IX.
Évfolyam.
B u d a p e s t 1 8 9 9 . n o v e m b e r h ő 18.
9 3 . (847.) s z á m .
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
KIK.
'
\ ö p
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET MIYATALOS KÖZLÖNYE. Ái országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Meghívó Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1899. évi rendes közgyűlésére, mely decz. hó 10-én, azaz vasárnap d. e. 10 órakor fog a „Köztelein" nagytermében megtartatni. Tárgysorozata : 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzökönyv-hitelesitök és j e g y z ő kiküldése. 3 . Szavazatszedö -bizottság kiküldése. 4. A z igazgató-választmány jelentése az 1898/99-ik évi egyesületi m ű k ö d é s r ő l . 5. Tagok m o z g a l m a az elmúlt egyesületi é v b e n .
M e p M m i i é i szerdái és szoiMoi,
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B a d a p e s t ( K ö z t e l e l t ) , Í J l l ő i - ú t SS. s z á m . Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
Ülésnapok a Köztelken. 1899. d e c z e m b e r 10. OMGE.
d. e. 10 órakor. évi rendes k ö z -
Az
gató-választmány jelentése, az 1898. év zárszámadása, vagyoni kezelése és v a g y o n állapotáról. 7. A z 1900. évi költségvetés meg8. Kisorolt és elhunyt 15 igazgatóválasztmányi tag helyébe, 15 igazgatóválasztmányi tag választása. (Alapszabály 35. §.) 9. Számvizsgáló-bizottságba 5 tag választása. (Alapszabály 6 2 . §.) 10. A z egyesületi k ö n y v e l ő i állás b e töltése. 11. A z OMGE. tagjainak az igazgatóválasztmány utján a közgyűlés elé terjesztett és irásba foglalt beadványai.*) Budapest, 1 8 9 y . évi n o v . h ó 1.
*) Hogy a tagok beadványai és indítványai a
1899.
decz.
11. d. e. 10 ó. Egyesütetek Országos S z ö nagygyülése.
Pályázat a Csáki Petronella-féle alapítványi helyekre. A néhai Csáky Petronella grófnő által magyarországi gazdasági tanintézeteken tanuló vagyontalan ifjak részére tett alapítvány kamataiból négy (egyenkint 300 frtos) ösztöndíjra a folyó 1899/1900. tanévre a földmivelésügyi miniszter pályázatot hirdet. Ezen ösztöndíjra elsősorban a teljesen árva, ilyenek hiányában pedig oly szegénysorsú hallgatók pályázhatnak, a kiknek atyjuk nem él. A pályázni szándékozók kellően felszerelt kérvényeiket a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez czimezve f. évi november hó 25-ig bezárólag a magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémia, vagy az illető gazdasági tanintézet igazgatóságánál nyújthatják be.
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának, úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége végrehajtó-bizottságának ülése.
rányi Gyula, Emich Gusztáv, Emödy József, Farkas Ábrahám, Förster Aurél, Galgóezy Károly, Hajós József, Kodolányi Antal, Koppély Géza, Kosiyán Ferencz, Kvassay Jenő, Laehne Hugó, Lejthényi György, Lipthay István, br. Malcomes Jeromos, Meskó Pál, Mezey Gyula, Mérey Lajos, Miklós Ödön, őrgróf Pallavicini Sándor, Paikert Alajos, Senner Gusztáv, Reusz Henrik, Seitovszky János, Széchenyi Imre gróf, Szily Tamás, Szönyi Zsigmond vál. tagok, Géber Kornél, Hantsok Leander, de Pottere Brúnó, Wilfing Nándor egyesületi tagok. A tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, Ilu binek Gyula a Szövetség titkára, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Buday Barna és Jeszenszky Pál titkárok és Sporzon Vilmos s.-titkár. Gróf Dessewffi) Aurél elnök üdvözli a megjelent választmányi tagokat, az ü!ést megnyitja s elsősorban is kifejezést kiván adni örömének és megelégedésének a felett, a miről a tisztelt választmány is tudomással bir, hogy az egyesület buzgó alelnökét Bujanovies Sándort megérdemelt kitüntetés és elismerés érte a legfelsőbb helyről, t. i. Ő Felsége udvari tanácsossá nevezte ki. Mindnyájan tudjuk, mily buzgó és odaadó tevékenységet fejt ő ki a gazdák mozgalmaiban évek hosszú sora óta, méltán adhatunk tehát örömünknek kifejezést az őt ért és legfelsőbb helyről jövő kitüntetés felett. De kitüntetés érte tevékeny ügyvezetőtitkárunkat Rubinek Gyulát is, amennyiben őt Ö Felsége a Ferencz-József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. A választmány nevében őszintén üdvözlöm a két kitüntetett tagtársunkat. (Éljenzés.) S most áttérhetünk a napirendre.
(1899. november 15.)
Szövetség-titkára : bemutatja a mult ülésről felvett, az elnök és kiküldött hitelesitők aláírásával ellátott jegyzőkönyvet, mely a „Köztelek" lapban is közzé volt téve. Tudomásul szolgál. A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére a választmány az elnök ajánlatára Kodolányi Antal és Meskó Pál tagokat kéri fel.
Jelen voltak : gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt, Bujanovies Sándor és gróf Zselénski Róbert alelnökök, gróf Almássy Imre, Bálás Árpád, Baross Károly, Bernát István, dr. Da-
Szövetség titkára előterjeszti a szövetségi tagok átiratait. Jelenti, hogy a „Zala-vármegyei
Lótakarók
Szövetségi tagok átiratai.
Minden más rendszert felülmúló
Me répavágó
dus választékban
kizárólagos képviselete a
legjutányosabban kaphatók a
Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél\ Budapest, V., Alkotmány-u. 31. Mai MámniiK 3 4
oldal.
1724
KÖZTELEK,
gazdasági egyesület* julius hó 29-én tartott közgyűlése határozatából folyólag 100 korona évi tagdij fizetésének kötelezettségével a Szövetségbe belép. Nevezett egyesület a belépéshez megkívánt feltételeknek eleget tett s a Szövetség alapszabályait az ő "alapszabályaiba függelékül felvette, "tehát tagul felveendő volna azzal, hogy a Szövetség választmányába 3 tagot kiküldeni szíveskedjék. A „Zala-vármegyei Gazdasági Egyesülef-et a választmány a tagok sorába felveszi. A , Szilágy-vármegyei Gazdasági Egyesület" közgyűlése szintén elhatározta a Szövetségbe való belépést 100 . korona tagdíjjal. Miután nevezett egyesület sem a 3 tag kiküldése iránt még nem határozott s alapszabályaiba a függeléket közgyűlési határozattal még fel nem vette, ez iránt az egyesülethez kérdés volna intézendő s a Szövetségi nagygyűlésnek tagul ajánlható volna azzal a feltétellel, hogy tagul való feltétele attól tétetik függővé, ha a Szövetség alapszabályaiban kikötött feltételeknek eleget tesz. Sopron-vármegyei gazdasági egylet szintén bejelentette a Szövetségbe való belépést. A belépés módozataira nézve deczember havában tartandó közgyűlésén fog határozni. A választmány a Sopronmegyei gazdasági egyesületet azon feltétellel ajánlja a nagygyűlésnek a szövet-égi tag'.k sorába való felvételre, ha a felvétel kellékeinek utólag eleget tesz. A szeszkontingens-kiosztás ügye. Szövetség titkára előterjeszti a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének átiratát a sérelmes kontingens-kiosztás ügyében. A szaksHjtóban ós a napilapokban is felszólalás tárgyát képezte azon sérelem, melyet az uj mezőgazdasági szeszgyárosok a folyó évben létrejött uj kontingens törvény folytán szenvedtek. A legszebb reményekkel indult meg az uj szeszgyárak épitése, amennyiben mintegy 96 an jelentették be a kontingenshez való igényüket, s ezen kontingens kielégítésére tényleg jogos reményük is volt. Az uj gyárosok e reményeinek az uj kontingens felosztásáról szóló törvény teljesen végét vetette, mert a mezőgazdasági kontingenst a nagyipari szeszgyárak javára 50,000 hektoliterrel megrövidítette és a régi és az uj szeszgyárak között oly felosztási arányt állapított meg, amely az. uj szeszgyárak fejlődését teljesen megakasztotta az által is, hogy az ipari T Á R C Z
A.
Agrárius ötletek. Azt kérdezhetik, vannak-e' tehát már ilyenek is? Meglehet-e bélyegezni az ötleteket is, mint példának okáért a czimeres ökröket szokták ? No azt nem. Hanem az ötletekkel kitűnő bélyeget lehet sütni a helyzetre. Néhány ötlet, amely fehér asztal mellett, baráti érintkezés közben a szivek kinyitogatott kamarájából kipattan, többet mond, mint egy légió vezérczikk. A minap a Rubinek Gyula tiszteletére összegyűlt harminczöt olyan férfi, aki a közügyek folöl is gondolkozni szokott. Volt köztük földbirtokos, gazda, iró öreg és fiatal, jogász, szocziálpolitikus, tanár, doktor, mérnök, vegyész, voltak ott független emberek és tisztviselők, akik a kormányt, a társadalmat s a legkülönfélébb kulturális intézményeket szolgálják. Ilyen konglomerátum a Köztelek vezérkara. Valóságos élő lexikon ez a társaság, a melynek minden tagja más és más egyéni hivatást tölt be, más és más készültséggel s tudással nézi a dolgokat. De van mégis valami, a mi ennek a sok külön egyéni szempontnak olyannyira feléje emelkedik, hogy azt mindenik meglátja s az alája való rendeltségben mindnyájan egyformák : ez a magyar mezőgazdaság.
1899 NOVEMBER HO
18.
kontingens évenként fokozatosan apasztatott; pedig elérkezett volna már az idő, hogy az ipari kontingens teljesen a mezőgazdaság részére utaltassák át. Ennek végét veti az uj törvény, mert ezt az apasztást megszünteti s az uj gyáraknak öt éven át csak 53.000 hl. áll rendelkezésre. A sérelemhez járul, hogy az illetők, akik a kontingens iránti igéavüket bejelentették, előzőleg nem lettek figyelmeztetve, hogy a kellő mennyiségű kontingens nem fog rendelkezésükre bocsájtatni. A legnagyobb sérelme az uj szeszgyárosoknak, akik két millió frton felüli összeget fektettek be szeszgyáraikba s ezenkívül két millió métermázsa burgonyát termeltek azon ezélból, hogy az szeszszé dolgoztassák fel, hizlalásra marhákat szereztek be azon reménybeD, hogy megfelelő' kontingens bocsájtatik rendelkezésükre s eziránt a pénzügyminisztérium részéről biztatást is nyerlek. Daczára hogy az uj szeszgyárosok küldöttsége a miniszterelnöknél és a földmivelésügyi miniszternél sérelmeik orvoslására nézve biztatást nyertek, ezideig még semmi gyakorlati intézkedés nem történt s az előjelek azt engedik sejtetni, hogy a pénzügyi kormányzat részéről semmiesetre sem történik olyan intézkedés, a mely az illetőknek kielégítő lehet. Kilátásba van ugyan helyezve, hogy az illetők pótkontingens utján fognak kielégíttetni, tekintve azonban azt, hogy az uj mezőgazdasági szeszgyárak legnagyobb része 7 hiteres s ha még 500 hl. törzskoDtingenst kapnak is s ha pótkontingens csekélvebb mérvben kerülne kiosztásra, akkor az uj gyárak vagy kénytelenek felhagyni a szesztermeléssel, vagy pedig veszteséggel termelnek.
9 3 . SZÁM. Q-IK ÉVFOLYAM. mezőgazdasági szeszgyárosok közöl kevesen és közvetlenül az ankét megtartása előtt két nappal hivattak meg és akik megjelentek is azon az értekezleten, ugy érezték magukat ott, mintha mostoha gyermekei volnának a pénzügyminisztériumnak, kivált mikor látták, hogy az ipari szeszgyárosok teljesen tájékozva vannak az uj törvényjavaslat intézkedéseire nézve. Ajánlja, hogy a választmány küldöttség utján igyekezzék a pénzügyminiszternél a mezőgazdasági szeszgyárosok sérelmeire orvoslást szerezni. Bujanovics Sándor alelnök: Mint a mezőgazdasági szeszgyárosok egyesületének elnöke indíttatva érezte magát nemcsak a küldöttséggel eljárni, de magánúton is értekezett ugy a miniszter úrral, mint az államtitkárral a szeszkontingens ügyében ; s erre nézve azt a felvilágosítást nyerte, hogy körülbelül' november 20-án fog közzététetni az uj kontingens-felosztás. A helyzet annyiban is javult, hogy a bejelentett 90 szeszgyár közül csak 35 kezdi meg működését és 4—5000 hliterrel szaporodott a felosztandó mennyiség abból, ami a kontingens eladás utján került vissza ugy, hogy az uj gyárosok körülbelül 600 hlitert kapnak; mig tehát a kontingensfelosztás közzé nem tétetik, ne történjék semmi lépés e tekintetben s hogyha a kontingens-kiosztás sem lesz kedvező az uj szeszgyárakra nézve, a további akczió a deczember 11 én tartandó nagygyűlésnek tartassék fel. Az igazgatóválasztmány ily értelemben határoz.
Miután az uj mezőgazdasági szeszgyárosok saját hibájukon kívül'jutottak ezen szomorú helyzetbe, a Szövetség csak hivatásának felel • meg, hogyha a Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének átiratában kifejtett álláspontra helyezkedik s miután ezen kérdés elég fontos arra, hogy mellette országos közvélemény keltessék, kívánatos, hogy ezen kérdés a folyó évi S/.övetségi nagygyűlés elé terjesztessék és ott tárgyaltassék. Emődy József: Helyesléssel fogadja azt, hogy a kérdés a nagygyűlés elé vitessék, de addig is, mig a nagygyűlés megtartható lesz, talán a választmánynak módjában volna az uj mezőgazdasági szeszgyárosok ügyében a pénzügyminiszter urnái kedvezőbb hangulatot kelteni. Mikor az uj törvény ankétszerüleg tárgyaltatott a pénzügyminisztériumban, arra a
Szövetség titkára jelenti, hogy az Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet az 1000 korona tagsági általányt megszünteti. Méltóztassék e tekintetben a nagygyűlésnek pártolólag előterjesztést tenni, hogy a Szövetkezet 1000. korona tagdija elengedtessék. Az igazgatóválasztmány előterjesztést tenni határoz a nagygyűlésnek az 1000 korona tagdij elengedése ügyében. Szövetség titkára felolvassa a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete átiratát, ameljben köszönetet mond a Szövetségnek, hogy a gazdatiszti ügy rendezését a nagygyűlés napirendjébe felvette. Szövetség titkára előterjeszti a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének átiratát, melyben értesít, hogy alapszabályainak 15. §. értelmében a megköttött egyezmény szerint szövetkezeti czélokra a tisztanyereségnek 15%-át, azaz 4264'16 koronát juttat évi tisztanyereségéből a Szövetség rendelkezésére. Ezen
Mert nem frázis az, hogy a magyar földet szeretni lehet annak is, a kinek egy talpalatnyi sem jutott belőle. A holdat is meg lehet szeretni, ha sokáig vizsgálgatjuk, pedig ahhoz nem köt semmi emberi érzés. A jó komornyik is megsiratja ura veszteségét, pedig csak szolgája neki. Hát ilyen komornyikok talán mi is lehetünk, a kik olyan valamit védelmezünk, a mi nem a mienk. Vagy dehogy is nem a mienk. Mondaná csak valaki a mi megünnepelt barátunknak, hogy a román buza nem neki fáj s mondaná valaki Baross Károlynak, hogy hamisított bornak nem ő iszsza meg levét ! . . . No de hát azon az estén nem mondottak egymásnak ilyen gorombaságokat. Ebben a társaságban mindenki látja a másiknak az ujján azt a jegygyűrűt, a mely e közös ideálhoz füz. És tudják egymás között azt is, hogy mit érnek azok a jegygyűrűk. Megindult hát a beszélgetés a közös ideál felől. Lassanként kinyíltak a szivek titkos kamarái és kipattantak az ötletek, amelyeknek nem volt .idejük tükör előtt toalettet csinálni. Előkészülődós nélkül születtek meg azok, mint a szegény ember gyermeke. Kicsalogatta egymást vagy harmincz tószt; harmincz pólyásbaba! Nagyobbrészt melankólikus, sőt közöttük sirő-rivó porontyok is ; nevetni kevésnek volt oka: pedig a gyermekek nem szoktak hazudni.
A lapok hasábjain sok mindent összeírhat az ember; hanem mikor egy jóbaráti körben áll fel, végig néz az ismerős arczokon, életének kulisszatitkai közé avatott munkatársain, a nagyzolás és a képmutatás ördöge elkezdi benne a takarodót fújni. Mikor aztán egy-egy őszinte szót a szemek csillogása jutalmaz, mikor egy-egy felvillanására az igaz érzésnek végig bug a helyeslés s zajongva éljenezve, dörögve szívogatják, csalogatják kifelé a szónok érzéseinek mivoltját; hát akkor egyszeribe vége a diplomatikus körültekintésnek; az igazság csiga-bigája kinyújtja szépen a szarvacskáját a kagyló alul, azután a fejét és a nyakát is kinyújtja . . . És én jól megnéztem a csiga-biga bácsiknak a kinyújtott szarvacskáját, hogy tulajdonképpen mi is van a kagyló alatt ? Szószerint élek a tósztok hasonlatával s ugy áll előttem a mezőgazdasági élet, mint egy nagy folyóvíz. A partján les ennek a harminczöt halászlegény, hátha valami értékes halat kaphatnának horogra. Hajh, de lassú a viz folyása, üres a folyó gyomra, értékes zsákmány nem igen akad. Javarészt apró halacskák kerülnek teritékre, azok is ritkán. A halászlegényeken, akiknek nagy családot kell kielégíteniük, erőt vesz olykor a melankólia s könnyeikkel sózzák a vizet. íme itt az első hasonlat, amely népszerűvé is vált és sok bus akkordot kicsalt. Mert hát nem fenékig tejfel.
9 3 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. . összegből 4000 korona már felvétetett, felveendő még 264 korona és 16 fillér. A felvett összeg egyrésze már a M Hangyának" adatott át szövetkezeti propaganda czéljaira s a nevezett szövetkezet a vidéken már 15 szövetkezetet alakított s most a még hátralevő összeg kiutalványozását is kéri. A választmány a jelentést tudomásul veszi azzal, hogy az összeg félett a szövetkekezeti bizottság fog határozni. Szövetség titkára előterjeszti az „Aradmegyei Gazdasági Egyesület" meghívóját az általa november hó 26-án Aradon rendezendő agrárgyülésre, melyen gróf Károlyi Sándor, grófikélénski Róbert és gr. Széchenyi Imre fognak előadást tartani. Nevezett egylet a Szövetséget arra kéri, hogy az egrárgyülésen magát képviseltesse s felhívást intézzen a tagokhoz, hogy minél számosabban vegyenek részt a gyűlésen. A választmány az aradi agrárgyülésen a Szövetség képviseletére felkéri Bujanovics Sándor alelnököt s felhivja^a tagokat a gyűlésen való részvételre. Szövetség tithára jelenti, hogy az Aradmegyei Gazdasági Egyesület azt is kéri, hogy a Szövetség által rendezni szokott téli gazdasági előadások egyike Aradon rendeztessék. Kiadatik az irodalmi szakosztálynak figyelembevétel végett. Gazdasági egyesületek
portómentessége. '
Szövetség titkára: Ezen kérdés minden évben többizben felmerült, de minden eddigi törekvésünk aziránt, hogy a portómentességen rést üssünk, eddig nem sikerült, mert a kereskedelemügyi miniszter a fennálló törvények és szabályokra való hivatkozással a kérelmet elutasítja, mert szerinte a kért portómentesség megadására a törvényes alap hiányzik, azok keretén kivül pedig portómentesség nem engedélyezhető, de a Szövetség azon kérését sem teljesiti, hogy bizonyos pausál összegért, bizonyos mennyiségű francójegyet adjon az egyesületeknek s egyáltalán minden kedvezmény elől elzárkózik. A választmány megbízásából küldöttség utján is kérte az elnökség a minisztertől a kedvezmény megadását s a minisztertől bizonyos mérvű biztatást is nyert s mindennek daczára a kérelem nem teljesült. Szerinte más ut most már nem kínálkozik, minthogy a választmány a képviselőházhoz kérvényileg forduljon azzal, hogy ezen kérdés törvényhozásilag rendeztessék saz erre vonatA béke dühöng ugyan: nem verik már az agráriust agyon. Kardokat nem köszörülnek ellene, sőt már paripát is adnak alája. A lovagosított agrárius olyan kreatúrája a kormánynak, amely jellemzi a mai viszonyokat. Aki az őrlési engedély és a börze szilaj vesszőparipán robogott a harczba, ehelyett most jámbor fehér ménre ülhet fel, amelynek patája csillog, de vele sebet ütni nem tud, amely nem harczra, hanem parádéra való. Megszűnt már a háborúk zaja s mintha fájna is ez azoknak, akiket a közös eszmények, közös veszélyek forrasztottak egybe. A kik egy nagy közös sírról, vagy nagy győzelemről álmodtak valamikor. Az élet ntm dolgozik a végleteknek ezekkel a nagy arányaival. Nem haltunk meg és nem tiportunk le senkit. Átalakultunk békés halászlegényekké s hogy ettől a jámbor foglalkozástól eredményt is várhassunk, segítségünkre jött a halászat nagy atyamestere : a kormány is. Szegeden már együtt bontogattuk ki a kultura zászlaját s mindketten egyforma erősen fogtuk a zászló nyelét. Ah tehát mégis itt van a lobogó! A békés időknek is van mégolyán disze, a miért lelkesedni lehet. A szegedi szép napok emléke melegséget árasztott ide két hónap múlva is. Hisz tulajdonképpen ez az este volt a kiállításnak az epilógusa. A kik itt voltak, elől dolgoztak a kiállításon is s most örömmel mon-
KŐZTELEK, 1899
NOVEMBER HO
Í8.
kozó törvény revidiáltassék akként, hogy a gazdasági egyesületek is azon testülelek közé soroztassanak, amelyek a portómentességet élvezik. Fontos ez a kérdés azért is, mert a legutóbbi időben többször veszi igénybe a kormányzat és hatóságok az egyesület közreműködését oly dolgokban, amelyek különben állami feladatot képeznek; a kormányzat tehát csakis egy kötelességet ró le, akkor, midőn a portómentességet az egyesületekre kiterjeszti. Forster Géza igazgató felvilágosításul megjegyzi, hogy a kereskedelmi miniszter évi jelentésében kiterjpszkedik a pprtómentesség kérdésére és azt mondja, hogy ez már annyira igénybe van véve, miszerint szükségét látja annak, hogy uj törvény hozassék. Szóló abban a nézetben van, hogy a kérdést figyelemmel kisérje a választmány s az uj portómentességi törvény beadása alkalmával igyekezzék érvényt szerezni e kívánalmának. Az igazgató-választmány ily értelemben határoz. Szövetség titkára előterjeszti, hogy a kereskedelemügyi miniszterhez küldöttség utján intézett azon kérelme a Szövetségnek, hogy a gazdasági egyesületek titkárjai, valamint a 3 országos szövetkezet tisztviselői számára szabad-, vagy mérsékelt áru vasúti jegyek engedélyeztessenek, a miniszter a fennálló szabályokra való tekintettel nem teljesítheti s erről a Szövetséget az államvasutak igazgatósága utján értesiti. Az elnökség e kérelemmel küldöttség utján is járult a miniszterhez s attól biztatást is nyert, mert a kereskedelmi miniszter a maga részéről méltányosnak találja ezen követelést. Indítványozza, hogy erre való hivatkozással újból felterjesztés intéztessék. MiJclós Ödön felvilágosításul megjegyzi, hogy a kereskedelemügyi miniszter kezét e tekintetben egy miuisztertanácsi határozat köti meg, mely megszabja azon rendszabályokat, amelyek szerint a miniszter a szabad, vagy kedvezményes vasúti jegyeket kiadhatja. Szóló abban a véleményben van, hogy miután minisztertanácsi megállapodás van érvényben e jegyek kiadására nézve, a választmánynak a miniszterelnök úrhoz kellene e kérdésben felírni. A választmány a miniszterelnök úrhoz felterjesztés intézését határozza el. A szövetségi nagygyűlés ideje és napirendje. Az igazgató-választmány a f. évi Szövetségi nagygyűlés napját az egyesületi tanács dogatlák el egymásnak, hogy derék munka végeztetett. S az elismerés tiszta forrásából bőven ömlött a földmivelésügyi minisztérium jelen volt két rokonszenves tisztviselőjének serlegébe is. A fehér asztal mellett áldomást ivott a hivatalos és nem hivatalos Agrárország egy közösen végzett munkára. Ez a béke apotheozisa. S aztán mindkét fél kérte : hogy ne is hagyjuk el többé egymást, mert a kezdet jól indult. Két összefogódzott kéz veti tehát előre az árnyékát. Demkve a közös ideál nem lett szegényebb, a helyzet csak annyiban változott, hogy az udvarlói a helyett, hogy harczót kezdenének egymással, barátkoznak. A baráti érzület nektárja megédesíti aztán egy kicsit a jövő reményeit is. Hej de lassabban bontogatja most a szárnyait ez a reménység, mint nem régiben. Haladása nem a merész röptű saséhoz hasonlít, mely az egek felé emelkedve, nem ismer faradságot és akadályt; a husmadár röpte az övé, melynek nem czélja magasabbra emelkedni, mint életkövetelményei megkívánják. Mintha valami nyomasztó érzés nehezedett Voina reánk. Egy harminczötéves tagja — nem régiben büszkesége— a társaságnak, törődöttnek s fáradtnak vallja magát. Majd előállanak többen is az aggkor fáradalmainak jeleivel s beszélnek a fiatal nemzedékről, melynek igyekezete talán czélt ér majd. Mintha nekik már le kellene mondaniok a küzdelem jogáról, mintha már ők nem találnák meg a
1725 javaslatára deczember hó 11-én d. e. 10 órára tűzi ki az alábbi tárgysorozattal : A Szövetség folyó évi deczember hó 11-én (d. e. 10 és d. u. 4 órakor) tartandó III. nagygyűlésének tárgysorozata. 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag választása. 3. Szövetségi tagok bejelentése és felvétele. 4. Jelentés a szövetségi iroda f. évi működéséről. 5. Az 1898. év zárszámadásainak bemutatása s a felmentvény megadása. 6. Az 1900. évi költségvetés megállapítása. 7. Az I. mezőgazdasági országos kiállítás rendező-bizottságának jelentése. 8. A végrehajtó-bizottság jelentése a Gazdák Biztosító Szövetkezete tárgyában. 9. Az 1900. évi működési programm megállapítása. 10. Szeszkontingens sérelmes kiosztása ügyében a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének előterjesztése. 11. A szabadraktárak és vámhitel megszüntetése. 12. A börze reformja. 13. Gazdatiszti minősítés és jogviszony szabályozása. 14. Idegenek birtokvásárlásának szabályozása. 15. Szövetségi tagok esetleges előterjesztései az alapszabályok II. R. 23. §-a alapján. Szövetség titkára beterjeszti a Szövetség 1,900-dik évi költségvetését, melyet az igazgatóválasztmány elfogad és jóváhagyás végett a nagygyűlés elé terjeszteni határoz. Szövetség titkára: A földmivelésügyi miniszter minden évben 2000 frtot bocsájt a Szövetség rendelkezésére a c?éiból, hogy a vidéki gazdasági egyesületekkel karöltve vidéken valamint a központban is gazdasági tanfolyamokat rendezzen. Méltóztassék elhatározni, hogy a földmivelésügyi miniszter a folyó évben is felkéressék, hogy a gazdasági előadások maguk helyét és' a maguk eszményét ebben a világban! Milyen gyakori tünet az manapság, hogy félreállanak az öreg katonák és szomorú mosolylyal, sokszor szatirikusán igy biztatják a fiatal lelkeseket." csak rajta, próbáljátok meg mit értek, nekünk már elég volt! Édes Istenem, de szomorú ez a biztatás, de fájdalmas látni azt, hogy ennek a kornak reális szelleme még azok előtt sem melegedett fel, a kik szivük, lelkük egész poézisét igyekeztek beleönteni! Lelkesedésüknek szárnvai csüggedten lankadnak le s keserű érzésekkel, kielégítetlenül térnek a szürke nyugalomba. Csüggesztő, ólmos szürkeség takar be velük együtt minket is . . . Mikor látunk már egy derengő sugarat, mikor jön már fel a sötét égbolton az idealizmus szép és dicső napja ? ! Idealizmusra intették az utánuk következő ifjúságot a mi fáradtjaink. Hogy igyekezzünk megtalálni a közügyek terén az eszményeket, amelyek a lelket melegítik. Mintha ezeket nekünk keresnünk kellene. Hiszen ezek a mi öregjeink megakarnak csalni bennünket. Küldözgetnek bennünket ismeretlen birodalomba ismeretlen csillagok után, amelyeknek csak ezután keli feljönniök. Pedig olt tartogatják szivök mélyén, ajkaikon ős tetteikben a keresett csillag tündérfényét: az idealizmust, fiatal szivök első és örök szerelmét. B. B.
• -'
: 17 rendezésére 2000 frtot boesájtson rendelkezésére. Az igazgató-választmány felterjesztés intézést elhatározza és utasítja az irodalmi szakosztályt, hogy az előadások helye és ideje tartalmára nézve előterjesztéssel éljenek. Jelentés az Y. gazdakongresszusról. Szövetség titkára jelentést tesz a szegedi mezőgazdasági országos kiállítás kapcsolatában rendezett V-dik gazdakongresszus lefolyásáról. A kongresszus szeptpmber hó 5 én és 6 dikán tartatott meg és 550 tagja volt. A kongresszus kiadványai a magyar Gazdaszövetség elnökének gróf Károly Sándor Ö Nagyméltóságának kegyességéből a Magyar Gazdák Szemléjében jelentek meg, ugy hogy a kiállításnak tulajdonképpen a kiadvány költségébe nem került, hanem a szemle megfelelő számai küldettek meg a kongresszuson résztvett tagoknak. A kiadványokban meg nem jelent előadás az adóreformról a ,Köztelek" utján fog közzététetni. A kongresszus határozataira vonatkozólag miután azok több minisztériumot érdeklő kérdésben foglalnak magukban javaslatokat, azt a javaslatot terjeszti a választmany elé, hogy a kongresszus munkálatai a földmivelésügyi, igazságügyi, kereskedelmi és belügyminiszterhez felterjesztessenek, — kiemelésével azon kérdésnek, amely az illető minisztérium reszortjába tartozik. Ezenkívül gróf Majláth József előadása, mint figyelemre és követelésre méltó példa az összes gazdasági egyesületeknek megküldendő volna, hogy azt mint vezérfonalat a téli gazdasági előadásokon anyagul felhasználhassák s amely alapon a társadalmi mozgalmakat vezethetnék és irányithatnák. Az igazgatóválasztmány Szövetség titkárának előterjesztését elfogadja. „Gazdák Biztosító Szövetkezete". Szövetség-titkára előterjesztést tesz a Gazdák Biztosító Szövetkezete megalakítása ügyében kifejtett mozgalomról s tájékoztató adatokkal szolgál az eddigi: eredményekre nézve. Jegyeztetett eddig 997 alapitvany és 1153 üzletrész 1.020,160 korona értékben; miután a szövetkezet megalakítása egy millió korona jegyzéséhez volt kötve s minthogy ennek a feltételnek elég tétetett, a végrehajtó bizottság elhatározta, hogy november 30-dika és deczember 10-dike között az alakuló közgyűlést össze fogja hívni. így tehát a deczember 11-diki szövetségi nagygyűlés elé azon örvendetes jelentés tehető, hogy a „Gazdák Biztosító Szövetkezete" megalakult.
KÖZTÉLEK, 1899. NOVEMBER HÖ 18". letekben jöttek létre s ebben kapták csírájukat, ehhez- szervileg állandóan kötve legvenek és kezeltessenek, amely ebből az egyesületből kiindul. így fogva fel a dolgot, nem tartja elégnek az alakulandó szövetkezet alapszabályainak azon intézkedését, hogy a szövetkezet igazgatóságában az OMGE. csak egy taggalképviseitesse magát, hanem kívánatosnak tartja, hoey az igazgatóság legalább egynegyedet az „OMGE." jelölje ki. Gróf Dessewffy Aurél elnök szerint bajos dolog volna ezt itt az ülésen határozatra emelni, mert tény az, hogy minden szövetkezet a maga igazgatóságát azokból választja meg, akik alapították és üzletrészeket jegyeztek. Az alapszabályokban van arra prövíedálva, hogy az egyesületnek specziális jogok tartassanak fel. Minthogy pedig a szövetkezet az „OMGE." úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége központjának erkölcsi támogatása alatt áll, mindig van alkalom arra, hogy óhajait és kívánalmait nyilvánítsa. Kodolányi Antal szintén megnyugvást talál az alBpszabályok azon intézkedéseben, hogy az „OMGE." az igazgatóság és felügyelőbizottságban egy-egy taggal képviseltetik. A Szövetkezet alapitói és üzletrészt jegyzőinek legnagyobb része úgyis az egyesület tagjaiból került ki. Miklós Ödön: felvilágosításul megjegyzi, hogy a bizottság eleinte két igazgatósági tag kiküldését kontemplálta az „OMGE." részéről; a tegnapi ülés azonban abból a szempontból indult ki, hogy czélszerübb volna egy tag az igazgatóságba, egy tag pedig a felügyelőbizottságba az „OMGE." részéről azért is, hogy az ellenőrzés minden vonalon gyakorolható legyen a Szövetkezet működésében miután az alapitóknak az alapszabályokban kifejezett külön jogai és külön intézkedéséi vannak fentartva, szóló nem lát semmi veszélyt abban, hogy ezen alakulás azokra bizassék, akik az igazgatóságot megválasztják. Az jgazgató-váiasztmány a Gazdák Biztosító Szövetkezetének alapszabályait és a vegrehajto-bizottsag működéséről szóló jelentést helyeslőleg veszi tudomásul. Közgazdasági szakosztály javaslatai. Szövetség titkára: A májusi választmányi ülés határozatából folyólag felterjesztés intéztetett a szabadraktárak, vamhiteiezés és az őrlési engedély megszüntetése- tárgyában. Ezen feliratra a pénzügyminiszter a földmivelésügyi miniszter utján azon választ adta, hogy az őrlési engedély ügyében az egyesület akcziója tárgytalanná vált, amennyiben az őrlési engedély január elsején meg fog szűnni, a szabad raktarak és vámhitelezés megszüntetése iránti kérelmét az egyesületnek azonban nem telje sitheti a pénzügyminiszter, miután az az ő véleménye szerint a fennálló kereskedelmi szerződésekbe ütközik, másrészt, miután ezen kedvezmény megszüntetése a kereskedelem és fogyasztás érdekeit sértené. Végűi azzal érvel a leirat, hogy a vámhitelezés czimén a mult évben igen kevés áru jött forgalomba.
A Szövetkezet alapszabályaira nézve jelenti, hogy ugy mint az összes az egyesület által kezdeményezett szövetkezetek alapszabályaiban van, ezen alapszabályokban is benn foglaltatik az, hogy az alakulandó szövetkezet az „OMGE." erkölcsi támogatása alatt áll, továbbá, hogy a Szövetkezet igazgatóságában és felügyelő-bizottságában egy-egy taggal jogosult magát az egyesület képviseltetni. Végül a mennyiben a szövetkezet vagyona felosztásra kerülne, egy bizonyos százaléka a felosztásra kerülő tartalék és biztosítéki alapnak az egyesületnél deponálandó azon czélból, hogy egy A közgazdasági szakosztály nem fogadta esetleg később megindítandó szövetkezeti moz- el a pénzügyminiszter indokait, hanem régi galomnak képezze alapját. Jelenti továbbá, álláspontját feniartva elhatározta felkérni a hogy a választmány által a Szövetkezet ré- választmányt, hogy ujabb felterjesztésben vilászére előlegül megszavazott 5000 írtból ezideig gosittassanak fel a pénz- és földmivelésügyi csak fele lett igénybevéve s miután a Szövet- miniszterek a pénzügyminiszteri leirat téves kezet meg fog alakulni, ezen előleg is a Szö- álláspontjáról, mert a vámhitelezés nem a vetkezet alapítási költségeire fog iratni s kereskedelmi szerződéseken nyugszik, hanem az egyesületnek meg fog térülni. közös pénzügyminiszteri rendelkezésen, ameBaross Károly: Örömét fejezi ki a felett, lyek éppúgy visszavonhatók, mint kiadhatók hogy ezen teremből kiindult akcziójaa gazdák- voltak a múltban. nak fényes eredményre vezet. Ez ismét egyik Szóló nem részletezi a kérdést s csak tanulsága annak, hogy az OMGE.-ben oly ele- röviden reflektál a leiratban foglaltbkra s ismentáris őserő rejhk, amelyből, hogyha egyszer métli azon érveket, amelyeket a közgazdasági egy eszme kipattant, utána mennek a gazdak szakosztályban felhozott. ezrei. Nekünk arra kell törekedni, hogy mindMérey Lajos: Az egyesület életében tapaszazok az intézmények, melyek ebben az épü- I talja, hogy az rendkívüli tevékenységet fejt ki
ÖS". SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
kérelmezésekben, de nem lép fel azon erélylyel, amelylyel fellépnie már nagyon is itt volna az ideje. Ha más államokban a pénzügyminiszter ily fitymálólag bánik el ilyen országos testülettel szemben, bizonyára megtanítják őt, hogyan szokás felelni és a gazdák sorsát szivén viselni. Szóló meg van győződve arról, hogy a választmány e felterjesztésére is ugy fog válaszolni a pénzügyminiszter, amint neki tetszik. Hogyha egy pénzügyminiszter arra mer hivatkozni, hogy ő valamit a törvény alapján tilt el, vagy rendel el s ha mi reá tudjuk bizonyítani, hogy nem a törvényes alapon járt el akkor, szemébe kell mondani, hogy ő nem ura az országnak, hanem csak hivatalnoka. Felhozza, hogy a vidéki gazdasági egyesületek kérelmei a minisztérium irattárába kerülnek s ad acta tétetnek. Ez nem eljárás egy jogállamban. Ugy kell tennünk, mint tesz a legtöbb müveit nemzet;. tessék megnézni a müveit nyugat népeit, hogyha a miniszter egy ilyen országos, tekintélyes testület érvekkel megindokolt kérvényét a miniszteri papírkosárba teszi, akkor az az egylet annyiszor megy a nyakára, míg az igazat a miniszter meg nem adja, vagy el nem hagyja a helyét. Az .OMGE." kötelesége is ily kérdésekben, ha kell minden héten elmenni a miniszterhez s képviselő tagjait felhívni, hogy tegyék kötelességévé a miniszternek, hogy ne az idegen, de a magyar gazdaközönség érdekében működjék közre. Szóló idejét látja annak, hogy ezen a gazdaközönségre nézve életbevágó kérdésekben ne engedjen az „OMGE." mert ha folyton a kérvényezések utján marad s nem jár el a kormánynál, minisztereknél és képviselőháznál küldöttségileg s hangsúlyozza követelőleg, akkor oda jut, ahova jutnak a mindig csak köszönő és kézcsókoló emberek. Szóló meg van győződve arról, hogy az egyesület vezérlő férfiai szavának van annyi súlya, hogy ha személyesen mondják el a gazdaközönség sérelmeit, akkor a törvény, jog és igazság rendszere nem fog papíron maradni, de ha 15 kérvényt adunk is be Lukács Lászlónak, az mindig a papíron marad.
Szóló indítványozza, hogy a felterjesztés mellett menjen küldöttség újból a miniszterekhez, írjunk fel a kormányhoz és kérjük fel a képviselőházi tagokat, hogy az országgyűlésen annyiszor interpellálják a minisztert, amig eredményhez nem jutunk. Ily eljárást látunk más államokban is, hol nemcsak ily országos fontosságú, de helyi kérdésekben is annyi mozgalmat indítanak mig vagy czélukat elérik, vagy megkeserítik annak a miniszternek a sorsát. Az ország gazdaközönsége akkor fog az OMGE.-nek köszönetet mondani és ez akkor fog helyesen eljárni, ha a gazdaközönség ily vitális érdekeiben nem csak kérőleg, de követelőleg is lép fel. Miklós Ödön: A tavaszi gyűlés folyamán szóló indítványozta, hogy ezen kérdés jelentősége olyan, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni és sürgetni a minisztertől, hogy intézkedjék ezen kedvezmény megszüntetése iránt. A nemzetközi szerződősekben nem foglaltatik az, hogy vámmentességet élvezzen a behozott termény a harmadik kézben, a mely spekulál azzal. Ez egy visszaélés, melynek hatását tényekben tapasztaljuk. Ma is egymilliókétszázezer mázsa buza van Budapesten raktározva. Kérdi elnök ur ő Nagyméltóságát, vájjon a miniszternél való személyes intervenczió milyen sikerrel járt. Gróf Dessewffy Aurél elnök: A tavaszi gyűlés határozatából folyólag a vámhitel és szabad raktárak megszüntetése ügyében a kérvény, küldöttségileg nyújtatott át a miniszternek. Az eredmény mint most a leiratból tudomásunkra jött, nem kedvező. Ennek más módja nincs, minthogy a kérelmet újból méltóztassék a miniszterhez terjeszteni és esetleg az összkormány elé is. Zselénski Bóbert gróf: Mikor a minisztériumnál volt a küldöttség e kérelemmel, akkor sok egyéb dolgot is szorgalmazott. Ez oly fontos kérdés, hogy szerinte megérdemli, hogy
9 3 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. kizárólag e kérdésben provokáltassék a miniszter intézkedése. Akkor még nem volt ismeretes a miniszternek az a vélekedése, hogy ez törvényben gyökerező eljárás. Szóló hozzájárul Mérey javaslatához, hogy követeltessék a minisztertől ezen nem törvényben gyökerező, nem jogos és nem igazságos kedvezmény megszüntetése. Az országgyűlési képviselők is felkérendők, hogy ezen annyira fontos kérdésben mozgalmat indítsanak. KocLolányi Antal előtte felszólalók megjegyzéseihez még azt fűzi, hogy a képviselőházhoz is beadassék ezen kérvény, hogy konstatálható legyen, hogy kik azon földbirtokos képviselők, akik fel mernek szólalni az országnak ily nyomatékos érdekében. Gróf Dessewffy Aurél elnök: A kérvénynek a képviselőházhoz való benyújtása azt eredményezné, hogy a ház ismét a pénzügyminiszternek adná ki a kérvényt. Farkas Ábrahám : azt javasolja, hogy az OMGE. országgyűlési képviselő tagjai különkülön felszólittassanak, hogy a házban interpelláeziót intézzenek a miniszterhez. . Az igazgató-választmány elhatározta, hogy a kérdést a Szövetségi nagygyűlés napirendjére tűzi ki és a közgazdasági szakosztály javaslatát elfogadva, azt azzal bőviti ki, hogy a kérdésre a képviselőház figyelme felhivassék, lehetőleg interpelláczió utján. Szövetség-titkára : A közgazdasági szakosztály inditványára egyesületünk felterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez aziránt, hogy elemi károk esetén a bérlők részesittessenek adóelengedésben, még az esetben is, ha a birtokos fizeti a föld adóját. A pénzügyminiszter azon választ adja a felterjesztésre, hogy a maga részéről méltányosnak találja a kérelmet s azt az egyenes adók reformjánál figyelembe fogja venni. Ezzel kapcsolatban a szakosztályi ülésen dr. Csillag Gyula oly értelmű indítványt terjesztett elő, hogy az elemi csapásokat szóval is be lehessen jelenteni a községi elöljáróságoknál ; ez általában szokásos is, de miután vannak esetek, hogy a községi elöljáróságok ezt a szokást nem követik, felkérendő volna a pénzügyminiszter, hogy egyöntetű eljárásra utasítsa a községi elöljáróságokat. Az igazgató-választmány a felterjesztés intézését elhatározza. Szövetség titkára: előterjeszti, hogy az osztrák gazdasági központ, amelynek feladata a kereskedelmi szerződóseket tanulmányozni és előkészíteni, azzal a kérelemmel fordult az egyesülethez, hogy a kiadványokat cserélje ki vele s alkossanak közös bizottságot, amely a kereskedelmi szerződésekre nézve követendő közös eljárásra nézve bizonyos megállapodásra jusson s egyszersmind egy osztrák .magyar gazdaprogrammot dolgozzon ki. A közgazdasági szakosztály a kiadványok és tanulmányok kicserélését proponálja, de a közös bizottság kiküldését nem tartja szükségesnek. Az igazgató-választmány a közgazdasági szakosztály javaslatát elfogadja. Szövetség titkára: Ezirányban a közgazdasági szakosztály határozatot nem hozott, minthogy az egyesület a földmivelésügyi minisztériumban tartandó ankétre nem lett meghiva. A tárgyalás czélja az volt, hogy az ankétre meghívott tagok tájékozást szerezzenek s eszmét cseréljenek. Minthogy a szakosztályi ülésen a földmivelésügyi minisztérium képviselője azt a kijelentést tette, hogy az ankét tárgyalásai meg fognak küldetni az egyesületnek, a szakosztály határozatot nem hozott. Tudomásul szolgál. Börze reformja. Szövetség titkára: A közgazdasági szakosztály foglalkozott a „Temesmegyei gazdasági egyesület" átiratával, amely azt kérelmezi, hogy hatna az egyesület közre, hogy a gabonatőzsdén a külföldi buza ne legyen jegyezhető.
KŐZTELEK,
1899
NOVEMBER HO
Í8.
A szakosztály elé nevezett egyesület átiratával szemben egy másik kérvény is került, melyet a délvidéki kereskedők és iparosok megbízásából egy aradi czég terjesztett elő; e beadvány azt kéri, hogy egyáltalán buza-uzánsz ne jegyeztessék a tőzsdén, miután ez teszi lehetővé a spekulácziót. A közgazdasági szakosztály ezen kérvényeket tárgyalva, azon megállapodásra jutott, hogy az egyesület 1896. évben a tőzsde reformja ügyében hozott határozatainak érvénybeléptetését követeli s miután az egyesület kiküldöttei a tőzsde-ankéten akként nyilatkoztak, hogy az uzánsz eltörlendő, ennélfogva a „Temesmegyei Gazdasági Egyesület" kérvényét nem pártolja a szakosztály, de javaslatba hozza, hogy az egyesület 1896. évi állásfoglalása az egyesületi kiküldötteknek a tőzsde-ankéten való felszólalása értelmében módosittassék, illetve az alábbi két pont vétessék fel a javaslatba : 1. Hogy az uzánsz minőség megszüntetése mellett adásvétel tárgyát csak fix gabonaminőségek képezhetik, melyek a kötlevéJben világosan meghatározandók, még pedig a származási vidék (tehát: tiszavidéki, bánsági, felsőmagyarországi, külföldi stb.), továbbá a fajsúly és egyéb minőségi jelleg szerint. 2. Hogy a reménybeli termésből csak a termelő adhasson el gabonát, még pedig oly mennyiségben, mely birtokának terjedelmével arányban állván, rossz termés esetében is jogosan várható és hogy a kereskedőnek, vagy a spekulánsnak a még learatatlan gabonára nézve csupán a termelőtől ilyképpen megszerzett eredeti kötleveleket legyen szabad forgalom tárgyává tenni. De ezenfelül a szakosztály, tekintettel azon körülményre, hogy a folyó évben a börzespekuláczió hátrányait a gazdaközönség fokozott mértékben érzi, tekintettel továbbá arra, hogy a tőzsde : ankéten merkantil részről azon kijelentés tétetett, hogy addig, amig a német börzetörvény nem ismeretes, egy sötétbe való ugrás volna a magyar kormány részéről a tőzsdét megbolygatni s miután a német törvény bevált, a Szövetségi nagygyűlés figyelme felhívandó volna a tőzsdereform kérdésére, — a szakosztály tehát javaslatba hozza, hogy ezen kérdés a nagygyűlés tárgysorozatába felvétessék s az ottani tárgyalás alapján memorandum alakjában terjesztessék az összkormány elé. Az igazgatóválasztmány a közgazdasági szakosztály javaslatához hozzájárul. Miniszteri
leiratok.
Szövetség titkára felolvassa a földmivelésügyi miniszternek azon az OMGE-hez intézett leiratát, amelyben a szegedi országos mezőgazdasági kiállítás rendezése körül kifejtett tevékeriységeért leiratban fejezi ki köszönését és elismerését. Örvendetes tudomásul szolgál. Tudomásul vette továbbá a választmány a munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozása s a cséplő- és munkavállalkozók közötti jogviszony szabályozása tárgyában az egyesülethez intézett miniszteri leiratokat. Titkár előterjeszti, hogy a kertészeti bizottság javaslata alapján felterjesztést intézett az egyesület a földmív. miniszterhez, hogy a külföldre szállítóit friss gyümölcs elvámolási eljárása gyorsittassék, mert . egyes határállomásokon a külföldre küldött gyümölcsöt hosszabb ideig visszatartják vámkezelési eljárás czimén, a minek folytán a gyümölcs megromlik. A földmivelésügyi miniszter felkérte a külügyminisztert, hogy intézkedjék az elvámolás gyorsítása ügyében, a mi meg is történt, mert ugy Németország, mint Oroszország kormányai értesítették a külügyminisztert, hogy közegeiket gyorsabb, elvámolásra utasították. Tudomásul szolgál. A választmány tudomásul vette az egyesülethez a nyár folyamán érkezett alábbi miniszteri leiratokat és átiratokat:
1725 Tudomásul veendők: Földmivelésügyi miniszter „Pinczeszövetkezetek"-ről szóló ismertetés 100 példányát küldi. Ugyanaz „Kendertermelési utmutató" 100 példányát küldi, Ugyanaz „A világ' 1899. évi' gabonatermése és gabonafogyasztása" czimű kiadványát küldi. Ugyanaz „A buza torzsgombája elleni védekezés" czimű füzeteket küldi. Ugyanaz „A mező- és kertgazdaságra káros rovarok" czimü füzeteket küldi. Ugyanaz „Képek Magyarország állattenyész* téséből" czimü. müvet küldi. Ugyanaz a trágyasóknak külföldről gazdasági trágyázási czélokra való behozatala tárgyában. Kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi minisztérium 1898. évi működéséről szóló jelentését küldi.. Pénzügyminiszter fogyásztási adóeredmények statisztikáját küldi. M. kir. közp. statisztikai hivatal jégkárstatisztikáját küldi. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete 1898/99. évi üzleti jelentése. Sárosmegy. gazd. egy. a Gazdák Biztosító Szövetkezete ügyében a földmivelési miniszterhez intézett felirata másolatát küldi. Magyar Építési Vállalkozók segélyző egylete a minisztériumokhoz a külföldi munkások behozatalának szigorítása tárgyában beadott kérvényét küldi.' Az OMGE. belügyei. Titkár: bemutatja a mult ülés jegyzőkönyvét, amely az elnök és két kiküldött hitelesítő tag által alá van irva s a Köztelekben is egész terjedelmében közzététetett. " Tudomásul szolgál. Gróf Desssewffy Aurél elnök: Minthogy a mai napirend értelmében 15 választmányi tag kerül sorsolás alá, addig mig a sorsolás eszközöltetik, a választmány letárgyalhatná az ügyeket. A sorsoló bizottságba felkéri Kodolányi Antal, Scitovszky János és Beusz Henrik tagokat. Jegyzökönyv-hitelesitök.f A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére a választmány elnök ajánlatára felkéri Galgóczy Károly és Benner Gusztáv tagokat. Meghalt tagok bejelentése. Titkár előterjeszti, hogy a mult ülés óta elhunytak a tagok sorából: Szentmártoni Radó Kálmán, lökösházi. Tavaszi Antal, Appel József, alapítók és Szitányi Izidor, Popovits Sándor, Skublics István, Rosenthal Alfréd, Szabó N. János, Eissen Manó, Szentmihályi Sándor, Kiss Gyula, Fischer Hermann, Leopold Samu évdijas tagok. Belépett nj tagok. Alapító: Egri főkáptalan. Évdijasok: dr. Baiersdorf Emil földbirt., ifj. Balika Sándor gazdatiszt, Beyer Károly földb., Büchler Jenő gazdász, Büttner Róbert gazd. számvevő, Cselkó István gazd. tanár, ifj. Csethe Mihály gazdász, Dióssy Imre gazdatiszt, dr. Dörschug Antal ügyvéd, Ehrlich Ignácz bérlő, Erendits Emil urad. titkár, Fekete Mihály gazdat., Földváry Tamás földbirt., Gangl Alajos nyug. jószágig., Gracsányi Gyula áll. állategészs. felügyelő, Grőber Károly gazdálkodó, Goldmann Mór bérlő, Kalix Vilmos oki. gazda, Karczagi gazdas. egyesület, Kohn Gábor földbirt., Kaufmann Ignácz birtokos, Kégel Árpád gazdatiszt, Lénárd Jenő urad. tiszt, Leopold Gusztáv oki. gazdász, Lichtenstadter Béla gazd. gyakornok, Major Győző gazdat., Mandl Gusztáv gazdatiszt, Marasca József gazdat., Mechwart Ernő földb., Meiszner Sándor magánzó, M. kir. állami, ménesbirtokigaz-
1728
KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER HO 18
gatóság, Fogaras, ifj. Meskó Sándor földbirt., Mező Károly gazd. gyakorn., Milkó Vilmos bérlő, Molnár István urad. felügyelő, Müller Lajos bérlő, Nádossy Emil oki. gazda, földbirt., Nóvák József urad. felügy., dr. Rónay Károly kir. közjegyző, földbirt , Rothnagel János gazdat., Scherer Ottó gazd. gyakorn., Sehreiner Jenő gazd. gyakorn., Sebestyén Henrik, bizt. társ. igazg., Skublies Károly földbirt., gr. Somssich Géza földbirt., ifj. Sloliczka Géza gazdat., Strauss Rezső gyáros, Stugel József tiszttartó, T. Szabó Sándor szőlősz. intéző, Szalay Liszló jószágfeliigy., gr. Széchenyi István, Szeép László földbirt., Szinay Gyula országgy. képviselő, gr. Sztáray Sándor földbirtokos, Tárezay István földbirt., Várady Géza gazdat., Varga Ignácz tiszttartó, Weigl József szőlősgazda, Weinberger Zsigmond gazda, Nikolits Géza gazdász, Buttykay László urad. irnok, Betegh Imre földbirt. Összesen 1 alapító és 62 évdijas tag. a taglétszám tehát 384 alapító, 2797 évdijas, 23 tizteletbeli összesen: 3204 tag. Tagságuk lejárta folytán a tagságr mondottak: Szakáll Ferencz, Sivó Jenő, Fehér Zoltán, Strausz Adolf, Razgha Gyula, Dorner Sándor, Tóth Bertalan évdijas tagok. A tagok sorából töröltettek: Sümeghi Ferencz, Rosenberg Lajos, Ertl Vilmos, Pollák Simon, Makovich Lajos (szőlőkezelő), müller Sándor, Eisenmann Zsigmond, Sorecz Lajos, Deutsch Béla, Csáky János, Polgár József, Fáy László, Fáy Árpád, gr. Berchtold Artúr, Baumann Antal. Á közgyűlés idejének megállapítása. Titkár előterjeszti, hogy az egyesület tanácsa a f. évi közgyűlés napját deczember hő 10-ikére javasolja kitűzni az alábbi tárgysorozattal. Méltóztassék elhatározni, hogy a tárgysorozat a „Köztelekében közzététessék, mert az alapszabályák értelmében a közgyűlés tárgysorozata háromszor teendő közzé az egyesület hivatalos organumában a közgyűlés megtartása előtt. A választmány a f. évi közgyűlés napját deczember hó 10-ikére tűzi ki. Az egyesületi Évkönyv bemutatása. Titkár bemutatja az igazgató-választmány mult évi működéséről szóló jelentést magában foglaló 1898/99. évi Évkönyvet, mely az összes választmányi tagoknak megküldetett. Tudomásul szolgál. A nagggyülésre 30 tag kiküldése. Titkár: A Szövetségi alapszabályok 6-ik szakasza értelmében az egyesület a nagygyűlésen 30 taggal van jogosítva képviseltetni magát. A tanács a következő tagokat hozza javaslatba: Bálintffy Pál, Bernát István, Baross Károly, Cserháti Sándor, dr. Csiliagh Gyula, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, dr. Gaál Jenő, Galgóczy Károly, György Endre, dr. Hagara Viktor, dr. Hutyra Ferencz, Ivánka Oszkár, Jeszenszky Pál, gróf Károlyi Sándor, Kodolányi Antal, Kvassay Jenő, Libits Adolf, Makfalvay Géza, báró Malcomes Jeromos, Melczer Gyula, Bakovszky István, Reusz Henrik, Rubinek Gyula, Scitovszky János, gróf Szapáry Gyula, Szentiványi Zoltán, gróf Széchényi Imre, Szilassy Zoltán, Wittmann János. Az igazgató-választmány a nevezetteket a szövetségi nagygyűlésre az egyesület képviseletében kiküldi. A könyvelői állás betöltése. Titkár: A jelenlegi könyvelő részint előrehaladott kora, részint az egyesületen kivül elfoglaltsága miatt is, nem képes az egyesület körül felmerülő kötelességeit pontosan teljesíteni, miért is a számvizsgáló-bizottság javaslatára a tanács f. év junius 1-én a könyvelőnek elmondott s helyébe a f. év végéig Zórád
István volt uradalmi főszámvevőt alkalmazta ideiglenesen. A tanács javaslatba hozza, hogy a választmány Zórád Istvánt egy évi próbaidő kikötésével alkalmazza a könyvelői állásra 1200 frt évi fizetéssel; amennyiben pedig a könyvelő eddigi fizetése csak 900 frt volt, ennélfogva szükséges, hogy a jövő évre előirányozott összeg a költségvetésben felemeltessék. A választmány ez értelemben határoz. Az egyesület képviselete a párizsi kiállítás alkalmával tartandó kongresszusokon. Titkár: A Franczia Gazdasági Egylet a párizsi kiállítás alkalmával tartandó gazdakongresszusokra meghívta az OMGE.-t. A tanács egyesületünk képviseletére felkérte gróf Károlyi Sándort, Libits Adolfot, Miklós Ödönt, dr. Rodiczky Jenőt és gróf Széchenyi Imrét. Nevezettek közül gróf Károlyi Sándor és Miklós Ödön hajlandóknak nyilatkoztak ezen üléseken résztvenni. Helyeslőleg tudomásul vétetik. Tanácsi javaslat a „Gazdaságtörténelmi Szemle" ügyében. Szerkesztő-titkár: Jelenti, hogy az egyesületi tanács mult ülésén tárgyalás alá került a „Gazdaságtörténelmi Szemle" ügye, melynek kiadása a mult évben 500 frt deficzittel járt. A tanács utasította a Szemle szerkesztőségét, hogy a folyóiratot az eddiginél csekélyebb terjedelemben jelentesse meg. Paikert Alajos: Elismeri azt, hogy a Szemle szerkesztése és kiadása a mult évben 500 forint deficzittel zárult, de az idén, amidőn minden hónapban jelenik meg, — semmi deficzitre nincs kilátás, sőt a jövő évi költségvetésben némi maradvány mutatkozik. Nem volna indokolt tehát, hogy ezen folyóirat, amely iránt a tudományos körök részéről nagy elismerés nyilvánult, a jövőben destringáltassék. Indítványozza, hogy a Szemle a jelenlegi terjedelemben tartassék fenn. Szerkesztő-titkár-. Ajánlja, hogy a tanács javaslata tartassék fenn s amennyiben az, amit előtte szóló kilátásba helyez, bekövetkeznék, hogy t. i. a jövő évre többlet is mutatkozik, még mindig lesz mód a Szemle terjedelmének emelésére. Méltóztassék ezen módosítással elfogadni a tanács javaslatát. Paikert Alajos: A lapra erkölcsi veszteséggel jár, hogyha terjedelme redukáltatik; kéri, hogy fentartassék' a jelenlegi terjedelemben, annál is inkább, miután beszerzett informácziója szerint az 500 frt segély meg fog adatni a minisztérium részéről. A választmány a Szemle terjedelmének megállapítását az elnökségre bizza.
Az egyesületi tanács javaslatára elhatározza a választmány, hogy az egyesület egy baromii-hizlalási kézikönyvet ad ki, melynek nyomdai költségei a Kodolányi-alapból, a szerzői tiszteletdíj pedig a Suschka-féle könyviteli munkából maradó bevételből fedezendő. A munka megírásával Hreblay Emil állattenyésztési felügyelő bízatott meg. Szerkesztő-titkár jelenti, hogy a Simunyák-íé\e alapítvány kamataiból egy a gyógyszertári használatra alkalmas vadon termő gyógynövények ismertetését s összegyűjtését tárgyaló munka megírására hirdettetett ki pályázat, melyre 11 pályamunka érkezett b e ; ezek most vannak bírálat alatt. Az igazgató-választmány a jelentést tudomásul veszi. Elfogadja az igazgató-választmány a Pátria irodalmi vállalat azon ajánlatát, mely szerint nevezett vállalat a Suschka-féle Számviteltan alapján egy a kisebb birtokosok számára alkalmas számviteli naptárt adna ki, melynek féljövedelme az egyesületet fogja megilletni, míg a naptár kiadási joga az egyesület tulajdonában marad. | Az igazgató-választmány ;; magyar Do-
93 SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. hányujság részére a jövő évre 150 frt segélyt szavaz meg. Földmivesiskolai ösztöndijak odaígérése. Az igazgató-választmány az egyesületi tanács javaslatára a herczeg Batthyány féle 120 frtos ösztöndijat a folyó tanévre Szvoboda Gyula pápai földmivesiskolai Il-od éves tanulónak, a nagy-atádi gazdaköri alapítvány 120 frtnyi kamatát Kiss János szentimrei földmivesiskolai Il-od éves s a Bakó-féle alapítvány kamatait Csonka Pál hódmezővásárhelyi földmivesiskolai Il-od éves tanulóknak itélte oda. A sorsoló-bizottság jelentése. Scitovszky János jelenti, hogy a sorsolóbizottság megalakulván, tisztében eljárt. A sorsolás eredménye a következő: Kisorsoltattak: Gaál Jenő, Atzél Péter, Hutyra Ferencz, Reusz Henrik, Ivánka Oszkár, Hajós József, Szemere Huba, Somssich Andor, gróf Károlyi Sándor, Krick Aladár, Széchényi Imre gróf, Széchényi Aladár gróf, Wekerle Sándor, Perczel Dezső, Kostyán Ferencz. Ezenkívül egy tagsági hely szintén betöltendő a jövő közgyűlésen, mely báró Liptay Béla elhunyta folytán üresedett meg. Az egyesületi ügyész évi jelentése. Dr. Darányi Gyula ügyész előterjeszti szokásos évi jelentését, az egyesület peres és perénkivüli ügyeiről, valamint a báró Wodiánerféle hagyaték ügyében is. A Wodiáner-féle végrendeletben nem történt intézkedés arra nézve, hogy mi történjék azon összeggel, mely az egyesületnek hagyományozott s általa kezelendő nyugdijalap kamataiból a végrendelkező egyes gazdasági alkalmazottainak elhunytával fölszabadul. A végrendelet végrehajtásával megbízottakkal szólónak sikerült azon megállapodásra jutni, hogy az ily módon felszabaduló összegek is az egyesületet illessék. Az igazgató-választmány az egyesületi ügyésznek a peres- és perenkivüli ügyekben, valamint a Wodiáner-féle ügyben tanúsított buzgó működéséért meleg köszönetét fejezi ki. Végül a választmány a tarifa-bizottságba az egyesület képviseletében Forster Géza igazgatót és Szilassy Zoltán szerkesztő-titkárt küldi ki s ezzel az ülés véget ért.
Egyről-másról. (Buza ára. — Budapesti kereskedelmi és iparkamara ismét a kartel pártolója. — Gyapjuaukcziók Prágában. — Gazdák Biztositó Szövetkezete. — Népies gazdasági előadások.) A buza árának eddigi folytonos hanyatlása érdekli ma gazdáinkat legjobban. Az idei aratást követő időszakban az volt a vélemény, hogy a buza árának emelkednie kell, különösen ha a gazdák a kezükben levő készleteket megtartani tudják és az őszi idényben szokás szerint nem dobják egyszerre a piaczra, hogy a versenyt hazai piaczainkon egymásnak ezáltal is növeljék. Gazdáink közül sokan, akik tehették, buzájukat vissza is tartották s ezek ma a folyton csökkenő búzaárakkal szemben mejdnem kétségbeesett álláspontra helyezkednek és szemrehányást tesznek azoknak, akik a buza eladásától való tartózkodást javasolták. Hát igaz, hogy eddig a buza árának emelkedésében csalódtunk, de meg kell vizsgálni, hogy miért és hogy a helyzet javulása mennyiben várható ? A gyarmatszerzési és telepítési láz, mely az európai kontinens nagy államait elfogta, különösen Németországban az ujabb időben óriási tőkéket vont el az anyaországokból; Angliának megszületett transvaáli háborúja,
93.
SZÁM. 9-IK
ÉVFOLYAM.
KŐZTELEK, 1899
NOVEMBER
HO
Í8.
mely nagy mennyiségű pénznek . készletben j kamara tekintélyét közönséges üzérkedők tártartását igényli, Transvaál a háború miatt saságává, melyet a tisztességesen gondolkodó körülbelül havi 33 millió arany termését elő kereskedők ós iparosok kerülve-kerülnek és a nem állithatja, az Egyesült-Államok a spanyo1 klikkek gazdálkodásának teljesen átengednek. háború óta óriási ipari alapításokkal foglalko- Legújabb hajtása a budapesti kereskedelmi zik, mindez a pénznek nagy szűkét idezte elő, kamara közhasznú működésének az a határoamely első sorban az angol bankkamatlábnak zata, amelyet a petróleum-kartel érdekében emelését és ezzel együtt minden országban a holott. A benzin-mótorokat, amelyek, a tisztípénz drágulását idézte elő. Az adósságokkal tatlan adómentes petróleumot használják föl a mezőterhelt gazdák a sokkal megdrágult hitelt igénybe üzembentartásukra, ujabban ugy nem vehetik s ezért minden áron a piaezra gazdaságban, mint az iparban különösen a dobták készleteiket, ezáltal a buza árának vidéken, ahol mótorhajtásra a légszeszt vagy semnivel sem igazolt hanyatlását fokról fokra villamos erőt nem kaphatnak, mind nagyobb önmaguk idézték elő. Hogy ez a nemzet- mértékben vették használatba, mert olcsók, közi alakulás nálunk is érezteti hatását, az kezelésük egyszerű, üzembetartásufera külön annálinkább érthető, mert hisz a magyar szakértők nem kellenek. Ezen mótorok nögazda termelése nagyon kevéssé van meg- vekvő terjedését a petróleum-kartel lehető védelmezve és a mi csekély vámvédelme volna, mértékben a maga hasznára akarja kizsákmáa szabad raktárak és a vámhitelezés által az nyolni és a benzin (nyers petróleum) árát is teljesen megsemmisül. Hazánkban a nemzet- jelentékenyen fölemelte ugy gondolkodván, közi helyzet visszahatásának súlyát még növeli hogy úgyis adómentes lévén, a fogyasztóknak két körülmény. Az egyik a szokatlan hosszú még mindig olcsóbb a tisztított petróleumnál. ideig tartó fagymentes ősz, a mely miatt az A szegény kisiparosok védelmet keresnek ezen aldunai hajózás ideje sokáig tartó maradt, bár igazságtalan kizsákmányolás ellen és törvényes ez a szárazság miatt az utóbbi időben szenve- és természetes érdekképviselőjükhöz, a budadett, mivel a Vaskapu alacsony vizállása miatt pesti kereskedelmi és iparkamarához fordula hajók csak átrakodással szállíthattak. A tak, hogy lépjen fel érdekükben. Meg is tette, másik pedig az a körülmény, hogy a legna- de a petróleum-kartel érdekében. Mert a hegyobb fogyasztók: a malmok alig vásároltak lyett, hogy a kartel erkölcstelen és káros üzelvalamit s készleteket nem gyűjtve, jóformán meit csak egy szóval is elitélte volna, egycsak a naponkint vásárolt búzát őrölték föl, szerűen azt határozta, hogy nem tehet semmit, melyet a szabadraktárakból vett keleti búzák- legfeljebb kegyeskedik a kereskedelmi miniszter urat arra kérni, hogy a darabáruként szállíkal kevertek. tott petróleumhordók szállítási diját mérséA játék azonban már kezd végéhez kö- kelje. Vagyis méltányosnak tartja, hogy a mózeledni. A transvaáli háború beláthatatlan torpetróleumot a kisüzemek olcsóbb áron szetartama és vége, a külföldi piaczokat idegessé rezhessék be, de az árát a kormány fizesse tette s kivált ha európai komplikácziók is kö- meg. Ó bölcs iparpolitika! Reméljük, hogy vetkeznének be, ez Angliát, hogy ki ne éheztes- Hegedűs kereskedelmi miniszter, a ki csak a sék, arra fogja indítani, hogy Dél-Afrikába vitt napokban terjesztette be törvényjavaslatát a készleteit hamarosan pótolja. A nemzetközi pia- hazai ipar pártolásáról, meg fogja értetni a czon tehát javulás várható, a mint az a sant- kereskedelmi kamarával, hogy az iparpártolás franciskói és new-yorki piaczokon már foko- alfája nem az állami kedvezményekben, hanem zatosan állandóan jelentkezik. De nálunk is az olcsó termelésben és a termelés természecsakhamar állandóan kell a javulásnak bekö' tes feltételeinek lehető mértékben való fejleszvetkeznie. Budapesten ugyan nagymennyiségű tésében kulminál. Csak azok, akik ezt nem buza van felhalmozva. Ámde nem a fogyasztó értik vagy nem akarják megérteni, hunyhatnak malmok, hanem a kereskedők raktáraiban és szemet a kartelek oly üzelmeivel szemben, a termelőktől beraktározva zálogba. A malmok mint a fentebbi, vagy a mit a foszfátgyárak ugyan ismét közreadták értesítésüket az őrlési kartelje egy , Horvátországban jelenleg alakuló üzemnek tervbe vett redukcziójáról, de a liszt- foszfátgyárral szemben inaugurált, amely a piacz javulása mégis csak az őrlésre fogja^ösztö- kartel keretein tul van és a kartelbe lépni nem nözni őket, vásárolni lesznek kénytelenek s hajlandó. Egyszerűen elhatározták, hogy az uj mivel a termelők már eddig is tartották, gyár nyers anyagának legtermészetesebb előmost sem fogják készleteiket oly könyen át- állítóját, az illető gyár környékét elvonják az engedni, miért is a buza árának a börzén már uj gyártól azáltal, hogy az illető vidéken a megkezdődött javulása tovább is remélhető. csontot kétszeres áron vásárolják meg. ValóHa ki teheti búzáját, a melyet eddig is kocz- ságos Vanderbilt-féle trust-gazdaság, aki konkázattal őrzötte meg, türelmetlenül könnyen kurrens vasulján nemcsak ingyen szállította ne dobja piaezra, hanem a jobb árak bekövet- utasait, de még meg is vendégelte őket, mig kezését, a melyet majdnem biztosra veszünk versenytársát kiéheztette, aztán tönkrejutott vasut;— várja be. ját megvette s ekkor a szállítási dijakat még a verseny előttieknél is magasabbra emelte föl. A kartelgazdálkodás, amely ellen termelők és fogyasztók állandóan panaszkodnak, nyíltan és rejtve a legszemérmetlenebbül folyik. Hogy is ne ? — mikor tekintélyes hivatalos testületek — mint a budapesti kereskedelmi és iparkamara — nemcsak hogy behunyt szemmel nézik a kartelek gazdálkodását, hanem állást is foglalni mernek mellettük és határozatokat hoznak érdekükben, lesülyesztvén a
A budapesti gyapjuaukcziókkal, melyeket a Heller-czég az Országos Magyar Gazdasági Egyesület erkölcsi lámogatásával évek óta annyi sikerrel tart meg, sikerült a gyapjukereskedők karteljét teljesen megtörni és a külföld előtt is ezen a téren tekintélyt szerezni. Menynyire üdvösnek tartják ezt a kezdeményezést, azt legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy !
1725 a prágai kereskedelmi és iparkamara a csehországi tartományi gazdatanácscsal, a prágai terménytőzsdével és a csehországi központi gazdasági egyesülettel karöltve a jövő évi junius havában Prágában szintén gyapjuaukcziók rendezését kezdi meg és pedig teljesen a budapesti aukeziók mintájára. A rendezés elvállalására a Heller-czéget kérték fel, amely azonban a különben megtisztelő felszólítást visszautasította, jelenleg nagyon is érthető okokból. íme nem szükséges, hogy a kereskedelem csak az egyoldalú kereskedői érdekeket szolgálja, sokkal több hasznot, elismerést és tekintélyt szerezhet, ha valódi hivatását, a forgalom becsületes lebonyolítását és a természetes áralakulás szerinti értékesítést mozdítja elő, amelynél termelő és fogyasztó egyaránt megtalálja érdekei kielégítését. A kereskedelemnek ez az irányzata az, melynek működését a termelők és fogyasztók nemcsak elismeréssel, hanem köszönettel is fogadják és érdekeit minden módon kell, hogy előmozdítsák. Még egy örvendetes tényről kell e helyütt beszámolnunk, amelynek előkészítésében az egész magyar gazdaközönség már hónapok óta buzgólkodik, daczára annak, hogy bizonyos körök, akiknek érdekeit a Gazdák Biztosító Szövetkezetének megalakítása fájdalmasan érinti, mindent elkövettek, hogy ezen „köztelki aJccziót" megbénítsák s mint a gazdaközönség egyetértésébe konkolyt hintőt, diszkreditálják. Büszkeségét képezheti az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, hogy egyszerű tekintélye mindeme támadásokat megbénította és a nagy alkotás köré a gazdaközönséget oly nagy számban csoportosította. A Gazdák Biztosító Szövetkezete megalakítása ügyében a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének mult évi nagygyűlése által kiküldött végrehajtó-bizottság ugyanis ZselénsU Róbert gróf elnöklete alatt f. hő 14 én tartott ülést a Köztelken, amidőn a bizottság tekintettel arra, hogy a szövetkezet megalakulásához szükséges egy millió korona alapítványi tőke már jegyzések utján biztosítva van s így a kormány részéről kilátásba helyezett 200,000 frtnyi adomány is esedékessé vált, elhatározta, hogy a szövetkezet alakuló közgyűlését november hó 30-ika és deczember hó 10-dike közötti időben megtartja s illetve az ezen időszakon belül kijelölendő határnap kitűzésére háromtagú bizottságot bízott meg, amelynek feladatául tette egyúttal a már letárgyalt alapszabályokon még szükségessé váló változtatásokat foganatosítani s azokat végleges formában az összes alapítványt és üzletrészt jegyzőknek megküldeni. A kétségtelenül nagyszabású alkotás egybehozása érdekében kiváló tevéksnységet fejtettek ki a végrehajtó-bizottság tagjai közül, különösen gróf Széchenyi Imre, gróf Zselénski Róbert és Miklós Ödön, végrehajtó-bizottsági tagok, a kik iránt a gazdaközönség első sorban van hálára lekötelezve. A végrehajtó-bizottság a sikeres munka elvégzésével nemsokára leteszi a mandátumát s most már a gazdaközönségen a sor, hogy az uj szövetkezetet támogatásában részesítse s illetve, hogy azt saját érdekében biztosításai feladásával igazán nagygyá fejleszsze. Sz. 2.
HÖZTELEK., 1899. NOVEMBER HO 18.
1730 N Ö V É N Y T E R M E L É S , . BovatvwetO: Keipely Kisfesz
A rétek gondozása. Ö Általánosan ismert dolog, hogy a jövedelmező és virágzó állattartásnak — ott ahol a szántóföldi takarmánytermelés nincsen felkarolva — egyik alapfeltétele a jó minőségű rétiszéna. Ez képezi ugy az igás, mint a haszon- _ s különösen növendékállatainknak a legegészségesebb, legtermészotszerübb takarmányát. Ilyen takarmányt azonban csak akkor tudunk gazdaságunkban produkálni, ha jóminőségü, kellően gondozott és trágyázott rétjeink vannak. A megfelelő számú és megfelelően takarmányozott állattartás által azonban szántóföldjeinknek is használunk s igy az a költség, amit rétjeink gondozására fordítottunk, kétszeresen térül vissza; egyrészt, mert általa igáséS' haszonállatainknak megfelelő minőségű és mennyiségű természetszerű takarmányt tudunk nyújtani; másrészt a jól takarmány ozott állalok trágyája jobb lesz s igy vele sokkal jobban tudjuk a szántóföldjeinkről kivitt növényi tápanyagokat visszapótolni. A rétnek ezen fontosságát a gazdaságra nézve már régebben is felismerték, amennyiben akkor, midőn a takarmánynak szántóföldi termelése elterjedve még nem volt, helyesen beosztott gazdaságnak csak azt tekintették, amelynél minden 100 hold szántóföldre körülbelül 30 hold rét esett. Ennek volt köszönhető, hogy az ilyen gazdaságok szántóföldjei, daczára a folytonos egyoldalú gabonatermelésnek, nem merültek ki annyira s oly könnyen — különben egyenlő talajviszonyok mellett — mint azon gazdaságok szántóföldjei, amelyek rétekkel nem rendelkeztek. Daczára annak, hogy a rétek a gazdaságra nézve ily nagy fontossággal birnak s ennek folytán minden tőlünk telhetőt el kellene követnünk arra nézve, hogy termőerejüket fokozzuk, vagy legalább fentartsuk, mégis a legtöbb gazdaságban azt tapasztaljuk, hogy a réttel, csak mint a gazdaságnak mostohagyermekével bánnak el s azt lehetőleg mennél jobban kizsarolni törekszenek. Pedig oly kevés költségbe kerül az, amit rétgondozásnak nevezünk, s olyan könnyűszerrel s a szántóföld teljes megrövidítése nélkül állitható elő azon trágya, amit a rét igényel, hogy szinte bünéül róható fel az azon gazdának, a ki azt tenni elmulasztja. A rétek gondozása azok fogasolásából, öntözéséből, nem legeltetéséből és trágyázásból áll. Azt lehet mondani, hogy a milyen fontos a tengerinél és burgonyánál s általában a kapás növényeknél a kapálás, olyan a rétre nézve a fogasolás. A rétek évenkinti fogasolását azért semmi szin alatt sem volna szabad elhagyni, annál is inkább, mert annak megejtése igen kevés munkába kerül. A fogasolás czélja egyrészt az, hogy a rét növényzetének gyökérzetéhez a levegő behatolását elősegítjük, hogy a borona fogai a füveknek gyökértörzseit megsértvén, azokat ezáltal erősebb bokrosodásra indítjuk. Ha egy nem fogasolt rétet megnézünk, akkor azt fogjuk látni, hogy az rendszerint tele van vakandturásókkal, melyeknek széthányása igen nehéz s a mellett a jóféle takarmánynövények kivesznek rajta, a gyomok pedig elszaporodnak olt, mert ezek az előbbieknél sokkal élelmesebbek. A nem fogasolt rétet továbbá rendszerint moha lepi el. Az ilyen rétről nyert termés nemcsak minőségileg, hanem mennyiségileg is sokkal gyengébb, mint az, amit egy rendszeresen fogasolt rétről nyerünk. A fogasolást végezhetjük őszszel is, legczélszerübb azonban azt tavaszszal — még •^ig ha a rét talaja már felszikkadt — végezni. " " lehet ugyan közönséges fogast is alE czéiio, '^nban sokkal jobb és biztosabb kalrnazni, ár-
9 3 . SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
munkát végeznek az úgynevezett (Lacke-féle) hatjuk ki a rétre, négyévekint és kat. holrétfogasok, lánczboronák, mert ezeknél a dankint körülbelül 150—200, azaz 15—20 borona fogai nincsenek szilárdan rögzítve, szekeret számítva. E czélra lehetőleg érett és hanem a mint nevük is mutatja, lánczszemek ne szalmás trágyát használjunk s azt a réten szegélyével mozgathatóan egymással össze- egyenletesen eltéregessük. A téli csapadék, a kötve, s igy sokkal jobban alkalmazkodhatnak hólé, az istállótrágya oldható, értékes részeit kioldja, kilúgozza s magával viszi a talajba, a rét egyenletlen felületéhez. A rétek további gondozásához tartozik a hol azok többé-kevésbé abszorbeáltatnak, azoknak öntözése. A rőtöntözés azonban ter- megköttetnek s a növények gyökerei által mészetesen csak ott vihető haszonnal keresz- felvétetnek. Az oldhatatlan, a szalmás része tül, a hol az öntözéshez szükséges mennyiségű a trágyának pedig a felszínen marad, ahonnan vizet közel és könnyen kaphatjuk. Az okszerűen azt tavaszszal lógereblyével összegereblyélszántóföldre, vagy pekeresztülvitt öntözés által, rétjeinknek hozamát tessük s vagy a óriási mértékben emelhetjük ugy, hogy az dig kifutókba hordassuk. A rét felszínén megkétszereződik, sőt megháromszorozódik. visszamaradt trágyát azért kell onnan taKülönösen száraz fekvésű, sülevényes termé- vaszszal eltakarittatni, mivel a rét letakariszetű réteken mutat az öntözés rendkívüli tásakor az a széna közé kerülve, annak kellehatást. Ha tehát rétöntözésre alkalmas vizzel metlen izt és szagot ad, ugy, hogy az ilyen rendelkezünk, ne mulaszszuk el soha az szénát aztán az állatok nem szívesen eszik. öntözést. A rétre kihordott istállótrágyával azonA rétöntözés hatása két irányban nyilvá- ban a szántóföldünket rövidítjük meg, azért nul : egyrészt nedvesitőleg hat, másrészt, miután sokkal czélszerübb istállótrágya helyett a rétminden viz tartalmaz magában több-kevesebb nek tulajdonképpeni trágyáját, a komposztot iszapot s ezen iszapban pedig mindig több- alkalmazni e czélra. kevesebb ásványi és szerves alkotó rész, vagyis Minden gazdaságnak, de különösen az növényi tápanyag foglaltatik; az öntözés által olyannak, melynek rétje van, feltétlenül egy rétjeinket egyúttal trágyázzuk is. Természete- komposztteleppel kellene birnia, ahová a sen az öntözésre felhasznált viz természetétől gazdaságban előforduló mindenféle hulladékok s az öntözés időszakától függ az, hogy az összehordandók s ahol azok jó minőségű földöntözés mennyiben trágyázó hatású. del rétegezve s évenként egy-kőtszer, de legEgy elengedhetetlen feltétele a rétgondo- alább egyszer átforgattatva, 2—3 év alatt zásnak, hogy a réteket ne legeltessük. Nálunk teljesen foldnemü anyaggá válnak s a legáltalánosan elterjedt rossz szokás, hogy a réte- kitűnőbb — istállótrágyával nem is pótolható ket a sarjú letakaritása után egész késő őszig — réttrágyát szolgáltatják. Ilyen komposztlegeltetik, sőt sok gazda még azt is megteszi, trágyából 4 évenként és kat. holdankint 12—15 hogy tavaszszal takarmányhiány! következtében szekérrel kell télen a rétre kihordani s azt a rétre hajta ki a marhát. A takarmányhiány ott egyenletesen szétteregetni. azonban nem elég ok arra, hogy azért a Egy igen jó réttrágyát szolgáltat ezenrétünket tönkre tegyük s inkább szerezzünk kívül a fahamu, de csak az olyan fahamu, takarmányt bárhol, csak a rétet ne bántsuk amely még nincsen kilúgozva. Ez különösen tavaszszal. Sok gazda nem is gondolja, milyen szénsavas kálium- és mésztartalmánál fogva méreg drágán fizeti meg azt a kis legelőt, a bír trágyázó hatással. A gazdaságban igen mit a rét zsenge növényzetével kora tavasz- könnyen és olcsón tehetünk ilyen trágyára szal nyújtani tud — a rőt termésének csökke- szert, ha a cselédséget egy kis utánjárással nésével. De nemcsak ugyanazon évben, hanem rászoktatjuk arra, hogy a hamut ne a trágyamég a következőben is megérzi a rét a legel- telepre, hanem egy külön e czélra kijelölt tetést. helyre vigyék. Az igy összegyűlő fahamuból A rét legeltetésének káros hatása abban kat. holdankint körülbelül 3—4 q-t szórjunk áll, hogy az ilyen késő őszig, a hó leestéig el a rétre. legeltetett rétnek a növényzete, miután egész Réttrágyázásra használhatunk végül műkopaszon áll, nem képes a tél fagyának ellen- trágyákat is. állani, hanem kivész, vagy legalább is igen Különösen a kainit és Thomassalak az, megsinli ugy, hogy tavaszszal csak később amely e czélra kitűnően megfelel. A kainit, hoz hajtásokat, ezek pedig mindig gyengéb- mint kálitrágya, a Thomassalak pedig mint bek lesznek, mint a nem legeltetett füvek foszfórsavtartalmu trágya szerepel. A nitrogénhajtásai. Ha pedig tavaszszal legeltetjük tartalmú műtrágyák alkalmazása a réttrágyáa rétet, akkor a legelőmarha lecsípvén, zásra nem lenne gazdaságos, mert ezek lerágván a fűnek első zsenge hajtásait, az -aránylag igen drágák lévén, az általuk elfejlődésében nagyon visszavettetik s hosszú érhető terméstöbblet ritkán tériti meg a tráidőbe telik, a mig az a fű a régi helyébe uj gyázás költségeit. hajtást hozhat. A rétek talaja továbbá kora Amily kevéssé és ritkán mutat nálunk tavaszszal, de rendesen késő őszszel is nedves hatást a kálitrágya s igy különösen a kainit szokott lenni. Az ilyen késő őszszel vagy kora a szántóföldön, éppen olyan hálásak a rétek a tavaszszal legeltetett rétet, ha megnézzük, azt kainittrágyázással szemben. Ami különben fogjuk látni,! hogy az tele van a legelőmarha onnét van, hogy a rétek talaja túlsúlyban lábnyomaival, az ilyen lábnyomokban a viz tőzeges és homokos talaj, mig a szántóföldek összegyülemlik s a fü azon a helyen kivész. legnagyobbrészt agyagtalajuak. Az agyag pedig A rétek ápolásához tartozik végül azok- már természettől fogva gazdag káliumban s nak trágyázása. Az olyan réteknek, a melyek igy a kálitrágyát nem igen hálálja meg; mig iszapban gazdag folyóvizek mentén feküsznek ellenben a tőzeg és homok, mely főleg a s időközönkint ezen vizek elárasztásának vannak rétek talaját képezi, káliumban szegény s kitéve, trágyázásáról nem igen kell gondoskod- azért a rétek legtöbbször a kálitrágyákat igen nunk, mert ezeknél erről már a természet gon- meghálálják. A kainitból körülbelül 3—4 q-t doskodik. Ha azonban oly rétjeink vannak, a kell egy kat. holdra őszszel elszórni. melyek ilyen iszaptrágyázásban nem részesülA foszfortrágyák közül réttrágyázásra a hetnek, ezeknél a szénával évről-évre kivitt szántóföldek trágyázásánál oly kitűnő hatást növényi tápanyagnak pótlásáról, tehát rend- mutató szuperfoszfátnál jobban felel meg a szeres trágyázásáról gondoskodnunk kell, mert Thomassalak. Ez különben természetes, mert valamint a szántóföld, ugy a rőt is, a folyto- a rétek trágyázásánál olyan természetű trágya nos termelés által, ha a visszapótlásról gon- felel meg legjobban, melynek hatása hosszabb doskodva nincs, kimerül s bizonyos idő múlva ideig tart. A Thomassalak nehezebben oldható kielégítő termést adni nem fog. alakban tartalmazza a foszforsavat s igy hoszA rétről kivitt tápanyagok visszapótlására, szabb ideig tart a hatása, mint a szuperfoszazaz trágyázására : istállótrágyát, komposztot, fáté. A legtöbb esetben a Thomassalakot czélszerü lesz a kainittal együtt alkalmazni s fahamut és műtrágyákat alkalmazhatunk. Az istállótrágyát őszszel vagy télen hord- ilyenkor a Thomassalakból a kainit mennyi-
93
SZftM. 9-ÍK ÉVFOLYAM.
ségének kétharmadát, körülbelül 2—3 q-t szórunk el kat. holdankint. Nézetem szerint ez lenne az, amit röviden összefoglalva rétgondozásnak nevezünk s amit egy rétnél sem volna szabad elmulasztani, mert csak igy remélhetjük, hogy rétjeink megfelelő mennyiségű és minőségű termést fognak hozni. Lébhardt Márton.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Mosostor! Károly,
Konkoly mint legolcsóbb pótr takarmány. Néhány év óta igen sürüen jelennek meg a ,Köztelein" kérdés rovatában a konkoly feltakarmányozására vonatkozó kérdések és tudakozódások. Különösen takarmányszük években, amikor a hiányzó mennyiséget drága póttakarmánnyyal kénytelen a gazda helyettesíteni, okoz gondot és fejtörést a legolcsóbb, de emellett legtápdusabb póttakarmány beszerzése. így a legutóbbani időben, a konkoly is mint proteinben gazdag olcsó erőtakarmány magára vonta a gazdák érdeklődését — mégis amennyiben az eddig megjelent takarmányozási munkák közül egy sem ajánlja, sőt már kisebb mennyiségnek feltakarmányozását is veszélyesnek tartja —hozzányúlni ritka helyen mernek. Takarmányozási munkáink röviden mint proteinben gazdag, de veszélyes, illetve mérgező hatású takarmányt emiitik meg. Ennek bizonyítására egy etetési kísérletet is felemlítenek, amely kecskékkel végeztetett és nem tudom hány dekagrammnak napi adagolása mellett az állat kimúlása rövid idő alatt bekövetkezett. Ez azonban még nem elégséges ok arra, hogy ezen igen olcsó és kedvező táparányu takarmánynemet teljesen mellőzzük; sőt már eddig is módját kellett volna ejtenünk néhány etetési kísérlettel ennek mérgező, vagy ártalmatlan hatásáról tényleg valahogy meggyőződnünk. Különben, hogy mérgező hatása nem éppen olyan veszélyes, mint fentebb megemlitém, azt alábbi soraim részben megerősítik: 1896. év telén nem a kísérletezési vágy, mint inkább a szükség arra kényszeritett, hogy mintegy 40 drbból álló különböző korú bonyhádi fajta szarvasmarhaállományomat szük takarmánytermés miatt valamiféle póttakarmányban is részesítsem. Tudomásomra jutott, hogy a közelemben levő gróf Forgách-féle gőzmalom az összegyűlt; triörhulladékot csupán mint trágyát használja fel; miért is szerződtem a gőzmalom főmolnárjával, akinek a hulladék át volt adva s ö kirostálva, megdarálva egész télen keresztül a szükséges mennyiséget métermázsánkint 1 frt 50 kr. árban szállította. Feltakarmányozása répával és törekkel összekeverve 48 órai önfüllesztés után 1000 kgram élősúlyra 4 kgram mennyiségben eszközöltetett. A hat hónapi takarmányozási idő alatt az állatoknál semmiféle mérgezési eset elő nem fordult, sőt ezek húsban napról napra szemlátomást gyarapodtak. Legelső etetésnél már rákaptak és mindvégig különös- előszeretettel fogyasztották. Tejmennyiségre valami különös jó hatást nem észleltem, inkább a huslerakodás volt tőle a teheneknél is észrevehető, úgyannyira, hogy már a harmadik hónapban a fejősek a legjobb kondiczióbajöttek, a meddők pedig elnehezedtek. Különösen ez évben elletett borjuk 3—4 kilogrammal nehezebbek voltak, mint az előző években. Megkisérlettem sertésekkel kis mennyiségben, 1000 kgramm élősúlyra, 2 kgrammot, azonban ezek még egészen kiéheztetve sem ették meg. Később árpadarával próbáltam
KÖZTELEK,
1899 NOVEMBER HO 18
egyharmadrész konkolyt keverni és moslék alakjában adattam nekik, azonban ezt is csak immel-ámmal fogyasztották. Igás lovakkal szintén tettem kísérletet: ezek megették ugyan, de minden étvágy nélkül; miért is mindkét állatnál abba hagytam s csakis a szarvasmarhákkal etettem az egész téli idény alatt. Ugyanígy az 1897. év telén is etettem konkolyt, épp ily eredménynyel és minden káros utókövetkezmény nélkül. Tudakozódtam még oly gazdaságokban is, a hol szintén felhasználták takarmányozásra itt is ugyanilyen eredménynyel. Megjegyzem azonban, hogy ezen triőrhulladék nem csupán konkolyból állott, hanem mintegy 8 — 1 0 % gép által agyontört és apró gabonaszem 8—10 apró gyommag, 10 százalék vadbükköny és 65—70 százalék konkolyból. Nagyobb gőzmalmaink ebből aránylag sokkal kevesebbet produkálnak mint a vidéki kismalmok, mert míg az előbbiek leginkább az uradalmak helyesen kezelt, vagy a kisgazdáknak a kereskedők által piaczképessé tett terményeit dolgozzák fel, addig az utóbbiak csakis a kisgazdák felületesen kitis_ztitott gabonáját kapják őrlésre. Ezeknél tehát igen jutányosán lehet beszerezni. Szarvasmarhánál mint hizlaló, igás ökörnél pedig mint erőtakarmány, olcsóságánál és nagy táperejénél fogva nagyonis megérdemli a gazdák érdeklődését. Nézetem szerint nagy szolgálatot tennénk a gazdaközönségnek azáltal, ha többek, a kik szintén foglalkoztak a konkoly feltakarmányozásával, röviden e tekintetben tett tapasztalataikat közölnék, a melylyel aztán egyszersmindenkorra tisztázva lenne a konkoly, illetve triőrhulladék feltakarmányozásának lehetősége. Bárány Imre. A konkoly mérges természetét nem lehet kétségbevonni, mert nemcsak az a bizonyos kecske tanúskodik mellette, hanem az irodalom több esetről emlékezik meg, midőn a konkoly mérgezést okozott. Annyi azonban bizonyos, hogy a marha aránylag sok konkolyt bir meg, míg a-többi állatok érzékenyebbek iránta s vonakodnak is a konkolyt megenni. Ezért czélszerü a konkolyt főleg csak marhával etetni, s itt eltő sorban a hizók veendők tekintetbe, mert a konkoly mások tapasztalása szerint is előnyösen hat a gyarapodásra. A konkoly tápértéke nem csekély, mert fehérje- és zsírtartalomban gazdagabb, mint a gabona, mely csak szénhydráttartalomban múlja felül a konkolyt. Ehez járul még, hogy a malmok által konkoly név alatt forgalomba hozott hulladék sok buzatörmeléket s vadbükkönyt tartalmaz, mely utóbbi még inkább emeli fehérjetartalmát, s érthetővé teszi azt, hogy a triőrhulladék nagyon jól hat a hizómarhára; mert nálunk gyakori az az eset, hogy nevezett állatokkal kevesebb fehérjét etetünk, mint kellene, s ilyenkor a konkolynak előnyösebben kell hatni, mintáz árpanak vagy tengerinek. Ezért a malmok által olcsón kínált konkolyt fentebbi közlemény révén a szives olvasó figyelmébe ajánlom. Cselkó István.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Roratv»i«t3: Keze; Gjals.
A gyümölcsfák betegségei ellen ne csak nyáron védekezzünk. Az utóbbi évtizedek alatt részint gombák támadásai, részint rovarpusztitások által elgyengitve, a gyümölcsfák ezrei mentek tönkre, s például a gyümölcstenyésztéséről hires Würtenbergben, irja Ph. Held — kinek közleményéből" merítjük e sorokat — ma ugy áll a
1731 dolog, hogy a meglevő gyümölcsfák nagyrészére még pusztulás vár, ha nem fognak hozzá a gyümölcsfákon élősködő gombák elleni védekezéshez.*) A gyümölcsfákon élősködő gombák nagy számából főleg a [következők azok, amelyek ellen feltétlenül kell védekezni: A körte és az alma varas betegsége ellen, melynek okozója a körténél főleg a Fusicladium pirinum, az almánál inkább a Fusicladium dendriticum nevű gomba ; a levélek fehérfoltusága ellen, mely a betegséget az almánál és a körténél a Sphaerella sentina, a szilvánál a Sphaerella Bellona, a szamóczánál a Sphaerella Fragariae, a ribiszkénél a Sphaerella Ribis okozza ; a levélbarnulás ellen, mely betegség a körtén, a birsen és a naspolyán a. Stigmatea Mespili támadása folytán jelentkezik; a vánkosTpenész, Manilia fructigena ellen, mely gomba mint parazita a cseresznyefák virágzatát és hajtásait elszáritja; a Gnomonia erythrostoma ellen, mely a cseresznyefák leveleit szárítja el s gyümölcseit eltorzítja; a Clasterosporium Amygdálearum ellen, mely a cseresznye- és a baraczkfák leveleit támadja meg. Eme gombák leküzdésére feltétlenül szükséges ugy a talajra hullott mint a fán maradt száraz leveleket és elszáradt ágakat a tél beállta előtt összeszedni és elégetni. Ez a védelem első teendője, s ha ezt megteszszük, csak akkor számithatunk a tavaszi illetve nyári védekezés kellő sikerére, A fenti betegségek ellen a kénporhintés mitsem használ, az azurin s több más anyag, ha 1 % osnál orősebb konczentráczióban használtatik, árt a lombozatnak, azért nem alkalmazandó. Legczélszerübb a bordói vagy.a burgundi lével való permetezés. E szerekkel először már akkor permetezzünk, mikor a fa még csupasz, tehát a lombhullás után nemsokára, vagy a tél vége felé, mindenesetre még akkor mielőtt a rügyek feslésé beállana; másodízben permetezzünk közvetlen a virágzás után s végre harmadszor a második permetezés után 4 hétre. A permetezést nem szabad erős naptüzés mellett végezni, hanem inkább iákkor, a mikor az eget felhők borítják ; ha az dő folyton derült volna, ugy permetezzünk esténként. A gyümölcsfák lisztharmatgombái ellen, u. m. a Sphaerotheca Castagnei ellen, mely az almafán, a Sphaerotheca pannosa ellen, mely az őszi baraczkon, a Phyllactinia suffalta ellen mely a körtefán, és a Podosphera tridactyla ellen, mely a kajszi baraczkon, a szilva- és a cseresznyefán továbbá a birsen okozza a lisztharmatbetegséget : finomra őrölt kénport kell használni mégpedig már óvakodásképpen, tehát a nevezett fák lombozata már akkor behintendő kénporral, mielőtt a lisztharmat jelentkezett volna. Ha az őszi baraczkon és a cseresznyén a fodrosbetegség, melynek okozója az Exoascus deformans nevű gomba, jelentkezett volna, ugy a fák mindama ágai, melyek betegeknek mutatkoztak, ievágandók és elégetendők; a fodros betegség ellen is óvóvédekezésképpen ajánlatos a kénporhintés. Az almafa rozsdabetegsége ellen, melyet a Gymnosporangium clavariaeforme nevü gomba okoz, nincs más védekezés, mint e gomba második gazdájának, az almafák tájékán található közönséges boróka — Juniperus communis — bokroknak kiirtása. A körtefa leveleit, ágait és gyümölcseit gyakortp. megtámadó rozsda, a Gymnosporangium Sabinae ellen sincsen más védekezés mint a közelben fekvő nehézszagu boróka (Juniperus Sabina) és virginai boróka (Juniperus vírginia) irtása. A piszke- és ribiszkebokrokat mogtámadó Aecidium Grossulariae nevü rozsdagomba ellen csak ugy védekezhetünk, hogy a megtámadott részeket, mihelyt a *) Lásd a „Centralblattfür Bakteriologie, Parasitenkunde u. Infektionskrankheiten" 1899-i 10. számáL a 371. lapon.
HÖZTELEK., 1899. NOVEMBER HO
1730 támadást észreveszszük, levagdossuk és- elégetjük. A ribiszkén a most emiitett rozsdagombán kívül még egy másik rozsda gombafaj is élősködik : az Aecidium Strobi. E gomba fejlődésének egyik alakjában — az aecidium alakban — a sima fenyőn (Pinus Sirobus-on) él, másik két alakjában pedig (uredo- és teleutospórák alakjaiban) a ribiszkén, igy hát, ha a ribiszkét meg akarnánk a gombától védeni, nem volna más hátra, mint a közelben található sima fenyők irtása. #
A burgonya főzése. # Tudvalevőleg a burgonya gumója nagyobbára keményítőből, vizbői ésczelluloseból áll. Aki a gumókat a főzés végett ugy állítja vizbe, hogy az utóbbi a gumókat egészen elfedi, hibát követ el. Még nagyobb hibát követ azonban az el, aki ezen vizet a gumók meglágyulása után rögtön leönti. A gumók főzésében követett helyes eljárás a következő : az edényben soha sem szabad a burgonyagumókra öntött forró viznek a gumókat egészen eltakarni, legfeljebb a gumók legfelső rétegéig érhet a viz. A burgonyagumót sohasem szabad hideg vizzel együtt a tűzhelyre állítani! Mihelyt pedig annyira megpuhulnak, hogy könnyen átszúrhatok, akkor a vizét le kell róluk önteni. Ekkor a párolás áll b e ! Viz nélkül a befedett fazék a burgonyával csak a tűzhely meleg (s nem forró) helyére állítandó 5—10 perezre. A fazék forró fenekén elpárolog a még megmaradt viz, a keményítő meglazul s a burgonya belseje kiterjed. Ez után a fazék fedőjét leemeljük s néhány perczig hűlni hagyjuk a gumókat. A legnehezebben puhuló gumók is ily módon kezelve élvezhetőkké válnak. Sok esetben megtörtént, hogy a februárban ízletesnek talált burgonya ugyanazon talajba elvetve, október havában rossznak tünt ki. Számtalan burgonyafajta van, mely deczembertöl májusig kitűnően, deczember előtt pedig rosszul főzhető. Ellenben vannak fajták, melyeket már októberben jól lehet főzni. Azért a jól rendezett gazdaságban különféle fajtákat raktároznak el télire. A különböző időben való főzhetőség oka. a fajták sajátszerű fejlődése. Már a gumók sarjadzásának idejéről következtethetünk a gumó belsejére. Ha korábban hajt, akkor október-deczemberben ehető, ha későbben hajt, ugy télen ehető. Ugyanis a gumó nem készül el még teljesen akkor, amidőn lombja elfonnyadt. A gumó még mielőtt pihenőre tér, elvégzi a felesleges anyag keményítővé való feldolgozását, szabályozza felesleges vizét stb. Az egyik fajta előbb, a másik később készül el. S csak ezután válik élvezhetővé. (Prakt. Ratgeber im Obst- u. Gartenbau.) Y. Z. R.
GAZDASÁGI VEGYTAN. Rovatvezető: Dr. Lleberaann Leo.
Nitrogén és növény. A növénytest épp ugy, mint az állaté, két anyágcsoporlból áll, melyek anorganikus és organikusnak neveztetnek; elsőnél elégetés után egy többé-kevésbé fehér anyag — a hamu — marad vissza, mig az utóbbi külömböző bomlási terményképpen légnemű állapotban a levegőbe elillan. Ha az „organikus" kifejezést használjuk, ugy az tulajdonképpen csak rövidség és szokás folyománya; ezen kifejezés amaz időből származik, melyben még azon nézet volt elterjedve, hogy a növény^ és állattestben, egyáltalában minden élő lényben előforduló elemek más törvényeknek vannak
18.
alávetve, mint azoknak, melyek szerint ugyanazon elemek az ásványvilág testeiben sorakoznak. A hugyanyag, a vizelet főalkatrészének alapvető synthesise által, mely századunk első évtizedeiben, 1828-ban Wöhler által keresztülvitetett, ki azt ugyanis isomer isocyansavas ammóniák vizoldatának egyszerű bepároltatása által nyerte, azon régi nézet végleg romba dőlt, hogy az organizmusban fellépő vegyek előállítására külön erő szükségeltetik ős mely erő e szerint ^életerőnek" is neveztetett. És azon idő óta az élő organizmusban előforduló vegyek egész sorozata állíttatott elő, mely számos synthesisnek csak további bizonyítékot nyújtott aziránt, hogyanorganikus és organikus testek között tényleg külömbség nem létezik és hogy csak a minden organikus vegyben előforduló szén természete az, mely bizonyos irányban különös viselkedést mutat. Ha most azon kérdést vetjük föl, hogy a növény miből képezi az anyagok e két csoportját, ugy először is az ismeretes és fontos természettörvény szerint anyag csak egy másikból keletkezhet, származhat; hogy a növény épp ugy szükségei tápanyagot, mint minden állati lény ; csakis a fölvétel neme és módja fölött — és hogy honnét veszi föl — ezek fölött voltak a nézetek külömböző időben külömbözőek. A növénytest organikus alkatrészeit illetőleg a természetfilozófia első idejében ezek magából a vizbői fejlődtek, később segítségül vétetett a levegő és most már huzamosabb idő óta tudjuk, hogy eredményes fejlődéshez és a növény további szaporodásához a két előbb emiitett feltételekhez még azoknak is hozzá kell járulniok, melyeket a növénynek állóhelyük, a talaj juttat és helyes mivelésnél mindig is nyújt. Egészen természetes, ha oly időben, melyben a kémiai tudományban is az azelőtt főntarlott különbség megszűnése anorganikus és organikus vegyek között csak lassan törhetett magának utat, az illető vegyek átalakulását illetőleg a növényben az előbb említett életerőhöz legalább még részben ragaszkodtak. Daczára annak, hogy már a mult század közepén Bonnet megfigyelte, hogy klorofilltartalmu levelek felületén, ha azok viz alatt direkt napsugárnak vannak kitéve, léghólyagok rakodnak le, ezen érdekes megfigyelés nagyobb figyelmet nem vonhatott magára oly időben, melyben a levegő összetételét még nem ismerték; ez utóbbi pedig csak Pristley, Scheele és mindenekelőtt Lavoisier által tanulmányoztatott behatóbban és lényegében két alkatrészből állónak ismertetett fel. Lavoisier azonkívül alapvető kísérleteivel higany-oxid szétbontása s annak újjáalakítása által az .anyagfentartás" azóta mérvadó törvényét állította fel. De daczára annak, hogy Jngenhouss, Senebier de Saussure szép sorrendben egymáshoz csatlakozó és meggyőző kísérleteik a Bonnet által leveleken észlelt léghólyagképződésnek okozójátul, a levegő egy másik alkatrészét, a szénsavat állapították meg, daczára annak, hogy ezáltal a szénsavat mint a növény szénvegyeinek képződésénél a legelső forrást ismerték fel, azon időben mégis ugyanazon deSaussure a növénytáplálás e részét illetőleg egy másik anyagot legalább is szintoly szükségesnek talált, azon anyagot, mely a talajban található és melynek összetételét még manapság sem vagyunk képesek határozott vegyjelekkel kifejezni, mert ez anyag állandó változásnak van alávetve. Ez a humusz. Sőt mi több, az említett búvár még a vadon termő és kultúrnövényeink viselkedése között is különbségét tesz, azt mondván, hogy előbbiek, melyek mezőgazdaságunkra nézve egészen tárgytalanok, szénszükségletüket csak szénsavból fedezik, mig utóbbiak főanyagukat e czélra humuszból és más a talajban meglevő oldható organikus anyagokból merítik. Phaer, a mezőgazdaság nagymestere is a humuszt az organikus erő terményének nyilvánította, és azt a talaj termőképessége főkeílékének nézte, daczára annak,
93. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. hogy ő is a szénsav szükségességét, mint növénytápanyagot föltétlenül elismerte. Még manapság sem tagadhatja senki "a humusz czélszerüségét. De egészen másképpen alakul a dolog, ha azon kérdés lép előtérbe, hogy a növénytápláláshoz humusz föltétlenül szükséges-e, különösen azon értelemben, melyben azt azon időben fogták föl: mint terményt, csakis organikus erő által előállítva, mely nézet még mindig az organikus vegyek képzésére szükséges „életerőre" emlékeztet. A humusz nélkülözhetősége századunk negyvenes éveiben Liebig által először csupán logikai okokkal, később azonban ugy általa, mint más búvárok által számos kísérlet segélyével lett bebizonyítva. Liebig volt az, ki legelőszőr is az állat- és növénytestben az élet ős annak szereplésének szoros és kölcsönös összefüggésére utalt, ki az állat lélekzésének menetét a növényével szembeállította, miáltal szerinte kizárólagosan és egyedül tartható fenn a légkör háztartásában az egyensúly; ő volt az, ki a humuszból előállított vegyi összeköttetések vegyi tulajdonságára támaszkodva arra utalt, hogy a humusz oldhatósági hányada megközelítőleg sem elegendő a növény szénszükségletének födözésére, továbbá arra is utalt Liebig, hogy folytatólagos kultura mellett talajaink szénben, tehát humuszban állandóan gazdagabbak lesznek, a mi kétségkívül nem volna lehetséges, ha a humusz növényeink táplálékául szolgálna. Ezzel semmiesetre sincsen az mondva, hogy a növény nem volna képes organikus vegyeket is fölvenni; hogy ez tényleg lehetséges, a legutóbbi időben újólag Böhm és más búvár kisérleteiből kitűnik. A humusztheoria bukása tulajdonképen azon termelési kísérletek által következett be, melyek először nem is az emiitett czélból eszközöltettek, hanem azért, hogy a hamu alkatrészek szükségessége a növény részére bomutattassék. Több kiváló búvár, mint de Saussure, Boussingault, Polstorff, Salm-Horstmar, Henneberg és mások által tett kísérletek mind a hamualkatrészek nélkülözhetetlenségét bizonyították; és midőn ezen kísérletek először lehetőleg semleges állóhelyen ejtettek meg, később, hogy minden kétség ki legyen zárva, Liebig ajánlatára vizkulturák eszközöltettek. Különösen utóbbiak által szolgáltatott azon frappáns bizonyíték, hogy ha szerves anyagok a növény által föl is vehetők, mint az előbb már említve is volt, azok ennek táplálására nem szükségesek; hogy az anorganikus, tehát hamu alkatrészek, teljesen kielégítők a külömböző és számos szerves vegyek fölépítésére a növényi szervezetben. Ezáltal most már a „humustheoria" helyébe az „ásványtheoria" lépett. Különféle növényeknek teljes érésükig sók vizoldatában való tenyésztése által, melyek összetételét tetszésszerint szabályozni és ugy a kísérlet előtt mint után, vegyelemzésileg pontosan megállapítani nem lehetett, lehetséges is volt azon kérdés fölött pontosan dönteni, melyre bármely látszólag is oly semleges talajban megejtett kulturáknál felelni sohasem voltak képesek, hogy növényeink— és itt elsősorban szárazföldi növényeink értendők — az anorganikus tápanyagok teljesen meghatározott sorát és csakis ezeket szükséglik a talajban testük fölépítésére és teljes megérésig való fejlődésére. Hogyha a vizkultura által megállapított anyagok mellett egyszer vagy másszor még más anyag is találtatik a növényben, akkor ezen véletlen anyagok a növényre nézve érdektelenek; és legyen itt kiemelve, hogy a növény kvantitativ választóképességgel ugyan rendelkezik, de qualitativ választóképessége nincsen. A növény ezen előbbi képességéből kifolyólag természetszerűen rögtön egy másik is következik, mely a földmivelésre nézve nagy jelentéséggel bír: t. i. a minimum törvénye. Ezzel az mondatik, hogy a növény az összes szükséges tápanyagok fölvételénél a mennyiséget illetőleg, melyben ezen fölvétel történik, állandóan azon tápanyaghoz
93
SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
van kötve, mely a legcsekélyebb mennyiségben találtatik a talajban. A légkörből fölveendő tápanyagoktól el lehet tekinteni, mert ezekben hiány sohasem lesz. Ha pl. valamely földön a terméseknek határ van szabva a káli minimuma által, akkor e termések a kálikészlet szaporításával emelkednek azon pontig, mignem az adott kálimennyiség helyes arányban áll egy most keletkezett és a növényéletben nélkülözhetetlen másik tápanyag minimumával. Ezen szemlélésnél eltekintettünk még teljesen az úgynevezett fizikai feltételektől, melegség, nedvesség és világosságtól, melyek természetesen nem kevesebb befolyást gyakorolnak a növény fejlődésére, mint a vegyi föltételek ; de az előbbiek fölött sokkal csekélyebb mértékben rendelkezhetünk, mint utóbbiak fölött"; a legtágabb értelemben tehát azt lehetne mondanunk, hogy a növény fejlődése állandóan a minimumban rendelkezésére álló fejlődési feltételtől függ. Ezt elörebocsátva, azon kérdéshez fordulunk : milyen viszony áll fenn a növény és nitrogén között? Ez utóbbi, mint a vegyelemzés mutatja, minden növényben található s a feltétlenül szükséges tápanyagokhoz tartozik ; nitrogén nélkül nincsen fejlődés. A növény már most honnét szerzi ezt be és mely alakban legalkalmasabb részére? E kérdés megválaszolásánál öntudatlanul mindenekelőtt a levegő összetétele jut eszünkbe, melyben a nitrogén kereken 4A részben van képviselve. Ne csodálkozzunk, ha a levegő ezen hatalmas nitrogén gazdagságánál több búvár, igy Pristley, Jngenhouss és másokra gondoltak, hogy a növény nitrogéntartalmának forrása itt keresendő. De ezen nézet Boussingault által az ötvenes években megezáfoltatott, ki különféle magvakat, igy mentát, babot, csillagfürtöt, zabot stb. teljesen semleges tálajban nevelt. Ezen talaj kísérleténél majdnem kizárólag izolt horzsakő volt, mely még azonkívül minden ammoniakkötés elhárítása czéljából kénsav fölött lehüttetett; a kísérleti növényeinek szükséges levegőt pedig kénsavon átvezetve nyújtotta ugy, hogy itt is az ammoniak minden nyomát távol tartsa. A termés súlya a magéval szemben természetesen nagyobb volt, minthogy az asszimiláczióra szükséges szénsav és a víz sem záratott ki ; de a nitrogéntártalom, egész minimális eltérésektől eltekintve,teljesen ugyanaz maradt. E jeles búvár kitűnő kísérletei végleges bizonyítékoknak tekintettek arra, hogy a növény nitrogénmentes talajban és nitrogénvegy éktől szabad levegőben nitrogént nem vehet föl. Ha már most a szabad, vegyileg le nem kötött nitrogén nem az, melyből a növény ebbeli szükségletét födözheti, akkor természetesen a növénynek e czélra más forrásokat kell fölhasználnia. És ha megfontoljuk, hogy a növény a hizott földben tökéletesen kifejlődhet, ha csak esővízzel is öntözzük, akkor természetesen azt következtethetjük, hogy utóbbi nitrogénvegyeket tartalmaz, melyek a szükségletet födözik ; mert a rendkívül csekély menynyiségü szabad nitrogén — a viz utóbbit csak körülbelül 2 térrészben (100-hoz viszonyítva) abszorbeálja — a fentemiitettek szerint hatást egyáltalában nem gyakorolhat. Az esővíz pontos vegyelmezése alkalmával tényleg mindig bizonyos mennyiségű ammóniák és salátromsav találtatott ; igaz, hogy kis mennyiségben, csak l /2—2 mg. literenkint, de ez mindig jelen volt. Belátható, hogy ezen számok csak átlag gyanánt szerepelnek és hogy más körülmények között tetemesen nagyobb mennyiségek is találtattak; nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezen tartalomra különböző más momentum is, igy a hőfok, az eső menynyisége stb. is befolyással bir, hogy egyszer több ammóniák, másszor pedig több salétromsav található, minthogy ezen két anyag megjelenésében egymáshoz kölcsönös viszonyban áll.
KÖZTELEK, 1 8 9 9 . NOVEMBER HO 18 A nitrogénnek ezen a növény táplálkozására legfontosabb két vegyi összeköttetése ugy a talajban, mint a levegőben keletkezhet. A kőtömegek bár laza, de állandó szétesésének, az úgynevezett elmállásnak megfelel természetszerűen az állat- és növénytest szétbomlása is, mely bomlást a szerint, hogy oxigén közreműködik-e, vagy nem, korhadásnak, vagy rothadásnak nevezzük. Mindkét esetben viz jelenléte szükséges. A rothadás termékei rendkívül különböző természetűek, míg ezen proczesszus véghez megy; de azon arányban, melyben e két jelenet előrehalad, a belső bomlás mindinkább egyszerűbb terményeket szolgál és igy az organikus anyag nitrogénjéből végre állandóan ammóniák képződik, mely elsőfokú termény csak most, kedvező feltételek mellett — t. i. oxigén és alkali földfémek jelenléténél — alakulhat át másodfokú terménynyé, salétromsavvá. Gavendish már a mult századvégén megfigyelte, hegy villámszikra tartós behatása által nedves levegőnél térkisebbedés következik b e ; a közelebhi vizsgálatnak eredménye az volt, hogy akkor egy uj test képződik, mely vízben oldható és savanyu reakczióval bir. Cavendish bizonyította be tehát először azon tényt, hogy ezen jelenetnél, mely a légkörben mindig a legnagyszerűbb módon játszódik le, a különben oly indifferens nitrogén a levegő oxigénjével vegyileg egyesül s igy egy nitrogénsav képződik. Kísérlet által be van bizonyítva továbbá, hogy a levegőben előforduló ammóniák ózon behatása által, mely maga megint villamosság közvetítésével közönséges oxigénből nagyon könnyen előállítható, légenyessavvá átalakul. Az előbbiekben ezen két fontos nilrogénvegynek képzésére csak a legfőbb források lettek ismertetve s ebből is kitetszik, hogy a vegyek a legkülönfélébb alkalmaknál képződnek. S hogy e két vegyület mint növényi tápanyag felhasználható, e mellett azok vegyi tulajdonságai is föltűnő módon szólanak. A vízben való könnyű oldhatóság, mely e két testnek magukban épp ugy, mint vegyi összeköttetéseikben sajátja; könnyű átalakulásuk redukczió illetőleg oxydáczió által; az ammóniák képessége savakkal, még pedig a leggyöngébbekkel is sókat képezni, mindé tulajdonságok a két vegyet bizonyára nagy mértékben képesitik a fentnevezett czélra. Ezen két test az, mely állandóan az élő növényben található — elsősorban áll ez a salétrom-, kevésbé azammonsókról — és a salétromsók mennyisége sokszor oly tetemes, hogy luxuskonzumczióra is gondolhatunk. Kétségtelen tehát, hogy elsősorban a salétromsók szolgálnak alapul a növénytest nitrogéntartalmú alkatrészeinek, a fehérjéknek fölépítésére. Belátható, hogy oly komplikált molekula, mint bármelyik fehérjéé, semmiesetre sem keletkezhetik direkte salétromsókból, — természetesen széntartalmú anyag segítségével — hogy ezen két anyag között, melyek első és végtagnak tekinthetők "és tekintendők is, egy közöttük fekvő sinthesissorozatnak kell lenni, melyek fokozatosan felépíttetnek és úgyszólván az átmenetet közvetítik. Ilyeneknek az amidok tekinthetők. Régen ismeretes tény, hogy két amidosav, leucin és tyrosin a fehérjék bomlásánál állandó terményképpen föllép; ujabb keletű kísérletek szerint ez utóbbi anyag még igen gyakran magában a növényben is előfordul, épugy, mint a fontos amidok, melyek közül itt csak két főképviselőre, az asparagínra és glutaminra emlékeztetünk. Ha már most be van bizonyítva, hogy ezen vagy ezekhez hasonló anyagok rendesen, legalább bizonyos fejlődési szakaszokban találhatók a növényben; ha továbbá tény az, hogy pl. éppen az asparagin gyűjtése akkor történik nagyobb mennyiségben, ha a növény sötétben nő, tehát ha nem asszimilálhat ; ha végre az is áll, hogy a fehérjék kevesebb nitrogént tartalmaznak, mint az amidok: akkor azon eredményre jutunk, hogy hogy ezen anyagokat a növény fehérje el őfoko-
1733 zatainak kell tekintenünk és feltételeznünk, hogy szénhydrát hozzájárulásával az amidomolekulákból a nitrogénben szegényebb fehérjemolekula képződik. Az asparagin mily módon képződését a növénvben eddig csak sejtjük; a következtetéseket itt közelebbről nem akarjuk megvizsgálni. Kísérletek által be lett mutatva, hogy a növény asparagint direkte is képes fölvenni és eszerint azt nitrogénforrásnak használja s habár ezen tény a gyakorlatban talán mellékes is, azért tudománvilag mégis érdekes, mert ezáltal további becses bizonyítékot nyújt arra, hogy az asparagin és bizonyosan a vele rokon amidoanyagok mily fontosak a növényre nézve. Jaensch Emil. (Vége köv.)
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 468. kérdés. A gyümölcsfák vértetve ellen ajánlatos-e a fák törzse körül egy arasz mélységben ojtatlan meszet tenni? Nem árt-e ez a fiatal fa gyökerének s mily vastagon kell az oltatlan mészréteget a gyökerekre rakni? 0. P. 469. kérdés. Kérem tudatni, hogy nagy essex vagy mecklenburgi malaczot tenyészczélra honnan és mily uton kaphatnék? N. I. 470. kérdés. 40 drb sovány magyarfajta mustra ökröt, melyeknek átlagos súlya páronként 1100 kg , szeretnék 5 hónap alatt kész kövérre meghizlalni. Takarmány áll rendelkezésemre. Takarmányrépa, jó luczerna és vöröshere széna, tengeridara, maghere pelyvája, buzaszalma és polyva, mindenből bőven. Továbbá 800 drb ürüt, — keresztezett rambouillet — melyeknek takarmányozására a fentieken kivülvan még jó buzaocsu, esetleg még konkolyt beszerezhetnék, továbbá van magherének és luczernának szalmája. Teljes tisztelettel kérem a tekintetes szerkesztőséget, szíveskedjék b. lapja hasábjain tudatni, hogy mily takarmányösszeállítás szerint hizlalhatom meg jószágaimat legjobban és leghelyesebben. O. K-i gazdaság. 471. kérdés. Juhászatomban vérfelfrissités czéljából óhajtanék valami jó husfaj- és amellett posztógyapjas kosokat beszerezni. Hol vannak az országban ilyen legmegbízhatóbb juhászatok s hol vannak az országban olyan juhászatok, ahová direkt Angolországból hozattak angol fajkosok. S. J. 472. kérdés. Birtokunkba jutott egy 800 ••öl 4 éves szőlő, mely az idén megmetszve nem lett, egész termést hozott. Mily módon lehetne a szőlőt ismét a rendes termőállapotba hozni? K. W.
Felelet. Gyümölcsfák meszezése vértetvek ellen. (Felelet a 468. Tcérdésre.) A meszezés módjávái a gyümölcsfának nem árt s hogy az a vértetünek ártson, azt következőképpen kell alkalmazni. A vértetves fa gyökerét ki kell teljesen takarni; a vértetves kinövéseket (dudorodásokat a gyökéren) be kell elébb kenni valamely hig zsiradékkal, hogy azzal a tetüt kiirtsuk. Hogy ha ez megtörtént, akkor az összes gyökeret, annak minden részét "annyira behintjük oltatlan mészporral, hogy a mész a gyökeret és a körülötte levő földet mintegy egy ujjnyira takarja. E meszezésnek az a czélja, hogy az a vértetü, mely a gyökér fölbontása alkalmával a gyökérrel lehullott és a földben keverődött el, most érintkezve az oltatlan mészszel, annak maró hatása folytán, mely a nedves földben annál hatásosabb, tönkre menjen. Ebből világos tehát, hogy nemcsak a gyökeret, hanem a gyökér földjét is be kell hinteni mészporral. E szerint a mészpor vastagsága a gyökéren egy ujjnyi és
1730 ugyanannyi legyen a kihányt földön ís ; a gyökérre kerülő földnek alsóbb részét szintén ilyen arányban be kell hinteni a mészporral s azt a helyére való hányás előtt átkeli keverni, hogy a mész egyenletesen oszoljék el a földben. Megjegyzem azonban, hogy a meszezés csak igén gondos és lelkiismeretes munka után ád teljes sikert; ha a gyökerek egy része meszezés nélkül marad, vagy a tetveket nem takarították le róla, akkor ameszezés eredménye hiányos. S ez oknál én nagytörzsü öreg fák gyökereinél, vagy igen fertőzött fiatal fáknál jobbnak találom az ilyen fának teljes eltávolítását és helyére uj, tiszta fának az ültetését. Az ilyen uj és kistörzsü fát könnyű ellenőrizni és tisztán tartani, holott magas fánál ez igen nehéz és soha sem jár teljes eredménynyel. Jablonovsli József. Mecklenburgi vagy essex-sertés beszerzése. {Felelet a 469. Mrdésre.) Ily sertés — tudtommal — hazánkban nincsen. Ha mégis volna, legbiztosabban adhatna felvilágosítást a kassai gazdasági tanintézet igazgatósága, hol évek előtt mecklenburgi tenyészet létezett s az ily fajta azon a vidéken tenyésztetett. Ugy ezen, mint az essexi sertés importálására egyébiránt bármelyik hazai importőr vállalkozik. Forduljon Pick Oszvaldhoz, (Budapest, Külső-Kerepesi ut 1.) a ki hazai ily tenyészetről is tudomással bir. Takarniányösszeállitások gőbölyök és hizóürök számára (Felelet a 470. sz. kérdésre.) Itt ismételve hangoztattuk már, hogy kifogástalan takarmányösszeállitásokat csak az számithat ki, aki a kérdéses viszonyok között él s azokat minden tekintetben alaposan ismeri. De miután mi ezt nem mondhatjuk magunkról, csak sablonszerű takarniányösszeállitások közlésére szorítkozhatunk, s kérdezőre bizzuk annak megítélését, hogy azok mennyire illeszthetők takarmányviszonyai közé, illetőleg, hogy mennyire változtasson rajtuk. Előbb azonban megemlítjük, hogy lecsigázott gőbölyöknél úgynevezett előhizlalást kell alkalmazni, mert azok nincsenek a jó takarmány kellő kihasználására begyakorolva. Ezt az előhizlalást ugy foganatosítjuk, hogy 2—3 hétig fokozatosan szoktatjuk az állatokat eddigi takarmányukról a hizlalás I. időszakára megállapított takarmányra. Most pedig következzenek takarmányösszeállitásaink, melyek 1000 kg. élősúlyra vonatkoznak. Gőbölyök. I. időszak: 60 kg. takarmányrépa, 9 kg. luczerna, 8 kg. here, 4 kg. buzaszalma és 3 kg. tengeridara. Ebben foglaltatik 27"3 kg. szárazanyag, 2 394 kg. em. fehérje, 0 414 kg. em. zsir és 14 944 kg. em. szénhidrát. Táparány 1 : 6 7 . II. időszak-. 60 kg. répa, 12 kg. lucierna, 10 kg. here és. 3 kg. tengedara. Ebben van 28'1 kg. szárazanyag 2 810 em. fehérje, 0 454 kg. em. zsir és 15 034 kg. em. szénhidrát. Táparány 1 : 5'7. III. időszak: 60 kg. répa, 9 kg. luczerna, 10 kg. here és 4 kg. tengeridara. Ez tartalmaz 26 5 kg. szárazanyagot, 2 623 kg. em. fehérjét, 0 469 kg. em. zsirt és 14 692 kg. em. sz'énhidrátot. Táparány 1 : 6 0 . E példák azt mutatják, hogy az össztakarmány kellő fehérjetartalmának és táparányának elérése végett a here- s luczernaetelést nagyon fokozni kell, mig a buzaszalma s polyva alig vehetők tekintetbe. Ezért fölmerülhet az a kérdés, nem lenne e tanácsos fehérjében gazdag kereskedelmi takarmányt (olajpogácsát, korpát, malátacsirát stb.) vásárolni, de ezt csak a helyi viszonyok ismeretével lehetne e'dönteni. Hizóürük. I. időszak: 40 kg. répa, 10 kg. luczerna, 8 kg. here, 4 kg. szalma (here v. luczerna), 4 kg. herepolyva és 3 kg. tengeridara. Ebben van 28 9 kg. szárazanyag, 2'708 kg. em. fehérje, 0'452 kg. em. zsir és 14 224 em. szénhidrát. Táparány 1 : 5 6.
HÖZTELEK., 1 8 9 9 . NOVEMBER HO 18. II. időszak: 40 kg. répa, 10kg. luczerna, 10 kg. here, 2 kg. szalma (here vagy luczerna), 2 kg. herepolyva és 4 kg. tengeridara. Ez tartalmaz 29'9 kg. szárazanyagot, 2'818 em. fehérjét, 0 514 kg. em. zsirt és 14894 kg. em. szénhidrátot. Táparány 1 : 5 7. Este tanácsos még a juhok számára buzaszalmát a rácsba tenni, hogy tetszés szerint szálazzanak belőle. A konkolyt és buzaocsut nem vettük itt tekintetbe, mert láttatlanban nem tudunk magunknak fogalmat alkotni arról, hogy minő összetétellel bírnak. Ezért kérdező gyakorlati érzékére bizzuk, hogy a gőbölyöknél konkolylyal, az ürüknél pedig ocsuval helyettesítse a tengerinek egy részét. ;Csellcő. Kosok vérfrissítésre. (Felelet a 471. számú kérdésre.) Kiváló posztógyapjas kosokat beszerezhet következő hazai nyájakból: gróf Hunyady Imre Ürmény; gróf Károlyi Imre Csongrád Mágócs; gróf Károlyi László Derekegyház. Franczia (Rombuillet-i) fésüs-gyapjas s egyszersmind husfajtát: Pallavicini Sándor őrgróf Csongrád Sándorfalva; Pfaff György Práznócz posta: Nagy-Bossány. Angol huyuhot: Pallavicini Alfonz őrgróf Anna, major, posta : N.-Surány. E nyájban kivált hampshiredown ok tfihetők. A tenyészet Angliából többször importált eredeti állatokat. Angliából hozott és hozna is be minden fajtájú angol hu-juhot Pick Oszvald importőr (Bpest, K.-Kerepesi-ut 1.), de Angliába direkte is fordulhat James E. Bawlence a Hámpshirie Down juhtenyésztők szövetségének titkárja Salisbury (En'gland). m.. k. Metszetlen szőlő kezelése. (Félelet a 472. kérdésre.). Az idén metszetlenül termést hozott 4 éves szőlő valószínűleg kimerült és igy az első teendő volna az ősz folyamán érett trágyával megtrágyázni és télre jól berakni, vagy előbb befedni és azután megtrágyázni. Jövő tavaszszal a metszést ott kell kezdeni, a hol azt az idén tavaszszal kellett volna végezni, vagyis visszamenni a metszéssel az alapra. Arra azonban már eleve elkeli készülve lenniök, hogy a termés nagyon meg fog csappani, de ez utoljára is mellékes akkor, ha hosszú életű és rendes termésű szőlőt kívánnak ; mert ha ismét túlerőltetnék, ugy néhány év alatt teljesen kimerülne nemcsak, hanem formájából is annyira kivetkőznék, hogy azt csak nagyobb áldozatok árán lehetne ismét helyreállítani. A. D.
A gabonauzsora mellett. A „Főztelek* 91. szamában ily czim alatt megjelent közleményünkre vonatkozólag Klein Gyula úrtól alábbi levelet vettük: „ k napilapok tévesen közölték azon beszédet, amelyet a gabona-elővétel ügyében a gabonakereskedők küldöttsége nevében Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter 0 Exczellencziájához intéztem. A napilapok közlése alapján a ,Köztelek" is a>-t állította, hogy a Kúria ellen vádaskodtam és a gabonauzsora védelmezését kértem. A mi a Kúria elleni „vádaskodásaimat" illeti, nem tettem egyebet, minthogy felhívtam a miniszter Ö Exczellencziájának figyelmét az egymásnak teljesen ellentmondóitéletekre. Megemlítettem, hogy a m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa 1898. szeptemberben hozott ítéletével alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította és kijelentette, hogy: „azon körülmény, miszerint alperes . olyan gabonát adott el, mely az okirat kelte kor még nem létezett, a szerződést nem teszi nem érvénvesithetővé, mert nem csak kereskedők között, hanem a mindennapi szükségletnél fogva ugy a kész, mint a későbbi termésű gabona egyáltalában a közforgalom tárgya, s igy az utóbbi gabonára vonatkozó vételi ügylet a közszükséglet köve telm'ényének jellegével bír; de rifem is létezik
93.
SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
tételes törvény, avagy állandóan követett birói gyakorlat, amely szerint az ilyen ügylet, amennyiben nem kizárólag saját termésre, mint egyedi árura vonatkozik, a közönséges vételi szerződéstől eltérő megbirálás alá esnék. Ilyen körülmények között a felebbezési bíróság helyesen minősítette a felek között létrejött kérdéses ügyletet valóságos, a bíróság előtt a maga egészében korlátlanul érvényesíthető vételi szerződésnek, mint ilyen ügyletre tehát az uzsoratörvénynek csupán a kölcsönök, illetve hitelezések iránt intézendő rendelkezése nem alkalmazható." Ellenben 1899. május havában egészen hasonló esetben, ugyanazon kötlevélből azt magyarázta ki ugyanazon felülvizsgálati tanács, „hogy nem adás-vételi, hanem készpénzkölcsönügylet forog fenn." Ugy hiszem, hogy ezen tények felsorolásával nem vétettem azon tisztelet ellen, melylyel a határozatot hozott magas testületnek tartozunk. Egyébként kúriai Ítéletek napnap után tétetnek megvitatás tárgyává, jogtudományi szaklapokban és a „Köztelek"-bea is sokszor ugyancsak az elővételekre vonatkozólag a bíróságok egymásnak ellentmondó ítéleteire történt hivatkozás. A küldöttség általam tolmácsolt kérelme pedig oda irányult, hogy a gabona-elővétel törvény megalkotása utján rendeztessék, hogy a törvény egész hatalmával sújtsák azokat, kiíc tényleg gabonaügylet leple alatt uzsoráskodtak, de ne zaklassák a tisztességes kereskedőt, szóval, hogy üldözzék az uzsorát, de ne üldözzék az elővételt. Határozottabb alakban a gabonauzsora ellen állást foglalni nem lehet. Teljes bizalommal intézem tehát tisztelt szerkesztő úrhoz azon kérésemet, hogy jelen helyreigazításomat nagybecsű lapjában közölni szíveskedjék. Klein
Gyula."
Az itt közölt levélhez néhány észrevételt füzünk. Sohasem tartottuk, hogy a gabona-elővétel — mint ilyen — legitim üzlet ne lehetne. Csupán a gabonaelővételek köpenye alatt elkövetett s a színlelt uzsora természetével bíró visszaélések ellen volt szavunk. Tagadhatlan azonban, hogy ezek a visszaélések oly gyakoriakká váltak, hogy a gabonaelővéleli ügyleteket is teljesen diszkreditálták. Okulva a tapasztalatokon, nemcsak a közönség ítéli meg bizonyos idegességgel az éféle ügyleteket, hanem bíróságaink is jogosult skrupulozitással kezelik azokat. Ennek következtében sok, renoméjára , féltékeny czég, ma már tartózkodik az elővételektől, azokat pedig, akik régebbi kötések által exponálva vannak ilyen ügyletekben, a bíróságoknál egymást követő féljelentések jól érthető aggodalommal töltik el. Attól tart több obligóban levő gabonakereskedő czég, hogy uzsorapörbe keveredik, aminek káros , következményét egy a kereskedelmi tisztességre érzékenyebb czégre nézve magyarázni is felesleges. Miután tehát különösen sz obiigóban levő kereskedők aggodalmasnak Ítélték magukra nézve a helyzetet, éppen ezért jelentek meg küldöttségileg a kormány előtt. Óhajuk az, hogy a gabonaelővételek ügye szabályoztassék, s hogy olyan egyöntetű birói gyakorlat jöjjön létre, amely mig egyfelől a visszaéléseket szigorúan sujtj ', addig azonban másfelől ezen ügyleti tipus legitim s a kereskedői tisztesség szemelőtt tartásával kötött alakjainak védelmet nyújtson. Szemben a napilapok téves közléseivel, illetékes helyről igy értettük meg a szóvá tett deputáczió intenczióját. Nagyon természetes, hogy a kereskedők ily czélzatu mozgalma ellen semmi kifogásunk nem lehet, sőt örvendeni tan okunk a fölött, hogy az uzsora üldözését s az elővételek szabályozását maguk
93
S Z a M . 9-1K ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1 8 9 9 NOVEMBER HO
18.
a kereskedők sürgetik; és szívesen látjuk, hogy j A nyitramegyei gazdasági egyesület a ennek a purifikáló mozgalomnak a levél irója j földmivelésügyi miniszter anyagi támogatásával állott élére, mint egyik tekintélyes s hivatott Nyitrán, deezember hó 1-től február hó végéig vezető férfia a kereskedő világnak. tartó időközben téli gazdasági tanfolyamot rendez. A tanfolyamra felvétetnek földmivesSzerk. gazdáknak 17 éves kort betöltött fiai, ha eddig is földmiveléssel foglalkoztak; továbbá Uradalmi vagy gazdasági cselédek, kiket munkaGazdasági egyletek mozgalma. adóik munkafelügyelőkké, előmunkásokká vagy A jász - nagy - kun - szolnok vármegyei béresgazdákká akarnak kiképeztetni. A tanítás gazdasági egyesület a téli hónapok folyamán teljesen gyakorlati irányú s olyan hasznos Szolnokon, Tisza-Szajol és Püspökiben, Tisza- gazdasági ismeretek terjesztésére szorítkozik, Derzsen, Tisza-Várkonyban, Tisza-Vezsenyen, melyekre a földmives gazdának az életben Pósfay Csépán, Tisza-Burán és Dévaványán, továbbá szüksége van. A tanfolyam vezetője Jász-Felsőszentgyörgyön, Alattyánon, Mihály- Sándor m. kir. földmives-iskoiai segédtanár. telken, Jánoshidán és Jász-Ladányban 8—10 A tanfolyamra jelentkezni lebet november hó előadásból álló rendszeres gazdasági előadási 20-ig a nyitramegyei gazdasági egyesület titsorozatot rendez. Ezenkívül a mezőgazdasági kári hivatalánál. háziipar a vármegyében fontossággal biró Az alsófehérmegyei gazdasági egyesület ágainak meghonosítása ós fejlesztése czél- az alább felsorolt helyeken rendez népies jából Szajol és Csépaközségekben takarmány- téli gazdasági előadásokat: Nagy-Enyeden nov. és gyümölcskosárfonási, seprükötési tanfolyamot 19-én, Vizaknán nov. 26-án, Gyula Fehérvárit rendez. A gazd. előadási sorozatok felölelik a decz. 3 án, Tövisen decz. 10 én, Balázsfalván mezőgazdasági üzletvitel mindazon kérdéseit, decz. 17-én, Alvinczen jan. 7-én, Sárdon jan. melyek a kisgazdák és földmivelők gazdasági 14-én, Magyar-Bükkösön jan. 21-én, Csomismereteit helyes gyakorlati irányban fejlesztik, bordon jan. 28-án, Maros-Szent Benedeken látkörét tágítják s velük — az adott viszo- febr. 4-én, Maros-Újvárt febr. 11 én, Vajasdon nyok között, — az okszerűbb és hasznot- febr. 18-án, Felenyeden febr. 21-én, Vingárdon hajtóbb mezei gazdálkodás módozatait meg- febr. 35-én, Drassón márcz. 4 én, Szász-Csakedveltetik. Az előadási sorozatok tárgyai nádon márcz. 11-én, Miriszlón márcz. 18-án, lesznek: I. A helyes talajmivelés, üzemtan, Nagy-Lakon márcz. 21-én, Magyar-Lapádon továbbá a kertészet, szőlőszet körébe tartozó márcz. 25-én és Benedeken márcz. 31-én. kérdések. II. Az állattenyésztés, takarmányo- Mint előadók -szerepelni fognak : Bittér Guszzás és hizlalás körüli okszerű gyakorlati el- táv gazd. tanintézeti tanár, dr. Szaniszló járások. 111. Közgazdasági kérdések, szövetke- Albert jószágigazgató, Török György állami zeti eszme s a gazdákat közelebbről érdeklő állatorvos, Székélyhidy Viktor gazd. egyesületi törvények és intézkedések ismertetése. Az titkár, Ebergényi Sándor főispáni titkár, Oálffy egyesület az előzetesen kinyomatott előadáso- János szőlészeti és borászati felügyelő, Dezső kat a hallgatók között kiosztja. A gazdasági Zsigmond m. kir. állami főerdész, Szász István előadásokon a karczagi, jászberényi m. kir. állattenyésztési felügyelő, Zöld József gazdaföldmives-iskolák igazgatói és tantestülete, tiszt ős Abend András méhészeti tanár. Előtovábbá a m. kir. szőlőszeti és borászati fel- adások az állattenyésztés, növénytermelés, ügyelő s a vármegye egyes elismert kiválóbb erdészet, méhészet, szőlőmivelés, borászat és gazdái, földbirtokosai és az egyesület titkára gyümölcsészet köréből tartatnak. Az egyesület működnek közre mint előadók. Az előadások az előadások végén hasznos gazdasági füzetenovember, deezember, január és február hó- ket fog a hallgatóság között ingyen szétnapokban rendeztetnek. A háziipari tanfolyamok osztani. az egyesület elnökségének felügyelete alatt A vasmegyei gazdasági egyesület az előző szakértő egyének által vezettetnek; a munká-' évekhez teljesen hasonló módon jövő évi hoz szükséges anyag előállításáról az egyejanuár 1-től február 15-ig terjedő időben sület gondoskodik. A háziipar-tanfolyamon Rohonczon gazdasági téli tanfolyamot rendez. kisgazdák és gazdasági cselédek vehetnek A tanfolyamra felvétetnek legalább is 18-ik részt. életkorukat betöltött oly kisgazdák, kik magyarul irni, olvasni tudnak és ebbeli jártasságukat A pozsonymegyei gazdasági egyesület hivatalos értesítőjét e hótól kezdve „Pozsonyi népiskolai bizonyitványnyal igazolni képesek ős Gazda' czimen jelenteti meg, az eddigitől a Ifik kötelezőleg kijelentik, hogy a tanfolyam egészen eltérő beosztással és tartalommal. Mig egész ideje alatt Rohonczon tartózkodnak, a ugyanis az egyesület hivatalos értesítője idáig tanfolyam befejeztével pedig nyilvános vizsgácsak arra szorítkozott, hogy a tagoknak a latnak magukat alávetik. A tanfolyamra felvett közgyűlések és választmányi ülések lefolyásá- tanulók a tanfolyam tartama alatt teljesen ról nyújtson hü képet, a jövőben tetemesen díjtalanul teljes ellátásban részesülnek. kiterjeszti munkakörét. Az ülések teljes tudósításán kívül ezentúl tárgyalni fog minden számban egy általános vagy helyi érdekű közgazdasági kérdést a vezérczikk rovatában, úgyszintén a szakközlemények részére is állandó Mai számunk tartalma: OM&). rovatot tart. A lap egyelőre minden hó első 1723 napjaiban jelenik meg, S az egye;ület tag- A.J OMGK. közleményei. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójainak ingyen küldetik, előfizetési ára nem választmányának, úgyis mint a Gazdasági Egyetagoknak 4 frt. Az egyesület az év folyamán sületek Országos Szövetsége végrehajtó-bizottságának ülése. *.. 1723 két helyen gazdasági népies tanfolyamot rendez 1728 és pedig e hő 15-től 30-ig Somorján, deezem- Egyről-másról. Sz, Z, gabonauzsora mellett. Klein Gyula.1734 ber 1-től 15 ig Nagy-Szarván, akként, hogy A Gazdasági egyletek mozgalma. 1735 naponta d. "u. 3—4 óráig háziipari tanfolyamot Tárcza. rendez, 4 - 6 - i g pedig két előadást tart. A tanAgrárius ötletek. B. Bj .-[nzí folyam tárgyai a következők: talajmivelés ffíivénrfcerawlés. (előadó : Horváth Jenő), növénytermelés (előA rétek gondozása. Libhardt Márton. — 1730 adók : Nagy Vincze, Poór Titus), állattenyészGazdasági növénytan. tés (előadó: Tölg Gyulu), állategészségügy A gyümölcsfák be egségei ellen ne csak nyáron (előadó: Magner József), kertészet és gyű védekezzünk _ « L 1731 mölcsészet (előadó: Sidó István), méhészet A burgonya főzése. Y. Z. R 1732 (előadó: Valló János), baromfitenyésztés (előGazdasági vegytan. adó : Magrier József), mezőrendőri és munkás- Nitrogén és növény. JaenschEmil 1732 > íieiszeJtreaj. 1733 törvények (előadók : Druga Sándor és Ober1735 . hofferJ Ignácz) és háziipar (előadó : Cseh T «ry<wek. . _ Kereskedelem, tfizsde. _ „ 1737—1738 Vilmos és- két mester).
TEQTESEK.
1735 Halálozás. Alsó- és felső-mattyasóczi> Mattyasóvszky Lipót, nyűg. kir. kúriai birói Bars vármegye közigazgatási és törvényhatóság bizottságának tagja, volt alispánja és földbirtokos, folyó hó 10 én 82 éves korában elhunyt. A boldogult hűlt tetemei f. hő 13-án tétettek örök nyugalomra a néveri sirkert családi sírboltjában. Köztelek-estély. Abból az alkalomhói, hogy Rubinek Gyula, az ' OMGE. ügyvezetőtitkárja a szegedi kiállítás rendezése körül szerzett érdemeiért a Ferencz József-renddel tüntettetett ki, az OMGE. tisztviselői kara barátságos szűkebb körű lakomát rendezett a kitüntettett tiszteletére, a mely e hó 15-én este folyt le az István főherczeg szállóban. Jelen voltak a „Köztelek" munkástáborának azok a tagjai, a kiket Rubinek személyes jóbarátjai között is ott talál, összesen harminczöten, kiknek névsorát itt adjuk : Baross Károly, Bernát István, Bálintffy Pál, dr. Dömötör László, dr. Darányi Gyula, Elek Emil, Emődy József, dr. Hutyra, Ferencz, Hreblay Emil, Hantsók Leander, Igali Szvetozár, Jancsó Dezső, Kodolányi Antal, Kvassay Jenő, Kerpely Kálmán, dr. Liebermann Leó, Laehne Hugó, Meskó Pál, Mezey Gyula, Monostori Károly, dr. Rácz István, Reusz Henrik, Thaisz Lajos, Szilassy Árpád, Wimmer Károly és az OMGE. egész tisztviselőkara. Az első felköszöntőt Forster Géza mondotta Rubinekre, a kit ezenkivül még Emődy József, BudayB&im, Liebermann Leó és Meskó Pál köszöntöttek fel, különösen kiemelvén mindnyájan Bubineknek azt szívós kitartását s hatalmas erélyét mely nemcsak a szegedi kiállítás mégalkotása körül, de összes közgazdasági ténykedéseiben jellemzi. Egymást érték ezután a felköszöntők, nem kevesebb, mint harmincz tósztot olvastunk meg, amelyek közül több a kormány és a társadalom vállavetett, harmonikus működésének üdvözlésére hangzott el. A lakoma folyamán felmerült az az eszme, hogy a Köztelek-estélyeket újra fel kellene eleveníteni, mert azok között úgyszólván nélkülözhetlen a barátságos s bizalmas érintkezés, akik a köztéren ugyanazon czéllals ugyanazon eszmékért dolgoznak. A legközelebbi Köztelekestélyt deezember hó 10 én este, az OMGE. közgyűlésének napján fogják megtartani. Gazdák Biztosító Szövetkezete. A Köztelek 92. számában közöltük, hogy a „Gazdák Biztosító Szövetkezetének" alaptőkéje javára eddig 806 alapítványt és 1145 üzletrészt 828,900 korona értékben jegyeztek. Folyó hó 17-ig beérkezett aláírási iveken az alábbiak jegyeztek alapítványokat, illetve üzletrészeket: Szentiványi Árpád 1, Fáy József 1, Halász Elemér 1, Gósztonyi Tibor 1, Baich Iván báró 4, BendeTmre nyitrai püspök 1, Gaál Gyula 1, Festetics Tasziló gróf 10, özv. gróf Széchenyi Imréné 2, Széchenyi István gróf 1, özv. Mailáth Györgyné, szül. báró Prandau Stefánia 10, Hohenlohe Clodvig herczegnő 2, Hunyady Imre gróf 5, Barcza-Károly 1, D. Gosztonyi Mihály 1, Somssich Béla gróf 1, Bernát István 1, ifj. Rajky Lajos 1, Vizlendvay József 1, Návay Lajos 1, gróf Csáky Zénó, mint a családi közös javak kormányzója 2, Alapi Salamon Géza 2, Betegh Imre 1, dr. PlichtaSoma 1, Lamm B. és fiai 1, Arad-csanádi gazd. takarékpénztár rész vény társ. 2 alapítványt; Kovács Gábor 1,, Kovács Pál 1, Kovács János 1, ifj. Sabján Ferencz 1, Sabján Bálint; 1, Vörös József 1, Zsiga Mihály 1, Sabján Imre 1, Rákóczy János 2, Ráró község, 1, Hédervár község 2 Golubics István 1, Ásvány község 1, Oláh Árpád 3, Geiringer Alajos 1, Geiringer Lipót 1, Szigmeth Alajos 1, Fritz János 2, Fröhlich János 1, Ádám Ferencz 1, Beran József 1, Schütz Péter 1, Röszler Márton 1, Szetrai János 1, Szentpétery Mihály 1, Tenod János 1, Weigand Henrik 1, Dittrich Jakab 1, Fuchs Antal 1, Duschek Wenczel 1, Csajka József 1, ütő Dittrich István 1, Fuchs Rezső 1, Rathéam Mária 1, Honár Francz (Bodnárs
mmrnrn
—
1736 1, Wild János 1, Boros József 1, Kirich Henrik 1, Szentpétery Lajos 1, Geppérth J ó z s e f i , Sehleifer Márton 1, Rathsam Francziska 1, Kalonszek Venczel 1, Szuppories Eden 1, Kobera József 1, Csejka Ferencz 1, Szigmeth János 1, Widiczka József 1, Bohai Ferencz 1, Vratisláv Károly 1, Heródes János 1, Rádnik Károly 1, Ruzicska János 1, Gruber Károly 1, Fried Sándor 1, Baltay Jenő 2, Hollander Jenő 10, Grósz „Lipót 10, dr. Tegze Miklós 2 üzletrészt. Összesen 56 alapítványt és 84 üzletrészt 57,680 korona értékben. Az eddig leérkezett aláírási iveken 862 alapítvány és 1229 üzletrész 886,580 korona értékben jegyeztetett. Ezekhez hozzáadva a már többször kimutatott megyék törvényhatóságai és városok által jegyzett 36 alapítványt: az edcligi összes jegyzések értéke 922,580 korona. „Utmulaiás a must és b o r okszerű kezelésére" czimü kézikönyvet 25 kr. beküldése ellenében portómentesen szállítja az OMGE. Utánvételezések minthogy többe kerülnek és megnehezítik a kezelést, nem fogadtatnak el. Pénzügyőri ellenőrzés a bortörvényvégrehajtása körül. A mesterséges borok készítésének " és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXIII. t.-cz. végrehajtási rendelete értelmében az ellenőrzési teendőket a jövedéki ellenőrzés és felügyelet alatt álló feleknél az arra illetékes pénzügyi hatóságok és közegek is kötelesek gyakorolni, illetőleg éber figyelemmel őrködni a felett, hogy az 1893. évi XXIII. t. : cz. illetőleg a végrehajtási rendelet rendelkezéséibe ütköző italok se ne készíttessenek, sem pedig forgalomba ne hozassanak, egyúttal kötelesek minden igyekezetükkel oda hatni, hogy az elkövetett kihágások felfedeztessenek s az illetékes hatóságnak a kihágási eljárás megindítása végett feljelentessenek. A közelmúltban lefolyt szüretre való tekintettel a pénzügyminiszter körrendeletben utasította a pénzügyigazgatóságokat, hogy az itáíínérési és kismértékben való elárusitási engedélylyel biró feleknél minél sűrűbben megejtendő váratlan szemlék alkalmával az idézett végrehajtási rendelelet értelmében feladatukká tett ellenőrzési teendőiket szüret alatt és az ezt követő időben kiváló figyelemmel és teljes erélylyel foganatosítsák. A szállítási vállalatok felelőssége Németországban. Azon elv, hogy a száli;ó általában felelős a reá bízott áruért — a vis major esetet eltekintve — Németországban ujabban módosítást szenvedett, a mennyiben a belhajózási törvény a szállítót felmenti minden felelősség alól, ha az áru eltűnését vagy megrongálását oly körülmények okozzák, melyeket egy közönséges fuvaros sem kerülhetett volna ki. Ezen elvet érvényesíti az uj kereskedelmi törvény nemcsak a tengeri, hanem a szárazföldi szállításokra nézve. Ez utóbbiakból ki vannak véve a vasúti vállalatok, melyek a reájuk bízott szállítmányokra nézve teljes felelősséggel tartoznak. A kártérítési kötelezettség mértéke annyiban módosult, hogy az áru eltűnése vagy megrongálása esetén a vasút nem köteles az árunak a rendeltetési helyen való árának megfizetésére, hanem csak azon árt tartozik megtéríteni, melylyel az illető áru a feladás helyén birt. B o r és használt hordók díjkedvezménye. Tapolczáról több gácsországi állomásra darabáru avagy 5000 kgrban szállításra kerülő borküldeményekre nézve olcsó és közvetlen díjtételek létesíttettek a forgalom előmozdítása érdekében a visszaszállítandó hordókra is közvetlen díjtételek engedélyeztettek.
Lapunk mai számához Weigl J. preraui kocsigyáros prospektusa van csatolva, melyre különösen felhívjuk olvasóink szíves figyelmét.
KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER HÓ 18. Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a „Köztelek u szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel: 55 krajezár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.
Országos Központi
Biztosítási Ügyvivöség Budapest, VII., Erzsébetkörut 58 Ez a közhasznú intézet nem a biztositó társulatokat, hanem a biztositó közönség érdekeit szolgálja. Szakszerű és megbízható felvilágosítást díjtalanul ad mindenkinek az egyes társulatokról, a különböző biztosítási módozatokról, kötvényfeltétélekről. Ezáltal a biztositó közönség azon előnyös helyzetbe jut, hogy biztosítását nem egy társulat egyoldalú informácziója alapján köti meg, hanem összehasonlítva a legjobb társulatok feltételeit, kiválaszthalja a czéljának megfelelő legjutányosabb biztosítást. A biztosításokat a legmegbízhatóbb társulatok részére az Ügyvivöség díjtalanul eszközli. Mindenkinek az érdeke azt kívánja, hogy forduljon az Orsz. Közp. Biztosítási Ügyvivőséghez mielőtt uj biztosítást köt, vagy a már fennállót de meg nem felelőt megváltoztatja. Az intézet szakemberei bármely biztosítási ügyben szívesen adnak felvilágosítást. Ezen intézmény van hivatva a biztosítási ügynökök visszaéléseinek véget vetni. Az 0 . K. B. Ü. máris Magyarország és Au?ztria több előkelő férfiát és családjait számlálja ügyfelei közé.
Szuperfoszfát chilisalétrom kéhsavas-káli kénsavas-ámmon és egyéb műtrágyaféléket, továbbá
P r é z c j á l i c z
98-99%
jegeczckben és
Őrölve
permetező
valamint egyéb
anyagokat
93. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. Gyors- és teheráruk házhoz szállítása. A magyar ki r . államvasutak a vasúti üzletszabályzat 68. §-a alapján már évekkel ezelőtt rendszoresitette azon intézményt, hogy a budapestjózsefvárosi, . budapest-nyugoti és budapestdunaparti teherpályaudvarokra érkező gyors- és teherárukat a czimzetteknek saját szerződött fuvarosával házhoz, illetve a feladandó árukat a lakásból a vasúthoz szállíttatja, ha a czimzett a Duna balpartján a IV—IX. kerületben vagy a tisztviselőtelepen lakik. Ugyancsak ezen szerződött fuvarosával vámoltatja el a Budapesten átmenő és azon Budapestre helyben rendelt vámárukat is, melyeknek elvámolása a vasútra bízatott; egyúttal a külföldről érkező — házhoz szállított — szállítmányok után kiállítandó árnyilatkozatokat is ezen megbízottja által állíttatja ki. Utánvétellel terhelt, Budapesten a Duna iobbpartján lakó felek részére szóló, továbbá terjedelmes, tűzveszélyes és oly áruk, melyeknek összsúlya az egy tonnát meghaladja, csakis a vállalkozóval kötendő előzetes egyesség alapián szállíttatnak házhoz. Jogában áll azonban mindenkinek, hogy a vállalkozó által való házhoz szállítást igénybe ne vegye, mit az illető állomásokkal egyszerű írásbeli megkereséssel közölhet. A házhoz vagy háztól való elszállítási dijak a következők: a) gyorsárukéi t: 10 kg. súlyig . . 15 kr 10 kg.—25 kg.-ig 20 „ 25 kg.-on felül 50 kg.-ig . . . : . .. 25 „ 50 kg.-oii felül minden megkezdett 50 kg. 20 „ b) tehi^árjíjcért : 50 kg. súlyig 20 kr 50 kg.-on felül minden megkezdett 50 kg. 15 „ A statisztikai árnyilatkozatok kiállításáért a vállalkozó nyilatkozatonként 5 krajezárt számithat. Az áruk házhoz szállítása esetén, ha az áru fogyasztási vagy vámilletéknek alávetve nincs, s ha a czimzett a fuvarlevélben kijelölt helyen feltalálható, s az árut ott át is veszi, csak a fuvarlevélen felszámított összeg szedetik be. Ha az áru vámilletéknek vagy fogyasztási adónak van alávetve, még a czimzettnek kézbesítendő vámnyugta, illetve adóbárcza szerint fizetett vámilleték, fogyasztási adó és vámközvetitési illetékek is megfizetendők. A szállítmányozó az árut a lakás vagy üzlethelyiség azon részébe tartozik állítani, mely e czélra neki kijelöltetett. Ha czimzett az ára befuvarozása idején lakásán nincs ; a másodszór, esetleg többször is megkisérlett kézbesítésért külön illeték nem számitható fel. Ha azonban czimzett a fuvarlevélben kijelölt helyen nem találtatnék s tartózkodási helyét csak a bejelentési hivatal utján lehet megtudni, a rendes fuvarozási dijon kívül még 10 kr. fizetendő. Ha czimzett az áru átvételét megtagadja, vagy azt a városnak más, nem a fuvarlevélben megjelölt helyére küldi, a visszavitel, újra való elhozatal, vagy más helyre való szállításért a dijszabásszerü illeték újból felszámitható. Esetleges panaszok a budapest-jobbparti üzletvezetőséghez juttatandók.
f 1898.
évi forgalom: 26,239 m
Felhívjuk a t. cz. gazdaközönség figyelmét
legjutányosabban ajánl a
„HUNGÁRIA m ű t r á g y a , k é n s a v és v e g y i ipar
Bejelentéseket elfogad és mindennemű felyilágosl-
részvénytársaság
HELLERMTSTÁRSA,
Budapesten, Váczi körül 21.
BUDAPEST, V., M e t - t é r 13,
/
•
*
H
KÖZTELEK,
9 3 . SZÁM. \)-IK ÉVFOLYAM.
',yi i
WJosf j e l e n t Rubinek
Gyula
és
meg
Szilassy
Zoltán
az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében
Köztelek Zsebnaptár 1900-ra.
A „Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodik évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt
1899
SZEPTEMBER HÓ
18.
200 ram. 80 kg frt 8'40 8 hóra 100 , 79 , „ 8,40- „ „ 1 0 , 75 » „ 7.67 „ „ 500 . 75 , , 7-45 , , 100 » 75 , , 7-15 „ , Bvdai: 1250 „ 77 . . 8'— „ „ Rozs gyér forgalom mellett változa tlan. Helyben, illetve Budapest távolságában 6*15—6'25 frtig ér el. Árpa teljesen el van hanyagolva, jobb ára alig talál vevőre s csak nagyobb árengedménynyel takarmányárpa 5*5)—5*90 frtig ér el ab Budapest illetve Kőbánya. Tenge'i (ó) csak kisebb mennyiségben adatik el _ _j__4*55 frtig helyben: üj tengeri minőség garancziával 4-35 frtig ér el Budapest távolságában. Zab jobbminőségü kevés jön a forgalomba s 5.40 fizetik helyben, gyengébb zab 4.80—4.90-ig ér el ab Budapest. Határidők reggel fedezésekre szilárdan indulnak, később eladásokra s csekély érdeklődés folytán el lanyhulnak. Déli 12 órakor jegyez : Köttetett. Déli tárlat. Buza áprilisra 1900. 0. — 8.12—14 „ októberre 8.14—15 Rozs áprilsra 6-55—57 Tengeri májusra 1900. 0. ; 4-96—97 Zab áprilisra 5-12—13 Káp -repcze aug.-ra — —. .—
1737 kilátás. Egy nagyobb tétel hazai tormát minőség szerint 7—10 frtért tudtunk értékesíteni. Rózsaburgonya -50—1-70 frt teljes vaggonrakományokban mm.-kint. • A tojásüzlet lanyha. Az árak hanyatlottak, alföldi tojás 41—42 frtot, apró 35-36 frtot jegyez eredeti ládákban. Gyümölcsből elsőrendű alma és > körte kevés érkezik. Az ilyen gyümölcs ára magas, mig kevert alsórendű minőségű alma és körte nehezen és csakis nagy árengedmények mellett helyezhető el Eladtunk : nagyobb tételekben la ponyik és hatul almát 18—20 frtért, la fajkörtét 30-40 frtért lco klg.-kint. Kevert , almát 10 frtért tudtrnk értékesíteni, II. rendűért pedig csak 5-50—7 frtot értünk el 100 klg.-kint. Ezen árcsökkenésnek a még mindig Szerbiából tömegesen érkező küldemények képezik főokát. Szőlőben és dióban hiány van.
(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelen-' >, Budapest, 1899. november 13-ról. Hns. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 54 -56, H. oszt. 52—54, IIÍ. oszt. 49-52. eleje I. oszt. 47—48, II. oszt. 45—47, III. oszt 42—45, borjúhús hátulja I, 0SÍ>. 60—70, D. oszt, 50-60, eleje I. oszt. 50—60, II. oszt. 40—56 birkahús hátulja l. oszt. 40—46, II. oszt. 38—40, eleje I. oszt. 34 38, II. oszt. 32—34, bárány — = 1 forint S O krajczár, — , ; eleje Idb o. 0 ~ , hátulja • •—, sertéshús magyas Megrendelhető szalonnával elsőrendű 1 q 44 -50, vidéki 35—44, szalonna nélkül eisörendü 44—50, vidéki 30—44, sertésa „Köztelek" kiadóhivatalában, hús pörkölt —'0 , sertéshús szerb szalonnával — — - , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar B u d a p e s t , , idegen (vidéki) — , sonka nyers 1 kg. Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) füstölt belf. csonttal 0 60 -0-75, osont nélkül 0 70: IX., Üllöi-ut 2 5 . (Köztelek). Vöröslóhere. Az üzletmenet változatlanul a mult, 48—60, -0-85, sonka füstölt külf. csont nélkül —• ••—, heti maradt, követhezéskép a piaczi hangulat csendes, jzalonna sózott 1 q 45'0-460, füstölt 50 — 56-, sertésde szilárd. Amerikából az utóbbi napokban 2—2'5 ssir hordóval 51-0—52 0, hordőnélklll 49-0— 50 0, kolbáss márka emelkedést jeleztek, anélkül, hogy ezen áremelnyers 1 kg. — , füstöli 64 -76, szalámi belföldi 1-0 kedés az európai piaczokat befolyásolta volna. KÜJKE8KEUÍÜLEM/I O Z ö L í ü -175, külföldi —-,ma!aez szopós élő 1 db 0-—-0'—, Luczernából meglehetős nagy mennyiségeket 'isztitott 0 90—1 — ajánlottak e lefolyt héten, a mi újólag is bizonyítja Baromfi, a) Slő. Tyúk 1 pftr frt 0-90-1-05 > belföldi jó termésünket. Francziaés Olaszország Budapesti gabonatőzsde. isirke 050—0-70, kappan hizott 0'0—, sovány 1 10, továbbra ís kínálatokkal állanak elő ; jobb minőségű 143, rueza hizott 2' 3— sovány 11-50, lud (Gfuttmann és Víahl budapesti terménybizományi áru érdeklődést kelt, de az ilyennél is árkoncessziókat 4 — 5 - — , sovány 2-20-2-60, pulyka hizott 3 80 kellett az eladóknak nyujtaniok, annál inkább, mert fizott ciég jelentése.) 4 20 sovány 2 20-2-60. 6) Tisztított. Tyúk l db Irt a kínált nagyobb mennyiségek nem maradtak hatás 70-6-80, 1 kg. , csirke 1 db 0 50—0-60, 1 kg, Kapi jelentós 1899. november 17 nélkül az árjegyzésekre és valamennyi eredetűnél ár— — kappan hizott 1 db 00-—, 1 kg. —• •—, Az időjárás e bét folyamán bűvösre változott, hanyatlásról kell beszámolnunk. • récze hizott 1 db 0 80-1-10, 1 kg. 48-54, félkövér 1 dfc BaUaczimM különösen a jobbfé'.e árut vették 0A „Cincinnati Price Curreht" tegnapi jelentése szerint 0-—, lud hizott 1 db 1-80—2-60, 1 kg. 42-0-50, az enyhe és derült sőt esős időjárás is a téli buzaíélköv. 1 db 00 - - , 1 kg. , pulyka hizott Jegyzések nyersáruért Budapesten 1Ó0 kilónfejlődésre igen kedvező hatással volt s ennek állása . félkövér 1 db 00-—. i ais 0-0-—, 1 kg. elég jó. Ugyan egyes panaszok érkeznek a hesszeni ként értve : 1 kg. , ludmáj 1 db 50-1—, 1 kg. 1.20-1-50, légy fellépéséről, ez utóbbi azonben eddig kevés kárt ind,,;* o 8—1-—, 8 —1*—. idei liba 1T "1 db Vörös lóhere, . . . . . 66-72 frt. ludz'ir 1 kg. 0 •—. okozott. A tengeriaratás eredménye tekintetében még Luczerna, 38—45 , Hal. Elö. Harcsa 1 kg. frt 0-60—0" 80, csuka 0-— mindig vannak csalódások, minthogy ez jóval kevesebb Baltaczim . . . . . . . 11-0—120 „ —0*—. ponty (dunai) 0-60-0 80, süllő —• •—, kemint a mit vártak, a hozatalok mindazonáltal erősebbek. A buzahozatal gyér. asege 1'—12, márna 40-—60-—, ezompó 0-40—0-60. angolna 00—, apró kevert 0-20—0-25, lazaci • , Nálunk az üzletben a folytonos lanyhaságot Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósí- pisztráng 00*—. némi szilárdság váltotta fel, anélkül azonban, hogy ez malmainkat nagyobb bevásárlásokra serkentené s igy tása a,Köztelek" részére. ;Budapest, 1899. nov. 16 án. Tej és tejtermékei. Tej 1 lit. frt 0-08—0-08, Kötelezettség nélküli árak ÍOÖ kilónkint, teljsulyt tiszta az áremelkedés nagyobb arányokat nem ölthet. 0-—, tejföl 0-25—0-28, lefölözött 0-06—0-06, tejszín 0* Buza ma mérsékelten volt kínálva, a malmok súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajó- iehénvaj (tea) 1 kg. 0-90 -1-10,1. rendű 0-70—0-85, II. r. gyengén vásároltak, a forgalom mintegy 25.000 mmázsa, állomáshoz szállítva: '•70- 0 8)—, olvasztott 0-50—60, Margarin I, rendű —• A és B dara —.— frt. mely mennyiség 5 krral magasabb. áron kelt el. 9-—, II. rendű 00-—, tehéntúró 0-10—0-12, juh" Buza 0 1 2 3 4 5 6 7 7»/» Suró 60—62, liptói 0-56 -0-60, juhsajt 0 " — — , emmei. Eladatott: 'hali sajt 11—, groji sajt 0-50—0-70. frt 13.60 13.— 12.40 11.70 11.40 11.10 10.40 8.6 Uj-buza: buzakorpa 100 mui. 80 kg frt 8-17 3 hóra 8-as takarmányliszt finom goromba Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—, 2 —•—, 8 — 1 , 4 —•—, S —•—. Hfivelyesek, Lencse magyar 1 q frt 8 - 12, stoke m i 18—28 borsó hájas magyar 100—12-—. koptatott Lnjza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tu-agyar 13—15, külföldi 10—17, bab fehér apró 6—9 dósítása a „Köztelek' részére. Budapest, 5 1899. nov. 16. nagy 6.0—8'0, színes 9'0 - 10 0. Netto-árak 100. kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyTojás. Friss i. o. {1440 db.) 1 láda frt 40-0—41,— ként, zsákostul. Kötelezettség (léikül. H. oszt. íl440 db.) 38-0— 40 0, meszes 35—36, orosz tojás 00 db. —, tea tojás 3-30—3-40, törött tojás 0" Q-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0-00 1 q 2 5-3.0, Petrezselyem 100 kötés 0.—0 0, 1 q 3. -5.00, 13.— 12.40 ll.60ll.40 11.20 10.40 8.90 7.50 zeller 100db 0-80—1.5Q, karalábéO'70—1.00, vöröshagyma Takarmányliszt Korpa 100 köt. 00—, 1 q .3 80—4.20, foghagyma 100 köt. i q 16.-20.—, vörösrépa 100 drb 0.70-1-20, fehérrépa ., fejeskáposzta 2-50—4.—, kelkáposzta 100 db Ár: frt I.0—1.6, vöröskáposzta 6.——8,—, fejessaláta l.,?C— 2.—, kötött saláta 0 — • — , burgonya, rózsa 1 q 1.50— 2.—, sárga 2.10—2.20, külföldi —. .fekete retek 100 A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban drb 0.60—1.20, uborka nagy salátának 100 drb 0.0—0.—, savanyítani való 100 db —.—., savanyitott 1.60—2.50, (en gros) eladott ólelissiczikkek árairól, zöldpapr.O0-—, tök főző 16-0-30-0, zöldbab 0 , zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkeze —, tengeri 100 cső —.—.—.karfiol 100 drb 6.—15.— tőnek jelentése. 1899. nov. hó 15 ről. paradicsom 1 kg. 0, .—, spárga 0. 0.—, torma Lényegében az üzlet nem változott. Elég bőíen 1 q 10—28. érkezik mindennap áru, mely könnyen és simán elGyümölcs. Fajalma 1 q frt 7—14, köz. alma 6—8, helyezhető.' A. husüzlet szilárd változatlan árak mellett. Vad és vadhúsban élénk üzlet mellett az árak javultak. vajkörte 30—45, közönséges körte 14—20, szilva magvaváló 0. 0.—, vörös—.—.—, meggy f a j — , közönFáczán és más szárnyas vadban hiány van. Áraink séges , ringló , baraczk kajszin - — — , szarvas egészben 30-35 frt, vaddisznó 40 frt 100 •, dinnye görög nagy 10 drb —•—0-—, kicsi klg.-ként. Nyulakért 1-10-1-20 frtos árakat tudtunk őszi , sárga faj 1 q. —.0 .0, közönséges •. nagyobb tételeknél is elérni darabonkint. Az élőbaromfi piaezon az árak a kis felhozatalok szőlő 1 kg. 20.0-26.0, csemege 30-32, dió (faj papirhéju) 24—26, közönséges 18.0—22.—, mogyoró 28—32, folytán javultak. Eladtunk egy nagyobb tétel magló íesítenye magyar 8—10 olasz 12—15, narancs messilibát 2 20 -2-60 forint, tyúkot 0-90—1-20 fori"tíi-t ási 100 db 1-2—1 50 pugliai —•—•—, mandarin 0-00— páronkint. 0-00, czitrom 1 10—1-50, füge hordós 1 q 18—20, koA zöldségnemüek értéke is tetemesen javult A szorús 18-—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—75, káposztának ára, viszonyítva a mult héthez .50 krral egres 1 üt. 00-—, eper 1 kg. 00 — kr. javult 100 drbonkint, sőt további árjavulásra is •"="
1738 FGnsérek ItEÍch. Paprika és I. rendű 1 q. M 40—60, II. renáü 20—30, csöves — , (szárított) —. köménymag — —, borsókmaga . mék 1 q. fet 25—80, méz csurgatott 30— 40, sejtekben 1 kg. —' •—, szappan szin 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaozkban 1 iii 00—, vörös asztali palaczkban 0 ' — 0 " — , feÉsi p&linka palaczkban —• •—, fesványvix palsozkbfs1 Hidegbnsvásár a Garay-téri élelmi piaczon. 1899. nov. 17-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a »Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 38 árus 49 db sertést, 1 árus 2 db süldőt, 3000 kg. friss hust, 600 kg. füstölt hust, 400 kg. szalonnát, 300 kg. hájat. Vidékről és pedig: Madocsáról 9 árus 58 .drb sertést, Monorról 2 árus 51 drb süldőt, Czeglédről 10 árus 103 drb sertést, Nagy-Székelyről 4 árus 72 drb sertést, Szabad-Szállásról 1 árus 7 drb sertést, NagyKőrösről 10 árus lOOdarab sertést, összesen 36 árus 340 darab sertést és 51 süldőt.
KÖZTELEK,
1899. NOVEMBER
HO
18
gek mult heti. árakon tartották magukat, mig silányabb minőségek alig találtak vevőre. Bivalyok közül néhány kisebb csapatot Németország részére 1 frttal drágábban vásároltak. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 3134 —, kivételesen 36— , hizott magyar ökör középminőségü 27 50—30'—, alárendelt minőségű magyar ökör 25' 27-—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 19—32-—, kivételesen tarka tehén —• •—, magyar tehén középmin., 19 32-—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 19-— 32' , szerbiai ökör jobb minőségű 23' 29'—, kiv. . szerbiai ökör középminőségü 18—22'—, szerbiai ökör alárendelt minőségű — ' — •—, szerbiai bika 21-25—32, kivételesen 34.—, szerbiai bivaly 16— 23-—, kiv. —'— frtig métermázsánkint élősúlyban.
Bndapesti lóvásár. Budapest, 1899. nov. 16-án. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek8 részére). A vásár forgalma lanyha volt. Forgalom élénk. Árak á következők: Friss serFelhajtatott összesen 313 db. Eladatott 212 db téshús 1 kg. 4 0 - 5 2 , 1 q 3800—4000, süldőhus 1 kg. Jobb minőségű lovakból hátas — db, eladatott — db, 52-54, 1 q 4900-5000, füstölt sertéshús 1 kg. 68—72, frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) — db, 1 q 6000—6200, szalonna zsirnak 1 kg. 4 0 - 4 6 , 1 q 3900— eladatott — db frtért, nehezebb kocsiló 4200, fűstölt szalonna 1 kg. 60-64, 1 q 4500—4600, háj — frtért, igás 1 kg. 48—52, 1 q 4600—4800, disznózsír 1 kg. 56—60, (hintós) 10 db, eladatott 1 db 170 kocsiló (nehéz nyugoti taj) 25 db, eladatott 5 db 80— 1 q , kocsonyahús 1 kg. 30—36, 1 kg. 100 frtért, ponny — db, eladatott 0 db frtért; ——, füstölt sonka 1 kg. 70-90, 1 q krig. közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló Bndapesti tafearmányvÉesár. (IX. kerület Mesterstb.) 50 db, eladatott 12 db 45—70 frtért, könnyebb ötfsa. 1889. nov. 17 A székesfővárosi vásárigazgatóság félék (parasztló stb.) 180 db, eladatott 160 db 25—50, jelentése a .Eöetelek' részére). Felhozatott a szokott frtért; alárendelt minőségű lovakbói 48 db, eladatott községekböl 150 szekér réti széna, 35 szekér mufoar34 db 7—18 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 93 db, 55 szekér zsupszslma, 10 szekér alomszalma, 0 szekér az állatkert és kutyák részére .vásároltatott — db, tutakarmányszalma, 1 szekér tengeriszár, 8 szekér lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos beegyéb takarmány, (;abosbükkQnv és sarjú stb.í 1000 tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt zsák szecska. A forgalom élénk. Arak q-ként a kővetkezők: réti széna 180—280, E muhar 220—260, a gyepmesterhez küldetett — db. smípsz&lma 120—170, alomszalma 110—130, egyéb takarmány -, lóhere , takarmányKőbányát sertésvásár. 1899. november 17.(Első szalma, (100kéve) tengeriszár 700—700. ' magyar sertéshizlató - részvénytársaság telefon jelentése a ,Köztelek' részére.) A vásár csendes volt. Heti átlag-írak : Magyar válogatott 320—380 kilogrammos leesiizám 269, iuly 376,600 kg. nehéz 41-0—42-—, 280- 300 kg. nehéz 42 42-50 kr, öreg 300 kg. túli —-0 •— kr, vidéki sertés könnyű — kr. Szerb 38 0—41 0 kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. élet sulyle vonás és 4 % Állatvásárok. engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri ó 5-60 Budapesti sznrómarhavásár. November hó 16-án. —•— forint, árpa 6-30 forint Kőbányán átvéve. Helyi A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósá- állomány: November 10 én maradt 34036 darab Felgának jelentése. hajtás: Belföldről 1828 darab, Szerbiából 3549 darab, Felhajtatott: 181 drb belföldi, — drb galicziai, Romániából —— drb, egyéb államokból darab. drb;,tiroli, 56 db növendék élő borjú, — db élő Összesen 5377 db. F ő ö s s z e g 39413 db. Állomány bárány ; 40 drb belföldi, — drb galicziai, — drb és felhajtás együtt —— drb. Elhajlás: budapesti fotiroli, — drb' bécsi ölött, — drb növendék borjú, 20 gyasztásra (I—X. kerület) 1778 drb, belföldre Budapest drb ölött bárány, — drb élő kecske, — drb ölött. környékére 889 drb, Bécsbe 1615 drb, osztrák tartományokba 1338 drb, Ausztriába — db. Német biroA vásár hangulata lanyha volt. dalomba darab, egyéb országokba darab, Árak a következők : Élő borjuk : belföldi 32—44 A szappangyárakban feldolgoztatott : 5649 db, szálláfrtig, kivételesen — frtig dbonkint, —• frtig, kivésokban elhullott 3 darab, waggonokból kirakatott hulla telesen frtig súlyra, növendék borjú Í8—22 frtig, 18 darab, borsókásnak találtatott 8 darab, összesen kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig 1 súlyra. 29 db. Maradt állomány 33764 drb. A részvény-szálláÖlött borjú: belföldi 45—52 frtig, tiroli — forint. sokban 10100 drb van elhelyezve. Az egészségi és trangalicziai frtig, növendék börju írtig dbkint, zitószállásokban maradt XI/10,'4351 db. Felhajtás: Szer—ölött bárány 7-5—8-— frtig, bécsi ölött borjú frt, biából 3548 db, Romániából — drb, összesen 7899 drb. kiv. — frtig súlyra. Élő bárány 0-—0'— frtig, kivét. Elhajtás: 2059 drb,. maradt állomány 5840 drb ás — frtig, élő kecske —•—•— frtig páronkint. pedig 5840 drb szerb és —db román. Az egészséj" J szemlénél jan. 1-től máig 420 drb a fogyasztás al( vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1899. évi november hó 16 án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. Ingatlanok árverései (20000 frt becsértékei! Felbajtatott: 106 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. 4 db, közép 26 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér felül.) 0 drb, tarka 57 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly 9 db, bonyhádi 10 db, (Kivonat a hivatalos lapból.) hizlalni való ökör — db,üsző 0 db. Jármos ökörvásár a csekélyebb felhajtás követ- Nov. 21, Pozsonyj a tkvi ha- Tóth 47385 kir. tvszék keztében jelentéktelen volt. tóság LajosJ Kővetkező árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos Nov. 22. M.-szigeti a tkvi ha- M.-szigeti 35000 ökör 350—360, középmin. jármos ökör 277V2—355 pár., kir. tvszék tóság takarékpénztár alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos Nov. 22. Újvidéki a tkvi ha- Csurcsits 24741 bivaly é. s. mm., frtig páronkint. kir. tvszék tóság Dávid jobb minőségű jármos ökör — mm.-kint é. s., bekötni való ökör — frtig. Fejőstehenekért és Nov. 23. Váczi a tkvi ha- Tóth 26015 pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert kir. jbiróság tóság Kálmán származású tehén 80—110, bonyhádi tehén 120—170 NOV: 25. Nagyváradi a tkvi ha- özv. Sehwarcz. kiv. — frtig, tinó frtig páronkint. tóság Béláné 24750 a tkvi ha- Komáromi 48300' Nov. 27. Kolozsvári tóság János Budapesti vágóm arhavásár. 1899. évi november kir. tvszék 16 án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazaatóságNov. -27. Kis-czelli a tkvi ha- Kis-czelli 38706 jelentése a „Köztelek" tészére.) Felhajtatott': 8277 db tóság takarékpénztár kir. jbiróság nagy vágómarha, nevezetesen: 734db magyar és tarka ökör, 487 db magyar és tarka tehén, 1571 db szerbiai Nov. Kisvárdai • a tkvi ha- Ferenczy , 106717 ökör, — db szerb ökör, 9 db boszniai ökör, 105 db kir. jbiróság tóság Emil szerbiai tehén, 135 db bika és 236 db bivaly. Nov. 28. Budapesti a tkvi ha- Koltor 154423 MinőEég szerint: 463 darab elsőrendű hizott kir. tvszék tóság . László 2330 db középminőségü és 484 db alárendelt min. tehén db elsőrendű hizott ökör, db középNóv. 29.- Budapesti a tkvi ha- Nikolics 65824 minőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db kir, tvszék tóság Melánia elsőrendű hizott tehén, — db középminőségü tehén, Nov. 30. Margit tai a tkvi ha- Bárányi 83800 — db alárendelt minőségű tehén. kir. jbiróság tóság Menyhért Változatlan nagyságú felhajtás mellett jó minőségű marhára élénk kereslet volt s ilyeneknek ára Nov. 30. Pécsi a tkvi ha- ifj. Rézbányai 22500 100 kgkint V2—1 frttal emelkedett. Jó közepes minősékir. tvszék tóság János
28\
93, SZÁM.
T.-kanizsai kir. jbiróság Szászrégeni kir. jbiróság Kecskeméti kir. tvszék
Decz. 22. Rim;
2i-ÍR
ÉVFOLYAM.
Stieder 31400' tóság h a György a tkvi ha- Radin 25060 tóság István a tkvi hatóság a tkvi ha- id. Weisz 30960 tóság Mi'ir a tkvi ha- Hirsch- 102166-5 tóság feld Zsigmond a tkvi ha- Kiss 27000 tóság Róza a tkvi ha- gr. Zichy 21500 tóság Ferraris Lajos a tkvi ha- Niklesz 26488 tóság János a tkvi ha-' tóság
Szerkesztői üzenetek. P. Gy. urnák, Németiád. Ajánljuk a Franklintársulat kiadásában megjelent müvet dr. Katona Mórtól, czime : „Magyar családi hitbizomány". K. testvér uraknak, ía.-Pata. Ripáriavesszők végett tessék egy bélyeges folyamodványban a földm. miniszter úrhoz fordulni. Azt már nem tudjuk fognak-e kedvezményes áron adni. A folyamodványt mentől előbb tanácsos lesz benyújtani, nehogy elkéssenek. B. K. J. urnák, M.-NémetH. Minthogy erre az évre nézve a község már elkésett a folyamodványnyal, azért azt tanácsoljuk: méltóztassék az orsz, gyümölcsészeti miniszteri biztossághoz egy egyszerű levélben fordulni (Budapest, V., földmivelési miniszt.), az megfogja adni a szükséges felvilágosításokat, mivel az aszalók felállítása éppen az ő hatáskörébe tartozik. Különben pedig bizonyítványra nincs szükség, hanem kívánatos, hogy az a megye utján terjesztessék fel. B. Z. urnák, Kaszaper. Jász-n.-kun.-szolnőkmegyei szőlészeti kerület felügyelője a debreczeni, vagyis a XXII. kerület ellátásával megbízott szőlészeti és borászati felügyelő Hein-ich József, lakik Debreczenben. Mivel azonban nem tudjuk biztosan nem történt-e időközben változás, azért biztonság okáért tessék a II. főkerület vezetőjéhez Vargha Imre vinczellériskolai igazgatóhoz fordulni (Budapest, Akadémia-utcza 16. sz.), hogy utasítsa az illető felügyelőt a helyszínén való 3LSI ®S"SS. SSAA&Y. §?&s«L c » Y © s f i l « 4 í a 5 s j € © s Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő ő> kiadásért felelős: Foruter öázs az 0. M. G. E. igazgatója, — Felelős szerkesztő; SiSast; Ztltáa m 0. M. G.B. szerkesztő-titkára. — T&rssisrkeeztő: Bműaj Bgrasfeás, az 0. M. G. E. titkára.
Rendelések megtétele előtt kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni.
Részletes árjegyzékkel i szakszerű felvilágosítással díjmentesen szol-
KÖZTELEK,
93. SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .
1739
1899. NOVEMBER HO 18.
| fejelés! képesség 2500—3000 liter, melyet t ö b b oldali b i z o n y l a t o k k a l kaphatók
Répavágók, Darálók I Gőzfüllesztö I készülékek » 1
legújabb, legkényelmesebb berendezéssel.
®
UMBATH és TÁRSA
* « BUDAPESTEN, * • V. ker., V á c z i - k ö r u t 6 0 . sz. G ő z c s é p l ő k é s z l e t e k 10 l ó e r ő i g . I p a r - m o z g o n y o k 190 lóerőig.
Fontos minden
vadásznak.
BÉLFIÁZY-SZÉCSY-ILLÉS J.
IP I C K
igazolhatok,
OSWALB-nái,
VIII. K ü l s ő
Kerepesi-út
I. s z .
„ m a g y a r p@Mróc^oI' a I I . é. gazdaközönség ügyeiméibe a j á n l v a ! Czégünk a I nagyságú ': iSSbi V t
»ol£ gyAri
3.20, 200 ei L. , drbja 1.60 65/95* cm.j"'drbja" í'ij Szétküldés kétszer naponta utánvét vagy a pénz előleges beküldése mellett. Nem tetsző áru kicseréltetik, esetleg a pénz visssaadatik. 3 0 forinton felüli rendeléseket bérmentve küldünk, l^eirél- xrag-y s i ü r g ö s i y c s i s s i : »cm.
_ _ 8.40
„SZŐÜfYEHOT'FHOfS"
STOÜP^ST.
VII. k e r . , K e r e p e s i - u t
l@.
A Vadászati Ismeretek Kézikönyve
Korona-dnpla-fegyver!
Három diszes szinnyomatu vászonkötésben, 6 8 0 ábrávai é s 7 0 képmeílékletiel. A MÜ TARTALMA: I. kötet. Fegyvertan . Fogókészülékek stb. Vadászebek. — II. kötet. A hazai vadak természetrajza. — III. kötet. A vadászat kezelése és gyakorlása. = Á r a 24 forint. ^
Korona fegyver, dupla-fegyver, háromravaszu stb. Fükert 6. szabadalma.
Megszerezhető 2 forintos havi részletfizetésre.
Révai Testvérek Irodalmi intézet Részvénytársaság
könyvkereskedése utján B u d a p e s t e n , VIII., Ü l l ő - u t 18. Kérjük ezen rendelő-lapot kivágni s aláírva czimiinkre beküldeni. RENDELŐ-LAP. Fizetendő: Budapesten a m. kir. postatakarékp. által. — Postatakarékpénztári cheque számla 8 9 0 1 .
TörYényesen YéiYe 11 szaTíaialom általlegjobb vadászfegyvere, önműködő biztonsági
ively kilökővel. 'bérientv
FÜKERT
G.
fegyvergyára,
Weipert,
Erzgebirge.
"MAGYARHON ELSŐ, LEGNAGYOBB ÉS LEGJOBB HIRNEVOOÍRAÜZLETET" 'a) utánvéttel b'j 1 forintos havi részlet mellettHdozat tSrlendS./
3!apíff3í0» suaapesien.
B elh,ásy-Szé csy-Illés A Vadászati Ismeretek K é z i k ö n y v e ezimü müvet összesen 24 írtért a megrendelés napjától kezdődőleg Budapesten havonként fizetendő kettő frt részletfizetések kötelezettsége mellett. A részletfizetések be nem tartása esetén a folytatólagos kötetek a részletek pótlá-sáig visszatartatnak, az elmulasztott részleteket pedig sziyeskedjék a Társaság postai megbízás utján, a postaköltség hozzászámitása mellett, beszedni. A postai megbízás be nem váltása esetén a részletfizetési kedvezmény megszűnik és a müvek teljes vételára esedékessé válik. Az első részlet a szállításkor utánveendö. Lakhely és kelet: Név és állás: rendelő-lapon irásbelileg kitüntetendő, különben érvénytelen. "J
0RAK,EKSZEREK 10-évjjótállással [
RESZLETFIZETESRE i n eszközöltetnek.
HÖZTELEK., 1899. NOVEMBER HO 18.
1730
K Ü H N E
gazdasági gépgyára
Alakult 1858.
93. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
S T A H E L és LERINER
IS.
TDICI IDPVÁD Budapest, V. ker., I í l l L U n u T M n , Katona József-utcza 8. Ajánljuk
Alakult 1858.
M O S O N B A x N
trieur j einket
A beálló téli idényre ajánlja legjobb ' rendszerű és leggondosabb kivitelő:
minden gabona tisztítására 5 kiló nyerstermény beküldése mellett speciális
Szecskavágóit, répavágóit, daráló gépeit,
t r i e u r
angol „Rapid'darálók erőhajtásra,
kukoricza-morzsolóit, takarmányfiillesztőit.
Díjjal kitüntetett
A czég ajánlkozik
p l " teljes takarmánykamra berendezések TBI t e r v e z é s é r e és e s z k ö z l é s é r e .
l é K A Ü T Á I l : l l n d a p e s t , VI., V á c a i - k o r u t Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.
, Westfalia' - Separator
57/a.
SZV IATTYÚK
minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. 63© W lí í S - B 1 K SFí1 - fél e szabadalmazott inoxydálás módszer szerint ííioxysláít szivattyúk rozsda ellen védve.
ingyen és bérmentve.
Andor ^
5 tányérok pótlási a „Westfaliá"-nál ki van zárva Legmagasabb kitüntetés [1899. Ried-i nagy ezüst államérem - • • bronz államérem.
1
_ rü tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek", mérlegek házi használatra, barommsHegek. Commandit-társaság szivattyu- és snérieggyártásra.
w . GARVENS, Wien,
Móczár kunfélegyházi szölö-nagybirtokos immúnis vesszöiskolájaöOOfaJbantermelt gyökeres szölövesszöre megrendeléseket elfogad. i rjegyzékkel bérmentve
i
A mai szölőmivelés, borászat, növénytermelés, állattenyésztés, tejkezelés, gyümölcs- és konyhakertészet , és stb. 7049
Esy teljesen jő karban levő 10 16erejü Clayíon és Shuttlewortféle cséplőgarnitura, két herefejtővel, gazdaság feloszlatása folytán jutányos árban eladó. Ugyanott két tisztvérü, szép Foxterrieure, kitűnő patkányfogó hím kutya és két t sztivérü, nőstény juhászkutya (Hortobágyi faj) jő házőrző,
gyaMati imikm
Vesíprémmegye
GazdaságikisbMa.
Irta: Kecskeméthy Géza, kir. borászati felügyelő.— 1898. , Kapható a szerzőnél E g e r b e n , Hevesmegye. Ára ajánlott bérmentes küldéssel : I frt 15 kr.
tőke gulyáját," mely a - hírneves S a r K a d i g r . Almásy uradalmából'beszerzett tenyészbikák után van nevelve, . f o l y ó év deczember 3 - á n n y i l vános árverésen csapatosan vagy egyenként elárusítja; Ela,dásra: kerül: 91 darab hasas tehén, 21 darab elöhasu üsző, 46 darab bika alá menő üsző, 40 darab 2-od fő-üsző, 45 darab egyéves üsző, 43 darab rúgott üsző és 9 darab i—4 éves tenyészbika. Vasúti állomás, ahol a t. vevőt kocsik várják : Puszta Ecseg, Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye, Jaltalbfy Sgiiácz Puszta Ecsegi gazdasága. 8903
T O M 8
WIEN QBER-St. VEIT, Xlli/7, Einsiedeieigasse 3. Gazdasági, borászai és tejgazdasági gépei és eszközök.
3 el együtt 'asági :épü-
Láncz-szivattyuk
eredeti magyar faj
A N T Ö M
Schwaneabergstrasse 6.
viz, trágyáié, Melasse, kátrány és más folyadék
Önkéntes árverés.
t
készitünk. Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcserélünk. Kivánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmentve. Jutalék mellett szolid elárusítók alkalmazást nyerhetnek. 8081
eredeti
KWIZD A-féle Kólika-piruták Erötakarmány
lofaknak és szarvasmarháknak. szákek^épttkezések^stb. e^éJókbeu ^a 70, 82-100 mm. nyílással a szivattyú 3—10 hiitert huz perczenként, a miért a felelősséget elvállalom. Nemcsak^tiszta kérés'dSglStíSra^LÍ^más a gBállmfbe'^a miS^á?^Svattyn^nárteltitfs és befagyás kl v»n
^s^bb
kMni'fáttal mSféléínem'ves^m^el más szivattyúkhoz képest Ig9r olcsó. — Több ezer van működésben. Tőbb száz tékenyebb gazdaságok tulajdonosainak 3 heti próbára küldöm a szivattyút és meg nem felelés esetén táját költségemen visszaszerzem. Árjegyzéket kiváJosef Klement gépgyár ISrofeeta bei Raudnitz Eöhmen.
Sertéspor Szárnyaspor
Krezolin lego Mob^^.datokban^eram r Métely, rüh, pók, inpők, száj.
Hashajtó-pirulák Giliszta-pirulák^ Próbapalaok'A/grammos 60 kr. " Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve."" Csak a fenti védőjegygyei valódi minőségben kapható a szes gyógyszertárakban és drogériákban. — Főraktá
Kwfzola
F e r e n c
cs. és kir. osst.-magyv roraáa kir. és bolgár fejedelmi
ker. gyógyszerész,Itorneufonrg Bécs mellett.
1741
jX i e o p o M JLüdlff b ő r g y á r a K
Túwéros.
g
V e s z mindennemű állati bőröket, szerződésileg is. K | K é s z í t s í a m s b ő r t , mosó-, törlő bőrt, cseres, f e h é r R | irhát, ezekből állandó raktár. Elvállal m i n d e n e szakba W t vágő m u n k á k a t . 6446
Van szerencsénk ajánlani szavatolt
szavatolt 15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommal és 85—100% porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, koinló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legj©5>!>, legliatásosnafck és legolcsóbb foszf e r s a t trágya tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes s í s p e r f c s x f á t o u a t . — A czitrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságit vállalunk, neíaláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál A csehországi T h o m a s m ű v e k prágai foszfátliszt eladási i r o d á j á n a k vezérképviselősége a magyar korona orsz. térülőién
[II
^ f f f f i f i f f f f f f f W f f l f l f f f ^
Tenyészbika-eladás. A t o l n a i u r a d a l o m b a n állandóan t ö b b kiváló szép és erősen kifejlődött Simrnenthal, elsőrendű kitüntetéssel díjazott anyagából származó 1 V 2 — 2 éves t e l i v ó i - b i k í í k vannak
tisztaságú
ifi |i:Thomasfoszfátlisztet
KALMAR VILMOS,
sa&rtellin a legfinomabb doháaynemesltő trágya kiz. eladása. Kainit.
» # ,
eladók.
Az állatok g ü m ö k ó r m e n t e s e k é s j o g á b a n áll m i n d e n v e v ő n e k a z átvetel e l ő t t saját költségén oltási próbát is eszközölni.
Seifert József, Pozsony.
K ö z e l e b b i felvilágosítással készségesen szolgál a
Báró
Drasche
gazdasági igazgatósága 39676/99. szám.
Hichárd rOLX.iX,
8871
Magy. kir. államvasutak budapestrjobbparti üzletvezetősége Pályázati
hirdetmény.
A magy. kir. államvasutak budapest-jobbparti üzletvezetősége, a vonalai részére 1900. évben szükséges pályafentartási fák szállításra nyilvános pályázatot hirdet. Az 1900. évi megközelítő szükséglet, mely a megrendelés alkalmával korlátlanul felemelhető, vagy leszállítható, alább van felsorolva; a végleges megrendelés mely alkalommal az 1900. évben szállítandó fák pontos menynyisége és méretei szállítóval közöltetni fognak, folyó évi deczember hó végéig fog megtörténni. 170 köméter jegenyefenyő deszka, 30 köbm. luczfenyő deszka, 4 köbm. vörösfenyő deszka, 14 köbméter jegenyefenyő deszka (szélmetszetlen), 5 köbm/'íi , 1 ;Lvi;> deszka, 3 köbméter erdei fenyő palló, 250 köbm. jegenyefenyő palló, 7 köbm. luczfenyő palló, 15 köbméter vörösfenyő palló 11 köbméter jegenyefenyő palló, (szélmetszetlen) 60 köbméter lőlgyfa palló, 26 köbméter vágott, luczfenyő fa, 14 köbméter faragott vörösfenyő fa, 340 köbméter faragott puhafa, 160 köbméter faragott tölgyfa. 35 köbméter faragott puha szálfa, 5 köbméter faragott tölgy szálfa, 30.000 folyó méter vágott puha fa lécz, 6.000 folyó méter puhafa széldeszka, 120.000 drb fedőzsindely, 3.500 drb tölgyfa sűrítési lécz, 4,000 köbméter puha sűrítési lécz és különféle keritési anyagok úgymint oszlopok és rudak. A fák szállítása 1900. évi február hóban kezdendő meg, s 1900. év április hó végéig fejezendő be. A fák 3 csoportra osztott részletes méretjegyzékeit, melyek egyszersmind ajánlati űrlapokat képeznek, a hozzá .csatolt „pályázati és szállítási feltételekkel" együtt, a budapest-jobbparti üzletvezetőség (Budapest, Külső-Kerepesi-út nyugdíj házcsoport 2. szám) anyagbeszerzési osztálya szolgáltatja ki díjtalanul, esetleg küldi meg, posta útján. Apaiéi/ I I I 1 1 III 1 1 1 1S99 evi deczember 5-én •déli 12 óráig nyújtandók be, a bánatpénz 1899. évi deczember 4-én déli 12 óráig teendő le. Budapest, 1899. november hóban. Az- üzletvezetőség. (Utánnyomás, nem dijaztatik.)
Ajánlja dus raktárát Henri Pieper eredeti | Krupp Frigyes-féle DIANA f e g y v e r e k b ő l A Rationell (kakas^néíküH) fegyverekből, f®3T
M i M ^ S ÜCZélCSÖTÜ f T O M ,
(
eredeti gyári árakon. " H B
kimarltő iXáísfiTraTamfnfszámos elSke^vadá"^ vai, úgyszintén Árjegyzékkel készséggel szolgálok. Ké5zvajdszíjlíé^
Í C
Vadászati, utazási és sportkfllönlegességek. r. földmivelés, ipar ser l.^a m. kir. ho k
pest, 1883.
ministerium Által 1 által 86 I lügyi m
BlRMTÉiBE
felvétetnek & kiadóhivatalban
BUDAPEST,
MAÍTSCHALL L ' ftl8l-at SMjll óim.
kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár, gözfürésze és fahajlitó telepe
Pozsonyban, .III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja:
landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait j és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és a legkülönfélébb alakokban. 5 elsőrangú é r e m m e l k i t ü n t e t v e . T i s z t i
é s p o l g á r i
l o v a g l ó
e s z k ö z ö k !
Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. Mintaraktár a kereskedelmi múzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.
=
=
^
=
=
1730HÖZTELEK.,1 8 9 9 . NOVEMBER HO 18.
9 3 . SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
„KÖZTELEK" KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP KIADÓHIVATALA.
: I p a r o s o k é s grazdaságoii részére ajánlj:: a "
Budapest,
legújabb szabadalm. szerkezetű gáz-, petroleums enz n™°i°ára^kkalsésn^°ft|°0^JaL na?yszer Minden ki&litáson és versenyen első érmekkel és dijakkal kitüntetve. Több mint 4000 motor üzemben 20.000 Ióer6vel. Vezérképviselet: Gellért Ignács Budapest VI., Eötvös-utcir.a 48.
T. e z . „ Köztelek"
A Fehérmegyében, böző
kocsin e g y
Sárbogárdtól
órányira a k i s - l o ó k i
pusztán
40 kai. hold
külön-
tölgy és akáczfa erdő fája november tandó kint
23-án
eltekintve
ezenfelül
27-én
árlejtés
reggel
utján
9 ó r a k o r a helyszínén tar-
egészben
vagy
parczellán-
eladó. B ő v e b b felvilágosítást a d
Csányi F e r e n c z uradalmi intéző, u. p . S á r b o g á r d .
Kis-Loók,
szétküldve
tisztek
Midőn ség szives
ezen
kik
át hirdetnek
egész
éven
szöveggel,
hogy
nagyobb
hirdetést
összes
szerint
ezen vétetnek Kiváló
A Í „Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t
„istváiitdki immúnis" honioktalaju
közé közön-
különösen
ajánljuk
gépraktárak
sth.)
lapunkban,
ezen
külöm-
nagy
gyártmányukat számban
tartalmazó
a rendes
teljes
fel. tisztelettel „ K Ö Z T E L E K "
kapható kiadóhivatalunkban.
s z ő l ő v e s s z ő .
előfizetőink
közöljenek.
(portémenteseíí)
Eladó
gazda-
Karácsonyi mutatványszámban
Lapunk bekötési táblája 28S l n * 6 r t
mutat-
bérlők,
a t. hirdető
felhivnók,
(gépgyárosok,
tarifa
firt
körülményre
ügyeimét
Hirdetések
t
a kik eddig
számtól,
tartoznak.
a t. czégeknek böző
deczember lesz
földbirtokosok,
és intézőségek,
czimére,
nem
f . év
megjelenési
példányban uradalmak,
jószágigazgatóságok
egy 8902
103. száma a rendes
még 153000
ványszámul
korú
1899. növ. 18.
K I A D Ó H I V A T A L A., Budapest, IX., Üllöi-uf 25. Kiváló szakember vezetése alatt állott nagyméretű tenyészállat szállítónál több éven át alkalmazva lévén, ' abban a helyzetben vagyok, hogy
tenyész-és haszon állatokat
_ valamennyi Tírol-ban honos szarvasmarha fajtákat, különösen Öber-lnnthalit és Lechthalit. Etschthalit és Wippthalit, Zillerthalit és PusterthalDuxit ugy szintén Pinzgau-Mölithalit legeredetibb minőségben kívánatra önállóan szállíthatok vagy a bevásárlást jutalék ellenében eszközölhetem. Ennélfogva ajánlkozom a t. ez. birtoktulajdonosok, uradalmi intézőségekés gazdasági egyesületeknek, hivatkozással a legjobb referencziákra. FAJTENYÉSZTŐ ÉS TENYÉSZÁLLAT-SZÁLLÍTÓ Z e l i i m Z i l l e r t h a l . Tirol. 8646
FRANZ EBERHARTER'
szőlőjéből a kivetkező
egyedüli fcépráelője Magyarorsz&p
európai és gyökeres szőlővesszők eladók.
P K O P P i l
1 éves gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 15,000 ( Nagy Burgundi 5,000 Mézes fehér . 3,000 Szent-Lőrincz ... . 2,000 Nemes Kadarka .... 500 Veltelini piros ... .... 3,000 Madelaine angevin.- 1,000
E l ő r e bocsátva, h o g y Sack ü í i d o l f világhirfi gyártm á n y a i eredeti minőségben csak nálam k a p h a t ó k : Ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kívül sík és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetőgépeimet
s a c k
r u d o l f
S A M U
Budapest, V á s z i - k ö r u t S2. s z á m . 2 éves gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 8,000 ezre 18 frt Mézes fehér 1000 „ 18 „ Chasselas blanc ... 1000 „ 18 „• Nagy Burgundi 1000 , 18 „
s ^ e e s k a i r á g f ó - ,
OrszágosMagyarGrazdaságiEgyesület igazgatójához
B u d a p e s t „Köztelek"
intézendők.
Az elszállítás tavaszszal vagy őszszel történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik.
r é p a - v á g ó
g é p e i m e t .
Házi, já.rgó.n.jr- én g-óslia.j'fc&exa,
járgányaimat, — a jele bb szSezétf takarmánypároló készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket Mindenről kimerítő ÉuTjegysséli és készséges f e l - r i l A g - o s i t & s o l c .
KÖZTÉLÉRT, 1899. NOVEMBER HÖ l g .
9 £ SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
1743
Az országos szőlőojtványtelep részvénytársaság amerikai gyökeres és sima vesszőkre, továbbá
szőlőojtványokra megrendeléseket elfogjad. A fajokra, árakra és szállítási feltételekre készségesen Tálaszol az
Igazgatóság, Arad (csanádi palota).
GRAEPEL HUGÓ gép- és rostalemezgyár, malomépitészet
Budapesten,
ü
VKülső Váczi-ut
Olajsajtókat ráyomással és kezi hajtásra Olajmagzuzógépeket Olajmagpörkölögépeket Olajmagpépgyurógépeket Olajmaghajalójáratokat és teljes Olajgyári berendezésebet. M e g j
e l ö n t
az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában
Az Mii Üzleti Mám
a
„ K ö z t e l e k " szerkesztősége által kitüntetett pályamű. =
Két tábla, hat ábrával. s
46.
j á n l :
s
IRTA:
Á r j e g y z é k e k i n g y e n é s Tséröaeai'ce. H a n s e n Chr.-fólt kitűnő 7245
sajtojtó
esztak Állandóan kaphatók PICHBERTÁníl í °tt," Ka rlsatrafse £ Bőimen
,nco csomagolás, bécsi indóháztól szállítva: tartány ca 25 Kiló, kilónként 40 kr., tartány ca 50 kiló, kilónként 35 kr., postán ingyen csomagolás és bérmentesen 4 kilós, 4 kiló 1 jpléhszelenczében 2 frt 50 kr., 4 kiló 4 pléhszelenczében 3 frt.
0 holdaa t
Kisebb rtokot (800—500 Holdig) k< !k életjáradékra. Ciim a kla
JustE.A.ésTársa BÉCS XII/2,
Pályázat Írnoki állásra. A méltóságos gróf Mailáth Géza ur patvarczi gazdaságában üresedésben levő
WIENER MOSZKÓ.
Írnoki állásra pályázni kivánök
Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelme-
felsőbb gazdasági tanfolyam végzését igazoló oklevél, egyéb bizonyítványok másolatával, a lehetőségig fényképpel is ellátott kérvényeiket Ruszinkó Antal jószágigazgatóhoz Nagy-Szécsénybe terjeszszék be. Szolgálati idő kezdete 1900. január 1. Próbaidő három hónap. Évi fizetés 600 korona, élelmezés, lakás, fűtés, világítás.
zőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portomentes megküldéssel:
55 k r a j c z á r . Megrendelések a kiadóhivatalba intézendök.
Beterjesztett okmánymásolatok vissza nem küldetnek.
Ruszinkó Antal
KÖZTELEK, 1 8 9 9 . NOVEMBER HÓ 1 8
1744
0 3 . SZÁM. 9-IK SVFOLYAM.
G É P G Y Á R
SANGE1HAUSENI Magyarországi
gyártelepe
BUDAPEST, KÜLSŐ Y Í C Z I - U T 1443.
ÍZÁM.
E l s ő é s egyedüli m a g y a r s p e c i a l g é p g y á r . Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a
GYÁRTMÁNYOK: az összes mezőgazdasági iparásraK számára szükséges gépek. Nevezetesen: Czukorgyárak, Sörgyárak, M a l á t a g y á r a k é s S z e s z g y á r a k teljes berendezése és átalakítása. Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és csukorgyárak
HOFFMEISTER-GŐZMOTOR
a legjobb, a legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és Szeszgyárak berendezése hosszabb lejáratú törlesz- minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, 1/2 lőerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk. 8173 téses kölcsön m.ilett. • Minden szakbavf. 0 felvilágosítással, tervekkel, költségvetéssel készséggel s
A budapesti marhavásártéri vásári-pénztár részvénytárs.:
Az
Első magyar setéshizlaló részY.-társ.
szarvasmarha, b o r j ú , j u h , k e c s k e , bárány és s e r t é s e k
Ü C
b i z o m á n y i eladásával H S ü
foglalkozik. A bizományába küldött állatokat — kisérő nélkül lehet feladni. A tulajdonosnak az eladásnál nem szükséges jelen lenni. A feladott állatokra a feladási-vevény ellenében megfelelő előleget nyújt hatóságilag megállapított kamatláb mellett. Yasuti küldemények czimzendők:
(alapittatott 186Q.)
Budapest-Kőbányán, — — ajánlja a t. gazdaközönség és sertéshizla)óknak a Hizlalda állomás mindkét oldalán fekvő, mintegy 35000 darab sertés befogadására alkalmas és czélszerüen berendezett
Vásárpénztár, Budapest, Ferenczváros. 8643
Levél-, sürgöny, telefonczim : „VÁSÁRPÉNZTÁR—BUDAPEST."
szállástelepeit, NR 158877/99. számhoz.
Hirdetmény.
Magy. kir. államvasutak
melyek csatornázva, kitűnő vízzel biró artézi küttal, vízvezetékkel, szükséges eleségraktárakkal, 2 gőzmalommal és szállóval vannak ellátva. Foglalkozik : szállások bérbeadásával, szemes és dax-ált eleség beszerzésével, bizományi bevásárlás és eladással, folyószámlára fizetéseket teljesít. — A sertések kényelmes elhelyezése mellett, ügyfeleinek igen mérsékelt árakon, a legmesszebb menő előnyöket nyújtja és a legszolidabb kiszolgálásról gondoskodva van. (Utánnyomat nem díjaztatik.) 8430
Délnémet-osztrák-magyar vasúti kötelék. (Az 1899. évi január hó 1-től érvényes II. rész 4 füzet) Folyó évi november hó 1-tői való érvénynyel a. badéni nagyh. államvasutak Thiengen állomása felvétetik a fenti füzetben foglalt. 64. sz. (nád stb.) kivételes díjszabásba. Az ezen állomásra érvényes díjtételek akként képeztetnek, hogy a würtenbergi díjtételekhez 100 kg.-kint Ö. 40 márka hozáadatik. Budapest, 1899. november 5. ' A magyar kir. államvasutak igazgatósága a többi részes vasutak nevében is. '(Utánnyomás nem díjaztatik.)
A kőbányai Kiráty-Söríöző,
160267/99 szhoz.
BUZA, ÁRPA, REPOZE betakarításához szállít
Pollik Samud és Grüner Szeged.
KÖTÉL, ZSÁK és PONYVA áriapunkat készséggel küldjük
I
n i l l G Í ' P I
Dt. K o t i a y i és Dr. Ké-fcly- egyetemi tanár urak által gyógyczélokra ajánlott
Magy. kir. államvasutak
G ó l i á t - M a l á t a söre
Pályázati hirdetmény. A magy; kir. államvasutak igazgatósága . világhírű a jövő 1900. évben esetleg 3 éven át szüktiszti séges vont vörösréz csövek szállításának lópokróezaim biztosítását óhajtván, eziránt nyilvános pá- nyújtanak, melyek számtalan lyázatot hirdet. Az ajánlatok legkésőbb folyó évi nov. hó 19-én déli 12 óráig beterjesztendők, a bánatpénz pedig folyó év nov. hó 21-én déli 12 óráig beküldendő. A pályázatra vonatkozó részletezett felhatik4^rakA tételek, a menyiségek, úgyszintén a külön- minBséfr 1 írt 60 kr., leges szállítási feltételek a magy. kir. államvasutak anyag- és leltár beszerzési szakosztályánál (Budapest Andrássy-ut 73. sz.) " Budapest, 1899.. október hóban. A magy. kir. államvasutak igazgatósága. (Utánnyomás líem díjaztatik.)
áe D A T
Gépolaj, R e p c z e - és Olívaolaj,
Idegbajokban, vérszegénységnél, emésztési zavaroknál, gyengeségnél stb. kiváló sikerrel használtatik és egyúttal
legkellemesebb üditö ital.
Vidékre, kőbányai vasúti állomáshoz szállítva; nagy palaozk: 19 kr., kis palaczk 13 kr. fogyasztási adóval együtt. Vidékre legkisebb szállítmány 30 palaczk. Betét: nagy ládáért 1 ftrt 60 kr., kis ládáért 1 ftrt 20 kr., palaczkért 6 kr., mely azoknak bérmentes visszaadásakor visszaszolgáltatik. megrendelhető: a gyári irodában Kőbányán, a városi irodában VII., Kertész-u. 40. és a vidéki raktárosoknál. Budapesten kapható minden nagyobb füszerkereskedésben é s poharankint a Quisisana 7792 automata buffet-kben is.
o l a j - miiszaki é s gazdasági ÍJ E l s ő r e n d ű
E W l N W a l J y V Ö 1 1 ÚMÉmÉM&J Tovotte-kenőcs, V a s e l i n , Faggyú, K áKocsikenőcs, trángyártmányok, I Petroleum, i Császárolaj, T a k a r ő p o n y r a , Z s á k , P e r m e t e z ő , ||
L
Ó
p
o
k
r
Ó
czikkek C
Z
O
k
Gépszijak, Balataszlj. M ű s zBaukdi a pcsikkek sz e s t , V I . malmokk e r . , V S r Sés sma r teys -zugtycázraa k 4 6 .részére.
Ö n m ű k ö d ő k e n ő s z e l e n c z é k stb. Árjegyzékkel és külön ajánlatokkal kívánatra szolgálunk. —
—
)3. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 18.
1745
KIS HIRDETÉSEK
Hirdetési ix IS sióig SO kr„ ezen tel •zó 2 kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czim minden beiktatásnál 30 kr. béljegilleték.
Csak oly lcveli-ltre vMaszolnak, iiu-l; <-kkol yálagzra gzfikséges levélbélj eget ragy levelezőlapot küldenek.
BETÖLTENDŐÁLLÁS.
Gr. H a d i k - B a r k ó c z y Bndro nr^öméltősága tavarnai kívül 2 zMdséítferaelésben^s .jártMUlegyen. Fizetés 340 frt, árpa, 1-S0hl főzelék™ sfteb &étzeííEFrtlSF
lÜÍ^ vények, bizonyitvtaymásólatokkal, az urad. tisztta<-tóságá. lntézend^5k.na' Gazdasági segédtiszt azonnali belépésre kérvényei és bizonyitványmásoszágigazgatóságához°SSárospatakra intézendfik. . 8855 A nagysznrdnki J^|dalomban^a gyakornoki álíolakás^fütés^'és ' világTufsal
Szlavóniai Eőldmives iskolát jeles sikerrel végzett fiatá tanfntéze t G-vé g^z és e m a^y a^ é-gyobb s uradalomban, mint segéc nySv birása S'f Té^leO^B10 itt,' lakás, flit'és, vUágitás.^
blM^yufányokkf^s^efeS czüíkka! . , ,]i Emili.ez, Oüt-ippos. i!. p. Gyiiiiyös fcuidíndők. 8916 Tejgazdasági szakiskolát jelezen végzett, három éri gyakorlattal birő, nőt- nészetet, kül- és belgazdaságot óhi^t saj'tosi állásbi vagy vaj- teljesen érti, jő bizonyitványok11 ságba belépni 1900. januifí-re. /ima kiadóhivaCzim^ „Sajtmester^ jelig • alatt Gazdasszonyi kei esésekre Expiess ker ebt jártas s jő bizonyitvánj^jkka
ÁLLAM,
Torkshlre importált anyáktól szárm
s ^ X i S r f S i t l t áfl^í^stk^áp^ú^rél Szent-Imrei
ozS^uSd^^MzJJtóS
5 kiló 3.50 írt, 25 kiló 15 írt, 100 kiló 5 0 frt. Gazdasági vegyszerek és: állati gyógyszerek legmérsékeltebb .áron.
Detsinyi Frigyes,
ÁLLAST KERESŐK,
Gőzetee-gépész, erélyes^ kinek két éví iffenjő
fátkezüleg° i?£ folyamodványa,
Egy kitűnő
•edménynyel végezte, a gazda
Gazdatiszt,
Egér pusztító
(Sacliarin - Strychnln-zab)
legjutányosabban
Gépész-kovács, Kezelőtiszt
másolatokkal ^^z^rel^ képré-
Pályázat. Gyérei Richárd Tolna-ozorai bérletéhez tartozó „Gyánth«-I genl^nSeíőWD^beléíSs^c^
Teleltetésre lót8 igen eiőnyö^feltő telel _ Ugyanott idei egészséges
him kutya 55 frtért eladó. 3. Igen BMapestJ,MaroM-n,2. a fekete kutyához. sen megbízható him kutyád *-"-• kapható. 4. Egy igen jól, Legalkalmasabb . 5 frtért kapható. Ugyankarácsonyi ni liba, továbbá langsham ajándék: magvödör,
Vöröstarka tinó és üsző
tartalmaz 17 főzelék és^8 forint. SDarabja Sldonság. "r*n"S"mala3 RadwaneF
kapható olcsó áron.
Későbbi, úgyszintén j á r m o s és beálSHási ökr ö k szállítására 'vállalkozom. 8387 Eladó H E N R I K ICÍMCZ, b IV* éves tin.óborju,. maSzálénak (Yasm.). erdélyi faj, részben tagy. iben olcsó árban megkap^ Czim : Neuféld BJ®|1ab
sertésvészt, ujyszinte az állatok mindennemű hasmenéseit a legsúlyosabb esetekben gyógyítják a
tiriti MÉCSÉ.
Állatorvosok, mezőgazdák, stb. számos elismerő levelét ingyen és bérmentve küldi meg az egyedüli gyáros CL. LAGEMAN vegyészeti gyára Erfurt. Megrendelhető minden gyógyszerész és állatorvos á tal !/i dobozonként 1 frt, 50krért, Va doboz ára 80 kr. Magyarországi főraktár: T ö r ő k J ó z s e f gyógyszertára, Budapest, VI., Király-utcza 12. Eladó
és Rónai
BUDAPEST, V., Nádor-utoza 8. sz. termelő, magyarországi
10 ki-ig. Almák Téli fehé : . i'. .i...,,., :.,,..:. sánszky, Sikulai
Tehenészgazda Az U j n é p l
hosszabb szolgálati idővel, tej-
24o'0frtésŐtel?esVelStTrGazd" a kiadóhivatalban. aág^tanintrzetet^ végzett, némi Iniézői
Pályázat. Gróf Andrássy Gyula ur t.-dobl Ézen'állásra pályázhalnak felsőbb gazdasági tanintézetet jó sikerrel végzettflataiemberek, kik^a^gazd^ági könyvvitelhez
8886"
gyobb gazdaságot önállóan ve8917 Gazdasági segéd, állásban,-24 éves,- keresztény, magasabb gazdasági iskolát végzett, 4 évi praxissal Magyarország nagyobb u.adal-
iirizfHfSvikl^izéf ke0züfígE1i?I é kérrtíyék bizonyítvány másolatokkal, melyek dalmi tiszttartóságához Tis*aSíámtartó
SSatok :hUrad, ^'szttartóság kéretnek. ' " ' 8904 XÖS, 30—40 év közötti szakvizsgázott tenyésztSsben van, 1900. év jntóíőségéhez^küldendők. "8872
Takarmányrépamag
bármely mennyiségben és szerződéses szállítás mellett eladásra ajánlanak
Récsey és Deutsch szarvasmarha kereskedők Kala-Szt.-Balázs, Nagykanizsa mellett.
8896
Bővebbet a
járni hitbizományi uradalom tiszttartóságánál Jám,
(Krassó-Szörénym.)'
közvetlen a t e r m e l ő k t ő l bármily, nagy mennyiségbenmegvételre kerestetik. Mintázott ajánlatok a faj és mennyiség kitüntetésé-
Igen Kép, válogatott vSrusíarka nliamentliaii jellegű 1—2, (3) éves 8337
FSldmheslaUal^b' í l l 8 " '
8
tVí S'yaiádr"
—
Szálas takarmány adagolásához páratlanok a
iiit:
,Magnagykereskedö'
fétj^^évef^nfe'nsiven^^ezeli
Ajánlatok bizonyitványmásolaKerestetnek;
vöröstarka növendék ökörborjakat 8444
, juhar drbja 20-40 Coryllus Coliurna, b.Dls^"
100 drb kocza és 10 darab tisztavérü fehér göndörszörü
3 8 éves
gazdaságban ily ^minüségben
szfp irássalf magyar, német nyelvet szó és Írásban biró ; — egy^a külső gazdasági teenkorlatí ' jártassággal 8 Mróf^— gazdasági tanintézetet végzett,
Hizlalásra való és piindenféle Hjta Jármos ökröket, valamint szép 1—3 éves
<m
növendék ökör és üsző borjakat HTffire ajánlana!
E H ÉS S P I I M
tót és ezölöteleppel egybekötött
Malii w e a a , SSavehzetiaés°flézÍSpénzatárt Mbgroi-aeleJli egyeiség szerint kezeli. Ajánlatokat szívességből Budapert, Miksá-utoza 17. sziámi Y o r k sitire Intézőnek, gyzést°0eKogadom.° ™ Lzonkiviil eladok Rupestrii icolát.ojtottNagyBurgund az összes üzemi ágakban és Czime a kiadóhivatalbán. 8911
D r . R o b o z Zoltán gazdasági egyleti titkár Kaposvár. 870'
VEGYESEK,
Eladó. Dobosi gazdaságom leszerelés folytán 4 darab 21/2 éves, 4 di U/a éves, nagyságos Foglí Lajos ur ménje után szárm vastengelyü szekér, teljes f szereléssel, 40 frt drbja ; 1 gy rüs ^henger,^ 1 Clayton karban lévő sorbavetőgé'p,
mag legjobban értékesíthető
HALDEK
BUDAPEST, KőroIy-íörnt9,
cnegtakarit; egy próba-
1730HÖZTELEK.,1899. NOVEMBER HO 18.
GÖZEKÉKET,
Az 1899. évi szegedi mezőgazdasági kiállításon „ u j és l e m r e m é l t ó " jelzővel kitüntetve.
! ! Iiegujabto s z e r k e z e t ! ! Tartós, szilárd, nem kopik, nem dől, domboldalon nem farol, az ekét egyenletesen vezeti, kenése folytonos és gazdaságos, kevés vonóerőt igényel. P i l l a n a t alatt á l l i t l i a t é ! Megrendelhető:
és
GÖZ-UTIMOZDONYOKAT legtökéletesebb
szerkezettel
é t legolcsóbb
árak
mellett
szállít
JOHN F O W L E R I G o .
Telefon 42 50.
figye-
Szab. kéttengelyű „Boni" eketaliga.
60Z-UTIHEN6EREKET •
93. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
N y í r b á t o r b a n :
Mandel E d u á r d és
társainál.
B u d a p e s t e n : A Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél —
—(Alkotmány-utcza
31. szám.)
Bácher és Melichar czégnél (VI. Nagymező-utcza 68.)
BUDAPEST-KELENFÖLD Irodá, raktár, javítóműhely.
Kizlskadés
vasaton
ét
villámot
vasúton.
FLEISCHL
KAI NIT nagyban
S.
rétszilas-alapi gazdaságának szőlötelepén
és kicsinyben.
Olasz
Rizling,
Mézes
fehér,
Kövidinka, Ezerjó fajú
szölök mindegyikéből 2 0 . 0 0 0 darab sima s z ő l ő v e s s z ő nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.
eladó, ezrenként 4 forintért. Több ezer vételénél árengedmény. • Megrendelhető:
FLEISCHL S. rétszilasi gazdaságána Posta:
Sárbogárd.
b e r e n d e z é s e k e t teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint
gépöntvényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:
Wörner J. és Társa
malomépltö gépgryára és vasöntödéje
Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz. A J A N L O K :
GÉPOLAJÁT,
Kocsikenöcsöt, Petroleumot,
LiceriUÉrelJiMOYÉat
u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátsavta.lanltott repczeolajat, stb. rány festékeket, fedéllakot, minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket. Szalonnát W Vetőmagot F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. Olasz szaponáriát tiszta vastag gyökea legjutányosabb áron és garantált jó mirézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. I rekbfil örölve. nőségben. Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luezernát és ej-yéb magvakat és kérek mintázott szives ajánlatokat.
MŰTRÁGYÁT
KRAMER
- — LIPÓ T,
BUDAPESTEN,
V.
kcr.,
Akadémia-ntcza
Sürgönyczim : „CERES" Budapest. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal Kívánatra szolgálok. .Pátria' irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).
ÍO.
Telefon.
sz.
