, valamint az prandanovei vonalának megnyitása napjától kezdve állomásokon a kapusok, illetve személypénztáraknál nemkülönben a városi menetjegy irodákban darabonkint mindkét irányban egy-egy vegyesvonat fog közlekedni. E vonat Nasicról d. e. 8 óra 30 perczkor' indul és 30 fillérért kapható menetrendkönyvecskékből vehetők ki. A jelenlegi menetrendből az uj menetrendbe való átEszékre d. e. 11 óra 23 pkor érkezik, Eszékről - pedig menetre nézve a t. ez. közönség a következőkre figyeld. u. 3 óra 25 pkor indul és Nasicra este 6 óra 9 pkor meztetik : A budapest—galantha—zsolnai vonalon, a érkezik. Budapest ny. p. u.-ról d. u. 6 óra 20 perczkor Zsolnára A budapest -fiumei vonalon. A nappali gyorsvonatok induló berlini gyorsvonat április 30-ka és- május 1-je Fiúméban, a Fiume—Velencze és Fiume—Ancoha között közötti éjjelen még nem fog közlekedni. hetenkint kétszer közlekedő gyorshajókkal és ezek által A jelenleg este 10 óra 45 perczkor Zsolna-felé különösen Róma felé, illetve felől az olasz vasutak induló személyvonat április hó 30-án Budapestről már vonataival ugyanazon napokon, mint jelenleg a f. évi nem indíttatik, Zsolna-felé tehát már nyári menetrend tartama alatt is közvetlen csatlako- e naptól kezdve aa csatlakozást BudapestrSl este 9 óra 5 perczkor zásban lesznek és pedig a Budapest—Fiume irányú induló vonat közvetíti. gyorsvonat minden hétfőn és csütörtökön az Anconába, A budapet—kolozsvár—predeáli és a budapest—arad— kedden és szombaton pedig.a Velenczébé menő hajóval; a Fiume—Budapest irányú gyorsvonat pedig minden tövisi vonalakon. A Budapest k. p. u.-ról április 30-án kedden és pénteken a Velenczéből, csütörtökön és d. u. 1 óra 55 pkqr induló gyorsvonat, már Predeálig vasárnap az Anconából érkező gyorshajóval ' áll köz- fog közlekedni, ellenben a predeál—arad—budapesti irányban közlekedő gyorsvonat az április 30-ka és május vetlen csatlakozásban. Ezen vonatok Fiúméban azon napokon, a melyeken 1-je közötti éjjelen Predeál—Tövis—Arad között még hajóösszeköttetés van, a hajóra,-- illetve hajóról való nem fog forgalomba helyeztetni, hanem május 1-én reggel csak Aradról fog indíttatni és Szolnoktól Budaátszállás megkönnyítése czéljából, ezentúl is a kikötőpestig még a Kolozsvár felől közlekedő gyorsvonattal helyre. állíttatnak. A Fiumö felől Budapestre este 8 óra 35, perczkor egyesítve továbbittatik. A budapest—kolozsvári délutáni gyorsvonat, mely érkező gyorsvonatnál Kaproncza állomáson az eddigi feltételes megállás helyett rendes megállás rendszere- jelenleg Szolnokig az aradi gyorsvonattal egyesítve sittetik. Ellenben Budapest, k. ,p...u,-ról d. u. 3 órakor közlekedik, már április 30-án az aradi gyorsvonattól Fiumébe induló gyorsvonatnál a megállás csekély igény- elkülönítve d, u. 2 óra 15 pkor fog indulni. bevétel miatt Sesvete. állomáson megszüntettetik. A szab idka—dálja, uj-dombovár—dálja—bosnabródi és Továbbá a jelenleg Dombovár és Gyékényes kö- borovó—vukovári vonalokon. Az uj gyorsvonat Szabadkaziül szomélys/.állihissa! közlekedő nyors'e-ien'onatok- Dálja és B.-Bród között április 30-áról. május 1-ére nál a személyszállítás az uj dombovár-dombovári vonal- hajló éjjelen még nem közlekedik. részre is kiterjesztetik.' A jelenlegi menetrend szerint április 30-án Pécsről A Fiume és Delniee között:junius t-től szeptember este 8 óra 15 pkor Bród felé induló személyvonat, mint 30-ig bezárólag vasár- és ünnepnapokon mindkét irány- ilyen csak Dáljáig közlekedik, onnan azonban még május ban egy-egy helyi személyvonat fog ismét közlekedni, 1-én éjjel 12 óra 20 pkor folytatólag, mint külön szemely Fiúméból d. u. 2.óra 4 perczkor indul és Delni- mélyvonat indíttatik B.-Bródra, a hova reggel 4 óra 5 cére d. u. 4 óra. 50 pereikor érkezik; Dclmcórül periig perczkor érkezik. este 7 óra 7 perczkor indul és Fiúméba éjjel 10 óra Ezen külön vonathoz csatlakozással Borovo és 10 perczkor érkezik. Vukovár között májuS 1-én mindkét irányban 1—1 u A kaposvár—fonyód-fiirdBtelepi vonalon (műít nyáron külön személyvonat fog közlekedni, mely V kövárról mindkét irányban naponkint közlekedett égy-egy fürdő- Borovára éjjel 12 órá 10 perczkor, Borováról Vukovonat az idén is naponta indíttatik, de csak junius várra pedig éjjel 1 óra 10 perczkor indul. 15-étől augusztus 31-éig bezárólag. E vonat KaposVégül a. jelenlegi menetrend szerint Bosna-Bródról várról d. u. 12 óra 5 perczkor indul és Fonyód-Fürdő- éjjel 11 óra 24 perczkor Pécs felé induló személyvonat telepre d. u. 2 óra 43 perczkor érkezik, az ellenkező április 30-án csak Bródig fog közlekedni. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

14 K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 : J U L I U S H O

ELADÓ HAJÓ. B a r t h a

Gazdaságunk egyes

ad

SZAM. 9-ífe ÉVFOLYAM.

ekéket,

leioszlása továbbá

Phönix

és U n i v e r s a l

hengert

és b o r o n á t

miatt

eredeti

Clayton

és

Sack-féle

Schuttlewort-féle

s o r v e t ő g é p e k e t , többféle v a s egy n a g y

kukoriczamorzsolót

és m á s többféle gazdasági s z e r s z á m o t

E n d r e

eladunk. 8161

írásbeli tudakozódások i n t é z e n d ö k :

az a n g o l - o s z t r á k b a n k

gépész,

Mándokon, (Szabolcsm.)

56

Gazdasági eszközök eladása.

E g y h a t ló e r e j ű , k é t h e n g e r e s , p e t r ó l e m m o t o r o s , 1 6 s z e m é l y r e való.. 3 é v e l ő t t M a r t i n - a c z é l l e m e z b ő l k é s z ü l t h a j ó eladó teljes felszereléssel. Sebessége óránkint 100 Kim. Mély j á r a t a teljes megterheltetéssel 9 0 ctm. A h a j ó k i t ű n ő k a r b a n van, á r a : 3 0 0 0 frt. Megpróbálható és ü z e m b e n á t v e h e t ő a mogyorósi révben, (Szabolcsm.) a Tiszán. B ő v e b b felvilágosítást

12.

8i86

rétgazdasági

igazgatósághoz

Eladó i \ m i M \ tetaet.

5 d r b s i m m e n t h a l i k ü l ö n ö s e n gyönyörii p é l d á n y eladó V o n a c h Á g o s t n á l , B r e g e n z b e n és p e d i g 1 d r b k i f o g á s t a l a n , n e g y e dik b o r j ú v a l v e m h e s t e h é n , k ö r ü l b e l ü l 860 k i l ó ; — e n n e k u t ó d a i , 2 éves 5 h ó n a p o s t e h é n , 9 liter t e j e t ad, k ö r ü l b e l ü l 580 k i l ó ; — e n n e k 15 h ó n a p o s t e h é n b o r j a , g y ö n y ö r ű p é l d á n y , k ö r ü l b e l ü l 460 k i l ó ; t o v á b b á e g y f e j ő t e h é n , h a r m a d i k b o r j ú u t á n , n a p i 18 liter t e j h o z a m m a l , k ö r ü l b e l ü l 600 kiló és e g y d r b m á r e z i u s b a n f o l y a t o t t t e h é n 10 liter t e j h o z a m m a l , k ö r ü l b e l ü l 620 kiló. Á r a 1300 f r t — a b M a y r i i o f - L a u t r a c h . 8189

Sf

K

A

I

•agyban és

N

I

T

s

kiosinfbsii.

Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény. (Mérsékelt áru körutazási jegy életbeléptetése Bécsből a magas Tátrába.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint f. évi julius 1-től kezdve Bécsből á magas Tátrába Bruck—Marchegg Zsolna—Csorbató— Kassa—Budapest útirányon át vissza Bécsbe 30 napig érvényes, 1. és II. osztályú körutazási jegyek léptetnek életbe, az I. osztályban 60 és a II. osztályban 40 korona mérsékelt áron. Ezen jegyek minden személyszállító vonaton érvényesek, az express-vonatokon azonban csak dijszabásszerü ráfizetés mellett. Ezen jegyek az osztrák-magyar államvasút és Ferdinánd császár északi vasút bécsi állomásán, továbbá ugyancsak Bécsben a Co,ok, Schenker és társa, Nagel és Wortmann stb. magán jegyárusító irodákban, valamint a magy. kir. államvasutak bécsi menetjegyirodájában (Kartner-Bing, Grand Hotel) kaphatók, hol a használatra vonatkozó bővebb felvilágosítás nyerhető. Budapest, 1899. junius hó.

Újvidékre.

91199. sz.

MoffrenáslAeM cm Oraságos Magyar Gazdasáffi BgyesS&m Mikért hivatalánál (ISudapamt KtocUUty. Á r . k i nagyban waggon-rakományonként ab Leopoláahall-StMefart, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A rásüti asálütásiköltség a különböző távolságú rendel tat éri áMoraAsok sserint 130—140 frt köeött váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkbál egyesületi tagok réssére 2 frt 80 kr., n e m tagoknak 8 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénetáráhos beküldeni kérjük, a átállítási költségek a küidaméaay átvételénél fijsatendfik.

Ritka kedveső alkalom.

Nagy uradalom

eladó, vasút mellett, Magyarország legszebb nyugati részén, magyar és német lakosság, Budapest—Bécs— Grácztól egyenlő távolságra,, elsőrendű buza, ezukorrépa termő, rét, erdő és vadászterület. Gyönyörű fekvés, 'kőszén stb. nagyon alkalmassá teszik bármily irányú nagy ipari vállalat létesítéséhez, esetleg állami kedvezménynyel. Ára 650.000 frt. Fiietési feltételek kedvezők. Ajánlatok „Alles P r i m a " jel alatt Haas Ottó czimére Wien, I. küldendők.

98434/99 szám.

Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. (Uj személy és podgyászdijszabás kiadása Karlsbad és Franzensbad állomásokkal való forgalomban.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint f. évi augusztus l-jétől egyrészt a magy. kir. államvasutak néhány állomása, másrészt Karlsbad és Franzensbad közötti közvetlen forgalomban uj személy és podgyász díjszabás lép életbe, melylyel a f. é. február l-jétől érvényes hasonnevű díjszabás érvényen kívül helyeztetik. A dijazás a magy. kir. államvasutak dijazáselárúsitó osztályában (VI. Csengeri utcza 33) 30 fillérért kapható. Budapest, 1899. julius 5. Az igazgatóság. (Utánnymás nem dijaztatik.)

MARSCHALL kocsi-,

hajtó-,

lovagló-

gözfiirésze

és

és

A.

istállószergyár,

fahajlitó

telepe

Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja: landauer broom, félfedeles, és

hintóit,

igen a

könnyű

és

legkülönfélébb

nyitott

vadászkocsijait

elegáns

kivitelben

alakokban.

5 elsőrangú éremmel kitüntetve.

Tiszti és polgári lovagló eszközök! Géphajtószijak.

Lószerszámok,

uri

fogatok

és

gazdasági

Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

lovak

Városliget.

részére.

és

6 . S Z Á M . Ö-ik É V F O L Y A M I Hirdetési ár 15 szóit 30 la., ezen felül minden I szó 3 fa., feltűnő betűkkel 4 fa. Czim közlésénél ál 30 fa. bélyejilleték.

KÖZTELEK

1899. JULIUS HÓ

12

KIS HIRDETŐK,

H H H

16 K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 : J U L I U S HO 1 2 .

GÓZMIVELÉS.

ajánlja

hajlandó vagyok eíválallni; épúgy

fS-ggT

9-ífe

ÉVFOLYAM.

saját

k é s z i t m é n y ü tiszta előállított

v a l ó d i

kenderfonalakból

k e n d e r z s á k j a i t ,

"

M

m e l y e k a h a s o n l ó elnevezés a l a t t f o r g a l o m b a hozott, d e c s a k len, sőt n a g y r é s z t j u t á b ó l k é s z í t e t t t ö b b i g y á r t m á n y o k a t t a r tósságra messze f e l ü l m ú l j á k é s e n n é l f o g v a g a z d a s á g o k b a n kezelési czélokra kiválóan alkalmasak. A z s á k o k hectoliteres é s 3 v é k á s n a g y s á g b a n á l l a n d ó a n raktáron vannak.

s z 5 l ö - t e l e p í t é s e k h e z .

Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak. gőzszántási vállalkozó

WOLFF ERNŐ,

SZAM.

A „SZEGEDI KENDERFONÓGYÁR R.-Í. • SZEGEDEN

Nagyobb területek szántását gözekével m é l y r i g o l o z á s t

56

BUDAPEST-KELENFÖLD,

100.808/99,/C. IV. szám.

Magyar kir. államvasutak Hirdetmény. (Menetdijleszállitás Debreczen és Karezag állomások között.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesités szerint folyó évi julius hó 15-től kezdve Debreczen és Karezag állomások között a IV. távolsági forgalmú menetdijak helyett a III. távolsági forgalmú menetdijak lesznek fizetendők. Budapest, 1899. julius 1. Az igazgatóság. (Utánriyoniás nem dijaztatik).

Lapunk bekötési táblája 1 frt S S krért

Egy és több vasú aczéBekésm

^ olcsó á r , e l s ő r e n d ű

J

p

minőség

é s czélszerü

' E p e r j e s \ 1898

'vöH)

'

h

egyetemes és

u talajmiiclé

•'

eszközeim

szerkezetüknél fogva országszerte örvendenek.

Árjegyzékekkel é s árajánlattal szívesen \

(portómentesen)

kapható kiadóhivatalunkban.

legjobb hírnévnek é s kelendőségnek

szolgálok.

BHeher Rudolf os. é s kir. k i z á r ó l a g o s

ekegyára

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképviselő: Szűcs Zsigmond.

,Unicum-Driir s o r h a v e t o g é p sokoldalú használh a t ó s á g á n á l , c z é l s z e r ü s z e r k e z e t é n é l f o g v a egész Európában a a

legjobb

h í r n é v n e k és

legnagyobb

örvend, e z e k n é l f o g v a a z ö s s z e s között a z első

helyet

Árjegyzék é s bővebb

eddigi

foglalja

el.

felvilágosítással

Melicliar Ferencz cs. és kir. szabadalmazott kizárólagos vetőgépgyára

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. .Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).