VIII. évfolyam.
Budapest, 1898 évi márczius hó 2.
18. (668.) száin
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS ÁE eawzágos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egósi évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.
M e d e M liMfii szerdán és szombaton.
Tavaszi állatvásárok sorrendje. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által a f. év tavaszán rendezendő állatvásárok a következő időszakokban fognak m e g t a r t a t n i : I X . tavaszi luxuslóvásár (a Lótenyésztés emelésére alakult Tattersall r.-társasággal karöltve rendezve) márczius hó 29, 30 és 31-én a Tattersall istállóiban (Külső Kerepesi-ut, a kelet pályaudvarral szemben.) X . tavaszi luxuslóvásár, ugyanott május hó 15, 16 és 17. napjain. A díjazással egybekötött X V . tenyészállatvásár márczius h ó 25., 26. é s 27-én a Tattersall istállóiban. I-sö díjazással é s próbavágásokkal egybekötött hízott állatvásár a székesfővárosi marhavásártér istállóiban ápril hó 2, 3 és 4-iTc napjain.
fífflfc- .
, • : ?4hyiS
Kéziratokat a szerkesztőség nem küld r
bejelentési ivek a vásárokra az OMGE. titkári hivatalánál (Budapest, Köztelek) k a p hatók.
Értesítés. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület legújabb történetét 1876. évtől 1897. évig Oalgóczy Károly egyesületi választmányi tag, kir. tanácsos é s a Magyar Tudományos Akadémia tagja által íratta meg. A m ü az egyesület kiadásában jelent meg és 150 oldalra terjed. Ezen m ű b e n szorosan véve n e m csak az Országos Magyar Gazdasági Egyesület története van lefektetve, h a n e m mindazon nevezetesebb mezőgazdasági és közgazdasági mozgalmak, amelyek ezen időszakban az országb a n előfordultak, ismertetve vannak. így tehát ezen mü érdekes anyagot tartalmaz. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya elhatározta, hogy ezen müvet a legmérsékeltebb árban fogja tagjai rendelkezésére bocsájtani é s akik birni óhajtják, azoknak ezen mü egy korona beküldése mellett portómentesen megküldetik. Ezen összeg bélyegjegyekben is beküldhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület pénztárának. Igazgató.
KÖZLÖNYE.
Dohány beváltási szabályzat és árak 1898,, 1899. és 1900-ra. Évek óta halljuk a panaszokat ugy a dohányjövedék részéről, valamint különösen a termelők köréből, hogy a magyar dohány minősége rohamosan csökken és emiatt a magyar dohány nemcsak eddigi külföldi piaczait vesziti el, hanem a jövedéki gyártás ' is mindnagyobb mértékben kénytelen a külföldi dohányt igénybe venni és a hazai dohányokat mellőzni. Ennek a közvetlen következménye azután az, hogy a hazai dohány iránti kereslet csökkenésével a dohánytermelést magát kell szűkebb keretek közé szorítani, megvonván a dohánytermelési engedélyt azon gazdák egy részétől, akik a dohánytermelést egyoldalú gazdaságuk némi változatosságául többkevesebb jövedelemmel gyakorolták. Az OMGE. dohánytermelési szakosztálya már évek óta behatóan foglalkozik e kérdéssel és nem mulasztotta el a bajok okaira őszintén és egyenesen reámutatni. Ezek különösen két irányban jelentkeznek; de mindkettő egyenesen a dohányjövedék kezelésének hibájából ered. Az egyik az, hogy a dobányjövedék daczára annak, hogy a dohánytermelés irányítása és vezetése teljesen az ö kezében összpontosul, rosszul magyarázott kiméletességböl még mindig nagy kiterjedésű oly területeken engedélyezi a dohánytermelést, melyek arra teljesen alkalmatlanok levén, a szabad termelés
esetén semmiesetre sem szolgálnának dohánytermelésre, mert az azokon termelt nehéz, egyáltalán nem égő dohányok értékesíthetők nem volnának ésigy jövedelmet nem is nyújtván, a termelők maguk hagynának föl a dohány termelésével. Másrészt a jövedék puszta megszokásból és kényelemszeretetből nem engedélyezi a dohánytermelést oly uj területeken, melyek ugyan eddig dohányt nem termettek, de amelyek különben a dohánytermelésre föltétlenül alkalmasak, így a dohánytermelés amúgy is bizonyos határok közé szorítva egyáltalában nem fejlődhetik abban a helyes irányban, a melyben a természetes feltételek érvényesülése esetén különben fejlődnék. Ez az állapot, h a talán egyes dohánytermelő gazdáknak előnyükre szolgál is, egészben azonban ezen egykor oly fontos termelési ágnak rendkívüli nagy kárára van. A második hiba, amit a jövedék elkövet az, hogy a dohánybeváltási szabályzat és árak megállapításánál egyáltalában nincs tekintettel arra, hogy a törekvő dohánytermelő nagyobb fáradságának és munkájának jutalmát megtalálja és ezért a dohánytermelés teljesen abba a szerencsétlen irányzatba van terelve, hogy a termelök fő törekvését nem a jő dohány előállítása képezi, hanem egyedül az, hogy sok dohányt termeljenek, mert a jövedék a dohányt minden körülmények között beváltani levén kénytelen, a termelő súlyra sokkal jobban kijön, mint minőségre. A dohányjövedéknek a magyar termelőkkel szemben követett eljárásának valóban egyszerűen csak az a színezete volna, mintha az évenkint a dohánybeváltásáért j kifizetett mintegy 5 millió forintnyi ösz-
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete 1kdapest, V., Alkotmány-utcza 31. szám Váczi-körut sarok. Több évi tapasztalat után bebizonyult, hogy a legtökéletesebb és tartósságánál fogva a legolcsóbb és legtökéletesebb permetezőgép a Vermsorel-fére
ADRIÁM PLATT & Co, NEW-YORKI világhírű
kizárólagos
gépgyárosok::
„ E C L A I R "
képviselősége
peronospora permetező, mely eddig minden versenynél az első dijat nyerte el.
Fűkaszáló, BSapokrakó arató és Kévekötő apatógépeipe.
Kizárólagos magyarországi képviselet. ^H Ár 20 íoríiit csomagolással. B i A u s s l g i l a „ í t é z g - á l i o z " 2&V2 frt métermázsájaként, „ K a f f l a h á n c s " 42 kr. métermázsája
Kitűnő magyar bizonyítványok. püT
Késések elkerülése
végett kérjük
a megrendeléseket
M«i n á m a n k
már most előj egyeztetni.
3 0 »ldsi,
/irr
i s . 'szám. 8-ík szeg egy o l y a n segélye v o l n a az á l l a m n a k a d o h á n y t e r m e l é s s e l foglalkozó g a z d á k részére, melyet az államkincstár d o h á n y é r t kiad, nehogy egészen ingyen a d j a ki. A k o r m á n y mintegy áldozatot h o z a rossz dohánytermelöknek, ' hogy ezen a régen űzött- termelési á g teljes a b b a h a g y á s a n e a jövedéki k e z e l é s h i b á j á n a k t ű n j é k fel. A felsorolt két m u l a s z t á s o n kivül egyéb m u l a s z t á s o k is terhelik a jövedéket a t e r m e l ő k k e l s z e m b e n , a m e l y e k e t ez OMGE. d o h á n y t e r m e l é s i szakosztálya m á r t ö b b i z b e n e m l é k i r a t o k b a n f e j t e t t ki a pénzügyminisztérium előtt s l e g u t ó b b a m u l t évi f e b r u á r h ó 2 7 - é n és május 3-án tartott ülésből, k ü l ö n ö s e n gróf S z a p á r y Gyula e m l é k i r a t a a l a p j á n i s m é t e l t e n r é s z l e t e s e n kifejtett. U g y a n e z e n ü l é s e k b e n foglalkozott a l e g k ö z e l e b b h á r o m é v r e : 1898., 1899. és 1 9 0 0 - r a m e g á l l a p í t a n d ó d o h á n y b e v á l t á s i s z a b á l y z a t t a l é s árakkal. A m . kir. k ö z p o n t i dohányjövedéki igazgatóság a n a p o k b a n b o c s á j t o t t a ki ez é v e k r e a d o h á n y b e váltására és a b e v á l t á s i á r a k r a vonatk o z ó h i r d e t é s é t . Ez a z u j b e v á l t á s i s z a bályzat a régiekkel s z e m b e n bizonyos h a l a d á s t m u t a t u g y az egyes osztályok k ö r ü l i r á s a , v a l a m i n t az á r a k t e k i n t e t é b e n , egészben azonban egyáltalában nem m o n d h a t ó kielégítőnek m é g n í o s t s e m . É s n e m is lesz az m i n d a d d i g , mig a j ö v e d é k p u s z t á n a fiskális s z e m p o n t b ó l i n d u l ki. Mert n e m elég s z e r i n t ü n k a termelöknek ó h a j t á s a i t csak meghallgatni, h a n e m a z o k a t m e g is kell valósít a n i , h a azt n e m a k a r j u k , h o g y a m a gyar dohánytermelés teljesen tönkre menjen. A régi s z a b á l y z a t t a l s z e m b e n a legfeltűnőbb u j i t á s az, h o g y a közönséges leveleknél 1. a szivarboriték-levelek oszt á l y o z á s a m e g s z ű n t és a z o k e z e n t ú l c s a k egy o s z t á l y b a n v á l t a t n a k b e és 2., h o g y a k ö z ö n s é g e s leveleknél a válogatott V) osztály t e l j e s e n e l h a g y a t o t t , ezáltal a v á logatott osztály d i j a z á s a j o b b á l e v é n tehető. A kerti leveleknél is e l h a g y a t o t t a válogatott osztály, m i n e k k ö v e t k e z t é b e n a legjobb osztályba inkább lehet d o h á n y t b e v e n n i , m i n t - azelőtt, m i d ő n a válogatott osztály m a j d n e m ideális volt. A jobb minőségű dohányosztályok árai v a l a m i v e l e m e l t e t t e k u g y a n , de az e m e l é s e k m é g m i n d i g csak j e l e n t é k t e l e n e k s ezzel s z e m b e n a z o n d o h á n y o s z t á l y o k , amelyekben a dohányok zöme szokott tartozni, alacsonyabban dijaztatván, a j ö v e d é k a p é n z ü g y i e g y e n s ú l y t ezzel állít o t t a fel, n e m l é v é n k é n y t e l e n s e m m i körülmények k ö z ö t t a b e v á l t á s r a fordított eddigi összeget f e l e m e l n i . A kapadohány ára némileg összhangz á s b a j u t o t t az ó h a j t á s s a l , h a b á r a III. osztály ára még mindig aránytalanul alacsony. Különösen érthetetlen azonban a jövedéknek a kerti d o h á n y o k árainak megállapítására vonatkozó határozmánya. B i z o n y o s az, h o g y h a z á n k b a n l e g i n k á b b a finom kerti d o h á n y o k t e r m e l é s e v o l n a
l e g j o b b a n i n d o k o l t . Ezt m i n d e n á r o n elő k e l l e n e m o z d í t a n i , a m i l e g i n k á b b az á r a k e m e l é s é v e l v o l n a elérhető. Mégis az u j á r a k n á l azt l á t j u k , h o g y a kerti levelek I., II. és III. osztálya 1 0 í r t t a l . l e t t olc s ó b b , m i n t a z OMGE. j a v a s l a t a volt. E z az á r m e g á l l a p í t á s m u t a t j a l e g i n k á b b azt, h o g y a j ö v e d é k n e k s e m m i érzéke n i n c s , v a g y h a v a n , azt érvényesíteni éppenséggel n e m akarja a magyar doh á n y t e r m e l é s n e k a h e l y e s i r á n y b a való t e r e l é s é r e és *a m i n ő s é g i t e r m e l é s e m e lésére. Az u j b e v á l t á s i s z a b á l y z a t és á r h i r d e t m é n y t e h á t e g y á l t a l á b a n n e m elégíth e t i ki a d o h á n y t e r m e l ő g a z d á k a t és nem n y u g t a t h a t j a m e g a z o k a t , akik a magyar dohánytermelés emelkedését ó h a j t a n á k és egy u j b i z o n y í t é k o t szolgáltat a m e l l e t t , h o g z a l e g f o n t o s a b b termelési á g a k v e z e t é s e p u s z t á n p é n z ü g y i t e k i n t e t e k b ő l , p é n z ü g y i s z a k e m b e r e k kez é b e n rossz helyen van. Az u j b e v á l t á s i s z a b á l y z a t és á r a k különben a következőképpen vannak megállapítva: I: Szivarboriték-levelek. Szivarboriték-leveleknek a sérületlen, finom, kellően SZÍVÓS, vékonyéra, széles bordázatú, egyenletes szép szinü és élénk égéssel biró anyalevelek vehetők át. Ára: 95 korona. II. Közönséges
levelek.
Közönséges levelek alatt azok értetnek, melyek a szivargyártásnál használatok, továbbá pipadohány, fonn- és burnót készítésére alkalmasak. a) A válogatott osztályba tartoznak azon szép, sérületlen, egyenlő szinü és élénk égésű anyalevelek, melyek csekély szivarboriték tartalom mellett, jeles szivarburok-levél minőségével birnak. Ára: 70 korona. b) Az első osztályba tartoznak azon sérületlen, tetszetős szinü anyalevelek, melyek jó szivarburok és szivarbélnek, kiválóan azonban jó pipadohánynak használhatók. Ezen osztályba tartoznak továbbá azon szép, sérületlen anyalevelek, melyek megbizhatlan égésük folytán, csakis fonn- és burnótlevéinek használhatók. A r a : 52 korona. c) A második osztályba tartoznak a kis, sérületlen, vagy a. nagyobb, csak jelentéktelenül sérült anyalevelek, továbbá a nagyobb sérületlen hegylevelek, végül a tiszta, jobb minőségű aljlevelek. Ára: 36 korona. d) A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorozható, tehát a visszatetsző szinü, nagyobb mérvben jégvert, vagy szakadozott anyalevelek, továbbá a csekélyebb minőségű hegy- és aljlevelek. Á r a : 24 korona. 111. Kerti
levélek.
Kerti levelek alatt azon dohánylevelek értetnek, melyek jó illat, finomság és világos szin által kitűnnek és legfinomabb, finom és középfinom pipadohánygyártmányok előállítására alkalmasak. a) Az első osztályhoz tartoznak a legtartalomdusabb, világossárga, aranysárga vagy sárgavöröses színezetű finom, sérületlen, vagy csak szakadozott szélű anyalevelek. Valamennyi ezen osztályba átvett leveleknek legfinomabb és finom pipadohányok előállítására alkalmasnak kell lenniök.
Évfolyam.
Á r a : 80 korona. b) A második osztályba soroztatnak a szinben kevésbbé egyenlő, világossárga, aranysárga, nemkülönben a sárgavöröses színezetű, finom, kissé sérült anyalevelek, továbbá a sérületlen, vagy csak szakadozott szélű, nem kellő finomsággal biró sárga, vagy élénk világosbarna szinü finomabb anyalevelek, végre a szép szinü hegylevelek. Az ezen osztályba átvett leveleknek finom és középfinom pipadohányok előállítására alkalmasaknak kell lenniök. Ára : 60 korona. c) A harmadik osztályba S'őroz'tatnak a . szinben kevésbbé egyenlő, világossárga vagy aranysárga, nem különben sárgavöröses színezetű, finom, erősebben sérült, de nem szakadozott anyalevelek; továbbá a kissé sérült-, nem kellő finomsággal biró sárga vagy élénk világosbarna szinü finomabb anyalevelek, végre a szép szinü, kissé sérült hegy- ós meg nem rongált, szép világos szinü aljlevelek. Valamennyi ezen osztályba átvett leveleknek finom és középfinom pipadohányok előállítására alkalmasaknak kell lenniök. Ára: 40 korona. d) A negyedik. Osztályba átvétetnek minden egyéb, a harmadik osztályba nem sorozható, alsóbb minőségű levelek, a mennyiben még a kerti levelek általános jellegeit magukon viselik. Ára: 30 korona IV. Erdélyi
kerti, csetneM, vagy szentandrási muskatál'levelek.
Erdélyi kerti, csetneki- vagy szentandrási muskatállevelek gyanánt az eredeti fogarasi, fehérvirágu erdélyi, csetneki, vagy végül szent^ andrási muskatálmagból nevelt dohánylevelek vétetnek át, melyek legfinomabb, finom .és középfinom pipadohánygyártmányok előállítására alkalmasak. a) Az első osztályba soroztatnak a legtartalomdusabb, egyenlő sárga, továbbá szép világospiros szinü sérületlen, vagy szakadozott szélű anyalevelek, melyek szinben kevésbbé , egyenlők, vagy sötétebb piros színezettel birnak. Valamennyi ezen osztályba átvett leveleknek legfinomabb, és finom pipadohányok előállítására alkalmasnak kell lenniök. b) A második osztályba soroztatnak a nem .kellő finomsággal biró, sötétebb barnapiros szinü, sérületlen, vagy csak szakadozott szélű anyalevelek, továbbá a kissé sérült azon anyalevelek, melyek az I. osztály egyéb tulajdonságaival birnak, végre a szép szinü hegylevelek. Az ezen osztályba átvett leveleknek finom pipadohányok előállítására alkalmasaknak kell lenniök. c) A harmadik osztályba átvétetnek a kellő finomsággal biró sötétebb barnapiros szinü, kissé sérült, továbbá az erősebben sérült azon anyanyelvek, melyek a II. osztály egyéb tulajdonságaival birnak, végül a szép szinü, kissé sérült, hegy- és a nagyobb, meg nem rongált, világosszinü jobb aljlevelek. Valamennyi ezen osztályba átvett leveleknek finom és középfinom pipadohányok előállít tására alkalmasaknak kell lenniök. d) A negyedik osztályba tartoznak minden egyéb az előző osztályokba nem sorozható levelek, amennyiben egészben véve még középfinom pipadohányok előállítására alkalmasak. Az árak ugyanazok, mint a kerti leveleknél. V. Fehérvirágu
muskatállevelek.
Fehérvirágu muskatál levelek gyanánt átvétetnek azon dohánylevelek, melyek fehérvirágu muskatálmagból nyerettek, különleges illatuk által kitűnnek és finom, középfinom pipadohányok előállítására alkalmasak. a) Az első osztályba soroztatnak a legtartalmasabb, szép élénk piros, barnapiros, vagy sárgásszinü, sérületlen anyalevelek, melyek finom pipadohányok előállítására teljesen alkalmasak.
1 8 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. Á r a : 60 korona. b) A második osztályba átvétetnek a határozatlan szinü, sérületlen, továbbá a kissé sérült azon anyalevelek, melyek a-z első osztály egyéb tulajdonságaival birnak, végre a jobb hegylevelek, a mennyiben finom pipadohányok előállítására még alkalmasak. A r a : 40 korona. c) A harmadik osztályba tartoznak minden egyéb, a II. osztályba n e m sorozható alsóbb minőségű anya-, hegy- és aljlevelek. Á r a : 30 korona. VI.
Kapa-dohánylevélek.
A kapa-dohányleveleknél h e s o r o z t a t n a k : a) az első osztályba a sérületlen nagy anyalevelek. Á r a : 60 korona. b) a második osztályba a nagyobb,. kissé sérült, vagy kisebb sérületlen anyalevelek. Á r a : 40 korona. c) a harmadik osztályba a szakadozott anya-, alj- és hegylevelek. Á r a : 24 korona. Kihány ás á r a : 12 korona ; tiszta hulladék á r a : 6 korona.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kalififta,
A czukorrépamag belföldön való előállításának kérdéséhez, in. Az okszerű czukorrépamagtenyésztés egyik leglényegesebb munkálata az anyarépák czukor'tartalom szerint való szakszerű osztályozása. A fentebb emiitett példát 100—200 hold magtermeléssel felvéve, a tavasz beállta előtti rövid időszakban 25—30,000 répának czukortartalmát egyenként kellene megállapítani, ami 25—30 napot vesz igénybe, mert a mai tökéletesített eszközök segélyével teljesen begyakorolt munkások mellett sem lehet naponként 1000 répánál többet p o n t o s a n megvizsgálni. A répa czukortartalmának meghatározása ehemiai szakismereteket igényel; kellő munkamegosztással a teendők nagy részét ugyan gyakorlott munkások is végezhetik, de egy részét : nevezetesen a polározást pontosan csak vegyész teljesítheti, m á s munkákat ha n e m is éppen vegyésznek, de nyugodtkezü és pontosság iránt kellő érzékkel bíró egyéneknek kell végezniök. Ezen. munkák az illetőket annyira igénybe veszik, hogy a többi munkaszemélyzet felügyeletére és a munkabeosztás betartására azok nem figyelhetnek, az esetleges fennakadások elhárításában közre nem működhetnek, h a n e m az összes munkálatok vezetését egy vegyésznek, illetőleg szakértőnek kell vinnie. Tényleg a külföldi magtenyésztőknél — ahol pedig évek óta begyakorlott munkások állanak rendelkezésre — a kényesebb munkákat rendszerint vegyészek s csak ott, ahol igen ügyes intelligens m á s munkaerők állanak rendelkezésre, végzik azt m á s o k ; a kiválasztás egész menetét azonban m a j d n e m kivétel nélkül egy vegyész, esetleg egy másiknak segítségével, vagy közvetlenül m a g a a tenyésztő ellenőrzi; az ilyen tenyésztő azonban akkor m a g a egyszersmind vegyész, vagy legalább a kellő szakképzettséggel rendelkezik. Tehát már rég működő czukorrépamagtenyésztő telepeken is ezen kiválasztásnál 1—2 vegyész működik közre. Hogyan állunk e tekintetben m i n á l u n k ? A mi gazdáink és népünk egyáltalán kisebb érzékkel bírnak olyan minuciózus munkára, a minő a magtenyésztésnél az anyarépák kiválasztási munkájához szükséges, azonkívül a külföldi gyakorlati gazdák a szakintézeteken a technológiában behatóbb ismereteket is szereznek, mint a mi gazdáink. És ha az egyszerűbb munkákat tekintetbe veszszük, a mi
KÖZTELEK. 1 8 9 8 . MÁRCZIUS HO
2.
munkásnépünkkel szintén hátrányban vagyunk, (volt alkalmam éppen ezen munkák végzése tekintetében összehasonlítást tenni) a külföldiekkel szemben. Kétségtelen tehát, hogy a répa tavaszi kiválasztásához — h a b á r kicsinyben kezdetnék meg a czukorrépamagtenyésztés — minden magtenyésztőtelepen legalább 10 napra (teljes üzem mellett 25—30 napra) egy-két vegyész jelenléte volna szükséges. Megjegyzendő, hogy ezen munkálatok korlátolt időszakra esnek, igy tehát ugyanazon szakember legfeljebb kettőnél, de több helyen nem működhetik. Hogy ezen szakerőket az állam bocsássa a tenyésztők rendelkezésére, az alig kivihető.*) Mert feltéve, hogy az állam rendelkezik olyan közegekkel, akik nevezetesen kémiai szakismereteiknél fogva a kérdéses vizsgálatoknál esetleg közreműködhetnének, azok bizonyára fontos feladatok teljesítésére hivatvák és azoktól a szóban forgó czélokra hosszabb ideig el n e m v o n h a t ó k ; hogy pedig az állam csupán ezen termelési ág érdekében alkalmazzon ilyen szákerőket, az fel n e m tehető, mert 1—2 szakegyén erre elégtelen lenne. Emiitettem továbbá, hogy a czukorrépák vizsgálatához megfelelő eszközök, kellő berendezések szükségesek és bizonyos anyagok fogyasztatnak. Ezen berendezések költsége egyegy magtenyésztő részére kb. 800—1000 frt. Biztos siker előre nem lévén látható, ilyen berendezések szüksége mellett vállalkozó alig akadna. Szóba jöhetne talán, hogy ezen beszerzésekre az állam engedélyezzen költséget. Ha azonban tekintetbe veszszük, hogy 8—10 magtenyésztőről volna szó, ez oly költséget okozna, amivel az állam meg n e m terhelhető. Olyan módozat, hogy néhány ambulatorikus berendezés szereztetnék be és a magtenyésztőknek használatra adatnék, szintén nem vezetne czélra, mert a répavizsgálatok ideje körülbélül mindenütt egybe esik a berendezések fel- és leszerelése, egyik helyről a másikra szállítása sok időt vévén igénybe, a vizsgálatok kellő időben nem történhetnének. Ha a czukorrépamagtenyésztés belföldön való felkarolása csakugyan oly fontos és szükséges, aminőnek a tények jelenlegi állásában feltűnik, akkor annak érdekében hathatós intézkedésele kívánatosak.. A fenforgó viszonyok között a ezukorrépamagtenyésztöknek a fennebb emiitett támogatást részben maguk a ezukorgyárosok, részben a répatermelök adhatnának és az államnak csupán erkölcsi támogatása válnék szükségessé. E módon egyszersmind legalább részben eléretnék az, hogy néhol ellentétes két érdek (a gyáros és répatermelő) egymáshoz közelednék, sőt érdekközösséggé válnék. A ezukorgyárak elhelyezését az országb a n szemügyre véve azt találjuk, hogy a fennálló gyárakból rendszerint 2—3 n e m esik nagy távolságra egymástól. A ezukorrépamagtenyésztést kellően rayonozva 2 — 3 gyár rayonjának czukorrépamagszükségletét az illető 2 — 3 gyár közelében eső egy-egy magtenyésztő képes lenne fedezni, viszont a gyárak az illető magtenyésztőnek megerőltetés nélkül hathatós támogatást nyújthatnának. A ezukorgyárak a ezukorrépa-vizsgálatokra kellően le vannak rendezve, ugy hogy jelentéktelen költséggel ezen berendezések kiegészithetők a' czukorrépamagtenyésztés igényeinek. v A ezukorgyáraknak ezen eszközökre és berendezésekre csak a gyár üzeme alatt van szükségük, amely rendszerint januárban befejezést nyer, inig a magtenyésztésnél az anyarépa kiválasztás csak február hóban veszi kezdetét, amikor ezen eszközökre a gyárnak m á r szüksége nincs. A ezukorgyárak| megfelelő kémiai ismeretekkel biró szakerőkkel is rendelkeznek, akiknek *) Az u. n. kulturvegyészek legalább eleinte talán mégis alkalmazhatók volnának erre.. Szerk.
321 a ezukorrépamagvizsgálat terén a gyárban bő alkalmuk volt nagyfokú jártasságot szerezni és a gyárnál hosszabb időn át alkalmazásban levőknek bő tapasztalatuk és a r é p a fiziológiáj á r a vonatkozó beható ismereteik is szoktak lenni. A- magtenyésztők tehát ezeknél jobb segítséget alig nyerhetnének. Ezen szakerőkre a gyárnak a czukorJcampány befejeztével már szintén nincs szüksége; tehát a ezukorrépamagtenyésztönek a szükséges 10—30 n a p o n át segítségére állhatnak. Ezek közreműködéséből még h a a gyár őket díjtalanul átengedni nem is volna hajlandó, a magtényésztőre nem hárulna jelentékenyebb költség. A támogatás ezen m ó d j a mellett is felmerülnének azonban bizonyos költségek (részben beruházásokra, részben folyó kiadásokra), amely költségek fedezése a répatenyésztőktől legalább kezdetben n e m várható. Ilyenek v o l n á n a k : az anyarépák kiválasztásához szükséges (fentiek szerint részben m á r meglevő) berendezések kiegészítésére, magtisztitógépek beszerzésére felmerülő költségek; a ezukorgyárak által átengedett szakerők esetleges n a p i d i j a i ; a készülékek ős műszerek szállítási, a szakerők utazási költségei (a gyárból a tenyésztőkhöz és vissza). A czukorrépamagtenyésztés u j a b b vívmányainak a magtenyésztő gazdákkal élőszóval való közlésére a magtenyésztés vezetésébe vágó szaktanácsok m e g : a d á s á r a stb. elkerülhetlenül szükséges volna egy-két kizárólag ezen ügygyei foglalkozó szakember és esetleg segédszemélyzet alkalmazása is. Ezen költségek előteremtésének egy figyelembe jöhető módja az volna, ha. a ezukorgyárosok a gazdákkal a ezukorrépa szállítására vonatkozó szerződések kötésénél a „czukorrépamagtenyésztés" czéljaira holdanként n e m több, mint 5—10 kr külön díjat kötnének ki és maguk is hasonló áldozattal j á r u l n á n a k ezen költségekhez. A ezukorgyárak tehát a részükre szerződésileg lekötött minden hold után szintén 5—10 krt fizetnének le. Ezen külön díj fizetése sem a répatermelőkre, sem a gyárosokra valami nagy terhet nem róna, mert egy-egy gazda 100 h. ezukorrépatermelés mellett is "csak 5—10 forintot és még a legnagyobb (10 ezer hold) gyár is, legfeljebb 500—1000 frtot fizetne. Tekintve, hogy az országban évente mintegy 125 ezer k. hold nagyságú terület kerül czukorrépával bevetésre, 5 kr dijakat felvéve alapul, ily módon 12,500 frt, 10 kr dijakat alapul véve pedig 25,000 frt összeg folyna b e ; amely bőven elégséges volna a fennebb emiitett költségek fedezésére. Ezen dijak fizetésére előreláthatólag még azok a répatermelő gazdák is hajlandók volnának, akik a jelenlegi répabeváltási árakkal nin r csenek megelégedve, különösen, h a a répamag előállítására némi, habár közvetett befolyást is gyakorolhatnának, a minek megadása megfelelő módozatok mellett a gyárak érdekeit semmiben sem veszélyeztethetné. A czukorrépamag előállitásának kérdése a ezukorgyárosok és termelőkre egyaránt kedvező megoldást nyerne, ha a gyárosok és répatermelq gazdák a czukorrépamagtenyésztés felkarolása érdekében érdekközösségre lépnének • mintegy „szövetkezetté" alakulnának. Ezen szövetkezetet az érdekelt ezukorgyárak 1—1 és minden gyár rayonjába tartozó termelők 1 — 1, nemkülönben a magtanyésztők 1 képviselője és esetleg más az egyik fél részéről sem érdekelt néhány szakegyén alkothatná. Ezen bizottság állapithatná meg a tenyésztés irányát, kötne szerződést magtenyésztőkkel, intézkednék a tenyésztők már említett támogatása és ennek költségei tekintetében, alkalm a z n á a befolyt és általa kezelt dijakból a fennebb emiitett állandó szakerőket, kik a ezukorrépamagtenyésztést vezetnék és ellenőriznék, egyszóval ezen bizottság gyakorolná a legfelsőbb vezetést. A szövetkezet ügyvitelét esetleg a fennebb emiitett szakerők vezetése
322
18. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM,
alatt álló központi iroda láthatná el, amely a befolyt dijakat is kezelné. Ilyen módon a ezukór gyárosoknak módj u k b a n állana a ezukorrépamagtenyésztésnek olyan irányt adni, amely mellett jó minőségű r é p a előállítására is kilátás volna és a répatermelők jogos kívánságai is figyelembe vétetnének. Ezen érdekközösség létrejöttével az előállított czukorrépamag értékesítésének kérdése is Tcedvezö megoldást nyerhetne. A czukorrépamagfogyasztőnak (akár a gyár, akár a répatermelő tekintessék ennek) m ó d j á b a n levén a czukorrépamagtenyésztést irányítani, annak üzemébe betekinteni; szakközege u t j á n azt ellenőrizni, megnyugvással vehetné át a termelt magot. Az e l l e n ő r z é s ' alatt álló magtenyósztő pedig szerződésileg biztositható arról, hogy a megfelelő módon általa tenyésztett mag előre meghatározott áron fog átvétetni, túltermeléstől tehát n e m kellene tartani. A gyárak az első egy-két évben a részükre évenként szükségelt magnak 1 0 — 2 0 % - á t volnának kötelesek belföldön beszerezni illetve magtenyésztőiknek ily (repartirozott) mennyiség előállítására adnának engedélyt, ami összesen 2—4 ezer mázsát tenne ki és belőle 1 — 1 tenyésztőre 100—200 q esnék. Ha pedig a kísérlet a remélt eredményre vezetne, a termelés évről-évre lassanként 10—20%-al volna fokozható, mindaddig, mig az összes czukorrépamagszükséglet legnagyobb része belföldön állítatnék elő. A ezukorrépamagtenyésztésnek azonnal 8—10 helyen való megkezdése azért volna kívánatos, hogy a különböző, talaj- és éghajlati viszonyoknak megfelelő czukorrépaváltozat jöjjön létre, sőt ezen tenyésztők mindenikének is kétféle czukor'répamagot kellene tenyészteni, ezukordusabb és bővebb termő változatot, hogy igy minden kívánalmaknak elég tétessék. Amint a külföldön egyes termelési ágak felkarolására, tökéletesítésére az érdekeltek, érdekközösségre lépnek és önerejükre támaszkodva jelentékeny eredményeket érnek el, ugy ettől nálunk sem szabadna visszariadni, amely módozat a ezukorrépamagtermelés kérdésnek megoldásával szintén kedvező lehetne. . A kormányzat támogatása különböző módon érvényesülhetne, aminek bővebbi részletezése azonban messze vezetne. Ha azonban a kormányzat a ezukorrépamagtenyésztés felkarolása érdekében befolyását a rendelkezésére álló uton érvényesítené, az ugy a ezukorgyárosok, mint a répatermelők előnyére válnék. Károly Rezső.
GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető,: ifj. Sporzon Pál.
Legolcsóbb erőforrás gazdaságok részére. Az 1896. évi XV. tcz. kimondotta a motorokhoz szükséges benzin adómentességét, de egészen a legutóbbi időig a törvény helytelen értelmezése következtében a gazdaságokban alkalmazott motorokat ezen kedvezményből kizárták. A pénzügyi hatóságok ugyanis a törvényhez csatolt miniszteri rendelet azon pontjából, hogy az adómentes benzin beszerzésére az engedély csak olyan egyéneknek adatik, kik a benzin-mótor alkalmazása mellett valamely ipart űznek, a mezőgazdaságnak kizárását olvasták ki. Ez a viszszás állapot csak a legutóbbi időben szűnt meg, miután a pénzügyminiszter 1897. évi deczember 19. kelt 105,360. sz. rendeletével az 1896. évi XV. törvényezikkel nyert felhatalmazás alapján az adómentességet a mezőgazdaságban alkalmazott mótorok hajtásához felhasznált benzinre is kiterjesztette.
Ezen körülmény időszerűvé teszi a megvitatásra amúgy is érdemes kérdést, hogy a m a j d n e m minden g a z d a s á g n a k szükségletét képező kisebb motorikus erőre a rendelkezésünkre álló erőforrások melyikét válaszszuk? Azok a gépek, melyek a gazdaságban hajtóerőt igényelnek, a takarmányoskamrában felállított szecskavágó, répavágó, melyekhez, gyakran az itatóviz-szivattyu, répamosógép, daráló, oiajpogácsazuzó stb. járul. Ezekre a gépekre az összes erőszükséglet a legnagyobb gazdaságokban sem h a l a d j a meg a 4 lóerőt, csak ott, ahol parasztőrlésre is használják a mótort, van kivételesen 6 lóerőre szükség. Ily nagyságig feltétlenül legmegfelelőbbnek találták a petróleum-motorokat még az esetben is, ha hajtásukra a közönséges drága lámpapetróleumot h a s z n á l j á k ; az adómentes mótorbenzinnel pedig oly olcsó erőforráshoz jutottunk, mely mögött minden eddig használt messze visszamarad. Motorhajtásra alkalmas adómentes benzin 100 kgrját 5 frt 50 kr 6 frtért kaphatjuk, melyből óránkint és lóerőnkint 0 4 — 0 ' 5 kgrot fogyasztanak a jobb m ó t o r o k ; a fékezett lóerő tehát 2'2 egész 3 krba kerül óránkint A gőzgéppel összehasonlítva a benzinmótort, két esetet kell megkülönböztetnünk, azt, midőn a takarmánykészitésre a gazdaságban amúgy is meglevő cséplőlokomobilt használják fel és azt, midőn külön kis gőzgéppel dolgoznak. Az első esettel több helyen találkozunk, h a b á r az elgondolható legnagyobb pazarlás, 2—4 lóerő kifejtésére egy nagy lokomobilt fölhasználni, melynek normális erőkifejtése aszerint amint az névleg 8, vagy 10 lóerős, körülbelül 2 0 — 2 5 lóerő. Nem tulozunk, ha a gőzlokomobil ilyen czélra való felhasználása esetén annak költségeit egy megfelelő benzinmotorhoz képest tízszeresnek vesszük fel. Érdekesen illusztrálja ezen állításunkat a csákovári magy. kir. földmives-iskola igazgatójának a Ganz és Társa gépgyárhoz irt és ezen gyár katalógusában közölt levele, melyben azt állítja, hogy az ezen gyár szállította 2 lovas petróleummótor teljesen helyettesíti az azelőtt ott felállított' 8 lóerejü gőzgépet, melynek napi költségei 6 frtra rúgtak, holott a petróleummótor csak mintegy 1.50 kr. napi költséggel dolgozik. A petróleummótorhoz akkor még adómentes benzin használata nem levén megengedve, a használt petróleum ára . mintegy 18 kr. lehetett. Ha azonban a csákovári iskola motorának táplálására adómentes benzint használ, ami a gépnek minden átalakítása nélkül lehetséges, ugy a napi költségek 60 krra csökkennek, a gőzgép 6 frt költségeivel szemben. Kü ön kis gőzgépet feltételezve nem szabad elfelejtenünk, hogy a víz- és tüzelőanyag felhasználása kis gőzgépeknél aránytalanul nagyobb, mint a nagy gőzgépeknél. Ilyen kis gőzgépeknél a l e g j ő t b esetben is 5—6 kg. jófajta szenet szoktak indikált lóerőkint és óránkint a számitások alapjául fölvenni, holott az indikált lóerő a fékezettnél mintegy 2 0 — 3 0 % - a l kisebb. Ha mi mindennek daczára csak kétszeresére becsüljük a gőzgép tüzelő anyagfogyasztásának árát a benzin-mótoréhoz viszonyítva, ugy a gőzgépre nagyon kedvező körülményeket tételeztünk fel. Az összehasonlításnál nem szabad azonban azt sem figyelmen kívül hagynunk, hogy a gőzgépek felügyelete és fűtése olyan költségeket involvál, melyek a petróleum- és benzinmotoroknál teljesen elesnek, továbbá, hogy ezen motoroknál a megindítás tüzelőanyag felhasználása nélkül történik, mig a gőzgép befütése időveszteséggel, kényelmetlenséggel és tüzelőanyagveszteséggel jár, ami annál érezhetőbb, minél időszakosabb és megszakitottabb az üzem. Ha mindezekhez még hozzávetjük, hogy a gőzgép felállításához hatósági engedély kell és a kazán állandóan hatósági felügyelet. alatt áll, kormot és füstöt terjeszt, sok vizet igényel i a gőzfejlesztésre vagy a kondenzálásra, mely
n e m mindenütt szerezhető be" a kellő mennyiségben és a kazán tartósságára kívánatos minőségben, továbbá, hogy a javítási költségek főképp a kazán miatt nagyobbak, mint a petróleum- és benzinmotoroknál, ugy kimondhatjuk, hogy a gőzgép, legyen az bármily szerkezetű is, 6 lóerőn alul a benzinmotorokkal szemben minden tekintetben irraczionális. Ilyen tapasztalatokat tettek-mindenütt, ahol a gőzgépet petróleum- vagy benzinmotorral helyettesitették, még ott is, ahol a tejgazdaságb a n valamelyes gőzre is van szükség és ahql a mótor mellett külön kis gőzfejlesztő kazánt kellett felállítani. Hivatkozhatunk többek közt e tekintetben a magyar-óvári gazdasági akadémia, a sárvári tejgazdasági iskola és mások tapasztalataira, akik a gőzgépüzemről a petróleummótor üzemére tértek át. A petróleum- és benzinmótorokat a járgányokkal hasonlítva össze, tekintetbe kell vennünk mindenekelőtt, hogy az élő ló huzamosabban nem fejthet ki akkora munkát, mint a gép egy lóereje, vagyis 75 méterkilogrammot, hanem, mint a tapasztalat mutatja, a legjobb esetben csak felét ezen lóerőnek. A számos erre vonatkozó, egybehangzó adatok közül felhozzuk például az orahoviczai Guttmann-féle gazdaságot, hol 206 darab m a r h a számára egy 3 lovas Ganz-féle mótor van üzemben, mely minden második nap 10 órán át elvégzi kényelmesen a takarmánykészités munkáját, mig az ugyanezen uradalomhoz tartozó szomszédos m a j o r b a n két, járgányba fogott ló nap-nap mellett 10 órai üzemben, csak nehezen győzi 140 darab m a r h a számára a takarmánykészitést, ugy, hogy a lovak rendszerint rövid idő alatt elpusztulnak. A 3 lovas motornak 10 órai benzinfogyasztása legfeljebb 90 kr, holott egy pár lónak napi munkaköltségét 3 frtba számithatjuk. Tekintetbe véve, hogy a motorral 206 drb állat számára két n a p r a való takarmányt készíthetnek, mig a járgánynyal 140 drb számára csak egy n a p r a valót, ugy kitűnik, hogy a mótor üzeme adómentes benzinnel csak mintegy tizedrészébe kerül a járgány üzemének. Ezen számításunknál egészen figyelmen kívül hagytuk azt a körülményt, hogy a mótor csak félannyi ideig dolgozván, mint a járgány, a napszámosok költségének felét is megtakarítják a • motor használata esetén. Ezek után felesleges volna még tovább is fejtegetni az adómentes benzin fontosságát a mezőgazdaságokra, csak azt jegyezzük meg, hogy a motornak, melyet a takarmányos kamr á b a n felállítunk, abszolút biztos üzeműnek kell lenni, mert a fennakadás itt ugyancsak válságos lehetne. Olyan gyártmányt kell tehát választanunk, melynél a szerkezet egyszerűsége, a kivitel megbízhatósága és a szállító ezég szoliditása erre nézve kezességet nyújtanak. A mótorszerkezelek n a g j o n sokfélék és a n e m szakértőnek nem könnyű rajtuk eligazodni. Vannak motorok, m e l j e k csakis á könnyebb fajta, tehát a legtüzveszélyesebb benzinnel, gazolinnal, vagy ligroinnal dolgozhatnak ; ezek a mótorok a közönséges világító gázzal dolgozó gépektől csak annyiban különböznek, hogy gázfejlesztőkészülékkel vannak kapcsolatban, mely a könnyen párolgó folyadékon átszivatott levegőt karburálja mielőtt a gépbe kerülne. Tekintettel a benzingőzök könnyen robbanó voltára, ezen gépeknél rendszerint villamos gyújtás van alkalmazásban. Hátrányuk, hogy csakis a legkönnyebb, leggyulékonyabb anyaggal dolgozhatnak és a minőség legkisebb változása lehetetlenné teszi a jó működést, úgyszintén a karburatorban visszamaradó nehezebben illó m a r a dékok könnyen okozhatnak üzemzavarokat. Más szerkezeteknél ismét csakis a nehezebb fajta petróleumokra voltak tekintettel; ezeknél a motoroknál rendesen külső, petróleumlámpával verres izzóvá hevített gőzölgető van alkalmazva, melybe kis petróleum szivattyú fecskendezi be az egy-egy munkalöketre szükségelt petróleummennyiséget. Ezen gépeknek nagy
1 8 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
hátránya, hogy ,a petróleum szivattyú egyiknél sem: teljesen megbízható, é s mindegyiknél igen nehézkesen beállítható szerkezet; úgyszintén a rendszerint alkalmaztatni szokott bélnélküli hevitölámpa is nagyon kellemetlen alkatrész, mert a-tütinomságu lyuk, melyen ezen lámpáknál a petróleumgőzök kifutnak, igen könynyeri. bedugulnak, mire a lámpa kormol, bűzt terjeszt,: a gép pedig, rendetlenül kezd működni és végül megáll. Ezek a külföldről importált gépek voltak legfőbb okai, hogy a petróleummótorok oly lassan terjedtek és, hogy ott, a hói. ezek u t á n ismerték meg a petróleummó torokat, még most is megbizhatlanoknak tartják azokat. Ezeken kívül vannak azonban szerkezetek, melyek ugy közönséges lámpapetróleummal, mint benzinnel is egyaránt biztosan eljárnak és érdeme a hazai gépgyártásnak, hogy a BánkiCsonka féle mótorokat birjuk, melyeknél a két kényes a l k a t r é s z : a szivatyu valamint az izzitó lámpa mellőzve van. Ezen motorokban a benzin ép olyan veszélytelen, mint a közönséges petróleum, mert a bénzin-tartányt a gépházon kívül a szabadban, vagy szellőzött helyiségben állítják fel és a benzint vékony zárt csőben vezetik be a gépbe, honnét sem mint folyadék, sem mint gőz a szabadba nem j u t h a t . Különbén is a törvény értelmében már a 770 foknál kisebb sűrűségű ásványolaj is adómentesség alá esik, már pedig m o t o r h a j t á s r a eddig is előnyösen használt, gyúlékony szalon petróleum fajsúlya sem nagyobb 770-nél, úgyhogy ez a f a j t a eddig 15 frt 50 krajczárba kerülő petróleum ezentúl az eddigi á 6 frt 50 kr. adó levonásával 9 frt ért szerezhető be 100 kgr.-onkint. b. d,
GAZDASÁGrÁLLATTAN. Rovatvezető: Jablonowski József.
A kaliforniai gyümölcspaizstetü. (San Jósé, scale,*) Aspidiotus perniciosus Irta : Jablonoweky József.
Comst.)
I. Mint azt a Köztelek még nem oly rég közölte, Berlinben A. B. Frank, az ottani königl. landwirtschaftliche Hochschule ismert nevü botanikus professzora, megállapította, hogy a behozott amerikai eredetű gyümölcsön meg volt az a hírhedt rovar, mely Kalifornia gyümölcsösében igen nagy kárt tesz, a gyümölcsfákat és azok gyümölcsét rettenetesen pusztítja s amely Észak-Amerika nyugati partjairól utóbbi években egészen a legkeletibb részekre, egészen Long Island szigetig elterjed, tehát ellepte az észak-amerikai Egyesült-Államok igen nagy területét. Hogy vájjon Frank Berlinben tényleg a San Jósé scale-1, a kaliforniai gyümölcspaizstetüt találta-e, az még n e m egészen bizonyos; mert megengedem, hogy ő mint botanikus feltétlen tekintély, de mint entomologus már gondolkozóba ejt. Nem akarom ugyan az ő nevét semmiben sem kisebbíteni, de látom, hogy ő mint állatmegfigyelő m á r többször tévedt és pedig többi között olyan állatnál, rovarnál is, mely nálunk igen közönséges. Értem a közönséges szalmadarazsat (Cephus pygmaeus), melynek kártételét nálunk már m a j d n e m minden értelmesebb gazda feltétlenül *) San Jósé spanyolul van (olv. Szán Rozé) s annyit jelent, hogy Szent József; scale, angolul van (olv. szkel) s paizsot vagy pikkelyt jelent. San Jose scaie-nek népiesen azért mondják, mert mint látni fogjuk, kártékonysága legelébb Kaliforniának Szent József völgyében tünt fő). Az amerikai irók ujabban „pernicious scale'-nek, tehát „pusztító, vészthozó paizstetü" -nek mondják, mert nem akarják az előbbi névvel egy gyümölcstermő vidéket örökké és "az egész világ előtt megbélyegezni. Lásd ez utóbbira D. W., Coquiilet: Report f Observats. and Exptr in the pradical work of the Diision. Buliét. No, 26. p, 21. (Washington, 1892.)
1898
MARCZUJS
HO
2.
megismeri: ő e rovarnak olyan kártételt tulajdonit és ábrában be is mutat, amely kártétel ettől a rovartól n e m származhatik, m é r t azt a Thrips okozza, (az u. n. veres bogár, vagy 'érlelő bogár- a kifejlődött, alakja).*) Már pedig a szóban lévő paizstetüre nézve a dolog százszorta nehezebb,**) mert nemcsak hogy Amerikában a különféle , gyümölcsfákon' mintegy 11 f á j paizstetü él,, van nálunk is. olyan fája, amely bizony igen-igen hasonlít a kaliforniai gyümölcspaizstetühöz és ez a Diaspis ostreaeformis Curt., mely Magyarországon is bőven akad, de nagyobb kárt n e m igen tesz, mig Francziaországban Signorét tényleg látta, hogy az „valóságos csapás és hogy e rovar nagy tömege miatt egész fák is elpusztulnak."***) S azután ott van á Mylilaspis pomorum Bouchó, a kagylós paizstetü, mely noha termetre igen elüt a szóban levő fajtól, de ellepheti a gyümölcsöt (a termést) is. S igy a döntő szó kimondásában itt nagyon he,lyén van az óvatosság. Ámde legyen a dolog bármiként, tévedt legyei^ i s Frank, ez az ügy mindenesetre van akkora fontosságú, hogy foglalkozzunk vele már most is, midőn az amerikai gyümölcs b e özönlhetik Magyarországba bármely nap és előidézője lehet egy második filloxera-kérdésnek. A kérdés elsősorban n e m az, hogy az olcsón termelt amerikai gyümölcs ne versenyezzen a honi termékkel, h a n e m az, hogy eleje vétessék egy olyan csapásnak, amely ellen nincs orvosság s amely után épp olyan kétségbeejtő vagy talán még kétségbeejtőbb küzdelem kezdődnék a gyümölcstermelés terén, mint aminőt látunk a szőleink megmentése körül a filloxera ellen. S ez oknál fogva, midőn e rovarral itt behatóbban foglalkozom, eleve is . meg kell jegyeznem, hogy szándékom nem a rémitgetés, vagy hogy az ördögöt azért fessem a falra, hogy végre nyakunkon teremjen. Czélom semmi esetre sem az. Évek óta — 189? óta — kisérem az amerikai kartársaim kétségbeejtő küzd e l m é t ; s ismerem e rovar életének minden m o z z a n a t á t , s foglalkozom vele hivatalos állásomnál fdgva s azért e közleményem csak jóakaró figyelmeztetés akar lenni a honi gyümölcstermelők részére, hogy óvatosak legyenek. Ne nyugtassuk meg m a g u n k a t azzal, hiszen Amerika messze van. Dehogy van messze, d e h o g y ! Ma a forgalmi viszonyok rohamos fejlődése mellett távolságról, messze fekvő országokról nem beszélhetünk többé. Szükséges tehát, hogy értelmes gyümölcstermelőink éppen most, midőn a gyümölcstermelés kedvező körülmények között fejlődésnekkezd indulni, ne csak mindent a hatóságokra, meg a jó Istenre bízzanak, h a n e m m^guk is vigyázzanak és óvatosak legyenek. Ezen előzetes ^megjegyzés után, lássuk hát szóval és r a j z b a n is, miről van itten s z ó ? A Kaliforniai paizstetü h a z á j a , származási helye ezídőszerint ismeretlen s ilyen m a r a d talán örökké. Kártételeinek híre 1880-ban kezdődik. Ekkor volt az, hogy J. Henry ComstocJc, az- Egyesült-Államok szakentomologusa, a földmivelésügyi kormánynak 1880-ik évi jelentéséhen*,,*) megadta a rovar némi leírását s ahhoz — szóról szóra — a következő megjegyzést t e t t e : Sajnálom, hogy n e m volt módom ezt *) Lásd erre nézve különben a Természettudományi Közlöny 1807. évi folyam XLII. pótfüzetének 146—157. oldalán lévő dolgozatot: „A thrips rovarok kártételéről". " ) Nem ok nélkül panaszkodik L. Ö. Howard, az Egyesült-Államok főentomolognsa, hogy Amerikában ugy a szakember (tehát még azok is!) mint a gyümölcstermelők, daczára a sok jól illusztrált közleménynek, nem birják az igazi kártevőt a többi paizstetvektől megkülönböztetni. Report of the Secretary of Agriculture for 1897. p. 112. • *»*) Signorét, V. Essai sur les coehenilles on gallinsectes,. Paris 1877. p. 121. V ) Annual Report of the Commissioner of Agriculture for the year 1880. Washington 1881. p. 304.
323 az igen főben járó csapást (very important pest) behatóbban tanulmányozni. Az után, amit én láttam, azt gondolom, hogy ez a legveszedelmesebb paizstetü, amely ezen vidéken (t. i. Kaliforniában) előfordul; bizönynyal mondhatom, hogy -én még nem láttam m á s fajt olyan tömegesen, mint ahogyan ez előfordul azokban a kertekben, melyeket megvizsgáltam. Mondják, h o g y ' Kaliforniáhan megtámadott minden ott növő gyümölcsfát, kivéve az őszi- és kajszinbaraczkot, valamint a fekete tatár cseresznyét. A fa törzsét és ágait csak ugy t á m a d j a meg, mint a levélzetet és gyümölcsöt. Láttam sok olyan szilva- és almafát, amelynek gyümölcse annyira csúnyán el volt lepve, hogy értékesithetetlenné vált. Más esetekben viszont láttam, hogy a kisebb ágainak kérge teljesen be volt boritva e paizstetüvel. Ilyen esetben a kéreg alatt lévő farész vörös. Comstock ezt az állatot akkor pernicious seaüe-nak, tudományos néven pedig Aspidiotus perniciosus-nak nevezte el. Eszerint tehát ez a rovar egy paizstetü, mely olyan csoportba (Aspidiotus) tartozik, amelyben, hogy hosszadalmas rendszertani fejtegetéseket mellőzzek, a nőstény olyan paizszsal bir, amely az álczák levedlett bőreiből keletkezett, alul és felül kemény (chitines) s amely az alatta élő rovartól egészen el van választva.*) Comstocknak 188'p-iki példánya SantaClarából, Kalifornia államból való volt. 1883b a n Matthew Gook megirta, hogy a paizstetüt ugyanott már 1873-ban vették észre. Tehát ez már. ugrás volt a múltba. Majd John Britton állításán indulva, általánossá kezdett válni az a hit, hogy ezt a paizstetüt Kaliforniába már 1870-ben hurczolták be és pedig, hogy azt James Lick hurczolta be, akinek kertjében a rovar legelébb mutatkozott s nagy károkat is. tett s aki ezelőtt nemcsak m a g a is élt Chile (Chili) államban Dél-Amerikában, h a n e m mint szenvedélyes gyümölcsfagyüjtő (energetic importer) Chiléből sok fát ós bokrot is hozatott. S igy valószínűvé lett, hogy J a m e s Lick a hibás. De csakhamar kiderült, hogy Lick másh o n n a n is, az áz nagyon sokfelől hozatott gyümölcsfacsemetéket és kitűnt az is, hogy e paizstetü meg volt Santiagoban (tehát Chile államban), már 1872-ben, de olyan fákon, amelyek az Egyesült-Államokból származtak.**)' S igy nyilvánvalóvá lett, hogy e rovar haz á j a épp ugy lehet Kalifornia, mint Chile is. . D. W. Coquillett 1893-ban azt állította, hogy e rovar legnagyobb valószínűség szerint j a p á n i eredetű, mert j a p á n gyümölcsfajtákon igen gyakori, talán ezekkel hurczolták be ;***) de ezt Otoji Takahashi,.. j a p á n entomologus, aki Comstocknál m á r régebben látta e rovart ós igy jól ismerhette azt, kimutatta, hogy az J a p á n b a n egyáltalában n e m fordul elő. További gyanú Ausztrália ellen fordult, amennyiben A. Sidney: Olliff ezt a rovart ott Dél-Uj-Wales-ból kapta. Itt azonban megint Koebele kimutatta, hogy Kanai szigeten az ettől a paizstetütől fertőzött szilva- és őszi baraczkfák szintén, Kaliforniából valók.. Igy tehát minden igyekezet, hogy e rovar valódi h a z á j a kimutattassék és hogy legalább Kaliforniát m e n t e n i lehessen, hogy n e m ez az állam volt h a z á j a , hiábavaló volt, mert minden nyomozás mindig csak újból ide vezetett. Ámde noha határozott bizonyíték nincs is, hogy ez a rovar kaliforniai benszülött, én azt magam részéről mégis annak tartom-. Mint már emiitettem, Kalifornia a paizstetvek h a z á j a . Itt annak gyümölcsöt bőven termő vidékein élnek azok óriási számban már régi időktől *) E paizs keletkezésére, valamint a paizstetvek kártételére nézve figyelmébe ájánlom a t. olvasónak a -Köztelek 1897. évi első félévében (49. sz. 880. oldal) az ákáczfa paizstetvéről szóló dolgozatomat. **) Howard : Further Notes on the San Jósé scale In: Ins. Life. Vol. VII. (1894—1895.) pi 291. • ***) The San-José scale, or pernicious scale. Ins. Life. ;Vol. YI. 360—369,
324 óta, de legtöbbje mint olyan, mint a mi kagylós paizstetünk(il/i/íite^ir p o m o r u m ) : azaz, ha íiatal fát lepnek el, azt tönkre teszik, de h a az. véletlenül életben maradt és mégnőtt, akkor h a b á r sok van belőle, a fán valami nagyobb kárt s a gyümölcsben szemmel észrevehető nagyobb veszteséget nem látunk. E tetvek életm ó d j á t megzavarta azonban a sok, idegenből behurczolt fa, és vele m á s tetű is. S így az u j éghajlati viszonyok, u j gazdanövények, talán a különböző fajok kereszteződése is létet adott olyan u j rovarnak, vagy rovarfajváltozatnak, amely elődeinek miden rossz tulajdonságait örökölte: igy a szivósságot, gyors és tömeges szaporodást, valamint azt is, hogy ez az uj parazita már nemcsak egy növényen élt, h á n e m mint látni fogjuk, a növények egész hosszú során. Ez a Darwin természetes kiválásának az elmélete, amely jelen esetben nagyon is valószínűnek látszik, noha — mint mondtam — határozott bizonyíték nincs s azt tekintve, az állat parányiságát, rejtett életmódját, nem is szerezzük meg egyhamar. x\mde közvetve mégis bebizonyítható. OÚ van, a gazdák előtt nagyon is ismeretes mesterséges kiválás az, amikor a gazda .kereszteződés utján a háziállatok jó tulajdon'^; f a i t még fokozza, sőt a szaporító anyag okszerű megválasztása utján olyan tulajdonságokat is ád a maga tenyésztett anyagának, aminő az — ha a dolog csak a természet rendes folyása szerint, tehát emberi akarat beavatkozása nélkül ment volna — soha sem szerzett volna. Ott van erre sok p é l d a : ott a tejelő és hustehénfajták, ott a zsir- és hússertések s ott vannak a galambtenyésztők remek példái. S igy, ami az okszerű állattenyésztő udvarában a tenyésztő t u d a t o s akarata szerint történik, az történik a természet nagy háztart á s á b a n is. Itt az emberi akarat helyét, a létért való küzdelem számtalan inditó oka helyettesíti s ennek köszönheti az erősebb, a jobban alkalmazkodni tudó lény f e n m a r a d á s á t és elhatalmasodását. Nem véletlen az, hogy például a Kaliforniai gyümölcspaizstetü iávolabbi rokona és szintén amerikai eredetű filloxéra rendkívül jellemzően meg tudott alkudni az uj viszonyokkal akkor, mikor az európai szőlőfajra került át. Ismeretes, hogy a filloxéra Amerikáhan az ottani honos fajtákon bőven meg van és hogy ott leginkább mint valóságos levéltetü szaporodik; egész fejlődésének 90°/o-a föld felett a levelekben, gubacsokban telik l e ; nálunk fordítva van a dolog: mert nálunk fejlődésének talán 9 8 - 9 9 ° / o - a a föld alatt, a szőlő gyökerén folyik s csak nagy nehezen találunk az európai fajtájú szőlőn g u b a c s o t . Innen van, hogy az amerikaiak fél sem vették a filloxerát s ha azt Európába nem burczolták volna be, ha nem vált volna az európai szőlők átkává, az amerikai zoologusok e rovarról még most is csak mint 'sajátszerű, érdekes gubacstetüről beszéltek volna. Hát tisztelt olvasóm, ez a darwinismus s nem az az odavetett képtelen állítás, hogy az „ember majomtól származik". A darwinismus a természet oly törvénye, mely a gazdára nézne hol haszon, hol á t o k : ha haszon, akkor az állat (annak faja) húzza a rövidebbet, ha átok, akkor a gazda. Igy lett Kaliforniában kiválás és alkalmazkodás folytán kártékonynyá egv olyan tetű, amely eddig talán közömbös, vagy csak kevésbé kártékony volt. E kitérés után, melyre jó lesz minden gazdának — legyen az gyümölcs-, gabonatermelő vagy állattenyésztő — minél többször gondolni, térjünk vissza tárgyunkra. Láttuk, hogy e paízstetü az eddig mondottak szerint csak Kaliforniában és Chiliben fordult elő. Kaliforniában a Csendes-Oczeán partján lassanként feljebb és feljebb terjedt annyira, hogy fölhatolt egészen Washington államig. E rovar hire már akkor igen messzire elterjedt. Mindazonáltal az Egyesült Államok keleti részén levő birtokosok e rovarral nem igen törődtek. A Nev-Jersey állam földmivelőit
KÖZTELEK, 1 8 9 8 , MARGZIÜS' HQ 2. — úgymond Smith tanár egy helyen — a több mint ezer mértföldnyi távólban levő farmerek rovaréllenségei nem igen érdekelték, hiszen volt elég bajuk az itthon lévőkkel; s igy egy sém akadt, aki a San Jósé paizstetüt olyannak tartotta volna, hogy azt talán ismerni is kellene. S ez volt a szerencsétlenség.*) Vajha emlékezetökbe vésnék a magyar gazdák is ezt a felkiáltást, amely egy kárvallott ember szájából e r e d t ! ! 1893-ban augusztus elején dr. C. ti. Hedges, Charlottesvilleből, (Virginia állam) küldött Washingtonban B. T. Gallowav-nek olyan körtét, melyről a küldő azt . hitte, hogy azt gomba-parazita lepte el. Nem az volt. Galloway átvitte a Rovartani osztályba, hogy nézzék meg, mert ő állatnak tartja a parazitát. „Majdnem fölugrottam a székemről — i r j a Howard, aki ézt a kérdéses körtét megvizsgálta, mert első pillantásra, melyet a körtére vetettem, rögtön fölismertem, hogy ez a nyugati kerteknek az a csapása, a San Jósé paizstetü (Aspidiotus perniáosus Comst), a melyet a keleti. entómologusok eddig csak a kaliforniai t kertészeti kormány, Comstock t a n á r és D. W . Coquillett közleményeiből ismertek."*) Ezen eset utáá kiderül csakhamar, hogy Hedges ezt a tetüt Charlottesvillebe, állítólag New-Jerseyből kapta, ahonnan ribizlibokrokat hozatott. Habár kiderült, hogy Hedges dr. kertje n e m ezektől a ribizkebokroktól fertőző- 1 dött, h a n e m máskép, a kidobott szó elég volt arra, hogy most már New-Jersey faiskoláit is vizsgálat alá vegyék. A vizsgálat nem volt hiábavaló, mert két nagy faiskolában tényleg megtalálták a tetüt, ahonnan azután a rovart a szállított gyümölcscsemetékkel messzire széthurczolták. Nevezetes és följegyezni érdemes eset az is, hogy a new-jerseyi faiskolák ezt a paizstetüt szintén Kaliforniából kapták. Tehát minden fonál csakis Kaliforniába vezetett. Ezzel még nem fejeztem be a rovar amerikai terjedésének történetét, de azt hiszem, hogy ez is elég és eléggé tanulságos és a mi fő, óvatosságra intő példa. Végösszegezésül még csak azt mondom, hogy ezidő szerint a kaliforniai gyümölcspaizstetü az észak-amerikai Egyesült-Államoknak következő államaiban van . m e g : A nyugati parton, a Csendes Oczeán mentén Kaliforniától kezdve,, fel Washingtonállamig, azután Maryland, Indiana, Pennsylvania, Idaho, Florida, Virginia, Missouri, New-Jersey, New-York, Georgia, Ohio, Delaware, ezenkívül a keleti parton levő Long-Island, továbbá British-Columbia ós —• Európában, ha a hir valónak , bizonyul Berlinben. Á ki nem sajnálja _ a fáradságot, hogy egy pillantást vessen Észak-Amerika térképére, az meggyőződhetik, hogy e szerint az Egyesült-Államok már majdnem egészen el v a n n a k lepve e rovarral. S ez csak rövid 10—14 évnek a munkája. Mi lesz csak u j a b b 10—14 év m ú l v a ? . . . Ezen történeti áttekintés után lássuk már most magát a rovart.
A tüz- és jégbiztosításról. Az OMGE. igazgató - választmányának, úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége végrehajtó-bizottságának IV. ülésén Scitovszky J á n o s és társai a tüz- ós jégbiztosítás érdekében indítványt adtak be, mely a választmány helyeslésével találkozván, egy bizottság küldetett ki a tüz- és jégkárbiztositás tanulmányozására. Mindenesetre föltehető, hogy ezen kiküldött szakbizottság meg fog feleim feladatánák és képes lesz a fölvetett kérdésre világosságot terjeszteni, azonban az ügy fontosságánál fogva *) Smith, B. John: The San Jósé Scale in New. Jersey. New-Jersey Agric. College Expt. Station Bull106. p. 3—4. , *), Howard, L. 0. The Eastern oecurances of the San Jósé scale. Ins. Life. tol Yií. 153.
18. SZÁM. 8-IK
ÉVFOLYAM.
és a siker eredménye kedveért czélszerü., ezt nyilvánosan a szaklapunk hasábjain is fejtegetni, ez lehetett czélja a „Köitelek* 15-dik számában „Kölcsönös biztosítás" czimén megjelent czikknek is és legyen szabad, mint az egyesület szerény tagjának nézetemet nékem is ez uton nyilvánítani. A tüz- és jégkár elleni biztosítás mai állapotáról bátran lehet a német költö szavát ,/es ist was faul im Staate danemark" használni. A biztosító társulatok rigy viselkednek a gazdaközönséggel szemben, mint az a hajóskapitány, ki hajóját veszélyben látja és csák a rakomány egy részének kidobálásával remél m a g á n segíteni és természetesen a csekélyebb értékű portékáját dobja ki, hogy az értékesebbet megmenthesse. Igy szeretnék a biztosító társulatok a rosszabb koczkázatu jégbiztosítást beszüntetni, a jobb koczkázatu tűzbiztosítást pedig megtartani. Mi sem természetesebb, mint hogy a gazdaközönség ezen eljárás ellen tiltakozik és bizony tiltakozzék is kézzel-lábbal é s ' i p a r k o d jék a tűzbiztosítást a jégbiztosítástól függővé tenni, ha egyáltalában részvény biztosító társaságoknál biztosit. Mert anélkül, hogy statisztikai adatokat néznénk, a józan ész is azt mondja, hogy a tűzkárok helyesebb tüzrendőri intézmények, a népesség haladó Czivilizácziója folytán évről-évre gyérebbek lesznek, mig a jégkárok az emberiség által nem korlátozhatók és az erdők tömeges kiirtása által évrőlévre gyarapodnak. A biztositó társulatok mint tudjuk pontos statisztikai adatokat gyűjtenek és nagyon jól ismerik előbbi állitásom helyességét és az az oka, hogy a jégbiztosítástól, ha lehetne, egészen menekülni szeretnének, de a tűzbiztosításnál nem csökkentik a dijakat azon mértékben, mint azt a statisztikai adatok indokolnak, mert nem szeretnék a jó konczot kiereszteni. Tériy, hogy a tűzbiztosításnál sokkal olcsóbb díjtételeket kellene alkalmazni és nem "mondok sokat, ha fölveszem, hogy a mostani díjtételek legalább 4 0 % - á t meg lehetne takarítani a gazdaközönségnek, hisz a tűzbiztosításnál átlag 2 0 % - a t tesz ki e s a k ' a z ügynöki dij és legalább anynyira tehető, a részvényesek nyeresége is. Jogosult követelés Jtehát, hogy a biztositó társaságok a mostani dijakat tetemesen., leszállítsák. De legyünk őszinték és képzeljük mágunkat a biztosító társulatok helyzetébe. Ügynöki apparátus nélkül n e m dolgozhatnak eredménynyel, hisz látjuk, hogy egy bizonyos vidéken az a társulat prosperál, amelynek a legügyesebb ügynöke van, a kisgazda, de még az intelligens osztály nagyrésze nem is tudja, högv melyik társulatnál van biztosítva, hanem, csak azt hogy melyik ügynöknél. És egyáltalában a felek nem annyira a társulatok, h a n e m az ügynökök közt válogatnak, amelyikhez több bizálma vanj vagy 1 esetleg melyik tud j o b b a n szája ize szerint beszélni. A részvényesek nyereségükről n e m m o n d hatnak le — hisz; pénzük fekszik " b e n n e és annak kamatoztatását követelhetik — és pedig jóval nagyobb százalékot, mint például a pénzintézeti részvényesek -—• mert hát mégis nagy koczkázatot vállaltak magukra. Sőt ellehetünk rá készülve — hogy minél lejebb száll az általános kamatláb, annál feljebb fognak a biztosítási dijak emelkedni — mert a kamatláb és á díjtétel fordított viszonyban áll egymáshoz. Minél nagyobb a kamatláb, annál kisebb lehet a díjtétel és minél kisebb a kamatláb, annál nagyobbnak kell a díjtételnek lenni. És miután pozitivitással föltehető, hogy az általános kamatláb állandóan jóval lejebb — fog szállni .— ép . .ugy pozitivitással lehet mondani, hogy a társulatok a díjtételeket fel fogják emelni —• és, •ha n e m tévedek, a társulatok kartellje főképp ezen okból létesült. Mint az említett „kölcsönös biztosítás" czikkirója m o n d j a : általában elterjedt nézet a gazdaközönség körében, hogy minél nagyobb tökével bír valamelyik biztosító-társaság, annál
7 18. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. biztosabb, hogy esetleges károsodás esetén rövidséget nem szenved. Ez az elv arra késztette a biztQsitó-társulatokat, hogy minél nagyobb tőkéket gyűjtsenek és ,tényleg horribilis összegek vannak ezen társaságoknál összegyűjtve, ezen horribilis összegeknek nagyon csekély része szükséges a. tényleges biztosítási ügylethez és így, kénytelenek a társulatok a fölösleges . pénzüket vagy házakban, de többnyire pénzintézeteknél, főképp külföldön kamatoztatni és ezen okból állítottam fel a fenti tételt, hogy a dijak a kamatlábbal fordított arányban álianak. Mert vegyük fel, a biztosítótársulat azt mondja, tekintve üzletünk nagy koczkázatát, legalább 6°/o kamatoztatást akarunk elérni, ha most az általános kamatláb 4 % , akkor a díjbevételeknek a hiányzó 2%-ot kell fedezni, de ha ez csak 3%, akkor a díjbevételeknek 3 % - o t kell fedezniök. És ha tekintetbe vesszük azt a sok millió forintot, ami az összes biztosító intézetekbirtokában van, akkor fogalmat alkothatunk arról, hogy milyen nagy összegre rug ezen a közönség által fizetett fedezeti kamat. Ha a gazdaközönség a biztosító társulat nagy vagyonában keresi érdekeinek biztosságát, akkor a biztosító társulatok a mostani dijak, sőt a jö-. vőben még magasabb dijak szedésére is jogosítva vannak. Olcsóbb díjtételek csak kölcsönös biztosítás által érhetők el. A kölcsönqs biztositásnál nagy alaptőkére nincs szükség, sőt. azt merem mondani, nem kell semmi pénz és így tőkekamat fedezetet nem kell a dijak által fizetni. De nem kell az ügynöki apparátus sem'akkora mértékben és így ezáltal is természetesen sokkal olcsóbb lesz a biztosítás. Ami pedig a biztosságot illeti, az évtizedek óta gyűjtött adatok bizonyítják, hogy a mostani részvénytársaságoknál fizetett dijak a károk fedezésére nemcsak elegendők, sőt nagy része mint felesleg visszamarad és a józa,n ész is diktálja, hogy ennek ugy kell lenni, mert különben a részvény-biztosító] társulatok rég feloszlottak volna. Ha pedig valaki azt mondaná, ez azért van, mert a koczkázat az egyes társulatnál több országra és biztosítási ágra oszlik, ennek a czáfolata az, hogy a társulatok az egyes országokban és egyes ágakra külön bilanczot csinálnak és ha a magyarországi üzletek nem lettek volna jövedelfnezők, akkor a külföldi biztosító társaságok nem özönlettek volna a múltban és jelenben is ide, mert a jégüzlet esetleges vesztesége tízszer megtérül a tüzüzletnél. Nem tudom, hogy a tűz- és jégbiztositási ügyben kiküldött szakbizottság mily mederbe viszi a működését, de egyéni nézetem a fentemlitett okokból az, hogy a biztosító társulatokkal való tárgyalások a dijak leszállítása és egyéb kedvezményekre nézve eredményre nem fognak vezetni és csak a kölcsönös biztosítás terére kell lépnie, ha sikert akar. aratni. Ha pedig egyszer a kölcsönös biztosítás elve Magyarországon gyökeret ver, akkor terjedni fog olyannyira, hogy a részvény-bizto'sitó-társulatok tűz- és jégkár-biztosítási üzletüket be fogják szüntetni s ezek nagy tőkéje felszabadulván, a gyári' iparnak rendelkezésére fog állani, talán jut belőle a gazdasági hitelnek is. A siker a kölcsönös biztosítás ügyében attól függ, hogy mikép kezdeményezik, mikép rendezik be és mikep kezelik azt, ebbeli nézeteimet bátor leszek ujabb czikkben fejtegetni. Júhl Miksa.
KÜLFÖLDI SZEMLE. Poroszország. A hadsereg ellátása gazdák által. A porosz Eeichstagban Oemmingen tábornok, a hadsereg élelmezéséről szólván, elmondta, miszerint a katonaság élelmezése,
KÖZTELEK. 1 8 9 8 . MÁRCZIUS HO 2. amennyire csak lehetett, a hadseregellátó intézőség által ugy eszközöltetik, hogy az a belföldi gazdák termékéből fedeztetik. Az üzletkötések mindkét részen kielégítő eredményeket adtak, miből biztosan következteti, hogy a hadsereg számára szükséges buza, rozs, zab, széna s szalma & jövőben is a közvetítők kizárásával ; egyenesen a termelőktől fog vétetni. Egyben beszámol azzal is, miszerint a sziléziai tüzérezredeknél zab helyett mélasse takarmányozással tettek kísérletet s azok ki : tűnőén beváltak. Poroszország épenséggel katonai állam és íme ott nem féltik a katonaságot a közvetlen ellátás veszedelmeitől, mint nálunk. A tőzegtelepek kihasználása. A porosz tőzegkulturát előmozdító egyesület, mely már 20 éve működik, a múlt héten tartotta Berlinben közgyűlését, melyen a tőzegtelepeknek mint villaraoserő forrásoknak kihasználását hozták szóba. Dr. Frank értekezésében rámutat arra, hogy csak az Ems völgyében a poroszoknak 3000 • km. kiterjedésű tőzegtelepük van, mely ez időszerint még semmikép kihasználnva nincsen, pedig mint géphajtó erőt is kilehetne aknázni. így például hozza fel, hogy egy 10 ezer lóerős gép működtetésére, 300 munkanap alatt 60 ezer tonna kőszén szükséges, evvel pedig egyenértékű 200 ezer tonna tőzeg is. Ezen mennyiséget 80 hektár bőségesen kiadná. Számítása közben kifejti, hogy egy négyszög mértföldnyi tőzegterület, 65 évig szolgáltathatná 10,000 lónak az erejét. A kiaknázott terület helyén virágzó gazdaságok emelkedhetnének s a német gazda nem lenne arra. utalva, hogy atávoli gyarmatok felkeresésében fáradozzék, miután a jólétét odahaza is megtalálhatná. Ezen értekezés juttatja eszünkbe, hogy nekünk is vannak például Fehérmegyében kilóméter számra terjedő tőzegtelepeink, melyek fájdalom ! ez idő szerint még az adó költségét sem téritik meg, még sem történik érdekükben több, mint a mire a magánbirtokosok gyenge ereje magától képes. A franczia bortermelők „szerény" óhajtása. A szőlőbirtokosok helyzete napról-napra súlyosabbá válik, mert a franczia borok piacza, a mindinkább erősbödő konkurrenczia folytán tért vészit. A franczia vesszőt ezidőszerint a szélrózsa minden tájéka felé széthordták s mindenfelé bort terem. Igaz, hogy az a minőség tekintetében sok kívánnivalót hagy, de hát a fogyasztók végre is megelégesznek vele. Chili-be például jelentékeny mennyiségű franczia vesszőt szállítanak, csakhogy az ott termett borok a francziákét közelítik ( meg. Ennek tudható be, hogy ezt a nevezetes piaczot majdnem teljesen elvesztették. így a franczia bortermelő ma már azt sem tudja, mit tegyen közönséges asztali borával. Vannak, kik azt hiszik, hogy a baj oka a túltermelésben van, dehát ez tévedés. Hisz ma sem termelnek többet,, mint abban az időben, midőn a franczia bor nagyon jó áron kelt. Az igazi ok abban keresendő, hogy a bor pancsolást tiltó törvény daczára mü„Bordeaux"-it gyártanak s adnak olcsó áron, mely a természetes bor hitelét, s értékét leszállítja. A müborgyártáshoz járul még Oroszországnak sikeres bortermelése, valamint a német s angol borkereskedelemnek illojális eljárása, amelyben a tőlük telhetőleg ócsárolják a franczia terméket.A legnagyobb gátlója azonban a franczia bor kelendőségének, a' mindenfelől alkalmazott magas vámtarifa. Már most a franczia kormány azon óhajtással szándékozik a többi államokhoz járulni, hogy a kereskedelmi szerződés ezen pontjában árcsökkenést engedélyeztessenek. A franczia sajtó egyrésze ennek keresztülvitelét sürgősen szeretné elintéztetni. Hogy a többi államok bortermelőinek nyére lenne-e a borbeviteli vámtarifa lejjebbszállitása, arról feleslegesnek tartja olvasóit felvilágosítani. El lehetünk készülve, hogy a
közel jövőben a borbehozatal tarifájának csökkentése fog szóba hozatni. A lótenyésztés emelését czélzó intézhedések. A képviselőházban a múlt héten a földmivelési tárcza költségvitája lévén szőnyegen, a lótenyésztés ügye érdekes diszkussziókra szolgáltatott alkalmat. Több oldalról alapos panaszok merültek fel a külföldi lovak nagyon is jelentékeny beözönlése ellen.- Meline földmivelési miniszter elismeri, hogy a tárgyban az enquete megtartása okadatolt s javasolja egy bizottságnak . az Egyesült-Államokba történő kiküldetését, melynek feladata legyen ott a lókivitel kérdését tanulmányozni. Nézete szerint az idegen lovak exportja Francziaország felé azcrt oly élénk, mert a ménesekben a tenvészképes csődörök száma nem kielégítő. A vitatkozás során érdekes volt Couyba képviselőnek az állatgyógyászat terén tapasztalt oly anomaliája, melyet nézete szerint más európai állam háztartásában nem lehet találni. Minek állítunk — úgymond — óriási költséggel állatorvosi akadémiákat s azok végzését négy éven át oly fiatal embe-ektöl követeljük, kik érettségit végeztek ? Fár.acfcágos tanulmányuk után végre diplomát ny erifck s szabad nekik beteg állatokat gyó' i íiiniok. Igen ám, csakhogy ugyanezt a jogot olyanok is gyakorolhatják, kiknek állatorvosi diplomájék nincsen, kik úgynevezett „empirikusok" s itt-ott több kárt okoznak, mint hasznot, a tanulmányait végzett fiatalságnak versenyt képeznek, mert bár állítólag csak „passzióból" gyógyítanak, de fáradságuk diját ennek daczára beszedik." (Tehát éppen ugy mint nálunk.) Couyba szerint tiltassanak el a diploma nélküli egyének az állatorvosság gyakorlatától, avagy ne osszanak ki az állatorvosi akadémiák diplomákat, miután semmiféle privilégiumokat nem biztosítanak. A földmivelési miniszter adott válaszában fejtegette, hogy az állatorvoslást szálúi; i törvény igen hasznos, csak az a baj, h o g j eddig meg nem lehetett szavazva. A lótenyésztés emelése czéljából a hadügyminiszter márczius elsejétől kezdve fiatal kanczákat fog az állami ménesekből a tenyésztő gazdáknak kiadni, hogy ezáltal fokozza a katona lovak tenyésztését a gazdák körében. Először 15 kanczával tesznek kísérletet a tarbesi-i ménesből, mely ha beválik — az intézményt szélesebb alapokon folytatják. Francziaország. Az őszi vetés hivatalos mennyiségének konstatálása. A földmivelési miniszter az „ O f f i e i e l " hasáb-ain hivatalosan beszámol az őszi' vetésterületek mennyiségével s konstatálja, miszerint az 1897/98-ik évben .ugy a búzával, mint a rozszsal bevetett terület jóval felülmúlja az előző évek hektármennyi* ségeit, mert ezidőszerint nem kevesebb, mint 6.900,000 hektárral van belőle bevetve, mely egyedüli tényből a francziák az 1898-ik évben nagyon kielégítő aratásra számítanak. Tekintve, hogy a búzát illetőleg csak két megyéből érkeztek panaszok, ellenben a rozs mindenütt jól áll, lehet, hogv igazuk is van, há vérmes reményeket táplálnak, természetesen csak abban az esetben, ha a buza ára megtartja jelenlegi magasságát, ami a gazdákat éppen arra birta, hogy az eddigieknél nagyobb területet vessenek be búzával. A bérletárak csökkenése. Az uj esztendő alkalmával bérbeadott negyvennégy állami uradalom közül csakis 8 tudott valamivel magasabb bérletárat elérni, mint aminő volt az előző bérletnél, a többiek mind jelentékeny bérletárcsökkenés mellett voltak újra bérbeadhatók. Ezen uradalmak ezelőtt 975 ezer márka bérletösszeget hoztak. Ellenben ma 789 ezer m. a kialkudott bérletár. A hektárnak ezelőtt átlagos bérletára 4OV2 m. volt; ez most leszállt 33Vs márkára. A csökkenés Kelet- s Nyugat-Por. s v országban nem észlelhető annyira, másutt ellenben mindenfelé, sőt mielőbb Brandenburgban ez 29*46 m. sülyedt le. A birtokjövedelmezőség csökkenése nemcsak a porosz nagybii*
326
KÖZTELEK, 1 8 9 8 , MARGZIÜS' HQ 2 .
tokokat sújtja, nálunk is észlelhető már, te- táblát elöntötte, le nem arathattam s igy eredkintve, hogy' a 14—10 forintos bérletek sorba ményt nem mutathatok fel. 9 - 5 f r t r a szállnak le. Az idők szomorú j e l e Tartozom-e kártérítéssel és mennyiben,? Eufópaszierte. nyilvánul. Kurtakesz. B. 0. f A porosz gazdák szövetlcezétei. Az 1896-ik 110. sz. kérdés. Bérszerződésem n e m évben a neuwiedi Reiffói'sen-féle szövetkezetbe emlékezik meg elemi, és j n á s . c s a p á s o k : eseösszesen 529' egyesület jelentette belépését. A teiről, de másfelől az sincs benne, hogy a központi szövetkezedhez ezidőszerint Összesen bérösszeget minden körülmények között beszá-' már3000egyesület tartozik, melyekhez hozzászá- mitás vagy levonás nélkül teljesen tartozom mítandó még 17 fezől'ősíetí, Í O fogyasztási, két fizetni. Továbbá, szerződésem értelmében az lótenyésztési és h á r o m gyümölcstermelés! szöuradalom tartozik a bérleten.leyő összes épüvetkezet. Hogy fejlődésének gyorsaságáról fö 1 letek és építmények jókarban tartását eszkögalmat alkossunk, megemlítjük, miszerint á ; zölni, minek ellenében a bérlő a bérösszegen központi szövetkézét csak 1891-ben alakult 812. felül e czimen 450 frt pausálösszeget köteles egyesülettel, képezvén 12 millió márka pénz- fizetni. forgalmat, mely m a m á r 115 márkára lett Bátor vagyok tehát kérdezni: emél.ve. A hét év óta fokozatosan emelkedő 1. Hogy árvíz, talajvíz, háború és forraszaporulat á jövő fejlődésériek biztosítás kédalom, által okozott károkat tartozik-e a bérlő pezi. — haszQnbérleengedés nélkül — viselni, t. i. kötejes-e a bérlő az, évi haszonbért ily esetekb e n is a fennálló törvényeink értelmében teljes összegben fizetni, ha a bérszerződés erre nézve direkt intézkedéseket n e m tartalmaz, de viszont a bérlőt sem kötelezi arra, hogy a z . évi bért minden, körülmények között teljes összegben megfizesse ? 105. kérdés. Gazdaságomban az elletés 2. Minekután a b é r b e a d ó t terheli a kötekezdete óta az anyabirkákból előttem megfoghatatlan okból — több elhullás történt. Amint lezettség a bérbirtokon levő összes épületeket és építményeket jókarban tartani és felszólítáészreveszszük, hogy valamelyik eláll az evéstől, h a m a r o s a n elhull. Bonczolásból kiderült, hogy som daczára sem tesz jogos követeléseimnek az egész testből a vér a has- és mellüregbe eleget, kérdem, hogy jogomban áll-e szakgyülemlett • össze, kivált a m á j o n és b e l e k e n ; értők áltál konstatáltatott hiányokat a bérbea m á j b a n is a rendesnél jóval több vért talál- adó terhére minden további kérdés nélkül tunk. Egyéb jelenségek: a Jmáj duzzadt és- eszközöltetni és a felmerült költségeket bírói tarjagos, a lép normális, a tüdő és a hus — közbejárás mellőzésével kompénzáczió utján a a vér elszivárgása folytán — fehér. T a k a r m á - legközelebbi fizetendő bérösszegből levonásba n y o z á s : réti előszéna,, r é p a ; egyik csapatnál hozni, vagy pedig rendes per u t j á n kell-e répa helyett burgonya. Eddig hét eset fordult ebbeli követeléseimet esetről-ésetre érvényee l ő ; 5 darab egész jó kondiczióban volt síteni ? 3. Minthogy bérszerződésem ugy a szer(mindegyikben bárány), 1 darab, mely szintén utódaira karban volt, de m e d d ő ; 1 darab sovány, ződő felekre, valamint a szerződők melyben szintén volt bárány. Az a sajátságos nézve is kötelező er,ővel bir, ugy kérdem, vájjon a bérlet albérbeadás esetén a jelenlegi még, hogy e b a j c s a k i s ' a z anyabirkák között figyelembe fordul elő. Kérem t. gazdatársaimat, szívesked- bérlő — ezen szerződés p o n t j á t jenek ugy a b.tj okáról, valamint az orvoslás véve — továbbra is a b é r b e a d ó szemben teljes obiigóban marad-e, vagy pedig az albérlő módjáról — felvilágosítást adni. K. A. mint a jelenlegi bérlő utóda lép minden a 106. sz. k é r d é s . Szives felvilágosítást ké- béfszerződésben foglaltatott jogok és kötelerek arra nézve, vájjon a kékgáliczoldattal zettségekbe? L.B. páczolt á r p a és zab vetőmag az egerek pusz111. sz. kérdés. Göbölyeimmel repeze títása ellen petróleummal p r e p a r á l h a t ó - e ? pogácsát szándékozom etetni, de miután ezt, Veszprém. Sch. J. egészen, finomra őrölt állapotban veszem, kér107. sz. kérdés. Kérem. b. szakvélemé- dem, hogy miképp tegyem ezt az abrakra, a nyüket arra nézve, hogy a csatolt minta szerinti tengeridarával vegyesen r e á szórva, avagy malomocsut etethetném-e előnyösen fejősmarhá- vízben feláztatva öntessem-e reá. Megjegyzem, hogy az abrak sós vízzel különben is meglesz val s körülbelül' mi lehet annak értéke. locsolva. Lapujtő. M. S. Keretye. K A . 108. sz. kérdés. Igás lovaknál, hogy azok 112. kérdés. Van-e törvény a fillöxera a munkát jó kondiczióban teljesíthessék, mily etetés f a legczélszerübb? Elegendő-e 1 lónak elleni védekezésre és p e d i g : Ha a szőlőket n a p o n t a 4 ' 5 kg. tengeridara és 1*5 kg. zab, a fillöxera kipusztította és ú j r a ültetjük s a h a amellett jóminöségü szecskát e s z n e k ? Te- szomszéd szándékosan filloxerás tőkét hagyott, kintetbe veendő, hogy nálunk jelenleg a jó- melylyel az u j ültetést tönkre ó h a j t j a tenni, minőségü tengeri és a köztépihinőségü zab egy mily eljárást lehet követni ellene, ?. Ádánd. Cz. J. árban, azaz 6 forintért kapható. Kis-Vezekény. B. Z. 113. sz. kérdés. A f. évre szóló mun109. sz. kérdés. Egy gazdatársam 1897. kásszerződéseket m é g a mult év november havában kötöttük, szives, felvilágosítást kérünk év tavaszán tavaszi búzát vásárolt tőlem, ált e h á t arra nézve, vájjon szükséges-e munkái tala kért s előlegesen kézbesített minta alapján. sainkat igazolványokbal elláttatni, ha az u j Ezen tavaszi, búzát én többfelé ajánlottam munkástörvény f. é. márczius 1-én é l e t b e l é p ? ugyan, de csiraképességéről n e m szavatoltam. V.-M. U. B. Az illető a búzát elvetette, de az hiányosan 114. sz. kérdés. Bérbe adott birtokon — kelt ki, amiért is pert indított ellenem, kártérítést követelvén egy egész jó termés erejéig. melyen bérlő fix b é r t fizet, adókat, tulajdonos A részéről felkért szakértők a mag csiraképes- fizeti — az árviz és jég által okozott károkért ségéről véleményt nem mondtak, mert az soha adott adóelengedés kinek a j a v á r a esik? Követelheti-e a tulajdonképen károsult kísérletnek alá vetve n e m volt. Megjegyzem még, hogy á m b á r a b u z a bérlő a tulajdonostól — mint a kit semmi keresztekben a mezőn megázott, ugy, .hogy kár sem ért, mert az egész évi-bérösszeget színét vesztette,, csirás mag közötte nem volt, megkapja — hogy ez neki az elengedett adóB. B. de ha lett volna, miért vette át az árut ? s összeget megtérítse. miért yetette el ? E tekintetben az ő hanyag115. sz. kérdés. Az á r p a drágasága miatt ságáért felelős lehetek-e ? annál inkább, miután választott malaczaimmal jó minőségű zabot -nálam ugyanazon garmadából vetett mag, nem óhajtanék etetni. Tisztelettel kérdem tehát, oly hiányosan kelt ki, de miután az árvíz ezen hogy elérek-e a zabbal oly sikert, mint az
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések.
1 8 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. árpávaJ, nípcsrje ez ,a rnalaeznak hátrányára, és hogy zuzottan, avagy egé^z szemesen, e j e s s e m - e ? Megjegyzem, hogy az árpának Itten 8—9 frt az ára, míg ellenben zabomért: csak 6 Trtot ígérnek. , C^ömödéi'-,, K. A.
Feleletek. B á r á n y o k merevsége. {Felelet a 101. sz. kérdésre.},Pusztán abból, hogy a bárányok minden tagja megméred, és szája görcsösen becsukódik, nem lehet tudnunk, hogy mi tulajdonképpen a betegség. Első sorban arra kél gyanúnk, hogy a bárányok u. n. dermedése (tetanus agnorum) forog fenn, de persze nem lehetetlen az sem, hogy az újszülöttek u. n. bénasága s illetőleg geny- és evvórüsége (pyoseptikaemia' neonatorum) van jelen. Akármelyik is az eset, érthetetlen, hogy miért n e m fordul kérdésttevő állatorvoshoz. Mert hiszen a priori m á r tudhatná, hogy látatlanban helyes .ilétetot alkotni s megfelelő tanácsot adni, semmiféle szakembernek se áll hatalmában, különösen ha oly szerfelett hiányosan tájékoztatják az eset felől, ahogy kérdésttevő teszi. Sokszor kifejeztük, hogy nem szeretünk semmi kérdés alul kitérni, ; de . ú j r a és nyomatékosan kérnünk kell minden rendű kérdést feltevő olvasóinkat, hogy szíveskedjék körülményesen tájékoztatni bennünket, mert ellenkező esetben érdemleges feleletet n e m adhatunk. Már most a dologra térve és feltéve, hogy semmi m á s tünet nincs a bárányokon, csak az, amit kérdésttevő leír, ugy azt mondhatjuk, hogy a legnagyobb valószínűséggel az imént jelzett dermedés, m á s n é v e n : merevség t á m a d t a meg és pusztította a szóba hozott állatokat, 1884 előtt — mint általában a dermedést — a bárányok ezen merevségét is, sokféle okra vezették vissza s pl. a szóban forgó báránybetegséget sokan meghűlésnek tulajdonították. Juhaklokban ugyanis az állandó alom igen tetemes hőfokra emelkedhetik fel s ha még túlzsúfolt is a tartózkodási hely, oly nagyfokú nedves meleg foroghat ott fenn. hogy az a szervezetet elpuhítja s fogékonynyá teszi a legkülönfélébb bajokra s igy ezen merevségre is, melyet e felfogás szerint léghuzam, lehűlés felidézhet. Mennyiben állja meg a helyét e felfogás, azt itt nincs mit vitatnunk, de 1884 óta tudjuk, hogy a dermedést fertőző gomba okozza s igen valószínű, hogy a szóbahozott báránymerevséget is ez idézi fel, valószínűleg ujív. hogy a születéskor elszakadó, vagy később is nyitvamaradó köldökzsinór sebén át a szervezetbe jut, avagy bejut oda a farokcsonkitás, fülön való bélyegzés sebéri, szóval akármi más seben keresztül is. Mennyiben gondolhatja kérdésttevő fertőzöttnek a tetanus gombájával az istálló talaját, vagy m á s egyebet, amivel a bárányok érintkezésbe jöttek, azt nem tudom, de jelzem, hogy az a gomba az udvar, a kert, áz ut stb. porában, földjében meglehetős nagy mértékben előfordulhat. Akármelyik állat, így tehát a bárányok tetanusa ellen is belső szereléseket igénybe venni nem érdemes, mert azok czélhoz ugy látszik nem vezetnek. A szóban forgó esetben, ha a bárányok tartózkodási helye mérsékelt és egyenletes meleg, száraz és gondosan tisztántartott, s ha a további befertőződésnek azáltal is ú t j a van vágva, hogy nyitott köldökzsinoru s megsebesedett nincs a bárányok között, ügy várni lehet, hogy ujabb betegségek elő n e m fordulnak s talán még csak azok fognak elpusztulni, amelyek már eddig befertőződtek. A jövőre
1 8 . SZÁM. 8-IK
ÉVFOLYAM.
való védekezés szempontjából ajánlatos tehát — minthogy ott a talaj és környezet fertőzöttnek tekinthető — a sérülésektől való óvás, az. üjszülöttek elszakadó köldökzsinorának lekötése és 1 % - o s sublimattal való fertőtlenítése, továbbá a tartózkodási helynek teljes tisztába hozatala s ily állapotban való folytonos fentartása, koronkénti desinfieziálással kapcsolatban. Feltevén m á r most azt ez egyálalában n e m lehetetlen esetet, hogy geny- és evvérüség az, ami a bárányok közt püsztit, ugy kérdésttevő, ha tüzetes vizsgálatot ejt, a következő főbb tüneteket kell, hogy észlelje : Mint m o n d j a 2 — 3 hetes korukban betegedvén meg az állatok, azok valószínűleg a megszületés u t á n s nem a m é h e n belül fertőződnek, még pedig a köldökön keresztül, bizonyos — e d d i g - m é g biztosan n e m ismert — baktériumokkal. Az ily állat köldöke rendszerint dagadt, lobos és közönségesen nincs záródva s belőle genyes, eves nedv szivárog, vagy nyomható ki. Láz van jelen, a szemeken gyuladás jelei, a végtagok izületein duzzanat, forróság, nagy fájdalom, sántaság, m a j d a mozgást lehetetlenné tevő feszesség. Eleinte bélszorulás, utóbb híg, bűzös h a s m e n é s mutatkozik, mit nagyfokú elgyengülés s 2 — 3 vagy több n a p múlva elhullás követ. Ha mind e főbb tüneteket látta, s csak (éppen nem gondolta fontosnak a felemlitésüket, ugy á jelzett pyo-septikaemiával v a n dolga, melynek gyógykezelésére vegyen állatorvost igénybe, minthogy ez a b a j rendszerint oly komplikácziókkal j á r s oly sokoldalú -kezelést igényel, hogy az a kérdésttevőnek erre való készültségét bizonyára felülmuljá. A védekezés szempontjából e betegség. nél is fontos a tartózkodási helynek gondos tisztántartása és koronkénti fertőztelenitése s az újszülött köldökzsinorának lekötése és dezinficziálása. Ha aztán állatorvos további mellőzésével (amit n e m hiszünk) ó h a j t a n a a kérdésttevő bővebben tájékozódni és beavatkozólag m á s irányban is eljárni, ugy szerezze m e g az „Állatgyógyászat" czimü popularis könyvet, vagy dr. Hutyra „Állatorvosi belgyógyászat" czimü müvét, ezekben ugy a szóban forgó, mint egyéb' állatgyógyászati dolgokra nézve is megfelelő adatokat talál. ri. Patkányüzés. [Felelet a 103-ik kérdésre.) Már ismételten a r r a utaltam e helyen, hogy a patkányok elleni védekezésben legajánlatosabb egy-két rattler kutyát tartani, mely ha be van tanítva, folyton üldözi, nyugtalanítja a patkányokat s igy azokat elvándorlásra kényszeríti. Kész, betanított patkányfogó ebet igen nehéz kapni, azért h a kérdésttevő venni szándékozna ilyet, forduljon a budapesti állatkert igazgatóságáhozj-.ott kölyköket, melyeket a z t á n kitaníthat, valószínűleg olcsó árban kapni fog. A betanítás nem sokból áll. Többször ki kell vezetni a kölyköt a patkány járásra, s ismételten rá kell uszítani a patkány-lyukakra, vagy még inkább egy-egy elfogott, s össze kötött lábu eleven patkányra. Rendszerint már az is jelentékenyen segit a kalamitáson, hogy a portán egyátálában ilyen kutya tartózkodik s kóborol szerteszét. Megjegyezzük még, hogy a „Köztelek"-ben közölt kérdés által figyelmessé téve, a patkánykiirtására vonatkozólag személyesen tett ajánlatot , nálunk Biró Sándor Budapest, VII. Jósikautcza, földsz. 3. Az illető csakis az .irtás sikere 1 esetén reflektál honoráriumra. Yédőojtások a sertésvósz ellen. {Felelet a 104. kérdésre.) A sertésvész elleni védőoltások közül eddig tett tapasztalatok szerint olyan sertések vérsavója, melyek n e m régen sertéskolerában súlyosabban betegek voltak, de a betegségből felépültek s melyeknek a beleiben és nyirokmirigyeiben a betgségből i'enmaradt elváltozások találhatók, immunizálja a sertéseket a sertéskolera ellen. A mennyiben pedig a sertósvész baczillusai ugy látszik csak
KÖZTELEK. 1 8 9 8 . M Á R C Z I U S HO 2. akkor t á m a d j á k meg a testet, h a m á r megelőzőleg á sertéskolera baczillusai megbetegítették a belek nyálkahártyáját, ugy a sertéskolera elleni immunitás nyilván a sertésvész ellen is nyújt védelmet. Ha az állat, melyről a vérsavó vétetik, 1 m á r kigyógyult a betegség heveny stádiumaiból, h a pl. két hét óta r a j t a láz jelei többé n e m észlelhetők s h a a bonczolás n é m állapit meg akut elváltozásokat, akkor az ojtás teljesen veszélytelen, mert a vérsavó ilyenkor nem tartalmazza a ragályt. A most m á r ezrekre menő ojtások igazolják azok ártalmatlanságát. Az állami s z é r u m t e r m e l ő telepen a megfelelő elővigyázat és gondosság mellett készítik a vérsavót és ennek beojtása után n e m is tapasztaltak eddig káros következményeket. A vérsavót, a szükséges utasítással együtt, bármikor lehet kérni a földmivelésügyi minisztérium állategészségügyi osztályától. —y.— A vetőmagvak páczolása az egerek pusztításai ellen. (Felelet a 106. sz. Tcérdésre.) Az őszszel és a tél folyamán az egész országb a n olyan nagy pusztítást vittek véghez az egerek, hogy a gazdák m i n d e n lehetőt elkövetnek annak megszüntetésére vagy legalább enyhítésére. így nem is csoda, hogy n é h a olyan eszközökhöz is folyamodnak, amely m á r magában véve is káros, anélkül, hogy a legcsekélyebb hasznot h a j t a n á . Egyik gazdatársam azzal a kérdéssel fordul e lapok szerkesztőségéhez, hogy szabad-e a zab és á r p a vetőmagot petróleummal páczolni az egerek pusztításai ellen. Hogy e kérdésre egész pontos választ adhassak, parallel csiráztatási kísérleteket, indítottam meg búzával, rozszsal, árpával és zabbal. Gsiráztató médium vastag itatós papír nedvesen és 25 C° melegen tartott 8-as rétegű itatós papír volt, amelyben a magvak 10 napig voltak a kísérletnek alávetve. Ez idő t. i. elegendő szokott lenni a gabonafélék teljes kicsiráztatásához, ha a csírázás feltételeit (levegő oxigénje, viz és meleg) megadjuk a magvaknak. A magvizsgáló állomáson is ezt a módszert alkalmazzuk. A négy gabonafélét egyszerre négyféle páczolással csiráztattam és pedig vízbe, 2 % - o s rézgáliczoídatba, tiszta petróleumba és végül ismét' 2 % - o s rézgáliczoídatba, u t á n a mindj á r t petróleumba. Az áztatás illetőleg páczolás rövid ideig legfeljebb egy perczig tartott. A kísérletek eredményeit az alábbi táblázat tünteti fel. D szemből csírázott -A mag és a páczoló anyag megnevezése 2 3 Buza vizbe . . . „ 2°/o-os réz.gáliezba . „ 2%-os rézgáliczba és petróleumba , petróleumba Rozs vizbe . . . „ 2%-os rézgáliczoídatba . „ 2%-os rézgálicz és petróleumba . . . „ petróleumba Árpa vizbe - . . .
0. 61-21 3 2 0
Isi-« 9 10 =51 1 0 0 0 88 ——
0 0 23 20 7- 9 12 1 5 3 80
—8
0 0 0 0 0 0 9 2 6 6t 23 —65 0. 0 0 0 16 14 15 7 5 4 6r —27 0 87 8 i 0 1 0 0 0 0 98 0 38 45 7 1 2 0 1 1 0 95
—3
0 0 0 14 24 16 9 3 1 2 69 —29 0 0 0 6 8 7 8 2 2 0 33 —62 0 83 15 1 0 0 0 0 0 0 99
liczoldatba 0 59 29 4 2 3 1 0 0 0 „ 2%-os rézgálicz és petróleumba . . . 0 0 0 0 0 0 0 1 4 4 9 „ petróleumba 0 0 0 0 0 0 1 0 2 0 3 Zab vizbe . . . . 0 0 0,74 12 5 1 0 0 Ö 92 „ 2%-os rézgálicz oldatba. . . . 0 0- 0' 64 20 4 . 0 1 1 0 90 „ 2%-os rézgáliczés petróleumba 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 3 „petróleumba. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1
—89 —95 -— ,—2 —87 —91
327 E kísérletekből kitűnik, hogy a 2 % - o s rézgálicz kevés ideig tartó páczolással n e m árt a magvak csiraképességének. E tekintetben csak a buza bizonyult valamivel érzékenyebbnek a többi h á r o m gabonafélénél. A petróleum mind a négy magnak nagyon ártott, az á r p a és zab csiraképességét úgyszólván tönkretette. A gáliczczal kombinált petróleum szintén nagyon ártalmas volt, de mégsem oly mérvben, mint a tiszta petróleum. Ennek oka az, hogy előbb gáliczoldatba páczoltam a magvakat s csak azután p e t r ó l e u m b a s igy a páczoláshoz használt vizes oldat valamennyire gátolta a petróleumnak a m a g v a k b a való behatolását. Ha megfordított sorrendben történt volna a páczolás, bizonyára, épp oly rossz csiráztatási eredményeket érek mint tiszta petróleummal. Az egész kísérlet tanúsága ennélfogva az, hogy petróleumba áztatni semmiféle magot sem szabad, m e r t az a m a g tápláló szöveteit elváltoztatja és gátolja abban, hogy a csírázó növényke táplálékául szolgáljanak. Ezt a p e t róleumos magvakon és csirákon végzett rnikroskopiai vizsgálataim is mutatták. A petróleumos csírákra nézve még megjegyzem, hogy m á r kezdettől fogva satnyán fejlődtek, később pedig el is pusztultak, ugy, hogy azokból n e m is lesz növény soha. És még ha bevállana is a petróleumos páczolás, akkor sem volna az eredményes védekezés az egerek ellen, mert a petróleum illó anyag s igy h a m a r elszáll az a kellemetlen szag, ami az egereket egy ideig visszatartaná a pusztítástól. Másrészt meg nemcsak a csírázó gabonaszemeket pusztítja az e g é r ; hanem a m á r némileg megbokrosodott növényekben is ropp a n t kárt tesz. Ez ellen pedig semmiféle magpáczolás n e m segíthet. Ugy tudom, hogy az tifusz-baczillus sem vált be kint a földeken s igy n e m marad m á s h á t r a mint a mérgezés. Forrázás által csiraképességétől • megfosztott akármiféle gabona ocsuját kellene strichninoldatba beáztatni s azt elszórni mindjárt a vetés illetőleg a betakarás u t á n a föld felületén. A tapasztalás t. i. azt bizonyítja, hogy amíg az egér a föld szinén magot talál, n e m nyúl a földben lévőhöz. A mérgezett magot azt hiszem sikerrel • lehetne alkalmazni a m á r megbokrosodott vetésnél is. Thaisz Lajos. Birkák hullása. (Felelet a 105. sz. kérdésre.) A közlött adatokból csak az tűnik ki, hogy az elhullott állatok vérefogyottak voltak s hogy e miatt vízkóros elváltozások fejlődtek a test üregeiben, a vérefogyottság oka. felől azonban semmi tájékozást sem nyújtanak". Jó takarmányozást feltételezve, mindenekelőtt v a lamely féregbetegségre kell gondolni, igy m á j mételyre, tüdő vagy gyomorférgességre, mint amely betegségek ez idén meglehetősen gyakoriak a j u h n y á j a k b a n , de lehet több más b a j is az ok. Véleményt tehát a védekezés és az orvoslás módjáról csakis ugy lehetne m o n d a n i , ha a szakértő tüzetesen megvizsgálná a belső szerveket és a b a j okát megállapítaná. —y — Gabona rostaalj tápértéke. (Felelet a 107. sz. kérdésre.) Amint a „.Köztélek" f. évi 15-ik s z á m á b a n bővebben kifejtettem, a g a b o n a rostaaljak igen jó állati táplálékot nyújtanak, h a tisztítva és darálva etetjük s h a ártalmas anyagok és magvak (por, anyarozs, konkoly, üszög stb.) nincsenek nagyobb menyHogy a kérdéses gabonahulladék használhatósága felől mentől tisztább képet nyújtsak, elemzési adatait is közlöm, melyből kitűnik, hogy az ártalmas anyagok közül c s u p á n a konkoly (Agrostemma Githago) szerepel b e n n e nagyobb, m a j d n e m 1 3 % - b a n . A konkoly keményítője e g y S a p o n i n nevű mérges anyaggal van keveredve, e miatt lehet az állatok egészségére veszélyes. A konkolylyal tett etetési kísérletek azt bizonyították, hogy
KÖZTELEK, 1 8 9 8 , MARGZIÜS' H Q
328 szárnyasokra nézve legveszedelmesebb, míg a sertések ; táplálékának egésa 40 0 /Vát| kiteheti ártalom : nélkül, ; ;Egy. 500 kg. üulvu : ,szarvasm a r h a n a p o n t a 1 -2 kg.-t ehel belőle. Kérdésttevő 1 gazdatársamat éppen az érdekli, vájjon; fejőstehenekkel etethotö-e A fenti számítás szerint; tehát . egy 500 kgos szarvasmarhának a beküldött gabonaroslaljból 9 -.15. kgrot kellene n a p o n t a elfogyasztani, hogy 1—2 kg. konkolyt is. megegyen.; Minthogy ilyen nagy mennyiséget ujry sem szokás , n a p i a d a g u l e t e t n i , : - t e h á t a kérdéses rostaalj egész bátran, etethető a fejős tehenekkel a szokásos napiadagokban. A rostaalj pénzbeli értékét, miután mai csak a fővárosi malmok magas árait ismerjük, meghatározni igen bajos, erre nézve csak az illető vidék piaczain lehetne felvilágosítást A rostaalj alkatrészeinek százalékos öszszetételét az alábbi t^blazat tünteti f e l : .4) Maavák. Százalék. 1. Triticum vulgare 25"9000 2. Agrostemma Githago . . . . 12.9950 3. Vicia hirsuta ." 12.0185 4. „ sativa . . . . . . . 11 8740 5. Secale cereale 10.9205 6. Vicia angustifolia 10.4360 7. Lathyrus tuberosus 5.1355 8. Galium tricorne 2.6280 9. Vicia villosa . . . . . . . 0.9285 10. Melampyrum arvense . . . . 0.5380 11. Allium (sp. ?) 0.2845 12. Ornithogalum pyramidale . . . 0.2680 13. Museari c a m o s u m . . . . . . 0.2465 14. Lythospermum arvense . . . . 0.1870 15. Anthemis arvensis . . . . . 0'0775 16. Ranunculus arvensis . . . . . 0.0690 ' 17. Centaurea Cyanus 0 0525 18. Medicago lupulina . . . . , 0.0510 19. Lepidium campestre . . . . . 0'0315 20. Pariicűm Miliaceum . . . . .' 0.0305 2 1 . Polygonum Convolvulus . . . 0.0265 ' 22. I-Iordeum vulgare 0.< 220 23. Brornus arvensis . . . . . . 0.0165 24. Echium vulgare . . . . . . " 0.0155 25. Setaria glauca 0.0095 26. Delphinium Consolida . . . . 0.0085 27. . 28. 29. 30. 31.
B) Egyéb alkatrészek. Ásványi anvag Növényi törmelék . . . . . Üszkös buzaszem . . . . . Anyarozs Rovartörmelék . . . . . . .
2.8235 1.8525 0.5790 0.0545 0.0190
Összesén . 100.0000 Thaisz Lajos.
VEGYESEK. Mai számunk t a r t a l m a : Oldal Az OMGE. közleményei: Értesítés. — Tavaszi állatvásárok sorrendje ... 319 Dohánybeváltási szabályzat és árak 1898., 1899. és 1900-ra. - 319 A tűzi és jégbiztosításról. Juhi Miksa..- 324 Növénytermelés. A czukorrépamag belföldön való előállításának kérdésében. (III.) Károly Rezső. 321 Gazdasági gépészet. Legolcsóbb erőforrás gazdaságok részére, b. d. ... 322 Gazdasági állattan. A kaliforniai gyümölcspaizstetü. Jablonowski József. 323 Külföldi szemle ... ... ... Levélszekrény Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde. Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A.központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvá' sárok: Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — Párisi juhvásár. Szerkesztői üzenetek.
2.
. . )Vjí Kinevezés.. A tiildmivelésügyi miniszter dr. ScKmidi Imre hu^zti állatorvost a bustyaházaj ,m. dfdStóVatal'keftestébe ercfeázeti or.vbssa (né5refete ki. ' :; Megbízatás. A földteiveiésügyd' ^ÍHÍttis'ztér" Piriin csoktIstván trsztonai lakost Árva vármegye tr.szitenai járására nézve az állandó gazdasági tudósitój.... .tiszttel bizta meg. • . . . ..... a X V . Tenyészállatvásár. Az OMGE. által a folyó évben rendezendő — sorrendben XV. tenyöszállatvásár márczius 25. 26. és . 27-én fog megtartatni a ' f a t t e r s a l l . r é s z v é n y t á r s a s á g istállóiban. A bejelentési határidő márczius hó 12-én jár le; Erre való tekintettel felkérjük a vásá-. ron résztvenni óhajtó tenyésztőket, "hogy bejelentéseiket mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy viszont a rendezőség idejekorán megküldhesse a kedvezményes szállításra jogosító szállítási igazolványokat. A f. évben rendezendő v á s á r r a díjazási czélokra a földmivelésügyi miniszter 3000 frtot adományozott. A vásárra felhozható szarvasmarha, j u h és sertés. Ezzel kapcsolatb a n felemiitjük, hogy az OMGE. által rendezendő díjazással egybekötött hizott állatvásár ápr. hó 2., 3. és 4-ikén fog megtartatni a székesfővárosi marhavásár-tér istállóiban. A bejelentési határidő márczius hó 15-én jár le. A hizott állatok szállításra a kereskedelemügyi miniszter a tenyészállatok szállítására érvényes kedvezményeket engedélyezte. Az állatok díjazására értékes tiszteletdijak állanak rendelkezésre. Ugy a tenyész, mint a hizott állatvásár tervezetei az OMGE. titkárságánál kaphatók, melyek részletes tájékozást nyújtanak a szűkszükséges tudnivalókról. Minden egyéb felvilágosítást pedig készségesen ad az OMGE, titkári hivatala. Munkásszerződési minták. Tekintettel arra, hogy a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898. II. t.-czikk értelmében a gazdasági munkaszerződések írásban kötendők meg, a szerződő felekre igen kívánatos, hogy oly szérződési minták, szerződési űrlapok álljanak rendelkezésre, melyek a fentnevezett törvény érdeklő pontjait ismertetik s az egyes, helyeken létrejött konkrét megállapodásokat oly módon foglalják magukban,, hogy e szerződési minták adott esetben ürlapszerüleg kitölthetők. Felhívja ennélfogva a földmivelési miniszter a törvényhatóságokat, hogy a gazdasági egyesülettel karöltve saját vidékükre nézve ilyen szerződési mintákat, űrlapokat készítsenek. Rendkívül fontos feladatnak tartjuk vidékenként ily szerződési minták megállapítását s ha ez évre nézve n e m is késett még el mindenütt ez a munkálat, az utolsó ó r á j a mindenesetre itt v a n már. U j szövetkezelek 1897-ben. A „Magyar Kereskedelmi Muzeum f. évi 6-ik száma közzéteszi az 1897-ik év II. felében alakult szövetkezetek kimutatását. Eszerint egy félév alatt n e m kevesebb, mint 117 u j szövetkezet alakult, az első félévben még több, az az 132. Az 1897-ben keletkezett u j szövetkezetek- között v o l t : ' 1. félév II. félév Hitelszövetkezet. . . . Fogyasztási szövetkezet . Gazdasági „ Nyersanyag „
92
176
összesen 132 117 249 A szövetkezetek, tehát örvendetes arányb a n szaporodtak a mult évben is s m a már alig van nagyközség, ahol egy vagy m á s irányb a n szövetkezet ne szolgálná a kisemberek igényeit. Mint a tudósitás is kiemeli, sajnálatos jelenség, hogy a sajtó meglehetősen közömbös e kis eszközökkel dolgozó szövetkezetekkel s z e m b e n ; belső életükkel és mozgalmukkal csak ritkán foglalkozik s többet ír egy bukott szövetkezetről, mint száz olyanról, amely áldásosán működik. Annál több elismerés illeti meg e tekintetben a „Magyar Gazdaszövetség" és a „Hazai szövetkezetek kötelékébe tartozó szövetkezetek" hivatalos közlönyeit, amelyek a Bernát István szerkesztésében, valóban n e m e s
1 8 . SZÁM. 8 - I K
ÉVFOLYAM.
buzgalommal, szolgálják a , szövetkezés észméjét s a szövetkezeti mozgalmak felöl hü képet nyújtanak. .< A 'munkástörvény népies ismertetése. A munkaadók é s a m e z ő g a z d a s á g i . munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898. II; i-czikknek a munkások körében váíő ismertetése érdékébén, R . Nagy Sándor, budapesti kir. törvényszéki bíró népies magyarázatot készített." E magyarázó füzetké, mely ' a Gazdasági-munkások törvénykönyve" czirnet viseli, világos, könnyen érthető' modorban 1 'ismerteti az illető törvény összes rendelkezéseit a gyakorlat szempontjából s dicséretes alaposággal igyekszik a népet az intézkedések helyes volta felől ís meggyőzni. Ennélfogva a füzetet, mint amely a törvény megismertetésének igen alkalmas eszközéül kínálkozik, ajánljuk gazdatársaink figyelmébe. A füzet ára 5 kr. Megrendelhető Rózsa Kálmán és neje, budapesti könyvkiadó czégnél (Szentkirályi-utczá 30.) Magyar Szesztermelő. A tavaly alakult Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének Magyar Szesztermelő czimü hivatalos szaklapja 5-ik s z á m á t vettük. A lap magyar szeszipar és termelés érdekeit van hívatva szolgálni s a magyar szakirodalomban egyedül álló orgánuma a mezőgazdasági szesztermelésnek. A most megjelent s z á m b a n az adóügyek r o v a t á b a n a szeszadó és pénzbüntetés iránti szavatosságról a d j a közre tapasztalatait egy a szeszgyártás terén hosszabb idő óta működő szakegyén. A műszaki közlemények rovatban Lázár Pál műegyetemi t a n á r foglalkozik a mezőgazdasági szeszgyárak berendezéséről, az üzemvezetésről; kiterjeszkedve a szesz értékesítésére,' felhívja a szesztermelők figyelmét a közös szabadraktárak létesítésére. Finitzer Fülöp czikke a szeszgyári tisztaságot tárgyalja. A lap kérdések és feleletek rovata a szeszkiszállitásról, az élesztőgyár létesítéséről s egyéb á szeszüzemben felmerülő vitás kérdésekre ad tájékozást az olvasónak. A lapot, mely havonkint kétszer jelen meg, az egyesület tagjai tagsági dijuk fejében ingyen kapják. Előfizetési á r a 1 évre 10 korona, félévre 5 korona. Megrendelhető Budapest, Köztelek. Díjmérséklés tavaszi vetömagszállitmányokra. Hazai állomásokról hazai állomásokra (az összes budapesti és kőbányai pályaudvarok kivételével) 1 mezőgazdasági czélokra valamely közigazgatási hatóság, gazdasági egyesület, község vagy egyes gazdák czimére teheraruként s z á l l i t a n d ^ árpa és zab vetőmag, valamint burgonya vetőgumóküldeményekre nézve és az esetleg buza és rozs vetőmagszállitmányok után és a m. kir. államvasutak összes vonalain és a pécs-barcsi vasúton a) kocsi- és fuvarlevelenkint legalább 10,000 kg. súlyért-való díjfizetés mellett . 100 kg. és 1 kilométeronkint 0-2 fillér egységtétel. 100 kg.-onként 4 fillér kezelési illeték és szállítási adó, b) kisebb mennyiségek feladásánál pedig 100 kg. és 1 kilóméterenkint 0 32 fillér egységtétel, 100 kg.-onkint 8 fillér kezelési illeték és a szállítási adó alapján számítandó mérsékelt díjtételek nyernek alkalmazást. Ugyancsak a fentemiitett küldemények után a baja-zombor-ujvidéki, csáktornya-zágrábi, debreczen-füzesabonyi, debreczen-hajdunánási, dunántuli, győr-veszprém-dombovári, nógrádvármegyei, szentlőrincz-szlatina-nasiczi, szlavóniai, tiszapölgár ^nyíregyházai és tiszalök-büdszentmihályi h. é. vasutak vonalain a) kocsi- és fuvarlevelenkint legalább 10,000 kg.-ért való díjfizetés mellett 100 kg. és kilóméterenkint 0"3 fillér egységtétel és 100 kg.-onkint 4 fillér kezelési illeték, b) kisebb mennyiségek feladásánál pedig 100 kg. és kilóméterenkint 0'6 fillér egységtétel és 100 kg.-onkint 8 fillér kezelési illeték alapján képezett mérsékelt díjtételek nyernek alkalmazást. Az adóköteles helyiérdekű vasutakhoz még a törvény szerinti 5°/o-os szállítási adó hozzászámítandó. A díjmérséklés csakis oly küldeményekre nyer al
HHHI
18. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.
329
KÖZTELEK. 1 8 9 8 . M Á R C Z I U S HO 2 .
kalmazást,, mélyeknél a földmivelési m. kir. Állatforgalmi tilalom. Az ősztrák belminisztérium megbízásából .kiállított igazolvány- ügyminiszter f. évi február 2I-én kelt rendelecsatoltatik. A kedvezmény a folyó év április tével a sertéseknek Sopron városából egész hó' végéig rovatolás u t j á n érvényes. Ausztriába való bevitelét sertésvés'/, miatt megA sárosmegyei gazdák fogyasztási és tiltotta. értékesítési szövetkezete 1897. őszén- a sáForgalom-megnyitás. A Magyar Folyamrosmegyei gazdasági egyesület választmányának és Tengerhajózási részvénytársaság forgalmát á kezdeményezéséré alakult meg, egyelőre 30—40 ' Dunán teljes uszályrakomáriyokban szállításra taggá], akik a megalakuláshoz szükséges 500 ; kerülő árukra nézve f.' hó 2!-én nyitja meg öt forintos üzletrészt jegyezték és befizették. | s amennyiben az az időjárási viszonyok megA szövetkezet 1897. szeptember havában indí- engedik legközelebb megindítja a rendes, helyitotta meg működését, egyelőre tagjai részére járatokat ugy a személy, mint az áruforgalomműtrágyák beszerzésével és a kisgazdák közt ban Baja-Apatin, Vukovár-lJjvidék, és Zimonya tagok gyűjtésének megindításával, mert m á r Belgrád-Galacz között is. A Száván, Mitrovicza megalakulásakor kifejtett czélja volt, különösen és Sabácz között a forgalom, amint az különa kis emberek bajain könnyíteni és azért az ben egész télen át történt — szakadatlanul üzletrészt minimális összegben § frtban álla- folyik, a Tiszán fentartott helyi járatokat pepította meg. A szövetkezet igazgatóságának dig, valamint az áruforgalmat illetve a teljes fáradozását eddigelé örvendetes siker koro- uszályrakományok szállítását a jég elvonulásával názta. A sárosmegyei gazdák fogyasztási és azonnal megkezdi. értékesítési szövetkezetének, m a 5 havi műköTengeriküldemények kedvezményes száldése után van 800 tagja, amelyből legalább lítása. Az Arad és Nagyvárad m ö g ö t t (nyu700 egy üzletrészes kisgazdákból áll, az üzlet- gatra) fekvő magyarországi állomásokról Budarészek összege m a kitesz közel 2000 et, tőkéje pestet és ideértve Kolozsvárra, Szászvárosra, tehát m a már 10,000 frt. A szövetkezet fel- Gyulafehérvárra és az ezen állomásokról Keállított eddig 11 községi fiók-raktárt és a letre fekvő egyéb erdélyrészi állomásokra kimegye számos községeiből érkeznek be folya- zárólag ottani szeszgyárak részére szállítandó modványok községi fiók-raktárak iránt. A fiókés azok czime alatt feladott tengeriküldeméraktárak a szövetkezeti eszme leggyakorlatibb nyek u t á n kocsi és fuvarlevelenkint legalább terjesztői, mert a szövetkézéti tag a felügye10000 kgr. feladása, illetve a fuvardíjnak ezen lete alatt álló fiók-raktárból..' helyben, sokkal súlyért való fizetése mellett a m. kir. államolcsóbban és jobb minőségben k a p j a meg a vasutak vonalait illetőleg a külön díjszabásnak fogyasztási czikkeket, mint kapta eddig ,a vá- 20°/o-al rövidített díjtételeit engedélyezte;, az rosban és az árakra és a ráktár kezelésére államvasutak igazgatósága az 1898. évi szept. közvetlen befolyással bir. A l o k s é g i fiók-rak- hő végéig való érvénynyel rovatolás u t j á n . t á r t minden szövetkezeti tag a magáénak (*) „Csehország hitelszervezése, különös tekinti és gondosan ügyel arra, hogy a kezetekintettel a Beiffeisen-rendszerü takarék- és lés becsületes legyen. hitelszövetkezetekre és u t m u t a t á s az ilyenek A Magyar é a z d á k Szemléje. A Magyar alapítására" czime Bichter István osztrák képGazdaszövetség e czimet viselő folyóiratának viselő német nyelvén legutóbb megjelent februári száma, a kővetkező gazdag s érdekes müvének, melyben b e h a t ó a n tárgyalja a szötartalommal jelent m e g : „Nincs m e g á l l á s i cz. vetkezeti önsegélyt a mezőgazdaság terén és czikkben Cz: J. a mai bomlott társadalmi vi- u t m u t a t á s t ad arra nézve, hogy a különböző szonyok felől elmélkedik s óhajtja, hogy ala- termelő-, árusító- és, fogyasztó-szövetkezetek kuljon meg a magyar hazafiak ligája, amely- mily módon létesítendők. Müvének megírására nek legelső feladata a föíd megmentése volna. szerzőt azon czél indította, hogy a mai nehéz ,Magyar h a j ó z á s az Aldunán és a Feketeten- helyzetben, amidőn az államnak is segitőleg g e r e n ' cz. közlemény keleti kereskedelmünk kell fellépni üdvös intézkedések és a törvényszempontjából hajózási politikánkat veszi éles hozás utján, felhívja a gazdaközönséget az kritika alá s főként a Vaskapu szabályozásá- együttes tevékenységre ós szövetkezeti uton nak hátrányos következményeit taglalja kiváló való önsegélyezésre. Felhozza, hogy egyéb szakszerűséggel. „Haladva boldogulunk" cz. terhelő körülményeken kívül tetemesen növeli közleményben Bálintffy Pál egy polgártárssal az uralkodó rossz helyzetet a mezőgazdaság való társalgás fonalán magyarázza a földmives ; eladósodottsága és a mezőgazdasági hitel mai nép hátramaradottságának okait s gyakorla- alakja. Az eladósodás napról-napra növekszik, tiasan világítja meg a szövetkezés előnyeit hitelt pedig a birtokos, különösen a közép- és minden vonalon. Bálintffy a gazdatársadalmi kisbirtokos csak nehezen és a legkedvezőtlemozgalmaknak ismert, tevékeny t a g j a ; őszintén nebb körülmények között talál. Szerző véleüdvözöljük, hogy most már az irodalom t e r é n ménye szerint a b a j orvoslására fontosak és is találkozunk vele. Ezután Nagy László legalkalmasabbak a Reiffeisen-féle hitelszövet„Osztrák-magyar bank és bankelméletek" cz. kezetek; ezek feladatát képezze, hogy megalatt az osztrák-magyar banknak mostöhaságát óvják a gazdát kédvezőtlen hitel igénybevétem u t a t j a ki a mezőgazdasági hitel s z e m p o n t j á - létől, hogy megmentsék az uzsorától, rossz ból. „Latifundiumaink - és az agrárszocziális években segítségére legyenek, vagy hasznos kérdés" cz. czikkel egy magvas tanulmány befektetésekre módot nyújtsanak. De szerző veszi k e z d e t é t ; „Szövetkezés , állami támoga- szerint a Reiffeisen-féle hitelszövetkezetek tással" cz. közlemény a porosz szövetkezetek nem csak a r r á hivatottak, hogy személyi oífenbachi szövetségének eredményéről számol hitelt szerezzenek tagjaiknak, h a n e m arra be. A tartalmas füzetet következő czikkek s, hogy a jelzálogkölcsönt megkönnyítsék, zárják b e : „Exportpolitika és mezőgazdaság", iolcsóbbá és kedvezőbbé tegyék. A földbirtok '„A. világ b ú z a t e r m é s e " , „Országos életbiztosí- m a n a p s á g csak csekély k a m a t ú , föl n e m mondtás Ausztriában", „Különfélék"^ Irodalmi ható és csak' hosszabb idő alatt amortizálható szemle és havi krónika. kölcsönt bir él. Szüksége van t e h á t a gazdának első sorban is a fölmondható adósságoktól Vándortanítók tanulmányútja Svédormégszabadulni, mert egy előre n e m várt fölszágba. A svéd i S e p a r a t o r " részvénytársaság m o n d á s gyakran a r r a kényszeríti, hogy még meghívására a z osztrák vándortanítók az év drágább hitelt vegyen igénybe, vagy prédának folyamári svédországi tanulmányútra hivatnak a d j a birtokát. E z e n segítendő, szükségesnek meg, hogy az ország nagyszerű tejgazdasági t a r t j a és különösen kiemeli a kedvezőtlen jelviszonyaival, valamint • a „Separaior" minta zálogos kölcsönök konvertálását. Számadatokgazdaságaival megismerkedjenek. A kirándulók kal bizonyítja, hogy h a Csehországban a földegyik csapatja m á r útra kelt s valószínűleg birtokot terhelő 5°/o-os összes jelzálog-kölcsödus tapasztalatokkal terhelten tér haza. Az nöket 4°/o-ra konvertálnák, evvel évente 10 említett részvénytársaság m a g a fizeti az összes millió frt kamatmegtakarítás lenne elérhető. A költségeket. Az „Őst. Molkerei Zeitung" értekonvertálás törvény szerint illetékmentes, de sülése szerint a magyar vándortanítók i s megnéheziti azon körülmény, hogy a birtokoskapnak meghívást ugyanezen ut megtételéré.
nak, először ki kéli fizetni előbbeni tártozásátl de meg nem is t u d j a mindenik, a m ó d j á t az ügy lebonyolításának. E téren óhajt' szerző a Beiffeisen-féle hitelszövetkezeteknek nagy szerepet juttatni és útmutatással, szolgál a kifejtendő működésre nézve. Ezekeri kivüJ nevezett hitelszövetkezetek működését, még; egyebekre, is ki a k a r j a t e r j e s z t e n i ; dokumentálja, hógy áruk vételénél, termények eladásánál, miiyvég! téléri előnynyel bir a gazdára riézve a szövet; kezés, A mezőgazdák túlnyomó. része meg is i van erről győződve, de h a a szép tervet végre akarják hajtani és szövetkezve, a bevásárlás idején nagyobb mennyiségben venni akarnak, vagy ha terményeiket a kedvező eladási időig akarják tartani : olcsó hitelre van szükségük és ezt megszerezni lennének hivatottak é sző-' vetkezetek. Továbbiakban utmutatást ad a takarék- és hitelszövetkezetek alakítására, az alapszabályok megalkotására, az ügyvitelre, egyszóval kiterjed a szövetkezés terén szükséges összes tudnivalókra.
Szuperfoszfát chilisalétrom kénsavas-káli kénsavas-ámmon é s e g y é b műtrágyaféléket, t o v á b b á
Prézgálicz 98-99% jegeczckben és ő r ö l v e valamint egyéb
permetező
anyagokat
l e g j u t á n y o s a b b a n ajánl a
HUNGÁRIA műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság Budapesten, Vác/J körút
21.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti
gabonatőzsde.
(•Outtmann és Waki budapesti terméaybÍBOmányi czég jelentése.) Az időjárás e héten nagyobbára száraz és derült • volt; a hőmérséklet tetemesen emelkedett és különösen az utóbbi napokban egész tavaszias jellegű időnk volt. Csapadék csak szórványosan fordult elő. A vetések állása felől nincs különös jelenteni valónk; panasz nem érkezett. A vízállás csökkenő ugyan, azonban 7 továbbra is kedvező. Külföldön szinte enyhe, de. esős idő volt. Ami a külföldi piaczoli üzletmenetét illeti, az európai piaczókon alig van változás. A hangulat úgyszólván mindenütt ártartó, a fogyasztás azonban csak mérsékelten vesz részt az üzleten és a speculáczió^ sem talált impulzust, hogy tevékenyebb akcziót fejtsen ki. Amerikában az árfolyamok, gyakrabbi változásnak voltak alávetve. A látható készletek csökkenése és nagyobbmérvü elszállítások kezdetben az árak ca. 2V2 c. emelkedését hozták magukkal, mely később azonban helyi viszonyok befolyására teljesen veszendőbe. merít és egyenlegképpen a mult héthez képes 1 centtel'csőt
12 KÖZTELEK,
1898. MÁRCZIUS
HÖ
2.
kenéssel zárai.: Angliában az.irányzat kezdetben kejlemes _, Ké^zrpzsban változatlan, csekély forgalom mellett maradt,..utóbb a. kéreplet azonban gyengült és áz árak - 8-70—75 frt p,esti paritással keit «'í. valamiver olcsóbbak. A fránczia piáczokön a hozataluk . , Árpában nem vplt forgaloiji. ." , bővebbek voltak ez azonban az árakra nem. gyakorolt hatást. -Németalföld, ,-Belgium, .Vmulország, és a Swaj.czTengeri szilárd. ban a fogyasztás csak félénken vásárojt és gyenge Zab szilárd. ' forgalom melleti az árak változatlanok maradtak. ,,, Határidőit,realizálásokra ejlanyhiritak, daczára Nálunk a (kínálat, az összes czikkekben továbbra bogy Ijülföld ?zilárd magatartást mutatott. is gyenge , ,a fökéreskedelilii czikk — buza — iránt ' Következő M e p k történtek. a kereslet-korlátolt és így az árak további gyorsabb emelkedése ellen gátat, vetett. Takarmány czikkek.- jó. Köttetett. Déli zárlat. vételkedvet találnak és,, ezekért magasabb' árakat fizettek. .. ...' •"•••• H.8——•——Í2-1Í3 ' 12—12-13 Tavaszi buza - Az üzleti hét' részleteiről következőket jelent-; Öszi buza . '22—8-09—•——'". -9:09 — 10 ' hetjiik: '•'' •['-'•. • ' •' ; •'"• ; Tavaszi rozs Buza a. hét kezdetével még jó vételkedvre talált >8—8-63— •— 8-63—64 és a malmok szilárd irányzat mellett készségesen fizet- Öszi rozs . ték magasabb. árakat is. A bekövetkezett enyhe időjá- Tavaszi zab [. 6-54—56 ' rás mellett azonban tetemes fordulat állott be. A ve- Öszi zab vök tekintettel a várható hajóhozatalokra teljesen tartózkodóak lettek és az egyébként mérsékelt kinálat da- Nov. tengeri. czára sem vásároltak. A hangulat igy ellanyhulván, Uj tengeri . 5-45—5-39 ——• 5-39—40 , a nyert árelőny is megszűnt, a forgalom .szerény ha- ü j repeze . tárok között maradt és az árakban e héten nem mutatkozik lényegesebb. változás. A hét vége felé az irányzat ismét barátságos; Külföldi búzákat a malmok Vetőmagvak ólomzárolása. a napi forgaloih keretében e héten is nagyobb mérvben vásároltak és a 80,000 mm. tévő összforgalömból ilyen M. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás Kassán. származásokra ca. 30.000 mm.' esik. A hetihozatalok Kassa, 1898. febr. 26. j20.,000 inm.. A kassai m. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás ..''••' • . , :i,. !üí b;'u a ke reslet sem volt élénk, az' árak mégis 5—10 krral emel- a folyó , év január és február havában alább nevezettek kedtek. Vevő továbbra is csupán á helyi fogyasztás részére arankamentességre a, kővetkező' mennyiségű éé imaradt, mely minőség 1 szerint 8.75—80 frtot fizették minőségű vetőmagvakat ólomzárolta: Budapest távolságában és .8.95 frtig 3 hóra helyben-. átr véve. Bécsi számlára néhány kocsi prima áru á 9.— frt Lóher Luczerna Összesen kelt el. Oláh rozsért 8:80 frtot. fizettek 3 hóra helyben métermázsa transito. Adriányi és Markó hereÁrpa . (takarmány és hántolási czélokra) prompt magtisztító Kassa . . 130-58 2-82 133-40 áruban csak szórványosan érkezik és. hizlalók úgymint Roekenstein Adolf, Kassa gyárosoknál továbbra js könnyen helyezhető - el" 6.60— Weidlich Pál, Miskolcz . 140-25 — 140-25 i7 — frtos árak mellett helyben; külföldi áru nem volt Schvvarcz Ede, Miskolcz 52-00 11 .63-00forgalomban. Állomásokon átvéve csak elvétve történtek Ifj. Kohn Ignácz, Miskolcz 60-759 69-75 eladások. Blau testv., Beregszász 108-50 — 108'50 , Zab a helyi fogyasztás részéről különösen jobb Fried és Korach, Beregsz. 3Ö-00 ' — 30-00 minőségekben jó keresletre talált; és árában 10 íöral Gr. Zichy Andor, tipor... 7-0Ö , — 7-00 emelkedett. A hozatalok tartósan gyengék. Szín és'tísztaság szerint helyben' 6170—7.— frton jegyzünk készÖsszesen... 658-68 22-82 681-50 pénzfizetéssel. Tengeri iránt szintén jó az érdeklődés, és ügy ó, mint uj áru 10—15 krral emelkedőn ( tengeri hc Szeszüzlet. vége felé 5'45 fotón jegyez. ,Uj áruban a kinálat aránySzesz. (Qoldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő lag'gyenge és a keresletnek nem elégséges. Budapest . távolságában átvéve bácskai1 és bánáti relácziókért 5.35 tudósítása.) filot fizettek II L atveve Rarczagon 4 9t> A szeszüzletben a hét elején a szilárd irányzat —5.05 frt, Mezőtúron 4.95—5.05 frt, Tiszáföldváron fentartottá magát és a szeszárak azonnali szállításra a 4-.90—-4.97V2 frt volt elérhető. mult heti szilárd zárlatjegyzés szerint záródnak. FinoOlajmagvak: Káposztarepczében e héten, is alig mított szesz nagyban Budapesten 57 frton, élesztőszesz volt forgalom. Jegyzéseink csak névlegesek jó- mi- 56-75—57 frtig kelt el azonnali szállításra. Hosszabb nőségű áruért 11.75—12.75 frt. Határidők: káposzta- szállítási időkre való szállításnál 25 krral drágább repeze augusztusra 11.80 frton jegyez. Bánáti repeze Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers12.— 12.75 frt. G-omborka kb. 11.50—12,5,0 frt, vadrepcz'é kb. 5.50—6.25, frt, lenmag 9.50—10.25 frt kendermag szesz 19 frtig lett kínálva, de a magas ár folytán nagyobb üzlet nem létesült. Néhány tétel 18-50—18-75 7.50—7.75 Budapesten. frtig kelt el. Hüvelyesek : Bábban a hangulat, továbbra is csenA kontingens nyersszesz ára Budapesten 18-75— des ; kereslet nincs és igy üzlet sem * fejlődött. Névleges ab Baja-Zombor 7.— frtot, törpe babért Félegy- 19.— frt. Bécsi jegyzés 19-70—19'90 frt kontingens nyersházán-Gyöngyösön 7.50—75 frtot, barna babot (dunaszeszért. menti) 6.50. frtot jegyzünk. Köles csendes és helyben Prágai jegyzés 55-' 55-13 frt adózott tripplé 4.75'—5.— forinton jegyez, f szeszért. Vetőmagvak: Vöröshere. valamivel kellemesebb. Trieszti jegyzés 11—11-25 frt kiviteli szeszért 90%. Minőség szerint bánáti 32. 35.— frt, durvaszemü A kivitel a hét elején szünetelt. felvidéki áruért 37.——40.— frtot fizetnek. I/ucz'emát Vidéki szeszgyárak kivül: Temesvár, Győr, Arad, csak szórványosan kínálnak és hazaitermés'ü-áru 35.— 13 krral drágábban, a többiek változatlanul szilárdan 40.— foton jegyez. Muharmag 6.-6.25 frtot ér el hely- jegyeznek. iben. Bükköny helyben. 6.-- 6.25 frton jegyez. ~ Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 57 -57.50 frt, élesztőszesz 57v-,—57'25 frt, nyersszesz adózva 56. 56'50 frt, nyérsszesz adózatlan Í616-25 frt, denaturált szesz 21. 2125 frt. Napi jelentés 1898. márczius 1. ™ Kontingens nyersszesz —. .—. Készbuzá ma gyengén volt kínálva, a malmok Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül azonban eleinte kevés vételkedvet mutattak, az irány budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés melkésőbb, miután néhány malom mégis vett, tartottá lett értendők. vált, elkelt cal 8000 mm. változatlan árak mellett. Eladatott: Tiszavidéki: .
Pestvidéki :
Fehérmegyei : Bácskai: Felsőtiszai: Orosz: Román: Raktárára:
200 m:m. 77 kg. a 13-301/2 frt 3 hóra 300 ,, 76 , » 13-10 „ ípó „ 75 . » 12'90 , „ , ' 100 , 75 „ 12*9272 „
100 * 75 * ., „ 200 mm. 77 kg. á , 100 , - 75 , » 74 „' » » 350 „ 78 „ , :í8 .„ ' » - 75 , » 150Ó * 73 - „ » 1300 75 . ' 73 n „ ' 77 , , 67 „ . : . 900 „ 71 „ „
12.75 ! vegyül. 13 05, ., . 13.25 frt „ 12'85 „ ,' 12'85 „ 12-75 , 13-30V2„ „ " 13'30 „ . , 12-90 , , 12-25 » „ 12 90 .. 11 *80 11-20 „ 3 hóra 8-55 . , 12-— „ 3 . hóra
A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1898. február hó 25-éröl. A böjti napok korántsem idézték elő az élelmiczikkek forgalmában általában várt hanyatlást, sőt az utóbbi napok ugy a vásárcsarnokban futó vonatok, nagy hozatalát, mint az eladások nagy arányát és gyors lebonyolítását tekintve, a legtöbb üzletágban a hét első felét határozottan felülmúló javulást eredményeztek. Időjárásunk, mely előbb esős, utóbb egészen tavaszias enyhe volt, csak a husüzletnek nem kedvezett, mig a többi üzletágnál, még tojásnál sem, melynél pedig a melegebb időrend szerint árhanyatlást jelent, nem volt egyáltalán árejtő hatása. Az egyes élelmiczikk csoportokból az eladásra került mennyiség szerinti sorrendben a következőket jelentjük: Hus: Bőséges árukínálat s lanyha vételkedv arányitották az üzletet; az árak, sertéshús és bárájiyok
lg,
SZÁM.
8-ik
ÉVFOLYAM.
i kivételével minden husfajnál estek. Bo^ju ugy .vidéki, >' mint béftsi ésgalicziai nagy tömegekben' volt; á magyar i: árut 36—44 krral adták kgonkint s a légprimább nehéz bécsi borjukért sem volt 42—46 krnál több elérhető. | Ez ár hosszan,, bőröstülj, fejjel .és lábakkal együtt,., mert * borjura vonatkozik, -melynél a sül'ybóf engedmény nin;. csen. Marhahúsnál még számottevőbb áz áresés, amely i a szünet nélküli szerb áru hozataloknak áz eredménye és a lanyha időj árasnak. .. Sertésb,en;.sem "volt-hiány, de a jó i kereslet ; tar^ . tott árakon való eladást tett lehetővé; elkelt pörkölt nehéz sertés szallonástól bu-—52 krral, forrázott 48—50 krral kgonkint ; ,; süldőket 50—54 krral fizették. Bárányok bőrben .6—GaO frttal . páronkiht. Tojásban az irányzat, szilárd; a hozatalok bár nem haladják tul a szükségletet,' de teljesen kielégítők. Eladások 1440 drbot tartalmazó' eredeti ládánkint 33-50—34 frttal simán voltak eszközölhetők. Kosáráru kedvelt, 42 dbo'_ olvasunk belőle 1 írtért. Tejtermékekre általában élénk volt a vételkedv,. Közönséges főzővaj (paraszt vaj) volt legkeresettebb, kilóját 85 krral' értékesítettük, túrónak is jó keletje van, 18 kr kgonkint. Tejfel 28—30,, juhsajt 44—48 kr, liptói juh turó 46 kr - kgonkint. Baromfiban mérsékelt hozatalok s ezzel szemben élénk kereslet az árak emelkedését idézték elő. Az áruhiány, főkép az, élőbaromfi-piaezon érezhető; itt a.pulyka, kacsa, tyúk és kappan képezik a keresettebb czikkeket; (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1898. febr. 28-én. Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 46—55 II. oszt. 40 —46, Iű. oszt. , eléje J. oszt. 40—52 II. oszt. 34—40, UI. oszt. 30—34, borjúhús hátulja J. oszt. .50—60, II. oszt. 48—52, eleje I. oszt. 44—56, II. oszt. 40—50, birkahús hátulja I. oszt. 32—40, II. oszt. 28—32, eleje I. oszt. 30—34, H. oszt. 25—30, bárány •—, sertéshús magyar eleje 1 db —.—'—, hátulja —• szalonnával elsőrendű 1 q 55—56-0, vidéki 50—54, szalonna nélkül elsőrendű 6o—62, vidéki 56—58, sertéshús pörkölt 48—52, sertéshús szerb szalonnával 48— 53—, szalonná nélkül 54—58, sertéshús füstölt magyar , idegen (vidéki) , . sonka nyers 1 kg. 60—80, füstölt belf. csonttal -70—0-85, csont nélkül 0'80 —0-90, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, szalonna sózott 1 q 50 0—51, füstölt 55-0—56 0, sertészsír hordóval 56 0—55'0, hordó nélkül 54'0—54-0, kolbász nyers 1 kg. , füstölt 70^80, szalámi belföldi 130 —140, külföldi ——, malacz szopós élő 1 kg —• , Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-20—1.60, csirke 1-0—1-40, kappan hizott 2'00:—2'40, sovány —.— — • — r é c z e hizott 3' -4—, sovány —, lud hizott 4-50—7-00, sovány 2 20—5'50, pulyka hizott 4 00 5 —6-50, sovány —• •—. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 0-60—0-80, 1 kg, , csirke 1 db 0-70—0'90, 1 kg. kappan hizott 1 db 0-90—1-50, 1 kg. —• •—, , récze hizott 1 db 11-60, 1 kg. 56—56, félkövér 1 db ' 0-80—1-—, lud hizott 1 db 3—3-70, 1 kg. 0-54—0 60 félköv. 1 db 2-50—3-20,4 kg. 44—53, pulyka hizott 1 db 2-50—3-—, 1 kg. 55—62, félkövér 1 db 1-20—2-—, 1 kg. 40—55, ludmáj 1 db 20—1'—, 1 kg. 1'50—l'ŐÖ ludzsir 1 kg. 70—0-90, -idei liba 1 db —•—•—. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-50—1-00, csuka 0 40 —0-70, ponty.(dunai) 0-30-0 60, süllő.—1••—, kecsege 0-—0-0, máma —•—•—, ezompó 0-40—0-50, angolna 0" 0 —, apró kevert 0-30—0'45, lazacz , pisztráng —•—-•—. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-06—0-10, lefölözött 0-05—0-08, tejszín 0" 0-—, tejföl 0'24—0'30, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-80—1-20,1. rendű 0-80—0-85, II. r. 0-50—60-—, olvasztott 0-—, Margarin 1, rendű 0-—, II. rendű 00'—, tehéntúró 0'19—0-20., juhturó 44—50, liptói 0-42—0-56, juhsajt 0'40—50, emmenthali sajt 1-05—1-10,' groji sajt 0'65—0'70. Liszt és kenyérnemfi. Fehér kenyér 1 kg. frt 0-16—0-18, barna kenyér 0-14—0'16, rozskenyér 0-13 —0-15. Búzaliszt 00 sz. 1 q - , 0 —•—, 1 —•—, Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 8—18, stokeraui 26—30, borsó héjas magyar 8-0—-12-—, koptatott magyar 13—18, külföldi 15—20, bab fehér apró 7—9'5, nagy 8—16, színes 6-50—10. Toiás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 34" 35"0 ü. oszt. (1440 db.) , meszes —-0 , orosz tojás 1Ó0 db. —, tea tojás 2-65—3'—, törött tojás — •—. Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 2. 4-—, 1 q* 2-0—3-0, Petrezselem 100 kötés 3--—4-—, 1 q 0'4—6-0 zeller 100 drb 1-40—2'40, karalábé -80—1-40 vöröshagyma 100 köt. —• •—, 1 q 58-00,.foghagyma 100köt. : , 1 q 14-0—18-0, vörösrépa 100 drb 0'60—1-20, fehérrépa —, fejeskáposzta 5-0—8-0, kelkáposzta 100 drb 1-50—2-50, vörös káposzta 6'0—8-— "fejessaláta 212-—, kötött saláta 0'—, burgonya, rózsá 1 q 2-50 3-—, sárga 2-80—3-—, külföldi —•—•—, fekete retek 100 drb 1-40—2-50, uborka nagy salátának 100 db—•—'—•—, savanyítani való 100 db —• •—, savanyitott—•—•—, zöld paprika 00-—, tök főző , zöldbab 00-—, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —•—, fejtett 1 lit. —•—, tengeri .100 cső —•—•—, karfiollOO db; 8-0—12'0, paradicsom 1 kg. 0' 0-—, spárga —•—-•—, torma 100 db 12—16. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt'16—26, köz. alma 12—16, fajkörte 25—30, közönséges körte 6—7, szilva magvaváló ,0.-——0-—, vörös —, aszalt 18—26, cseresnye faj
13 18.
SZÁM.
8-ik
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1 8 9 8 .
MÁRCZTUS HÓ 2 .
M- ' süly, angW; keresztezés , romániai közönséges Meggy faj • •—- , ktizün f — • - , séges —, ringló • . harai'zk kajszin• ; , ; durvaszőrü —•-.— frtig párdnkint; • 100-kiló litán— frt.i őszi -—- —, dinnye göríjg nagy iöO dl) -••-—, kicsi Bécsi vágómarhavásár,; 1898., febr., ;28, A . bécs , sárga fuj j — 1 kg. közönséges —' Imarha-. és huspénztár jelentése. szőlő 1 kg. - • . csemege —^V'dió (faj, pápirÖsszes felhajtás 4327 db. Ebből magyar .3252 db héju) , közönséges 20-23, mogyoró 22-30, ; galicziai 325 db, bukovinai :13J, németországi 619 db gesztenye magyar olasz 1(>—22. narancs messi-' [hizott'3247 db, legelő - — d b , fiatal. 108Q db, ökör nai 100- db l'.H—4'0, pugliai - •—•—, mandarin 2\2Ü— [3165 db, bika 416 db, tehén 668" db1, bivaly 83 db. 3'—, czitroin lv20— 1'40, füge hórdó's 1 17—20; ko^ A szombati vesztegvásárra ,242 drb hajtatott gzorus. 20v—-22, datolya' 010- 46; mazsolaszőlő 48—65, 'fel. A felhajtás a mult' heti hangulatra és árra semmi egros I lit. , eper 1 kg. - — — kr. ínevetjatesöbb \befolyáát iiem V gyakorolt. A prima áru Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt egyedül örvendett, keresletnek s az ára y* frttal emel30—45, II. rendi. IS—30, csöves;,'30^30—, (szá- kedett. A konzervgyárosok a vásár kezdetévé! nagyobb' ntott) — . köménymag , bor>ókamag {bevásárlásokat tettek 23-Í27" krrál. Egy-két héten ke-, mák 1 q. frt 20- 32, méz .csurgatott p-38— ,'SX ii[ 0-42,; ''sejtekben 1 kg: — 4 - " — , szappan ' szin 20 — 24,\ í Arak: prima,magyar 36—38 — (—••—)frt, szekunda közönséges .fehérbor ásztali paláczkbaá 1 lit. 31—35 frt, tertia 26—30 frt. Galicziai prima 87.— 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0;5'5—0-85, házi '(—•—) frt, szekunda ,31— 35 frt, tertia 28—30 frt.iNémet pálinka palaczkban 0'0-00, ásványvíz palaczkban prima 39—42 —. (—.—), szekunda 34—38, tertia 30-r33 frt. L Konzervökrök . .23-—27\—_é. s., rosszabb minőségű Hideglrasvásár a Garay-téri élelmi piaczon. «— frt é. s. Bi'ká22—31 —(—) frt é,s., tehén .18—3.0 1898. márcz. 1-én. (A székesfővárosi VII. ker. elöljáróság frt'é.s,, bivaly 17—20'— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra ielentése a ^Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről minden °/o levonás nélkül történnek.. Az értékesítésben 36 árus 3 db sertést, — árus 3 db süldőt/ 1000 kg. kitüntetett árak ugy értelmezendők, hpgy egy és ugyanfriss hust, 500 kg. füstölt hust, 350 kg: szalonnát, 250 kg. azon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. ,o. 40 hájat. Vidékről és pedig a szokott helyekről 16 árus krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) 152 db sertés, — k; I ni. Egyes eladások: Magyar hizó ökrök. Kiadók : Forgalom közép. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg, 56—58, 1 q 5250—5350, süldöhus 1 kg. Ár Ár 60—72, 1 q - — , füstölt sertéshús 1 kg, 68—75, Grubitsch Vitális . . . . . . 31 '-.'— 30 1 q , szalonna zsirn'ak 1 kg. 55—06, I q Lederer & Kálmán, Nagyvárad 37 — — — , háj Löwinger József, Sárvár ——„füstölt szalonna 1 kg. 64—75, 1 q — 31 ' — 35 1 kg. 58—60, 1 q 7, disznózsír 1 kg. 64—64, Löwinger Sal. Nyögér 31 —• 23 Molnár Ed. Pta-Battonya ;28 — 24 .. Moskovitz Ad., Nagyvárad 40l/2. — — Hideghusyásái az Orczy-uti élelmi piaczon. 1898. Neumann testvérek, Arad 37 — 33 . márcz. hó 1-én. "(A székesfővárosi X.' ker.' elöljáróság Rechnitzer Max, Nemeskér 32, —' 30 jelentése a „Köztelek" részére). Felhozott Budapestről Schimmel M., Bruck 30 — 28>/2 35 árus 56 db sertést, . 1 árus. 30 db süldőt, 2340 kg, Windisch József, Zákány, . 29 .— '.' 281/» friss hust, 240 kg. füstölt hust, 1220 kg. szalonnát, 250 kg. hájat, — kg. zsirt, kg. kolbászt, — kg. Erdélyi hizó ökrök. Eladók:"'.., hurkát, — kg. füstölt szalonnát, — - kg. kocsonyaBr. Bors és tsa, M.-Vásárhely... 37»/a — 32 húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát. Vidékről és pedig Ráczkeve 7 db sertés.' Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 56—58, 1 q 5200—5400,. süldöhus 1 kg. 56—64, 1 q 5400-5600, füstölt sertéshús 1 kg. 60—72/ 1- q 5400—5800, szalonna zsírnak 1 kg. .56—60, 1 q 5400—5600, füstölt szalonna 1 kg. 60—64, 1 q 5600— 5800, háj 1 kg. 60—64, 1 q 5800— 6000, disznózsír-1 kg. 60-64, 1 q 5500- 5600, kocsonyahús 1 kg. 30-40, 1 q 2600—30CO, füstölt sonka 1 kg. 60—72, 1 q krig. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1898. márcz. 1. A székesfőv. IX. ker. elöljáróság jelentése a .Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 175 szekér réti széna, 40 szekér muhar, 35 zsupszalma, 20jszekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár 2 szekér egyéb takarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny, köles slb.), 1000 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a következők: réti széna 180—260, muhar uj 200—270, zsupszalma 140—150, alomszalma 110—130, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma , tengeriszár — , luezerna , , sarjú —, szalmaszecska 170—200, széna , uj , zabosbükköny 270—270. Összes kocsiszám 282, suly 2820 kg.
Allatvásáiok. Bndipcsti szuróiuai lmvásár. Márczius hó 1-ér. A székesf(városi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság ielentése. Felhajtatótt: 364 drb belföldi, db galicziai, — drb tiroli, — db növendék élő borjú, 25 db élő bárány; 17 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, 196 drb ölött bárány, — drb élő kecske. A borjú és bárányvásár gyors lefolyású volt. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi 32—40 — frtig, kivételesen 43 frtig dbonkint, frtig, kivételesen — frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen — frtig dbonkint, frtig súlyra, j Ölött borjú : belföldi 32—40, tiroli frtig, gali- • cziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 2-5 — 6 0 frtig, bécsi ölött borjú , kiv — frtig súlyra. Élő bárány 5-5—6-5 frtig, kivételesen rrtig élő kecske —•— frtig páronkint. Hizlalt ürü Budapesti jnhvásár. 1898. február hó 28-án. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtatótt: Belföldi hizlalt ürü 675, feljavított juh —, kisorolt kos 11, kiverő juh '—.bárány ——," kecske —, szerbiai —, angol keresztezés —, romániai — durvaszőrü — db. Birkavásár élénk lefolyású volt. Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 17—20— frtig páronkint, 20-0—21 frtig 100, kiló élősúly szerint, feljavított juhok -0, kiv. — frtig páronkint, - r — —•—, kiv. — frtig súlyra, kisorólt kosök 14—16-50, kiv. 19-50—20 frtig, kiverő juh 10—13 páronkint, 18—19, kiv, — frtig súlyra, bárány —, kecske *—r-0"—, anyajuh
Nemet hizóökrök. Eladók : Alsta,dter J.. Pta-Szarvasd ... .„ 40 .Beimel és Basch, Versecz _ 41. Blau testvérek, Temesvár ;4'2 Ij..rs báró és társa .M.-V.-WhOkm ii Dreher Antal, Schmechát ; 28 Frisch F., Versecz 40 Gvár-részv.-társaság, Arad. 42 Hacker Miksa, Sopron 39 Hacker Mór, Sopron 41 Honig M. L. Pta-Adorján 31 Józsefvárosi spirituszfinomitógyár, Temesvár 42 Löwinger J., Sárvár 31 Lederer és Kálmán, Nagyvárad 37
f-
38
' —-
—
37
—
Meglehetős-lanyha kereslet . ' melleit az árák , 1 krral kilónként , efetek; Prima áru 20—2,1 kr. Árak :',export juh párpntéüt —--—-—.—, raczka —.—, seléjtes juh 0"-^ - frt. . Szerkesztői üzenetek. Sz. B. 'urnák; Ő-mapár levelet illetékes elintézés Végett a Magvai- Mezőgazdák 'Szövetkezetéhez jtettük át, ahonnaii közvetlenül fog választ nyerni. U. Z,' ürbak. Fiátfalva. S, közletaényeinek minjdenkor a legnagyobb készséggel; adunk helyt, ,s. nem ;hogy vonakodnánk azokat kozBlni,v ellenkezőleg i szíves flgyi'kné! .mjiuisB^oc-^Os^Siaft^^Te^qzfik. A legutóbb imefereklatoiált feleletetmí íö "megreklamáltuk.. íllstekes ^rovatvezetőnknél, kihez, tízüs szerint minden reszortjába, vágó szakkérdés utalva van köálés előtt; legközelebb a további értesítést is megadjuk. Ludlesen. Mint egykori libavadászok, nem vagyunk egy véleményen, a tárczairóvaU, fi.lőszöfe ' is a vadlibát tapasztalt yadásivnem'. lövi- begyen, ..mért itt ' á futó annyira zárt és ruglkony a Iu3 tollazata, hogy is lesiklik róla. Másodszor a vezérgunár nem; jön egyenesen a csapatjával a vízre, hanem előbb szemlét tgjrt s csak ha megnyugtatta a szemle, hozza magával ,a falkát. Harmadszor, ha megérkezik a falka, a világért sem szabad azt lövéssel fögadni, hanem meg kell várni, mig vagy egyharmada elrepül a vadász fölöttekkor, lő a vadász;, de vigyáz aira, hogy a falka után,is ereszthessen sí-étet ,az egyik .csőből. E mozzanatokra nézve — véleményünk szeriiit - i hiba'van a tárezairó megfigyelésé-, ben s ;,ez p b ó l -nem közöljük a -.dolgözatot, tartva attól, hogy Bársony Istvánnal gyűlnék meg -a bajunk.. A kézáfcalat félre tettük. Első erdei szalonkám. Megfigyelése jó,-~ -de tár•czajában sok a felesleges, oda nem tartozó részlet, míg maga a vadászélemény igen összeszorul. Ez okból,'a czikket félretettük ; még jobbat várunk. Tiszaparti rege. Néplapba, való..Mi.sem tárgyánál, sem feldolgozásánál fogva nem 'közölhetjük. . ;,' , Szakmüvék. Ajánlhatjuk: lótenyésztésre nézv§ a Monostori és Kovácsy-, szarvasmarhatenyésztésre' a Tormay-, dohánytermelésre a Mandis-féle ni unkákat. Megrendelhetők az Eggenberger. könyvkereskedésében, Budapesten. S. F. urnák,.K.-Jath. Nincs tudomásunk. Tessék a kerületii(talami balassa-gyarmati) szőlőszeti felügyelőhöz foídulnifelvi;lág(j,§itásvégett. J. JÍ. Smfalf-i Bálás munkáján kivül ktil'Öhség, hanem a felelet adó ajánlotta. Ha. a. félelet adó,a ön íaiskoláját ajánlotta volna, azt épp ugy közzé'fteszszük. Különben a jövőben ügyelni fogunk, hogy |ragy általánosságban történjenek ajánlatok, vagy eg^áljafán ne történjenek. . : ^^ .. ; | j I w. Az O r s z . raajíj-- ? a z d . e f f y e s ú l e t t a l a j a .
Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok, a vásárt megelőző pénteken kéli, hogy rendeltetésük helyéré megérkezzenek. Az eddig elzárt megyék közül a kővetkező vármegyék vannak tüdővész és száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel áltatok a vásárra és pedig: 1. Tüdővész miatt a következő megyék: Arva.Liptó, Nyitra, Pozsony (Csallóköz határa kivételével), Szepes, Trencsén és Turócz, továbbá Pozsony sz. kir. város,, az alsó-váczi , (gödöllői) és felső-váczi járás. 2. Száj- és körömfájás miatt Krassó-Szörénymegye,, Ungmegye Nagy-Berezna és Zalamegve Nova járása, továbbá Komárom és Szabadka sz-, kir. városok. Horvát-Szíavonországban Szerem megye és a területén levő városok. Bécsi sertésvásár. 1898. febr. 24-én. (Schleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a ^Köztelek" részére). Felhajtás: 4044 fiatal sertés, 4198 kövér sertés, összesen 8242. Az üzlet lanyha. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 48—49 kr, kivételesen —••— kr, közepes 46—47"—kr, könnyű 42—45 kr, süldő 32—41. kr. Becsi sznrómarhavásár. 1898, febr. 24-én. Felhozatott: 3660 borjú, 1352 élő sertés, 1585 kizsigerelt sertés, 370 kizsigerelt juh, 1815 bárány. A borjuvásár meglehetős lanyha. Prima áru az árakat nehezen tartották, kevésbé jó minőségű .4—6 krral olcsóbb kilónként. A többi áru a gyenge kereslet folytán változatlan. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 34—40 kr., prima 46—54 kr., primisaima 56—60 kr., kivételes kr., prima kr., primissima (—) kr., fiatal sertés 32—41 kr., kizsigerelt sertés nehéz. 48—52 kr., süldő 44—50 kr., kizsigerelt juh 26—38 kr., bárány páronkint 4—12 kr. Bécsi jnhvásár. 1898. február hó 24-én, Felhajtás 1279 db juh.
m
:
Az egyesületi tanács felügyeleté alatt: Főszerkesztő rés kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. 'igáz gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Buday Barnabás.
\É/sőranguhazaigyártmány. \
GAZDASAGI GÉPGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSULAT
BUDAPESTEN. Magyarország legnagyobb és egyedüli jg a z d a s á g i gépgyára, mely a gazdálkodáshoz szükséges É T ö s s z e s " Í M gazdasági gépeket gyártja. I Rendelések megtétele előtt kérjük minden I szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk I fordulni.
Részletes árjegyzékkel I é« szakszerű felvilágo«itiss«l díjmentesen szel- ]
KÖZTELEK,
332
l g , SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
1898. MÁRCZIUS HÖ 2.
Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet. BUDAPESTEN, VIII, József-körut 8. Elnök: TELEKI GÉZA gróf. Alelnök: CSÁVOSSY BÉLA, . Igazgatósági tagok: ANDRÁSSY GÉZA gróf, BUJANOVICS SÁNDOR, DESSEWFFY ARISTID, PÜSPÖKY EMIL, RÜBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZÓNYI ZSIGMOMD, • TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: SZÓNYI ZSIGMOND. AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ SZÖVETKEZET a gázdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának; folyton fej'1 ' ^ - '-*--1leszti a ref< nak gyors < magának, a.. é p ü l e t é s á t a l á n y (pauschal) b i z t o s í t á s n á l rendkivül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán -csak a dijakat számitja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — n más illeték kizárásával. J t f Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5°/o díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024
! Gazdák és kertkedvelők figyelmébe! Magas csiraképességü é s kitűnő minőségű
I gazdasági és kerti magvakat szállit i g e n j u t á n y o s á r o n
| FROMMER A. MERRMAN utóda m a g k e r e s k e d é s e BUDAPEST. Árjegyzék ingyen és bérmentve.
HIRDETÉSEK
felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, Ü l l ő l - u t 2 5 - d i k 87,ám.
Egy és több vasú egyetemes aczétekéim
és
talajmivelő eszközeim olcsó á r , e l s ő r e n d ű m i n ő s é g ; é s czélszerü szerkezetüknél fogva országszerte legjobb h í r n é v n e k é s kelendőségnek ö r v e n d e n e k , m i n é l f o g v a g y á r t m á n y a i m r a a t. g a z d a k ö z ö n s é g figyelmét f e l h í v o m . . Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen
B a c h e r
szolgálok.
R u d o l f
g s . é s kir. k i z á r ó l a g o s
ekegyára
Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképviselő: S z i i c s Z s i g m o n d .
egyetemes sorbavetögép sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész E u r ó p á b a n a legjobb a
h í r n é v n e k és
legnagyobb
kelendőségnek
örvend, minélfogva a z összes vetőgépek között a z első helyet
eddigi
foglalja el.
Árjegyzék és b ő v e b b
felvilágosítással
M e l i c h a r
F e r e n c z
cs. és kir. szabadalmazott k i z á r ó l a g o s v e t ő g é p g y á r a
Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68.
KÖZTELEK,
1 8 . SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
Haszonbérlet. Baranyamegyében
feskvö gróf D r a s k o y i c h - f é l e h i t b i z o -
m á n y i u r a d a l o m h o z t a r t o z ó riég-y p u s z t a m i n t e g ' y I1SO. 1539, 3443
1 8 9 8 . MÁRCZTUS HÓ 2 .
j Eladőcséplőgépgarnitura. | X Hernád-Némethi gazdaságban ( M í s M c z mellett) |
é s l O l T kat. liold kiterje-
d é s b e n t o v á b b á a k i s a s s z o n y f á i V5© k a t a s z t e r holdnyi 1 0
t birtok felosztása
puszta
1 5 é v r e
Közelebbi felvilágosítást
Szakváry
folytán
egy teljesen
jő karban
levö_ I
3 lóerejü Shuttleworth-féle complet 1 cséplőgép garnitúra, 1
b é r h e a t í a t n a k . nyújt
Emil
333
valamint egy szinte
ügyvéd,
I
8 lóerejü locomobil E L A D Ó .
P EC 8ETT.
B ő v e b b felvilágositássál szolgál
V A R G A IGNÁCZ Méltóságos G r ó f Z s e l é n s k i R ó b e r t u r vasvár ii i m m ú nis homokos szőlőtelepéről 6 0 cm. liosszu, f a j t i s z t a szőlővesszők e l a d a n d ó k következő m e n n y i s é g b e n : Egy; készlet nyiség frt Carbenet ... B300 Ötvenesi kitűnő fekete ;ooo Museat lunel Oporto 1400 Chasselas blanc 500 Malaga Malagéf gyökerositett 8700 1 400 Ezerjó Bakator 1900 Nágyburgundi Korai augusztusi 1-50 Sárga mocskos Mina di vacca • 40 •Zöld rizling • Összesen . Az árak helyben Nyírbátori vasúti állomás értendők. Megrendelés : Kossuth János ispán, JijirvasTári, u. p. Nyjrbátor. ; • 542&
a
5
u. p . é s v . á .
Póka István, jószágfelügyelő. i
I
V., K ü l s ő
B i r t o k eladás! 30 - hold, melyből 650 hot •M^fakM^éselegeadS gazd jövedrfem biztosítása kin ható,. 'esetleg leális töbl lebbit1 „Dunántúl" czimsn
Á r j e g y z é k ingyen é s bérmentve.
gépgyárosnál, VácZi-ut
r t f f f
1 f r t 3 6 k p é p t (portómentesen)
HARRISON Mc. GREŰOR &
HUGÓ
|
kapható kiadóhivatalunkban.
angol gépgyárából, melyek az összes hazai versenyeken kitüntetésben részesültek, legutóbb a turkevéi gépversenyen a r a n y éremmel dijaztattak, kaphatók "
Budapest,
7
Lapunk bekötési táblája
frt.
simontornya.
i
ALBiON fűkaszáló gépek, ALBION marokrakó aratogépek,
GRAEPEL
I
I
A M é l t ó s á g o s egri F ő k á p t a l a n s a j ó - v á r k o n y i g a z d a s á g á b a n 5 d a r a b a Szihalom és t i l a j i gazdaságában 10 d a r a b , Z s i g e r i b e n 30 d a r a b , t u l a T i s z á n SzentM a r g i t a - p o l g á r i b i r t o k o k b a n 5 0 d a r a b ; — öszszesen 101 d a r a b hízott ökör eladó. A v e n n i s z á n d é k o z ó k márczius lió l f - é i g szóbeli vagy írásba foglalt ajánlataikat E g e r b e n a kormányzóságn á l a d j á k be. Bővebb felvilágosítást a d alulírott E g e r 1898. f e b r u á r 27-én,
öli!
Zierpfandler . Slankamenka — Vörös dinka „ ; J ' Kadarka ezre I frt. ' Vessző hossza 50—60 cm., vastagsága 6—lá- mm. Csomagolás nagyobb,megrendeléseknél ingyen, különben önköltségen, u 1 eladó. 1 éves kitűnő minőségű spárgagyökéi? „Triumph" von Braunscljweig 10Ö0rre 8 frt és spárgamag' kilója 12 frt. Megrendelésnél a Vételár 25 százalékja előre beküldendő. . / Szölöiniézőség H á c s e g r e s o r x ,
r
Hisott ökör eladás.
Immúnis talajon termett, peronospora mentes, teljesen kiérett, következő fajtájú s z ő l ő v e s s z ő e l a d ó : Mézesfehér 1 Olasz riesling _ I ' .."' , '
_ l O O O - r e
u
Hernád-Némethi (Zemplénmegye).
Szőlővessző eladás. W ^ i
t i s z t t a i - t ó
| .'5439 I
46. szám.
5406.
Árjegyzék ingyen é s bérmentve.
n
1 8 . S Z Á M . 8-IK É V F O L Y A M .
K Ö Z T E L E K , 1 8 9 8 , M A R G Z I Ü S ' HQ 2 .
334
R e i § s e n z a h n gazdasági B U D A P E S T ,
Utolérhetetlen!
gépgyár
VI.. ker.,
STEFA
vas-
és
A n t a l fémöntöde
Eötvos-utcza
3§.
szám.
Utolérhetetlen!
Ni A
csigarendszerii sorvetősé p meritökerék és kanalak nélkül, melylyel bármily minőségű mag vethétő: minden változás nélkül, csupán a gép hátsó részén alkalmazott pontos táblázat szerint szabályoztatik egy egyszerű t o l a n t y ú segélyével. Ezen vetőgép óriási sikert aratott mindenütt,, lwi eddig használatban . volt. Ugy hegyes, mint lapályos vidéken kifogástalanul működik. H Számos elismerő levél. — Gyárt, t s árjegyzék ingyt
ELADÓ
Pályázat.
SZŐLŐVESSZŐ.
A borsodmegyei gazdasági egyesület sző/őtelepén,
. a k ö v e t k e z ő Jfgjtiszta szőlővesszők e l a d ó k : G y ö k e r e s Rip. portaiig telepítésre a l k a l m a s e z r e 16 frt 12 tomentoza 12.50 S i m a R i p . p o r t a l i s I. o s z t á l y ú ezfe___ 3 „ „ t o m e n t ó z s a II. ,„ , * 3 i ! „ HolonL< IT. ™"' .„ 4 „ •".: ,, Viálfa ' 1. '•„ ; : '„"' . . . 1 5 „ „ Vialla H . ,,„• , „ . . . 3 „ „. . R u p p . M e t a l i c a l . . „ .. „ . . . . 9 „ 5 ,, ; ~ • „ . ii. „ • -„ . . . . 4 „ E u r ó p a i f a j s z ő l ő v e s s z ő k I. „ .•„ 2 * „" „ „ II. ... „ Csomagolásnál a láda külön fizetendő, a vessző a miskolczi á l l o m á s r a szállíttatik. B ő v e b b felvilágosítást a d a : T I T K Á R I H I V A T A L MISKOI.
M é l t ó s á g o s Gróf K á r o l y i L a j o s u r s t o m f a i I b a n folyó év a p r i l h ó l é n
uradalmá-
g a z d a s á g i í r n o k i állás ] t ö l t e n d ő be. J P á l y á z h a t n a k felsőbb tanintézetet sikeresen végzett, k a t o n a i k ö t e l e z e t t s é g ü k n e k eleget tett, a m a g y a r és n é m e t J l e v e l e z é s b e n j á r t a s , a g a z d a s á g m i n d e n á g a i r á n t előszeret e t t e l viseltető, s z o r g a l m a s s s z e r é n y i g é n y ű fiatal e m b e r e k .
!
Az u r a d a l o m b a n r e n d s z e r e s í t e t t í r n o k i fizetés, a h i v a 1 t a l b a l é p é s n a p j á t ó l s z á m í t v a k i a d a t i k ; m i n d a z o n á l t a l az állás S | csak e g y évi p r ó b a s z o l g á l a t u t á n lesz v é g l e g e s í t v e . V é g b i z o n y í t v á n y és e s e t l e g g y a k o r n o k i a l K a l m a z á s r ó l ] szóló b i z o n y í t v á n y o k m á s o l a t a i , a s a j á t k e z ü l e g i r t f o l y a m o d v á n y s u j a b b k e l e t ű a r c z k é p p e l - e g y ü t t ; m á r c z i u s h ó 20-ig « az uradalmi juhászati felügyelőség czimén Stomfára, ( P o z s o n y - ^ megye) küldendők. 5440 C
mwwwm% M l g s B E Z E R É D J A N D O R cs. é s k. k a m a r á s u r p a - j e g e n y é s i immúnis homokos szőlőtelepéről ősszel , szpdett 60 cm. hosszú háromszor permetezett i fajtiszta szőlővesszők éladandók a következő mennyiségben: "• ' ' Chassélas rő'üge '..___: "2600 száll Madlein angevin J 40,000 „ 1000 á. 5 frt. Muscat lunel ... ... ... 9500 „ j Chasselás. blanc. croqn. '-3.4,50Ö , . 1000 &.A frt: •, Zöld szilvám • ..-___- -26,500 , \ Olasz rizling 50,200 , | Piros veltelini ... .25,200 , k 3 frt. Nagy burgundi 16,500 „ 1 Oportó... ... ... ... ... 17,000 » I Veres kadarka G8.Ű00. . „ I _ *A csomagolás ..és Hidja-Apáthi vasútállomásra való kiszállítás a jelzett árban már bent foglaltatik: Megrendelésnél az összeg 25°/o-kát előre beküldeni kérjük. Megrendelés: JEGENYÉS! GAZDASÁG u, p . SZEDRES (Tolnamegye) eszközlendö.
' Wieschnitzky & Clauser'8 Nachf.* magkereskedés Wien,
és
termelés
1., W a l l f i s c h g a s s e
8.
i Mindennemű gazdasági magvak, j Bécsi főzelék- és virágmagvak elsőrendű, bessersési forrása.
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület „ i s t v á n t e l k i
i m m ú n i s "
Gyökeres európai Sima európai
e z ifa:faefa:
• styriai vöröshere, provencei luczcrna, fftmagvak, répamagvak, zöld- és száraz-takarmányinagvak. Árjegyzék
ingyen.
vesszők.
16 frt.
vesszők.
Olasz Rizling 26.500 drb. Nagy Burgundi 8 500 » Tramini. Piros ... ... ... -... 4.500 > Furmint ... ... ... ... ... ... ... 500 » Piros Bákar ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2.000 , » Chassélas blanc ... ... ... 1.800 » : » » croquant ... ... ... — 600 , » . . ;» ' . > rouge 2.900 . i ,, Mézes fehér 9.200 » Madelaine angevine ... ... — ... 2.800 > . . Muscat vegyes ... ... ... 1.SI00 » Kadarka ... 200 Sst.-Lőrincz 1.900 » Gyökeres amerikai Riparia Sauvage II. osztályú Herbemont ... ... ... ... ... ... Jaques ... ... Sima amerikai
vesszők.
vesszők. 3 drb.
1
F1 ő b b
homoktalaja
szőlőjéből a következő európai és amerikai szőlővésszők eladók:
ára
6 frt.
Megrendelések az
Országos Magyar Gazdasági Egjesiilet igazgatójához B U D A P E S T , K ö z t e l e k intézendők. — Az elszállítás tavasaszal történik, a megrendelés sorrendjében. — A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvétellel szedetik be. — Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. IGAZGATÓ.
18. SZÁM. 8-ik
KÖZTELEK,
ÉVFOLYAM.
M
e
g
j
e
l
e
n
1 8 9 8 . MÁRCZTUS
HÓ
2.
335
T ? § » d 1 . is f i t
t
Stihíeíek Zsebnaptár' Mikíelek évkönyv"
OS. és kir. szab. nyereg-, szíj-.és bö'röndáruk gyára
BUDAPEST,
l
^
O
S
-
i
k
é
v
r
e
IV. ker.,
Koronaherczeg-utcza
3. sz.
.
Szerkesztik és kiadják: R U B I N E X G Y U L A és S Z I L A S S Y Z O L T Á N az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárjai. | Az Évkönyv bővített tartalommal, a tavalyinál nagyobb terI jedelemben,
körülbelül
225eO®
tiszt pontos
gasda
és
gazdaT.
c s i l l é v e l jelent meg.
2 írt 20 kr.
! § •
A két könyv csak együttesen rendelhető meg, külön-külön [ nem kapható. Bolti ára 2 frt 5 0
Cz.
A D e e r i n g - f é l e a m e r i k a i g y á r t m á n y ú a r a t ó - g é p e k ós fükaszáló-gépek nemcsak a külföldön részesültek elsőrendű k i t ü n t e t é s e k b e n , h a n e m l e g u t ó b b h a z á n k b a n a mezőhegyesi nemzetközi a r a t ó g é p v e r s e n y e n is minclanyia kitüntetés és e l s m e r é s b e n r é s z e s ü l t . N e v e z e t e s e n első d í j j a l
M Isőt Ufinuu előfizetési ára az „0. M. G. E" tagjai I " n C l AIIIiy V és a tfáztelek"előfizetői részére
s i a g f
a r a n y é p e m m e !
a P o n y - k é v e k ö t ő aratógép l e t t kitüntetve. E z e n g é p e k m i e l ő b b i m e g r e n d e l é s é t , h o g y a z o k kellő időben szállíthatók legyenek, nagyon melegen ajánlom. A szállított' g é p e k é r t p e d i g a l e g m e s s z e b b m e n ő g a r a n e z i á k a t vállalok. K i t ű n ő tisztelettel .
kr.
j Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllői-ut 25.
Propper Samu Váczi-körut 52. mint a Deering-gyár kizárólagos képviselője.
,-
T -
j y i
-?í. i H É } i i Éj j é 1 1 i m i i Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:
'
••
1 1
A sertés javitásaés hizlalása mm
g a z d á k é s hizlalók h a s z n á l a t á r a . BHB Irta K. Ruffy Pál. Ára portómentes küldéssel 1 forint 10 krajczAr.
Egyetemes-sorvetőgépek MV-TFC. TBIEURÖK.
C
—ee B U D A P E S T , E— V. ker., V á c z i - k ö r u t 6 0 sz.
Fűkaszáló és aratógépek, lógereblyék, gőzcséplőkészletek nagy választékban.
t
f
f
t
f
f
W
f
f
W
f
f
f
f
f
f
tejgazdasági edények gyára ' B
B
EO R
UMRATH ÉS TÁRSA
i
Fuchs Hermann
elismert legtökéletesebb toló kerék rendszer. Magyar szabadalom Osztrák szabadalom 2507. szám. 44/5690. szám. Szabadalmazott javításokkal, m i n t : a legpontosabb beállítása az elvetendő mennyiségnek, kiemelő készülék, elölről felbillenthető magszekrény stb.
A
.
f i r r
U
D
A
P
E
VI., S z o n d y - u t c z a
S 35.
T
,
sz.
Edény gyártmányaim ugy ségben, mint ár tekintetében nos elismerésben részesülne/e. Rendes vevőim közül felsorolom: a „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet", a „Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat és számos nagy hazai gazdaságot. szolgtUob. Telefon-szám 17—35.
minőáltalá-
f
KÖZTELEK, 1898. MÁRCZIUS Hö 2.
18. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
ö
Felvilágosításul. Őszinte köszönettel .vettem a „Köztelek" tisztelt szerkesztőjének ama szívességét, melylyel b. lapjának legutóbbi számában köztudomásra hozta, hogy a „Köztelek" folyó évi 1,6-ik számában %a magkereskedelem és az ame-, rikai heremagvak" cimü közlemény utolsó bekezdésében foglalt „hamisított" kifejezés csak sajtóhibából szedetett igy „hamisitó" helyett s hogy ugy a szerző maga, valamint a szerkesztőség; is a hamisitó anyag- árulását és hirdetését csak a közleményben jelzett egyetlen „vulpia miurus"-ra értette.
A mi az amerikai heremagvakat illeti, lóheremagot egyáltalában nem, és luczernamagot, — mellékesen említve csak csekély mennyiségben — és csak azoknak adtam el, a kik határozottan amerikai luczernamagot rendeltek tőlem. .. És ezt nyugodt lelkiismerettel-.tehettem, mert ezen magvaknak behozatala sem a külföldön, sem nálunk tiltva nincsen, de nincsen eldöntve eddig az sem, .hogy tényleg rosszak és honi gazdaságunkra ártalmasak-e ezen magvak vagy sem.
A kik tőlem ily magot rendeltek és kaptak, az egyetErre még csak az a megjegyzésem! lenegy Breuer Ignácon tiszasülyi földbirtokoson kivül, ki Én a „vulpia miurus" tekintetében is csak legjobb kifejezetten próbatermesztésre tett nálam ilyen megrendehiszemmel jártam el, mert e magot „triticum repens" lést, különben sem gazdák, hanem csakis ismételnevezés alatt eddig általában használták a lejtök és töleladók voltak, kik •— mint a szóban forgó cikk is tések megkötésére szolgáló magkeverék egyik alkatrészeelismeri — _ ugyané - magvakat megszerezhették ként és a „triticum repens" elnevezést csakis Thaisz Lajos volna maguknak másutt is, különösen pedig osztrák urnák jóakaratú figyelmeztetésére cseréltem fel „vulpia magkereskedöktől, mert behozataluk elé semmiféle miurus-ra legutóbbi árjegyzékemben. akadály nem gördül. . De föltéve, hogy a „vulpia miurus" tényleg" nem a Hogy én ezen amerikai luczernamagot is csakis kilegalkalmasabb a lejtök és töltések megkötésére, a hogy fejezetten ilyenként adtam el, de soha semmiféle más az én árjegyzékem állitja, akkor is legfeljebb téves felmaggal nem kevertem, arra nézve összes ebbeli vevőimet fogásról, de hamisításról vagy hamisitó anyag árulásáról ezúttal is tanukul hivom fel, mint minden vevőmet minés hirdetéséről részemről annál kevésbé lehet szó, mert den vele szemben tanúsított, eljárásomra nézve, mert a hiszen sem a „vulpia miurus"-t nem hamisítom meg, legnagyobb gondossággal ügyelek minden irányban jó sem evvel nem hamisítok meg mást, hanem árultam és hírnevemre, mint eddigi sikeres működésemnek is leghirdettem a „vulpia miurus"-t csakis mint „vulpia miubiztosabb talpkövére. rus"-t és csupán olyan célra, melyre — eddig legalább— Mindazonáltal a mérvadó köröknek legutóbbi hatáközismeretszerüleg használták. rozott állásfoglalása folytán s mert honi gazdaságunk Ha hamisítani vagy bárkit is félrevezetni akartam érdekei nekem is épugy szivemen fekszenek, mint bárki volna, bizonyára nem írtam volna ezt be világosan árjegyzékembe, hogy igy maradandó bizonyítékot szolgál- másnak széles e hazában, ezentúl amerikai luczernát annak sem szállítok többé, ki azt határozottan kéri. tassak magam ellen!
3íitiáló tisztelettel
MaldeC 3gnác%.
18. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
Kérjük mindazokat, kik valamely jeligés hirdetésre ajanlatukat kiadóhivatal ilnkíía kíil(jeligéé hirdetés czi. tóét nem közölhetjük), hogy azokhoz eredeti okiratokat ne csatoljanak, mert azokért semmi felelősséget nem vállalunk. Az ajánlatok mtegfét^lő levélbélyegÖel 'látandók el, mért a ki0 » ni azt saját költségén nem továbbítja. Egyúttal félreértések kikerülése végett tudatjuk t. olvasóinkkal, hogy kiadóhivatalunk állás közvetítéssel nem foglalkozik s ás üresedésben lévő állásokat sem tartjuk nyitván, csakis a beküldött hirdetéseket közöljük lapunkban a megfelelő hirdetési dij előleges beküldése mel
KÖZTELEK.
^ ,.
1 8 9 8 . MÁRCZIUS H O 2 .
JÉegrVéteire
„z-.i? j k! a\ szf, Suazú iiéro m^Vűs" Sl gyermektelen egyén, ' mint latok VeiSovits Nagyváradía 546Í hajdú, vagy gazdasági elöljáró kéretnek. Jct):'bro. Költő köztijük üiö'r Hirdetmény. néhány évi Szolgálati idővel , Megvételre ..ajánl'o-k l—g t éves rendelkezik. Ajánlja őket.Szck^Ttó^bbíSíMíffaarfket! ÍÓiW>. * ? "'a "a 'i i.-'S'v " V ^ c i f e - veiben bármily időben elfogadtatnak. Rőth Mér kereskedő izz séggel Tálaszol. 5413 Kis-Görbőn Zalamegye. 5445 P a r i p a ^. 34 éves, a kül- és belgazdaság rmtiden ' ágában, valamint a tehenészet és hizlalás terén jártás - IS ritka TsleM^n 450J frtérWsak eres praxissal, állását, változtatni óh'ajtj|. 'OaiÜ „Erélyes" jelige M«t a kiadóhivatalban. p^Páp" ^ ' h ""PU"ta548B
Hogy az országos .gaz- I dasági egyesület intentionak megfelelve, Facsemeték, dítrscMa; amorpiia. tamarix t
a hazai
1897. évi termés
oberndorfi répamagot
jótáliással a fajtisztaságra és
5395
csiraképességre métermázsája
20
f r t j á v a l e l a d ó ab vasútállomás Bicske, a csákvári
338
KÖZTELEK,
1898. MÁRCZIUS
i#iml¥@Séie
SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
t, legutóbbi termés, keménymagvu, teljesen penészmentes 100 klg. zsákkal együtt 6 frt, Boehnia vasúti állomásra. Egy waggon .vételénél árengedmény.
hajlandó nagyok elvállalni; ^púgy
G u t s v e r w a l t u n g BOROWMA Posta: Boehnia, Galiezia.
szőlő-telepitésekhez.
Érdeklődők kéretnek, hogy alánti czimemhez forduljanak, gőzszántási vállalkozó
Wotf ErilO,
lg,
2.
Sárga csillagfürt,
üagjrabfe területei szántását gözekivel méSyrigeloiást
HÖ
XT é sas. e t
l e v e l e z é s
5272
1c é r e t i I s
Budapest-Kelenföld.
iakaruiány-répamag Budapesten kizápólag
IMta.iitl&xier magkereskedésében
csakis
Ödöii kapható.
A z impregnálási eljárás abból áll, h o g y forró n e d v e s l e v e g ő jelenlétében a r é p a m a g e g y bizonyos időtartamra kénessavval és klórgázzal érintkezik, tehát fertőtlenítve lesz, m i á l t a l a r é p a m a gon tapadó összes m i k r o o r g a n i z m á k , c s i r a g o m b á k stb. t e l j e s e n és biztosan m e g ö l e t n e k .
M Impregnált répámig előnyei: 1. C s i r a k é p e s s é g e s o k k a l magasabb m i n t . a, n e m impregnálté. • 2. 4 — 5 n a p p a l e l ő b b k e l k i , m i n t az u g y a n i l y e n viszonyok közt elvetett n e m impregnált. 3. Csirázási és fejlődési erélye k ö v e t k e z t é b e n 1 0 n a p o s p a l á n t á j a o l y e r ő s , mint a n e m impregnáltból származó 3 hetes. 4. K e d v e z ő t l e n t a v a s z i i d ő j á r á s eseten az impregnált 2 0 — 2 5 s z á z a l é k k a l n a g y o b b t e r m é s t a d , mint ugyancsak kedvezőtlen tavaszi időjárásnál a n e m impregnált. Á r j e g y z é k k í v á n a t r a ingyen és b é r m e n t v e
MALOMIPÁR
küldetik.
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Schweitzer
rendszer.)
Budapest. VI. ker«, Qyár-ytcza 48. szám alatt. : Szabadalmazott Schweitzer-féle m a l m a i n k a mezőgazdaság' terén i g e n fontos ujitást képeznek. E z e n teljesen uj szerkezetű, átjavított m a l m o k egyaránt a l k a l m a s a k darálásra é s s i m a ő r l é s r e ; a gazdaságban e malmokkal s z ü k s é g szerint készíthető i g e n jó minőségű liszt és takarmány dara. E z e n m a l m o k a Ganz-féle és a Sangerhanseni gépgyárak által gyártatnak, m i g az őrlőtárcsák a világhírű Ganz-féle kéregöntvényböl készíttetnek. A gazdasági élet k ö v e t e l m é n y e i n e k m e g f e l e l ő l e g ; ezen m a l m o k a t 5 különböző n a g y s á g b a n hozzuk forgalomba locomoMl, motor, járgány v a g y kézihajtásra. Á Sehweitzer-féle malmok rendkívüli előnyei a k ö v e t k e z ő k : 1. C s e k é l y h a j t ó e r ő szükséglet. 2. R e n d k í v ü l i nagy m u n k a k é p e s s é g . 3. K i t ű n ő m i n ő s é g ű ő r l e m é n y . 1. K i v á l ó a n tartós, j a v í t á s r a n e m szoruló szerkezet. 5. I g e n egyszerű kezelés. Ezen m a l m o k beszerzését minden gazdának a legmelegebben ajánlhatjuk. gpUr*
Részletes
leírással,
árjegyzékkel
és felvilágosításokkal
szívesen
szolgálunk.
"T^fi
,Pátria' irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
mmSmK^m
