Vm. évfolyam. Budapest, 1898 évi márczius hó (672.) szám' KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

Budapest, 1898 évi márczius hó 16.

V m . évfolyam.

22. (672.) szám'

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A« országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Eg6flí évre 10 frt, félévre 5 írt, negyedévre 2 írt 50 kr.

AZ OMGE KÖZLEMÉNYEI. Pátyázat. A „Köztelek" szerkesztősége

100 korona pályadijat tiiz ki

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e k ) , Ű l l » i - * t SS. s z á n . Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

Megjeleiii miden szerdái és szombaton.

kívül az esetleg többi alkalmasakat is közöljük és a szokásos tiszteletdíjban A czikk szövegéhez szükséges ábrák teljes rajzban (fekete tus, vagy jó fekete ténta), esetleg világos, érthető vázlatokban melléklendők. Budapest, 1898. márczius hó 10-én.

a parasztgazdaságok számára legmegfelelőbb trágyatelep és trágyakezelés czimü közleményre. A pályamunkának ki kell terjeszMeghívd kedni a trágyatelep építésénél figyelembe az Országos M agyar Gazdasági Egyesüveendő körülményekre,nemkülönben, hogy let gyümölcstermelési és kertészeti bizottsáminő kezelésben részesítendő a telepen gának' 1898. évi márez. hó 19-én azaz szombaton a trágya azon időtől kezdve, midőn a ét. u. :4 órakor a .Köztelken tartandó ülésére. telepre kerül, egész addig, míg az a Tárgyak : szántóföldre kibordatik, mindig a kis1: Javaslat az amerikai gyümölespaizstetü gazdák viszonyaira való tekintettel. behurczolása ellen való óvintézkedések tárA közlemény

a

„Köztelek"

alakja

szerint legalább hat, legfeljebb nyolez hasábra (520—680 sor) terjedhet. A pályamüvek beküldésének határ-

ideje április 30-ika.

A pályamüvek nyomdai szedésre készen (a papir egyik oldalára irva) jól olvashatóan irva, névaláírás nélkül, jeligével ellátva és a szerző nevét, foglalkozását és lakását tartalmazó jeligés levélke kíséretében a „Köztelek* szerkesztőségéhez (Budapest, Köztelek) a fentjelzett határidőig beküldendők. A pályamüvek megbirálására a szerkesztőség elméleti és gyakorlati szakembereket kér fel. A pályadijat nyert munka a szerkesztőség tulajdona és szerzőjének a 100 koronát rögtön kiutalványozzuk, fentartván azonban azt, hogy a müvet külön lenyomatban is terjeszthessük. A pályadíjjal kitüntetett munkán

gyában. 2. A magyar gyümölcsipar fejlesztése. 3. Deák Gyula mérnök kérvénye „Gyümölcsáttörő és sajtó" czimü géptalálmánya érdekében. Gróf Teleki . Géza, s. k. bizottsági elnök.

Felhívás. Egy külföldi Czég konczentrált trágyaanyagokkal impregnált tőzeget bocsátott 2 mm. mennyiségben egyesületünk rendelkezésére, kísérletek megejtése végett. Ezen műtrágya a gyár állítása szerint különösen oly tápanyagszegény hegyoldalak trágyázására alkalmas, ahová a trágyának felvitele igen nagy nehézségekbe ütközik. Különösen ajánlja tápszegény szőlőhegytalajok javítására. Amennyiben tagjaink ezen műtrágyával kísérleteket óhajtanak tenni, készséggel bocsátjuk az illetők rendelkezésére 5 kgros

csomagonkint, csupán a szállítási és csomagolási költség megtérítése mellett, ama kötelezettséggel, miszerint az eredmény^ röl annak idején jelentést fognak tenni. A megrendelések az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" igazgatóságához Igazgató. intézendök. .

Tavaszi állatvásárok sorrendje. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által a f. év tavaszán rendezendő állatvásárok a következő sorrendben fognak megtartatni: A díjazással egybekötött XV. tenyészállatvásár márczius hó 25., 26. és 27-én a Tattersall istállóiban, bejelentési határidő márczius hó 12. IX. tavaszi luxuslóvásár (a Lótenyésztés emelésére alakult Tattersall r.-társasággál karöltve rendezve) márczius hó 29, 30 és 31-én a Tattersall istállóiban, bejelentési határidő márczius hó 25. I-ső díjazással és próbavágásokkal egybekötött hizott állatvásár a székesfővárosi marha vásártér istállóiban ápril.hó 2, ,3 és'4-ik napjain, bejelentési határidő márczius hó 15. X. tavaszi luxuslóvásár május hó 15,[16 és 17. napjain a Táttérsall istállóiban. V. dijlovaglási és dijugratási verseny, május hó 25-én a Tattersall versenypályáján. Bejelentési ivek a vásárokra az OMGE. titkári hivatalánál (Budapest, Köztelek) kaphatók. A yásárokon résztyenni szándékozó tenyésztőket kérjük, hogy bejelentéseiket idejekorán szíveskedjenek az OMGE, titkárságához beküldeni.

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. szám Váczi-körut sarok. Több évi tapasztalat után bebizonyult, hogy a legtökéletesebb és tartósságánál fogva a legolcsóbb és legtökéletesebb permetezőgép a Vermorel-féle

ADRIÁM PLATT & Co. NEW-YORKI világhírű g é p g y á r o s o k :

kizárólagos

„ E C L A I

képviselősége

Fűkaszáló, M a p o k r a k ó arató és Kévekötő aratógépeire.

Kitűnő magyar bizonyítványok. §0tT

R"

peronospora permetező, mely eddig minden versenynél az első dijat nyerte el. Kizárólagos magyarországi képviselet. BMU Ár 20 torint csomagolással. • • Aussigi l a „ R é z g - á l l e z " 25 V2 írt métermázsánként, . „ I S a f f í a l i á n c s " 42" kr. mé.termázsája

Késések elkerülése végett kérjük a megr?endeléseket már most előj egyeztetni. Tfcffl Mai M á m n a k 16 oldal. -

;

: ^

'

;

408

KÖZTELEK, 1898. MARCZIUS HO 16.

22. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

vélte abban korlátozandónak, hogy a koczká- gazdaságilag indokolt és megengedhető-e, hogy zatok esélyeit esetleg önmaguk viseljék, ami a, súlyos helyzetben levő mezőgazdaságunknak Miklós ,Ödön előadása. főleg a többfelé fekvő- birtokoknál gyakran for- ujabb Jiüelfqtrái életbeléptetése és megteremdul 'elő, de azért sem-, mert a biztosítás foga- '. tése által igyekezzünk segítségére lenni? II. nató,sitását és mikéntjét főleg az értékmegállaÓvakodnunk kell bizonvara mindazon ; utópiáktól, melyek a hitel kérdésének némely . • A. , Warránts Agricoles" .czimtí-fzöszerinti pítóé é s kár esetén a biztos kifizetés szempontjából, hivatalos közbelépésnek kolleng theoretikusait annyira és oly sokszor elrafordításban. IfÖzölt "Meline-féle francza* tórvéjiyjavaslat, piint látjuk, kiváltképpen. a gazdasági megelőznie és megallapitama. ez pedig kerü- gadják ! terményzáloghiteí kérdésével foglalkozik, és lendő, az ügylet egyszerű lebonyohtasaia es Mindnyájan tudjuk azt, hogy maqa a hitel ezért ismertettem azt, ily részletesen.,- Olyan főleg arra tekintettél, hogy az értékbecslés is 1 még nem az a bűvös eszköz, mely tőkéket teországban*, mint Francziaország, hol. a. gazda-/ a birtokos szabadságára Bizatik. remthet, de. egyik feltétele, hagy a takaréDe nem tartotta a bizottság a kötesági élet a kereskedelmi Warrants-ok eleven kosság általa tokét gyűjthessen, -hogy az fogalmát ismeri és eléggé is használja, köny- • lező biztosítás - elvét kimondhatónak sem, — áltála mozgósítható és a legégetőbb sziikhogy. . ség helyére .terelhető olcsó tőke-erő hatása nyed formában\éli e javaslat á kérdést megoldj, mert arra a meggyőződésre jutott, ez az intézkedés, — az államilag kötelező fokoztassék és azoknak jusson ezen erőforráshatónak, annál is inkább, mert a franczia bírói a . kötelező, állami eljárási szabályzatok lehetővé .- teszik az alsó- biztosításra, v e z e t n e , — ból legközvetetlenobi) utón, kik. gazdasági érbiztosítást pedig csak egy igen részletes és tékesítésben átváltoztatás és forgatásban, annak foku bíróságok körében, a *référés" birak ingondosan előkészített külön törv-ény által lehet tézménye által a leggyorsabb ügyvitelt, ami a legnagyobb hasznát vehetik! és szabad életbe léptetni, — és ilyen nagy dolog természeténél fogva a leglényegesebb Sehol sem fontosabb tehát, — de nem elvet nem lehet mellékes intézkedés által követelmény. is nehezebb — a kellő hitelszervezetnek kiépítésé,;' állandó gondozása és sértetlen' épség-/ . E törvényjavaslatnak bírálatába termé- incidentaliter a gazdasági életbe vezetni. Ez által csak összekuszáltatnának az ben tartása, mint éppen a mezőgazdaság köszetszerűleg nem bocsátkozom, mert hiszen.az anélkül is komplikált gazdasági -ténykedések, rében felmerülő hitelé! idegen törvényhozási alkotásokat, csak mint ísmeretfejlesztő anyagot tekintem és fő- — érdekösszeütközések ;éá törvény.' előtt nem Nehéz, mert a közgazdasági élet nemczélom ezen anyágiiak ismertetésén .kívül érvényesíthető követelések — hosszadalmas pecsak nálunk, hanem áz egész világon, a tokeaz, hogy hazám viszonyai szempontjából bírál- res eljárások támadnának, melyek haszon nél-. ; feleslegek .gyűjtésénél, avagy a .földmivelési jam a kérdés természetét és utaljak leg- kül emésztenék a gazdának anélkül is minden erők fentartásánál az elmúlt félszázad alatt a irányban kímélendő erejét. jobb meggyőződésem és ismereteim alapján a mezőgazdaságra .nem volt kellő tekintettel. gyakorlatban nálunk megvalősithaló és megA kötelező biztosítás elvét tehát kiküszöAzon nagy gazdasági ós politikai átalavalósítandó közintézke'dósek megtételére. Mielőtt bölte a bizottság a javaslatból és a kölcsönt- kulásokban, melyek a nemzeti közélet mezején azonban elhagynám a „ Warrants-agricoles" adókra bizta, hogy a biztosítás kérdését e félszázad alatt észlelhetők voltak, legtöbbet c?imü törvényjavaslatot, szükségesnek tartom érdekeik szerint kölcsönösen döntsék el. Helyt a mezőgazdaság veszített erejéből' - és felfriskiemelni, hogy a törvényjavaslat szerint, a foghat az ilyen biztosítás iránti intézkedés sülésére, erejének pótlására ujabb. /forrásokra zálog e&akis a learatott, illetve a földtől elazon hitelintézetek és gazdasági hitelszövetvan szüksége. Kívülről jövő és jótékonyan ható választott terményekre terjesztetik ki és pedig kezetek alapszabályaiban, melyek a földmivelési • erőt kell hozza vezetnünk, hogy alkalmassá ha ezek az illető saját termelési és-saját, il- vvárrantokra clSŐ:sorban hitelezni fognak. tehessük a hasznot hajtó, erélyt gyűjtő és a letve az általa, vezetett gazdaság területén hetakarékossági hajlamot is kielégítő munkásLényegesebb és figyelemre méltó része még lyez.vék el. • ' • " -- e javaslatnak a 14-ik szakasz íntézkéeéSe, . ságra. • • • mely szerint a rögtön Ítélkezési joggal felruháMi tisztelt uraim, miután tőke-szegény A jelzálogképpen lekötött földbirtokkal zott bíró döntése sürgős esetekben azonnal ország vagyunk és emellett csakis saját nemzeti szemben érvényben levő törvényintézkedések kikérhető, Ezt 9., kérdés körül felmerülhető erőink táplálják közgazdaságunkat, mert gyarmaszerint is a föld-álladékát képezik, améglábon ügyek gyors lebonyolításának érdekében tar- tok hiányában a nálunk fejletlenebbek ö'serejéből leyő termények és ezen jogelvet, — bár a kamarai bizottságban ez iránt hangok emel- totta a bizottság kívánatosnak, hogy ne a ren- nem táplálkozhatunk mi," ha azt tap'aáztátjuk, hogy kedtek,— nem vélte a többség éríntendőnék, des és hosszas törvénykezés útjára tereltesse- az egész szervezet meg van támadva, annak nek a vitás esetek eldöntései.' kigyógyitásáí érdekében csak szerves intézkeavagy megváltoztatandónak. déseket javasolhatunk! Nem terjeszti ki továbbá a javaslat a zálogot a gazdaságban levő állalokra, mert Mezőgazdasági hitelügyünkne,k szerves A fentebbiekben előadtam röviden mind- rendezése tehát és ezáltal ujabb hitelforráezeknek, bár magas értékeket képviselnek, koczkázata nagy és a jelenlegi gazdasági szér- azt, mit á térményzáloghitelről a külföldi álla- soknak megnyitása, mezőgazdaságunk fentarmok törvényhozási intézkedései'körébéri meg- tása érdekéből elkerülhetlenül szükséges! vezet szerint' — védtelen. A termény zálog-hitel is < e közsziiksógA törvényjavaslat 2-ik szakasza is figyel- ismernem alkalmam volt. Hazánkban az otthon-zálog fogalma és a 1 étnek egyik alkateieme, de. szeryezeltensémet érdemel, amennyiben ez a bérlőkkel szemben a földtulajdonosnak a mai helyzetnél elő- zálogezimen való. birlalás, ugy magánjogi fel- gűnkben arra . kell, tekintenünk,; hogy az alkotófogásunk, mint különböző " törvényeinknek ideelemek életbeléptetésének és müködhetésének nyösebbet teremt. Eddig ugyanis, mi sem gátolta a bérlőt vágó intézkedései által kellő distinkeziót nyért i mi az előféltétéle. • és a nélkül, hogy a >ne sutor ultra crepidam" . Bár elvi ellensége vagyok a tömeges törnormális helyzetet feltételezve, . abban, hogy vénygyártásnak, főleg nem az ország közszűkterményét teljesen szabadon ne értékesítse. vádjával illettetném, megemlítem, hogy az 13,75. évi 37-ik törvényezikk '305—306. stb. ségletéböl fakadó törvények, életbeléptetéseriek A javaslat szerint azonban kötelezve van a szakaszai, továbbá az 18,81. év 14-ik törvényés méginkább a külföldi utánzatoknak, még is bérlő arra, ha a törvényjavaslat természetéből ezikk 19—21-ik szakaszai, az 1881-ik évi 41-ik azon meggyőződésemnek kell kifejezést adnom, folyó előnyöket kiakárja használni, hogy a warrantirozás-ról a földtulajdonost értesítse. törvényezikk 15-ík stb. szakaszai, nemkülönben hogy törvényhozásunknak mielőbb nagy muEzen 2-ik szakasz intézkedése tehát számol a ugyancsak az 188l-ik év. 60-ík törvényezikk lasztást kell pótolnia1 és' egy szerves sorozatát 113—115. stb. szakaszai szólnák a. zálögezimen kell a- leglényegesebb mezőgazdasági • törvéföldtulajdonos érdekeivel is és öregbiti annak való birlalás, a jelképi zálogbaadás a kézizá- nyeknek megalkotnia és él'etbeléptetnie;;- mezőa' bérlővel szemben eddig létézett előjogait; gazdasági törvényeinket ki kell egészítenie mert a míg egyrészt ennek hozzájárulásától log hatálya, stb., stb. fogalmakról. sürgős és elsőbbrangu feladatok megoldhatáteszi függővé a warrant utján való elzálogosára a kellő sorrendben eszközt kell teremtenie! sítást, addig másrészt még a warrantirozás esetén is jogot és módot ád a tulajdonosMiután külső ős anyagi erőkét az általam Nézzük most már ezen ismertetések után, nak,:-bérleti érdekei megóvására a bérlő ter- ,hogy mi lenne a teendő hazánkbán. - említett oknál fogva nem . vezethetünk , mezöményeinek igénybevétele, által. A terményzáloghitel különleges ' kérdésé- ; gazdaságunk tespedő •- 'testéb.^,-, , addig is mig A-javaslat 3-ik szakaszában kiemelendő nek tanulmányozása éppen ugy,, mint hazai más államoknak reánk kedvezőtlenül ható jnazon" felfogás,, hogy a warrantálandó termény ' mezőgazdasági állapotainknak ismerése engem i tézkédéseit .-ujabb; tárgyalásainMnál' > enyhítenünk sikerülhet, legszorgosabb kötelességünk,': ^rWkeftek leoíeteéo "és'' hiteles alakú, becslése nem arról győztek meg tisztelt szaktársaim, hogy •kívántatik rnegn nehogy az eljárás, nehézkes hazánkban, hol; a mezőgazdaság nagy alap- hogy a . tisztán, .saját rendelkezéseink szeintézhető . ügyeinknél,, ^lapjától, fogés költséges legyen,, hanem . a. büntetőtörvény- bajokban szenved,, üdvösét/ és gyakorlatilag* rint bajok orvoslásához anélkül,? könyv intézkedései vetetnek szigorú alkalma- helyeset csak akkor alkothatunk, ha. kiépítjük junk hozzá a zásba, netaláni háíríís'bevallás esetén. és megalkotjuk azon teljés -szervezetet, mely hogy közgazdaságunk egész? óietköróben a legcsekélyebb ra/kodtatast ídqznenk is ek> avagy A törvényjavaslat , 4-ik szakaszán tett a ugy a közkormányzati, mint" társadalmi intéza kellő összhangot a nemzet közgazdasági téfr.anczia "kamara bizottsága /legnagyobb elvi ményeink körében oly régen. már. megoldásra változtatást. Mig ugyanis k kormányjavaslat azt ;vár és ezen nagy alapvető, munkásságtól nem nyezői között Csak megzavarni-: is törekednénk.!' kívánta, * hogy a warrantálandó | termények tüz tereljük el a figyelmet, partiális intézkedéBelerőink egybegyűjtésére nem tudgk ha-; |llén'kötélézőleg biztosíttassanak,' addig a bi- sek által. tékonyabb tényezőt, mezőgazdasági alapbajaink-; 'jöitsíjg--AK-biztoeMs köteleelvét, nem tartotta , Mielőtt reátérnék az általam, ' szükséges- nak, ellensúlyozására ..nem ismerek„közyetetle-f nem kimondandónak, sem kirnortdhatónák. nek vélt feladatok* vázolására' és megoldásuk hebbűl ható intézményt, a löké-szegény mező-' felvetem még gazdaság, igényeinek kiÉSgííéáéré* nem javasolNem tartotta pedig kimondaiidónak azért, -módozatainak ismertetésére, hatok olcsóbb erőforrásnyilást, mint a mezőazon kérdést, vajjón helyes-e, kivánatos-e közmert az egyes birtokosok szabadságát nem

A termény záloghitelről.

á l szám. 8-ik É v f o l y a m , gazdasági hitelszövetkezeteknek külön specziális törvény utján való .életrekeltését. , En . tisztelt szakosztály mái" évekkel ezelőtt azon álláspontot foglaltam el, hogy hazánkban sürgősen nem egy általános hitelszövetkezett törvényre van szükség, mely talán a modernj világnézetek és külföldi törvényes intézkedésekből átszűrt leghelyesebb élvek f o g - ' Ja latj a, hanem legszükségesebb egy specziális mezőgazdasági hitelszövetkezetek alakithatásának törvényes biztositéka, mert hiszen a heterogén foglalkozású elemeket egy kalap alá vonni helytelen gazdasági politika és csak a homogén elemek alkothatnak élptrevaló, az összefüggő egyöntetű, a helyi viszonyoknak megfelelő társulást. és. tarthatnak egy egészséges hitelszerkezetet fenn;

KÖZTELEK. 1898. MÁRCZIUS HO 16. elevátor hálózatnak kiépítése, és szervezése által. Pár nap múlva 18 éve már annak, hogy e kérdésről az Országos, Magyar Gazdasági Egyesületben 'először szpltam ! ' Nézeteimet e tárgyról akkor egybefoglaltam égy kis' füzetbéri, mely közkézeri is forog és amely akkor Kodolányi Antal t. barátom szívességéből látott ezen alakjában napvilágot ! Az elmúlt 18 évnek sikertelensége e téren nem riaszt vissza attól,.hogy ismételten ne utalják e kérdés nagy jeléritőségére és ki ne emeljém, miszerint a gabona-elevátoroknak intézménye egy uj és sikeres tényezővel gya. rapitaná közgazdaságunkat, mert ezen elevátorok, ha rendszerbe foglalvák, nem holt raktárak és a közraktári intézménynek nem tétlen eszközei csupán, hanem a gabonaforgalomközvetitésnek, teljesen uj tényezői, melyek a szállítmányozási intézeteink funkczióit egészítik ki, ezek kezelésénél működvén, olcsóbbá és ig.y a gazdaság javára megtakaríthatóvá tesznek ma fennálló sok oly költséget, melyeknek részletezésével most a t. • szakosztályt1 nem untatom, de a melyek a 18 év előtt az említett füzetben összesített tételek értékének nagyjában ma is még megfelelnek.

409 kentetnék, sőt, rövid idő alatt meg is szűnnék, ha az elevátorok rendszeresén működnének, mert ezek magukba szivnák a vidék terményeit, és mechanikai gyors müködésüki, nemkülönben megbízható kezelésük által és pedig az árunak nemcsak mennyisége, de minősége szempontjából is, rendkívüli szolgálatokat tenné a vasúti üzletvitelnek. E mellett lehetővé tétetnék a gabönanemüéknek általánosságban halmozott állapotban zsákőkok nélküli „á la rinfusa"' szállítása, a mi szerintem a vasúti kezelés'és szállítási dij csökkenthetését' vonná maga után, és az országos vidékenkénti gabona-osztályozásnak vetné meg, alapját!••'-.Megszüntetné ez az intézmény az individuális gabönákezelést és áz egyes typusok és minőségek szerint osztályozott árunak olcsóbb gyorsabb kezelését tenné lehetővé ! De ezen elevátorok a terményhitelnek válnának legfőbb, tényezőjévé, mert a mennyiség és minőség szerinti szavatolás és az egész szerves országos intézményriek egyöntetű. kezelése, a kényszérgabna eladásokat megszüntetné és lehetővé tenné a konjunktúrák kihasználását és az okszerűén igénybe vehető hitelezést. Az itt csak röviden érintett és mint emlitém kizárólag csakis a szállítási intézeteinkkel kapcsolatos országos elevatorintózményt, a magánvállalkozás utján vélném létesítendőnek. A kérdésre vonatkozólag egy statisztikai táblázatot állítottam össze, melyből az tűnik ki, hogy az í893-ik évig terjedő gabnaforgalmat véve alapul, hazánkban 220 olyan vasúti állomás van, melynek évi gabonaforgalma 100 waggontől 300 waggonig terjed, 132'olyan állomás, melynek gabnaforgalma 300 waggoníól 60Ö waggonig terjed, 65 vasúti állomás, melyriék forgalma 600 waggoníól 1000 waggonig, 39 állomás, melynek forgalma lOOOwággoritól 2000 waggonig és ' 10 vasúti állorriás', riielynek forgalma , 2000:' Waggönnál feljebb ' terjed:

Nem akarok a jelen alkalommal e kérdéssel bővebben foglalkozni, csak kiemeltem a szükségletből folyó törvényes intézkedésnek mikéntjét, mert ha a mezőgazdasági hitel bár. mily irányú részletével foglalkozunk is, — az eletképésmezőgazdasági hitelszövetkezetek alapjai szerintem a tovább működtetésnek! ..Egy ilyen-külön törvényjavaslatot én már 1895-ben ki is dolgoztam, és csak fájlalom, hogy a kérdés organikus, rendezésére mindeddig még mi sémi történt. Mellőznöm kell az idő rövidségére tekinDe nem tartom elegendőnek azt, hogy tettel, hogy a gabna-elevátorok intézményének csak törvényt hozzunk, mely ilyen mezőgazda- .üdvösségéről részletesebb ismertetést nyújtsak a mai napon és csak érintem, hogy ezen insági hitelszövetkezetek mikénti keletkezésének formáját szabja meg, hanem okvetlenül szük- tézményt hatékonyan csakis a vasutakkal leg.: ségésriék tartom, hogy a földmivelésügyi kor- szorosabb kapcsolatban lehet áldásosán megmányzatnak ugyancsak' törvény által biztosított valósíthatnunk: i mód és. utasítás adassék.. arra,, hogy ezen hitel-' ; 18ii;S-ban megindultak ez •irányban, a szövetkezeteket életre keltse, azokkal foglal-, szükséges , tárgyalások és a földmivelésügyi kőzzék és állandó gondozásában részesítse. minisztériumban elnökletem alatt tartott érte. Mert hiszen ezen szövetkezeteknek; rendszeres kezletnek részletesen előadtam azon módoza, élete, szerves összefüggésé és életképes mükö- tokat, melyek mellett az ügyet a maga teljesidése a fődolog, nem pedig azon jogi forma, ségében életbe lehet léptetni és a mely nézemely azt a törvénykezés keretébe szorítja. Ha teimet az értekezlet tagjai, köztük az Országos egy szövetkezet ugyanis a törvénykezés közbe- Magyar Gazdasági Egyesület kiküldöttei ifj. gr: lépésére szorul, akkor már cadaver, mely a Széchenyi Imre és György Endre urak is felEzen különböző forgalmú állomásoknak . pezsgő hitelélet szempontjából csak fájdalmat tétlenül helyesnek ítélték. .megfelélőleg utasításaim szerint és felkéréés szánalmat gerjeszt! . A letelt -18 év alatt senki engem azon semre Ganz és Ta hírneves czégünk különböző A szövetkezetek szövetkezése pedig kép* : meggyőződésemtől i eltántorítani és azon néze- : olcsó kivitelű elevátor-terveket volt szíves elviselné ama központot, siely az erők gyűjtésé- temben megingatni nem tudott, hogy a Gabna- készíteni, melyekből egyet 60 vasúti kocsi benek és szétosztásának lenne legerősebb forrása, Elevátorok intézménye az általam tervbe, vett fogadási képességgól vári szerericsém "itt bejjielyet kezdetben, addig mig az első kézből módon, mezőgazdaságunknak igen tetemes mutatni. , egybegyüjtendő, .fillérek nagyobb , betéti; tőke közvetetlen és közvetett hasznot fogna hajtani Mint a'tervezetből itt láthatni, ennek az eleerőt nem képviselnének, az állam lenne hivatva és csak fáj látnom azt, hogy mig nálunk oly vátornak gazdaságos és olcsó' kivitéle lehetővé ellátni, és az osztrák-magyar bank,, külön tör- nehéz a köztudatba átvinni ilyen czélszerü al- teszi az üzleti sikert, mert sajnos, azon sporadikuvényes kikötések által istápolni és kivételes kotások szükségésségét, addig a külföld minsan és megengedhetetlenül drágán épített egyes támogatásban részesíteni. dent . megtesz ezen intézmény érdekében. elevátorok,- mint a budapesti, mélynek költséges volta ellen folyton felémeltem tiltakozó Ezen szövetkezetek utján, — a közigaz- Oroszországtól eltekintve, legutóbb Románia szervesen karolta fel e kérdést és Swehla szavamat, avagy a- fiumei, nem voltak ' alkalgatás átalakulása mellett a leghatékonyabban volna szervezhető h> mezőgazdasági érdekkép- román főmérnöknek e tárgyról irott könyve masak arra, hogy népszerüsitsék az intézményt, sőt a terményhitelezéssel foglalkozó bank műviselet. mely életképesen á lé'gütolsó községtől szerint majdnem szórói-szóra meg fogja a román kormány valósítani mindazt, mit évek óta hanködését is megbénították. Ilyenekbén rejlik a vezettetnék, felfelé a légfőbb kormányzatig. hiba, mert a szervezetlenül nem a maga egéMai „szocziális mozgalmaink közepette goztatok. .' nem kicsinyleiidő ezen szervezkedés hatása, Nekünk, kiknek mezőgazdasági beléleté- szében létesített alkotásoktói sikert nem vár'sőt mulasztás ariríák mielébbi 'életbe nem . ben minden krajczár megtakarítása parancsoló hatni. Olyan ez, mintha két végpont között léptetése. szükség, az ilyen — költséget és munkát taka- össze' nem függő darabban építenének pld. Istápolni kell ezzel is földmivelésünket, . ritó — hiteligényeket kielégítő intézményt ki- vasutat, és csudálkoznánk, hogy ennek nincs 1 hatása, nincs semmi'sikere. használnunk, hazafiúi kötelesség. mely örök nemzeti erőnk éltető forrásai • Ha ilyen szervezkedéssel alapját : vetjük meg a, földmivelési közélet, legsürgősebb szükségletei kielégítésének, -f 1 reátörhetünk azonnal arra is, hogy ugy az eleven mezőgazdasági felszerelések, vagyis a gazdasági állatállomány nagy értékeit, mintpedig ahazánkban legfontosabb termelés anyagának a cerealiáknak nagy anyagi , erőit képviselő tőkéit az elevenítő gazdasági hitel érdekéből mozgásba hozzuk, — akczióba vezessük e tőkéket anélkül, hogy sokszor , azok értékeinek csökkentése következnék, be. Az elsőt nem valósithatjuk meg a gyakorlati állatbiztosítási törvény• nélkül, mely szerintem" hazánkban másként, mint olyan feltételes szövetkezeti alapon, amint ezt 4 év-előtt itörvényjavaslat alakjában is kidolgozni szerencsém volt sikeresen meg nem alkotható. A szemterményekben levő nagv tőkék ]• elevenné tétele pedig mezőgazdasági hitelformában nem képzelhető el okszerűen és czéltudatosan másként, mint egy országos gabna-

Vasutaink az irányukban támasztott nagy igényeket, a rövid időre konczentrált gabonaszállítások idején, a legjobb akarat és a teljes elismerést érdemlő intézkedések daczára sem tudják kellőleg lebonyolítani és így a kezelési és raktározási kölségek csak szaporodnak, a vasúti koqsik igénybe vétele...pedig, rövid időre szoríttatván, a gabonaforgalom normális lebonyolítását lehetetlenné teszi. A vasúti szolgálatnál különben is a raktározás csak szükségből ered, mert az eszményi állapot- az volna, ha a feladott árut rögtön kocsiba lehetne rakni, de tudjuk azt a gyakorlati életből, hogy főleg a gabonaszállitások idején minő fennakadás van a vasúti raktárakban és a vasúti kocsikban és mennyire bizonytalan a: vasútra is, hogy az egyes állomások kocsiszükségleteit . hosszabb időre előre nem ismeri ég az ide-oda dirigált, ki nem használható vasuti-kocsi kilqméterekben, nagyértékü, nemzetvagyon emésztetik fel, a mi tetemesen csök-

Ezen intézmériynek azon kiváló hatását és szolgálatait, melyet ez az amerikai EgyésültÁllamok közgazdaságában felmutat és teljesít, itt most is részletesebben nem ismertetem, írtam, beszéltem erről 18 éven át elegei, csak kiemelem azt, amit az amerikai mezőgazda : életviszonyairól SzHassy Zoltán, ur, részletesebben és magam is megírtam, hogy például a kisebb gazda az- Egyesült-Államokban miként elégítheti ki főleg az elevátor utján főbb hiteligényeit, — mert hiszen 1890-ig olyan jelzálogbank, mely kisbirtokosnak adott volna jelzálog hitelt — az Unió területén egyetlen egy sem létezett. Ennyit most e kérdésről csak azért, mert organiusan foganatositandő intézkedéseink körében, — ezen gabona-elevátor intézményt, fijleg a terményhitel, az olcsóbb kezelés, a helyes irányugabona-üzlét -lebonyolítás az, előnyösebb vasúti szállítás stb.-. szempontjából, — elengedhetetlennek tartom. qJU)

410 Egy további intézkedés lenne vaufsainkkal kapcsolatosan, — azon mesterséges vizi utainh létesítése, melyek az okszerű vasúti és viziszáliitást kapcsolva, — mezőgazdasági terményeiknél olcsóbb forgalomba hozatalát és olcsóbb szállítási díjtételek alkalmazását: tenné lehetővé. Van szerencsém itt bemutatni egy térképet, melyet 1894-ben készítettem, a mely feltünteti azon főbb mesterséges vizi utainkat, melyeket hazai folyóinkkal kapcsolatosan a terményforgalom érdekében kívánatosnak tartok. Ezen főbb. mesterséges viziutak volnának : Í. Budapest—szegedi csatorna. 2: Ebből kiágazás Csongrádig. 3. A péterfalva—szatmár—gyomai csatorna. .4. Mártély—(Hódmező-Vásárhely) aradi csatorna. 5. A , vukovár-— samaczi csatorna. Ezen a főbb vasúti és természetes viziütainkkaí kapcsolatos mesterséges csatornák kiépítése által létesült szállítási úthálózat, kapcsolatosan a gabna-elevátorok országos intéz-. ményével, a mezőgazdasági termények szálli-. tásának díjtételeit is tetemesen alább szállíthatnák és ismét egy nagy tényezőver gyarapítanák mellékmegtérheltetéseink könnyebbitésére ható intézményeinket.

Egy kis képet akartam vázolni a t. szakosztály előtt azon. jelentősebb intézkedésekről, melyeknek szerves foganatosítását szükségesnek tartom, ha mezőgazdaságúnk súlyos hely-, zetén gyökeresen akarunk segíteni. Egy előa.dás szűk keretében nem terjeszkedhetem ki a törvényhozási, közkormányzati és társadalmi tevékenységeknek mindazon szükségességeire, melyeknek foganatosítása egyenként egy-egy mentőkötelet képvisel mezőgazdasági életünkben és az itt érintett főbb kérdéseket is csak azért vetettem fel mint egyéni reflexiókat, mert ezek a terményzálöghitel kérdésének megoldása k ö r é b ő l , — ismerve hazám mezőgazdasági, állapotát — önkénytelenül elő-' . törtek,. mint, amelyek .alapvető szerves alkotásokat képviselnek és mintegy előkészítői az olyan hitelförm életképességének is, minő a terményzáloghitel. Azon; élénk érdeklődés, eszményi lelkesédés és szeretet, melylyel hazám földmivelésügye iránt évtizedek óta viseltetem, kötelességemmé tette, hogy jelen előadásommal a terményzáloghitel kérdésének felvetése alkalmábói t. szaktársam türelmét igénybe vegyem és arra hívjam fel beesés figyelmüket vájjon egy^ részletintézkedésnek •'megtételével kopogtassunk-é most törvényhozásunk ajtaján, avagy a szervesebb alkotások életbeléptetését sürgessünk-é ? Én ez utóbbiak foganatosításának vagyok hive 1 — De megragadok szívesen minden kötelet, ha ezzel a mezőgazdaság javára menthetek valamit és ha a t. szakosztály azon nézetben van, hogy a terményzáloghitel kérdését segítsük mielébb megoldásra, ebben is szerény tudásom és tehetségemmel szívesen közreműködöm I Azt azonban nálamnál avatottabbak taglalására bízom, vájjon a terményzálQghitel oly egyszerű formában oldható-é meg nálunk, mint ezt például a franczia viszonyok ismertetéseáltal megvilágítottam, vájjon jog- és igazságszolgáltatásunk bir-é annyi könnyedséggel, hogy a mezőgazdasági hitelnek ezen nemét, a gyakorlatban tényleg sikerrel alkalmazhatóvá tehesse, és a rideg nehézkes formákkal és hosszadalmasságokkal meg ne bénítsa? Érzem azt és teljes tudatában vagyok annak, hogy minden intézkedés, mely hazám földmivelésűgyének tesz szolgálatot, haladék nélkül megvalósítandó, de érzem és tudom azt is, hogy csak széleskörű szervesen' átgondolt mélységesebben ható intézkedések azok, melyek" súlyos bajainkat gyógyíthatják, lankadó

KÖZTELEK, 1898. MARCZIUS HO 16. erőnket gyarapíthatják és talán ismét elérni engedik azt a kort, melyről mi is elmondhatjuk, hogy: dulcis est agricultura! • Köszönöm kitartó szives türelmüket. (Élénk taps és éljenzés.)

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.

Lóhermagtermesztés. Ö Alig tizenöt éve, hógv a magyar gazdák a lóhermagot nagyban kezdették termelni. Akkor nagy sikerrel is,- mivel az átlagos holdankénti 1 métermázsás hozam és az 50 forintos ár kielégíthette a gazdákat. Azonban manapság a lóhermag erőltetett termelése* folytán más a hozam és másak az árak, ugy hogy a termelés sok esetben kárral jár. A vetésforgó okszerű összeállítására a lóhere termelése igen alkalmas, mert egyfelől mint takarmány és mag képvisel értéket, másfelől a talajt javítja és az idegen gyomoktól tisztán tartja. A fordulóba legalkalmasabb korán érő tavaszi kalászosokkal vetni, ez esetben a herét azorinal a védnövény. elvetése után, az előkészített talajon könnyen lehet el/etni, a korán érő védnövény letarolása után pedig hamar megmenekszik annak árnyékától s igy elébb erőre kap, kedvező talajon még azon évben is egy jó kaszálást adhat. Őszieket is használnak védnövényül, mely eljárás nem annyira ajánlatos, mivel tavaszszal a már kifejlett vetésre a lóhermagvetéöt nem lehet oly arányosan végrehajtani és ez; sok esetben a védnövény kárára szokott történni, másrészt a lóhere is foltos marad, mivel az elvetett mag nem juthat kellőképpen a talajba. A lóherét 2 évig használjuk s ezután kiszántva is 4 évig nem jöhet ugyanazon helyre vissza. Az első esztendei termés és a második esztendő első kaszálása takarmánynak használandó s csak a második esztendő utótermése hagyható meg magnak, csakis igy lehet megfelelő eredményeket elérni. A herevetésből több éven át magot termelni kárral járna, — ezáltal a föld nemcsak ezen növényre, — hanem az egyéb kultúrnövényekre is kizsaroltatnék, ez okozza a lóhere satnyulását és a számtalan káros rovar elszaporodását, — minek következménye a gyakori 30 kgros termés ; holdanként, amit 40 krajczárjával számítva egyenlő 12 forint, — a szalma és pelyva 1 forint, miből a kaszálás, gyűjtés és hordás 5 forint, cséplés 5 forint, magtisztitás, zsákolás és fuvararozás 2 forint, összesen 13 forint, — tehát jövedelem semmisem marad. Azonban az árak sokszor alacsonyabbak, a termelési költség nagyobb s ilyenkor a gazda még ráfizet. A magnak, hagyandó lóherésnél a maglóhere kaszálását légkésőbb junius közepéig az első takarmány kaszálása előzze meg, — midőn is a maglóher kaszálása augusztus végére fog esni, mely időszak a magfejlődésére és érésére a legalkalmasabb. Ezen idő alatt a herésekben fellépő arankafoltokat még zsengéjében kell elpusztítani olyanformán, hogy a folt szélétől még 1 méternyi kerületben a lóhere gyökeréig daraszolunk, mignem a folt közepére értünk ; a daraszolt lóherés arankát a folt közepén csomóba húzva erős szalma tüzet rakunk. j Ezen eljárással ha nem is pusztítjuk ki egészen az arankát, hanem annak eltérjedését mégis meggátoljuk a lóher gyökér pedig uj hajtásokat képes nevelni. Az arankairtó dörzskefék apróra szaggatják az arankaszálakat és a dörzsölés következtében elszórják, amelyből uj arankafoltók származhatnak, a miért is e munka nem tökéletes. Legbiztosabb óvószer arankamentes lóhermagot vetni, és a maglóherét követő

22. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. mély ugaru ősziek után kapásnövényeket termelni. "••; '. A maghere kaszálását akkor kell meg' kezdeni, mikor a gubó sötét-barna színű (nem fekete) és csakis kézi kaszával dolgozzunk, harmaton reggel 9 óráig és délután 5 órától, mikor a gubó a lehullásnak nincs kitéve, vagy holdvilágos éjjeleken. Borús időben'egész nap "lehet vágni. Szem előtt tartandó áz, hogy az arankafoltok kihagyandók. Ezen munkára legalkalmasabb a szakmánymúnka fönti kikötéssel; mert a napszámost ilyenformán nem lehet kihasználni. A lekaszált lóher rendékben hagyandó, míg annak'szára, levele és gubója tökéletesen megszáradt, akkor ha lehetséges, a rendek egyenesen' szekérre rakandők, ellenesetben a petrenczéket közvetlenül a rendekből készítjük, nem pedig villahegyekből a gubóhullás "elkerülése végett. A petrenczék kazalba hordásával sietni kell, mert esős időben nagyobb kárt szenved, mintha rendekben maradt volna. A kiszáradás nehézen megy, összefülled s igv sok mag értéktelenné válik. Az újólagos elteregetés pedig nagy magvesztegséggel járna. A cséplésnél a kazal teteje és az oldalak, "ha nyirkosak és penészesek nem teendők a gépbe, mert a bénné levő értéktelen mag az egész termést elrontja. Igen ajánlatos az újabb találmányú gubózó és magföjtő cséplök használata, mert egyfelől munkát takarítunk meg, másfélöl ekként lehet ugy minőségben, mint színben a legszebb magot előállítani. A régi rendszerű cséplőknél a gubó a nagy összéhalmozás folytán megmelegszik, amag benne veres lesz, a mnnka pedig kétszeres. A cséplést lehetőleg száraz, napos időben, vagy kemény fágygyalkell végezni, mert a gubozás és fejtés ekkor a legtökéletesebb. Borús nyirkos időben a gubó sziyaesszerüen magába szivja a nedvességet és a szalmáról csak részben válik le. A kifejtett beremagot áz arankától meg kell tisztítani és igy bocsátani áruba. Ily arankatisztító beszerzése, a heremagértékesébb voltával s igy magasabb áruval igen kifizeti magát. A megtisztított mag a garmadából az átlapátol ás alkalmával, körülbelül 3 méternyit csúsztatandó a padozaton, míg a garmada elfogy ; ezen mivelet 3—4-szér folytatandó, miáltal a mag csiszolódik, fényes lesz és a szemre jobban hat. A garmada 1/'s méternél vastagabb ne legyen s minden két hétben átforgatandó az előbbi mivelet szerint. Székely Gábor.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.

Az amerikai jersey marhák mult évi champiouje. Mig mi a legnagyobb erőfeszítéssel is alig-alig tudúnk összehozni évente egy-egy figyelemre méltóbb állatvásárt és kiállítást, addig a külföld hovatovább mindig és mindig nagyobbszerüt produkál e téren s különösen bámulatos áz, amit e .tekintetben Amerika egynémely állama müvei. Ha az ember meggondolja, hogy pl. a chicagói Union Stock Yard egymagában olyan vásártér, amely 50,000 marhát, 20,000 juhot, 200,000 sertést és 5,000 lovat képes befogadni; (s ebben nincs is párja á földtekén ;) ha meggondolja, hogy ott egymást érik a díjazással egybekötött vásárok: elszomorodva kell, hogy konstatálja pl. mindjárt a mi tervezett, de meg nem " tarthatott hizóállatvásárunk ügyét, mely azonban a második terminusra talán mégis testet ölt. Az amerikai mult évi kiállításokról az ottani szaklapoknak rendszerint karácsonyi száma hoz szebbnél-szebb illusztrácziók kíséreté-

22. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1898. MÁRCZIUS HO 16.

• Tapasztalati tény, hogy a hosszabb ideig ben tudósítást s pl.' a „.Jhe Breeder's Gazette Christmas number-e is,, telve van . feltűnőnél szoptatott csikók rendszerint jobban sikerülféltünőbb ily .tudósitásokkal és illusztrápzlókkal j e k , mint azok, amelyek korán elválasztatnak a csecstől, de aztán nem tagadható, hogy augy, . hogy, érdekesnek kell v tartanunk azok egyikének, • njásikának j,epFO^ukálasat,.,fpi,velr mesterséges uton-módon felnevelt csikóból is ugy vagyunk meggyőződve,.bogy. a ázép, & jó,, lehet jó ló. Ha tehát semmiképp se kerülheti ki a 'szőbab^ptt--' 2 hónapos csikódminden térről olvasóink tetszésével,...találkozik• a s az ilyen külföldi ..'jóban. ég. .szépben- is rejlik* nak a z ' elválasztását, váíaszsza el s legyen hasznos tanulság. meggyőződve; hogy — szakértélriies további ; , Gsak íiem régen kózoltuk azt a bár nem táplálást és gondozást feltételezve — lényegesebb kár nem.fog reá, ebtföl háramolni. egészen ismeretlen, dé hazánkban mégis elég feltűnő tényt, hogy a takarmányt vajjá legtöbb A kéthónapos csikó, ha anyja csecsén haszonnal az oly marha dolgozza fel (tartoz- jól, élt, különben is akkorrát fejlődött, hogy az zék bármely tejelő fajtába), amely a legdúsabb elválasztást nem igen sinyli meg, hiszen különtakarmányozás daczára is legsoványabb, leg- ben is féltehető, hogy ezt az állatot á kérdéstszegletesebb formában tartja fenn szervezetét, tevő takarmány felvételéhez már is hozzá vagyis a felvett s áthasonlitott anyagokat nem szoktatta s igy tehát nem ütközik lényegesebb hússá és zsirrá, hanem tejjé dolgozza fel, de akadályba a tejnek végleges elvónása se; amelynek azonban köldöktáji átmérője nagy. avagy ha — ellenkező esetben — akadályba A példa és kísérlet amerikai volt, s vo- ütközik, ugy az anyatej, felérészben vizzel natkozott kivált az Angolországból importált higitott tehéntejjel pótolható és a nehézség imigy leküzdhető* jersey marhára, melynek amerikai tavalyi champion-jét, az itt levő képen mutatjuk be. Azt tételezve fel tehát, hogy a csikó már

411

A tej mennyisége a csikó, nagyságához mérendő, s 3—4 liter napi adaggal kezdhető. A tej frissen fejt tegy.eri, vagy legalább is meg-nem savanyódott, a viz, melylyel keveri, tiszta és mindég frissen forralt. Maga az itatás következőképpen hajtandó végre. Beönti a keveréktejet tiszta rocskába. A csikó, ha viziváshoz netán már szokva volna, ugy fogja inni a tejet is, mint' a vizet. Ha szokva még nincs : az ivásboz, ugy meg kell tanítani. E czélból tiszta kezét mártsa, be a rocska tejébe s hagyja ki abból mutató és közbülső ujját. Tejjel nedvesedett ezen ujjait vigye a csikó szájába, hogy az szopja azokat. A szopási müvelet alatt sülyeszsze kezét lejebblejebb, hogy az állat ajkai a tejbe merüljenek. Próbálja aztán ujjait kihúzni a csikó szájából; Valószínű, hogy már az első alkalommal szürcsölni fog aztán a csikó a tejből, az ujjak alkalmazása nélkül is, mi ha nem történiki ismételni kell az ,ujjakon való szoptatást. Amennyiben!

a

kéthónapos

csikóiiak a

'48. sz. ábra. J.E. •RóbtyiUKí.Fmtiir'' nevű jersey tehene. Ez a Veniute nevű tehén, mely a J. E, Robbins tulajdona, az ottani szakértők nyilatkozata szerint oly szép, oly jellegzetes, hogy olyant Amerikában még nem láttak. • Már ez a nyilatkozat is kötelességünkké tette, hogy a valóban remek rajzot reprodukáljuk, amely ritka tökélylyel, egészen a boncztani részletezésig menő hűséggel és jellemzéssel adja vissza ezt a tejelőgépnek nevezett állattipust, mely emlékeztet formálódására nézve egynémely ausztriai1 szegletesebb borzderes marhára, mintaképül szolgálhat tehát a tejelőtípus külemtani méltatásánál hazánkban is, ahol a mondott borzderesek erősebben el vannak terjedve, de közönségesen teltebb, húsosabb, konczban; gazdagabb, hasöbölben kisebb méretű formában. M.K.

Kéthónapos csikó elválasztása. S.'Ö. ur a Köztelekhez- ez alábbi , kérdést in,,Kérek, útbaigazítást,arra nézve,.: leletre ké;thór napos, .félvér; 0?ikQt elválasztani kár nélkül és miképp intézendő ily esetben-a nevelési? •' .

.. Ü É i A f i l i i • h

szálai, vagyis szálas takarmányt, bár csekély mennyiségben, de magához vesz, s esetleg zúzott zabot, vagy egyéb abrakot is — bár szintén kis mennyiségben, — de fogyasztani képes, a következő eljárást ajánlom: Szoptasson 2 napig naponta csak kétszer, aztán másik -2 napig csak egyszer, ezután pedig hagyjon fel avval véglegesen. Ami tejtől a csikó eként elesik, azt nyújtsa neki langyos vizzel higitott tehéntej alakjában a következőképpen: 1-ső nap szoptat a csecsből reggel; itat d. e. rocskából; szoptat csecsből d. u. s végre itat rocskából este 2-ik nap hasonlóképen, 3-ik nap itat reggel rocskából; szoptat délben csecsből s itat ismét este rocskából. 4-ik nap hasonlóképpen, 5-ik napban itat reggel, délben és esté rocskából egy hónapon keresztül s ekkor az itatást is beszünteti. Az első naptól kezdve - mindvégig zúzott zabot_ és apró szálú jó szénát tart a csikó rekeszében, hogy abból a csikó libitum ehessék. Nyaló sóról és ivóvízről. szintén gondoskodik. ; Ha 2 naponkent 1—2 nyers tojást is beüthet a csikó szájába, ugy okvetlenül jól fog gyarapodni a csikó.

fogó és közbülső, métszőfögai- már taegvannak s a szoptató ujjukat erősen rághatják, ugy kell alkalmazni a kezet, hogy az ujjak ne a "mondott fogak közé kerüljenek, hanem oldalaslag oda, a hol a szeglet-metszőfogak helye van. Ujjak helyett bodzafacsövet és igénybe lehet venni, vagy aztán szopókás rócskát is lehet; használni, de nagy előny, ha megszokja- a csikó, hogy a tejet ugy igya nyílt edényből,' mint a vizet szokta a ló inni. Egy hónap leforgása után már ugy táplálható a csikó, mint a csecstől rendesen él J választott. Monostori Karoly.

GAZDASÁGI ÁLLATTAN. Rovatvezető: Jattlonowski József.

A Ohlorops őszi kártétele. Meghatározás végett még szeptember utolján általam felküldött legyecskékre vonatkozó választ a „Köztelek" m. évi 79. számában megkaptam Jablonowski .1. úrtól. Szives órte-

6 KÖZTELEK, 1898. MARCZIUS HO 16. sitése és fáradozásaiért csak köszönöttél tar-• tözom. Most mái észrevétel éimet azért sem mu- i laszthatom el megadni, mivel erre a 88. számban Ilauer B. umak a „Csikoslábu buzalogyek* \ czikkére irt felvilágosító válaszában Jablo- : nowski ur engemet erre egyenesen felhív. Mindjárt ott kell kezdenem, hogy a fel- jj küldött legyek aligha voltak csikoslábu búza- : legyek, (1.)*) vagy egyáltalán nincsenek azoknak : őszi kártételei, mivel azon tábla, ahol azokat • szedtem, annyira el volt azon legyeeskékkel lépve, hogy minden buzászálra 2—3 légy is i esett. Ily esetben, ha a csikoslábu buzalégy; csak legkisebb mérvben bír is arra kártékony ! hatással, a tábla nemcsak foltossá, de teljesen 1 tönkre tétetett volna általok, — holott ezen f tábla — mondhatom, minden hiba nélküli .egyenletes remek vetésnek mondható (2.) Meg voltam rémülve a válasz olvasására s félve vizsgáltam a többi vetéseimet is, és midőn az ökt. 3-án dohány után vetett búzatáblán okt: 15-én végigmentem, szomorúan kellett tapasztalnom, hogy azonos legyecskéktől, ha nem is egészen oly mérvben, de mindenesetre oly számban volt ellepve, mely teljesen elég annak tönkrétételére. Ekkor már kissé megnyugodtam, hogy abban a theoritikus válaszban nem kaptam meg a kellő ismertető s 1 útbaigazító választ, s most már még nyugodtabbam nézhetek az aratási eredmény elé, annál is inkább, mivel azon tábla, melyről az állítólagos Cloropsokat küldtem, még a késő, ősz folyamin is a legszebb, hiba. nélküli vetések egyike volt,, nem csak ezen gazdaságban, de mondhatom egész vidékünkön. (3.)

Liptay tiszttartó ur fénti sorainak a zárójelbe foglalt számokkal megjelölt helyeire következő észrevételeim vannak. (1.) Hogy az, amit ő beküldött, az valóban csikoslábu buzalégy" (Chlorops taeniopus) a felől legyen teljesen megnyugtatva.; ha azonban neki, vagy, bárkinek meghatározásom helyességbe ellen aggálya, vagy kételye van, annak én a Liptay úrtól mult őszszel beküldött eredeti légypéldányokat, melyéket én akkor spirituszba helyeztem, szívesen engedem át : határoztassa meg azokat azzal, a kit e kérdésben nálamnál illetékesebbnek és több bizalomra méltónak tart . . . (2.) A Chlorops őszi támadásai folytán a kártétel nem ugyanazon őszszel, hanem csak tavaszszal, mikor a vetés tavaszi fejlődése kezdődik, válik láthatóvá. Azért tehát nem qk nélkül hívtam föl akkor a kérdésttevő urat, hogy kisérje figyélemmel a vetést', leírtam a 2 eteket, valamint ajánlottam neki, hogy keresse meg az álezát: ha ezeket találja, akkor azok számához képest döntsön az illető vetés sorsa fölött, ügy látszik azonban, hogy L. ur, fenti megjegyzésemet csak merő theoretikus frázisnak vette és nem széntelt neki nagyobb figyelmet. Pedig kár volt, a vetést akkor meg nem nézni és átvizsgálni belőle 15—20 szálat, van-e benne kukacz.

(3.) Érte nézve ís az áll, á mit a 2. pontban mondtam. Hogy a vetés őszszel szép volt, azt én készségesen elismerem s megjegyzem, hogy ha L; ur még most is a vetés külső képe után akarja megítélni, hogy vájjon az meg van-e támadva a Chlorops-tól vagy nem, akkor tévedni fog. A pusztulás csak most márczius, Een táblán a vetés szept. 15-'én trágyázott vagy esetleg április elején fog kirívóvá válni. kétszeri szántásu buzatarlóba eszközöltetett, a A kukaezot azonban meg lehet találni most CIoropsnak ügyszólván mesterségesen előkéis, csak tessék kivált a legszebbeknek látszó szített melegágyába. (4.) így tehát, ha töveket föl-fölhasogatni, az bizonyára benne a legyecskék csakugyan csikoslábu buzalegyek lesz. Ugylátszik, hogy L. ur nem hisz e légyvoltak, akkor, ha csak valami rendkívüli eiet faj őszi kártételében, s az én állításomat csak' azok további működését meg nem bénítja, üres theoriának tartja! Vajha ugy lenne! azon vetésnek megsemmisülése ezek szerint' Sajnos azonban, hogy én a tapasztalás alapján bizton várható, s ugyanily sors vár az október állítom azt, a mit akkor — az említett felelet1-én dohány után vetett búzára is, mert az ben — fölhoztam s mutathatnék neki sok, is inficziálvá volt. nagyon sok olyan buza-tövet, a melyet ő legMit tegyen már móst a gazda ? Még októszebbnek tartana, de a melynek legbelsőbb ber 1-én se vessen ? részében ott van a féreg. De ha nehezére is Lapokból és más müvekből évekkel ezelőtt esik, hogy nekem higyjen, akkor higvje el azt figyelmessé lettem a Chlorops és hesszeni légy egy gazdának, a kinek sorait nem azért idézem, létezésére. Őszi megjelenését és pusztítását mintha megtántorodtam volna a tudományom nem ismertem, sohasem tapasztaltam. E két alaposságában, vagy mintha meggondolatlanul rovar kártételeit én csak az aratási, vagy az elvetettem volna a sulykot s most azon küzazt közvetlen megelőző időből ismerem, — de ködném, hogy azt valahogyan helyre hozzam. mint rovart, legyecskét nem — és arról győ- Az alábbi sorokat egy lengyel földbirtokos, ződtem meg, hogy a késői vetésekben a Konopka, Mogilanyből (Krakow mellett) irta Chlorops nagyobb pusztításokat visz véghez, és pedig már 1866-ban.*) Konopka földbirtokos mert mig a jókoriban csak elvétve találtam ugyanis azt.. írja : „1366. évi október 12-én besült, megkunkorodott kalászt, addig a késői- megvizsgáltam a szeptember 14-én vetett búzáben mindig többet észleltem, de ez soha mat s annak sásán Chlorops-petékre akadtam. nagyobb mérveket nem öltött, ha csak jövőré Hogy a további petekereséssel időt ne vesztenem fog. (5.) gessek el, több megfertőzött tövet egyszerűen Az eddigi tapasztalatom alapján Jablokaróval jelöltem, meg és e helyre el-ellátogatnowski urnák s egyáltalában hivatalosan ki- tam nagyon gyakran az egész tél folyamán át, adott tanácsot, miszerint későn vessünk ezen amikor csak alkalmam volt, de a töveken semmikártékony legyek ellen való védekezésből — féle változást nem vettem észre . ; . a buza tamég orvosság gjanánt sem fogadhatom el. (6.) vaszszal ismét kizöldült és április 4-én megIgaz, hogy a tuljókori vetések még jobban győződtem, hogy jól telelt ki és hogy tőből nékí vannak téve a Zabbrus gibbus (futrinka) és hány ujabb tőt hajtott ki. De a petékkel megAgriotes segitis (drótféreg) rovarok kártételei- rakott és őszszel megjelölt tövek megdagadtak, nek, de mindennek daczára ma a mi vidé- sásuk összezsugorodott, beteges volt és a nökünkön okvetlen be kell a vetést okt. 20-ig vénynek egész külseje olyan volt, mint az ettől végezni, mivel a későbbi vetés még nagyobb a légytől tavaszszal, vagy őszszel megtámadott csapás lenne az okozandó rovarkároknál is, árpatő; gyökereik teljesen épek voltak, de a mert okt. 20-án tul eszközölt vetésekből csak sás között, a közepén, ahol a szárnak kellett kivételes esetekben számithatunk 2—.3 mázsás \ volna kifejlődnie, ott volt egy kukacz s miután termésnél többre, hogy pedig a vetést ekkorra a töveket virágcsuprokba ültettem el, e kukaelvégezhessük, azt legalább is szeptember vé- czokból május 6-án kifejlődött a Chlorops gén meg kell kezdenünk. taeniopus* További -észleleteimet nyilvánosségre hozni. —7—

készséggel

fogom

Liptay Jenő, urad. tiszttartó.

*) A zárójelbe foglalt kövér számok a rovatvezetőnek alább következő észrevételeire vonatkoznak.

22. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

Ennyi elég. L. ur fenti sorait január 17-én irta (magam csak márczius 4—-5-én kaptam azokat) s igy tehát idő előtt itélt s ítélt a nélkül/hogy mint Konopka birtokos, a kérdéses töveket megvizsgálta volna. Nemcsak magam nevében, de általában a gazdák nevében kérem L. urat, hogy legyen szíves ebből a kérdéses vetésből (de csakis abból, a hol ö Chloropsót tömegesen látta) akár a Szerkesztőségnek, ' akár közvétetlenül nekem (M. kir. állami Bovartani Állomás, Budapest V. Nádor-u. 28.) 25—30 tövet küldeni s majd -elválik, nincsehek-e megfertőzve. Különben a fentiek után megnézheti ő maga is és meggyőződhet arról, vájjon kinek van igaza. (4.) A kétszer szántott buzatarló nem melegágya a Chloropsnak; hogy az oda olyan tömegesen ráverődött, annak oka alkalmasint az, hogy e táblák mellett sok füves-gyepes hely lehetett, vagy hogy szomszédban a tarló egy része sokáig zölden hevert : a legyek itt fejlődtek ki s innen vándoroltak át a szeptember-októberi elejei vetésekre. (5.) A Chlorops Őszi kártételét nemcsak L. ur nem ismeri, hanem még nagyon sok más gazda sem s miután azok csak tavaszszal láthatók, rendszerint a hesszeni légynek tulajdonítják. A Chlorops tavaszi ; kártételére, a hasban maradt kalászok'csekély számára nézve, valamint, hogy ilyenkor a késő őszi vetés többet szenved, mint korai,: arra nézve teljesen egy azon véleményen vagyunk L. úrral. Hogy eme ferde helyzetnek, hogyan * lehet elejét venni, azt már több alkalommal j és pedig itt a Köztelek-ben kifejtettem, tehát ezúttal nem akarom ismételni. (6.) Ami az én és a hivatalos tanácsot illeti s ami tulajdonképpen egy és ugyanaz, hát; ez azok után,- -amit L, ur hisz, s amit én sajno's nem a hit, hariem a, gyakorlatban látott állapotok után válluk, L . urnák éjrvosságul sem kell. Adja Isten, hogy ne is'kelljen s né legyen módja, hogy azt csak a maga kára után alkalmazva, ismerje el helyesnek. Végül megjegyzem még, hogy a ki az őszi vetésekét rongáló legyek ellen védekezni > akar, : s a ki az őszieket bántó legyek közül csak egy állatra, rovarra fektet súlyt, az rendszerint hibázni fog. Hogy miért, azt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület legutóbbi előadási cziklusában bőven kifejtettem. E legyek nem egyenként, hanem együttesen fordulnak elő : utjuk egyszer elválik egymástól, mert fejlődésük másfelé vezeti őket, de őszszel és tavaszszal ismét a vetésben találkoznak. Ez olyan bonyadalmas kérdés, hogy ezzel nem lehet egy-két rövidre fogott czikkben elvégezni s ezért szándékom, hogy azzal, miután az nálunk elsőrendű fontossággal bir, külön és kimerítő dolgozatban foglalkozzam. Reménylem, hogy a „Köztelek* t. szerkesztőségével módot találunk majd arra, hogy az, e lapok minden olvasójának kezébe juthasson. Jáblönowski József.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 143. kérdés. Kérem t. gazdatársaimat, szíveskedjenek velem tudatni, honnan szerezhetnék be ural füzdugványt? Iklód. Ó. 8.. 144. kérdés. Tisztelt gazdatársaim szives felvilágosítását kérem arra vonatkozólag, hogy egy állatorvos 1300 drb birkának antrax ellen való rendes kétszeri beojtásáért, a midőn az ojtóanyagot ő szerzi be saját költségén, a törvény értelmében mennyit számithat? V. P.

145. kérdés. Hizó tinóimnak, többnek az *) Eredeti levele a Wochenblatt der Krakautr állán kemény gugája ereszkedett. Állatorvos k. k. Ackerbaugesellschaft' 1867. évi folyamában jelenthiányában a tisztelettel kérdem, hogy mivel meg; az ide vonatkozó részét én Prof. Dr. M.Nowicki: Űber die Vfeizenverwüsterin, Chlorops taeniopus Meig.lehetne azt megpuhítani, hogy esetleg ki lehetne-e vágni? Megjegyzendő, hogy délbén Wien 1871; p. 26-ról fordítom szőrül szóra.

22. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. kapnak.naprafqrgómagpogácsát darával vegyest. Nem a pogácsától kapták ? Fegyvernek. Ií. I. , 146. kérdés. Bárányaimnak féíerészgt megliizlaltattam eladásra, a másik részét visszatartom szaporulatnak, bepjtva, himlő ellen .még nincsenek és csak a visszamaradottakat akarom., beojtani, a melyek mái, 3. hónaposak. Vájjon ha beojtotattpm ezeket a bárányokat, az eladásra szánt bárányok nem-e kapják meg a himlőt, mi által romlásnak lennének kitéve ? M. J. 147. kérdés. Ha fejős, teheneket sörgyár,bői való malátával etetünk, mennyi malátát és mennyi más takarmányt adjunk naponta, hogy jól tejeljenek, jó tejet adjanak és gyorsan hízzanak meg, illetve mire tejük elapad, lehető jó húgban legyenek ? Adtam eddig 12 darab tehénnek naponkint 2 etetésre .150 kiló malátát nedvesen, amint a sörgyárból hozzák, 50. kiló répát, szénából vágott szecskával és buzakorpával keverve. De a valódi helyes arányt szeretném tudni. A tehenek közül 3 drb már alig ad tejet. Ezeket levágásra szeretném javitani. Most jó húsban vannak. Hogy lehetne legrövidebb idő alatt meghizlalni ? Répám nem igen sok van s azt nagyobb mennyiségben, nem etethetek. Elős?gitené-e a tejelést, vagy hízást, ha a fenti keverékbe némi repczepogácsát is kevernék. Naponta kétszer jobb-e etetni, vagy 3-szor? A keverékbe kell-e, vagy jó-e naponként sót adni és mennyit darabonkint? 148. kérdés. Mult hó 24-én a tőlem 20 kilométernyire fekvő községben a heti piaczon eladtam 8 drb 10 honapos sertést, de én személyesen nem adhattam át, tehát emberemet, biztam meg az átadással. Vevő a sertéseket átvette, az árát kifizette. Harmadnapra ajánlott levélben felszólít, hogy a tőlem megvett disznók közül egy drb mindjárt másnap beteg lett, nem eszik, azért értesit, mert ha esetleg meg találna dögleni ő nem szeretne károsodni. Én erre azt válaszoltam, hogy a sertéseket egészségesen adtam át, az eladásnál szavatosságról nem volt szó, tehát semmi közöm hozsá Hatod napra megint értesit, hogy a beteg kimúlt és egy drb. ujabban beteg; a sertéseket rendelkezésemre bocsájtja és az ő pénzét küldjem vissza, ellenkező esetben be fog perelni. Kérdem igen tisztelt gazdatársaimat, ha a vevő csakugyan beperel megnyerheti-e ő ezt a pert? vagy sem? Ha esetleg én tanukkal betudom azt igazolni, hogy az eladás napján evett mind. és hogy az eladásnál szavatosságról szó nem volt. -- Talpas. T. K.

KÖZTELEK, 1898. MÁRCZIUS HO 16. Az ojtást különben á megyei főállatorvos végezte próbaképpen államilag előállított szérummal, mely tudomásom szerint minthogy sertésvésztől mentesek nem vagyunk, mindig kapható. H. L. Czélszerü-e telivér orosz ügétőinént alkalmazni angol félvér kanczákra, ha a tenyészczélt katonai pótlovak nevelése képezi? tFelelet a 142. sz. kérdéste.) Nerh ismerve a kérdésben forgó mént, elvileg azt kell mondanom, hogy orosz ügetőmént nem czélszerü" rémónta prödükeziorá használni. A tenyésztés egyik sarkalatos szabálya szerint olyan jelleggel bíró mént szokás választani, amilyen jelleghez tartozó ivadékokat akarunk produkálni. Ha tehát főleg a hátasló előállítása képezi a tenyészczélt, akkor a hátasló typusával biró mént kell alkalmaznunk, mert ebben az esetben az sincs kizárva, hogy a hátasló gyanánt' nem értékesíthető ivadékok hámoslónak be ne válnának. Ügetővérből származó mént tehát első sorban ott alkalmazhatunk, ahól sebes jukkerek nevelését tűzzük ki czélul. Természetes azonban hogy: az ügetővér alkalmazása magában véve még nem elég arra, hogy az utódok sebes ügetőkké legyenek. Ehhez megfelelő felnevelés és az ivadékoknak a sebes ügetésben való gyakorlása (training) is kell. Több előkelő sportsmenünk bebizonyította annak idején, hogy nem ügetővérből nevelt magasvérü lovak is alkalmasak a sebes ügetésbeni kiképzésre. így gróf Eszterházy Miklós (tatai Rastlbinder, Dami, Andal, Regedal sat. nevü) angol telivér mének után nevelt ügetőlovaival. El nem vitatható azonban, hogy az ügető fajtákkal nagyobb eredményeket lehet elérni a sebes ügetésben, mivel e fajtáknál az egyedek testalkata a nemzetékről nemzedékre folytatott egyoldalú működés folytán oly átváltozást szenvedett, mely a test mekhanizmusát ki.válóan az ügetésre képesiti. Éppen ebben rejlik az oka annak, hogy miért nem ajánlják az ügetőfajták alkalmazását a remontanevelésre, melynél a testalkat megítélésénél egészen más szempontok mérvadók nálunk. Azért mondom nálunk, mivel Oroszországban bizonyára nem fognak visszaretteni egy ügetőmén után származó remónta vásárlásától, ha tesalkatában különben megfelel az ottani követelményeknek. Nálunk, azt hiszem teljes biztonsággal mondhatom, orosz ügetővérből származó remontákat tudva nem vesznek. Más lapra tartozik azonban a lókereskedők kérdése.. Ha az ottani lókereskedők esetleg kedvelik az orosz mének ivadékait — hiszen sokhelyt kedvelik még nálunk e vért — akkor lehet, hogy az eddiginél magasabb átlagáron fogja értékesíthetni a csikókat.

Védőojtások a sertésvész ellen. (Második felelet a 104. kérdésre.) A kezelésem alatt lévő gazdaságnak egyik pusztáján 1897. nyarán a sertésvész kiütve, az infiziált nyáját szérummal beojtottuk, de eredmény nélkül. Ugyanekkor egy másik pusztán, mely teljesen izolálva volt s hol sertésyész még nem uralkodott, beojtottam 10 drb ,3/i éves -süldőt, melyeket— miután náluk e reakczió bokövetkezett, ugyancsak az inficziált nyáj közé hajtattam, megtudandó, megkapják-e ezek a sertésvészt. Ez azonban nem történt meg, mert daczára, hogy e vészes sertésekkél egy akolban voltak, a betegség által fertőzve nem lettek.

Ami a kérdésben forgó mén tenyészértékét illeti, arról igy a távolból véleményt mondani nem lehet. A csánkjain levő nagy iztokpókok egy zajos multu ügetőnél még nem aggasztók. Hogy az ivadékok inkább az apa- vagy az anyaállat küleméhez szitanak-e, azt a tapasztalat fogja, csak bebizonyítani. Hanem az a kérdés, hogy az orosz mén pataalakulásai átöröklődnek-e az ivadékokra, egy kis megfontolást igényel. Tehát hibásak a patái a ménnek. Valószínűleg porhanyók, gyűrűsek, vagy szorultak stb. Hát bizony azoktól nagyon kell óvakodnia a tenyésztőnek, mert ha egyszer iníicziálta velük a tenyésztörzsét, akkor nem igen bir szabadulni e bajtól. Legjobb lett volna a mént annak idején a mén vizsgáló-bizottság elé vezetni, az bizonyára megmondta volna a maga megszivelhető véleményét. Kiss M.

Miután ezen pusztán a vész megszűnt, kiütött ott, honnét e süldők elhajtva lettek, mikor is a 10 drb beojtottat oda visszahajtva, belőlük egy betegedett meg és hullott el sertésvészben, a miből azt következtetem, miszerint egyidőre immúnis lesz a betegség iránt a béojtott sertés; annál inkább is az a nézetem) mert a nyáj között 25 drb olyan volt, mely előző évben a betegségen keresztül ment, s ezek között sem megbetegedés, sem elhúllásnem volt.

Lépfene elleni ojtások díjazása. (Felelet a 144. kérdésre.) j Az 1894. évi junius 15-én 13,781. sz. a. kelt földmivelésügyi miniszteri rendelet értelmében az ojtó állatorvosnak igénye van •: ' 1. fuvarköltségeinek megtérítésére ; nevezetesen a tengelyen megtett ut után az illető törvényhatóság ' területén a törvényhatósági állatorvos részére megállapított kilométerpénz j á r ; ennek ..felszámithatása, azonban, a fuvarnak

Feleletek.

413 természetben szolgáltatása esetén eslesik; ha az ojtó állatorvos egy útjában több tulajdonosnál ojt., fuvarköltségeit az, állattulajdonosok „száina arányában köteles .'felosztani: 2. igénye van továbbá az. ojtási díjra, mely birkák beojtása esetén a következő: a kétszeri, bjtá'sért együttvéve 1—100 állat beojtásá'ért' tehát . . . . . a 100-on fölül levő állatokőrt 500-ig , minden állat után 4 kr.; 20Ö"'állatért tehát . . ' . , '

5 frt

8

„

' Összesen ,300 állatért 13, frt 3. Végül igénye van a kétszeri ojtőanyag megtérítésére, mely együttvéve juhok darabja után ez időszerint 9 krban van megállapítva, 300 juh számára tehát 27 frtba kerül. Az adott esetben ezek szerint az állatorvos összes követelése, s fuvartól eltekintve, 40 frt. —y— Gugás ökrök. (Felelet a 145. sz. kérdésre.) Állatai gugája bizonyára nem más, mint a sugárgomba betegség (actinomycosis). Ha hízóit a daganatok nem akadályozzák az evésben s nem vetik vissza javulásukban, ugy ne tegyen semmit azok ellen. Ezt a bajt állatainál aligha az olajpogácsa okozta. Nem most, hanem régebben keletkeztek azok a daganatok s valószínűleg árpaszalma, vagy töreketetés következtében ugy, hogy a tokiászok a száj nyálkahártyáját felszurkálták s e sebeken keresztül jutottak be a sugárgombák. A sugárgombás daganatok kezelése operatíve történhetik, de ez a jelen esetben^ mikor t. i. hízókról van szó — nem indokolt. Ha a mázsálás azt deriti ki a daganatos tinóknál, hogy a kellőképpen (pl. naponta J/2 kilót) nem javulnak, vagy éppen romlani kezdenek, juttassa őket mielőbb vágóhidra, mert ha állatorvossal megoperáltatja, húsban való leromlásuk bizonyos s a tökéletes és gyors gyógyulás a legnagyobb mértékben kétséges. Ha tenyészmarhájánál is észlelné e bajt, tanácslom, hogy védekezzék előzetesen ugy, hogy szúrós, toklászos eleséget ne nyújtson állatainak, vagy csak felpuhítás után. Ily állatoknál az állcsonton mutatkozó daganatot mihelyt mutatkozik, ki kell irtani, vagy tüzfecskendendező , segélyével s jódtinkturával többszörösen s hosszasabban ki kell fecskendezni, hogy abban az élősködő gomba elölessék. Ezt persze állatorvos tudja legjobban elvégezni s minthogy nincs kizárva az sem, hogy egészen más természetű s nem actynomycotikus daganatról van szó, ajánlatos az állatorvost igénybevenni. Ha különben jobban is tájékozódni akar kérdésttevő e dologról, üsse fel az „Állatgyógyászat" czimü müvet a 276. oldalon, hol az aetinomycosisról van szó és a 101. stb. lapon, ahol meg a legkülönfélébb műtétetekről tétetik említés. i. y.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma:

Oldal Az OMGE. közleményei: Pályázat. — Meghívó. — Felhívás. — Tavaszi állatvásárok sorrendje. ... 407 408 A terményzáloghitelről. Miklós Ödön. Kéthónapos csikó elválasztása. Monostori Károty. 411 Növénytermelés. Lóhermagtermesztés. Székely Gábor 410 Állattenyésztő*. Az amerikai jersey marhák mult évi champiotije.ilí.IC 41 • Gazdasági állattan. A Chlorops őszi kártétele. Jablonowski József. ... 411 Halálozás. Id. gróf Széchenyi Imre v. b, t. t., az arány gyapjasrend vitéze, volt berlini nagykövet e hó 11-én életének 74-ik évében meghalt. A boldogultban az OMGE. is egyik alapitótagját vesztette el. Hűlt tetemeit Budapestről Nagy-Czenkre szállították és e hó 13 án helyezték el a családi sírboltba öröknyugalomra.

414 Elji gyzés. Pillischer Manó ó-bessei.nagybirtokos és községi ííiegyebizottsági tag. eljegyezte Deutsch, Adolf zentai nagybirtokos városi és megvei virilistának leányát, Klárát. A „Köztelek" mai száma a márczius 15-íkí ünneplésre való tekintetből egy nappal hamarább jelenik meg.mint rendesen s ugyanezen okból lapunk mai számából a rendes 'üzleti tudósítások is hiányoznak. Tenyészállatvásár. A díjazással egybe-, kötött tenyészállatvásárra felhozan4ó állatókra a kereskedelemügyi miniszter a m. kir. államvasutak vonalaira, a pécs—barcsi, valamint a m. kir. államvasutak kezelése alatt álló hely' érdekű v&sutakra a kedvezményes szállítást engedélyezte, valamint ezen kedvezmény meg"adására, a többi hazai vasuligazgatóságokat is megkereste. A kedvezményes szállításra jogosító igazolványokat a rendező-bizottság már megküldötte az összes bejelentöknek. A hízott állat,vásárra felhozandó állatokra a kereskedelemügyi miniszter szintén engedélyezett szállítási kedvezményeket. Éz utóbbi vásáron részt venni óhajtókat kérjük, hogv.bejelentéseiket szíveskedjenek legkésőbb f. hó 20-ig beküldeni. Eddig a kövétkezők jelentettek be állatokat a hízott. állatvásárra : kisbéri m. kir. ménesbirtok 8 db hízott ökröt. Burger Pál, Nyíregyháza 2 db h. tehenet, mezöhegyesi m. kir. ménesbirtok 9 db h. ökröt és 3 db h. tehenet, gróf Nádasdy Ferencz, . K.-Nyék 19 db hízott juhot, báró Hornig Károly, Veszprém 48 db hízott juhot. Rossz szénkénegező gépék. A „Borászati Lapok" 11. számában rendkívül figyelemreméltó közleményt olvasunk Hekler Elek szőlőbirtokos tollából. Az illető besnyői szőlőinek szénkénegezése alkalmából azt az észleletet tette, hogy szénkénegező gépei nem egyformán adagolnak. További megfigyelés után rájött, hogy a gépek — hibás adagoló készülékük miatt — mindeddig a •-méterenkint czélba vett 25, illetve 23'4 gramm helyett, mindössze I 8 V 2 illetve 14 grammot adagoltak, tehát —• miután a mihimum a mai tudományom megállapítás szerint 22 gr., kevesebbét, mint amennyi. egyáltalán használat. Egy újonnan megrendelt szénkénegező géppel ismét kis_érletet • téve, kiderült, hogy 4 grammos adagolásnál egy • • méterre 14*7 gr., a 8 gr.-os adagolásnál,35'4 gr. jutott a a 24 gr. helyett, tehát első esetben kevesebb, mint amennyi használhat, a másik esetben annyi, hogy a szőlőt múlhatatlanul kiöli. Ezután két előkelő czégnél személyesen próbálta ki a gépeket s valamennyi próbának az volt az eredménye, hogy a fecskendők teljesen hibásan adagolnak. Az eredmény, az egyik üzlet főnőkét annyira meglepte, hogy azonnal beszüntette a szénkénegező gépek további eladását. A közlemény konklúziója az, hogv amennyiben a fenti vizsgálatok amellett bizonyítanak, hogy a forgalomban levő szénkénegező gépekben hiba van, a mi -a szőlőbirtokosoknak már eddig is óriási károsodásával járhatott: vizsgáltassák meg az illetékes körök a szénkénegező gépeket azonnal s az eredmény szabjon irányt a további eljárásnak. A Hekler tapasztalatai egy olyan hibáról rántották le a leplet, melynek következményei kiszámithatlan nagyok lehetnek. A gépgyárosoknak tehát lelkiismeretbe' vágó dolognak kell tartaniok, hogy szénkénegező gépeket kellő kipróbálás nélkül forgalomba ne hozzanak, a szőlőbirtokosok pedig saját érdekükben járn-ak el, ha a gépet megvétele előtt maguk is vizsgálat tárgyává teszik. Fümagvak, lóhere és Iuczerniimagvak közvetlen dijszáinitása. Az 1897. május 16-tól érvényes magyar-olasz árudijszabásban felsorolt olasz állomásokról az Ancona, illetve velencze-fiumei tengeri vonalon át Budapestre és viszont szállítandó fűmag, Iuezerna és -lóhere szállítmányok részére közvetlen -díjtételek létesíttettek ; még pedig olasz területen Ancona illetve Velenczéig tetszés szerinti mennyiség feladásánál a magyar-olasz díjszabás difíerencziáíis díjszabásának 7. osztálya legalább 5000 kgr. feladásánál ugyanazon díjszabás 13. osz-

22. SZÁM. 8-fK EVfQLYAM.

KÖZTELEK, 1898. MÁRCZÍUS Hö 16. tálya. Magyar területen a tengeri-ut betudásával tetszés szerinti"merinvíség feladásánál 396: legalább 5000 kgr. föladásánál' 3 44 aráii.t frank. Marliaraködó állomások engedélyezése. A földmivelésügyi : minisiter a győr — sopron — ébenfurti vasút kezelésiben levő fertővidéki h. é. vasút vonalán Mosori vármegye tef-ületéfi fekvő: Pomogy és Boldogasszony, Sopron vármegye térületén fekvő : Sopron-Iván ,é$. Csapod végül Vas vármegye teejiletén 'fekvő : Vönöczk és Kenyéri állomásokat továbbá a maros-vásárhely—szászrégeni h. é. vasút vovalán, MarosTorda vármegye területén fekvő Sáromberke állomás és a zsitvavölgyi h. é. vasüt vonalári Nyitra vármegye területén fekvő Zsitva-Födémes állomást marharakodó állomásul engedélyezte.

A magyar aszfalt részvénytársaság vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését dr. Országh Sándor elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint a vállalat jövedelmezősége s munkaköre ez évben is gyarapodott, s ez évre máris jelentékeny mennyiségű uj munka van biztosítva. A társaság a Pesti hazni első takarékpénztárral több millió forint erejéig folyó számla hitel üzletet kötött,- a mely által a társulat a jövőben is képes lesz arra; hogy városoktól s hatóságoktól törlesztéssel kapcsolatos nagyobb munkákat vállalhasson. A különféle tártaiékok dotálása után fennmaradt 202,651 forint ! 98 - krajezárt tevő tiszta nyereségből részvényenként 15 forintot (15%) fordítanak áz esedékes szelvények beváltására. A felügyelőbizottságba megválasztották Giczey Lajost, Révész Adolfot, Szécsi Pált, Veith Bélát és- dr. Kovácsy Sándort. A-közgyűlés végül Löwehsíein Arnold részivényes indítványára köszönetet-mondott Héder ügyvivő igazgatónak- s á tisztikarnak

Szuperfoszfát c h i l i m l é t r o m k é n s a v a s - k á l i k é n s a v a s ' á m m o n és egyéb műtrágyaféléket, továbbá ,

Prézgálicz

98-99% jegeczckben és

őrölve

p e r m e t e z ő

valamint egyéb

a n y a g o k a t

legjutányosabban ajánl a

HUNGÁRIA m ű t r á g y a , kénsav és vegyi ipar részvénytársaság Budapesten, Váczi körút 21.

Szerkesztői üzenetek. S. Ö. urnák. Kérdését, hogy mi a túrónak a tápértéke, ba a kukoricza 5 frt nem értjük. Szivesked* jék jobban megmagyarázni, hogy mit is akar evvel'megtudni, ugy szívesen felelünk. „ „

kocsikenőcs, gépolajok, A z Orsz. m a g y . gazd. e g y e s ü l e t tulajdoni kenőcs, kenőszelen- Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igaz czék, gépszijjak, zsákok, kiadásért gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az — Társszeíkesztő: Buday ponyvák, kutak, szivattyúk, 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. Barnabás. fecskendők és egyél) gazdasági eszközök I Elsőrangú hazai gyártmány. tovotte

ezéghez

BUDAPEST,

ftírdulüi,

Fonciére

palota.

Minták és teljes képes árjegyzékek'ingyen és Ibérmentve küldetnek szét.

Amerikai mezőgazdaság Iita: S S I t A S S V 2 0 X - T Á N az 0. M. G. É. szerkesztő titkárja. A 352 oldalas, finom papírra nyomott, 102 képpel díszített munka bolti áru 4 forint; 0. M. G. E. tagok és a .KÖZTELEK" előfizetői . 3 f r t 50 kr. kedvezményes áron rendelhetik meg

a „ K Ö Z T E L E K " kiadóhivatalában (Budapest, IX.,

Űllöi-ut

íiS.)

Magyarország legnagyobb és egyedüli

gazdasági

gépgyára,

mely a gazdálkodáshoz szükséges

M T I

összes

H Ü

gazdasági gépeket gyártja.

Rendelések megtétele előtt kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni.

Részletes árjegyzékkel I és szakszerű felvilágosítással díjmentesen szst- |

KÖZTELEK,

m . : SZÁM. 8-ik É V F O L Y A M .

1898. ÍUÁRCZIUS HO 1 ír.

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet. B U D A P E S T E N , V I I I . , József-körut 8.

CSÁVOSSY BÉI.A. Eli);: TELEKI GÉZA gróf. Igazgaíósagi •:; > ' -. • 1_ ... .. . _ t*gok r ANDRÁSST . ÉZA gróf, BUJANOVICS SÁNDOR, 3WV.. ARlSTID, „PÜSPÖKY EMIL, RUB1NEK ü! ÜL A, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, ! SX ZOLTÁN., SZON-yi ZSIGMOMD, TELEKI SÁNJ3C Vezérigazgá\'ó""sZ0NYrZSIGM0ND. AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOSIT! SZÖVETKEZET a gazdakö'zöiiség általános ('Ifgmorése swrint hmm im-gfcle.1 hivatásának ; folyton fejevek óta sürgetett és a károkleszti a reformok;*!, melyeket a. . nafc gyors és méltányos iiegyenht^ffSR&í'a felek teljes megelégedését viyta ki magának, az épület é s átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szöveti, kezet pusztán csak á dijakat számítja fél a megfelelő kinqstári- bélyeggel; —1 minden más illeték kizárásával. M K " Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijbil 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, IO°/o engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024

.,.

.:.; \ . .

415

G a z d á k és kertkedvelők figyelmébe! Magas csirakép'ességü ég kitűnő minőségű

.

gazdasági és kerti magvakat szállít :igen jutányos áron

FROMUEH A. HERRMA3XT utóda

m a g k e r e s k e d é s e BUDAPEST. Árjegyzék ingyen és bérmentve.

HIKilfílM

felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, fiUSl-Bt as-dik szám.

Egy és több vasú egyetemes BCxéíekéim

és

talajmivelő eszközeim olcsó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g és czélszerü szerkezetüknél fogva • országszerte legjobb hírnévnek és kelendőségnek , öryendeftek,: minél fogVa gyártmányaimra a t. gazdaközönség figyelmét felhívom. • — Á r j e g y z é k e k k e l és árajánlattal szívesen szolgálok.

Bacher

Rudolf

cs. é s kir. k i z á r ó l a g o s

ekegyára

Budapest, VI. ker., Nagymező-uteza 68. Magyarországi vezérképviselő: Szűcs Zsigmond.

Mnicum tyriü" egyetemes s o r b a v e t f f f f é p sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva e g é s z E u r ó p á b a n

a

l e g j o b b

"himóviiok

legnagyobb

és'

kelendőségnek

ö r v e n d , minélfogva az összes eddigi vetőgépek között az

első helyet foglalja el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással készséggel szolgál:

Melichar

Ferencz

cs, és kir. szabadalmazott k i z á r ó l a g o s v e t ő g é p g y á r a

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68.

416

KÖZTELEK,

Magyar

1898. M A R C Z I U S

B é l a , ZÁLA

á pályázni kívánók felhívatnak, hogy a Méltóságos Főkáptalanhoz ezimzendő folyamodványaikat: keresztlevél, felsőbb gazdasági intézeti-, akadémiai-oklevél, s ha talán jelenleg alkalmazásban lennének, arról szóló okmányaik becsatolásával, jelén hirdetmény megjelenésétől számított 14 nap alatt, alulirt Igazgatósághoz beküldeni szíveskedjenek. A pályázók életkora legfölebb 24 éy lehet s a magyar nyelven kivül, lehetőleg a tótban is jártasaknak kellene lenni. E g y évi próba idő után következik be a véglegesítés. Pályázók beadványai, beérkeztük után két hét alatt elintézr tetnek s a kineveztetendők v a g y kinevéztetendő, l e g k é s ő b b ápril végével tartoznának helyüket elfoglalni. >m, 1898. márczius hó 7-én. Az esztergomi főkáptalani uradalmak Igazgatósága.

magvakat, állomás

Pályázat. sV

ÉVFOLYAM.

gazdasági Írnoki álások betöltendők lévén,

legmagasabb csiraképességli

Erdészeti

8-IK

A z esztergomi Méltóságos Eőkáptalan uradalmaiban,,

EGERSZEG.

Kitüntetve1 díszoklevél, arany-,'; ezüstéremmel. Ajánl mindennemű

a melyekért -a budapest itt. kir. állami magvizsgáló leletei alapján teljes szavatosságot vállal.

22. S Z A M .

16.

Pályázati hirdetmény.

5461

Fenyömag Pergető Intézet Faragó

HO

A bátorkeszi béruradalombíin május hó elsején

J|

| kűt segédtiszti állás lesz betöltendő, | isj egyik évráÖO í r t , ' másik • 200 frt készpénzfizetés és teljes elp látással javadalmaztatik. Pályázóktól megkívántatik, hogy |v felsőbb, gazdasági iskola sikeres elvégzéséről és első állasra legalább 4—5, utóbbira 1—2 évi gyakorlatot igazoló jó bizonyitványokkal bírjanak; miről szóló okmányok másolata, melyek hv. vissza nem adatnak, alanti eiimre küldendők. Megfelelő képeso ség előmenetelre számithat, 5528

|

O

|

C O R M I C K

a legjobbak a világon,

Ü É ^ % j| jj ^

§ Bátorkeszi uradalom főbérnöksége, J i á t o r k e s a ! . Esztergomra.

M e

ARATÓ GÉPEK kévekötök

és

marokrakók;

lékek, ^szénagereblyék I U L L E R K ÉV E K Ö T Ó L R AT G G É P E K *'

és

(

W E I S Z

BUDAPESTEN, V., Váczi-körut 76. sz.

a ertesu., Eladó szőlővessző. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület

p | 10.500 drb baltacsákányt, | 1435.000 darab sátorczöveket a j hordható sátorfölszerelésre és $ | 75.500 drb csattot, § S • g A k ö

„ i s t v á n t e l k i

z ö s

h a d ü g y m i n i s t e r i u m

szándékozik

p

Olasz Rizling

y t ö v i s

n é l k ü l ,

az

istáló

Hv Versenyzés. utján beszerezni

kötöfékszárhoz

és

írásbeli

nyilvános

ajánlatok

b

g

beadá- H

B f s á r k intéz felhívást.

S

A szállítási feltételek ajánlati mintával együtt a k ö z ö s

Q ' 'hádügyministeriuni l által

1898. márczius 4 - é n 3 7 2 .

Abth.

0

mely

8

g v a l a m e n n y i kereskedelmi és iparkaránál, v a l a m e n n y i had-

g

ö

13. sz.

alatt

kibocsátott

hirdetményből

kivehetők,

P test hadbiztosságánál, valamint a brünni

1., a

p v 2 . , a. gráczi 3. és a

számú

káiserebersdoríi

4.

budapesti Hl ruhatár-

•

K nál az érdekeltek által l e e n d ő betekintésre felfekszik és a g £ káiserebersdoríi 4. sz. ruhatár

által

3 l ö k n e k i n g y e n szolgúltatik ki.

a

L

a jelentkező

igény- H §

A cs, és k, közös hadtigyministeriumtól. j U t á n n y o m á s n e m (li.ja/latik.

5511 H

i m m ú n i s "

h o m o k t a l a j á t

szőlőjéből a következő európai és amerikai szőlővesszők eladók: Gyökeres

európai

vesszők.

1

... Sima

1000 drb. ezre

európai

16 frt.

vesszők.

Olasz Rizling ... Nagy Burgundi _ Tramini Piros ... Furmint •„ ... Piros Bákar Chasselas blanc . f. » eroquant » » rouge Mézes fehér Madelaine angevine Muscat vegyes ... ... Kadarka Szt.-Lörinc* Gyökeres

25.000 drb. ezre 8 frjt. ,_ sí ... ... 8.000 » > 8 4 . ... ... 4.500 > .», . 8 > ... ... ... ... 500 • »•'' '' » 8 » 2.000 » » 8 » . 1.800 » » -12, i .......... ... 600 * > ,12. i: ... ... 2.900 » » 10 »' 9.200 » »,. 10 4 ... 2.800 ». » 10 > . ... 1.900 » » 12 » 200 > » 8 » ... 1.900 „ » > 8 » amerikai vesszők.

Jaquez ... —

...

'3.000 drb. ezre 800

Vialla Sima Riparia Sauvage Berbemont Jaquez

... i „ i ...

amerikai

„

„

10 frt „

i

vesszők.

,_. ... ... ... ... ...

10.200 1.000 drb. » ára » 66 írt. > 6.500 » • > 6 »

Megrendelések az

Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójához B U D A P E S T , K ő z t e l e k intézendőK — Áz elszállítás tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. — A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvétellel szedetik "be. — Csomagolásért •és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. IGAZGATÓ.

r.

Wieschnitzky & Clauser'8 Nachf. magkereskedés és termelés

|

W i e n , I., W a l i f i s c h g a s s e 8.

{

| Mindennemű gazdasági magvak, | Bécsi főzelék- és virágmagvak elsőrendű,

bessersési

F ő b b

417

KÖZTELEK, 1898. MÁRCZIUS HO 16.

22. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.

forrása.

c z i b k e k :

j

styriai vöröshere, provencei luczerna, fümagvak, ,

Cz.

A Deering-féle amerikai gyártmányú a r a t ó - g é p e k és f ü k a s z á l ő - g é p c k nemcsak a külföldön részesültek elsőrendű kitüntetésekben, hanem legutóbb hálánkban a m e z ő l i e g y e s i n e m z e t k ö z i a r a t ő g é p v e r s e n y e n is i n i n d a n y i a k i t ü n t e t é s és e l s m e r é s b e n részesült. Nevezetesén e l s ő d í j j a l

nagy a r a n y é r e m m e l

mm

a P o n y - k é v e k ö t ő a r a t ó g é p lett k i t ü n t e t v e . Ezen gépék mielőbbi megrendelését, hogy azok kellő idő-S ben szállíthatók legyenek, nagyon melegen ajánlom. A szállított gépekért pedig a legmesszebbmenő garancziákat vállalok. Kitűnő tisztelettel

Propper Samu

te

répamagvak, zöld- és száraz-takarmáiiyinagvak. Árjegyzék ingyen. '

Váczi-körut 52. 3 mint a Deering-gyár kizárólagos képviselője.

Hirdetmény. Fejérmegyében Iváncsa község határában a pesti ev. ref. főiskola tulajdonát képező, 1200 •-ölével 318 hold 135 D-ö et kitevő szántóföld, kaszáló és legelőből álló birtok épületekkel együtt 1898. évi szeptember hó 20-től kezdve további 12 évre 1910. évi szeptember hó 28-ig írásbeli és szóbeli ajánlati tárgyalás utján haszonbérbe adatik. A haszonbérleti szerződési feltételek 1898. évi ápril hó 2-ik napjáig Stand Lajos egyházkerületi vagyonkezelő irodájában (Budapesten, IX. kerület, Lónyayutcza 11. szám I. emelet 11. ajtói .l.'.lolíRliiiikriil !)—12 órái? megtekinthetők. A zárt Írásbeli ajánlatok ugyanott adandók be 1898. évi ápril 2-nak déli 12 órájáig^ A netalán később beadott, avagy postán a fent jelzett időn túl beérkezett ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Szóbeli ajánlati tárgyalásra határidőül 1898. évi ápril hó 3. napjának d. e. ÍO órája a budapesti ev. ref. főgymnásium kistermébe (Budapest, IX. kerület, Lónyay-utcza 4. szám II. emelet) kitüzetik s mindenekelőtt a szóbéli ajánlatok vételnek jegyzőkönyvbe s csak ezek megtörténte után fog az írásba foglalt zárt, -agy visszautasítása, » - • ! — " - ••- - = '. ref. egyházkerület

Szőlővessző eladás* . Immúnis talajon termett, peronospora mentes, teljesen kiérett, következő fajtájú szőlővessző eladó: Mézesfehér— \ Olasz riesling

:

lOOO-re

a

o

frt.

Zierpfandler Slankamenka — Vörös dinka J Kadarka ezre 4 frt. Vessző hossza 50—60 cm., vastagsága 6—12 mm. Csomagolás nagyobb megrendeléseknél ingyen, különben önköltségen, u. i. eladó. 1 éves kitűnő minőségű spárgagyökér „Triumph" von Braunschweig 1000-re .8 frt é&.spárgamag kilója 12 frt. Megrendelésnél a vételér 25 százalékja előre beküldendő.

Szölöintézöség

H á c s e g r e s e z x ,

u.

p. é s v. á.

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető;

A sertés j a v i t á s a é s h i z l a l á s a gazdák és hizlalók használatára, m a Irta K . R u f f y Pál. Ára portómentes küldéssel I f o r i n t 10 k r a j c z á r .

m

Eladó szőlővesszők. A mozstfói uradalomban 2 0 0 ezer I. r. fasojtásra igen alkalmas, egészséges, kitűnően beérett s 2 0 0 ezer I I . r. sima riparia pörtalis vessző

=

E L A D Ó .

•

1000 drh I. r. ára 10 írt; 1000 drb II. r, 5 frt becsomagolva és Szigetvár vasúti állomásra szállítva. Megrendelések 5á3Ő

ODERSZKY LAJOS urad. intéző

simontornya.

=

A vesszők m é g a tőkén vannak.

úrhoz

(Mozsgó-Szt~Miklós per Szigetvár)

intézendök.

Lapunk ALBION marokrakó aratógépek, bekötési HARRISON Mc. GREGOR & Co. táblája

ALBION fűkaszáló gépek,

GRAEPEL

angol gépgyárából, melyek az összes hazai versenyeken kitüntetésben részesültek, legutóbb a turkevei gépversenyen a r a n y éremmel dijaztattak, kaphatók

HUGÓ

gépgyárosnál,

Budapest, V., Külső Váczi-ut 46. szám. Árjegyzék ingyen és bérmentve.

54oe

Árjegyzék ingyen és bérmentve.

1

forint

3 0

krért

(portomeritesen) kapható

kiadóhivatalunkban.

12 KÖZTELEK, 1898. MARCZIUS HO 16.

1. r e n d ű

22. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

|Méiief árverép .|

ALAGCSŐ.

| k o m i ó s í i ' i i i i n u r kattiisMi'-iti lM : r<{iU(l:isá«úliaii. íj mely Orosháza vasutállomástól ö kilométernyire fekszik, f , I év inárcziiis n y i l v á n o s á r v e r é s e n a leg1 többet Ígérőnek e l f o g a d a t n i : I d a r a l » t évés i n é n (félvér),

Zsölnay Vilmos gyárában készült és fennmaradt 75 ezer darab 2" bélátmetszetü] == 100 drbként 174 frt I 18 „ ' „ 3" ] Sb 100 drbként i 1 /, frt I 7 „ „ -1" „ 100-drbként 4 írt í

öreg kancza öreg herélt 5 éves, 4 éves csikó 3 „

a gyártelepen átadva megvételre ajánltatik. Megrendelések kevesebb mennyiségre is,J á csövek [ tulajdonosa . 7 . 5496 j

Brásay* XCálmánhos

Bővebb felvilágosítással szolgál

B u d a p e s t , (Muzeum-köííit 23. sz.) intézendök:

3 HAJNAL JÁNOS ispán, Pa.-Kakasszék, u. p.Orosháza.

M A G Y A R GAZDÁK VÁSÁRCSARNOK E L L Á T Ó SZÖVETKEZETE. M E G H Í V Ó . A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete I - s ő 1898. évi márczius hó 30-án (Szerdán), d, i ezennel meghivatik. Budapest, 1898. márczius hó 14-én.

é v i

r e n d e s

k ö z g y ű l é s é t

4 órakor tartja a „Köztelken", £ÜUői-ut 25. a nagyterembén), melyre •£. czimed ,r

it a- Szövetkezet- üzlétrészeso / Az

iag-azgutÓHÚ^.

T A K G Y S O U O Z A T : 1. 2. (3. .4. .5. (j.

Üzleti jelentés, Egv alelnök és e'setleg igazgatósági tag választása. Négv felügyelő-bizottsági tag. választása. . Két 'hitelesíti) tag kiküldése. . A számadások megvizsgálása és az 1897. évi' mérleg megállapítása' s az igazgatóság, cs a felügyelő-bizotts.ágnak a felmentvény'megadása,, A' tagok mdiíványai.*

* Az alapszabályok 7.

3 -pör^'a szerint »A-közgyűlésen. inditváiiyozási joggal bit, ha indítványát. 8 nappal;előbb a--szövetkezet. ígazgatósá-gánál' írásban bejelenti.<; Méi'lojf-számla

vagyon Szövetkezeti tagok be nem fizetett üzletrésze Pénztári készlét Í.897-. deezoíilber 3Hén ' 3971 frt 65 kr. Postatakarékpénztár ... ... :.. ... 1566 frt 33 kr. Első hazai takarékpénztár betét ... . 1240 frt — kr. Alapítási költség Előlegek Felszerelés ... ... ... ... ... Előre .fizetett fuvarok.... Leteti óvadék a fővárosnál Adósok ... Egyenleg vesztesség . ...

teher i

1 i Jegyzett üzletrészek . 2 El nem számolt áruk értéke iS!)7. deuzember 31-én 3 Hitelezők

| 39079; 95 , Budapest t'897.' déczembcf hó 31-én.

Az igazgatóság : Gróf Dessewffy Aurél s. k . elnök. Forster Géza s. k„ alelnök. Bálintffy Pál s. k. Dr. Biró Lajos s. k. Libits Adolf s. k. Luczenbacher Mihály s.VSerfőző Géza s. k. Dr. Simay Aladár s. k. Szilassy Zoltán s. k Szent-lványi Zoltán s. k.-Tahy István s. k. Zalesky Jenő =. k. Gróf Zichy Aladár s. kEzen mérleget"előiegés 'leltározás titán á fő- és segédköiiyyekkel összehasonlítva, helyesnek s rendben levőnek találtuk: A felügyelő- bizottság : Fábián János s. k'., elnök. Elek Emil s. k. Löherer Aiidor s. k. Rubinek Gyula s. k.

Veszteség 1 - é s

TARTOZIK VESSTESEG Aruleszámolásp-k , ... ... ;..••._ ... Beérkezett áruk'Utáni fuvar.,; ... ... . Beérkezett áruk utáni -fogyasztási adóAlapítási költség 20 százalék leirva ... Felszerelésből 10 százalék ... Üzlethelyiség bére Személyzeti fizetések Üzleti költség ... „

...

nyereség-számla WYERESEG Az árueladásokból befolyt ... : .. Egyenleg veszteség

...

Budapest, 1897. deczember 31-én.

Az igazgatóság s Gróf Dessewffy Aurél s. k. elnök. Forster Géza s.k. alelnök. Bálintffy Pál s. k. Dr. Biró Lajos s. k. Luczenbacher Mihály, s. k. Serfőző Géza s. k. Dr. Simay Aladár s. k. Szilassy Zoltán s. k. Szent-lstványi Zoltán s. k. Tahy István s. k. Zalesky Ji K'i • Ezen veszteség- és nyéresé'g számlát a fő- és segédkönyvekkel Összehasonlítva, helyesnek s rendben lévőnek .találtuk. A felUgyelő-bizottsg : Fábián János s. k. einök. Elek Emil s. k. Löherer Andor s. k. Rubin

ts Adolf s. k. f Zichy Aladár s

KÖZTELEK, 1898. MÁRCZIUS HO 16.

22. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.

'

419

Közeledik a tavasz. A minden irányban meginduló gazdasági munkálatok magukkal hozzák a mezőgazda közönség számtalan ^ szükségletét. E szükségletek beszerzése, vagy az esetleg meglevő készletek értékesítése

a legkönnyebben, legolcsóbban és legbiztosabban

a KÖZTELEK

kishirdetései

által eszközölhető.

A hirdetés okvetlen eredményes: tenyészállatok, lovak, ökrök és égyéb haszonállatok, használt gépek és eszközök, hordók, takarmány-készletek. Vetőmagvak, különösen lóhere, tavaszi buza, tengeri, bükköny- és borsóféleségek, köles, mohar, czirok, répa, bab, lencse stb. stb.

Kerti termények: gyümölcs-, disz- és egyéb haszonfák, spárga-gyökér, zöldség-magvak és gyökök, szőlővessző, bármiféle czikk vagy eszköz eladása és vételénél, mely - a tavaszi, munkálatoknál. szükségeltétik. Továbbá földbirtokok el- és bérbe adása, vétele

minden közvetítési díj nélkül eszközölhető a

•

„KÖZTELEK"

kishirdetéseivel.

Éelhivjuk tehát a t. gazdaközönséget, hogy az üzleti előnyt, amelyet a

minden héten kétszer 6400 példányban megjelenő elsőrendű lap olcsó hirdetési rovata nyüjt, használja fel saját előnyére, s a hol .lehet, kímélje meg a mindig méregdrága közvetitést.

:

T a n u l j u n k e téren is a külföldi gazdáktól. Hazafias tisztelettel a „ K Ö Z T E L E K " kiadóhivatala. M l

É H

Hl

II

Mlgs BEZERÉDJ ANDOR cs. és k. kamarás ur pa-jegenyési

Immúnis homoktalajon termett,; háromszor permetezett, teljesen kiérett fajtiszta

immúnis homokos szőlőtelepéről ősszel szedett 60 cm! hosszú háromszor permetezett',' ' fajtiszta szőlővesszők eladandők a következő mennyiségben: Chasselas rouge 2600 szál ) Madíein. angevin 40,000 •„ hoOQ.& 5 frt. 95Ö0 •"•".„ J Muscat lunel Chasselas blane croqu. 34,500 . 1000 á 4 frt. Zöld Szílváni 26,500 , \ Olasz rizling 50,200 , Piros veltelini 25,200 „ . n A n .; , ,.. 1000 á 3 f l t Nagv burgundi ... ... 16,500 ' í Oportó. 17,000 „ I Veres kadarka . 68,500 „ /• > A csomagolás. és IIidja-Apáthi vasútállomásra való kiszállítás a jelzett árban.már bent foglaltatik. Megrendelésnél az összeg 25°/o-kát előre beküldeni kérjük. Megrendelés:

JEGENYÉS! GAZDASÁG u. p. SZEDRES (Tolnamegye) eszközleridő. Kadarka Chasselas rouge croqu. Olasz rizling Muscat lunel Zöld sylváni Nagy burgundi Üportó Vesszők hossza 60 ctm. Csomagolás és HidjaApáthi vasútállomásra szállítás ingyen.

1000-re 3 frt.

Megrendeléseknél a vesszők fele ára előre beküldendő, a hátralevő rész utánvéttel szedetik be. '."'.:'..'•'•' Megrendelések eszközlendők

5531

BEZERÉDJ P Á L gazdasági

intésöségéhez

Hídján, u. p. Szedres (Tolnavármegye).

14 K Ö Z T E L E K ,

p a r

B

tejgazdasági edények gyára " " ^ H l

U

D

ttin:,..:

A

P

E

8 T

V!., S z o n d y - u t c z a 35.

SpIBS^Sfe

Edény 1

\

" " " ffeW -.•efH'í'"' B|BbBhÉ| i | | | K M Imltljiyji^^fw

ugy

tekintetében

elismerésben

minőáltálá-

részesülnek.

Rendes vevffim közül felsorolom: a „Budapesti Központi Tej- . csarnok Szövetkezetet", a / ^ ^ Í Í I ' Í ^ ^ ^ ^ ^ „Gazdák Budapesti Tejegyell 1 í 1 ! siiletét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat li]1| |[| f;/////Jtó/wíifeör é s s z á m o s naöy hazai Saz~ li ' íjim1 daságot. ||j f szolgálón. Telefon-szám 17—35.

ÍMFusÍPtI

2 2 . SZAM. 8-IK É V F O L Y A M .

47eo

V

sz.

gyártmányaim

ségben, mint ár

fflÜM

1898. M A R C Z I U S HO 16.

cs. és kir. szab. nyereg-, szíj- és bőröndáruk gyáfa B U D A F E S T , I V . k e r . , K o r o n a h e r c z e g - u t c z a 3. sz. Tli íJagy választék lószerszámok, nyergek, ostorok, zabiák, lóiffl^^&^v pokróczok, lónyíró olíók s utazó czikkekben, légjci'bb kivi \ \ \,\ ^ 'telben jutányos árakon. — ^ J ^ C v t v- Vs. ^ ^ ^ Előírásos nyeregszerelések — „ tényleges s tartalékos tÍ3?t ura '' r®sz®re ,3fl°,c8^ jjl ^

^

I

a czaKorrépa ormányosa ellen legjutányosabb ár meljett, továbbá

/ ^ J y / M / /

— J

^

\\xs

l

ísV/

S

Képes árjegyzékkívánatra ingyen és

l 'o*

u

bérmentve.

Nagy lóáryerés Folyó évi április hó 17-én vasárnap reggel 9 óra-'; kor Orosházán a g r ó f K á r o l y i - f é l e Tisza-Tarjáni, Nagy-:; szénási és Mágocsi. ménesekből és g r ó f B e r t h o l d - f é l e Árpádhalmi méhesből, származó mintegy

35 d6 4 éves angolfélvér ^r CSIKÓ .

• f> e

nyilvános M c s í é t c l r c árverésen a legtöbbet ígérőnek készpénz'-' fizetés metlett el fog adatni. A lovak 3 hónap óta.; lovagöltátnák. FeMlágösitást nyújt a •

ménes intéiőség Csongrád-Mágocson.

elismert legtökéletesebb toló kerék rendszer. Magyar szabadalom Osztrák szabadalom 2507. szám. ,. .. 44/5600, szám, Szabadalmazott javításokkal, mint: a legpontosabb beállítása az elvetendő mennyiségnek, kiemelő készülék, elölről felbillenthető magszekrény stb.

SXSSÍ

TBIEUKÖK,

UMRATH ÉS TÁRSA —

B

U

D

A

F

E

S

T

,

EE-

Eladó

fenyőfa csemeték és fenyőfácskák.

cml-ig 100 db 36 frt. trisriOOOOVdbTTesl5Tí t" 25-60 ím.rig; 100 db fenyő-

rösfenyő (Lárlx • e j 50-100 cm-ig : u 50 kr., 100-150 i db:75 kr. Ugy a

nagy

termés

fajtisztaságra és

5395

csiraképességre

V . ker., V á c z i - k ö r u t 60 s z . Fűkaszáló és aratógépek, gőzcséplőtiészletek tékban.

1897. é v i

lógereblyék, válasz-

aetékből: KONTSEK GYÖRGY földbirtokos, Ábrahámfalu, u. p. TótPréná Turóczmegye.

MÉHÉSZET

métermázsája

20

Képes árjegyzékei

frtjával e l a d ó

ab

JOÓ ISTVÁN

vasútállomás Bicske, a csákvári gazdaságban.

KÖZTELEK. 1898. MÁRCZIUS HO :

22. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.

KIS HIRDET ESEL

Hirdetési ár 15 szóig 30 kr„ ezen felül minden SIÓ 2 kr., feltűnő betűkkel * kr. Czim közlésénél t.,bélyegilleték. ••/

Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei Tetetnek fel e kedvezményes rovatban.

Csak oly levelekre válaszolnnk, melyekkel válasasra szükségres leyélbéli eget vagy levelezőlapot küldenek.

sfttesr-1

a hazai

elősegítsem,

S H S L 5 Í hat, hogy kia lünk állit* 1

gulyabeli «tenyészetéből eladóra fel van

l

É

P

i

?

l

6 drb 2 é

oberiidorfi répamagot

m

l ü i

íttrisTa'í'i 30.év óta fennálló faisko-;,

^lőíegltb^üldés^mel

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS.

mm

M növendék ökör és üsző b o r j a k a t lepetolre ajánlana! K L E I N ÉS S P I T Z E R

ÁLLÁST KERESŐK,

L

B E IC

Budapest, Káról)-körút 9.

IP^l „Köztelek É\könyv-

la

VEGYESEK, =

s1ÍSm

IgltPíi

f S :

i s i

p t

Csomós ebir

(tactylls

gíomerafa) és

Franczia perje

dSTeg^ult

MMÍÍÍÍiÍ a S r i s Is gr,Teleki Arvéd

kora. óriás ,tengerit dtvün. kitta feliéi, nagy meuy, ny^bfift is #á&t

•ut

^örleszt

ÁLLATOL

25.

kölcsön

u, p. K o n c z a r S - — — E

iávz

táSbtlyeg-

éfillejk'k^tjs^

16 K Ö Z T E L E K ,

1898. MARCZIUS HO 1 6 .

Gőzmivelés.

Nagyobb területek szántását gözekével

Manila kévekötő fonalat bároeiy Hgz6rkezeté^^t'ógépnélíSpailmazhat(^4nibolyago^6n

hajlandó fagyok elvállalni; épúgy mélyrigolozást

f o r i n t é r t sjsálht a

szőlő-telepítésekhez.

Érdeklődők kéretheK,' fiogy"alanti'cztítíéinliBz forduljanak. •'- gőzszántási vállalkozó

Wolff Ernő,

22. SZAM. 8-IK É V F O L Y A M .

SZEGEDI KENDERFONÓGYÁR RÉSZVÉNY TÁRSASÁG SZEGEDEN.

Budapest-Kelenföld.

Impregnált

takarmány répamag Budapesten kizárólag csakis

Mauthner magkereskedésében

Ödön kapható.

Áz impregnálási eljárás abból áll, hogy forró nedves levegő jelenlétében a rópamag egy bizonyos időtartamra kénessavval és klórgázzal érintkezik, tehát fertőtlenítve lesz, m i á l t a l a r é p a m a gon tapadó összes m i k r o o r g a n i z m á k , c s i r a g o m b á k stb. t e l j e s e n és biztosan m e g ö l e t n e k .

Az impregnált répamag előnyei: 1. Csiraképessége s o k k a l m a g a s a b b mint a nem impregnálté. 2. 4 — 5 n a p p a l e l ő b b k e l k i , mint az ugyanilyen viszonyok közt elvetett nem impregnált. 3. Csirázási és fejlődési erélye következtében 1 0 n a p o s p a l á n t á j a o l y e r ő s , mint a nem impregnáltból származó 3 hetes. 4. K e d v e z ő t l e n t a v a s z i időjárás eseten az impregnált 2 0 — 2 5 s z á z a l é k k a l n a g y o b b t e r m é s t a d , mint ugyancsak kedvezőtlen tavászi időjárásnál a n e m impregnált. Á r j e g y z é k k í v á n a t r a i n g y e n és b é r m e n t v e

MALOMIPAR

küldetik.

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Scliweitzer

rendszer.)

Budapest. VI. ker. 9 Gyár-utcza 48. s z á m alatt. Szabadalmazott Schweitzér-féle malmaink a mezőgazdaság terén igen fontos újítást képeznek. Ezen teljesen uj szerkezetű, átjavitott malmok egyaránt alkalmasak darálásra és simaőrlésre; a gazdaságban é malmokkal szükség szerint készithető igen jó minőségű liszt és takarmánydara. Ezen malmok a Ganz-féle és a Sangerhausení gépgyárak által gyártatnak, mig az őrlőtárcsák a világhírű Ganz-féle kéregöntvényből készíttetnek. A gazdasági élet követelményeinek megfelelőleg ezen malmokat 5 különböző nagyságban hozzuk forgalomba locomobil, motor, járgány vagy kézihajtásra. A Schweitzer-féle malmok rendkívüli előnyei a következők: 1. C s e k é l y h a j t ó e r ő szükséglet. 2. R e n d k í v ü l i nagy m u n k a k é p e s s é g . 3. K i t ű n ő m i n ő s é g ű ő r l e m é n y . 4. K i v á l ó a n tartós, j a v í t á s r a n e m szoruló szerkezet 5. I g e n egyszerű kezelés. Ezen malmok beszerzését minden gazdának a legmelegebben ajánlhatjuk. gt@T

Részletes

leírással,

árjegyzékkel, és felvilágosításokkal

szívesen

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).

szolgálunk,

Tjj^Q)