I X . Évfolyam.
95. (849.) szám.
Budapest 1899. november hő 25.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET MIYATALOS KÖZLÖNYE. A* országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1899. november 28. d. u. 3. órakor. Magközvetitö osztály szervezése tárgyában értekezlet. 1899. deczember 9. d. u. 4 órakor. Növénytermelési és földmivelési szakosztály ülése. 1899. deczember 10. d. e. 10 órakor. OMGE. évi rendes köz1899.
decz.
11. d. e. 10 ó. Gazdasági Egyesütetek Országos Szövetségének nagygyűlése. 1899. deczember 11. d. u. 4 órakor. Gazdák Biztosító Szövetkezetének alakuló köz-
Meghivó a „ Gazdák Biztosító Szövetkezeté " -nek folyó évi deczember hó 11-én d. u. 4 órakor a Köztelek nagytermében megtartandó alakuló közgyűlésére. Az alakuló közgyűlés tárgyai: 1. A végrahajtó-bizottság elnökének jelentése az eddigi alapítványi és üzletrészjegyzésekröl s alapitóknak a megalakulásra vonatkozó javaslata. 2. Az alakuló közgyűlés elnökének választása. 3. Jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyvhitelesitö kiküldése. 4. Az alapszabályok megállapítása. 5. A szövetkezeti elnök és 12 igazgatósági tag választása.
Megjelenít liMei szerdái és szombaton.
6. Öt felügyelő-bizottsági tag választása. 7. Igazgatóság felhatalmazása, hogy az alapszabályokon a kereskedelmi és váltótörvényszék által kivánt esetleges módosításokat keresztülvihesse. Az alapítók nevében Gróf Zselénski Róbert s. k., a végrehajtó bizottság elnöke.
Meghívó
III.
1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv-hitelesítők és jegyző kiküldése. 3. Szavazatszedö-bizottság kiküldése. 4. Az igazgató-választmány jelentése az 1898/99-ik évi egyesületi működésről. 5. Változások a tagok létszámában az elmúlt egyesületi évben. 6. Számvizsgáló-bizottság és az igazgató-választmány jelentése az 1898. év zárszámadása, vagyoni kezelése és vagyonállapotáról. 7. Az 1900. évi költségvetés meg8. Kisorsolt 15 igazgató-választmányi tag helyébe tizenöt, elhalt egy igazgatóválasztmányi tag helyébe egy igazgatóválasztmányi tag választása. (Alapszabály 35. §.) 9. Számvizsgáló-bizottságba 5 tag választása. (Alapszabály 62. §.) 10. Az egyesületi könyvelői állás betöltése.
Szövetkezeténél\
nagygyűlésére.
Tárgyai : 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 3. ~ felvétele. 4. Jelentés á szövetségi iroda f. évi működéséről. 5. Az 1898. év zárszámadásainak bemutatása s a felmentvény megadása. 6. Az 1900. évi költségvetés megállapítása. 7. Az I. mezőgazdasági országos kiállítás rendező-bizottságának jelentése. 8. A végrehajtó-bizottság jelentése a Gazdák Biztosító Szövetkezete tár*) Hogy a tagok beadványai és indítványai a közgyűlés elé vihetők legyenek, szükséges, hogy azok a közgyűlés megtartása előtt legalább 10 nappal az " "'' " vagy annak helyetteséhez vagy az igazgatóhoz
Minden más rendszert felülmúló
le répavágó
dus választékban legjutányosabban kaphatók a Mezőgazdák
11. Az OMGE. tagjainak kz igazgatóválasztmány utján a közgyűlés élé terjesztett és irásba foglalt beadványai.*) Budapest, 1899. évi nov. hó'-hő.
Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének Meghívó Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület folyó éri deczember hó 11-én, azaz hétfőn d. e. 10 órakor a „Köztelek" (Üllői-ut 1899. évi rendes közgyűlésére, mély deczember hó 10-én, azaz vasárnap d. e. Klára25. sz.) nagytermében tartandó évi rendes kor fog a ,Köztelek" nagytermében megtartatni.
Lótakarók Magyar
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Közteleit), fillői-út 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
kizárólagos képviselete a
Budapest,
Mai számunk 3© oldal.
V., Alkotmány-u.
31.
KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 25.
1776 9. Az 1900. évi működési programm megállapitása. 10. Szeszkontingens sérelmes kiosztása ügyében a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének előterjesztése. Előadó: Rubinek Gyula a szövetség titkára. 11. Á szabadraktárak és a vámhitel megszüntetése. Előadó : Rubinek Gyula a szövetség titkára. 12. A börze reformja. Előadó: Bernát István. 13. Gazdatiszti minősítés és jogviszony szabályozása. Előadó: Forster Géza, az OMGE. igazgatója. 14. Idegenek birtokvásárlásának szabályozása. Előadó: Forster Géza, az OMGE. igazgatója. 15. Szövetségi tagok esetleges előterjesztései az alapszabályok II. R. 23. §-a alapján.*) Gróf Dessewffy Aurél s. k., elnök.
Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület földmivelési és növénytermelési szakosztályának, 1899. évi deczember hó 9-én (szombaton) d. u. 4 órakor a Köztelken tartandó ülésére. Tárgyak : í. Jelentés a magközvetitő osztály megalakulásáról és szervezeti szabályzatáról. 2. Amerikai luezerna és lóhere, behozatala elleni óvrendszabályok. 3. Lóheremag-aukeziók szervezése tárgyában felirat intézése a kereskedelemügyi miniszterhez. 4. A szegedi kiállítás növénytermelési kiállítása alkalmával szerzett tapasztalatok s javaslat e kiállításoknak a jövőben miként leendő rendezéséről. Gróf Szápáry Gyula s. k., szakosztályi elnök.
Az Országos Törzskönyvelő Bizottság ülése. (1899. évi november hó 22-én.) Jelen voltak: Kostyán Ferencz elnök, Forster Géza, Lejtényi György, Beusz Henrik, Sierbán János, Tormay Béla bizottsági tagok, Szilassy Zoltán titkár és Wilfing Nándor törzskönyvvezető. Az ülés egyedüli tárgya az utolsó ülés óta beérkezett uj bejelentések fölötti határozat volt. Felvétetett: A magyar fajta szarvasmarhák könyvébe: A szatmári püspökség 1 tenyésztésre beosztott bikája. Urbán Iván 6 teny. beoszt, üszője. A borzderesek könyvébe: Burchard-Bélaváry Konrád 1 importált montafoni bikája. Kohner Zsigmond és Adolf dr. 4 importált montafoni bikája és 7 ugyanilyen üszője. Vladár Emil 4 teny. beosztott üszője. A szimmentháliak könyvébe : A m.-óvári gazdasági akadémia 1 bikája és 10 üszője. *) 23. §.' Hogy a szövetséges gazdasági egyesületek javaslatai, vagy a földmivelési miniszter által a nagygyűlés elé terjesztett tárgyak a szövetségi nagygyűlés elé vihetők legyenek, szükséges, hogy azok a szövetségi nagygyűlés megtartása előtt 10 nappal s a kiküldöttek között való szétosztás czétjából az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnökének vagy a végrehajtó-bizottságnak beküldessenek.
Huszár Béla 1 bikája. Fáy Zoltán 2 üszője. Széli Kálmán 5 bikája és 11 üszője. Binder Frigyes 1 üszője. Szabó Ernő 1 üszője. A rimaszombati földmives-iskola 5 üszője. Meller Dávid 3 üszője; mind tenyésztésre beosztott, saját nevelésű állatok. A pinzgauiak könyvébe : Lőnyay Gábor gróf uj importált tenyészete: 1 bika és 10 tehén. A poland-china sertések könyvébe: Ifj. Csillag Bélának direkt Amerikából importált 1 kan és 2 koezából álló uj tenyészete. A Bizottság végül tudomásul vette titkár azon jelentését, hogy a pinzgaui szarvasmarhák könyve, valamint a szimmentháliak könyvének folytatólag kiadása munkában van és a jövő év folyamán meg fog jelenni.
Posványos utakon. A budapesti kereskedelmi és iparkamarának ismét sikerült afigyelmetmagára terelnie. A gabonauzsora ügye miatt zaklatott kereskedők védelmet kértek tőle s a kamara sietett törvényt ülni elevenek és holtak fölött. A napokban tartott teljes ülése valóságos rögtönitélő bíróság volt, amely elítélte a gabonauzsora ellen megindult mozgalom összes részeseit: agráriusokat, minisztereket, ügyészségeket, bíróságokat. Meggyanúsította, megdorgálta s rendreutasította mindezeket, mint egy felsőbb erkölcsi testület, azzal a vakmerőséggel, amelytől bámulatunkat mi sem vonhatjuk meg. Meg kell vallanunk, ez a kamara érti a védekezés mesterségét. Érti, hogyan kell erkölcsileg tarthatatlan álláspontokat megerősíteni, sőt hogyan kell belőle kirohanásokat rendezni hamis páthoszokkal, szemet kápráztató parádés mozdulatokkal s azzal a méltósággal, amely szent ügyek védelmezőire nézve szokott jellemző lenni. Hogyan is áll ez a dolog? Az előzmény röviden ez. A gabonaelővételek leple alatt az uzsoravisszaélések annyira elharapóztak, hogy egész vidékek kisgazdáinak exiszteneziáját veszélyeztették. Harmadéve pattant ki, hogy ennek az üzleti típusnak bárány képében micsoda gonosz farkas lakozik. Kapzsi kereskedő emberek megvették a szegény emberek búzáját előre, hitetlenül olcsó árakon. Az eladók javarészt kisgazdák voltak, de akadtak közöttük cselédek és napszámosok is; ezek az ügyefogyott szegények, akik a betűt is alig ismerik, kötvényeket álli. tottak ki, váltókat írtak alá, kombinált szerencsejátékokat űztek. A nóta vége az volt, hogy irgalmatlanul befonták őket, vagyonkájuk prédává vált, szemeiket ököllel törülték. De hisz az, hogy az u. n. elővételek örve alatt visszaéléseket követtek el, bitangmódra nyúzták, rövidítették a kisembereket, ez kivált a Délvidék ismerői előtt olyan szemmel látott, kézzel fogható dolog, hogy azt bizonyítgatni nem kell, ázt a bizonyos farkast falánk étvágyával mindenki látja, akinek csak szeme van. Most már az uzsora-visszaélések el'en a következő mozgalmak indultak meg. Az OMGE. kérdést intézett a vidéki gazdasági egyesületekhez, el van-e harapózva vidékükön a gabonauzsora s milyen orvosszereket ajánlanak ellene. Felkérte az összes bíróságokat, hogy gabonaelővételi ügyletekből származó perek ítéleteibe betekintést engedjenek. A szerzett informácziók alapján annak a véleményének adott kifejezést — eddig inkább csak zsurnalisztikái téren — hogy az uzsoratörvényeket szigorítani s a gabnaelővételek ügyét törvényesen szabályozni kell, még pedig ugy, hogy ebből az ügyleti típusból az illegitim s
95. SZÁM.
9-IK ÉVFOLYAM.
tisztességtelen elemek kiküszöböltessenek. Háborút hirdetett tehát — ha ugy tetszik — a visszaélések ellen, de nem ama legitim ügyletek ellen, amelyekben a kereskedelmi tisztesség elvei érvényesülnék. Ezt a kis különbséget nem akarják észre venni a klikkek: hogy mit tesz levágni egy egész tagot, vagy kimel széni annak egy kóros részét. Elnevezik ezt az operácziót a gabnakereskedelem ellen intézett gyilkos merényletnek, amiként aki a borhamisításokat firtatja, az a borkereskedelmet üldözi s aki az őrlési engedély visszaélései ellen szót emelt, az a malomipart ölte meg. Tovább menve, a Magyar Gazdaszövetség és a szegedi gazdakongresszus is szót emeltek az uzsoratörvénvek reformálása mellett. Állásfoglalásuk közismert. A kereskedelem üldözéséről szó sincs benne. Ennyiben állott a felpanaszolt agrárius akczió. A kormányzat intervencziója a következőkben állott: A földmivelésügyi miniszter köriratot intézett az összes gazdasági egyesületekhez és mezőgazdasági bizottságokhoz, hogy a gazdaközönséget óvják a gabonának előre történő, meggondolatlan eladásától és a következmények jogi orvoslásának módjai felől világosítsák fel. A belügyminiszter a közigazgatási bizottságokat utasította ugyanilyen értelemben. Az igazságügyi miniszter a vádhatóságokat utasította, hogy az uzsoravétségeket hivatalból üldözzék. Kiegészíthetjük ezeket a tényeket azzal az értesüléssel, hogy ujabban a kormány ennek a bonyolult elővételi s uzsoraügynek törvényes uton való szabályozásával foglalkozik. A kereskedelmi kamara elnöke a lapok közlése szerint azt mondotta, hogy „bizonyos állami tényezők részéről fogalomzavar uralkodik." íme itt vannak ennek a fogalomzavarnak a jelei, az egymást logikusan kiegészítő intézkedésekben. A fogalomzavar csakugyan tökéletes. Az összes állami tényezőket egyformán áthatotta az a tudat, hogy a kis exisztencziákat védeni kell: kiokositani, felvilágosítani, hogy káros ügyletekbe ne menjenek bele, ha pedig már benne vannak, legalább a jogorvoslat módját ismerjék meg. Az a fogalomzavarnak nevezett érthetetlen tünet abban áll, hogy a hivatalos apparátus egyszerre csak a zsiros ködmenü, ostoba paraszt védelmére kél. Afinomkereskedő urak jó Ízlését bizonyára sérti az, mikor egy otromba parasztot állítanak ki a síkra, akinek garasait verejték lepi, arcza panaszos s igy beszél: nézzétek, én is a ti vagyonosodási forrástok vagyok! Ez a látomány bántja a finom urak ízlését s legkényelmesebb volna annak előidézőit egyszerűen az őrültek házába csukatni. Gyerünk tovább. A magyar judikatura is megtette a kötelességét. Hivatását ugy igyekezett betölteni, hogy valahányszor gabonaelővételekből származott perek kerültek eléje, lelkiismeretesen kutatta, nem lappanganak-e abban az uzsora elemei. Sajnos, ezeket csak ritka esetben tudta kimutatni. Legjobb példa erre a gyulai uzsorapör, amelynek folyamán hetvenhat kisgazda, napszámos és cselédember, gabonaelővételi ügylétéből származott uzsorapöre került Ítélet alá. A 76 közül csak egy tipikus alakot hozunk fel. 1897. tavaszán Gsóti József eladott előre Grósz Lajosnak 200 mm. rozsot 4 frtjával 800 frtért és 100 mm. búzát 5 frt 20 krjával 520 frtért. Előzetesen kapott a vételár fejében 1320 frtot. A búzát az őszi határidőben szállítani tudta, de a rozsból csak 50 mmázsája termett. A nem szállított 150 mm. rozsért beperelte a kereskedő, még pedig most már métermázsánként 8 frtot számítva (augusztusi árak) összesen 1248 frt erejéig. A bíróság megítélte a Grósz követelését s ilyenformán Csóti József a tavaszszal kapott 1320 frt helyett, őszszel terményben ós készpénzben 2600 frtot fizetett vissza. Több-kevesebb eltéréssel ilyen volt mind a hetvenhat eset s a biróság minden esetben a kereskedőknek adott igazat. Hát ahol ilyen tartózkodóan viselkednek a birósá-
I X . Évfolyam.
95. (849.) szám.
Budapest 1899. november hő 25.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET MIYATALOS KÖZLÖNYE. A* országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1899. november 28. d. u. 3. órakor. Magközvetitö osztály szervezése tárgyában értekezlet. 1899. deczember 9. d. u. 4 órakor. Növénytermelési és földmivelési szakosztály ülése. 1899. deczember 10. d. e. 10 órakor. OMGE. évi rendes köz1899.
decz.
11. d. e. 10 ó. Gazdasági Egyesütetek Országos Szövetségének nagygyűlése. 1899. deczember 11. d. u. 4 órakor. Gazdák Biztosító Szövetkezetének alakuló köz-
Meghivó a „ Gazdák Biztosító Szövetkezeté " -nek folyó évi deczember hó 11-én d. u. 4 órakor a Köztelek nagytermében megtartandó alakuló közgyűlésére. Az alakuló közgyűlés tárgyai: 1. A végrahajtó-bizottság elnökének jelentése az eddigi alapítványi és üzletrészjegyzésekröl s alapitóknak a megalakulásra vonatkozó javaslata. 2. Az alakuló közgyűlés elnökének választása. 3. Jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyvhitelesitö kiküldése. 4. Az alapszabályok megállapítása. 5. A szövetkezeti elnök és 12 igazgatósági tag választása.
Megjelenít liMei szerdái és szombaton.
6. Öt felügyelő-bizottsági tag választása. 7. Igazgatóság felhatalmazása, hogy az alapszabályokon a kereskedelmi és váltótörvényszék által kivánt esetleges módosításokat keresztülvihesse. Az alapítók nevében Gróf Zselénski Róbert s. k., a végrehajtó bizottság elnöke.
Meghívó
III.
1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv-hitelesítők és jegyző kiküldése. 3. Szavazatszedö-bizottság kiküldése. 4. Az igazgató-választmány jelentése az 1898/99-ik évi egyesületi működésről. 5. Változások a tagok létszámában az elmúlt egyesületi évben. 6. Számvizsgáló-bizottság és az igazgató-választmány jelentése az 1898. év zárszámadása, vagyoni kezelése és vagyonállapotáról. 7. Az 1900. évi költségvetés meg8. Kisorsolt 15 igazgató-választmányi tag helyébe tizenöt, elhalt egy igazgatóválasztmányi tag helyébe egy igazgatóválasztmányi tag választása. (Alapszabály 35. §.) 9. Számvizsgáló-bizottságba 5 tag választása. (Alapszabály 62. §.) 10. Az egyesületi könyvelői állás betöltése.
Szövetkezeténél\
nagygyűlésére.
Tárgyai : 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 3. ~ felvétele. 4. Jelentés á szövetségi iroda f. évi működéséről. 5. Az 1898. év zárszámadásainak bemutatása s a felmentvény megadása. 6. Az 1900. évi költségvetés megállapítása. 7. Az I. mezőgazdasági országos kiállítás rendező-bizottságának jelentése. 8. A végrehajtó-bizottság jelentése a Gazdák Biztosító Szövetkezete tár*) Hogy a tagok beadványai és indítványai a közgyűlés elé vihetők legyenek, szükséges, hogy azok a közgyűlés megtartása előtt legalább 10 nappal az " "'' " vagy annak helyetteséhez vagy az igazgatóhoz
Minden más rendszert felülmúló
le répavágó
dus választékban legjutányosabban kaphatók a Mezőgazdák
11. Az OMGE. tagjainak kz igazgatóválasztmány utján a közgyűlés élé terjesztett és irásba foglalt beadványai.*) Budapest, 1899. évi nov. hó'-hő.
Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének Meghívó Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület folyó éri deczember hó 11-én, azaz hétfőn d. e. 10 órakor a „Köztelek" (Üllői-ut 1899. évi rendes közgyűlésére, mély deczember hó 10-én, azaz vasárnap d. e. Klára25. sz.) nagytermében tartandó évi rendes kor fog a ,Köztelek" nagytermében megtartatni.
Lótakarók Magyar
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Közteleit), fillői-út 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
kizárólagos képviselete a
Budapest,
Mai számunk 3© oldal.
V., Alkotmány-u.
31.
KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 25.
1776 9. Az 1900. évi működési programm megállapitása. 10. Szeszkontingens sérelmes kiosztása ügyében a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének előterjesztése. Előadó: Rubinek Gyula a szövetség titkára. 11. Á szabadraktárak és a vámhitel megszüntetése. Előadó : Rubinek Gyula a szövetség titkára. 12. A börze reformja. Előadó: Bernát István. 13. Gazdatiszti minősítés és jogviszony szabályozása. Előadó: Forster Géza, az OMGE. igazgatója. 14. Idegenek birtokvásárlásának szabályozása. Előadó: Forster Géza, az OMGE. igazgatója. 15. Szövetségi tagok esetleges előterjesztései az alapszabályok II. R. 23. §-a alapján.*) Gróf Dessewffy Aurél s. k., elnök.
Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület földmivelési és növénytermelési szakosztályának, 1899. évi deczember hó 9-én (szombaton) d. u. 4 órakor a Köztelken tartandó ülésére. Tárgyak : í. Jelentés a magközvetitő osztály megalakulásáról és szervezeti szabályzatáról. 2. Amerikai luezerna és lóhere, behozatala elleni óvrendszabályok. 3. Lóheremag-aukeziók szervezése tárgyában felirat intézése a kereskedelemügyi miniszterhez. 4. A szegedi kiállítás növénytermelési kiállítása alkalmával szerzett tapasztalatok s javaslat e kiállításoknak a jövőben miként leendő rendezéséről. Gróf Szápáry Gyula s. k., szakosztályi elnök.
Az Országos Törzskönyvelő Bizottság ülése. (1899. évi november hó 22-én.) Jelen voltak: Kostyán Ferencz elnök, Forster Géza, Lejtényi György, Beusz Henrik, Sierbán János, Tormay Béla bizottsági tagok, Szilassy Zoltán titkár és Wilfing Nándor törzskönyvvezető. Az ülés egyedüli tárgya az utolsó ülés óta beérkezett uj bejelentések fölötti határozat volt. Felvétetett: A magyar fajta szarvasmarhák könyvébe: A szatmári püspökség 1 tenyésztésre beosztott bikája. Urbán Iván 6 teny. beoszt, üszője. A borzderesek könyvébe: Burchard-Bélaváry Konrád 1 importált montafoni bikája. Kohner Zsigmond és Adolf dr. 4 importált montafoni bikája és 7 ugyanilyen üszője. Vladár Emil 4 teny. beosztott üszője. A szimmentháliak könyvébe : A m.-óvári gazdasági akadémia 1 bikája és 10 üszője. *) 23. §.' Hogy a szövetséges gazdasági egyesületek javaslatai, vagy a földmivelési miniszter által a nagygyűlés elé terjesztett tárgyak a szövetségi nagygyűlés elé vihetők legyenek, szükséges, hogy azok a szövetségi nagygyűlés megtartása előtt 10 nappal s a kiküldöttek között való szétosztás czétjából az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnökének vagy a végrehajtó-bizottságnak beküldessenek.
Huszár Béla 1 bikája. Fáy Zoltán 2 üszője. Széli Kálmán 5 bikája és 11 üszője. Binder Frigyes 1 üszője. Szabó Ernő 1 üszője. A rimaszombati földmives-iskola 5 üszője. Meller Dávid 3 üszője; mind tenyésztésre beosztott, saját nevelésű állatok. A pinzgauiak könyvébe : Lőnyay Gábor gróf uj importált tenyészete: 1 bika és 10 tehén. A poland-china sertések könyvébe: Ifj. Csillag Bélának direkt Amerikából importált 1 kan és 2 koezából álló uj tenyészete. A Bizottság végül tudomásul vette titkár azon jelentését, hogy a pinzgaui szarvasmarhák könyve, valamint a szimmentháliak könyvének folytatólag kiadása munkában van és a jövő év folyamán meg fog jelenni.
Posványos utakon. A budapesti kereskedelmi és iparkamarának ismét sikerült afigyelmetmagára terelnie. A gabonauzsora ügye miatt zaklatott kereskedők védelmet kértek tőle s a kamara sietett törvényt ülni elevenek és holtak fölött. A napokban tartott teljes ülése valóságos rögtönitélő bíróság volt, amely elítélte a gabonauzsora ellen megindult mozgalom összes részeseit: agráriusokat, minisztereket, ügyészségeket, bíróságokat. Meggyanúsította, megdorgálta s rendreutasította mindezeket, mint egy felsőbb erkölcsi testület, azzal a vakmerőséggel, amelytől bámulatunkat mi sem vonhatjuk meg. Meg kell vallanunk, ez a kamara érti a védekezés mesterségét. Érti, hogyan kell erkölcsileg tarthatatlan álláspontokat megerősíteni, sőt hogyan kell belőle kirohanásokat rendezni hamis páthoszokkal, szemet kápráztató parádés mozdulatokkal s azzal a méltósággal, amely szent ügyek védelmezőire nézve szokott jellemző lenni. Hogyan is áll ez a dolog? Az előzmény röviden ez. A gabonaelővételek leple alatt az uzsoravisszaélések annyira elharapóztak, hogy egész vidékek kisgazdáinak exiszteneziáját veszélyeztették. Harmadéve pattant ki, hogy ennek az üzleti típusnak bárány képében micsoda gonosz farkas lakozik. Kapzsi kereskedő emberek megvették a szegény emberek búzáját előre, hitetlenül olcsó árakon. Az eladók javarészt kisgazdák voltak, de akadtak közöttük cselédek és napszámosok is; ezek az ügyefogyott szegények, akik a betűt is alig ismerik, kötvényeket álli. tottak ki, váltókat írtak alá, kombinált szerencsejátékokat űztek. A nóta vége az volt, hogy irgalmatlanul befonták őket, vagyonkájuk prédává vált, szemeiket ököllel törülték. De hisz az, hogy az u. n. elővételek örve alatt visszaéléseket követtek el, bitangmódra nyúzták, rövidítették a kisembereket, ez kivált a Délvidék ismerői előtt olyan szemmel látott, kézzel fogható dolog, hogy azt bizonyítgatni nem kell, ázt a bizonyos farkast falánk étvágyával mindenki látja, akinek csak szeme van. Most már az uzsora-visszaélések el'en a következő mozgalmak indultak meg. Az OMGE. kérdést intézett a vidéki gazdasági egyesületekhez, el van-e harapózva vidékükön a gabonauzsora s milyen orvosszereket ajánlanak ellene. Felkérte az összes bíróságokat, hogy gabonaelővételi ügyletekből származó perek ítéleteibe betekintést engedjenek. A szerzett informácziók alapján annak a véleményének adott kifejezést — eddig inkább csak zsurnalisztikái téren — hogy az uzsoratörvényeket szigorítani s a gabnaelővételek ügyét törvényesen szabályozni kell, még pedig ugy, hogy ebből az ügyleti típusból az illegitim s
95. SZÁM.
9-IK ÉVFOLYAM.
tisztességtelen elemek kiküszöböltessenek. Háborút hirdetett tehát — ha ugy tetszik — a visszaélések ellen, de nem ama legitim ügyletek ellen, amelyekben a kereskedelmi tisztesség elvei érvényesülnék. Ezt a kis különbséget nem akarják észre venni a klikkek: hogy mit tesz levágni egy egész tagot, vagy kimel széni annak egy kóros részét. Elnevezik ezt az operácziót a gabnakereskedelem ellen intézett gyilkos merényletnek, amiként aki a borhamisításokat firtatja, az a borkereskedelmet üldözi s aki az őrlési engedély visszaélései ellen szót emelt, az a malomipart ölte meg. Tovább menve, a Magyar Gazdaszövetség és a szegedi gazdakongresszus is szót emeltek az uzsoratörvénvek reformálása mellett. Állásfoglalásuk közismert. A kereskedelem üldözéséről szó sincs benne. Ennyiben állott a felpanaszolt agrárius akczió. A kormányzat intervencziója a következőkben állott: A földmivelésügyi miniszter köriratot intézett az összes gazdasági egyesületekhez és mezőgazdasági bizottságokhoz, hogy a gazdaközönséget óvják a gabonának előre történő, meggondolatlan eladásától és a következmények jogi orvoslásának módjai felől világosítsák fel. A belügyminiszter a közigazgatási bizottságokat utasította ugyanilyen értelemben. Az igazságügyi miniszter a vádhatóságokat utasította, hogy az uzsoravétségeket hivatalból üldözzék. Kiegészíthetjük ezeket a tényeket azzal az értesüléssel, hogy ujabban a kormány ennek a bonyolult elővételi s uzsoraügynek törvényes uton való szabályozásával foglalkozik. A kereskedelmi kamara elnöke a lapok közlése szerint azt mondotta, hogy „bizonyos állami tényezők részéről fogalomzavar uralkodik." íme itt vannak ennek a fogalomzavarnak a jelei, az egymást logikusan kiegészítő intézkedésekben. A fogalomzavar csakugyan tökéletes. Az összes állami tényezőket egyformán áthatotta az a tudat, hogy a kis exisztencziákat védeni kell: kiokositani, felvilágosítani, hogy káros ügyletekbe ne menjenek bele, ha pedig már benne vannak, legalább a jogorvoslat módját ismerjék meg. Az a fogalomzavarnak nevezett érthetetlen tünet abban áll, hogy a hivatalos apparátus egyszerre csak a zsiros ködmenü, ostoba paraszt védelmére kél. Afinomkereskedő urak jó Ízlését bizonyára sérti az, mikor egy otromba parasztot állítanak ki a síkra, akinek garasait verejték lepi, arcza panaszos s igy beszél: nézzétek, én is a ti vagyonosodási forrástok vagyok! Ez a látomány bántja a finom urak ízlését s legkényelmesebb volna annak előidézőit egyszerűen az őrültek házába csukatni. Gyerünk tovább. A magyar judikatura is megtette a kötelességét. Hivatását ugy igyekezett betölteni, hogy valahányszor gabonaelővételekből származott perek kerültek eléje, lelkiismeretesen kutatta, nem lappanganak-e abban az uzsora elemei. Sajnos, ezeket csak ritka esetben tudta kimutatni. Legjobb példa erre a gyulai uzsorapör, amelynek folyamán hetvenhat kisgazda, napszámos és cselédember, gabonaelővételi ügylétéből származott uzsorapöre került Ítélet alá. A 76 közül csak egy tipikus alakot hozunk fel. 1897. tavaszán Gsóti József eladott előre Grósz Lajosnak 200 mm. rozsot 4 frtjával 800 frtért és 100 mm. búzát 5 frt 20 krjával 520 frtért. Előzetesen kapott a vételár fejében 1320 frtot. A búzát az őszi határidőben szállítani tudta, de a rozsból csak 50 mmázsája termett. A nem szállított 150 mm. rozsért beperelte a kereskedő, még pedig most már métermázsánként 8 frtot számítva (augusztusi árak) összesen 1248 frt erejéig. A bíróság megítélte a Grósz követelését s ilyenformán Csóti József a tavaszszal kapott 1320 frt helyett, őszszel terményben ós készpénzben 2600 frtot fizetett vissza. Több-kevesebb eltéréssel ilyen volt mind a hetvenhat eset s a biróság minden esetben a kereskedőknek adott igazat. Hát ahol ilyen tartózkodóan viselkednek a birósá-
95. SZÁM. 9-IK fiVFOLYAM. gok az ügyletek minősítése tekintetében, ott nem beszélhetünk üldöztetésről, ott még mindég a Csóti Józsefeknek van okuk feljajdulni nem pedig a Grósz Lajosoknak. Sok felmentő birói Ítéletet olvastunk, amelyek előtt a kereskedelmi tisztesség elpirulhatott volna, de nem tudunk egyetlen olyan Ítéletről sem, amely azt a benyomást keltette volna, hogy a kisgazdát protekcziónálták és a kereskedőt üldözték. Hiszen éppen az volt a baj, hogy a bíróságok csak kézzel fogható, rosszul leplezett turpisságok esetén tudták megfogni az uzsorást, igen sok ügynök kibujt a hálóból, akik pedig a morális érzés paragrafusokhoz nem kötött itélő széke előtt a a börtönre is megértek. A bíróságokra tehát az üldözés vádját rákenni nem lehet s legfeljebb azon a vesszőparipán lovagolhainak az elővételek bajnokai, hogy a birói gyakorlat nem egyöntetű, mert teljesen hasonló konkrét esetekre nézve eltérő itéleket hoznak. Ez igaz s ennek oka egyszerűen az, hogy a mai törvények hézagai a birói felfogásnak széles latitüdöt engednek, következésképpen egy és ugyanazon esetre nézve egymással nem teljesen azonos felfogás is érvényesülhet. Ám a kereskedővilágra voltaképpen közömbös, vájjon az ítéletek teljesen azonosak-e, közömbös legalább a kérdés lényegére nézve, amely abban á l l : vájjon azok az ítéletek veszélyeztetik-e a kereskedőknek legitim ügyletek oltalma alá helyezett érdekeit ? Vájjon a kereskedelmi tisztesség szem előtt tartásával kötött ügyleteketkoczkázottá teszi-e a mai birói gyakorlat: Erre az a felelet, hogy nem ! És az a felelet, hogy a tisztességes, szolid kereskedőnek nem kell félnie akkor, amikor az uzsorást keresik. Mert az uzsorást törvény szerint csakis szembetünőleg aránytal tnhaszonra való törekvésén lehet elcsípni. Már pedig aki rendszeresen aránytalanul nagy, meg nem dolgozott, ki nem érdemelt haszon elérésére törekszik, az nem tisztességes kereskedő, bárhogyan is magyarázgassuk a dolgot.
KÖZTELEK, Í 8 9 9
NOVEMBER HO 25.
tól tartózkodjanak. Mondja el a fordítottját az elmondottaknak, hogy „ügynököknek és üzérkedőknek, akik a kisebb gazdák tájékozatlanságát felhasználva, a termést olcsó áron előre megveszik és az előleg s a szállítandó termény értéke erejéig \á!tót vesznek, vagy a kisgazdával általa nem érlett okiratot állíttatnak ki" . . . ezeknek az üzérkedőknek útját többé senki ne állja, mert ezek az urak az uzsoratörvények ellen nyilt támadást nem jelentettek be. Ne tartsák továbbá bajnak, ha ezek az urak olcsó vásárlásokkal pogánymódra becsapják a kisgazdát, hanem keressenek vigaszt abban a tudatban, hogy ez nem uzsora, mivel uzsora csak kölcsönügyleteknél állhat fenn. Ugyanily értelemben a belügyminiszter is oktassa ki közegeit, a gazdák felvilágosítására s védelmére szánt hirdetéseket pedig lökesse tűzbe és hasonczélzatu intézkedéseit függessze fel. Nemkülönben az igazságügyminiszter dorgálja meg az ügyészségeket, hogy tul lőttek a czélon, legyenek ezután óvatosabbak az uzsorások nyomozásában, mert ez az örökös szimatolás már nagyon idegessé teszi a kereskedő urakat. Végül pedig a biróság is ezek szellemében megtérve és belátva tévedéseit, térjen át megfelelő, egyöntetű gyakorlatra. Mit mond tulajdonképpen a kamara? Azt, hogy: keresd az uzsorást s büntesd meg, ahogy tetszik, hanem az én portámon ne keresd. Ez a kis klikk által megkondított nagyharang statáriumot hirdet a kereskedelmi élet egy kisajátítandó területén azok ellen, akik ott az uzsorát keresni mernék. És mikor ezt teszi ez a mozgékony testület, ugyanakkor van bátorsága ahhoz, hogy pallosával vágásokat osztogasson a szélrózsa négy irányában. Megvág mindenkit, aki csak hozzá nyúlt ehhez a kérdéshez: a kormányzatot, a társadalom összes kivüle álló elemeit és a magyar igazságszolgáltatást. Rendre inti mindezeket, mint egy magasabb megnyilatkozás, holott az egész határozat néhány gabnakereskedő munkája, akik javarészt nyakig érdekelve vannak a dologban. Ettől a kamarától tanulhatunk valamit.
Ezek előrebocsájtása után lássuk a budapesti kereskedelmi és iparkamara határozatait, amelyek következők : iszter sürgősen bocsásNem habozunk kimondani, hogy ebben a son ki felvilágosító rendeletet valamennyi mezőgazdasági egyesületi szervezethez, a melyekhez a félrema- határozatban nemcsak merészség van, hanem gyarázott 3173. eln. 1898. számú korábbi felhívás van benne valami az erkölcstelenség eleintézve volt, .a melyben megmagyarázná azt, hogy az meiből is. Hiszen aki gondolkozni tud, láthatja, uzsora ellen intézkedő 1883. évi 25. törvényczikk értelmében az uzsora csakis hitelezési és kölcsönügy- hogy a gabonaelővételek korlátozása ügyében leteknél, avagy csak akkor követhető el, ha a hite- tett intézkedésekben voltaképpen csak a lezési ügylet színlelt adásvételi ügylet alakjába bur- kisemberek védelme jutott kifejezésre. Az koltatik s ennélfogva a törvény értelmében a valóságos adásvételi, valóságos elővételi ügyletnél az uzsora intelligens gazdát nem érintik a kormányzat el sem követhető s ily ügylet uzsora gyanánt soha- felvilágosító iratai, mert az intelligens gazda sem üldözhető. az elővételi ügyletek következményeit meg 2. Ez a felvilágosító rendelet a belügyminisz- tudja Ítélni a saját eszével. Sőt a bíróságok is ter utján az összes törvényhatóságokhoz és ezek ál- csupa kis emberek panaszaival foglalkoztak, ami . tal alantas hatóságaikhoz és a községekhez is ki- érthető is, mivel intelligens emberek nem menadassák, amelyekkel annak idején az eredeti rendelet nek bele olyan őrült üzletekbe, amilyenek ott is közöltetett. Ezzel kapcsclatban fölkéressék a belügyminiszter, hogy a törvénybe ütköző községi hir- tárgyaltattak. Az, ami történt, pusztán a gyenge, detéseket és egyéb intézkedéseket, a melyek által a gyámoltalan emberek megvédésére irányult, községek az elővételi ügyleteket egész általánosság- ezen a terrénumon folyt le az egész uzsoraban és kivétel nélkül tiltott és büntetendő cselek- hadjárat. Most már azt kérdezzük, mit bántja ménynek nyilvánították, a maga utján megsemmiaz a tisztességes kereskedőt, ha ezt a gyámolsíttesse. talan médiumot, ezt a garasokat érő kis embert 3. Eszközölje ki az igazságügy miniszternél, hogy az illető királyi ügyészségeket, amelyekhez kiveszik a keze ügyéből s védelmi intézkedéannak idején az uzsorának hivatalból leendő üldö- sekkel sánczolják körül egy bizonyos üzleti zése iránt rendelet bocsáttatott ki, a kormánynak e téren? Másképpen tesszük fel a kérdést: részbeni valódi szándékairól felvilágositólag tájé- fájna-e ez a körülsánczoltság annak, aki a kis emberben nem a szabadjára engedett s hálás 4. A főnti bbieken kivül, tekintettel a kir. bíróságok judikaturájának roppant ellentmondásaira és üzleti, médiumot keresi ? Feleljen meg erre ingadozásaira, megfontolás tárgyává volna teendő, a kamara. Előttünk etikai szempontból mélyen vájjon miképpen biztositlassék az elővételi ügylet alant áll a kamara határozatainak első három tekintetében ujabban felmerült vitás jogelvi kérdé- pontja. Ezeknek voltaképpeni czélja nem lehet sekre nézve a judikatura egyöntetűsége s ezzel a közforgalom érdeke, a jogbiztosság s nevezetesen, más, mint a kisgazdát visszaszállítani, teljes vájjon annak a czélnak elérése végett, hogy a judi- védtelenségében oda állítani arra az üzleti katurának szilárd alap nyujtassék, szükséges-e tör- térre, ahol mindenesetre ő fogja húzni a vényhozási intézkedés, avagy elegendő-e, hogy a rövidebbet. Ha a szolid kereskedők meglátják Kúria teljes ülésének döntése, mely az alsóbbfoku bíróságoknak követendő zsinórmértékül szolgálna, a ennek a határozatnak a lólábát, bizonyára elfognak fordulni tőle, vagy akik részesei voltak maga utján provokáltassék. azoknak, megbánják, hogy ilyen czélnak váltak Lássuk csak közelebbről, voltaképpen mit eszközeivé. A tisztes kereskedői körök belátták, akar a kamara? hogy éppen a kis emberek védtelen helyzete A földmivelésügyi miniszter szijja vissza tette lehetővé azt, hogy a kereskedelmi jogok azt a köriratát, amelylyel a gazdákat óvni kí- oltalma alatt azzal a tiszteletreméltó körrel sohavánta, hogy a gabonának előre való eladásá-
1765 sem azonosítható rabló lovagok kifosztogossák a népet. Szerencsére nem akad kormány, legalább a mai kormány nem lesz az, amely a szabad fosztogatás régebbi állapotának visszavarázsolására segédkezet nyújtson. Mi igenis belátjuk, sajnosan vagyunk kénytelenek belátni azt, hogy a gabonának előre való eladására szükség van, nem annyira a közforgalmi igények kielégítése szempontjából, amelynek reális szükségleteit igazában a kézzelfogható készáru szolgálja: hanem szükség van egyfelől azért, mert a rendezetlen hitelviszonyok miatt sok gazda kénytelen előre eladni a termését, másfelől pedig akadnak és mindig akadni fognak gazdák, akik épp ugy akarnak spekulálni a termésnek előre eladásával, amint a kereskedő az előrevétellel spekulál. Ennek a két érdeknek a találkozása éppen elég arra, hogy a gabonaelővételt, mint üzleti' típust legálissá tegye, mely bizonyos mértékig szükséget szolgálhat, jóllehet a reális kereskedelemnek távolról sem ideálja. Ha azonban legális voltát nem is vonjuk kétségbe, az az egy kétségtelen, hogy ennek az üzletnek előkörülményei rendesen olyanok, amelyek kedveznek annak s nagy mértékben elősegítik azt, hogy a nyerészkedés . és ennek aránytalan fokozására szolgáló fogások az üzlet alkatelemei közé legyenek burkolhatok. Ennélfogva ezt azt üzleti tipust nem eléggé intelligens emberekre nézve határozottan veszedelmesnek tartjuk, akiket, a legjobb volna teljesen elzárni tőle és hiteligényük kielégítéséről olcsóbb, reálisabb alakban gondoskodni. Ott, ahol a gabnakereskedő megtalálja a számítását, megtalálná azt egy reális alapokon nyugvó terményhitelbank is. Az intelligens gazdának is körmére éghet ez az üzlet, mert élelmesebb s tapasztaltabb üzleti féllel áll szemben, mint ő maga és mert rendesen inkább a gazda van az eladás kényszerhelyzetében, mint a kereskedő a vásárlás kényszerhelyzetében. Nem lelkesedünk tehát az elővételekért, de azokat uzsorának azért nem nevezzük s üldöztetni nem akarjuk, ahogy ezt a kamara imputálná, hanem teljesen megelégszünk vele, ha a bíróságok az ilyen ügyletekből eredő különbözeteket nem fogják megítélni, mikor a saját termésből való szolgáltatás lehetetlensége állott be. Legközelebb volt alkalmunk érintkezni egy tekintélyes kereskedői kört képviselő s egyénileg is hozzászólásra hivatott férfival, aki ez irányban teljesen azonosította nézetünkkel a tisztességes kereskedelem érdekeit. Az a kirohanás tehát, amelyet a pesti kereskedelmi és iparkamara intézett, megindokolva nem volt, abban még a megsértett kereskedelmi érzékenység visszahatását sem találjuk fel, abban csak álpáthoszok vannak. S ezek az álpáthoszok igen szerencsétlenül takarják el azt az igazi czélzatot, amely az üzérek számára a régi, posványos tért is kiaknázhatóvá akarja tenni. Maga Sándor Pál, a kamara egyik előkelő tagja, kijelentette, hogy az elővételekkel teljesen felhagyott s tette ezt azért, mert ezen a téren olyan posványok nyíltak meg szemei előtt, amelyekhez jól őrzött reputácziója érdekében többé közeledni sem akart. Példáját már több tekintélyes czég követte és hiszszük, hogy ezek az urak, akiknek példaadását tisztelettel,, vettük tudomásul, maguk protestálnának legjobban az ellen, hogy az elővételek ügye megint a tehetetlen, garasokért jajgató, törvénykező kisemberek posványos világába tereitessék vissza. A kamara határozata nemcsak ezeknek szándékait reprodukálta tökéletlenül, hanem rossz szolgálatot tett talán akaratlanul, talán csak a nagyotmóndási hóbort egy könnyelmű pillanatában, a kereskedelmi tekintélynek is. A kereskedőknek volna elsősorban érdekük, hogy ezt a kamarát, a mely mint konvex tükör, mindég a kereskedelmi élet torzképeit mutatja be, hivatásának magaslatára emeljék.
KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO
1776 Abban a szabadelvűnek látszó, de alapjában mésris reakcziónárius izü kamarai határozatban egy lelki mozzanat is visszatükröződik, a mire rámutatunk. Elhiszszük azt, hogy azok az urak ott sértve vannak s ennélfogva elégtételt várnak azoktól, a kik sérelmének részesei. Ezék az urak olyan világban nőttek fel, a melyben a pénz embere könnyűszerrel meggazdagodhatott s a melyben a munka kamatozó tulajdonságában és közbecsülést elfoglaló szerepében megkopott. Hozzá szoktak a pénzvállalkozások dus kamataihoz és talán nem is vizsgálták azt soha, hogy e dus jövedelmek forrásai honnan csörgedeznek. Nem látták a parasztot, a ki görnyed, fárad, izzad, nem látták a gazdát, a ki szigorú életkörülmények között küzd a mindennapi kenyér termeléseért ; nem látták feljebb a szellemi munká" sokat, a kik a mindennapi kenyér megszerzéseért küzdenek, ők e kettő között állva, nem tudták, hogy minél nagyobb volt vállalkozásuk sikere, annál többet kellett dolgozni itt vagy ott a mindennapi kenyérért, mert a nyereség nem pottyan az egekből. Annyit tudtak és ezt megjegyezték jól, hogy a közvetítés és a spekuláezió nyeresége legális dolog és hogy ha ezt, a nyereséget, ennek forrásait korlátozzák, ez egy illegális dolog, mert szokás által szentesitett, eddig meg nem támadott s tiszteletben tartott jogokat rövidit meg. E felfogás nyomán összetévesztik a nyerészkedés érdekeit a kereskedelem érdekeivel, összetévesztik magukat hárman-négyen egy közgazdasági aparátussal, melynek nem önkiszolgálása az önczél, hanem a köz kiszolgálása. Ezt a felfogást mélyen sérti minden oly beavatkozás, mely határt szab a nyerészkedésnek s védő kezekkel megóvni igyekszik az egyének boldogulásának korlátjait. Ezeknek az uraknak igazuk van a saját szempontjukból s a kamara is hü marad önmagához olykori kirohanásaival. Gondolkodásuk és ténykedésük csupán annyiban feltűnő, mert azt hiszik, hogy a föld ő körülöttök forog. Nem akarják elhinni, hogy olyan idők is bekövetkezhemek, amikor a gazdasági élet alakulását nem bizzák rá tétlenül a versenyzőelemek erőmérkőzésének bizonytalan eredményére, hanem amikor azt szabályozni igyekeznek, a kinövéseket és túlzásokat lemetszeni, a gyengéken ejtett sebeket gyógyítgatni iparkodnak. Ezt az időjárást nem akarja tudomásul venni a budapesti kereskedelmi és iparkame ra. Pedig most ilyen csillagok járnak. Buday
Barna.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.
Az igázás befolyása a tehenek tejelőképességére és a tej minőségére.
Ez irányban kísérletezésre azon gondolat vezérelt, hogy mindenütt ott, ahol a talajviszonyok megengedik, előnyösebb volna a gazdasági munkálatokat tehenekkel s nem ökrökkel végeztetni, mert a tehén tejével, takarmányának egy jelentékeny részét megfizeti s így munkája sokkalta olcsóbb, mint az ökörnek vagy lónak munkája, feltéve, hogy az igázás a tejét nem apasztja meg túlságosan, avagy nem rontja meg minőségileg. Kísérleteimet egy erdélyi birtokon magyar tehenekkel végeztem, illetőleg végeztettem. A kísérleteket f. évi augusztus hó 1-én kezdtem meg s folytattam két hónapon keresztül olyan módon, hogy 15 napi munka után ugyanannyi pihenés, majd ismét 15 napi munka s ugyanannyi pihenés következett. A tej mennyiségét s minőségét azonban csak minden időszak utolsó öt napjában tettem megfigyelés, illetve vizsgálat tárgyává s az első 10 napot átmeneti időszaknak tekintettem. A munkaidő alatt a gos sulyuk 507 kg. volt s az egyes példányok súlya 498—521 kg. között ingadozott. Nem tartom szükségesnek mindenik tehénnek súlyát itt kimutatni, annyival is kevésbé, mert a kísérlet egész tartama alatt a suly feljegyzésre méltóan nem változott. A munkaidő tartama alatt mindeniknek súlya 1 /4— s / 4 kilogrammal apadt s ugyanannyival növekedett a pihenési idő tartama alatt. A munkaidőt naponta 10 órára szabtam; kezdték a munkát reggel 6 órakor s befejezték este 7 órakor; d. e. 9 órakor s d. u. 1/2Ö órakor 8 /é— S A órát, délben pedig lVa óra pihenőt tartattam. Takarmányozásuk a kísérlet egész tartama alatt egyforma volt; kaptak pedig 1000 kg. élősúlyra 50 kg. csalamadét, 20 kg. zöld lóherét, 8 kg. zabszalmát és 6 kg. korpát. Megfigyeltem most már mind a négy tehén tejének mennyiségét, ugy a munka időszak, mint a pihenő időszak utolsó öt napjában. Az eredmény mind a négy tehénnél egy és ugyanaz volt: apadt a tej mennyisége munkaközben s emelkedett pihenés közben, miként az előre látható volt. Éppen ezért nem sorolom fel mind a négy tehén fejési adatait külön-külön, hanem csak az összesen fejt tej mennyiséget mutatom ki. Fejetett összesen: a munkaidő alatt a pihenés idő alatt kgkg. 11. 15'43 aug. 26. 16 52 12. 14 81 „ 27. 16-43 13. 1490 „ 28. 17 00 14. 1510 „ 29. 16 92 15. 15 21 „ 30. 1617
aug.
• — szept. 11. „ 12. ., 13. „ 14. „ 15.
75-45 14-02 14-10 14-05 13-70 13 80
- 69 67
— szept. 26. „ 27. » 28,
83-04 15-72 15-50 1601
— 78 0
Bizonyítja tehát ezen kísérlet azon áltaNagyon meggyökeresedett nézete a magyar gazdának, hogy tehene jó tejelő csak az lánosan ismert tényt, hogy a nehéz munka esetben lehet, ha istállón áll és semmi moz- apasztja a tej mennyiségét, sőt arról is meggást nem végez. Ezért azután sok gazdaságban győződtem, hogy olyan napon, melyeken a a tehén csak akkor kerül ki az istállóból, ha tehenek nagyon nehéz munkát végeztek, a tej . mészárszékre vitetik, máskülönben még az ivó- könnyebben is összement. Meglepő azonban, amennyiben víz is vízvezetékkel vitetik be az istállóba, ne- hogy az apadás nem jelentékeny, hogy a kuthozjárás által is csökkentessék a tej az 9—12 százalék között ingadozik, amely kemennyisége. Nem czélom ez alkalommal rá- vesebblet általi veszteség semmiként sem áll mutatni ezen eljárás hátrányaira, arra t. i., arányban azon nyereséggel, amely a tehenek hogy a folytonosan istállózott tehén szervezete munkája által eléretett. ellazul, ellentállósága a betegségekkel szemben Amily mérvben kevesbedett azonban a tej csökken, sőt azt sem akarom bizonyítani, hogy mennyisége, ép oly mérvben emelkedett annak kevés és nem megerőltető mozgás a tej meny- zsírtartalma s végeredményben a munkaidő nyiségét nem apasztja, de fokozza, csupán a alatt ugyanannyi zsirt választottak el tehén igázásának befolyását óhajtom bírálni a a tehenek, mint a pihenési idő tartalma tej mennyiségére s minőségére, részint az ál- alatt. talam, részint pedig a külföldön végzett kísérA tej zsírtartalma perczentekben kifeletek alapján. jezve következő volt:
25.
95.
SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
A munkaidő alatt 11. 12. 13. 14. 15.
o/o 5-11 5-62 5 06 521 4 98
Átlag szeptember 11. „ 12. 13. 14. 15.
5 19 5 30 5-52 5-17 5-42 5 63
augusztus
„
a pihenési idő alatt • o/o 26. 4-72 27. 4 63 28. 4-85 29. 4:58 30. 4-67
augusztus
szeptemb.
26. 27. 28. 29. 30.
4-69 4-81 4-40 4 93 5-01 5 10
485 Átlag: 5-40 Ez az eredmény, mely a tej zsirmennyiségének több mint 10%-kal való emelkedését mutatja a munkaidő tartama alatt, annyival is inkább meglepett, mert hiszen nyilvánvaló, hogy munkaközben a test oxidácziója fokozottabb s így valószínűnek látszott, hogy a tej nem csupán mennyiségileg fog apadni, de minőségileg is romlani fog, nevezetesen pedig zsírtartalma fog esést mutatni. Kerestem tehát a dolog magyarázatát, másrészt kutattam hasonló kísérleti eredmények után. Hogy ez érthetetlennek látszó eredmény magyarázatát adhassuk, lássuk mindenekelőtt, hogy képződik a tej. A tej nem a vérből szűrődik le, miként azt hinni lehetne, hanem magában a tőgyben képződik. A tejnek alkatrészei, aminő a tejczukor, a kazein, a vérben nincsenek is jelen, tehát a tejbe csakis magából a tőgyből kerülhetnek s tényleg a tőgy tejedényeiben levő felhámsejtek zsiros széteséséből keletkeznek s a vérből leszürődő savó által higíttatván fel, alkotják a tejet. A zsír képződésére nézve háromféle lehetőség van jelen. Vagy kizárólag abból azsirmennyiségből képződik, mely a takarmánynyal jut a szervezetbe, vagy a fehérjefélék széteséséből, vagy pedig mindkét módon. A takarmányban felvett zsírból nem képződhetik a tej zsírja kizárólag, mert annyi zsírt nem vesz fel a takarmányban az állat, mint a mennyit a tejben kiad magából.*) Kemerich mutatja ki azt is, hogy a tejben levő zsír képződésénél a fehérjefélék szétesése is szerepet játszik. Ez a — ma még nem minden fázisában kiismert — folyamat azonban szintén nem szolgáltathat egymagában elegendő zsirt, mert Voigt bizonyítja, hogy a fehérjefélék széteséséből nem származhatik annyi zsir, amennyi egy jó tejelő tehén tejében feltalálható. Nagyon valószínű tehát, hogy a tejben levő zsir részint a takarmányokban felvett zsírból, részint pedig a fehérjefélék szétbomlásából keletkezik. Tudvalevő dolog, hogy minden izomműködés a testnek fokozottabb oxidácziójával, nagyobb oxigénfelvétellel és nagyobb szénsavelválasztással van kapcsolatban. Kell tehát, hogy a fehérjefélék szétbomlása is nagyobb legyen munkaközben, mert hiszen a zsírok a leghathatósabb hőfejlesztők, vagyis tehát erőtermelők. Következik most már az eddig előadottakból, hogy jól táplált teheneknél munkaközben annyival több zsir képződik a fehérjefélék fokozottabb szétbomlása folytán, mint amennyi a magasabb hőképzés szempontjából szükséges s így a tőgyhöz utalt zsirmennyiség változatlanul megmarad s nem csökken munkaközben sem ellenben a test folyadékainak munkaközben való fokozottabb elpárolgása következtében a tej sűrűbb, zsirdusabb lesz. Pompásan illusztrálja ezen állítást azon körülmény, hogy a szóban forgó kísérlet alkalmával a munkaidő tartama alatt csaknem ugyanannyi zsirmennyiséget adtak a tehenek kilogrammokban kifejezve is, mint pihenés közben. És pedig kifejetett a tehenekből: *) Centralblatt für die medizinische Wissenschaft, 1S66., 465 oldal. Hermann : Lehrbuch der Physiologie. Berlin 1892,, 231 lap.
Munka közben: augusztus 10—15-ike között 3'915 kg. szeptember 10—15-ike „ 3762 , Pihenés közben: augusztus 25—30-ika között 3'894 kg. szeptember 25—30-ika „ 3784 „ Tehát ugy az augusztusi, mint a szeptemberi munka- és pihenési idő alatt nyert zsirmennyiség számba sem vehető csekély ingadozást, illetve eltérést mutat. Ezen eredmény — engem legalább — annyira meglepett, hogy nem akartam a dolognak hitelt adni s kutatni kezdtem hasonló kísérletek adatai után. A magyar irodalomban ilyent nem találtam s a német irodalomban is csak egy olyant találtam, amely bár nem volt rendszeres kísérlet, mégis az általam talált eredményeket megerősíti. Henckel*) 42 db szimmenthali tehénnel kísérletezett egy kaltenbrunni birtokon Tégernsee mellett. A legeltetés megkezdésekor a tehenek a majortól 6V2 óra járásnyira hajtattak egy igen rossz és nagyon meredek, tehát fárasztó uton. Tejüknek zsírtartalma indulás előtt s érkezés után is megvizsgáltatott ; az eredmény következő volt:
száza Felhajtás előtt 3*22 4 34 , után este 3"60 4 70 másnap reggel 3 33 5 34
lék 4"91 4"66 4 97
okb 0 77 0"93 079
1765
KÖZTELEK, Í 8 9 9 NOVEMBER HO 25.
95. SZÁM. 9-IK fiVFOLYAM.
an 12 97 13 60 14"07
kg. 170 145 145
Ezen kísérlet tehát ugy a tejapadás menynyiségét, mint a zsirnövekedést illetőleg csaknem teljesen megegyez az én kísérletem eredményeivel. Vannak a német irodalomban ittott e tárgyra vonatkozó más feljegyzések is. melyek ugyanezen eredményeket mutatják, de mert nem rendszeres kísérletekből folynak, nem is akarom közlésükkel az olvasót untatni s közleményemet tulhosszura nyújtani. Mi következik most már ezen kísérlet eredményéből? Az, hogy mindenütt ott, ahol a vaj akár szőve'kezet utján, akár piaczon értékesíthető, ajánlható még középnagy gazdaságokban is teheneket tartani igázásra. A mai nehéz gazdasági viszonyok, a nyerstermények alacsony árai mellett, minden gazdának csak az lehet a törekvése, hogy terményeit minél olcsóbban állítsa elő. E tekintetben nagy nehézségre talál az ökör vagy igás ló tartása tekintetében, mert különösen az ökrök egyébbel, mint erejükkel nem fizetnek s értékük is évente legalább 10°/o-kal csökken; a ló ugyan — ha kancza — csikójával is hajt jövedelmet, az értékcsökkenés azonban nála még nagyobb. Ellenben a tehén, ha csak 3—4 liter tejet ad is naponta, már évi tejmennyiségével s szaporulatával csaknem összes takarmányozási költségeit fedezte. Ezzel szemben következik az az ellenvetés, hogy a tehén nem képes akkora erőt kifejteni, hogy általa a talaj elegendő jól megmivelhető legyen. Amennyiben ezen ellenvetés riska tehenekre, hollandiakra, yersey stb., szóval tipikus tejelőkre, tehát nagy mértékben mirigyes szervezetüekre vonatkozik, megállja helyét és elfogadható. Ezért is czikkem egész menetén nem teszek említést nyers tejet értékesítő tehenészetekről, hanem mindenkor csak vajat termelő gazdaságokról. Ott tehát, ahol kizárólag a tej nagy mennyiségére törekszenek, a tehenek igázását ajánlani nem lehet. Ellenben minden 500 kg.-nál súlyosabb s nem elsőrangú tejelő tehén mindazon munkákat nyugodtan és jól elvégzi, amelyeket ökörrel szoktunk végeztetni s talán csupán a mélyítő szántáshoz kell négyet befognunk, miként azt gyengébb
minőségű ökrökkel is szoktuk tenni. Németországban a nagy szimmenthálit, a nagy pinzgauit, de sőt a lapálymarha teheneit is mindenfelé használják igázásra és pedig, miként a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok bizonyítják, hova-tovább kiterjedtebb mértékben. S hogy mennyivel olcsóbb munkát végez a tehén, mint a ló vagy ökör, azt bizonyítja azon adat, mely Oberholz környékéről rendelkezésünkre áll, ahol egy lófogatért 12 márka, ökörfogatért 8—10 márka, tehénfogatért 6—8 márka napibért kérnek, nem csupán azért, mert teheneik valamivel gyengébb munkát végeznek az ökröknél, hanem főként azért, mert azok után másként is látnak hasznot. Aki pedig még ezekután is kételkedik a tehenek igába való használhatóságáról, az menjen le Erdélybe, járja be a Maros meg a Kisküküllő mentét s látni fogja azokat a gyönyörű szép, imponáló testalkattal bíró teheneket s meg fog győződni, hogy azok váltig állják a versenyt magyarországi középerős ökrökkel; látni fogja, hogy a kis, de sőt a jómódú parasztgazda, sok helyt a középbirtokos is ezekkel a tehenekkel szántja eléggé kötött talaját, sőt jól megrakott trágyás szekereit is ezekkel vontatja a gyakran nem csekély magasságban fekvő szántóföldjeire. S ha mindezekről meggyőződött, nézzen be este s reggel fejős idején az istállóba s azt is tapasztalni fogja, hogy egy-egy ilyen tehénből jó nagy rocska tejet fejnek ki, hogy egy-egy ilyen tehén megadja naponta a 6 —8 liter tejet.
1
A magyar gazda az ő magyar — különösen pedig erdélyi — szarvasmarhájában olyan kincset bir, aminőt más nemzet nem tudna eléggé megbecsülni; elszorul az embernek a szive, amikor látja, hogy ez értékes marha tenyészkerülete mindég szükül, hogy már az Alföldön is olyan lehetetlen szinü és testalkatú tehenek ténferegnek a kopár legelőn, amelyekről már messziről lerí a tuberkulózis. A helyett, hogy a már is tűrhetően tejelő erdélyi tehénnek tejelőképességét javitanók, fejlődését czélszerübb tartás és tenyészegyedek megválasztása által gyorsitanók, behozzuk a tarka marhát még az Alföldön is, ahol pedig a klimatikus és talaji viszonyok egyenesen kizárják a tarka marha tenyésztésének lehetőségét ; megtöltjük ilyen módon az ország szarvasmarhaállományáttuberkulózissal, ahelyett, hogy a különben is ellentállóbb, de igázás által még inkább edzhető magyar tehénnek adnánknagyobb tért. Tiszta szerencse, hogy egynéhány előrelátó erdélyi főúr ujabb időben egész odaadással fáradozik a magyar, illetve erdélyi szarvasmarha minden irányban való javításán. Elfog még jönni — nem is olyan sokára — az idő, hogy ez eredeti ős anyaggal meg kell javítanunk azt, amit oly könnyelműen elrontottunk. Mert meg van a tarka szarvasmarhának a maga helyesen megállapított tenyészkerülete, csakhogy tenyészti azt ma már mindenki, ott is, a hova az nem való.
ÜZEMTAN. Rovatvezető : Hensch Árpád.
A szálastakarmányok súlya. A „Köztelek" egyik számában valamelyik gazdatársam kérdést intézett aziránt, hogy milyen a kazlakba elrakott szálastakarmányok köbméterenkénti súlya a kazalba rakás különböző időszakában. Ezen, már igen sokszor felmerült kérdésre ugyancsak e lapokban Hensch Árpád gazd. akad. tanár ur szakavatott tollából jelent meg a válasz, mely válaszában nagyrészt a „Köztelek Zsebnaptár" hasábjain feltalálható adatokhoz utasítja a kérdésttevőt s igen helyesen megjegyzi azt is, hogy „a megülepedettség mérvének befolyása a térfogatsúlyra pontosan meg nem állapítható." Éppen e napokban fordult hozzám egy gazda szomszédom is ugyancsak ez ügyben, kinek szálastakarmányterménye szeptember hónap elején elégett s a ki bár kazlainak térfogatát ösmerte, mégsem tudta azok köbméterenkénti súlyát; illetőleg nem tudta magát tájékozni az iránt, hogy a biztosító társasággal szemben ezen ügyben milyen kártérítési kívánalommal lépjen fel. Hensch tanár ur a jelzett feleletben bőven körvonalozta az adatokat s azok egyes esélyeit; azokhoz persze egy szavam sincsen, de mert abban a helyzetben vagyok, hogy e téren magam személyesen is szereztem gyakorlati tapasztalatokat; mert továbbá a jelzett kérdést feltevő gazdatárs éppen a kazlak október elsejei köbmétersulyaira kíváncsi ; végül mert az én gazdaszomszédom is éppen az ezen időszaki kazalsulyokat kérdezte tőlem, hasznos munkát vélek teljesíteni, midőn az én gyakorlati adataimat is közrebocsátom. Ugyanis magam szintén abban a helyzetben voltam a mult év őszén, hogy egy gazdaságot kellett október 1-én átvennem, melynek összes szálastakarmánya és szalmája szintén az átadás tárgyát képezték. Természetesen a dolog megkönyebbitése czéljából a volt birtokossal először egyezkedni kezdtünk s egyezkedésünk alapjául a „Köztelek Zsebnaptár* adatait együttesen vettük fel, de mert ezen naptárban nem volt preczizirozva, hogy az adatok a kazalülepedés milyen stádiumára vonatkoznak*), elhatároztuk tehát, hogy mint a fentebb jelzett feleletben Hensch tanár ur is ajánlja, a mérleget fogjuk minden egyes kazal köbméterének sulykiszámitásánál alkalmazni; mert a mit a mérleg mutat, az bizonyos és abból mint tényleges valódi súlyból a legpontosabban győződhetünk meg a keresett adatokról. Előre is megjegyzem, hogy a szálastakarmányok a rendes junius második felében és junius hónapban rakattak össze, a sarjú augusztus második felében s a szalmák augusztus 10-től szeptember 20-ig terjedő cséplési időben lettek összerakva, tehát éppen azon időpontban, mint a jelzett kérdésttevő
De nagyon is eltértem egyszerű kis kísérletem eredményének ismertetésétől, megzabolázom tehát tollamat s kísérletem eredményét a következőkben foglalom össze : 1. A nehéz munka, az igázásig, megapasztja Ezen keresett adatok kipuhatolása czéljáa tehenek tejének mennyiségét 10—12 száza- ból következően jártunk el : lékkal. Egy igáskocsira feltettük a mérleget s 2. A tejnek csak víztartalma csökken s magunkkal hordtuk kazaltól kazalhoz, hogy megfélélöleg emelkedik zsírtartalma, tehát munka- minden egyes kazalnál a mérést helyben eszközben is ugyanannyi zsirt választanák el a közölhessük,', vagyis hogy a kazalból, illetőleg tögyek, mint pihenés közben. annak kivágott részéből semmi el ne pazar3. Az igázott tehén tejéből ugyanannyi lódjék. Ekkor kél ember egy éles szénametsző vajat lehet köpülni, mint az ugyanazon tehéntől késsel felment a kazalra s a kazal közepén, pihenés közben nyert nagyobb mennyiségű tejből. felülről lefelé egészen a csurgóig, vagyis az 4. A tehén az igázásra használatos állatok alapkazal tetejéig egy méter széles metszetet közül a legolcsóbb erőtermelő. kivágott. 5. Legjobb erőtermelő tehén a magyar, Az igy éppen a kazal hossza, szélessége azután a szimmentháli és a nagy pinzgaui. és magaságának legközepén kivágott tisztahelyen minden oldala felé egy méter hosszú, Kovácsy Béla.
K Ö Z T E L E K , 1899. NOVEMBER HO 2 5 .
1776 vagyis egy köbméternyi darabot kijelölve, azt külön kivágtuk s az abból nyert szálasterményt egy a kazalra felhozott ponyvába összekötve, igy teljes egészében a mérlegre tettük és lemázsáltuk, előre is megjegyezvén, hogy mázsálás után a metszetből kihányt szálas terményt újból visszatettük helyére ugy, hogy ezen csonkítás miatt kazlaink mitsem szenvedtek. Az ekként lemázsált szálastermény köbmétereinek súlyai a következők voltak: I. Szálmák: Öszi rozs:
I. kazal 66 kg.
Őszi buza:
I. kazal 64 kg. II. , 65 „ III. „ 68 „
II.
IV.
„
„
70
67
,
„
van februártól visszafelé a. mérés eszközléséig, vagy októbertől előre a mérés időpontjáig. Ezen adataim és kiszámításaim közlésével a rendelkezésre álló adatokat akartam jobban megvilágítani; de nem állítom, hogy adataim általánosan alkalmazhatók : czélom csak az volt, hogy miután gazdatársaimnak gyakorlati adatokra volt szükségük, ilyenekkel nekik szolgáljak; különben pedig Hensch tanár ur szavaival zárom soraimat, hogy ilyen esetben legjobb a mérleg alkalmazása. Ghriastélyi Béla.
Átlag: 68 kg.
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY, Rovatvezető: Dr. Hutyra Ferencz. Átlag: 66 kg.
Tavaszi buza . . 62 kg. Árpa 58 „ Zab. . . . . . 5®% „ Muharszalma. . . 60 II. Szénák:
A sertésvész gyógyításáról.
A sertésvész kórtanával legutóbb nagyon sokat foglalkoztak nemcsak a szaklapok, hanem a leginkább politikával foglalkozó napilapok is, ugy, hogy a sertészvész kérdésének egész irodalma támadt. Lóhere és luezerna 88V2 kg. (együtt rakva). Ezzel együtt járt az is, hogy gyakran Mohar 75 olvassuk a lapokban az aiféle hirdetéseket: (Ebből április 14 én uj próbát is eszkö.legjobb és legbiztosabb szer a sertészvész zöltem, mikor is annak Súlya 87 kg. volt.) . ellen" vagy „nincs többé sertésvész" stb. Zabosbükköny . . 89 kg. Persze mind igen olcsó szer volna, ha jó Réti széna . . . 90 „.volna? Igen ám, csakhogy akkor tudja meg a sertéstenyésztő, hogy nem ér semmit ez vagy . Sarjú . . . . . 75 „ Ezek voltak a talált adatok október 1-én, amaz a titkos szer, mikor már drága pénzen Ha most már tovább megyünk és ismerjük a kísérletezett saját kárára. H. Nánáson mint városi állatorvos műhivatkozott naptárnak a teljesen leülepedett kazlak szálas terményeire vonatkozó köbméteren- ködöm, a hol a sertésvész nagy mérvben dühönkénti adatait, akkor könnyen fogjuk kiszámíthatni gött. Minden lehetőt megtettünk a baj elfojtáazt a sulykülönbözetet, illetőleg a kazal teri- sára, de ez nem sikerült. Egy sertéstenyésztő meghozatta azt a • méjének rovására elért súlytöbbletet, melyet a kazalülepédés különböző időszakaiban tudni csodaszert, melyet egy fővárosi gyógyszerész egy „hírneves" állatorvossal együtt készít. Részleteakarunk. A kétféle adatok közötti különbség volna sen le volt irva, minő adagban, hányszor és miként kell beadni. Adták is pontosan az előírás • tehát: szerint a sertéseknek, de bizony azok csak ugy hullottak mint azelőtt, vagy talán még jobban. A szer elemzése a következő alkotórészeket mutatta ki benne: karbolsav, fekete kénantimon, salétrom és faszén. Egy másik gyógymód az, melyet Nagy Dezső ajánlott és melyet már a minisztériumoszi rozs ban is nagy figyelemben részesítettek (állítólag) „ buza és ki is adták az állatorvosi akadémia tanártavaszi buza 1-ér 62 testületének kísérletezés czéljából." 58 78 20 Nagyon sok helyen próbálták meg ezt zab „ 1 én: SSVs 781y2 20 a nagyon költséges gyógymódot és ismét állíherések „ 1-én: 88V2 90 lVa tólag nagyon jó eredményt értek el vele. zabosbükköny „ 1-én: 89 90 1 Ezen a vidéken azonban hiába használréti széna „ 1-én: 90 100 10 ják a biztos gyógyszereket, azok a mi sertéHa most a teljes leülepedés időszakát seinken nem fognak, tőlük ezek nem gyógyulnak. Oly. helyen is, hol a gyógyszerész szemétalán február l-re veszszük, vagyis azon időpontra, midőn a kazal ugy a külső befolyások lyesen volt jelen és ahol a sertésvészről és (mint eső, hónyomás, szél) folytán, mint saját annak gyógyításáról igen szép előadást tartott súlyának" befolyása után elérte azt a fokot, és saját maga tanította meg az uradalom mely után már abszolúte nem emelkedik (ez tisztjeit és állatorvosát a kezelésre, csak ugy időpontot azonban pontosan meghatározni nem hullott a sertés, mint azelőtt. Daczára annak, lehet, amint az idézett naptárban sincs feltün- hogy elárasztják a feltalálót sürgönyökkel, előadás alatt is jött, tetve), vagyis az ülepedés tart októbertől- mint például eme januárig, azaz négy hónapig, akkor a suly- melyben értesitik, hogy „Nagy Dezső gyógymódja kitűnően bevált" stb., bizony tapasztala- különbözetek szerint esik egy hóra: őszi rozsnál . . . . . 27 kg.-ból 6 75 kg. taim alapján állithatom, hogy nem ér az semmit, másrészt azonban a gazdának sok fá„ búzánál 29 „ 7'25 „ radságába és pénzébe kerül. tavaszi búzánál . . . . 23 „ 5 75 „ A szerrel ugyanis magam is kísérletezárpánál 20 „ 5'00 .. tem városunkban. Kísérleti anyagom volt összezabnál 20 „ 5"00 '„ sen 16 drb sertés különböző udvarokban. heréseknél . . . . . H/a „ 0'37 „ A gyógyszer maga a következő : zabos bükkönynél . . . 1 „ 0 25 „ MalaczoTcnak : 1% gr. saliezilsavas nátréti s z é n á n á l . . . . . 10 „ 2'50 rium, 10—15 gr. riczinusolaj, 2 gr. lisol vagy A mi annyit jelentene, hogy tehát aszerint, kreolin és azonkívül 2 % os karból injekczió. a mint a kazal köbméterének kiszámítását Koczáknák : 3 gr. saliezilsavas nátrium, október, november, deczember, vagy január 30 gr. riczinusolaj, 5 gr. kreolin vagy lisol és hónapokban eszközöljük, a jelzett naptárban a 2%-os karból injektió. kitüntetett sulyokból annyi '675, 7 25, stb. Külsőleg ugy a malaczok, m i n t a kokgr. súlyt vonjunk le, vagy az általam kitün- czák kámforból, borszeszből és ammóniából tetett sulyokhoz annyi 6 75, 7 25, stb. kgr. álló folyadékkal bedörzsölést kapnak a mell-, s.ulyt adjunk hozzá, a mennyi hónapkülömbség kason.
9 5 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. Ivóvízül 2 % - o s sósavas vizet kapna állandóan. Az egészséges sertések is igy kezeltetnek, azonban hetenkint csak egyszer, mig a betegek háromszor részesülnek hetenkint eme kezelésben. A kísérletek alapján arról győződtem meg, hogy a mig régebben, midőn a járvány vehemensen lépett föl, az elhullási arány 7 5 % volt, most pedig, legalább nálunk, enyhébb lefolyású és az arány 40—45% közt váltakozik, a gyógykezelés folyamán az elhullás 85—90%-ot tett ki. Legutoljára felemlítem még a Fuchs-féle gyógymódot, mely abban áll, hogy sertésvészben elhullott sertések húsát etetik meg a betegekkel azért, hogy meggyógyuljanak, az egészségesekkel pedig azért, hogy meg ne Az ilyen eljárás az állategészségrendészeti szabályokba ütközik és annak semmiféle raczionális alapja nincsen, sőt ellenkezőleg nagyon alkalmas arra, hogy a betegséget a vidéken terjeszsze. Betég sertések egyébiránt semmitsem esznek s igy aligha fogják társaik húsát fogyasztani a meggyógyulás reményében. Működésem területén különben három gazdaságban kisérlették meg az uj „gyógymódot"-; de a sertések csak ugy hullottak tovább is, mint annak előtte. Unterberger Ignáez.
Heremagaukcziók. Ez év nyarán esett először szó a hertemagaukczióról. Uj. kezdeményezés, melyre másutt még nem gondoltak, bizonyosan azért, mert nem érezték szükségét, amelyre azonban nálunk a heremagtermelés, de főleg az értékesítés terén fennálló sajátos viszonyok miatt kétségkívül szükség van. Az okokat, amelyek ennek az intézménynek létesítését kívánatossá teszik, e helyütt annak idején részletesen ki is fejtettük, ezek újbóli felsorolásától ez alkalommal tehát eltekinthetünk. Hogy a heremagaukcziók. ügyével ismét foglalkozunk, arra impulzust a „Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarádnak ez ügyben elfoglalt megokolatlan ellenséges állásfoglalása ád. Hozzá vagyunk már szokva, hogy ez a testület a gazdák minden kezdeményezését rosszindulatulag gáncsolja és azoknak eleve rosszhiszemű czélzatosságot tulajdonit, nem volt tehát meglepő, hogy a heremagaukcziók ügyét is ugyané szempontból ítélte meg. Nem lehet az elől kitérnünk, hogy a kamarának ez ügyben kifejtett véleményével ne foglalkozzunk, nem pedig azért, mert tendencziózus volta kézenfekvő és alkalmas arra, hogy megtéveszsze azokat a faktorokat, akik a heremagaukcziók sorsa felett dönteni vannak hivatva. Amikor az „Országos Magyar Gazdasági Egyeselet" a „Magyar Mezőgazdák Szövetk zeté"-vel egyetértőleg a heremagaukcziók sze vezését elhatározta, ezek érdekében a kere kedelemügyi minisztert fejkérte, hogy az cziók rendezésére az engedélyt és kizárólago sági jogot a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezeté nek megadni szíveskedjék, hogy továbbá aukcziókra felküldendő termények elhelyezésé megfelelő ingyen raktárhelyiségeket bocsásso rendelkezésre, végül pedig, hogy szállitá kedvezményeket engedélyezzen az aukcziókr felküldendő árukra olyképpen, a mint hason kedvezményeket biztosított más ilynemű intézmények részére. A miniszter a szóbenforgó kérdésben véleményadásra hivta fel a „Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaráit, a mely ez ügyben szakértekezletet hivott össze s tárgyalásainak eredményeképpen a heremagakcziók rendezésére kért engedélyt és kedvezmények megtagadását javasolta a miniszternek.
95. SZÁM. y)-IK ÉVFOLYAMAnnak idején a kamara ezen állásfoglalásával a szakértekezletről a lapokban megjelent rövid tudósítás alapján már foglalkoztunk ugyan, de nem ismervén a kamara kifejtett indokait, a közleményre csak általánosságban reflektálhattunk. Most azonban előttünk fekszik a kamarának az a fölterjesztése, melyet ez ügyben a kereskedelemügyi miniszterhez intézett s alkalmunk van mérlegelni azokat az indokokat, melyek alapján a heremagakeziók engedélyezése ellen mereven állást foglalt. Beigazolva látjuk ebből elsősorban azt az állításunkat, hogy a „Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara" a gazdák minden kezdeményezésében ab ovó rosszhiszeműséget és a tisztességes kereskedelem megkárosítására irányuló tendencziát tételez fel. Ezt bizonyítja a kamara azon kijelentése, hogy az OMGE. kérelme csak ujabb nyilvánulása a mezőgazda körökben több év óta tapasztalt ama helytelen irányú törekvésnek, hogy a szabad verseny alapján működő közvetítői kereskedés egészen mellőztessék s a termelő s a fogyasztó közötti érintkezés közvetítése az egyes czikkekre nézve egy-egy monopoliummal fölruházandó vállalkozóra bizassék. E mellett a kamara véleménye szerint az „aukezió8 csak jelszó e különös törekvésnek leplezésére. Ez a vád egyszerűen minden alapot nélkülöz, mert eléggé érthetően kifejtettük e helyütt is, de különösén a kereskedelemügyi miniszterhez intézett memorandumban, hogy a kezdeményező testületeket a heremagaukcziók szervezésénél nem az a ezél vezérelte, hogy a tisztességes kereskedelem tönkretétessék, hanem az, hogy a heremagkereskedelemben igen nagy szerepet játszó s teljesen felesleges közbeeső közvetítők, .vagyis az ügynökök kiküszöböltessenek, s hogy e mellett a heremagkereskedelem is — melynek sok a kinövése — egészségesebb alapokra fektettessék. Söt egész határozott utalás történt arra, hogy a létesítendő aukczióknak egyik czélja az is, hogy elősegittessék s lehetővé tétessék a kereskedelemnek is az eddigi költséges és fáradságos utánjárás mellőzésével a megfelelő áru beszerzése. Azt hiszszük mindebbe azt a czélzatot belemagyarázni, melyet a kamara nekünk imputál, csak rosszakaratulag lehet. A „Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara" azt a javaslatát, hogy a heremagaukcziók szervezésére a miniszter az engedélyt ne adja meg, arra alapítja, hogy ilynemű intézményekre kizárólagossági jog törvényes alap hiánya miatt nem is engedélyezhető s általában a rendes kereskedelmi forgalom tárgyaira aukcziókat engedélyezni és kizárólagos jogot adni nem is lehetséges. A kamarának e tételből kiinduló hosszadalmas s mesterkélt indokolása sem helytálló, mert kizárólagossági jog aukcziók engedélyezésére már nem egy esetben adatott s erre preczedens esetek kellő számban vannak, hogy többet ne is említsünk, ugyané kedvezmény adatott meg az egyesületünk, által kezdeményezett gyapjuaukcziókra is. Önmagától elesik tehát az a kifogás, hogy nincs jogalap a kérelmezett heremagaukcziók engedélyezésére. A legérdekesebb azonban a kamarának az az argumentácziója, amelylyel bizonyítani igyekszik, hogy az aukcziók még az esetben sem volnának engedélyezhetők, ha erre törvényes jogalap volna, mert a kereskedelmi érdekek föltétlenül a szabadverseny elveinek teljes érvényesülését kívánják meg, ezek óvják meg ugy a termelőnek, mint a fogyasztónak érdekeit a legjobban s a kereskedelem bármily irányban való monopolizálása eddig is mindenütt károsnak bizonyult. Ez az érv tökéletesen helyes, ezt valljuk magunk is következetesen, de ez az érv nem alkalmazható az aukcziók intézményére. Mert az aukcziók éppen nem megbénitói a kereskedelem szabadságának, hacsak abbban a tekintetben nem, hogy a limit az árak túlságos leszorítását le-
KÖZTELEK, 1899 SZEPTEMBER HÓ" 25. hetetlenné teszi. Ez ellen azonban a reális kereskedelemnek aligha lehet ellenvetése. De lehet és van is panasza ugy a kereskedők, mint a termelőknek a ringek és kartelek ellen, melyek a kereskedelem szabadságát tényleg meggátolják, de a melyek ellen a budapesti kereskedelmi és iparkamara nemcsak nem emeli fel tiltakozó szavát, de ha az ott uralkodó klikkek érdeke ugy kívánja, nem átal a kereskedelem e kinövései mellett állást foglalni s ezek létrejöttét elősegíteni, a mint ezt legutóbb a petróleum-kartel alkalmával tapasztaltuk. Ugylátszik a kamara olyan, ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes politikát üz s egyes közgazdasági axiómákat a czélszerüség szempontja szerint szokott alkalmazni. Bizonyítani igyekszik a kamara, hogy a heremagaukcziók létesülése esetén egész heremagtermésünk a tervezett egy-két aukczióra halmoztatnék össze s azokon volna szükségképp eladandó, mely körülmény okvetlenül árapadást idézne elő a nagyobb kínálat miatt s e mellett a kétségkívül csekély számban megjelenő külföldi vevők a konczentrált kínálatot az áraknak közös megegyezéssel leendő mesterséges leszorítására használnak fel. Megnyugtathatjuk a kamarát, hogy ez az aggodalma alaptalan s hogy pl. a gyapjuaukcziók eredményei mást bizonyitanak; bizonyítják azt, hogy az aukcziók árcsökkentő tendencziák érvényesítésére nem alkalmasak, sőt ellenkezőleg a természetes árképződés feltétlen tényezői. Különben is a heremagaukcziók üzletszabályzatában arra nézve is foglaltatik intézkedés, hogy a termelő a beküldött áru értékének 80°/o-ig előleget kap az aukcziókat rendező vállalattól, nincs tehát abban a kényszerhelyzetben, hogy áruját esetleg értéken alul legyen kénytelen oda adni ; ezenfelül pedig az áru értéke szakbecsüsök által limitáltatván, becsáron alul az áru el sem adható, ki van tehát zárva az az eshetőség, melyet a kamara bizonyítani törekszik. Azt reméltük, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara komoly érvekkel fogja indokolni azt a javaslatát, hogy a miniszter a kért engedélyt az aukcziók szervezésére ne engedélyezze. E feltevésünkben csalódtunk, mert komoly argumentumok helyett vádakat intéz a gazdák ellen. Vádolja a gazdatársadalmat, hogy a heremagüzlet monopolizálására törekszik olyformán, hogy a kereskedők egyik osztályának tönkretételével az egész heremagkereskedelmet átjátszani segit egy nyerészkedésre alapított vállalatnak, (a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének) amely a kereskedők eddigi nyereségét egymaga fogja élvezni, anélkül, hogy abból a termelőket részesítené. Mindezek az állitások valóban alig mondhatók egyebeknek dajkameséknél, melyekkel a kereskedelmi kormányt bizonyára nem lehet félrevezetni. A heremagkereskedelem terén naprólnapra tapasztalható visszaélések, az a körülmény, hogy a termelő az árak alakulásáról soha kellő tájékozást nem szerezhet s igy teljesen ki van szolgáltatva —különösen a kisebb termelő — a közvetítő kereskedelemnek, továbbá az, hogy vétel esetén ritka kivételektől eltekintve semmi biztosíték sincs arra, hogy a vásárolt termény a kikötött minőségű s származásu-e, főleg pedig a kedvezőtlen értékesítési viszonyok, szükségessé és megokolttá teszik, hogy e téren a jelenlegi helyzet előnyösen megváltoztassák. Erre az egyedüli s teljesen megfelelő expediens a heremagaukcziók szervezése, a melyektől a tisztességes kereskedelemnek nincs oka érdekeit félteni. Amikor a gyapjuaukcziók életbeléptetése érdekében folytak az előkészületek, ugyanazt a magatartást tanúsították a gyapjuüzletben érdekelt körök, mint amelyet most van alkalmunk tapasztalni; de a mint a gyapjuaukcziók intézménye nem károsította meg az érdekelt kereskedelmet, azonképpen nem fog-
1769 ják megkárosítani a heremagaukcziók sem a kereskedők azon osztályát, melynek tönkretételét félti a kamara ettől az intézménytől. Megvagyunk győződve, hogy kereskedelemügyi miniszter a gazdaközönségnek a lóheremagaukcziókl'életbeléptetésére irányuló óhajtását teljesíteni s mindazon kedvezményeket meg fogja adni, a melyek azok szervezése érdekében kérettek, daczára a budapesti kereskedelemi és iparkamara indokolatlan ellenzésének. J. P.
VEGYESEK, Mai számunk tartalma* Oldal. Az OMGE. közleményei. 1723 Az országos Törzskönyvelő Bizottság ülése. 1764 Posványos utakon. B. B.— 1764 Heremagaukcziók. J. P. 1768 Állattenyésztés. Az igázás befolyása a tehenek tejelőképességére és a tej minőségére. 1766 Üzemtan. A szálastakarmányok súlya. — 1767 Állategészségügy. A sertésvész gyógyításáról 1768 Vtsgyesefu ... 1769 KereakeMem. tőzsde. . 1717—1772 Szerkesztői üzenetek. 1772 A kőbányai zárlat. A kőbányai sertészárlat ügye a Papp Elek interpellácziójával a képviselőház elé került, ki kérdést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy állatkivitelünk elé jogtalanul emelt korlátok ellen szándékozik-e rendszabályokat életbe léptetni? Darányi miniszter arra nézve, hogy az elzárás teljes jogszerűséggel történt-e, még nem válaszolhatott, mert az osztrák kormánytól a bonczjegyzökönyvet még meg nem kapta. Azonban az osztrák belügyminisztert felkérte, hogy Kőbányát tekintesse meg a saját közegeivel. Miután Kőbányán 33,000 , darab sertés között egyetlen beteg sincsen, az osztrák részről megejtendő vizsgálat csakis a zárlat feloldásával végződhetik. Hangoztatta továbbá Darányi, hogy az állatforgalmi megállapodásokat a kiegyezés integris részének tekinti és ezek betartatása tekintetében teljes szilárdságot fog tanúsítani. Ez a kijelentés nagyban megnyugtathatja állattenyésztő gazdáinkat, mert ha a kormány az állatforgalmi megállapodásokat a kiegyezés kiegészitö részének tekinti, akkor az osztrákok vexatórius eljárása egyenesen a viszonosságot sérti meg, a melylyel szemben kormányunk a legerélyesebb retorzióval élhet. A jelen zárlat elrendelésénél a megállapodások betartását csak az esetben fogjuk konstatálhatni, ha az elzárás jogszerűsége bebizonyul s ha továbbá az osztrák belügyminiszter haladéktalanul megtekinti Kőbányát s ez alapon a zárlatot feloldja. A földmivelésügyi miniszter nyilatkozata után ennek máris meg kellett volna történnie s hogy mégsem történt meg, ez megint csak zaklatásszámba megy, amely zaklatások kellő időben s kellő módon való visszaszorítása miatt a magyar kormány a legnagyobb éberségre és a legkíméletlenebb erélyre vari Utalva.
1770 A „Gazdák Biztosító Szövetkezete" bojkottálva. A biztosító részvénytársaságok kartelbe lépett millióinak nem sikerült eddig oly befolyást gyakorolni a magyar sajtóra, kivéve annak számot nem tevő prozelitáit, hogy a gazdatársadalom ezen nagyszabású kezdeményezésével szemben ellenséges hangulatot igyekezzék ébreszteni a nagyközönségben. Ami óta azonban a Gazdák Biztosító Szövetkezetének a megalakulása bizonyossá vált s igy dugába dőlt a kartelnek minden törekvése a mozgalom sikertelenné tételére vonatkozólag, oly módon igyekszik a nagyközönség érdeklődését csökkenteni, hogy gyengéd nyomást gyakorolván a sajtóra, annak valósággal megtiltotta a különböző czimen járó szubvencziók megvonásával járó fenyegetéssel, hogy a Gazdák Biztosító Szövetkezetere vonatkozó híreket lapjukban közöljék. Nem akarunk e híreszteléseknek hitelt adni, noha a napisajtó egyes organumai a szövetkezetről szóló hírekkel szemben meglehetős tartózkodóan viselkednek, mert azt hiszszük, hogy a magyar sajtó elég független arra, hogy a biztosító részvénytársaságok immorális akcziója előtt meg ne hajoljon.
KözmEK, 1899; NOVEMBER H0 25. Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az UjlaM Uradabm Üzleti berendezése a „Közteleit" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel : 55 Icrajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.
Gyors- és teheráruk házhoz szállítása. A magyar kir. államvasutak a vasúti üzletszabályzat 68, §-a alapján már évekkel ezelőtt rendszoresitette azon intézményt, hogy a budapestjózsefvárosi, budapest-nyugotí és budapestdunaparti teherpályaudvarokra érkező gyors- és teherárukat a czimzetteknek saját szerződött fuvarosával házhoz, illetve a feladandó árukat a lakásból a vasúthoz szállíttatja, ha a czimzett a Duna balpartján a IV—IX. kerületben vagy a tisztviselőtelepen lakik.
Agrárgyülés Pozsonyban. A vidéki gazdasági egyesületek mind élénkebb tevékenységet Ugyancsak ezen szerződött fuvarosával fejtenek ki az ismeretterjesztő gazdagyülések vámoltatja el a Budapesten átmenő és azon rendezése terén. Ezen gyűlések nagyban hozzá- Budapestre helyben rendelt vámárukat is, melyeknek elvámolása a vasútra bízatott; egyúttal járulnak ahhoz, hogy a gazdaközöns-ég körében az összetartozandóság érzete s általában a külföldről érkező — házhoz szállított — szála mezőgazdaság ügyei iránti érdeklődést fel- lítmányok után kiállítandó árnyilatkozatokat is keltsék és ébrentartsák. A Pozsony vármegyei ezen megbízottja által állíttatja ki. gazdasági egyesület deczember hó 3-án rendez Utánvétellel terhelt, Budapesten a Duna iobbpartján lakó felek részére szóló, továbbá Pozsonyban egy ily nagyobbszabásu agrárgyüterjedelmes, tűzveszélyes és oly áruk, melyekIést, amely iránt nemcsak a közelben, de a iek összsúlya az egy tonnát meghaladja, csakis messze vidéken is nagy az érdeklődés s amint értésülünk, nemcsak a központi vezérlő egyéni- a vállalkozóval kötendő előzetes egyesség alapségek rándulnak fel Pozsonyba, de még a Fel- ián szállíttatnak házhoz. Jogában áll azonban mindenkinek, hogy vidék és az Alföld gazdasági egyesületei is vállalkozó által való házhoz szállítást igénybe kiküldötteik utján képviseltetik magukat az igen érdekesnek ígérkező agrárgyülésen. Előadások ne vegye, mit az illető állomásokkal egyszerű tartására vállalkoztak eddig: gróf Zselénski Írásbeli megkereséssel közölhet. A házhoz vagy háztól való elszállítási Róbert, az OMGE. alelnöke, az adóreformról, gróf Széchenyi Imre a Gazdák Biztosító Szö- dijak a következők: vetkezetéről, Bubinele Gyula, az OMGE. ügya) gyorsárukért-. vezető titkárja a szeszfinomitó és szeszérté- 10 kg. súlyig . . . 15 kr kesitő szövetkezet alakításáról, Bernát István 10 kg.—25 kg.-ig 20 „ a Magyar Gazdaszövetség ügyvezetője a fogyasz- 25 kg.-on felül 50 kg.-ig . . . : . . 25 . tási és értékesítési szövetkezetekről, dr. Wolff 50 kg.-on felül minden megkezdett 50 kg. 20 „ Gergely a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara b) teher áruleért : titkára a pozsonyi kiviteli hizómarhavásárról. 20 kr Az agrárgvülésen a földmivelésügyi miniszter 50 kg. súlyig: képviseletében báró Maleomes Jeromos, min. 50 kg.-on felül minden megkezdett 50 kg. 15 „ tanácsos jelenik meg. Képviseltetésre a kereskeA statisztikai árnyilatkozatok kiállításáért delemügyi és azigazságügyi minisztert is felkérték. a vállalkozó nyilatkozatonként 5 krajczárt számithat. Az áruk házhoz szállítása esetén, ha az Országos Központi áru fogyasztási vagy vámilletéknek alávetve nincs, s ha a czimzett a fuvarlevélben kijelölt helyen feltalálható, s az árut ott át is veszi, csak a fuvarlevélen felszámított összeg szedeBudapest, VII., Erzsébetkörut 58. tik be. Ez a közhasznú intézet nem a biztosító Ha az ára vámilletéknek vagy fogyasztási társulatokat, hanem a biztosító közönség érde- adónak van alávetve, még a czimzettnek kézbekeit szolgálja. Szakszerű és megbízható fel- sítendő vámnyugta, illetve adóbárcza szerint világosítást díjtalanul ad mindenkinek az fizetett vámilleték, fogyasztási adó és vámközegyes társulatokról, a különböző biztosítási vetitési illetékek is megfizetendők. módozatokról, kötvényfeltételekrő. Ezáltal a A szállítmányozó az árut a lakás vagy biztosító közönség azon előnyös helyzetbe jut, üzlethelyiség azon részébe tartozik állítani, mely hogy biztosítását nem egy társulat egyoldalú e czélra neki kijelöltetett. informácziója alapján köti meg, hanem összeHa czimzett az áru befuvarozása idején hasonlítva a legjobb társulatok feltételeit, ki- lakásán nincs ; a másodszor, esetleg: többször is választhatja a czéljának megfelelő legjutányo- megkisérlett kézbesítésért külön illeték nem sabb biztosítást. A biztosításokat a legmeg- számítható fel. bízhatóbb társulatok részére az Ügyvivőség Ha azonban czimzett a fuvarlevélben kidíjtalanul eszközli. Mindenkinek az érdeke azt jelölt helyen nem találtatnék s tartózkodási helyét kívánja, hogy forduljon az Orsz. Közp. Bizto- csak a bejelentési hivatal utján lehet megtudni, sítási Ügyvivőséghez mielőtt uj biztosítást köt, a rendes fuvarozási dijon kívül még 10 kr. vagy a már fennállót de meg nem felelőt meg- fizetendő. változtatja. Az intézet szakemberei bármely Ha czimzett az áru átvételét megtagadja, biztosítási ügyben szívesen adnak felvilágosítást. vagy azt a városnak más, nem a fuvarlevélben Ezen intézmény van hivatva a biztosítási megjelölt helyére küldi, a visszavitel, újra való ügynökök visszaéléseinek végét vetni. Az elhozatal, vagy más helyre való szállításért a 0. K. B. Ü. máris Magyarország és Ausztria dijszabásszerü illeték díjból felszámitható. több előkelő férfiát és családjait számlálja Esetleges panaszok a budapest-jobbparti ügyfelei közé. üzletvezetőséghez juttat andók.
Biztosítási Ügyvivőség
9 5 . SZAM. 21-ik ÉVFOLYAM.
Szuperfoszfát chilisalétrom kénsavas'káli kénsavas-ámmon és egyéb mütrágyaféléket, továbbá
Prézgálicz 98-99%
jegeczckben és Ő r ö l v e valamint egyéb
permetező
anyagokat
legjutányosabban ajánl a
„ H U N G Á R I A műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság B u d a p e s t e n , V á c / i körút 2 1 . f 1898.
/
6vi forgalom: 26,239mm. %
Felhívjuk a t. c z . g a z d a k ö z ö n s é g figyelmét
te/
tetemes díjkedvezményben, valamint ingyen raktáBejelentéseket elfogad és mindennemű felviligositással szolgál: H E L L E R M . s
T Á R S A ,
BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 13. <
Most jelent
meg
Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán az O. M. G. E. titkárjai szerkesztésében
Közietek Zsebnaptár 1900-ra.
A „Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodik ÉTfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bír. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt ~^==lforijatSOkrajczár.=— Megrendelhető
a „Köztelek" kiadóhivatalában, B u d a p e s t ,
IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek).
95.
SZÁM. 9-IK fiVFOLYAM.
KÖZTELEK,
Í899
NOVEMBER HO 25.
KERESKEDELEM,TŐZSDE
Trieszti jegyzés —.-—10-50 frt kiviteli szeszé, t 90% hektoliterje. A kivitel a hét elején szünetelt. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Budapesti gafosnatdswMt.. Bu lapes i carlatárak « hiten Ihnonutoit «seaf 56 50 frt, élesztőszeaz 56 56-50 frt, cyare{.bhittmann és Viahl budapesti terménybizomAnyl 56ssesz adózva 5565-50 frt, nyersszesz adóisíliw ctúg jelentése.) (exkontingens) — •— frt, denaturált eieaz 17 75 — 18-25 frt. Kontingens nyersszosi — , Sapi jfll«atá8 a gabonaüzletröl Az árak 10.000 literfokonként hordó nslkül bérmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizenovember 2é tésranltettértendők. Ma Amerika fél dtnyi eséssel érkezik; minek oka a „Cincinatb Price Current" tegnapi következő Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) tartalmú jelentése. „Az elmúlt héten uralkodó enyhe és tiszta idő a téli buza fejlődésére igen kedvezőleg Vörös lóhere. Az eddigi szilárd hangulat e lefolyt hatott, Ohió völgy kivételével, hol a hesszeni légy tö- héten is teljesen fentartotta magát. Tiszavidéki és ermeges fellépése kártékony hatású volt. A tengeri mordélyi termelők a jó árak által indíttatva érzék magokat zsolása s beraktározása ezidőszerint jobban előhaladt, árujokat piaczra bocsátani s ezáltal nagyobb s minőség minta mult évben-A hozatalok-tengeriben mérsékeltek, dolgában szép tételek kerültek felszínre, melyek könnyen búzában csekélyek. találtak vevőre. Ezen eladások és az Amerikából időnkint jelzett árhanyatlás a belföldi áru jegyzésére Nálunk az üzlet teljesen pang, befolyt, nem ugyan nagymértékben, de egy lis lankaBuza mérsékelten volt kinálva, a malmok egész- dás mégis volt észlelhető. ben néhány ezer mm.-t vásároltak változatlan árak Luczerna. Provencei mag iránt kellemes hangumellett. Az irányzat lanyha. lat nyilvánul, mig ellenben észak-francziaországira nem Eladatott: igen vetnek ügyet. Magyar áruból áruengedmények révén meglehetős nagymennyiségek kerültek forgalomra. Réti hee (fehér here) kisebb menyiségben lőn Tiszavidéki: . 500 mni. 81 kg frt 8 SS 3 hóra . ajánlva, minősége középen aluli. Baltaczim, jobb minőségű könnyen kelt el. Jegyzések nyersáruért Budapesten 100 kilónként értve : Vörös lóhere, 65-73 fi-t. Luczerna, . 36—44 . Baltaczim . 11-0—12 0 ,
Pestmegyevidéki: 100
2300 , 7 Déli 12 órakor jegyez : Búza áprilisra 19( „ októberre Rozs áprilsra Káp -repcze aug.-ra —. .— Rozs gyér forgalom mellett változatlan. Minőség szerint 6 frtól 6 15-ig prima áru 6-25-ig ér el Budapest távolságában. Árpa üzlettelen. Takarmányára 5.50- 5.90-ig kél ei helyben. Tengeri valamivel olcsóbb. Ó-tengeri kisebb mennyi E égben egész 5.60-ig kél el. üj tengeri iránt az érdeklődés gyenge. Budapest távolssgában 4.25— 4.35-ig, tiszavidéki állomásokra 4.10-ig kél el.
A központi vásaresaraok arnjegysese nagyim* (en grog) eladott éleltüiezikkek árairól. Ksgyar gazdák vásaresarnob ellát'- KxiSvetkec* téo-fc jHleatése, 1899. nov. M 22 érő1. A felhozatalok minőség és mennyiség tekintetében megfelelnek a keresletnek. Az üzlet meglehetős élénk volt. Az árak változatlanok. A husüzlet kielégítő, válto?atlan árak mellett. Vadban a felhozatalok simán elhelyezhetők. Egy nagyobb tétel nyul drbjáért 1-00—l-l 10 frtot értünk el. A fáczán párját 2'80 - 3'00 frt adtak. Élőbaromfiból a hízott libának nem jó a keletje. Eladtunk egy nagyobb tételt 4-50—5-00 frtért páronként. Magló libáéit 2-40—2-60 frt, lyukért 0-95-1-20 frtot értünk el páronként. Theavaj jól keresett, ára 1—1-20 frtkgként. Turó is nagy kelendőségnek örvend, áraink 10—14 kr kgként. A tojásüzlet ismét szilárd. Az árak javultak. Jegyzéseink : prima alföldi tojásért 42—43-50 eredeti ládánként. Zöldségnél káposzta iránt az érdeklődés még mindig nagy, 100 drbért waggonáruért, 2'69—3'OOfrtos árakat értünk el. Burgonyaüzlet élénkebb, rozsaburgonyáért 1-75— 1'90 frt értünk el waggontételeknél. A gyümölcspiacz sok kívánni valót hagy hátra. Másodrendű alma csak árengedmény mellett helyezhető el. Finom fajalma iiánt is szünntel az érdeklődés. Prima almát 14-18 frttal értékesítettük. II—III. rendű almáért pedig 6—7 frtot értünk el nagyobb tételeknél.
(A ssékoaíővárogi vtatMSwaas-i«&i.ffttós*t; jeseatésse. Budapest, 1899. november 23 ró Has. Marhaims hátulja I, osíi. l o frt 54—56, II. oszt. 52—54, III. oszt 48—52, eleje 1. oszt. 47—48, II. oszt. 45—47, Dl. osst. 42—45, borjúhús hátulja I. oszt. 60-70, II. oszt. 50-60, eleje i. osst 50 60,. V, oszt 50—56, birkahús hátulja !. oszt. 40-44 tí. ogz 38—40, eleje I. oszt. 34 38 0. oszt. 32 -34 bárány 0-—, hátulja •-—•—, sertéshús magyw eleje 1 db 0. szalonnával elsőrendű 1 q 40 46 vidéki 36 - i 0 sssa, ionná nélkül elsőrendű 44- 48 vidéki 30 -44. sertésA szeszüzletben e héten az üzletmenet élénk volt és , sertéshús szerb sztUccaával — jó: kereslet folytán a szeszárak változatlanul szilár- hm pörkölt —-0 , szalonna nélkül , sertéshús íastöM magysí dan a multheti zárlatjegyzés szerint záródtak. , idegen (vidéki) -, sonks uyors 1 ki Elkelt finomitott szesz nagyban adózva 56-— frt, adózatlanul szabadraktárra szállítva 21.25—21.50 frton, 48—60, füstöli belf. esoattal 0 60-0-75, esőst nélkül 0 70 -0-85, sóska füstölt kölf. csont nélkül —• •—, élesztőszesz 56 frton adózva és 21-25 frton adózatlanul szalonna sózott í q 45-0—46 0 fűstölt 50 ; f azonnali, valamint későbbi szállításra. tor hordóval 51 0— 52 0, hordó nélkül 49-0- 50-0, koíbísz vál- nyers l kg, , fistölt 64—76, szalámi belföldi I'O — 175, külföldi — m a l a e z szopós élő l db 00— Vidéki szeszgyárak részéről e héten gyér kínálat ílSítitoit 0 90—1.— Banumfl. a) Eli. Tyúk 1 t4st fri 1— -1-10, volt és csak néhány tételfinomitottszesz kelt el 20-50 jsttke 0 50 -0-70, kappan feizott 1'30 - 1 60 sovány 1 10, irton szabadraktárra szállítva. 12). rueza hízott 2 20-2 60 sovány 1-20—1-50, ma Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers-wsctt 4-50 -6-—, sovány 2-40-260, paiyt h V— szesz e héten 17-50—18.— frton volt kinálva, de ná- 3 50, sovány 2 20-2-60. 6} Tisztított. Tyúk 1 d8> frs gyobb üzlet nem létesült. 0-70-0-80, 1 kg. , csirke 1 db 0 50—0-60, S kg. — — , kappan hízott 1 db 0" 0-—, 1 kg. —* *—, része hízott 1 db 0 80-1-10, 1 kg. 48 - 54. félkövér 1 dl 00-—, Ind hízott 1 db 1-80—2'60, ! kg. 40-0-50, félköv. 1 db 00-—, l kg. , pulyka hizv.f Határidők kevés üzlet mellett változatlanok.
ladssir 1 kg. 0-8—1-—, idei liba 1
1765 SíaL Slő. Harcsa 1 kg. frt 0-60—0-80, csuka 0-— -0—. oonty (dunai) 0-60-0 80, süllő —• •—, kewega 1—12, máma 40 — 60—, ezompó 0-40—0-60. •snjjolna 00 —, apró kevert 0-20—0-25. laxac: 3'sartráng 0'0'—, faj ésfcejtss-mé&cfe.Tej ! itt. frt 0-08—0-C8, eíőlözött 0-06-0-06, tejszín 00-—, tejföl 0-25—0'28, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-90—115 I. rendű 0-70—0-85, II. r. 70- 0 81—, olvasztott 0-50—60, Margarinl, rendű — 0-—, II. rendű 00-—, tehéntúró 0-10-0-14, juh, eamenturó 60—62 liptói 0-56 - 0 63, juhsajt 0h»!i sajt l1—, groji sajt 0 30—0-70. M»*t és keiityéraeiaa. Fehér kenyér 1 kg. frt lí 0 -13 0 barna kenyér 10 0-11-0, rozskanyér 11 0 - 1 1 0 Búzaliszt 00 sz. 1 q —. 0 —•—, 1 —•—,. % __ s 4 g , ífSwSyssak. Lancse magyar 1 qtrt 8-12, stokarsti 18—28, borsó héjas magyar 10-0—12-—, koptatott -syar 18—15, külföldi 10—17. bab fehé? apró 6 - 9 nagy 6.0—8-0, szines 9-0-10-0. o 8B, Friss 1. o. (1440 db. > 1 láda frt 42-0—43 — II. ,'«-.'. (1440 db.) 30 0—41'0, mesís» 35 — 36 orosz tojál 'OO db. —, tna tojás 3-30—3-40. tlttött tojás 0" 0-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0-00 1 q 2.2—2.5, Petrezselyem 100 kötés^O.—0-0, 1 q 3 50—5.00, zeller 100 db 0-80—1.50, karalábé 0-70—1.00, vöröshagyma 100 köt. 00.—, 1 q 4.——4.50, foghagyma 100 köt. — .—.—, 1 q 16.—18.—, vörösrépa 100 drb 0.70—1-20, fehérrépa ., fejeskáposzta 3 - — 6.—, kelkáposzta 100 db 1.0—1.6, vöröskáposzta 6. 8.—, fejessaláta híO— 2.—, kötött saláta 0•—, burgonya, rózsa 1 q 1.50— 2.—, sárga 2.10—2.20, külföldi —. .fekete retek 100 drb 1. 1.40, uborka nagy salátának 100 drb 0.0—0.—, savanyítani való 100 db —.—., savanyitott 1.60 —2.50, zöld papr. 00-—, tök főző 0-0, zöldbab 0 , zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. —, tengeri 100 cső —.—.—.karfiol 100 drb 6.—15.— paradicsom 1 kg. 0. .—, spárga 0. 0.—, torma 1 q 10—28. Hyiimölcs. Fajalma 1 q frt 7—14, köz. alma 6—8, vajkörte 30-40, közönséges körte 14—20, szilva magvaváló 0. 0.—, vörös—.—.—.meggy faj , közönséges , ringló , baraczk kajszin , 6szi , dinnye görög nagy 10 drb —•—0-—, kicsi , sárga faj 1 q. —.0 .0, közönséges . szőlő 1 kg. 24.0- 30.0, csemege 30 - 32, dió (faj papirhf>ju) 24—26, közönséges 20.0—24.—, mogyoró 28—32, sstenys magyar 8 9 o asz 14—20, narancs messi-ri 100 db 10—150, pu'liai —•—•—, mandarin 0-00— J-00, ezifrom 110—1 20. füge hordós 1 q 18—20, ko*on» !8'—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—75, raa 1 iit. o0-—, epsr 1 kg. 0- -0 — kr. ftsrerek «5í-Iek. Psurika és I. renda 1 q. frt 4—60, 0. ríndi 20—30, csöves , (száott) . köménymag —— , borsökm&$;» . mák 1 q. frt 2í—30, méz csurgatott 30— 40, sajtekbea 1 kg. — •—, szappan szín 20—25, -=?Si!séges —, fehérbor asztali palaczkban 1 üt. 0 —, vörös asztali palaczkbaa 0Q-—, házi aüfik* íjalüfflEkbMi —• •—, ásványvíz pafecskhm HIdeghnsvásár az Orczy-uti élelmi píaczon. 1899. november hó 24 én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozott Budapestről 76 árus 294 db sertést, 3 árus 27 db süldőt, 8500 kg. friss hust, 700 kg. füstölt hust, 9000 kg. szalonnát, 6000 kg. hájat, — kg. zsírt, — kg. kolbászt, — kg. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — kg. töpörtőt. Vidékről és pedig : Nagy-Székelyről 2 árus 21 drb sertést, Szalk-Szt.-Mártonról 2 árus 10 drb sertést, Soltról 1 árus 5 drb sertést, Duna-Vecséről 1 árus 6 drb sertést, Dunaföldvárról 1 árus 4 drb sertést, Ráczkevéről 1 árus 5 drb sertést, összesen 8 árus 51 drb sertést. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 46-56, 1 q 3800-4000, süldöhus 1 kg. 56-64, 1 q 5000—5600, füstölt sertéshús 1 kg. 50—54, 1 q 4800 - 5200, szalonna zsírnak 1 kg. 44 -48, 1 q 4200—5600, füstölt szalonna 1 kg. 50—56, 1 q 4800— 5200, háj 1 kg. 50—54, 1 q 4800—5200, disznózsír 1 kg. 56—60, 1 q , kocsonyahús 1 kg. 20—36, 1 q 18C0—2800, füstölt sonka 1 kg. 72—76, 1 q krig, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. krig. Hideghnsvásár a Garay-téri élelmi piaczon. 1899. nov. 24-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 57 árus 70 db sertést, 0 árus 30 db süldőt, 4o00 kg. friss hust, 1000 kg. füstölt hust, 700 kg. szalonnát, 400 kg. hájat. Vidékről és pedig: Czeglédről 11 árus 117 drb sertést és 17 drb süldőt, Nagy-Kőrösről 10 árus 99 darab sertést, Nagy-Székelyről 2 árus 40 drb sertést, Madocsáról 2 árus 15 drb sertést, Monorról 4 árus 6 darab sertést és 71 drb süldőt, Dunapatajról 1 árus 4 drb sertést, Tassról 1 árus 6 drb sertést, AlbertiIrsáról 1 árus 2 drb sertést, Szabad-Szállásról 1 árus 5V2 drb sertést, összesen 33 árus 294i/a darab sertést és 88 drb süldőt. Forgalom élénk. Árak a kővetkezők: Friss sertéshús 1 kg. 44—56, 1 q 3800—4100, süldőhus 1 kg. 50-60, 1 q 4400- 4700, füstölt sertéshusi kg. 68—70,
1776 1 q 6000—6200, szalonna zsírnak 1 tg. 40—46, 1 q 3800— 4200, füstölt szalonna 1 kg. 60—72, 1 q 4800—5200, háj 1 kg. 52—54, 1 q —, disznózsír 1 kg. 54—56, 1 q , kocsonyahús 1 kg. 30-36, 1 kg. , füstölt sonka 1 kg. 70—80, 1 q krig. Budapesti tafearmtaTVásár. (IX. kerület ' Meatertiíczft. 1899. nov. 24 A székesfővárosi vásárigazgatóság ídentéEfs a „Röste'.ek" részére). Felhozatott a szokott községekből 162 szekér réti széna, 83 szekér muhfir49 szekér zstipszalina, 18 szekér alomszalms. 0 szakér takar aíny szalma, 5 szekér tengerissár, 7 szikár egyéb takarmány (jabosbükk^n-, sarjú stb.) 700 ssák ssecska. á forgalom közepes. Arak q-ként a kővetkezők: réti széna 180—280, muhar 220—270, ígapss&lma 130-160, alomszalma 110—130, asyéb takarmány — lóhere , tak»rro4tiyszalms (100 kéve) tsngariszár 500—700 Inozeras ——, sarjú 210—240. szato&Bsecskfi 160—180, széna . aj , zabosbükköny 240—240 öoaze?, >Of«issám 281, B«ly 365,300 kg.
KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 25. eladatott — db frtért, nehezebb kocsiló (hintós) 8 db,''eladatott 2 db 140-180 frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti taj) 25 db, eladatott 11 db 100— 165 frtért, ponny — db, eladatott 0 db frtért; közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 80 db, eladatott 30 db 60—80 frtért, könnyebb félék (parasztló stb.) 360 db, eladatott 210 db 30—50, frtért ; alárendelt minőségű lovakból 161 db, eladatott 74 db 8—22 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 135 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 5 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db.
95. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
Decz. 9. Decz. 10. kir. tvszék Decz. iá. Maro s-ludasi kir. jbiróság Budapesti Decz. 13. kir. tvszék
atkviha- Somossy 61600® tóság Károly atkviha- Hirsch- 102166-50 tóság feld Zsigmond atkviha- Treutner 50000 tóság Ignácz' atkviha- Betegh 26893 tóság Ferencz atkvihar Krug 28089 tóság Teofil
Decz. 13. atkviha- gr. Bethlen 2579i tóság Dezső Kőbányai sertésvásár. 1899. november 24. (Első atkviha- Kiss 27000 magyar sertéshizlaiő - részvénytársaság telefon jelen-Decz. 15Í tóság Róza tése a .Köztélek" részére.) A vásár csendes volt. Heti átlag-írak : Magyar válogatott 320—380 kilogrammos Decz. 16. atkviha- Klosovszky 22500 nehéz 410—42-—, 280— 300 kg. nehéz 4242-50 tóság Ernő és társai kr, öreg 300 kg. tuli —-0 •— kr, vidéki sertés atkviha- Pongrácz 65000 könnyű — kr. Szerb 38 0—41'0 kr. Román tóság Ábrahám tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% állatvásárok. engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri ó 5-80 Decz. 22. atkviha- gr. Zichy 21500 Budapesti szurómarhavásár. November hó 23-án. —•— forint, árpa 6-30 forint Kőbányán átvéve. Helyi tóság Ferraris Lajos állomány: November 17 én maradt 33764 darab FelA székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósáki atkvihaKudits 33000 hajtás: Belföldről 811 darab, Szerbiából 1715 darab, Decz. 22. gának jelentése. tóság Emilia drb, egyéb államokból darab. Felhajtatott: 246 drb belföldi, — drb galicziai, Romániából atkviha- dr. Rosen- 26000 Összesen 2526 db. F ő ö s s z e g 36290 db. Állomány Decz. 28. drb tiroli, 66 db növendék élő borjú, 20 db élő és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fotóság berg Theofil bárány ; 135 drb belföldi, — drb galicziai, — drb gyasztásra (I—X. kerület) 2835 drb, belföldre Budapest a tkvi ha- Tukovits 21000 tiroli, — drb bécsi ölött, — drb növendék borjú, — környékéré 1109 drb, Bécsbe 482 drb, osztrák tar- Jan. 2. drb ölött bárány, — drb élő kecske, — drb ölött. tóság Márton és neje tományokba 793 drb, Ausztriába — db. Német biroA vásár hangulata lanyha volt. dalomDa — darab egyéb országokba — darab, összesen atkviha- Niklesz 26488 Árak a következők : Élő borjuk : belföldi 30—45 5234 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: szállá- Jan. 30. tóság János frtig, kivételesen 46 frtig dbonkint, —•írtig, kivé- sokban elhullott 0 darab, waggonokból kirakatott hulla telesen frtig súlyra, növendék borjú 21-^-26 frtig, — darab, borsókásnak találtatott 15 darab, összesen atkviha- Perich 149004'80 kivételesen — frtig dbonkint, — •— frtig súlyra. 15 db. Maradt állomáuy 31056 drb. A részvény-szállátóság Károly Ölött borjú: belföldi 48—52 frtig, tiroli - — — forint. sokban 8979 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranfrtig, növendék borjú frtig dbkint, zitószállásokban maradt XI/17. 5840 db. Felhajtás : Szergalicziai. ölött bárány —•—0'—„ frtig, bécsi ölött borjú frt, biából 1715 db, Romániából — drb, összesen 7555 drb. kiv. — frtig súlyra. Élő bárány 0 —0 — frtig, kivét. Elhajtás : 2602 drb, maradt állomány 4953 drb ás Szerkesztői üzenetek. pedig 4953 drb szerb és — db román. Az egészségügyi •—frtig,élő kecske —•—•— frtig páronkint. Irógazda. A „Köztelek" lapban és melléklapjaiszemlénél jan. 1-től máig 432 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. ban közölt czikkek tiszteletdíjban részesülnek, a szerBudapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1899. kesztőség belátása szerint megállapítandó kulcs szerint. évi november hó 23-án. (A budapesti közvágóhíd és A tiszteletdijak minden hó végén szoktak kiutalványozmarhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. Sovány serlésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállitó tatni; a kirovás és postai szétküldés közben 8—10 Felhajtatott: 154 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. 4 db, közép 9 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér részvénytársaság heti jelentése. 1899. november 24-én.) nap is elmulhatik. K. I?. urnák, Mosdós. Beszerzési forrás : Segesv.' ri 0 drb, tarka 57 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, Kőbányának Ausztriába irányuló kivitelét tiltó fehér — db, jármosbivaly 9 db, bonyhádi 75 db, rendelet nem gyakorolt befolyást az üzletmenetre. Á baromfitenyésztő egyesület, Oderszky Lajos Mozgó és. Kerpely N. Pozsony. hizlalni való ökör — db,üsző 0 db. kinálat, főleg könnyű sertésekben még mindig igen B. K. urnák. A szegedi kiállítási sorsjegyek már Jármos ökrökben az üzlet pang. Fejős tehenek- jelentékeny, de az árak, daczára hogy a vételkedv ben változatlan. javult, nem változtak. Élénk kereslet nyilvánult külö- október hó elején érvénytelenekké váltak. Tudakozódásai tehát későn jöttek. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos lönösen 2 éves (páronkint 150—160 kg.) sertések után ökör — , középmin. jármos ökör pár., és ilyenekért a multheti árak könnyen voltak elérhealárendelt minőségű jármos ökör — , Jármos tők sőt kivételesen 40 krért is történtek eladások. Ár- A* @srss. saasry. saa£. ®gr?es;giB®« t a l a j t a n a . bivaly é. s. mm., frtig páronkint. jegyzéseink a következők voltak : jobb minőségű jármos ökör mm.-kint é. s., Aa egysBülati tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő é* Sertésvészen átment sertések árai: bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és 80—100 kg. (páronk.) súlyban 37—39 krig. kiaáásért felelős -. Forsíer 6éza az 0. M. G. K. ig&spedig: Fehérszőrű magyar tehén — , tarka kevert 100—120 , „ 34—38 , gaíöjs — ffelelős szerkesztő: SaüaaBy Koltác m származású tehén 70—120, bonyhádi tehén 120 — 170 120—660 „ „ 34—38 „ kiv. — frtig, tinó frtig páronkint. 0. M. G. E. BBorkaatóő-titkára. - Társszerkesztő: Bmáis* Sertésvészen nem átment Brrasaa*, az 0. M. G, E. titkára. malaczok árai 100—120 kg. súlyban páronkint ___ 28—32 , Budapesti vágómarhavásár. 1899. évi november pusztán átvéve 4°/0 levonással. 23 án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek' részére.) Felhajtatott : 3555 db ^Elsőrangú hazai gyártmány} cagy vágómarha, nevezetesen: 1186 db magyar és tarka ökör, 583 db magyar és tarka tehén, 1330 db szerbiai Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken ökör, — db szerb ökör, 15 db boszniai ökör, 190 db felül.) szerbiai tehén, 159 db bika és 92 db bivaly. (Kivonat a hivatalos lapból.) Minőség szerint: 462 darab elsőrendű hizott 2642 db középminőségü és 451 db alárendelt min. tehén db elsőrendű hizott ökör, db közép- Nov. 25. atkviha- özv. Schwarcz minőségű ökör és — db alárendelt min. ökör; — db tóság Béláné 24750 elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, atkviha- Komáromi 48300 Nov. 27. — db alárendelt minőségű tehén. tóság János Vágómarhából a felhajtás 200 drbbal nagyobb atkvihaKis-czelli 38706 Kis-czelli volt, mint a mult héten s az időszakhoz képest nagy- Nov. 27. kir. jbiróság tóság takarékpénztár nak bizonyult. Jó minőség, mint rendesen, könnyen kelt, mig silányabbakat 1 frtt i 1 olcsóbban is nehéz volt Nov. 28. Kisvárdai atkviha- Ferenczy 106717 eladni. Jó bivalyokat, tarka jó bikákat és teheneket a kir. jbiróság tóság Emil külföldiek kerestek. Budapesti atkviha- Koltor 154423 Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar Nov. 28. kir. tvszék tóság László ökör jobb minőségű 30——34' —, kivételesen 36, atkviha- Nikolics hizott magyar ökör középminőségü 26" 29-—, alá- Nov. 29. Magyarország legnagyobb és egyedüli tóság Melánia kir, tvszék rendelt minőségű magyar ökör 23" 26-—, jobb minőa tkvi ha- Bárányi ségű magyar és tarka tehén 19—32-—, kivételesen tarka Nov. 30. Margittai gazdasági gépgyára, tehén —• •—, magyar tehén középmin., 19 32-—, tóság Menyhért kir. jbiróság mely a gazdálkodáshoz szükséges alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 19-— 32' , szerbiai ökör jobb minőségű 22" 28 25, kiv. Nov. 30. Pécsi 90T ö s s z e s kir. tvszék 30—, szerbiai ökör középminőségü 18—21-—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika Nov. 30. gazdasági gépeket gyártja. atkviha- Stieder 31400 21-32, kivételesen 33.—, szerbiai bivaly 16.—23—, tóság György kiv. — •— frtig métermázsánkint élősúlyban. Rendelések megtétele előtt kérjük minden a tkvi ha- Radin 25060 szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk tóság István Uj fordulni. pl Budapesti lóvásár. Budapest, 1899. nov. 23-án. atkviha- özv. Csécs 27832 (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" tóság Józsefné Részletes árjegyzékkel részére). atkviha- Wittek 554C0 1 9 és szakszerű felvilágosítással díjmentesen szol- H A vásár forgalma élénk volt. tóság Ferenczné g álunk. Felhajtatott összesen 640 db. Eladatott 328 dbatkviha- id. Weisz 30960 Jobb minőségű lovakból hátas 6 db, eladatott 1 dt. j^|ggJPszBBtkaváyók||||p|J~Morzgolik B B ^ M tóság . Mór 150 írtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) — db.
95. SZÁM. 9-IK f i V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
Í899
NOVEMBER HO 25.
1765
[Vintschgauihasas tehenek! |t e j e l é s i
k é p e s s é g
2 5 © ® — 3 0 0 ©
liter, |
melyet t ö b b oldali b i z o n y l a t o k k a l i
I P I C K Répavágók,
Darálók
I I Gözfüllesztö készülékek ' ®
legújabb, legkényelmesebb b e r e n d e z é s s e l .
U H R A T H
és
mezőgazdasági
Kerepesi-út
1. s z .
„Magyar pokróczok" a n . é. gazdakozonség Czégünk a legnagyobb uradal-
a
T Á R S A
ajánlva!
figyelmébe
nagyságu gyobb pok
gépgyárosok
* *B U D A P E S T E N , * * V. ker., Váczi-körut 60. sz.
Lfo5ktaí,etei4oS c
G ő z o s é p l ő k é s z l e t e k 10 i á e s r ő i e g . I p a r - m o z g o n y o k 100 iéerőig.
Szétküldés kétszer naponta utánvét vagy a pénz előleges beküldése mellett. Nem tetsző áru kicseréltetik, esetleg a pénz visszaadatik. 3 © forinton felüli rendeléseket bérmentve küldünk. I^e-wél- v a g y s-ü.rg'öja.yciziaaa.:
A budapesti marhavásártéri vásári-pénztár részvénytárs. : szarvasmarha, h o r j u , j u h , k e c s k e , b á r á n y és s e r t é s e k
MIT bizományi
O S W A L D n ü , |
VIII. K ü l s ő
eSaeSásáwai
foglalkozik. A bizományába küldött állatokat — kísérő nélkül lehet feladni. A tulajdonosnak az eladásnál nem szükséges jelen lenni. A feladott állatokra a feladási-vevény ellenében megfelelő előleget nyújt hatóságilag megállapított kamatláb mellett. Vasúti küldemények czimzendök: Vásárpénztár, Budapest, Ferenczváros. 8643 Levél-, sürgöny, telefonczim: „VÁSÁRPÉNZTÁR—BUDAPEST."
„SZŐNYEGOTTHOHT"
BUDAPEST.
VII. k e r . , K e r e p e s i - u t
10.
Eladó szőlővessző. A z „Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t
„istvántelki immúnis" homoktalaju SACK RUDOLF epeíiilí tépiselője laiyarorszápi P H # i ® P E I t
szőlőjéből a következő
S A M U I
Budapest, Vácz!-kői>ut 5 2 .
szám.
Előre bocsátva, hogy Sack R u d o l f világhírű g y á r t - j H i á n y a i e r e d e t i minőségben csak n á l a m kaphatók: I Ajánlom közkédveltségü egyetemes és többvasu I ekéimen kívül sík és dombos talajra egyaránt I kitűnően alkalmas sorba- és szórva vető- I gépeimet
szecsifairátg'ó-, r é p a ¥ á g ö g'épeiiitet. | SZési, jé.xg&ay- é s ^ésKa.j'fe&oxm
járgányaimat,
e u r ó p a i és g y ö k e r e s s z ő l ő v e s s z ő k eladók. 1 éves gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 15,000 ezre 14 fi Nagy Burgundi 5,000 , 14 „ Mézes fehér . 3,000 „ 14 „ Szent-Lőrincz . 2,000 , 14 „ Nemes Kadarka .... 500 „ 14 , Yeltelini piros 3,000 , 14 „ Madelaine angevino, 1,000 „ 14 „
Tramini piros Piros Bakar
3,000 1,000
, 14 fr „ 14 ,
2 éves gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 8,000 ezre 18 frl Mézes fehér 1000 , 18 , Chasselas blanc ... 1000 „ 18 „ Nagy Burgundi ... 1000 , 18 „
OrszágosMagyarGazdaságiEgyesűlet
—
" ielsezíkezéetfobb takarmánypároló készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket Mindenről kimerítő éurjegyaséK: és készséges f e l - r l l & g ' o s i t & a o l E .
|
Budapest „Kőztelek"
intézendök.
Az elszállítás tavaszszal vagy őszszel történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnfi! % vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. Igazgató.
KÖZTELEK, 1 8 9 9 . NOVEMBER HO 25.
1776
GANZ és TÁRSA
ÍJ * * *
Budapesten.
Petróleummal benzinnel
és
(BÁNKI
Díjjal kitűntetett ,W e s t f a l i a ' •
S e p a r a t o r
adómentes
hajtott
gazdaság
95. SZÁM. 9 - I K ÉVFOLYAM.
motorok czéljaira
ét CSONKA
szab. rendszere).
Mechwart-féle gőzekék é s petroleumekék. Hengerszékek, kőjáratok és teljes malomberendezések. Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük.
T u r b i n á k . — V i l l a m o s világítási erőátviteli berendezések.
K U H i u r s : m„ gazdasági gépgyára
M
0
8
0
N
B
A
N
Alakult 1858.
.
Szecskavágóit, répavágóit, daráló gépeit,
Má»í, ros»* . nt' sxtéa ellen, a tehéntej já.ittaa «a a tejei kópeaség szaporítása érdekélten. Vl doboz íra 71) kr., V«dob__ IÍ5 kr. Csak a fenü védójesrygye! valódi minSséffben kaphatí : (Ssszas gyógyszertárakban 6a drosfíriiilrbail. — F5rait4l-
angol „Rapid'darálók
K w i a d a Ján. F e r e n c ,
erőhajtásra,
knkoricza-morzsolóit, takarmán
„ . éa kir. oaztr.-magy., romta Mr. és bolj-ír udr. arillitó. KBrCIJÍTI CTÓQTSZERáSZ, KOBlTBCBPBfl BÉCg Mellctt-
jjj|jl
A czég ajánlkozik
par teljes takarmány kamra berendezések fervezésöra é s eszkőzSésére. F Ő R A K T Á R : Budapest, VI., Váczi-körut 57/a. Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, inden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. S O W E I t - B A R F F féle szabadalmazott inoxydá4s módszer szerint inoxydált szivattyúk rozsda ellen védvf Árjegyzékek ingyen és bénnentve.
legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommerlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
W . GARVENS, Wien,
Szokványszerfi
fásojtványokat ós sima és gyökeres amerikai szőlövesszöket 4372 mérsékelt árak mellett eladok : •
Ca§pari Frigyes
M e d g y e s e n , Síagy-Kükülló'megye. iiiiniHiiii Árjegyzék kivánatra bérmentve. Telepeimet csodálatra méltó állásuknál fogva ez év folyamán szőlőszeti és gazdasági egyletek ismételten meglátogatták és azokat megtekintve egyhangúlag mindig ugy nyilatkoztak, hogy a telep nem találja párját az országban. Egy ilyen egyesület elnöke az ojtványtelepemről azt mondta, hogy egyáltalában lehetetlennek tartotta ily kitűnő eredmény elérését. Tessék próbamegrendelés által a fentiek helyes voltáról meggyőződni.
14. u .
jmagolás, bécsi indóháztól szállítva: ,, tartány ca 25 kiló, kilónként 40 kr., tartány ca 1 50 kiló, kilónként 35 kr., * postán ingyen csomagolás és bérmentesen 4 kilós, é kiló 1 pléhszelenczében 2 frt 50 kr., 4 kiló 4 pléhszelenczében 3 frt.
JustE.A.ésTársa BECS XII/2.
Láncz-szivattyuk
Schwarnenbergstrasse 6.
Móczár Andor kunfélegyházi szölö-nagybirtokos immúnis vesszöiskolája500fajbantermelt gyökeres szölövesszöre megrendeléseket elfogad. i rjegyzékkel
bérmentve
Josef Klemen! - gépgyár Hrolietz bei Raudnitz Böhmen.
95. SZÁM. 9-IK
jjazai
fiVFOLYAM.
KÖZTELEK,
Í899
Jjpah
NOVEMBER HO 2 5 .
1765
Csakis
Hazai Ipart pártoljuk.
FUCHSÉSSCHLÍGHTER. Budapest,VIJász-ufcza
7. Kiváló szakember vezetése alatt állott nagyméretű tenyészállat szállítónál több éven át alkalmazva lévén, abban a helyzetben vagyok, hogy
H-aiaku aczél patkó-sarok.
Tetemesen olcsóbb árak. » Folyton éles; csülöklépés lehetetlen. 1 Biztos lépés által a lovat kiméli.
' Kaszab és Breuer Budapest, Külső Váczi-út 91.
Patkoló anyagok és csavar-árok gyára.
tenyész- és haszon állatokat
D r . R o b o z Zoltán gftizdasHlgi egyleti titkto^^^
mérleg szerkezeteik. *«»S>fie»5esaaiott Faií-baEiISB--mérlegek százados rendszerűek, to!6séiyos fémmérőkarral bírnak s a Más-a tett terület tsalafiem t>»mtaa yealőem mérlegelik. Tartésaás, geratosaág' és KSntayfl KeEeléaftKnél fogva ugy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert legCit tüne&b mérlegelt.
Gazdaság^-, azokét*-, siraa^ifea-, a»ák- éa i»akiág»í
méHtegeiiiakQt ezélszerfl és a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva klíIÜRÜsen a gazdák, gazdaságok és uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tizedes mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra való feladás költségei már benfoglaltatnak. — Gazdaság egyesületi tagok árkedvezményben részesSM. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrende lések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 14. czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál.
F A M f f i S MÉRLEG és GÉPGYÁR " "
BUDAPEST, Andrásty-ut 14. Gyár: K M Váozl-ut 156.
valamennyi Tiral-ban honos szarvasmarha fajtákat, külöiber-lnnthalit és Lechthalit, Etschthalit és Wippihalit, Zillerthalit és PusterthalDuxit ugy szintén Pinzgau-Möllthalit legeredetibb minőségben kívánatra önállóan szállíthatok vagy a bevásárlást jutalék ellenében eszközölhetem. Ennélfogva ajánlkozom a t. cz. birtoktulajdonosok, uradalmi intézőségekés gazdasági egyesületeknek, hivatkozással a legjobb, referencziákra.
FRANZ EBERHARTER
Szabadalmazott
A hordóban levő folyadék nem vészit súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által. Nincs tűzveszély. Kapható
Fehérmegyében, órányira a k i s - l o ó k i
november
aczianczolí forrasztás n i 31. Á r j e g y z é k e t i n g y e n és 7217
bérmentve.
"
8646
kocsin egy
Sárbogárdtól pusztán
40
kat.
hold
külön-
tölgy és akáczfa erdő fája kint
szabadalmazott
É S Z
böző korú
tandó Amerikai
SSI^r
Magyar kir. államvasutak. 177066/C/III. sz. Hirdetmény. (Mérsékelt áru közvetlen mene'jegyek kiadása Fiume és Bécs kőzt Budapesten át. A m. királyi államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint, a fiumei forgalom emelés és a Fiume környékén fekvő Abbázia, Czirkvenicza stb. üdülő helyekre való utazások megkönnyebbítése czéljábói, Bécs és Fiume közt Budapesten át egész éven át igen mérsékelt áru közvetlen menetjegyek kaphatók a következő menetdijak mellett, u. m.": Gyorsvonat I. oszt. 36-70. II. oszt. .24-40. Személyvonat III. oszt. 11-80 korona. A jegyek 8 -napig' érvényesek és ezen idő alatt Budapesten az utazás láttamozás tetszés szerint megszakítható. Ezen jegyek válthatók: A magyar kir. államvasutak menetjegy irodáiban Bécsben és Fiúméban, Cook Tamás és Son, és Schenker & társa czégeknél Bécsben, Nagel & Wortmann czégnél Bécsben és Abbáziában, Stangen Károly czégnél Berlinben, E. R. Brizzi & Társa czégnél Milanóban, Antonio de Faoli czégnél Velenczében, továbbá Fiúméban a pályaudvaron, végre Bécsben a szab. osztr.-magy. államvasuttársaság és a Nándor császár északi vasút állomásain. Budapest, 1899.' évi november hó 17-én. A magy. kir. államvasutak. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
Actiengesellscliaít Staülwerke Weissenfels ezelőtt Goeppinger & Co. W e i s s e n f e l s , Oberkrain.
F A J T E
S e SÍI i m Z i l l e r t h a l , Tirol.
27-én
árlejtés
r e g g e l 9 ó r a k o r a helyszínén tar-
utján
egészben vagy
parczellán-
eladó.
Bővebb felvilágositást ad
Csányi Ferenoz uradalmi intéző, K i s - L o ó k , u. p. S á r b o g á r d .
8902
KÖZTELEK,
1776
1899. NOVEMBER HO 2 5 .
Deczember hó folyamán jelenik meg az O r s z á g o s
Magyar
Gazdasági
Egyesület
kiadásában
Gazdasági Számviteli Naptár 1900.
nagy
alakú
e g y s z e r i számviteli k ö n y v ,
folyó évi deczember hó 6-án d. e. 10 órakor ellá-
a melyet
éven át használhat. Á r a d í s z e s e n b e k ö t v e 7 5 kr., portómentes megküldéssel 8 5 kr. Előfizetéseket e l f o g a d
a „KÖZTELEK" kiadóhivatala IX. ker., U l l ő i - u t 25. s z á m .
a bábolnai m. kir. ménesbirtok igazgatóságánál zárt Írásbeli ajánlatok utján nyilvános a j á n l a t i v e r s e n y t á r g y a l á s f o g tartatni. A részletes szállítási feltételek alulirt igazgatóságánál a hivatalos órák alatt betekinthétők s kívánatra megküldetnek. A z 1 koronás bélyeggel ellátott s zárt „ A j á n l a t 5GOO q. zab s z á l l í t á s á r a " felirásu borítékba foglalt ajánlatok, melyekben kiteendő, hogy ajánlattevő a szállítási feltételeket elfogadja, legkésőbb fent kitett határidőig alulirt igazgátósághoz nyújtandók be. Megkésve érkezett és kellőleg fel nem szerelt ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Bábolna, 1899. évi november hó 15 én.
A bábolnai m. kir. állami ménesbirtok
Hirdetmény.
Ajánlják nagy raktárakat mindén patKolási czikkből és ezen szakmába vágó kfilönle9 gességreliből. — Továbbá ajánlják szabadalmazott, kiváló szakférfiak által legjobban ajánlott patkóikat igáslovak és paripák, ugytén ö k r ö k v a s a l á s á r a . Különösen kiemeljük czégünknek legújabban szabadalmazott rudvasalásait és kengyeleit.
„
M. H A N N ' 8 SÖHNE I . cs. klr>. udvari patteolisi -szfcöz-szállitó , |j B E C S, I I . , R E N N G A S S E G. S Z f l K B .
mmi
Haszonbérleti hirdetmény. Ö z v . B i c s k e y K r i s f ó f n é férje halála miatt a tószegi tetétleni határban 1100 hold területű haszonbérletét 1900. okt. 1-től, esetleg azonnal átadja. Felvilágosítást
Glatz BéBa jószágfelügyelő ad A b o n y b a n .
állatni m é n e s és m é n t e l e p -
5000 m é t e r m á z s a zab
m i n d e n gazda számvitelének bejegyzésére az egész
Budapest,
Versenytárgyalási $ # $ hirdetmény. szükségletének biztosítása végett
kötött,
n a p t á r r é s z s z e l és g a z d a s á g i t u d n i v a l ó k k a l tott
2165/1899. szám.
A bábolnai m . k i r . osztály HMM), évi
évre.
c z i m m e l egy d í s z e s e n s t e l j e s e n v á s z o n b a
95. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
8928
a) Mágocsi uradalom Tibor szőlőtelepén 76,000 darab gyönyörűen fejlődött, szokványképes, gyökeres, fás, borfajta szőlőojtvány 1000 darabonként 130 frtért és 20,000 drb válogatott csemegefajta, gyökeres, fás szőlőojtvány 1000 drbonként 150 frtért eladó. A z ojtványok alanya Ripária Portalis. Ügy az alany, valamint a nemes faj azonosságáért felelősség vállaltatik. Posta és távírda: Csongrád-Mágocs. Vasútállomás: Orosháza, Szentes és S á m s o n . Megrendelhető legkisebb mennyiség 100 darab. Nagyobb mennyiségű megrendeléssel vagy egy vevővel szemben megfelelő árengedmény. Minthogy az uradalomnak nem czélja, vevőfél kizsákmányolása, hanem épen ellenkezőleg kiszolgálása és ez alapon telepe j ó hírnevének biztosítása: minden vevő félnek megengedtetik, hogy az ojtványokat itt a helyszínén megtekinthesse, esetleg meg is válogassa, vagy megválogattathassa. Elküldés utáni kifogások azonban nem vétetnek figyelembe. b) Ugyancsak s mágocsi uradalom Tibor-szőlőtelepe a jövő 1900-ik évben készítendő 1.000,000 gyökeres fás ojtvány és 500,000 drb sima zöldojtvány eladására előjegyzést nyit, És pedig: borfajokból gyökeres fás ojtványokat.1000 drbonként 120 frtért, sima zöld o:tványok 1000 drbját 80 frtért. Csemegefajokból ellenben gyökeres fásojtványok 1000 drbját 140 frtért, sima zöldojtványok 1000 drbját pedig 100 frtért. Kitett árak J / 4 része az előj egyeztetéssel egyidejűleg beküldendő, mely összeg megrendelő fél javára letétbe helyeztetik és 5o/o kamata ojtványátvételnél beszámittatik. c) Végre ugyancsak fentnevezett uradalom telepének szüksége van 500,000 drb 2 méter hosszú hasított tölgyfakaróra, melyre árajánlatok és minták kéretnek. Bővebb felvilágosításokkal az intézőség készségesen szolgál. Kelt Csongrád-Mágocson, 1899. november hó 15-én.
Mágocsi
uradalom
Tibor-szőlőtelep
intézősége.
4457
95.
SZÁM. 9-IK fiVFOLYAM.
KÖZTELEK,
Í899
NOVEMBER HO 25.
1765
4 4 4 Legszebb karácsonyi ajándék,frfrfc
„EGYIPTOM" M A G Y A R
T A H Á H O K
T A N Ú
L M Á N
Y K Ö J N
Y V E .
SZERKESZTETTE
KÖRÖSI LÁSZLÓ. Gyönyörű fc fc fc ^ $ kiállításban, páratlan $
$
fc
ffr
disskötéssel,
100
képpel.
Ára 6 forint. Megrendelhető a
„KÖZTELEK" kiadóhivatalánál, B U D A P E S T , ÜIIői-üt 2 5 .
sz.
(Köztelek.)
ALAPÍTTATOTT 1802, ÉVBEN.
ALAPÍTTATOTT 1802. ÍVBEN.
Bánhegyi C.
J.
,Az arany kalapácshoz" I V . , R o s t é l y - u t c z a 1 3 .
Lószerszám
vereték és kellékek.
Kész istrángok, angol gyeplők, nyergek, lovagló szerek. Nyeregszappan, angol börlakok, szerszámmáz, Kwizda-fluid. Halászati
czikkek.
Szabadalmazott
patkány
és
egérfogók.
Szerszám n a g y k e r e s k e d é s m i n d e n iparág részére. -'
Árjegyzék ingyen és bérmentve. —
—
Magyar királyi államvasutak. 171051/99. szám. Hirdetmény. (Tanuló-bérletjegyek életbeléptetése Holics-Szakolcza és Hosszumező-Máramaros-Sziget között.) A magyar királyi államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint f, évi deczember hó 1-től kezdve Holics és Szakolcza, továbbá Hosszumező és MáramarosSziget állomások között egy és három hónapig érvényes tanuló-bérletjegyek fognak kiadatni. A tanuló-bérletjegyek árai a következők: egy hóra érvényes a II. kocsiosztályban 8, a III. kocsiosztályban 5 korona, a három hóra érvényes a II. kocsiosztályban 20, a III. kocsiosztályban 12 korona. Ezen tanuló-bérletjegyek a magy. kir. államvasutak igazgatóságának titkárságánál (Budapest, Andrássy-ut 75.) kaphatók. Budapesten, 1899. évi november hó 14. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
1ARSCHALL A / kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár, gözfürésze és fahajlitó telepe
Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja:
landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és a legkülönfélébb alakokban. 5 elsőrangú é r e m m e l
kitüntetve.
T i s z t i ém p@!f|lts s i l o v a g l ó e s z k ö z ö k ! Géphajjtészijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. • Mintaraktár a keree KÉPES
e d e l m i nmzeiim államáé k i á l l í t á s á b a n Budapesten, Városliget. ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.
KÖZTELEK, 1 8 9 9 . NOVEMBER HO 2 5
1778
95. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.
: I p a r o M és gazdaságok r é s z é r e a j á n l j a a "
Van szerencsénk ajánlani
Drezdai lolowár r.-t
la-vatolt tisztásaiba
Thomasfos zfát N s zt et
szavatolt 15—Wo citrítban oldható foszforsavtartalommol éa 85—100% porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. ILegrjoftSi, leghatásosabb és legolcsáfofo f o s a forsa^tí-ág-ya tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes fczuperí'osacfáíoíiat. — A czitrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságot vállalunk, netaláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál
Minden kiállításon és versenyen első érmekkel és dijakkal kitüntetve. Több mint 4000 motorüzemben 20.000 lóerCvel. Vezérképviselet: Gellért I g n á c * Budapest
A csehországi Thom&sim'ívek p r á g a i f o s z f á t l i s z t eladási i r o d á j á n a k v e z é r k é p T i s e l ő s é g e a magyar korona orsz. térülőién
K A L M Á R ÍJ
VILMOS,
EEartelIin a legfinomabbflokányaemesltőtrágya kiz. eladása. Kainit.
a t c z a i
l o k ö m o t i v o k ,
gőzoséplőgépek hajtására a fékerczegl vasmüveRből. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szíves tudakozódások
ErzSiorzogücii©
©arase^a! - O i p e c t i o n
in T e s c h e n in S c h l e s i e n , ezimen.
Knuth Károly
4091
Horona-dupla-fegyver!
mérnök és gyáros.
K o r o n a f e g y v e r , dupla-fegryver, háromraraszn stto.
- GYÁB ÉS
Fűkért 6. szabadalma.
Törvényesen védve 11 szabadalom által.
m - FŐKERT G. fegyvergyára, Weipert, Erzgebirge.
Logjelib mtafeégS kfiagyag-osSvsfc raktáros.
Kitüntetve Ő felsége a király, a szász és szerb királyok által. — 32 dijérem.
(iÍRAKPIIÍ B u d a p o s i o n ,
HUCIÉ
malomépitészet
W., Emimé
V á c z l - u í
A j á n l :
Olajsajtéhat Viznyomással és kézi hajtásra Olajmagzuzógépeket ©Iajiiagp§rli®lögép©feet Olajmagpépgynrógépeket Olajmagbajalójáratokat és
teljes
Olajgyári berendezéseket
6—8. szám.
Elvállal: Kuzponíl-, víz-, lég- és Bazfütések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizeraművi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára.
A jelenkor legjobb vadászfegyvere, kézzel, valamint önmagától felhúzódó z. , önműködő biztonsági zárral, úgyszintén önmagától működő hUvely kilökővel. Különleges kiváló szerkezettel.
gép- és rostalemezgyár,
raODA
mmPEsr, VII. teer. fiiaray-Etcza
A r j e g - y s é k e l c i n g - y e n é s "bérnaen.-fc/H'e.
9 5 . SZÁM. 9-IK fiVFOLYAM.
KÖZTELEK, Í 8 9 9 NOVEMBERHO25.1765
Az országos szőlőojtványtelep részvénytársaság amerikai gyökeres és sima vesszőkre, t o v á b b á
szőlőojtványokra megrendeléseket elfogad. A f a j o k r a , á r a k r a és szállítási f e l t é t e l e k r e készségesen T á l a s z o l az
Igazgatóság, Arad (csanádi palota). ^layton & Shuttleworth 3 a legjutányosabb árak mellett ajénltatnak: . «ö
68.
sz.
Tejgazdasági Zsebnaptár az 1900-ik évre E L S Ő
—
„Colnmbia-Drill" legjobb sorvetSgépek, izecskav&gők, répavájfők, kukopieza-morzsolők, darálők, Srl6-malmok, egyetemes aczél-ekék. linden egyéb gazdasági gépek.
—
-
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárja. A Zsebnaptár tartalma g Naplói rész. — Jégyzék napló : az állatállomány, takarmányozás, próbafejések, vaj- és sajtnyeredék stb. bejegyzésére.— Állattenyésztési-, takarmányozási adatok.— eljárások, tejgazdaságok mikénti berendezése. — Tejgazdaságra és állatforgalomra vonatkozó összes törvények és rendeletek. —V. Tejgazdasági intézményeink ismertetése.. — Gümükór elleni yéde: ; kezés. — Yasut, posta fitb. stb. j t r a : 0 . JVC. E . tagoknak, a Gazdatisztek ö r s z . Egyesülete, valamint a Jejtermelők E g y e s ü l e t e t a g j a i n a k ajánlott k ü l d é s s e l 1 frt 6 5 kr. B o l t i
á r a
2
f o i ' h ít.
Tejgazdasággal
Lincolni tSrzsgyárunk a világ legnagyobb locomobil- és csépiggép-gyára.
HIRDETÉSEK
É V F O L Y A M . Szerkeszti és kiadja:
JESZENSZKY PÁL
Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Ülló'i-ut 25. felvétetnek a kiadóhivataltoai! BUDAPEST! ftoixi.nt 8 S - ü k « e í m .
Mindennemű tejgazdasági eszközt és gépet szállít, tejgazdasági telepeket és tejszövetkezeteket rendez be az
Separátor Részvény-Társaság ezelőtt P f a n h a u s e r A .
Budapest, VII., Erzsébet-körut 45.
1776 KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 25.
95. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
SANGEHHAUSENI GÉPGYÁR Magyarországi
gyártelepe
B U D A P E S T , Első
K Ü L S Ő T Á C Z I - ü T 1443. SZÁM. é segyedüli m a g y a r special gépgyár. Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a GYÁRTMÁNYOK: az összes mezőgazdasági iparágak számára szükséges gépek. Nevezetesen: Czukorgyárak, Sörgyárak, M a l á t a g y á r a k é s a legjobb, a legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden S z e s z g y á r a k teljes berendezése és átalakítása. Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és czukorgyárak gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és terén. Szeszgyárak berendezése hosszabb lejáratú törlesz- minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, 1/2 lőerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk. 8173 téses kölcsön w?:tlett. • Minden szakbav'j•tífelvilágosítással, tervekkel, költségvetéssel készséggél szolgálunk. •
H OFFM El STER-GŐZ MOTOR
Seifert József, Pozsony,! cs. és kir. udv. fegyverszállító
Az
ló részv.-társ.
(alapíttatott 1869.)
Budapest—Kőbányán, . j és sertéshizlalóknak a Hizlalda álloldalán fekvő, mintegy ^35000 darab sertés befoga-
s z á l l á s t e l e p e i t , *m ártézi kúttal, vízvezetékkel, " imal és szállóval vannak és darált eleség és eladással, folyószámlára slmes elhelyezése mellett, iesszebb menő előnyöket gondoskodva van. dijaztatik.) 8430
A kőbányai Király-Sörfőző, g^Tr^S:
BCZA, ÁRPA, REPCZE betakarításához szállít
Les Szeged. KÖTÉL, ZSÁK és PONYVA áriapunkat készséggel küldjük
f
IU Il V RQrilT S l S v i m S i
f
f
t
f
f
f
t
f
f
f
f
idegbajokban, vérszegénységnél, emésztési zavaroknál, gyengeségnél stb. kiváló sikerrel használtatik és egyúttal
legkellemesebb üditö
ital.
Vidékre, kőbányai vasúti állomáshoz szállítva; nagy palaozk: 19 kr., kis palaczk 13 kr. fogyasztási adóval együtt. Vidékre legkisebb szállítmány 30 palaczk. Betét: nagy ládáért 1 fit 60 kr., kis ládáért 1 fit 20 kr., palaczkért 6 kr., mely azoknak bérmentes visszaadásakor visszaszolgáltatik. megrendelhető: a gyári irodában Kőbányán, a városi irodában VII., Kertész-u. 40. és a vidéki raktárosoknál. Budapesten kapható minden nagyobb fűszerkereskedésben és poharankint a Quisisana 7793 automata buffet-kben is.
f
RAT
Á C V » D A i i n ^ l P Raktár következő czikkekben: Gépolaj, R e p c z e - és O l í v a o l a j ,
: Tovotte-kenőcSi
I
ü@liá»t-M&lá,tas©re
szabási füzet uj kiadása. Hirdetmény. A gács-magyár közös for(Üj személy- és podgyász-díjszabás életbe- galomban 1900. évi január léptetése. a. Somogy—Szobb—Barcsi h. é. hó 1-én uj II. rész '4. díjszabási füzet fog. életbe vasúton.) A magy. kir. államvasutak igazgató- léptetni, mely díjszabási ságától nyert értesülés szerint az előbb füzet egyes áruczikkekre nevezett h. é. vasúton 1900. évi január közvetlen díjtételeket tarhó 1-én uj személy- és podgyász-dijszabás Ezen díjszabási füzet lép életbe, melylyel az 1891. évi szept. hó 1-én életbelépett díjszabás érvényen kiadása folytán az 1899. évi japuár 1-től érvényes kivül helyeztetik. Ezen díjszabás a magy. kir. állam- II. rész 4. díjszabási füzet vasutak dijszabás-elárusitó irodájában érvényét veszti. (Budapest, Csengery-utcza 33. sz.) 20 fil- Budapest, 1899. nov. 10.. Magyar, kir. államvasutak lérért kapható. egyúttal a részes vasutak Budapest, 1899. évi nov. havában. nevében is'. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem díjaz(Utánnyomás nem dijaztatik.)
olaj-
Kocsikenőcs,
V a s e l i n ,9 Faggyú, á,n gZysáárkt,m P án ym o ke,t e z ő , Petrolenm Császárolaj, T a k a r é p oKnáytvr a er
m ű s z a k i é s g a z d a s á g i c z i k k e k . Budapest, T I . ker., Vörösmarty-utcza 4 6 .
E l s ő r e n d ű | Műszaki
L
Ó
p
o
k
r
Ó
C
Z
Gépszijak, Balataszij. czikkek m a l m o k - és s z e s z g y á r a k
O
Önműködő kenőszelenczék stb.
^ ^ m Árjegyzékkel és külön ajánlatokkal kívánatra szolgálunk,
k
részére. m m m
95. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELIK,
1899. NOVEMBER HO 2 5
KIS HIRDETÉSEK
Csak mezőgazdák é> a szakirodalom> terményei, terményei, rdetm' ' hirdetményei lényeH rovatban.
Csak o l y l e v e l e k r e v á l a s z o l n u k , m e l y e k k e l v á l a » z i t s z t i l i s é g - e s l e v é l f o é l y e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t k ü l d e n e k .
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, I
F S l d m m s isKolát
Battai gazdaságomban Fejérmi importált egyedektől s: 1 drb 2—3 éves részber
Az ozorai ményé°üT,' G^áfth^BpK
100 drb kocza és 10 darab tisztavérü fehér göndörszörii
Újévre Q szakácsné állást. T
8896
Szálas takarmány — adagolásához ~
közvetlen a t e r m e l ő k től bármily nagy mennyiségben 8930 megvítelre kerestetik. Mintázott ajánlatok a faj és mennyiség kitüntetésével
Gépész-Kovács, kl a patkoló-tanfolyamot jeli eredménynyel végezte, a gazd sági gépek, szerek és kut£
Gazdatiszt
Takarmányrépamag
,Magnagykereskedö'
Bővebbet a
járni hitbizományi uradalom tiszttartóságánál JTám,
(Krassó-Szörénym.) íjtok. Ígaliní
llető
18 al1kalmazás!5í
imu 3.20, 200 d mindenhova bf re küldetik.
Tataiunk továbbit „1 "™Íl«ot°tDyalInílytmk
Földmlves-i sKolát
mag legjobban értékesíthető
TaKarmányhiáiiy
FSldmlves-isKolát
HALDEK
A magy. kir. államvasutak budapest-jobbparti üzletvezetősége. 37864/99. szám.
magnagykereskedésében,
BUDAPEST, Károly-Mí),
ÁLLÁST KERESŐK Gazdatiszt, mikori b'elépésre áMst^keri Jártas a gazdaság össze *ee dőiben. Ozimakiadóhiva
Gazda-isKoIát, rom polgárit végzett, 2 évi a korlattal biró, kiszolgált alízt, • érti az állattenyésztést,
jsakis az én vüághirll tiszti
lópokpóczaim
mindig kaphatók KrBhling Konrád czégnél. Ozim Mekényes, u. p. Lengyel, Tolna-
nyújtanak, melyek számtalan előkelő gazda, lótulajdonos birel A pokróoMklISr nagyok!
elfoglalhatja. Ozin •t.Sárgaszörüdot
VEGYESEK,
Ktfí oKlcveP.es bizonyítványokkal kézimunkát. Ozim megtud a kiadóhivatalban.
ÁLLATOK,
eégett güzcséplü^ép, k •ését stb. jótállással és j irak mellott elvállalja Miklós gépgyára Bui
38 éves gyakorlott gazda, ki (egész életét) 22 -évet intensiven kezelt gazdaságokban töltötte, elenleg való és mindenféle Hjta is egy dunántuli hírneves nagy Jármos ökröket, gazdaság intézője, keres egy oly gazdaságot részbeni vagy percentualiter kezelni, hol valamint szép 1—3 éves szorgalmáig é tudását értéke- vöröstarka Hövendék
Hizlalásra
biztosítékot vagy befektetést adhatna. Ozim a kiadóban. 8910
ökörborjakat 8«4
bármely mennyiségben és szerződéses szállítás mellett eladásra ajánlanak
Récsey és Deutsch szarvasmarha kereskedők Z a l a - Szt.-Balázs, Nagykanizsa mellett.
iópokrúczok Hat pártól feljebb bérmentesen küldve.
Schember C. és Fiai c° ** kés xu idmérleg Budapest, Andrássy-ut 15. Ajánlják általánosan ismert,
ü Schwager wiEur, I I / I , GlócKeng-asse 9.
A m. kir.. államvasutak budapest-jobbparti üzletvezetősége 1900. évben felmerülő szükségletének fedezésére több rendbeli anyag szállításra ezennel nyilvánospályázatothirdet. A szállítandó anyagok általá .osságban következők : tégla, terméskő, mindennemű kő és zömkő, mész, nyelek, takarék tűzhely és kályha alkatrészek s több másfélék. Az anyagok részletes kimutatása, mely egyszersmind ajánlati mintául is használandó egyes csoportokra felosztva az üzletvezetőség anyag beszerzési osztályánál (I. d.) Budapest, Külső Kerepesi-ut 2-ik házcsoport) kapható. Ugyanezen kimutatásban fel vannak sorolva az egyébb pályázati és szállítási feltételek. Az ajánlat 1 koronás bélyeggel ellátva bepecsételve s a borítékon „ajánlat a 37864/99. sz." felirattal megjelölve legkésőbb 1899. évi deczember 19-én déli 12 óráig nevezett üzletvezetőség anyagbeszerzési osetályábeterjesztendő.
Az üzletvezetőség. (Utánny. nem dijaztatik.}
KÖZTELEK,
1776
1899. NOVEMBER
CŰZEKEKET,
HO
Szab. kéttengelyű „ B o n i " eketaliga, !!Iiegujalbb s z e r k e z e t ! ! Tartós, szilárd, nem kopik, nem dől, domboldalon nem farol, az ekét egyenletesen vezeti, kenése folytonos és : gazdaságos, kevés vonóerőt igényel. P i l l a n a t alatt á l l í t h a t ó ! Megrendelhető:
és
6ÖZ-UTIMOZDONYOKAT
J P
F01LERI Co. BUDAPEST-KELEfJFŐlD
IsgtSkéletesebb
Telefon42
50.
szerkezettel
és legolcsóbb
árok
95. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
A z 1899. évi szegedi mezőgazdasági kiállításon „ u j és figyel e m r e m é l t ó " jelzővel kitüntetve.
GÍZ-UTIHENGEREKET •
25.
mellett
szállít
N y i r b á t o r b a n : Mandei Eduárd és társainál. B u d a p e s t e n : A Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél (Alkolmány utcza 31. szám.)
Z
Bácher és Melichar czégnél (VI. Nagymező-utcza 68.)
Iroda, raktár, javítóműhely. Kflzlekcdés
vasúton
és villamos
Tenyészbika-eladás.
vasúton.
KAINIT
A t o l n a i u r a d a l o m b a n állandóan t ö b b kiváló szép és erősen kifejlődött Simmeníhal, elsőrendű kitüntetéssel díjazott anyagából származó. I V 2 — 2 éves
nagyban é s kicsinyben. az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). Á r a k : —1nagyban waggon-rakományonkcnt ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.
Megrendelhető
r## vannak
telivér-bikák
eladók.
A z állatok g ü m ő k ó r m e n t e s e k é s j o g á b a n áll m i n d e n v e v ő n e k a z átvetel előtt saját költségén oltási próbát is eszközölni. K ö z e l e b b i felvilágosítással készségesen szolgál a
Báró
D r a s c h e
E i c h á r d
gazdasági igazgatósága T O L X A X .
8871
b e r e n d e z é s e k e t teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint
gépöntvényeket Wörner J. és Társa gazdasági gépműhelyek részére gyárt é s szállít:
malomépitő gépgyára és vasöntödéje
Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.
G É P O L A J A T ,
& J Á N L O K :
Kocsikenöcsöt, Petróleumát,
LmátiÉereViapakat
u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátsavtalanitott repczeolajat, stb. rányfestékeket, fedéllakot, minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket. Szalonnát W V e t ő m a g o t "M F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. a legjutányosabb áron és garantált jó mirézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasőt stb. rekbfil őrölve. nőségben. Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luczernát egyéb magvakat és kérek mintázott szives ajánlatokat.
MŰTRÁGYÁT
— KHAMER LIPÓT, Telefon.
BUDAPESTEN,
V . Iker., A k a d é m i a - u t c z a Í O . s z . Telefon.
Sürgönyczim: „CERES" Budapesi Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok. .Pátria" irodalmi és nyomdai részvérytár<saság nyomása Budapest. (Köztelek).
