Budapest, 1898 évi julius hó 9.
Y i n . évfolyam.
55. (705.) szám
KÖZTELEK KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET MIYATALOS KÖZLÖNYE. Ám enzágoa m. gazdagági egyesület tagjai ingyen kapják. Kom tagoknak előfizetési dij : Kgéw évre 1« frt, félévre 5 frt, negyedévre 2frt60 kr.
Mejjeleaii s u t a szsrááa és szeibaísi
SzerkeeztSaég «a kiadóhivatal: B l 4 * | ( l t ( K i : Ű U * l - é t SS. » á n . Kéziratokat a szerkewtfcég nem küld rím
csikon való továbbszállítása nehézségekbe ütközik, másrészről a nagyon látogatott tanulmányuti kirándulások rendesen az egyesekre kevés eredménynyel szoktak járni. A tanulmányutban való részvételre szóló Szó'ló'szeti tanulmányul jelentkezések határideje augusztus h ó 2 0 ika. Az „Országos Magyar Gazdasági Egye- A jelentkezési határidő ezen korai bezárását az sület" szőlőművelési és borászati bizottsága teszi szükségessé, hogy a pontos utiprogramm, szeptember hó 12-től 18-áig terjedő időközben valamint a meglátogatandó szőlőtelepek ismeregy szölőszeti tanulmányutat rendez. tetését tartalmazó füzet még idején el legyen A tanulmányut az alábbi szőlőtermelő vi- készíthető és a résztvevők közt szétosztható ; nemkülömben azon érdekelt városi hatóságok, dékekre terjed k i : gazdasági egyesületek, szőlőojtványtelepitő résza) A tokaj-hegyaljai "kirándulás. vénytársaságok és egyes szőlőbirtokosok a A tállyai, mádi, tarczali, tokaji, liszkai, résztvevők számáról idejében és pontosan értolcsvai, bodrogh-zsadányi, sárospataki, kis- tesíttethessenek. tornyai és szőllőskei állami, községi és magán A tanulmányutban való részvételre a jeszőlőbirtokok megtekintése. Sátoralja- Ujhelyen lentkezések az OMGE. titkári hivcttalához inszőlőszeti értekezlet. tézendők, mely jelentkezésekkel egyidejűleg az előirányzott költségek fele asaz 30 forint az b) A. beregszász-vidéki kirándulás. OMGE. pénztárára czimezve beküldendő. Oly A beregszászi, beregszász-vég-ardói, benei, jelentkezések, amelyekkel ezen összeg egyidenagy-muzsalyi magán es községi szőlőbirtokok jűleg az OMGE. pénztárába be nem küldetik, figyelembe nem vétetnek. A részvételi dij megtekintése. A kirándulás 8 napot venne igénybe, második részlete a jelentkezések lezárása s a beleszámítva szeptember hó 11 ét, az össze- költségek végleges megállapítása után lesz befizetendő. jövetel napját. Minden esetben kérjük a tanulmányuti A tanálmányut Szerencsről indul ki szeptember 12-én és Beregszászon záródik szep- kirándulásban résztvenni szándékozókat, hogy bejelentéseikkel .ne késlekedjenek, mert minél tember hó 18-án. A tanulmányut részletes tervezete a előbb zárhatók le a jelentkezések, annál pontosabban és biztosabban állapitható meg az „Köztelek* 51-ik számában jelent meg. utiprogramm. Részvételi dij. A tanulmányútnak összes költségei maxiFölhívás szőlőtermelőinkhez. málisan 60—70 frtot tesznek ki, bele nem számítva a Szerencsre való utazást és a BeregA Magyar Királyi Államvasutak igazgatószászról való hazautazás költségeit. sága, áthatva a csemegeszőlőtermelés nagy fonA tanulmányozó társaság Sátoraljaúj- tosságától, az Országos Magyar Gazd. Egyesühelytől Beregszászig külön megrendelt ugyan- lethez átíratott intézett, hogy az érdekelt cseazon osztályú kocsikban utazik s igy nevezett megeszőlőtermelők kívánságait a csemegeszőlők útra nézve a részvételi dij mindenkire nézve vasúti szállítása iránt formulázza és fejtse ki egyformán vettetik ki. azon kívánalmakat, amelyek a szőlő és általában a gyümölcsszállitásra használandó vasúti Jelentkezés. kocsik berendezése tekintetében merülnek fél a A tanulmányutban a résztvevők száma termelők részéről. Kérdi továbbá, hogy melyek maximálisan 60-ban lett a rendező-bizottság volnának általában azon intézkedések, amelyek által megállapítva, miután a nagyobb számú á M. Kir. Államvasutak részéről szükségesek, társaságnak a vidéken való elhelyezése és ko-
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.
illetve, hogy a gyümölesnek gyors szállítása és épségben való megérkezése biztosittassék ? Miután e téren termelőink egy részének már tapasztalatai vannak, ez uton fölkérjük az érdekelteket, hogy erre vonatkozó észrevételeiket az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel mielőbb tudatni szíveskedjenek, hogy azokat összegezve, a Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságának tudomására hozhassuk. Forster Géza, az OMGE. igazgatója.
Országos sörárpavásárok, i. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület f. év október hó 1-től 15-éig Budapesten a Köztelek palota helyiségeiben országos sörárpakiállitást és ezzel kapcsolatban sörárpavásárt is rendez, mely utóbbi már augusztus hó 20-án nyilik meg s tart október hó 10-ig. A kiállításra beküldendő árpaminta mennyisége 5 kg. Árpaminták a kiállitasra augusztus hó 1—20-áig küldhetők; későbben érkező mintákat a rendezőség el nem fogad. Figyelmeztetjük a t. gazdatársakat, hogy a rendezőség csakis az esetben vesz fel a kiállításra árpamintákat, ha azok az általa szétküldendő bejelentési ivek kíséretében küldetnek be. A kiállítás és vásár tervezete s bejelentő ive az ismertebb sörárpatermelő gazdák czimére szétküldetett. A szükséges nyomtatványokat az érdeklődőknek az OMGE. titkári hivatala készséggel megküldi. II. Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja a Borsod és Pozsony vármegyei gazd. egyesületekkel, a miskolczi és pozsonyi ipar- és kereskedelmikamarával és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével, — függetlenül a Budapesten rendezendő sörárpakiállitás és vásártól—1898 évi augusztus havában Pozsonyban és Miskolezon országos sörárpavásárokat rendez.
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. szám Váczi-körut sarok.
ADRIANCE PLATT & Co. NEW-YORKI
A cséplési i d é n y r e úgy
bel- mint külföldi kőszeneket,
világhírű gépgyárosok:
kizárólagos
képviselősége
Fűkaszáló, Marokpakó arató és Kévekötő aratógépeire. Kitűnő magyar bizonyítványok. ftMK Késéséit elkerülése végett kérjük
olíva-, repeze-, ásvány gépkenő olajakat; jutta- s kender gabonás zsákokat; kazal- és géptakaró vízhatlan ponyvákat a legkitűnőbb minőségben, legjutányosahb árban ajánlunk.
a
megrendeléseitzet már most élő jegyeztetni.
Mai Hámunk 30 oldal.
"T&Q
1016''
KÖZTELEK, ,1898. J U L I U S H O
A vásárok a következő napokon tartatnak m e g : Miskolczon a u g u s z t u s h ó 25-én, d. e. 9—d. u. 1 óráig, P o z s o n y b a n a u g u s z t u s Jió 28-án, d. e. 10—d. u. 2 óráig. E vásárok valamelyikén résztvenni óhajtó eladó, az illető gazdasági egylet, (pozsonyi vagy borsodi) titkári hivatalába eladó sörárpájából f a j és minőségenként 5 kg. mintát tartozik legkésőbb augusztus hó 22-ig beküldeni. A vásár teljesen szabad. Áruját tetszése szerint kiki m a g a , vagy bármely megbízottja által eladhatja, mint hivatalos közvetitő azonb a n a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete szerepei. A vásárok iránt érdeklődőknek részletes tájékozást nyújt és bejelentési iveket küld, ugy a pozsonymegyei, mint a_ borsodvármegyei gazd. egylet titkári h i v a t a l a . ' A rendező
bizottság.
1898. évi junius hóban befizetett alapítványi kamatok és tagsági évdijak nyugtázása. I . Alapítványi k a m a t o k . Hátralékok 1897-ről: Szende Béla és Szegedi Ensch Károly 21—21 korona. 1898-ra-. Beniezky Ferencz 21 kor., Dániel Ernő br., Degenféld Imre gróf, Erdődy Sándor gróf 20—20 kor., gróf Eltz Károly 52 kor. 50fillér,80 és 20 fillér 1897-ről, id. Fáy Béla 22 kor. 06 fillér, Gorove János 22 korona, Hets Miklós 22 kor. 06, gróf Hunyady Imre 52 kor. 50, Hideghéthy Imre, Hoffmann Jakab, Hontm. gazd. egyesület, Kecskeméti gazd. egyes., Kremzir Mór, Kund Pál Lajos, Markovits Antal 20—20 kor., Nikolits Fedor br. 21 kor., Nyitram. gazd. egyes. 21 korona és 1897-ről 1 kor., Radó Kálmán 22 kor., Szende Béla, Schweiger Vilmos, Szegedi Enscb Károly 21—21 korona, Szegedi gazd. egyes., Sárosm. gazd. egyes., Szepesm. gazdasági egyes. 20—20 kor., gróf Schönborn-Bucheim Ervin 105kor. és 1897-ről 20 fillér, gróf Széchényi Kálmán 104 kor. 80 és 1897-ről.20 fillér, Végh Artúr, Vizsolyi. Ákos 20—20 kor., id. grtíf Vay Ádám, Vargics Imre 21—21 kor., Verebi Végh János 52.korona 50 fillér, gróf Zichy János 21 korona. II. Évdijak. Hátralékok 1897-ről: Bucsányi Kálmán, Deutsch Sándor (Erzsébetháza), Fáy István, báró Fechtig Imre, Fürst Ödön, Garay Sándor, Glück Gáspár, Góger László, Goldmann József, Helmeczy József, Juhi Miksa, KastalFerencz, gróf Korniss Károly, Kolba Lajos, Kohner Alfréd, Keczer Miklós, Klein Sándor, Laehne Hugó, Lengyel P. József és fia, (bánok-szentgyörgyi bérgazdaság), Milhoffer Sándor, Mándy Lajos, Meszlényi Pál, Matolcsy Károly, Neppel Ferencz, Nauratyl Oszkár, ifj. Ocskay Rudolf, Ondrejovieh László, Pethes Antal, Popovics Dusánné, Paray Sándor, Papp Imre, báró Radossevic Tódor, dr. Ruffy Pál, Sermán László, Schlesinger Samu, Szautner Lajos, Szunyogh Szabolcs, 'dr. Smialovszky Valér, Schwarcz Gyula, Teleszky János, Tamás Gyula, Tanffy Gusztáv, ügron Zoltán,- ifj. Voigt Ede, Zolnay Béla 20-20 korona; Botka Lehel, Etlényi János, Goldfinger Gábor, Kohn László és tsa, László Zsigmond, Révész Antal, Szeberényi Gusztáv , 10—10 korona; Rombay Dezső 27 korona. 1898-ra : Auspitz Pál, gróf Batthyányi Zsigmond, Buchalla Samu, Bukovinszky Artúr, Bittera Kálmán, Brüll Ármin, gróf Batthyányi Pál, Beretvás János, Beszedits Vilmos, Baross Pál, Berger Emil, Balási József, Budapesti Központi Tejcsarnok, Bornemisza Lajos, Benedicty Kálmán, Bolla Mihály, Bodó Péter, Baróti Ede, Biró Albert. Baross Miklós, Bérczy Mór, -Beliczay István, Biró Kálmán, Braun Oszkár, Beer Antal, Békés-esabai gazdakör, Botka Lehel, Babó Zoltán, Békássy István, turonyi Biedermann Ottó, Csiky Dénes, Choczenszky Miklós, Csapkovics György, dr. Drucker Jenő, Dobokay Lajos, Deutsch Sándor, Dessewffy Géza, Dravéczky János, Desbordes Viktor, Dungyerszky István, Durman Antal. Dervarics János, Dömötör Béla (concóhát), dr. Dobó Menyhért, Elbogen Károly, Eckstein Fülöp, Enyedy Lukács, Ferenczy Zsigmond, Floch Reyhersberg Alfréd lovag, Fáy István, Földváry László, Fuchs Géza, Fechtig Imre báró, Freund Ferencz, Fischer Hermán, Fancsovics Mátyás, Forster Dezső, Frank Emil, Fürst Ödön, Goldmann József, Ghymessy László, Góger László, Grósz Jenő, Gölniczky Géza, Gaál Gaston, Gyika Elemér, Gyapay Pál, Gerlóczy Géza, Galandauer Alfréd, Goldmann Antal, Graenzenstein Béla, Győrffy Kálmán, Herczog Péter, Hriastélyi Károly, Hreblay Emil, Hofmeister Ignácz, Helmeczy József, Hartstein Sámuel,' Horváth László, Hunkár Dénes, Hunyor Béla, . Hatházy Ferencz, Horváth István, .Hőnig Jakab, Haas Ignácz, Helsinger Gedeon, Hencz Ödön, Herczfelder Pál, Hieronymi Károly, Haader 'György, Hübner Imre, Jeszenszky Pál (méhész), Jakobovits Zsigmond, Jeney Gyula, Jakabffy Dezső, báró Jeszenszky László, sófalvi Illyés Lajos, Imreh Antal, JankQvich Bésán Elemér, Jankovich
9
Lőrincz, Juhi Miksa, dr. Jekelfalussy József, Jurcsek Béla, Inkey Antal, Isaak István, Karsay Vilmos, Kornstein Hermann, dr. Krausz Izidor, Korb Nándor, gróf Korniss Károly, Kuczik Gábor, Kiss Károly rédei urad., Krajcsovics Lajos, Kossuth Ferencz, Kemény Andor, Kis Sándor, Kohner Alfréd, Kovács Sebestyén Endre, Kőrössy _ József, Koksa . Kálmán, Kecskeméthy Géza, Komlós Ármin, Kovács László, Kassel Zsigmond, Kocsis István, Kovácsy Béla, Kéczer Miklós, báró Kemény Kálmán, dr. Keppich Henrik, Kerpely Kálmán, Koller István, dr. Kossutányi Tamás, Kőry József, Kohner Henrik, Kohn László és társa, Krajcsik András, Kovács Béla, Kállay András, Kern Rezső, Kozics Gyula, Kubini gazd. egyes., Kirchner Lajos, Lmhart György, Lamberger Gyula, Lamm Ármin, Lederer Károly, Lederer Sándor, Lilienberg Sándor, Langraf János, dr. Lengyel Géza, Lamm B. és fiai, Laendter Antal, Luperszbeck József, Lederer Artúr, Lmgauer Jenő, gróf Lónyay Menyhért, Leveleky Ármin, Lengyel P. József és fiai, Liptóm. gazd. egyes., László Zsigmond, Lepényi Pál, Marsovszky Viktor, Melezer László, Milhoffer Sándor, Molnár József, Márkus Gyula, Mankoviczky József, Mándy -Géza, Mándy Lajos, Melezer Gyula, Mesterbázy Gyula, Murai Róbert, Majthényi Rudolf, Möller István, Márki Imre, Mayer F. Andor, Meszlényi Pál, Mezey Gyula, Moskovics Mór, Mautner Henrik, Magyar-óvári gazd. akad. hallgatók egylete, ifj. Meliorisz Kálmán, Matolcsy Károly, Marikovszky Géza, Maróthy László, Molnár Géza, Mamuzsich Mátyás, Nick Ede, Nászay Rezső, Nóvák Károly, Nauratyl Oszkár, Nagy Vincze, id. Nagel Vilmos, Naeff Vilmos, id. Ocskay Rudolf, Oltay Guidó, ifj. Ocskay Rudolf, Országos méhész * egyes., Ondrus Cyril, Ondrejovieh László, Óyáry Sándor, Ostfy Miklós, Orosz Miklós, Örley Kálmán, Ottlik Péter, Pap Győző, Prónay István, Pethes Antal, Péchy Elek, Pfeiffer Kálmán, Purgly János, ifj. gróf Pongrácz Jenő, Purgly Lajos, Purgly László, Pokorny Pál, Psik Lajos, Popovics Dusánné, dr. Pajzs Gyula, Pfeifer Antal, Pongrácz Jenő, Prág Bonifácz, Efannhauser Alfréd, Paikert Henrik. Pósch Gyula, Pálfy István Paray Sándor, Petrovay György, Perlaky Elek, dr. Pletnits Ferencz, Pai.zenhofer Rudolf, Petrovics László, Petrányi Lajos, Réthi Béla, Rébay Dezső, Rónay Pál, Rimler Lajos, Racsek János, Reiszig Alajos, Ruszinkó Antal, Rüll Nándor, Rákóczy Lajos,. Radvánszky György, Récsey Miklós, Rigó Béla, Rosenfeld Henrik, zombori Rónay Aladár, dr. Ruffy Pál, Ribianszky Gyula, Ruston József Viktor, Révész Antal, Reich Zsigmond. Róth Ignácz, Rácz István, Rausch László, Ribianszky Elemér, Rosenthal Alfréd, Salzmann és társa, Sidlauer Aladár, Stern Miksa, dr. Suhajda István, Szilárdy -István, Szilárdy Ödön, Samassa János, Schlesinger és Polákovits, gróf Serényi János, Solymossy Lajos báró, dr. Strasser Imre, Száhlender Gyula, . Szekér LajoS, Szentmihályi Sándor, Szilárdy Béla, Schöller Gusztáv lovag, Salzberger József, Sárközy Jenő, Schmidt Enrl, Schweiger Lajos, Skublits István, Sommér Ignácz, Steingassner József, Sternthal Arthur, Strasser Zsigmond, Szabadhegyi Kálmán, Szakái Mihály, Szarvas Lajos, Szerdahelyi Ágost, Sztankovits Mihály,' Szunyogh Szabolcs, Szunyogh Zoltán, Szüry Kálmán, tornyai Schossberger Rezső, Schülhof Márton, Stf/iner Samu, Steinhausz Frigyes, Sugár Sándor, gróf. Széchényi Géza, ifj. Széky Péter, Szilassy István, Szirányi Sándor, Safáry János, Sántavy József, Stern Lipót, Strasser Vilmos, Schuster Gyula, Szeőke Sándor, Szent Iványi László, Sarlay János, Sarlay Gyula, Somogyi Péter, Somogyi Emil, Stojkovits Emil, Szander Ferencz, Szantner Sándor, Svastits Aladár, ifj. Szent Iványi Farkas, báró Sztojanovits György, Schosberger Lajos, dr. Sötér Ágost, Schifter Kornél, Steiner Frigyes, Szekér Mihály, Sz'ögyéni Marich Ferencz, ifj. Sporzon Pál, SzolnokDobokam. gazd. egyes., Szerencs János, Szentmildóssy István, Szlávik Leó, Szabó Károly, Szeőke Ödön, Schwarcz Gyula, Szarka Mihály, Somogyi János, TeleszkyN János. dr. Tarajossy Kajetán, Telegdy József, Tallián Andor, Tóth Lőrincz, Truka József, Tully István, Turkevei gazd. egyes., Tuszkán Valdemár, Tüköry Anlal, Tarnay Bertalan, Tamássy Kálmán, Tulogdy Samu, Tamás Gyula, Töpler Károly,- Torontálm. gazd. egyes., Takách Mihály, Toldy Zsigmond, Tóth József, Ugrón Zoltán, Urbán Péter, Urbán Iván, Urszinyi János, Usztanek Antal, Ullmann László, Ugrón Gábor, Wertheim Samu, ifj. Voigt Ede, Weisz Berthold, Vajda Sándor, Vertán Zoltán, Wurm Ignácz, ' Vajda Lajos, Vantsó Gyula, Vásárhelyi László, Vimmer Béla, Wámoscher József, Vajda.Pál, ifj Vásárhelyi László, Vermes Péter, Varságh Gusztáv, Wolf testvérek, Weisz Adolf, (czabaj), Vojnich Béla, Vertán Etele, Vedres István, Walla Géza, Weiler Géza, Weisz Adolf (Pest Jenő), ifj. br. Wodianer Albert (Komjáth), özv. Wigner Fülöpné, Vojnich Simon, Vargha Béla, Vaska Gyula, Zathureczky Zsigmond, gr. Zichy Andor, Zathureczky Márton, Zaleszky Jenő, gróf Zay Miklós, Zöhls József, Zsoldos Elek, Zólvommegye közönsége, Zmeskál István, Zsámbokréthy Emil 20—20 korona ; Burdia Szilárd, Deutsch Andor, Etlényi János, Frenkel Dezső, Fleischer Gyula, Paál Lajos, Szeherényi Gusztáv, Unger János, Uj-kécskei gazdakör, Velwart Ármin, 10—10 korona; gróf Somssich Adolf 16korona; Günther Ernő 8 korona. 1899-re élőre: Bernrieder János 20 kor., Deutsch Andor 10 kor., Fleischer Gyula 10 kor., Günther Ernő 2 kor., Paál Lajos 10 kor-., Szekér Mihály.20 korona, Wimmer Imre 20 kor.
55. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
Az önálló vámtarifa. A magyar kormány a képviselőház d e c z e m b e r i h a t á r o z a t á b ó l folyőlag elkészítette az önálló m a g y a r , vámtarifát és azt az é r d e k e l t e k n e k egy, a folyó hó 14-én megtartandó ankétra szóló megh í v ó k í s é r e t é b e n m e g is küldötte. A m a gyar k o r o n a országai v á m t a r i f á j á n a k tervezete egy n a g y t e r j e d e l m ű m u n k á l a t , a m e l y sok igen b e c s e s statisztikai anyagot h a l m o z össze. Maga az a n y a g oly t e r j e d e l m e s és a k é r d é s oly fontos, h o g y a kereskedelmi miniszter részéről az anyag áttan u l m á n y o z á s á r a kiszabott idő felette kevés és n a g y o n félő, h o g y a m e g h i v o t t a k javarésze é p p e n ezen indokból n e m fog az anketten résztvenni. Maga az a n k é t i d ő p o n t j a sincs szerencsésen megválasztva, mert legnagyobb gazdasági m u n k a idején az érdekeltek t ú l n y o m ó r é s z e a n n y i r a el v a n foglalva, hogy egy bármily fontos kérdésről tárgyaló ankettre időt n e h e z e n fog áldozh a t n i . N a g y o n is k i v á n a t o s v o l n a , hogy az ankét őszre halasztassék, amikor is ugy egyeseknek, mint a meghívott szakt e s t ü l e t e k n e k is a l k a l m u k v o l n a állásfoglalásukat részletesebb f o r m á b a önteni és nézeteiket megismertetni. A megjelent munkálatot a napi s a j t ó változó é r z e l m e k k e l f o g a d t a , a legnagyobb rész a z o n b a n az egész munk á l a t o t é s m a g á t a z a n k é t e t iá t e l j e s e n feleslegesnek tartja. Habár magára a munkálatra nézve ily szigorú kritikát magunk nem g y a k o r o l h a t u n k , m e r t ez tényleg sok oly b e c s e s a d a t o t t a r t a l m a z , amelyet a m u l t v á m p o l i t i k á j á n a k elbírálásánál hasznosíthatunk, m é g i s e g y ily általános vámtarifa kidolgozását és e czélra egy ankét összehívását ez idő szerint m a g u n k is n e m nagy gyakorlati é r t é k k e l b í r ó n a k t a r t j u k . • A kereskedelmi miniszter elnöklete alatt t a r t a n d ó értekezlet tehát akadémikus1 értékkel biró diskussió lesz — g y a k o r l a t i s z e m p o n t b ó l b í r á l v a el a z t . K é t s é g t e l e n a z o n b a n , h o g y elvi j e l e n t ő s é g t e kintetében ezen értekezlet nagy horderővel bír s a j á t v á m p o l i t i k á n k j ö v ő alakulására nézve. Az e l ő t t ü n k f e k v ő m u n k á l a t ' határoz o t t a n a g r á r i r á n y u , a m i t n e m u g y értelm e z ü n k , m i n t a n a p i s a j t ó egy része, h o g y b e n n e az agrártermények egyoldulu védel e m b e n r é s z e s ü l n e k , h a n e m a k é n t , fyogy a védvámos irányzat, mely az egész m u n k á l a t o n átvonul, ugy a mezőgazdasági, m i n t a z ipari termelés érdekeivel számol. Ez mindenesetre örvendetes és megnyugtató esemény ránk nézve, mert az agrár irányzatnak a vámpolitikában való érvényesülését r e m é l n i e n g e d n i , legyen akár közös, akár önálló vámterületünk. A k o r m á n y a jelen munkálatban kontemplált agrárvámokat sem a közös, sem az önálló v á m t e r ü l e t mellett n e m csökkentheti, n e m különösen a közös
55. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. vámterület mellett, a m i d ő n a közösség f e n n t a r t á s á é r t Magyarország csak akkor kárpótoltatik, h a a m e z ő g a z d a s á g vámvédelemben részesül. Tanulságos lesz m a g a az ankét a k o r m á n y r a n é z v e is, a m e n n y i b e n az illető osztályok nézetét a jövő vámpolitikája tek i n t e t é b e n alkalma lesz megismerni. Tanulságos lesz az ankét az egész ors z á g r a nézve, m e r t egy ily, m i n d e n termelési ágat a legközelebb érdeklő kérdésb e n az eszmecsere s o h a s e m árthat. És épp azért kívánatos, hogy a mezőgazdasági érdekek képviselői az anketten m e n n é l s z á m o s a b b a n j e l e n j e n e k m e g és ott ezen érdek képviseletében a vámpolitikai kérdéseknél kifejlődő, m i n d e n e s e t r e érdekes vitában részüket kivegyék. Részünkről m i n d e n kedvező alkalmat meg kell ragadni arra, hogy a z o n irányzat, amelynek érvényesüléséért m á r több mint egy évtized óta következetes küzdelmet folytatunk, a gyakorlatban érvényesüljön, mert ezen eszmék érvényesülésére sehol sincs égetőbb szükség, mint épp a vámpolitikában és sehol s e m is oly kedvező az alkalom, mint most, amidőn a jövő vámpolitikájának alapját hivatott megjelölni a folyó h ó 14-én kezdődő ankét. Messze vezetne a terjedelmes m u n kálat részleteire kiterjeszkedni és csakis általánosságban jegyezünk m e g annyit, hogy az, eltekintve a gyakorlati jelentőség hiányától és egyes pótlások szükségességétől, az agrárérdekeket n a g y b a n és általában kielégíti. Nagy h i á n y a a v á m tarifáról szóló törvénytervezetnek az, hogy az agrárvámokat, különösen a fontosabbakat az általános vámtarifáról szóló törvényjavaslattervezet m e g n e m köti, minimálisaknak ki n e m jelenti, holott pedig bő tapasztalatunk van arra n é z v e , hogy az általános v á m tarifa tételei csak arra jók, hogy azokból a kereskedelmi szerződések kötésénél a k o r m á n y minél többet lealkudj o n . Az ily alapokon bármily erős v á m védelmi irányzattal megalkotott vámtarifa sok értékkel n e m bir, m e r t s o h a s e m bizonyos, hogy az ez alapon kötendő kereskedelmi szerződések ezen vámvédelmet m e n n y i r e fogják megbontani. Második hiánya a törvényjavaslat tervezetnek, hogy az őrlési engedély, fentartátik még az önállósulás esetét is tekintetbe véve, amikor feritartása és enge-. délyezése pedig é p p e n akkor a legkevésbé indokolható, h a nagy nyerskivitellel rendelkező külön vámterület leszünk. Á m a g u n k részéről érdekkel n é z ü n k a vámértekezlet elé, m e r t h a az értekezlet és az eléje terjesztett munkálatnak politikailag gyakorlati értéke n i n c s is, a m u n k á l a t b a n foglalt statisztikai adathalm a z és az értekezleten felmerülő eszmecsere bő és értékes anyagot fog szolgáltatni, a jövő vámpolitika alapjai kidolgozásához. n. %
KŐZTELEK,
1898. JIJLIÜS HÓ 9
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.
A tarló alászántása. Ö Mekkora fontosságú dolog a gazdaság jövedelmének emelése szempontjából a tarló alászántása, azt minden gazda tudja. Hogy a tarló rögtöni alászántásával miiyen eredményt értein el, röviden előadni óhajtom. A kezelésem alatt lévő gazdaság 2000 hold volt (1200 •-Ölével számítva), a talaj kötött fekete szurkos homoknélküli, a termőréteg vastagsága 30—32 cm. vastag, az altalaj kék és sárgás háncsos agyagos volt. Az altalaj a nedvességet nagyon nehezen eresztette át, azért sokszor a tavaszi hó olvadása és a tavaszi esőzések folytán az alacsonyabb fekvésű táblákat a viz ellepte és azokon sok esetben még május végén is víz állott. Hogy ezen a bajon segítve legyen, kénytelen voltam az egész gazdaságot kanalizálni és az egész gazdaságban összegyülemlő eső és hólevet egy helyre összpontosítani és azt egy 30 holdas erős gáttal körülvett víztartóba körszivattyu segítségével raktároztam. Ezen építkezés az első évben igen nagy költségbe került, mert a földmunkálat holdanként circa 2 frtba került. Hogy ezen 2 forint mily hamar megtérült kamatostól együtt, az az alábbi közleményből lesz megtudható. Az első évben a tavaszi hólé és esőviz 360 hold buzavetést és 19 hold vörös lóherét tett tönkre, ezen 379 hold azon évben teljesen hasznavehetetlen lett, a viz ezen táblákról csak junius hó végével, az alacsonyabb fekvésű tábláról pedig julius hó végével párolgott el. Ezen táblák felszántása a vizelpárolgás után rögtön eszközöltetett, azért, mert ha azt megszáradni engedtem volna, azt azon évben csak az őszi esőzések beáltával tudtam volna megmunkálni és igy azt őszszel nem lehetett volna bevetni. A víztől elvett terület egyik' részébe repeze, a többi részébe pedig buza lett vetve. Mivel pedig a gazdaságban azon nyáron egész uj üzemterv és egész uj táblázás vált szükségessé, sok táblában esett egy kis sarok olyan, amely darabot ismét az előbbi veteménynyel voltam kénytelen bevetni. A hordás bevégzése után rögtön a tarló alászántásához fogattam. Erre a czélra a következő igaerő állott rendelkezésemre. Ezen kerületnek van 1891 hold (1200 • -ölével számított) szántóföldje, megállapított jármos igásereje, 80 drb jérmos ökör, mely 20 négyes ökörfogatot számit. Vetési előirányzat szerint vettetik ezen gazdaságban 150 hold repeze, 658 hold buza, 25 hold őszi zöldtakarmány. Behordandó összes termése rendes körülmények között 26 ezer kereszt gabona, azon felül a repezetermés, és 100 hold veres lóhere termésének és 60 hold magluezerna termésének behordása, továbbá 360 hold tengeri alá 150 hold repeze alá és 300 hold buza alá való tarlószántás, azonfelül az építkezések és a fuvarozások. Megjegyzem, hogy a répa, czirok és tengeri termelés is mind házikezeléssel végeztetik. A hordás bevégzése után rögtön a tarló felszántásahoz fogatom az összes igaerőt, először repeze alá, utána a takarmányföldeket buza alá, ennek bevégzésével rögtön a jövő évi tengeriföldeket buktatom alá. A tarló alászántásának áldásos hatása nálam a tengeritermésnél tűnt ki legjobban, Hogy mily óriási különbséget idéz elő a tarló alászántása a következő évi termésben, azt a következő számadatokkal jelzem: Az ,1896. év nyarán a behordás után a tarlóból felszántattam 350 holdat, egyik táblának felét, 50 holdat, amely éppen olyan fajta föld volt,
löír mint a másik része a táblának, szándékosan ugy hagytam. Tavaszszal ezen tábla április hó 20-ikán ismét felszántva, jól megfogasolva és keresztbe sorosgéppel lett tengerivel bevetve ; a belevetett tengeri cinkvantino volt. A tengeri, elvetése után a harmadik héten kézikapával jól meg lett kapálva, a többi tengerit, amelyet harmadosok kapáltak, szintén ugyanazon a héten kapálták meg. A második kapálást szintén egyformán minden táblában a harmadosok végeztek. A kapálásra különös gondot fordítottam azért, hogy különbség az egyes részeken ne történjék, ami az én kísérletezéseimet meghiúsíthatná. A tengeri az első kapálás után meglehetősen egyformán nőtt, de a második kapálás-, kor a tarlóba vetett tengeri 14 cm.-rel alacsonyabb volt a másiknál. Ezen időtől kezdve a szántatlan tarlóba vetett tengeri mindig alacsonyabb maradt, sőt a szár is sokkal vékonyabb lett, mint a felszántott tarlóba vetett tengerié. Töréskor minden tábláról külön-külön felméretett a csövestengeri egyforma gabonászsákokkal. Az eredmény a következő volt. A felszántott 50 hold adott átlag holdankint 47 zsák csövestengerit, ugyanazon tábla másik része, melybe a tengeri tarlóba volt vetve, adott 34 zsák csövestengerit, vagyis 13 zsákkal kevesebbet, mint a felszántott földbe vetett, mely tengeri súlyban 590 kilogramm különbözetet mutatott fel; ezen 590 kg. tengeri árát számítva á 2 frt 50 krjávalJ14 frt 75 kr. terméstöbbletet illetve jövedelememelést eredményezett. Most vegyük számításira a tarló alászántásának költségét, hogy abból 1 a tisztajövedelem ereményét megállapíthassuk. Egy hold föld (1200 •-ölével számítva) tarló alászántása kerül 2 frtba, marad a földbe vetett tengeritermés jövedelmének javára haszontöblet 13 frt 75 kr, ezen összeget véve a 310 hold felszántott földbe vetett tengeri után, mely 3852 frt és 50 kr jövedelememelést hozott az uradalomnak. Ha egy 2000 holdas gazdaságnál ily kevés munkával ilyen összeget tudunk szerezni, akkor azt oly könnyen nem szabad elhagyni. A tarlószántásnak még más áldásos haszna is van, azzal igen sok gyommagot pusztítunk, ami szintén a jövedelem javára szolgál és az utána következő termény szintén sokkal háládatosabb és fizetőbb lesz az ugarolt földben, mint a tarlóba vetett tengeri után. A gazdának semmi körülmények között sem szabad a gazdasági munkákat kicsinyiteni, vagy azokat könnyen venni, minden gazdának folyton szem előtt kell tartani azt, hogy minden jól végzett gazdasági munka meghozza a maga gyümölcsét. Merza Márton.
Takarmánykazlak lehűtése. Cdtáry Pál ur, a „Köztelek" 50-ik számában közlött „Kigyuladással fenyegető takarmánykazlak lehűtése" czimü czikkem gyakorlati értékének némi kicsinylésével, sokkal egyszerűbb eljárást ajánl 40 évi tapasztalata nyomán. Becses engedelmének reményében kénytelen vagyok most még én is néhány szerény megjegyzést koczkáztatni e kérdés tisztázása érdekében. Tény, hogy az én 10 éves praxisom ideje alatt hála istennek bajom még nem volt takarmánykazlaimmal, mert ugy ezután, miként eddig is tettem, a kazlak építésénél a szükséges óvrendszabályokat alkalmazni fogom, a többek között az általa ajánlott módszert isj amelyet különben én már régen ismerek. Kénytelen vagyok azonban konstatálni, hogy Gsitáry ur czikkteském czimét nem méltatta kellő figyelemre, mert már azt olvasva is, rögtön tisztába kellett volna jönnie azzal, hogy én a már felmelegedett kazlak lehűtéséről beszéltem és nem a felmelegedést meggátló &1-
KOZTfiLÉK, 1898. JÚLIUS HO 9.
lóig j á r á s t ajánlottam. Azt hiszem, hogy b a j a lévén a takarmánykazlakkal, volt már kigyuladással fenyegető kazla is, ott pedig tenni okvetlen kell valami okosat, de semmiképp sem tud m á r akkor gőzlevezető csatornát a kazal hosszában alkalmazni, tehát, vagy átrakatja a kazlat, vagy több helyen keresztülmetszeti, vagy nagy terhet : pld. téglát, vagy földet alkalmaz a kazal erős lenyomatására, • vagy pedig végül az é n eljárásomat követi, amely e l j á r á s keresztülvitelére nincs többre, mint 2 — 3 gyalogbéresre szüksége, akik azt a két kutat egy n a p álatt kivágják, a csatornákat berakják, a két üres kőolajos hordó fenekeit beütve a kutak nyílásaira helyezik és. kész az olyan körülményesnek gondolt eljárás és belekerült maximum 2 — 3 írtba. H a n e m a Gsitáry ur eljárása nem a felmelegedett kazlak lehűtésére, h a n e m a kazlak felmelegedésének meggátlására szolgál. Meglep, hogy Csitáry ur azt állítja, 1 hogy módszerem alkalmazása mellett a takarmány minősége és mennyiségében' vészit, hiszen a - mesterséges léghuzam alkalmazása által sem a csatornák, sem a. kutak körül a takarmány meg n e m romlik, amit különben ő m a g a is emlit czikkében, az erős felmelegedés pedig a t a k a r m á n y alapos fermentálódását eredményez•vén, általa az tápértékben gazdagabbá, tehát értékesebbé válik s minél b a r n á b b á lett — h a csak meg n e m feketedett, el nem szenesesedett — annál jobbari szereti a m a r h a . Hogy pedig a kazal építése alkalmával — az általam említett esetben — n e m rakatt a m be csatornákat, a z é r t j történt, mert azt hittem, hogy a kazal hőmérséklete nem fog oly magas fokra hágni. Végezetül még csak azt jegyzem meg, hogy én ha irok valamely általam jónak tapasztalt gazdasági dologról, mindig a m a törekvés vezére], hogy általa gazdatársaimnak bármily keveset is használni t u d j a k ; ha pedig olvasok valamely praktikus dolgot, annak értékét nem kicsinylem, -ha csak meg n e m győződtem, hogy az a gyakortati életben be nem válik. Horváth Jenő.
TRÁGYÁZÁS. Rovatvezető : Cserháti Sándor.
A kisgazda trágyatelepe és okszerű trágyakezelése. A „Köztelek" pályázatán 100 aranykoronával kitünteti pályamű. Irta:
Cslkcsatószegi P é t e r f f y J ó z s e f , gazd. ösztöndíjas áll. tanító. Jelige! „Mutasd [meg trágya, teleped, s megmondom milyen gazda vagy." Bevezetés, Bizony kedves gazdatársak eljött az ideje annak, hogy a m a régi mondáson ; „ha a p á m nak igy jól volt, nekem is jól lesz" — tul tegyünk. Nézzük meg az iparost, a kereskedőt, a gyárost, nem azt látjuk-e, hogy kisebb-nagyobb mértékben mindenik halad és boldogul. Nekünk is haladnunk és boldogulnunk kell, ha meg akarunk élni. De ugyebár annak a kereskedőnek megy az üzlete, a melyik jó árulni valót tart, vagy nézzük a mesterembert, nem-e annak v a n több munkája, a melyik olcsóbban, jobb tárgyakat készit. Ilyen mesterember a gazda is. A gazda pedig akkor jó mesterember az ő gazdálkodásában, h a minden gazdasági szükségletét jól és olcsón t u d j a termelni, illetőleg beszerezni. De valamint a kereskedő is, a mesterember is taDulja az ő mesterségét, éppen igy kell a gazdának is, hogy értse a helyes gazdálkodás mesterségét. Ezt pedig apránként minden gazda megtanulhatja. Ha mesés könyvek és regények helyett, a mikor szabad ideje van a gazdának, előveszi a gazdaságról szóló könyveket s olvasgatja, akkor azokból sok jót, hasznosat tanulhat.
Ilyen tanáesadó, hasznos m u n k a akar lenni e közlemény, melyhasznárá válik annak a gazdának, aki figyejmesen elolvassa s a benne leírtakat megvalósítja. Nem látott senki még olyan kamrát, amelybe n e tegyenek, de amelyből mindig elvegyenek. Igy vagyunk a földjeinkkel is. Ez v a l a h a egy jó rakott k a m r a volt, melyből sok i d ő n át lehetett szedni az élelmet, de m á r kikezdett ürülni, sőt legtöbb helyen ki is fogyott az m á r belőle. Nem elég csak vetőmagot tenni a földbe, hanem még kell oda trágya is, hogy a magból lett növénynek legyen amiből táplálkozzék. É p p e n ugy van az a növény is a táplálékkal, mint mi a különféle ételekkel. Ha jó étellel jól élünk, akkor jól is dolgozunk, de bizony sovány étel mellett a dolog is sovány. Éppen ezért, h a czélunkat el akarjuk érni, adjunk a növénynek jó táplálékot, mert csak igy fog az jól dolgozni, a z a z : gazdag termést hozni, mi mellett még az a hasznunk is lesz, hogy földünk értékesebb és könnyebben mivelhető lesz. Igen ám, de milyen az a jó t r á g y a ? Az a jó trágya, melyet okszerűn, azaz : jól kezelünk. A jó kezelés első feltétele pedig a jó trágyatelep, vagyis azon hely, a hova a trágyát rakjuk kihordásig. A) A
trágyatelep.
A trágyatelepkészitésnél az első a hely megválasztása. A trágyatelep helyét mindig az istállóhoz közel kell választani, m e r t azzal a trágyának az istálóból való kihordását könyn y e b b é teszszük. Azonban még sem s z a b a d azt közvetlen az istálló mellé helyezni egyrészt azért nem, mert az ereszről az eső és a hólé ráfolyna s a csepegő alá rakott trágyából a zsiros részeket kimosná és magával vinné s visszamaradna a trágyától kimosott szalma. Éppen ezért a r r a is figyelemmel kell lenni a trágyatelep készítésénél, hogy azt ne készítsük gödörbe vagy olyan helyre, ahová az esőviz össze szokott gyűlni, mely ilyen helyen az esőviz, hólé alá folyna s kimosná a trágyából éppen azon részt, amely a legfontosabb, vagyis a zsírját. Pedig hány gazdaságb a n lehet azt látni, hogy a gazda még utat csinál az eső által kimosott trágyalének! Tehát a trágyatelep helyének a megválasztásánál egyik főkellék, hogy azt az esővíztől és hőiétől megvédjük. Egy másik kelléke pedig az, hogy lehetőleg az istálló északi oldala felől készítsük azt, még pedig az istállótól 6—7 méter távolságra, hogy a szekerekkel mellé lehessen állni, amikor a trágya kihordódik. Az istálló északi oldalán pedig azért legyen, mert akkor a n a p heve n e m éri oly erősen, sem pedig a déli szelek. Ezektől pedig azért kell védeni, hogy ne s z á r a d j o n ki oly gyorsan a trágya. Ha igy a helyet kiválasztottuk, jön a telepnek az elkészítése. A készítésnél tudnunk kell, hogy milyen nagy legyen a trágyatelep. A nagysága függ az állatok számától. Minden darab kifejlődött állat számára 4 négyszögmétert (4 kvadrát méter) számítunk, vagy pedig, ha hely elég van, akkor 5 négyszögmétert veszünk. A mi a trágyatelep alakját illeti, arra vonatkozólag azt mondjuk : legczélszerübb a hosszúkás négyszög, vagyis tégla alakú. Tegyük fel, hogy van a gazdaságban 4 ökör, 4 h á m o s ló és 2 tehén, vagyis összesen 10 darab nagy jószág s vannak még csikók és borjuk. Ezek számára kell egy trágyatelep. Ha minden darab s z á m á r a 5 négyszögmétert számítunk, akkor kell 5 X 10 == 50 négy szögméter. Most vesszük a méteres r u d a t vagy pálczát s mérünk vele 10-et hosszára, 5-öt szélességre. A
C
10 méter
B
D
65. SZÁM. S-IK ÉVFOLYAM. A mérés ugy történik, hogy a m i n t az á b r a m u t a t j a A helyén leütünk egy karót s attól B-ig egyensen m é r j ü k a l O m é t e r t , megint visszamegyünk a leütött karóhoz s attól G felé menve m é rünk'5 métert s az ötödik méter végén megjegyezzük a földet. Már"most O-től D-ig és D-től 5 - i g megint igy mérjük fel s oly egyenesen, •mint az az á b r á n látszik, a földet egy zsineg m e n t é n megkarczoljuk, vagy ásóvalf kis árkot ásunk, hogy a felmért hely jól látszódjék. Ha a felméréshez nincs a háznál méter, akkor egy egyenes pálczát el kell küldeni a kereskedőhöz s az m a j d ezt méterhosszura szívesen levágja. A felmérés ilyenformán megtörténvén, következik a trágyatelep elkészítése. A körülhatárolt területet felássuk egy jó ásónyomra, ami megfelel 30—35 cm. mélységnek. A kiásott földet a telep szélén kisebb halmokba (kupaczokba) kell " rakni, mert, a mint később látni fogjuk, az nagyon jól felhasználható lesz. Azonban a trágyatelep feneke ne legyen egyenes, h a n e m jó, ha annak az egyik vége felé, amint az a 83-ik ábrán látszik, leejtése van. Ennek a leejtésnek nem kell nagynak lenni. Például,'ha az egyik végén 25 cm. mély, akkor elég ha egy 10 méter hosszú telepnél a másik végén a mélység 30 cm. Azonban még ezen munkával nincs kész a trágyatelep, mert még h á t r a van a fontosabb része s ez az, hogy a trágyatelep fenekét vizáthatlanná, vagyis olyanná kell tennünk, hogy abból a trágyáié ne szivároghasson át a földbe, de viszont a földből se jöhessen fel a talajvíz á trágyatelepbe. Ennek a megakadályozása legyen a gazda feladata, mert a trágya lelke vész el a trágyáié elszivárgásával. De ha meggondoljuk, hogy a gazdának a trágyáié visszatartása semmi pénzébe nem kerül, h a n e m csak egy kis ügyességébe, akkor azon gazdáról, aki mégis a trágyalevet az utczára engedi kifolyni, bátran elmondhatjuk, hogy hanyag. A trágyalevet visszatartjuk, h a a trágyatelep fenekét és oldalát agyaggal verjük ki. Azonban hogy az agyagot mikor és hogy alkalmazzuk, az attól a talajtól függ, ahova a trágyateiepet készítettük. Ha a trágyatelep homokos földön van, vagy pedig olyan helyt, hol a t a l a j b a n sok viz van, azon esetben még a trágyatelep fenekéből egy ásónyomra a földet kihányjuk. Ekkor a m á r előre meghordott agyagot vizzel meglocsoljuk, a nagyobb darabokat bunkóval szétverjük s ha jól elapróztuk, meghintjük polyvával (pelyva) s falapáttal az egészet jól összeverjük. Az igy elkészített agyagot az utóbb kiásott föld helyébe hányjuk s jól lebunkózzuk. Az igy levert agyagréteg felülete legyen sima. Mikor ezen mód szerint elkészítettük, törekkel vagy szalmával beterítjük, de nem vastagon. Erre azért van szükség, hogy a lebunkózott nyers agyagot ne süsse a nap, mert ha süti, akkor a felülete h a m a r megszárad és megrepedezik nagyon, mig ha szalma van rajta vagy pedig törek, akkor egyenletesebben szárad. Nyári meleg időben 2 — 3 hét alatt az egész agyagréteg kiszárad. Ekkor még repedések láthatók rajta, ezért most jó hig agyagot kell készíteni s azt ezen repedésekbe bele önteni, különben jó az egész felületét még egyszer agyaggal megsikárolni (vagyis vékonyan megtapasztani). Ezen eljárással lehetőleg megakadályozzuk a trágyáié elszivárgását. Azonban, ha a trágyatelep helye n e m homokos vagy laza természetű, h a n e m agyagos, akkor a következő eljárás is czélhoz vezet. Ha a trágyatelepet a szükséges 25—30 cm. mélyre kiástuk, akkor még ezen alul itt is egy ásónyomra a földet felássuk, de nem rakjuk ki a felásott földet mind a trágyatelep szélére, h a n e m csak belőle egy keveset. Ennek megtörténte után a felásott földet megöntözzük s arra legalább egy jó tenyérvastagságu agyagréteget rakunk. Most a berakott agyagot szintén megöntözzük s a felásott földdel össztapossuk jól, miközben polyvát hintünk rá. Ha a felásott
56. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1898. JULIUS HO 13.
földdel elég jól összevegyült a trágyatelepbe ra- | állitva néznők. így az ábra is egy olyan trákott agyag, akkor az egészet jó keményen le- gyatelepet mutat, mely a középen egész hoszbunkózzuk. Mint az előbbi esetben, most is ugy fo- szan kétfelé \ a n vágva. Ezen elvágott telepen gunk a továbbiakra nézve eljárni, azaz : törek- az A a lebunkózott agyagréteget mutatja. Itt, kel, vagy szalmával behintjük és m e g v á r j u k a amint látjuk, a trágyatelep oldala egyenesen kiszáradását. Ha kiszáradt, a t ö r e k e t v a g y szal- (függélyes irányban) van levágva s az oldala mát eltávolítjuk róla s a hasadásokat agyaggal is agyaggal van kiverve. Ilyen esetben az oldalát vályogból is kirakhatjuk, mint a ház fabetömjük. Ha a gazda nem sajnál egy kevés pénzt, akkor a repedések betöltésére a követ- lát, azonban legjobb, ha a trágyatelep gödkező eljárást is alkalmazhatja. Vesz 1 írtért rébe a leásott trágyatelep szélétől 15 cm. táczementet s ha szeszgyár van közel, onnan volságra karót verünk s . a mellé deszkát teegy hordó malátát, most egy ember fogja a szünk. Azután pedig a deszka és a trágyatelep ezementes zsákot s az abban lévő czementet közötti tért agyaggal betöltjük s lebunkózzuk. szép lassan önti a malátába, egy másik ember Ennek megtörténte u t á n a deszkát elveszszük, pedig azalatt egy kis lapáttal folyton keveri a melyre azért volt szükség, hogy a trágyatelep malátát. Mikor a czement mind a m a l á t á b a n oldala egyenes és sima legyen, a deszkát tartó van, akkor az egész hordó tartalmát a telepre karók helyét pedig szintén agyaggal betömjük.
1019 be lehet állni s igy a rakodás könnyebb. A 81-ik á b r a egy ilyen teknőalaku trágyatelepnek m u t a t j a a hosszmetszetét, csakhogy ez nem agyaggal, h a n e m kővel van kirakva, de agyaggal is készíthető a fent emiitett e l j á r á s szerint. Itt a z o n b a n figyelembe veendő, hogy a mikor a trágyatelep helyét felmértük, n e m egyenesen lefelé ássuk, h a n e m mint az a 81-ik á b r á n a c betűnél látszik, teknőformálag, vagyis egy kissé menedékesen. Itt az A a kővel való kirakást m u t a t j a . Olyan vidékeken, hol kő elég van, még jobb azzal rakni, mint agyaggal, mert az agyagot időnként, ahol felromlik ki. kell javitani, a z o n b a n a kő, h a jól v a n berakva nem jön fel s igy természetes javítgatni sem kell. A kővel való kirakást a gazda is elvégezheti, de ez alá is legalább jó, ha egy
81. ábra. Kővel rakott trágyatelep hosszmetszete. A) kőburkolat. B) befejezett trágyarakás. C) megkezdett trágyarakás. D) trágyasor folytatás. E) trágyalégödör. F) földréteg, a) védőárok. b) fák. e) a trágyatelep széle s a trágyarakás közötti tér.
79. ábra. Trágyatelep alaprajza. A) trágyatelep talaja. B) trágyarakás. G) trágvalékut. a) a trágyatelep széle. b) védőárok. c) trágyáié kútba vezető csatornája, e) istállóból vezető hugycsatorna d) fák.
82. ábra. Kettős trágyatelep alaprajza. A—B) a telepek területe. C) trágyalékut. a) a telepből a kútba vezető trágyaléárok.
^mmmmmív 80. ábra. Agyaggal készült trágyatelep hosszmetszete, atelep agyagburkolata. B) bevégzett trágyarakás. C) kezdett trágyaolytatás. E) trágyalékut. F) földréteg, a) védőárok. b) fák. c) árok.
83. ábra. Kettős trágyatelep hosszmetszete. A—B) a telepek alján téglaburkolat. C) trágvalékuN a—a) a telepek oldal, illetőleg \égfala téglából. kell önteni s egy seprürel minden részére elhajtani, hogy a repedésekbe befolyjon. Ha pedig gyár nincs, akkor darából moslékot kell készíteni s az is jó. Azonban ez n e m föltétlenül szükséges és csak azért emiitettem meg, hogy ha a gazda egy kis áldozattól n e m riad vissza, akkor nagyon is jó munkát végezhet a czementezéssél. A trágyatelepnek ilyenformán a fenekét elkészítvén, h á t r a van m é g az oldalainak az elkészítése, melyet a 79. á b r á n az a) mutat. A trágyatelep gödre vagy teknőalakura, vagy ugy készitődik, hogy az oldalai egyenesen vannak leásva. Hogy ezt világosabban megértsük, nézzük meg a 80-ik és 81-ik ábrákat. A 80-ik ábra egy agyaggal kirakott trágyatelep hosszmetszetét m u t a t j a . A hosszmetszet ugy képzelendő, mintha egy egész kenyeret a közepén ketté vágnánk s az elvágott felet magunkkal szembe-
84. ábra. Trágyalékezeléshez eszközök. A) hordó. B) trágyáié teritő öntözéshez. 0) szalma koszorú.., D) trágyalémerő.
Természetes, hogy az oldalfalak készítését is akkor kell végezni, mikor a trágyatelep fenekét, hogy ez is jól összeragadjon a trágyatelep oldalfalával. Jó ha a trágyatelep szélét is legalább 1 méter szélességre olyanformán egész körül agyaggal leverjük, mint ahogy az a 80-ik á b r á n az a betűnél látható. Ennek az az előnye van, hogy igy emelkedettebb lesz a trágyatelep oldala s nem foly esetleg a trágyatelepbe a viz, de meg azért is jó, hogy n e m szivárog a földön át az agyag alá a víz, mert a vizet n e m ereszti át az agyag. Az a betű egyúttal egy árkot is mutat a trágyatelep körül, melyre azért v a n szükség, hogy a trágyától az esővizet távol tartsa, ha nincs elég emelkedett helyen a trágyatelep. Fennebb említettem, hogy a trágyatelep lehet teknőalaku is. A teknőalaku trágyatelepnek az az előnye, hogy az ilyenbe szekérrel
tenyérnyi (10 cm.) vastag agyagréteget tesz. Erre jön a kő, melyet vasbottal (kalapácscsal) jól egymáshoz szorítva lever. Ezt különben mindig jó kőművesre bizni, mert az egy p á r n a p alatt, ha mellé még egy munkást adunk, elkészíti a trágyatelepet. Természetesen azt előre a megfelelő mélységre a gazda kiássa s az- agyagréteget is elhelyezi benne, a követ pedig a telep szélére csomóba r a k j a , hogy a kőműves kéznél kapja. Kell még ehhez homok is, mert a kőműves a kövek közé r a k j a azt. A gazdaságban összegyűlő tégla, kő és cseréptörmeléket jó a trágyatelep körül rakni, vagy ha közel olyan patak van, a h o n n a n kavics szedhető, vagy pedig ásható, akkor ilyet kell a trágyatelep körül hordani. Erre azért van szükség, hogy a szekerek n e vágják fel a földet a trágyatelep körül. Ilyen módon elkészítvén a trágyatelepet,
KÖZTELEK, ,1898. JULIUS HO 9
1020'' gondoshódnunk kell arról, hogy a nap heve ellen lehetőleg megvédjük az abba rakandó trágyát. A nap heve ellen azért kell védenünk, hogy egyrészt a trágyánk ne száradjon olyan hamar ki, de másrészt, hogy ne érjék olyan gyorsan. Azt ugy is tudja minden gazda, hogy a trágya meleg szokott lenni s mennél melegebb, annál hamarabb megérik, és ha ilyenkor ki nem hordjuk, a mint mondani szokták : megsül. Nagyon világos, hogyha a nap is süti, akkor még melegebb Jesz s hamarabb megég. Ez azonban csak olyan trágyánál áll be, amelyik elég nedveséggel bir, de gyakran van olyan szalmás trágyánk, a melybe nincs elég nedvesség s igy a szalmás részek nem is rothadhatnak. A mi kevés nedvesség pedig benne van, a nap azt is kisüti, elpárologtatja belőle. Ezen segithet az értelmes gazda olyanformán, hogy fákat ültet a trágyatelep körül a nap heve ellen s a trágyát időnkint megöntözi. Lássuk tehát a faültetés kellékeit. A fákat a trágyatelep szélétől 5—6 méter távolságra kell ültetni, hogy a trágyakihordás alkalmával a szekereket ne akadályozzák. Most már a fáknak egymástól való távolságot kell meghatározni, a mi a két végén (a trágyatelepnek) 4 méter legyen, hogy a szekerek azok közt könnyen bejárhassanak, a két oldalán pedig 2'5—3 méter távolságot számítunk. A 79-ik ábrán a d egy ilyen fasort mutat. Ültetendő fák : gesztenye, juhar, fehérnyár, kőris vagy hársfa. A fák ültetéséhez előre is az azoknak szükséges gödröket kell megásni. A gödrök legyenek jó nagyok s ha van a gazdaságban fölösleges deszkadarab, akkor minden gödörnek a trágyatelep felől való oldalába állitani kell azért, hogy a fa gyökereinek a trágyatelep felé való terjedését megakadályozza. Ugyanis, ha a fagyökér a telepbe beérne, akkor az a fa elpusztulna, tehát ezt kell megakadályoznunk. Ha pedig deszkadarabot nem tehetünk, akkor legalább a fának az erősebb gyökereit ne a telep felé, hanem ellenkező irányba forditsuk, a hosszabb gyökerekből pedig egy-egy darabot éles késsel levágunk. Most a gödör fenekébe jó földet — nem valami soványt -í§ hintünk s a fát beleültetjük, ültetés után vízzel megöntözzük. Gzélszerü zsinór után ültetni, mert akkor a fák egyenes sort alkotnak. Hogy az állatok ki ne törjék, karót ütünk mellé, vagy ami még jobb, körül 3 karót ütünk s egy-egy darab deszkával körülfoglaljuk, hanem ennél olcsóbb akáczfaágat állogatni köréje s két helyen, alant és fent füzvesszővei hozzákötni. Hátra van még a trágyatelep egyik legfontosabb része, a trágyalé-kut. Lássuk tehát, hogy milyen is legyen áz. ' B) A
trágyalé-kut.'
A trágyatelepen összegyűlő trágyáié befogadására egy olyan helyet kell készítenünk, ahol az megmaradjon, azaz sem el ne folyhasson. Erre a czélra legjobb a trágyatelep mellett készítendő tragyalé-kut, melyet a 79. ábrán a C, a 80. és 81. ábrán az E mutat. A trágyalé-kut főkelléke, hogy ugy legyen készítve, miszerint abból a trágyáié el ne szivárogjon, a nagyságát illetve pedig akkora legyen, hogy a trágyáié elférjen benne. A trágyalé-kuttal tehát azt a czélt érjük el, hogy az állataink vizeletét nem engedjük elveszni, hanem égy arra alkalmas helyen összegyűjtjük, melynek a haszna azután az, hogy vele a trágyánkat sokkal értékesebbé és jobbá tudjuk tenni,' amint azt alább látni fogjuk. Már emiitettem, hogy a trágyatelepet ugy is készíthetjük, hogy az az egyik vége felé leejtsen, vagy pedig ugy,. hogy az teknőalaku, mint az a 81. ábrán látható. Ha a trágyatelep az egyik vége felé leejtős, akkor a trágyalékutat arra a végére készítjük, amelyik vége felé a trágyatelep leejt. A trágyáié ugyanis a trágyatelep legmélyebben fekvő részébe gyül össze, ahonnan azt a trágyalé-kutba
kell vezetni. A levezetés ugy történik, hogy ezen legmélyebben eső részéből egy árkot ásunk a trágyalé-kutba egyenesen, mint azt a 79 ik ábrán a c mutatja. Ez az árok, mint azt a 80-ik' ábrán a c betű mutatja, a trágyatelep végén á föld alatt vezeti a trágyalevet a kútba. Hogy a felül levő föld az árkot be ne temesse, az árok felé égy deszkát kell tenni, sőt hogy az árok maradandó legyen, jó ha a gazda egy megfelelő . hósszu , fát csatornának kifarag s azt teszi bele az előre kiásott árokba. Az árok elkészítése tehát, amint látjuk, semmi nehézségbe nem ütközik. Lássuk tehát most a trágyalé-kut készitésmódját. A trágyalé-kutat a trágyatelep szélétől egypár láb távolságra kell ásni, még pedig nem nagy területre. Elég lesz egy lépés szélesség egyik szélétől a másikig. Ami a mélységét illeti egy akkora trágyatelepnek, mint a mekkorát fenneb már kiszámítottunk, elég lesz jó két méter, természetesen, ha nagyobb a trágyatelep, akkor a trágyalégödörnek is nagyobbnak kell lenni. Ha a trágyalé-kutat a megfelelő mélységre kiástuk, akkor gondoskodnunk kell azt olyanná tenni, hógy abból a trágyáié el ne szivároghasson. Éppen ezért olyan agyaggal, mint a trágyagödör fenekét,] a trágyalé-kut fenekét is legalább 2 láb vastagságra lebunkózzuk jó erősén. Ilyenformán a fenék el van készítve, de hátra van az oldalát is vízhatlanná tenni, azaz : biztosítani a trágyáié elszivárgása ellen. Világos legjobb volna kulimászos téglával vagy kövei kirakni az egészet, de ez a kisgazdáknak költséges. Éppen ezért az ügyes gazda a következő módon segít magán. Elmegy a vegyeskereskedőhöz s vesz attól 2 frt vagy 2 frt 50 krért egy petroleumos hbrdót, annak az egyik fenekét kiveszi s azután a fent leirt njódon elkészített trágyagödörbe bele ereszti. Azonban a mig a gödörbe lenné, a hordó oldalán lévő lyukat egy megfelelő fával beveri, hog ne legyen rajta semmi nyilás sem az oldalán, sem a fenekén. Ha ez is megtörtént, akkor a hordó oldala mellett lévő üres helyet agyaggal ügyesen be kell tömni. Daczára, hogy jó hordót tészünk a trágyalé-kutba, .mégis jó azt az említett módon alul és oldalt agyaggal körülvenni, mert idő múlva a hordón mégis rések támadnak, de akkor ott az agyag s megvédi a trágyalét az elszivárgástól. Egy ilyen hordónak a rajzát mutatja a 84-ik ábrán az A belü. A trágyalé-kutba azonban nemcsak a trágyatelepből kell, hogy árok vezessen, hanem az istállóból is; Hány gazdaság van olyan, ahol mindezzel nem gondolnak ? Sajnos, de bizony nagyon sok van. Engedik, hogy a trágyáié az utczára folyjon vagy az udvaron valamely gödörbe meggyüljön s olt a levegőt büdössé tegye, de meg a csirkét, a kis libát sem lehet mindig őrizni. Megszomjúhoznak s abból a büdös esővizes trágyaléből isznak és attól megdöglenek. Már csak ezen az uton is nem elvesztette-e a gazda azt a pár forintot, amit egy petroleumos hordóért kell adni. De ez még csak a kisebb kár. Ott van a nagyobb a trágyáié elvesztésében, mert amint emiitettem ez a lelke a trágyának s a melyik gazda ezt elengedi folyni, az az aranyat ereszti ki . a keze közül. Bezzeg az angolok, hollandok, a belgák, sőt még a japánországi gazdák is sokkal ügyesebbek. Azok nem hogy elengednék a trágyalevet, hanem még pénzen is megveszik. Tehát okvetetlen.készíteni kell a trágyatelep mellé trágyalé-kutat, mely, amint már láttuk, nem kerül sokba s amint látni fogjuk, duplán kifizeti magát. Itt még megemlítem, hogy a gazda a trágyalé-kut 'fölé nagyobb fákból vagy pedig jó erős deszkából tegyen födelet, nehogy az állatok belehuljanak. ahhoz
Igy elkészítve a trágyatelepet és az okvetlen szükséges trágyalé-kutat, a
55. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. gazda rakhatja a telepre a trágyát. tehát a trágya kezelését is a telepen.
Lássuk
C. Az istállótrágya kezelése. Az istállótrágya kezelése az istállóban kezdődik. Ha a jószág alá elég alomszalmát rakunk, akkor a jószág is tisztábban marad, a sok szalma a trágyalevet vagyis az állatok vizeletét is jobban magába veszi, de ilyen eljárással a trágyg.mennyiség is szaporodik. Tehát az legyen az elvünk, hogy mindig gazdagon almozzunk. Ha az állatok eléggé összevágták az alomszalmát, akkor azt kihordjuk a trágyatelepre. A kihordáskor a következőket tartsuk mindig szém előtt. 1. Egyszerre csak a trágyatelep egyik felébe kezdjük rakni a trágyát, mint azt a 80. és 81. ábrán a B mutatja. Érre azért van szükség, hogy igy a naponként kihordott trágyamennyiség kisebb helyre kerül s igy nem lesz ugy kitéve a nap szárító hatásánák, mert ha megszárad a trágya, akkor bizony nem fog a benne levő szalma elrothadni oly gyorsan, mintha elég nedves volna. Pedig ha az egész trágyatelep fenekét beterítjük előre, mire a második rendet végig rakjuk, akkorra a nap az előre rakott réteget kiszárítja. De tegyük fel, hogy nem napfényes idő van, haném esős idő. Már most mi történik Az eső a szalmából kimosta az állatok vizeletét, sőt a szalmára rárakodott trágya egyrészét szintén lemossa, téhát mintegy kilúgozza a trágyánkat s azután, ha megakarjuk jobbítani, a trágyalé-kutból meg kell az egészet öntözni, pedig ezt elkerülhettük volna, ba csak a trágyatelep egyik végébe kezdjük rakni trágyát. De meg az a hátránya is van, ha egyszerre az egész trágyatelepet beterítjük, hogy a trágyánk nem érik olyan szépen, mintha abból csak egy kisebb részt rákunk. Éppen ezért a trágyát a telep végébe kezdjük rakni 2—3 méter szélességben. Ha a trágyatelepünk teknőalaku, akkor mint a 81-ik ábrán a c mutatja, nem rakjuk mindenütt a trágyatelep széléig ki a trágyát, hanem a fenéktől kezdve egyenesen felrakjuk, de ha a trágyatelep széle egyenesen van leásva, akkor egészen kitöltjük s ugy rakjuk egyenesen felfelé legaláb 1 és fél méter magasságig a trágyatelep fenekétől. 2. A berakásnál, ha lovat is tartunk, akkor a lótrágyát össze kell vegyíteni a szarvasmarháéval, mert azt tudja minden gazda, hogy a lótrágya, ha elég nedvességet kap, hamarabb beérik, mint a szarvasmarhatrágya. Ha már most a trágyatelep egyik felében van a lótrágya, a másikban a szarvasmarhatrágya, akkor lótrágya hamarabb beérik s mire a szarvasmarhatrágya is annyira beérik, akkorra már a lótrágya meg is égett, illetőleg .túlérett. 3. A kihordott trágyát egyenletesen rakjuk el s mindennap jól tapossuk meg, miért is jó azt ökörrel megjáratni. Erre azért van szükség, hogy a trágya felbomlása, erjedése ' lassitassék, ne gőzölögjön sokat, mert ebben sok olyan levegőnemü részlet van, — mint azt a tudósok kiszámították — melyre, a földnek okvetlen szüksége van. A megtaposás más előnye az, hogy a trágya mindenhol egyforma vastagon ülepedik le, a szél nem járja ugy át s igy nem is szárítja ügy ki, de meg azokat a fontos gőzöket sem viszi magával. 4. Ezen fontos levegőnemü részletek visszatartásáért, mikor már a trágya nagyon kezd gőzölni, rakjunk rá földet 3—4 ujjnyi vastagon. Ilyen földréteget mutatnak a 80. és 81-ik ábrán az F. betűvel jelzett szakgatott vonalak. A trágyatelep készítése alkalmával kihányt föld, most jól felhasználható erre a czélra. A földelést elmulasztani semmi esetre sem szabad. 5. Ha a trágyánk a meleg - id'őjárás miatt kezd kiszáradni, akkor a trágyalé-kutból azt meg kell öntözni. Mint a 82. ábrán a „D" mutatja, tart a gazda egy olyan öntözésre való
55. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. sajtárt, mert ezzel nemcsak hogy könnyen'kimeríthető a trágyáié, hanem a telepen való elöntözése is könnyebb a trágyalének. Különben ha nincs esetleg elég trágyáié a kútban, akkor tiszta vizzel is meg kell "öntözni a trágyatelepet. , • Öntözni nemcsak akkor kell, amidőn látjuk, hogy nem elég nedves a trágya, hanem akkor is, midőn földet rakunk rá. Természetesen a földelés előtt kell megöntözni. 6. A trágya érettsége megtudható ilyenformán. A befejezett trágyarakásból egy villával felemel a gazda s az ezalatt maradt trágyából kivesz egy épnek látszó szalmaszálat. Meg fogja s elszakítja. Ha az erősebb húzás nélkül, könnyen elszakad, akkor a trágya kihordható, ellenkező esetben pedig még vár vele. Különben' a leirt kezeléssel 3 hónap alatt teljesen elkészül a trágya s lehet kihordani. 7. A trágyatelep fenekébe lehet szalmát rakni, mire a kazal körül levő összeromlott szalma és kazalfenék nagyon jó. Ha pedig a gazdának nincs elég szalmája, akkor egy néhány szekér földet visz a trágyatelep fenekébe, amelyet azután kihord a trágyahordás alkalmával a rétre, ott elteríti s beleboronálja. Ez nagyon kifizeti magát, mert a szénatermést a gazda egy kevés fáradsággal megtudja kétszerezni. 8. Ilyen eljárás mellett a gazda számithat egy ökör után, amely legelőre nem jár, 1 évre 80 mmázsa trágyát, ha pedig nyáron át legelőn van, akkor csak felét, vagyis 40 mmázsát számithat. Egy ló után 60 mmázsát lehet számítani. A kihordáskor pedig jó két ökör egyenes helyen elvisz 10 mmázsát. Ha pedig a trágyánk a fenti módon lett kezelve, akkor ,egy hold földre elég 150—160 mmázsa trágya, ,vagyis 15—16 jó két ökrös szekérrel. De ha a trágya rendszeres kezelés nélkül lett összegyűjtve, akkor még husz szekérrel sem elég egy hold földre s még sem ér annyit, mint a kevesebb, de jól kezelt. De nézzük a termést. Egy hold földön, mely sovány trágyát kapott, terem 7,. esetleg 8 mmázsa huza, de trágyázzuk meg jó trágyával s fog teremni 9—10, vagy 11 mmáza buza. Egy mmázsa búzáért pedig adnak 12 forintot, de nekünk, mivel jó trágyát adtunk a földnek, több lett a máskori termésnél 2 mmázsával, a 2 mmázsáért pedig adnak 24 forintot. És mibe került a gazdának a trágyatelepbebefektetett pénze ? Egy petróleumos hordóba, mely 2 forintot ér, a többit maga aprónként megcsinálta és kap 2 forint helyett 24 forintot. Már most kérdem kedves gazdatársaim, hogy nem kifizeti-e magát sokszorosan a trágya kezelésére fordított munka ? Valjuk be, hogy bizony kifizeti magát. Sdk olyan vidék van, ahol sok a szénatermő hely és sok a közös legelő. Ilyen helyen jószágot is nagyobb mennyiségben tartanak ós ilyen helyen trágya is több áll elő. Ha ilyen eset forog fenn, akkor nem egy trágyatelepet, hanem kettőt, vagy helyesebben kettős trágyatelepet készítünk, mint az a 82. és 83. ábrán látszik. Ezeknek a készítése is éppen ugy történik, mint az egyesé, csak a kettő egymással szemben lejtősödik, hogy a köztük lévő kútba folyjon a trágyáié. A kettős trágyatelepnél egyikbe egészen megkezdhető a rakás, mikor egyiket beraktuk, akkor jön a második s mire az utóbb kezdett is telerakodik, akkorra az első beérik. Itt is a trágyakezelés ugy történik, mint az egyesnél. De ez, amint mondám, csak azon vidékre való, hol a szénatermés és a legelő engedi a sok jószágtartást. Rendesen minden 25—30 holdra két ökör számitható. Még van egy fontos dolog, s ez az, ha a trágyaléből annyi van, hogy a telepen lévő trágya nem képes mind magába venni, akkor azt a rétre, vagy a szántóföldre kihordjuk. A kihordásra jó, ha a gazdaságban van egy
KÖZTELEK, 1898. JULIUS HO 9. hordó, mint a 84. ábrán látszik. A hordót a szekérre teszsziik ugy, hogy az a vége, ahova a'.csap jár, hátul legyen. A csap helyére egy szeget ütünk, mely alá, mint a 84. ábrán a B mutatja, egy deszkát erősítünk, és erre apró deszkadarabokat szegezünk, mint az a rajzon látszik. Most a merősajtárral a hordót félig trágyalével megtöltjük és annyi vizzel felhígítjuk, amíg a hordó megtelik. Ha a rétre, luczernásra, lóherére vagy a szántóra kivittük, a csapot kiütjük, a jószágot jó bátran hajtjuk, a kifolyó trágyáié pedig a deszkán elterül és egy darab helyet megöntöz. Ha nincs a gazdaságban hordó, akkor egy csöbröt (dézsa) kell a szekérre tenni s abban is éppen olyan jól kihordható a trágyáié, csak ilyenkor, mint a 84-ik ábrán a G mutatja, egy jó vastag szalmakoszorut kell készíteni s azt a csöbörbe tenni, hogy ne locsogjon oly könnyen ki a felhigitott trágyáié. Ha pedig kivittük, a merősajtárral — 84. ábra D — szét lehet öntözni. Az ilyen higitott trágyáié répatermelőhelyre is hasznos. ; Ezek azon kellékek a trágyakezelésnői, melyeket egy jó gazdának nem szabad elmulasztani. Higyjék meg gazdatársaim, hogy a gazda kezében a trágya, a pénzverőgép vagy masina, (csak tudni kell a kezeléséhez. Pedig a kezelése nem nehéz s mégis mily sokan elmulasztják a trágyát jól kezelni. Ha meggondoljuk, mily haszonnal jár a jó trágya a mezőgazdaságra, akkor rámondhatjuk a trágyatelepre, hogy az a gazdaságban a leghasznosabb épületMeglehet tudni, ha az ember egy udvarra bemegy, hogy annak milyen a gazdája. Éppen ezért most is csak azt mondom, amit e füzet elejére irtam : „Mutasd meg trágyatelepedet s megmondom milyen gazda vagy."
A gyapjuvámról. II. Ezen mintagyüjtemény alapján aztán minden csalárd árubevallás a legszigorúbb beszámítás alá esik. Ha pl. a IIÍ. osztályba sorolt gyapjú vagy szőr, merinó vagy angol juhoktól származó gyapjúval javíttatott, a lelethez képest, mint I. vagy II. osztályú gyapjú lesz elvámolva, Az I. osztályú mosott gyapjú a zsírban nyirt gyapjúnak kétszeres vámját fizeti. A zsírtalanított illetve gyárilag mosott az I. és II. osztályú gyapjú pedig a mosatlan gyapjúnak éppen háromszorosát fizeti. Úgyarcsak annyit fizet a III. osztályú gyapjú is, ha kártolásra, vagy fonásra alkalmas állapotban hozatik be és 8%-nál több tisztátlanságot nem tartalmaz. Mosatlannak tekintetik az állatról zsírban nyirt gyapjú. Mosottnak az, amely az állat hátán, vagy a nyirás után pusztán vízben lett mosva. Minden egyéb mosási eljárásnak alávetett gyapjú zsírtalanítottul vámoltatik el. Az I. és II. osztályú gyapjú, teve, vagy kecskeszőr, ha a rendestől eltérő módon, vagy osztályozva, vagy a bunda értékét növelt módon hozatik be, kétszeres vámmal lesz terhelye. Gyapjú, teve, kecske,'vagy hasonló szőrök, melyek a vám kijátszása végett minőségileg megváltoztattak, vagy piszok hozzátétele által, vagy más módon értékükben csökkentettek, az eredeti vámtételnek, kétszeresét fizetik. Oly gyapjú azonban, mely a háromszoros vám alá esik, azért, hogy osztályozva hozatik be, ujabb vámtétellel nem terhelhető. Ha valamely árutétel, mely bizonyos osztályba tartozónak fakturáltatott, vagy deklaráltatok, oly gyapjút is tartalmaz, mely magasabb vámtétel alá esik, akkor az egész meny nyiség annak alapulvételével vámoltatik el,
1021 hasonlóképpen, ha mü- vagy rongygyapju közt valamely más értékesebb anyag találtatik, az egész bál ehhéz képest értékeltetik. A vámtételek angol fontonkint: I. osztályú gyapjú vagy szőr . . , 11 II. » „ „ „ . . . 12 III. „ „ „ teveszőr fontonkint 12 cents vagy kevesebb értékben 4 III. oszt. gyapjú 12 centsnél nagyobb értékkel . . 7 Bőrgyapju fontonkint általában 1 centsnél kevesebbet fizet. Nyiradék, fésült fonal, szalag, orsó s egyéb gépről való hulladékok . . . 30 Mügyapju (Shoddy) 25 Kártkócz, fonal, czőrna s egyéb egészében vagy részben gyapjúból álló meg nem nevezett hulladékok . . . . 20 Gyapjurongyok, mungo . . . . . . 10 Látni való ezekből, hogy az észak-amerikai Egyesült-Államok nemcsak- roppantul megnehezítették a külföldi gyapjú versenyképességét, hanem a kártkócz behozatalt, melynek métermázsája közel 86 frt vám alá esik, a shoddy és a fésült fonál és hasonló hulladékok behozatalát egyenesen lehetetlenné tették, miután az utóbbiak vámja métermázsánkint 165 a. forint horribilis ^összegre rug. Oroszország védvámja is feltűnően magas. Az 1893-ik évi vámtarifa 181. tételszáma alatt a mosatlan, vagy mosott, de festetlen gyapjút és fésűléket pudonkint 2 aranyrubel vámmal (23 frt 25 kr. pro q) terheli, mihez még 20%-os pótlék is járulhat. Mindennemű mügyapju (shoddy, mungo, laine renaissance) pedig festett gyapjú hulladékok és nyiredék pudonkint 3 arany (34 forint 88 kr. pro q) vám alá esnek. A fésült gyapjú festetlen állapotban 6, festve pedig hét rubel vámot fizet pudonkint (tehát 83 arany forintnál valamivel többet), mely tétel csak szerződéses viszonyban mérséklődik 6 rubelre. Spanyolország négyféle vámtételt állított fel gyapjúra, melyek két tarifa szerint jutnak elbírálásra. Külön vámtétele van a mosatlan és mosott gyapjúnak, a festetlen, fésült és gyaratoltnak, mely alá esnek a gyapjuhulladékok is, végül a fésült és gyaratolt gyapjúnak festett állapotban. A 100 kg. vámja 10 és 50 forint közt változik. Érdekes a spanyol tarifában, hogy a teveszőr, Vicunna gyapjú Angóra és Kasmír kecskeszőr 10Ó kgmonkint csak 1 pesetas pénzügyi vámot fizetnek és a 12 pesetas vám alá eső nyers gyapjúnak már oly minőségű tekintetik, mely mosva vagy mesterségesen zsírtalanítva 10°/o-nál többet veszít; mig minden más gyajpu a 24 pesetas tétel alá soroltatott, végül a fésült vagy gyaratolt gyapjú és ezek hulladékai 33 pesetas vám alá esnek. Még • részletesebb a portugáli vámtarifa, mely szerint a nyersgyapju kgmja csak 35 s a szerződéses tarifa szerint 20 reist fizet, azonban a merinó gyapjú illető tételei 1090, illetve 1000 reisre emelkednek ! Más tételt fizet a fekete, mást a fehér gyapjú, többet a gyaratolt, mint a fésült, mihez képest a vámtételek pénzünkben 80 kr és 32 frt 40 kr közt változnak. A brazíliai vámtarifa, nyers, mosott, festett és kártkócz közt különböztet, s a három kategóriában 24—36 forint vámon kívül még 20 százalékos értékvámot is szed ! A kártkóczot meg éppen 42 frt 66 kr vámmal sújtja ! Törökországban a .mosatlan vagy mosott gyapjú 100 kgja 36 arany piaster vámot fizet, a fésült és gyaratolt 80, a festett 100 piastert, mig a shoddy s egyéb hulladékok tára beszámítása nélkül 16 piastert fizetnek, tehát ezek minimális (1 frt 77) kr vám alá esnek, ellenben a török a nyers gyapjút' is 4 arany forinttal vámolja meg, a fésült után 9 forintot szed.
KÖZTELEK, ,1898. JULIUS HO 9
1022'' Nem érdektelen az sem, hogy Argentína minden idetartozó nyerstermény, vagy féltermény után 25%, Japán 5°/o értékvámot szednek s hogy China a teveszőrtől és gyapjuhulladéktól 5% értékvámot szed, ellenben a gyapjút 3 mace 5 cash vám alá vonja, mi 2 frt 22 krnák felél meg 100 kiló után. Mindezeket csak általános illusztrációként említem fel, mert amint. nem lehet abból, hogy Angolországiiak nincsen gyapjuvámja, egyszerűen azt a következtetést levonni, hogy az reánk nézve sem mutatkozik czélszerűnek, épp oly kevéssé volna indokolt, mondjuk az észak-amerikai Egyesült-Államok vámtarifáját szolgailag utánzandó példa gyanánt fölállítani. De azt nem fogja tagadni senki, akinek csak halavány fogalma is van arról, hogy nemcsak a tenyésztőgazdának, hanem közgazdaságunknak általában mily mérhetetlen kárt okozott már ezideig is juhtenyésztésünk rohamos hanyatlása, az kell, hogy jogosnak ismerje el azon törekvést, hogy gyapjutermelésünk nemcsak a hazai viszonyokra észszerű tekintettel, hanem az európai finom posztó és szövetiparra tekintettel, hatékony védelemben részesüljön. Dr. liodiczhy
Jenő.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 284. kérdés. Teheneim tőgyén nagyobb persenéses kiütések vannak, melyek a fejést akadályozzák, mivel a kiütések közvetlen a csecsek fejénél van elterjedve. Kérem, mi tevő legyek? A baj valószínűleg ragályos, mert az alig 3 napig levő vásáron vett tehén, melynek tőgye tiszta volt, szintén megkapta a bajt. H. B. 285. kérdés. Egyik birtokunkon mintegy 60 hold területen, mely szikes természetű talajjal bír, s igy vize is szikes, oly nagy tavunk van, mely haltenyésztésre alkalmas volna. Kérjük szíves felvilágosításukat, alkalmas-e a szikes vizű tó haltenyésztésre? Mily fajta halat lehetne ott tenyészteni s a halikrát hol lehetne beszerezni? Uj-Arad. F. K. 286. kérdés. Körülbelül 150 pár aratóm van, az aratás megkezdése előtt felszóllitottam az aratógazdákat, hogy a munkakönyveket szedjék össze az emberektől és adják be hozzám. Az aratók vonakodtak a könyveket beadni, azt állítván, hogy a községükbeli jegyző azt mondta, hogy ezzel nem tartoznak, később ezt a jegyző Írásban adta ki, hogy velem is közöljék. A járási főszolgabíró szintén a jegyző állítása mellett foglalt állást. Az aratók tehát a könyvecskéket nem adják be hozzám és ezáltal kellemetlenségeim vannak. Kérdem most: 1. Kötelesek-e az aratók a könyveket a munkaadóhoz beadni, igen vagy nem? 2. Ha kötelesek beadni a könyyeket, milyen eljárást kövessek én a főszolgabíró és jegyző ellen, hogy követelésemnek érvényt szerezzek ? Puszta-Szemcse. F. F.
Feleletek. A gubacs és annak értékesítése. (Felelet a 282. számú kérdésre) Schw. V. ur azon sokatmondó s nehezen megoldható kérdést veti fel, hogy mennyi gubacs lehet egy kat. hold tölgyerdőn és mennyit ér egy katasztrális hold gubacs ?" Minthogy a tölgyerdőnek évszázadokon át ismeretes és becses oly termékéről van szó, mely a „Köztelek"' hasábjait olvasó sok erdőbirtokost közelebbről érdekel, nem lesz tán felesleges valamivel behatóbban foglalkozni e kérdéssel.
55. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
E kiadáshoz járul Hajdanta, mikor az emberek számaránya csekély s az erdő sok volt, a tűzifát s más a) kezelési költség u. m. fuvar 403 frt 94 kr. épületi s müszerfát bőven s olcsón nyújtó tölőrzés 35 M — „ gyesek értéke, a legelőn kivül főleg a makkkellékek 145 „ 75 „ és gubacstermésen alapult. hidlásépités 27 „ 55',, Mai napság azonban a gubacsnak ver6 m 3 hasábfa alásenytársa akadt a tanningyárakban, melyekből peczkelésre 12 ,, — „ értékkel csak Horvátországban magában három van már. Ezek főleg azért bírnak sikerrel verseÖsszesen 624 frt 24 kr. nyezni a drága kezelést igénylő gubacscsal, b) napszámosok bérére a hidlámert a csekély értékű, sok helyen pedig éppen son, bemagtározásra s ott •nem kelendő tölgygaly és hulladékfából vonják egyszeri forgatásra . . . 984 frt 75 kr ki a tannint. A gubacsot nem becsülik holdanként, Összes költség 4777 f r t 51 kr. legalább szokatlan ez eljárás. Az eladásból befolyt a tényleg Prakszisomból azonban megközelítőleg eladott tiszta áruból u. m. az egy holdra eső mennyiséget megmondhatom, anélkül, hogy ebből következtetést vonni 9 lehetne. S ' 4 9 ? r a m ' n : O f ' & l l f r t = 1 0 ' 6 1 9 f r t 29 kr 102-73 " p o r " á 1 „ = 102 „ 73 „ Közepes terméskor u. i. egy 1100 holdas tölgyes erdőből, beleszámítva a fiatalost s Összes bevétel közbeszórt más fanemeket 300 s néhány métermázsát gyűjtettem. Megjegyzendő azonban, 1068-12 mm. után . . . 10.722 f r t 02 kr. hogy a gubacs főképp az erdő s tisztások széKallódás lein álló fákon szokott nagyobb mennyiségben 425*60 mm. teremni. A fenti területből körülbelül 500—600 28°/o holdon volt gubacstermő fa s igy körülbelül Tiszta jövedelem egészben . 5944 frt 51 kr. 50—60 kg. gubacs esik egy holdra. Előállítási költség q-ként 4 frt 50 kr. A gubacs értéke, annak minősége szerint Lippa. különböző, 8—10 frt közt változik métermáFöldes János, zsánkint, t. i. a kiszáradt s megtisztított, nem m. kir. főerdész. a közvetlen az erdőből felszedett, nyers gubacsot értve alatta. Napszámbérek a termelési költség kiMinthogy a gubacsot bajos megbecsülni, számításánál. (Felelet a 283. sz. kérdésre.) Az a vevő rendesen jóval kevesebbet igér, mint egyes termények előállítási költsége, illetve a mennyit tényleg összegyüjthet s igy a birto- jövedelmezősége iránt csak a részletes fölkos a haszon tetemes részétől elesik. Azért, számítás nyújt megbízható tájékozást, melyha elegendő termés mutatkozik, meglehetne nél az összes bevételekkel szemben az összes kísérelni a házi gyűjtést s kezelést, mikor a kiadások helyeztetnek. Ha a kiadásokat a kész portékát jobb áron el lehet adni. nyert terméssel elosztjuk, megkapjuk a terItt természetesen befektetésre van szük- mény előállítási költségét s ha a kiadásokat a bevételekből levonjuk, a jövedelmet. A napszám ség, deszka, lapát s nagyszemü rostára. A kezelés röviden igy történik. A guba- a termelési költségnek csak egyik tényezője, csot jelentkező napszámosokkal szedetjük és melylyel ugy az előállítási költség, mint a pedig kg.-kint fizetünk az erdőben felállított jövedelem nagyon különböző arányban állhat, gyűjtőhelyeken. Ha sok van 1—2 krt fizetünk, mert ezt az arányt a földbér, igásmunka költha már kevesebb található 3—4 krt kg.-ként. ség, vetőmag és trágya költsége, a termés Az itt összegyűlő gubacsot hidlásokra nagysága, minősége s ára oly sokféleképpen teritjük arasznyi vastagon s itt napjában több- módosíthatják, hogy á napszám, mint alap H. Á. ször megforgatjuk, hogy meg ne penészedjék, teljesen alkalmatlan. este pedig garmadákba gyűjtjük s gyékényKiütések a tehenek tőgyén. {Felelet a nyel letakarjuk, hogy a harmat vagy eső be 284. kérdésre.) A tehenek tőgyén fellépett kiüténe lepje, mert a nedvességtől hamar megfeke- sek természete, mert azok közelebbről leirva tedik, ami értékét nagyon csökkenti. nincsenek, pontosan meg nem állapitható ; A szétterített gubacsot nem csak lapátol- tekintettel azonban arra, hogy a baj az egyik juk, hanem a lapáttal olyformán, mintha föl- állatról a másikra átterjed, mindezek szerint det furkóznánk, végig törjük, megzöcsköljük, fertőző természetű s azért a beteg állatok elhogy a kupacsok, nyelek s más piszok levál- különítésével, illetőleg a fejők kezeinek gondos jon. Ha már annyira szárítottuk egy pár napon megmosásával és fertőtlenítésével a betegség keresztül a napon, nagyszemü rostákkal min- tovaterjedése meggátolható. Legjobb az, ha a den portól, piszoktól megrostáljuk s a legszebb betegek fejése utoljára történik s azután a fejő szemeket a hibásoktól külön válogatjuk, amaz kezét szappannal jól megmossa s végül pl. az I., emez II. oszt. gubacsot szolgáltat, e 3°/o-os creolin vagy karból oldatban 4—5 perkülönválogatást legjobb a rostáláskor eszkö- czig megáztatja. A fertőtlenítő anyag szaga a zölni, mikor a selejtest kivetjük a rostából, legközelebbi fejésig a fejő kezeiről elillan s a mint buzarostáláskor a szemetest. fejendő tej nem fog szagot kapni. Az igy elkészített gubacsot szellős rakA tehenek tőgye 5%-os langyos bórviztárba helyezzük, elkülönítve, ugyanoda tesz- zel (acidum boracicum) naponta leöblíthető s szük az összesöpört port is, mely szintén — vattával történt leszárítás után 10%-o*s bórhabár csekély — értéket képvisel. savas vaselin kenőescsel vékonyan bekenhető. Ilyen 1887-ben M.-Palánkán (Bácsm.) Dr. P. B. gyűjtött gubacstermés eredményét az alábbiakAlkalmas e sziksó tartalmú viz halteban közlöm, megjegyezvén, hogy mivel akkor nagyon kedvező időben sikerült a gyűjtés s a nyésztésre '! (Felélet a 285. kérdésre.) A talaj, gubacs nem ázott meg, csak nagyon kevés illetve a sóvíz szikes tartalma nem zárja ki a II. oszt. gubacs lett, mely az I. osztályúval haltenyésztés lehetőségét, azonban a tenyészegyütt 11 írtjával lett megfizetve, a por 1 tendő faj és a tenyésztés mikéntjének megállapítására szükséges volna bővebben megisfrttal. A gubacsgyüjtés augusztus 21-én vette merkedni a talajjal és viszonyokkal. Az országos halászati felügyelőség (földmivelésügyi miniszkezdetét. térium) megkeresésre megadja a szükséges 1-37 mm. á 1 kr 1 frt 37 kr. informácziókat — hivatalból eredőleg teljesen 1308-90 „. „ 2 „ 2619 „ 80 „ díjtalanul — legczélszerübb lesz tehát, ha 182-45 „ „ 3 „ 547 „ 35 „ egyenesen odatetszik fordulni felvilágosításért. Összesen 149372 mm. . . . 3168 frt 52 kr.
56. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. Kinél m a r a d n a k a m n n k á s i g a z o l v á n y o k •szerződés esetén. (Felelet a 286. sz. kérdésre). Az aratásra szerződtetett munkás igazolványát n e m köteles a munkaadónak átadni. A szerződés létrejötte bele van irva a munkás igazolványába, az tehát máshoz ugy sem szerződhet el. Szabályszerű . szerződés nélkül igaz, hogy egy vele összejátszó munkaadónál vállalhat munkát, — ámde ezt akkor is megteheti, h a igazolványát az első munkaadónak átadta, — akit különben ilyenek ellen az 1898 : II. t.-cz. -34. §., 64. §-a van hivatva megoltalmazni. A napszámos — kívánatra — köteles igazolványát átadni. (48. §.). Érthetetlen, miféle kellemetlensége lehet a munkaadónak amiatt, hogy a munkások n e m a d j á k be az igazolványaikat, a mikor azok szó ..nélkül teljesitik különben a szerződést ? . Dr. BartóTcy J.
VEGYESEK. oldal Mai s z á m n n k t a r t a l m a : Az OMGE. közleményei.' _ 1015 . Az önálló vámtarifa S. Gy ... 1016 A gyapjuvámról. Dr. Ródic^ky Jenő. ... ... 1021 Növénytermelés. •' 01 T ' Takarmánykazlak lehűtése. Soiváth Jenő 1017 Trágyázás. -A kisgazda trágyatelepe és okszerű trágyakezelése. Irta: Csikc-atószegi Péterffy József. ... ... „ 1018 Levélszekrény. 1021 Vegyesek. : ... ... . 1Ő2-2 Kereskedelem, tőzsde ... ... ... 1024 •Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok • árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Allatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. —Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül 1025 Szerkesztői üzenetek. 1025
Halálozás. Beleházi Bartal János . földbirlokos, ^Pozsony vármegyének 1847-ben főbírája, életének .82 évében Etre-Karcsán meghalt. A b ö r z e és a gazdák. Az őszi buza ára -e hó 7-én 8 frt 69. krra sülyedt. Ezt az alkalm a t az „ 0 . H . " cz. napilap felhasználja arra, •hogy r á t á m a d v a a gazdák élhetetlenségére, jó t a n á c s o k a t a d j o n az u. n. agrárius köröknek. Szerinte ugyanis a buza árát nem annak Magyarországon t e r m e t t mennyisége nyomta ' le, mert hisz a remélt termésre ugyancsak ; szükségünk lesz, h a n e m lenyomták azt maguk a gazdák egyidőben történt tömeges kínálataikkal. Ha már a gazdák elég élhetetlenek voltak a r r a j irja az „ 0 . H . " , hogy n e m biztosították annak idején határidőüzletekkel a 11 frtos búzaárakat, ne fokozzák hibájukat, m o s t a termés tömeges felkínálásával, h a n e m várjanak. A t a n á c s igen tetszetős, csakhogy nincsen b e n n e logika. Mert mit mond az „ 0 . H . " ' ? Hogy most a gazdák tömeges kínálata r o n t o t t a . m e g az árakat. Tehát ha a gazdák annak idején a 11 frtos árakat igyekeztek volna biztosítani, akkor a tömeges kínálatnak nem l e t t volna meg az a h a t á s a ? De ne is beszélj ü n k erről. A terméskilátásokat figyelemmel kisérjük országszerte s rövid időközökben, elfogadható becslések tájékoztatnak felőlük. Május hó elejétől tudjuk, hogy mit várhatunk. -Junius hó derekán kb. 32 millió mm. búzát vehettünk számításba. Ennek a készletnek a felvételére a kereskedelem és a fogyasztás összes tényezői előkészülhettek. Nem volt titok, sőt bizonyossá ment, hogy amikor ez a s z á m buzaszemekké alakul á t : akkor ezeknek piacz kell. A kilátás azóta romlott, a helyzet alakulása tehát mindenesetre az áremelkedés-nek kedvezett. Ezek után megjelentek a pia-czon az első buzaszemek, melyeket a halál izpnyossájával . vártunk, . s mi t ö r t é n i k ? .
KÖZTELEK, 1898. JULIUS HO 13. A börze megdöbben s az első kínálatokra be áll az árcsökkenés. Hogyan, hát ismeretlen mennyiségekről van . itt szó, csakugyan olyan meglepetésszámbá ment az, mikor a buza megjelent azon . az üres piaczon, amely annak elfogadására az év háromnegyedén keresztül készült ? Dehogy ! Itt csupán arról van szó, hogy a búzakészlet lehetőleg olcsó árban kerüljön a spekuláczió kezébe. Azt jósolgatjuk már hónapok óta, hogy így lesz. S most az „0. H." szemrehányást tesz, hogy miért nem játszott a gazda a börzén. 1 Most az igaz, b e ütött volna, de tavaly h á n y a n siratták meg az ily módon történt biztosítást! Tehát várjunk az e l a d á s s a l ! Szép tanács, mi sem adhatunk jobbat, de n e m sokat ér azoknak, akinek aratáskor már minden adóssága a körmére égett. Hiszen, h a a gazdák várni t u d n á nak, s ha szervezett . testületként szabályózh a t n á k magatartásukat a kereskedelem tényezőivel szemben, akkor ugyan n e m sok közünk volna a börzéhez. Ma azonban a börzének jut az a feladat, hogy a keresletre és kínálatra befolyó összes elemeket asszimilálván, az árakat szabályozza. A szerencse játékos — s ilyen a spekuláczióba merült gazda is — ennek a feladatnak teljesítése körül igenis megzavarhatja s félre vezetheti. De a nem játékos termelőnek tulaj donitg.nl ezt a hatást, olyan feltevés, amelyről a farkas és a bárány meséje jut eszünkbe. Az ,0. H." tendencziája n e m egyéb a gazdák tőzsdei játékra csábításánál, holott a börze nézetünk szerint igazi feladatának gyakorlásába csak akkor léphet, ha a kontreminörök papiros lovagjaitól megtisztul s játékbarlang jellegét elveszti. Ezek szerint alig hisszük, hogy az agrárius körök az „O. H." kitűnő tanácsainak népszerűsítésére vállalkozzanak. A b o r t ö r v é n y i s m e r t e t é s e . A földmivelésügyi miniszter a bortörvényt s e törvény végrehajtási, rendeletét népszerű, m o d o r b a n ismertető füzetkéket adott ki. Ezeknek a kiadványoknak czélja az, hogy mesterséges borok készítésének és forgalombahozatalának tilalmazásáról szóló 1893 : XXIII. t.-czikket az erre vonatkozó végrehajtási rendeletnek különösen azokat az intézkedéseit, amelyek a must és a bor kezelésénél megengedett és tiltott eljárásokra, továbbá a törkölybor, gyümölcsbor s az ürmösborok készítésére, kezelésére, s forgalombahozatalára, a borvidéki beosztásra s elnevezésekre vonatkoznak: a szőlőbirtokosok £s gyümölcsborok készítésével foglalkozó gazdák minél szélesebb körében közismertté tegyék. A füzetek, melyek á kitűzött czélnak teljesen megfelelnek, magyar, német, r o m á n szerb és tót nyelven jelentek meg s belőlük 50,000 példány áll rendelkezésre a szőlőbirtokosok között ingyen leendő kiosztás végeit. Kiosztás végett ezeket a kiadványokat a földmivelésügyi miniszter megküldötte valamennyi törvényhatóságnak, a gazdasági egyleteknek, a szőlöszeti és borászati egyleteknek, a közgazdasági előadóknak és a gazdasági tudósítóknak. B u d a p e s t i g y a p j u á r v e r é s e k . A budapesti gyapjuárverések ez idei első sorozata megnyitó n a p j á n , e hó 6-án a vevők eddig még soha sem konstatált* nagy számban voltak jelen, kik elejétől végéig nagy vételkedvet t a n ú sítottak. Különösen a szennyes merinógyapjuk voltak élénk versenytárgyai úgyannyira, hogy az élért árak kb. 10 százalékkal haladták meg a mult évi júliusi árverések árszínvonalát. Ugyanezen áremelkedést a háton mosott merinók is elérték, mig középfinom gyapjúk jól kerestettek ugyan, azonban csak egyes esetekben érték, el a mult évi juliusi szinvonalat meghaladó á r a k a t . A kiállított 4158. zsákból összesen 3041 zsák.adatott az első n a p o n el. Azon kedvező hangulat, mely mellett az első sorozat az. első n a p o n megindult, a második n a p o n sem mutatott lankadást. Ismét, különösen a mindenféle minőségű szennyes gyapjúk részesültek előnyben, melyek további 5 százalék áremelkedést értek el, mig a hátonmosott
1023 gyapjúk árai változatlanok maradtak. A kikiáltásra került ,6012 zsákból elkelt 3 5 8 0 ; a visszavont 2432 zsákból m i n t e g y 2000 zsák mult esztendei terméket képvisel. A szatmármegyei gasdasági egyesület a mind aggasztóbbá váló gazdasági viszonyok h a t á s a alatt szintén szükségesnek látván tevekenységének fokozása s működési körének tágításával, szaporodó ügyeinek kezelésére, szép szőlőtelepének, kiterjedt csikólegelőjének v e z f tésére, állandó titkári állás rendszeresítését, a m á j u s hó 25-én tartott bizottsági gyűlésen titkárjának Poszvék Nándort, a gróf Károlyi uradalmak fiatal gazdatisztjét a „Köztelek l i munkatársát választotta, ki uj állását julius 1-én foglalta el. A Nógrádmegyei Gazdasági Egyesület mult hó 23-án Scitovszky J á n o s elnöklete alatt tartott közgyűlése gr. Károlyi Sándort egyhangúlag az egyesület tiszteletbeli tagjává választolta meg, miről gr. Károlyi S á n d o r t a következő sürgönyben értesítette: „Vármegyénk gazdasági egyesületének közgyűlése Nágyméltöságodat, agrár érdekeink lelkes és áldozatkész vezérét, á szövetkezeti ügy buzgó apostolát, egyhangú lelkesedéssel tiszteletbeli t a g j á v á választá, s nékem jutott a kiváló szerencse kérhetni, hogy egyesületünknek e m e bálás elisme rését kégyesen fogadni méltóztassék. Scitovszky J á n o s s. k. I-ső alelnök. P á l y á z a t az algyógyi f ö l d m i v e s - i s k o l a i n g y e n e s és k e d v e z m é n y e s helyeire. Az algyógyi m. kir. állami gróf Kún Kocsárd székely íoidmivés iskola igazgatósága 15 ingyenes és 7 mérsékelt fizetéses helyre, melyek f.. évi. október 1-én töltetnek be, pályázatot h i r d e t Az iskola czélja : 2 éves tanfolyam alatt a befogadott ifjakat a mezőgazdaság minden á g á b a n < gyakorlatilag kiképezni, hogy. a kilépő tanulók saját kis gazdaságuk okszerű kezelésére képesek vagy nagyobb bir:okban a munkák felügyelésére, vezetésére, mint béresgazdák, munkavezetők alkalmazhatók legyenek. 1. Az ingyenes héiyeKre kizárólag csak székely eredetű földmives ifjak vétetnek fel. Az ide felvettek teljesen ingyenes oktatásban és ellátásban réízesülnek. 2. A 7 mérsékelt fizetéses helyre pályázhat hárihély magyar honpolgár. Ezek minden hó 1-én élelmezésükre 9 frtot fizetnek as iskola igazgatóságánál,-; lakásról, fűtésről, világításról stb. s a j á t költségükön tartoznak gondoskodni. 3. Mind az ingyenes, mind pedig a bejáró fizetéses helyekre csak oly a földmives osztályhoz t a r t o z ó ifjak vétetnek fel, akik a 17. évet betöltötték és mezei munkák végzésére ép, erős. egészséges testalkattal bírnak, mit orvosilag tartoznak igazolni. A kik katonakötelézettségük nek eleget tettek vagv a m* kir. honvédséghez soroztattak be, vagy hadmentességet nyertek, a felvételnél előnyben részesülnek. .Folyamodványok f. évi augusztus 31 ig Algyógyra (Hunyadvármegye, posta helyben) a földmives iskola igazgatóságához nyújtandók be, s a következőkkel) szerelendők : f e l : a) keresztlevél; ö) iskola i bizonyítvány, hogy az illető irni, olvasni t u d ; c) pályázó vagyoni állapotáról szóló hiteles bizonyítvány; vagyontalanság "esetén szegénységi bizonyítvány; d) illetőségi b i z o n y í t v á n y ; e) orvosi bizonyítvány arról, hogy a pályázó egészséges és mezőgazdasági munkát elbiró testalkatú, t r a c h o m á b a n vagy fertőző beteg ségben n e m szenved, védhimlővel sikeresen ujraoltatott, vagy hogy a legutóbbi 5 év alatt valóságos himlőt állott ki, esetleg, hogy a kérvény értelmében fel van mentve a beoltö.s kötelezettsége alól. (A védhimlőre vonatkozó bizonyítvány hiányában a növendéket belépésekor az intézet orvosa ú j r a b e o l t j a ) ; / ' ) erkölcsi bizonyítvány, s ha az illető 3 korosztályt kiszolgált katona, a katonai igazolvány is : g) kiskorúság esetén szülei avagy gyámi engedélyről szóló nyilatkozat, hogy az. illető az iskolába beléphet ; h) feleséges növendék, ha feleségét, ' illetve, gyermekeit Algyógyra hozza, kí kell mutatnia, h o g y . mi m ó d o n t u d j a felesége fen' tartani magát.
1024
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . JULIUS HO 9
Szilperfoszfüt É|chilisalétrom
pMult évi forgalom: 25,223
Felhívjuk a t. c z . g a z d a k ö zöönnsséégg fegyelmét
kénsavas-káli kénsavas'ámmon
iákra,/
. és( egyéb műtrágyaféléket, továbbá
a rézgálicz
98-99%
jeliekben és Ől'Ölve valamint egyéb
ermetező
anyagokat
> ? .) legjutányosabban ajánl a
. . H U N G Á R I A líi trágya, kénsav és vegyi ipar * részvénytársaság B u d a p e s t e n , Vár/.i k ö r ű i 2 1 .
„REMINGTON" ÍRÓGÉPEK világhírűek. VALLÁS- és KÖZOKTATÁSÜGYI magy. kir. minister
Hivatalos Közlöny-bi ,A vallás és közoktatásügyi magy. kir. minister a Remington Írógépet (kapható Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanintézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. F e s t é k p á r n a mellőzve. — 4 - s z e r e s billent y ű 8-szoros h e l y e t t . — L e g f i n o m a b b Acélszerkezet. — K ö z i s m e r t n a g y t a r t ó s ság. — K ö z p o n t i v e z e t é k n é l k ü l . — T e l j e s m a g y a r é s n é m e t billentyűzet. — Minden betűnek csak 1 billentyűje. — Legnagyobb sokszorositó képességgel. A HEMINGTONT nagy sikerrel használják. oroszésaz amerikaikon! 4 ' ok"1*A*' f r * n ^ b B ° gCl földmlveléss az'ijazsá™ ^ho'nvédeliS^és a vallás-'éa közoktatásügyi minisztériumok, —Fiumei kormányzóság, Magyar parlament, — Magy. kir. államvasutak igazábla Budapest, Győr stb. — Gr. Károlyi Imre •Mús&gz^ Mágocs. — Magy. Mezőgazdák sz íéler Zoltán, gróf Festetich urad. ügyésze Bi íyOri Püspökségi központi iroda Györ. Osztr.
ségünkre az ország bármely részébe dijmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhová ugyancsak .saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen. 1 E r z s é b e t - t é r 16. ;; Remi'ngtotf Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe.
HELLER M° s TÁRSA, BUDAPEST, V„ Erzséüet-tér 13. t
füolypille
ellen!
Molypille lámpák 4 oldalról kivehető ablaküvegekkel darabonként ... frt 2 — Molypille lámpához való illatos enyv Vi 1 kgr. pléh dobozokban. 75 kr. 50 kr. frt nagyság Kénpor fúvók „, „frt II- nagyság frt 4.— Finom szemcséjű kénpor (arzénmentes) 100 kilo frt 9.50 la. Aussigi kékgálicz „ „ „ 25.— Kristály szóda „ „ „ 4.50 „Simplex" permetező drb. „ 12.50 „Besnyö" szénkéneg fecskendő „ , 20.— Csomagolás önköltségen. ' : Árjegyzékek ingyen és bérmentve. ;
Schottola Ernő Budapest. Főüzlet: Gyár: , TI., A n d r á s s y - u t 3. VI., R í v a j - u t c z a 16. (Fonciere-palota). B u d a p e s t . Sürgönyczim : S c h o t t c l a ,
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.)
Napi jelentés 1898. julius 8.
5 5 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. Mezőgazdasági szeszgyárait által kontingens nyersszesz e héten változatlanul 18—18.25 forinton volt kínálva őszi szállításra. Galicúai finomitógyárak 56.75—57.26 frtig kínál- • tak tartányban finomított szeszt. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 19-25— 19-50 forint. 8'75 • A kivitel e héten szünetelt. Fiumébe 70 qfino-mitott szesz érkezett Magyarországból. Vidéki szeszgyárak változatlanul a multheti jegyzés szerint zárulnak, Baja, Kenyérmező, Temesvár, 25krral olcsóbban. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 57 75—58-— frt, élesztőszesz 5757*75 frt, nyersszesz adózva 56-75—57— frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 16-26—16 50 frt, denaturált szesz 22 50 —22-75 trt. Kontingens nyersszesz —. .—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül lett é sndők. Áz Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósi, tása a .Köztelek" részére. Budapest, 1898. jul. 7-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: s B dara 20.— frt. liszt: frt 19.80 19.— 18.20 17.20 16.3015.6014.7013.6011 buzakorpa 8-as takarmányliszt finom goromba
A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott ólelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1898. julius hó 6-án. Üzleti forgalmunk a lefolyt hét első felében az . előző hetekénél nagyobb volt. Az áruk ugy nemre mint mennyiségre nézve igen szép számban és változatos alakban érkeztek; mondhatjuk, hogy nem hiányzott a piaczon levő áruknak egyike sem raktárunkon. A nevezetesebb küldemények közé tartoztak három nagyobbmérvü tojásküldemény, több nagyobbmérvü gyümölcs és husküldemény. Az előző hetekben jóformán teljesen nélkülözött baromfi- és vad is szépen érkezett, mely czikkek érkezés utáa azonnal vevőre találtak. ' Tejtermékek közül turó kisebb mennyiségben érkezett, minélfogva sikerült raktárunkat e cikkből teljesen kitisztítani, vajban azonban még jelenleg is nagy bőség van. Elkelt: marhahús 48—50 kr, borjú 48—52 kr kgmohkén' átlag, füstölt sonka 90—1-05 frtig, szalámi 1-50—1-70 frt kilója. Tojás áruban, minthogy az utolsó napokban több waggonrakomány érkezett, árhanyatlás állott be, elkelt ládánként 27—30 frtig, teatojás 2-50 frt 100 drb. Theavaj 90—1-20 frtig, főzővaj 70—85 krig, turó-. 6—14 krig, tejfel 26—28 kr. A gyümölcsfélék közül a cseresznye már ritkábban kerül piaczra, ennek ellenében azonban baraczk. érkezett szép mennyiségben. Eladtunk: baraczkot 20— 30, cseresznyét 8—20, ribizkét 10—15 kron. Zöldbab 5—8, zöldborsó hüvelyes 4—8 kr. Érkezett ezenkívül őz, rák és szépszámú baromfi.
javulásnák gátját vetették ma is sőt további hanyatlást csak a sok oldalról beérkezett esőhirek okozta fedezési hajlam akasztotta meg. A határidőüzlet körülbelül a tegnapi árakon bonyolódik le ma is. Készbuzában malmaink élénkebb vételkedvet mutattak s mintegy 8000 mm. köttetett tartott árak mellett. Uj buza ma volt először piaczon, eladatott 100 mm. 80 kgos bánáti rögtöni szállításra 10-30 forintért készpénz ellen ab Budapest. Határidőre következő kötések történtek. Köttetett. Déli tárlat. Szept. buza . . . 8-67—-70—'75—•— 8'79 Szept rozs. . . 6-63-65—-70--75 6-78 Szept. zab . . . &-61—60 ,—— 5"64(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelen, Jul.-aug. tengeri'. 5- -10—•5'14 tése. Budapest, 1898. julius 7-én. Máj. tengeri (1899.) 4'35—"37—• 4'39 Hns. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q irt 54—56, Káp.-repcze aug.-szept. —•——-• •— —• n. oszt. 52—54, in. oszt. 48—52, eleje I. oszt. 50—52, Készáruban következő kötések történtek: 11. oszt. 48—50, III. oszt. 46—48, borjúhús hátulja I. 74 , 100 Tiszavidéki : oszt. 56—58, U. oszt. 52—56, eleje I. oszt. 52—54, D. 200 75 . oszt. 46—50, birkahús hátulja I. oszt. 46—48, H. oszt. 40—46, eleje I. oszt. 38—40, H. oszt. 36—38, bárány eleje 1 db 0. 0 —, hátulja • •—, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 59—61'0, vidéki , szalonna nélkül elsőrendű 62—64, vidéki 50—56, sertéshús pörkölt —-0, sertéshús szerb szalonnával — Román: , szalonna nélkül — — s e r t é s h ú s füstölt magyar Tiszaoidéki:' , idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. Raktáráru : 80—100, füstölt belf. csonttal 1-0—1-10, csont nélkül 1-10 Oláh: — 1-20, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, Tiszavidéki: szalonna sózott 1 q 58'0—61'0, füstölt 63'—66', sertészsír hordóval 60-0—610, hordó nélkül 59-0—60 0, kolbász nyers 1 kg. , füstölt 60—80, szalámi belföldi 150 Szeszüzlet. —170, külföldi , malacz szopós élő 1 db 3- 4'—, Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tisztított 0-70—90. tudósítása.) Baroiufl. o) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-00—1.20, A szeszüzletben e héten az üzletmenet nem volt csirke O'60—1-20, kappan hizott • , sovány kielégítő és forgalom főleg a budapesti piaczon igen , récze hizott 1-60—2-40, sovány 0-80—1-20, lud korlátolt. A vevők legtöbbje még mindég régi kötések hizott 3'50—7'—, sovány 2 20—3 00, pulyka hizott átvételével van elfoglalva és így üzlet nem létesült. —0-—, sovány —-0—0-00. b) Tisztitott. Tyúk 1 db frt Vidéki szeszgyárak finomított Szeszt 57.75 frton, buda- 00-~, 1 kg. , csirke 1 db 0-40—0'60, 1 kg. pesti finomító gyárak 57.75—58.— frton kínáltak azon—, kappan hizott 1 db 00"—, 1 kg. —• —, nali szállításra. Élesztőszesz gyérebb kereslet mellett récze hizott 1 db 0-90—1-20, 1 kg. .félkövér 1 db 57 frton kelt el. 0'70—0-85, lud hizott 1 db 2 00—3-00, 1 kg. 68-0'70,
56. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1898. JULIUS HO 13.
félköv. 1 db 1-50—2-00, 1 kg. ,. pulyka hízott I ölött bárány 00-— frtig, bécsi ölött borjú , kiv 1 db 00-—, 1 kg. , félkövér 1 db 00—, frtig súlyra. Elő bárány—•— frtig, kivételesen írtig 1 kg. , ludmáj 1 db 10-040 1 kg. 1"20—1-50, élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü r ludzsir 1 kg. 70—1-00, idei liba 1 db Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1898. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1-00, csuka 0'60 évi julius hó 7-én. (A budapesti közvágóhíd és —0 80, ponty (dunai) 0 30—0 50, süllő —• —, kemarhavásárigazgatóság jelentése a „.Köztelek" részére. csege 0'—O'O, márna —-40—'50, czompó 0'40—0'50, Felhajtatott: 348 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. 48 angolna 0' 0—, apró kevert 0-20—0 35, lazacz - — , db, közép 177 db, alárendelt 3 db. Fejőstehén: fehér pisztráng —• •—. 0 drb, tarka 79 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó —, fehér — rib, jármosbivaly 22 db. bonyhádi 18 db, Tej és tejtermékek. Tej t lit. frt 0-08—0-09, hizlalni való ökör — db, tarka — db. lefölözött 0-06—0-07, tejszin 0-——0—, tejföl0-20—0-30, tehénvaj (tea) 1 kg. 0 80—1 10,1. rendű 0 70—0 80, II. r. Jármos ökrökre a kereslet valamivel jobb volt, 0-60—70—, olvasztott 0-60—60, Margarin I. rendű fejős tehenek iránt ellenben gyengébb. • 0-—, II. rendű 00"—, tehéntúró 0 04—0" 16, juhKövetkező árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos turó 45—45, liptói .0-44—0'54, juhsajt 0-48—48, emmenökör 3f 0—375, középmin. jármos ökör 300—340 párja, thali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-72—0-72. alárendelt minőségű jármos ökör -—290, hizlalni való, jármosbivaly —290 é. s., frtig páronkint. Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 18-0—20-0, barna kenyér 14-0—15 0, rozskenyér 14 0 jobb minőségű jármos ökör 30—34— mm.-kmt é. s., : frtig. Fejőstehenekért és —14-0. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 ——, tarka bekötni való ökör pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert származású tehén 70—110, bonyhádi tehén 110—155 Hüvelyesek. Lencse magyar 1 qfrt 14—18, stoke- kiv. — frtig, bika — frtig páronkint. raui 22—33, borsó héjas magyar 6'00—13-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—24, bab fehér apró 7—11, Budapesti vágómarhavásár. 1898. julius hő nagy 8—12, szines 8-00—13. 7-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a Köztelek" , észére.)) Felhajtatott: 3570 db Tolás. Friss .1. o. (1440 db.) 1 láda frt 28-0—29 00 nagy nevezetesen: 1118 db magyar és tarka II. oszt. (1440 db.) —• •—, meszes , orosz tojás ökör, vágómarha, 467 db magyar és tarka tehén, 1468 db szerbiai 100 db. —, tea tojás 2-50—3-—, törött tojás 00-— ökör, 28 db boszniai ökör, 21 db boszniai tehén, 254 db szerbiai tehén, 123 db bika és 91 db bivaly. Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1.40—5-—, 1 q 0'——-, Petrezselyem 100 kötés 2-0—6-—, 1 q 00-0 -0 Minőség szerint: 904 darab elsőrendű hizott zeller 100 drb 0-50—0'6, karalábé 0-8—1-60 vöröshagyma 2375 db középminőségü és 291 db alárendelt min. bika 100 köt. —-80—2-50, 1 q 6-5—8-—. foghagyma 100 köt. db elsőrendű hizott ökör, db közép10—250,1 q 8-—10—, vörösrépa 100 drb 0-70—0'80, minőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db fehérrépa , fejeskáposzta 3 0—7 00, kelkáposzta 100 drb elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén 1-00—1-40, vörös káposzta 4--5"— fejessaláta 1-00— — db alárendelt minőségű tehén. 1-20, kötött saláta 1-0—1-20, burgonya, rózsa 1 q 2'00 Vágómarhában a felhajtás mintegy 600 drbbal 2 50, sárga 3-50—4-00, külföldi —• fekete retek 100 nagyobb volt, mint a mult héten, a mi a vevőket t drb 1 00—1-20, uborka nagy salátának 100 db 8— 6'—, tózkodásra ösztöDözte és ami az irányzat mellett „„ savanyítani való 100 db 0 3—0 4, savanyitott 0 80—1-20, árak hanyatlását vonta maga után. Jobb minőségű zöld papr. 0 5 - 2-0, tök főző 5'—9 00, zöldbab 0*5-0 06 hizott ökrök ára 10Ö kgként 1 frttal, gyengébb minőzöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —-04—-10, fejtett 1 lit. ségüekké és legelőmarháé 100 kilónként 2 forinttal ha10— 30, tengeri 100 cső •—-, karfiol 100 db 15-—20'—, nyatlott. paradicsom 1 kg. 0'08—0"10, spárga 00 —, torma Következő árak jegyeztettek: Hizott , magyar 1 q 12—16. ökör jobb minőségű 2933'—, kivételesen 34-, 29'—, aláGyümölcs. Fajalma 1 q frt , köz. alma 16—20, hizott magyar ökör középminőségü 26rendelt minőségű magyar ökör 2225'—, jobb minőfajkörte .közönséges körte 14-20, szilva magva,' váló —• •—, vörös —. aszalt , cseresnye faj ségű magyar és tarka tehén 20—32-—, kivételesen tarka 20—35, közönséges 8—12, meggy faj 28—40, közön- tehén 33-50—•—, magyar tehén középmin., 20 32-—, séges C9-12, ringló 10'—15, baraczk kajszin 24-30, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén - — őszi 40-50, dinnye görög nagy 100 db , kicsi —• , szerbiai ökör jobb minőségű 24-—29, kiv. , sárga faj 0-20—1-40, 1 kg. közönséges , —-—, szerbiai ökör középminőségü 20—23—, szerbiai szőlő 1 kg. —•——•_ csemege , dió (faj, papir- ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika héju) , közönséges 25—30, mogyoró 25—28, 2232-—, kivételesen 33-50, szerbiai bivaly 17.—21, gesztenye magyar , olasz , narancs messikiv. —•— frtig métermázsánkint élősúlyban. nai 100 db —-0— O'O, pugliai 4-5—5-0, mandarin 0-00— Budapesti lóvásár. Budapest, 1898. jul. 7-én. 0-00, czitrom 1-00—1-60, füge hordós 1 q 18—20, koszorús 2022, datolya 38—40, mazsolaszőlő 50—65, (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" egres 1 lit. 4—10, eper 1 kg. 20—-50 kr. A vásár forgalma élénk. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt Felhajtatott összesen 748 db. Eladatott 408 db. 30—60, II. rendű 20—28, csöves , (száminőségű lovakból hátas 35 db, eladatott 15 db ntott) — . köménymag , bo-sókamag, Jobb 110—223 írtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 40 db, mák 1 q. frt 38—40, méz csurgatott 0'25— eladatott 18 db 100—140 frtért, nehezebb kocsiló 0-45, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, (hintós) .50 db, eladatott 22 db 95—200 frtért, igás közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit! kocsiló (nehéz nyugoti faj) 80 db, eladatott 30 db 85— 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi 170 frtért, ponny 10 db, eladatott 4 db 25—40 frtért; pálinka palaczkban —•——•—, ásványviz palaczkban közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 100 db, eladatott 42 db 45—98 frtért, könnyebb Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mester- félék (parasztló< stb.)i 200 db, eladatott 9J db 25—50 utcza, .1898. julius. 8. A székesfőv. IX. ker. elöljáróság frtért; alárendelt minőségű lovakból 233 db, eladatott jelentése a .Köztelek" részére). Felhozatott a szokott 187 db 10—22 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 46 db, községekből 127 szekér réti széna, 0 szekér muhar, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 2 db, tu26 zsupszalma, 15 szekér alomszalma, 0 szekér takar- lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos bemányszalma, — szekér tengeriszár, 41 szekér egyéb tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles síb.), a gyepmesterhez küldetett — db. 700 zsák szecska. A forgalom élénk. Arak q-ként a Kőbányai sertésvásár. 1898. julius 8. (Első következők: réti széna 200—280, muhar uj , zsupszalma 150—180, alomszalma 120—140, egyéb magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a takarmány —, lóhere , takarmány- „Köztelek" részére.) Az üzlet csendes volt. Heti átlag; szalma , tengeriszár , luczerna 210— árak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 57-5—58 0, 280—300 kg. nehéz 59 00—59-50 kr, öreg 300 kg. tul 210, sarjú —0 0, szalmaszecska 200—220, széna •— kr, vidéki sertéskönnyü —• kr. Szerb 57—58'50 , uj , zabosbükköny 220-270. összes kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életkocsiszám 217, suly 195300 kg. sulylevonás és 4°/o engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri ó 5-40—-— frt, árpa 7-20 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: julius 1. marad; 44659 drb Felhajtás: Belföldről 1223 drb, Szerbiából 1599 darab, drb, egyéb államokból darab. Badapesti szurómarhavásár. Julius hó 7-én. Romániából Összesen 2822 db. F ő ö s s z e g 47481 db. Állomány A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti foJelentése: gyasztásra (I—X. kerület) 1170 drb, belföldre Budapest Felhajtatott: 698 drb belföldi, db galicziai, környékére 1068 drb, Bécsbe 90 drb, Csehországba, — drb tiroli, 7 db növendék élő borjú, 11 db élő Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 257 db. drb, egyéb országokba — db, bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb Német birodalomba A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban eltiroli, — drb bécsi, — drb növendék bori.-, — drb hullott 9, vaggonból, kirakatott hulla 0, borsókásnak ölött bárány, — drb élő kecske. 2, összesen 11. db. Összes elhajtás 2598 A borjú és bárányvásár hangulata élénk lefo- találtatott darab. Maradt állomány 44885 drb. A részvény-szállályású volt. sokban 2072 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranÁrak a kővetkezők: Élő borjuk: belföldi zitószállásokban maradt 2017 drb. Felhajtás : Szerbiáfrtig, kivételesen — frtig dbonkint, 28—40 írtig, kivé ból 1599 . db, Romániából drb, összesen 3616 drb. telesen 42 frtig súlyra, növendék borjú 23 frtig, Elhajtás: 1164 drb, maradt állomán 2452 drb él I kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra pedig 2452 drb szerb és —db román. egészségügy I Ölött borjú : belföldi frtig, tiroli frt, gali- szemlénél jan. 1-től .máig 366 drb a fogyasztás alól kicziai — frtig, növendék borjú frtig dbkint, vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott.
1025 Hizlalni való sertések árai. 1898. junius 29-én« (Pfeifer Jakab és fia sertésbizományosok heti jeiontése a „Köztelek" részére. Bpest, VIII., József-körut 3.) Sertésvészen átment ... 100—120 kg. . 55—59 kr „ 120—160 „ 54—56 , - 160—200 , 51—54 , Sertésvészen át nem ment ... 100—120 „ 42—44 „ „ •„ „ 120—160 „ 42—44 , .» » » — 160—200. „ 42—43 „ Az árak pusztán átvéve 4°/o levonással értendők. Kőbányára szállítva kilónkint 3 krral többet fizetünk. Az üzlet hangulata: vételkedv növekedő.
Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) Julius 9 Julius 20 Julius 22 Julius 23 Julius 25 Julius 26 Julius 30 Aug. 4 Aug. 6 Aüg. 1 Aug. 16
(Kivonat a hivatalos lapból.) Nagyszebeni atkviha- Meltzer 28*500 kir. tvszék tóság József Szécsényi a tkvi ha- Micsky 34839 kir. jbiróság tóság Lajosné 1 Budapesti a tkvi ha-Ramaszeder 164314 kir tvszék tóság János Budapesti a tkvi ha- Csávolszky 220545 kir. tvszék tóság Lajos Székely-keatkviha- gr. Toldalagi 25425 reszturi kir. jb. tóság Adél Budapesti atkviha- Bodánszky 89584 kir. tvszék , tóság Jetii Battonyai a tkvi ha- Lukács 40000 kir. jbiróság tóság Antal Budapesti atkviha- Vukovári 47750 kir. tvszék tóság Albertné Budapesti atkviha- Csernovits 161304 kir. tvszék tóság Pálné szül. Gyika Eugénia Eperjesi kir. tvszék
Aug. 23
Budapesti kir. tvszék Aug. 25 Budapesti kir. tvszék Aug. 31 Szabadkai kir. tvszék Szept. 23 Kassai kir. tvszék Szept. 27 Nagyváradi kir. tvszék Szept. 28 Halmii kir. jbiróság Okt. 1 Pécsi kir. tvszék Okt. 17
M.-Szigeti kir. tvszék
a tkvi ha- Semsey 5500 tóság Ottóné szül. Bánó Gizella a tkvi ha- Rucsai 41,430 tóság János a tkvi ha- Ki282022 tóság Andor a tkvi ha- .bajsai Voj* 26144 tóság nics Borcsa. atkviha- Bárczay 45607 tóság Ödön atkviha- Diámándi 93000 tóság Miklós a tkvi ha- Brezina • 38472 tóság Tódor atkviha- Obetko 29550 tóság Zsigmond és neje atkviha- Dr. Hollósy 6036-t tóság István
Szerkesztői üzenetek. Scli. D. urnák, Pa-Zsidóhalom. Szöszös bükkönyszükségletét méltóztasssék talán a „Köztelek• kishirdetései között hirdetni, mert mi beszerzési forrást nem tudunk, a kérdés pedig nem oly természetű, hogy a leveles szekrénybe felvehető volna. OMGE. tag. Hogy nappal, vagy éjjel jön-e a jégverés, az teljesen mindegy; az főként a fontos, esővel jött-e, vagy anélkül. A kárt s a termények fejlődésére gyakorolt hálását csak alapos helyszíni szemle után lehetne konstatálni. Annyi azonban bizonyos, hogy a még ki nem fejlődött szemek képződésére hátrányosan hatott. Czirmes Bálint urnák. Óhajának eleget fogunk tenni. Mihók Sándor urnák. Kérjük a kilátásba helyeértesítést, lehetőleg röviden. f i M s/íozöi tanfolyamunk nincs; időnként van a kassai gazd. tanintézet kapcsolatában. Részletes felvilágosításért tessék Kovácsy Béla int. igazgató úrhoz fordulni. Az Orsa. magy. gasd. egyesület tulajdona. Az egyesületi tanács felügyelete- alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Bnday Barnabás, az Ö. M. G. E. titkára.
48'' KÖZTELEK, ,1898. JULIUS HO
9
5 5 . S Z A M . 8-IK É V F O L Y A M .
Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, B U D A P E S T E N , VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8.
J
iS.cs TELEKI GÉZA gróf. Igazgatósági tagok:
Foxterrier kutyákat
Vezérigazgató: SZŐNYI ZSIGMOND. AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tűz- mint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magáJiak, az
igen jó p a t k á n y , v a l i o n d i r t o t
és egyéb kár-
épület és á t a l á n y
tékony vad pusztítót,
való
(pauschal)
biztositásnál
rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.
P I C K
A takarmány és szaimáseleség biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek mellett mint a szövetkezetnél. M " Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijbél 5°/o díjengedményben részesülnek. T W 8 Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024
Vágó- és tenyészállatok eladását és vételét legczélszerübb hirdetni a
j „Mészárosok és Hentesek Lapjá"-ban. 5741 B u d a p e s t , -VIII. C s o f c o n a y - u t c z a Í O . t = Hirdetések díjszabás szerint számittatnak. :
rókáknak a lyukból
ís a l k a l m a s a t szállít j ó t á l l á s
kiűzésére
mellett.
O S W ^ L J D t e n y é s z á l l a t importéul*
¥ H .
| I
| 1 Él I 1 1 I 1 1 1 1 1 1 |
k e r ü l e t
K ü l s ő
k e r e p e s i - i i t
A szőlő és gyümölcsfák szági tapasztalatok szerint a
1.
permetezésére,
s z á m .
francziaor-
rézszappan
j
bizonyult a leghatásosabb s viszonylag a legolcsóbb szernek. (Lásd Mezey Gyula gazd. akad. tanár úr ismerteiését a „ K ö z t e l e k " m ú l t évi 58-ik s z á m á b a n . ) 1 0 0 liter r é z s z a p p a n - h a b a r é k o t , m e l e g i t é s s e g é l y é v e l a v i z é n k i v ü l \-2 k l g . r é z g á l i c z b ó l é s 1 klg. g y a n t a s z a p p a n b ó l ; hideg uton p e d i g 2 c s o m a g g y a n t a l i s z t e s k e c s k e m é t i p o r b ó l é s Vs k l g . m é s z b ő l l e h e t ^ e l ő á l l í t a n i . E g y c s o m a g gyantalisztes k e c s k e m é t i p o r n a k az á r a 2 5 kr., a súlya 85 gramm, s tartalmaz 250 g r a m m gyantalisztet és 6 0 0 g r a m m kecskeméti port. E z e n anyagok a rézszappan elkészitése és alkalmazására vonatkozó utasítással együtt MAYERFS ZOLTÁNTÓL Kecskeméten szerezhetők bé. DTSS 8ü2.15/w8. sz. Cl.
„Dariing" fűkaszálóink és
jHandy' marokrakó aratógépeink f e l ü l m ú l j á k u g y czélszerü s z e r k e z e t , m i n t t a r t ó s s á g t e k i n t e t é b e n a z e d d i g n á l u n k i s m e r t összes a m e r i k a i g y á r t m á n y o k a t . E mellett j e l e n t é k e n y e n olcsóbbak a m a g a s v á m - és f u v a r k ö l t séggel behozott amerikai gépeknél. A f ű k a s z á l ó k könnyii szerrel á t a l a k í t h a tók m a r o k r a k ó a r a t ó g é p e k k é is. Á r a j á n l a t t a l és esetleges f e l v i l á g o s í t á s s a l szives megkeresésre készséggel szolgálunk.
mmmnsiámfk mezőgazdasági
gépgyárosok
—= B U D A P E S T , EE— V. k e r . , V á c z i - k ö r u t 6 0 s z . U g y a n o t t SZÉNAFORGATÓGÉPEK, GEREBLYÉK, (szénaés GŐZCSÉPL ŐK ÉSZ LE TEK, ZÓK stb. nagy választékban.
LÓgabonagyüjtők), KA ZAL O-
| |
| 1 ® 1 1 1 1 h 1 | g ||
Magy. kir. államvasutak. Nyugotmagyar-osztrák vasúti kötelék. Sajtóhiba helyesbítés. A nyugotmagyar-osztrák vasúti kötelékben. 1898. évi junius hó 1-én életj>e lépő III. rész, 3 díjszabási füzet 21. lapján a II. kivételes díjszabásban SzatmárKlém-Schwebat (L. B. Sch.' M. és K. K. St. B.) viszonylatra foglalt díjtételek következőleg helyesbittetnek, és pedig; az a) alatti 178 fillérre, a b) alatti pedig 180 fillérre. Budapésten, 1898. május hóban. A magy. kir. államvasutak igazgatósága, egyszersmind a többi köteléki vasutak . (ütánnyomat nem dijaztatik. , nevében is. ;
Fuclis
H e r m a n n
HSgT tejgazdasági edények gyára
aeo
B U D A P E 8 T , VI., S z o n d y - u t c z a 3 5 .
sz.
Edény gyártmányaim ugy ségben, mint ár tekintetében nos elismerésben részesülnek.
Rendes vevfíim közül felsorolom: a „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet", a „Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat és számos nagy hazai gaz-
minőáltalá-
5 5 . SZÁM. 8 - i k É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1027
Í898. JULIUS H ö 9 .
legkitűnőbb bel-
CSÉPLÉSRE*SZÉN I - a
o s z t r a u i
M é í s w . e r
m
o
s
o
t
t
k
o
v
á
c
s
s
földi, osztraui és porosz minőségek z
é
n
.
.
B I D U T KAROLTHUŰ " H * ! * ? * SO. kőszén
éscoaks
nagykereskedő.
A NAGY KRACH II | New-York é s London " t•eztea magát, r,
gZIYATTYUK MERLEGEK • wUJB minden neme, neme. házi, házi. nyilvános, nvilvános. mezőgazdamezősrazdasági és iparczélokra. BOWER-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint i n o x i d á ü t s z i v a t t y ú k rozsda ellen védve.
Árjegyzékek Í g y e n é s iérmeutY®. iigyea 1806
W " •
fiAWMS u
n
1
WlVll
L Wamsch a8Se 14
"
Sehwarzenbergstrasse 6.
1 v
STAHEL és LENNER
TRIEÜRCTÁR í K a t o n a
trieurt készítünk. Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcserélünk. Kivánátra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmentve. Jutalék mellett szolid elárusitók alkalmazást nyerhetnek. 5953
'
s
Gazd. kötéláruk. ZSÁKOK, PONYVÁK,
J ó z s e f - u t c z a 8. " Ajánljuk
minden gabona tisztítására. 5 kiló nyerstermény beküldése mellett Speciális
megbízást teljesíteni. Én tkező tárgyakat puszt, lorért; és pédig :
zsinegek, hevederek, tömlők, fehér ruhateritök.
f
Tornaszerek, függöágyak és mind e n n e m ű hálók ipartelepe.
SEFFER ANTAL Budapest, IV., (Károly-laktanya) Károly-utcza 12. sz.
m Gondos r L Akiszolgálat. W N . Vidékre T E Nárjegyzék N I S szerint. TPi Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban Magy. kir. államvasutak.
HIRDETMÉNY. A magy kii áll.u i Bécs között'Marcheggen át eddig a 104. és 105. sz. gyorsvonatokkal közlekedett I I , . P " C• >' \ ' II I I.Lii fognak járattatni. __ j. nyugati pályaudvarról délután 5 « 1 '' ; a 107". sz. gyorsvonat ir óra 50 perckor érkezik. e 7 óra 4 perczkor<é.s Sudapestae éjjel Budapest, 1898. junius 30.Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
A mai szölőmivelés, borászat, növénytermelés, állattenyésztés, tejkezelés, gyümölcs* és konyhakertészet
w m ulegiü-Sóit kárpótlásért,- e forint villát egy darabból, Sk, merőt,
w-jighb javitott javitott rendszerű tizedes, ti7fidfi». száza&7&j legújabb dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
finom czukorporzd 8006 ^b összesen «» f r t 6 0 U r . un 1 t irs'j i lőbb 40 frtbn Jtwií'.v • •• k 6 f r t 6 0 K r . minimális áron kápha7. amerikai szabad, ezüst, egy kivülbelül tehér • .víis; S /Ilii'11 i, i^z-.-.l.lciü' iH i i I i'! l'l Í11 1 j l i iMl.Il'n itik. Legjobb bizonyíték, hogy ezen hirdetés . nem csalás, zem magam, itt, a nyilvánossás', előtt, bárki Jn.'i; a/, ííru iiMu a náimi v issziin
fi és la
háztartásba" Egyes egyedül IiapHató H I R S C H B E R G A.-nál így. ame-ik. szabad, ezüstgyárak főügynSkséga Wiei II, BemDranüstrasse 1 9 B I Telefoi 7114. Szétküldés a vidékre utánvéttel vagy az előzetes beküldése ellenében Ehhez tisztító por 10 krajcár. • i csak az oldalt láthatö védjegy-^ Í F f gyei (egészségi fém). 'onat az elismerő levelekből. * i, kérek még egy garnitúrát. 'ocsa. Majorossy János, Sldem^nyt'6Sfrta60 krért.6 ^
?
Jlárú Bánffyné, meg;kaptam .és teljesen meg vagyok vele oli'g egy ugyanolyant küldeni. • •• Keresztes Sándor, foszolgabiri}, ' 9
gyaMati tózilfiiyye. Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető: A sertés j a v i t á s a é s hizlalása
Irta: Kecskeméthy Géza, kir. borászati felügyelő. — 1898. Kapható a szerzőnél Pápán. Ára ajánlott bérmentes kül-; dés'sel: I frt 15 kr.
Eggag g a z d á k é s h i z l a l ó k h a s z n á l a t á r a , mm Irta K. Ruffy Pál. Ára portómentes küldéssel I f o r i n t 10 k r a j c z á r .
Egy u j szállítmány Osborne „COLUMBIA"
m a r o k r a t ó
aratógép
megérkezett! ~ mosom. ^ K I I H l t f E S £5,
BUDAPEST,
VI. t é r . , M A c i l - k ö r u t
57 a .
1028
T. Gz.
Felhívás osztálysorsjegyek csoport' játékában waío részvételre* T ö b b o l d a l ú f é l s z ó l i t á s n a k engedve, e l h a t á r o z t a m , h o g y o s z t á l y s o r s j e g y e k c s o p o r t j á t é k á r a n a g y o b b csoportot, állítók össze s f e l h í v o m e n n é l f o g v a m i n d a z o k a t , k i k ezen c s o p o r t b a n r é s z t v e n n i ó h a j t a n a k , h o g y e b b e l i s z á n d é k u k a t az első részlet e g y u t t a l i b e k ü l d é s e m e l l e t t n á l a m m i e l ő b b b e j e l e n teni szíveskedjenek, megjegyezvén, hogy bejelentéseket c s a k i s f. é. a u g u s z t u s h ó l - i g v e h e t e k figyelembe. A j e l e n t k e z ő k n e k a 4-ik o s z t á l y h ú z á s á i g , azaz a u g . 3 - i g t u d t u k r a f o g a d a t n i , h o g y h á n y és m i l y s z á m ú s o r s jegyekre játszanak. A feltételek a k ö v e t k e z ő k : A c s o p o r t a n n y i 80 f r t o s r é s z v é t e l i j e g y b ő l f o g állani, a h á n y résztvevő aug. l-ig jelentkezni fog. A csoport á l t a l elért n y e r e m é n y e k ö s s z e g e a r é s z t vevők számarányában a VI. h ú z á s befejezése után fog szétosztásra kerülni, minden ezen időpontig kihúzott sorsjegy p e d i g vételi s o r s j e g y á l t a l h e l y e t t e s i t t e t n i , miről, a csoportj á t é k m i n d e n r é s z t v e v ő j e a n y e r e m é n y és a h e l y e t t e s í t ő s o r s j e g y s z á m k ö z l é s e m e l l e t t é r t e s í t v e lesz. A b e f i z e t é s e k a k k é n t t ö r t é n n e k , h o g y 30 f r t a z o n n a l a r é s z v é t e l r e való j e l e n t k e z é s n é l , 30 f r t l e g k é s ő b b folyó évi s z e p t e m b e r h ó 5-ig, a f e n n m a r a d ó 20 f r t p e d i g a V I . h ú z á s b e f e j e z é s e u t á n ' é . p . ez u t ó b b i e l s z á m o l á s u t j á n lesz m e g fizetve. A z o n esetre, h a v a l a m e l y r é s z t v e v ő á l t a l a részlet e k n e m fizettetnek be p o n t o s a n , a r é s z v é t e l r e való jogos u l t s á g m e g s z ű n i k s az a d d i g b e f i z e t e t t ö s s z e g v i s s z a n e m téríttetik. A z ily c s o p o r t j á t é k á l t a l e g y e s e m b e r n a g y o b b v e s z t e s é g elől biztosítva v a n , e l l e n b e n a s o k s z á m r a való j á t é k k ö v e t k e z t é b e n n a g y o b b n y e r e m é n y e s é l y e k k e l bír. A s z e r e n c s e k e r é k b é n m é g 38.000 db. s o r s j e g y 11.545,000 korona nyereményösszeggel foglaltatik.
Teleki 6079
55. SZÁM. 8-ik ÉVFOLY^.
KÖZTELEK, 1898. JUILUS HÓ
Zsigmond
a m. k. osztálysorsjátók főelárusitója, Utilán^on.
A D e e r i n g - f é l e a m e r i k a i g y á r t m á n y ú arató-gépek és f ü k a s z á l ó - g é p e k n e m c s a k a külföldön r é s z e s ü l t e k elsőrendű k i t ü n t e t é s e k b e n , h a n e m l e g u t ó b b h a z á n k b a n a mezőhegyesi nemzetközi aratőgép versenyen is m i n d a n y i a kitüntetés és elismerésben részesült. N e v e z e t e s e n első d i j j a l
rásgf a r a n y é r e m m e l
®f|
a P o n y - k é v e k S t ő aratógép lett kitüntetve. E z e n g é p e k mielőbbi m e g r e n d e l é s é t , h o g y azok kellő időben s z á l l í t h a t ó k l e g y e n e k , n a g y o n m e l e g e n a j á n l o m . A szállított g é p e k é r t p e d i g a l e g m e s s z e b b m e n ő g a r a n cziákat vállalok. K i t ű n ő tisztelettel
Propper Samu Budapest, Váczi-körut 52. m i n t a D e e r i n g - g y á r kizárólagos képviselője.
fÉp JVfeqretti merirzo **
|
anyabiFka eladó. |
Isi tí E z e r ra
darab
fajtiszta anyabirka, az azokhoz beosztott tenyészkosokkal együtt eladók a
M LSI 6079
v é g v á r i u r a d a l o m n á l , Tégvárott (Temesinegye).
Mag-yar k i r á l y i á l l a m v a s u t a l s . 79,{584/98. szám.
Hirdetmény. (Az utipodgyásznak a házból való elfuvarozása és feladása a budapesti városi menetjegy-iroda által.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés , szerint az utazó közönség kényelmére a „Budapesti városi menetjegyiroda" (Hungária szálloda) az ott személyesen vagy telefon utján történő bejelentésre a feladandó utipodgyászt az illetők lakásán veszi át és azt áz alábbi fuvarozási illeték beszedése mellett a megjelölt vonatokhoz az illető budapesti pályaudvarra kiszállítja s a kivánt vonathoz A fizetendő fuvarozási dij.a következő: 25 kg. összsúlyig 38 kr. minden további 10 kg.-ért 3 kr. Az átvett podgyászra vonatkozó hivatalos vevény, valamint a szükséges vasúti menetjegy' a fentnevezett irodában kiszolgáltatik. Budapest, 1898. junius 27-én. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
„1*11 i í
S t
Lapunk bekötési táblája i
f r t
&&
k r é r t
(portómentssen)
kapható kiadóhivatalunkban. S E I F E R T
J Ó Z S E F ,
C8. és kir. udv. fegyverszállító
P o z s o n y ,
^tfis Lrr, ^
Mászkapu-ntcza 4,
Interurhahn telefon ff" 252. szám.
TJS99
KAZÁNIiŐELLENES SZERT ELŐÁLLÍTÓ TÁRSASÁG. A „fari na n i i ' \ viilék, mely i l i l u - , / ( i következtében semmi ártalmas hatással nem bír a kazán anyagára, sőt ellenkezőleg a rozsdától megóvja és jó karban tartja. A „Puritin" állandó alkalmazás mellett a kazánköképződést teljesen meggátolja s a kazán falain, valamint a csöveken már lerakódott kazánkövet ennek vastagságához s keménységéhez mérten — nagyon rövid idő alatt — átáztatja, ugy hogy a kzáánkö szétmálik és saját súlyánál fogra a kazán falairól stb. leválván, lehull. A „ P a r i t i n " használata a fűtőanyagban 10—20% megtakarítást tesz lehetővé és a többnyire igen költséges tatarozást és kőkivágást feleslegessé teszi. A „Paritin" a kazán szakadatlan üzemben tartását fokozott biztanság iiellí'U leszi Mu-lf.vó ; nom kell azt napokig ós hetekig az Dzi'iiw kivül ves/lö1 I i 1 I i 1 1 i 1 / I lidomboio
hogy e szerből lokomobil-kazánolaiál havonként szükségeltetik: 5 ló;raig 6—7 liter, 10 lóerőig 9—10 liter, 15 lóerőig 12—13 liter, 15 lóerőn leiül, mint n stabil kazánnál 50-—100 •-méterig 18—20 liter, 100—150 D-méterig 24—28 liter és 150 D-méteren felül 30—34 liter. A már tisztított kazánnál a fogyasztás ennek megfelelően kisebb. Egy vagy két liter tápvíz beküldése eseten vegyészeti laboratóriumunk díjmentesen eszközli a viz vegyelemezését azért, hogy a tápvíznek megfelelő „Puritin" legyen előállítható. Ara hordókban 50 kgon felül 60 kr., bádogtartányokban a 10 és 20 kg. 80 kr. kilogrammonlant — Helyben, Bud i i 1 I l Bővebb felvilágosítást ad a , , 1 ' l U I T l . V " k a z á n k ő e l l c n e s szert előállító társaság. Budapesten, VIII., József-körut 8. szám.
1H
Henri DIANA
Pieper eredeti 1 f e g y v e r e k b e !
czélszerü (Hemmeric-féle) fegyverekből
|
J . P . Sauer & S o h n ca:ég Krupp Frigyes-féle Wlőnleps aczclcsöTü f e m e r e M l
UHUT eredeti gyári árakon. Ezen fegyverek a jelenkor legmegbiz hátibb és legjebban Icvö vadászfegyverei s cziájával, úgyszintén árjegyzékkel készség s "igSok!"'" 8 é s h '" a t a s o s v a d á " r e f e r e n "
Kész vadásztöltényeket,
^ t l e í f l í a m íaAtaíégJ^éilá?® pSSl^
Eredeti-Éley-töítények ™ _
mgol (fehér) Schultze-poixal töltve - seréttel 1l - 12.ésl6-oskalcberüh'öz állandóan kapható.
M *
V a d á s z a t i , utazási és sp©rtkülönlegességek.
3Fenti c i é g ltil a m. kir. fBIdmivelés, ipar- és kereskedelmi mInisterium áUal 3853.^8*. a. Budapest 1S83. a cs. és kir. hadügyministerium által 36«6. Abt 7 SZ a és kir. honvédelmi ministerium álta; 8064/572/1ív S7 á 'BfofláÍ 8 1 márS b 16 r ""m'w?keieskedeiüinug7i mauítoriumMl , Budapest, 1897. április 2-án. '' '
Égi ^ ig Ö El
Szalonnát Fertőtlenítő szereket,
O É P O L A J A T , u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat- elsőrendű asvanyolajat stb.
u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.
Kocsikenöcsöt, Petroleumot
m Ű T R á e
H
A
M
E —«*
E
YáT.
L & a o z e p n á t ,
l ó f o e p é t ,
f ű m a g v a k a t , minden czélra é s e g y é b vetőmagot
Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok: gazdasági és erdei vetömagvakat, mely czélra mintázott ajánlatot kérek.
zsákokat, takaré= és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot és minden egyéb gazdasági czikket
K
1029
KÖZTELEK, 1897. JULIUS HO 9.
55, SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.
a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben. Olasz szaponáriát tiszta vastag gyökerekből őrölve.
BUDAPESTEN,
L I P Ó T , V . k e r . , A k a d é m i a - u t c z a 1©. sz. S ü r g ö s i y c z i m : „CERES" B u d a p e s t .
Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgrálok.
Van szerencsénk ajánlani ' Tatolt
tisztaságú
' " s s t Thomasfo$zfátlisztet szavatolt
15—20°/o citrátban oldható foszforsavtartalommal és 85—100% porfinomsággal. Felülmulbatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösön sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb fosasforsavtrágya tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes sznperroszfátokat. A citrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságot vállalunk, neteláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál
iimerschmidt gyógyszerész-féle
C.
PATKÁNY-KOLBÁSZ
95277 némei Mroi. siabadalom 76024 G. M. S. szabadalom általánosan legjobbnak elismert patkányirtószere a világnak. Embernek és háziállatoknak absolut ártalmatlan, minden rágcsáló állatra még a legA csehországi T t a a s m M Drágái H M eladási iMáiánar raérképYiselősége kisebb adagban is okvetlen halálthozó. a magyar korona orsz. területén
K A L M A E VILMOS,
BUDAPEST, VII., Erzsébet-körut 34. s
JW.n-tcllin alegfinomabb dohán ynemesitő trágya kizárólagos eladása.
93.235/98. szám.
Magy. kir. államvasutak.
Hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet a .szolnoki mühelytelepen előállítandó mozdonyszerelő-, eszterga,-, kazánkovács- és rézműves műhely, anyagszertár, faraktár, munkás-árnyékszékek, munkás-étterem, irodaépület, kapus-lakás, őrbódé, Intzé-féle víztorony, tüz;oltó szertár és csatornázás "létesítéséhez szükséges építési munkák végrehajtására. A tervek, a költségvetések, az egységárjegyzék, a szerződési tervezet, az ajánlati minta, a. pályázati feltételek, valamint a munkák végrehajtásához kötött föltételek, Budapesten, a magy. kir. államvasutak igazgatósága magasépitményi ügyosztályában (Xeréz-körut 56. sz., III. em., 14. sz.) és Aradon az üzletvezetőség pályaféntártási osztályában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ajánlatok legkésőbb 1898. évi julius hó 19-én déli 12 óráig nyújtandók be alulírott igazgatóság építési főosztályánál (VI., Teréz-körut 56. sz. II. em., 10. ajtó.) Az ajánlatokat 50 kros, az ajánlat mellékleteit ivenként 15 kros bélyeggel ellátva, lepecsételve és következő felirattal nyújtandók be: „Ajánlat a szolnoki műhelybővitési munkáira-" Csak az összes munkákra tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon, vagyis 1898. évi. julius hé 18-án déli 12 óráig 10,000, azaz tízezer o.'é. frt. bánatpénz teendő le a magy. kir. államvasutak főpénztáránál (Andrássy-ut 75. sz. földszint) akár készpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számittatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett Írásbeli ajánlatok szolgálhatnak a tárgyalás alapjául. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti vevönynyel adandók fel. Budapest, 1898. junius hóban, (Utánnyomás nem dijaztatik.) Az igazgatóság.
Kolbászok á 45 ir., 75 i r . és frt 1,50.
Ajánlja
..
iflT J | B „
MiNOEtwEMÍÍTejgazdasági
DuensingésBuchrucker
mérlegszerlcezetek. A szabadalmazott Fairbanks-mérlegek százados rendszerűek, tolósélyos fémmérőkarral bírnak s a hidra tett terhet minden ponton egyenlően mérlegelik. Tartósság, pontosság és könnyít kezelésüknél fogva ugy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert legkitűnőbb mérlegek.
Gazdasági-,
szekér*, marha-, zsákmérlegeinket
és
raktári
czélszerü és a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva különösen a gazdák, gazdaságok és uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tize des mérlegek árainál nem magasabbak, a hí telesités, csomagolás és loco vasútra való fel adás költségei már benfoglaltatnak. — Gazda sági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 14. czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál.
FA1EBANKS MÉRLEG és GÉPGYÁR részvény-társaság, e f g BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külső Váczi-ut 156.
JUH"
|
|
Alakult I85S. H
Magyarország legrégibb gazdasági gépgyára Mosonban.
„[ÍUNKARIA" es JjüSONI DRILL,,
legjobb sorvetö gépeit, sik és hullámos talajra. (17.500 drb eladva) ..Leszállított árak
eszxözöx.
& ^UJDAPEST * VII. ERZSÉBET-KŐRÚT 4 5 . (ROYAL SZÁLLODA.)
Linz a/D. Gazdasági egyesületek előny árban részesülnek.
KB
Aratógépre I897&Mezőhegyesen e l s ő tli.j állami nagy arany érem!
É
Kapható: gyógyszertárakban, drogéria és nagyobb vegyeskereskedésekben. Egyedüli jogosított gyárosok:
UjF SWlQr&vek"
féle répavető
mütrágyaszoróval U J I Sack-féle ekék, 2, 3, 4 vasú ekék, Laacke-féle hires szántóföld és kitűnő rétboronák. Ősziek foga solására Duplex boronák. Hengerek minden nagyságban. Gabonatisztító gépek. Mezöhegyesi első dijat nyert 0SB0RNE COLUMBIA marokpakó savsstőgépek. Kévekötő és fiikaszálógépek. Főraktár: V I . ker., V á e z i - k ö r u t 57/a szám.
1030
KÖZTELEK;
1898. JULIUS HO
9.
Kosárbetét cséplőgépek számára.
WEISER J. C. gazdasági gépgyára és vasöntödéje
BAJZÁTH IGNÁCZ s z a b a d a l m á t k é p e z ő uj találmány. Ezt a kosárbetétet 1898. április hó 24-én bizottság előtt kipróbálták olyan gabonával, a mely már három napig vizben ázott és mégis tisztán kidörzsölte a szalmából a szemet. A meghívott bizottság a legnagyobb megelégedését nyilvánította a tiszta munkáért. Ennek a kosárbetétnek még az a nagy előnye is meg van, hogy a gőzgép sokkal könnyebben hajtja a cséplőgépet, mivel a kosarat nem szükséges közvetlenül a dob felületéhez szorítani, mert ez a kosárbetét csak a kosár alsó részére van csavarokkal erősítve, a kosár egyharmad részét foglalja el, a hol a teljes kidörzsölést végzi. A kosárbetét éppen ugy van ellátva rovátkás sínekkel mint a dob és a kosár felső részében megterül a szalma, mert az meglehetősen a szükséghez képest nyitva van és. igy teljes menetben lehet a gépet járatni, mert nem szorul meg a dob és a kosár között a szalma; igy a rosták teljesen rázódnak és a szelelőket is a kellő gyorsasággal hajtja; ezeknél fogva a gép mindig tisztán dolgozik és sokkal kevesebb tüzelő anyag kell. Sokszor megtörtént, hogy a szalma kissé nyirkos, a kosár léczei kopottak és az erőltetett munka miatt naponkint 2—3 mázsa gabonát a kazalba hordanak, a mi óriási kárt okoz a gazdáknak.' A kosáribetétek, árai : 45 frt | 6 lóerejü géphez 40 , j 4 „ „
10 lóerejü géphez
b
a
j
z
a
t
h
i
g
n
35 frt 30 s
á
uradalmi főgépésznél S Z É K E L / Y H I U
c
r i i l G T-IZ I L N I Z S Á N , tudomására hozza a nagyérdemű gazdaközönségnek, hogy Rflagyanország legjobb s o r ^ e t ö g é p e
ZALA-ORiLL
,Planetjr."rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á11 frt.
nmBDrnmnn
(Biharmegye).
Jevitott szőlő-, burgonya és fafecskendezö
Jutányosán eladó egy S C H U T T L E W 0 R T H - f é l e
33.
Salesianergasse
Biehn János
BirtoK haszonbérlet,
6
vegyi gyárai „Budapest, Kispest és Mezötelega.
négy
lóerejü
lóhere-cséplő, á t volt
N
8 1.
Sürgönyezim: „ B á l i n t h 3/3. W i e n . "
AMERIKAI
e g y s z e r s m i n d d ö r z s ö l ő - g é p , mely ö s s z e s e n 9 napon
Bálinth Sándor, Wien,
a
Az Orsz. Magy. Gscd. Egyesület 1897. október hóban Kisbéren rendezett nemzetközi vetőgépversenyén a legelső díjjal, a aj á l l a m i a,r a n y é r e m m e l
z
(Peronospora készülék „VERM0REL"-féle rendszer) rézbádogból, kitűnő, tartós kivitelben, legmagasabb munkaképességért jótállással. Tartalma 18 liter, önsúly csak ca 6V2 kgr., ládával együtt kb. 972 kgr. Ára darabonként f e l s z e r e l v e k é t k ü l ö n böző s z ó r ó v a l 13 frt 75 kr. csomagolással együtt Bécsben. Szétküldés rövidség kedvéért u t á n v é t mellett.
5 5 . SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
E
G
R
használva.
O
G U S Z T Á V
PELLÉRD, B a r a n y a m e g y e .
3 mmmiimumiM
eo9i
TAKARMÁNYMESZET,
^lórán^ra^ fekvö^pusztapsok A° birtok terfedelme^gytagban 1285 hold, 600 hold szántóföld, 120 hold kitűnő, évenként kétlegelő, S hold szőlő,' 370 hold
Valódi aszfalt-fedéllemezeket, HiéhnoH, Carbolineumot. Vállal: Fedéllemez - befödéseFaczement - befödéseket. Mindennemű aszfaltozásokat. Nedves falak gyökeres szárazzátételét aszfalttal.
szavatolt 40—42% phosphorsav tartalommal, tiszta, ártalmas al» kotó részektől ment, arsenmentes, ajánlunk brünni raktárunkból a pénz előleges beküldése vagy utánvét mellett 50 kiló 7 frt, • 100 kiló 13 frt 50 kr. 5547
!f.vr.m«l,.Bfa, II alma. fele szilva. Bérbe adatik folyó évi okt. és a vid8ék kitűnő1 szép, sok és népes község tőszomszédságában. Levelek a ^tulajdonoshoz UMÖNS?2f
Kiiochenmehl-. Spodiúm-, Gelatine- und Leimfabik, Brechelshof, Prenss. Schlesien. Kérdezősködések
és megrendelések
HIRDETÉSEK 'Jíi
'Jíi
'Jfé r*" r«í jtfé ií*
L e g ú j a b b
közvetlenül
s z e r k e z e t ű
szabadalmazott terményrosta többszörösen első kitüntetést nyertek és min (fen gazdaságban a legjobbnak elösmerve. Leg-olosól>lt> á r a k . felülmúlja ugy munka, minősége, mint e g y s z e r i ! s z e r k e z e t é b e n . —y m | cs. és kir. szabad, m I _ különleges' terményrosta gyára
Az eddig l á t o t t a k a t • yr i r
Kalmar
Zsigmond,
Á r j e g y z é k ísig-yesi é s
bérnaesatire.
hozzánk
Intézendők.
felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, ÍÍHői-ut 25-űlK 8zám.
KÖZTELEK,
5 5 . SZÁM. 8-ik É V F O L Y A M .
1898. JULIÜS HO
•
1031
0.
Most jelent meg
Amerikai V » i mezőgazdaság.
y ^
MÁSODIK
irta:
KIADÁS.
52)tASSy XOLTAtf az O M G E . szerkesztő t i t k á r j a , a „ K ö z t e l e k " felelős s z e r k e s z t ő j e .
1 1 E r e d e t i f é n y k é p e k és V l a d á r E r n ő f e s t ő m ű v é s z r a j z a i u t á n f^
készült számos képpel.
Pl H
Solti ára 4 frt. OMGE. t a g o k n a k é s a „ K ö z t e l e k "
elöfizetöine
keflyezményBs ára 3 frt 50 h Megrendelhető
|| „ K ö z t e l e k " y
Sraepel
Mugó
Budapesten9
a
kiadóhivatalában
( B u d a p e s t , IX. Üllöi-ut 2 5 .
sz.)
gép- és rosta- ¥K& N W lemez-gyár, W Wm malomépitészei 5
V., Külső váczi-ut 46.
M a r s l i a l l , S o n s & C o . L m t d angolországi gépgyár vezérügynöksége Ajánl minőségű
utolérhetetlen
szerkezetű
és í
M a n e h a 11 f é l e g ő z m o z g o n y o k o t f a - , s z é D I M I öliail és szalmafütésre M a n o h a 11 maioliail-
féle
gabona cséplőgépeket s z a b a d a l m a z o t t kettős törekrostávat
M Q u n l i n 1 L féle k o m b i n á l t g a b o n a - é s lólílíll M l t t l l here-cséplőgopáketkétcséplő dobbal M a ti c Vi 9 1 1 f é l e gabonacséplő gépeket 111(11 ö l i a i l - k o m b i n á l v a szabadalmazott kukoriczamurzsoló készülékkel.
MARSHALL-féle kombinált
és lóherecséplőgép két dobbal.
Á r j e g y z é k és r é s z letes l e i r á s i n g y e n és bérmentve. 5159/a
§ |
KŐZTELEK,
1898.
JULIUS HÖ
9
PAliraQPH b J I Mm
Jlw
H
1
m
w
H
1y
U
1i
T I Ú
1H
W
m
im
5 5 S Z Á M 8-1K É V F O L Y A M .
yártelep: KŐBÁNYA. Városi Giroda: Muzeum-körut 35.
Gazdasági ipartelepebet berendező gyári részvénytársaság F Ő O S Z T Á L Y O K :
AJ Szeszgyárak, B) Sörfőzdék, C) Malátagyárak, D) Keményítőgyárak.
Bérbeadási hirdetmény.
í P O N T Í I C földbirtokosok, gazdák és 1 | U H I U ^ raktárvállalatok sth.-nek. j V Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert
I
ponyva-üöicsönző intézetem
g | 1 g k 1 g k
ajánl igen csekély kölcsönw m _a_ dij mellett 96 • Arfr. és t > ( ) 1 1 V V I 1 M M I . • mtr. nagyságú telitett J • W) kazalok, vasúti waggonok és más mezei termékek betakarására, továbbá 12D mtr. nagyságii behordáshoz alkalmas szekérponyvákat, miáltal saját ponyvának beszerzése megtakarittatik. Úgyszintén zsákok is kölcsönöztetnekigen olcsó árak és előnyös feltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt kátrányos és
j. • | H f
t e l i t e f p o n y v á k , é?™ö nt kr" e tótáSbá n uj v és k has 1 z°náít z s á k o k minden nemben, gabona, faszén, liszt és korpás zsákok stb. §Mt U i n d e n 5 0 % - k a l o l c s ó b b m i n t b á r h o l . "BOS Ócska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron meg- j vételik, .. ... , t: . x ...... .,„. . , 5162 ]
V a s m e g y © Sárvári járásában a P o z s o n y - S z o m b a t h e l y i h, é. vasút vonalán f e k v ő A l s ő - S z e l e s t e i u r a d a l o m m i n t e g y
4000 m. holdnyi területe,
\ j
m e l y b ő l 3400 m. h o l d szántó,
• \ 1 ) j
1898-iki 1
Arany
V.,
J á n o s - a t c z a
13.
^
~f ^ i m ^jp
*'"'*' ®>
v
r
október
e
b
é
r
hó
b
15-ikétőI
e
a
d
a
t
i
k
.
Grözekék n
í
t
e
z
a
i
l
o
k
ö
m
o
t
i
v
o
k
,
gőzcséplőgépek hajtására a f ő h e r c z e g t f v a s m ü v e l i b ö l . A gépek vásárlásánál, mezőgazdasági ..szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások
Erzherzogliche Cameral - Direction
Önműködő egér- és pathány-fogók '
é
Bővebb felvilágosítások n y e r h e t ő k K i s G y u l a földbirtok o s hitbizományi gondnok urnái K e m é n y - E g e r s z e g e n , u. p. H e g y f a l u (Vasmegyében).
1NACEL ADOLF, BUDAPEST,] 1
2
WT" BErsTO-Eít s z a b a d a l m a nap alatt i° t á l | ás mellett, teljesen kipusztítja a
in T e s c h e n in S c h l e s i e n ,
czimen.
4091
néhány
M«a««o«m«a«««aa0ea9««««a«««a«««»««*««0*«««a9«a«
ü
| Magyar tőzeg- és mütrágya-ipar részv.-társ. ]
E z e r mej: ea
% ajánlja , losonczi gyárából, kitűnő minőségű
íf a e c á l !
t r á g y á i t
« feltárt
faecáliák,
g E g é r f o g ó k drbjat 1 f r t 8 0 k r C p a t k á n y f o g é t d r b j a 1 3 f r t .
Egyszeri kiadás. K
A
R
L
B
E
N
D
|
R
J . ,
W
i
e
n
I?|
faecál-superphosphát,
tözegphosphorsav stb. stb.
J p | ttS) ^ e w b j r
1
v ^ ü w .
i
R é s z l e t e s árjegyzékkel é s felvilágosítással k é s z s é g g e l
g Állandó védelem.
E
4-
^aJEJ^V
tfíBT
az igazgatóság
\
'
" •
•
marokrakó
aratógépeit,
önműködő és változtatható lerakó villákkal, továbbá rJ U - A . . . f e i ."! . . . / jobboldali vágással, 5 láb metszési szélességben, ujitott eleváÉ L O a r a i o g e p e i l , t o r r a l b i r m í I y gabona hoSsziisásra, görgő hengeres csapágyakkal, igen szilárd, liönnjü és tartós kivitelben előnyös * rak és feltételek mellett. Ajánlja, továbbá mindennemű m e z ő g a z d a s á g i g é p e i t é s e s z k ö z e i t . Árjegyzék ingyen és bérmentve. Á r j e g y z é k i n g y e n és b é r m e n t v e .
H
1
^m^MB^Mw^^^^mm \ y ' ' .1 i
„.
Ajánlja M a s s e y - H a r r i s elsőrangú aratógyáráhak legújabb rendszerű
M m „ I m p e r i á l " .'v•••••l a ^^BMtvSi.'JCt/Síí-i•*
3138
1 Budapest, YL, Andrássy-űt 30. szára, II. emelet 8. ajtó. í
F E H É R M I K L Ó S gépgyára Jfc^ÉfiV
szolgál
KŐZTELEK 18981 JULIUS HÖ «
55. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
KIS HIRDETESEK, Ctealt o l y l c Y c l , - i u - e v f t l a s / o l . i n i t l m e l y e l i U e l v n l n s / m s z ü k s é g e s l e r é l b é l y e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t
BETÖLTENDÖ ÁLLÁS. Segédtiszt,
foki mlfes ig-éd'tiszt
Balaton-Szent-Györgyi uradalom országos törzskönyvezett, többszörösen díjazott ma-' gyar gulyájából 23 darab számfeletti. •
iy pályázók jönnek te ik m-jg-bizhatóságuka
negyedfii tiszö aELADÓ nagyteleki
Írnoki, szti vagy kisebb ispáni állást ke:
Hffir e l a d ó .
-"'6060,
S z á m t a r t ó i hivatal,
gazdaságban a hagyaték felosztása folytán
Balaton-Szent-György.
sierinó - prácaus kereszte7
Eelvitágositásokat ad
VEGYESEK.
A lajosházi SaU^bél/jfésro, fel!
gőzekeTkészleUutányosUárbSi eladóvá tétetik. Bayettb/felvi-
"biAható1^
t a k a r ó
kölcsön-ponyvák
ltendelkezó'tiszti
Segédtiszti betöltésire kerestetik oly .•ml. r. a ki )t«/..l»«4(!br.:i
Ttrt^Utóí'ie Gazdatiszti
kohnÍstein zsák- és prajíagjiri ra.ktárában
Fö Id ni üvesiskoíát
4 darab
ÁLLATÖL
eladó, esetleg kölcsönöztetnek.
Istálómcster.
részvény Megvételre
fízim a kiadóhimtalban. Birtok^bérbeadás^
küldenek.
Mauthner Ödön
csász. és kir. udvari szállité
magkereskedése BUDAPESTEN
ajánl:
tarlórépamagot,
>19 drb, 2 és 3 "éves kos
biborherés
204
muharmagot
„' 3 és 4 év. anyajuh
továbbá mustármagot, db. 4 éves .irlandi fekete , kancza, 168 cm. magas, I paprikakölest stb, belovagolva, ára 600 frt. db. 4 éves -átigol telivér vásárol pej, herélt, 164 cm: magas, belovagolva, ára legmagasabb árakon: 600 frt. db. irlandi sárga herélt, szöszös b ü k k ö n y t , 161 "cm. magas, tanítás alatt, ára 450 frt. őszi bükkönyt, L pár sötétjféj hámos, 159 ő s z i b o r s ó t , >és" cöi, magas, égyik 5, a másik. 8 éves, ára nyári repezét. 100 t'rl. :' --/ 1 pár erős, szelid pohny,' mustármagot, égyikl !szürke, másik pej, 156 és 157 cm.; magas, , 1 .8 ' évesek,, ára "300: frt. Szt. Iván rozsot, 1 "pár hámös .pöniiykancza, ; csomós ebirt: , egyik sárga; másik pej, 152 és íSö.'cm... magas,; b i b o r h e r é t , 5 évesek, ára 350 li't. Ezen.jDonnyk nyugódt'hátá- b a l t a c z i m e t stb. soknak is használhatók gyermekek és nők részére. Minták beküldése alkalEzenkívül eladó keveset használt jó karban lévő T „Kölber"-félé 7 személyre való társaskocsi, ára HALDEIC 4C0 frt, 1. félfedelü„yictoria" kocsi, magkereskedése ára 250 frt. . 1 hajtókocsi, ára 3Ö0'frt. Budapest, Károly-körut 9. 1 uj angol két.'ker,ekü,. álvásárol lítható, Thörn-féle, áira 300 frt. '1 nyári repezét, 1 tekeasztal teljes felszere' léssel ' Hideg és melegházi növények, u. m.: Phönix, Fixus, Agara, Yucca stb. . Felvilágosítást ad a g a z szt.-Iván rozsét, d a s á g i szá,mtartóság P t a N.-Telek, u. posta.
mustár magot,
növendék ökör és üsző borjakat megyeidre ajánlanak KLEIN É S SPITZER
ÁLLÁST KERESŐK.
Repcze,árpaésbuza aratásra
csomós e b i r t ,
bibor heremagot,
Kls-Czelli taMt. ^
Ispán,
rpörleszt. kölcsön Vészen átment Helyettesítés.
''
jártas. °..f"éo89
havonta
EíPéi .-s
gazdatt Is'a'leg^B^b^^ltv^okkal Mükertész, (botanikus iskolát végzett) ki a kertészetnek -.minden ágában jártas s nagy urasigtói ú -6 évi kiMjníj bizonyítványokkal
IZtaSig inő járI s Mlóan jí likőrrel: évekig vátnye.ivé^blrja! "állásí' óba'ki M06 Mvataft Ispáni kH
SéSzSSS'rá I Őzim " kiadóhivatalban. 6071
*
földbirtokokra.
""ti.
'ágábany tök. családos egyén kiadóliivatalbai 1. 6088
törlesztetik.\
myoli-
Kornstein testvérei Pa.-PATA (N.-Szi A tarna-mérai
I n g a t l a n - és J e i s M c g Forgalmi-Inti:? et, Budapest, Vaczi-lfWit S'J.
1034
KÖZTELEK, 1898." JULIUS HO 9.
Gözekéket,
55. SZÁM. 8-ik É V F O L Y A M :
Legujabb szabadalmazott EGYETEMES SORVETŐGÉP
„ T R I U M P H III."
G ő z - u t i h e n g e r e k e t
Merítő kerekek nélkül! — Merítő kanalak nélkül! — Váltókerekek nélkül! Hegy és lapályra.
és
Gőz-utimozdonyokat
Minden gabona- és magnemühöz, yalamillt minden magmennyiséghez egy és ugyanazon vetőkészülékkel alkalmas. Csekély önsúly, a gép legjobb kivitéle mellett. Futókerekei 1280 mm. magasak. Eddig már 5000 dvb. üzemben.
a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít
John Fo wler & Co.
Budapest Kelenföld. • "SSi™?*"1
Telefon 92-50.
IL MMI Xí UKO HN MÁi NH DU iOP Rn ,
hol is épített u j telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn. Budapestről
a keleti (központi) pályaudvarról és a déli vasúton ról könnyen elérhető.
r
Budá-
a Friedlaender
aépgyár
magyarországi főraktára
B U D A P E S T , VIII., K ü l s ő K e r e p e s i - u t I. a központi pályaudvarral szemben, ÁHJBGVZÉK INGYEH É S BÉRMENTVE.
MALOMberendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint
gépöntvényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:
Wörner J. és Társa Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.
SAHTGERHAUSE1VI GÉPGYÁR! Magyarországi gyártelepe Budapest, Külső váczi-ut 1443.1 Első é s egyedüli m a g y a r s p e c i a l g é p g y á r , G Y Á R T M Á N Y O K :
az összes
Mezőgazdasági czélokra mint h a j t ó e r ő kiváló gyártmánya a \
számte szüt
! Czukorgyárak, Sörgyárak, \ rali és Szeszgyárak ; Szaktekintély •
>(offmeistep-gőzmotor |
Malátagyá-
legolcsóbb é s legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit m i n d e n gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és m i n d e n és átalakitása. egyéb gazdasági gép h a j t á s á r a a legalmezőgazdasági szeszgyárak és kalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és m i n d e n egyéb hulladékkal. — czukorgyárak terén. Minden nagyságban, ^ lóerőtől kezdve b .®r.ende.z®se h o s s z a b b lejáratú egész 30 lóerőig gyártjuk. ' törlesztéses kölcsön mellett. teljes
berendezése
í Szeszgyárak \ Minden
szakbavágó
felvilágosítással, tervekkel, szolgálunk.
költségvetéssel
.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
készségesen
