IX. Évfolyam.
B u d a p e s t 1899. j u n i u s h ó 14. O
48. (802.) s z á m .
*
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET MIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 :
AZ OMGE. KÖZLEMENYEI. I. M e z ő g a z d a s á g i o r s z á g o s k i á l l í t á s Yédnök:
Ö cs. és kir. föherczeg ur. A k i á l l í t á s i d e j e : 1899. évi szeptember 3—10-ig. B e j e l e n t é s h a t á r i d e j e : I. főcsoport: Élő állatok és állati termények; II. főcsoport: Mezőgazdasági termények; III. főcsoport: 1. alcsoport : Szölöszet és borászat; IV. főcsoport: gépek és eszközök j u n i u s 30. III. főcsoport: 2.alcsoport: Kertészet és gyümölcs, a u g u s z t u s 1. B e j e l e n t é s i i v e k k a p h a t ó k : Kiállítási irodánál, Budapest, Köztelek; az összes gazdasági egyesületeknél; az állattenyésztési felügyelőknél; a csoport-biztosoknál. T é r d i j a k a bejelentéssel egyidejűleg az sülét pénztárába küldendők be. Tejtermelők
figyelmébe.
Egy budapesti tejkereskedő a „Tejtermelök Egyesülete" u t j á n f. évi szeptember hó elsejétől 1000—1200 liter napi tejszállitásra szerződni kiván, az egyesület áítal elfogadott minta-szerződés alapján. Szállítható 1—300 literes tételekben több termelő által is. Előnyb e n részesülnek Budapest ferenczvárosi pályau d v a r r a szállító termelők Vevő megfelelő minőségű tejért a kövezetvám, leli és üres kann á k u t á n i vasúti szállítási dijának magára vállalása mellett fizet literenkint 6*85 krt, ha jelzett költségeket a termelő fedezi, literenkint 7"1 krt. Óvadék tehát 500 frt. Szerződés csak a „ Tejtermelői Egyesülete" u t j á n köthető.
MAGYAR
MEZŐGAZDÁK
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K a n t e l e i i g f;ilői-Bt 25. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
Tagul az egyesületbe 10 frt tagsági díj mellett lehet belépni. Ajánlatok a szállítható mennyiség, az állomás megjelölésével a „Tejtermelők egyesülete" (Budapest, Köztelek) titkárságához intézendők, amely kívánatra készségesen küldi meg az
A biztosítás háromféle alapon szokott történni, az egyik a részvénytársasági forma, a másik a szövetkezeti és a harmadik, amelyről m o s t a n á b a n sokat beszélnek : az állami biztosítás. A biztosítás részvénytársasági f o r m á j a u j a b b a n kezd nagyon drágává válni s ezt az idézi elő, hogy a kezelés költségei egyre emelkednek. A másik f o r m á j a a biztositásnak, É r t e k e z l e t a t ü z - é s j é g b i z t o s i t ó amelyről mondom, m o s t a n á b a n sokszor hallunk beszélni, az állami biztosítás. Erre nézve szövetkezet ügyében. legjobban megfelelt egy angol államférfiú, aki (1899. junius 11.) amidőn az angol parlamentben proponálták Jelen voltak gróf Zsélénski Róbert elnök- az állami biztosítás tanulmányozását, azt lete alatt gróf Dessewffy Aurél az OMGE. el- mondta erre, hogy ha az állami biztosítás nöke, gróf Andrássy Aladár az ÖMGE. alel- létre j ö n n e , ez oly óriási összeget hozna össze, nöke, gróf Apponyi Géza, Bálintffy Pál, Ber- amelynek kezelését egyetlen kormányra se nát István, gróf Dessewffy Emil, Domahidy merné bizni, mert egy kormány se volna Sándor, Dőry Frigyes, Emődy József, Erőss képes ezt a nagy összeget lelkiismeretesen Rezső, Fáy Isván, Filipp Károly, Forster kezelni. Marad tehát t. uraim a szövetkezeti Géza, Förster Ottó, Truka József, Oaal István, biztosítás, melynek tanulmányozása képezte a Géber Kornél, Hertelendy Ferencz, Horváth végrehajtó-bizottság feladatát. A bizottság taJenő, Huchthauser Vilmos, Jeszenszky Ferencz, nulmányozása eredményét gróf Széchenyi Imre gróf Károlyi Sándor, Kovács-Sebestyén Endre, lesz szíves a t. értekezlet elő terjeszteni, mélKováts Albert, Meskó Pál, Mezey Gyula, I tóztassék azt meghallgatni. Midőn az értekezMiklós Ödön, Nádossy István, Perczel Ferencz, letet megnyitom, köszönöm szívességüket, hogy Rainprecht Antal, Rovara Frigyes, Rubinek az ügy érdekében ide f á r a d n i méltóztattak. Gyula, Somssich Andor, Sporzon Vilmos, (Éljenzés.) Schwarze Eberhard, gróf Szapáry György, gróf Széchenyi Bertalan, gróf Széchenyi Imre, Ezután gróf Széchenyi Imre tartotta meg, gróf Széchenyi István, gróf Széchenyi Aladár, nagy érdeklődést keltett előadását, melyet Scitovszky János, Szentpály Jenő, Szent-Ivány lapunk m á s helyén egész terjedelmének közlünk. Árpád, bzilassy Zoltán és gróf Zichy Andor. Beható vita indult meg ezután a biztositóGróf Zselénski Róbert, a nagygyűlés által szövetkezet létesítésének m ó d j a i r a nézve. A Miklós a szövetkezet előkészítésére kiküldött végre- vitában az elnökön kívül r é s z t v e t t e k : hajtó-bizottság elnöke elfoglalván az elnöki Ödön, Rainprecht Antal, Emődy József, Rubinek Árpád, gróf széket, az alábbi beszéddel nyitotta meg az Gyula, Meskó Pál, Szentivány Dessewffy Aurél, Domahidy Sándor, Schwarze értekezletet. Eberhard, Kovács-Sebestyén Endre, Scitovszky Tisztelt Uraim! János, Rovara Frigyes, Zichy Andor és mások. Midőn a biztosító-társaságok közt meg-
i n d u l t a mozgalom, melynek eredménye a megegyezés és a jégdijak emelése lett, ugyanekkor az OMGE. kebelében is mozgalom indult meg azon ezélból, hogy a biztosítás ügye a gazdaközönség érdekében rendeztessék. A mult szövetségi nagygyűlés e ezélból egy végrehajtó-bizottságot küldött ki az előkészítő munkálatok végzésére. A bizottság tanulmány tárgyává tette a kérdést s több. ülést tartott.
S Z Ő V E T K E Z E T E , BUDAPEST,
I , ALKOTMÁNY-ÜTCZA A V.
Az Adriance, Platt és Co.
™ r
„Adriance
kévekötő-, marokrakó-, aratófűkaszáló- gépeinek magyarországi Minden a mezőgazdaság keretébe tartozó anyagok, s z e r s z á m o k , gépek stb. A szövetkezet alapszabályait és havonként ingyen és
Az értekezlet a végrehajtó bizottság eddigi működéséről szóló jelentést helyesléssel vette tudomásul s megbízta a bizottságot a további propaganda végzésével. Az értekezlet megállapította, hogy a szövetkezet biztosítási alapja alapítványok és üzletrészek jegyzése utján gyűjtetik egybe s a szövetkezet addig meg nem alakul, a míg 1.000,000 korona érték jegyezve nincs.
Vermorel-féle
villefranchei gyár világhírű
F p l Q j „L t I a I I
SXCDhVUCgVZU üb ,,1'il I III
i kénvirágfuvó gépeinek kizárólagos képviselete. szükségletek, mint: vetőmagvak, m ű t r á g y á k , a gazdákra nézve legelőnyösebb beszerzési forrása. kétszer megjelenő „ÜZLETI ÉRTESITŐ'-jét bárkinek bérmentve megküldi.
M a i s z á m u n k 16 oldal.
31.
932
KÖZTELEK,
Egy alapítvány 1000 korona, amelynek 4 0 százalékafizetendő be, 6 0 százaléka pedig kötvényileg biztosítandó. Egy üzletrész értéke 20 korona, a mely egész értékben befizetendő. Az értekezlet elhatározta az összes gazdasági egyesületeket is bevonni az akczióba, a kikre nemcsak a szövetkezet megalakítása, de biztositások megszerzése körül is nagy szerep jut. Az aláírások szeptember hó elsején záratnak le s a szövetkezet alkakuló ülése valószínűleg a szegedi kiállítás alkalmával fog megtartatni.
Gazdák Biztosító Szövetkezete. (Előadta: gróf Széchenyi Imre a f. hó 11-én tartott Köztelki értekezleten.) Tisztelt uraim! Azt hiszem, hogy a jégbiztosításnak mai helyzetét önök előtt festeni szükségtelen, mert hisz éppen ez hozta Önöket ide ö s s z e : a veszedelemnek érzése, melyet a mai jégdijakkal szemben minden gazda érez, aki kénytelen jég ellen biztosítani. Ennek folytán nem fogok erről speczialiter beszólni, hanem a kiküldött végrehajtóbizottságnak egész ténykedésének és eddigi működésének rövid vázolása mellett megpendítem a vezéreszméket is, melyek a bizottságot m u n k á j á b a n vezették. (Halljuk! Halljuk!) A kartel, melyről m a beszélünk, mely reánk nézve [nehéz feltételeket szabott, régi keletű. Több év óta történik már meg, hogy részvénytársaságok egymással bizonyos megállapodásra léptek, hogy egymásközt a konkurrencziát kevesbítették. Ennek d a c z á r a azonban a kartel ránk nézve nem volt oly vészthozó mindaddig, mig voltak oly társaságok, melyek karteJbe nem állottak. Ily társaság volt az utolsó időben az Első Magyar, amely részben az OMGE.-vel 12 év előtt kötött jégszövetségi szerződése le nem járta f o l y t á n ; részben tán annak folytán, hogy még akkor a nagynevű alapítók n e m e s intenczióinak utolsó szikrája még n e m aludt volt ki egészen a részvénytársaság irányitóinak kebléből: n e m tartotta ildomosnak a kartelbe belépni. Sajnos, ma belépett az is, még pedig azon indokolással, hogy a mult évi nagy katasztrófaszerü jégszezon által szenvedett veszteségek őt e lépésre kénytelenitették. Maradt t e h á t a kartelen kívül egész Magyarországon csak egy biztosítási intézmény,
TÁRCZA. A frankfurti mezőgazdasági kiállítás. Frankfurt,
1899. junius 10.
A német gazdák szövetsége által Frankfurtban rendezett mezőgazdasági kiállítás f. hó 8-án nyílt meg, egész Németországból, sőt az egész világról összesereglett mintegy 50,000 idegen jelenlétében. S méltán is sereglettünk a világ minden részéről e kiállítás megtekintésére, m e r t csakugyan imponáló ez nemcsak óriási terjedelme, de valóban értékes és tanulságos b é l t a r t a l m a miatt is. Lehetetlenlenség volna e kiállítást részletesen ismertetni, egyrészt nagy terjedelme, másrészt a r e n d e l kezésemre álló idő rövidsége miatt is, kötelességet vélek azonban teljesíteni, midőn legalább általános körvonalaiban irom le e kiállítást, különösen is kiemelve a reánk nézve tanulságosat. Ott kezdem mindenekelőtt, hogy a kiállítás megnyitási n a p j á n 3 márka, a további napokon 2 márka belépti dijat szedtek. Nálunk ilyen magas belépti dijak mellett vajmi kevesen látogatnának egy ^gazdasági kiállítást, itt ellenben oly óriási volt a kiállítás látogatottsága, hogy a sok néző miatt alig lehetett az egyes tárgyakat megtekinteni. S csaknem olyan
1899.
JUNIUS HO
14
a Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, amely azonb a n a jégüzlettel felhagyott. Mily kép tárul tehát e l i b é n k ? Az egész magyar gazdaközönséggel szemben áll mintegy vasgyürü a jégkartel, a monopolium minden tulajdonságával. Ha a gazda irónt véve kezébe, összehasonlítja a mai jégdijakat azzal, a mit tavaly fizetett, rá fog jönni, hogy ezen emelés, amely a jégdijak idei megállapításánál történt, a gazda jövedelmének oly különbségét teszi, mintha a föld adóját 20—30, helyenként 4 0 % - k a l emelték volna fel. (Igaz. ü g y van.) Már most Uraim, beszéljük meg a kérdést egész objektíve. Y a j j o n ezen jövedelemcsökkenés okvetlenül szükséges volt-e a tavalyi nagy jégkár folytán, vagyis azon jégdijak, melyeket a kartel megállapított, v á j j o n indokoltak-e vagy s e m ? Erre nézve legyen szabad egy pár számbeli adatot felsorolnom. Ismétlem, ha a dolgot objektíve akarjuk tekinteni, meg kell vizsgálnunk, hogy indokoltak-e ezen m a g a s jégdijak s ha indokoltak: bele kell n y u g o d n u n k ; — ha azonban nem indokoltak, akkor keresnünk kell a módot és eszközöket az iga alól való felszabadulásra. Az 1898-ik év, az igaz, hogy oly vészthozó és koczkázatteljes volt, amilyet annáleseink nem mutatnak fel. Összehasonlítani a régebbi idők jégkáraival nem birom ugyan, mert messze menő magyar statisztikát n e m tudtam erre nézve kapni, de ha összehasonlítom a németországi károkkal, melyekhez Masius és T h ü m e n adatai nyomán hozzájutott a m az 1832. évben alapított „Berliner Hagel Assecuranz Gesellschaft' statisztikájából azt látom, hogy a n n a k legveszedelmesebb évei v o l t a k ; 1839. év, amidőn a biztosított érték minden 100 í r t j á r a 2'8 frt, 1848. év midőn 2-3 frt, az 1853. év, midőn 5 ' 2 % frt kár esett. Mig nálunk a tavalyi 1898-iki év nettó kára a biztosított kimutatott értéknek 3 ' 8 5 % - á t tette ki. H a b á r elismerem, hogy Németországban a koczkázat általánosan kisebb, mégsem tagadható, hogy az 1853-ik év koczkázata (5-2%) nagyobb volt a mi 1898-ik évünknél, annál, amelylyel a hallatlan díjemelést indokolják. És mégis : a németek átlag dija még akkor mindig 0 7 0 % m a r a d t és n e m lett emelve.
4 8 . SZAM. 9-IK
ÉVFOLYAM.
A kérdés már most az, hogy az 1898-iki nagy kárral szemben mi lett volna helyes és indokolt eljárása annak a részvénytársaságnak, amely veszteséget szenvedett? A magyar részvénytársaságoknak 8 év alatt 29.760,000 frt bevételük volt a jégből, kárt fizettek 26.560,000 frtot, n e m igaz tehát, hogy passzívával járt náluk a jégbiztosítás, mert igenis ezen 8 év alatt 3 millió forint hasznuk volt, illetve ennyi m a r a d t a költségek fedezésére. Ennek alapján ők az átlagos r 6 5 % - o s dijakkal dolgoztak tavalyig, vagyis a kezelési költséggel együtt 2°/o-al. Mi lett volna az indokolt eljárás a társaságok r é s z é r ő l ? Az, hogy a 9-ik év rosszabb levén, mint a 8 évi átlag, a 9 év alatt fizetett károkat kilenczczel oszszák el és akkor jutott volna egy évre r65°/o helyett l - 9°/o, vagyis költséggel 2 % helyett 2'25°/o. A z o n b a n ők e helyett miként s z á m í t a n a k ? Tetszik tudni mint s z á m í t o t t a k ? A nettó koczkázata ennek az 1898-iki évnek mint emlitém 3'85 s ők megállapítottak dij gyanánt 3'67%-et, kezeléssel együtt 4'40-et. Ami számokban annyit tesz, hogy az eddigi 4.300,000 korona átlagos jégdijbevételüket felemelték 6 millió koronára. Azt hiszem, eléggé objektíve vizsgáltam ezen dolgot s kijelenthetem, hogy a díjemelés indokolatlan volt. Ezt a díjemelést n e m is lehetett volna keresztülvinniök másként, mint azon biztosított helyzetben, amelyet a magyar jégüzlet kizárólagos monopóliuma nyújtott nekik. E k k é n t állván a helyzet, a gazdaközönségnek választani kell a két alternatíva között, vagy biztosit és fizeti a zsarolással határos dijakat vagy nem biztosit s egy előre n e m látott jégkár által tönkre juthat. Ha pedig e helyzetet továbbra is nyugodtan nézzük, semmi ok nincs, hogy a kartell ujabl díjemeléssel ne szaporítsa a mostan m á r biztosított busás nyereséget! Sőt mintha már fél füllel hallottam volna, hogy az elért sikerek által felbátorodva szó van róla, hogy a tűzbiztosításra is kartelt akarnak kötni. Hogy mily szempontból tekintik Magyarországon a biztosító társaságok a jégüzletet, és hogy mily biztos talajt éreznek lábuk alatt, erre nézve az 1887-iki Ehrenzweig-féle Assecuranz J a h r b u c h b a n a következőket olvashatjuk (olvassa).
I nagyszámmal nézték a kiállítást nők is, mint Ij Az állatkiállitás nagyságát illusztrálandó, férfiak. Az összes frankfurti iskolák —• a közlöm, hogy 323 ló, 1228 drb szarvasmarha, leányiskolákat sem véve ki — tanítóik veze- 214 drb juh, 463 drb sertés és 74 drb kecske tése alatt nézték meg azt. volt kiállítva. A kiállításon a legnagyobb területet a A lókiállitás egyáltalán nem lepett meg. gépek, m a j d pedig az állatok foglalták el. A kiállított lovaknak háromnegyed része nehéz Magvak s egyéb gazdasági termékek, eltekintve igás ló, az egynegyed rész könnyebb lónak is még a tejtől és a tejtermékektől, alig voltak azonban eleje, különösen pedig nyaka többkiállítva. Azt hiszem Németországnak egyetlen nyire tulnehéz. Könnyű huszárló alig egynéegy gépgyárosa sem hiányzott s az általuk hány darab volt kiállítva. Ugy látszik a n é m e t rendezett kiállítás valóban imponáló volt. Ezen gazdák lótenyésztésük terén leginkább a testi gépek között legnagyobb számban benzin- és nagyságra dolgoznak, legalább a kiállított lovak petróleummótorokat láttam, melyek a legkülön- mindenike feltűnő nagy. bözőbben voltak megszerkesztve; mindenikről Annál imponálóbb azonban szarvasmarhaki van mutatva, hogy üzemben t a r t á s a mennyibe kiállításuk, ugy a kiállított állatok számát, mint kerül ; s ha hitelt érdemelnek ezen kimutatá- különösen minőségét illetőleg. Ezek között is sok — amelyeknek mindenesetre reklámize az u. n. „Grosses Flechvich" említendő első van — ugy egyáltalán n e m csuda, ha ezek a helyen. Ezek a szimmentháli és hasonló tarka motorok lassankint kiszorítják a fával vagy marháktól leszármazó állatok vannak ma szénnel fűtött gépeket, mert egyik-másiknak Németországban leginkább elterjedve. Ezen üzemben tartása hallatlan csekélységbe, lóerőntestalkotás tekintetében kifogástalan állatok, ként és óránként 5—6 pfenningbe kerül. Ezen bámulatos téjelőképességgel birnak. A kiállítámotorok a legkülönbözőbb munkagépeket tart- son n e m volt olyan tehén, amely 10 liternél ják folytonosan üzembe, ugy, hogy akinek ideje kevesebbet adott volna, de legnagyobb része van és érdeklődik a dolog iránt, mindjárt ott 20—25 litert adott naponta. Ez előttünk szinte a helyszínén meggyőződhetik, hogy egyik-másik hihetetlen s csak akkor vagyunk hajlandók elcsakugyan mennyi petróleumot vagy benzint hinni, ha magát a tehenet, a n n a k óriási tőgyét fogyaszt. Kiemelendők még a tejgazdasági gé- látjuk. S csalódik aki azt hiszi, hogy csak a pek, amelyeknek nagy száma, sokfélesége kiállított tehenek tejelnek igy. Immár 14 n a p j a eléggé bizonyítja, hogy Németország mező- vagyunk Németországban, számos istállóban gazdaságának éppen a tejgazdaság képezi •• megfordultam s mindenütt azt tapasztaltam, egyik legfontosabb ágát. jj hogy a német gazda kiselejtezi az olyan tehe-
48. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. „In Ungarn habén es die verhaltnissmassig wenigen Actiengesellschaften in der Hand, den Versicherungspreis zu bestimmen, weil nebed den österreichisch-ungarischen keine auslándischen dortlands thatig sind, und die Gegenseitigkeit dort keine Wurzel fassen kann." Szóval igy beszélnek rólunk s hogyha a gazdaközönség mindezt tovább is türi, a dijakat még jobban emelni fogják. Fölmerül tehát a kérdés, hogy mindezzel szemben tegyünk-e valamit és mit ? Vájjon lehet-e a gazdaközönségnek valamit tenni, ami nem involvál oly nagy rizikót, amelyet később okunk volna megbánni? Természetes, hogy könnyebb a helyzete annak, akinek nemcsak nagy, de sokfelé fekvő birtoka van. Vannak uradalmak, melyek annyira el vannak oszolva az ország különböző részein, hogy az önbiztositás sikerrel keresztül vihető, vagy több uradalommal a kölcsönös viszontbiztosítás is érvényesülhet. Igaz, ez is egy lépés, a védekezés egy módja a kartel ellen, de én abban a nézetben vagyok, hogy a magyar földbirtokososztály nem oldja meg tökéletesen ezt a kérdést, hogy ha az egoizmus alapjára helyezkedik s azt mondja, hogy „én megmenekülök a bajtól, a kisebb birtokossal történjék akármi." Nekünk szocziáiis szempontból figyelemmel kell lenni a kisemberre is s azt nem szabad odadobnunk martalékul a részvénytársaságoknak, melyek még keményebben bánnának el vele. S ebből az következik, hogy nekünk be kell vonnunk a kisbirtoktestek tulajdonosát is s az önvédelemnek arra az útjára kell térnünk, mely a szövetkezeti alaphoz vezet. (Helyeslés.) A szövetkezeti eszme nálunk, hála azoknak, akik ezzel foglalkoztak és mintegy életüket áldozták arra, már oly örvendetes lépéssel haladt előre, hogy ma már ily dolgok megvalósítására bizton gondolni lehet. Ezelőtt néhány évvel még e kérdés megoldását szövetkezeti uton nem tartottam volna keresztülvihetőnek. Ma már azonban a szövetkezeti eszmével alig lehet alkalmasabb kérdést keresztülvinni, mint a jégbiztosítást, mert ennél a tőke szüksége nem merül fel, pedig másczélu szövetkezeti alakulásoknál éppen ezen kérdés képezi a legnagyobb nehézséget I Sőt net, amelyik legalább 10 liter tejet nem ad. A hallei gazdasági tanintézetben egész sor tehénről bebizonyította az intéző, hogy azok tényleg 20—25 liter tejet adnak. Ez az oka, hogy a berlini üzletekben 1 márka 20—25 pfenningért kitűnő vajat lehet kapni. Ilyen árért nálunk a gazda maga sem tudja adni a vajat, mert tehene csak 6—7 liter tejet ad. S mindennek nem a klíma, avagy a talajviszony az oka, sem pedig a fajta, hisz mi is tenyésztünk szimmenthálit, hanem leginkább a kitűnő gondozás és takarmányozás. Visszatérve a kiállításra, azt tapasztaltam, hogy a bikák tul vannak etetve s legnagyobbrészt inkább egy hizókiállitásra illettek volna be. A kétévesek már annyira el vannak nehezedve, hogy hágni aligha képesek. A pirostarkák közül a pinzgaui és pongaui — amelyet mi Magyarországon annyira pártolunk — nem igen kell a német gazdának; mindössze egynéhány darab volt kiállítva, az igaz olyan szép példányok, aminőket nálunk nem lehet látni. A második fontos csoportot képezi a láp-marha,i melyeket a katalógus „Niderungschláge" ezim alá csoportosít. Idesoroltatnak az osztfrizek, Jeverlanderek, a Wesztmarschschlag stb. Az ezen csoportba sorolt állatok a tejelő jellegnek prototipjei, mindannyian oly óriási tőgyekkel, hogy azokat már valóban kórosan elfajultaknak kell tekintenünk. A tőgy csaknem a földet'éri, s a hátsó végtagokat a tehén állandóan szétterpesztve kell hogy tartsa.
KÖZTELEK, 1899. JUNIUS HO 14. 3
Ki kell még térnem a likvidáczióra. A német statisztika azt mutatja, hogy 1823-tól 1894-ig 100 márka bejelentett kárt a társaságok 77%-ban, a szövetkezetek pedig 81o/o-ban elégítettek ki, tehát ez utóbbiak előnyben van-
nak, még ha magasabb dijat szednének is, mert jobban likvidálnak — pedig inkább alacsonyabb dijat szednek. Francziaországban 4 részvénytársaság van, melyek egy része tűzbiztosítással is foglalkozik; rajtuk kívül van még 15 szövetkezet. Ott a szövetkezetek által biztosított érték 57%, a részvénytársasági pedig 43o/o, tehát ez előbbiek ott is túlsúlyban vannak a részvénytársaságok felett. A részvénytársaságok biztosítási dija 1*61, a szövetkezeteké pedig 1'04 átlagban. De minek beszéljek oly távol helyről, van közelebb fekvő is, itt van a krakkói intézet, amely keletkezése óta virágzik és a legbefolyásosabb egyének által támogattatik s annyira uralja a helyzet, hogy az ott működő biztosító r. társulatok egy része kénytelen volt visszavonulni. A krakkói 1861-ben alakult, tagjai közt 24 millió koronát osztott ki díjvisszatérítés czimén és 71/2 millió tartalékalapot szerzett; kezdte pedig 12 ezer frttal, után fizetést egyszer sem követelt, a károkat gyorsan kielégítette, a biztositóknak a díj %-adát viszatéritette. Ez az intézmény közel van, megnézheti mindenki. Kimutattam tehát, hogy a szövetkezeti alapon való jégbiztosítás nem újdonság, hanem egy probata forma! Kimutattam továbbá, hogy a jégbiztosítás veszteséggel nem jár. De azért mégis nagyon kívánatosnak tartom, a sokkal kevesebb koczkázattal járó tüzüzletre is kiterjeszteni figyelmünket. Látjuk, hogy Németországban a tűzkár ellen biztosított vagyon értéke 55 millió f r t ; dij fejében 83 millió frtot szednek be, a kárösszeg 52 millió márka, évenként tehát 17 miliió márka felesleg marad s már eddig 192 millió márka tartalék felett rendelkeznek. Ausztriában 9 belföldi és 2 külföldi társaság működik; az utóbbiaknál 7811 millió korona értéket biztosítottak 26 millió korona évi díj mellett, 13 millió kárt fizettek ki s a biztosítottak javára 4 % millió korona maradt osztalékul. Az osztrák kölcsönös biztosító intézeteknél a bevételezett nettó dijakból fenmaradt felesleg: 1897-ben 2 1 7 1896-ban 197 1895-ben 6"0
Ezek már kevésbé hizodalmasak s a bikák is karcsúbbak, nem tulnehezek. Voltak még kiállítva schorthornok és schorthorn keresztezések, borzderesek, ezek azonban nagyobb föltűnést nem keltettek. Felemlítem e helyen azt is, hogy bár több gazdaságban láttam tuberkulinnal ojtott állatokat, mégis a kiállításon egyetlenegy esetben sem tapasztaltam, hogy a tuberkulinozás keresztülvitele ki lett volna mutatva. Felemlítem azt is — mert érdekes tudni — hogy saját neve alatt alig egynéhány uradalom állított k i ; kiállítókként csaknem mindenütt a „Vichzuchtverein" -ok szerepeltek s hogy minden kiállított állat biztosítva volt az állatelhullás ellen, a juhokat és sertéseket sem véve ki. A juhkiállitásnak a Németországban tenyésztett angol husjuhok és ramboulette juhok szolgáltatták a zömét. A sertéskiállitás is meglepően nagyszerű. Ezeket a bámulatos disznókat — aminőkről nekünk magyaroknak fogalmunk is alig van — szemléltem leghosszabban. Dominálta ezt a kiállítást az angol fehérszőrű nagy sertés, legnagyobbrészt tisztavérben, de hazai fajtákkal keresztezve is. Volt kiállítva minden korú sertés, ugy, hogy a fejlődés különböző stádiumait is figyelemmel lehetett kisérni. A nyolcz hónapos kanok mind felül voltak 100 kgramon. Kifejlődött koczák 290—250 kgmot nyomnak s 12 db gyönyörű malaczot szoptatnak. Ezeket a bámulatos erpdménveket is a
gondos ápolással és kitűnő takarmányozással érik el, de ezt az odaadó ápolást busásan meg is fizeti ez a remek állat, mert 20—24 malaczot nevel fel évente, amelyeknek darabja elválasztáskor testvérek között is megér 10—12 frtot. A yorkshiriek mellett a berkshiriek, majd pedig a meiseni disznó s a yorkshireivel javított német lápsertés volt legnagyobb számban, mindannyi igen szép példányokban kiállítva. A baromfikiállitás a minőségét illetőleg sem volt kiváló; annál szebben volt bemutatva a tojáskereskedelem, amelyet ugylátszik igen nagy gonddal űznek — szintén szövetkezés utján — a német gazdák. Magvak s egyéb gazdasági termékek igen kis mérvben voltak kiállítva s legfeljebb a mütrágyázási kísérletek említendők még fel, amelyek különböző módon tenyészszekrényekben, grafikonokon, terményekben stb. voltak bemutatva. Vaj és egyéb tejtermék töméntelen menynyiségben, de meglehetősen ízléstelenül volt kiállítva s még az is volt a baj, hogy a vaj iránt igen nagy lévén az érdeklődés, mindenki a ki csak egy meg nem figyelt pillanatban szerét ejthette, ujjával kóstolgatta azt s igy elképzelhető, hogy a vajasbödönök nem nagyon ízlésesen néztek ki. Végül csupán azt kívánom felemlíteni, hogy összesen 125,887 márka pénzdij, 45 dísztárgy és 323 érem osztatott ki a kiállítók között. . Kovácsi/ B»la.
ha a németországi biztosítási szövetkezeteket tekintjük, azt látjuk, hogy a legtöbbnél még alaptőke sincs, mégis prosperálnak a szövetkezetek, ezt azonban én czélszerünek nem vélem, mert a biztonság kivált az első években mégis csak koczkán forog. Szabadjon már most a német viszonyokra áttérnem. Németországban az első jégszövetkezet nem fiatalabb 100 évesnél, 17,97-ben jött létre s ma is fennáll, ez a meklenburgi. 1832-ben alakult a „Berlini biztosító részvénytársaság, mely utáníizetésre volt bazirozva. Van ott 25 priváttársáság és egy állami. A 25 társaság közül 5 részvénytársaság, mely 890 millió márka értéket biztosit és 20 szövetkezet, a melyek 1416 millió értéket biztosit jég ellen, vagyis: az összes Németországban jég ellen biztosított értékből csak 3 8 % esik a részvénytársaságokra és 62% esik a szövetkezetekre, melyek tehát ott túlsúlyban vannak és a részvénytársasági alakulásokat háttérbe szorították. Érdekes, ha összehasonlítjuk, hogy Németországban jég ellen a 40-es évektől máig mily arányban biztosították az értéket a szövetkezetek és részvénytársaságok. A 40-es években még több szövetkezet volt s akkor jött a kapitalizmus térhódítása. A hatvanas években már túlsúlyban találjuk a részvénytársaságokat. A nyolczvanas években víg életre kelt megint az önsegély irányzata s nem türi a nyerészkedők által való elnyomatást, ugy hogy ismét alparira emelkedik, 50—50% arányában megoszlik a részvénytársaságok a szövetkezetek között a biztosított érték. A kilenczvenes években mint fennebb láttuk már a részvénytársaságokat háttérbe szorította az önvédelem: a szövetkezet. Megjegyzem még, hogy a német társaságok legnagyobb része tűzzel nem is foglalkozott és mégis az 5 részv. társulat 8'6 millió márka tartaléktőkét szerzett, tehát a jégbiztosítás oly biztos veszteséggel még sem járhat, mint a hogy nálunk hirdetni szeretik. Pedig Németországban még ma is az átlag jégdij 0"80— 1'00% közt mozog.
934 1894-ben 17'0 1893-ban 20'5 1892-ben 15-4 1891-ben 194 százalékot tett ki, a tartalékok kamatait és egyéb bevételeket nem számítva. Mint kuriózumot megjegyzem, hogy Ném e t o r s z á g b a n még óly tüzbiztositó szövetkezet is létezik, amelynél semmiféle biztosítási dijat n e m fizetnek, mert a tartaléktőke kamata m á r fedezi a kárt és költséget. A magyarországi tüzüzletre nézve nélkülözzük az adatokat, ilyenek nincsenek, m e r t eldugják a társaságok a kimutatást vagy nem készítettek, de a szakemberek jól tudják, hogy rizikó nálunk 5 0 % - a szokott lenni a díjbevételnek. Csak a házak számának adatai állanak rendelkezésemre. Hazánk területén van 5.697,000 ház, 1897-ben ebből leégett 22,093, a mentés alkalmával megsérült 1550, összesen tehát 23,643, vagyis 0"4°/o. A kimutatott kárösszegben az elégett ingók értéke is benfoglaltatik. A tüz által 28'4 millió korona érték semmisült meg s a biztosító intézetek 12Va míillió korona értéket téritettek meg. Ez arány szerint n e m is véve tekintetbe, hogy az ingóságoknál még kedvezőtlenebb a viszony, a megsemmisült összértéknek több mint fele biztosítatlan. Ezen adatok bizonyítják tehát, hogy a biztosítás nincs nálimk még annyira sem elterjedve, mint ezt a közérdek megkívánná. S h a mi tűzben állítunk szövetkezetet, n e m szükséges, hogy minden tért mástól hódítsunk el, mert sok tér és hely van, ahol még nem biztosítottak tüz e l l e n ; ami a terjeszkedést illeti, annak tág tere nyilik még. Röviden elmondtam uraim ezen kül- és belföldi adatokat tájékozásul. Már most szab a d j o n lapidarisan összefoglalnom, hogy szerintem egy alakítandó szövetkezeti biztosítótársaságnál mily főbb kellékeket kell szemelőtt tartani, hogy az biztos alapokon n y u g o d j é k : 1. A jó koczkázat. E tekintetben sokkal előnyösebben alakulhat nálunk a helyzet, mint a n é m e t szövetkezeteknél, hol aránylag kis területen működnek. 2. Elég magas dijak. Ennek elmulasztása az amin a legtöbb biztosítási intézmény tönkremegy, a konkurrenczia révén lesrófolják a dijakat, s végre jön a kár és n e m tudnak fizetni. Szívesen fizetek én 1 helyett akár 4%j-os dijat is, ha tudom, hogy a többlet (a 3 % ) az enyém m a r a d , akár az által, hogy visszatérítik nekem, akár az által, hogy tartaléktőkében találom m é g ezen vagyonomat. Oly m a g a s dijak állapitandók meg tehát, melyek a normális kárt fedezik s e mellett a tartaléktőkét évente is szaporítják, mig az a kellő magosságot eléri. 3. A rendkívüli károkra való provízió. E tekintetben a német szövetkezetek két csoportra oszlanak, t. i. azon kérdésre való válasznál, hogy a különös nagy kár honnét téríttetik meg ? Az egyik rész utánfizetésekkel pótolja a k á r t ; mig a másik a kártérítést redukálja a pénztár állásához képest. Ujabban az irányzat náluk az, hogy pótbefizetés eszközöltetik és pedig a biztosítási dij 50—100%-áig, ami ezenfelül volna, arra szolgál a tartaléktőke bizonyos h á n y a d a s csak ha még m a r a d n a hiány, állna be kárredukczió szüksége. Ha a dijak ugy vannak megállapítva, mint a mai karteldijak, hogy ők n e m átlag számokra, h a n e m a legnagyobb koczkázatra bazirozták a díjmegállapítást, akkor meggyőződésem, hogy a mai dijak mellett mindenféle tartaléktőke nélkül is b á t r a n bele lehetne menni. 4. A csekély kezelési költség. A kezelési költség ne legyen több 20°/o-nál. Például hozom csak fel, hogy van a németeknél egy nagy szövetkezet, mely 16°/o-os rezsivel dolgozik.
KÖZTELEK, 1899. JUNIüSHÓ14. 5. A biztosítási alap, mely a tartalékalapnak képezi magvát. Ez Németországban sok szövetkezetnél nincs meg, ez azonban nem helyes, mert ha olyan év j ö n a szövetkezetre az első időszakban, mint az 1898-iki, akkor a szövetkezet sok nehézségnek nézhet elébe. A biztosítási alap tehát szükséges s a tartalékalap normális m a g a s s á g a mindig a biztositások arányához szabható, Németországban 1 % - a , nálunk 2 % legyen biztosított é r téknek. Ezt voltam bátor előterjeszteni. S végül jeilentem, hogy kiküldött végrehajtó-bizottság eddig két konkrét munkát v é g z e t t : kidolgozta az alapszabály-tervezetet, s egyúttal a kormányzat jóakaratát sikerült kieszközölnie a kezdeményezés részére. Felvagyunk jogosítva annak a kijelentésére, hogy a kormányzat részéről anyagi és messzebb menő erkölcsi támogatásban fog az alakítandó szövetkezet részesülni. Elérkezett tehát ezen kérdés azon stádiumhoz, hol a propagandának kell kezdődni. Nyújtson tehát t. értekezlet a bizottságnak m á r most segédkezet a munka folytatáshoz s a t. urak kint a vidéken igyekezzenek minél szélesebb körben az ügy iránti érdeklődést felkelteni. Önöktől függ, hogy a munkából lesz-e valami. Kérem azért az Elnök urat, méltóztassék a kérdést ugy feltenni, hogy az értekezlet helyesli-e a végrehajtó-bizottság eddigi működ é s é t ? (Hosszas éljenzés.)
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely KfUmán-
A czukorrépa kapálása. Május hava ez évben is bővelkedett a csapadékban s annak a gazdának, a kinek sok a czukorrépavetése, ismét sok gondot okozott ez a szeszélyes időjárás, mert eltekintve attól, hogy a megeredt eső szerteszét kergette" a h a j n a l b a n egybegyűlt napszámosokat és a szerződött szakmánymunkásoknak sok n a p o n adott ingyen kosztot vagy talán napibért is — az idő haladt, az egyezés meg elmaradt. Hogy aztán az egyezni való mégis csak fogyjon, ha kisütött a verőfény, legalább a szakmányosokat ki kellett tereim a répatáblára, pedig a s á r o s talajon ilyenkor több a kár, mint a haszon, mert ugy összetapossák tiporják a munkások azt a földet, hogy a juniusi forró nap aczélkeménynyé szárítja azt. Ha m á r most n e m igyekszik a gazda ezt az össszeállt talajt alapos, mély kapálással ú j r a fellazítani, a czukorrépa mélyreható gyökere nem kapván meg a talaj kellő fizikai állapotát, nemcsak hogy megakad az a fejlődésben, de az aratás, cséplés ideje alatt, a mikor nincs módunkban a répával foglalkozni, ugy kiveri a gyom, hogy a termés ugyancsak meg fog csappani. Nagy b a j ez a nedves időjárás a répatermelő gazdának, mert most már itt a takarmányszárogatás, gyűjtés és a többi felszaporodott dolog s a munkáskéz megoszlása és megdrágulása hatványozza ugy a gondokat, mint a kiadásokat. A r é p á j á t talán még ki sem egyezte s máris alig marad ideje a kapálásra és pedig annyival kevésbé, mert ,ez esős idő folytán felszaporodott tengeri és takarm. répa munkálatok a paraszt gazdákat is egészen elfoglalván, napszámos erőre nem számithat. Mivel segítsen hát magán a g a z d a ? Hát bizony itt nincs m á s tennivaló, mint h a b á r nagyobb költség á r á n is, munkásokat hozatni, ha már másképp nem megy — hogy az a h á r o m hét a mi még az aratástól elválaszt, elég legyen a répa megkapálására. Hogy mily számú munkás szükséges e czélra, könnyen kiszámítható, ha tudjuk, hogy 1 m. hold répa alapos megkapálására 7 — 8 munkás szükséges. A munka kiviteléhez egy az irtókapához teljesen hasonló 20—22 cm. hosszú és 10 cm.
48. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. széles, foka felé elkeskenyedő, körülbelől 1 m. hosszú nyéllel ellátott nehéz kapa használható legczélszerübben. A kapa oly szög alatt illesztendő a nyélbe, hogy azt — anélkül, hogy erősen meghajolnék a munkás — minél függőlegesebben vághassa a földbe. A felállításnál lehetőleg elkülönítve a férfi, a nő és gyermekmun.kásokat, 2—2 sort oszszon ki mindenkinek a felügyelő, csak a gyermekek kapnak egy sort, miáltal lehetővé teszszük nekik a többiekkel, az erősebbekkel egy vonalban haladni, a mikor megint a felügyelet is jóval könnyebb lesz. A kapálás megkezdésekor nagy gond fordítandó a munkások b e o k t a t á s á r a ; e czélból lehetőleg sok, a munkát alaposan ismerő felügyelőt tanácsos alkalmazni, a kik a felügyeletükre bizott munkásokat " egyenként betanítják az ügyes munkára. Nem szabad egy munkást sem ugy hagyni, hogy csak félig értse munkáját, mert egy ügyetlen hanyag férfi vagy leány m u n k á j a még a répaszedéskor is meg fog látszani. Hogyan történjék hát a kapálás ? A munkás a neki kiosztott két sort elfoglalja, ugy hogy egyik lába az egyik, másik a másik sorba van téve, mi által elkerültük egyes sorok erős letiprását. K a p á j á v a l , függőlegesen és mélyen vág a földbe ugy, hogy a kapa egész fokáig illetve a nyélig merüljön a t a l a j b a ; nemcsak a sorközt, de a répasort is ily mélyen felvágja ugy, hogy m i n d e n e g y e s répa annyira megingattassék helyén, hogy csak a gyökerei tartsák, illetve, hogy ki ne f o r duljon. A kikapált gyomot — különösen a vadmohart — nem szabad gyökerével a földb e n hagyni, h a n e m azt kézzel kell összeszedni minden munkásnak s a gyökérről a földet lerázva, h á t a mögé jó távol — nehogy ismét a földbe tapostassák — csomókba dobálni a sorközök közepére, a hol azokat a n a p heve kiszárítja s elpusztulnak. Gondot fordítsunk arra is, hogy az egyezésnél visszamaradt felesleges répa is kivágassák, mert két vagy több egymás mellett maradt répa n e m fejlődhetik normálisan. Szereti egyik-másik rest munkás — nehogy sokat kellessék hajlongnia — megtenni, hogy a felesleges r é p a fejét a levélzettel levágja s magát a gyökeret o t t h a g y j a ; ezt megtűrni éppen a fenti okból nem szabad, h a n e m szigorúan ügyeljünk arra, hogy az ilyen répát kihúzzák és szintén hátradobják. Ha a nedves időjárás azt tenné szükségessé, hogy lágy talajon is folytassuk a kapálást, ugy munkásainkat A formában — a darvak repülőséhez hasonlóan — állítjuk fel, a mikor is egy-egy sort osztva ki mindenkinek, minden munkás az előtte haladónak lábnyomát is felkapálja s a t a l a j lazán marad. Végre még egy fontos körülményt kell megemlítenem. Éppen a munkáskéz hiánya folytán a czukorrépa töltését m a már á legtöbb helyen mellőzik. Hát hiszen ez helyes is, csakhogy ez esetben már a kapáláskor gondot kell arra fordítani, hogy a répa feje földdel annyira takarva legyen, hogy azon a klorofilképződés lehetetlenné váljék. Ezeket a dolgokat véltem szükségesnek most a czukorrépa kapálása alkalmából elmondani. Horváth Jenő.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Hezej Gyula.
Penészes buzavetés. Ö. Sch. G. N.-Kondáról a Köztelekhez a következő kérdést intézte: „Buzavetéseimet, melyből néhány tövet mellékelek, rendkívül nagy mértékben penész lepte meg. A buza tövének külső burka és az alsó levelek vannak legerősebben megtámadva. A betegség április közepén kezdő dött s azóta folyton terjed.
48. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. Áprilisban száraz időjárás volt; nappal meleg, éjjel derek és gyenge fagyok. Kérem a betegséget meghatároztatni s további fejlődéséről felvilágosítással szolgálni." A N.-Kondáról vizsgálat végett beküldött buza tövén a levélhüvelyek vastag piszkosfehér bevonattal vannak belepve, s ugyanilyen bevon a t látható egyes szórványos foltokon a levelek lemezein is. Ez a piszkosfehér bevonat egy gomba, az Erysiphe graminis testszálaiból, a myceliumból áll s a betegséget a gabona lisztharmat-betegségének nevezzük. A gabona lisztharmatbetegsége megt á m a d minden gabonát s a gabonán kivül egyéb füveken is fejlődik. Hazánkban kisebb mértékben minden évben észlelhető, nagyobb kárt azonban csak némely évben, különösen pedig a búzán okoz. így tudomásom szerint 1892-ben Nógrád, 1893-ban Pest vármegyében, 1894 b e n pedig az egész Alföldön tett nagy kárt a búzában. y A mi a kár mértékét illeti, az mindig attól függ, hogy a gabonát fejlődésének melyik szakában és minő mérvben t á m a d j a m e g ? Ha nagymérvű t á m a d á s a fiatalabb vetést éri, ugy egyes töveknél a kalászhányás hiányos, tökéletlen l e s z ; ha később éri erős t á m a d á s a gabonát, ugy a szernek lesznek fejletlenek. Különösen a sűrű vetés szokott sokat szenvedni, mert a beárnyékolás a lisztharmatgombák fejlődésére nagyon kedvező. Ezt tapasztalhatjuk például a szőlő lisztharmatbetegségénél is (okozója az Oidium Tuckeri vagy u j a b b nevén az Uncinula spirális gomba), mely betegség a lugasszőlőkön jelentkezik mindig a legerősebben, A mi a gomba fejlődését illeti, az Erysiphe graminis épp ugy fejlődik, mint a szőlő liszth a r m a t g o m b á j a , vagy egyéb lisztharmatgomba. Ha kora tavaszszal vizsgáljuk meg a g a b o n á n található piszkos fehér foltokat, ugy azt találjuk, hogy a gomba myceliumszálain olvasószerüleg, sorban, gömbös testek fűződnek le, melyek leporlanak a, növényről. E testek konidiwwi-oknak neveztetnek s a szaporításra szolgálnak. E konidiumok terjesztik a bajt, amint leporlanak, vagy amidőn az esők által lemosatnak s a szél és a rovarok által elhordatnak. Később, a tavasz vége felé, a konidiumok m á r n e m fejlődnek, h a n e m helyettük a piszkos foltokban az áttelelésre szolgáló gombaalakok keletkeznek, ez u. n. perithecium-ok. A peritheciumok gömbös, barnaszinü tokok, melyek belsejében néhány tömlő, a tömlők belsejében pedig apró testek, az u. n. spórák találhatók. A peritheciumok a megtámadott gabona szalmáján áttelelnek s belőlük tavaszszal az ekkora m á r megérő spórák kiszabadulnak s ezek indítják meg a betegséget. Ugyanis h a az ilyen spóra rákerül a zöld gabonára, vagy esetleg valamely íüre, itt csírázik vs a levelek felületén kifejleszti a myceliumot. A myceliumon később megjelennek a konidiumok, mire a betegség nagymérvben szétterjedhet. Egész a tavasz végéig ugy a kezdetben megtámadott növények, mint az ezek által inficziált, tehát csak később megbetegedett növények, mindig csak konidiumokat fejlesztenek, s r a j t u k csak a tavasz végén keletkeznek az áttelelő alakok, a póritheciumok. A N.-Kondáról beküldött búzán a szürke penészszerű foltokon m á r szabad szemmel is észre venni egyes barna pontokat. Ezek a peritheciumok. Ha e peritheciumok at górcső alatt vizsgáljuk, ugy aztláthaljuk, hogy gyenge n y o m á s r a a b a r n a tokokból 8 — 1 0 széles, esetlen tömlő bújik ki, melyek szemesé^ anyaggal, a protoplazmávai vannak telve. Spórákat még a tömlőkben nem láthatunk, ezek m a j d csak a jövő tavasz felé fejlődnek. A mi már most a védekezés kérdését illeti, daczára annak, hogy a parazita gombák között a lisztharmatgombák ellen lehet a legkönnyebben küzdeni, — a gabonalisztharmat ellen olyan tanácsot n e m igen adhatni, melyet
935
KÖZTELEK, 1899. JUNIUS HO 14. követve, a betegséget a gyakorlatban alaposan lehetne leküzdeni. A lisztharmatgombáknak valóságos mérge a kénpor. Kénporral hintve be a növényeket, ezek, mig a kénpor rajtuk van, megóvatnak a lisztharmatbetegségtől, másrészt pedig, h a olyan növényeket hintünk be kénporral, a melyeket már a betegség megtámadott, a már megtámadott növények is meggyógyulnak, mert a kénpor a lisztharmatgombákat elöli. A szőlő lisztharmatgombája ellen alkalmazzák is m á r általánosan a kénporhintést ott, a hol a gomba a szőlőkben nagy károkat szokott t e n n i ; még pedig nagyobb sikerrel alkalmazzák, mint a minő sikerrel a peronoszpórabetegség ellen a rézvegyületek permetezése jár. A minek főoka abban rejlik, hogy a lisztharmatgombák csak a megtámadott növények felületeit lepik be, s n e m hatolnak be azok belső szöveteibe, mint a hogy .a peronoszpóragombák. A mint jóhatásu a kénpor a szőlő liszth a r m a t betegsége ellen, épp olyan j ó h a t á s u a buza lisztharmat betegsége ellen is. Csakhogy itt az a bökkenő, hogy a buza vagy m á s gabona a kénporhintés költségeit nem igen birja meg, s másrészt tekintettel arra, hogy a gabonában a legtöbbször akkor jelenik meg a lisztharmat, a midőn ez m á r kalászhányásban vagy a kalászhányáshoz közel v a n : a kénporhintést b a j o s volna ugy végrehajtani, hogy a gabona össze ne gázolódjék, a mi azután megint csak nagy kár. Tekintettel arra, hogy a betegség a szalm á n telel át, — legradikálisabb védekezés volna a lisztharmátos gabona szalmáját elégetni. De melyik gazdaság teheti meg e z t ? De ennek a radikális védekezésnek is csak akkor volna kellő hatása, h a minden gazda lisztharmatos szalmájával igy j á r n a el, s h a egyszersmind minden gazda felégetné a földjei szomszédságában levő lisztharmatos gyomfüveket is. Olyan tanácsot tehát, melynek szemmellátható gyakorlati eredménye lenne, a gabonalisztharmat ellen n e m adhatok. Csökkenteni fogja némileg a kárveszélyt az, ha a lisztharmatos gabonaföldek tarlója mennél előbb mélyen alászántatik, továbbá az, ha a gazda a m ó d j á b a n álló eszközökkel arra törekszik, hogy gabonája, különösen búzája, tulsürün ne fejlődjék. A tulsürü búzában, különösen abban a mely megdőlt, a legerősebben fejlődik a lisztharmát. Ha tehát a gazda nem igyekszik tőle telhetőleg a megdőlést megakadályozni: a mellett a kár mellett, melyet m á r m a g á b a n a megdőlés — parazita gombák nélkül is — okoz, s kétszeresen fogja viselni azt a kárt is, melyet a lisztharmatgomba, s egyéb parazita gombák okozhatnak. Megjegyzem még, hogy a beküldött buza levelein, különösen a tőlevelek hüvelyein olyan barna pettyek is látszanak elszórt elhelyezésben, melyek nincsenek a vastag penészszerű bevonatba beágyazva. Ha e b a r n a pettyeket górcső alatt vizsgáljuk, az derül ki, hogy ezek is peritheciumok, de a melyek n e m a . lisztharmatgombához tartoznak. Ugyanis addig, mig az Erysiphe graminis megnyomkodott peritheciumaiból, mint fentebb emiitettem, esetlen, széles tömlők bújnak ki, a melyekben spórák most még nincsenek: addig az utóbb emiitett peritheciumokból karcsúbb tömlők b ú j n a k ki nagy számmal, a mely karcsúbb tömlők mindegyikében m á r most is találunk spórákat, még pedig rendesen 8-at, melyek két sorban vannak a tömlőkben elrendezkedve, s mely spórák mindegyikében egy válaszfal is található (a mint mondjuk a spórák kétsejtüek.) Az imént leirt peritheciumokat a Spaerella exitialis nevű gombához tartozónak határoztam meg. E gombát ártatlan természetűnek ismerik. Mezey Gyula.
IRODALOM. Fajbaromfitenyésztés. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megbízásából irta Beivinkler Vilmos, a m. kir. államvasutak főmérnöke. Ára 5 frt.) Ha az ember egy könyvre, melynek megjelenése előre jelezve van, h á r o m egész évig vár, ugy csak természetes, h a a várva várt mű megjelenésekor legelsőbben is azt kérdezzük, hogy hát mi volt az oka a h o s s z a s késedelemnek ? Erre — a jelen esetben — midőn Beivinkler „Fajbaromfitenyésztését", mint az OMGE. könyvkiadó vállalatának III. cziklus X-ik kötetét, az 1896. évi könyvilletmény gyanánt kézhez veszem, a mű maga a d j a meg a választ. Beivinkler könyve az OMGE. többi kiadványaitól eltér, a melynek okát megmagyarázva látjuk mindjárt az első oldalon, a hol könyvkiadó vállalat szerkesztője elmondja: „a m ü azért jelenik meg nagyobb alakban, hogy a nagyértékü és művészi kivitelű gyönyörű képeket az olvasók egészben, minden töréstől menten kaphassák kézhez." A diszkönyv lapjait szétnyitva, ha beletekintünk, csakugyan remek kivitelű, művészi kézfestette képek másolatait találjuk benne, s ha azokat figyelemmel nézzük, megérthetjük, hogy ily művészi festvények összegyűjtésére és azok másolatainak ily s%ép és hü elkészítésére csakugyan évek kellettek. A fajbaromfiakat meglepő hűen és tipikusan ábrázoló képek nagyobb része Vastagh Géza fényes tehetségű festőnk művészi alkotásai, kisebb része pedig lovag Mertens Ede budapesti fényképész kitűnő fényképei után készültek s az OMGE. önzetlen áldozatkészségéről tanúskodnak. A baromfiólak és a tenyésztési segédeszközök pedig mérnökileg és kifogástalan rajzokban vannak bemutatva s itt, ha n e m csalódunk, m a g a a szerző vette a rajztollat kezébe, hogy mint tenyésztő és mérnök hasznos és szép dolgot végezzen. Ismerem a külföldi irodalom hasonló tárgyú összes munkáit, t e h á t mondhatom, hogy ilyen hü és a jelleg minden legkisebb árnyalatát magán viselő baromfiképek az egész világon nincsenek. Megvagyok róla győződve, hogy ugy itthon, mint külföldön e m ü meglepetést fog előidézni s mig itthon e hézagpótló müvet gazdáink örömmel ős szeretettel fogják fogadni, addig külföldön e munka fényes kiállításában, ünnepi köntösében büszkén m o n d h a t j a : ,magyar vagyokMert nincs e m ű b e n egy betű, egy vonás idegen, ami benne van, az mind a mienk, egy magyar embernek, egy lelkes tenyésztőnek nagy tudása és két magyar embernek művészete. Ennyit a külsőről. A mü béltartalmának szellemi részével — ki lévén e hely részemre szabva — nem foglalkozhatom oly arányban, aminőben ezt tenni szeretném, mégis ismertetésemben röviden ki fogom emelni ugy a m ü előnyeit, mint kisebb hibáit. A m ü c z i m e : „Fajbaromfitenyésztés ami teljesen helyes is, mert fajbaromfiak leírását és tenyésztését ismerteti, mivel a z o n b á n e mü csak azon fajbaromfiakat ismerteti, melyek m a n a p s á g az előző évek kedvező tapasztalatai alapján gazdasági czélokra, a gazdasági baromfiak nemesítésére és keresztezésére használtatnak és ajánltatnak, tulajdonképpen e mü a „Gazdasági fajbaromfitenyésztés" czim.it jogosultabban viselhetné. Ha ez lenne czime s h a az igen tisztelt szerző „Bevezetés"-ében n e m nyilatkozna i s : „Mi a sporttenyésztés azon irányát, mely csak a külemet emeli érvényre s az egyed kifogástalan külseje s szép r u h á j a érdekében feláldozza a gazdasági érdekeket, határozottan elitéljük s annál inkább még ott is tüzzel-vassal kiirtandónak tartjuk, hol mint
936 némely nagy tenyészdében, a divatos tenyészet minden segédeszközei felhasználásával csakis magas árakon való eladásra szánt tenyészállatok neveltetnek. De helytelennek tartjuk azon tisztán gazdasági tenyésztést is, mely csakis a haszonczélra van tekintettel és a külső tulajdonságokra keveset ad." Akkor e müvet még nagyobb, még őszintébb örömmel üdvözölném. Az idézett sorok feletti nézetem az, hogy amig mai gazdasági viszonyaink meg nem változnak, addig tisztavérü, nemes pedigrés fajbaromfi a mi majorjainkba, a mi pusztáinkra, a mi szállásainkra nem való, mert az ott tönkre megy, hanem igenis e becses műben ismertetett fajbaromSakat tenyészsze tisztavérben a nagyobb gazda, földbirtokos udvarán, s azok telivér kakasait keresztezési czélokból a kistestü parlagi baromfiak megnagyobbitására adja ki tanyára, pusztájára stb. Akkor a fajbaromfitenyésztésnek van értelme, van ezélja s lesz eredménye. Rendkívül nagy segítségére jött e n.ü most a földmivelésögyi m. kir. minisztérium abbeli törekvéseinél is. amelyek azt czélozzák, hogy az ország baromfiköztenyésztését egyenletessé, egyforma minőségűvé tegyék. Beivinkler azon fajtákat ismerteti, amelyeket az állam köztenyésztési czélokra felhasználni a j á n l ; s ezek a viziszárnyasok közül a pekingi kacsa és emdeni lud, a tyúkfélék közül a langsán, a plimut, a Iráma s a bronzpulyka. Szerző azt mondja., hogy a közönséges baromfival keresztezve kitűnő piaczi árut szolgáltatnak. És igen helyesen jegyzi meg a szerző, hogy: „a legtöbb kezdő tenyésztő valahol érdeklődését felkeltő fajbaromfit látván, szakmunkát szerez be s ennek leirtsa után több fajtát hozat magának, ezeket többé-kevésbé szük udvarokban elkülönítve tartja s igv első kísérlete a fajtenyésztés terén már hibás, mert több fajt egy gazdaságban elkülönítés nélkül tartani nem lehet és bármily nagy udvart kerítünk is el egy fajta részére, ezen elzárt téren nem fognak állatjaink ugy fejlődni, mint a teljes szabadban, hol élelmük nagy részét maguk keresvén meg, sokkal olcsóbban és természete. sebben nevelhetők fel, mint a zárt helyen. Egy faj tát a gazda sokkal jobban tanulmányozhatja és figyelheti meg, mint több fajtát, melyek tanulmányozására légtöbb-, egyébként is elfoglalt gazdáinknak sem elegendő ideje, sem kedve nicsen. Az esetben sem, ha egy gazdának több messzebb egymástól fekvő tanyája állana rendelkezésére, ajánlhatjuk, hogy több fajtát ne tenyészszen, hanem egyfajtát, több nem vérrokon törzsben ugy, hogy saját gazdasága keretén belül gondoskodhatík állandóan a fajtatenyésztés egyik fő tényezőjéről : a kellő vér felfrissítésről."
KÖZTELEK, 1899. JUNIüS HÓ 14. brámákat 6—6 képben, a kokint 2 képben, a bronzpulykát 3 képben mutatja be a szerző. Nem vagyok egy véleményen a szerzővel azon kijelentésénél, hogy a plimuttenyésztésnél a kakas épp oly színű legyen, mint a tojó, vagyis, hogy a kakas a tojóhoz hasonló sötét szinü légyen, mert aki ezt tenyészeténél igy megcselekszi, tapasztalatom szerint i—2 év múlva nem lesz többé szépen kendeyezett (talán kendermagos), hanem lesz sötét, rajz nélküli, majdnem fekete plimutja. A mü foglalkozik azután a természetes és mesterséges köités és felneveléssel, a mesterséges tápanyagokkal,— ismerteti a Iábgyürüket, költőgépeket, mesterséges anyákat, — s mindennek elolvasása után azt iátjuk, hogy szerző rendkívüli éber megfigyelés és hosszú évek tapasztalatai alapján minden dolgot igyekszik a saját igazi értékére redukálni, s a baromfi — különösen a fajbaromfitenyésztő foglalkozását éppen nem mutatja be rózsaszínbe, — de azt sem mondja, hogy szakértelem és pénz birtokában sem lehet sikeresen fajbaromfit tenyészteni. A mü harmadik része kiegészítésül felsorolja a baromfi-ólakat és segéd-épületeket is, melyeket Írásban ós szép pontos mérnöki rajzokban mutat b e ; de ismertetve vannak itt a baromfi-udvarok kerítései, a baromfi-fészkek, költőszekrények, etető- és itató-edények, baromfiszállító kosarak is. Mind szép dolog és dicséretre méltó hasznos munkát végzett a szerző, midőn ezen igen czélszerü építkezéseket velünk megismertette, de én azt hiszem, amit szerző a fejezetben emlit, hogy: „ilyen legmagasabb fokon álló tenyészde berendezése igen sok költséggel, fáradtsággal jár és ilyennek létesítése csakis az állam vagy oly gazdag passzionátus földbirtokosok feladatát képezheti,kiknek nemczéljuk a közvetlen haszon, hanem nemes ambicziójuk áldozatok árán is aft ország tenyésztőit kifogástalan tenyészanyaggal ellátni s ez által a közvagyonosodást hathatósan előmozdítani, s szép hazánk közgazdasági viszonyait nagy mértékben emelni. A ki ily költséges 1 fajtenyészetek üzemétől közvetlen hasznot vár, tehát befektette tőkéjét gyümölcsöztetni óhajtja, az alaposan csalódik. Nem ismerek egy ily drága berendezésű fajtenyésztést sem, melynek üzeme haszonnal járna." Végre a fajtojások szállítását, a baromfiak szállítás után való ápolását ismerteti s legvégül igen röviden szól a baromfibetegségekről, s azon jó tanácsosai végzi: „ha több megbetegedés fordulna elő, állatorvos szaktanácsát okvetlenül sürgősen ki kell kérnünk."
Beivinkler müvének lényeges hibája nincs s igy bátran nevezhetjük ezen fényes könyvet Beivinkler ezenkívül nkokint is ismerteti, ezen állattenyésztési ág egyetlen számbavehetö ennél azonban megjegyzi, hogy ezek leginkább « irodalmi termékének. Van azonban több lényeg•ott tenyészthetők, ahol a tenyésztőnek csak telen, ha ugy nevezzük szépség hibája s ez az, szük udvar áll rendelkezésére s a gazda nem hogy nyelvezete kissé idegen és hogy a fajta tekint annyira haszonra, mint díszre. Azt hiszem baromfiak idegen elnevezéseit szerző nem ugy nem tévedek, hogy a kokinok felett hazánkban — irja, a mint azokat kimondjuk. Ez hiba — s habár itteni felkarolásuk alatt baromfiállomá- kár volt ezt a 12-ik órában meg nem változnyunkat csak javították — már meghúzták a tatni. Ha, már nem akarta a szerző — küllélekharangot s azok többé soha sem fognak földiekre való tekintettel a külföldi elnevezést oly szeretetnek örvendeni, mint azelőtt. végleg elhagyni, tehetté volna pl. így: „A plimuAz előbb emiitett sorrendben ismerteti a tok (Plymouth ok) eredete szerző az egyes baromfiféleségeket, mindegyikNo de ezen két dolog épen nem von le ről elmoava eredetének történetét, felsorolva semmit a mü nagy értékéből, s azt a lehető válfajait, külön-külön leírja a tojókat mint a legmelegebben ajánlhatjuk a gazdaközönség himeket s azok tulajdonságait. és a sport-tenyésztők becses figyelmébe. A műnek ezen nagyobbrésze képezi a Köszönettel tartozunk mindnyájan eme mü fajtatant s el kell ismerni, hogy a szerző ezen megjelenéséért ugy az OMGE.-nek, mint a fejezetben remek munkát végzett, mert a fel- szerzőnek, Vastagh Gézának és lovag Mertens sorolt fajták pontosabb és részletesebb leirása Edének kik áldozatkészségük, lelkesedésükkel, sehol egy műben sem létezik. Ezen fajtatanban fáradhatlanságukkkal emü megjelenését lehetővé ugy a gazda, mint a sportbaromfitenyésztő tették. Hreblay Emil. mindazt megtalálhatja, amit keres s ha e munkát megszerzi, szeme is gyönyörködhet a remek állatokat ábrázoló képeken. A pekingi kacsát 2 képben, az emdeni ludat 1 képen, a langsán tyúkot 2 képben, a plimutot és a
48. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
Gazdasági egyletek mozgalma. Az aradmegyei gazdasági egyesület mult hó 29-én tartotta meg nagyszámú szőlőbirtokos részvételével a bortermelő értekezletét. Mint már emiitettük, ez értekezletnek tulajdonképpeni czélját az aradmegyei termelőknek a borkereskedők kartellje ellen való állásfoglalása képezte. A mübortörvény erélyes végrehajtása, borértékesitő szövetkézetek létesítése ós a borellenőrző-bizottságok működése képezték az értekezlet tárgyai. Kosinszki Viktor kifejtette, hogy a borértékesitő szövetkezetek létesítésére okvetlen szüksége van és pedig ugy a termelők mint a reális borkereskedelem érdekében. A szövetkezetek létesítésénél szem előtt kell tartani, hogy azok csak egyes borvidékeket öleljenek fel, hogy a termésnek mint mustnak értékesítésével foglalkozzanak főképpen s csak a helyi igények kielégítésére fektessenek súlyt. Ily szövetkezetek létesítésének támogatására kéressék fel a kormány, A borellenőrző-bizottságok működésére vonatkozólag általános volt az a nézet, hogy azok mostani szervezetükben- nem felelnek meg a czélnak, fő oka ennek pedig az, mért a bizottságok tiszteletbeli állásokat ölelnek fel magukba. Az értekezlet Kosinszki javaslatára elhatározta, hogy felkéri a kormányt, miszerint ezen kérdés törvényhozási uton ugy szabályoztassék, hogy szakképzett hatósági közegek, végezzék a borellenőrzést és pedig nem esetről-eselre, hanem legalabb is évente egyszer legyenek kötelezettek minden egyes borkereskedő pinczéjét megvizsgálni. Vásárhelyi László elnök bejelenti, hogy az egyesület legutóbbi választmányi ülése egy borászati és szőlészeti szakosztály íétesitését hozta határozatba, melynek ezélja volna a bortermelők érdekeit figyelemmel kisérni, azokat megvédeni s mellettük állást foglalni, az előkészített kérdéseket'pedig az egylet plénuma elé vinni. Az értekezlet 18 szőlőbirtokost nevezett meg, a kik az aradi gazdasági egyesület kebelében létesítendő szőlőszeti és borászati szakosztály tagjaiul megválasztatnak. Az egyesület május hó folyamán öt községben rendezett népies gazdasági előadásokat, és pedig: Nagy-Zerinden, Ágyán, Glogováczon, Ujpanáton és Vadász községben. A gömör-Ms-hontmegyei gazdasági egyesület a mult hó folyamán tartott tavaszi rendes közgyűlése alkalmával gróf Serényi Béla elnök benyújtotta az egyesület ez évi működésére vonatkozó tervezetét, melyből a következőket említjük fel: az egyesület főtevékenységét ez évben a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére fordítja; rendez két helyen szarvasmarhadijazást, melyek támogatására felkérte a kormányt. A községi hitel- és ogyasztási szövetkezetek alakítását folytatja, mit azonban csak az esetben képes sikeresen keresztülvinni, ha a megye anyagi támogatását nem lesz kénytelen nélkülözni, ugy mint eddig. Az egyesület ezideig Rímaszécsen, Polonkán, K.-H.-Várallyán alakított fogyasztási ős hitelszövetkezeteket, ezeken kivül több községben vannak szövetkezetek alakulófélben. A közvetítéseket tagja részére ez évben is ugy mint eddig teljesiti. A mezőhegyesi ménesuradalom s ezzel kapcsolaj tosan a szegedi mezőgazdasági országos kiállítás megtekintésére tanulmányuti kirándulást rendez szeptember hó folyamán 80 kisgazdával. Az egyesület tagjainak száma a legutóbbi gyűlés óta 1 alapító, 93 rendes és 9 kedvezményes taggal szaporodott. A debreczeni gazdasági egyesület és lótenyésztési-bizottság május hó 28-án tartotta meg szokott évi lódijazását a Hortobágy pusztán, amely alkalommal bemutatásra kerültek anyakancza lovak csikóval elővezetve, 1, 2, 3 éves kaneza csikók, 1 és 2 éves méncsikók, A díjazásra elővezettetett 76 drb ló. A díjazásnál kiosztatott: csikóval elővezetett anyakanczákért 16 db arany; 1 éves kanczacsikőkőrt 9 db arany és 1 bronz oklevél; 2 éves kanczacsikókért, 9 drb arany, 1 ezüst és 1 bronz
48. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. oklevél; 3 éves kanczaesikókért 9 drb arany és. 1 bronz oklevél. A nyitravölgyi gazdasági egyesület a mult hó folyamán Sittón, Nagy-Bossányban és Brogyánban gazdasági vándorelöadásokat rendezett, amelyeket Pichler Zdenkó és Kiss János egyesületi titkárok tartottak meg. Az előadások tárgyai voltak: mikor és miképp kell a földet s z á n t a n i ; a czukorrépa körüli munkák és azoknak haszna kisgazdákra nézve ; a v a d r e p c z e j i r t á s ; a cserebogarak irtása. A liptómegyei gazdasági egyesület LiptóSzent-Miklóson a megyeháza nagytermében szövetkezeti előadást tartott, melyen az állami támogatás mellett az országos központi hitelszövetkezet aegise alatt állítandó községi hitelszövetkezetek létesítésének indokait és szükségességét szakavatott e l ő a d á s b a n az egyesület felkérésére Abonyi Károly nyíregyházi gazdasági szaktanár ismertette. Az előadást Andaházy Géza elnöklésével egybegyűlt gazdasági egyletnek mintegy 30 tagja hallgatta meg. A nyitramegyei gazdasági egyesület által nemrég rendezett felvidéki gazdagyülésen alig hogy elhangzott Károlyi Sándor gróf buzdítása fogyasztási szövetkezetek alakítására, a közvélemény máris lelkesen felkarolja a szövetkezetek ezen f o r m á j á n a k az alakítását is. A hangulat annyira kedvező, hogy a megyében az egyesület titkárja újból 4 szövetkezetet alakithatott. Tőkés-üjfalun fogyasztási szövetkezetet 110 taggal, 150 üzletrészszel. Prasiczon szintén fogyasztási szövetkezetet 90 taggal 110 üzletrészszel. Ny itra-Koloson hitelszövetkezetet 80 taggal 100 üzletrészszel. LapásGyarmaton szintén hitelszövetkezetet 60 taggal, 80 üzletrészszel.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 298. kérdés. Szíveskedjék becses lapjában velünk tudatni, milyen feltételek mellett lehet az első magyar gyapjumosó gyárhoz gyapjút mosás végett beküldeni és mi körülbelül a külömbség piszkos és tiszta gyapjú közt. Lemes. 0. F. 299. kérdés. Néhány sárguló búzát mellékelek, melyre nézve az az állítás merült fel, hogy a hesszeni légy b á n t j a . Én a betegséget az április végi esős s rákövetkező deres időjárásnak tulajdonítom. K é r e m a búzát megvizsgáltatni s véleményt nyilvánítani. Dombáratos. Sz. J. 300. kérdés. Nagy szálastakarmány-szükségnek nézek elébe, mert Erdélyben a szárazság miatt sem széna, sem a lóherének első kaszálása n e m fog nagyobb mennyiséget adni. Kérdem, lehet-e rozs után kölest, m u h a r i vetni, mert csak ilyen földem van, illetőleg lesz üres. A rozs fejlettségéből ítélve, az itteni viszonyokhoz képest jókori aratást ígér, ugy hogy augusztus 1-sőre lehet reményem a földet felszántva, bevetve látni. Mennyi muhar-, illetve kölesmag kell egy kat. h o l d b a ? Nincs-e ezeknél jobb tarlótakarmány-növény, melyik az és mennyit kell abból v e t n i ? Fiáthfalva. U. Z. 301. kérdés. 1. Hol és mily árban szerezhető be a távirda-igazgatóság által kiselejtezett sürgöny-sodrony? Ezeket én szőlőbe kerítésül szándékozom felhasználni. 2. H o n n a n szerezhető be a dohánylevelek felakasztásához szükséglendő vaskampó és zsineg. 3. Ajánlatosnak tartja-e, ha most építendő dohánypajtámat deszka helyett téglával falazom olyképp, hogy ezen falon elegendő szellőzhető ablakok és a tók alkalmaztatnak a tűzfalon lent, középen pedig nagy kapu, mely a 10 méter széles pajtát két részre osztja, ugy, hogy a füzérek mindkét oldalon jobbról-
7
KÖZTELEK, 1899. JUNIUS HO 14. balról is lógván, kellőképp ellenőriztethessenek a pénzügyérek által ? B. J. 302. k é r d é s . Lehetne-e jó sikerrel zöld rozsot besavanyítani gödörbe, mert a tarlóját szeretném még csalamádéra elvetni. Bánd. B. J.
féleséget, h a n e m annak lehető erős és egyenletes letaposására nagy gondot kell fordítani s jó vastag földréteggel betakarni. Ha az idő engedi és a hely lehetségessé teszi, akkor a rozsnak durva felszecskázása még jobb lenne, ilyen szecskázott zöld rozs, egyenletesebben helyezhető el a veremben s egyenletes, erős letaposása is jobban eszközölhető. Ky.
Felelet. Veszteség a gyapjumosásnál. (Felelet a 298. számú kérdésre.) Az első magyar gyapjumosó és bizományi részvénytársaság mosatlan (zsírban nyírt) gyapjúnak 100 kilóját 5 forintért mossa. Ha azonban valaki háton mosott gyapjút küld be, (az esetben, h a a mosás n e m is sikerült) 100 kilóért 7 forintot szed. Timárgyapjunak mosatási dija pedig 6 forint. A czég bizományi eladásra is vállal el gyapjút és a gyárilag és h á t o n mosott gyapjúért közvetlen eladásnál l°/o-ot számit fel, ügynök igénybevételénél azonfelül 1/2°/o alkuszdijat. A czég a zsírban nyírt gyapjú után m a r a d t zsákokat visszaküldi a tulajdonosnak és amenynyiben üzleti szokás szerint a mosott gyapjú zsákkal vásároltatik, u j zsákokat ad a mosott gyapjúhoz, m e l y e k á r á t felszámítja a tétel tulajdonosának. A mosási veszteség fajta és nem szerint annyira különböző, hogy n e m mondatván még csak az sem, vájjon a szóban forgó gyapjú posztó vagy fésüsgyapju-e, m é g csak „körülbelül" sem lehet válaszolni. Dr. R. J. Sárguló buza. (Felelet a 299. számú kérdésre.) A beküldött sárguló buza tövei teljesen épek, azokon a hesszeni légy t á m a d á s á n a k semmi nyomát nem találni. Az alsó, részben már elhalt leveleken két gombát találni u. m. a Cladosporium herbarum nevűt és a Septoria gramineum nevűt. Az előbbi gomba szennyesb a r n a molyhos foltokat alkot a leveleken, az utóbbi pedig élénk barna, kissé hosszúkás pettyeket. Mindkét gomba rendesen csak mint szaprofita a m á r egyéb ok miatt elhalt növényrészeken szokott megjelenni s mindkettőről a Köztelek hasábjain gyakrabban volt szó, igy a Septoria gramineum-ról a jelen évfolyamban is m á r többször. Hogy a buza hanyatlását a hűvös, esős, időjárás okozhatta, az annálinkább valószínű, mert a beküldött buzatövek gyökérzetéhez tap a d t talajrészekről következtetve a talaj, melyen a buza áll, igen kötött s éppen az ilyen talajokon szokott a tavaszi hőmérsékleti visszaesés a legérzékenyebb károkat okozni. # R o z s u t á n köles vagy muharvetés. (Felelet a 300. számú kérdésre.) A rozs letakarítása után nyomban felszántott földbe, egészen jó eredménynyel vethető köles vagy muhar takarmánytermelésre. Hazai viszonyaink között ezen két növény a d j a mint tarlóvetemény a legbiztosabb eredményeket, mert a nagyobb szárazságot is eltűrik csak kelésükben kapjanak egy-két esőt. — Éppen ezért ezeknél jobbat nem igen tudnék ajánlani annál is inkább, mert jó takarmányt szolgáltatnak; szénakészitésre különösen a m u h a r alkalmas, a köles m á r kevésbé, mert nehezebben szárad, a mit az őszre eső íetakaritásnál mindenesetre figyelembe kell v e n n i : szükség esetén azonban ott van a zsombolyázás vagy vermelés, mely czélra különösen a köles kitűnően használható. — Gyorsan fejlődő tarlótakarmánynövény a mustár is, melyet azonban különböző okoknál fogva nem ajánlok. Kölesből kat. holdanként soros vetés esetén 2 4 — 2 8 I. szórvavetve 28—34 litert; muharból 20—24 1., illetve 24—30 litert kell számítani, tekintettel a késői vetésre. A magot csak sekélyen szabad alátakarni s vetés után hengerezni kell. Ky. Zöld r o z s b e s a v a n y i t á s a . [Felelet a 302. számú kérdésre.) Zöld rozsot épp oly jól lehet besavanyítani, mint bármely m á s takarmány-
VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal. Az OMGE. közleményei 931 Értekezlet a tüz- és jégbiztositási szövetkezet ügyében. 931 Gazdák biztosító szövetkezete ... 932 Tárcza. A frankfurti mezőgazdasági kiállítás. Kovácsy Béla. 932 Növenyteriueleii A czukorrépa kapálása, Horváth Jenő. 934 Gazdasági növénytan. Penészes buzavetés. Mezey Gyula. ... ... 934 Irodalom. Fajbaromfitenyésztés. - ... 935 >cvelszekrenj ... 937 Tagyeseh. .. ... ... 937 Kereskedelem, tőzsde. ... 939—910 Szerkesztői üzenetek 940 Kinevezések. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Pásztor Istvánt, a m. kir. állami rovartani állomás asszistensét, ugyanezen állomáshoz adjunktussá, Páka Sándor I. oszt. m. kir. gazdasági segédet, Szikszay Elemér III, oszt. m. kir. gazdasági segédet, Jakabffy Imrét és Ebner Jenőt állattenyésztési m. kir. felügyelőkké nevezte ki. E l j e g y z é s . Laehne Hugó az aradmegyei gazd. egyesület titkárja Magyar-Óváror eljegyezte Sporzon Margitot, Sporzon Pál nyugalmazott gazd. tanintézeti igazgató és akadémiai tanár leányát. Halálozás. Szitányi Szitányi Izidor földbirtokos, az OMGE. tagja, folyó hó 10-én életének 77-ig évében Budapesten elhunyt. Az osztrák űohányjövedéki igazgatóság tanulmányútja Magyarországon. Az osztrák jövedék tudvalevőleg az, mely a hazai fogyasztáson kívül a legnagyobb mennyiségű magyar dohányt igényli. Az utóbbi időben az osztrák jövedék — a pipázás csökkenése következtéb e n — a magyar dohány beszerzését korlátozta azzal az indokkal, hogy a magyar dohány szivaranyagnak nem megfelelő. Bár némi igazság ez állitásban van, amennyiben szivarboritéklevelekről van szó, egészben véve azonb a n a magyar dohány a közönségesebb gyártmányok s z á m á r a legalább is olyan jó és alkalmas, mint a pfalzi, vagy galicziai dohány, melyből igen nagy mennyiségeket használnak föl ugy az osztrák, valamint a magyar dohányjövedék gyárai, amely utóbbiakban u j a b b a n örvendetes módon terjed a magyar dohány felhasználása. Ezt az alkalm a s felhasználást volt hivatva bizonyítani az osztrák dohányjövedéki igazgatóságnak az a tanulmányut, amelyet a magyar dohányjövedék igazgatóságának vezetése alatt az osztrák j ö vedék intézői Magyarországon tettek. A tanulmányi útban résztveitek dr. Perleberg Arthur min. tanácsos és dr. báró Natorp Tivadar titkár vezetése alatt dr. Kari Kempfvon Hartenkampf az osztrák jövedék főigazgatója, Erup Derflinger pénzügyi tanácsos és Josef Wazka a hainburgi dohánygyár igazgatója. A társaság az ország legnevezetesebb dohánygyárait, u. m. Kőszeg, Temesvár, Arad, Kolozsvár, Debreczen, továbbá legnagyobb dohánybeváltó hivatalait u. m. Fadd, Arad, Debreczen, Kápolna, Miskolcz, meglátogatta. Különös érdeklődéssel t a n u l m á nyozták a debreczeni m. kir. dohánykisérleti állomást, hol a társasághoz csatlakoztak Wangel és Méhes dohányjövedéki felügyelők és Szilassy Zoltán az OMGE. részéről. A nagyszabású és valóban mintaszerű kísérleti állomást Kerpely Kálmán igazgató mutatta be minden részletében. A kisérleli állomás berendezése és munkálkodása biztosítja azt, hogy a magyar dohány minőségi
48. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
8 KÖZTELEK, 1899. JUNIüS HÓ 14. termelése emeltessék és az osztrák jövedék intézőiben is a magyar dohány iránt nagyobb bizalmat van hivatva fölkelteni, mert ez állomásról kell a magyar dohány javítására irányuló intézkedéseknenk kiindulniok. Az osztrák vendégek a magyar dohányról mindenesetre tisztultabb és jobb nézetekkel tértek h a z a , mint aminőkkel ide érkeztek. Tehén- és üsződijazás Bonyhádon. A „Tolna vármegyei Gazdasági Egyesület" évek óta rendez már tenyészállatdijazásokat a z z a l a czélzattal, hogy egyrészt a kistenyésztők körében az ambicziót fokozza, másrészt, hogy a díjjal kitüntett jobbminőségü állatok a vármegye területe részére biztosíttassanak. Erre való tekintettel a dijak oly föltételhez vannak kötve, amelyek értelmében a díjazott állat három év letelte előtt a vármegye területéről el nem adható. Ezeknek az évenként ismétlődő tenyészállatdíjazásoknak tagadhatatlanul nagy részük van abban az örvendetes haladásban, melyet Tolna vármegye állatenyésztése felmutat. Az idei tehén- és üsződij ázást az egyesület Bonyhádon rendezte, melyre a közeli falvakból több mint 1600 drb tenyészállat hajtatott f ö l ' A bonyhádi t á j f a j t a m a m á r o l y jó hírnévnek örvend, hogy maholnap a legmodernebb fajtának lesz m o n d h a t ó ; a kereslet iránta igen élénk és különösen a délvidéki vármegyék — elsősorban Temes, Torontál, Krassó-Szörény — kistenyésztői szerezik be nagy előszeretettel tenyészanyagul. A tolna megyei tehén- és üsződijazás valóságos nagyállatvásárrá fejlődött ki az utolsó két év óta, amennyiben ugy tavály, mint az idén, több száz főből álló délvidéki kistenyésztő kereste fel azt, hogy szükségletüket itt fedezhessék. Ennek tulajdonitható, hogy a bonyhádi tenyészdijazásra felhajtott anyag között sok olyan volt, amelyet tisztán azzal a szándékkal hajtottak fel a tolnavármegyei kistenyésztők, hogy azt ott eladhassák. Egészben véve a bonyhádi tenyészállatdijazásra fölhajtott állatok az egyöntetűség és az anyag kiválósága szempontjából n e m tették azt a kedvező benyomást a szemlélőre, mint pl. a mult évben Hőgyészen rendezett állatdijazásra fölhajtott anyag, amely különben a terepviszonyoknál fogva is áttekinthetőbb és tetszetősebb képet nyújtott. A felhajlott állatok %-része különben kiváló tenyészanyagnak volt m o n d h a t ó s e tekintetben kifogás alá nem eshetett. A fölhozott anyagot Jeszenszky Andor egyesületi alelnök elnöklete alatt működő ' biráló-bizottság birálta meg. Kiosztatott 19 tehéndij 1800 korona és 19 üsző dij szintén 1800 koronaj összesen 3600 korona értékben. A dijakhoz a földmivelésügyi miniszter 2000 koronával járulá hozzá. A bonyhádi tenyészállatdijazás megszemlélésére az országminden részéből igen sokan érkeztek le. A földmivelésügyi minisztérium részéről nemeskérj Kiss Pál államtitkár, Pirkner János orsz. állattenyésztési főfelügyelő és Sierbán J á n o s orsz. tejgazdasági felügyelő; az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" képviseletében Jeszenszky Pál titkár voltak jelen ; a Délvidéki Gazdasági Egyesület tagjai közül több mint 300-an jöttek f e l a bonyhádi tenyészállatdijazására bevásárlás czéljából Blaskovics Ferencz országgyűlési képviselő, Halász Gyula állatteny. felügyelő és Krauszháár titkár vezetése alatt. A Torontál vármegyei Gazdasági Egyesület részéről : Márton Andor, a „Mosonvármegyei Állat-, tenyésztési Egyesület" részéről : TJjhelyi Imre vettek részt. Tolna vármegyének a gazdaság iránt érdeklődő birtokosai Perczel Dezsővel élükön nagy számban vettek részt a díjazáson, amelynek rendezési munkálatait Molnár József egyesületi titkár végezte. Sajnálattal szereztünk t u d o m á s t arról, hogy Tolna vármegye népies állattenyésztése aszegedi országos mezőgazdasági kiállításon nem lesz képviselve, miután a vármegye gazdasági egyesületének n e m állanak rendelkezésére a szükséges anyagi eszközök, hogy egy nagyobb kollekcziót Szegeden kiállíthasson. A földmivelésügyi miniszter pedig
értesülésünk szerint nem hajlandó ezen czélra a szükséges 600 frtot utalványozni. Semmiféle eszközzel sem lehetne pedig 1 oly könnyen elérni azt, hogy a bonyhádi t á j f a j ta elterjesztessék, mint azáltal, ha a szegedi kiállításon Tolna vármegye népies tenyésztése méltó m ó d o n bemutattatnék. Temes, Torontál és Krassó-Szörény megyék kistenyésztői nagy előszeretettel viseltetnek a bonyhádi táj fajta iránt s amennyiben nekik alkalom nyújtatnék, — hogy a Tolnamegyeiekáltalelérteredményeketiáthassák, — kétségtelen, hogy ezzel azon vidék tenyésztőinek ambicziója nagymértékben emeltetnék, — s ez állattenyésztésünk fejlesztésére jelentékeny kihatással volna. Erre való tekintetlel szükségesnek és kívánatosnak tartjuk, hogy a földmivelésügyi miniszter anyagi támogatásával tegye lehetővé a Tolna vármegyei gazdasági egyesületnek azt, hogy a szegedi kiállításon résztvehessen s hiszszük is, hogy a földmivevitorlavászonbői, természetszinüen, feketén lésügyi miniszter az egyesület ezen óhajtását teljesíteni fogja annyival inkább, mert Darányi vagy sárgán telítve, legjobb minőségben, s legolcsóbb árakon: miniszter a bonyhádi tenyészállatdijazás rendező-bizottsághoz intézett sürgönyében, úgyszintén Kiss államtitkár a bankét alkalmával elmondott felköszöntőjében kijelentette, hogy a tolna, vármegyei gazdasági egyesületet az BUDAPESTED állattenyésztés emelése és fejlesztése érdekében kifejtett működésében a legmeszszebbmenőleg F o n c i é r e - p a l o t a . A n d r á s s y - u t sarkán. támogatni hajlandó ; nagyon óhajtjuk, hogy ebben a támogatásban az egyesület a fent jelzett alkalomból részesitessék.
Ponyvák.
Kocsi- kazal és repezetakarók, gőzmozdony- és cséplőgép-ponyvák
SCHOTTOLA ERNŐnél Ponyvák javítása és telítése olcsón eszközöltetik.
Gyapjuárverés és országos sörárpavásár Miskolezon. A miskolezi Hitelbank e hó 14-én gyapjuaukcziót rendez Miskolezon. Az aukezióra jelentékeny mennyiségű gyapjú van eladásra bejelentve s tekintettel arra, hogy a miskolezi gyapjuaukezió jó hirneve már meg van állapítva, biztosra vehető, hogy az idei gyapjuárverés is a mult éviekhez hasonló jó eredménynyel fog lezajlani. A gyapjuaukezión a földmivelésügyi miniszter képviseletében dr. Eodiczky Jenő, az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" képviseletében Jeszenszky Pál titkár fognak résztvenni. Ugyané n a p o n a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület a folyó évben Miskolezon rendező országos sörárpavásár ügyében értekezletet tsrt, melyen az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület", a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete", a „Miskolezi Kereskedelmi és I p a r k a m a r a " kiküldöttei közösen meg fogják állapítani a vásárszabályzatot és a vásár megtartásának n a p j á t . Az aukeziókra szállítandó gyapjukiild e m é n y e b d í j m é r s é k l é s e . A m. kir. államvasutak és a csatlakozó magyar vasutak bármely állomásáról Budapest-dunaparti teherpályaudvarra a budapesti gyapjuárverési csarnokvállalat czime alatt szállítandó s a folyó évi junius 28. és 30-án, továbbá folytatólag julius hó 4. 5. és 6 án megtartandó nyilvános gyapjuaukeziókra rendelt s az e czélra kijelölt raktárakba betárolt gyapjuküldemények után a m. kir. államvasutak vonalait illetőleg f. évi junius 3-tól julius 6-ig terjedő érvénynyel a máv. igazgatósága a szokásos viteldijmérséklést engedélyezte t. i. tetszésszerinti menynyeség: feladásánál a helyi árudijszabás II. osztályának díjtételeit (25—30o/ 0 mérséklés) kocsi- és fuvarlevelenkint legalább 5000 kg. feladása vagy ezen súlyért való díjfizetés mellett a máv. helyi árudijszabás A osztályú díjtételeit ( 4 0 — 5 0 % mérséklés). A h a j ó n érkező gyapjúküldemények után a Dunától a raktárig vezető vágányon való szállításért, tekintet nélkül a kocsi megterhelésére, kocsinként 8 korona fizetendő. Az átrakodást a hajóból a va?uti kocsiba, valamint a kirakást a vasúti kocsiból a raktárba a fél a saját költségén tartozik teljesíteni, az esetleg szükséges állomási emelő daru azonban díjtalanul rendelkezésre áll. A mennyiben a vasúti kocsik az átszállítás és átrakodás czéljaira 24 óránál tovább vétetnének igénybe, ezen idő túllépése esetén a dijszabásszerü kocsiálláspénz beszedetik.
M i n t a g y ü j t e m é n y kívánatra küldetik.
„REMINGTON" ÍRÓGÉPEK v i l á g h í r ű e k .
H i v a t a l o s Közlöny-böi. „A vallás és közoktatásügyi magy. kir. miniíter a Remington Írógépet (kapható Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai taninFestékpárna mellőzve. — 4-szeres billentyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb acélszerkezet. — Közismert nagy tartósság. — Központi vezeték nélkül. — ~ " Jes magyar és német billentyűzet. — fien betűnek csak 1 billentyűje: — Legnagyobb sokszorosító képességgel. A REMINOTONT nagy sikerrel használják, magyar osztrák, franczia, .jjgol orosz és az ameril magy. kir. bel-, a földmivelés-, az igazság-, a honi ilmi-, és a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumc nmei kormányzóság, — Magy. kir. államvasutak ig, nvasutak gépgyárai, — Magyar áltálán dapest, Györ stb. — Gr. Károlyi Imre nr ,, Mágoca. — Magy. Mezőgazdák szSi i, gróf Festetich urad. U:
gr;
U, ügyvédeknél, megyéknél, városol
tagon Írógépet l^s^ZuS ségünkre az ország bármely részébe díjmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen. Remington Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe.
48. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Ghittmam és Víahl budapesti terménybizományi ozég jelentése.) Budapest, 1899. junius 10. Az időjárás e héten nagyobbára száraz, derült és meleg volt, habár a hét vége felé mérsékelt légáramlatok a hőmérséklet csökkenését eredményezték. Csapadék egyes vidékeken csak szórványosan fordult elő és a vetések állása — kevés kivétellel — teljesen kielégítő. Rozsdahirek érkeznek ugyan, ezeknek azonban nem tulajdonítanak fontosságot, épp oly kevéssé mint ama jelentéseknek, melyek a köd okozta üres kalászokról szólanak. A várható terméseredményt illetőleg a remények így nagyobbára bizalomteljesek és kívánatos volna, hogy azok ilyenek is maradjanak. A külföldön a helyzet a termést iletőleg keveset változott. Az európai kiviteli államok tekintettel az eddigi kedvezőtlen időjárásra, már gyengéb chanceokkal bírnak, mig a középeurópai beviteli államokban a terméskilátások kedvezőek. Oroszországból és Romániából e héten is érkeztek panaszok
939
KÖZTELEK, 1899. JUNIUS HO 14. Olajmagvak. Káposztarepcze üzlet nélkül névleg. 11-25—12-— frton jegyez. Vadrepcze 5. 5"50 frton, lenmag 11. 12.— frton, gomborka 9'75—10'50. Káposztarepcze 1899. augusztusra szilárd irányzatot követett és 12-75 frtig jegyzett, utóbb azonban ismét csendesebbre fordult és 12-50—55 frton zárul. Uj bánáti repeze juliusi szállításra bánáti hajóállomásokon 10.50 —11.— frt között adatott el. Kendermag 11. 11.50 forint helyben. Vetőmagvak: Vöröshere változatlan. Bánáti vöröshere 38. 40— frt felvidéki áru 40. 45.— frt, luezernát 45. 47.— frt, muharmag 6. 6.50 frt, bükköny 5-25—5.50 frt, baltaczim 12.50-13.50 frt között jegyez helyben.
Napi jelentés 1899. junius 13 Buza ma jól volt kinálva, a vételkedv is elég jó volt, a forgalom mintegy 15,000 m - t tesz ki, mely mennyiség változatlan tartott árak mellett kelt el. 1899. évi lió junius 13-án a gabona csarnokban a titkárságnál bejelentett gabona-eladások lajstroma. Eladatott: 100 rnm. 80 kg frt 9 87 3 hóra Tiszavidéki: 150 ,, 79 „ „ 9 80 z idő szerint csupán 7 millió hetoliterre becsülik 100 79/ . . 9 85 tavalyin alul, mig Németországban a mult évhez meg100 mm. 79 kg frt 9 82 3* hóra felelelő termést várnak. Az amerikai jelentések e héten 100 79 . „ 9.70 kevésbbé kedvezőtlenek, a várható terméseredmény mm. 79 kg. frt 9"65 3 hóra azonban mindenesetre a tavalyin alul marad. Az argen9-72 200 tiniaiai kínálat ugyancsak tetemesen gyengült. 50 » 78 , „ 9.60 A washingtoni hivatalos jelentés szerint az őszi 150 » 78 . , 960 buzavetések e hó 1-én 67'3% tesznek ki, tebát 8-9%-al 100 . 78 „ , 9.55 kevesebbet, mint az elmúlt hónapban s 23"5°/o keveseb100 .. 78 „ „ 9-70 bet, mint a mult év ugyané hónapjában. A tavaszbuza100 » 78 „ , 9-70 vetések e hó 1-én -91-4% s igy a mult év ugyané hó100 . 78 „ „ 9-45 napjával szemben 9-5 százalék rosszabbodást jelent. 100 . 78 . , 9-80 E jelentés nálunk is némi emelkedést idézett elő, 100 , 78 , „ 9-65 de nem oly mértékben, mint várták. Romániából to9.75 200 vábbra is rossz hírek érkeznek. Egyes vidékeinkről 650 » 77 „ 9.80 szintén az eső, hideg, sőt fagy által okozott károkat 2500 9-75 jelenti, ami a határidőüzletet ismét szilárd irány100 » 76 „ „ 9-60 zatba terelte. 900 . 79 , , 9-75 A külföldi piaczok üzletmenetét illetőleg a külön78 „ „ 9-85 böző terméskilátások a spekulácziónak ugyan ösztönzést 500 » 78 „ „ 9:60 adtak, hogy az üzleten részt vegyen ez azonban csak 100 . 77 , , 9 65 nagyon óvatosan történik és az árakban jelentékenyebb 100 9.82 változás sem észlelhető. Amerikában a látható készletek 800 . 79 , „ 9-85 tetemes gyarapodása — búzában 1,093.000 bushell — 100 ,, 79 „ ., 9-72 és gyengébb kiviteli kereslet az árfolyamok csökkenését 100 .. 78 „ „ 9-72 eredményezte, annál inkább, mert a vetések állása 967 felől is kevesebb panasz érkezett. Angliában a multheti 150 . 79 „ , 9-75 jobb kereslet gyengült és az üzlet mérsékelt korlátok 100 , 78 „ „ 9-65 között maradt. A franczia piaezokon az árfolyamok 100 » 77 » „ 9-75 ugyan gyakrabban variálták, a mult héthez viszonyítva Felsőmagyarországi gi::150 150 , 76 , , 9-50 a?ónban alig változtak. Az összes többi kontinentális 100 . 76 . , 9.50 piaezokon a fogyasztási kereslet valamivel jobb volt 1980 , 74 „ , 9.37 -ugyan, a nélkül azonban, hogy ez áz áralakulást jelen220 » 74 . , 9-30 tékenyebben befolyásolta volna. 2460 . 75 , , 9-32 2000 . 75 . , 8-10 2000 ff 75 fj „ 805 érdeklődésre. gén kináltatik s a kereslet is csekély, Az üzleti hét részleteiről következőket jelent- névleg 7 frttól 7-10 frtig ér el Budapest távolságában. hetjük : Árpa takarmányczélokra csekély vételkedvre taBuza a hét kezdetével, tekintettel az emelkedő lál 6-25 frtig ér el helyben. határidőpiaezra, a malmok jó vételkedve mellett 5 — 10 Tengeri a határidőpiacz drágulása folytán 5—10 krral magasabb árakon volt elhelyezhető; a kereslet azonban gyorsan alábbhagyott, a midőn a határidő- krral mapasabban kél el, mint az elmúlt héten. Helyárakban visszaesés következett be.' A határidőpiacz ben 4-62V2 frtig, Budapest távolságában 4-60 frtig eseményei egyébként az egész hét folyamán befolyásolták tiszavidéki állomásokon 4'35 frtig fizetik. a készáruüzlet forgalmát; emelkedtek, ha az októberi Zab változatlan 5-50—5-75 frtig ér el helyben. buza drágu!t és csökkentek; ha az októberi buza lanyhult. Határidők valamivel alacsonyabban indulnak, A hét vége felé a kereslet valamivel intenzivebb, mintérdeklődés folytán tovább lanyhulnak, mig fedhogy ugy látszik a lisztüzlet is élénkebb és a kinálat csekély nyersáruban gyenge. Kisebb árváltozások mellett szilárd dezésekre ismét szilárdulnak. hangulatban zárul az üzlet, melynél árak 15 krig Déli 12 órakor következőképp áll: emelkedtek. Az összforgalom 90.000 mm. Idegen búzákKöttetett. Déli zárlat. ban a kinálat korlátolt. A helybeli „konzorciális búzák", melyek tetemes része oláh és szerb áruból állott, Buza juniusra . . 0Qnagyobbára elkeltek, ujabb hozatalok pedig tekintettel , októberre . . 0" 8-87—89 a balkán- államok kedvezőtlen terméskilátásaira, egyelőre Rozs okt. . . . 0• • 6-87—90 nem várhatok. A hetihozatal 31,000 mm. tesz ki. Tengeri juliusra . 0. • • •— 4-59—61 „ májusra . 0. 4-81—82 Rozs a hét kezdetével, bár csupán a fogyasztás . . . 0• 5-59—61 Czéljára, jobb érdeklődésre talált és teljes mult heti Zab okt. 12-80-90 árakon volt elhelyezhető. A kereslet azonban hamarosan Káp.-repcze aug. megszűnt és az árak alig tartottak. A forgalomban volt kb. 5000 mmázsa minőség szerint 6.90—7.20 frtot ért el helyben és Budapest távolságában átvéve. Prima áru valamivel drágábban is volt elhelyezhető. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) továbbra is el volt hanyagolva és- nehezen volt értékesíthető. A forgalom gyárosok és hizlalóknál egyaránt kismérvű A szeszüzletben a bét elején az üzletmenet maradt és helyben 6.15 forintig fizettek. Szerb árpából meglehetős élénk volt és jó kereslet folytán a szeszárak helybeli gyárosoknál 4500 métermázsa kelt el 5.70—5.80 azonnali szállításra 25 krral drágábban zárulnak, mig forintos árakon elvámoltan helyben. ellenben későbbi szállításra változatlan a jegyzés. Zab elég bő kinálat és aránylag jó vételkedv Elkelt finomított szesz nagyban 54.75—55.— frtig. mellett árában változatlan maradt. A forgalom körül- Élesztőszesz felső-magyarországi fogyasztók és keresbelül 4000 métermázsát tesz ki, melyért szin és tiszta- kedők által vásárolva 54.50—54.75 frtig adózva és ság szerint 5-70—6"— forintot fizettek helyben. 19.50 frton szabad raktárra szállítva. Tengeri csak korlátoltan volt -forgalomban és Exkontingens és denaturáltszesz 25 krral néhány krajczárral a folyó határidő árán felül jegyez. drágább. Állomásokon átvéve elszállítási czélokra, különösen a Tiszavidéken volt jobb kereslet és valamivel a mult Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersheti áraknál többet ért el. szesz e hétnek elején változatlan szilárd áron volt ki-
nálva és több tétel a multheti zárlatjegyzés szerint zárulva is lett. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 16.25— 16.50 forint. Bécsi jegyzés 17.80—18.20 frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 53.50 -—frt adózott és 16-50 — —.— frt adózatlan szeszért Trieszti jegyzés —.10.25 frt kiviteli szeszért 90% hektoliterje. A kivitel e héten több tétel finomított szeszt vásárolt, mely Dél-Törökország és Francziaország felé lett szállítva. Vidéki szeszgyárak közül: Kenyérmező, Győr, N.-Várad, Arad változatlanul, a többiek 25 krral drágábban zárulnak. Budapesti zárlatárák t héten-. Finomított szesz 54 75—55 25 frt, élesztőszesz 54 50—55"— frt, nyersszesz adózva 53 75—54 25 frt, nyersszesz adózatlan (xekontingens) 13 75—14 — frt, denaturált szesz 18-75 — 19'— frt. Kontingens nyersszesz —. ;—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. Szárazmoslék. jegyzés 100 kilónként
Heremagyak ólomzárolása. *) A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1898/99. idényben f. évi junius hó 13-ig bezárólag az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő mennyiségű vetőmagvakat ólom Luczérna Lóhere C Mauthner Ödön, Budapest 3113 2902 6015 Haldek Ignácz,i) Budapest — 850 1852 2702 Klein Vilmos Szatmár 120 1399 1519 Frommer A. H. utóda 2) Bpest 489 762 1251 Magy. mezőg. szöv. Bpest— 532 705 1237 Deutsch Gyula, Budapest ... 401 747 1148 Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 43 717 760 Beim el és fia Budapest ... 260 329 589 Kramer Lipót Budapest ... 96 197 293 Holiander A. és fia, Ungvár 23 245 268 Boross és Szalay 130 125 255 Szávoszt Emil, Budapest — 87 136 223 Radváner I. L. Budapest ... 69 115 184 Fuchs Fülöp és fia, Budapest 141 16 157 Singer Zsigmond, Budapest 46 62 108 Lamberger Károly Bpest ... 60 19 79 Gr. Teleki Arvéd, Drassó... 72 — 72 Felsenburg, B.-Gyarmat ... — 40 40 Feldmann Mór, Szatmár ... — 12 12 Nőthling Vilmos Budapest... 8 — 8 Keszner Izidor, M.-Sziget ... — 7 7 összesen 6540 10387 16927 *) 163 zs. Angol perje. 2 ) 5 q Biborhere, 20 zs. Baltaczim, 10 zs. Árvarozsnok, 3 zs. Vérfejü csabair, 11 zs. Franczia perje, 6 zs. Angol perje, 6 zs. Csomós ebir. ') A házai mezőgazdaságra nézve káros amerikai
Az Apolló kőolajflnomitógyár-részvénytársaság üzleti tudósítása a ,Köztelek" számára. Budapest, 1899 junius 13. Mai áraink : Olaj: I. rendű Apolló-hengerolaj, világos 27-50 frt » » » sötét 24-50 „' , '„ orosz gépolaj világos 17.50 „ legfinomabb amerikai tovotte zsir 28.— „ finom „ „ .--, „ 26.— „ nettó 100 kgként, hordóval együtt, tiszta göngysulyszámitással, fizetendő készpénzben 2% engedménynyel, vagy 4 havi váltóval, Pozsonyban átvéve. Ugyanezen olajok Budapesten átvéve 1 Írttal drágábbak. Petroleum: Liliom császárolaj . 23-50 frt egysziv kőolaj . . 20-75 , háromsziv kőolaj . 19-75 „ csillagkereszt kőolaj 19-— „ nettó 100 kgként, hordóval együtt, 20% tara, készpénzben engedmény nélkül Pozsonyban átvéve. Ugyanezen kőolajok Budapesten átvéve 50 krral drágábbak.
A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetén; k jelentése. 1899. junius hó 10-ről. Az elmúlt napok forgalma nagyon csendes , lefolyású volt. A fogyasztás csökkenése különösen a vajnál, túrónál és spárgánál volt érezhető. Daczára az árak hanyatlásának, a beküldés még mindig emelkedik ; ugy hogy az árhanyatlást meg nem akadályozhattuk.
48 SZÁM. 9-IK BVEOLYAM
KÖZTELEK, 1899 JUNIUS HÓ 14. Keresettek a korai főzelékek u. m. : zöldbab, borsó, tök. Gyümölcsféléknél a kerti eper és dinnye.. A husnemüek ára emelkedett, a forgalom élénk. A tojás ára szilárd. Vadban a kereslet élénk. Áruink a következő árakon keltek el és pedig : • Husnemüek : Marhahús I. hátulja 52—60, eleje 46—52 krajczáron kilónkint.. Borjúhús vidéki. bőrben 44—50 kr hátulja 56—60 kr., eleje 48—52 kr. kilónként. .Disznóhús 54—56 kr. kilónként. Vad : Őzbak egészben 70 kr. kilója.' Tojás : alföldi 27—28 frt, erdélyi 26 - 2 7 írt ; ládánként. • Tej és termékek : teavaj 90—100 kr.; föfcővaj • -70—80 kr., tejföl- 24—26 kr. kilója. . * Zöldségfélék : Spárga 15—45 kr. kilónként. Borsó 6—7 frt mmázsája. Tök 15—40 . frt 100 drb. Ugorka 4—10 frt 100; drb. Saláta 60—1,20 kr. 100 fej. Gyümölcsfélék : a sárga dinye 1.20—2.50 frt. ' :r 40—60 kr. kilója. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1899. junius. 12-ről. Hm. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—58, II. oszt. 50—52, in. oszt. 48—50, eleje I. oszt. 48—52, II. oszt. 44—48, III. oszt. 36—44, borjúhús hátulja I. oszt. 54—56, II. oszt. 52—54, eleje I. oszt. 50—56, II. oszt. 46—50, birkahús hátulja I. oszt. 42—44, II. oszt, 36-42, eleje I. oszt. 38-40, II. oszt. 32—38, bárány 0'—, hátulja • •—, sertéshús magyar eleje 1 db 0. szalonnával elsőrendű 1 q 50—52-0, vidék£36—48, szalonna nélkül elsőrendű 54—56, vidéki 36—44, sertéshús pörkölt — - 0 — , sertéshús szerb szalonnával — , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar —•—•—, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 60—90, füstölt belf. csonttal 0"90—1-0, csont nélkül 0*65 —0-80, sonka füstölt külf. csont nélkül —• -•—, szalonna sózott 1 q 46-0—48'0, füstölt 50 —54-, sertészsír hordóval 52 0—52-0, hordó nélkül 60-0—50 0, kolbász nyers 1 kg, , füstölt 70-80, szalámi belföldi 160 —165, Külföldi , malacz szopós élő 1 db 0 - — 0 —, tisztított 1-0—120. Baromfi, o) Elő. Tyúk 1 pár frt 1 - — 1 2 0 csirke 0-50^0-80, kappan hízott 0'— , sovány 0-— 0.—, rucza bizott 2 20—2 80, sovány 0-—.— 0—, lud hízott 6 ——6-—, sovány 1-80—2 —, pulyka hízott 4-— — 4 —, sovány 0' 0 - - . b) Tisztított Tyúk 1 db frt 0 60 — 0 75, 1 kg. , csirke 1 db 0-45—0 60, I kg. , kappan hízott 1 db 0 -—-0-—, 1 kg. —• •—, récze hízott 1 db 1-20—1 50, 1 kg. 55-60,félkövér 1 db oo-—, lud hízott 1 db 22-50, 1 kg. 60—0 65, félkőv. 1 db 00-—, 1 kg. , pulyka hízott 1 db 22-50,1 kg. 50—55, félkövér 1 db 0" 0 —, 1 kg. — , ludmáj 1 db 30—1—, 1 kg. 1"20—1'60, ludzsir 1 kg. 08—1"—, idei liba 1 db '—. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-70—0 00, csuka 0-70 - 0 90, ponty (dunai) 0-70—0-80, süllő—' •—, kecsege 0-—0-0, máma —• •—, czompó 0"30—0-50. angolna 00—, apró kevert Q'20—0-30, lazacz , pisztráng 0' 0'—. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08-0-09, lefölözött 0-06—0-07, tejszín 0- -0-—, tejföl 0-20—0-30, tehénvaj (tea) 1 kg. 0 70—1-—, I. rendű 0-50—0 65, II. r. 0-50—60-—, olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 0- -0-—, tehéntúró 0-10—0-12, juhtúró 38—40, liptói 0-30—0-50, juhsajt 0-32—48, emmenthaü sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-50—0-66. liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 13-0—18-0, barna kenyér 11-0—14 0, rozskenyér 11-5 —11-5. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—, 2 —•—, 3 —•—, 4 —•—, S —=—. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokeraui 24—35, borsó héjas magyar 7-00—15-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—22, bab fehér apró 6—7, nagy 6—7-5, színes 7-0—8-0. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 27 5—28-50 0. oszt. (1440 db.) 26-0—27-0, meszes , orosz tojás 100 db. —, tea tojás 1-80-2 50, törött tojás 00-— Zöldség. Sárgarépa 1Ö0 kötés frt 0.50—0.60 1 q 6.0—8.0, Petrezselyem 100 kötés 0:4—0-5, 1 q 6. 8.00 zeller 100 drb 0-50—0.60, karalábé 1.5—2.0, vöröshagyma 1C0 köt. 0-50—0.70, 1 q 3.50—5.—, foghagyma 100 köt. 0.4—.45, 1 q 30.—35.—, vörösrépa 100 drb 1. 1-40, fehérrépa 0., fejeskáposzta 16—20.0, kelkáposzta 100 db 1.3—l.S, vöröskáposzta 0. .—, fejessaláta 0.80—, 2.20, kötött saláta 0 ——.—, burgonya, rózsa 1 q 2.50— 2.50, sárga 2.30—2.50, külföldi —. , fekete retek 100 drb 0. 0.—, uborka nagy salátának lcO drb 10—25.—, savanyítani való 100 db 2.-4.—, savanyitott 2.—2.20, zöld papr. 15.0—30, tök főző 15-30, zöldbab 25.0—30.0, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. 10.0—.14, fejtett 1 lit. 22.0—25, tengeri 100 cső ., karfiol 100 drb 25.-30.—, paradicsom 1 kg. 0.——0.—, spárga 0.30—0.50, torma 1 q 10—12. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt , köz. alma ' fajkörte — - — , közönséges körte , szilva magvaváló 0.——0—, vörös —.—, meggy faj —, közönséges , ringló , baraczk kajszin —, : eszi , dinnye görög nagy 1 drb —, kicsi • sárga faj 0.——0.—, 1 kg. közönséges —.
szőlő 1 kg. O.-r^—0.—, csemege , dió (faj papirhéju) 18—24, közönséges 14.0—20.—, mogyoró 28—32, gesztenye magyar 0 , olasz , narancs messinai 100 <3b 0 •—. pugliai —•—, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 1-—-160, füge hordós 1 q 18—22, koszorús )8-—20—, datolya 40—42, mazsolaszőlő 38—68, egres 1 üt. 0-07—0-08, epfer 1 kg. 0-35—1 — kr. Főszerek italok. Paprika és I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—30, csöves — , (szárított) . köménymag -, borsókroaga . mák 1 q. frt 2S—30, méz csurgatott 0-30— 0-40, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szín 20—25, közönséges —, fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkbr" Budapesti takamaányrásár. (IX. kerület Mesteratcza, 1899. junius 13. & székesfővárosi vásarigazgatóság jelentése a .Mnetelek* részére). Felhozatott a szokott községekből 207 szekér réti széna, 5 szekér muhar33 zsupszalma, 5 szekér alomszalma. 0 szekér taksrmányszalma, — szekér tengeriszár, 7 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.l, 800 zsák szecska. A forgalom közepes. Árak q-ként a következők: réti széna 190—300, muhar uj 260 -300, zsupszalma 150—190, alomszalma 120—140, egyéb takarmány , lóhere —, takarmányszalma - , liiezern* 230— :—-, tengeriszár 27Ó, sarjú ^ . szalmaszecska 180—200, Bzéna . aj , zabnsbükköny - . összsí 265, suly 318000 kg.
Allatyásárok. Badapesti szurómarhavásár. Junius hó 9 én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság ielentése. Felhajtatott: 1350 drb belföldi, — db galicziai, drb tiroli, 29 db növendék élő borjú, — db élő bárány; 0 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék boriu, — drb ölött bárány, - drb élő kecske, — drb őlött A vásár vontatott lefolyású volt. Árak a következők: Elő borjuk: belföldi —•—•— frtig, kivételesen — írtig dbonkint, 27—40 írtig, kivételesen 41—43 frtig súlyra, növendék boiju 20-0—28 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra Ölött borjú : belföldi frtig, tiroli frt, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, , kiv, ölött bárány 0 0 - 0 — írtig, bécsi ölött borjú — frtig súlyra, filő bárány 0•— frtig, kivételesen írtig élő kecske —•—'— frtig páronkint. Hizlalt ürü . Bndapesti juhvágár. 1899. junius hó 12-én. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a "Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 374, feljavított juh 188, kisorolt kos 6, kiverő juh —, bárány —, kecske —, boszniai , szerbiai —, angol keresztezés 63, romániai — durvaszőrü — db. Birkávásár lassú lefolyású volt. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 10" 22 frtig páronkint, 22-0—22 50 frtig 100 kiló élősúly szerűit, kiv. 23-50 frtig, feljavított juhok 16—18 0 páronkint, 20'— 22-— frtig súlyra, kisorolt kosok —• •— pár., kiv. frtig, kiverő juh 13 0—15'0 páronkint, 18-—19-—, kiv frtig súlyra, bárány "0, kecske —, kiv. frt pár anya juh 0*— pár., suly, szerbiai —• anyajuh —• ' frtig páronkint, 100 kiló után 20 frt Bécsi vágómarhavásár. 1899. junius 12 A bécsi marha- és huspénztár jelentése. összes felhajtás 4758 db. Ebből magyar 2877 db, galicziai 849 db, bukovinai 76, németországi 956 db, hizott 3709 db, Jegelő db, fiatal 1049 db, ökör 3405 db, bika 628 db, tehén 647 db, bivaly 78 db. Szombaton a vesztegvásárra 399 darab volt felhajtva. A multhelivel szemben sokkal kisebb volt felhajtás, ami az üzletet igen megszilárdította és árak mm.-kint Va— 1 frttal javultak. Az üzlet lassan bonyolódott le, de semmiképp sem ugy, amint vártuk volna. Eladatlan csak kevés maradt. Árak: prima magyar 32—35"— (—•—)frt, szekunda 28—31 frt, tertia 24—27 frt. Galicziai prima 3336-— (—•—) frt.gszekuhda 29—32 frt, tertia 25—28 frt. Német prima 35—38-— (—.—), szekunda 31—34, tertia 26—30 frt. Konzervökrök . —• -•— é. s., rosszabb minőségű frt é. s. Bika 24—34 —0 frt é.s., tehén 21—31 frt és bivaly 18—22 — frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden % levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Egyes eladások: Magyar liizó ökrök. Eladók Ar Ar Grubitsch V, Kopháza 28 — — Neumann testverek, Arad 33 — — Schwartz M., Mátészalka 34Vs — —
Német hizóökrök. Eladók: Blau testvérek, Temesvár 38. — 36 — Neumann testvérek, Arad 37 — 34 — Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdövész miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Liptó, Nyitrá és Trencsénmegyék és Nagy-Mihályról (Zemplénmegye). x Bécsi sznrómarhavásár. 1899. junius 8-án. Felhozatott: 4035 borjú, 1967 élő sertés, 1265 kizsigerelt sertés, 219 kizsigerelt juh, 321 bárány. Gyenge irányzat mellett, árak kg.-kint 2 — 4 i r t vesztettek. Kizsigerelt sertések üzlete a kevés kereslet következtében igen lanyha volt. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 40—48 kr., prima 50—56 kr., primissima 58—62 kr., élő borjú 30—36 kr., prima 38—46 kr., primissima 48-52 (—) kr., fiatal sertés 40—48 kr., kizsigerelt sertés nehéz 48—52 kr., süldő 48—58 kr., kizsigerelt juh 34—44 kr., bárány páronkint 4—12 kr. Bécsi sertésvásár. 1899. jniuus 13-án. (Schleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a .Köztelek" részére). Felhajtás: 2950 lengyel, 5523 magyar sertés, összesen 8473 drb. A vásár forgalma igen lanyha volt. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 39—40.— kr, kivételesen 41 kr, közepes 33 -3a:0 kr, könnyű •— kr, süldő 38—46 kr. Bécsi juh vásár. 1899. junius hó 8-án. Felhajtás 830 db juh. A forgalom valamivel élénkebb volt. Arak: export juh 'páronként 2024 50, kivét. —, raczka —• , selejtes juh párkint —• •— frt. Szerkesztői üzenetek. Kezdő gyümölcstermelő. D.-Szt.-György. Mint czéljainak teljesen megfelelő gyümölcstermelési szakmunkát ajánljuk a földm. miniszter által kiadott és most már Ill-ik kiadásban megjelent: „Fatenyésztég"-1. Ára 1 korona. Megrendelhető: i f j . Nágel Ottó könyvkereskedőnél Budapest, Muzeum-körut 2. sz. M. F. urnák. A Karlinski-féle sertésvész elleni védő ojtóanyaggal ezideig Magyarországon nagyobbmérvü. kísérletezések nem történtek, véleményt róla nem is adhatunk. Szíveskedjék különben lapunk május hó 10-én megjelent 38-ik számának 756-ik lapján foglaltakat elolvasni. A s © K a . magy.
t u i . «inres(ll«t t u l a j 4 « n s .
Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő éa kiadásért felelős : Forster 6éza az 0. M. 3. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán aa O. M. G.H. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Buda; Baraafeáe, az O. M. G. E. titkára.
GI GÉPGYÁR [ RÉ8ZVÉNY-TÁRSULAT
BUDAPEST. Mtgyartrtzíg legnagyabb át egysdUÜ
| gazdasági
gépgyára, J
mely a gazdálkodáshoz szükséges t m r
ö s s z e s
^
v
gazdasági gépeket gyártja.
I
Rendalisak megtétele előtt kérjük minden I uakbarágé kérdéssel bizalommal kouink 1 fordulni.
Készletei árjegyzékkel I te t u k i z i i i ttvOígMltáu*! dljaeetMM ízei- [
KÖZTELEK,
4 5 . SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.
941
1 8 9 9 . J U N I U S HO 1 4 .
IiUTZ-féle valódi, teljesen ólommentes
8aját
Poreellán-zománcfestékkel
gyártmányú
f a l a k o n és mennyezeteken oly mosható, igen elegáns és évekig tartó nu lat éretik el, melyén penész és gombaképződés teljesen lehetetlen. — Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, évek óta kitűnően bevált, tej- és vajkezelési helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, klosetek, istállók stb. részére, valamint mindott, ahol tisztaságra nagy gondot fordítanak. — Alkalmazása rendkívül egyszerű és olcsó. Szakkörökből1 való számos elismerő nyilatkozattal, mintával,' színkártyával éi§ prospektussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok
Lutz Ede és Társa Pozsony, Gyár-ut 20.
"parting" fűkaszálóink és
mar
,Handy' °krakó aratógépeink f e l ü l m ú l j á k u g y czélszerü szerkezet, m i n t t a r t ó s ság' t e k i n t e t é b e n a z e d d i g n á l u n k i s m e r t összes a m e r i k a i g y á r t m á n y o k a t . E mellett jelenték e n y e n o l c s ó b b a k a m a g a s vám- és fuvarköltséggel behozott amerikai gépeknél. Á r a j á n l a t t a l és esetleges f e l v i l á g o s í t á s s a l szives megkeresésre készséggel szolgálunk.
A felséges uralkodó ráczkevei uradalmához
család tartozó
alapitványai
felső-szunyoghi birtok (Pestmegyében, Dömsöd község határában, vasúti állomás
U M l ü n és T Á R S A i
i
B
mezőgazdasági
gépgyárosok
U
E
D
A
P
S
T
,
fr
V. ker„, V á c z i - k ö r u t 6 0 . sz. Ugyanott s z é n a f o r g a t ó g é p e k , l ó g e r e b l y é k , (széna- és g a b o n a g y ü j t ö k ) , g ő z c s é p l ő k é s z l e í e k , k a z a l o z ó k stb. nagy választékban.
Laczháza) 7 3 0 0 .
évi október
A földbirtok területe 2316 kat. hold; 300 hold réttel 900 hold szántófölddel, és 900 hold legelővel, gazdasági épületekkel. Haszonbérleti
a j á n l a t o k
l a s z t é k b a n f i a t a l , e r ö s , e d z e t t é s hibátlan
az
a
beígérendő évi
10%-ával
/ . évi augusztus legelő g a z d a s á g a i n k b ó l i g e n gazdag vá-
étől
haszonbérbe adatik. bérösszeg
E l a d ó
hú' l
uradalmi
hó 31-ik
főtisztséghez
napjáig
Báezkevén
nyújt-
hatók be, a hol a haszonbérletre vonatkozó m i n d e n egyéb feltételek
megtekinthetők.
Ráczkevén,
erdélyi magyar faj igás ökör
1899. m á j u s h ó 17-én. A f e l s é g e s uralkodó család alapitványai ráczkevei uradalmának cs.
é s kir.
főtisztsége.
é s I, 2 é s 3 é v e s
elsőrendű ökörborja. • A k é s z l e t n y á r o n á t 1 0 0 0 db körül v a n . A n y a g u n k a t m á r évek óta hazánk legtekintélyesebb uradalmai megelégedéssel vásárolják. M e g k e r e s é s r e direct m e g b í z á s o k a t i s v é g r e h a j t u n k . R a k o d á s vétel n a p j á n költségmentesen hajtatik végre. Vonatközlekedés naponként négyszer. B ő v e b b felvilágosítást n y ú j t : j
László és Társai intézísége Nagy-tolódon, posta-, távírda- é s vasútállomás. Kolozsvár közelében szamosvölgyi vasút mentén.
E?
K . A I N 1 rJT nagyban
Z-.o'jreadclhsté
S
é a kicsinyben.
am Országot Magyar Gazdatági Bgysseiat hivatalánál (Mudap—t KösteUhl.
MMrt
ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 í r t A . _ uti ssállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetém állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Sücsimyten mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., n e m tagoknak 8 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény élvételénél fizatendfík
Örökös gyertya
találmány, hetetlen értékű szállodát, lök s minden egyes háztartás részére. Ara darabonként csak 90 kr. (A pénz előleges beküldése mellett portómöntesen megküldve.) K A R L
B E N D E R W I E S IV/i L .
I.,
12 KÖZTELEK, 1899. JUNIüS HÓ 14.
48. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
Hirdetzsxéziy az alább megnevezett állomásokban elhelyezett csász. és kir. közös hadseregbeli csapatok élelemszüksógleteinek biztosítása iránt. A
T A R
G Y A L A
•g. m mely o
I E
g
•=5 j§
: S
számára
a jelenleg ahhoz tartozó helységekkel
£
S T A R T A T 1 K A következő katonai élelem-szükségletre néz.ve
£
nap ónként szalma
1
széna
vagy évenként
§
körülbelül
g
1
§
kemény fa,
1
ei
Is'
g
£
3400|4500|5600|2100| 850
ir -a
ir-
grammal
S
adag
adagonként
Bánatpénz
határidő
kőszén
ö
S •i
•S
§
J?
1 a
S
J
1
a. , 3 mmázsa
köbméter
mmázsa
a
cS S
szalma a
Kézvényelési
havonként
a
§
S
•S <2
£
.
£
» |
1
B S
S 2
S- s
1f o r i ú t
1. Helyőrségi csapatok, intézetek és a cs. és kir. elszii getelt íközös hatlsere£ l száinára. g
Pozsony
-
436
146 . 48 630
s•
Trencsén
-
18
18
Nagyszombat
-
152
1
Nezsider
-
458
' B*
Somorja
-
l ' l
O
©H
Bazin Szt.-Gvörgy
| l •s
TrencsénTeplitz
Mpdor yigj Czajla Szőlős Yagj Récse 1
»
aj
1
Pöstyén. S.
| | g S j l
Sí
=1
72
»
152
1
150
a s a
3
Komárom
-
— S 41 * P. « 516
-
bt h 4
40
A l l
•3 B,
Sopron NagyKanizsa
Kis-Kanizsa vágj Lazsnak
H M
ei ®
718 24
S
íi"
Kőszeg
-
Szombathely
-
b
i M
2 154 458
80
_ _ _
_ _ _
6 ®c
-
Abda Börcs
224
_
149 368 87
138
2 1928 1181 5684 3511
152
2208 1165
152
1887 1165
150
1862 1151
7
_ _ _ _
77 62 30 17 11 25
Hainburg
2 - a I Esztergom «""S S os Győr Síakaiegtgjel
_
4& 8790 4829
_
_
•J^J
40
_ _ _ 108 _ _ _ _ _ _ _
_
__ _
2u
_ _
172 616 1300 600
_ _ 16 96 _ _ _ 14 •' . 50 10 30 _ _ 4 18 _ _ 2 12 _ _
22 116
6 8'
_ 4
497 307
_
52
25
134
112 593 41 516
_ _
826
509 315 6403 3955 10680 6330
:
298
184
8 ' L.
100
62
24
_ _ _ _ _
130 192
13
23
50
150
300
100
150
900 400
100
350
100
50
300 100
20
300
100
20
10
10
_
1
_ _ _ _ 150 175
10
20
_
_
23
36
8
40
42 230 '
_ _
. .-a |
a
_
1
780 140 60
40
40
25
25
15
10
50
a
190
1Ö0 500
5
§
>« a
5-1
50 200
__ __
46
a
>« M
1 5'
960 370
19
1 Jf
1 I
48 296 1245 1400 600
316
1 M
$ 100
71 560 ' 80
_ _ _ _
300
,50
90
_
1031 1031 12795 7900 163 5 28 125 690 1700 700 30 250 2. .A feg:yvergyakorlatra behivandó szabadságoltak, tartalékosok és póttartalékosok számára, egészben körülbelül:
a' >«
1
l
a 1 *
5 a a 4
ü io 1
fi «
Pozsony
i ' Z Ű . -S
Trencsén
-
NagySzombat
-
_
iffi
_ _
250 100
_
_
_
500 I ^
« «a
_ _ _ _
. _
80
• Somorja
-
Sópron
-
260 140
NagyKanizsa
-
Esztergom
-
Győr Szabadhegyijei
-
Hainburg
-
. Minden fentebbi állomásokban
-
_ _ _ _ _
«
100
_ _
_
_
_
20
_ 20 3. A t1v o n u lá s1 0 k.Az . átvonulásra va ló élelmi czikkek szállítására a fentemiitett állomásokra az ajjánlatok a feltételi füzet IV. pontja értelmében teendők.
A takarmányra nézve a kézvényelési határidő, ha a viszonyok vagy csapat érdekei ezt megkivánják és ha ez által a kincstárnak több kiadás n e m okoznapra a területi hadbiztosság által , s a szállítóval egyetértőleg meghosszabbíthatók.
48. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899. JUNIUS HO 14.
943
ɧzre vétel. A) A cs. és kir. h a d s e r e g k a t o n a i k ö z i g a z g a t á s a h a t á r o z o t t a n f e n t a r t j a m a g á n a k a n e t á n r e n d e l k e z é s é r e álló s a j á t k é s z l e t e i t a szerződési i d ő s z a k o n át h a s z n á l a t b a vétetni. B ) M i n d e n á l l o m á s o n k ö t e l e s a bérlő a t a k a r m á n y a d a g javit á s a á l t a l a folyó s z ü k s é g l e t és a z o n t ú l t a r t a n d ó n e g y e d r é s z ellen eredő t ö b b l e t e t az e l f o g a d o t t á r é r t k i s z o l g á l t a t n i . C) A z a l o m s z a l m a V i r é s z é n e k z s u p s z a l m á b ó l k e l l á l l a n i a . 0 ) A z a j á n l a t b a n h a t á r o z o t t a n k i t e e n d ő a f a n e m e pl. c s e r f a , b ü k k f a stb. és a h a s á b o k h o s s z a , a z u t á n v á j j o n ú s z t a t o t t v a g y ú s z t a t l a n - e ; a k ő s z é n n é l p e d i g a t e l e p és a b á n y a m e g n e v e z e n d ő . A s o p r o n i á l l o m á s részére k i v á l ó l a g B r e n n b e r g i k ő s z é n vétetik i g é n y b e . , E ) P o z s o n y , K o m á r o m , Győr, E s z t e r g o m és S o p r o n b a n a v á l l a l kozó köteles az e l f o g a d o t t á r é r t a m a g h a t á r o z o t t i d ő n át e g y esetleg ö s s z p o n t o s í t a n d ó l o v a s h a d o s z t á l y v a g y g y a l o g e z r e d és p e d i g g y a l o g - v a g y l o v a s d a n d á r b a n v a g y pedig g y a l o g - h a d o s z t á l y b a n t a r t a n d ó g y a k o r l a t o k s z á m á r a s z ü k s é g e l t t ö b b l e t e t is k i s z o l g á l t a t n i . A n a g y - k a n i z s a i á l l o m á s o n az 5. s z á m ú lósorozási b i z o t t s á g s z ü k séglete, m e l y előre m e g n e m h a t á r o z h a t ó és h i r d e t m é n y b e n c s a k á l t a l á n o s a n f e l v é t e t e t t , a v á l l a l k o z ó által az e l f o g a d o t t á r é r t b e szállítandó. F) A Szombathelyre nyert szénaszállitás vállalkozója köteles a k a t o n a i ; á l l a m által az élelmezési f i ó k r a k t á r n á l b é r b e n b i r t szénar a k t á r t évi 1000 f r t b é r é r t a szállítási 1899/1900. i d ő t a r t a m r a b é r b e v e n n i . E z e n k í v ü l k ö t e l e s a vállalkozó ezen b é r b e a d á s a l k a l m á b ó l a k a t o n a i á l l a m n a k : előirt h á z a d ó t a p ó t l é k o k k a l , t o v á b b á a j ö v e d e l m i a d ó t és a többi, a t ö r v é n y á l t a l a bérlőt illető j á r u l é k o k a t viselni, illetőleg a m e g á l l a p í t o t t h a t á r i d ő b e n k é s z p é n z b e n m e g f i z e t n i , v a g y az á l l a m n a k m e g t é r í t e n i . Gr) A m o z g ó s í t á s esetére v o n a t k o z ó k ü l ö n h a t á r o z v á n y o k a szállítási feltételek f ü z e t e X X I V . c z i k k é b e n f o g l a l t a t n a k . 1. A császári és kir. közös h a d s e r e g f e n t k i m u t a t o t t élelmi szükségleteinek biztosítása végett a táblázatban megjelölt napokon, k i z á r ó l a g o s a n írásbeli a j á n l a t o k u t j á n , n y i l v á n o s t á r g y a l á s f o g t a r t a t n i . 2. M i n d e n a j á n l a t t e v ő , a szerződési k ö t e l e z e t t s é g b e n m á r álló és t e l j e s e n j ó h i t e l ü n e k b i z o n y u l t , v a g y a t á r g y a l ó b i z o t t s á g előtt v á l l a l a t k e p e s e k n e k és m e g b í z h a t ó k n a k i s m e r t v á l l a l k o z ó k k i v é t e lével, üzleti k é p e s s é g é t s erre v a g y o n á n a k e l é g s é g e s voltát, a k e r e s k e d e l m i és i p a r k a m a r a által, h a p e d i g a k e r e s k e d e l m i l a j s t r o m b a b e j e g y z e t t czégje n e m v o l n a , az illetékes g a z d a s á g i e g y l e t á l t a l k i á l l í t o t t bizony i t v á n y n y a l i g a z o l n i t a r t o z i k . — B i z o n y í t v á n y o k , melyek a tárgyalás napjától számított két hónál korábbi kelettel bírnak, tekintetbe n e m vétetnek. — A bizonyítványokban igazol a n d ó v á l l a l a t k é p e s s é g i r á n y a és t e r j e d e l m e a f e n t e b b i t á b l á z a t b a n v a n megjelölve. Az ilyen b i z o n y í t v á n y o k n e m az a j á n l a t t e v ő , h a n e m a kiállító k a m a r a v a g y egyesület által, a t á r g y a l á s t megelőző n a p i g m i n t . b i z a l m a s és s ü r g ő s " a t á r g y a l ó b i z o t t s á g o k n a k b e k ü l d e n d ő k . A z elkésés k ö v e t k e z m é n y e i t m i n d e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a fél viseli. , 3. Az a l á b b i m i n t á n a k teljesen m e g f e l e l ő l e g s z e r k e s z t e t t , 50 k r o s b é l y e g g e l ellátott a j á n l a t o k n a k , lepecsételt boríték alatt, az előirt b á n a t p é n z e k k e l e g y ü t t az illető á l l o m á s s z ü k s é g l e t é n e k tárg y a l á s á r a kitűzött n a p o n l e g k é s ő b b délelőtti 10 óráig k e l l a t á r g y a l ó
bizottsághoz beérkezniük, későbben érkező vagy távirati uton tett ajánlatok nem vétetnek tekintetbe. 4. H a v a l a m e l y a j á n l a t b a n a s z á m o k k a l és b e t ű k k e l irt ár k ö z ö t t eltérés m u t a t k o z n é k , a k k o r a h e t ü k k e l irott ár fog h e l y e s n e k tekintetni. 5. A r é s z l e t e s e b b féltételek P o z s o n y b a n , K o m á r o m b a n és S o p r o n b a n 1899. évi j u n i u s h ó 1-én k e l t e z e t t k é t - k é t ö s s z e h a n g z ó p é l d á n y b a n elkészített, a szállítási f e l t é t e l e k e t t a r t a l m a z ó f ü z e t b e n fogl a l t a t n a k , és a pozsonyi, k o m á r o m i v a l a m i n t a soproni cs. és k i r . élelmezési r a k t á r a k n á l ( á r k u s o n k i n t 4 k r a j c z á r é r t ) m i n d e n k i á l t a l megkapható. 6. A k ö z s é g e k b á n a t p é n z , v a g y óvadék letételétől fel v a n n a k mentve. T e r m e l ő k és m e z ő g a z d a s á g i e g y e s ü l e t e k azon v á l l a l a t o k r a nézve, a m e l y e t s a j á t t e r m e l é s ü k k e l t e l j e s í t e n i k é p e s e k , ó v a d é k letétele alól szintén fel' v a u n a k mentve. Termelők, mezőgazdasági egyesületek és t e r m e l ő k a j á n l a t a i , e g y e n l ő á r a k mellett, m á s v á l l a l k o z ó k k a l szemben .előnyben részesülnek. 7. Ö s s z e t e s a j á n l a t o k c s a k a k k o r v é t e t n e k t e k i n t e t b e , h a a z o k a cs. és kir. h a d s e r e g s z ü k s é g l e t e i t illetőleg a feltételi f ü z e t X V I I - i k c z i k k e l y é b e n m e g h a t á r o z o t t k e r e t e n b e l ü l t é t e l n e k és b a e g y ü t t véve az e g y e n k i n t t e t t a j á n l a t o k n á l e l ő n y ö s e b b e k . T ü z e l ő f a és k ő s z é n r e a j á n l a t o k a z o k k a l s z é n a és s z a l m á r a e g y ü t t n e m t e h e t ő k . — N e m e g y n e m ű c z i k k e k n é l az a j á n l a t b a n az ár m i n d e n e g y e s czikkre n é z v e k ü l ö n k i t ü n t e t e n d ő . 8. A b e s z á l l í t á s o k n a k a f e n t e b b i t á b l á z a t b a n felsorolt á l l o m á s o k o n k e l l t ö r t é n n i e , és k ö t e l e s a szállító az á g y s z a l m á t , tűzifát v a g y k ő s z e n e t a szállítási f e l t é t e l e k f ü z e t é n e k X - i k czikkelye értelm i b e n a l a k t a n y á k b a , illetőleg a c s a p a t o k e l h e l y e z é s é r e szolgáló egyéb megtérítés nélkül elfuvarozni. H a a szállító erre v á l l a l k o z n i n e m a k a r , e n n e k a j á n l a t á b a n — az esetleg k ü l ö n i g é n y e l t f u v a r d i j a k k i t ü n t e t é s e m e l l e t t — h a t á r o zott k i f e j e z é s t k e l l adnia, m e r t ellenesetben az v é l e l m e z t e t v é n , h o g y a f u v a r d í j a f e l a j á n l o t t szállítási á r b a n m á r b e n f o g l a l t a t i k , k ü l ö n fuvardíjra igényt nem támaszthat. A z é l e l e m s z ü k s é g l e t e k n e k az á l l o m á s h o z t a r t o z ó h e l y i s é g e k b e való e l f u v a r o z á s á r a n é z v e az előkészített feltételi f ü z e t X V I I . p o n t j a é r t e l m é b e n k ü l ö n a j á n l a t teendő, m e r t k ü l ö n b e n feltételeztetik, h o g y az e l f u v a r o z á s a követelt szállítási á r b a n m á r b e n f o g l a l t a t i k . H a az e l f u v a r o z á s r a t ö b b e n egyenlő á r a k m e l l e t t a j á n l k o z n á n a k , a k k o r ezek k ö z ü l az, k i az illető c z i k k e k n e k szállítását elnyerte, e l ő n y b e n részesül. 9. A z a j á n l k o z ó k a h a d s e r e g i g a z g a t á s i r á n y á b a n a j á n l a t u k elfog a d á s a i r á n t i n y i l a t k o z a t a t e k i n t e t é b e n l e m o n d a n a k az 1875. X X X V H . t ö r v é n y c z i k k 314. és 315. §§-aiban — v a l a m e l y a j á n l a t e l f o g a d á s a iránti n y i l a t k o z a t r a n é z v e — m e g á l l a p í t o t t h a t á r i d ő n e k b e t a r t á s á r ó l . 10. T a r t a l é k k é s z l e t e k k é s z e n t a r t á s a v é g e t t a feltételi füzet Y H - i k pontjára külön figyelmeztetik. 11. A j á n l a t o k k e v e s e h h m i n t 1 4 n a p i h a t á r i d ő v e l n e m f o g a d t a t n a k el. 12. A szállítási feltételek f ü z e t é b e n f o g l a l t a k b e t a r t á s á r a m á r a j á n l a t á n a k benyújtásával minden ajánlattevő kötelezve van. K e l t P o z s o n y b a n , 1899. évi j u n i u s h ó 1-én.
Cs. és kir. 5. hadtest hadbiztossága.
Ajánlati minta. É n alulirt
az 1899. évi j u n i u s h ó 1 - é n , "2119. ad sz. k e l t h i r d e t m é n y a l a p j á n k ö t e l e z e m m a g a m a t , h o g y az N._.
' á l l o m á s o n s az a h h o z . t a r t o z ó h e l y s é g e k e n s z ü k s é g e s : szénának 5600 g r a m m o s a d a g j á t alomszalmának 2100 „ „ 850
. kr., s z ó v a l
-----
:
1
-
krajczárral,
kemény tűzifának köbméterét • , , B. „ „ ... — kőszén (milyen fajtájú) métermázsáját . „ „ „. — —, j ! 1 8 9 - . . évi . . . . . . . 1 -tői 19...—. évi h ó v é g é i g t e r j e d ő i d ő t a r t a m r a szállítani, t o v á b b á az á t v o n u l ó élelmezést is a cs. és k i r . közös h a d s e r e g részére, az előkészített feltételi f ü z e t I V . c z i k k e l y e é r t e l m é b e n k i s z o l g á l t a t o m és ezen czikkek e l f u v a r o z á s á t a s z ü k s é g l e t h e l y é r e — a f e n t részletezett á r a k b a m á r beleértve — elvállalom (a s z ü k s é g l e t h e l y é r e való e l f u v a r o z á s nélkül), mely a j á n l a t o m é r t a m e l l é k e l t , k ü l ö n b o r í t é k b a z á r t (vagy : az ide csatolt e l i s m e r v é n y szerint a pénztárnál letéteményezett semmi m á s kötelez e t t s é g é r t n e m szavatoló) n e v e z e t e s e n összesen ...1 ... forint bánatpénzzel kezeskedem. T o v á b b á k ö t e l e z e m m a g a m a t azon e s e t b e n , h a a s z á l l í t á s t e l n y e r e m , h o g y l e g k é s ő b b 14 n a p p a l az eziránti h i v a t a l o s é r t e s i t é s u t á n b á n a t p é n z e m e t a 10 s z á z a l é k n y i ó v a d é k e r e j é i g k i e g é s z i t e n d e m , s h a ezt e l m u l a s z t a n á m , a h a d s e r e g i g a z g a t á s t f e l j o g o s í t o m a r r a , h o g y ezen kiegészitéét a k i j á r ó szállítási k e r e s e t e m b ő l v a l ó l e v o n á s u t j á n e s z k ö z ö l t e s s e . E g y é b i r á n t a h i r d e t m é n y b e n k ö z z é t e t t f e l t é t e l e k e n kivül, a t á r g y a l á s r a előkészített 1899. évi j u n i u s h ó 1 - é n k e l t e z e t t feltételi f ü z e t e k b é n f o g l a l t a k n a k is a l á v e t e m m a g a m a t . Az N . n e k N - b e n k e l t ide m e l l é k e l t értesítése szerint a m e g b í z h a t ó s á g o m r ó l és v á l l a l a t k é p e s s é g e m r ő l szóló b i z o n y í t v á n y k ö z v e t l e n ü l az n e k fog átküldetni. Kelt N . . . . . b e n , 189. hó én. N . N . (vezeték- és k e r e s z t n é v , l a k h e l y , m e g y e . ) A z a j á n l a t l e p e c s é t e l e n d ő és b o r i t é k á r a í r a n d ó : „ A j á n l a t az 189 _.-án k i h i r d e t e t t s 189 -én tartandó tárgyaláshoz." A l e t é t e m é n y e z e t t b á n a t p é n z az a j á n l a t b a n r é s z l e t e z e n d ő , a k ü l ö n b o r í t é k o n p e d i g e n n e k t a r t a l m a ( k é s z p é n z v a g y é r t é k p a p í r o k ) s z á m o k k a l és szóval k i í r a n d ó .
944
KÖZTELEK,
Nincs többé P E B Q y O S P Ó R A .
48. SZAM. 9-IK É V F O L Y A M .
1899. J U N I ü S H Ó 14.
A r á n y l a g olcsóbb, m i n t b á r m e l y m á s szer, m e r t k i a d ó b b , e r o s e b b és t e l j e s e n p e r o n o s p ó r a m e n t e s s é teszi a szőlőket, b u r g o n y á t , v e r e s szőlőt s t b .
Űitrolin. „
Árak:
l
k kiló 4 0 kr.,
1 kiló 8 0 kr.,
6 kiló (1 h o l d n y i
t e r ü l e t r e ele-
gendő) 4 f r t 5 0 k r .
E g y e d ü l k a p h a t ó : L Á S Z L Ó J Ó Z S E F gyógyszerésznél és vegyészeti A legjobb é s legbiztosabb
peronospora
laboratóriumában Maros-Ujvárt, Erdély.
elleni szer.
Kolozsvárt kapható BURGER FRIGYES gyógyáru kereskedésében. • •^
'Tjig*'
•
• • •
Gazdasági eszközök eladása. I Gazdaságunk foloszlása miatt eredeti S a c k - f é l e egyes e k é k e t , továbbá Clayton é s Schuttleworth-féle p l i ö n i x és u n i v e r s a l s o r v e t ő g é p e k e t , többféle vash e n g e r és b o r o n á t , egy nagy g ő z k u k o r i c z a m o r z s o lót é s más t ö b b f é l e gazdasági s z e r s z á m o k a t f o l y ó h ó m á s o d i k f e l é b e n e l a d j u k . Irásbei tudakozó8009 dások intézendők az
^ M ^ • j, ^
Budapest, Köztelek. Útbaigazítással,
műszaki kérdésben.
•
•
: w .
w
m
w
Egyesületi
Ü
m
nélkülözhetlen
Egyesületi tagok i n g y e n kapják. tagdíj
TERMELŐ" •
Szesztermelő"
támasza a gyakorlatnak.
angol ^osztrák bank • rétgazdasági igazgatósághoz Újvidékre.
felvilágosítással szolgál minden adózási v a g y
Hivatalos lapja a „ M a g y a r
f ^
egy évre
10 f r t . A „MAGYAR
előfizetési
ára egy évre
SZESZ-
5 frt.
•
7144
A szegedi Lapunk bekötési táblája i f r t 3 6 k r é r t (portómentesen)
kapható kiadóhivatalunkban.
katalógusa részére
h i r d e t é s e k felvétetnek
^ a „Köztelek" k i a d ó h i v a t a l á b a n , B u d a p e s t , és
IX., üllői-ut
25.
y
a kiállítás hirdetési irodájában, Budapest, IV. Váczi-utcza 9.
HIRDETÉSEK
f e l r é t e t n e k a kiadóhivatalban BUDAPEST, ÜlíáJ-nt 2 5 - d i k M i m
/ / teljes bíztos| « Sággal ható IlllAV/ pusztítószer: // a vértetii, levéltetvek, hangyák, rézsapókok és vakondok, valamint mindenféle férgek, és rovarok ellen. Ha a fák szőlővesszők,növények stb.évenként többször permeteztetnek „RIO««-val, akkor teljesen féregmentesek lesznek. Egy kísérlet bebizonyítja ennek utolérhetetlen hatását. Ára palaezkokban 1 frt 20 kr., hordókban sokkal olcsóbb. Főraktár Austria-Magyarország részére: TRAUM H., Wien, II., Obere Augertenstrasse 74. 7973
„RIO"
SIEMENSésHALSKE BUDAPEST, VIII., Kerepesi-ut 21. készít:
2 darab lokomotív, 760 nyomtávolságú, 2 tengelyű, 60 é s 70 HP. 12 atmosph., ü z e m k é p e s állapotban,
1 darab Compound Iokomobil, 16 H P . Clayton é s Schuttlewort-féle gyártmány, teljesen jó karban, majdnem uj, o l c s ó n e l a d ó k . Ajánlatok „B. V . 7438." jeligével H a a s e n s t e i n é s V o g l e r - h e z (Jaulus é s Tsa) D o r o t t y a - u t c z a 9 . 8060 Magyar kölcsönös állatbiztosító társaséig m i n t szövetkezet
Biztosításokat elfogad: lovak és szarvasmarhák elhullása következtében beállott káresetek -megtérítésére. Kártérítés igénye fennáll: ha k«z8nséges és járványos betegségekben, vagy baleset folytán pusztul el az állat, továbbá ha a szövetkezet kényszervágást kénytelen elrendelni. A dijak rendkívül mérsékeltek. 1 állanak: Báró Sztojanovits GyBrgy *—'*—»— "-rula földbir-
villamos világitási és erőátviteli központi telepeket és berendezéseket városok, bányák, gyárosok é s m a g á n o s o k részére, e l e k t r o l y t i k u s b e r e n d e z é s e k e t , villamos vasutakat, h á n y a v a s u t a k a t , e g y e n á r a m ú , f o r g ő á r a m u és v á l t a k o z ó á r a m ú g e n e r á t o r o k a t és m o t o r o k a t , v e z e t é k - a n y a g o k a t , kábeleket, iv- és Izzólámpákat, távíró é s távbeszélő-készülékeket, mérőkészülékeket, vasúti váltóbiztositó berendezéseket, jelző-berendezéseket, vízmérőket, vezetékberendezéseket k ö z p o n t i telepekhez való bekapcsolásra, v i l á g í t ó testeket.
szággy. képviselő S Jőeika Gátőr, rszággy. képviseli, házi tag, földbirtoké _, ... kamarás, földbirtokos, gróf Báday Gedeon, kos, dr. Simay Aladár, a „Magyar agrár és járadékbank r.-t." gazdasági tanácsosa, dr. Tetétleni Ármin, ügyvéd, TaHy István, cs. és klr. kamarás, a pestmegyei gazdasági egyesület alelnöke, földbirtokos, Zalesky Jenő, földbii tokos, dr. Pajor Ignác, földbirtokos, intézett vezérigazgató, igazgatósági tagok. Felvilágosítással ^szívesen szolgál az igazgatóság a vidéki ügynökségek.
48. SZÁM. 9-ík ÉVFOLYAM
KÖZTELEK 1899. JUNIUS HO 14
KIS HIRDETESEK, C S a J t
°
l y
' C T e I ' ' ' i r C "válaszolunk, m e l y e k k e l V»»l»s„-a ^ f l k
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Gróf Erdőd,r Ferencz jánosházi urad. sajtgyárához egy a sajt a vajgyártás terén több évi gyakorlattal birő egyén sajtmesternek kerestetik. Bizonyítvány s folyamodványok jánosházi urad. tisztséghez benyújtandók. A bizonyítványok s egyéb okmá-
Gazdatiszt, őtlen, több évi gyakori rt készpénz és teljes elli
8 é g e g
Csak mezőgazdák és a további állást keresők és adők hirdetményei Tétetnek fel e kedvezményes rovatban.
W é l b é l y e g e t vagy levelezőlapot
Tejvétel. ) mennyiségű tej véTestetik. Ajánlatok e
alr, állását változtatni
zonyitványmásolatok Bre •estvérekhez, Bánok-S: lyőrgyre küldendők.
VEGYESEK,
mányi uradaloml állás jött Uresec' gazdaságf intézi
Tenyészkanok. Földbérlet. Keresek ez idei őszre. 6001000 ^ holdig I, minőségű t
tokkal ellátott sá foglalandó állásra mieli
olcsón kapható
DANCZE KURZMAMÁL Repczét,
A nagymargittai _ FSldmives-isKolát
minclenféle gabonát és gazdasági majpt (romlott
gazdaságbai^iuspán működik, hol tehenészet^sertésteés borkezelést is végzi, jártas
legmagasabb áron értékesít W O L F SOMA, mag, gabona- és torményügynüksége (külföldi oégek képviselője) Budapest, Károly-körut 26.
továcsi luás^crüí^bl)töltésre. Szükséges, hogy az illető mlnd-
s jószágigaz gatóságho
Földbérlet. Keresek 400—1000 kataí loldas első minőségű bir
I - Csillagfürt
t. Ajánlatokat K. L. 4
Gazdasági segéd julius hó elsejével felvéteti... Pályázni szándékozók kérvényei
kflldenek.
gazdasági gy kerestetik ej s körüli jártasság, krt s mosáson s. Ajánlatok
megye északi részében fekv£ megállapodás szertat^Megkí vántatik a pályázóktól, hogy s elméleü^képzlttségge0!1,1"™-1 delkező egyének legyene^ hémet nyelvet legalább i bizonyítvány-másolatok küld't' k m e l y 6 k Tl8S2í Gusztáv gazdasága Pta-Os küldendők; á ^ i n e v S mélyes bemutatkozás alapján
zni szándékozók küldevél és működésükről zonyitványaik másola-
Egy nezőgazdaság minden 1 gyakorlatilag képzel
37 drb 1—IV2 éves
ALLATOK, Tenyész-juh eladás
írnok, ki a gazdaságban jártas és szép írással bir, 120 frt évi fizetés és teljes ellátással felvétetik.
Kerestetik egy katona kötelezettségének végzett, legalább k é W v i í y " korlattal birő, jő erkölcsű, szorgalmas, megbízható nőtlen (200) k.lttős?áza forln? mosásra kitűnő ^m'6a el|Wtlát éS egY éVÍ Földmives iskola?,'^zíljáíati' b^onyitvány-másolatok, ^saját tézö gazdatiszthS'via^Szamos" újvár, Kékésen. 8032 Gépész-kovács kerestetik egy gazdaságba hol szeszgyár ls van, egy oséplő, két aratógép stb. gazdasági gépek m*Ué. Kötelessége Iz Ajánlatok ju^M2(Mg furadaíozimre küldendők. 8035
Felvilágosítást nyújt az igazgatóság Bábolnán. Budapest, 1899. junius hó 4-én. Földmiyelésftgyi m. kir. minister.
A felsősegesdi •adalom főbérnőkségéhez keetik azonnali belépésre egy őbb gazdasági iskolát véggazdasági irnok ; fizetése tás. Folyamodványok bizotvány másolatokkal, mely óbbiak vissze nem adatnak
Gyakornok kerestetik azonnali belépésre, egyelőre teljes ellátásért, beválás esetén rendes fizetéssel, márommegye. ' °S's056
ÁLLÁST KERESŐK, Földmives Iskolát^sjkerrel^ végzett^ 25 Szive's megkSesésIsk1kéretnek a kiadóhivatalban megtudható Tapasztalt íőkertész, nős, kert-, gyümölesés szőlőszetl iskolát végzett, felmondatlan állásban, nagyobb latokatTweszáV«rgaeímretBSdapest, Szt.-Kőkus kórház. B0S8
Őrgróf Pallavicini Sándor ur mindszent-algyői hiti), uradalma
a legolcsóbb gyári áron kaphatók F I S C H E R J. ponyva- és zsákgyárában Biiapest, HaíjKoroM-u. 18. Minták kívánatra szívesen küldetnek. Teljesen tíj és működésben levő, árveg a z m a l o m adandó^ Vémenden Baranyáosón. (35 lócrejü stabil kazán hengerszék 21/a 1 pár fran;ia és 1 pár patikán malomkő jptató stb.) Közvetítők dijaz'tjriajdonos ^ Maschek Borbála', Tej. edZjenZek'mieWbb íi Spitzer Jakab,
Igen szép, válogatott vöröstarka simmenthali jellegű 1-2, (8) éves 7215
növendék ökör és üsző borjakat lepételre ajánlanalc eladásra fel van állítva : 8052 KLEIN ÍS SPITZER 34 db 2—5 éves kos, Kis-Cíelí teresteflőL894 db 3—5 éves ürü,
Megrendelések egyezség szerint bármikorra ls elfogadtatnak.
E l a d ó tehenészet.
Repcze, buza, árpa stlb. aratásra
' és mindennemű
eladó.
A sághi a^áUoSás™ (TSágb-Kónyi)'
Szabadalmazottan impregnált sohasem rothadó vízhatlan t a k a r ó -
tenyészkos PONYVÁK Terményzsák
gyapjúban darabonként 30—50 frton iszágtartással dijjazta inbeni feltételük megá serint. Ajánlatok
tetik; belépés jul: Ezen S állásra écsak tanintézetet végzett lyázhat. A pályázati t küldendők : , gazdasága.
rambouillet fajta 80—100 kg. sulyu
399 db 2—5 éves nőstény, összesen 1327 db számfeletti juh. Csongrád - Sándorfalva, Homoki major, 1899. j u n i u s h ó ; W O L F JÁNOS, u r a d . főintéző.
sok"évlJíirtősságukat ti Ugyanot^mmdennemü^ jótállással, hogy az első
Ázar.-iarii
hitb. uradalomhoz tartozó, mintegy 650 magyar hold területű gazdasági birtok, a hozzá tartozó emeletes urilak és gazdasági épületekkel 1900. év október hó l-töl több évre haszonbérbe adatik, esetleg örök áron eladatik, mely utóbbi esetben hozzájárul a fentebbihez még 600 hold erdő és 10 hold amerikai alanyra ojtott kitűnő minőségű szőlő. Bővebb felvilágosítást nyújt:
központi irodája 7989 H a l g ó c z o n .
Szabadalmazott
gözcséDlögépei számára kaphatók a feltalálónál, a ki teljes felelősséget vállal, hogy a szalmából a gabonát tisztán ki lehet csépelni. Árjegyzéket és felvilágosítást díjtalanul küld
aizáth Székelyhíd.
7821
KÖZTELEK,
1 8 9 9 . J U N I U S HO 1 4
GÖZMIVELÉS.
A „SZEGEDI KENDERFONÓGYÁR R,--T," SZEGEDEN ajánlja
Nagyobb területek szántását gözekével r i g ó l o z á s t
n
I
C
P D (Iíí m m
t
u,
gőzszántási vállalkozó BÜDAPEST-KELENFÖLD. f
építészeti
osztály
Értesítés. Budapesten,
Lapos-dülön
levő
elnevezés a l a t t f o r g a l o m b a h o z o t t , d e c s a k itából készített többi gyártmányokat tar' • l i i l m i i i j á k és ennélfogva gazdaságokcélokra kiválóan alkalm asak. j és 2 v é k á s nagyságban állandóan raktáron vannak.
Budapesten. 1 1
A íj J á n o s
Gróf
kenderfonalakl>ól
:
Ü
Cs. é s k i r . k a t o n a i
k é s z i t m é n y ü tiszta előállított
m e l y e k a hí . len, sőt n a g , tósságra bs ; A zsákok
s z ö l ő - t e l e p i t é s e k h e z .
Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemliez forduljanak.
WU L r r
saját
P2?T valódi kender zsákjait,
hajlandó vagyok elválallni; épúgy m é l y
4 8 . SZAM. 9-ik EVFOLYAÍVl.
Pálffy
laktanya trágyája § a legtöbbet ígérőnek 1 8 9 9 . o k t ó b e r 1-től, 1902. s z e p t e m b e r v é g é i g bérbe a d a t i k . Az a j á n l a t o k 1 8 9 9 . j u l i u s h ó 1 5 - i k é n e k d é l - j előtti 1 0 ó r á i g a budapesti cs. és kir. katonai | é p í t é s z e t i o s z t á l y á h o z ( V á r , S z i n h á z - u t c z a 13.) n y ú j t a n d ó k be, a hol a szerződési föltételek i s megtekinthetők. B á n a t p é n z 5 0 frt. Budapest, 1899. junius 1-én.
i
r
d
e t m o 11 y .
j
Szilágyvármegyébe kebelezett Nagy-Poroszló község hat á r á n fekvő, Jasztrabszky Irma urnő n a g y k á r o l y i l a k o s tulajdonát képező, m i n t e g y 6 0 0 kat. hold s z á n t ó , 1 3 0 k a t : h o l d l e g e l ő , é s 2 0 h o l d k a s z á l ó b i r t o k , megfelelő lak- és gazdasági épületekkel, vásárvám-, révjog-, korcsmaház- é s vizimalommal e g y ü t t folyó é v o k t ó b e r h ó 1-töl _ ——— fogva
8043 7
h,at éirre bérbeadóid. A g a z d a s á g i felszerelés i s á t v e h e t ő . A bérleti megtudhatók B o r o d y
G y ö r g y
ügyvédnél,
| ) \ ' \ ( j
|
feltételek j
Nagy-Károlyban
j
és Péchy Imre főszolgabírónál, Zsibón. j
A b u d a p e s t i cs. és k i r . k a t o n a i építészeti osztály kezelő bizottsága. allallBllBllS
K a p h a t ó egész é v e n á t l e g e l s ő r e n d i i nehéz
mesterséges borok
s
e
r
j
a
készítésének fiatal
Papp Antalnál, S z a m o s u j v á r t .
Törvény.
í
t
á
s
h
i
z
a l
a
l
á
s
a
Irta:
M a g y a r á z ó jegyzetek-
#
% u f f y P á l
kel e l l á t t a : Ára 80
v
s
gazdák és hizlalók használatára.
urad. f ő t i s z t .
Dr. LÓNYAY FERENCZ.
A.készlet egész éven át állandóan 8 0 0 — 1 0 0 0 darab. 8061
é
é s
forgalomba hozatalán a k t i l a l m á r ó l szóló
erdélyi igás ökör
t
kp.
Ára
portomentes
küldéssel 1 frt 1 0 kr.
1AESCHALL A / kocsi-,
hajtó-,
lovagló-
gözfürésze
é s istállószergyár,
é s fahajlitó
telepe
Pozsonyban, I I L , Grrössling-utcza 16. sz. Ajánlja: landauer broom, félfedeles, és
hintóit,
igen a
Géphajtószijak.
é
s p o l g á r i
Lószerszámok,
kivitelben é s
alakokban.
e s z k ö z ö k !
é s gazdasági
lovak
Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállitásában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJE G YZÉK ING YEN ÉS B ÉRMEN T VE. ,Pátria" irodalmi és nyc
vadászkocsijait
kitüntetve.
l o v a g l ó
uri fogatok
nyitott
é s elegáns
legkülönfélébb
5 elsőrangú éremmel T i s z t i
könnyű
Lyomésa Budapest. (Köztelek).
részére. =
=
=
=
=
