KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleli ímen szériás és szommoi

21. (775) szám.

Budapest, 1899. márczius hó 11.

IX. Évfolyam.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köztelek.), Ü l l ő i - ú t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Megjeleli íMen szériás és szomMoi Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. |

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. I-

_

Meghívó a „Tejtermelők

~ Szegeden.

1899. évi szombaton,

Yédnök:

Ö cs.; és kir. fensége József föherczeg ur. A kiállítás i d e j e : 1899. évi szeptember 3—10-ig. B e j e l e n t é s h a t á r i d e j e : I. főcsoport: Élö állatok és állati termények; II. főcsoport: Mezőgazdasági termények; III. főcsoport: 1. alcsoport: Szőlészet és borászat j u n i u s 1. III. főcsoport: 2. alcsoport: Kertészet és gyümölcs a u g u s z t u s 1. IV. főcsoport: gépek és eszközök m á j u s 1. B e j e l e n t é s i i v e k k a p h a t ó k : Kiállítási iroda, Budapest, Köztelek ; az összes gazdasági egyesületeknél; az állattenyésztési felügyelőknél; a csoport-biztosoknál. T é r d i j a k a bejelentéssel egyidejűleg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület pénztárába küldendők be. Ülésnapok a

3 H 1 .

| •

/

jmJL

Ferencz,

*) Alapsz. 21. §. Az egyesület tagjainak az igazgató-választmány utján a közgyűlés elé terjesztett és Írásba foglalt oly indítványai, melyek legalább 8 nappal a közgyűlés előtt a választmány elé terjesztettek. Gróf Festetits Györgynek Keszthelyen állítandó szobrára márczius 5-től márczius 9-ig adakoztak: forint Besztercze sz. kir. város... 28'42 Pest-Pilis-Soltmegyei gazdasági egyesület ... 10"— Hevesmegye közönsége 24'90 Abauj-Tornamegyei gazdasági egyesület 25-—• Sím , Utolsó kimutatásunk ... 2554-12

SZÖVETKEZETE,

|\ ' M |

k ö z g y ű l é s é r e .

Gróf Nádasdy

Köztelken.

MEZŐGAZDÁK

évi

tartandó

Tárgysorozat: 1. A kormány által megerősített alapszabályok bemutatása. 2. Választmány jelentése az egyesület mult évi működéséről. 3. Meghalt, kilépett és belépett tagok bejelentése. 4. Számvizsgáló-bizottság jelentése : a) a mult évi zárszámadások; b) az 1899. évi költségelőirányzat tárgyában. 5. Számvizsgáló-bizottsági tagok váisa. 6. Indítványok. *)

9. márcz. ÍJ. d. e. 10 ő. Szegedi kiállítás II. főcsoportjának ülése, márczius 11. d. u. 4 ő. Dohánytermelési bizottság ülése, márcz. 14. d. e. 10, d. u. 4 ó. Igazgató-választmány ülése, márcz. 25. d. e. 10 ő. Tejtermelők egyesületének közgyűlése, márcz. 26. d. e. 10 ő. Szesztermelök egyesületének közgyűlése. MAGYAR

márczius hó 25-én, azaz d. e. 10 órakor a Köztelek

nagytermében rendes

Tavaszi

Egyesülete"

BUDAPEST,

V 1.

Vprmnrol

Villofrnrplio i

T t l Í M 11

1§

1 llllllulillit"!

i

világhírű czég gyartmányai, melyek

g S S L kizárólagos Magyarországra.

képviselői

vagyunk

A X I I I . tavaszi l u x u s - l ó v á s á r április hó 28., 29. és 30-ik napján tartatik meg a „Tattersall" istállóiban. M i n d k é t tavaszi l u x u s - l ó v á s á r díjazással l e s z e g y b e k ö t v e . Egy-egy értékes tiszteletdíj tüzetett ki a legszebben összeállított négyes fogat, a legszebben összeállított kettős fogat és a legjobb minőségű paripára. „Útmutatás

a

szőlőmivelésre"

ezim alatt könyvet adott ki a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltósága, hogy a filloxera által elpusztított szőlők helyreállítása terén szükséges szakismeretek minél nagyóbb mérvben népszerüsittessenek. Ezen utmutatás, amely vezérfonalul szolgál a szőlőmivelőknek az elpusztult szőlők helyreállítását és a helyreállított szőlők mivelését érintő kérdésekben, egyúttal az 1896-ik évi V-ik törvényczikk alapján kölesönben részesülő szőlőtulajdonosoknak is utmutatást nyújt az előirt munkák helyes teljesítésére. Ezen munka egyesületünk titkári hivatalában is megszerezhető, ha az illető megrendelő 65 krt akár levélbélyegekben, ak;'ir utalványlapon egyesületünkhöz beküld, megnevezve azt, hogy mily ezélra küldi. Ebből az összegből 50 kr. az utmutató árára és ,15 kr. a postai bérmentes küldésre esik. Igazgató.

V. ker.,

: |ÍBÍ|Í

luxus-lóvásárok.

A X I I . tavaszi l u x u s - lóvásár márczius hó 12., 13. és 14-én.

ALKOTMÁNY-VTCZA

31.

p lígllK

jegeczekben've^üsztaaPeronosPora elleni védekezésre, általunk szállítva | g j K

O

és igazolványunkkal ellátott külde-

ff iraBn^f

I

menyeket

s ^fi^M-,-'

|

4 0 % dijkeövezménynyel szállítják.

Mai számunk

oldal.

a M. Á.

V.

körülbelül

-

sz.

400

KÖZTELEK, 1899 MÁRCZIUS HÓ 11.

kimondassák, miszerint a földadó elengedésnek ez esetben is' helye van. Ez nem magánosok (1899. márczius 8.) érdeke, hanem általános érdek, mert ez a gyaJelen voltakgróf Zselénski Róbert elnök- korlat 1894. év óta a pénzügyigazgatóságok részéről mindenkivel szemben folyamatban nöklete alatt: Auspitz Pál, Baross Károly, Bálintffy Pál, Bálint Imre, dr. Csillag Gyula, van, ugy, hogy az OMGE. csak azon általáDorner Béla, Fromrn Antal, Galgóczy Károly, nos kötelezettségének felel meg, a mely hiGyörgy Endre, Horváth Jenő, gróf Károlyi vatásából folyik, ha az indítványt a pénzügyi Sándor, Kodolányi Antal, Kilényi Pál, Lejthényi és földmivelésügyi miniszterekhez pártolólag György, Löherer Andor, báró Malcomes Jeromos, felterjeszti azzal, hogy az 1883. évi XLIV. t.-cz. Ondrejovies László, Faikert Alajos és Propper 49. és 50. §§-ai az elmondottak értelmében Samu egyesületi tagok, a tisztviselőkar ré- módosíttassanak. széről Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, JeLöherer Andor: előadó előterjesztéséből szenszky Pál és Buday Barna titkárok, Sporzon azt a meggyőződést meríti, hogy a jogtalan Vilmos segédtitkár és Rubinek Gyula ügy- eljárás egy bizonyos neme fennáll s az OMGE. vezető-titkár, mint előadó. erkölcsi feladatot teljesít, ha a bérlő-osztály e jogai megóvása végett szavát felemeli. A szakosztály újraalakulása. Azonban szerinte a törvény módosítáA szakosztály újraalakulván, elnökül Zse- sának kívánalmával nem fogunk őly hamar lenski Róbert grófot, alelnökökül pedig Eszter- eredményt elérni, mert rengeteg törvényhozási házy Miklós Móricz grófot és Scitovszky Jánost intézkedés előtt állunk, a kormányzati tevékenység tekintekintetében beállott rendszerváltozás választotta meg egyhangúlag. folytán. Tán rövidebb ut volna, hogy a miniszterek az illetékes hatóságokat utasítsák Deutsch Andor beadványa a bérbeadott birtokoknál adandó földadó elengedése tár- rendeletileg arra, hogy a külső közegek túlbuzgóságának elejét vessék. gyában. Dr. Csillag Gyula: előtte szóló javaslatáRubinek Gyula előadó: Deutsch Andor egyesületünk és a Temes vármegyei gazdasági tól eltérőleg, azt a javaslatot pártolja, melyet egyesület tagja, egy beadványt intézett egye- előadó előterjesztett, mert ha a közigazgatási sületünk választmányához, amelyben a föld- biróság nem foglalt volna állást e kérdésben, adó elengedése körüli eljárásra nézve tesz akkor a pénzügyminiszter megtehetné, hogy a bérlőknek ezen jogosult kívánságát rendeleti javaslatot. uton tetjesitené. Minthogy azonban a törvényHogy a "kérdésnek teljes képét vázolhas- hozás ezen kérdésekben utol-ó fórumul nem a sam, kénytelen leszek Deutsch Andor indítvá- pénzügyminisztert, hanem a közigazgatási bírónyának indokolását egész terjedelmében fel- ságot állította fel, a miniszter jogkörén nem olvasni, amely igen rövid és amellett igen ér- fog túllépni. A javaslatnak előterjesztését tehát dekes, ugy, hogy éz legjobban fogja <> egvilági- közgazdasági szempontból is helyesnek tartja, tani azt a kérdést, amelyet ő az ő beadványában mert a mezőgazdasági termelés védelmeztetik fölvét (olvassa,). az ily adóelengedések által s a mezőgazdasági E beadvány szerint és a tényeknek meg- termelés szempontja alá esnek a bérlők is, felplőleg is a pénzügyigazgatóságok 1894 ig tehát ezeket is védelemben kell részesíteni. Ez azt a joggyakorlatot folytatták, hogy az esetben, az egyik elv, a másik pedig az hogy az adóhogyha a földbérlő a birtokosnak fizette az tehernek az adózóképességhez kell simulnia s adót, . l esetleges károsodás esetén beálló föld- ily esetekben meg kell adni a bérlőnek az adó adó elengedést a bérlő kezeihez fizették ki és elengedését. Szóló az előadói javaslatban kifejmindenkor, ha ezt a bérlő kérelmezte, földadó- tetteket pártolja. leszállitásnak helye volt s a megfelelő összeGyörgy Endre a rektifikálás szempontjából get neki utalványozták is. 1894. évben történt konstatálja, hogy ezen esetben szabálytalan Temesmegyében az első eset, hogy ezen régi eljárásról szó nem lehet s a törvény világos uzustóí, amelyet azelőtt, jóhiszemüleg, a tör- magyarázása a közigazgatási biróság által egészen vény intenczióinak megfeíelőleg véltek teljesi- helyes, amely szerint nem lehet mást adó elengesiteni, eltértek, amennyiben az ottani pénzügy- désben részesíteni, mint azt, a ki az adót fizeti. igazgatóság az illetőtkereseté vei elutasitottaazzal, S mivel ily dolgok felett a közigazgatási biróság hogy földadóelengédés iránt csak maga a birtokos dönt, tehát a fenforgó bajokon csak törvény folyamodhatik, az esetben pedig, mikor a föld- módosítással lehet segíteni. A bérlő, midőn a birtokos a bérösszeget a földadóval együtt kéz- bérbeadóval szerződést köt s kötelezi magát a hez kapta s az elemi kár folytán tényleg semmi bérösszegnek még elemi kár esetén való fizekurt nem szenvedett adóelengedésnek, a törvény tésére is, ezt a rizikót, á mit elvállal, a szerértelmében nincs helye. A közigazgatási bizottság ződés más pontjaiban vett kedvezményekkel a régi álláspontot foglalta el, az akkori pénz- •fizettetimeg magának. Minthogy pedig a föld ügyi közigazgatási biróság szintén; azonban a katasztrális jövedelmét nem évről-évre, hanem pénzügyigazgatóságnak egy évvel később siké- általános jövedelmezőség szerint állapította rült egy elvi határozatot provokálnia az az meg a törvényhozás, voltaképpen nem is lehet időben életbeléptetett, jelsőbb közigazgatási szó arról, hogy az elpusztult termés rekonpenbíróságnál s azóta az a gyakorlat, hogy csakis zácziójaként adatik a' földadó elengedés, haa földbirtokos kapja meg
Közgazdasági szakosztály ülése.

21. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. kérje az 1883. XLIV. t.-czikk 49. és 55. §§-ainak az indítvány értelmében való módosítását. A szabadraktárak kérdése és az őrléskikészitési forgalom. Rubinek Gyula előadó: Az őrlési engedély kérdése tán az egész kontinensen először ezen egyesületben vettetett fel, a mennyiben 1890. és 1891. években a román kereskedelmi szerződés tárgyalásakor e kérdés itt, bár incidentaliter, s akkor még nem nagy fontosságot tulajdonítva a dolognak, felmerült. Azóta e kérdés élénk tárgyalások anyagát képezte ugy e szakosztály ülésein, mint a III. és IV. orsz. gazdakongresszusokon, s az Ausztriával való kiegyezésnek az egyesületben való tárgyalásakor szintén szóba került. Tán ez az egyesület által a 90-es évek elején megindított akczió okozta, hogy a velünk szomszédos Ausztriában,, de Németországban és Francziaországban szintén foglalkoztak e kérdéssel s igyekeztek a régi szabadalmakat, melyek az őrlési engedélylyel kapcsolatosak . voltak, redukálni. Németország álláspontja, a mely nagy behozatalra szorul s eminens fogyasztó állam, egész más elbírálás alá esik, mint Magyarországé, a mely kiviteli állam. Ugyanígy volna ez AUSZT triában is s mégis csodálatos, hogy nem Németország példáját fogadta el, hanem megszorította az őrlési engedélyt s a mozgalom ott oly irányt vett, mely követelte az őrlési forgalom teljes megszüntetését. A magyar álláspont az volt, hogy az őrlési engedély változtattassék meg és megköveteltessék az azonosság, vagyis igazolandó az, hogy a kivitt liszt ugyanazon búzából származott, amely behozatal tárgyát képezte. Az akkori pénzügyminiszter nyilatkozata és válasza nyomán azonban kitűnt, hogy az őrlési engedélynek ezen alkalmazása kizártnak tekinthető, miután az őrlési eljárásnál az azonosság megkövetelésével a hazai malmok egyáltalán semmi előnynyel sem bírnának az-őrlési engedélynek ilyetén gyakorlása esetén, másrészt oly nagy terhet róna a kincstárra, amelyet teljesíteni a pénzügyminiszter nem volt hajlándó. Ekkor a gazdaközönség álláspontja szintén ugyanaz lett, mint az osztrákoké, hogy t. i. miután áz azonosság konstatálása nem lehetséges és az őrlési engedély pedig bebizonyítható károsodással jár a mezőgazdaságra, az őrlési engedélyt tehát minden körülményék között ki kell' küszöbölni. Jórészt az osztrák kormánynak volt — mint akkor gondoltuk — köszön-" hető az 1897 január 31-én életbe lépett uj rendelét. Akkor megnyugtatólag vettünk tudomást arról, hogy a két kormány végre belátta, hogy az eddig tapasztalt indokolatlan állapotokon segíteni kell s megszorította a vámhitelt sőt meg is szüntette azt, amennyiben a vámilletéket a buzabehozatalnál készpénzben kellett lefizetni s megkövetéltetett, hogy 100 kg. behozott buza után 100 kg. liszt vitessék ki, egyszóval az egész rendelkezés színezete az volt, hogy az :őrlési engedély tényleg megszorittatott. Sajnos, a két évi tapasztalat az ellenkezőt igazolta, mert az őrlési engedélyes forgalom sohasem volt nagyobb, mint az 1897. és 1898. években. Mig az előző években a buzabehozátal az 1 millió q-t alig haladta meg, 1897-ben a behozatal 1.5§0,730 q-t, 1898 ban 1.901,409 q-t tett ki s ebből Magyarország 1.200,000 román és szerb búzát hozott be. Ez a mennyiség az előző évek átlagát messze felülhaladja, ugy, hogy bátran állitható, hogy az a rendelkezés, melynek örültünk, tényleg nem vált be, miután a látszólagos megszorítás daczára az őrlési engedélyes forgalom nem hogy csökkent volna, sőt tekintélyesen emelkedett. Utána járván a dolognak, hogy mi az oka, hogy a lényeges megszorítás daczára a forgalom mégis annyira emelkedhetett, nem találom másban az okot, mint abban, hogy az 1897. évi januári rendelet megengedte azt a malmoknak, hogy ők a külföldi búzát őrlésre

21. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1899. MÁRCZÍUS HO 1 í.

nemcsak a határvámoknál vámolhassák el, szabadraktárak intézménye. Az egyesületnek hanem a szabad raktárakból is kivehessék. 1896-ban a kiegyezési kérdésekkel kapcsoHa a szabad raktárintézmény olyan volna ma, latosan hozott határozata kimondotta már, hogy mint volt 1889-beri, midőn csak egyetlen szabad- az idegen gabonának engedélyezett szabadraktár volt Budapesten, amelynek külföldi for- raktárak megszüntetendők; ez az álláspont galma is csekély volt, mert ami hely volt azt kifejezésre jutott már az 1895-iki III. orsz. gazdaa hazai forgalom is igénybevette, másrészt a kongresszuson s azóta a szakosztály minden külföldi forgalom azért sem vette igénybe, határozatán végig vonul. E kongresszusi hatámert drága díjtételei vannak, melyet a külföldi rozat hozatalakor még a szabadraktárak engedélyezésének ezen szabad módjáról nem silány áru meg nem birt volna. 1889-ben sikerült azonban a külföldi volt tudomásunk; a fent vázolt körűimé íy gabonaexporttal foglalkozóknak egy pénzügy- tehát csak megerősíti az egyesület azon régi állásfoglalását, hogy a szabadraktárak intézminiszteri rendeletet hozatni, amelynek értelmében a pénzügyminiszter a budapesti vám- ményének mielőbb való megszüntetését kéigazgatót feljogosította arra, hogy az eddigi relmezze a pénzügyminiszternél annál is csomagzár helyett ürzárral ellátható szabad- inkább, miután a szabadraktárak engedélyezése nem törvényen, hanem pénzügyminiszteri renraktárakat is engedélyezzen. Ez alatt az értendő, hogy ezelőtt deleten alapszik, amely a kormányzat által csakis oly áruk voltak raktározhatok a szabad bármikor visszavonható. Itt tehát nem szükséges raktárban, amelyek olyképp voltak csomagol- bevárni, hogy Ausztriával gazdasági ügyünket hatók, hogy azokra a vámzár alkalmazható miként rendezzük, hanem kormányintézkedésvolt, tehát miután a mezőgazdasági termények sel az eddigi abuzusnak vége vethető és a ilyképp nem raktározhatók, azok ezen kedvez- szabádraktárak intézménye redukálható az 1899. év előtti állapotra, vagyis, hogy azok csakis ményből ki voltak zárva. Az 1889 iki pénzügyminiszteri rendelet csomagzár alkalmazása mellett engedélyezhetők. azonban megengedi a fővámigazgatónak, hogy És itt czélszerü volna taxative felsorolni oly szabadraktárakra is ádjon engedélyt, me- azon terményeket, melyeknek ürzár melletti lyeknél ürzár alkalmazható. Az ily raktárak raktározását a közre nézve veszedelmesazóta gombamódra szaporodtak el Budapesten, nek tartjuk. Nézetem szerint ilyenek vöManak mert fölállításuk nagy nehézségekbe nem üt- a buza, rozs, árpa és kukoricza; ezek azon nyers közik, csak a felállitónak megfelelő biztosíté- terményeink, melyek rendszerint nagyban rakkot kell nyújtani készpénz, értékpapír, betáb- tároztatnak s melyek a raktározást hosszabb időn át tűrik és melyek spekuiáczió tárgyát képezik. lázás, vagy elfogadható kezesekben. E szabadraktárak igénybevétele dívott Tiszteletteljes javaslatom odaterjed, hogy már előzőleg is, mert a malmok az őrlési en- kéressenek fel a földművelésügyi és pénzügygedély más formában való fennállásakor is miniszter urak arra, hogy az 1889-iki 72895. nem Rómániában direkt vették a gabonát, számú pénzügyminiszteri rendelet, a mely az hanem nagyrészt a szabadraktárakból fedezték ürzár alkalmazását a szabad raktáraknál megszükségletüket. Midőn az 1897-iki rendelet, engedi, oda módosítsák, hogy az ilyen ürzáras újból szabályozta az őrlési engedélyt, akkor a szabad raktárakban buza, árpa rozs és kukohelyzetben csak az a változás történt, hogy a ricza raktározása ne engedélyeztessék. malmok 6 : hónapnál tovább a lisztkivitelnél A mennyiben ezen kérelmünk a pénzrespiriumot nem élveztek, a vámot készpénz- ügyminiszternél meghallgatásra talál, ugy az ben fizették le és 70 kg. liszt helyett 100 kg. ot őrlési engedély jelenlegi formája a végleges voltak kénytelenek kiszállítani. Ez minden- megszüntetésig igényeinket teljesen kielégítheti, esetre megszorítás, de nem olyan, amely az mert akkor meg volna akadályozva, hógy a vámőrlési engedély igénybe vételét megnehezí- hitelezést daczára annak, hogy az egyik rendelet tette volna, mert a szabadraktárak intézménye azt tiltja és megvonja, egymásikrendelet segélehetővé tette azt, hogy ők a gabonát vám- lyével a malmok azt épugy élvezhessék, mint mentesen hozhassák át a határon és itt vám- élvezték eddig. Ajánlja elfogadásra javaslatát. mentesen raktározhassák, amíg az őrlés moLöherer Andor felszólalása után a szakmentuma be nem következett. osztály az előadó által beterjesztett javaslatot Ily módon tehát a vámhitel, a mit tu- elfogadja és az igazgató-választmány elé terlajdonképp az 1897-iki rendelet megszüntetett, jeszti. csak papíron szüntettetett meg, mert a malmoknak a szabadraktárak révén lehetővé vált, A mezőgazdasági munkások és cselédek ré* szére kiszolgáltatott szesz adómentessége. hogy a vámhitelt tetszés szerinti ideig élvezhessék. De nemcsak az őrlési engedélyes forEuhineJc Gyula előadó: Az 1898. évi galom szempontjából fontos a szabadraktárak t.-cz. 24. §-a megszünteti azon régi kedvezszabad engedélyezésének kérdése, de általában ményt, mely szerint a gazda munkásainak a gabonaértékesítés szempontjából is. Elkép- italmérési adómentesen vehetett szeszt. Az zelhető, hogy micsoda hatalmas eszköz az a Erdélyi- és Szabolcsmegyei gazdasági egyesüspekuiáczió kezében, ha a szabadraktárban letek körirattal fordultak hozzánk, hogy pártolóvámmentesen raktározhat be tetszésszerinti lag irjunk át a pénzügyminiszterhez az ő gabonát és azzal a hazai gabona árát a bör- kérelmük tárgyában, amely odaterjed, hogy a zén befolyásolhatja. E kérdés két szempontból szeszforgalmi adóról szóló törvény ezen intézérdemel figyelmet; az egyik az, hogy az őrlési kedése novelláris uton hatályon kívül helyezengedélynek kilátásba helyezett korlátozása és tessék, illetve, hogy a szeszforgalmi adó ne az engedélyes forgalom csökkenését az 1897. szedessék a gazdák által munkásaiknak kiszolévi januári rendelet egyáltalán nem befolyá- gáltatott szesz után. Az erdelyi egylet beadsolta azért, mert a szabadraktárak intézmé- ványa számadatokkal is kimutatja, hogy egy nyének létesítése az 1889-iki pénzügyminiszteri középbirtokosnál 100—105 frtot tesz ki étenrendelet alapján szabadon adományoztatik ként a külömbség s ez oly ujabb adóteher, azoknak, kik a könnyen megadható garancziát mely a gazdát indokolatlanul sújtja. nyújtották ehhez, — másrészt fontos ezen kérdés A törvény ezen rendelkezése nagy visszaazért is, mert az egyesületnek régi álláspontja tetszést szült a gazdaközönségnél, melyet rég az volt, hogy ezen szabadraktárak okvetlenül élvezett jogaitól foszt meg. Ezt a visszatetszést megszüntetendők a gazdasági kiegyezéssel egy- igazolja az, hogy két tekintélyes gazdasági idejűleg, miután tagadhatlan tény az, hogy ez egyesület emeli fel szavát, de más egyletek is oly eszköz a spekuiáczió kezében, melylyel a felírtak ez ügyben a pénzügyminiszterhez. hazai gabona áralakulását tetszőlegesen befoHogy az illető gazdasági egyletek álláslyásolhatja. Ez oly momentum, melyre a t. szakosztály figyelmét fel kell hívnom, mert hisz a pontja a szakosztály előtt tisztázott legyen, felgazdasági kiegyezés, az őrlési engedélyes for- olvas előadó egyes részeket az indokolásukból: Az Erdély gazdasági egylet a miniszterhez galmat amúgy is teljesen el fogja ejteni, de amelynek elejtésével még mindég fenmarad a intézett beadványában a következőkkel indokolja meg kérelmét:

40 í „Ha 1890-ben a törvényhozás szükségesnek tartotta a regalejogtól elesett birtokosoknak, tetemes veszteségük csekély kompenzácziójául ezen a földművelést támogató kedvezményt megadni és pedig megadni akkor, midőn a szeszitalmérési adó bérletileg kezeltetett, tehát a bérlők kárára, annyival inkább fentartandó volna most, midőn a szeszitalmérési adó helyett a szesz forgalmi adó a kincstár közvetlen kezelése alatt áll és a gyárostól szedetik be. A kincstár különben is könnyebben nélkülözheti ezen czimen befolyó adót, mint a ki azért régebben bért fizetett. A törvény tárgyalása alkalmával Nagyméltóságod megjegyezni méltóztatott, hogy ezen változás nem fog szeszadó bevételi többletet előidézni, csupán a beszedés lesz más uton eszközölve." A szabolcsvármegyei gazd. egylet még bővebb indokolással szolgál: „1. Az 1898 XVI. t.-cz. megalkotása kifejezetten nem adóemelés czéljából történt, a minisztérium részéről kifejeztetett, hogy eddig élvezett jogok és előnyök fentartatnak, a törvény czélja csupán az italmérési adók bérbeadási rendszerének megszüntetése. 2. A regálé megváltási te -vény állapította meg a szesznél a literenkénti 15-kros italmérési adótételt, fedezetül az állam által elvállalt regálé megváltási tőkék kamatainak és amotizacziójának; a gazdák munkásaínak és aratóinak szükséglete azonban soha sem tartozott a regalehoz ; midőn ezek még földesúri, vagy, községi jogok voltak, akkor sem voltunk kötelesek ezen rendszerint nagyban bevásárolt szeszt kocsmárosainktól beszerezni; a szeszfogyasztás ezen része nem lévén regalejog, nem képezte a megváltás tárgyát sem, nem lehet tehát a 15-kros italmérési adótétellel sem sújtani. 3. A minisztérium is magáévá tette azon elvet, akkor amidőn közvetlen a regale megváltás után, az italmérési jogokat bérbe adván, és a bérlők azt hivén, hogy a kerületükbe eső összes szeszfogyasztás általuk lesz fedezendő, eziránybani igényeiket a gazdákkal szemben érvényesiteni akarták, az 1890. XXXVI. t.-czikk 5-ik §. 2-ik bekezdésben megállapította, hogy a gazdák szükségletüket a pénzügyigazgatóságtól nyerendő engedélyek alapján italmérési adótól mentesen szerezhessék be. Ha semmi egyéb, hát már ezen tény is okvetlenül praeczedens arra, hogy kezdeményezésünk eredményes legyen, mert ha a kormányzat az állami regálé bérlők terhére, — kik talán jóhiszemüleg — ugy ajánlották meg a haszonbéreket, hogy minden szeszfogyasztás kielégítése jogkörükbe tartozand, — meghozatott egy ilyen régi jogokat megerősítő törvényt és ezzel megakadályozta az 1888-ik regale törvény helytelen interpretálását, — most amidőn az italmérési adót a megváltási törvény intencziója szerint teljesen állami kezelésbe vette, még sokkal inkább kötelezve van arra, hogy a régi jogokból semmit sem konfiskáljon és azokat épségben fentartsa. 4. Tény is, hogy a pénzügyi kormányzat ezen elvből indul ki, mert pl. á városoknak és községeknek, melyek eddig a regálékat az államtól Bérelték és ebből kifolyólag bizonyos nyereségeket mutathattak ki, ezektől az 1898. t.-czikk folytán elesvén, különy törvényben óhajt ezen elmaradt nyereségekért állami kárpótlásokat megállapítani. A méltányosság hozza magával ez intézkedés szükségességét; annyival inkább igényelhetjük mi gazdák is ezen méltányosságot magunk részére akkar, a midőn a jogos álláspontunk is minden kétségen felül áll. 5. Nem utolsó érvül hozzuk föl azt is, hogy a mezőgazdasági 'munkások, tekintettel az általuk végzett erős munkára, különösen az aratás és cséplési időszakban egészséges munkabirási szompontból igénylik a pálinkát, ez az egyedüli időszak, amidőn az alkohol fogyasztása erkölcsi szempontból sem kifogásol-

402 ható (és tény is, hogy a munkás nyári munka közben, habár elég pálirikát fogyaszt, soha sem ittas), a midőn az alkohol tényleges szükségleti czikk, melyet megdrágítani a fenforgó körülmények között helytelen intézkedés volna. Mindezeket összevéve régi jogaink, melyeket ellenérték nélkül a törvényes jogállamban soha senkitől sem vettek el, a méltányosság elve, melyet mindenkivel, de különösen a gazdákkal szemben kell az államkormányzatnak szem előtt tartam, szólanak melettünk és érdr';eink mellett. Ezért tisztelettel k- rjük a t. igazgató választmányt, mint a Szőve ség végrehajtó bizottságát, hogy régi jogaink biztosítása érdekében a szükséges lépéseket megtenni méltóztassék." A Szabolcs vármegyei gazd. egyletnek azon álláspontját, hogy a gazdák ezen joga régi keletű, csak helyeselnünk lehet; az 1884. évi XXV. t.-cz. szintén mellőzte e kedvezményt, de a gazdaközönség óhajára ennek az 1890. évi törvény szankcziót szerzett s az 1898 : XVI. t.-cz. ujabb kísérlet ezen régi jogok megszüntetésére ; hogy ez megtörténhetett, annak oka az, hogy a törvény oly gyorsan tárgyaltatott le a képviselőház által, hogy a gazdaközönségnek nem volt ideje az állásfoglalásra. Javaslatba hozza, hogy az idézett törvény szakaszainak megváltoztatása végett felterjesztés intéztessék a pénzügyminiszterhez. Propper Samu elfogadja az indítványt, de „kedvezmény" kitétel helyett „jogok"-at kér használni, mert hisz a gazdák régi jogait akarják elvonni. Dr. Csillag Gyula ellene szól annak, mit előtte felszólaló kiván. A királyi kisebb haszonvételi jogok megszüntettettek az 1888-ban hozott törvény által; ezek mint jogok megszűntek s , csak közgazdasági szempontból adattak meg az előbbeni állapot méltányos folytatásaképp s nem azért, mert ezek jogok voltak. Szóló méltányosnak találja a gazdák részére ezen régibb idő óta fennállott kedvezmény megadását. György Endre hozzájárul a javaslathoz, de arra való tekintettél, hogy a szeszforgalmi adó többé nem ekvivalense az italmérési adónak, szerinte azt lehetne kérni, hogy a szeszitalmérési adó ne elengedtessék, hanem mérsékeltessék. A szakosztály az előadó javaslatát elfogadva, az Erdélyi és Szabolcs vármegyéi gazd. egyesületek javaslata értelmében felterjesztés intézését határozza el a pénzügyminisztériumhoz. Több tárgy nem lévén, elnök berekeszti az ülést.

A fővárosi malmok helyzete és az őrlési engedély. Ügy olvassuk, hogy a budapesti nagymalmok elhatározták az 50 százalékos üzemredukcziót. Még pedig tervüket nem olyan formán szándékoznak kivinni, hogy az üzemben maradó malmok kevesebbet őrölnének, mint eddig, hanem a budapesti tiz malom közül hármat kisajátítanak. Ez a három malom egyszerűen becsukja á boltot s üzemképességük szerint métermázsánként 5 krajczárt kapnak azért, hogy nem örölnek. Ezzel a kisajátítással 3—-4 millió métermázsa búzával csökkentik az üzemüket. Fizetni fognak ez után a 3—4 millió métermázsa meg nem őrölt buza után kárpótlás gyanánt, illetve elmaradt haszon fejében 15—20 ezer forintot. Az üzemben maradó malmoknak 15—^0 ezer forinttal nagyobb lesz a rezsijök, mint eddig volt. Gondolkozó megáll

KŐZTELEK, 1899 MÁRCZLÜS HÖ LÍ. ennél a tervezetnél, mert ellentmondást lát benne. Ellenmondás az, hogy mikor a malmok válságról beszélnek, ugyanakkor tervszerűen megdrágítják az előállítási költségeket. Vájjon hogyan igyekeznek tehát magukat ezzel szemben rekompenzálni, hiszen az őrleményt ezután sem fogják magasabb árban elhelyezhetni, mint eddig elhelyezték. Világos, hogy ők csakis arra számithatnak, hogy a megcsappanó fogyasztás és kereslet következtében olcsóbban fognak majd búzához juthatni. Ebben a számításban megvan az az igyekezet, hogy a malomipar állítólagos válságának ódiumát áthárítsa a termelő gazdaosztályra. Sajnos, ez az igyekezet mindig megvolt a fővárosi malmokban. Kiváltságos helyzetük előnyeiből mindig hajlandók voltak a termelő-osztály érdekei ellen fegyvert kovácsolni. Ahelyett, hogy boldogulásuk feltételeit az egészséges fejlődés kereteiben keresték volna, börzei manőverek s az áruk tömeges felhalmozása révén a búzaárak csökkentésére utaztak. Egyazon érdektől vezéreltetett szövetséges társak helyeit befogadott tótokat kellett látnunk bennük. Ezek a kemény szavak méltó kommentárjai jelenlegi üzemredukcziós igyekezetüknek is. Hogyan áll a dolog a malomipar válságával ? Csak néhány statisztikai adatot idézünk. Az őrlési forgalom révén sohasem jött be több idegen buza, mint az utolsó két évben. 1898-ban a behozott idegén buza majdnem 2 millió métermázsára rug, ebből csak román buza 1.200,000 mmázsa. Á magyar lisztkivitel ezzel szemben csökken. I89ö-ban még 7 millió métermázsát vittünk ki, 1897-ben már csak 4'8 millió métermázsát. íme itt van két jelenség. A kivitel csökken, az örleni való olcsó buza behozatala emelkedik. A kivitt lisztben tehát a román búzából készült őrlemény mindnagvobb arányban foglal helyet. Azaz: a kivitel minőségi értéke csökken. De mint nem régen megírtuk, a finom magyar lisztet a külföldi piaczokon ma sem jegyzik alacsonyabban, mint ezelőtt. Vezet ma is. A kitűnő minőségű magyar lisztet, e szerint ma is jól el lehet helyezni, de á hitvány román keveréknek már nem ülnek f t l o l y k ö n y nyen. Aki figyelembe veszi ezeket a körülményeket, csakis arra a következtetésre juthat, hogy a magyar lisztkivitel csökkenése s karöltve a lisztipar pangása egybeesik a. román búzával való manipulálás aranykorszakávál; röviden, a nagymalmok maguk alatt fürészelték el a fát, mert legnagyobbrészüktöl a román búzával űzött szertelen manipulálások elriasztották a vevőket. Ebből lehetne igenis egy vádpotot a felállítani a magyar malomipar egészségtelen terjeszkedési ösztöne ellen, de jogot semmiesetre sem ad a malmoknak arra, helyesebben nem adja meg nekik arra az etikai alapot, hogy most a fekete levest a magyar mező-

21. SZÁM. 9-IK EVEOLYÁM. gazdasággal igyekezzenek megitatni. A létküzdelemnek ez a neme nem is tisztességes, nem is jogos, nem is hazafias. Ajánlom, olvassák el az OMGE. közgazdasági szakosztályának a „Közteleku mai számában ismertetett tanácskozmányát. Sző van ott azokról a fegyverekről, amelyeket a nagymalomipar a mezőgazdasági termelők ellen egyeduralmi joggal alkalmazhat. Ismeretesek ezek a fegyverek. Egyik az őrlési kikészitési engedély. Ennek örve alatt a fővárosi malmok tetszés szerinti mennyiségben hozhatják be a román búzát őrlés czéljából, félévi vámhitellel. Senki sem irigyeli tőlük azt a hasznot, ami ebben az esetben szabályszerűen abban állana, hogy az idegen buza megörölhetése folytán több legyen a munkájuk, több a keresetük. Ha mi nem birjuk ezt az ipart kitartani, dolgoztassuk fel vele a szomszéd nyersterményét is. Ez volna a czél. A fővárosi malmok azonban a nyereséget tényleg abban keresték, hogy a vámmentes búzát spekulácziók eszközéül használták fel. Azután meg olcsó keverékeket bocsátottak forgalomba a magyar liszt renoméja alatt. Ott a legnagyobb mértékben kártékony befolyást gyakoroltak a buzapiaczra, emitt a lisztpiaczra. Ártottak a gazdáknak s ártottak a kismalomiparnak. Az pedig nem volt czélja az őrlési engedélynek, hogy tiz nagymalom kedvéért ilyen széleskörű érdekeltségek megrövidülést szenvedjenek. Azért küzdöttünk az őrlési kikészitési engedély teljes megszüntetése mellett. Az eredmény annyi volt, hogy 1897-ben megszorították a vámhitelt és a viszkivitelt. Előre lefizetendő hat havi vámhitel mellett már nehezebb volt valamivel nagy kvantumokat mozgósítani s letétben tartani a spekuláczió kedvéért. Dehogy adta fel azonban jogait a spekuláczió. Elővették a másik fegyvert, a melyet már kevesebben ismernek. Ez a szabadraktárak intézménye. A szabadraktárakba az idegen buza vámmentesen, illetve a kiraktározásig terjedő vámhitellel helyezhető el. Gondoskodik azután egy 1897-ben kelt pénzügyminiszteri rendelet arról, hogy a fővárosi malmok őrlési kikészítésre a román búzát ne legyenek kénytelenek direkte Romániából beszerezni, hanem a szabadraktárakból is vehessék. Mi történt tehát 1897ben. Egyik rendelet a malmok vámhitelét hat hónapi időre szorította; a másik rendelet pedig egy olyan intézményt bocsájott rendelkezésükre, a melynek segélyével korlátlan vámhitelt élveznek. Nyilvánvaló, hogy a megszorító rendelet teljesen illuzóriussá vált. A malmok most még könnyebb szerrel igénybe Vehetik a román búzát, mint eddig vették, s még jobban meg van adva a mód arra, hogy a szabadraktárakban óriási mennyiségű vámhitelt élvező idegen buza felhalmozásával a piaczot monopolizálják. Ha ennyi veszélyes visszaélésre vezethető kiváltság egy olyan iparágnak a kezében van, a mely a maga félreis-

21.

SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM-

merhetlen közgazdasági hivatásának magaslatán áll s létfeltételeinek javára szolgáló minden kedvezményt ezen közgazdasági hivatás sikeres betöltése érdekében használ ki, akkor szavunk sincsen, mert valamely iparág virágzásából fejlődő előnyökből a közjó is ki szokta venni a maga részét. De itt nem is egy iparágról, hanem annak kebelében egy olyan érdekeltségről van szó, amely a maga kiváltságait a spekuiáczió szolgálatában igyekszik érvényesíteni. Ennek az érdekeltségnek kezében fegyver gyanánt kezelhető privilégiumokat nem tűrhetünk meg. Az OMGE. követelése tehát csak az lehet, hogy a szabadraktárakban a buza s egyáltalán az ürzárolás tárgyát képező áru raktározható ne legyen. Az idevonatkozó pénzügyminiszteri rendelet hatályon kivül helyezése egyszeriben lehetetlenné teszi a 6 hónapi vámhitel kijátszását, de ami fő, leemeli a buzapiaczról azt a lidércznyomást, hogy az ország közepén óriási kvantum idegen buza legyen felhalmozva, amely pillanatok alatt mozgósítható és döntő sulylyal vethető az áralakulások mérlegére. Mig életben marad az őrlési engdély, legalább ez a méregfoga legyen lecsípve. A fővárosi malmok aztán végképpen elhatározhatják az üzemredukcziót, megpecsételhetik fejlődésük dekándens irányát a tervbe vett kartellel, sőt bizonyos hatást is érhetnek el. Bizonyos azonban, hogy azzal kiadják kezükből az utolsó ütőkártyát és sorsuknak talán figyelmet érdemlő válságos mozzanatai irányában is végképpen elvesztik a gazdaközönség bizalmát és rokonszenvét, a mit pedig egészséges fejlődés s az irántuk támasztott közgazdasági követelmények kielégítése közben bizvást megőrizhettek volna. Buday Barna.

KÖZTELEK, 1899 MARCZIUS HÖ 11. E két tényező hozta létre a f. évi február hó 28-án megtartott bikaárverésünket is, amelynek sikere hosszabb időre biztosítja nemcsak szarvasmarhatenyésztésünknek, de egyszersmind egyleti, életünknek további fejlődését. Általánosan ismert dolog, mily nehézkesen megy nálunk a községeknek megfelelő tenyészbikákkal való ellátása. Az állam e bajokon segítendő, minden tőle telhetőt elkövet; hiszen az állattenyésztési felügyelőségek létesítése, a legmesszebbmenő árkedvezmények engedélyezése, mind e bajokon volnának hivatva segíteni. Mégis, a társadalmi tevékenység nélkül nem tud ez a dolog olyan rohamlépésben haladni, amint azt a nagymérvű állami támogatás mellett elvárhatnók. És ez emberi természetünkben találja magyarázatát. Nem szeretünk ,zsákban macskát vásárolni". Látni akarjuk, mit veszünk. így van ez még az egyesnél is, méginkább pedig ott; hol a vásárlásba többeknek, egy egész községnek van beleszólása. A legjobb akaratot feltételezve is, félnek attól, hogy nem kapnak olyan bikát, amely az ő viszonyaiknak, az ő Ízlésüknek megfelelő volna. S ha könnyű szerrel megtekinthetik az állatot, szivesebben lemondanak az anyagi segélyezésről is, csak kedvük szerinti állatot kaphassanak. Tudva ezt, már a mult évben kieszközöltük, hogy a földmivelésügyi miniszter ur egyletünket, mint közvetítőt részesítse az árkedvezményben, mi a bikákat itt felállíttatjuk s módot nyujtunk, hogy minden község megválaszsza a neki szük égés, illetve neki megfelelő állatot. A bikákat a mult évben a mezöhegyesi Kuhland-szimmenthali tenyészettől kaptuk, 18 darabot, 253 frt átlagárban. Az egvlet 30% árkedvezményt kapott, ugy, hogy a 70% befizetéséről szavatosságot, vállalt, őt illetvén azonban a 70%-nál esetleg befolyó többlet. Mult évi árverésünknél a 70% befolyt, sőt azonfelül még 225 frt, amely összeg azonban a közvetítéssel járó 332 frt 81 kr költséget nem fedez- . hette s így egyletünknek csak az erkölcsi nyereség maradt. Az idén használtuk tavaly szerzett tapasztalatainkat. Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy a bikák beszerzési árát anélkül, hogy ez a minőség rovására történék, leszállítsuk. Azt kértük tehát a minisztériumtól, hogy az egyletnek engedélyezendő bikáknak legalább egy részét magántenyésztőktől szerezhessük be, hol jó félvér bikákat olcsóbban kapunk, mint az állami birtokok magasvérü állatai eladhatók.

Kérésünk kedvezően intéztetvén el, megengedtetett, hogy az egylet részére 24 db Magyarország földmivelő népe talán soha szimmenthali fajtájú bikát Tőig Gyula pozsonyi állattenyésztési felügyelő az egylettel egyetnem részesült még annyi megérdemelt figyelemben, mint az utóbbi időben. S ha az idők értőleg szerezzen be, amely bikák árából a jele nem csal, remélhető, hogy épp kisgazdáink, minisztérium 30% árengedményt adott s mikik leginkább reászorulnak a kormány jóakaró ként a mult évben szavatosságot vállaltunk a támogatására, ezt a jövőben még fokozottabb 70°/0 befolyásáért, az ezenfelül esetleg befomértékben fogják élvezhetni. Erre enged leg- lyandó összeg az egyletet illetvén. A bikák alább az uj miniszterelnök ur programmbeszéde árát a községek egy év alatt három egyenlő következtetni. Oly melegséggel emlékezik meg részletben fizetik. A beszerzésnél ismét értékesíthettük mult a földmivelő népről, a mely minden magyar, különösen minden magyar gazda keblében a évi tapasztalatainkat. Tavaly kénytelenek volhála érzetét keltheti fel. Am megemlékezik és tunk l1/* éves állatokat is kiadni, -amit pedig reámutat a társadalom kötelességére is. „A községeink nem örömmel vettek, miután az lcormány vezethet e téren, irányithat, de a tár- ily állatokat csak nagy kímélettel vehették sadalomra van szüksége, hogy ezen a téren si- használatba. Ezért az idén arra törekedtünk, hogy a bikák legalább is két évesek legyenek, kereket elérhessen." A m.-óvári szarvasmarhatenyésztési egy- de IV2 évesnél fiatalabb bikát nem is szerezlet megalakulása óta ezt az eszmét valósítja tünk. Iparkodtunk, hogy ne elkényeztetett, hanem lehetőleg természetes, sőt inkább ridemeg a gyakorlatban s 2V2 évi fennállása óta a földmivelési kormány jóakaró támogatása gebb tartásban nevelt állatokhoz jussunk, kemellett, merem állítani, hogy sikereket tudott restük a sötétebb árnyalatú pirostarka színeelérni. Vagy nem elég siker-e az már magá- ket, ami tenyésztőink ízlésének inkább megfelel. ban véve, hogy rövid fennállása óta a nálunk Végül vásárlásainkat előzetes tuberkulin-vizsmég ismeretlen egyleti életnek több mint 900 gálattól tettük függővé, s csak nem reagáló, tagot tudott kisgazdáink köréből megnyerni? gümőkórmentes állatokat vettünk át. E tekinHirtelen, mint a gomba nőtt fel s ma a vár- tetben három kistenyésztő állatjánál tettünk megye legnagyobb, legvirágzóbb egylete. Kö- kivételt, amelyeknél éppen, miután kistenyészszönhetjük ezt a földmivelésügyi kormány tá- tők, kevés okunk volt a gümőkórtól tartani. mogatásának és a saját társadalmi tevékenyA felsoroltakból látható, hogy sok minségünknek. denféle kívánságunk volt s hogy mindezeknek

A m.-óvári bikaárverés.

403 lehetőleg elégtétetett, azt főleg Tölg Gyula állattenyésztési felügyelőnek köszönhetjük. Bikáinkat 200 frt 65 kr. átlagárban vásároltuk össze, köztük 8 db. telivár szimmenthalit. 16 dbot mosonmegyei tenyésztőktől vásároltunk (az akadémiai gazdaság, Wenckheim gróf, a horvát bán uradalmaiból és két kistenyésztőtől), ezeket, egy kivételével, előzetesen magam tuberkulinoztam, 8 db. Pozsonymegyéből jött (köztük 5 db. Zichy Ferencz vedrődi gazdaságából). Az állatok kiosztásának módját a minisztérium egészen az egyletre bizta, a mit mi árverés utján tettünk ezidén is, ezt tartván a legegyszerűbb és legigazságosabb kiosztási eljárásnak. A kiosztásnál azonban nemcsak köztenyésztésünk emelése lebegett szemünk előtt, hanem törekedtünk arra is, hogy árverésünket egyleti életünk fejlesztésére használhassuk fel. Ezért az árverési feltételeket kellett e czélnak megfelelőleg megállapítani. Kimondtuk mindenekelőtt, hogy az árverésnél az oly községek, melyek legalább is tiz tagot számlálnak egyletünkben, előnyben részesülnek; nevezetesen a tiz taggal sem biró községek 5 frt közvetítési költséget tartoznak a bika beígért árán felül fizetni. A vételárnál magasabban ígérni nem lehet; amint a vételár eléretik, több egyforma ígéret esetén az dönt, a melyik községben több tagja van egyletünknek. Ezen utóbbi megállapodásunk kiszámithatlan előnyére vált az egyletnek. Pedig épp ez ellen sokaknak volt körünkben is kifogása. Egyesek azt kivánták, hogy minden esetben engedni kell az árverést ad infinitum. Döntsön a több igéret és pedig különösen azért, mivel a nagyobb taglétszámmal biró községekkel szemben a kisebbek nem is fognak árverezni. Ezt én semmiképpen el nem fogadhattam. Mert ugyan milyen színben tüntetné fel akár a minisztériumot, akár az egyletet az a nyilatkozat, amit a község a bika átvételéről kiállít s amely pl. hangzanék eképpen: „a 200 frt vételáru bikát 230 frt kedvezményes vételáron átveszemHa az árverésnél a bika vétára eléretik, ugy igenis meg van még a kedvezményes ár, miután a község a vételárt egy év alatt három egyenlő részletben tartozik fizetni s épp ez lesz kedvezménye. Másrészt pedig a vételárig úgyis a többigéret dönt, nem a tagok létszáma s a kisebb létszámú község nem tudhatja, megy-e a nagyobb a vételárig. Mások elismerték ugyan, hogy helyes az árverés beszüntetése a vételár elérése esetén, de nem helyeselték, hogy a tagok létszáma döntsön, ily esetben kié legyen a bika. Szerintük helyeselhető ez egyleti politikai szempontból, de nem a köztenyésztés szempontjából, melynek ez az eljárás hátrányára lenne. Habár elismerem, hogy ezen utóbbiaknak több igazságuk van, mégis meg kellett maradnunk emiitett megállapodásunk mellett. Hiszen éppen ebben a megállapodásunkban volt egyletünk fejlődésének egyik titka és nem ismeri jól az embereket, a ki ez elíen sokat kardoskodik. Látni kellett volna csak a gazdag, pénzes községeket, a kik éppen jobbmódjukból kifolyólag alig hozzáférhetők, mily hosszú orral maradtak le egy-egy bikáról, szemben egy szegényebb községgel, melynek 2—3 annyi tagja van, mint nekik. Látni kellett volna, hogy az árverés megújítása előtt miként jöttek az egyes . községek, hozva az újonnan belépő tagok névsorát! így látjuk csak be, hogy minden községnek saját érdeke hozza magával, hogy minél többen lépjenek egyletünkbe. így remélhető, hogy az a pénzére, jómódjára büszke községi lakosság is rábírható lesz az egyletbe való belépésre, midőn meggyőződik róla, hogy czéljainak elérésére nem elegendő magában véve a pénz. Ugy, de elleneseim ezen második csoportja elismerte, hogy egyleti politikából lehet eljárásunk helyes, de nem a köztenyésztés szempontjából, mert megtörténhetik, hogy a nagyobb taglétszámú községbe kerül oly bika, mely jobb szolgálatot tehetne a kisebb

404 taglétszámú községben. Van ebben némi igaz- ság. De erre csak azt felelhetem, legyen gondja az árverést rendezőknek, hogy oly bikát meg ne vegyenek, amely bármely községben is ronthatná a tenyészetet. A gyengébb községbe kerülő jó bika pedig csak előnyére válik a köztenyésztésnek. De ezekután aztán semmiképpen sem fogadhatom el az én elleneseim azon ajánlatát, hogy egyenlő igéret esetén, én aki minden községem tenyészetét ismerem, vagy akár egy bizottság adja a bikát oda, hová azt alkalmasabbnak látszik. Az ilyen adakozás mindjárt a kegy osztogatás látszatát viseli magán, bármily igazságosan történik is a z ; a kegyosztogatások pedig az egyleti életnek s ezzel közvetve köztenyésztésünk rohamos fejlődésének is megölői lehetnek. Legyen az minden községnek, mint ilyennek és minden egyesnek az önérdeke, hogy többen csatlakozzanak egyletünkhöz. De találjon és találhasson is módot az önérdek kielégítésre. Ahol ez meg nincs, ott fentarthatj a néhány ideálisan gondolkozó ember az egyleteket, de az ilyen egylet nem lehet virágzó, nem lehet életerős. Hat esetben került reá a sor, hogy ugyanazon bikára 3—6, sőt egyszer több község is beígérte a vételárat. Egyik esetben aztán az történt, hogy az egyenlő ígéretek mellett két község egyforma taglétszámmal birt. Az egyik község az idén lépett be, a másik két év előtt. Itt azt hozta volna az igazság magával, hogy a régebbi község előnyben részesüljön. De sorsra biztuk a dolgot s ez az újonnan belépőknek kedvezett. Talán nem volít helyes ezt a sorsolásra bizni. Hanem attól féltem, hogy a régebbieknek előnyben részesítése elidegenitené az ujabb belépéseket. Az árverésnél elért átlagár 179 frt 83 krt tett ki szemben a 200 frt 65 kr vételárral. A vételárak 160—260 frtig, az eladási árak 135— 230 frtig változtak. A 24 darab bika vételára 4815 frtot tett ki, a melyből 3 0 % kedvezmény javunkra esvén az egylet 3370 frt 50 kr beigéréséről vállalt felelősséget, a melynél azonban több jött be, 4316 frt, s így egyletünk javára a földmivelésügyi miniszter ur 945 frt 50 krt az adóhivatal utján visszautalványoz. Ugyancsak az illetékes adóhivatalokban fizetnek a községek is. A közvetítéssel 280 frt költsége merült fel az egyletnek, a mely a fenti összegből megtérülvén, 665 frt 50 kr tiszta anyagi hasznunk is radt, a melynél azonban hasonlíthatatlanul többet őr az erkölcsi nyereségünk. A közvetítési költségeink, a szállítási, utazási költségek, farkpénzek, az állatoknak 8 napon át való tartása, a nyilatkozatok bélyegilletékei, a tenyészigazolványok megszerzése, marhalevelek kiállítása és átírása stb., stb. által származtak. A vásárló községek semmiféle mellékes kiadásokat nem viseltek. Az állatoknak 8 napon át való tartását egyrészt állategészségügyi szempontból tartottuk szükségesnek, másrészt, hogy az emberek kinézegethessék maguknak a nekik leginkább tetsző bikát. Árverésünkön csakis községek vehettek részt és ezt eljárásunk gyengéjének kell még tartanom. Magántenyésztőinket is szeretném részesíteni az árverezhetésben, mert közvetve bár, de ők is köztenyésztésünket emelik. Ezeknek készpénzzel kellene fizetni s lehetne a községeket egyébként is elejbük helyezni. Ezt az érdeküket azonban a magántenyésztőknek ezideig nem tudtam érvényre juttatni. Talán meghozza még az idő ezt is. Magántenyésztők szintén behozhatták bikáikat, amelyek az árverés után állíttattak vásárra s jó vevőkre találtak. Bikaközvetitésünket folytatjuk az árverésen kivül is. Minden hozzánk forduló községünket ellátjuk a szükséges bikával, többkevesebb kedvezményben is részesítve őket. Az állattenyésztési felügyelőséghez is fordulunk. De nem várunk mindent az államtól, csak azt, ami a saját erőnkből nem telik. Újhelyi Imre.

KÖZTELEK,

1899 MÁRCZIUS

ÁLLATEGÉSZ SÉGÜGY.

HÓ

11.

21. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

nek megvédésével foganatosíthatók; szabályozni kell ugyanezen szempontból a vásártér és a Rovatvezető: Dr. Hutyra Ferencz. vasúti marharakodó-állomás használatának módozatait ; végül önként következik, hogy az pontosobb ellátása czéljából íagy határral biró községeink állategészségügy esetleg az állatorvosi szakszemélyzet megfelelő felosztása önálló szaporításának szüksége is fölmerülhet A körzetekre való beosztásnak mező- és ügyi körzetekre. közgazdasági szempontból nyilvánuló nagy A gazdaközönség részéről ismételten pa- előnyei egyébként nem csupán a belforgalomhangzott fel azon hátrányok miatt, melye- ban nyilvánulnának. Az Ausztriával tervbe ket a ragadós állati betegségek föllépésekor vett kiegyezésnél gondoskodás történt, hogy elrendelt zárlati intézkedések okoztak. Az ezek az előnyök a külforgalomban is lehetőleg állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi mielőbb érvényesüljenek. Fölvetetett ugyanis a VII. t.-cz, és az ennek alapján kiadott rende- kölcsönös szabad állatforgalmat biztosító intézletek szerint ugyanis, ha valamely községben kedések közé, hogy oly községek, amelyek 350 keleti marhavész, ragadós tüdőlob és sertés- [J-km.-nél nagyobb határral birnak, fekvésükhöz vész, habár egyetlen esetben — szórványosan, és az ezzel kapcsolatos állategészségügyi rend— egyéb állati ragadós betegség pedig jár- őri biztosítékok mérvéhez képest esetleg kisebb ványszerüen lép föl: az esetre a hatóság a állategészségügyi kerületekre is föloszthatók, abból Jcözség egész határát lezárja s onnan a beteg- a czélból, hogy ezen körzetekről a forgalom a ségnek megszűntéig az állatok elhajtását, vagy környezettől függetlenül legyen lebonyolítható. elszállítását megtiltja, miáltal az állatok szaA földmivelési miniszternek tervbe vett bad forgalma és értékesítése nem ritkán több intézkedésével a gazdaközönség régi óhajtása száz négyszögkilométernyi területen is teljesen teljesül s épp ezért kétségtelennek tartjuk, megakasztatik, vagy legalább megnehezittetik. hogy az ezzel kapcsolatos nagy előnyök bizKülönösen két irányban mutatkozott a tosítása czéljából az érdekelt községek sietni korlátozások káros hatása. fognak á kedvezmény igénybevételére és nem 1. Éppen a nagy kiterjedésű községek fognak visszariadni azon csekély anyagi áldoközönsége foglalkozik a vidék természeti és zatoktól sem, amelyek a felosztás folytán gazdasági viszonyainál fogva az állattenyész- szükségelt fokozott ellenőrzés és pontos állattéssel nagyobb arányokban. A korlátozások egészségügyi szolgálat érdekében esetleg föltehát legjobban a gazdaközönségnek azt a merülnek. részét sújtják, melynek az állattenyésztés és állattartás képezi fő jövedelmi forrását. 2. Az ország egyéb vidékeivel való összeGAZDASAGI VEGYTAN. hasonlítás után méltánytalannak tűnik föl a Rovatvezető: Dr. liebermann Leo. nagy kiterjedésű községekre ugyanazon eljárást alkalmazni, mint a melynek kisebb területű községeknél helye van. A törkölyborok felismerhetővé Alföldi nagy kiterjedésű községeinkben tétele. ugyanis többnyire a tanyás rendszer van elterjedve s aznnkivül maga a község és egyes A borhamisítás megakadályozását czélzó birtokosok is kiterjedt gazdasági egységekkel törvény keresztülvitelének egyik legnagyobb rendelkeznek. A lakott helyek — gazdaságok akadálya a törkölyborok készítése. — egymástól távolabb feküsznek, a népesség Az állásfoglalás ezen kérdéssel szemben is viszonylag gyérebb, a betegségek elterjedé- igen nehéz, mert igen sokan nem tartják sének veszélye ennek folytán sokkal csekélyebb, helyesnek azt, hogy a termelőt szőlőjének kimint a szorosan egymás mellett lévő, sűrűb- használásában megakadályozzuk, mások pedig ben benépesített. és ezért egymással élénkebb a törvény kijátszását látják abban, ha a törközlekedést fentartó kisebb községekben, me- kölyborok készítését és forgalombahozatalát lyek mindennek daczára a korlátozásnak eny- megengedjük akkor, a mikor a mübor készítését hébb következményeit viselik. feltétlenül eltiltjuk és-a legcsekélyebb mennyiségű Az ismertetett hátrányok megszüntetése víz felhasználását is perhorreszkáljuk. és a gazdaközönség érdekeinek ebben az Kétségtelenül mindkét párt felfogásában irányban való megvédése arra indította a föld- van valami igaz és ezért valószínűleg szükséges mivelési minisztert, hogy a nagy területek in- lesz egy középutat választani, mely abból állhat, dokolatlan korlátozásából származó bajok meg- hogy a törkölybor készítését és forgalombaszüntetése iránt intézkedjék. hozatalát bizonyos feltételek mellett, különösen A bajok orvoslásának alkalmas módjául azon kikötéssel, hogy az csak törköly- vagy az kínálkozik, hogy ha az intenzív állattenyész- pótbor elnevezés alatt juthat forgalomba, megtést folytató nagyobb községek, — melyeknek engedjük, de egyszersmind gondoskodunk arról, területe egy-egy kisebb vármegye területével hogy a visszaélések lehetősége ki legyen zárva, fölér — az állategészségügyi rendészeti szolgálat vagy legalább a minimumra • legyen redukálva. tekintetében önálló kisebb körzetekre osztatErre azonban szükséges az, hogy a törnak föl. kölybort könnyen, minden analízis nélkül is Ez okból a földmivelésügyi miniszter a fel lehessen ismerni, és erre irányultak kísérnagyobb kiterjedésű városokkal és községekkel leteim, melyeknek eredményét a következőkben közölte azon szempontokat, amelyek az állat- köblöm. egészségügyi körzetekre való felosztás tárgyaAzt találtam, f o g y a jelzett czélt elérjük, lásánál irányul szolgálnak és egyúttal felhívta ha egy hektoliter (100 liter) borhoz egy gramm a hatóságokat, hogy ezen irányelvek szemelőtt phenolphtaleint teszünk. Ez nem változtatja tartásával a felosztás tekintetében szüksé- meg a bornak sem színét, sem szagát, sem ges előmunkálatokat és javaslatokat sürgősen pedig izét, és egészségi tekintetben aggodalomra tegyék meg. nem ad okot. A miniszteri rendeletben kifejtett irányHa az így elkészített fehér törkölyborhoz> elvek szerint a körzeteknek lehetőleg termé- elegendő menyiségben szóda-oklatot vagy más szetes határral kell birniok, továbbá az illető alkalikus sót vagy alkalioldatot teszünk, a bor község állategészségrendészeti szolgálatának is rögtön megpirosodik. Ha vörösszinű borral van a fölosztás által igényelt terjedelemben és dolgunk, az ugyanígy kezelve nem lesz piszkos, szervezéssel kell kibővülnie. Külön marhalevél- zöldes vagy barnás-zöldszinü, mint a rendes kezelésről, külön dögterekről és külön marha- vörös bor, hanem ibolyás-piros, a mi különösen hajtó utakról kell gondoskodni; létesíteni kell akkor feltűnő, ha a bort erősen felhígítjuk azokat a berendezéseket, amelyekkel az egyes vizzel. körzetekre szükség esetén külön-külön elrenHa vörös boroknál mégis megtörténnék delőndő zárlatok az állategészségügy érdekei- az, hogy valaki nem volna teljesen biztos az

£1, SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. iránt, váljon az alkalival kezelt bor ibolyapirosnak nevezhető-e vagy sem, a phenolphtalein jelenlétéről kísérleteim szerint a legkönnyebben meg lehet győződni oly formán, hogy 10—20 cm8 borhoz ólomeczet-oldatot öntünk elegendő mennyiségben, és a keveréket összekeverés után megszürjük. Ha ezen szürlethez, melynek nem is kell egészen tisztának lenni, szódaoldatot öntünk, élénk rózsaszínű csapadék képződik, mély minden kétséget kizár. Mi lesz tehát annak előnye, ba esetleg elrendeltetnék, hogy a törkölyborhozj talán egy hivatalos község jelenlétében, phenolphtaleint köteles tenni mindenki, a ki pótbört készit vagy forgalomba hoz ? 1. Az, hogy hivatalos pinczevizsgálat esetén senki sem mondhatja azt, hogy hamisított bora, melyet valódi bor gyanánt akar eladni, törkölybor, ki akarván csúszni ilyen módon a konstatált hamisítás következményei alól. 2. Nem keverheti senki törkölyborát természetes borral, mert ez által az eg^sz készlet, törkölybor jellegével birna. 3. Mindenki, p. o. maga a vendég a vendéglőben, azonnal képes meggyőződni arról, vájjon nem adtak-e neki természetes bor helyett törkölybort, mert ehhez nem kell egyéb, mint a pohárba, melyben fél evőkanálnyi bor van, vízben feloldott szódát tenni, mely mindenütt kapható s mindén háztartásban is megvan. Megjegyzem végre, hogy a phenolphtaleint a margarin u. n. „latens" festésére ajánlotta Saxhlet, s hogy ez ellen közegészségi szempontból kifogást nem tettek jó lehet ezen czélra, de más, nem egészségügyi okokból, a szezámolajat fogadták el Németországban és Ausztriában. Dr. Liebermann Leo.

IRODALOM, Útmutatás a szó'ló'mivelésre.

KÖZTELEK, 1899 MÁRCZlüS HO 11. Hogy a földmivelésügyi minisztert mi vezette arra, hogy e müvet kiadja, hogy mi tulajdonképpen czélja és feladata ennek a munkának, tulajdonképpen hivatalos kiadványnak, annak leírásától magunkat megkíméljük, mert mindezeket legjobban, szebben megtaláljuk a mü előszavában, amelyet maga a miniszter irt alá és a következőképpen hangzik: Korunk szőlőmivelése nemcsak költséges, hanem szakavatott munkát is igényel, mert a filloxera által elpusztított hegyvidéki szőlőink helyreállítására a mi viszonyaink kőzött csak oly két mód kínálkozik, a melynek alkalmazására nem elégséges sem a régi szőlőűltetési eljárás által feltételezett beruházás értéke, sem a régi kezdetleges, sok tekintetbe helytelen művelési rendszer ismerete. A mai viszonyok közt nálunk alkalmazható két szőlőfelujitási mód egyike : amerikai fajtájú alanyon készült szőlőojtványok ültetése'; a másik : honi (európai) fajtával ültetett szőlőnek szénkénegezéssel való fentartása. Hogy ezen két mód közül hol és minő viszonyok közt alkalmazható kellő sikerrel az egyik, hol a másik s hogy a siker biztosítása érdekében minő munkát kell teljesítenünk és minő különleges miveleteket kell végrehajtanunk, azt a szőlőmivelésnek amaz ismereteivel s ama gyakorlatával, a mely apáink idejéből származott át reánk, sem meghatározni, sem megbírálni, sem megvalósítani nem vagyunk képesek. A változott viszonyok részletesebb és belterjesebb munkára, gondosabb mivelésre s különleges eljárásokra s fogásokra utalnak és kénytelenek vagyunk gyors és nagy léptekkel haladnia folyton fejlődő szakismeretek tág mezején, ha el akarjuk érni azt, hogy az elpusztult szőlő helyébe uj szőlőt állítsunk s abból oly terméseket biztosítsunk magunknak, a melyek értéke a tetemes befektetési költséget fedezi s fáradalmainkat is megfelelő vállalati nyereséggel jutalmazza.

, Útmutatás a szőlőmivelésre, különös tekintettel a filloxera által elpusztított szőlőit felújításának előmozdításáról szóló 1896: V. t.-cz. végrehajtására", teljes czime annak a műnek, amely a földmivelésügyi m. kir. minisztérium kiadásában most jelent még. A műnek kiadásáról a szőlőbirtokosság tudomással birt s már-már türelmetlenül várta annak megjelenését. A közönség várakozása immár kielégítést nyert, a munka kikerült a sajtó alól és igy módjában van bárkinek, hogy azt megszerezhesse. Darányi földmivelésügyi miniszter érdeme ez, aki egyébként is kiváló súlyt helyez a reszortjába tartozó Összes gazdasági ágak szakszerű ismeretének fejlesztésére és pedig olyan eszközök megválasztásával, amelyek ezen ismereteknek kiváltképpen ott, ahol azokra a legégetőbb szükség van: az egyszerű nép, a kisgazdák körében való terjesztésére a legalkalmasabbak. Ezek az ismeretterjesztő munkák a nép érzékéhez, felfogásához alkalmazkodnak; irályuk egyszerű, könnyen érthető, népies. Az előttünk fekvő mü azonban ugylátszik felülmúlja az eddig megjelenteket is. talán vonzóbb kiállításával, főleg azonban annálfogva, mert a szöveget a számos ábra, amely annak majd minden mondatát hü tolmácsként kiséri, oly közvetlenséggel világítja meg, amely azt mindenki által megérthetővé, sőt az életbe átplántálhatóvá teszi . . . Mindenki által mondjuk, mert a szőlők felújításával, azok mivelésével ma már és talán nem is első sorban csak az egyszerű nép, a kisgazda foglalkozik, hanem gazdát cserélve egy olyan osztály, amely előtt — bármennyire intelligens — az uj ismeretek a szőlők rekonstruálása körül éppen olyan ismeretlenek, mint azok előtt. A mü tehát ezeknek is szól. Mindenki tehát, aki ma szőlőmiveléssel foglalkozik és foglalkozni akar, szerezze meg magának a müvet, mely neki hü tanácsadója és utmutatója leend.

Törekvésem, hogy a szőlőmivelés és különösen az elpusztult szőlők helyreállítására nélkülözhetetlen gyakorlati szakismereteket terjeszszem, egyik irányban és részben megválósul a jelen „ Útmutatás" kiadásával. Czélja ezen „Útmutatás"-nak egyrészt, hogy általánosságban vezérfonalul szolgáljon a szőlőmivelöknek az elpusztult szőlők helyreállítása s a helyreállított szőlők mivelése kérdéseiben; czélja másrészt, hogy kiegészítője legyen ama mivelési tervnek, a melylyel az 1896 : V. t.-cz. rendelkezései alapján kölcsönben részesített szőlőbirtokosok az előirt munkák szakszerűen helyes teljesítésére köteleztetnek. A szőlőmivelési munkanemeknek s egyes mutikáknak ebben az „Útmutatás"-ban foglalt leírása képezi a mértéket annak elbírálására és megítélésére, hogy a kölcsönben részesülő szőlőbirtokos a mivelési tervben előirt munkanemeket s egyes munkákat a teljesítés helyessége s czélszerüsége tekintetéből megfelelően hajtotta-e végre? (Lásd az 1896: V. t.-cz. végrehajtása iránt 1896. évi szeptember hó 25-én 60,900 szám alatt kiadott rendeletem 9. §-ának utolsó bekezdését.) A jelen „Útmutatás" szerkesztésére a vezetésem alatt álló minisztérium illetékes osztályának felügyelete mellett Engelbrecht Károly központi szőlészeti és borászati főfelügyelő vezetése alatt Mórágyi István nagyenyedi, Kosinszky Viktor tarczali és Balassa István bihar diószegi vinczelléiskolai igazgatókból és Rácz Sándor központi szőlészeti s borászati felügyelőből álló szerkesztőbizottságot alakítottam. Ez a bizottság, a melynek minden tagja már számos év óta a közpályán eredménynyel működő szakember, összegyűjtötte a szőlőmivelés, különösen az elpusztult szőlők helyreállítása összes kérdéseinek anyagát, kiválasztotta abból mindazt, a mit évek során szerzett tapasztalatok honi viszonyaink közt igazoltak és megvizs-

405 gálván a tapasztalati jelenségeket s ered" ményeket az elméleti ismeretek megvilágitá" sában, megállapította azokat a tételeket, a melyek összefoglalásából a szőlőmivelés mai rendszere — honi viszonyainkra alkalmazva — alakul. Az ebbe az „Útmutatás"-ha foglalt alaptételek tehát pozitív bázisát alkotják amaz eljárásnak, a melyet az elpusztult szőlők megújítása s a megújított szőlők mivelése terén az eddigi tapasztalatok igazolása szerint követnünk kell. A mi ezen túlterjed, annak kutatása, megfigyelése s kiderítése feladata lesz a szőlőszeti kísérleti állomásnak, a melynek szervezésével éppen foglalkozom. Ez a kísérleti állomás lesz hivatva arra is, hogy az eddig szerzett tapasztalatokat, az elméleti ismeretek segélyével teljesítendő kutatások nyomán, tudományos alapon fejleszsze s bővítse s folyton ujabb anyagot szolgáltasson a gyakorlatnak a szakszerű szőlőmivelés előbbrevitelére. Sok szőlőbirtokos lesz abban a helyzetben, hogy a jelen „Útmutatás"-ban foglalt tanácsok s útbaigazítások daczára sem fogja a leghelyesebb utat és módot választhatni, mert azt az ezer és ezer különféle esetet s azt a számtalan kérdést s árnyalatot, a melyet a gyakorlati élet hoz felszínre, mind előre látni s behatóan tárgyalni nem lehetséges. Ezért minden szőlőbirtokos, aki azt tapasztalná, hogy a jelen „Útmutatás"-ban foglaltakból kimerítő felvilágosítást nem meríthet, vagy hogy az eredmény nem igazolja ezen „Útmutatás" .tartalmát, daczára annak, hogy mindenben pontosan követte annak rendelkezéseit, — leghelyesebben cselekszik, ha az illetékes kerületi szőlészeti s borászati felügyelőhöz fordul, aki vagy maga fogja megadni a szükséges tanácsot, vagy azt az érre hivatott helyről beszerzi. A jelen „Útmutatás"-t azzal az óhajtással bocsátom a közönség rendelkezésére, hogy annak a szőlőbirtokosok minél számosabban hasznát vegyék s alkalmazásának eredményét minél gazdagabb szüretekben tapasztalják. Bizalommal fordulok különösen a lelkészekhez s a tanítókhoz, mint a kiknek leginkább, van alkalmuk a népre hatni s azt hasznos munkára vezérelni, hogy a jelen „Útmutatás" nyomán a közvetlenség utján világosítsák fel a kisgazdákat a szőlőmivelésnél szükséges eljárásról. Bárki is, a ki szőlőjét helyesen ujitja meg ős miveli, ugy szintén azok is, a kik a népet e tekintetben helyes tanácsokkal látják • el, mindannyian munkatársaim és közreműködnek annak a nagy nemzeti munkának teljesítésénél, hogy hazánk szőlőmivelése virágzóbb, szőlőhegyeinek lakossága elégedettebb és jobb sorsban legyen, mint valaha volt. Budapesten, 1898. évi november 5-én. Darányi Ignácz, földmivelésügyi m. kir. minister. A magyar szőlőbirtokosok jól véssék emlékezetükbe e szavakat, — s szívleljék meg azt első sorban a lelkészek és tanítók, a kikhez oly bizalomteljes kérelemmel fordul a miniszter. Mindenek pedig, a kik kezeikhez veszik e müvet, — olvassák el annak minden betűjét, hogy annak minél számosabban hasznát vegyék, hogy a miniszternek mélyen átérzett jóslatszerü kívánsága a „minél gazdagabb szüretekben" mielőbb teljesedésbe menjen.

A mü, a mely közel husz nyomtatott ívre terjed, zöld, rovátkolt borítékba van fűzve, finom papírrá nyomva, könnyén olvasható betűkkel; igen számos és tiszta, szép, kivitelű képekkel, ábrákkal és rajzokkal van illusztrálva.

406

KÖZTELEK, 1899

MÁRCZIUS HÓ 11.

A mü tartalma kilencz részre oszlik és gom a fordulókat tetszésem szerint beosztani egy függelékkel bír. Az egyes részek ismét az 1/4 ugar meghagyása mellett? Van-e jogom fejezetekre, czimekre és végre alczimekre osz- buza után rozsot termelni, a fordát igy osztlanak s ily módon felette megkönnyítik az is- ván be ugar, buza, rozs, tavaszi? mertetett anyag következetes és gyors megSch. Gy. értését. A munka egyébként főbb vonásaiban 115. kérdés. Marhalegelőmön nagyon sok a következő tartalommal bir: száraz kosánfü van; ezt az állatok az őszszel Az I. rész foglalkozik a terv készítésével, nem legelték le. Többen azt tanácsolják, hogy és pedig 1. a szőlők fekvésének és talajának e füvet égessem le, majd tavaszkor jó fü nő megválasztásával, 2. az amerikai alanyfajták helyébe. megválasztásával, 3. az európai borszőlőfajták Kérném gazdatársaim becses véleményét, megválasztásával és 4. a csemegeszőlőfajtákkal. hogy ezt téve helyes lesz-e eljárásom? A II. rész szól a talaj előkészítésének munS. Gy. káiról u. m. 1. az utak és vizvezetők helyének 116. kérdés. 20 k. hold dohánytermelési kijelöléséről, 2. a talaj elegyengetéséről, 3. a engedélyt élvezek. Kérdem miféle alkatrészektalaj forgatásáról s végül 4. a kőkihordás, út- ből összetett műtrágyát használjak, mivel az készités és terrasz építésről. istállótrágya, amit a föld kapott, nagyon szalA III. rész az amerikai szőlővesszöszaporitómás volt. .anyatelepek készítését és kezelését tárgyalja. Továbbá micsoda dohányfajok azok, a A IV. rész szól a szőlővessző kezeléséről, melyek termelése leginkább bomokos talajon és pedig 1. a sima szőlővessző megszedéséről, haszonnal jár és hol kapható azon fajból mag, 2. tisztogatása- s megválogat ásáról, 3. eldara- valamint hol kapható a megfelelő műtrágya ? bolása- és osztályozásáról, 4. a gyökeres szőlőKutas. P. V. vessző tisztogatása-, megválogatása- s osztályo117. kérdés. Ezelőtt három évvel felzásáról, 5. a szőlővesszők elvermeléséről, 6. az bontottam egy jó minőségű rétet répaföldnek; elszállítandó szőlővesző csomagolásáról. a hely jó és száraz. Most újólag szeretném Az V. rész tárgyalja az ojtványkészitést, átalakítani rétnek. Miféle fümagkeverékkel lenne és pedig 1. a fásojtványok készítését, 2. a zöld- jobb bevetni, hogy jobban sikerüljön és kevésbe ojtványok készítését. kerüljön? • Sz. G. A VI. rész foglalkozik az ojtványszőlők 118. kérdés. Érdemes-e a biborherét telepítése és kezelésével és pedig: 1. a sorok (Trifolium incarnatum) tavaszszal vetni é igy irányának kijelölésével, a sor- és tőketávolság vetve milyen minőségű és mennyiségű takarmeghatározásával; 2. a karózással; 3. a gyö mányt ád? keres fás s sima zöld ojtványok kiültetése és Keresztúr. B. K. J. felhalmozásával; 4. az állandó helyeikre kiül119. kérdés. Zöldtrágyánakhomokbükkönyt tetett ojtványok első és második évi keze- szándékozunk vetni. Tisztán vetendő e a bükköny lésével. avagy zabbal; mely utóbbi esetben mily arány A VII. rész az ojtványszőlők állandó mun-ban történik a keverés és mennyi vetendő káit tárgyalja, melyek 1. a fedés s a bakhát katasztr. holdankint. közök megkapálása; 2. a nyitás ; 3. a metTarány. T. U. szés ; 4. a kapálás; 5. a válogatás és kötö120. kérdés. Van egy búzatáblám, melyzés; 6. a trágyázás ; 7. a már termő szőlők- ben tavaly árpa volt, azonban az árpát érés ben előforduló munkák sorrendje. alkalmával elverte a jég és az idén azon árpa A VIII. rész szól az időjárás által okozott a buza között jelentkezett; miképp lehetne ezt károsodások s a talajból származó bajokról s kiirtani ? A nézet az, hogy még kell boronálni azok orvoslásáról. Ezen bajok: 1. a fagykárok, miután a tavaszinak árt a boronálás ; helyes-e 2. jégkárak; 3. klorózis. ez? Vagy helyes-e az a nézet, hogy a A IX. rész a szőlőknek szénkéneggel való tavaszinak elébb kell beéredni és a mire begyéritő kezelését ismerteti s a peronospora ellenkövetkezik a buza érése, addigra az árpa kihull. Vagy egyáltalán mivel lehet segiteni-e való védekezésre szolgál utmutatóul. A függelékben az 1896. évi V. t.-cz. s bajon ? ennek végrehajtása iránt kiadott rendelet s utaLengyeltóti. Sz. J. sítások vannak ismertetve. 121. kérdés. Egy nagy csűrös kertem van; igen kövér föld, mely őszszel fel lett A mü részletes bírálatába nem bocsát- szántva s a luczernát igen jól megtermi. Mit kozunk, azok a férfiak, a kik azt irták, bizto- volna jó bele vetni, hogy jó és bő takarmányt sítékot nyújtanak annak jóságáról és megbíz- adjon, több évig teremjen, nyáron vagy őszszel hatóságáról s igy csupán ő irántuk fejezhetjük borjukkal legeltetni lehessen, hogy a felfúvódáski még elismerésünket ama kijelentéssel, hogy tól ne kellessen félni? Mennyit kell vetni a magyar szőlőbirtokosság sokáig emlékeze- 1600 •-ölbe; védnővénynyel-e, árpa vagy zab tükben fogja neveiket tartani — a mindennapi legyen ez? kenyérért . . . G.-Panyit. Sz. Z. Végül tudatjuk lapunk tisztelt olvasóival, 122. kérdés. A „lófogu" tengeri van-e hogy a müvet az Országos Magyar Gazdasági olyan tápláló erejű mint a magyar tengeri s Egyesületnél (Budapest, Köztelek) egy koro- mily az arány a külömbség a két nemű tengeri náért beszerezhetik, lelkészeknek és tanítóknak tápláló ereje között? H. Gy. pedig a miniszter rendeletéből egyesületünk 123. kérdés. A „Köztelek" egy rendes olteljesen díjtalanul küldi meg. vasója kérdi, hogy lehet-e jövedelmező hizlalást űzni egy gazdaságban, a hol burgundi répa, őszi- és tavaszi szalma takarmány van quantum LEVÉLSZEKRÉNY satis, repczepogácsa könnyen beszerezhető, ellenben szénafélék nincsenek. V. M. 124. kérdés. Tejnyerés szempontjából Kérdés. az erdélyi fajteheneknél mely fajtájú bika válna 114. kérdés. Egy általam kibérleni szán- be jobban, a szimmentháli-e vagy a berni? dékolt birtok haszönbéri szerződésében a gazdálN.-Barcsa. Sz. F. kodási módszer mikéntjére vonatkozólag csupán 125. kérdés. Nagyobb mennyiségű triőrennyi foglaltatik: hulladékom van, mely főleg vad zabból áll, „Bérlő tartozik a szántóföldeket rendes körülbelül s/4-részben, a többi vad bükköny, fordákban beosztva kezeltetni, egy negyed ré- < konkoly és könnyű rozs. szét ugarnak meghagyván." Kérek szives felvilágosítást aziránt, hogy Hogyan értelmezendő a gazdasági és mily állattal etethető és mily napi adagban, jogi gyakorlat szerint ezen pont? Tartozom-e különösen tehenekkel mennyi etethető hátrány a szántóföldeket négy részletben ugy kezelni, nélkül? B. P. hogy azokból V* ugar, V* őszi, lU kapás, lU tavaszi kalászos alá jusson ? avagv van-e jo-

21. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

Felelet Kötelező ugartartás. {Felelet a 114. kérdésre.) Ha a szerződésben a szántóföld kezelésére nézve más kikötve nincs, minthogy bérlő a szántóföldet rendes fordákban kezelni és egy negyed részét ugarnak hagyni tartozik, akkor jogában áll bérlőnek bármely négyes forgót követni, tehát azt a négynyomásos forgót is : 1. ugar, 2. buza, 3. rozs, 4. tavaszi. Ha mindazáltal kételyei vannak, minthogy e tekintetben gazdasági joggyakorlatra hivatkozni nem lehet, azt tanácsoljuk, hogy ezt a kérdést, a haszonbéri szerződés megkötése előtt tisztázza a bérbeadóval, a részletes megállapodást pedig vétesse be a szerződésbe, igy minden vitás kérdésnek eleje lesz véve. Bensch Árpád. Száraz gyepfű elégetése. (Felelet a 115. kérdésre.) A száraz avaros fűvel ellepett rétnek leégetését, minden aggály nélkül megteheti. Ez a rétnek csak előnyére fog szolgálni, az fejlődésében, növekedésében csak erősebb lesz. Megjegyzem azonban, hogy a tervbe vett égetést lehető korán kell megejteni s arra széles időt választani, a tüz egyenletes elterjedését — ha kell szalmával — elősegíteni ős szabályozni. Kitavaszodás után az égetés már nem lenne jó, mert a fejlődő fűtöveket tönkre tenné. A lepörkölt rétet tavaszszal mégfogasolni nagyon előnyös lesz. ö Dohány műtrágyázás. (Felelet a 116. kérdésre.) A dohány alá az ujabb időben bevált „martellin"-trágyát ajánlom használni, mely a dohány égőképességét és minőségét fokozza. Ezenkívül adandó szuperfoszfát is, mert kitűnt, hogy e kettőnek együttes használata adja a legjobb eredményeket. Martellinből kat. holdanként 150 kg.-ot, szuperfoszfátból (19—20%) 100 kg.-ot kell legalább egy hónappal a dohány ültetése előtt kiszórni és leszántani. A martellin Kalmár Vilmosnál (Budapest, Erzsébet-körút 34.) szerezhető be, a szuperfoszfát bármely műtrágyagyárból. Miután a m. kir. dohányjövec ék igazgatósága állapítja meg, hogy körzetenként mely dohányfajták termelhetők, igya fajtának szabad megválasztása nem a termelőtől függ. E tekintetben a kerületébe eső felügyelőség utasításaihoz kell alkalmazkodnia, amely a termelendő fajtát megállapítja s a megfelelő magot is rendelkezésére bocsátja. Ky. Rétalakitás. {Felelet a 117. kérdésre.) Három évvel azelőtt feltört, jóminőségü rétföldön, uj rétalakitás czéljából következő keveréket ajánlom: 10% Phleum pratense ... 1'6 kgr. 10% Dactylis glomerata 28 „ 10% Avena elatior 10 0 „ 20% Poa pratensis 3'0 „ 10% Agrostis, alba 1/5 , 10% Lolium perenne ... 4.2 „ • 20% Trifolium pratense 34 „ 10% Trifolium repens 1'5 „ 28-0 kgr. Ezen mennyiség kat. holdanként értendő. Ky. Biborhere-vetés. (Felelet a 118. kérdésre.) A biborhere tulajdonképpeni előnye abban keresendő, hogy őszszel (pl. rozszsal keverve) elvetve, korán tavaszszal, május hó első felében kitűnő takarmányt szolgáltat. Miután pedig csak egy kaszálást ád, Utána még tavaszi növények (csalamádé, burgonya, tengeri, köles stb.) vethetők. Tavaszszal vetve, a talajnak ily irányú kihasználásáról le kell mondanunk és fejlődése sem oly erőteljes, a termelt takarmány tömege sem oly nagy, mint az őszi vetésnél, de azért ily esetben is kitűnő minőségű takarmányt szolgáltat s az őszieknek kitűnő előveteménye. Tavaszszal védő-növény nélkül vetve, a virágzás kezdetén kaszálandó, mert különben elvénülve a jószág nem szívesen eszi. Miután csak egyszer kaszálható. Ifpjobb utána aföHet

2 I . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. félugarmivelésben az ősziek alá előkészíteni. Ha lekaszáltatása után kiadó esőt kap, akkor a sarjú esetleg legeltethető. Tavaszszal lehetőleg korán — márczius' végén — vetendő, kat. holdanként legalább is 24—26 kg. magot számítva. Ű Homoki bükköny zöldtrágya. (Félelet a 119. kérdésre.) A homoki bükkönyt még zöldtrágyázás czéljából is jobb egy támasztó növénynyel vetni, ellenkező esetben hamar elterül a földön. A homoki bükköny tavaszi vetése esetén ezen czélra a zabot lesz legjobb használni. Megjegyzem azonban, hogy a homoki bükköny eleinte lassan nő s így tavaszi zöldtrágyának tulajdonképpen csak oly esetben használható sikerrel, midőn utána őszit akarunk vetni. Sokkal helyesébb a homoki bükkönyt őszszel rozszsal keverve vetni, midőn is áttelelve, tavaszszal gyors fejlődésnek indul és május hó elején már leszántható s így utána még tavasziak igen jól elvethetők. A homoki bükköny zöldtrágyázásának igazi jelentősége annak őszi elvetésében keresendő. Tavaszi vetésnél Va-rész bükköny 1/3-rész zabbal keverendő (literszám véve a keverék arányát), melyből kat. holdanként 140—160 liter vetendő el; a rozszsal kevert őszi vetéshél 120 liter elegendő. K. K. Árpás buzavetés. (Félélet a 120. számú kérdésre.) A mult év folyamán nagy mennyiségben elpergett és az őszi buza között kikelt árpának kipusztítása jóformán lehetetlen. Azon tanács, hogy a tavaszi erős boronálás az árpának árt s igy az elpusztul, nem felel meg a valóságnak; ha a boronáláskor már szárba ment, akkor fog ugyan kárt tenni benne, de elpusztulni nem fog. Szintúgy nem fog sikerre vezetni azon feltevés sem, hogy az árpa korábban érve, a buza aratásakor már kihullt. Más tanácsot nem adhatok, mint egy buza- s árpaválasztó triőrrel a magot megtisztítani, ami sikerre vezethet annál is inkább, mert az árpa szemei fejletlenek lesznek. Nincs kizárva annak eshetősége sem, hogy a mostani hótakaró nélküli száraz fagy az árpában nagyobb kárt fog okozni, a mikor is a triőrrel való kitisztítás még könnyebb lesz. ő Évelő, nem puffasztó takarmány. (Felelet a 121. sz. kérdésre.) A major mellett fekvő kövér aljföldbe, melyben a luczerna kitűnően megterem ugyan, de helyette olyan tápláló s évelő növényt óhajtana vetni, mely a legelésző borjukra puffasztólag nem hat. Ezen czélra csak a baltaczimes fükeveréket ajánlhatnám, kevés luczernával megkeverve. Egy kat. holdon elvetendő lenne 3 kg. luczerna, 50 kg. baltaczim, 4 kg. aranyzabfü (Avena flavesceus), 5 kg. csomós ebir (Dactylis glomerata). Ez a borjuk számára ugy szárazon, mint legeltetve, kitűnő takarmányt adna. Ezen keveréket legjobb lesz az árpavédő-növénynyel vetni és pedig az árpa elvetése után erre keresztben, ugyanoly mélyen a baltaczimet; fogasolás után a luczerna- és fűmagot egyszerűen felszórva befogasolni s ha a föld állapota megengedi, meghengerezni. A védőnövény letakaritása után a takarmány vetést ugyanazon évben legeltetni nem szabad, hanem kora őszszel, ha szükséges, nagyjából megkaszálni. Következő tavaszszal fogasolunk és a nyár folyamán óvatosan, részletenként legeltethetünk. A vetőmag Mauthnernél beszerezhető. Ky. Tengeri táplálóanyagtartalma. (Felelet a 122. sz. kérdésre) A A kinquentinó tengeri és a. magyar tengeri táplálóanyagtartalma körülbelül megegyező, ami az alábbi elemzésből is kitűnik. Csutkával együttesen darálva tartalmaz ugyanis: Cinquantinó Magyar. Szárazanyag 87'9°/o 890% Légenyes a n y a g . . . 8"20/o 7-7% Nyers zsír . . . . 3'9°/o 3"9% Keményítő . . . . 49'6% 5O"80/o Egyéb légenytelen anyag 17-6% . 18 8%> Növényi r o s t . . . . 7-2°/o 6'3°/o Hamu 1-4% l'5°/o

KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIÜS HO 11, Amint az elemzésből látható, a különbség a kétféle teDgeri tápanyagtartalma között olyan csekély, hogy azért többet adagolni egyikből vagy másikból egészen felesleges. J. G. Hizlalás répával és repczepogácsával. (.Felelet a 123. kérdésre) A A jelzett takarmányokon kívánatos eredménynyel hizlalni, felfogásunk szerint, nem lehet. Legalább is elsőrendű hízott árut — pusztán ezeket a takarmányokat etetve — nem állithat elő. Lehetséges azonban, hogy ad libitum etetve szalmát és polyvaféléket, a répából 60—70kg.-ot véve számításba 1000 kg. élősúlyra, a repczepogácsából pedig 2—4 kg.-ot, az állatok hízásnak indulnak, kondicziójuk javulni fog s esetleg félig ki is hiznak. Tény, hogy a tápanyagszabványok figyelembevételével, ezekből a takarmányokból megfelelő összeállítást készíteni nem lehet. A répából 60 kg.-ot, a szalmából 20 kg.-ot s a repczepogácsából 3 kg.-ot véve is számításba 1000 kg. élősúlyra, még távolról sincsen fedezve az a tápanyagszükséglet, amelyet a hizlalás kezdetén, az I. időszakban a szervezet megkíván. Többet pedig számításba venni nem lehet, mert igy is az össztakarmány szárazanyagtartalma — teriméje — jóval nagyobb, mint amennyi a hizlalásnál kívánatos. A II. időszakban a tápanyagszükséglet természetesen még kevébbé van fedezve ugy, hogy a hizlalás — daczára annak, hogy repczepogácsából a maximális 4—5 kg.-ot veszszük is számításba — előbbremenni nem fog, sőt előállhat az az eset is, hogy a hízók kondicziójukból még veszítenek. Emellett még az is kérdéses, hogy a kiszabott 20 kg. szalmamennyiséget a hizók megeszik-e? Ha elegendő mennyiségű dara és korpa rendelkezésre állana a repczepogácsán kivül, ugy a megfelelő hizlaló takarmánykeverékek, a szénafélék mellőzésével is könnyen elkészíthetők volnának. * J. G. Magyar és nyugati marha keresztezés. (.Felelet a 124-ik kérdésre.) Az erdélyi tehenek ha jó tenyészetből valók s individuális jó tejelőképesség szemelőtt tartásával szereztettek be, megadják a 2000 litert oly tejben, amelyben 3"5 —4°/o zsír van, feltevén persze, hogy a fejősek kellő módon tápláltatnak, gondoztatnak és fejetnek. Ha tehát erdélyi marhában tejre dolgozni a czélja a kérdésttevönek, részemről nem azt ajánlom, hogy nyugati vért keverjen állataiba, hanem hogy szerezzen be hágóbikát pl. báró Jósika szamosfalvi, vagy ifj. Lészai Ferencz magyar-gorbói tenyészetéből s avval űzesse fel erdélyi teheneit. Minthogy azonban kérdéséből az látszik, hogy törik-szakad, nyugoti vért kiván alkalmazni, a tejnyerés szempontjából nagyon mindegy az, hogy a régi berni, avagy a nemesitett berni, a szimmenthali fajtához nyul-e, mert ezekkel valami fényesebb eredményekre a tejnyerés terén nem igen számithat, ha oly tenyészetből vásárol, amelyben első sorban húsra, súlyra s csak aztán tejelésre törekszenek. Nem hiányzik ugyan példa arra, hogy a szimmentháli bikától és magyar tehenektől származott keresztezési produktumok jól hasznosítóknak bizonyulnak kivált gyorsabb fejlődésükkel, súlyosabb testükkel, jobb bizodalmasságukkal, de nem tejelésükkel; hanem mirevaló volna ilyen individiumok előállítását czélul kitűzni, mikor a tejprodukálás czéljára más, u. n. .tájfajták (aminő a bonyhádi, vasmegyei, krassó-szörényi) már készen léteznek. Ha már mégis nyugotival való keresztezésre szánja el valaki magát, ajánlatosabb a borzderesekhez nyúlnia, azok jóval kevésbé forgatják ki a magyar marhát eredeti typusából s több reményt nyújtanak a sikerre. Már most, ha mindezek megfontolása után mégis az marad a kérdés, hogy berni-e vagy szimmenthali, . részemről a nemesebb tejelő jellegű szimmenthali mellett volnék. Különben igen élénk és érdekes eszmecsere folyt e kérdésről a „Köztelek" mult évi

407 folyamának több számában, ahol a mondottaknak kérdésttevő utána nézhet. M. Triörliulladék feletetése. (.Felelet a 125. számú kerdésre.) A Ha a triőrfiulladék nagyobb mennyiségű konkolyt és vadbükkönyt nem tartalmaz, ugy veszély nélkül etethető nagyobb mennyiségben is, bármelyik háziállattal. Ha azonban konkoly és vadbükköny nagyobb mennyiségben van a rostaaljban, ugy tekintettel az ezen takarmány félékben nagyobb menynyiségben benfoglalt mérgező anyagokra, a hulladékból különösen vemhes állatokkal sokat , etetni nem tanácsos, mert igen könnyen elvetólést idézhet elő. Tejelő teheneknek naponként, és 1000 kg. élősúlyra 3—4 kg.-ot, vemhes teheneknek 1—2 kg.-ot nagy óvatossággal. Hizó marháknak és juhoknak is adható. Még pedig hizó marhának 1000 kg. élősúlyra 2—8 kg. mennyiségben, juhoknak 3—6 kg. mennyiségben adagolható. J. G.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal. Az OMGE. közleményei 399 Közgazdasági szakosztály ülése. 400 A fővárosimalmok helyzete és az őrlési engedély. By,day Barna. 402 A m.-óvári bikaárverés. TJjhélyi Imre. ..., 403 Állategészségügy. Nagy határral biró községeink felosztása önálló állategészségügyi körzetekre. ... 404 Gazdasági vegytan. A mann törkölyborok felismerhetővé tétéle. Dr. LiéberLeó. 404 Irodalom. Útmutatás a szőlőmivelésre Lsvelszekrény Vegyese'. . Kereskeűtlenij tőzsde

... 4Ö5 406 407 ... 409—10-

Eljegyzés. Theisz Károly uradalmi ispán e hó C-én eljegyezte Lázár Yilma kisasszonyt Selypen. Megbízatások. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Deininger Imre kir. tanácsos, gödöllői koronauradalmi igazgatót szolgálattételre a vezetése alatt álló minisztériumhoz osztotta . be. A koronauradalom igazgatóságának vezetésével Nick Ede kir. tanácsos, kisbéri ménesbirtok-igazgatót, a kisbéri ménesbirtok igazgatóságának vezetésével Bendl Godofréd ez. gazdasági igazgatót, Holényi Ferencz nagy-csétényi és Finka Gyula felső-helbényi lakost,. Nyitra vármegye nyitrai, illetőleg nagy-tapolcsányi járására, Pópovits György községi biró ó-kanizsai lakost pedig Bács-Bodrog vármegye zentai járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Felolvasás a kivándorlásról. A Magyar Közgazdasági Társaságban dr. Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselő a magyar kivándorlás okairól tartott felolvasást, mely felolvasás egy részlete a magyar kivándorlásról irt s közelebb megjelenendő nagyobb műnek. Dr. Hegedűs Lóránt azzal kezdte felolvasását, hogy előadásának tárgya Amerikában, valamint a Felvidéken és a Székelyföldön szerzett közvetlen tapasztalatainak ismertetése lesz. Két előadásban óhajt foglalkozni az okokkal, melyek a kivándorlást előidézik s megjelöli a módot, melyet követnünk kell, hogy ez a nagy baj megszűnjék. Utal Mosso híres megfigyelési törvényére ; ugyanez az ő álláspontja a mi hazai kivándorlásaink dolgában. Alkalma volt tapasztalni, hogy a felvidéki kivándorlást nagymérvben okozza állítólag valami kivándorlási viszketegség, tényleg azonban Amerikában tett megfigyelése közben tiz éset közül nyolcznál konstatálta, hogy a kivándorló rokoni hívásra hagyta ott szülőföldjét. A közigazgatás tétlenül áll szemben az áramlattal s összes ténykedése abban nyilvánul, hogy erőszakkal, zsandárhatalommal gátolja meg a kivándorlást, a mi

10 KÖZTELEK, 1 8 9 9 MÁRCZIUS HÓ 1 1 . határozott hiba. A nagy nyomorban van a fő- let elé. Vezérelvek gyanánt már most kimondatik baj. A keleti Kárpátok felvidékén például a hogy: 1. a létező bajok szanálása első sorban lakosok közül senki sem adhat el gabonát, autonom, társadalmi uton keresendő s a törvényoly kevés terem, hust nem lát hétszámra a hozási és hatósági beavatkozás a minimumra szegény rutén s azt a terméketlen földét is szorítandó; 2. a reform csak a magyar takarékfürészporral, fenyőlombbal kénytelen trágyázni. pénztárak történelmi fejlődése alapján, a fél42 község közül Trenesénben hatnak van ok- százados munka és tőkegyűjtés eredményének leveles tanitója. Nem csoda tehát, hogy a koczkáztatása nélkül eszközölendő; 3., megnépesség fizikai kényszerűség folytán vándorol fontolandó, mennyiben szükségesek bizonyos ki Amerikába. Az államtól nem várnak mást, dispozieziók a részvénytőke nagyságát, tartalékmint földosztást. A pánszlávizmust az ö n - tőkegyűjtés kötelezettségét és a sáját tőke és érzetes tót magával hozza Amerikából s angol betétek közötti arányt illetőleg; 4., garancziák szavaival tetszeleg a nép előtt. Sorra veszi keresendők az iránt, hogy a betétek csak oly azután Liptó, Szepes, Trenesén, Árva, Abauj- aktívákban helyeztessenek el, melyek teljes bizTorna, Sáros és Zemplén megyék kivándorlási tonság, koczkázatmentesség s mobilitás, illetve statisztikáját. A kivándorlás megindulásának oka mobilizálhatóság szempontjából a betétek terméegyrészt egy Kunz nevü kivándorlásra csábitó szete által kivánt magas mértéket megüssék s agitácziója volt,. másrészt pedig a hámorok hogy a visszleszámitolás egészségtelen tulnagy versenye. 0 maga egy 600 tagból álló fejlesztése a betétek biztonságát ne veszélyezkivándorló csoportot látott a hajóból kiszállani tesse ; 5. biztosítandó a mérlegeknek alkalmas Amerikában s személyesen győződött meg szakközeg általi alapos, szakszerű, minden arról, hogy nem azok az ügynökök veszedel- visszaélést kizáró összeállítása és felülbírálása. mesek, kik a kivándorlásra csábítanak s , a jegyeket eladják, hanem azok, kik a kivándorlókat utjukban kiszipolyozzák. Szól azután a német kivándorlásról s arra a konklúzióra jut, hogy a hazai nyomor okozza s Amerika irányítja a magyar kivándorlást. Ha vizsgáljuk a kivándorlások statisztikáját, arra a tapasztalatra jutunk, hogy a kivándorlás 1872-től k a i u l t9 cfiiil! s a l é t r o m , kezdődőleg 1897-ig folytonosan emelkedik, kivéve az 1885-ik évit, amidőn az amerikai k é n s a v a s - k á l i 9 k é n sztrájk-mozgalom némi szünetet tartott. Az

Szuperfoszfát

okokat, melyek a kivándorlást főképpen előidézik, abban találja, hogy a Felvidék talaja terméketlen, az iszákosság terjed, az uzsora pusztít s hiányzik a kisipar, mely foglalkozást adjon a népnek. Jövő előadásában — úgymond — sorolja elő azokat a módokat, melyekkel véleménye szerint, a kivándorlás, ha nem is egészen, de nagyrészt megszüntethető lesz.

s a v a s - a m m o n i a k

Marharakodó állomás engedélyezése. A földmivelésügyi miniszter a m. kir. államvasutak igazgatása alatt álló szolnök—kiskunfélegyházai helyiérdekű vasút vonalán, PestPilis-Solt-Kiskun vármegye területén fekvő Borbihalom állomást marharakodó állomásul engedélyezte. A m. kir. honvédség fejlődése 1869— 1899. A magyar katonai irodalom ismét gazdagabb lett egy érdemes, munkával, a melynek méltatása szorosan véve nem tartozik ugyan ides de ezen munka oly széles köröket érdekel méltán, hogy mi sem hagyhatjuk említés nélkül. Illésfalvi Pnpp Mihály, m. kir. ny. á. honvédszázados, megirta a honvédségnek harminczéves történetét. A mü érdekesen mutatja be nemzeti hadseregünk fejlődését, feltüntetve mindig az esetiől-esetre előfordult nevezetesebb szervi változásokat. Lelkes hangú bevezetés után ismerteti a honvédségi törvény keletkezését, majd a honvédelmi minisztérium alakulását, hatáskörét, a honvéd főparancsnokságot, az adlátusi intézményt s igy tovább a honvédség egész szervezetét a fejlődés különböző stádiumban. Az egész mü a tárgy iránt való odaadó szeretetről s annak legapróbb részleteiben is alapos ismeretéről tesz tanúságot. Áz érdekes könyv, melyet a honvédség küszöbön álló harmincz éves jubileuma is felette aktualissá tesz, a szerző tulajdona. Ára 2 frt. Megrendelhető a szerzőnél: Budapest, Sándor-utcza 5. szám, II. emelet. 7. ajtó.

egyéb

A pénzintézetek reformja. A vidéki pénzintézeteknek a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja igazgatóságában képviselt igazgatói e hó 9-én a pénzintézetek reformálása tárgyában értekezletet tartottak, melyen gróf Tisza István elnökölt, a pénzügyminiszter képviseletében pedig dr. Susich vett részt. Az értekezlet egy hosszabb eszmecsere után egy bizottságot küld ki azon megbízással, hoay a reform tartalmára és megvalósítási módjára vonatkozó konkrét javaslatot készítsen és terjeszszen legközelebb összehívandó ujabb értekez-

21. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. ALAPÍTTATOTT 1872.

SCH0TT01A ERNŐ, BUDAPEST. Műszaki közp. üzlet:

Gyár:

V I . , A n d r á s s y - t f t 2.

VI., Révay-u.

Fonciére-palota.

16.

(Saját telepen.)

Gőzcséplőgépek javítására és felszerelésére ajánlok

Dobsineket bármely kívánt profilban,

minden létező rendszerben,

Csapágyfémet

legkiválóob minőségben,

Szíjakat

legjobb szinbőrből,

Kenderhevedereket duplán és háromszorosan keresztbe szőve, vala- B mint a hozzávaló pléh felvonóserlegéket. Legolcsóbb -be- 5 szerzési forrás B minden egyéb í műszaki és mező-11 gazdasági szűk-1 ségleti ezikkben. Árjegyzékek kívánatra ingyen és li

compositio „ R E M I N G T O N "

és

mütrágyafóléket elismert minőségben ajánl a

kitűnő

nH0N«ÁRlA« MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYI

IPAR

RÉSZYÉNYTÁRSASÁG

BUDAPESTEN, VI.

KER.

VÁCZI-KÖRUT

21.

SZÁM.

Részletes utasítások kívánatra ingyen és bérmentve.

f 1898.

évi forgalom: 26,239 m

a t. cz.

Felhivjuk gasdaközönség figyelmét

/ a budapesti gyapju-aukcziókra,/ Mindennemű felvilágosítással szolgál: H E L L E R M . s

T Á R S A ,

BUDAPEST, V., EméM-tér 13.

ÍRÓGÉPEK V

I

L

Á

G

H

Í

R

Ű

E

K

.

Hivatalos Közlöny-bői. „A vallás és közoktatásügyi mag/, kir. mínister a fíemington Írógépet (kapható Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanintézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. Festékpárna mellőzve. — 4-szeres billentyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb acélszerkezet. — Közismert nagy tartósság. — Központi vezeték nélkül. — Tel jes magyar és német billentyűzet. — Minden betűnek csak 1 billentyűje. — Legnagyobb sokszorosító képességgel. A RBMINGTONT nagy sikerrel használják. a vallás- és közoktatásügyi minisztériumok, •mányzóság, — Magy. kir. államvasutak igazM. kir. államvasutak üzletvezetflségel, - M. •asutak gépgyárai, — Magyar általános hitellanz és Társa,—Budapest székes főváros, Kir. ipest, Győr stb. — Gr. Károlyi Imre urad. igazgatósága, Mágocs. — Magy. MezOgazd"Bpest. Reé JenS püspöki urad. bérlő ioh urad. ügyésze Budapest, — iti iroda Győr. Osztr. m. áUamv. J l v ö f hivat" iái, ügyvédeknél, megyéknél, városoknál, erdészeknél, irőknál, tanároknál, Iákban, uradalmaknál stb. stb. kivánatra vételkötelzettség nélkül küldünk saját költségünkre az orszag^bármely részébe dijmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket. — Árjegyzék bérmentve és ingyen. E r z s é b e t - t é r 16. F.emington írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe.

KÖZTELEK, 1899 MÁRCZIUS HO 11.

2i, SZÁM. 9-ÍK ÉVFOLYAM.

Rozs márcz. . . . Tengeri máj. . . . Zab márcz. . . . Káp.-repcze aug.

r.-t Részvénytőke 3,000.000 korona. Gyár : P o z s o n y . Iroda : Budapest, V., Vácai-fcörut 3 3 . Táviratok : APOLLO BUDAPEST. Budapest telefon 2692. & Pozsony telefon.- 195. Petroleum, ligroin, nyersbenzin, motorbenzin, rekíifikált benzin minden minőségben, gazolin, ásvány-, kenőolajok, l-a. hengerolaj, l-a. gépolaj, orsóolaj, tengelyolaj, paraffin. Stearin- és paraffin-gyertyák.

Az oiaj bizalmi czikk. Ásvány-, gép- és hengerolajokat szállitunk aindenkor egyenlő minőségben és a ki egy ízben .z szükségletét ismét újból nálunk fogja fedezni, mivel szolidan szolgáljuk k Kérünk tehát próba-megrendeléseket. Iroda : Budapest, V., T á e z i - k ö r a t 3 3 .

B ü

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde.

Napi jelentós 1889. márczius 10 Utolsó jelentésünk óta' a készáruüzletben pangás állott be. A malmok egy része a márcziusi buza átvételével lévén elfoglalva, másrésze a korlátolt őrlés folytán a vételt teljesen beszüntette s így alig adható el valami. Ma készbuza gyengén volt - kinálva, a kereslet igen korlátolt s igy az egész forgalom egészben 6000 mm.-át tesz ki, mely mennyiség változatlan gyengén tartott árak mellett kelt el.. 0 1 ), 1

kg frt 1070 „ „ 10 70 . , IO6OV2 » „ 10-65

10-55V2 „ 10-451 2 . 10-45V2 „ 10-45 „ 10.40 „ 10-60 '„ 10-40' „ 10.35'.2 „ 10.50 „ 10-25 , Fehérmegyei;

77 ; 100 „ Oláh-. 1000. Rozsban iz üzlet csaknem teljesen szünetel, ír egészben 200 a n. adatott el budapesti paritással forintért., Árpa csak nehezen talál vevőre, jobb minőségű általában nem. Takarmányáruért 6 60 írtig fizettek helyben. Tengeriben 'valamivel kedvezőbb a hangulat, ugy, hogy 5 krig magasabb árakatfizettek,mint az elmúlt héten. Bpest távolságában 4-55 frtig fizetik. Zab változatlan 5-90—6-15 frton kél el helyben. Határidők csekély érdeklődés miatt daczára s kedvezőbb külföldi jegyzéseknek lanyhán indulnak, aj egész üzlet vontatott, később egyes fedezésekre szilárdulnak. Déli 12 órakor következőképp áll: Köttetett. Déli zárlat. 0• • 1039-40 Buza márcz. . " ,

októberre májusra

0-

•

7:87—90 4-55 —.57 5-77—83

409 Holttnder A. és fia, Ungvár Fuchs Fülöp ésfia,Budapest Lamberger Károly Bpest Gr. Teleki Arvéd, Drassó ... Felsmann Mór, Szatmár — Nöthling Vilmos Budapest... Singer Zsigmond, Budapest

Szeszüzlet. Szess. (Ooldfinger Gábor szeszgyári képviselő .. 4805 7490 12295 tudósítása.) 1) 5 q Trifoliifm incarnatum, 5 zs. Onobrychis A szeszüzletben e héten az üzletmenet élénk a, 7 zs. Bromus inermis, 3 zs. Poterium Lanvolt és jobb kereslet mellett afinomítottszesz ára 25 guisorba, 6 zs. Avena elatior, 3 zs.- Lolium perénne, krral drágábban zárul azonnali, valamint későbbi szál- " i. Dactylis glomerata. lításra, Elkelt finomított szesz nagyban 5.4.50—54.75 *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerikai forintig, élesztő felsőmagyarországi vevők által vásárolva 54.75 forintig. Kicsinyben az ár 25—50, krral eredetű hereféle magvakat a mágvizsgáló állomás plombozza. drágább. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyerse héten 25 krral drágábban 17.25 frt g volt kínálva és több tétel ez áron el is kelt. Pozsonymegyei 4 központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban áshoz 200 hektoliter 1.20 frt bécsi kontingens (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. nyersszesz jegyzésen alól lett zárulv9. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezeA kontingens nyersszesz ára Budapesten 17.25— 17.50 forint. tének jelentése 1899. márczius hó 8-ról. Bécsi jegyzés 18.10—18.30 frt kontingens nyersNéhány nap óta a hozatalok elégtelenek. A foszért. Prágái jegyzés 53.50—53 75 frt adózott és 17.50— gyasztók ennélfogva drágábban fedezik szükségletüket. Tojás és baromfi küldemények felére szálltak alá, vad 17.75 frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 10.75—11.25 frt kiviteli szeszért hiányzik. A forgalom elég élénkséget mutat. Husnemüek ára nem emelkedett, borjú inkább 90% hektoliterje. A kivitel e héten néhány tétel finomított szeszt valamivel olcsobb, bárány is kevés érkezik, ára nem vásárolt, mely Üszkübb és Esyiptom felé lett szállítva. változott. Füstölthus 54 krtól 64 krig adtunk el. Szalonna Vidéki szeszgyárak közül: Temesvár, Losoncz, elhanyagolva marad. A készletek nagyobbodtak. Sertés Győr, Kenyérmező, Arad 25 krral drágábban, a többiek hus 44—48 krig kelt. Baromfiból egy küldemény.poulárd érkezett, melyet változatlanul jegyeznek. 1 frt 5o kron értékesítettünk. Budapesti zárlatárak e héten-. Finomított szesz Tej és termékekbén a fogyasztás elég jó, de vaj54 50—54'7Ó frt, élesztőszesz 5475—55-— frt, nyersa, külföldi olcsóbb árak hatása alatt sürgősebb volt szesz adózva 5350—5375 frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 13——13/25 frt, denaturált szesz 20 25 a kinálat s a készletek felszaporodtak. Túró iránt javult a kereslet, sőt a küldemények nem fedezték a —21-— frt. Kontingens nyersszesz —. .—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bér- szükségletet. Tejföl irá,nt állandóan jó vételkedv mutatmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzíize- kozik, ára változatlanul 28 kr literje. Tojás két nap óta kevés érkezett, ugy hogy az meilett értendők. ára rohamosan 28 frttól 30 frtig emelkedett. E javulás tartósnak nem ígérkezik, de lényeges áresésre sincs Vetőmagvak. {Mauthner Ödön tudósítása.) kilátás, mivel az ünnepi nagy szükséglet előtt állunk. A hét elején beállott hidegebb időjárás sem birta Ma 291/2 frton kérve volt a nagy láda 1440 drb. Kicsimár megakasztani az üzlet folyamatát, a rendelések ben 44 brbot olvastunk 1 frtért, tea tojás 2-20—2.40 nagy számmal érkeznek be a fogyasztó gazdák részéről. frt a 1 0 drbos láda. Vörös lóhere. lemét rendkívüli módon élénk forZöldség kevés érkezett, de a kereslet is gyenge galomról számolhatunk be. Tetemes mennyiségek kel- volt. Hagyma lanyhább, petrezselemgyökér 2V2 frt mm., tek el, síjnüs azonban, hogy a szolid magyar eredetű burgonya 1 frt 80 kr. Fejes salátát 21/2—4 frtig adtunk árunak versenye merült fel az amerikai magon kívül 100 drb, hónapos reteg 4—8 krig csomója. Champion még olasz eredetű 2, sőt 3 éves alantos lőherében. Az az 5 kilós kosár. olasz termés zöme. közepesen aluli minőségű magfól Gyümölcs. Néhány alma küldemény érkezett és áll és ezen tételeknek legalantosabbjai potom árakon kevés körte. Az alma 10—20 krig, kelt kilója. Gyümölcs' isr.-íUaUai, M • .'U ... fákra nézve részletes árjegyzékkel szolgálhatunk. Luezerna. Valódi provencei folytatólag is igen, jó Fűszer és italok iránt javult az érdeklődés. kelendőségre talált. Miost már a kólföld is hangoztatja, A borvásárra már néhány küldemény megérkezett s hogy nagyon elitélendő a dolog a valódi provencei továbbiak jelezve vannak. luezernának a kevés . értékű, alárendelt minőségű amerikai maggal való keverése és minthogy az ilyen (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelenkeverékek főleg szem tekintetében a nem szakértő ;e. Budapest, 1899 márczius 9 ről. által nem ismerhetők fel, a fogyasztóknak csupán azt lehet ajánlani, hogy csakis megbízható ismert czégekHMS. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 49—52, től szerezzék be szükségletüket és a provencei luezerna oszt. 46—49, III. oszt. 44—46, eleje I. oszt. 46—47, valódisága iránt szavatolást adassanak maguknak. oszt. 4 2-46, III. oszt 38—42, borjúhús hátulja I. st. 60-62, II. oszt. 55—58, eleje I. oszt. 54-56, U. Takarmányrépamag. Valamennyi fajtáinak vábbot is kereslete van és a kedveltebbek, u. m. obern- oszt. 48—54, birkahús hátulja I. oszt. 44—48, IL oszt dorfi, eckendorfi, olajbogyataku és Mammuth-fajtak 40—44, eleje I. oszt. 38—40, II. oszt. 36—38, bárány 0'—, hátulja • '—, sertéshús magyar nagy tömegekben keltek el. Ügyeim kell nagyon meg- eleje 1 db 0.bízható árura és fajazofaosságára, mert nyilvánosan szalonnával elsőrendű 1 q 51—52 0, vidéki 46—48, szautalnak már arra a jelenségre, hogy bizonyos haszna- lonna nélkül elsőrendű 46—54, vidéki 38—46, sertésvehetetlen fajtáknak gyakran kell. elviselifiök jó nevekre hús pörkölt 40-0—46, sertéshús szerb szalonnával — való önkényes elkereszteléseket. , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar —, sonka nyers 1 kg. • Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten. —•—•—, idegen (vidéki) 70—90, füstölt belf. csonttal 0-50—0-8, csont nélkül 0-70 Vörös lóhere, mult évi . . 49—51 frt. —1-00, sonka füstölt külf. osont nélkül —• •—, Vörös lóhere uj ' 55—59 „' szalonna sózott 1 q 46 0—47 0, füstölt 51'—52', sertésLuezerna, fránczia, . . . 70—80 „ zsír bordóval 55-0—56 0, hordó nélkül 57-0—58 0, kolbász Luezerna, magyar, . . . 56—62 „ nyers 1 kg. , füstölt 60—90, szalámi belföldi 130 Luezerna, olasz, . . . . 58—62 „ -140, külföldi , malacz szopós élő 1 db 2-50—4 —, Baltaczim . 14—15 „ tisztított 0-70—80, Muhar . . 5-50—6-50 „ . Baromfi. «) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-50—1-75, Bükköny „ csirke 1-30—1-50, kappan hízott 2 00—3 00, sovány — 0.—, récze hizott 270—3 01, sovány 2 00—3-00, Ind hízott 6 40—8 00, sovány 2 60—3'50, pulyka hizott 5-50 - 7 00, sovány 2 50—3'—. b) Tisztított Tyúk 1 db irt Heremagvak ólomzárolása. *) 1 kg. , csirke 1 db 0-50—0-75, 1 tg. A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állo- 0—65-1, 00, kappan hizott 1 db 100—1-60, 1 kg. —• •—, más az 1898/99. idényben f. évi márczius hó 9-ig be- récze hizott db 1 50—2 00, 1 kg. 55-65, félkövér 1 db zárólag az alant megnevezett magkereskedőknél és ter- 1 20-1-30, 1 hízott 1 db 2-00—4-00, 1 kg. 63—0-68, melőknél a következő mennyiségű vetőmagvakat ólom- télköv. 1 db lud 0-80—2-50, 1 kg. 44-52, pulyka hizott zárolta: 1 db 2 20—4 00,1 kg. 54 -60, félkövér 1 db 12 00, Luezerna Lóhere Összesen 1 kg. 46 -52, ludmáj 1 db 15—2-00, 1 kg. 1-50—3 00, métermázsa ludzsir 1 kg. 0 8—1-00, idei liba 1 db >—. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 28 0—30-00 Mauthner Ödön, Budapest 2314 2298 4312 0. oszt. (1440 db.) 22-0—23-0, meszes 24 -26, orosz tojás Haldek Ignácz, Budapest 551 1402 1953 100 db. —, tea tojás 2-20—2-40, törött tojás 0" 0-— Magy. mezőg. szöv. Bpest— 375 540 915 Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 2. 4'—, 1 q Klein Vilmos Szatmár 81 804 885 2 0—4 0, Petrezselyem 100 kötés 2-0—4-0, 1 q 2'00—4 00 Deutsch Gyula, Budapest ... 306 517 817 zeller 100 drb 1-50—3-00, karalábé 0-8—1-50 vöröshagyma Frommer A. H. utódai) Bpest • 333 414 747 100 köt. 0-00—0-00, 1 q 3'00—4 50. foghagyma 100 köt. Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 13 , 578 591 —• •, 1 q 18-—24-—, vörösrépa 100 drb 0-60—1-60, Beimel és fia Budapest ... 242 290 532 fehérrépa , fejeskáposzta 5-0—12 00, kelkáposzta 100 drb Boross és Szalay ... 130 103 233 2-00—3.00, vörös káposzta 6 —8-— fejessaláta 1-20— Kramer Lipót Budapest ... 51 169 220 2 50, kötött saláta 0-0—0-00, burgonya, rózsa 1 q 1 50 Radváner I. L. Budapest ... 69 . 115 184 i 2 20, sárga 2-20—3-00, külföldi —• -, fekete retek 100 Szávoszt Emil, Budapest ... 87 93 180

21. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

12 KÖZTELEK, 1899 MÁRCZIUS HÓ 11.

drb 0 60—2-00, uborka nagy salátának 100 db —•—•—, •marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. I 80—100 kg. (páronk.) súlyban 46—48 krig. 100—120 , „ „ 46—48 , gavanyitani való 100 db: 0-0—0-0, savanyított 150—2'00, Felhajtatott: 297 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. 20 120—160 „ . „ 48—50 „ zöld papr. 00-—, tök főző —• •—, zöldbab •—-0, db, közép 121 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér Gazdaságba való malaczok „ zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• •—, fejtett 1 üt. 0 drb, tarka 130 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, I Sertésvészen keresztül nem fehér — db, jármosbivaly 8 db, bonyhádi 18 db, —•—, tengeri 100 cső 0-—0-, karfiol 100 db 10 0—16'0 ment malaczok 100—120 kg. 35—38 , hizlalni való ökör — db, tarka — db. paradicsom 1 kg. 0' 0-—, spárga 0' 0'—, torms Pusztán átvéve 4°/„ levonással. 1 q 14—16. Jármos ökrökre kevés vevő volt. Fejős tehenekre Gyümölcs. Fajalma 1 -q frt 16—30, köz. alma 6-—12, szintén a szokottnál kevesebb vevő jelentkezett, ezekfajkörte— .közönséges körte 18—25, szilva magva- nek ára drbkint 5 írttal hanyatlott. Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken váló 0-0—O-O, vörös —•—, aszalt 8—24, cseresnye faj Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos felül.) , közönséges 0 , meggy faj , közön- ökör 330—370, középmin. jármos ökör pár., (.Kivonat a hivatalos lapból.)j séges — T —, ringló —• , baraczk kajszin , alárendelt minőségű jármos ökör , hizlalni őszi , dinnye görög nagy 1 db 0-00, kicsi atkviha- Reich 251011 való, jármosbivaly — é. s., frtig páronkint. ——_, sárga faj 00—0"—, 1 kg. közönséges tóság József jobb minőségű jármos ökör 29 —31— mm.-kint é. s., szőlő 1 kg. 00'—, csemege , dió (faj, papir- tarka bekötni való ökör. frtig. Fejőstehenekért és atkviha- Major 49938 héju) , közönséges 18-0—25, mogyoró 30—34, pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert tóság Nándor gesztenye magyar 0, olasz 18—24, narancs messi- származású tehén 70—110, bonyhádi tehén 110—150 atkviha- Berzeviczy 251b0 nai 100 db 1 50—3 5, pugliai —•—•—, mandarin 1-50— kiv. — frtig, bika Márcz. 17. Ungvári frtig páronkint. tóság > István 2-50, czitrom 1-00—1-20, füge hordós 1 q 18—24, kokir. jbiróság Budapesti vágómarhavásár. 1899. márczius hó atkviha- Popovics 37267 Bzorus 22-—22—, datolya 46—48, mazsolaszőlő 58—78, 9-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság egres 1 lit. 0 , eper 1 kg. •— kr. tóság Pál jelentése a „Közfelek* részére.) Felhajtatott: 2259 db Márcz. 18. Verseczi Fűszerek és Italok. Paprika I. rendű 1 q. frt kir. jbiróság atkviha- Diamandi 93000 30—60, II. rendű 20—30, csöves , (szá- nagy vágómarha, nevezetesen: 1438 db magyar és tarka Márcz. 20. Nagyváradi ökör, 414 db magyar és tarka tehén, 201 db szerbiai rított) . köménymag —, borsókamag tóság , Miklós kir. tvszék ökör, — db boszniai ökör, — db boszniai tehén, 9 db . mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0-40— atkviha- Szeniczey 76995 Márcz. 20. Paksi 0-50, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, szerbiai tehén, 118 db bika és 79 db bivaly. tóság Ákos Minőség szerint: 672 darab elsőrendű hizott kir. jbiróság közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. atkvihaAczélSzabó 21720 1379 db középminőségü és 208 db alárendelt min. bika Márcz. 20. Kecskeméti 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0'40—0'50, házi tóság János db elsőrendű hizott ökör, db középkir. tvszék pálinka palaczkban —• •—, ásváayvb palaczkbf * atkvihagr. Zichy 12625Í minőségű ökör és — db alárendelt min. ökör; — db Márcz. 20. Rozsnyói tóság Ferraris Lajos Bideghnsvásár a Garay-téri élelmi piaczon. elsőrendű hizott tehén, —— db középminőségü tehén, kir. jbiróság — db alárendelt minőségű tehén. atkviha- Zolnay 126103 1899. márcz. 10-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság Márcz. 21. Budapesti Minthogy a konzervgyár e héten, fedezendő szükjelentése a ,Köztelek* részére.) Felhozott Budapestről tóság Béla kir. tvszék 42 árus 44 db sertést, 3 árus 20 db süldőt, 4000 kg. séglete 300 drbot tett ki, a felhajtás pedig 200 drbbal atkviha- n.-bányai 40000 Márcz. 24. Nagybányai kisebb volt, mint a mult héten, a vásár irányzata szifriss hust, 1000 kg. füstölt hust, 600 kg. szalonnát, 400 tóság mümalom "kir. jbiróság lárd volt s az árak általában 100 kgkint 1 frttal emelkg. hájat. szeszgyár Vidékről és pedig: Czegléd 8 árus 104 sertést, kedtek. a tkvi ha- Miskolczy 25811 Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar Nagy-Kőrös 7 árus 99 sertést, Dunaföldvár 1 árus 6 tóság György 33-—, kivételesen —• , sertést, Monor 3 árus 7 sertést és 44 drb süldőt, ökör jobb minőségű 29Márcz. 24. Budapesti hizott magyar ökör középminőségü 2629-—, aláatkvihaStarich 115861 N.-Székely 1 árus 10 sertést, összesen 20 árus 226 drb kir. tvszék rendelt minőségű magyar ökör 2225'—, jobb minősértést és 44 drb süldőt. tóság Márton Forgalom élénk. Árak a következők: Friss ser- ségű magyar és tarka tehén 20—31-—, kivételesen tarka Márcz. 28. Tornallyai atkviha- Szentiványi 46000 kir. jbiróság tehén —• •—, magyar tehén középmin., 20 31-—, téshús 1 kg. 56—64, 1 q 4750—4900, süldőhus 1 kg. tóság Géza 64-72, 1 q 5200—5600, füstölt sertéshús 1 kg. 64—72, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20— Márcz. 28. Nagykárolyi atkviha- Tóth 30332 , szerbiai ökör jobb minőségű 2427-50, kiv. 1 q 5800—6400, szalonna zsirnak 1 kg. 54-56; 1 q 5000— 31kir. jbiróság tóság János 5300, füstölt szalonna 1 kg. 64—72, 1 q 6000—6400, háj —•—, szerbiai ökör középminőségü 20'—23—, szerbiai Kecskeméti atkvihaNagy 24000 •—, szerbiai bika 1 kg. 56—60, 1 q 5400—56Ó0, disznózsír 1 kg. 64—66, ökör alárendelt minőségű —• kir. tvszék 32-—, kivételesen —•—, szerbiai bivaly 17.—22, 1 q , kocsonyahús 1 kg. 40—44, 1 kg. 3000 23a tkvi ha- Szelle 31210 kiv. —— frtig métermázsánkint élősúlyban. 3400, füstölt sonka 1 kg. 76—80, 1 q krig. kir, tvszék tóság József Hideghusváaár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1899. Budapesti atkviha- Deutsch márczius hő 10 én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság Budapesti lóvásár. Budapest, 1899. márcz. 9-én. kir. tvszék jelentése a , Köztelek* részére). Felhozott Budapestről (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" Berettyó-ujfalusi a tkvi ha- Miskolczy 48 árus 26 db sertést, 0 árus 0 db süldőt, 1600 kg. részére). kir. bíróság tóság Emil friss hust, 1000 kg. füstölt hust, 600 kg. szalonnát, i A vásár forgalma közepes volt. 400 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. Nezsideri a tkvi ha- Dorner Felhajtatott összesen 714 db. Eladatott 297 db. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonya- Jobb minőségű kir. jbiróság tóság Emil lovakból hátas 15 db, eladatott 4 db, db) sonkát, hust, — kg. disznósajtot, — kg. (130—250 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 8 db, kg. töpörtőt. eladatott 2 db 210—210 frtért, nehezebb kocsiló As ©MIS. «s*sry. «ra*ö, egy enmet íalajtfene. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss ser(hintós) 20 db, eladatott 4 db 130—200 frtért, igás téshús 1 kg. 56—70, 1 q 5200—5400, süldőhus 1 kg. kocsiló (nehéz nyugoti taj) 60 db, eladatott 35 db 100— Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő é« ,1 q . füstölt sertéshús 1 kg. 36—72, 175 frtért, ponny 0 db, eladatott 0 db frtért; 1 q 3000- 54C0, szalonna zsirnak 1 kg. 54—56, 1 q közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igaz5200—5300, füstölt szalonna 1 kg. 56—70, 1 q ; stb.) 10Ö, db, eladatott 42 db 65—85 frtért, könnyebb gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán a* 1 ——, háj 1 kg. 56—60, 1 q 5600 , disznózsír 1 félék (parasztló stb.) 160 db, eladatott 90 db 24—50 0. M. G.S. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Badsj kg. 60 , 1q , kocsonyahús 1 kg. 36—40, frtért; alárendelt minőségű lovakból -351 db, eladatott Barnabás, az 0. M. G. E. titkára. 1 q , füstölt sonka 1 kg. 60—85, 1 q 120 db 10—20 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 33 db, krig, kolbász 1 kg. —, Disznósajt 1 kg. az állatkert és kutyák részére vásároltatott 7 db, tuhurka —, 1 drb — — , töpörtő 1 kg. krig. lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos beBudapesti tafcamtayvasár. (IX. kerület Mester- tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt utcza, 1899. márcz 10. \ székesfővárosi vásarigazgatőság a gyepmesterhez küldetett — db. jelentése & .Mfiztelek1 részére). Felhozatott a szokott Kőbányai sertésvásár. 1899. Márczius 1). (Első községekből 186 szekér réti széna, 30 szekér, muhar- magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a 26 zsupszalma, 17 szekér' alomszalma, 2 szekér taksr- „Köztelek* részére.) A vásár kellemes volt. Heti átlagmányszalria l sz< kér íenger.sz^i, 11 székéi egyéb árak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 50-0—51-5, takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles síi.), 280— 300 kg. nehéz ,4950'— kr, öreg 300 kg. tuli ' 1000 zsák szecska. A forgalom élénk Árak q-ként a következők: réti széna 220—310, muhar oj 290—030, 47-0 -48-00 kr, vidéki sértéskönnyü 46-5—48-5 kr. Szerb tiszta klg. páronkint 45 klgr. életzsupszalma 150—160, alomszalma 120—130, egyéb kr. Román sulylevonás és 4°/o engedmény szokásos. — Eleségtakarmány —: , lóhere , takarmányárak: Tengeri ó 4 80—•— frt, árpa 6 90 frt Kőbányán szalma 140—140, tengeriszár 900—1100. luczerna átvéve. Helyi állomány: Mároz. 3. maradi 30476 drb , sarjú 210—260, szalmaszecska 160—200, széna Felhajtás: Belföldről 2126 drb, Szerbiából 1614 darab, , ej — , zabosbükköny 200—280. Összes Romániából drb, egyéb államokból darab. koesiszám 284, suly 284000 kg. Összesen 3740 db. F ő ö s s z e g 34216 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhájtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 980 drb, belföldre Budapest Allatyásárok. környékére 616 drb, Bécsbe 133 drb, Csehországba, Budapesti günrómaríiavásár. Márczius hó 9 én. Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 632 db. Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Magyarország legnagyobb és egyedüli A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban el
összes

I

2 1 . SZÁM.

9-ifc

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK.

1899

Országos Magyar Kölcsönös litositó Szövetkezel B U D A P E S T E N , VIII., Jözsef-körut 8. ElnS t: TELEKI GÉZA gróf. Alolnök: CSAVOSSY BÉLA. Igazgatósági tágoh : ANDRÁSST (rÉZA gróf, BÜJANOVICS SÁNDOR, DESS SWFFY ARISTID, PŰSPÖKY EMIL, ROBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILA! SY ZOITÁN, SZŐNYI ZSIGMOMD, TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: SZŐNYI ZS GMOND. AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOSilTG SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tűz- nint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat,melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors ős méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az épület és átalány

(pausclial)

biztosításnál

rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.

A takarmány és szalmáseleség biztosítása egy intézetnél s mellett mint a szövetki Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5°/o díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (Jőzsef-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024

MÁRCZÍUS HO 11. 4Í3

g u perfoszfátok a legmegbízhatóbb,

a legjobban

bevált

ásványi eredetűek, és a legolcsóbb

foszforsavas trágyaszerek, minden talajra alkalmasaié. Tartalmaznak 10—20% vizben oldható foszforsavat. Vegytartalomért feltétlenül szavatolunk. — Szárítva ésfinomanörölve. Tekintettel a rövid tenyészidőre s e műtrágyák gyors hatására nélkülözhetetlen a tavaszi vetéseknél. Kétannyi mennyiségű czitrátban oldható foszforsavval sem pótolható hatása. Ajánlok továbbá: Csont lisztet, C M l i s a l é t r o m o t , k é n s a v a s a m m o n i á k o t , kálisót, kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t kapás és kalászos növények alá, tliemenaui szali. s z u p e r f o s z f á t gypszet herések trágyájául és az istállótrágya konzerválására; t a k a r m á n y m e s z e t stb. bárhova v e r s e n y k é p e s áron s z á l l í t :

Központi iroda.

Heinrichsgas

R Á C Z G Y Ö R G Y J o l á n l ö l d i szőlőtelepén é

nagyon sürün bokrosodó és kemény tövisű sövény. Gyökeres csemeték 1 éves, 4 forint, válogatott 6 forint 50 kr., ezren alóli vételnél száza 1 forint. 2 éves, hossza 80—110 centiméter ezre 12 frt, száza 2 frt. 3 éves, hossza 1—lVa méter, ezre 16 frt, száza 3 frt; továbbá G l e d ü s i a é l ő s ö v é a y 50—70 centiméter hosszú ezre 5 frt, száza 80 kr. Sokféle legnemesebb alma, Körte, őszi b a r a c z k és r i n g l ó f á k száza 26 - 28 frt. D i ó f á k , darabja 30 kr. Alma vadoncz 2 éves etre 5 frt, száza 80 kr. Útszéli f á i t á k á c z 3—4 m é t e r , E p e r , J n h a r , Égrerfa, Trtlsrylevelii gyertyánra, Betula, Ribes Aureum j u t á n y o s á r o n száz és ezer számra. Végre különféle f á s és zöld szőlőojtrányok. Portalis és Monticola alanyon. Directtermő a m e r i k a i g y ö k e r e s és sima vesszők Riparia Portalis és Rüpestris Monticola gyökeres és sima vesszők és európai gyökeres és sima vesszők. Árjegyzékkel szolgál az

INTÉZŐSÉG, Kula, Bácsmegye.

»

Fehér Miklós g-épgyára

BUDAPEST, IX., Üliői-út 23. s z á m . Ajánlja a m. k. államvasutak gépgyárában készült g ő z c s é p l ő g a r n i t ú r á k a t ,Comp o u n d ' l o c o m o b i l o k a t stb., raktáron tart mindennemű gazdasági gépet, benzin l o k o m o b i l o k a t , fölilini velési eszközöket, — j ó lkijavított ^ — l o k o m o b i l o k a t és c s é p l ő g é p e k e t különböző gyártmány és nagyságban. Ajánlja jól felszerelt gépműhelyét gépek javítására és malomszerelvények gyártására. Csereüzletek lokomobil és cséplőgépekre köttetnek. „Millenium1' arató- é s fükaszálógépefc. Jutányos árak és előnyös fizetési feltételek.
i n g - y e n . é s " b é r s a a e s i t v e . |mim»

|Vintschgauihasas tehenek| | tejelósl képesség 2500—3000 liter, | melyet t ö b b oldali b i z o n y l a t o k k a l

igazolhatok,

kaphatók

IPICK OSWALDná VIII. Külső Kerepesi-út 1. sz.

Magyar fenyőmag1 pergető intézet és

erdészeti

magkereskedés

F a r a g ó Béla ZALA-EGERSZEGEN. Kitüntetve díszoklevél, arany és ezüstéremmel. Legutóbb a marosvásárhelyi gazdasági kiállításon dicsérő aranyoklevéllel! Ajánl kedvezményes vasúti szállitás mellett mindennemű hazai és exotikus legmagasabb csiraképességü

Erdészeti magvakat

és kocsányos és kocsánytalan tölgymakkot. Árjegyzék és számos erdészeti hatóság elismerő nyilatkozatainak gyűjteménye kívánatra bérmentve küldetik.7327

HIRDETÉSEK

felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, «il
Korszakalkotó találmány, megbecsülhetetlen értékű szállodák, vendéglök s minden egyes háztartás részére. Ára darabonként csak 90 Icr. (A pénz előleges beküldése mellett portómentesen megküldve. K A R L

B E N D E R WIEUf IV/i Ii.

IM

412

.

. .

„

,

KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS , H 0

11.

21. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.

Élősövóny.

E. Leinhaas, Freiiierg in Sachsen gépgyár, rézműves és kazánkováes

sritéséhéz felülmulhatlan,'legolcsóbb, örökös sövényt képez.

ajánlja mint hosszú évek óta specialista, teljes

g Ö T mezőgazdasági szeszfőzdé it, szeszfinomitó-ités élesztőgyár berendezés eit,

ugyszinte

minden

g a s g é p e k - e t

Ismertető7 árjegyzék ingyen és bér-

Szőlőültető.

egyes e szakmába vágó gépeit és eszközeit, Jj és g ő z g é p k a z á n o k - a t .

Sgyszeri lenyomással 12 cm.'^szf .m-h-hrsü Jivriuii

Ü S I T Magyarországon eddig 26 szeszgyárat rendeztem be. " H Ü Előnyős referenoziák.

Nagyváradon 1891-be: i Iszoklevél. Kassán — dlszokleyil. Az ezredévi. kiállításon Budapestén kiállítási nagy• folüfezrekre menö^UsmerS levelek bSonyitják Mtünlí gyakorlati képességét s fSként azt, hogy szöléget, kerteszet, gyümölosészet, romlik el, az egész értékét pedig, bármihez Vszükséges ilynemű minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és .iparczélokra. BOWER-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint i ^ o x j f d á ü szivattyúk | rozsda ellen védve. j

ingyen és bérmentve.

ben-használatképtelen uj találmányok megrendelésé tartózkodóvá tett ugyan sok megrendelőt, de itt már a fentirott, és még mindig szaporodó elismerő iratok és kitüntetések szerint mindenki a tárgy célszerűségéről biztosítva van. Ára aezélből, erős kivitelben 4 frt 50 kr., 10 darab 40 írt.

legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

W. GARVENS, Wien,

Megrendelhető a SZÖLÖOJTVÁNY-1ELEP KEZEL ŐSÉGÉ-né\ 7434 XAGY-KÁGYA, u. p. SZÉKELYHÍD.

Schwarzenbergstrasse 6.

LapunK Juaaoűivaiálafian a

A sertés javitásaés hizlalása

: Gáspár-féle j j S z é k e l j f k i n c s " két ldtünő ) j faj keresztezéséből nyert: korai r ó z s a s z í n i I kifli b u r g o n y a , mely mesés bőtermősége és | 1 betegségellentálló képességénél fogva eddig páratlanul áll. — A gumó alakja: kifli. Szine: ázép ! rózsaszín. Husa: sárga. Érési ideje : julius köze- t I pétől váltva érik, de azért májusig csirázatlanul I ' eltartható. Mint kitűnő 1 csemege és leghálásabb ' * gazdasági faj méltán nevezhető a jövő burgonyájának. \ I 50 Ko. 6.50, 25 Ko. 3.60, tO Ko. 2.Í—, 5 Ko. 1.20. | Kapható : Gáspár Antal gyümölcstelepén Maros-Vásárhelytt. 747

EZL3 gazdák és hizlalók használatára, mm Irta K . Ruffy Pál. 1 ^ itrajcrAr.

Nöthling Vilmos magkereskedésében

B u d a p e s t , C a l v i n - t é r 9. szerezhetők be a legmegbízhatóbb gazdasági, kertivetemény és virágma,gvak. 7454 — = Árjegyzék ingyen és bérmentve küldetik. = -

1898. g n l n o K o n é s E p e r j e s e n ismét I . d i j a h arany

lovát a trainingben. Oil i i ségben kapható Ausztria-Magyarország összes gyógyszertáraiban és drogériákban. — Főraktár : Kwizda Ján. Ferenc, cs. hl osztr,-Mgy,,roií!il, éslolgír fejel A száll. KERÜLETI GYÓGYSZERÉSZ, KOBKEPBURG BÉCS mel' "

érmeit!!

K Ű H N E EÖ

J H

A .

P

E

„Hungária

Di*iilts D r i l l "

„., Uj!

csak KtHTOE E.-nél. ÍII JI VV UJ

„DIADAL" ROSTÁJA, Uj árjegyzék (1899) kívánatra bérmentve. FŐRAKTÁR: Budapest, Váczi-körut 5 7 / a sz.

Z

S

E

F

ajánlja szab. l á n c z s z i v a t t y u i t

j ó j á r g á n y 1—4 kertcsőnek egyszerre való használatához. Nélkülözhetetlen mély kutaknál. Használt lánczszivattyuk és járgányok állandóan raktárön vannak. Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

I

kis gazdáknak j j M b l l e i i m DHiifi sorvetögépeit leszállított árakon. Magtárszelelök, rosták, konkolyozók foly-jt„,, ., ton készletben. May ser-féle U j !

gabona osztályozó

Ó

gép- és lánczszivattyugyára

Magyarország legrégibb gazdasági gépgyára

eredeti

J

WIEN, 1117., He/íwagstrasse 10.

M Ö § O S B A I (1856) ajánlja a bekövetkező tavaszi idényre : Sack rendszerű aczél egyes, kettős és hármas ekéit, Laacke-féle szántóföld és rétboronáit, hegyes vidékre „ M o & O l l i

L

|

Eladó

|| a kistapolcsányi föherczegi uradalom p i n c z é j é b e n 4 0 hl, o carbenet és 4 0 hl. merlót 1898. évi termésű igen f i n o m %'• • • ; • veres bor.' .. 7492-. | |>

D Ú S

J S M Ö

j ó s z á g ' f e l ü g ' y e l ő ,

Kis-Tapolcsány.

KÖZTELEK.

21. SZÁM. 9-ifc ÉVFOLYAM.

1899

MÁRCZÍUS HO

4Í3

11.

Fuehs és Sehlicht t e j g a z d a s á g i

és

ónozott

vasedéuyek

B U D A P E S T , V L , A n g y a l f ö l d , J á s z - u t c z a 7, T e j s z ö v e t k e z e t e k és t e j g a z d a s á g i berendezése.

telepek

A HOLLER-féle Carlshütte-i „Baiance Separator" r. t. AusztriaMagyarország és a Balkán államok egyedüli képviselői. vevőink közül felsoroljuk: a „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet", úgyszintén az aradi, pécsi stb. tejcsarnokokát és számos nagy hazai gazdaságot.

Tervek, költségvetések, tanácsadás bármely tejgazdasági kérdésiben díjmentesen.

Eladó szőlővessző.

0 szóró már használatban. JígDOBRY eredeti, igen bevált és legjobbnak elismert szabadalmaz ott.

A „ B o p a o d m e g ^ e i g a z d a s á g i E g y e s ü l e t " miskolczi szőlőtelepén termelt ojtásra és telepítésre alkalmas sima és gyökeres mindenféle amerikai és európai szőlővesszők tavaszi szállításra bármily

„1DEAL" Universal cliilisalétrom szóróját, melynek rendes és kitűnő működése és a salétrom egyenletes szórása felülmulhatatlan,

Kívánatra részletes árjegyzékkél szolgál s levélbeni megkeresésekre azonnal válaszol az egyesület titkári hivatala: Miskolcz, (Vármegyeháza).

Vértessy l i

A

I és

N

I

Tivadar, T

S

kiosisB^ben.

Mevrtmdelhet* as Országot Magyar Bázdtuági ÍSgycsOlat tMbés* hivatalánál (Jiudapéü K&zteU&h i

F B

k ,

nagyban waggon-rakományonként ab Leopoletehall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 írt, zsákban szállítva 180 frt A vasúti ssállitásiköltség & különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinykén mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkba egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak S frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénstáráhos beküldeni kérjük, & szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők. A Sack-fféle l e g ú j a b b r e n d s z e r ű

sorbavető-gépek t Á l t

AMI ARANYÉREMMEL tközi vetőgépversenyen a nagy épek csoportjában szintén az első d : ARANYÉREMMEL =

•»

PROPPERSAMU mezőgazdasági

gépraktárában

B u d a p e s t . V., l í á c z i - k ö r u t

52. sz.

tartatnak készletben, a hol azok, valamint %a legjobb szecskavágó-, és répavágógépek, kitűnő takarmány fi/illesztők s járgányok jutányos áron szerezhetők. Árjegyzékek és bárminemű felvilágosítások készséggel adatnak Ingyen és bérmentve. 7482

7324 kétsoros kézierőre, 4 soros, 5 és többsoros vonóerőre, ajánlja és kívánatra árjegyzéket bővebb leírással ingyen és bérmentve küld a:

Landwirtschaftliche Maschinenfabriken

ANTON DOBRY

UNTER-CETNO

J u n g b u n z l a u Csehország,

Működése felülmúlhatatlan. — Utánzatoktól óvatik.

Eladó s z ő l ő v e s s z ő . A z „Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t

„istvántelki immúnis" homoktalaju szőlőjéből a következő

e u r ó p a i

és a m e r i k a i s z ő l ő v e s s z ő k e l a d ó k .

1. Gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling , 18,000 Nagy Burgundi.. 3,000 Mézes fehér ___ ... 3,000 Madelaine angevine 1,000 Tramini piros 3,000 Piros Bakar ... „ j 1,500 2. Sima európai vesszők. Olasz Rizling 29,000 ezre 8 frt

Madelaine angevine 2,000 Tramini piros ... ... 7,000 Piros Bakar ... ... 4,000 Szent-Lőrincz 4,000 Nemes Kadarka ... 500 Veltelini piros 6000

„ 8 frt „ 8 „ „ 8„ , 8„ „ ,8 . „ 8„

3. Gyökeres amerikai vesszők. Jaquez 1,000 darab 10

4. Sima amerikai vesszők. Herbemont 1,000 darab 6 frt Jaquez 4,000 „ 6 , Riparia Sauvage 2,000 „ 5 , Megrendelések az

OrszágosMagyarGazdaságiEgyesület igazgatójához Budapest „Köztelek" intézendők. Az elszállítás tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. Igazgató.

414

,

KÖZTELEK,

1899. MÁRCZ1US HO 11.

2 1 . SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.

Drezűai MptoroJ jr r.-t. |

Fejedelmi vörösbort 1 icsakis a hires Carbenetl Ivagy Merlot szőlő a d j a j

„I||: li§|||||j||j* első érmekkel és dijakkal kitüntetve.

g ne mulassza el tehát senki ezen ritka alkalmat és rendeljen, mert ily rend- B K kivül erős és buja növésű 2—3 éves fajtiszta, szokványszerü gyökeres vessző g g 10 forintért, sima 3 frt 50 krért nem mindenkor kaphafó. B H Van továbbá még sima Olasz rizling, Barsi fehér, Furmint, Oporto, H S Nagy burgundi, Kadarka nemes, ezre 3 frt, Mézes,. Ezerjó; Zöld sylvani ezre H 9 3 frt 50 kr-, Fehér dinka, Kövi dinka és Szlankamenka 4 frt 50 kr. csoma- S B golás nélkül, jég- és peronospora-mentes, fajtiszta.

Vezérképviselet: Gellért Iqnácz Budapest VI., Eötvös-utcza 44.

Eladó sima I. és II. oszt. 1 amerikai szőlővessző.! Riparia portalis, Rupestris monticola, Metallica, Novo mexicana, 1 Taylor JNarbonne, Gamay coudere, Rup. Portalis és Taylor faj' tiszta alanyvesszőből, még előjegyezve nincs körülbelül e g y ; m i l l i ó . Ezre I. oszt. 10—12 frt, II. oszt. 4—6 frt. Bővebbet

|

I 1 1 |

7462

A r

X a m a g v a k V r ^ r g v a S ;

á

S i m a és gyökeres csemege-vesszőről szóló á r j e g y | z é k é r t t e s s é k liozzám f o r d u l n i . 7502 |

i fpfc 8 ® krért (portómentesan) kapható kiadóhivatalunkban.

|

KoCsTkenöWÓ^ Pe^umot,

-

Szalonnát

vetőmagot

^ J ^ ^ Ü o n gaL tált jó minőségben. Olasz szaponáriá^tiszta wasts-g gyöke-

^

Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok: gazdasági.és erdei vetömagvakat, mely czélra mintázott ajánlatot kérek.

u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat elsőrendű ásványolajat stb.

^ o t T ^ J ^ X ^ ' fedéUatoot és mmden egyéb gazdasági czikket. G É P O L A J A T ,

TCW£ Ék 1MT1TTO ¥ I ^ f l T JOL JTk. HFJL 32j JTL JLJ JSL MT V JL 9 Telefon-

B

Lapunk bekötési táblája

: Báró Bohus László szőlőgazdasága 1 Világos.

Szives megrendeléseket kér :

H

U Michl István mintaszölötelep-tulajdonos, Tata-Tóváros. |

*

u

s e r e k e t , creolill( zöidgálioz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. m

karbolsav> karboIpoj.;

w Wm U

w

r

lí Is ¥ ö _ w 8b MNiffUM a nH•• BUDAPESTEM, ker., A k a d é m i a - u t c z a ÍO. sz.

Sürgönyczim: „CERES" Budapest. Árjegyzékkel és részletes Külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok.

Telefon.

Sza6. tejszáUitó üannáü MÉk , y

•

,

szállításra és <* i* M > tejgazdasági üzemhez,

fegajg OSZAR MARTH P F S E N

Sitt léttift, oiecíeíia^rig l- 50 mptrelactear: ®ubo

ESESE

fölgyfáMl.

A ii ilcsób, legtartósabb és legkényelmesebb

gantei|íd,aftlt^ jnfuttg §«!jo

^Uffitttomt'S Sountttímctína. Stett, I,, SomtmtatcrSaftei 5.

I A E S C H A L L A . kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár, gözfürésze és fahajlitó telepe Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja:

landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és a legkülönfélébb alakokban. Tiszti

5 elsőrangú é r e m m e l k i t ü n t e t v e .

és polgári

lovagló

eszközök

/

Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére.

: Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

21. SZÁM. 9-ifc ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK. 1899

Vörosíai'ka tinó

Süldősertés eladás. A mezöhegyesi

mezőhegyesi

kerület

süldő kocza, külső helyezett

ra.

kir.

sz. majorban

elhelyezett

51. sz. majorban

kerület

183.

elhelyezett

kerület

süldő kocza,

peregi

é s

db herélt elhelyezett

süldő

ra és későbbi szerződésre

181 db herélt

16. sz. majorban

belső peregi

el- «

kerület kocza,

156 db süldő

Ü S Z Ő

g 3 .évesek és pedig hizlalni való ökrök el-

állami ménesbirtok: külső

28. sz. majorban mezöhegyesi

193 db herélt

4Í3

MÁRCZÍUS HO 11.

57. H külső

7326

legolcsóbb árért Tállalkoznak WEÍLLER

és

EISNER

Kis-Czelli kereskedők.

ártány,

ártány, összesen 784 db vészen keresztülment süldő sertés

Ceriiovsky & Comp.

folyó évi márczius hó 20-án délelőtt 11 órakor

BÖHMISCH BROD bei P R A G .

kovácsházi

kerület

90. sz. majorban

elhelyezett

71 db

süldő

mezőgazdasági g é p g y á r a Ajánlja a tavaszi idényre a t. cz, gazdaközönségnek összes kiváló minőségű,és mindenkor első díjjal kitüntetett gazdasági gépeit éfe eszközeit, s bátorkodik a következő szabad, külön.. legességeire felhívni a.-figyelmet-: l i Ó K t P . i (U'rn-ovskv szabadalma": répa és repczélioz, kukorieza, burgonya, «zö!o és komlóskfrtekhoz. eddig bel- és külföldön 2 5 . 0 0 0 ; : dpb használatban.1 E,Zeri; lókapát njint egyes lókapát egyiSorjhóz, vagy combinálva 3, 4 ós 5 sorhoz áíiitjuk elő. Ara az egyes lékapának inigyság szerint 18, 22. 27 írt, a pombwált 3 sorosflOfrt j 4 SÓINK .. 140 frt; 5 soros 160 frt.

alólirt igazgatóság hivatalos helyiségében zárt írásbeli ajánlatok utján tartandó nyilvános ajánlati tárgyaláson

eladásra boesáj tátik. ' 50 kros bélyeggel ellátandó ajánlatok a fentemiitett határidőig a mezöhegyesi m. kir. állami ménesbirtok igazgatóságához (posta-, táviró-, telefon- és vasútállomás) nyújtandók be, a hol a részletes'eladási feltételek is megtudhatók.

Clii

lisalétpomszőpó

(Cernovsky szabadalma) kétsoros, kézierőre darabja 25 frt, 4 és 6 soros, vonóerőre kormányozható oldalrészekkel drbj'a 60 és 80. forint.

Mezőhegyes, 1899. márczius hó.

Hat- és nyolczágu extirpatorok

Mezöhegyesi állami ménesbirtok igazgatósága.

7538

w

Közeledik

a

tavasz.

A minden irányban megindult g a z d a s á g i munkálatok magukkal hozzák a mezőgazda közönség s z á m t a l a n szükségletét. E szükségletek beszerzése, vagy az esetleg njeglevö készletek értékesítése-'

a legkönnyebben, legolcsóbban és legbiztosabban

a K Ö Z T E L E K kishirdetései által eszközölhető.

A hirdetés okvetlen eredményes: tenyészállatok, lovak, ökrök és egyéb haszonállatok, használt g é p e k és eszközök, hordók, takarmány-készletek, V e t ő m a g v a k , különösen lóhere, t a v a s z i buza, tengeri, b ü k k ö n y - és borsóféleségek, köles, mohar, czirok, répa, bab, lencse stb. stb.

Kerti t e r m é n y e k : g y ü m ö l c s - , disz- é s egyéb haszonfák, s p á r g a - g y ö k é r , z ö l d s é g - m a g v a k és gyökök, szőlővessző, bármiféle c z i k k v a g y e s z k ö z eladása és v é t e lénél, mely a tavaszi munkálatoknál szükségeltetik. Továbbá földbirtokok el- és bérbe adása, vétele

minden közvetítési díj nélkül eszközölhető a

„KÖZTELEK"

kishirdetéseivel.

Éelhivjuk tehát a t. gazdaközönséget, hogy az üzleti előnyt, amelyet a

minden héten kétszer 6 4 0 0 példányban

megjelenő elsőrendű lap olcsó hirdetési rovata nyújt, h a s z n á l j a f e l s a j á t előnyére, s a hol lehet, kimélje meg a mindig m é r e g d r á g a közvetítést.

:

•

Tanuljunk e téren i s a külföldi gazdáktól. Hazafias tisztelettel a „ K Ö Z T E L E K "

kiadóhivatala.

~

KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO 1_L

Stadó sima zöldojtváng. 10,000 drb Mézes és piros Chasselas az alany Riparia Portalis, 30,000 drb Oporto és Mózes fehér az alany Riparia Portalis, 500 drb gyökeres zöldojtvány az alany Riparia Portalis, 4000 drb I. osztályú sima Jork Madeira direkttermő, 10,000 drb gyökeres Riparia portalis, 100,000 drb hazai sima vessző u. m. Mézes fehér és Oporto ojtott tőkéből és néhány hektó törkölypálinka eladó. Árjegyzéket kívánatra küld

Bergrmann Károly szőlőbirtokos

NAGY-MAROS, Hontmegye.

2 1 . SZAM, Ö-ik ÉVFOLYAM.

Vetésre

a j á n l o k kitűnő minőségű fajtiszta, tartósságban, bőhozamban, k e m é n y i t ő t a r t a l o m b a n alig felülmúlható, minden talajra, de különösen_ lazább, fekete vagy homokos talajra álkalinas:

Hortensia burgonyát. A legutolsó évjárat átlag termése 80—100 métermázsa 1 3 0 0 D-Bles holdanként, k e m é n y i t ő t a r t a l m a 1 9 - S S ° / o ; k ü l ö n ö s e n gazdasági s z e s z g y á r o s o k n a k kiválóan ajánlatos fajta, de asztali czélokra is kitűnő minőségű. Ára vaggonrakományokban vagyis legalább 100 q rendelésénél 2 frt 50 kr., kisebb tételekben 3 frt métermázsánként, zsákok önkölt- " ségbenszámittatnak fel, vagy rendelő által küldendők. Rendelések hozzám intézendők és királytelki gazd. intézőségem által, mig a készlet tart, sorrendben fagymentes időben effectuáltatni. H a a s

l g n á e z ,

N y í r e g y h á z a .

7isv

Gyors fejlődésíi telivér

magyar tenyészbikák kiterjedt legelőkön edzetten neveltek, eladók g r ó f T e l e k i HrvéeI ur drassói uradalmában. .. . A hirdetett ötven igásökör már eladatott.

Posta és vasút: KONCZA. Budapest felől Konczáig direet átmeneti kocsik a gyorsvonaton. „Vetőmagvakat illetőleg bővebbet apróhirdetésünk tartalmas."

KÖZTELEK,

21. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM-

Kereskedelmi

1 8 9 9 MÁRCZIUS HÓ 11.

VILMOS llmmag'

Jól fontolja meg mindenki,

kiviteli üzlet.

magkereskedő

S Z A T M Á R .

Ajánlja kiváló minőségű gazdasági magvait, főkép állam i l a g őlomzárolt

lóheremagot stb., m i n d e n f é l e gazdasági magot. S a j á t t e r m é s ü k o n y h a k e r t i s virágmagvainak, valamint f a - és r ő z s a i s k o l á j á n a k képes á r j e g y z é k é t kívánatra l>fll k ü l d i

Klein Vilmos Számos

m a g k e r e s k e d ő SZATNIÁR. 7451 uradalom elismerő levele rendelkezésre áll.

417

aki bútort akar szerezni, hog? hol és milyent vásároljon, mivel a bútor oly nélkülözhetlen pénzkiadás, mely eléggé meg nem fontolt választás esetén á vásárlón boszulja még magát. Legczélszerrbb a hajlított fából készült bútor, mivel tetszetős alakú, tartós és olesó ; s ilyent legnagyobb' vála^ztékbán, legszebb kivitelben és legjutányosabb árban készit és tart ráktáron a

B

u

t

o

r

g

y

á

r

részvény-társaság

Angol-osztrák bank.

TUR

Ó CZ- SZENT-MÁR

T

K é p e s á r j e g y z é k ki-srána-bra

ÓNBAN. ingyen.

n hivatkozzék mindenki ezen hirdetésre. 7417/c

A z A n g o l - o s z t r á k b a n k réi

harminczötödib rendes közgyűlése 1 8 9 9 . április 4 - é n d . u . 6 órakor az osztrák mérnök- és épitész-egylet helyiségeiben (I., Eschenbaehgasse 9.) tartatik meg.

2lrad. cognac eladás.

Tárgysorozat: 1. 2. 3. 4.

A z igazgató-tanács évi jelentése. A felügyelők jelentése az 1898, évi mérlegről és határozathozatal. Határozathozatal az 1898. évi tiszta nyereséghovaforditása iránt. A z igazgató-tanács egy tagjának megerősitése és egy tagnak, működési ideje lejárván, választása.

Az alapszabályok 30. §-a értelmében 25 részvény egy szavazatra jogosit. A szavazatképes részvényes urak felkéretnek részvényeiket a nem esedékes szelvényekkel együtt bezárólag f . évi március 3 7 - i g , B é c s b e n az Angol-osztrák bank folyositó osztályánál, Londonban az Anglo-Austrian banknáj, B u d a p e s t e n , B r i i n n ben, Prágában és T r i e s z t b e n a társaság fiókjainál deponálni. A z alapszabályok 27. §-a értelmében szavazóképes részvényesnek adható. Bécs, 1899. március 8-áp.

meghatalmazás

A

(Utánnyomás nem dijaztatik.)

Van szerencsénk ajánlani szavatolt tisztaságii

?

Thomasfoszfátlisztet

szavatolt 15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommnl és 85—100% porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. L e g j o b b , leghatásosabb és l e g o l c s ó b b í'oszf o r s a v t r á g y a tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes s z i i p e r f o s í f á t o K a t . — A czitrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságot vállalunk, netaláiii hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál A csehországi T l i o m a s m ű v e k prágai f o s z f á t l i s z t eladási i r o d á j á n a k vezérképviselősége a magyar korona orsz. területén

KALMAR VILMOS

Gróf B e y m Síándor leseneze-tomaji pinczészete (Balaton mellék) nagyobb, mennyiségű saját gyártmányú az 1897. évi brttsseli k i á l l í t á s o n d í s z o k l e v é l l e l k i t ü n t e t e t t

c o g n a c j á t palaczkonként (0"7 liter) 2 írtjával áruba bócsátja, Bármily mennyiség kapható.

Gróf

DEYM

NÁNDOR gazdasági

Lesencze-Tomaj

(Zalamegye).

hivatala 3715

csak

Az igazgató-tanács

A legmagasabb dijakkal kitüntetett

Ritka alkalom

Ritka alkalom.

j VII., Erzsébet-körut 34. szám. Martellin a legfinomabb dohánynemesitő trágya kiz. eladása. Kamit.

Leopold Adolf bőrgyár a J Tata-Tóváros.

V e s z mindennemű állati bőröket, szerződésileg is. K é s z i t szarvasbőrt, mosó-, törlő bőrt, cseres, f e h é r || irhát, ezekből állandó raktár. E l v á l l a l m i n d e n e szakba | vágó m u n k á k a t . 6446 ||

KÖZTELEK, 1899

418

PAUCKSCH B U D A P E S T , .

Törzsgyárunk L A N D S B E R G a

21. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

MÁRCZIUS HÓ 11.

Muzeum-körut 35.

H. Paucksch részvénytársaság fióktele ,e.

W.

gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rézműves-műhely M T

5 3 é r é s fennállása óta

mint legkiválóbb különlegességét legjobban jövedelKö ölbelül 1700 telepet állítottunk fel 50 év éta. Szállítjuk továbbá a szükséges berendezéseket szeszfinomitók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k , malátagyárak és sörfőzdék számára.

t Paucksch, Budapest, Muzeum-körut 35. czimre kérjük. ( G y á r t e l e p : Kőbánya.)

Eladó fenyőcsemeték és fenyőfácskák. Luczfenyő (Picea exoelsa)

Földbirtokosok és különösen szőlőtermelők figyelmébe! Mint l e g o l c s ó b b és legjobb

Lucz-fenyőfacska, 5—50 cm. magas 100 drb 00 d'b % l T 1™' 150aSaS

VERONA NAGY LÓVÁSÁR 1899.

MÍRCZIllS

13., 14.

I S T Á L L Ó , S Z É N A és S Z A L M A

8 Erdei fenyő 'iras sylvestris) 2 éves 12— 3 cm. magas 10.000 drb 20 •t, 1 éves 4-8 cm. magas Erdei fenyőfácska 5—BO cm. magas 100 dib ) frt, 60—100 cm. magas

és 1 5 - é n . INGYEN.

Fekete fenyő

FUTTATÁS, ÜGETŐ- és AUTOMOBIL-VERSENY*

ajánljuk

KONKOLYOZOM

mely hivatalos vegyelemzés szerint több mint 10% nitrogént tartalmaz.

Biinzl é $ B i a c h Szabadalm. „ P r á g a i "

osztályozására

Ij W

Malomberendezési osztályojiat a L ci. nagy közösség síives flgyelmébe ajánlom. Árjo9rjr«éleirig3r«a ás b á i m e n t i r e .

A j á n l j á k nagry r a k t á r u kat minden patkolási c z i k k b ő l és ezen szakmába vágró liftiönles'csség e b b ő l . — Továbbá, ajánlják szabadalmazott, kiváló szakférfiak által legrjobban ajánlott p a t k ó i k a t igráslovak és p a r i p á k , úgyszintén ásá

K ü l ö n ö s e n k i e m e l j ü k c z é g ü n k n e k l e g ú j a b b a n szabadalmazott rudvasalásait és k e n g y e l e i t . 6515

kovácsolt vascsövekböl, egy perez alatt (egy ember) 400—500 liter csont, rongy főleg tömör trágyát minden nehézség nélkül szűr át a szivattyú. Nem fagy be. Könnyen szállítható, (4 méter magasságnál 45 kgrm.) Ezen szivattyút 14 napi próbaidőre szállít a feltaláló és gyáros

Prag-liieben.

szállító

BÉCS, IJL, Renngasse 6, szám.

vasa

KÖTÉL

RÜD. DOLEZAL,

M. Hann's Söhne

ük

S 0 R 0 K S Á R I - U T 38. S Z A w .

ZSINEG

s z f v a í t y u

(tpgeurSk)

cs. k i r . udv. p a t k o l á s i eszköz

3679

ócska bundabőrhulladékunkat,

B U D A P E S T E M , IX., K Ü L S Ő

ILY VÁSÁROK FÉLÉVENKINT TARTATNAK.

minden gabonantm

trágya-anyagot

KE0EKOTO

Tessék árlapot kérni.

G r ó f S z é c h é n y i G y u l a O nagyméltósága marczalii | u r a d a l m a erdészetéiben van nagyobb mennyiségű eladható « fekete fenyő palánta 1 éves fekete fenyő palánta 2 éves _ „ közönséges fenyő palánta 1 éves keresztes fenyő palánta 2 éves keresztes fenyő átiskolázott...

ezre 2 frt ezre 4 frt ezre 1 frt ezre 4 frt .... ... darabja

... ... ... ...

— — 50 — 6

Yenni kívánnék forduljanak

Z

v

e

r i n uradalmi

a

J ó z s e f , főerdészhez.

kr. kr. kr. kr. kr. •

| 7502 {

21. SZÁM. 9-ife ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 189Q. MÁRCZIUS HO 11.

KIS HIRDETÉSEK,

Hirdetési ár 15 széis 30 kr., minden beiktatásnál 30 ki

419 i szakirodalom terményei, és adók hirdetményei

Csak oly level kre válaszoluuk, melyekkel válaszra szükséges levélbélj eg-et vagy levelezőlapot küldenek.

Biehn János

Köztelken,

Buisíesf, Kispest és Meziteleid.

Valódi aszfalt-fedéllemezeket, Biéhnolt, Carbolineumot. Vállal: Fedéllemez -befedéseket. Faczement - befödéseket. Mindennemű aszfaltoNedves falak gyökeres szárazzátételét aszfalttal Árjegyiékek és költségvetések Geiduschek J.

Kiadó

Megjelent: J. C.

yümöűjsfá, ^faj és minőség

Schmidt

erfurti magtermelő német cs. és kir. udv. száll. Yilághirii

főzelék és Yirágmagvainak magyar árjegyzéke. Kapható Ingyen és bérmentve a

díszfák és diszbokrokat, valamint rózsákat szállít és kertalakitásokat terv és költségvetés szerint készit Pecz Ármin budapesti mükertész és faiskola tulajdonos, VIII., Kalvária-tér *8. Árjegyzék ingyen és bérmentve. 7390;

takaró- "8W1

PONYVÁK, mindennemű

gazdasági

ZSÁKOK

és zsákkötők a legolcsóbb gyári áron kaphatók F I S C H K R J. ponyva- és zsákgyárában Budapest, lajytoroia-i 18.

AcxéSos

b u z a , legkorábbi

H a n g é n Chr.-fílr

1899. évi termés

z a b ,

rigai lenmag, fehér bokorbab, prairie 7o8i királyné tengeri, székely tengeri ötven kilós zsákokban nagy mennyiségben is kapható

Gróf Teleki Arvéd ur

jótállással a fajtisztaságra és csiraképességre, métermázsája 35 forintjával eladó ab vasútállomás Bicske,

CSÁKVÁRI gazdaságban. Megvételre garLeme>síelel6 vastagTaíődi Stummer Sándor-f le jészágigazgazgatéság, Nagy-Bodok, ii. p. Nyitra.Fels6-Ludáuy.^ Magfonrgonya

Jó minőségű

K o n e z a .

Minták, ár és megrendelőlapok kívánatra azonnal küldetnek. Budapesten két Ízben dijazott, '70 kgrnál nagyobb hl. sulylyal bíró Hanna wstSárpa kapható q-ként 9 írtjával gr. Este házy^Mihály szempozi inönköltségen számittatnak.

sajtojtó

ojtó por, ojtó táblák, vajfestékek.^ ^sajtfestékek, PICII B E R T Á - n á l

Megvételre db80üŐddbSb'ogláer (p°a?án)bés'6' 2-SOOO db fenyő 1 —1 éves

gaída'sé|gl^gy«ületi titkárság. Aa A1 csnth i tengeri ugy bötermöségénél, mint korai érésénél fogva, leginkább pedig mint igen értékes Kereskedelmi

Mv^lSag^PtaOsordaküt, ' B.-Bicske. 7607

drassói uradalmában u. p.

Szalmás lóherét

a második emeleten csépeletlenül, keres . egy utczai, 2 udvari szoba, nagy budapesti gyár 1—2 wagkeresztfolyosó, konyha és I gon mennyiségben. Árajánéléskamrából álló lakás, latok „FEHÉR MILLÓS" továbbá; 4 lóra istálló és alatt a kiadóba kéretnek. kocsis lakás május elsejére kiadó!

aszfalt- és Mtrtajr^termékek

k „Birtok" jelige alatt Gc jer A. V. Mi detési írod, lapest, Váczi utcza 9. 7

fofytatotfk

é

éVr0

arankamentes

21. SZÁM.

KÖZTELEK, 1899: MÁRCZIUS HO í í .

420

21-ik ÉVFOLYAM.

Mauthner Ödön c s á s z .

é s

k i r.

u d v a r i

s z á l l í t ó

m a g k e r e s k e d é s e

Budapest, Andrássy-ut 23. !§•

ajánl:

efg

Impregnált burgundi fakarmányrépamagot. Az impregnált répamag rohamos térhódítása a fegfényesebb bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy mily nagyok az impregnált mag előnyei a nem impregnált fölött. Az impregnált mag gyorsabban és jelentékenyen erőteljesebb csirákkal kel ki, mint a közönséges mag; az első időszakban gyorsabban és bujábban növekszik, a répavetés kifogástalan s tökéletes állományának és az elgondolható legnagyobb hozamoknak ezáltal a legjobb biztositékát nyújtja; már az első 4 hét alatt mintegy 8 napi előrehaladottságot mutat oly növényekkel szemben, melyek közönséges répamagból, illetve közönséges jő kereskedelmi áruból keltek. Összehasonlitő termelési kísérletek alkalmával az impregnált répamag jóval kevésbé, de a legtöbb esetben éppen semmit sem szenvedett a rovaroktól, különösen a drótféregtől, azután a gyökérüszögtöl sem, azonfelül még figyelembe kell vennünk, hogy a répamagon tapadó "összes mikroorganismák, csirgombák stb. a számos répabetegségeknek ezen áthurczolói teljesen és biztosan megöletnek az impregnálási eljárás által, mely utóbbi abból áll, hogy a répamag egy bizonyos időtartamra kénes savval és klórgázzal érintkezik. Ez teszi érthetővé azt a nagyon is gyakran előforduló jelenséget, melyet a gazda ez ideig nem birt magának megmagyarázni: Előfordult ugyanis, hogy nem impregnált répamag, mely a magvizsgálő állomás, vagy a gazdának mesterséges csiráztatóján igen szépen csírázott, a szabadba elvetve sokkal gyöngébben kelt ki. Az egyszerű oka ennek abban rejlik, hogy Csillag-védjegy. a répamag külburokján élősködő mikroorganismákat, baktériumokat stb. a mestersége o-siráztatónak magas hőfoka megölte, a szabadba vetett nem impregnált magon azonban háborítatlanul folytathatták romboló munkájukat és a különben csiraképes mag a gazda nagy ámulatára nem kelt ki. — Az impregnált répamagnál ilyen esély természetesen teljesen ki van zárva, mivelhogy — mint már említettük is, — az impregnálási eljárás teljesen elpusztítja a bacteriumokat.

Mauthner-féle javított impregnált sárga eckendorfi 100 kilo 54 frt. Mauthner-féle javított impregnált vörös eckendorfi 100 kilo 54 frt. Mauthner-féle javított impregnált és kitüntetett kerek lapos sárga obemdorfi . 100 kilo 46 frt. Mauthner-féle javított impregnált és kitüntetett kerek lapos vörös obemdorfi . 100 kilo 48 frt. Mauthner-féle javított impregnált és kitüntetett vörös Mammuth (óriás) 100 kilo 48 frt. Mauthner-féle valódi impregnált sárga olajbogyóalakú óriás . . . . . . 100 kilo 48 #frt.

Bikafej-védjegy. Impregnált magot tartalmazó zsákok egyik oldalán a CSILLAG-VÉDJEGY, a másik oldalán a BIKAFEJ-VÉDJEGY van feltüntetve. ""

Nem impregnált eredeti ólomzárolt quedlinburgi takarmányrépamag. Sárga eckendorji . . . . 100 kilo 50 frt. Champion Yellow Globe . 100 kilo 44 frt. Sárga kerek obemdorfi. .100 kilo 42 frt. Sárga olajbogyó alakú óriás 100 kilo 42 frt. Nagy vörös Mammuth . . 100 kilo 44 frt. Vörös olajbogyó alakú óriás 100 kilo 44 frt.

ÁLLATOL

Ldeladas fajböll nőstény idei fladzásu S °
BETÖLTENDÖ ÁLLÁS,

tar^p^nthiufe'üe"^^!

növendék ökör és üsző borjakat

Lady Rackel ár|^80ÖJrt.

ggí.á^fea 1 drb 4 éves pei kancza

KLEIN ÉS SPITZER

12 drb 4 - 5 éves nnétanftva ínkkörneT v^ó,

ktt-

boükiut 3006frtmt 1S' d a r a 1 pár könnyű pej kancza " 1 drb 6' éves sárga mag^,

ÁLLÁST KERESŐK,

m

B a r a

ára ^50 °fr t! ^

^

To!naév

tinók és üszök vállalkozik

Spiegel Ármin

Sehember C. és Fiai

KÖZTELEK, 1 8 9 9 . MÁRCZIUS HO 1 1 .

CŰZEKÉKET,

Legújabb szabadalmazott BSYETEMES SORVETŐGÉP

99

gAz-utihengerekct a

2 1 . SZAM 9-1K ÉVFOLYAM.

T R I U M P H

III."

és

H e g y és lapályra.

6ÚZ-UTIM0ZD0NY0KAT

Minden gabona- és magnemühöz, valamint minden magmennyiséghez egy és ugyanazon vetőkészülékkel alkalmas. Csekély önsúly, a gép legjobb kivitele mellett. Futókerekei 1280 mm. magasak. Eddig már 5000 drb. üzemben.

legtökéletesebb

szerkezettel

és legolcsóbb

árak

mellett

szállít

JOHN FOWLER & Co.

I M H Q NÁNDOR

BUDAPEST-KELENFÖLD " S S "

L H I \ U O

vasúton

és villamos

a

fr'edlaender gépgyár

magyarországi főraktára

B U D A P E S T , VIII., K ü l s ő K e r e p e s i - u t I . a központi pályaudvarral szemben. MT ÁRJEGYZÉK IHGYEW ÉS BÉRMENTVE.

Iroda, raktár, javítóműhely. Közlekedés

N H N U U H ,

vasúton.

berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket,

-M

valamint

gépöntvényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt é s szállít:

Wörner J. és Társa

malomépltő g í p s y á r s és vasöntödéje

Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.

WOHANEA

és TARSA Budapest, V , Váczi-körut 76. sz.

felhívjuk a t. g a z d a k ö z ö n s é g

becses

figyelmét

s a j á t

t e n y é s z t é s ű

czukorrépama^okra. Répáinkat kiterjedt különböző fekvésű, és talajviszonyu földeken termeljük és igy képesek vagyunk bármely talaj számára a megfelelő magot szállítani: T e r m e l ü n k pedig: 1. WOHANKA-féle c z u k o r d u s , nagyon ajánlható mély fekvésű, zsiros talaj számára, nedvesebb éghajlat alatt, kitűnő termést nyújt. 2. WOHANKA-féle terményrius, magasabb fekvésű, soványabb talajban, szárazabb vidékeken, sokkal nagyobb terményeredményt nyújt, amint áz összes külföldi nemek, megfelel ugy a répatermelő igényének, mint a czukoriparosok követelményeinek. fSÜT L e g n a g y o b b r a k t á r m i n d e n f é l e t e c h n i k a i é s g y á r i b e r e n d e z é s i c s i k k e k b e n . "SSSSI .Pátria* irodaim) 6s nyomdai {6*zr6nyttnM£&g nyomisa Budapest, (Köitelek).