KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS TARTALOM A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Magyar Néprajz II. Gazdálkodás / BIBLIOGRÁFIA

1 von 117

http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/02/451.html

KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS

TARTALOM

{1021.}

A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

BIBLIOGRÁFIA

ACSÁDY Ignác 1944

A magyar jobbágyság története. 2. kiad. Budapest

A Duna menti népek… A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére (Szerk. HALÁSZ Péter) Budapest, 1991 ÁGOSTON Gábor 1988

A szolnoki szandzsák 1591–92. évi összeírása. I. Zounuk, 3. 221–296. Szolnok

ALAPY Gyula 1933

A csallóközi halászat története. Komárom

ALBERT Ernő 1991

Adatok a ditrói tutajozás és szekeresség történetéhez. In: A Duna menti népek … 385–392.

1994

„...A kártékony madar fejek administraltattak s el is temettettek.” KJNTÉ 2. 291–299. Kolozsvár

ALMÁSSY Dénes 1978

A tiszai fahajók építése és szakszavai. Néprajzi Múzeum EA P. 97/1978.

ALMÁSSY Károly 1993–94 Kisszerszámos halfogás a Tiszán és a Bodrogon. Halászat, 86. évf. 2. sz. 78–79, 3. sz. 117–119, 4. sz. 162–164; 87. évf. 1. sz. 11–14. ALMÁSY György 1903

Vándor-utam Ázsia szívébe. Budapest

ALT Jacob é. n.

Malerische Donaureise vom Ursprunge bis Belgrad. I–IV. Wien

ALT Jacob–RUMY Karl 1826

Donau-Ansichten ... Wien

ALT Rudolf–SANDMANN Franz é. n.

Festői megtekintések Budára és Pestre. Wien

ALT Rudolf–SANDMANN Ferencz 1845

Buda - Pest. Előadva 32 eredeti rajzolatban. Pesten

AMBRÓZY Béla 1914

A méh. Budapest

ANDEL, Karol–MARKUŠ, Michal 1971

Ŀudový transport v strednom Zemplíne. Sl. Nár. XIX. 377–410.

30.07.2011 12:52


2 von 117


ANDRÁSFALVY Bertalan 1957

A vörösbor Magyarországon. Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai. NÉ XXXIX. 49–69.

1958

A lótej erjesztése és fogyasztása Bogyiszlón. Népr. K. III. 1–2. 228–230.

{1022.}

ANDRÁSFALVY Bertalan

1961a

Pekmez. Adatok törökkori szőlőkultúránk ismeretéhez. MTA Dunt. Kt. 87–95. Pécs

1961b

Viehhaltung in einem Überschwemmungsgebiet der Donau im 18–19. Jahrhun-dert (Sárköz, Ungarn). VHO 581–608.

1962

Formen des albanischen Weinbaues. Acta Ethn. XI. 293–375.

1964

A Duna menti gyümölcsöskertek. Adatok a magyarországi déli Duna-szakasz népi gyümölcskultúrájának ismeretéhez. MTA Dunt. Ért. 1963. Pécs

1965

A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és a XIX. században. Dun. Dolg. 3. Pécs

1968

A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig. I. rész. Kny. az MTA Dun. É. 1967–68. Dun. Tud. Gyűjt. 90. 315–337. Budapest

1969a

Wald-Viehhaltung in Ost-Trasdanubien. VwH 391–401.

1969b

The Maiden’s Fair. Makedonski Folklor. II. Skoplje

1970a

A fok és jelentősége régi vízgazdálkodásunkban. In: KÁZMÉR Miklós–VÉGH József (szerk.): Névtudományi előadások. 224–228. Budapest

1970b

A paraszti halászati jog a Duna mentén Tolna és Baranya megyében. Ethn. LXXXI. 316–326.

1970c

A Duna menti árterületek népi gazdálkodása, Tolna és Baranya megyében. MTA Kézirattár D. 4748

1970d

A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig. II. rész. Klny. Tanulmányok a Dél-Dunántúl történetéből. Dun. Tud. Gyűjt. 100. 153–191. Pécs

1971

Állattartás. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 327–360. Tápé

1972

Néprajzi jellegzetességek az észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. In: RÚZSÁS Lajos (szerk.): Az észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata. Dun. Tud. Gyűjt. 107. 123–167. Budapest

1973

A Sárköz és a környező Duna menti települések ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. VTF 6. Budapest

1975

Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tan. Tm. Tört. VII. Szekszárd

1976a

Fischerei und allgemeine Wirtschaft in den Überschwemmungsgebieten Ungarns. In: SOLYMOS, Ede (red.): Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. 59–64. Baja

1976b

A mohácsiak halászata a XVIII. és XIX. században. Baranyai helytörténetírás. 339–347. Pécs

1980

Néprajzi csoport, kistáj, régió. NK–NT XI–XII. 39–59.

1982

Népi kultúra és életmód. In: FÜZES Miklós (szerk.): Sásd. 505–545. Sásd

1985

Obstkultur des ungarischen Volkes. CIFU 6. 109–114. Studia Hungarica. Syktyvkar

1997

Nyájszervezet – csordatartás. In: Honfogl. és népr. 85–94.

ANDRÁSFALVY Bertalan–ROKK, Zojzi 1962

Formen des albanischen Weinbaues. Acta Ethn. XI. 293–373.

ANDRESKA, Jiři

30.07.2011 12:52


3 von 117

1972


Lidové nástroje řičního rybařství v Československu a přilehlých oblastech. Vĕdecké práce Zemĕdĕlského Muzea 12. 175–260.

ANFIMOV, M. A. 1963

A földművelő gazdaság ökonómiai típusainak meghatározásához a XIX–XX. század fordulóján. AtSz V. 338–360.

ANGHI Csaba Geyza 1935

A magyar pásztorkutyák terminológiája, jellegleírása és standardja. DSz IX. 163–170.

1936

A magyar pásztorkutyák és a külföldi rokonfajták. Budapest

ANONYMUS 1977 {1023.}

Gesta Hungarorum. (Ford. PAIS Dezső. Bev. és jegyz. GYÖRFFY György) Budapest

ANTIPA, George

1916

Pescăria şi pescuitul în România. Bucuresti

1934

Az Alduna haltermelésének biológiai alapjai és mechanizmusa. (Ford. SCHILLER Rezső) Budapest

ANTOS Zoltán 1991

Kézikönyv a sporthorgászatról. H. n.

APOR Péter 1972

Metamorphosis Transylvaniae azaz Erdélynek változása (1736). Budapest

ÁRON Péter 1987

A tanyásodás egyedi esete: a méheskertek (vagy méhkertek). AtSz XXIX. 317–327.

ASZTALOS István 1968

Az állattenyésztés területi megoszlása Magyarországon. Budapest

AUMÜLLER, Stephan 1979

Az etnobotanika jelenlegi helyzete Burgenlandban. Orvostörténeti Közlemények, Suppl. 11–12. Népi orvoslás Magyarországon. 103–111. Budapest

BABUS Jolán 1959

A lónyai vizek néprajza. Népr. K. IV. 3. sz.

BÁCSKAI Vera 1965

Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest

1986

Adalékok az 1840-es évek gabonakereskedelmének történetéhez. AtSz XXVIII. 262–272.

BÁCSKAI Vera–NAGY Lajos 1984

Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest

BAKAY Kornél 1978

A lovas íjásztól a sarkantyús lovagig. In: SZOMBATHY Viktor (szerk.): Régészeti barangolások Magyarországon. 258–274. Budapest

BAKÓ Ferenc 1951

A magyar paraszti mészégetés kutatása. MTA Társ. K. Muzeológiai sorozat I. 2. 283–330.

1968a

A mészégetők életmódja a Bükk hegységben. EMÉ VI. 267–287.

1968b

Mészégető kunyhók a Bükk hegységben. NÉ L. 67–91.

30.07.2011 12:52


4 von 117


1983

Hegyek, erdők, emberek. In: SÁNDOR András (szerk.): Kilátás a kövekről. Bükki Nemzeti Park. 333–349. Budapest

1991

Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez. Agria XXV–XXVI. 459–498. Eger

BAKOS József 1959

A tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse. EPFF 121. Eger

1960

Újabb adatok a tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincséhez, történetéhez és irodalmához. EPFF 193. Eger

BALANYI Béla 1994

A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés múltja. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 529–552. Szentendre

BALÁSHÁZY János 1838

A’ háztartás’ és mezei gazdaság’ tudománya. I–II. Debrecen

1844

Debreczen mint van ’s jövendője. Debrecen

BALASSA Iván 1940

A debreceni cívis földművelésének munkamenete és műszókincse. Debrecen

1946

Adatok a régi erdélyi méhészethez. Erd. Múz. LI. 127–129.

1949a

A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethn. LX. 24–45.

1949b

A vontatószekér keletkezésének és elterjedésének kérdése. Ethn. LX. 286–292.

1955 {1024.}

Adatok a Békés és Csongrád megyei részesmunka és ledolgozás kérdéséhez (1850–1944). Ethn. LXVI. 187–224.

BALASSA Iván

1956

A kévébe kötött szálasgabona összerakása és számolása. Ethn. LXVII. 401–442.

1957

A vadméh befogása Abaújban. Népr. K. II. 1–2. sz. 148.

1960

A magyar kukorica. Néprajzi tanulmány. Budapest

1961

Furmint. Nyr LXXXV. 94–96.

1963

Karcsai mondák. ÚMNGy. XI. Budapest

1964a

Földművelés a Hegyközben. Mezőgazdasági tanulmányok 1. Budapest

1964b

Kezdetleges gabonatisztító eljárások. MMgMK 41–60.

1968

A magyarországi faekék főbb típusai. MMgMK 157–196.

1970a

Földrajzi neveink és a földhasználati módok. Nyelvtud. Ért. LXX. 209–213.

1970b

A magyar ekés földművelés kezdetei. MMgMK 45–68.

1971

V-shaped Plough-Slide in the Carpathian Basin. In: Studia... 157–174. Debrecen

1972a

Haupttypen der Holzpflüge in Ungarn im 18. und 19. Jahrhundert. In: BALASSA, Iván (Red): Getreidebau in Ost- und Mitteleuropa. 441–485. Budapest

1972b

Kérdőív a hagyományos palóc szántóföldi földművelés kutatásához. Palóc Kutatás Módszertani Közlemények XV. Eger

1972c

Randbeschlagene Holzspaten in Mittel- und Osteuropa. In: Festschrift für Robert Wildhaber zum 70 Geburtstag. Basel

1973a

Az eke és szántás története Magyarországon. Budapest

30.07.2011 12:52


5 von 117


1973b

Möglichkeit der Erforschung der frühesten Pflugbenutzung in Mitteleuropa. MMgMK 33–37.

1973c

Makkoltatás a Kárpát-medence északkeleti részében a XVI–XIX. században. Ethn. LXXXIV. 53–79.

1973d

A szőlőművelés és borkezelés változása a XVI–XVII. században Tokaj-Hegyalján. AtSz XVI. 1–12.

1973e

A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez. HOMÉ XII. 285–320. Miskolc

1974a

Mivel járulhat hozzá a néprajztudomány a honfoglaló magyarság életmódjának kutatásához. Ethn. LXXXV. 575–585.

1974b

Die Verbreitung der Kehrpflüge in Europa. In: In memoriam Antonio Jorge Dias. 39–59. Lisabon

1975a

Lápok, falvak, emberek. Bodrogköz. Budapest.

1975b

Jankó János 1868–1902. A múlt magyar tudósai. Budapest

1975c

The Earliest Plaughsheres in Central Europe. Tools and Tillage. Vol. II. 242–255.

1976

Wiedeketten (Pflugketten) in der Römerzeit. Mannus XLII. 89–93.

1979a

A gépesítés kezdetei az európai mezőgazdaságban. In: GUNST Péter (szerk.): Mezőgazdaság, agrártudomány, agrártörténet. 303–316. Budapest

1979b

Die Pflugschäre in Ungarn. In: Etnografszki i folkloriszticsni izszledvanija. 125–133. Szófia

1981a

Az aratógazda. Ethn. XCII. 533–548.

1981b

A munkaeszközök kutatásának ikonográfiai forrásai. MMgMK 3–18.

1982

Aratómunkások Magyarországon 1848-ig. MTA NyIK XXXIII. 235–289.

1985a

A néprajztudomány és a magyar őstörténet. In: SZOMBATHY Viktor (szerk.): Az őshazától a Kárpátokig. Budapest

1985b

Az aratómunkások Magyarországon 1848–1944. At. Tan. 13. Budapest

1987

Egy talajmegmunkáló eszköz: a hasogató Európában. MMgMK 341–373.

1989

A palócok földművelésének jellemzői. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok. III. 17–202. Eger

1990

A magyar gabonatermelés néprajza. Néprajz egyetemi hallgatóknak 7. Debrecen

1991a

A henger és használata. MMgMK 95–126.

1991b

Tokaj-Hegyalja szőleje és bora. Történeti-néprajzi tanulmány. Tokaj

1991c {1025.}

A harmatkása. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. 147–162. Debrecen

BALASSA Iván

1994a

A megszántott föld elegyengetése: a rögtörő. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): In memoriam Sztrinkó István. Folk. Etn. 85. 135–152. Debrecen

1994b

Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 423–457. Szentendre

1994c

A futóhomok telkesítése. MMgMK 89–107.

1994d

A magyar földművelés emlékei a 9–10. századból. In: KOVÁCS László (szerk.): Honfoglalás és régészet. 235–246. Budapest

1996

Adatok a székelyföldi kepe és oszpora kérdéséhez. In: KOVÁCS András–SIPOS Gábor–TONK Sándor (szerk.): Emlékkönyv Jakó Zsigmond nyolcvanadik születésnapjára

30.07.2011 12:52


6 von 117


14–24. Kolozsvár 1997a

A gabona vetőmag kiválasztása és előkészítése. AtSz XXXIX. 11–62.

1997b

A borona néhány jelentése. In: KISS Gábor–ZAICZ Gábor (szerk.): Szavak – nevek – szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. 24–28. Budapest

1997c

Hagyományos időjóslás és időmágia Magyarországon a 18–20. században. HOMÉ XXXV–XXXVI. 567–592. Miskolc

1998

Borona és boronálás. Agria XXXIV. 213–257. Eger

1999

A gabona kézi vetése Magyarországon. HOMÉ XXXVIII. 1011–1063. Miskolc

BALASSA Iván–ORTUTAY Gyula 1979

Magyar néprajz. Budapest

BALASSA M. Iván 1970a

Kéziratos méhészkönyveink egyik típusa: a nagyváradi méhészkönyv. AtSz XII. 394–409.

1970b

Élőfás méhtartás a Kárpát-medencében. Ethn. LXXXI. 531–544.

1971

Méhesek a Hegyközben és a Bodrogközben. NÉ LIII. 83–104.

1973

A hegyközi és a bodrogközi méhészet. A méhtartás évi menete. In: Diss. Ethn. I. 113–150. Budapest

BALÁZS Géza 1982

A kazári népi erdőgazdálkodás munkamenete és szakszókincse. M. Csny. Dolg. 14. Budapest

1998

A magyar pálinka. Budapest

BALÁZS János (szerk.) 1989

Nyelvünk a Duna-tájon. Budapest

BALÁZS Lajos 1967

A pusztai csárdák élete a nádudvari határban. Ethn. LXXVIII. 268–271.

BALÁZS Márton 1942

Adatok Háromszék vármegye néprajzához. Sepsiszentgyörgy

BALÁZS Péter 1980

Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Budapest

BÁLINT Csanád 1971

A kutya a X–XII. századi magyar hitvilágban. MFMÉ 1971/1. 295–315.

BÁLINT Sándor 1956

A szegedi galambászat. Népr. K. I. 26–48.

1957

Szegedi Szótár. I–II. Budapest

1959

A szegedi paprika termesztése. Ethn. LXX. 139–170.

1962

A szegedi paprika. Budapest

1968

A szegedi nép. Budapest

1971

A régi szegedi pákászok és madarászok. MFMÉ 1971/1. 119–139. Szeged

1976

A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. I. rész. MFMÉ 1974–75/2. Szeged

30.07.2011 12:52


7 von 117


1977a

A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. II. rész. MFMÉ 1976–77/2. Szeged

1977b

Ünnepi kalendárium. Budapest

{1026.}

BÁLINT Sándor

1980

A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. III. rész. MFMÉ 1978–79/2. Szeged

BALKÁNYI Béla 1913

A bolgár rendszerű öntözéses zöldségkertészetek szervezése Magyarországon. MgSz XXXI. 98–100.

BALKAY Adolf 1926

A magyar solymászat története. Nimród Vadászújság, XIV. 357–361, 381–385, 400–401, 420–421, 441–442, 462–464.

BALLÓ István 1899

Ló-orvosságok és kuruzslások a XVI. századból. MGtSz VI. 215–222.

BALOGH András 1968

Magyarország nevezetes fái. Budapest

BALOGH István 1936

Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez. A vákáncsosok. DMK 6. 1–16. Debrecen

1938

A jószág teleltetése Debrecen környékén. DMK 12. Debrecen

1943

A hortobágyi pásztorkodás történelmi múltja. NÉ XXXV. 97–112.

1957

A gabona betakarítása a XVI–XVII. században. Ethn. LXVIII. 270–291.

1958

Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethn. LXIX. 535–566.

1959a

Formen der extensiven Viehhaltung auf den Pussten von Debrecen. VHO 465–503.

1959b

Szabolcs megyei pásztorösszeírás 1796-ból. Ethn. LXX. 291–312.

1959c

Marhadög és orvoslása Debrecenben a XVIII. században. Népr. K. IV. 1–2. 303–309.

1960

A magosligeti málévetőgép. JAMÉ III. 219–222. Nyíregyháza

1961a

Adatok a román pásztorok XVIII. századi alföldi legeltetéséhez. Műv. Hagy. III. 213–218. Debrecen

1961b

Különleges növénykultúrák a magyar mezőgazdaságban 1850–1945. Nyíregyháza

1962

Az alföldi tanyásgazdálkodás az 1830–1840-es években. AtSz IV. 617–633.

1963

Almáskertek a Szamos mentén. ÉT XIII. 43. sz. 1359–1363.

1965/1972 A paraszti gazdálkodás és termelési technika. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában I. 349–428. Budapest (2. kiadás: 1972) 1965–66 A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethn. LXXVI. 161–186, LXXVII. 74–92, 229–253. 1972

Geräte und Verfahren der Ernte in den zentralen Gebieten des Karpathen-beckens in 19. Jahrhundert. In: BALASSA Iván (Red.): Getreidebau in Ost- und Mitteleuropa. 529–559. Budapest

1973

A parasztság művelődése a két világháború között. Budapest

1980

Egy tőkés tanyás gazdaság a 19. század második felében. In: PÖLÖSKEI Ferenc– SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 272–312. Budapest

30.07.2011 12:52


8 von 117

1986


Debrecen mezőgazdálkodása a XVI. századtól az első világháborúig. DSz V. 3–17.

BALOGH József 1836

Tanakodás az ekéről. Pest

BALOGH Lajos–KIRÁLY Lajos 1976

Az állathangutánzó igék, hívogatók és terelők somogyi nyelvatlasza. Budapest

BALOGH László 1986

Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. JAM Kiadv. 21. Nyíregyháza

BALOGH Margit 1903 {1027.}

Oláh Miklós Hungáriája. Oláh Miklós Hungáriája mint művelődéstörténeti kútfő. Művelődéstörténeti értekezések 8. Budapest

BALTAY Mihály

1938

Magyarországi sertésfajták és -hibridek. Budapest

BANNER János 1912

A félhajó. NÉ XIII. 39–41.

1923

Tarcsai halászok közt. Békéscsaba

1925

A szegedi halászbárka. Dolg. FJTE Arch. Int. I. 75–94. Szeged

1926

Halászat a Fekete-Körös torkolatánál. Dolg. FJTE Arch. Int. II. 210–218. Szeged

1929a

Adalékok a haltaposáshoz – Halfogás kézzel. NNy I. 53–54.

1929b

Levéltári adatok a szegedi halászathoz. NNy I. 117–118.

1971

A békési rév. BÉ VI. 82–90. Békéscsaba

BARABÁS Endre 1904

Udvarhely vármegye közgazdasági leírása. Budapest

1907

Maros-Torda vármegye ... közgazdasági leírása. Budapest

BARABÁS Jenő 1977

A magyarság anyagi műveltsége a VI–IX. században (A néprajzi kutatások tanulságai). In: BARTHA Antal–CZEGLÉDI Károly–RÓNA-TAS András (szerk.): Magyar őstörténeti tanulmányok. 15–22. Budapest

BARAN, Ludvík 1952

Způsob dopravy přy senách na Horehroni. Ceský lid XXXIX. 85–88.

1957

Smyky a sanĕ v zemich českých a na Slovensku. In: Ceskoslovenska Etnografie. IV. 333–347. Praha

1973

Transport in Czechoslovakia as an Ethnographical and Social Phenomenon. In: Land Transport ... 57–89.

BARBARITS Lajos 1965

A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon. Mgtört. Tan. 2. Budapest

BÁRCZI Géza 1941

Magyar szófejtő szótár. Budapest

1958

A magyar szókincs eredete. Budapest

30.07.2011 12:52


9 von 117

1963


A magyar nyelv életrajza. Budapest

BÁRDOSI János 1959

A magyar Fertő tapogató halászata. Arr. I. 159–173. Győr

1970

A fertői pontyfogó kürtő. Ethn. LXXXI. 491–505.

1975–76 Chernel István fertői és hansági kutatásai (Különös tekintettel a népi halászatra). Klny. a Savaria 9–10. kötetéből. Szombathely 1994

A magyar Fertő halászata. So. MK 1. Sopron

BÁRKÁNYI Ildikó 1996

A Tisza szerepe a falu életében. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Mindszent története és népélete. 453–481. Mindszent

BARNA Gábor 1971

Kerekólak a Hármas-Körös mentén. Ethn. LXXXII. 585–598.

1972–74 Mitikus alakok a Hortobágy környéki falvak és a hortobágyi emberek hiedelemvilágában. Műv. Hagy. XV–XVI. 273–298. Debrecen 1981

Zur kulturellen Bedeutung der Flösserei auf der Theiss und auf der Hármas-Kőrös. In: Trad. Transport ... 157–159.

1988

A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén. Ethn. XIC. 189–212.

BÁRSONY István 1898

Víg világ. Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász-, erdész-, és a gazdaéletből, a falu és a puszta világából. Budapest

BÁRTH János 1974

Kalocsa környéki ártéri kertek a XVIII–XIX. században. AtSz XVI. 213–233.

1987

Pest-Pilis-Solt vármegye 1812. évi ár- és bérszabása. Cumania X. 155–205. Kecskemét

{1028.}

BÁRTH János

1997a

Település. MN IV. 7–88. Budapest

1997b

Kalocsai kontraktusok. KMÉ 3. Kalocsa

BARTHA Antal 1968

A IX–X. századi magyar társadalom. Budapest

BARTHA Elek 1982

Virágszentelés Észak-Magyarországon. HOMK XX. 109–115. Miskolc

BARTHA Károly, N. 1933

A Debreceni Vadásztársulat története 1873–1933. Debrecen

1946

Favágó karám. Ethn. LVIII. 67–71.

BARTLETT William Henry–BEATEE William 1844

The Danube, its History, Scenery and Topography. London

BARTÓCZ József 1979

Mezei grófok és más mesterségek. Budapest

BAS Angelos

30.07.2011 12:52


10 von 117

1974a

O dravskih splavarjih. Slov. etn. XXV–XXVI. 143–156.

1974b

Savinjski splavarji. Ljubljana


BASKAI TÓTH B. 1966

Legelő- és rétművelés. Budapest

BASSERMANN-JORDAN, Friedrich 1923

Geschichte des Weinbaus. I–II. Frankfurt am Main

BATHÓ Edit, H. 1982

Egy XVIII. századi díszített méhkaptár a Jászságban. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 365–369. Debrecen

1988a

Népi méhészkedés a Jászságban. Folk. Etn. 47. Debrecen

1988b

Vannai István magyar méheskertje. Folk. Etn. 42. Debrecen

1992

Az okszerű méhészkedés kialakulása a Jászságban. Zounuk, 7. 117–133. Szolnok

1995

A méhészet szerepe a Jászság paraszti gazdálkodásában. Stud. Folk. Ethn. 36. Debrecen

BÁTKY Zsigmond 1900

Adatok a fogazott élű sarló elterjedéséhez. NÉ I. 13–16, 54, 140–141.

1901

A száldobhoz. NÉ II. 144–145.

1903a

Ettek-e a magyarok nyereg alatt puhított húst? Ethn. XIV. 393–394.

1903b

A halászó keszegfalvi ember. NÉ IV. 30–31.

1905

Egy-két szó a „duga” halászó mód kaukázusi és magyar analógiájához. Ethn. XVI. 290–293.

1906

Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez. Budapest

1910

A hajítófához. Ethn. XXI. 229–231.

1921

Vótér. Ethn. XXXII. 123.

1926

Szarvasagancs lőportartóink ornamentikájához. NÉ XVIII. 1–11

1927

Szőlőmetsző kések a Néprajzi Múzeumban. NÉ XIX. 112–113.

1928

Pásztor ivópoharak. Budapest

1929

Földól – tüzelős ól. NÉ XXI. 11–15.

1930

A magyar sátor és emlékei. NÉ XXII. 1–14.

1931

Ugorok „juhászata”. Ethn. XLII. 90–91.

1932

A magyar istálló (ól) eredetéhez. NNy IV. 1–6.

1933

„Felkopik az álla”. NÉ XXV. 38–40.

1935

Libicke és palóka. NNy VII. 219–221.

1936

Halászati tárgynév magyarázatok. DSz X. 139–143.

1941

Építkezés. In: Magy. Népr. I. (2. kiad.) 108–216.

BAUER, Martha 1954

Der Weinbau des Nordburgenlandes in Volkskundlicher Betrachtung aus dem Burgenland. Heft 1. Eisenstadt

30.07.2011 12:52


11 von 117

{1029.}


BAY Ferenc

1942

A győri Lloyd városáért és kereskedelméért, 1856–1936. Győr

BEAUDOUIN François 1983

La navigation et les bateaux sur le Canal du Midi. Conflans-Sainte-Honorine

BECKER Heinrich 1937

Schiffervolkskunde. Halle-Saale

BEDNÁRIK, Rudolf 1943

Ŀudové požovníctvo na Slovensku. Turc. Sv. Martin

1950

Systému žudového transportu. Časopis Muzeálnej Slovenskej Spoločnosti XLI. 4–16. Martin

1957

Slovenské úle. Bratislava

BEKE Ödön 1932

A magyar halnevek származása. Halászat, XXXIII. 41–42, 49–50, 71–73.

1933

Halnév magyarázatok. Halászat, XXXIV. 18–19, 30–31, 51–52.

1934

Halneveink történetéhez. Halászat, XXXV. 25–26.

1935

Népies növényneveink történetéhez. Vasi Sz. II. 256–264, 381–390.

1946

Tájszavaink történetéhez. Nyr LXX. 145–149.

1948

Szókincs és néphagyomány. Értekezések a Nyelv- és Szépirodalomtudományi Osztály köréből. XXVI. 8. sz. Budapest

BÉL Mátyás 1735–42 1968

Notitia Hungariae Novae Historico Geographica. Wienna

Heves megye ismertetése, 1730–1735. Ford. SOÓS Imre. Eger

1976–77 Vas vármegye leírása. Vasi Sz. XXX. 108–126, 241–257, 463–476, 567–582; XXXI. 60–80, 266–294, 446–469. 1978

Bihar megye leírása. (Ford. P. SZALAY Emőke, bev., jegyz. CSORBA Csaba) BMÉ II. 51–107. Berettyóújfalu

1984a

Magyarország népének élete 1730 táján. (Vál., s. a. r. és bev. WELLMANN Imre) Budapest

1984b

Hungáriából Magyarország felé. Budapest

1984c

Csongrád és Csanád megye leírása. MFMÉ 1980–81/2. 9–112. Szeged

1992

Gömör vármegye leírása (1749). Göm. népr. XXXV. Debrecen

BELÉNYESY Márta 1953

A halászat a XIV. században. Ethn. LXIV. 148–166.

1954–55 A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. Ethn. LXV. 387–415; LXVI. 57–98. 1955a

Az erdei irtások parlaggazdálkodása. NMAÉ 1–2. sz. 60–62.

1955b

Szőlő- és gyümölcstermelésünk a XIV. században. NÉ XXXVII. 11–31.

1956a

Az állattartás a XIV. században Magyarországon. NÉ XXXVIII. 23–59.

1956b

A földművelés Magyarországon a XIV. században. Sz 90. 517–555.

30.07.2011 12:52


12 von 117

1957a 1957b 1958a 1958b


Talajmegmunkálás Szolnok-Doboka, Kolozs, Torda és Alsó-Fehér megyékben a XV. században. Ethn. LXVIII. 599–608. Beregi falutörvények a XVIII. század fordulójáról. Népr. K. II. 1–2. 264–281. Kerített település és gazdálkodás kapcsolata néhány zalai irtásos falunál egy 1460-as határjárás alapján. Ethn. LXIX. 117–127. Adatok a régi hegyközségek történetéhez. Népr. K. III. 1–2. 280–296.

1960

A permanens egymezős földhasználat és a két- és háromnyomásos rendszer kialakulása Magyarországon a középkorban. Ethn. LXXI. 81–106.

1964

A parlagrendszer XV. századi kiterjedése Magyarországon. Ethn. LXXV. 321–349.

1969

Hufengrösse und Zugtierbestand der bauerlichen Betriebe in Ungarn im 14–15. Jahrhundert. VWH 460–502.

BELHÁZY Jenő, bölcsházai 1892 {1030.}

A vadászati ismeretek kézikönyve. I. Budapest

BELLON Tibor

1973a

Karcag város gazdálkodása. Földművelés. DJMK 34–35. Szolnok

1973b

Adalékok a karcagi csárdák keletkezéséhez. SzMÉ 1973. 127–136. Szolnok

1979a 1979b

Szeghalom paraszti gazdálkodása. In: MIKLYA Jenő–SZABÓ Ferenc (szerk.): Szeghalom. Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. 493–560. Szeghalom Nagykunság. Budapest

1981

A köles termesztése és keleti párhuzamai. Ethn. XCII. 233–258.

1984

Földművelés. In: BÁRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 549–572. Kecel

1988

Termelés és értékesítés. In: KORKES Zsuzsa (szerk.): Bag. Néprajzi tanulmányok. I. Múz. Füz. 35. 103–155. Aszód

1989

Ártéri gazdálkodás a Latorca mentén. In: Néprajzi tanulmányok az Ung vidékről. Néprajzi Közlések. V. 19–26. Bratislava

1994a

Adatok Szabadszállás gazdálkodásához. Népr. D. 49. Szeged

1994b

A Nagykunság földművelő gazdálkodása a XVIII–XIX. században. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 339–357. Szentendre

1995

Homokba fúlt tanyák? In: FODOR Ferenc (szerk.): Csólyospálos. Tanulmányok Csólyospálos történetéből és népéletéből. 309–330. Csólyospálos

1996a

Ártéri gazdálkodás az Alföldön az ármentesítés előtt. In: FRISNYÁK Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. 311–319. Nyíregyháza

1996b

Beklen. A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása a XVIII–XIX. században. Karcag

1997

Földművelés, irtásgazdálkodás. In: Honfogl. és népr. 145–157.

BELLON Tibor–BOTKA János 1982

Adatok a csépai földműveléshez. In: BARNA Gábor (szerk.): Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből. I. 153–175. Eger–Szolnok

BELLON Tibor–HAGYMÁSI Sándor 1992

Túrkeve földművelése. In: ÖRSI Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe. I. 329–354. Túrkeve

30.07.2011 12:52


13 von 117


BELLOSICS Bálint 1893

Méhes babonák. Ethn. IV. 159.

1901

Bajai czéhszokások. NÉ II. 126–130.

1902

A halászó hetési ember. NÉ III. 29–32.

BENCSIK János 1969

Pásztorkodás a Hortobágy északi területén a XVIII. század végétől. KKLTENI 22. Debrecen

1970

Egy jobbágyközség gazdasági, társadalmi élete az úrbérrendezéstől a jobbágyfelszabadításig. In: SZENDREY István (szerk.): Magyar történeti tanulmányok. 49–91. Debrecen

1971

Paraszti állattartás Hajdúböszörményben. KKLTENI 24. Debrecen

1973a

Az „Irígyli” szőlőskert. HOMK 12. 92–98. Miskolc

1973b

A gyűjtögető gazdálkodás emlékei a Tisza mentén, a volt alsó-szabolcsi falvakban. HMÉ I. 111–126. Hajdúböszörmény

1974

A szarvasmarha paraszti tartása Hajdúnánáson a XVIII. század elejétől. Hajdúsági Közlemények 1. Hajdúböszörmény

1975

A szőlőskertek építése Hajdúböszörményben. HMÉ II. 219–232. Hajdúböszörmény

1978

A középkori halászat emlékét őrző helynevek a Közép-Tisza vidékéről. Ethn. LXXXIX. 272–285.

1983

A gyűjtögető gazdálkodás emlékei. In: DANKÓ Imre (szerk.): Békés város néprajza. 277–292. Békés

{1031.}

BENCSIK János–NAGY László–NAGY MOLNÁR Miklós

1993

Gyűjtögetés – zsákmányolás – teherhordás. In: GRIN Igor–KRUPA András (szerk.): Békéscsaba néprajza. 165–193. Békéscsaba

BENDA Borbála 1999

Főúri halkereskedelem a XVII. századi Dunántúlon. Fons (Forráskutatás és történeti segédtudományok), VI. 3. sz. 293–325.

BENDA Gyula 1973

Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767–1867. Számok és történelem 1. Budapest

1988

A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai. I. Keszthely 1711–1820. Fontes Musei Ethnographiae, 1. Budapest

BENDA Gyula–HOFFMANN Tamás–SZILÁGYI Miklós–SZUHAY Péter 1982

A magyar paraszti mezőgazdaság technikai újításai a 19–20. században. Budapest

BENE Zsuzsa 1961

Die Schafzucht und die Verarbeitung der Schafmilch auf des Cserehát (Nordostungarn). VHO 559–579.

BENES, Emerich 1934

Die ungarische Schweinezucht. Halle-Wittenberg

BENKŐ Samu 1972

Murokország. Bukarest

30.07.2011 12:52


14 von 117


BERANOVÁ, M. 1901

Slavic Harvest and Harvesting Implements until the Beginning of the 15th Century. Ethnologia Slavica XXIII. 7–34.

BÉRCZY Károly (szerk.) 1863

Hazai és külföldi vadászrajzok. Pest

BERECZKI Ibolya, T. 1981

Pásztorkutya tartása a Tiszazugban. In: DANKó Imre (szerk.): Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum 30. évfordulójára. 163–182. Túrkeve

1982

A hal szerepe a tiszazugi falvak életében. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 335–352. Debrecen

BERECZKI Máté 1875

Gyümölcsjegyzék a mezőkovácsházi kísérleti gyümölcstelepen... Budapest

1889

Gyümölcsök rövid ismertetése. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek, X. évf. VIII. 205–217; IX. 237–248; X. 269–280; XI. 301–312; XII. 333–343.

BEREND T. Iván–SZUHAY Miklós 1978

A tőkés gazdaság története Magyarországon, 1848–1944. Budapest

BÉRES András 1961

Treiber und Treibergeräte auf der Hirten auf den Pussten in der Umgebung von Debrecen. VHO 505–528.

1962

Terelők és terelőeszközök a hortobágyi pásztorok kezén. DMÉ 1960–1961 151–203. Debrecen

1964

Az „esett jószág” eltakarítása a Hortobágyon és környékén. Ethn. LXXV. 462–467.

1965

A jószág sózása, sózóvályú. Ethn. LXXVI. 456–461.

1974

Debrecen város legelőgazdálkodása a Hortobágyon a XIX. század elején. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve I. 159–190. Debrecen

BERG, Gösta 1935

Sledges and Wheeled Vehicles. Nordiska Museets Handlingar 4. Stockholm

1950–51

Wooden Traps. Folk-Liv, XIV–XV. 31–39. Stockholm

1953–54

Wooden Traps. Folk-Liv, XVII–XVIII. 139–140. Stockholm

1966

Medieval Mouse Traps. Stud. Ethn. Ups. XXVI. (Varia II.) 1–13.

1971

Kopftragen in Schweden. Studia … 381–394.

{1032.}

BERG, Kerstin G:

1973

Some Sledges with Handles and their Relations to the Kick-sleigh. In: Land Transport ... 90–108.

BERRÁR Jolán–KÁROLY Sándor 1984

Régi magyar glosszárium. Budapest

BERSCHÜTZ Sándor 1966

Kutyanevek Baján és környékén. Nyr XC. 424–426.

BERZE NAGY János 1940

Baranyai magyar néphagyományok. I–III. Pécs

30.07.2011 12:52


15 von 117


BESZÉDES Valéria 1995

Örökség – Kis magyar bácskai néprajz. Életjel könyvek 60. Szabadka

BETKOWSKI Jenő 1952

A szolnoki hajósok, a csongrádi és mindszenti superok mesterszavai. Nyr LXXVI. 219–222.

1953

A szolnoki hajósok, a csongrádi és mindszenti superok mesterszavai. Nyr LXXVII. 109–114.

1954a

Adatok a szolnoki hajósok életéből. Ethn. LXV. 88–120.

1954b

Képek az egykori szolnoki fahajózás történetéből. Jászkunság 2. sz. 1–7; 3. sz. 18–26.

1955

Fahajók a Tiszán. A szolnoki fahajózás. Jászkunsági füzetek 2. Szolnok

1961a

Tiszai hajósélet. DJMK 3–4. Szolnok

1961b

A tiszai fahajók emléke. ML 5. sz. 17–21. Szolnok

1968

A tiszai fahajók építése, javítása, népe. Szolnok

1973

Képek az egykori szolnoki fahajózás történetéből. SzMÉ 159–167. Szolnok

BIÁS István, D. 1941

A székely solymárok. Erdély, XXXVIII. 131–134.

BICHIGEAN Vasile 1940

Plataritul pe Somes. Archiva Someseana, 157–180.

BIELENSTEIN, A. 1907–18

Die Holzbauten und Holzgeräte der Letten. St. Petersburg–Petrograd

BIRKÁS Géza 1948

Francia utazók Magyarországon. Szeged

BIRKET-SMITH, Kaj 1969

A kultúra ösvényei. Általános etnológia. Budapest

BÍRÓ Friderika 1988

Göcsej. Budapest

BÍRÓ József 1971

Batthyány Tódor hajóépítő és hajózási kísérletei. KMÉ I. 239–265.

1972

Képek a dunai hajózás múltjából. Természet Világa, 11. 497–500.

1976

Kezdeményezések a Duna nemzetközi áruforgalmának kifejlesztésére a XVIII. század utolsó harmadában. Közlt. Sz. XXVI. 367–373.

1977

A hajózás szerepe Magyarország közlekedésében a XVIII. század utolsó harmadában. KMÉ III. 171–213.

1983

Vízi utak a XVIII. században. ÉT XXXVIII. 836–839.

BÍRÓ Vencel 1940

Történeti rajzok. A régi Transsylvania. Cluj–Kolozsvár

BITÓ János 1993

Az én kiskirályságom. (2. kiad.) Szeged

BOCKHORN, Olaf

30.07.2011 12:52


16 von 117

1973–78


Wagen und Schlitten im Mühlviertel. I–II. Linz

BOCSKOR János 1838 {1033.}

A szép tavasz beköszöntésével a gyergyói tutajozó székelyeknek I. fáradtsága, II. jutalma. Nemz. Társ. 25–29, 33–37.

BOCŞE, Maria

1975

Sisteme tradiţionale de transport din Munţii Apuseni. Apulum, 13. 581–603. Alba Iulia

BODGÁL Ferenc 1957

A rézöntés technikájához. Az edelényi juhászkampó. Ethn. LXX. 359–391.

1960

A miskolci talyiga. Ethn. LXXI. 524–536.

1962

Közösségi kovács a mezőkövesdi matyóknál. NÉ XLIV. 81–96.

1965

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányok fémművessége. Ethn. LXXVI. 521–546.

1971

A kovácsok lógyógyítása. HOMÉ X. 457–486. Miskolc

BODNÁR Lajos 1989

Méhesek Nagykapos környékén. HOMK 26. 132–137. Miskolc

BODÓ Sándor 1974

Az igavonó szarvasmarha a Hortobágy vidékén. Műv. Hagy. XV–XVI. 47–80. Debrecen

1979

Tokaj-Hegyalja, egy minőségi borvidék körülhatárolása. Ethn. XC. 480–491.

1981a

A magyar állattartás történeti kérdéseihez. EMÉ XVIII. 291 –309. Eger

1981b

Jochformen in Mitteleuropa. Trad. Transport 137–143. Budapest

1990

A magyar paraszti termelés igaerejének története. Stud. Folk. Ethn. 26. Debrecen

1992

A Bodrogköz állattartása. BKm 36. Miskolc

BODOKI Lajos 1880

Franciaország vízi utainak és csatornahálózatának leírása. Budapest

BOGÁTS Dénes, Cs. 1943

Háromszéki oklevél-szójegyzék. Erdélyi tudományos füzetek 163. Kolozsvár

BOGDÁN István 1973

Régi magyar mesterségek. Budapest

1978

Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Budapest

1991

Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek. Budapest

BOGDÁN István–MAKSAY Ferenc 1967

Királyi öl és királyi hold. AtSz IX. 106–110.

BÓNA István 1974

A középkor hajnala. A gepidák és a langobardok a Kárpát-medencében. Budapest

BÓNA Júlia 1950

Halászélet a Tiszán. Híd, XIV. 243–252.

BORBÁS Vince 1894

A sulyom pusztuló félben. Term. Tud. K. XXVI. 297–322.

30.07.2011 12:52


17 von 117


BORBÍRÓ Virgil–VALLÓ István 1956

Győr városépítéstörténete. Budapest

BORENICH Hugó 1982

Az almási vontatók éneke. In: Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 4. 314–317. Eszék

BORNE, M.–BENECKE, B.–DALLMER, G. 1886

Handbuch der Fischzucht und Fischerei. Berlin

BOROSS Marietta 1956

A nagybudapesti és Pest-környéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata. NÉ XXXVIII. 129–161.

1957

A csányi dinnyetermesztés eszközei. NÉ XXXIX. 257–272.

1959

Adatok a csányi felesdinnyések életmódjának és kultúrájának alakulásához. Ethn. LXX. 579–621.

1963a

A kecskeméti homoki zöldségtermelés. Ethn. LXXIV. 202–229.

1963b

Méhlakások a Néprajzi Múzeum gyűjteményében. NÉ XLV. 35–80.

{1034.}

BOROSS Marietta

1965

Zöldségtermelés a Fertő-tó déli partján (Adatok Hegykő, Fertőhomok és Hidegség zöldségtermeléséhez). Soproni Sz. XIX. 308–322.

1968

A makói hagymatermesztés eszközanyaga. NÉ L. 127–154.

1973

Bolgár és bolgár rendszerű kertészetek Magyarországon 1870–1945. Ethn. LXXXIV. 29–52.

1974

Rákospalota mezőgazdaságának termeléstechnikája és néprajza. In: CZOMA László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. 231–261. Budapest

1980

Német kertész. MNL 3. 703–704.

1983

A békési kertkultúra és szőlőművelés. In: DANKÓ Imre (szerk.): Békés város néprajza. 425–460. Békés

1986

A pesti német kertészcéh. In: EPERJESSY Ernő–KRUPA András (szerk.): A III. békéscsabai nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia előadásai 2. 374–385. Budapest–Békéscsaba

BOROVSZKY Samu 1900

Szeged története. Irta Reizner János. Sz XXXIV. 628–649.

BOROVSZKY Samu (szerk.) é. n. (1903)

Gömör-Kishont vármegye. Budapest

é. n. (1909)

Bács-Bodrog vármegye. II. Budapest

é. n. (1916)

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. II. Budapest

é. n.

Zemplén vármegye. Budapest

BORSOS Balázs 1991

A bükkaljai kaptárkövek földtani és felszínalaktani vizsgálata. Földr. K. XXXIX. 3–4. sz. 121–137.

BORSOS Béla 1982

Magyar vadász lőportartók. Budapest

30.07.2011 12:52


18 von 117


BORZSÁK Endre 1936

A régi istállók és a jószág takarmányozása Pest megye északi részében. NÉ XXVIII. 41–61.

1937

Juhhús a népi táplálkozásban. Ethn. XLVIII. 199–202.

1964

A meddőnyáj. Ethn. LXXV. 557–577.

BOSIĆ, Mila 1982

Ribarske sprave is alati u Vojvodini. Novi Sad

BOTÁR Imre–KÁROLYI Zsigmond 1971

A Tisza szabályozása. I–II. VTF 3–4. Budapest

BOTKA János 1976

A csépai szőlőművelés. Tiszazugi Füzetek 6. Kunszentmárton–Szolnok

BÖDEI János 1939

Madárfogók Göcsejből. Vasi Sz. VI. 162–167.

1943

Adatok Zalabaksa gyűjtögető gazdálkodásához. NÉ XXXV. 69–96.

BŐDI Erzsébet 1983

A gyűjtögető gazdálkodás emlékei Szirénfalván. 1. Gombászás; 2. Vadgyümölcsök és termések felhasználása; 3. Virágok, levelek, szárak, ágak és gyökerek gyűjtése. MK 41. sz. 63–66; 42. sz. 95–101; 43. sz. 66–72.

1991

A természetes növénytakaró hasznosítása táplálkozás céljából az Ung vidékén. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. 163–172. Debrecen

BÖKÖNYI Sándor 1956

A szkíták kocsija. Budapest

1961

Die Haustiere in Ungarn im Mittelalter auf Grund der Knochenfunde. VHO 83–111.

1968

Az állattartás történeti fejlődése Közép- és Kelet-Európában. AtSz X. 272–342.

1974

History of domestic Mammals in Central and Eastern Europe. Budapest

{1035.}

BÖŐR László

1978

Nagykőrös gazdasági és társadalmi viszonyai a két világháború között. In: NOVÁK László (szerk.): Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából. AJMK I. 169–271. Nagykőrös

BÖRCSÖK Vince 1963

A szőlő és must a szegedi tanyák népének téli táplálkozásában. Népr. D. 14. Szeged

1970

A Szeged-vidéki szőlő telepítésének szerszám- és eszközanyaga. MFMÉ 1970/1. 101–118.

1974

Szőlőőrzés, szüretelés és szüreti bál Szeged környékén. Ethn. LXXXV. 479– 493.

1975

Adatok a pinceépítés, szőlőfeldolgozás és bortárolás hagyományaihoz a Szeged környéki homokon. MFMÉ 1974–75/1. 193–214.

1978

Adatok a szegediek borkereskedelméről és borfogyasztásáról. MFMÉ 1976–77/1. 233–251.

BRANDT, Andres von 1976

Zur fischereilichen Fangtechnik. In: SOLYMOS, Ede (red.): Studien zur euro-päischen

30.07.2011 12:52


19 von 117


traditionellen Fischerei. 35–43. Baja 1984

Klassifizierung der fischereilichen Fangmethoden. In: GUNDA, Béla (ed.): The Fishing Culture of the World. I. 27–48. Budapest

BRAUDEL Fernand 1985

Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. Budapest

BREHM Alfréd 1929

Az állatok világa. III. Budapest

BRINGÉUS, Nils-Arvid 1964

Höbagen. Relikt eller novation. Rig 47. 3. 65–85.

BUTURĂ, Valeriu 1978

Etnografia poporului român. Cultura materială. Cluj–Napoca

BUTURAĆ Josip 1961–62 Rijecno brodarstvo na Savi, Dunava i Tisi v polovici XIX. stoljeca. Archivski vjesnik. IV–V. 99–204. Zagreb BUZA János 1980

A hódoltság gazdagparaszti állattartásának néhány kérdése. Szénaárak 1660-ban. Ethn. XCI. 237–249.

CHAUNU Pierre 1971

A klasszikus Európa. Budapest.

CHERNEL István, chernelházi 1897

A lábszánkózás kézikönyve. Budapest

CHILDE, V. Gordon 1954

The Diffusion of Wheeled Vehicles. EAF 2. 1–17. Berlin

CHMIELEWSKI, Stefan 1960

Rybołowstwo. In: BURSZTA, Jozef (red.): Kultura ludowa Wielkopolski. I. 277–325. Poznań

CHOLNOKY Jenő 1899

Közlekedés a khínai alföldön. Budapest

COMENIUS, Amos János 1673

Janua linguae latinae reserata aurea... Kolozsvár

ČURČIĆ, Vejsil 1912

Die volkstümliche Fischerei in Bosnien und der Herzegowina mit besonderer Berücksichtigung der Savefischerei bei Dőnja Dolina. Wissenschaftliche Mit-teilungen aus Bosnien und Herzegowina XII. 490–589. Wien

CVAR, N. 1941 {1036.}

Narodno ribarstvo u okolici Siska na Kupi, Savi i Odri. Etnografska Istraživanija i Grada. III. 1–40. Zagreb

CZAKÓ Sándor

1978

Új szerszám született. Dunatáj 1978/3. sz. 69–76. Szekszárd

30.07.2011 12:52


20 von 117


CZEGLÉDI János 1969

Tutajozás a Maroson a múlt században. Ethn. LXXX. 213–234, 431–446, 537–556.

CZEGLÉDY Károly 1979

Új arab forrás a magyarok 942. évi spanyolországi kalandozásáról. MNy LXXV. 273–282.

CZÉRE Béla é. n. (1997) Magyarország közlekedése a 19. században (1780–1914). Budapest CZIBULYA Ferenc 1987

Bolgárkertészet magyar földön. Történetek és módszerek egy adatközlő bolgárkertész tollából. Budapest

CZIGÁNY Béla 1965

Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. III. Arr. VII. 413–429.

CZIRBUSZ Géza 1901

Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása – Dr. Jankó János: A magyar halászat eredete (…) Föld. K. XXIX. 33–48.

CZÖVEK István 1816

Legújabb s hasznosabb Méhész Könyv... Pesten

CSABA József 1947

Madár a vend népéletben. Ethn. LVIII. 114–116.

1948

A vendek népi méhészkedéséről. Ethn. LIX. 125–128.

1968

Adatok a felsőőrségi magyarok népi méhészkedéséhez. Ethn. LXXIX. 105–112.

1971

Adatok a vendvidék népi méhészkedéséhez. Ethn. LXXXII. 70–73.

1973

Csákánydoroszló népi halászata. Savaria, 4. (1966–1970) 137–167. Szombathely

1975

Népi vadfogó eszközök és eljárások Csákánydoroszlóban. Savaria, 5–6. (1971–1972) 245–265. Szombathely

CSALLÁNY Gábor 1907

Hálósúlyok a szentesi múzeumban. NÉ VIII. 44–49.

CSALOG József 1936

A sárközi hálótanya. Ethn. XLVII. 142–143.

1940

A Tolna megyei Sárköz népi halászata. NÉ XXXII. 233–249.

1949

A húzóháló helyettesítése Bátán. Ethn. LX. 281.

1960

Híd- és dorongutak Zalavár környékén. GMJÉ 137–149. Zalaegerszeg

CSALOG Zsolt 1963

A kosárfonás ún. spiráltechnikája a magyar nyelvterületen. NÉ XLV. 5–34.

1965

A kocsi és a szekér Szentes vidékén. Népr. K. X. 1–2. 3–44.

CSÁNKI Dezső é. n.

Somogy vármegye. Budapest

CSAPLOVICS János 1816

A méhtartásnak új, hasznos és könnyű módja kettős köpűben. Miskolcz

30.07.2011 12:52


21 von 117

1829


Gemälde von Ungern. Pest

CSAPO Jósef 1775

Új füves és virágos magyar kert, mellyben mindenik fünek és virágnak Neve, Neme, Ábrázatja, Természete és ezekhez képest különbféle Hasznai, értelmes-sen meg-jegyeztetnek. Posony

CSAPÓ Lajos 1888

A sertéstenyésztés. Budapest

CSAPODY István 1959

A Sopron környéki szelídgesztenyések. Soproni Sz. XIII. 238–256.

CSAPODY Vera–PRISTER Szaniszló 1966 {1037.}

Magyar növénynevek szótára. Budapest

CSÁTI SZABÓ György

1792

Magyar-Országi Méhes Gazda. A’ki nem tsak a’ Méhekkel való természetes bánásról; hanem azoknak különös nyavalyáiról, meg-esméréséről, meg-orvoslásáról és más hozzá tartozandó dolgokról, kérdések és feleletek által tanít. Debreczen

CSEFKÓ Gyula 1914

Verődisznó. MNy X. 319–320

1921

Verő malac. MNy XVII. 217–320

1922

A füredi nyereg. MNy XVIII. 125.

1924

Pázsit-disznó. MNy XX. 29–30

1926

Orrtőkék a lakóház előtt. NÉ XVIII. 137–139.

CSEH Edit 1989

A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra. In: ERDMANN Gyula (szerk.): Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből. 279–394. Gyula

CSERMÁK Géza 1955

A néprajztudós Herman Ottó. Ethn. LXVI. 487–500.

1956

A magyar hajózás múltjából. Budapest

CSIBA Lajos 1958

A tejfalusi közbirtokosság történetéből. Népr. K. III. 4. sz. 311–337.

CSÍKVÁRI Jákó 1883

A közlekedési eszközök története. II. Budapest

CSILLÉRY Klára, K 1951

Az ácsolt láda. MTA Társ. K. 3. sor. I. köt. 231–284.

1961

Pünkösdi leányevező Szeremléről. NÉ XLIII. 171–179.

CSIPPÉK János 1907

Adatok a felvidéki „olejkárok”, házaló gyógyszerárusok történetéhez. NÉ VIII. 247–268.

1910

Sáfrányosok a Felvidéken. NÉ XI. 226–242.

CSISZÁR Árpád 1965

Csikólép és emberkoponya. Népr. K. X. 1–2. 379–385.

30.07.2011 12:52


22 von 117


1971

A beregi sertéstenyésztés. Ethn. LXXXII. 481–496.

1974

Sertésmakkoltatás az északkeleti Erdővidéken. AtSz XVI. 234–246.

1982

Az ökörtartás a szatmár-beregi kisparasztság életében. JAMÉ XV–XVII. 132–154. Nyíregyháza

CSISZÁR Mária 1978

Földművelés a Mázsa patak (Szilágy m.) mentén. Kézirat

CSIZMADIA Andor 1977

A falusi közösségek szervezete és működése Magyarországon 1848 és 1944 között. In: CSIZMADIA Andor (szerk.): Tanulmányok a falusi közösségekről. 35–53. Pécs

CSIZMÁS Sándor 1987

A Békés városi zöldségtermő táj kialakulásának történelmi, közgazdasági és ökológiai jellemzői. BÉ XXII. 176–183.

CSOMA Zsigmond 1980

Alsónémedi helye az alföldi borvidék homoki szőlő- és borkultúrájában. In: BA-LASSA Iván (szerk.): Alsónémedi története és néprajza. 303–335. Alsó-némedi

1983a

Késes metszőollók Magyarországon. Az eszközváltás hatása a tőkeművelés- és metszési módokra. Ethn. XCIV. 51–66.

1983b

Káposztáskertek a Káli-medencében. In: LACKOVITS Emőke (szerk.): Néprajzi gyűjtőúton a Káli-medence falvaiban. 17–33. Veszprém

1986a 1986b {1038.}

Nászéjszakák bora: a somlai. Budapest A kővágóörsi ürmös és a törökök emléke: a mustméz. In: S. LACKOVITS Emőke (szerk.): Történeti és néprajzi dolgozatok a Káli-medencéből. 27–30. Veszprém

CSOMA Zsigmond

1986c

A kővágóörsi aszúborok és hírük. In: S. LACKOVITS Emőke (szerk.): Történeti és néprajzi dolgozatok a Káli-medencéből. 30–33. Veszprém

1991

Kertészeti terményvásárok, mint a XIX. századi nagytáji munkamegosztás eredményei. MMgMK 1990–1991. 381–408.

1994

Kertészeti vásártípusok a Kárpát-medencében (XVIII–XX. század). In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 24. 61–67.

1994–95 Szőlészeti, borászati hagyományok a megújulás és a közösség kötelékében. (Kap-csolatok, hatások és konfliktusok Dunántúl és Európa között a 17. század végétől a 20. század elejéig.) Centrál-Európa alapítványi könyvek 3. Debrecen–Budapest 1998

Falusi környezet – nagyvárosi ellátás. Budapest a kert-, a szőlő- és bortörténet városa. Centrál-Európa alapítványi könyvek 7. Budapest

CSORBA András 1834

Vezér a természetesen mívelt mezei gazdálkodásra... Pesten

CSORBA Csaba 1975

Közlekedés, árucsere és városfejlődés a Szamos-vidéken a XIV–XV. században. In: DANKÓ Imre (szerk.): Csengeri krónika 166–184. Csenger

CSÖPÜS István 1974

A magyar sertésállomány alakulása a második világháború időszakában. AtSz XIV. 196–214.

CSŐRE Pál

30.07.2011 12:52


23 von 117


1975

Adatok a középkori fakitermelés történetéhez Magyarországon. In: KOLOSS-VÁRY Szabolcsné (szerk.): Az erdőgazdaság története Magyarországon. 88–106. Budapest

1994

A magyar vadászat története. Budapest

DÁM László 1972–74 A hajdúszoboszlói belső legelő pásztorépítményei. Műv. Hagy. XV–XVI. 109– 137. Debrecen 1995

A magyar népi állattartás és pásztorkodás. Néprajz egyetemi hallgatóknak 19. Debrecen

DANICSKA József 1886

Néhány szó a halászati ügyről. Mindszent, II. 12. sz. (márc. 21.) 2; 13. sz. (márc. 28.) 3; 14. sz. (ápr. 4.) 2–3; 15. sz. (ápr. 11.) 2–3; 16. sz. (ápr. 18.) 2–3; 17. sz. (ápr. 25.) 3.

1887

Ismét néhány szó a halászatról. Mindszent, III. 42. sz. (okt. 16.) 2–3; 43. sz. (okt. 23.) 3.

DANKÓ Imre 1958

A bajai Jánoska-eresztés. Ethn. LXIX. 145–148.

1962a

A Bihar megyei hidak vámja (1829). Népr. K. VII. 1. 230–232.

1962b

Az alma-szimbolika magyar vonatkozásai. Ethn. LXXIII. 558–589.

1963

Lápolás a Gyepesen. Népr. K. VIII. 2–4 sz. 369–377.

1972

Bodrogközi halászszótár. HOMÉ XI. 449–505. Miskolc

1973

Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez. HOMÉ XII. 321–355. Miskolc

1975

Adalék a debreceni kertségek életéhez. (A legrégibb debreceni kertségi szabályzat.) DMÉ 371–385. Debrecen

1982

A vasfű, Verbena officinalis a sárréti néphagyományban. BMÉ 3. 225–252. Berettyóújfalu

DANTER Izabella 1994 {1039.}

Zsákmányoló gazdálkodás Leléden. In: LISZKA József (szerk.): Leléd hagyomá-nyos gazdálkodása a XX. század első felében. 41–66. Komárom–Dunaszerdahely

DARNAY Béla

1956

Balaton-Szent-Györgyi Halász Czéh Contractusa (1826). Népr. K. I. 1–4. 245–252.

DÁVID Géza 1982

A simontornyai szandzsák a 16. században. Budapest

DEÁK Geyza 1911

Az ungvármegyei Tiszahát halászatáról. NÉ XII. 144–150.

DEDINSZKY Gyula 1986

Szól a harang. Békéscsaba

DEGRÉ Alajos 1939

Magyar halászati jog a középkorban. Budapest

1977

A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt a Dunántúlon. In: CSIZMADIA Andor (szerk.): Tanulmányok a falusi közösségekről. 55–71. Pécs

DÉKÁN István 1972

Kalandozás a vadászat történetében. Budapest

30.07.2011 12:52


24 von 117


DELI Mátyás–DELI József 1867

Gyakorlati és elméleti sertéstenyésztés. Pest

DEMETER Zsófia–GELENCSÉR József–LUKÁCS László 1990

Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár-Palotaváros története és néprajza. Székesfehérvár

D[EREGNYŐI] VARGA László 1983

Halászat az Ung-vidéki Szirénfalván és Csicserben. Honismeret, XI. 3. sz. 47– 48.

1984

Népi halászati eszközök és módok a Latorca halászatában. Új Mindenes Gyűjtemény 3. 53–74. Bratislava

1987

Hagyományos halászat az Ung-vidéken. Honismeret, XV. 3. sz. 52–54.

DIACONESCU, Ileana 1976

Geräte und Methoden der volkstümlich-bäuerlichen Fischerei in Südwesten Rumäniens. In: SOLYMOS, Ede (red.): Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. 73–87. Baja

DIAS, Jorge 1971

Wie die Männer in Portugal Lasten tragen? In: Studia… 403–407. Debrecen

DIENES István 1958

A honfoglaló magyarok fakengyele. Fol. Arch. X. 123–142.

DIMITROV Imre 1973

Bulgárkertészkedés Kalocsán. In: KUCZY Károly (szerk.): Kalocsa vidéke és népe 1963–1973. 143–149. Kecskemét

DIÓSZEGI Vilmos 1950

A zsákos tapogató kialakulása a Velencei tavon. Ethn. LXI. 208–222.

1957a

Dobbal való kötés, oldás. Népr. K. II. 1–2. 128–134.

1957b

Visszafelé számláló varázsversek. Népr. K. II. 3–4. 162–173.

DITZ Henrik 1869

A magyar mezőgazdaság. Pest

DIXI 1862

Sz. k. Kecskemét város nemes tette a gyümölcsészet és haszonkertészet érdekében. Falusi Gazda, II. 160. Pest

DOBÓ Ferenc 1928

A sporthorgászok zsebkönyve. Hódmező-Vásárhely

DOBROSSY István 1969

Az aszalás mint konzerválási mód. Ethn. LXXX. 514–536.

1974

Juhtartó gazdatársulások a XX. század elején Kunmadarason. Műv. Hagy. XV–XVI. 93–108.

1978

Dohánytermesztés a Nyírségben. Stud. Folk. Ethn. 2. Debrecen

{1040.}

DOBROSSY István

1979

A földművelés és gazdálkodás jellege, arányváltozásai Nyírlugoson. In: ERDÉSZ Sándor (s. a. rend.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson. JAM Kiadv. 3–75. Nyíregyháza

30.07.2011 12:52


25 von 117


DOBROSSY István–FÜGEDI Márta 1983

Termelés és életmód. Tíz község termelőszövetkezete. Stud. Folk. Ethn. 9. Debrecen

DOBROWOLSKI, Kazimierz 1961

Die Haupttypen der Hirtenwanderungen in den Nordkarpaten vom 14. bis zum 20 Jahrhundert. VHO 113–146.

DÓKA Klára 1970

A pesti céhrendszer válságának kibontakozása az 1840-es években. Budapest

1987

A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (1772–1918). Budapest

DOKTOR FODOR András 1838

A Maroson mint Erdély legnagyobb folyóvizén mostan divatozó kereskedelemről, s ezt nagyon hátráltató okokról. Nemzeti Társalkodó, 137–143, 145–150.

DOMANOVSZKY György 1942

A tihanyi pamukos halászat. NÉ XXXIV. 252–267.

DOMANOVSZKY Sándor 1917/1979 Mázsaszekér. In: SZENTPÉTERY Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik, történetírói működésének negyvenedik, szemináriumi vezetőtanárságának harmincadik évfordulója ünnepére 35–74. Budapest (2. kiadás: In: DOMANOVSZKY Sándor /vál., s. a. rend. GLATZ Ferenc/: Gazdaság és társadalom a középkorban. 101–135. Budapest) DOMOKOS Pál Péter 1979

Bölényfogó vermek emléke Csíkban. Ethn. XC. 89–91.

DOMONKOS Ottó 1955

Egy tiszántúli szőrtarisznyás műhely. NÉ XXXVII. 191–214.

1967

A nyugat-magyarországi tyúkászatról. NÉ XLIX. 255–275.

DONGÓ Gy. Géza 1913

A bodrogközi Malodgya, Tajba és Katron tavak halászatáról. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez XIX. 124–127. Sátoraljaújhely

DORNER Béla 1908

A sertés Magyarországban. Budapest

1910

Az erdélyi szászok mezőgazdasága. Győr

1912

Kaszáló- és legelőjavítás. Budapest

1925

A sertés tenyésztése és hizlalása. Budapest

DOROGI Márton 1969

Adatok a hajdúsági és nagykunsági állattartáshoz, különös tekintettel a ló, a szarvasmarha és a szamár betanítására. Népr. K. XIV. 3–4. sz. 44–124.

DÖMÖTÖR Sándor 1951

Enyvfőzés fagyöngyből Kőszeghegyalján. Ethn. LXII. 426–431.

1954

Bakhátas szántás és a nyugat-magyarországi eketípusok. NÉ XXXVI. 149– 164.

1958

Hetési igafajták. Népr. K. III. 4. sz. 150–153.

30.07.2011 12:52


26 von 117


1960

Őrség. Budapest

1961

Gesztenyetermelés Vas megyében. Népr. K. VI. 1. sz. 16–90.

DÖMÖTÖR Tekla 1981

A magyar nép hiedelemvilága. Budapest

DRASKOVICH József 1989 {1041.}

Egy XVIII. századi arisztokrata család mulattatója. Antonius atya históriái. In: ERDMANN Gyula (szerk.): Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből. 179–278. Gyula

DROBNJAKOVIĆ, Borivoje M.

1934a

Szaobracsaj na Drini. Beograd

1934b

Ribolov na Drini. Beograd

DUKA János 1978

Csíkszentlélek tízeseiről. Népism. Dolg. 186–194. Bukarest

DUMPE, Linda 1964

Ražas novakšanas veidu attistiba Latvija. Riga

DUNAVÖLGYI N. 1853

Észrevételek némelly hazai ekék iránt. Gazdasági Lapok 43. sz. 507–508.

DUNĂRE, Nicolae 1961

Trepanácia oviec ako l’udová praktika v karpatskom pastierstve. Sl. Nár. IX. 579–609.

1964

A juhtartás, illetve pásztorkodás hagyományos típusai a románoknál. Ethn. LXXV. 247–272.

DUNĂRE, Nicolae (red.) 1972

Ţara Birsei. I. Bucureşti

DVIHALLY Annamária 1932

A budai szőlőművelés története. Budapest

ÉBER Ernő 1961

A magyar állattenyésztés fejlődése. Budapest

ÉBNER Sándor lásd GÖNYEY Sándor ECSEDI István 1911

A debreceni fogatok. NÉ XII. 36–53.

1912

A debreceni népi építkezés. NÉ XIII. 157–194.

1913

Nomád pásztorenyhelyek a Hortobágy pusztán. NÉ XIV. 192–218.

1914

A Hortobágy puszta és élete. Debrecen

1922

A halvetők. A csíkgödrök. FE II. 169–170.

1923–24 1925

Néhány érdekes halászó mód. „Tiszaverés”. Ethn. XXXIV/XXXV. 42, 178.

Poros országutakon. Debrecen

1926a

Rekesztő halászat a Tiszán és az alföldi kisvizeken. NÉ XVIII. 61–75.

1926b

A jégszánka. NÉ XVIII. 144.

30.07.2011 12:52


27 von 117


1929

Hogyan készül az ótó, gomolya és a zsendice a szilajpásztorok kezén. NÉ XXI. 22–24.

1930

Csengőöntés ősi módon Hajdúböszörményben. DMÉ 1930. 86–96. Debrecen

1931

Listás gazda. Gazdasági evés. NNy III. 254–255.

1933

Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon. Debrecen

1934

Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933. 123–308. Debrecen

EGERVÁRY Gyula, egervári 1891

Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek, határozatok és döntvények gyűjteménye. Budapest

ÉGETŐ Melinda 1970

A szőlő ültetése a Solt-vidéken. Ethn. LXXXI. 516–530.

1973

Az Alföld és a Dunántúl szőlőművelésének kapcsolata. Szőlőművelés és borkészítés a racionalizálás előtt. In: Diss. Ethn. I. 195–251.

1974

A szőlőművelés átalakulása a századfordulón a Solt-vidéken. Cumania II. 133–158. Kecskemét

1975

XVIII–XIX. századi paraszti szőlőművelésünk néhány jellemző vonása. A solti példa. AtSz XVIII. 450–462.

1980

Középkori szőlőművelésünk kérdéséhez. Ethn. XCI. 53–78.

1983a

A lugasos szőlőművelés vizsgálata. NK–NT XIII. 119–149.

1983b

{1042.}

Szőlőművelés Vásárhelyen a feudalizmus utolsó százötven esztendejében. In: DöMöTöR János–TáRKáNY SZüCS Ernő (szerk.): Kiss Lajos Emlékkönyv. 171–211. Hódmezővásárhely

ÉGETŐ Melinda

1984

Szőlőművelés és népi borászat. In: BáRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 573–621. Kecel

1985

Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból. Budapest

1990

A hegyvám mértéke és kiszámítása a XVIII. században a Zala megyei Széchényibirtokokon. AtSz XXXII. 73–84.

1991

A balkáni vörösbor-kultúra hatása az Alföld szőlő- és borkultúrájára. In: A Duna menti népek... 269–275.

1993a

Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig. Budapest

1993b

A szőlőskertek rendszerének kiépülése a Tiszántúlon a 18–19. század folyamán. NK–NT XVII. 37–56.

1994

Szőlőhegyi települések kialakulása a Dunántúlon a 18–19. században. In: KISBÁN Eszter (szerk.): Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. 35–42. Budapest

1997

A honfoglalók szőlőművelési és borászati ismeretei. In: Honfogl. és népr. IV. 159–166.

1999

A Kárpát-medence 16–18. századi borkultúrája. In: BENYÁK Zoltán–BENYÁK Ferenc (szerk.): Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe. 145–153. Budapest

EGYED Ákos 1975

A parasztság Erdélyben a századfordulón. Bukarest

EGYED Antal 1986

Összeírás és korrajz Tolna vármegyéről (1829). Sajtó alá rend. és szerk. CSERNA

30.07.2011 12:52


28 von 117


Anna–KACZIÁN János. Szekszárd ENTZ Ferenc 1857–59

Kertészeti Füzetek. Pesten

ENTZ Ferenc–GYÜRKY Pál 1868

Hazai szőlőszet. KFIKMKMK I. 1. Pest

ENTZ Ferenc–MÁLNAY Ignác–TÓTH Imre 1869

Magyarország borászata. KFIKMKMK II. 2. Pest

ENYEDI György 1964

Az állattenyésztés földrajza. Budapest

ENYEDI József 1962

A káposzta jelentősége a nép életében Hajdúhadházon. Ethn. LXXIII. 404– 431.

1963

A káposzta jelentősége a nép életében Hajdúhadházon. DMK I. Debrecen

EÖTVÖS Károly 1968

A nagy per, mely ezer éve folyik, s még sincs vége 1–2. Budapest

EPERJESSY Géza 1967

Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686–1848. Budapest

ERDEI Ferenc 1937

Futóhomok. Budapest

1941

A makói hagyma iskolája. Makó

1970

A belterjesség fogalom közgazdasági-agrárgazdasági értelmezése. Ethn. LXXXI. 167–186.

1982

Makó társadalomrajza. Makói Múz. Füz. 27. Makó

ERDÉLYI István 1967

Néprajzi jegyzetek Észak-Mongóliából. Ethn. LXXVIII. 122–126.

ERDÉLYI Tibor 1941

Mezőkövesd mezőgazdasága. In: DALA József–ERDÉLYI Tibor (szerk.): Matyóföld. A híres Mezőkövesd. Budapest

ERDÉLYI Zoltán 1956 {1043.}

Bazárkások. Népr. K. I. 1–4. 52–57.

ERDÉLYI Zoltán

1958

Faközelítés a Bernecebaráti környéki erdőkben. A „román szánkó”. Ethn. LXIX. 381–408.

1959a

Az erdő néprajza. Útmutató füzetek a néprajzi adatgyűjtéshez. Budapest

1959b

A bakonybéli villakészítők balkáni útjai. Néprk. K. IV. 4. 8–18.

ERDÉLYI Zsuzsanna 1976

Hegyet hágék, lőtőt lépék. Budapest

ERDÉLYINÉ FEHÉR Julianna lásd FEHÉR Julianna, E. ERDÉSZ Sándor

30.07.2011 12:52


29 von 117

1974


Nyírség. Budapest

ERDŐSI Ferenc 1971

Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről. In: KANYAR József (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 2. 181–212. Kaposvár

ÉRI István–NAGY Lajos–NAGYBÁKAY Péter 1975

A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. I. Budapest

ERIC Miran 1993–94 Zacasno porocilo o deblaku iz Hotize. Zbornik soboskoga muzeja 3. 115–129. Murska Sobota ÉRKÖVY Adolf 1863

Az 1863. évi aszályosság a Magyar Alföldön. Pest

FÁBIÁN Margit 1973

Halászat a bukovinai Andrásfalván. Ethn. LXXXIV. 345–352.

1991

Adatok a moldvai Lészped község halászatához. In: A Duna menti népek... 179–183.

FÁBIÁNNÉ BICZO Ilona 1913

Kiskunhalasi káposztavágó. NÉ XIV. 277–279.

FABÓ Bertalan 1912

Lármafa. MNy VIII. 75.

FAGGYAS István 1990

Gyógynövényismeret és az emberek gyógyítása Kelemérben. In: Göm. népr. XXVI. 47–66. Debrecen

FAJCSÁK Attila 1990

Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei. Studia Agriensia 10. Eger

FALKOWSKI, Ján 1937

Zachodnie pogranicze Huculszczyzny. Lwów

1938

Połnocno-wschodnie pogranicze Huculszczyzny. Lwów

FALLER Jenő 1975

Jó szerencsét! Események, képek a bányászat múltjából. Budapest

FARKAS Árpád 1944

Erdélyi méhészetek üzemi viszonyai és eredményei. Kolozsvár

FARKAS József 1982

Fejezetek az Ecsedi-láp gazdálkodásához. Stud. Folk. Ethn. 8. Debrecen

1992

A hagyományos földművelés Mátészalkán. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Máté-szalka néprajza. 35–56. Debrecen

FARKAS József 1985

A város kereskedelmi élete és kereskedő társadalma. In: FARKAS József (szerk.): Szeged története 2. 1686–1849. 380–438. Szeged

30.07.2011 12:52


30 von 117


FARKASFALVI FARKAS Ferenc 1841

Sáfárkodó magyar gazda. 1–2. Pest

FAZEKAS Mihály 1979

Kunmadaras juhászata. Karcag

1994

Karcag népi táplálkozása. Folk. Etn. 80. Debrecen

{1044.}

FEHÉR Julianna, E.

1957

Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához. Népr. K. II. 3–4. 267–292.

FEHÉR Zoltán 1987

Paprikás világ Bátyán – Egy fűszerpaprika-termelő falu a paprikamonopólium bevezetése idején. Forrás, XIX. 2. sz. 47–56. Kecskemét

FEHÉRVÁRYNÉ NAGY Magda 1988

Parasztgazdaság a 20. század első felében. Gútai példa. Él. Trad. 2. Budapest

FÉJA Géza é. n. (1937)

Viharsarok. Budapest

FEJÉR Gábor 1988

A makói állóorsós sajtó. MFMÉ 1987–1. 189–207. Szeged

FEKETE István 1955

Halászat. Budapest

FÉL Edit 1935

Harta néprajza. Budapest

1937

Adatok Dunapataj néprajzához. NÉ XXIX. 350–366.

1941

Kocs 1936-ban. Budapest

1944

A nagycsalád és jogszokásai a Komárom megyei Martoson. Kisalföldi Közlemények I. sor. 2. sz. Budapest

FÉL Edit–HOFER Tamás 1961a

Az átányi gazdálkodás ágai. Népr. K. VI. 2. 3–220.

1961b

A parasztember szerszámai. Ethn. LXXII. 487–535.

1967

Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban. Népr. K. XII. 3–4. sz.

1969a

Proper Peasants. Traditional life in a Hungarian village. New York–Budapest

1969b

A kalotaszentkirályi kelengye. Kísérlet a tárgyi világ rendjének feltárására. NÉ LI. 15–36

1972

Bauerliche Denkweise in Wirtschaft und Haushalt. Eine ethnographische Untersuchung über das ungarische Dorf Átány. Göttingen

1974

Geräte der Átányer Bauer. Kopenhagen–Budapest

1997

Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Budapest

FELFÖLDI Barnabás 1993

A Maros népi halászata. HOMK 28. 66–71. Miskolc

FELHŐ Ibolya (szerk.)

30.07.2011 12:52


31 von 117

1970


Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Budapest

FENTON, Alexander 1973

Transport with Pack-Horse and Slide-Car in Scotland. In: Land Transport ... 121–171. Křbenhavn

1976

On the Mapping of Carts and Wagons in Europe. Ethnologia Europaea, IX. 1. 1–13. Paris–Münster–Copenhagen

1991

Techniques of Land sowing: the Scottish evidence. NÉ LXXI–LXXIII. 25–36.

FÉNYES Dezső 1934

Méhekereső. NÉ XXXVI. 104–105.

FÉNYES Elek 1836–40 Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. I–VI. Pest 1842–43

Magyarország statisticája. I–III. Pest

1847

Magyarország leírása. I–II. Pest

1851

Magyarország geographiai szótára. I–IV. Pest

FERENCZI Géza 1961 {1045.}

Taplófeldolgozás Korondon. Ethn. LXXII. 100–111.

FERENCZI Imre

1960

Az animizmus világa és a magyar erdőkultusz. Műv. Hagy. I–II. 5–35.

FERIZ 1877

Halászat Romániában, Bukarest, 1877. april. Vas. Ú. XXIV. 18. sz. 278–279.

1881

Hogyan fogják a farkast. Vas. Ú. XXVIII. 9. sz. 134–135.

FEYÉR Piroska 1970

Szőlő- és borgaz7daságunk történetének alapjai. Budapest

FILEP Antal 1959

Adatok a XVIII–XIX. század fordulójának népi gazdálkodásához. AtSz II. 153–161.

1989

Adalékok Békés város erdőgazdálkodásához. Doc. Ethn. 13. 93–138.

1999

Szőlőhegyi településtörténet. In: BENYÁK Zoltán–BENYÁK Ferenc (szerk.): Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe. 155–168. Budapest

FINTA Sándor é. n.

Herdboy of Hungary. A kisbojtár. (Magyarra ford. DARÓCZY Sándor) H. n.

FISCHER, F. 1966

Blaue Sensen. Linz

FISCHER Frigyes (szerk.) 1928

A halászati törvények és a rájuk vonatkozó rendeletek. Budapest

1931

A magyar halászat összefoglaló ismertetése, szerepe és jövője a mezőgazdasági termelésben és a vízgazdálkodásban. Budapest

FODOR Ferenc

30.07.2011 12:52


32 von 117


1930

A Szörénység tájrajza. Budapest

1957

Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei. Budapest

FODOR Ferenc 1986

A napraforgó termelése, felhasználása és az olajsutulás Csólyospáloson. MFMÉ 1986/1. 71–85.

1992

Gazdálkodás a tanyán. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Mórahalom. A település földje és népe. 379–413. Mórahalom

1995

A gazdálkodás fejlődése. In: FODOR Ferenc (szerk.): Csólyospálos. Tanulmányok Csólyospálos történetéből és népéletéből. 247–297. Csólyospálos

1998

Küzdelem a homokkal (A paraszti gazdálkodás). In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Öttömös. A település földje és népe. 253–269. Öttömös

FODOR István 1975

Verecke híres útján... Budapest

FOGARASI J. 1836

A tolnai jobbított ekéről. Társalkodó 31.

FORGÓ György 1817

Rendkívül való szükség idején, a’ közönségesen szokásban lévő Gabona fajokon kívül, miből készíthetni még Kenyeret Hazánkban, ‘s mit találhatni még a’ mivel ollyankor táplálhassa magát a Szegénység? TGy X. 41–57.

FÖLDES László 1957

A juhtartás típusai és építményei a Kárpát-medencében. Népr. K. II. 1–2. sz. 149–156.

1958

Rideg lótartás a székelyeknél. Népr. K. III. 1–2. sz. 31–39.

1960

Kosár, ‘karám, ól’. Ethn. LXI. 437–453.

1961

Estena und Estena-Genossenschaft bei den Seclern. VHO 283–328.

1962a

Egy alföldi juhtartó gazdaság. NÉ XLIV. 27–79.

1962b

Közlekedés gyűjtemény 215–217. In: SZOLNOKY Lajos (szerk.): A Néprajzi Múzeum 1961. évi tárgygyűjtése. NÉ XLIV. 203–287.

1963

Az állattartás és pásztorélet magyar néprajzi szakirodalma. Index Ethnographi-cus, VIII. 1–2. sz. Budapest

{1046.}

FÖLDES László

1965

Közlekedés-teherhordás gyűjtemény 199–204. In: Ifj. KODOLÁNYI János (szerk.): A Néprajzi Múzeum 1963–64. évi tárgygyűjtése. NÉ XLVII. 179– 395.

1968

Az erdélyi vándorpásztorok állatfajtái a XIX. sz. első felében. Műv. Hagy. X. 231–246. Debrecen

1969

Quellen zur Transhumance in Siebenbürgen – Walachei aus der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. VWH 345–356.

1971

A telek ‘földterület’ jelentéstörténete. MNy LXVII. 418–431.

1981

Die geschichtliche Typologie der Pferdegebiße bei den Ungarn. In: Trad. Transport. 145–148.

1982

A „vándorló Erdély”. Történeti-néprajzi vizsgálatok az Erdély-Havasalföld közötti transhumanceról. Ethn. XCIV. 353–589.

30.07.2011 12:52


33 von 117

1983


„Telkek” és költözködő falvak a honfoglaló és Árpád-kori magyarság gazdálkodásában. In: TŐKEI Ferenc (szerk.): Nomád társadalmak és államalakulatok. 327–348. Budapest

FRASER, H. 1931

Beekeeping in Antiquity. London

FRECSKAY Jenő 1901

Emlő, fékemlő, ere, eremlő. Nyr XXX. 192–193.

FUTÓ Róza, Szabóné 1974

A sulyom gyűjtése és felhasználása a Takta mellékén. HOMK 13. 113–118. Miskolc

1976

Növények szerepe a népi gyógyászatban Taktaszadán. HOMÉ V. 247–258. Miskolc

FÜLÖP Éva Mária 1985

Halgazdálkodás a Tata-gesztesi Esterházy-uradalomban az 1740-es években. Klny. a MMgMK 1984–1985. évi kötetéből. 485–519. Budapest

FÜR Lajos 1969

A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján 1870–1914. Budapest

1970

Az állattenyésztés szerkezeti átalakulása a századfordulón. MMgMk 1969 –1970. 267–284.

1980

A „belterjes” tanya. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 216–271. Budapest

1983a

Kertes tanyák a futóhomokon. At. Tan. 12. Budapest

1983b

A zöldségtermelő tanyák kialakulása. MMgMK 1981–1982. 145–157.

FÜVESSY Anikó 1971

A méhészettel kapcsolatos vándorkereskedelem Észak-Borsodban. Ethn. LXXXII. 28–43.

1972

Méhlakások Észak-Borsodban. HOMÉ XI. 529–549. Miskolc

FÜZES Endre 1984

A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest

FÜZES F. Miklós–SÁGI Károly 1967

Régészeti és archeobotanikai adatok a pannóniai kontinuitás kérdéséhez. AtSz IX. 79–97.

1968

A balatoni szőlőkultúra pannon gyökerei. Filológiai Közlemények, 347–364.

FÜZES Miklós 1971

Régészeti-növénytani megjegyzések Moór Elemér: A bor és szőlő c. cikkéhez. VMMK 10. 115–124. Veszprém

GAÁL Antal 1976

A halászat módjai és eszközei Tiszabábolnán. In: DOBROSSY István (szerk.): Foglalkozások és életmódok. HOM Népr. Kiadv. VII. 137–141. Miskolc

GAÁL Jenő 1902 {1047.}

Berzeviczy Gergely élete és művei. Budapest

GAÁL Károly

1947

A gutai „rekeszt” és a vizafogócége. Ethn. LVIII. 252–257.

1968

Die Volksfischerei im südlichen Burgenland. Veröffentlichungen des Instituts für

30.07.2011 12:52


34 von 117


Volkskunde der Universität Wien. Band 2. 65–87. Wien 1969

Zum bauerlichen Gerätebestand im 19. und 20. Jahrhundert. Wien

GAÁL László 1966

A magyar állattenyésztés múltja. Budapest

1973

A szimentáli fajta egy évszázada Magyarországon, 1850–1950. AtSz XV. 51– 69.

1978

A magyar növénytermesztés múltja. Budapest

GÁBORJÁN Alice 1962

A magyar módra való bőrkikészítés problematikája. NÉ XLIV. 97–104.

GÁLFFY Mózes 1960.

A méh neve a moldvai csángó nyelvjárásban. Studia Universitat Babes-Bolyai, Ser. IV. Fasc. 2. Philologia. 87–89. Kolozsvár–Cluj

GALGÓCZY Károly 1854

Mezei gazda népszerű gyám- és vezérkönyve. I. Pest

1855

Magyarország, a Szerb vajdaság s Temesi bánság mezőgazdasági statisticája. Pest

1896

Nagy-Kőrös város monográfiája. Budapest

GÁLL Imre 1944

A népies méhészkedés módja. Az alföldi falvak és tanyák kisgazdái számára. Kecskemét

GÁLL Imre 1970

Régi magyar hidak. Budapest

GALLO, Ján 1973

Príspevok k dejinám furmanstva v Gemeri. G. Nár. Štud. 1. 67–89. Rimavská Sobota

GARAY Ákos 1911

Szlavóniai régi magyar faluk. NÉ XII. 221–248.

1935

Tinófogás rudas pányvakötéllel. NÉ XXVII. 114–116.

1936

Magyar nyergelés. NÉ XXVIII. 110–113.

GARDA Dezső 1978

Gyergyóremetei erdőmunkások tegnap és ma. In: IMREH István (szerk.): Változó valóság. Szociológiai tanulmányok. 133–162. Bukarest

1980

A gyergyóremetei tutajosok a XIX. században. Acta H. 85–95. Csíkszereda

1991

Termelés és munkamegosztás a gyergyói földműves családban. Népr. L. 1. 90–101.

1994

A gyergyói tutajozás társadalomnéprajzához. Népism. Dolg. 18–28. Bukarest

GAVAZZI, Milovan 1978

Vrela i sudbine narodnih tradicija. Zagreb

GAZDA József 1980

Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete. Bukarest

GAZDA Klára 1970

Adatok a sepsiszentkirályi gyűjtögető gazdálkodáshoz. Aluta, I. 421–428.

30.07.2011 12:52


35 von 117


Sepsiszentgyörgy 1980

Gyermekvilág Esztelneken. Bukarest

GECSÉNYI Lajos 1966

Bártfa város hegyaljai szőlőgazdálkodása 1485–1563. AtSz VIII. 470–485.

GEDDE János 1759

Ángliai méhes kert mely a’ Méhekkel való bánásnak mesterségét és titkait szemünk elejébe terjeszti... Eger

GELENCSÉR József 1982 {1048.}

Egy sajátos erdőközösség Szentbékkállán. VMMK 16. 305–309. Veszprém

GÉMES Balázs

1977

A juhászok ládái és a juhászcéh kérdése Mezőföldön a XVIII–XIX. században. Kny. az SzBÁMÉ 1975–76. kötetéből. Szekszárd

GERSTNER Ferencz 1828

Két értekezés a terh-szekerekről, utakról és azon kérdésről: valljon a hajókázó csatornák... A Moldva-vizét lehessen-e a Dunával hajókázó csatornával egyesíteni? Pesten

GIDAY Kálmán 1941a

Lófej a méhek megrontása ellen. Ethn. LII. 73.

1941b

Hogyan hizlalták a göbölyöket? Ethn. LII. 147.

1943

A debreceni sőrések. Ethn. LIV. 255–256.

GLASER Lajos 1930

Dunántúl középkori úthálózata. Sz 73–74. köt. 139–167, 257–285.

GLESZER Norbert 1999

Kalászfejek zsolozsmája. Aratás és cséplés Óbecsén a XX. században. Újvidék

GOMBÁS András 1963

Juhtartás Szentmihályon (Tiszavasvári). JAMÉ III. 223–248. Nyíregyháza

GOMBOCZ Zoltán 1906

A bor. MNy II. 193–199.

1908/1960

Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. Budapest

GONDA Béla 1899

Magyarország belvízi hajózása. Budapest

GONDA Irén 1988

Tojomány, tyúkmony, tikhaszon, tojás. ÉT XLIII. 20. sz. 626–628.

GOUTH Ernő 1947

A kisgazda juhtenyésztése. Budapest

GÖCKENJAN, Hansgerd 1997

Eskü és szerződés az altaji népeknél. In: Honfogl. és népr. 333–345.

GÖNCZI Ferenc

30.07.2011 12:52


36 von 117


1911

Halászás, rákászás és csíkászás Göcsej- és Hetésben. NÉ XII. 54–58.

1914

Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár

1941

1759. évbeli statutum a verébfejekkel való adózásról. Ethn. LII. 279–280.

GÖNYEY (ÉBNER) Sándor 1925

A Bodrogköz lápi községeinek településföldrajzi vázlata. FE V. 65–102.

1926

Adatok a Bodrog halászatához. NÉ XVIII. 11–20.

1929

Ősi szállítóeszköz az alföldi lápokon. NNy I. 309–311.

1931

A szőrtarisznyás mesterség Dunántúlon. NÉ XXIII. 165–169.

1933

A zselici kanászélet. Ethn. XLIV. 150–156.

1935

Ősfoglalkozások a Börzsöny hegységben. NÉ XXVII. 97–99.

1937a

A Néprajzi Múzeum szigonygyűjteménye. NÉ XXIX. 171–183.

1937b

Rókabödön a Bakonyban. NÉ XXIX. 445.

1940a

Adatok Galgamácsa néprajzához. NÉ XXII. 22–51.

1940b

Fafaragás a Börzsöny hegység községeiben. Ethn. LI. 228–235.

1942a

A csíki szekér. NÉ XLIII. 273–274.

1942b

Lófarokkötések Szilágy és Szatmár megyében. Ethn. LIII. 148–151.

1942c

A Drávaszög néprajzi elkülönülése. A Drávaszög halászata. MIMÉ 42–52. Pécs

GÖRFÖL Jenő 1976

Halászélet Jókán. Néprajzi Közlések. II. 87–99. Bratislava

GRÁFIK Imre 1971

Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten. Népr. K. XV. 1–4. sz.

1972

A tulajdont jelölő jelek rendszere a népi műveltségben. NÉ LIV. 69–105.

1973a

Folyami vontatás állati erővel. Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 10. Budapest

1973b

Az állati erővel végzett folyami vontatás. Ethn. LXXXIV. 482–510.

{1049.}

GRÁFIK Imre

1975a

Hajóvontatók. NÉ LVII. 67–112.

1975b

„Ej uhnyem” Magyarországon. A régi hajóvontatás. ÉT XXX. 31. sz. 1443–1448.

1976–78

A szállítás és közlekedés kutatása. Diss. Ethn. II. 123–151.

1978

A hajóvontatás munkaszervezeti kérdései. NÉ LX. 9–55.

1981

Schiffschleppen auf den ungarischen Flüssen. In: Trad. Transport. 147–154.

1983a

Fából faragott csónakok. Dunatáj VI. 2. 52–61. Szekszárd

1983b

A magyarországi fahajózás. Népr. K. XXVI.

1983c

Az áru útja a szállítás forradalma előtt. Ethn. XCIV. 1–35.

1984

„Olyan az élete, mint a hajóhúzó lóé.” (Adatok a dunai hajózás folklórjához.) Forrás XVI. 6. sz. 32–42. Kecskemét

1989

Hajósvállalkozók a Duna mentén a XIX. század közepén. In: JANKOVICS József–KÓSA László–NYERGES Judit–SEIDLER Wolfram (szerk.): A magyar nyelv és kultúra a Duna

30.07.2011 12:52


37 von 117


völgyében. I. 269–276. Budapest–Wien 1989–91

The Transport Collection. NÉ LXXI–LXXIII. 55–60.

1990

Vasi néprajzi tár – Fatörzsből vájt csónakok, bödönhajók. Vasvármegye IX. 12. sz. 5.

1992

Hajózás és gabonakereskedelem. Folk. Etn. 65. Debrecen

1993a

Szegedi vállalkozók a népi hajózásban a 19. század közepén. In: BÉKÉS Imre–JANKOVICS József–KÓSA László.–NYERGES Judit (szerk.): Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon III. 1724–1733. Budapest–Szeged

1993b

Regionális áru- és terményforgalom a reformkori szegedi hajóhíd-kinyitási naplók alapján. AtSz I–IV. 39–90.

1993c 1994a 1994b

Bödönhajók, fatörzsből vájt csónakok. Ethn. CIV. 373–391. Levéltári forrás a népi hajózás kutatásában. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 24. 129–136. Szentendre A dunai hajóvontatás ikonográfiája. Arr. 31–33. 266–287. Győr

1994c

Egy törvényjavaslat motivációi – Széchenyi István közlekedés-fejlesztési elképzelései és a tiszai hajózás múltja. NÉ LXXVI. 5–22.

1995

Modernizálódás és archaizmusok együttélése a magyarországi folyamhajózás történetében. (Kézirat – sajtó alatt!)

1998

Reform és forradalom a magyarországi folyami szállításban. Közl. Sz. XLVIII. 7. 259–267.

1999

„Van képem róla ...” A hajóvontatás képi ábrázolásának etnoszemiotikai elemzése. (Kézirat – sajtó alatt!)

2000

Közlekedésgyűjtemény. In: FEJőS Zoltán (főszerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. 131–148. Budapest

GREGOR Ferenc 1966

A magyar ló- és szarvasmarha-tenyésztés hatása a szlovákra. Nyelvtud. Közl. LXVIII. 397–416.

1970

Ung. kocsi „Wagen” und die Namen ähnlicher Fahrzeuge sowie einiger Bestandteile im Slovakischen. St.Sl. XVI. 195–198.

1981

Újabb adatok a lovak és szarvasmarhák leírásához a XVII–XVIII. században. MNy LXXVII. 126–28

GRIGG, D. B. 1980

A világ mezőgazdasági rendszerei. Budapest

GRÜN, Helene 1968

Faßbinder, Faßboden. Handwerk und Kunst. Wien–München

GUB Jenő 1994

Lótartás a Sóvidéken. KJNTÉ 2. 86–99. Kolozsvár

GUGLIA, Otto–SCHLAG, Gerald 1986 {1050.}

Burgenland in alten Ansichten. Wien

GULYÁS Mihály

1983

Baromfitartás és feldolgozás Orosházán az első világháborúig. BMMK VII. 163–183. Békéscsaba

GUNDA Béla

30.07.2011 12:52


38 von 117


1934a

A magyar kétrúdú szekér eredete és a régi magyar ajonca-szekér. NÉ XXVI. 93–96.

1934b

Kaparó- és merítőháló. NÉ XXVI. 62–63.

1935

Néprajzi képek az Ormánságból. Búvár I. 301–305.

1937a

Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében. NÉ XXIX. 45–70.

1937b

Előzetes jegyzetek az íjjas csapdák néprajzi problémájához. NÉ XXIX. 439–442.

1937c

Juhszárnyék az Ormánságban. NÉ XXIX. 199–200.

1937d

Délkelet-európai kultúrréteg a magyar népi mezőgazdálkodás szerszámanyagában. NÉ XXIX. 253–263.

1938a

Összehasonlító néprajzi jegyzetek. Mediterrán eljárások a gesztenye feldolgozásában. NÉ XXX. 262–266.

1938b

Asiatische Maulkorbformen in der ungarischen Hirtenkultur. Ethnos III. 1. 8–17.

1938c

A magyarországi halászó hurkok eredete. NÉ XXX. 252–256.

1938d

Földrajzi megfigyelések az Ormánságban. Földr. K. LXVI. 30–52.

1938e

Sammelwirtschaft bei den Ungarn. Ungarische Jahrbücher, XVIII. 302–317. Berlin

1938–39

Összehasonlító néprajzi jegyzetek. NÉ XXX. 262–266, XXXI. 229–231.

1939a

A gyűjtögető gazdálkodás. 2. Az elvetett búzától a kenyérig (kérdőív). Budapest

1939b

Összehasonlító néprajzi jegyzetek. NÉ XXXI. 229–231.

1939c

Néprajzi vonatkozások régi francia vadászkönyvekben. NÉ XXXI. 247–260.

1939d

Népi vadfogó eszközök Magyarországon. Búvár, V. 444–448.

1939e

Egy madárhurok dunántúli elterjedéséről. Vasi Sz. VI. 90–92. Szombathely

1939f

Ősi vadászmódok Eurázsiában és Afrikában. Búvár, V. 793–796.

1940a

Die Armbrustfallon in Norsasien und ihre ethnologische Bedeutung. Ethnos, V. 35–53. Stockholm

1940b

Adatok a bukovinai és moldvai magyarok vadfogó eszközeihez. NÉ XXXII. 199–201.

1940c

Hótalpak, jégpatkók, gólyalábak. Kérdőív. Budapest

1940d

Snöskorna hos Karpaternas folk. Pa skidor. Stockholm

1940e

Bonnerja, Bizen: Ugrian Fishing Implements and some Indian Parallels. Ethn. LI. 101–102.

1941

The Casting-Staff used by Hungarian Herdsmen and its Ethnological Signifi-cance. Man, XLI. Nos. 5. 18–19. London

1942a 1942b

Nyestezés az Ormánságban. Nép és Nyelv, II. 143–148. Magyar–szláv néprajzi kapcsolatok. In: SZEKFÜ Gyula (szerk.): Magyarság és a szlávok. 205–206. Budapest

1943a

Magyar hatás az erdélyi román népi műveltségre. NÉ XXXV. 1–32.

1943b

A székely ló. Nép és Nyelv, III. 101–106.

1945a

Farkasgégén eresztett... Erd. Múz. L. 101–104.

1945b

A felmentő méhrajról szóló erdélyi mondák. Erd. Múz. L. 234–235.

1946

Munka és kultusz a magyar parasztságnál. Kolozsvár

1948

A gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás kutatása. Klny. a Magyar népkutatás

30.07.2011 12:52


39 von 117


kézikönyvéből. Budapest 1949

Vándor román füvesek Erdélyben. Nyr LXXIII. 86–88.

1951

Tőzeg szavunk tárgytörténetéhez. Nyr LXXV. 212–213.

1954

Az orosz vengerec ‘házaló kereskedő’ jelentésének néprajzi vonatkozásai. Ethn. LXV. 76–87.

1955a

Ŀudový transport v Žakarovciach. Sl. Nár. III. 150–212.

1955b

Contributions a l’étude d’un type de pičge en Europe Orientale. Acta Ethn. IV. 91–98.

{1051.}

GUNDA Béla

1956

Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen

1960

A gyűjtögető életmód emlékei a Gyalui havasokban. Műv. Hagy. I–II. 207–217. Budapest

1961

Zusammenhänge zwischen Hofanlage und Viehzucht in Siebenbürgen. VHO 234–281.

1964a

A finnugor varsák fejlődésének néhány kérdése. Műv. Hagy. VI. 115–127. Debrecen

1964b

Olasz sajtkészítők Magyarországon. Ethn. LXXV. 599–600.

1966a

Ethnographica Carpathica. Budapest

1966b

Gaffeldrögen i Karpaterna. In: Kulturspeglingar. Studier tillägnade Sam Owen Jansson. 109–123. Stockholm

1966c

ROHAN-CSERMÁK, Géza: Sturgeon Hooks of Eurasia. Műv. Hagy. VIII. 201–205. Debrecen

1967a

Fish poisoning in the Carpathian area and in the Balkan Peninsula. In: Essays in Balkan ethnology. 1–33. Berkeley

1967b

Relikty dawnego rybołowstwa w Karpatach. Etnografia Polska, 11. 385–395.

1967c

Tejoltó növények a Kárpátokban. Ethn. LXXVIII. 161–175.

1967d

Egy magyar vadászadoma és a valóság. Magyar Vadász, XX. 4. sz. 14.

1968a

Rénszarvasbéklyók a szibériai népeknél. Ethn. LXXIX. 102–105.

1968b

Bee-hunting in the Carpathian area. Acta Ethn. XVII. 1–62.

1969

Die Jagd und Domestication des Kranichs bei den Ungarn. Anthropos, Vol. 63/64. 473–496. St. Augustin

1970

Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból. DMÉ 1968. 219–253. Debrecen

1971a

Borbás Vince és a magyar etnobotanika. Ethn. LXXXII. 1–13.

1971b

A lófő etimológiájáról. MNy LXVII 466.

1972

Marderfang in Karpaten-Gebirge. Zeitschrift für Ethnologie. Bd. 97. 283–298. Berlin

1972–74

A nő helyzete a juhászközösségben Műv. Hagy. XV–XVI. 225–243. Debrecen

1973a

Trapping und Hunting among the Hungarian People. Acta Ethn. XXII. 349–363.

1973b

Sex and Semiotics. Journal of American Folklore, 86. 143–151.

1973c

Mesterséges szarvátalakítás a magyar pásztoroknál. In: DANKÓ Imre (szerk.): Bajomi Krónika, 103–109. Biharnagybajom

1974

Beziehungen zwischen den naturbedingten Faktoren und der Fischerei in den Karpaten. Acta Ethn. Slov. 1. 111–121. Bratislava

1975a

Pásztorok és jelek. In: VOIGT Vilmos–SZÉPE György–SZERDAHELYI István (szerk.): Jel és közösség. 11–22. Budapest

30.07.2011 12:52


40 von 117


1975b

Ősi gyűjtögető tevékenység a mocsárvilágban. HMÉ II. 169–178. Hajdúböszörmény

1976a

A gólyaláb (ném. Stelze, ang. stilt). Nyelvtud. Közl. 78. 314–321.

1976b

A sárhajó használatához. Ethn. LXXXVII. 198–199.

1976c

Néhány megjegyzés a szláv eredetű gombanevekhez. Ethn. LXXXVII. 226–228.

1977a

Sommerschlitten im Nordungarn und in der Slowakei. Ethn. Slav. 8–9. 121–138. Bratislava

1977b

Egy magyar vadászadoma. HOMÉ XVI. 219–225. Miskolc

1977c

Borzfuvar. MNL I. 344–345.

1977d

Gathering of Wild Plants among the Hungarian People. Acta Ethn. XXVI. 1–24.

1978

Ŀudový transport v Gemeri. G. Nár. Stud. 3. 133–176. Rimavská Sobota

1979

Ethnographica Carpatho-Balcanica. Budapest

1981a

Die Probleme der traditionellen menschlichen Traggeräte auf der Balkanhalb-insel und in der Karpaten. In: Trad. Trans. 9–23.

1981b {1052.}

Művelődéstörténeti jegyzetek a magyar gyermekjátékokhoz. Ethn. XCII. 65–69.

GUNDA Béla

1982

Hagyományos teherhordó eszközök és tartóedények a szerémségi magyaroknál. HK 14. 201–233. Novi Sad

1984a

A szatmári hagyományos népi műveltség etnogeográfiai helyzete. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Tanulmányok Szatmár néprajzához. Folk. Etn. 16. 35–137. Debrecen

1984b

Fish poisoning in the Carpathian area and in the Balkan Peninsula. In: GUNDA, Béla (ed.): The Fishing Culture of the World, I. 181–222. Budapest

1988a 1988b

A természetes növénytakaró és az ember. Agria, XXIV. 165–219 Eger Kulturális ökológiai megfigyelések a növénytermesztés kezdeteiről. HOMÉ XXV–XXVI. 467–481. Miskolc

1989a

A rostaforgató asszony. Budapest

1989b

A magyar etnobotanika európai távlatai. JAMÉ XXIV–XXVI. 13–22. Nyíregyháza

1991

A színes lovú népek. In: HAJDÚ Mihály–KISS Jenő (szerk.): Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. 227–240. Budapest

1991–92 1994

Méhészkedés a magyarságnál. Agria, XXVII–XXVIII. 303–368. Eger

Egy osztrák kaszahámor. Ethn. CV. 193–195.

GUNDA, Béla (ed.) 1984

The Fishing Culture of the World – Studies in Ethnology, Cultural Ecology und Folklore, I–II. Budapest

GUNDA Béla–RÁDULY Emil 1975

The use of animal manure in the Great Hungarian Plain. Acta Ethn. XXIV. 431–440.

GUNST Péter 1970

A mezőgazdasági termelés története Magyarországon 1920–1938. Budapest

1976

A mezőgazdaság fejlődésének megrekedése a két világháború között (az 1920–30-as években). In: GUNST Péter–HOFFMANN Tamás (szerk.): A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században (1849–1949). 275–400. Budapest

1987

A paraszti társadalom története Magyarországon a két világháború között. Társadalom- és

30.07.2011 12:52


41 von 117


művelődéstörténeti tanulmányok 1. Budapest GUNST Péter (szerk.) 1960

Bibliographia Historiae Rerum Rusticarum Internationalis. Budapest

GUNST Péter–HOFFMANN Tamás (szerk.) 1976

A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században. Budapest

GUNST Péter–LŐKÖS László (szerk.) 1982

A mezőgazdaság története. Budapest

GUTTMANN Miklós 1991

Adatok Nárai nyelvéhez, néprajzához. Szombathely

GYALLAY Domokos 1959

Lófi székely – lófő székely. MNy LV. 218–226.

1961

Lármafa. MNy LVII. 86.

GYÁRFÁS Tihamér 1911

Adatok a vadászat történetéhez. Erdély, XX. 142–144.

GYIMESI Sándor 1968

A kapitalizmus és a parasztgazdaság. Ethn. LXXIX. 149–162.

1975

Városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában. Budapest

GYÖRFFY György 1963–87

Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Budapest

1975

A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Budapest

1977

István király és műve. Budapest

GYÖRFFY István 1908–09 A Nagykunság és környékének népies építkezése. NÉ IX. 1–18, 153–166, 223–244; X. 30–40, 65–78. {1053.}

GYÖRFFY István

1911

Szatmármegyei szilvaaszalók. NÉ XII. 249–252.

1916

Babonás hiedelmek és szokások a fekete-körösvölgyi magyaroknál. Ethn. XXVII. 81–89.

1922

Nagykunsági krónika. Karcag

1927

Das Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland. Debrecen

1928a

Takarás és nyomtatás az Alföldön. NÉ XX. 1–46.

1928b

A szilaj pásztorok. Karcag

1932

Farkasgégén eresztett... Ethn. XLIII. 82–85.

1933

Az ipolymenti halászat. NÉ XXV. 24–28.

é. n. (1934)a

Halászat. In: A magyarság néprajza. II. Budapest, 64–106.

é. n. (1934)b

Állattartás. In: A magyarság néprajza. II. 107–182. Budapest

é. n. (1934)c

Vadászat. In: A magyarság néprajza. II. 27–63. Budapest

é. n. (1934)d

Teherhordás, közlekedés, jármű. A magyarság néprajza. II. 247–273. Budapest

30.07.2011 12:52


42 von 117


1935

Vadméh keresés Biharban. NNy VII. 126–128.

1936

Ló- és szamárhúsevés a magyar népnél. Ethn. XLVII. 323.

1941a

Gazdálkodás. Magy. Népr. II. (2. kiad.) 5–225. Budapest

1941b

Nagykunsági krónika. Budapest

1943

Magyar falu magyar ház. Budapest

1976

A matyók mezőgazdasága. In: Mezőkövesd város monográfiája 625–631. Mező-kövesd

1983

Alföldi népélet. (Vál., szerk., bev. és jegyz.: SELMECZI KOVÁCS Attila.) Budapest

1984

Nagykunsági krónika. (S. a. r. és utószó: BELLON Tibor.) Karcag

GYŐRFFY István (szegedi) 1929–30 Tiszamenti „lépfa”. Aquila. A Magyar Királyi Madártani Intézet folyóirata, XXXVI–XXXVII. 21–23. 1937

Viricselés a Székelyföldön. Ethn. XLVIII. 205–220.

GYŐRFFY Lajos 1978

A „rettenetes esztendő”, az 1863. évi „nagyínség” emlékezete. SzMÉ 91–103. Szolnok

GYŐRIVÁNYI Sándor 1967

A kötélgyártó kézműipar fejlődésének és a gazdasági kötéláruk választékának néhány agrártörténeti vonatkozása. AtSz IX. 328–346.

GYŐRY Jenő 1937

Dorozsma régi életéről. Néprajzi adatok és más apróságok. Kiskundorozsma

GYULAI Ferenc 1994

A Kárpát-medence haszonnövényei a 9–10. században. In: KOVÁCS László (szerk.): Honfoglalás és régészet. A honfoglalásról sok szemmel 1. 247–257. Budapest

GYULAI Rudolf 1896

A Császári Királyi Szabadítékos Rév-Komáromi Biztosító Társaság története. Komárom.

HAÁZ Ferenc 1932

Udvarhelyszéki székely szekér. NÉ XXIV. 10–19.

1941

Pele- és mókusfogás Varságon. KENMÉRt. I. 153–155. Kolozsvár

1942

Udvarhelyszéki famesterségek. Kolozsvár

HADFIELD Charles 1969

British Canals an Illustrated History. London

HADROVICS László 1985

Ungarische Elemente im Serbokroatischen. Budapest

HAGAR, Helmut 1958 {1054.}

Der osteuropäische Arbeitsschlitten bei den Ostseefinnen. FUF XXXIII. Helsinki

HAGYMÁSI Sándor

1984

Mezőtúri aratók. Mezőt. Ht. Füz. 4. Mezőtúr

HAIDER Siegfried 1994

Die Donauschiffer und ihre Zünfte. In: Litschel Helga (red.): Die Donau 158–186. Linz

30.07.2011 12:52


43 von 117


HAJDÚ Mihály 1963

A kasos méhészkedés hagyományai Orosháza környékén. SzKJMÉ 1961–1962. 171–235. Orosháza

1972

Az orosházi méhészkedés szakszókincse. Nyelvtud. Dolg. 7. Budapest

HAJDÚ Péter 1953

A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest

1962

Finnugor népek és nyelvek. Budapest

HÁLA József 1987

A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a XIX–XX. században. Diss. Ethn. 6. Budapest

HALÁSZ Péter 1970

Az állati fehérje szerepe a hagyományos sertéstartásban. AtSz XII. 381–384.

1973

A vöröshagyma termelése a bukovinai székelyeknél. AtSz XV. 507–525.

1996

Az emberi erővel végzett teherhordás a moldvai magyaroknál. Ethn. CVII. 277–300.

HALÁSZNÉ ZELNIK Katalin 1987

Moldvai csángó növénynevek. M. Csny. Dolg. 36. Budapest

HALMÁGYI Pál 1982

Fejezetek a makói „Hagymaszövetkezet” történetéből (1900–1906). In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1982. 189–197. Szeged

HÄMÄLÄINEN, A. 1935

Beiträge zur Geschichte der primitiven Bienenzucht bei den finnisch-ugrischen Völkern. Journal de la Société Finno-Ougrienne XLVII. 1. Helsinki

HAMM, W. 1858

Die landwirtschaftlichen Geräte und Maschinen Englands. Braunschweig

HANDERLA György 1794

Uj méhész, vagyis a méheknek Magyar Hazánkhoz alkalmazott gondviselése. Pozsony– Komárom

HANDZIĆ Adem 1976

Izgradnja lada kod Novog na Savi v XVI vijeku. In: Priloz za Orijentalu Filo-logiju – Orientalni Institut XXII–XXIII. 83–133. Sarajevo

HANKÓ Béla 1928

A hal és a halgazdaság. Budapest

1931

Magyarország halainak eredete és elterjedése. Közlemények a Tisza István Tudományegyetem Állattani Intézetéből 10. Debrecen

1935a

A magyar ló eredete. DSz IX. 53–76.

1935b

A magyar szarvasmarha egykori gazdasági jelentősége. DSz IX. 233–245.

1936a

A magyar szarvasmarha eredete. Debrecen

1936b

A magyar baromfi eredete és gazdasági jelentősége. DSz X. 46–55.

1937

A magyar juh eredete, múltja és jelene. Tisia, II. 47–115. Debrecen

30.07.2011 12:52


44 von 117


1938

A kihalt ősi szalontai sertés. Kny. a Term. Tud. Közl.-ből. Budapest

1939

Ősi magyar sertéseink. Tisia III. 321–388. Debrecen

1940a

Ősi magyar háziállataink. Debrecen

1940b

Ősi magyar kutyák. Debrecen

1941

Az ősmagyar fekete juhnyáj. Debrecen

1943

Székely lovak. Kolozsvár

1954

A magyar háziállatok története. Budapest

1957

Magyar házi szarvasmarháink eredete. Budapest

{1055.}

HANUSZ István

1903

A fák birodalmából. Budapest

1905

Fűben, fában. Budapest

HANZÉLY János 1960

Magyarország közútjainak története. Budapest

HARKA Ákos 1977

Halaink. – Képes határozó és elterjedési útmutató. Budapest

HARMATTA János 1946

Színes lovú népek. MNy XLII. 26–34.

HARTYÁNYI Borbála–NOVÁKI Gyula–PATAY Árpád 1968

Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig. MMgMK 1967–1968. 5–84. Budapest

HAVAS Sándor 1858

Vízivadászat a Sárréten. Vadász és Versenylap, II. 269–273, 285–291, 301–307, 324–325.

HECKENAST Gusztáv 1970

Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Budapest

HEGEDŰS Lajos 1950

Csal, csel. MNy XLVI. 123–129.

HEGYI Imre 1957

Erdei fakitermelés Bakonycsernyén. Népr. K. II. 3–4. sz. 125–155.

1958

A fa fuvarozása a bakonycsernyei erdőkben. Népr. K. III. 1–2. sz. 202–217.

1970

Gyűjtögető gazdálkodás az északkeleti Bakonyban. (Kísérlet egy szintézisre.) Ethn. LXXXI. 442–452.

1971

Magyar népi vadászeszközök és vadfogási módok. Nimród, III. 11. sz. 5–7.

1975a

A népi erdőgazdálkodás jogszokásairól. In: KOLOSSVÁRY Szabolcsné (szerk.): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. 490–512. Budapest

1975b

Népi természetismeret és erdei melléktermékek. Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztály Közleményei, VIII–X. 169–180. Budapest

1978

A népi erdőkiélés történeti formái. Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben. Budapest

HERCZEG Mihály

30.07.2011 12:52


45 von 117

1894


A bortermelés hazai fejlődése. MGSz I. 125–135.

HERCZEG Mihály 1983

A szállítás és közlekedés eszközei Hódmezővásárhelyen. In: DÖMÖTÖR János– TÁRKÁNY SZÜCS Ernő (szerk.): Kiss Lajos Emlékkönyv. 245–271. Hódmezővásárhely

HERKELY Károly 1941a

Adatok Gömör megye népi erdőgazdálkodásához. NÉ XXXIII. 259–263.

1941b

Népi erdőgazdálkodás Veszprém megyében. Ethn. LII. 54–58.

HERMAN Ottó 1885a

Ősi nyomok a magyar népies halászatban. Budapest

1885b

Ősi elemek a magyar népies halászeszközökben. AÉ V. 153–167.

1887–88

A magyar halászat könyve. I–II. Budapest

1892a

A halászat mint ősfoglalkozás és viszonya a néprajzhoz. Ethn. III. 253–262.

1892b

A Balaton halásztopográfiája. Földr. K. XX. 218–223.

1898

Ősfoglalkozások. 1. Halászat, 2. Pásztorélet. In: MATLEKOVICS Sándor (szerk.): Az 1896. évi Ezredéves Kiállítás eredményei, V. 651–763. Budapest

1899a

A magyar ősfoglalkozások köréből, III. A beszélő szerszám. Term. Tud. Közl. XXXI. 262–271.

1899b

A magyar ősfoglalkozások köréből. Budapest

1900a

A doroszlói halászszerszám eredete. Term. Tud. Közl. XXXII. 255–257.

1900b {1056.}

Gróf Zichy Jenő harmadik ázsiai utazása. Budapesti Szemle CIV. köt., CCLXXXVII. sz. 176–193. Budapest

HERMAN Ottó

1901

A vejszék és varsák fogósságáról. Term. Tud. Közl. XXXIII. 57–74.

1902

Ironga, szánkó, kecze. Term. Tud. Közl. XXXIV. 5–36.

1903

A „Tonnára”. Term. Tud. Közl. XXXV. 375–392.

1905a

Verő disznó, verő malac. MNy I. 414–415.

1905b

Az ásó. MNy I. 280–281

1909

A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok. Budapest

1910

Debreceni lófogatok. MNy VI. 49–58.

1914

A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest

1983

A pokol cséplője. H. O. gyűjtőnaplói, vitacikkei, levelei. (Vál. ERDŐDY Gábor.) Budapest

HOFER Tamás 1951

XVIII. századi méhészhiedelmek. Ethn. LXII. 160–171.

1955

Dél-Dunántúl településformáinak történetéhez. Ethn. LXVI. 125–186.

1956

Hajdúböszörményi földművesek karámja (Az alföldi mezei életmód és az alföldi településformák kérdéséhez). Ethn. LXVII. 483–518.

1957a

Csúsztató Nógrádból. NÉ XXXIX. 291–294.

1957b

Vasfogó vermek a töröknek hódolt Baranyában. Ethn. LXVIII. 346–349.

1960

A magyar kertes települések elterjedéseinek és típusainak kérdéséhez. Műv. Hagy. I–II.

30.07.2011 12:52


46 von 117


331–350. Budapest HOFER Tamás lásd még FÉL Edit–HOFER Tamás HOFFMANN Tamás 1956

Egy palóc falu földművelő technikájának néhány jellegzetessége a századforduló tájékán. Ethn. LXVII. 536–561.

1963

A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest

1967

A magyar tanya és a hagyományos mezőgazdaság üzemszervezetének felbomlása Európában. Ethn. LXXVIII. 130–137.

1975

Néprajz és feudalizmus. Budapest

1989

Karre, Wagen, Kutsche. In: GUNDA, Béla–LUKÁCS, László–PALÁDI-KOVÁCS, Attila (hrg.): Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky 219–226. Székesfehérvár

1994

A szántóföld művelése Európában. HOMÉ XXXII. 207–238. Miskolc

HOFFMANN Tamás lásd Gunst Péter HOLÉCZY Mihály 1825

Rév-Komáromnak esmértetése. TGy V. 3–34.

HOLUB József 1960

A bortermelés Zala megyében 1526 előtt. GMJÉ 1950–1960. Zalaegerszeg

1963

Zala megye középkori vízrajza. Függelék: 1. A malmok Zala megye vizein. 2. A halászat Zala megye vizein. GMK 23. Zalaegerszeg

HOMÉR Janka 1932

Magyarország halászati földrajza. Vác

Honfogl. és népr. KOVÁCS László–PALÁDI-KOVÁCS Attila (szerk.): Honfoglalás és néprajz. A honfoglalásról sok szemmel. IV. Budapest, 1997 HONTHEGYI Mátyás 1976

Horog van ezerféle. I–II. MH XXX. 8, 10. sz. 192–194, 254–256.

HOPPÁL Mihály 1970

Egy falu kommunikációs rendszere. Budapest

HORVÁTH Adolf Olivér 1960

Mecseki erdőtípus-tanulmányok. JPMÉ 39–53. Pécs

1961

Antropogén hatás a Mecsek környék vegetációjában. JPMÉ 45–51. Pécs

HORVÁTH Ferenc 1936 {1057.}

Adatok a „kalocsai paprika” múltjából. (Klny. a Kalocsai Néplap 1936. február 6–7. számából.) Kalocsa

HORVÁTH István

1978

Város a föld alatt. In: SZOMBATHY Viktor (szerk.): Régészeti barangolások Magyarországon. 293–343. Budapest

HORVÁTH László 1990

Vadászok és orvvadászok a dualizmuskori Szabolcsban. Szabolcs-Szatmári Szemle, XXV.

30.07.2011 12:52


47 von 117


1. sz. 43–47. HORVÁTH Mihály 1840

Az ipar és a kereskedés története Magyarországon a három utolsó század alatt. Buda

HORVÁTH Móric, Z. 1859

Téli halászat a Balaton jegén. Vadász- és Versenylap, III. 9. sz. 137–140.

HORVÁTHOVÁ, Emilia–URBANCOVÁ, Viera (hrg.) 1972

Die slowakische Volkskultur. Bratislava

HOSS József 1966

Halászat, nádaratás és táplálkozás egy nagybereki községben (Somogyszentpál). Somogyi Múzeum 8. sz. Kaposvár

HÖCK, Alfred 1967

Schweizer als Berufungsbezeichnung des Melkers. Schweizerisches Archiv für Volkskunde LVII. 6. 81–91.

HRENKÓ Pál–PAPP-VÁRY Árpád 1990

Magyarország régi térképeken. Budapest

HUBSCHMIED, Johannes 1955

Schläuche und Fäßer. Bern

HUNFALVY János 1867a

Hazánk közlekedési eszközeiről. Pest

HUNFALVY János (szerk.) 1867b

Gömör-Kishont törvényesen egyesült vármegyék leírása. Pest

HUNFALVY János–ROHBOCK Lajos 1856–63

Magyarország és Erdély eredeti képekben. I–II. Darmstadt

HUNFALVY Pál 1876

Magyarország ethnographiája. Budapest

1888

Herman Ottónak magyar halászati könyve, nyelvi, társadalmi, néprajzi és régészeti tekintetben. Sz XXII. 216–241.

HUSKA, Miroslav A. 1972

Slovenski pltnici. Martin

HUTTERER Miklós 1967

Milimári. MNy. LXIII. 350–351.

IGALI MÉSZÁROS József 1940

Jeges halászat. Búvár VI. 66–68. Budapest

IHRIG Dénes (szerk.) 1973

A magyar vízszabályozás története. Budapest

IKVAI Nándor 1961a

Adatok a jászsági csépformákhoz. Műv. Hagy. III. 149–158. Debrecen

1961b

Néprajzi adatok a debreceni vaseszköz-lelethez. DMÉ 143–150. Debrecen

30.07.2011 12:52


48 von 117


1962

Szénamunka és takarmánykészítés a Zempléni-hegyvidéken. Ethn. LXXIII. 26–53.

1966

A földalatti gabonatárolás Magyarországon. Ethn. LXXVII. 343–377.

1967

Földművelés a Zempléni hegység középső részén. Műv. Hagy. IX. Debrecen

1977

Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között. In: IKVAI Nándor (szerk.): Börzsöny néprajza. Stud. Com. V. 129–218. Szentendre

1981a 1981b {1058.}

A tövisborona Észak-Magyarországon és szlovákiai párhuzamai. Ethn. XCII. 278–297. A földművelés jellemzői a Zempléni hegységben. In: SZABADFALVI József (szerk.): Néprajzi tanulmányok a Zempléni hegyvidékről. HOM Népr. Kiadv. X. 25–41. Miskolc

IKVAI Nándor

1985

A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió mentén a XVIII–XX. században. In: IKVAI Nándor (szerk.): Tápió mente néprajza. Stud. Com. XV. 171–318. Szentendre

ILA Bálint 1957

Die walachische Bevölkerung der Herrschaften Murány, Csetnek und Kraszna-horka. Stud. Slav. III. 113–149.

1966

A vlach pásztorok tretina adója. AtSz VIII. 303–331.

1976

Gömör megye. I. A megye története 1773-ig. Budapest

ILIĆ Tanasije Z. 1968

Zemunski brodograditelji – „superi” krajem XVIII veka. In: Zbornik za drustve-na nauke 51. 36–60. Novi Sad

IMPLOM József 1935

Vadméhkeresés. NNy VII. 241.

1964

A folyónevekből lett kutyanevekhez. Nyr LXXXVIII. 203–204.

IMRE Samu 1941

A felsőőri földművelés. Debrecen

IMREH István 1947

Székely falutörvények. Kolozsvár

1973

A rendtartó székely falu. Bukarest

1979

Erdélyi hétköznapok. Bukarest

1983

A törvényhozó székely falu. Bukarest

INCZEFI Géza 1961

A Tisza–Maros-szöge halászatának nyelvi emlékei. Klny. a Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyvéből. Szeged

ISTVÁN Lajos 1980

A korondi hagyományos állattartás köréből. Népism. Dolg. 1980. 47–59. Bukarest

1991

A korondi toplászok mestersége. Honismeret, XIX. 1. sz. 75–79.

ISTVÁNFFY Gyula 1911

A borsodmegyei palócok. Ethn. XII. 162, 222, 292, 393.

ITKONEN, T. I. 1948

Suomen lappalaiset vuoteen 1945. I–II. Helsinki

30.07.2011 12:52


49 von 117


IVÁNCSICS Nándor lásd IKVAI Nándor IVÁNYI Béla 1962

Adatok a magyar halászat történetéhez. MMgMK 1962. 106–115.

JABLONKAY Géza 1968

Az alsóörsi közbirtokosság, a közös gazdálkodás egy régi formája (1816–1964). AtSz X. 180–203.

JACOBEIT Wolfgang 1961

Schafhaltung und Schäfer in Zentraleuropa bis zum Beginn des 20. Jahrhun-derts. Berlin

JAKÓ Zsigmond 1944

A gyalui vártartomány urbáriumai. Kolozsvár

JAKSA Eleonóra 1997

Vadászó nemesek és úri vadászok. Honismeret, XXXV. 1. sz. 23–28.

1998

A paraszti vadászat legális és féllegális lehetőségei Magyarországon a 18–19. században. NK–NT XIX. 69–90. Budapest

JANCO Stefan 1971

Pltnicenie na Orave. Zbornik Oravského Muzea 2. 149–159.

JANITSÁRY Miklós 1937

Millingezés – Elbeszélés az alsódunai halászok életéből. VH V. 34–36.

JANJIC Stjepan 1971 {1059.}

Korablje na rijeci Kupi. Svjetlo VI/2. 123–130.

JANKÓ Béla

1967

A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőzhajó. Budapest

JANKÓ János 1892

Kalotaszeg magyar népe. Budapest

1892–93 Közlemények a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárából. Első sorozat: Halászati eszközök. 1. Uj-Zeeland, 2. Finnország. Ethn. III. 321–326; IV. 55–59. 1893a

Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe. Budapest

1893b

A torockói vasbányászat és kohászat. MMÉEK XXVII. (Kny. 1–53.)

1895

Régi hazai lőportartók szarvasagancsból. Archeológiai Közlemények, XVIII. 81–117.

1900a

A magyar halászat eredete. Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása I. köt. 1–2. rész. Budapest–Leipzig

1900b 1901 1902a 1902b

A doroszlói dob- és csukavarsák eredete. Term. Tud. Közl. XXXII. 309–312. Turbukháló Erdélyben. NÉ II. 12–13. A balatonmelléki lakosság néprajza. Budapest A magyar halászat eredetéről – Válasz U.T. Sirelius bírálati megjegyzéseire. NÉ III. 37–47.

JANKÓ János–NÉCSEY István 1901

Zárszó „A magyar halászat eredete” vitájához. Budapest

30.07.2011 12:52


50 von 117


JANKÓ János–SEMAYER Vilibáld 1900

Válasz Herman Ottó Úrnak a „Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása” czímű könyv I. kötetéről írt recenziójára. Budapest

JANKOVICH Miklós 1967

Adatok a magyar szarvasmarha eredetének és hasznosításának kérdéséhez. AtSz IX. 420–431.

1968

Pferde, Reiter, Völkerstürme. München

1970

A magyar ló. AtSz XII. 253–267.

JANÓ Ákos 1982

Fejezetek a szanki és móricgáti tanyás gazdálkodás múltjából. KJMK 1. Kecskemét

JASCHKE Franz 1821

National-Kleidertrachten und Ansichten Von Ungarn, Croatien, Slavonie, der Banat, Siebenbürgen und der Bukowina. Wien

JENKINS, J. Geraint 1961/1972 1962

The English Farm Wagon. Reading (2. kiadás: 1972)

Agricultural Transport in Wales. Cardiff

JEŘABEK Richard 1960

Karpatské vorastvi v 19. stoleti. Brno

JESZENSZKY Árpád 1979

Adatok a magyar zöldségtermesztés múltjából. Kertgazdaság, XI. 1. sz. 74–82.

JÓKAI Mór 1890

Sárga rózsa. Budapest

1964a

Az arany ember. I–II. Budapest

1964b

Bálványosvár (1883). Jókai Mór összes művei. Regények 43. Budapest

JORDÁN Károly 1959

Bognár kisipar. Budapest

JUHÁSZ Antal 1962

A tiszai tutajozás és a szegedi super mesterség. MFMÉ 1960–62. Szeged

1966

A deszki hajóvontatók. MFMÉ 1964–65/1. 93–114. Szeged

1968

A bakity. Adatok a homoki teherhordó eszközökről. MFMÉ 1968. 99–108. Szeged

1974

Telekrendezés a szegedi tanyákon. Ethn. LXXXV. 276–314.

1984

A deszki hajóvontatók. In: HEGYI András (szerk.): Deszk története és néprajza. 783–816. Szeged–Deszk

{1060.}

JUHÁSZ Antal

1991

Hajóács mesterség. MN III. 447–455.

1996

Gazdálkodás és életmód. In: PÉTER László (szerk.): Röszke földje és népe. 291–327. Szeged

JUHÁSZ Antal–LELE József 1971

Közlekedés, teherhordás. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza.

30.07.2011 12:52


51 von 117


409–422. Tápé JUHÁSZ Antal–MOLNÁR Imre 1971

Gyűjtögetés, víziélet. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 257–269. Tápé

JUNG Károly 1986

A „Máriaülte gaz” eredetmagyarázó mondatípus elterjedésének kérdéséhez. Létünk, 16. 51–56. Szabadka

KAÁN Károly 1927

A Magyar Alföld. Budapest

KÁDÁR Lajos é. n.

Halászok (Regény). Budapest

1959

Kolomp szól a ködből. Emlékek a régi pásztoréletből. Budapest

KÁDÁR Zsombor 1993

Székelyföldi erdészet- és faipartörténeti jegyzetek. Erdt. K. XI. Budapest

KALAPIS Zoltán 1993

Régi vízi világ a Bácskában és Bánátban. Újvidék

KÁLDY-NAGY Gyula 1982

A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból 10. Békéscsaba

1970

Magyarországi török adóösszeírások. Budapest

KÁLLAY Ferenc (= K. J.) 1823

Magyar régiségek nyomozása. TGy VII. 3–38.

KÁLLAY István 1972

Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Budapest

KALO Péter 1816

A méhtartásnak különféle tartományokra... Eger

KÁNTOR Mihály 1926

Bodrogközi adatok a sarlós aratáshoz. NÉ XVIII. 83–86.

KAPOSVÁRI Gyula 1974

Szolnok mezőváros ipari és kereskedelmi vonatkozásairól. In: HOFER Tamás– KISBÁN Eszter–KAPOSVÁRI Gyula (szerk.): Paraszti társadalom és műveltség a 18–20. században. II. Mezővárosok. 9–24. Budapest–Szolnok

KARAMAN Igor 1966

Trgovinska magistrala Sisak–Karlovac–Rijeka. In: JAZU Starine kniga 53. 263–312. Zagreb

1972

Privzeda i drustvo hrvatske v 19. stoljecu. Zagreb

KARDOS László 1943

Az Őrség népi táplálkozása. Budapest

KÁROLYI Zsigmond

30.07.2011 12:52


52 von 117

1960


A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon. Budapest

KÁROLYI Zsigmond–NEMES Gerzson 1975

Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja, I. Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei, 895–1846. VTF 8. Budapest

KÁRPÁTI Kelemen 1903

Néprajzi tárgyak a szombathelyi múzeumból. NÉ IV. 148–152.

KÁSZONI Zoltán 1995–96 Régi halász-szerszámok Románia halasvizein. Halászat, 88. évf. 3. sz. 128–129; 4. sz. 171–174; 89. évf. 1. sz. 38–40; 2. sz. 80–82. {1061.}

KATONA Imre

1948

A baromfi betegsége és gyógyítása Csongrádon. Ethn. LIX. 133–138.

1949

A csongrádi baromfitartás szokásai és hiedelmei. Ethn. LX. 164–182.

1957

A magyar kubikosok élete. Budapest

1958–59 Népi állatorvoslás Csongrádban. Népr. K. III. 1–2. sz. 230–268; 3–4. sz. 128–149; IV. 1–2. sz. 147–162. 1960

Az emberhámok főbb típusai és a kubikosnyakló. Ethn. LXXI. 381–388.

1961

A kubikoskordé és a kordésmunka. Ethn. LXXII. 56–85.

1962

Sárköz. Budapest

1962–63 A kubikostalicska és a talicskásmunka. Ethn. LXXIII. 512–532; LXXIV. 13– 37. 1963

Kubikos ásó és az ásózás. Népr. D. 11. Szeged

1965

Átmeneti bérmunkaformák. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848–1914. II. 382–433. Budapest

1971

Baromfitartás Tiszaigaron. In: Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 20. évfordulójára. 43–57. Túrkeve

1978

Hagyományos baromfitartás Csongrádon. In: SIMON István (szerk.): Mozaikok Csongrád város történetéből. 50–75. Csongrád

KÁZMÉR Miklós 1993

Régi magyar családnevek szótára XIV–XVII. század. Budapest

KECSKÉS László 1969

A komáromi szekeresgazdák. Irodalmi Szemle, XII. 10. sz. 885–905. Bratislava

1978

Komáromi mesterségek. Bratislava

KECSKÉS Péter 1966

Szőlőtermesztés a Mátraalján. Ethn. LXXVII. 495–516.

1967

A szőlő talajművelése Észak-Magyarországon. NÉ XLIX. 219–253.

1968

A szőlő telepítésének hagyományos és újabb eljárásai a Mátra alján. EMÉ VI. 295–309. Eger

1984

Gyöngyös és a Mátraalja szőlőművelésének észak-magyarországi összefüggéseihez. In: HAVASY Péter–KECSKÉS Péter (szerk): Tanulmányok Gyöngyösről. 401–455. Gyöngyös

KECSKÉS Péter–PETHŐ Mária

30.07.2011 12:52


53 von 117

1974


A pannóniai szőlőművelés és mustnyerés tárgyi emlékeinek értékeléséhez. NÉ LVI. 131–159.

KELETI Ferenc 1901

Orvhalászat a Balaton-melléken. Halászat, II. 17. sz. 111–113.

KELETI Károly 1875

Magyarország szőlészeti statisztikája 1860–1873. Budapest

KEMECSI Lajos 1998

Szekerek, kocsik, szánok. Paraszti járműkultúra Észak-Dunántúlon. Él. Trad. 8. Budapest

KEMÉNY Endre 1869

Képek a hazai népéletből. Görgényi medvevadászok. Vas. Ú. XVI. 61–62.

KEMÉNY Gábor 1972

Fo-kutya volt-e a fakutya? Nyr XCVI. 158–165.

KEMÉNY János 1990

Viziboszorkány. (Harmadik kiadás, első: 1979) Bukarest

KENESSEY Albert 1865

Német–magyar és magyar–német hajózási műszótár. Pest

1868

Halászatunk s a haltenyésztés. Pest

1869

Hajózási törvények. Pest

1871

Statisztikai adatok a Magyar Korona területén 1870–ben forgalomban volt hazai uszákról. Buda

1872

A kapaszkodó hajózásról. Budapest

{1062.}

KENESSEY Kálmán

1858

A szántóvető aranyszabályai. Pest

1869

Nézetek a hazai halászat ügyében. Pest

KERECSÉNYI Edit, H 1959

A baromfi ültetése és keltetése Galgamácsán. Népr. K. IV. 4. 204–243.

1969

A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén. Népr. K. XIII. 3–4. sz.

1968

Kéregedények a Thury György Múzeumban. Ethn. LXXXI. 545–555.

KERÉKGYÁRTÓ Adrienne, U. 1992

A csíkiek Negyedfélmegye Havasáról. NÉ LXXIV. 5–47.

KERTÉSZ André 1982

Hungarian Memories. Boston

KESZEGH István 1956

A pecek. Ismeretlen mozgásgátló eszköz a tiszaigari gulyások kezén. Népr. K. I. 82–86.

KESZI-KOVÁCS László lásd KOVÁCS László, K. KHÍN Antal 1948

A csallóközi halászélet – A kishalászat szerszámjárása – A rekeszvörse, a vejsze és a

30.07.2011 12:52


54 von 117


barok. Halászat, XLVII. 57–58, 68–71, 87–88, 125–127, 168–170. 1954

A Sió halászeszközei. Halászat, I. 9. sz. 13.

1957

A magyar vizák története. MgMF 2. Budapest

1960

A Velencei-tó halászata. MgMF 16. Budapest

1962

A pesti vizafogók és a mai Vizafogó utca neve. MMgMK 1962. 84–92.

1964

A Szelidi-tó halászata. MMgMK 1964. 99–116.

1966

A somorjai halászcéh. MMgMK 1965–1966. 121–130.

1970

A régi Csallóköz mint halászóhely. MMgMK 1969–1970. 157–266.

KIRÁLY István 1962

Fejezetek a Somogy megyei szarvasmarhatenyésztés történetéből (1848–1945). Kaposvár

1965

A bonyhádi tájfajta szarvasmarha kialakulása. AtSz VII. 550–570.

1968

A szarvasmarhatenyésztés fejlődése Tolna megyében (1848–1944). AtSz X. 486–513.

KIRNER A. Bertalan 1964

A békési vásár. EFMK 55–57. sz. Gyula

KISBÁN Eszter 1987

„Köleskását hoztam, mégpedig cukrozva…” A cukor bevezetése a parasztoknál Magyarországon. Agria XIII. 239–265. Eger

1997

Táplálkozáskultúra. MN IV. 419–581. Budapest

KISS Attila 1964

A Kárpát-medence kora középkori szőlőművelésének kérdéséhez. AtSz VI. 143–149.

KISS Géza 1937

Ormányság. Budapest

KISS Imre, É. 1969

Adatok a szarvaskerep magyarországi termesztésének történetéhez. AtSz XI. 102–110.

KISS István, N. 1960

16. századi dézsmajegyzékek. Budapest

1968

A szőlőművelés terméshozamainak alakulása a XVII–XVIII. században. AtSz X. 78–90.

1973

Szőlőmonokultúra a Hegyalján a 16–18. században. AtSz XV. 383–390.

1974

A paraszti vadászat Magyarországon (XVI–XVIII. század). AtSz XVI. 66–71.

KISS Lajos 1922 {1063.}

Beszterec – Egy lápi község leírása. FE II. 209–228.

KISS Lajos

1925

A hódmezővásárhelyi ember aprójószága. Ethn. XXXVI. 148–162.

1926

A kasza a hódmezővásárhelyi ember kezén. NÉ XVIII. 86–93.

1929

Földművelés a Rétközön. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságainak kiadványai, V. 20. füzet. A Nyírségkutató Bizottság Dolgozatai, III. Debrecen

1930a

A szegény ember malaca. MNy II. 135–143.

30.07.2011 12:52


55 von 117


1930b

A karikásostor. NÉ XXII. 142–145.

1937a

Néprajzi tárgyak a Jósa Múzeumban. NÉ XXIX. 164–171.

1937b

Díszített jármok Szabolcs vármegyében. NÉ XXIX. 308–320.

1943a

A szegény asszony élete. Budapest

1943b

A Nyírség halászata. Ethn. LIV. 20–55.

1954

Nagyhalász. Ethn. LXV. 329–373.

1958

Vásárhelyi hétköznapok. Budapest

1961

Régi Rétköz. Budapest

1981

A szegény emberek élete. I–II. (3. kiad.) Budapest

KISS Lajos (nyelvész) 1988

Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Budapest

KISS Sándor, É. 1972

A fácán a magyar nyelvemlékekben és a régebbi irodalmi forrásokban. AtSz XIV. 331–339.

1974

Egy letűnt népi foglalatosság: a madarászat. Ethn. LXXXV. 91–98.

KŁODNICKI, Zygmunt 1975

„Rezginia” in Europe. Ethnologia Europea, VIII. 2. 101–110.

1992

Tradycyjne rybołowstwo śródlądowe w Polsce. Wrocław

KNÉZY Judit 1977

Csököly népi gazdálkodása és táplálkozása (XVIII–XX. sz.). Somogyi Almanach 26. Kaposvár

KNIEZSA István 1934

A tót és lengyel költözködő pásztorkodás magyar kapcsolatai. Ethn. XLV. 62–73.

1950

Szláv jövevényszavaink a gazdasági élet köréből. MNy XLVI. 113–119.

1955/1974

A magyar nyelv szláv jövevényszavai. I. 1–2. Budapest (Második kiadás: 1974)

KÓCZIÁN Géza 1979

Egyes Solanaceae fajok pszichotomimetikumként való használata a népgyógyászatban. Orvostörténeti Közlemények, Supplementum 11–12. – Népi orvoslás Magyarországon. 155–160. Budapest

1984

Etnobotanikai vizsgálatok Répáshután. In: SZABADFALVI József–VIGA Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. HOM Népr. Kiadv. XIII. 229–256. Miskolc

KÓCZIÁN Géza–PINTÉR István–GÁL Miklós–SZABÓ István–SZABÓ László 1976

Etnobotanikai adatok Gyimesvölgyéből. Botanikai Közlemények, 63. köt. 29–36.

KÓCZIÁN Géza–SZABÓ István–SZABÓ László Gy. 1977

Kalotaszegi népgyógyászati adatok. Gyógyszerészet, XXI. 5–17.

1979

A Helleborus- (Hunyor-) fajok népgyógyászati felhasználására vonatkozó adatok. Orvostörténeti Közlemények, Suppl. 11–12. Népi orvoslás Magyarországon. 125–154. Budapest

KÓCZIÁNNÉ SZENTPÉTERI Erzsébet 1977

Budapest kocsigyártóipara a századfordulón. Közlekedéstudományi Szemle, XXVII. 2. sz.

30.07.2011 12:52


56 von 117


81–85. KOCSIS Gyula 1988

Hagyatéki leltárak. Cegléd 1850–1900. Ceglédi Füzetek, 24. Cegléd

KOCSIS Gyula–NAGY VARGA Vera 1977 {1064.}

Perőcsény és Vámosmikola állattartása. In: IKVAI Nándor (szerk.): Börzsöny néprajza. Stud. Com. 5. 93–127. Szentendre

KODOLÁNYI János

1956

Adatok Vajszló lótartásához. Népr. K. I. 118–146.

1958

Adatok a Nyugati-Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához. JPMÉ II. 147–178. Pécs

1959

Morva miskároló az Ormánságban. Népr. K. IV. 1–4. 125–129.

1975

Az észak-eurázsiai vadász-, halász- és réntartó kultúrák. In: HAJDU Péter (szerk.): Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. 141–167. Budapest

1994

Uráli nyelvű vadászok Észak-Eurázsiában. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 24. 187–200. Szentendre

1997

Zsákmányolás–vadfogás, méhészet, gyűjtögetés. In: Honfogl. és népr. 47–60.

KOLLWENTZ Ödön 1978

A közös gazdálkodású erdők története, különös tekintettel Baranya megye erdőbirtokosságaira. Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei XI–XII. 5–48. Budapest

KOLOSSVÁRY Szabolcsné 1975

A magyar erdőgazdálkodás történelmi fejlődése. In: KOLOSSVÁRY Szabolcsné (szerk.): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. 15–79. Budapest

KOLOSVÁRY Bálint 1923

Vadászati jog. Tanulmányok a jogtörténet, magánjogi dogmatika és a tételes magánjog köréből. Budapest

KOLOSVÁRY Gábor 1928

Tiszavölgyi halászat és település. Budapest

KOMA Ján 1954

Košikárstvo v Bardejove a na okoli. Slov. Nár. II. 348–385.

KOPCZYNSKA-JAWORSKA, Bronislawa 1961

Das Hirtenwesen in den Polnischen Karpaten. VHO 389–438.

KOREN, Hans 1972

Die steierischen Eggen. Übersicht und Bestandaufnahme. In: Volkskunde. Fest-gabe für Leopold Schmidt. Wien

KÓRIS Kálmán 1905

Matyóföldi tüzelők és szénatartók. NÉ VI. 249–263.

KORIZMICS László 1858

Jelentése a dunai hajózásról, s a magyar borok érdekében Konstantinápolyba tett útjának eredményeiről. Pest

1867

Gazdasági levelek. Pest

30.07.2011 12:52


57 von 117


KORIZMICS László–BENKŐ László–MÓRÓCZ István 1855–56

Mezei gazdaság könyve. I–IV. Pest

KOROKNAI Ákos 1974

Gazdasági és társadalmi viszonyok a dunai és a tiszai határőrvidéken a XVIII. század elején. Budapest

KOROMPAI Gábor 1987

Az Alföld víziútjai. In: Alföldi Tanulmányok XI. 163–187. Békéscsaba

KOROMPAY Bertalan 1939

Finnugor eredetű csapdáink kérdéséhez. I. A finn „pynna” változatai. NÉ XXXI. 239–247.

1945

A finnugorság szerepe az eurázsiai vadászműveltségben. Ethn. LVI. 9–14.

1953a

Die Bogenfalle bei den Finnougriern auf dem Wege aus Sibirien nach Europa und in den südlichen Verbreitungsgebieten. Acta Ethn. III. 23–90.

1953b

Jankó János, a finnugor néprajzi kutatások úttörője. Nyelvtud. Közl. LV. 228–246.

1956

A csiklétől a csikkentőig. NÉ XXXVIII 5–22.

1961

Finnugor vagy eurázsiai? Egy archaikus madárfogó szerszámunk eredetéhez. NÉ XLIII. 21–30.

{1065.}

KOROMPAY Bertalan

1983

Csapdafélék. A vadászat összehasonlító néprajzához. Budapest

KÓS Károly 1947a

Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának faekéi. Erd. Múz. LII. 81–94.

1947b

A kalotaszegi kosarazó juhászat. Kny. Misc. Ethn. I. 3–28. Kolozsvár

1949

Méhészkedés a Mezőségen. Ethn. LX. 158–164.

1959

Kéziratos méhészkönyv Vajasdról. Népr. K. IV. 1–2. sz. 296–302.

1968

Mihez kezdjünk a természetben? Bukarest

1971

Kászoni adatok a népi vadfogáshoz. Aluta, II. 323–346. Sepsiszentgyörgy

1972

Népélet és néphagyomány Bukarest

1976

Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest

1977

A faluekéről. Ethn. LXXXVIII. 259–269.

1979

Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest

1985

Mihez kezdjünk a természetben? Budapest

1994

Népi földművelés a Mezőségen. Népism. Dolg. 88–119. Bukarest

1999

Népi földművelés Kalotaszegen. Népr. LKK 7. Debrecen

KÓS Károly–SZENTIMREI Judit–NAGY Jenő 1972

Kászoni székely népművészet. Bukarest

1978

Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. Bukarest

KÓSA László 1967

A gyulai zöldségtermelő körzet kialakulása. AtSz IX. 496–513.

1969

Találmányok a paraszti gazdaságban. NK–NT II–III. 63–77.

30.07.2011 12:52


58 von 117


1970

„Buza szükségben felsegéllő jegyzések”. A burgonya a magyarországi táplálkozásban a XVIII. század végén és a XIX. század elején. Ethn. LXXI. 363–375.

1978a

A földművelés néprajzi vizsgálatának néhány fontos vonása. 1945–1976. Diss. Ethn. II. 76–88. Budapest

1978b

Murokország és más zöldségtermesztő vidékek. In: JÁVOR Kata–KÜLLŐS Imola– TÁTRAI Zsuzsanna (szerk.): Kis magyar néprajz a rádióban. 64–65. Budapest

1980a

A burgonya Magyarországon. Budapest

1980b

Káposzta. MNL III. 39–43.

1990

Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880–1920). Stud. Folk. Ethn. 27. Debrecen

KÓSA László–DIÓSZEGI Vilmos 1982

‘Vetés’. MNL V. 546–548.

KOSTIC Mita 1959

O dunavsko-savskoj trgovini ladama, ladarima i ladarskim cehovima v XVIII–XIX veku do pojave zeleznica. Istorisko Ćasopis. IX–X. 259–294. Beograd

KOTHE, H. 1953

Verbreitung und Alter der Stangenschleife. EAF 1. 74–94. Berlin

KOTICS József 1988

Népi méhészkedés Gömörben. Göm. népr. XVIII. Debrecen

1989a

A méhészper tanulságai. JAMÉ XXIV–XXVI. (1981–1983) 329–332. Nyíregyháza

1989b

Szántóföldi növénytermesztés két ungvidéki faluban. In: Néprajzi tanulmányok az Ungvidékről. Néprajzi Közlések, V. 27–31. Bratislava

1991a

Mézkereskedés Rozsnyón a XIX. században. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. 221–231. Debrecen

1991b

Gömöri méz és viaszkereskedők. In: EPERJESSY Ernő–KRUPA András (szerk.): Nemzetiség – identitás. 265–269. Debrecen–Békéscsaba

1992

Az alföldi méhészet folklórja. In: NOVÁK László (szerk.): Hiedelmek és szokások az Alföldön. II. 705–727. Nagykőrös

1993

Okszerű méhészet – paraszti polgárosulás. Ethn. 104. 435–442.

{1066.}

KOTICS József

1994

Méhészet és paraszti életmód. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 24. 49–59. Szentendre

KOVÁCH Aladár 1903

Lókultusz maradványa a tolnamegyei Sárközben. Ethn. XIV. 139–41.

1904a

Adalék a tolnamegyei Sárköz régi halászatához. NÉ V. 299–309.

1904b

A csikle. NÉ V. 50–56.

1905

A csikkentő és tőr. NÉ VI. 179–184.

1912

Kezdetleges épületek Tolna vármegyében. NÉ XIII. 207–238.

KOVÁCS Antal 1987

A halászat szakszókincse a Felső-Szigetközben. M. Csny. Dolg. 33. Budapest

KOVÁCS Elemér

30.07.2011 12:52


59 von 117

1938


A velencei szákos tapogató. NÉ XXX. 323–324.

KOVÁCS Endre 1993

Földművelés egy bácskai magyar faluban. Újvidék

KOVÁCS Ferenc 1934

Erdei famegmunkáló eszközök Gyergyócsomafalván. Erd. Múz. XXXIX. 137–142. Kolozsvár

KOVÁCS István, B. 1990

Adalékok Vály-völgy hagyományos gazdálkodásához. Göm. népr. XXIV. 43–64. Debrecen

KOVÁCS János 1895

Szegedi emlékek. Szeged

1901

Szeged és népe. Szeged ethnographiája. Szeged

KOVÁCS Júlia, B. 1967

A szekérkaskészítés domokosi műszókincséből. NyIrK XI. 133–137. Kolozsvár

KOVÁCS László, É. 1976

Erdei munkások életviszonyai Gömörszőlősön a XX. század első felében. In: DOBROSSY István (szerk.): Foglalkozások és életmódok. HOM Népr. Kiadv. VII. 143–157. Miskolc

KOVÁCS László, K. (KESZI) 1935

Adatok Tiszacsege néprajzához. NÉ XXVII. 99–103.

1937

A Néprajzi Múzeum magyar ekéi. NÉ XXIX. 1–44.

1938

Ackergeräte in Ungarn. Ung. Jahrbücher 263–301. Berlin

1944

A kolozsvári hóstátiak temetkezése. Kolozsvár

1947a

Adatok a bálványosváraljai fejős juhászathoz. Ethn. LVIII. 47–55, 191–210.

1947b

A bálványosváraljai fejős juhászat. Népr. Tan. 2. 207–239. Kolozsvár

1948a

A magyar földművelő gazdálkodás kutatása. Budapest

1948b

A magyar népi közlekedés kutatása. Közlekedés, teherhordás, hír- és jeladás. Budapest

1950

Die ungarische Dreschflegel und Dreschmethoden. Acta Ethn. I. 41–95.

1961

Beiträge zur Frage der Esztena-Genossenschaft (Melkgenossenschaften) in der Siebenbürger Heide. VHO 329–361.

1968

A közös fejős juhnyájak tejhaszonvételi formái Erdélyben 1900 körül. NK–NT I. 9–50.

1969

Die traditionelle Milchwirtschaft bei den Ungarn.VWH 640–695.

1970

Adatok tejkonzerválásunk egyik régi módjához. Ethn. LXXXI. 617–634.

1981a

Der Leistenwagen im Karpatenbecken. In: Trad. Transport. 107–116.

1981b

Az ugorok lovaskultúrája. In: Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. 1975. Pars IV. 177–184. Budapest

1983

Die ungarischen Pferdegeschirre und ihre Beziehungen. FUF XLV. 168–185.

KOVÁCS László, K.–SZILÁGYI Miklós 1977 {1067.}

Evező. MNL I. 747.

KOVÁCS Miklós

30.07.2011 12:52


60 von 117


1960

A magyar tarka szarvasmarha története. Budapest

1962

Adatok a XVI–XVIII. század magyar állattartásának történetéhez. MMgMK 1962. 44–62.

KOVÁCS Péter, K. 1951

A járó-, vonó- és fejősjószág betanítása Tiszacsegén. Ethn. LXII. 370–395.

1956

A falu tehene. NÉ XXXVIII. 277–302.

1958

Szabados borjú. A borjúnevelés és összefüggéseinek kérdéséhez. Ethn. LXIX. 261–270.

KOVÁCS S. János 1891

A méhekrül való hasznos beszéd. Ethn. II. 18–21.

KOVÁCS Sándor 1956

A drávai hajósok és talpasok élete. In: IGAZ Mária–MORVAY Péter–SIMON Józsefné (szerk.): Népünk hagyományaiból. 59–70. Budapest

1989

A drávai hajósok élete a 19. században. JPMÉ 33. 211–221. Pécs

KOZÁK László 1921

Juhtenyésztés. Budapest

KŐHALMI Katalin, U. 1972

A steppék nomádja lóháton, fegyverben. Budapest

KŐHEGYI Mihály 1964

A folyónevekből lett kutyanevekhez. Nyr LXXXVIII. 205–206.

1966

Még egyszer a folyónevekből lett kutyanevekről. Nyr XC. 423–424.

KÖLCSEY Ferenc 1998

Minden munkái – szépprózai művek. (S. a. r. SZILÁGYI Márton.) Budapest

KŐSZEGHY Sándor 1895

Régi méhészeti tanácsadó. MGtSz II. 57–60.

KÖVÉR Fidél 1930

A Hanság földrajza. FE X. 3–47; 91–139.

KRALOVÁNSZKY U. Pál–TÖRÖK Tamás 1961

Sertéstenyésztés. Budapest

KRAUSE, Eduard 1904

Vorgeschichtliche Fischereigeräte und neuere Vergleichsstücke. (Eine ver-gleichende Studie als Beitrag zur Geschichte des Fischereiwesens.) Berlin

KRENEDITS Ödön 1896

A kenderkötél a dunai hajózás szolgálatában. Zimony

KRESZ Mária 1949

A hagyományokba való belenevelődés egy paraszt faluban. In: BÁRCZI Géza et al. (szerk.): Népr. Tan. 53–92. Budapest

KRIESCH János 1868

Halaink és haltenyésztésünk. Pest

KRISTÓ Gyula

30.07.2011 12:52


61 von 117

1995


A honfoglaló magyarok életmódjáról. Sz 129. 1–62.

KRIZA Ildikó 1988

A história továbbélése. MN V. 393–397.

KRUPA András 1970

Negyedi káposztatermesztők Csanádalbertin és Nagybánhegyesen. BÉ V. 61–77. Békéscsaba

KRÜGER, Fritz 1935, 1936

Hochpyrenäen. B. Hirtenkultur. Hamburg

KUCZY Károly 1976

Vízi élet, népi hajózás Foktőn. Történeti, néprajzi és nyelvészeti tanulmányok 1. Kalocsa

KULINYI Zsigmond 1901 {1068.}

Szeged új kora. Szeged

KUNDEGRABER, Maria

1968

Vom Heutragen und Heuziehen in Gottschee. Jahrbuch für Ostdeutsche Volks-kunde 11. 62–85. Marburg

KUNT Ernő 1974

A „bakiszekér” Pányokon. HOMK 13. 119–124. Miskolc

KURUCZ Albert 1964

Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás. HBMK 5. Debrecen

KUTHY Lajos 1846

Hazai rejtelmek. Regény. Pest

LÁBADI Károly 1987

Kopácsi vízi élet. Újvidék

1994

Kopács – a víz melletti falu. Budapest

LAGERCRANTZ, S. 1961

Observations on Block Traps. Orientalia Suecana, IX. 154–168. Uppsala

1966

Spring-Pole Snares and their Mechanism. Stud. Ethn. Ups. XXVI. (Varia, II.) 15–133. Lund

LAKATOS Károly 1891

Vadászati és madarászati emlékeimből. Szeged

1903

A vadászmesterség könyve. (Szakvadász a gyakorlatban.) Szeged

1912

A „pákász” (vagy „nádlaci”). NÉ XIII. 25–38.

1967

Hajósélet a Tiszán. Jászkunság XIII. 181–185.

1990

Vadászhit. (A magyar vadászbabonák és hiedelmek kultusza.) Budapest (Az 1910. évi 2. kiadás reprintje)

LAKÓ Elemér (szerk.) 1983

Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból. Bukarest

LAKÓ György (főszerk.) 1967–71 A magyar szókészlet finnugor elemei. I–II. Budapest

30.07.2011 12:52


62 von 117


LAKOS György 1954

Halászélet. (Riportok.) Budapest

LAMBRECHT Kálmán 1920

Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor élete és kora. Budapest

Land Transport… Land Transport in Europe. Edited by FENTON, Alexander–PODOLÁK, Jan–RASMUSSEN, Holger. Folkelios studier 4. Nationalmuseet. Kopenhavn, 1973. LAPU Istvánné 1983

Dinnyetermesztés Zsámbokon. Honismeret, XI. 6. sz. 29–32.

LÁSZLÓ Gyula 1943

Kolozsvári Márton és György szobrának lószerszáma. Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1942. 75–170. Kolozsvár

1944

A honfoglaló magyar nép élete. Budapest

1977

Régészeti tanulmányok. Budapest

1988

Árpád népe. Budapest

1999

Múltunkról utódainknak. I–II. Budapest

LÁSZLÓ László 1937

Kászoni jakabfalvi és bogszeghi László Ferenc „Az aranyember”. Magyar Családtörténeti Szemle, III. 5–6. sz. 87–93.

LATINÁK István 1964

A szentgotthárdi kaszagyár. Technikatörténeti Szemle II. 1–2. sz. 67–94.

LÁZÁR Ferenc 1957

Tüskés nyílvasak illesztési módja. Ethn. LXVIII. 161–166.

LÁZÁR István 1899 {1069.}

Alsófehér vármegye népe. In: Alsófehér vármegye monográfiája. 1–2. 465–673. Nagyenyed

LÁZÁR Kálmán

1873

A szabad természetből. Képek és vázlatok. Házi könyvtár 12. Pest

LECHNER, Zdenka 1958

Amici. Osjecki Zbornik VI. 205–211. Osijek

LEIBITZER, J. 1833

Juhtartás vagyis legnevezetesebb oktatások a’ juhok’ nemesítéséről, számon-adásáról, eltartásáról ’s gondviseléséről. Pest

LESER, Paul 1931

Entstehung und Verbreitung des Pfluges. Muenster i. w.

LESKOSCHEK, Franz 1972

Schiffahrt und Flösserei auf der Drau. Zeitschrift des Historischen Vereines für Steiermark LXIII. 115–152. Graz

LEVANDER, Lars

30.07.2011 12:52


63 von 117

1943


Övre Dalarnes bondekultur unter 1800-talets förra hälft. I. Stockholm

LICHTENSTERN Joseph F. v. 1803

Ueber die Schiffahrt auf der Muhr, besonders Stromaufwärte und über die hieraus entspringende Vortheile für das Komerz der österreichischen Erbstaaten. Wien

LIGERS, Ziedonis 1947

Die Heuernte im Lettland. SAVk 44. 186–219.

1954

Ethnographie Lettone. I. Bâle

LIGETI Lajos 1943

Az uráli magyar őshaza. In: LIGETI Lajos (szerk.): A magyarság őstörténete 36–70. Budapest

1962

A mongolok titkos története. Budapest

1977

A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. I. Budapest

1980

Tátorján. MNy LXXVI. 129–143.

1988

A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Budapest

LIMBACHER Frigyes–POSCH Károly 1913

A Ruszt–Sopron–Pozsonyi borvidék. Szőlő- és borgazdasági monográfia. Budapest

LIMBACHER Károly 1917

A bolgárrendszerű zöldségtermelés és a korai főzelék és zöldségfélék termelése. Lőcse

LINNUS, Ferdinand 1939

Eesti vanem mesindus. I. Metsamesindus. Eesti Rahva Muuseumi Aastraamat, XII–XIII. (1936–1937) Tartu

LIPPAY János 1662

Calendarium Oeconomicum Perpetuum. Nagyszombat

1664

Posoni kert. Kiben minden kerti Munkák, Rendelések, Virágokkal, Vetemények-kel és Kerti Csömötékkel való baimolódások [...] leirattattnak [...] Első könyv. Virágos kert. Második könyv. Veteményes kert. Nagy-Szombat–Bécs

1667

Posoni kert. Gyümölcsös kert. Bécs

LIPS, Julius 1962

A dolgok eredete. Budapest

LISZKA József 1986a

Adalékok egy kisalföld-peremi község gazdálkodási rendszeréhez. AJMK IV. 531–548. Nagykőrös

1986b

Csúszó Szőgyénből. HOMK 24. 162–163. Miskolc

LITSCHEL Helga (red.) 1994

Die Donau – Facetten eines europaeischen Stromes. (Katalog zur oberöster-reichischen Landesausstellung in Engelhartszell) Linz

LOMBOSSY 1847 {1070.}

Az erdélyi tutajászat ismertetése. Hetilap 1200–1204, 1214–1219, 1245–1248.

LOVÁNYI Gyula

30.07.2011 12:52


64 von 117

1943

Puli. MNy XXXIX. 28–32.

1947

Lárma. MNy XLIV. 46–52.


LOVASSY Sándor 1927

Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Budapest

LUBY Margit 1937

Az „aprómarha” a Szamos mentén és a Tiszaháton. NÉ XXIX. 203–206.

1939

A szilva hazája. NÉ XXXI. 300–310.

1943a

Adalékok az aprómarhához. NÉ XXXV. 177–1 82.

1943b

Fogyó legelőkön. Budapest

LUKÁCS Károly 1929

Jégi halászat a Balatonon. Term. Tud. Közl. LXI. 141–153.

1934

Jégi halászat a Balatonon. Halászat, XXXV. 14–15, 21–25, 30–32, 39–41.

1940a

Balatoni halászat két évszázad távlatában. Ethn. LI. 367–369.

1940b

Fogas. MNy XXXVI. 132–134.

1941

Bél Mátyás „Tractatus de Re Rustica Hungarorum” c. munkája és „Magyar-ország halairól és halászatáról” szóló fejezetének ismertetése. Magyar Biológiai Kutatóintézet Közleményei 1941. 109–143. Tihany

1943a

A balatoni halászat múltjából. Klny. a Balaton c. folyóirat 1942–1943. évfolyamából. H. n.

1943b

Fogas. MNy XXXIX. 156–157.

1951

Tiszai hatás a balatoni halászatban. Ethn. LXII. 83–112.

1953

Adatok a Fertő és Rábaköz halászatának történetéhez. Ethn. LXIV. 282–290.

LUKÁCS László 1983

A mezőföldi tanyák kialakulása. Fejér Megyei Szemle, 35–55.

1991

Beiträge zur regionalen Verbreitung des Dreschwagens. NÉ LXI–LXIII. 49–60.

1994

A szekérrel nyomtatás területi elterjedéséhez. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 495–500. Szentendre

1995

Hajóvontatók, halászok, vízimolnárok Kelet-Dunántúlon. In: LACKOVITS Emőke–LUKÁCS László–VARRÓ Ágnes: Íme az én népem. 44–45. Székesfehérvár

LUTS, Arved 1959

Algelistest kalapüügiviisidest Eesti mererannikul. Etnografia Muuseumi Aasta-raamat XVI. 203–210. Tallin

1970

Eesti kalapüügiriistad. Tallin

1976

Über die Erforschung des volkstümlichen Fischfang in Estland. In: SOLYMOS, Ede (red.): Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. 103–113. Baja

LÜKŐ Gábor 1934

Régimódi méhészet Moldvában. NÉ XXVI. 47–48.

1936

A moldvai csángók. I. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsághoz. Budapest

1965

Az ugor totemisztikus exogámia emlékei a magyar folklorban. Ethn. LXXVI. 32–90.

1969

Noitarummun muistoja unkarilaisessa kansantaitessa. Kotiseutu, No. 6. 199–205. Helsinki

30.07.2011 12:52


65 von 117


MACŮREK, J. 1959

Valaši v zapadních Karpatech v 15.–18. stoleti. Ostrava

MÁDAI Gyula 1965

Diósgyőri adatok a közös népi gazdálkodás és birtoklás múltjához. Tört. Évkönyv I. 125–143. Miskolc

1967

Népi erdőgazdálkodás a Bükk néhány községében. Kézirat. DENIA 1062. ltsz.

1971

Hagyományos fadöntés a Bükk-hegység borsodi erdőiben. HOMK 9. 104–109. Miskolc

1980

Az erdő szerepe a bükki falvak népének életében. In: VIGA Gyula (szerk.): Nemzetiségi falvak a Bükk hegységben. 26–36. Miskolc

{1071.}

MÁDAI Gyula

1984

Hagyományos erdőgazdálkodás. In: SZABADFALVI József és VIGA Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. HOM Népr. Kiadv. XIII. 59–74. Miskolc

MADAR Ilona, P 1973

Szekérkészítés és -használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvariban. Népr. K. XVIII. 81–273.

1976

Adatok a sárrétudvariak gazdálkodásának történetéhez, különös tekintettel a lótartásra. AtSz XVIII. 419–471.

1980

A nemesládonyi és tompaládonyi szekér. Savaria IX–X. 205–225.

1993

Sárrétudvari néprajza. Debrecen

1994

Alsó-Garam mente földművelése. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 359–405. Szentendre

1997

Magyarrétfalu virágkultúrája. Népr. L. VI. 1–4. sz. 207–216.

MADARASSY László 1906

Alföldi pásztorok szíjgyártó készsége. NÉ VII. 85–90.

1907

Kiskunsági pásztor enyhelyek. 1. A cserény. NÉ VIII. 34–41.

1908

A hajítófa. MNy IV. 226–228.

1912

Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon. Budapest

1930a

Gesztenyeszüret a Zengő aljában. Budapesti Hírlap. Okt. 26. Budapest

1930b

Palócföldi búzaszentelés. Ethn. XLI. 158–160.

1931

A szentistváni matyó és lova. Ethn. XLII. 149.

1932

A magyar kocsizás múltjából. Ethn. XLIII. 25–27.

MAGDA Pál 1834

Neueste statistisch-geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn, Croatien, Slavonien und der ungarischen Militär-Grenze. Leipzig

Magyar gazdasági ... 1934–38 A magyar gazdasági irodalom első századainak könyvészete. I–II. Szerk. DÓCZY Jenő–WELLMANN Imre–BAKÁCS István. Budapest MAGYAR Kálmán 1973

Előzetes jelentés a barcsi bödönhajó feltárásáról. SMK I. 357–362. Kaposvár

MAGYAR Kázmér

30.07.2011 12:52


66 von 117

é. n.

A magyar paraszt (Apróságok felőle). Nagykőrös

1914

A békó. NÉ XV. 192–217.


MAGYARI Márta 1985a 1985b

A baromfinevelés néhány Ung vidéki faluban. HOMK XXIII. 100–103. Miskolc A baromfi ültetésének és keltetésének hagyományai a Medvesalján. Göm. népr. I. 123–132. Debrecen

MAGYARI-KOSSA Gyula 1929–31

Magyar orvosi emlékek. I–III. Budapest

MAJLÁT Jolán 1943

Egy alföldi cívis-város kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete a megtelepedéstől a XVIII. század elejéig. Budapest

MAJOR Bálint 1897

Tisza-Nagy-Rév község történelmi múltja. Kunszentmárton

MAJOR Miklós 1998

Egy kertészcsalád élete és gazdálkodása Szilágynagyfaluban a 20. század derekán. Népr. L. VII. 1–2. sz. 149–160.

MAKAY Béla 1977

Ősi halászmódszerek a Túr mentén. In: ERDÉSZ Sándor (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban. IV. Néprajz. 123–153. Nyíregyháza

MAKKAI László 1954 {1072.}

I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Budapest

MAKKAI László

1957a 1957b

Paraszti és majorsági mezőgazdasági termelés a XVII. században. At. Tan. 2. Gödöllő– Budapest Hadik András az erdélyi mezőgazdaságról. AtSz I. 37–52.

1957c

A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének 80. évfordulójára. 463–478. Kolozsvár–Bukarest

1961

A magyar városfejlődés történetének vázlata. In: BORSOS József (szerk.): Vidéki városaink. 25–77. Budapest

1974

Östliches Erbe und westliche Leihe in der ungarischen Landwirtschaft der Frühfeudalen Zeit (10–13. Jahrhundert). AtSz XVI. Suppl.

1982

A feudális mezőgazdaság. In: GUNST Péter–LŐKÖS László (szerk.): A mezőgazdaság története. 35–61. Budapest

MAKSAY Ferenc (szerk.) 1959

Urbáriumok (XVI–XVII. század). Budapest

MÁLNÁSI Ödön 1928

A régi magyar juhászat. Budapest

MANDIBURA, M. D. 1978

Poloninské gospodarstvo guculscsini drugoj polovini XIX.–30-h rokih XX. st. Kiev

MÁNDOKI László

30.07.2011 12:52


67 von 117

1959


Adatok a méhészet történetéhez a XVII. századból. AtSz II. 114–126.

MANGA János 1977

Aratószokások, aratóénekek. NK–NT IX. 241–243.

1979

Palócföld. Budapest

MARINOV, Vasil 1973

Traditionelle Transportmittel in Bulgarien. Land Transport ... 347–394.

M[ARJALAKI] KISS Lajos 1931

A Sajó népi halászata. NÉ XXXIII. 110–124.

MÁRKUS István 1943

Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII–XVIII. században. Kecskemét

1979

Nagykőrös. Budapest

MÁRKUS József 1943

A részes juhtartás. Köztelek 1943. aug. 20. és klny. Budapest

MÁRKUS Mihály (= MARKUŠ, Michal) 1937

Népi vadfogás módjai Nyíregyháza vidékén. NÉ XXIX. 345–350.

1938

A nyíregyházi taliga. NÉ XXX. 213–221.

1940

Adatok a juhászkampó felvidéki elterjedéséhez. NÉ XXXII. 203–205.

1941a

Adatok a „kumet” magyarországi elterjedéséhez. NÉ XXXIII. 170–171.

1941b

Gyűjtögetés a Csermosnya völgyében. NÉ XXXIII. 173–177.

1943

Jolsvai kolomposok. In: GUNDA Béla (szerk.): Kodály Emlékkönyv, 245–264. Budapest

1964

Magyar szarvasmarha az Alacsony Tátrában. Ethn. LXXV. 467–470.

1973

Odbyt a spôsoby predaja šivetických hrnčiarskych výrobkov na prelome 19. a 20. storočia. Gemer 1. 91–105. Rimavská Sobota

1979

A Kárpát-medence etnobotanikai problémái. Orvostörténeti Közlemények, Suppl. 11–12. Népi orvoslás Magyarországon. 113–123. Budapest

MÁRTHA Zsuzsanna 1962

A magyar tyúk nemesítésének első időszaka. MMgMK 1962. 63–83.

1968

A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig. MMgMK 1968. 243–264.

1970

Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde. MMgMK 1970. 285–306.

1975

A baromfitoll az 1920–1944. évek magyar gazdasági életében. MMgMK 1973–1974. 251–280.

{1073.}

MARTINKA, Jožo

1930–31 Slovenské rybárstvo. Sbornik muzeálnej slovenskej spoločnosti, XXIV. 111–149; XXV. 65–102. MÁRTON Gyula 1969

A moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai. Bukarest

1970

Adatok egy szánalkatrész nevének ismeretéhez a romániai magyar nyelvjárásokban. NyIrK XIV. 243–256. Kolozsvár

30.07.2011 12:52


68 von 117


MÁRTON László 1965

A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse. Népr. K. X. 1–2. sz. 290–361.

1983

A békési földművelés és állattartás leírása. In: DANKÓ Imre (szerk.): Békés város néprajza. 333–423. Békés

MÁRTONFFY Károly 1854

Eger szőllő-gazdászata. In: KUBINYI Ferenc–VAHOT Imre (szerk.): Magyar- és Erdélyország képekben. IV. 61–77. Pest

MATOLCSI János 1968

A szarvasmarha testnagyságának változása a történelmi korszakokban Magyarország területén. AtSz X. 1–38.

1975a

A háziállatok eredete. Budapest

1975b

Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben. MMgMK 1973–1974. 229–249.

1978

A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon. MMgMK 1975–1977.

1982

Állattartás őseink korában. Budapest

MÁTYUS István, K. 1787–93 Ó és Uj Diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenntartására és gyámolga-tására, Istentől adattatott nevezetesebb Természeti Eszközök […] elészámlálása […] Hat Darabokra intézve […] Posonyban Mednarodni... 1977

Mednarodni Kulturnozgodovinski Simpozij Modinci 1977. Razvoj prometnih zvez v Pannonskem prostoru do 1918. leta. Maribor

MEDNYÁNSZKY Alajos 1981

Festői utazás a Vág folyón Magyarországon (1825). Budapest

MEDVECZKY István–TAHY Béla 1979

Útmutató a halászatról szóló jogszabályok alkalmazásához. Budapest

Méhészeti... 1900

Méhészeti tanácsok 1718-ból. MGtSz VII. 223–224.

MELVILLE Ralph–REBER Horst–SUHR Norbert 1986

Wenzel Hollar 1607–1677. Reisebilder vom Rhein. Mainz

MÉRI István 1962

Az árkok szerepe Árpád-kori falvainkban. AÉ 89. 211–219.

MÉSZÖLY Gedeon 1929

Mióta lovas nép a magyar? NNy I. 205–214.

1936

A láp szó eredete és rokonsága. Szeg. Füz. III. 5–12.

1944

Arc, orca, orcok. MNy XL. 122–123.

1951

Az ugorkori vadászélet magyar szókincsbeli emlékei. Ethn. LXII. 277–290.

1982

Népünk és nyelvünk. Válogatott tanulmányok. Budapest

Mezei gazdaság… lásd KORIZMICS László–BENKŐ László–MORÓCZ István

30.07.2011 12:52


69 von 117


MIHÁLY Péter 1975

A Pest megyei kaptárkövek topográfiája. Stud. Com. 3. 31–60. Szentendre

1976

A Heves megyei kaptárkövek topográfiája. EMÉ, XIV. 245–292. Eger

1979

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája. HOMÉ XVII–XVIII. 33–86. Miskolc

MIHOLOVIĆ, Katica 1970 {1074.}

Karlovacki cehovii obrti u XVIII i XIX stoljecu. Zbornik 2. Historijski Archiv Karlovac 107–160. Karlovac

MIKLÓS Zsuzsa

1972

A debreceni vákáncsosok. DMÉ 237–272. Debrecen

MIKLÓSSY V. Vilmos 1978

Festőnövények a csíki háziiparban. In: Népism. Dolg. 91–100. Bukarest

MIKÓ Sándor 1970

Adatok a Sopron vármegyei halászat történetéhez. Soproni Sz 24. 366–374.

MILHOFFER Sándor 1898

A mezei munkásviszonyok hazánkban. Budapest

MILOSEVIĆ-BREVINAĆ, Milorad 1975

Szociologija szeoszkog szaobracsaja u Szrbiji. Beograd

MILOTAI Ferenc 1832–33 1838

Gazdasági katechisis. I–II. Kolozsvár

Az erdélyi gazda kézikönyve. I–II. Nagyenyed

MISIŃSKA, Maria 1958

Rybołowstwo na Pilicy. Prace i materiały. Seria etnograficzna II. 7–23. Lodz

MISKOLCZY István 1923

Magyarország az Anjouk korában. Budapest

MISKULIN Alajos 1905

Magyar művelődéstörténeti mozzanatok Giovanni és Matteo Villani krónikái alapján. Budapest

MITTERPACHER, Lajos 1777

Elementa rei rusticae in usum academiarum Regni Hungariae conscripta. Buda

1779–94 Elementa rei rusticae in usum academiarum Regni Hungariae, Bécs (2. kiad. Bécs, 1816–1817) MJARTAN, Jan 1952

Ŀudové rybarstvo v Liptove. Národopisný Sborník XI. 101–189.

1984

Ŀudové rybárstvo na Slovensku. Klenotnica Slovenskej Ŀudovej Kultúry, zv. 14. Bratislava

MOCSÁRY Antal 1826

Nemes Nógrád Vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmértetése. I–IV. Pesten

MOGYORÓSI Sándor

30.07.2011 12:52


70 von 117

1989


Egy magyar méhészhiedelem antik vonatkozásairól. HOMK 26. 95–97. Miskolc

MOHAY Tamás 1994

Egy naplóíró parasztember. Nagy Sándor élete és gazdálkodása a 20. század első felében Ipolynyéken. Diss. Ethn. VIII. Budapest

MOLDOVÁN Gergely 1896

Alsófehér vármegye román népe. In: HEREPEI Károly–GÁSPÁR János–CSATÓ János–ÁVÉD Jákó–CSERNI Béla–SZILÁGYI Farkas: Alsófehér vármegye monográfiája. I. 2. Nagyenyed

MOLLAY Károly 1941

Soproni élet a 15. század második felében. Soproni Sz. V. 2. 109–163.

1960

A soproni szelídgesztenyések történetéhez. Soproni Sz. XIV. 66–70.

1982

Német–magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig. Budapest

MOLNÁR Ambrus 1972

Nagyrábé népének gazdálkodása a török hódoltság után. AtSz XIV. 399–422.

MOLNÁR Aurél 1984

Vízi zenebona. Budapest

MOLNÁR Balázs 1957

Méhkeresés és mézzsákmányolás Domaházán. Ethn. LXVIII. 482–491.

1966

A gyékényhám Komádiban. Ethn. LXXVII. 118–125.

1974

Húsvéti asztal. Ethn. LXXXV. 396–411.

1979

Mezőgazdasági népességünk szakismereteihez: a vetőmag kiválasztása és csávázása, a rozsolás, a tojás lámpázása. Ethn. XC. 560–577.

{1075.}

MOLNÁR Benő

1963–64

Dereglyézés a Vágon... Néprajzi Múzeum EA 7304.

MOLNÁR Gyula 1964

Egy XVIII. századi gyógykovács-könyv receptjei. Ethn. LXXV. 458–462.

1969

Népi halászat Konyáron. Ethn. LXXX. 107–119.

1976

Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása. BMÉ I. 203–265. Berettyóújfalu

MOLNÁR Imre 1971

Földművelés. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 361–408. Tápé

MOLNÁR István 1947

Adatok a Hargita nyugati részének gyűjtögető gazdálkodásához. Misc. Ethn. Tom I. Erdélyi néprajzi tanulmányok 9. 49–57. Kolozsvár

1955

Népi vadfogási módok az Ivó patak környékén. Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve. 65–77. Marosvásárhely

1957

A középnyárádmenti kacor. Népr. K. II. 1–2. sz. 95–103.

1963

A nyikómenti kézicséplés. Ethn. LXXIV. 474–492.

1975

Népi vadfogás a Borszéki-medencében. Aluta, VI–VII. (1974–1975) 205–234. Sepsiszentgyörgy

30.07.2011 12:52


71 von 117


1980

Népi vadfogási módok a Görgényi-hegység déli övezetében. Acta H. I. 197–216. Csíkszereda

1991

Az Alsó-Nyikómente földhasználati rendszerei a XVIII. századtól a kollektivizálásig. In: A Duna menti népek... 241–247.

MOLNÁR Kálmán 1974

Adatok a Hargita népi erdőgazdálkodásához. A Székelykeresztúri Múzeum 25 éves jubileumi emlékkönyve. 307–325. Csíkszereda

1978

A Hargita népi erdőgazdálkodásához. Népism. Dolg. 34–39. Bukarest

MOMIROVIĆ, Petar 1972

Ribolov na Velikoj Moravi. Novi Sad

MOÓR Elemér 1927

Eine Vorrichtung der ungarischen Sperrfischerei. Ungarische Jahrbücher, VII. 122–150.

1932

A földműveléssel kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton. Ethn. XLIII. 158–162.

1933

Az állattartással kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton. Ethn. XLIV. 57–64.

1954

A magyar lótenyésztési és lovasterminológia szláv elemei szó-, nép- és művelődéstörténeti szempontból. MNy L. 67–76.

1956

Die Ausbildung der Betriebsformen der ungarischen Landwirtschaft im Lichte der slawischen Lehnwörter. St. Sl. 2.

1963a

Ketrec–katroc. MNy LIX. 472–474.

1963b

A csalitojás elnevezései a népnyelvben és ez elnevezések művelődés- és néptörténeti tanulságai. Nyelvtud. Ért. 40. sz. 260–264.

1963c

Slawischer Einfluss auf das Fischerei und Jagdwesen der Ungarn im Mittelalter im Lichte der sprachlichen Materials. Acta Ethn. XII. 1–56.

1963d 1968

Bor és szőlő. Nyelvtud. Közl. LXV. 413–423. Palozsna. MNy LXIV. 216–217.

MÓRA Ferenc 1917

Föl se hajózunk, le se hajózunk. Szegedi körkép. Pesti Napló, július 7. 5–8.

MÓRICZ Kálmán 1993

Nagydobrony. Ungvár

MORVAY Endre 1972 {1076.}

A Pest-budai repülőhíd. In: Tanulmányok Budapest múltjából. XIX. 131–151. Budapest

MORVAY Gyula

1929

Nyomtatás Tardoskedden. NÉ XXI. 51–53.

MORVAY Judit 1960

A gazdálkodás alakulása Őrszentmiklóson. Népr. K. V. 1. sz. 135–164.

MORVAY Péter 1936

Ághegyelés a Szamoson. NÉ XXVIII. 70–72.

1937

Adatok az Alsó-Szamos halászatához. NÉ XXIX. 282–292.

30.07.2011 12:52


72 von 117


1938

Szokolya gazdálkodása. NÉ XXX. 282–287.

1939

A Néprajzi Múzeum (Orsz. Magy. Történeti Múzeum Néprajzi Tára) jégpatkó gyűjteménye. NÉ XXXI. 1–14.

1940

A pók vagy kukucska. NÉ XXXII. 191–196.

1948

Milyen volt az egykori vizafogó? Ethn. LIX. 88–94.

MOSER, Oskar 1977

Die Schlittenabfahrt vom Luschariberg. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde XXXI. 189–212. Wien

MOSZYŃSKI, Kazimierz 1929/1967 1960

Kultura ludowa słowian. I. Kultura materialna. Kraków, Warszawa (2. kiadás 1967)

A vadfogó csapdák fejlődéstörténetének néhány kérdése Közép-Európában. Műv. Hagy. I–II. 193–205. Budapest

MOZSOLICS Amália 1945

Őskori és népi kettős pohár és kulacs. Ethn. LVI. 18–22.

MUHI János 1943

Bezdáni hajósok. Kalangya XII. 5. sz. 230–232.

MUNKÁCSI Bernát 1893

A magyar népies halászat műnyelve. Ethn. IV. 165–208, 261–313.

MURÁDIN László 1974

Háziállataink tartására szolgáló épületek neveinek belső és területi összefüggéseihez. NyIrK XIX. 133–141. Kolozsvár

1977–78 Állathívogató és -űző szavak erdélyi nyelvföldrajza. NyIrK XXI. 161– 174, XXII. 41–56. Kolozsvár MÜHL Nándor 1964

A soproni szőlészet története 1845–1945. Sopron

MÜLLER Róbert 1971

Adatok a honfoglaló magyarság földműveléséhez. Ethn. LXXXII. 249–261.

1982

A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig. I–II. ZGy 19. Zalaegerszeg

NAGY Angéla 1987

Adatok a kalocsai paprikakereskedelem történetéhez. In: SZTRINKÓ István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1986. 108–115. Kecskemét

NAGY Benjámin 1954

Adatok a magyar teherhordó eszközök használatához és elterjedéséhez. Ethn. LXV. 142–152.

NAGY CZIROK László 1959

Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest

1963

Budártüzek mellett. Budapest

1965

A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon. Népr. K. X. 1–2. sz. 131–289.

30.07.2011 12:52


73 von 117


NAGY Elek 1841

Székely gazdálkodás. MG I. 99–107.

NAGY Ferenc 1979

„Vásárlaistrom” (Adatok a vásárok néprajzához). Ethn. XC. 510–515.

NAGY Gábor, O. 1966/1976 {1077.}

Magyar szólások és közmondások. Budapest (2. kiadás 1976)

NAGY Géza

1900

A magyar halászat eredete. Ethn. XI. 241–249.

1912

A honfoglalók Zemplénben. Ethn. XXIII. 213–222.

NAGY Géza 1971

A nád aratása és felhasználása Karcsán. HOMK 9. 109–114. Miskolc

1972

A karcsai bocskor. HOMK 10. 104–108. Miskolc

1975

A kepések munkaszervezete és életmódja a Bodrogközben. HOMÉ XIII–XIV. 549–566. Miskolc

1989

Gépi cséplés Karcsán. HOMK 26. 138–146. Miskolc

1991

A gépi cséplés előtti szemnyerési módok Karcsán. HOMK 27. 340–349. Miskolc

1998

A karcsai nők munkája a gabonatermesztésben. Népr. L. VII. 211–217.

NAGY Gyula 1954

Takarás és nyomtatás a kardoskúti (Békés m.) Kérdő tanyán. Ethn. LXV. 167–197, 484–517.

1959

Adatok Doboz gabonatermesztéséhez. GyEFM Kiadv. 7. Gyula

1960

Cséplés vontatóból a Vásárhelyi-pusztán. Ethn. LXXI. 109–112.

1962

A vontatók felemelése tekerővel. Ethn. LXXIII. 339–341.

1963

Hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán. Népr. K. VII. 2. sz. Budapest

1965

Földművelés. In: NAGY Gyula (szerk.): Orosháza néprajza. 109–185. Orosháza

1968

Paraszti állattartás a Vásárhelyi-pusztán. Népr. K. XIII. 1–2. sz. Budapest

1973

Hagyományos földművelés Vésztőn. In: SZABÓ Ferenc–LEINER Gyula (szerk.): Vésztő története. 437–480. Vésztő

1975

Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. BMMKözl. 4. Békéscsaba

NAGY Gyula 1974

A XVIII. És XIX. század vadászati, vadgazdálkodási emlékei Heves megyében. In: IZRAEL Gábor (szerk.): Vadászattörténet. 47–100. Budapest

NAGY Imre, T. 1902

Csíkmegye közgazdasági leírása. Budapest

NAGY Jenő 1940

Adatok a magyarvalkói (kalotaszeg) szénacsináláshoz. Ethn. LI 487–488.

NAGY KÁLÓZI Balázs 1941

Fatengelyes ökörkordé. Ethn. LII. 72–73.

30.07.2011 12:52


74 von 117


NAGY Margit, B. 1973

Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. XVII–XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak. Bukarest

NAGY Miklós 1944

Szarvasmarha és bivalytenyésztés. In: FARKAS Árpád (szerk.): Erdély mezőgazdasága 118–184. Kolozsvár

NAGY MOLNÁR Miklós 1992a

Tiszaörs gazdálkodásának fő jellemzői. In: SZABÓ István (szerk.): Tiszaörs. Tanulmányok a falu múltjából. Debrecen

1992b

Adatok Imola gyűjtögető gazdálkodásához. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Tanul-mányok Faggyas István tiszteletére. Göm. népr. XXXIII. 45–52. Debrecen

NAGY Ödön 1845

A sárréti föld és gazdaság Biharban. MG V. 92. sz.

NAGY Ödön 1938

A mezőpaniti juhtenyésztés. Ethn. XLIX. 185–192.

NAGY Rózsa 1942

Adatok a baranyamegyei Nagyváty növényekkel kapcsolatos szokásaihoz és néphagyományaihoz. Magyar Népnyelv, IV. 268–308. Debrecen

NAGY Sándor, K. 1884

Biharország. Nagyvárad

1888

A pákász története. Vácz

{1078.}

NAGY-TÓTH Ferenc

1998

Régi erdélyi almák. Kolozsvár

NAGY VARGA Vera 1971

Tyúktenyésztés. In: KISS László–PATAKI Sándor (szerk.): Mezőcsát népi kultúrájából. 89–96. Budapest

NAGYBÁKAY Péter 1981

Magyarországi céhbehívótáblák. Budapest

NAGYVÁTHY János 1791

A’ szorgalmatos mezei gazda. I–II. Pest

1821

Magyar practicus termesztő. 2. és 3. kiad. Pest

1822

Magyar practicus tenyésztető. Pest

1824

Magyar practicus termesztő. I–II. Pest

1835

Magyar gazdatiszt. Pest

1836

Magyar practicus tenyésztető. Pest

NÉMA Sándor 1994

Adalékok a Győr megyei szőlőhegyi (hegybéli) települések kialakulásához az 1700-as évektől 1828-ig. Arr. 31–33. 126–137. Győr

1995

A Győr-sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei, 1673–1825. Győr

30.07.2011 12:52


75 von 117


NEMES Lajos 1974

Az egri szőlőmunkások napszámbére a XVIII. század első felében. Archívum 3. 73–82. Eger

NEMES Mihály 1901

Adalék a „vádvonás” halászó módhoz. NÉ II. 64–65.

NÉMETH Gábor 1990

Hegyaljai mezővárosok „törvényei” a XVII–XVIII. században. A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai I. Budapest

NÉMETH Gyula 1937

Tok halnevünk eredete és néhány szó a magyarság ősfoglalkozásairól. MNy XXXIII. 135–140.

1943

Sólyom, karvaly. MNy XXXIX. 99–104.

NÉMETH Márton 1967

Ampelográfiai album. Termesztett szőlőfajták. I. Budapest

NÉMETHY Endre 1938

Kemenesalji hiedelmek a földművelés és állattenyésztés köréből. Ethn. XLIX. 230–231.

1939

Népi hiedelmek és szokások Muraszemenyéről. NÉ XXXI. 62–64.

1941

A tráglaháló és a vele való halászat Délzalában. NÉ XXXIII. 264–267.

NEWEKLOWSKY, Ernst 1952–54 Die Schiffahrt und Flösserei im Raume der oberen Donau. 1–2. Linz NOPCSA Ferenc 1923–24

Úti jegyzetek egy amatőr etnográfus naplójából. Ethn. XXXIV–XXXV. 65–74.

NOVÁK László 1975

A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében. Stud. Com. 3. 231–274. Szentendre

1977

Gyoma településnéprajzi viszonyai és hagyományos paraszti gazdálkodása. In: SZABÓ Ferenc (szerk.): Gyomai tanulmányok. 505–574. Gyoma

1980

Alsónémedi hagyományos gazdálkodási viszonyai a XVIII–XIX. században. In: BALASSA Iván (szerk.): Alsónémedi története és néprajza. 271–301. Alsó-némedi

1986

A három város. Budapest

1994

Adatok a Sóvidék határhasználatához és hagyományos paraszti gazdálkodásához (sarlós aratás) Parajdról. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 467–475. Szentendre

NOVÁKI Gyula lásd HARTYÁNYI Borbála P. {1079.}

NYÁRÁDY Mihály

1930

Az őszi rozs termelése Ramocsaházán. NÉ XXXII. 84–101.

1938

A régi Rétköz halászata. Ethn. XLIX. 156–174, 380–394.

1941

Az igazi pákász. DSz XV. 101–109.

1955

A tengeri népi termelése Ramocsaházán. NÉ XXXVII. 269–291.

1956

A burgonya szerepe egy Szabolcs-Szatmár megyei község (Ramocsaháza) életében.

30.07.2011 12:52


76 von 117


Szabolcs-Szatmári Szemle 1956. 1–4. sz. 97–111. Nyíregyháza 1959

Fajtaváltás a kéki juhtenyésztésben. Népr. K. IV. 1–2. 163–202.

NYEGRE László 1900

Máramaros megye. Budapest

NYÍRI Antal 1939

A zselicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása. Kaposvár

1948

A kihaló szentesi víziélet néprajzi és népnyelvi maradványai. Szeged

1951

Szárnyék, szárnyakú... Nyr LXXV. 464–465.

1958

„Pákász” szavunk története. Népr. Nyelvtud. II. 33–42.

1963

A folyónevekből lett kutyanevekről. Nyr LXXXVII. 351–354.

OBREBSKI, J. 1931

Przyczinki do lowiectwa wschodniej czesci pólwyspu Balkanskiego. Lud Slo-wianski. II. 165–181. Kraków

OLÁH Andor é. n.

„Fűbe-fába az orvosság!” Békés megyei népi orvoslás. I–II. Békéscsaba

OLÁH József 1960

A robotmunka a sárospataki és regéci uradalmakban a XIX. század első felében. In: SZABÓ István (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. 271–338. Budapest

OLÁH Miklós 1891

Magyarország leírása 1536. In: SZAMOTA István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. 518–555. Budapest

1938

Hungária – Attila. Budapest

OLTVAI Ferenc–VINCZY Károlyné 1968

A szegedi Zsótér-ház építése. MFMÉ 1966–67/1. 189–203. Szeged

ORBÁN Balázs 1868–73 A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismereti szempontból. I–VI. Pest–Budapest ORCZY Lőrinc 1789

Két nagyságos elmének költeményes szüleményei. Pozsony

ORGOVÁNYI János 1973

A tapló háziipari feldolgozásának zirci hagyományai. Veszprém megyei Honismereti Tanulmányok. II. 89–94. Veszprém

ORISKÓ István 1942

Kötélkészítés hársfaháncsból. Ethn. LIII. 145–155.

OROSZ Endre 1911

Közlemények az E. K. K. múzeumából. Vadászati felszerelések. Erdély, XX. 173–177.

1912

Régi szigonyos halászatról a Kis-Szamos völgyében. Erdély XXI. 56–59.

1929

Szigonyos halászat Vajdaszentiványon. – Nyárádmenti szigonyok. NÉ XXI. 19–21, 114.

30.07.2011 12:52


77 von 117


OROSZ István 1960

A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században. In: SZABó István (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. 3–70. Budapest

1965

A differenciálódás és kisajátítás. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. II. 9–145. Budapest

1976

Szőlőtermelés a Hajdúkerület városaiban a XVIII–XIX. században. HBMÉ III. 57–74. Hajdúböszörmény

{1080.}

OROSZ István

1980

A „rideg tanya”. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 170–215. Budapest

1981

Berettyóújfalu agrárviszonyai a XVII–XIX. században. In: VARGA Gyula (szerk.): Berettyóújfalu története. 229–297. Berettyóújfalu

1986

Az alföldi mezővárosi parasztság termelési eljárásai a XVIII. században és a XIX. század első felében. AJMK IV. 403–428. Nagykőrös

1994

A dinnyés kertekről. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére, I. Stud. Com. 23. 407–411. Szentendre

1997

Földbirtoklás, mezőgazdasági termelés és agrártársadalom Debrecenben 1850–1918 között. In: OROSZ István (főszerk.): Debrecen története 1849–1919. 3. Debrecen

OROSZI M. 1857

A mély-mívelés. FG I. 12. sz. 98–99; 13. sz. 108–109; 14. sz. 114–115; 15. sz. 121–122; 16. sz. 131–132; 17. sz. 188–189.

OROSZI Sándor 1994

Album a görgényi tutajozásról. MMgMK (1992–1994) 341–354.

1995a

Az első nagykunsági vadásztársulatok. Zounuk, 10. 325–340. Szolnok

1995b

Emlékezés a székely közösségek erdőire. Erdt. K. XVII. Budapest

1996

Vadfajokból védett állatfajok. Erdt. K. XXI. Budapest

ORTVAY Tivadar 1882

Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig. Budapest

1903

Pozsony város története II. Pozsony

ÖRÖSI PÁL Zoltán 1968

Méhek között. Budapest

PAÁL Gyula 1914

Küszküllő. MNy X. 44.

PACH Zsigmond Pál 1963

Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV–XVII. században. Budapest

1971

Magyarország nyugati gyapjúszövet-importja a XV. és XVI. század közepén. TSz XIV. 24–34.

PAGET, John 1987

Magyarország és Erdély (1839). Budapest

PAIS Dezső 1926

Magyar Anonymus. Budapest

30.07.2011 12:52


78 von 117


PAIS László 1942

Zalai vadászszokás 1757-ből. Ethn. LIII. 235.

PAIS Sándor 1964

A becsvölgyi gazdálkodás. Népr. K. IX. 2. Budapest

PÁK Dienes 1829

Vadászattudomány. I–II. Buda

PALÁDI-KOVÁCS Attila 1964

Az észak-hevesi juhászat építményei. EMÉ II. 369–394. Eger

1965

A keleti palócok pásztorkodása. Műv. Hagy. VII. Debrecen

1966a

Gömöri magyar vándorárusok az Alföldön. Ethn. LXXVII. 295–296.

1966b

A boza kultúrtörténeti hátteréhez. Műv. Hagy. VIII. 71–84. Debrecen

1967

Paraszti bortermelés néhány abaúji faluban. KKLTENI 20. Debrecen

1969a

Az abara. Egy szénatartó építmény a magyar parasztok gazdálkodásában. NK–NT II–III. 79–101.

1969b

Die Schafhaltung der Grossfamilien bei den östlichen Palozen (Ungarn). VWH 402–416.

1970a

A széna takarása a magyar parasztságnál. NK–NT IV. 7–38.

1970b

Szüleség, szülés. MNy LXV. 90–93.

{1081.}

PALÁDI-KOVÁCS Attila

1971

Einige Bemerkungen über die Traggeräte der ungarischen Bauernschaft. Studia ... 409–426.

1973a

A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszeréhez. Népr. K. XVIII. 1–79.

1973b

Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethn. LXXXIV. 511–526.

1973c

Transport in Hungary by Canvas Sheets on the Human Back. Land Transport ... 395–407.

1973d

Batyuzó lepedők és elnevezésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. HOMÉ XII. 431–462. Miskolc

1973e

Az anyagi kultúra alakulása néhány dél-alföldi (bánsági) magyar faluban. NK–NT VII. 291–326.

1973f

Szállítás málhás lovakkal a Gömör-Tornai karsztvidéken. Ethn. LXXXIV. 549–558.

1974

Szárított hús a pásztoroknál. Műv. Hagy. XV–XVII. 175–187. Debrecen

1976

Egy népi teherhordó eszköz magyarországi elterjedtségének tanulságai. (Háti-tarisznya a palócoknál a 19–20. században) EMÉ XIV. 177–204. Eger

1977a

Munkaerő és munkaszervezet a magyar parasztok rétgazdálkodásában. NK–NT X. 103–136.

1977b

A gömöri magyar pásztorkodás. Ethn. LXXXVIII. 392–411.

1979a

A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest

1979b

Régi szecskavágó eszközök. Múzeumi Kurír, 31. sz. 50–54.

1980

A jászol kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethn. XCI. 153–191.

30.07.2011 12:52


79 von 117


1981a

Hagyományos vízhordó módok és eszközök a Kárpát-medencében. Ethn. XCII. 307–333.

1981b

Lúčne hospodárenia slovenských obivatežov horských oblasti v Maďarsku. In: Národopis Slovákov v Madarsku 3. 15–43. Budapest

1981c

„Keleti hozadék” a magyar pásztorkultúrában. In: DANKÓ Imre (szerk.): Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum 30. évfordulójára, 109–125. Túrkeve

1981d

Gazdasági épületek Észak-Borsodban és Gömörben. A rakodó. HOMÉ XIX. 209–225. Miskolc

1982a

A Barkóság és népe. BKm 15. Miskolc

1982b

Piac és vándorárusítás a Losonc-vidéki magyar kertészfalvak életében. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 377–385. Debrecen

1982c

Ein Wirtschaftsgebäude im Karpatenbecken, Abara (Heuberg). Acta Ethn. XXXI. 249–269.

1983a

A lombtakarmány a magyar állattartásban. NK–NT XIII. 193–209.

1983b

Élevage dans les hautes montagne en tant que type du systeme hongrois d’elevage. EFC 3. 71–80. Debrecen

1984a

Hagyományos közlekedés és szállítás Répáshután. In: SZABADFALVI József–VIGA Gyula (szerk.): Répáshuta, egy szlovák falu a Bükkben. HOM Népr. Kiadv. XIII. 141–169. Miskolc

1984b

A magyar szekér a Kárpát-medencében. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Tanulmányok Szatmár néprajzához. Folk. Etn. 16. 157–168. Debrecen

1985a

Régi bányászélet Gömörben. Ethn. XCVI. 297–323.

1985b

Der ungarische Wagen im Karpatenbecken. EFC 4. 23–32. Debrecen

1985c

Magyar tájak néprajzi felfedezői (A magyar néprajz klasszikusai). Budapest

1987 1988a {1082.}

Some Characteristics of Communication in an Industrial District (Northern Hungary). In: PALÁDI-KOVÁCS, Attila–SZARVAS, Zsuzsa (eds): Village and Town. 159–169. Budapest Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben. HOMÉ XXV–XXVI. 573–594. Miskolc

PALÁDI-KOVÁCS Attila

1988b

Életmód, foglalkozás, nemzetiség. Göm. népr. XIV. Debrecen

1989a

A szállítás és közlekedés hagyományos eszközei a Palócföldön. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok. III. 333–377. Eger

1989b

Milchswirtschaft in Ungarn im 18. Jahrhundert. In: GUNDA, Béla–LUKÁCS, László– PALÁDI-KOVÁCS, Attila (hrg.): Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 197–207. Székesfehérvár

1990

„Keleti hozadék” – avagy zootechnika az ősmagyar korban. Magyar Tudomány XXXV. 291 –297.

1991

Die Dreschflegel bei den Ungarn. NÉ LXXI–LXXIII. 37–47.

1993a

Hungarian Hay Wagons in the Eighteenth and Nineteenth Centuries. Ed. CHEAPE, Hugh: Tools and Traditions pp. 101–106. Edinburgh

1993b

A magyar állattartó kultúra korszakai. Kapcsolatok, változások és történeti rétegek a 19. század elejéig. Budapest

1993c

Népi disznótartás Szútoron (Gömör m.). Névtani Értesítő, 15. 253–259. Budapest

1997a

Szánfélék és szánrészek nevei. In: KISS Gábor és ZAICZ Gábor (szerk.): Szavak – nevek – szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. 298–310. Budapest

30.07.2011 12:52


80 von 117


1997b

Szekerek és fogatok a honfoglalás korában. Ethn. CVIII. 175–203.

1997c

A magyar lótartás jellege a honfoglalás korában. In: Honfogl. és népr. 95–107.

1998a

Ochsen- und Pferdeschlitten im Karpatenbecken. 133–142. Tallin

1998b

Paraszti járművek néhány 18. századi árszabás tükrében. In: KÜCSÁN József–SZENDE Katalin (szerk.): „Isten áldja a tisztes ipart.” Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. 365–377. Sopron

1999a

Két felföldi szekértípus. Láncos lajtorja és nyári szekér. HOMÉ XXXVIII. 943–959. Miskolc

1999b

Népi gazdálkodás a Bódva-völgyében. In: BODNÁR Mónika–RÉMIÁS Tibor (szerk.): Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából. 235–372. Putnok.

1999c

Trocknungsgeräte für Futtergras im Karpatenbecken. Ethnologia Slovaka et Slavica, Tom. 28–29, 27–41.

PALÁDI-KOVÁCS Attila–KÓSA László 1979

Gereblye. MNL II. 279–282.

PÁLFFY Aladár, Tarcsafalvi 1906

Méhész-babonák. Erdély, XV. 125–127.

PÁLFI Lőrinc 1762

Erdélyi méhetske... Kolozsvár

PALKÓ Attila 1979

Tutajozás a Maroson. Korunk Évkönyv, 202–212.

1993

Tutajozás a Maroson a XVII. század végétől a XX. század első feléig. VIII. Kézművesipartörténeti Szimpózium. 89–103. Veszprém

PALKÓ Attila–ZSIGMOND József 1998

Magyaró hétköznapjai. Népi foglalkozások, mesterségek. Marosvásárhely

PÁLL István 1985

A torma népi felhasználása Magyarországon. Ethn. XCVI. 340–351.

1987

Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén. MNÉA 2. Szentendre

1994

Gabonásvermek az Észak-Tiszántúlon a XVII–XIX. században. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 505–513. Szentendre

PÁLÓCZI HORVÁTH Lajos 1986

Álompákász. Egy dzsentri gyermekkora. Budapest

PÁLOSNÉ NAGY Rózsa 1988

Madárfogás lépvesszővel a gyöngyösi határban. Agria, XXIV. 297–306. Eger

1991–92 {1083.}

Vadászavatás a Mátra alján. Agria, XXVII–XXVIII. 477–486. Eger

PÁLOSNÉ NAGY Rózsa

1994

Népi vadfogási módszerek Heves megyében. In: Cs. SCHWALM Edit (szerk.): Néprajzi kutatások Gyöngyös környékén. 49–56. Eger

PALOV József 1985

Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon. BMMK 8. Békéscsaba

PAMFILE, Tudor

30.07.2011 12:52


81 von 117

1913


Agricultura la Români. Bucureşti

PÁNTZÉL Dániel 1801

Mezei gazdaságot tárgyazó Jegyzések... 1–2. Bécs

PAP Miklós 1981

Bodrog-felsőtiszai halászrendtartások a XVII–XVIII. században. Borsodi Levéltári Évkönyv IV. 71–81. Miskolc

PÁPAY Tibor 1993

A varsa kötése. Halászat, LXXXVI. 4. sz. 170–178.

PAPP Imre 1982

A parasztember élete Szentes tanyavilágában. Válogatott néprajzi írások (szerk.: JUHÁSZ Antal). Szentes

PAPP József 1972–74 Halászati jog a Hortobágy vizein. In: Tanulmányok a Hortobágy néprajzához Műv. Hagy. XV–XVI. 189–205. Debrecen 1992

Tiszacsege történeti néprajza. Debrecen

1997

Tiszabábolna története és néprajza. Debrecen

PAPP László 1942

A föld megmunkálása Hosszúpályiban. In: VÉGH József (szerk.): Táj- és népkutatás a középiskolában. 62–71. Budapest

PAPP Zoltán Sándor 1975

A beregdaróci emberek élete a századfordulón. Budapest

PAPP-VÁRY Árpád–HRENKÓ Pál 1990

Magyarország régi térképeken. Budapest

PARIKOVÁ, Magdalena 1979

Transport l’udsko silou. Slov. Nár. XXII. 449–473.

PATAKY András 1963

A kopácsiak hiedelme a „vezérhal”-ról. Ethn. LXXIV. 500–501.

1974

A kopácsi vejsze. Üzenet, IV. 828–841. Szabadka

PATAY Árpád 1960

Az alföldi borvidék vázlatos története. MgMF 17. Budapest

1964

Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon. MMgMK 95–114.

1965

A szőlő termesztéstörténete hazánk területén a legrégebbi kortól a IX. század végéig (Kézirat). Kertészeti Egyetem Könyvtára. Budapest

PATAY Árpád lásd HARTYÁNYI Borbála P. PATAY Pál 1963

Évszázados harangok. Budapest

1977

Régi harangok. Budapest

PAUER Arnold

30.07.2011 12:52


82 von 117

1926


Adatok a magyar kertkultúra történetéhez. Szombathely

PAULER Gyula–SZILÁGYI Sándor 1900

A magyar honfoglalás kútfői. Budapest

PÁVAY VAJNA Ferenc 1909

Ősegyszerű szállítási mód Erdélyben. NÉ X. 240–241.

PÁVEL Ágoston 1942

Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben. NÉ XXXIV. 141–163.

1949

Töktermelés és olajütés Szalafőn. Ethn. LX. 139–154.

1976

Válogatott tanulmányai és cikkei. Szombathely

{1084.}

PAVLOVICS Leontije

1968

Archiva Arona Despinica o trgovini Srbije i Austro-ugarske od 1808–1859. Sme-derevo

PEESCH, Reinhard 1961

Die Fischerkommünen auf Rügen und Hiddensee. Berlin

1965

Ein altslawischen Relikt der materiellen Kultur im Gebiet zwischen Elbe und Oder. DJbVk XI. 137–155.

PÉKH Gyula 1954

Ismerkedjünk meg a dobóhálóval. Halászat, I. 8. sz. 11.

1955

Hogyan dobjad? Halászat, II. 9. sz. 175.

PENEVA-SABEVA, Lili 1971

Tradicionno lozarstvo I vinarstvo v Petricsko i Melnicsko. Izvesztyija na Etnog-rafszkija Insztitut i Muzej XIII. 53–93.

PENEVA-VINCZE, Lili 1981

Hagyományőrzés és beilleszkedés a Magyarországon élő bolgárkertészek körében. Ethn. XCII. 452–459.

PÉNTEK János–SZABÓ T. E. Attila 1976

Az alakor (Triticum monococcum L.) Erdélyben. Ethn. LXXXVII. 259–277.

PÉNTEK János–SZABÓ Attila 1985

Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Bukarest

PENYIGEI Dénes 1980

Debrecen erdőgazdálkodása a XVIII században és a XIX. század első felében. Budapest

PERÉNYI József 1956

A magyarok és a keleti szlávok kapcsolatai a honfoglalás előtt. In: KOVÁCS Endre (szerk.): Magyar–orosz történeti kapcsolatok. 5–51. Budapest

PERJÉS Géza 1963

Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a 17. század második felében (1650–1715). Budapest

PERNEKI Mihály 1976

A mezőhegyesi állami ménesbirtok gazdálkodása (1867–1900). AtSz XVIII. 322–375.

PETÁNOVICS Katalin

30.07.2011 12:52


83 von 117


1978

Népi vadfogás emlékei Keszthely környékén. VMMK XIII. 329–354. Veszprém

1981

A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai (1772–1783). Zalai Gyűjtemény, 17. Zalaegerszeg

1987

Vállus. Egy summásfalu néprajza. Budapest

1991

A láp világa. In: A Duna menti népek... 165–169.

1993

Orvhalászat Zalavárott. Ethn. CIV. 359–372.

PÉTER Katalin, R. 1964

Szabad és dézsmás szőlők Zemplén megyében a XVII. század végén. AtSz VI. 170–188.

PETERCSÁK Tivadar 1972

Népi sertéstartás Filkeházán. HOMÉ XI. 507–518. Miskolc

1975

Adatok Filkeháza lótartásához. HOMÉ XIII–XIV. 537–47. Miskolc

1976

Baromfitartás Filkeházán. HOMÉ XV. 231–247. Miskolc

1977

Az erdő szerepe a hegyközi állattartásban. HOMÉ XVI. 297–310. Miskolc

1978

Hegyköz. BKm 6. Miskolc

1979

Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Hegyközben. HOMÉ XVII–XVIII. 261–280. Miskolc

1981

Vándoriparosok a Zempléni-hegységben és a történeti Felső-Magyarországon. Ethn. XCII. 436–451.

1982–83 A paraszti erdőhasználat néprajzi kutatása Észak-Magyarországon. Agria XIX. 375–392. Eger {1085.}

PETERCSÁK Tivadar

1983

Népi szarvasmarhatartás a Zempléni Hegyközben. BKm 23. Miskolc

1984

Erdőhasználat Gyöngyösön és környékén a XVIII–XX. században. In: HAVASSY Péter– KECSKÉS Péter (szerk.): Tanulmányok Gyöngyösről. 457–506. Gyöngyös

1985

Népi erdőbirtoklás Heves megyében a XIX–XX. században. Agria XXI. 253–265. Eger

1987a

Egy gazdasági közösség a XX. század első felében. (A felsőtárkányi „volt úrbéres gazdaközönség”) Agria XXIII. 145–160. Eger

1987b

Közösen vásárolt paraszti erdők használata Észak-Magyarországon. In: BALÁZS Géza–VOIGT Vilmos (szerk.): Arator. Dolgozatok Balassa Iván 70. születésnapja tiszteletére. 131–134. Budapest

1988a

A népi erdőbirtoklás formái a Bükk-vidék falvaiban. In: BEREZNAI Zsuzsanna–VIGA Gyula (szerk.): Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából. 26–37. Eger–Miskolc

1988b

Az erdő szerepe Észak-Magyarország népi állattartásában. Agria XXIV. 279– 296. Eger

1989a

Az erdőmunkások építményei Észak-Magyarországon. In: BALASSA M. Iván–CSERI Miklós–VIGA Gyula (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 325–336. Miskolc–Szentendre

1989b

Erdőhasználat a Palócföldön. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok. III. 235–331. Eger

1992

Az erdő az Északi-középhegység paraszti gazdálkodásában (XVIII–XX. század) Stud. Folk. Ethn. 30. Debrecen

1994

Központi és helyi szabályozás – népi gyakorlat az erdőhasználatban. In: KISBÁN Eszter (szerk.): Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. 43–55. Budapest

1995–96

Földesúri szabályozás és népi gyakorlat az egri hóstyák erdőhasználatában. Agria

30.07.2011 12:52


84 von 117


XXXI–XXXII. 273–285. Eger 1997a

Bárd, fejsze, fűrész. A fakitermelés eszközei. Agria XXXIII. 423–435. Eger

1997b

A magyar népi erdőbirtoklás főbb típusai a jobbágyfelszabadítás után. Ethn. CVIII. 205–217.

1999

Paraszti gazdasági közösségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. HOMÉ XXXVIII. 927–942. Miskolc

PÉTERFI Márton 1905

A páringi juhászat. NÉ VI. 196–207.

PETHE Ferenc 1796

Gazdaságot Tzélozó Ujság (folyóirat)

1797

Vizsgálódó Magyar Gazda (folyóirat)

1805–13 1815a 1815b 1815c 1817

Pallérozott mezei gazdaság, I–III. Sopron–Bécs Természethistória és mesterségtudomány. Bécs

Magyar-eke – Az okos Magyar-eke’ leírásának fojtatása’ végezete (szerzősége feltételezhető). NG XIII. 193–207; XIV. 209–220. Természethistóriai és mesterségtudomány. Bécs Az ‘okos kormányú eke’ leírása, ide hajtogatott rajzolatjával együtt. NG

PETŐ Mária, R. 1973

A pannóniai szarvasmarhatartás emlékanyaga. AtSz XV. 70–74.

PETROVIĆ, Nikola 1978

Plovidba i privreda srednjeg podunavlja o doba merkantilizma. Beograd

1982

Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-medencében a merkantilizmus korában. Beograd –Novi Sad

PETTKÓ-SZANDTNER Tibor 1931

A magyar kocsizás. Budapest

PICKL, Othmar 1977 {1086.}

Mur und Drau als Verkehrswege nach dem Südosten. In: MSM 225–240.

PIGGOTT, Stuart

1983

The Earliest Wheeled Transport from the Atlantic Coast to the Caspian Sea. Thames and Hudson

PILLICH László–VETÉSI László–VINCZE Zoltán 1984

A kolozsvári magyar hóstáti közösség népesedési és szerkezeti alakulása (1899–1980). In: EGYED Péter (szerk.): Változó valóság 1984. Városkutatás. 54–113. Bukarest

PISZTORY Mór 1871

Győrváros gabonakereskedése összehasonlítva Pestvároséval. Győri Közlöny 17. 69–70; 18. 73; 19. 77–78; 20. 81; 21. 86; 22. 91–92.

PITTIONI, R. 1962

Eine Tret-Falle aus Bad Tatzmannsdorf, Burgenland. Burg. Hbl. Vol. 24. Nr. 3. 186–191.

PLÁNDER Ferenc

30.07.2011 12:52


85 von 117

1970


Göcsejről (1832). Zalaegerszeg

PÓCS Éva 1964

Zagyvarékas néphite. NK IX. 3–4. sz.

1965

A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. Népr. K. X. 3–4. sz.

1974

Az alávetés. Adatok a vetéstechnika fejlődéséhez. Ethn. LXXXV. 38–48.

1990

Néphit. MN VII. 527–592.

PODOLÁK, Ján 1967

Pastierstvo v oblasti Vysokých Tatier. Bratislava

1982

Tradicné ovciarstvo na Slovensku. Bratislava

1992

Die Traditionelle Schafhaltung in der Slowakei. Stud. Folk. Ethn. 31. Debrecen

POLÁNYI Károly 1984

Kereskedelem, piac és pénz az ókori Görögországban. Budapest

POLONEC, Andrej 1943

O pltnictve na Slovensku. Bratislava

POVÁZSAY László 1989

Adatok Doboz és környéke erdőhasználatához. In: RÉTHY Zsigmond (szerk.): Dobozi tanulmányok. BMMK 14. 337–372. Békéscsaba

PRASLICKOVA, Maria 1979

Brádstvo a Vostinárstvo v západnom Gemeri. Rimaszombat

PRICKLER, Harald 1965

Burgenländischer Ausbruch seit mehr als dreihundert Jahren? Burg. Hb 27. 87–91.

PRINZ Gyula é. n. (1938) Az országutak. In: PRINZ Gyula–CHOLNOKY Jenő et alii: Magyar földrajz. Magyar föld – magyar faj. III. 47–71. Budapest PRISZTER Szaniszló lásd CSAPODY Vera PRODAN, D. 1976

Urbăriile Ţării Făgăraşului. Vol. II. (1651–1680) Bucureşti

PRODAN, D.–URSUŢIU, L.–URSUŢIU, M. 1970

Urbăriile Ţării Făgăraşului. Vol. I. (1601–1650) Bucureşti

PROMINTZER, Werner Josef 1994

Die historische Ruderschiffahrt und die „Schopperei”. In: LITSCHEL, Helga (red.): Die Donau. 178–189. Linz

PUSZTAINÉ MADAR Ilona lásd MADAR Ilona, P. PUTSCHKE, Wolfgang 1971

Sachtypologie der Landfahrzeuge. Schriften zur Volksforschung Band 4. Mar-burg

r. s. 1872

Hajóvontatók a Dunán. Vas. Ú. XXIV. 293–294.

30.07.2011 12:52


86 von 117

{1087.}


RAB János

1982

Újabb népgyógyászati adatok Gyimesből. Gyógyszerészet, XXVI. 325–328.

RAB János–TANKÓ Péter–TANKÓ Magdolna 1981

Népi növényismeret Gyimesbükkön. Népis. Dolg. 23–38. Bukarest

RÁCZ Gábor–FÜZI József (szerk.) 1973

Kovászna megye gyógynövényei. Sepsiszentgyörgy

RADVÁNSZKY Béla 1879–86

Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I–III. Budapest

RAJNISS LAJOS 1959

Madárbeszolgáltatás a XVIII. században. Aquila. A Madártani Intézet Évkönyve LXVI. 301–302.

RÁKOS István 1990

Határhasználat és tulajdonviszonyok Szegeden és Hódmezővásárhelyen a feudalizmus utolsó évszázadában (1750–1848). AtSz XXX. 128–146.

RÄNK, Gustav 1934

Peipsi kalastusest. Őpetatud Eesti Seltsi Kirjad, II. Tartu

1966

Fran mjölk till ost. Nordiska museet handlingar 66. Lund

RAPAICS Raymund 1918

Az Alföld növényföldrajzi jelleme. Erd. Kk. 20. sz. Budapest

1930

A gesztenye északi és keleti határa a Magyar Medence peremén. Pótfüzet a Term. Tud. Közl.-höz

1934

A kenyér és a táplálékot szolgáltató növényeink története. Budapest

1938

A kadarkaszőlő és vörösboraink. Term. Tud. Közl. 70. kötet, 529–536.

1940a

Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon. Budapest

1940b

A magyar gyümölcs. Budapest

RAPCSÁNYI Jakab 1934

Baja. Budapest

RASSOW, Margarethe 1958

Fischersprache und Brauchtum im Lande zwischen dem Darss und der unteren Oder. Veröffentlichungen des Instituts für deutsche Sprache und Literatur. Band 12. Berlin

RAVAZDI András 1792

Méh-tolmács. Debrecen

REGULY Antal 1975

Palóc jegyzetei, 1857. Sajtó alá rend.: SELMECZI KOVÁCS Attila. Eger

REIZNER János 1899–1900 Szeged története. I–IV. Szeged REMÉNYI Antal 1973

Erdők között élünk. In: Veszprém megyei honismereti tanulmányok. II. 81–88. Veszprém

30.07.2011 12:52


87 von 117


REÖTHY Ferenc 1975

A Balaton halászóhelyei. SA 23. Kaposvár

1983

A balatoni halászat, 1885–1978. AtSz XXV. 199–238.

RÉPÁSSY Miklós 1899

Halászati társulatok. Halászat, I. 4. sz. 13–15.

1902

Halászatunk és haltenyésztésünk. Budapest

1903a

A halászati társulatok működése. Budapest

1903b

A Tisza halászata hajdan és most. Budapest

1914

Édesvízi halászat és halgazdaság. A m. kir. földművelésügyi miniszter kiadványa, 15. Budapest

RÉTHI Lajos 1882

Retyezáti fajdvadászat. Vas. Ú. XXIX. 491–492.

REUTER Camillo 1971 {1088.}

Dereglye. Nyr XCV. 99–103.

RÉVFALVINÉ KERN Zita

1992

A paksi halászat szakszókincse. M. Csny. Dolg. 52. Budapest

RIEDL, Adalbert 1962

Die Hirtenzunft im Burgenland. Ein Beitrag zur Geschichte des Hirtenwesens im burgenlandischen Raum. Eisenstadt

RODICZKY Jenő 1892

A juh és gyapjú ismertetése. Budapest

1902

A hazai vadászat múltjából és jelenéből. Budapest

ROHAN-CSERMÁK, Géza de 1963

Sturgeon hooks of Eurasia. New York

RÓHEIM Géza 1916

A luczaszék. (Második közlemény.) NÉ XVII. 15–52.

RÓNA TAS András 1961

Nomádok nyomában. Budapest

1996

A honfoglaló magyar nép. Budapest

ROSKA Márton 1912

Madárfogó hurkok. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. III. 368–370. Kolozsvár

1933

A széki Csukástó középlészás vejszéje. NÉ XXV. 90–91.

1939

Az erdélyi halastavak őskori vonatkozásai. NÉ XXXI. 221–228.

1943

Adatok Erdély szigonyos halászatához. Adatok az Iza halászatához. KENMÉRT III. 187–193.

1944

Adatok Szolnok-Doboka megye halászatához. KENMTMNT IV. 125–130.

ROT Sándor

30.07.2011 12:52


88 von 117


1968

A magyar nyelv fejlődése. A magyar–keleti szláv nyelvi kapcsolatok. Kijev–Uzsgorod

1989

A magyar-ukrán nyelvi kölcsönzés. In: BALÁZS János (szerk.): Nyelvünk a Duna-tájon. 351–401. Budapest

ROZS András 1988

A sellyei uradalom javai 1747-ben. Baranyai Helytörténetírás. Baranya megyei levéltári évkönyv 1987/1988. 83–121. Pécs

RUDENKO, I. Sergei 1970

The Frozen Tombs of Siberia. The Pazyryk Burials of Iron Age Horsemen. Berkeley and Los Angeles

RUFFY Pál 1882

A halászati törvényjavaslat és vízi jogunk. HL II. 2. sz. 18–22.

RUSSEL, Ronald 1991

The Country Canal. London

RUZITSKA Lajos 1964

A magyar vasútépítések története 1914-ig. Budapest

RUZSÁS Lajos 1960

A szőlőművelés átalakulása Baranyában a XIX. században. MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések. 149–188. Budapest

1964

A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal, 1711–1848. Budapest

1966

A városi fejlődés a XVIII–XIX. századi Dél-Magyarországon. (A városi fejlődés gazdasági alapjai). Értekezések 1964–1965. 287–321. Budapest

SAÁD Andor 1963

A kaptárkövekről. EMÉ I. 81–93. Eger

1972

Adatok a kaptárkövek eredetének, korának és rendeltetésének meghatározásához. HOMÉ XI. 105–121. Miskolc

SÁFRÁNY Zsuzsa 1979

A gyermekhordozó kendők Baranyában. SzBÁMÉ VIII–IX. 258–260. Szekszárd

SÁGI Károly 1971 {1089.}

A balatoni „fakutya”. VMMK X. 347–358. Veszprém

SÁGI Károly

1981

Adatok a Kis-Balaton halászatának történetéhez. Somogyi Honismereti Híradó, 2. sz. 44–64. Kaposvár

SAJÓHELYI István 1945

Magyarország mezőgazdasági viszonyai. Budapest

SAJÓVÖLGYI Péter 1895

A dorogmai vesszőmunka-ipar. Ethn. VI. 393–395.

SAL Éva, K. 1958

Les és csal, csel szavaink történetéhez. Nyelvtud. Közl. LX. 159–163.

1959

Még egyszer a *les-ről. Nyelvtud. Közl. LXI. 367–368.

30.07.2011 12:52


89 von 117


SÁNDOR Gábor 1941

A kolozsvári Hóstát emberi erővel végzett teherhordozási módjai és eszközei. Magyar Népnyelv III. 238–274. Debrecen–Kolozsvár

1944

A hóstátiak szénavontatása. Kolozsvár

SÁNDOR István 1956

Otthon és summásság a mezőkövesdi matyók életében. NÉ XXXVIIII. 185–196.

SÁNDOR Mihályné 1982

Két szőlőskerti törvény- és jegyzőkönyv Berettyóújfaluban. BMÉ III. 177–189. Berettyóújfalu

SÁNDOR Vilmos 1959

A budapesti malomipar kialakulása 1839–1880. In: Tanulmányok Budapest múltjából XIII. 315–422. Budapest

SÁNDORFI Károly 1927

A magyar belvízi hajózási jog vázlata. Budapest

SÁRFY Ede 1958–59

Hogyan szerkesszünk varsát? Halászat, V. 12. sz. 224; VI. 2. sz. 28.

SÁRKÁNY Mihály 1978

A gazdaság átalakulása. In: BODROGI Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy északmagyarországi falu társadalomnéprajzához. 63–150. Budapest

SÁRKÁNY PÁL–VALLUS PÁL (szerk.) 1971

A vadászat kézikönyve. Budapest

SARZIN, Jenny–PETERSHAGEN, Henning 1997

Schopper, Schiffer, Donaufischer. Ulm

SCHAEFER, Kurt 1995

Historische Donauschiffe und deren Bauweise. In: Weisses Gold ... 257–266.

SCHAMS Ferenc 1832–33

Ungarns Weinbau in seinem ganzen Umfange... I–II. Pest

SCHANDL József 1904

A juhtenyésztés múlt és jelen irányairól. Budapest

1947

A juh tenyésztése. Budapest

SCHANDL József–HORN Artur–KERTÉSZ Ferenc 1956

Sertéstenyésztés. Budapest

SCHENK Jakab 1899

Halászat a vajai réten. A Természet, II. 12. sz. 6–9.

SCHEUERMEIER, Paul 1943–56 Bauernwerk in Italien, der italienischen und rätoromanischen Schweiz. Erlenbach– Zürich SCHIER, Bruno

30.07.2011 12:52


90 von 117

1939


Der Bienenstand in Mitteleuropa. Volksgeogr. Forsch. 2. Leipzig

SCHMIDT, Leopold 1957–58 Der einbenige Melkschemel in den österreichischen Alpenländern. Folk. Liv. XXI–XXII. 135 –156. 1959 {1090.}

Der Ringstock der Hirten im Burgenland und in der Dreiländerecke. Burg. Hbl. XXII.

SCHMIDT, Leopold

1962

Der Heubogen im südlichen Burgenland. DJbVk VIII. 351–360.

1966

Volksglaube und Volksbrauch. Berlin

SCHMOLKE, W 1938

Transport und Transportgeräte in den französischen Zentralpyrenäen. Hamburg

SCHRAM Ferenc 1959

A kolozsvári halász-céh szabályai 1725-ből. Népr. K. IV. 4. sz. 295–302.

1961

Méhészeti kéziratok a XVII. századból. AtSz III. 514–521.

1963

Peretsényi Nagy László leírása az Arad megyei szőlőművelésről (1805). AtSz V. 159–175.

1970–82

Magyarországi boszorkányperek (1529–1768). I–III. Budapest

SCHREY Elemér 1935

A Balaton orvhalászatáról. Halászat, XXXVI. 32–34, 46–47, 51–52, 60–61, 69–70.

SCHUHARDT, Hugo 1900a 1900b

Halászati műszók. Nyr XXIX. 56–65. Jankó, Dr. Johann: Herkunft der magyarischen Fischerei. Mit einem vorläufigen Bericht des Grafen Eugen Zichy. Mittheilungen der Anthropologischen Gessel-schaft in Wien, XXX. 158–167.

SCHWALM Edit, Cs. 1985

Az egri népviselet változása a XIX. század közepétől az 1950-es évekig. In: PETERCSÁK Tivadar (szerk.): Mezővárosi kultúra Heves megyében. 51–64. Budapest–Eger

SCHWARTNER, Martin 1809

Statistik des Königreichs Ungarn. Erster Teil. Ofen

SCHWARTZ Elemér 1932

Szent Kristóf a modern közlekedés védőszentje. Ethn. XLIII. 1–7.

SEBESTYÉN Ádám 1976

Gazdálkodás a bukovinai Andrásfalván. Szekszárd

SEBESTYÉN Irén, N. 1951

Az uráli népek régi lakóhelyeinek kérdéséhez. MTA NyIK I. 351–406.

SEBESTYÉN Károly, Cs. 1907

A lugoshelyi halászat. NÉ VIII. 111–114.

1930

A honfoglaló magyarság földművelése. Budapest

1933

A magyarok íjja és nyila. Szeged

1934

Ősmagyarok lóversenyei. Szeg. Füz. 7–12. sz.

30.07.2011 12:52


91 von 117

1935


Az ősmagyarok halászata. NÉ XXVII. 106–108.

SEEMAYER Vilmos 1926

Szemestermények eltartása a Mura mentén. NÉ XVIII. 27–35.

1934

Szántás faekével Zalában és Somogyban. NÉ XXVI. 89–92.

1935

Pajtáskertek Nemespátrón. NÉ XXVI. 36–45.

SELIGO, A. 1914

Die Fanggeräte der deutschen Binnenfischerei. Berlin

SELMECZI KOVÁCS Attila 1970

A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában. MMgMK 1969–1970. 85–120.

1971

Adatok a nyomtatómunka termelékenységéhez Észak-Magyarország középső területéről. AtSz XIII. 375–385.

1977

Mezőgazdasági eszközkapcsolatok: marokszedő kampó – kévekötőfa. Ethn. LXXXVIII. 270–301.

1979

Der Garbenbindenstock im Karpatenbecken. Műv. Hagy. XIX. 75–84.

1983

Der Kollergang im Karpatenbecken. Műv. Hagy. XXI. 101–112. Debrecen

1984

A mezőgazdasági eszközkultúra. In: SZABADFALVI József–VIGA Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. HOM Népr. Kiadv. XIII. 125–140. Miskolc

{1091.}

SELMECZI KOVÁCS Attila

1988

A „sváb szórómalom” Magyarországon. Ethn. XCIX. 178–188.

1993

A magyarországi olajnövény-kultúra. Történeti-néprajzi monográfia. Budapest

SELMECZI László 1967

Adatok a kengyel történetéhez és tipológiájához Magyarországon. AtSz IX. 99–105.

1970

Adatok a ló-igaerő betanításához. Ethn. LXXXI. 598–616.

SENKIV, I. 1981

Die Hirtenkultur der Huzulen. Marburg/Lahn

SIMONFFY Emil 1960

Úrbéri birtokrendezések Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. In: SZABÓ István (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. 339–414. Budapest

1965

A parasztföld és a tagosítás. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. I. 207–264. Budapest

SIMONJENKO, I. 1961

Almenwirtschaftliche Schafzucht in ukrainischen Bevölkerung in den Wald-karpaten im 19. und Beginn des 20 Jahrhunderts. VHO 363–388.

SINGHOFFER József–PEIJCSIK Imre 1892

Hazánk halászata. Budapest

SIPOS István 1968

Miskároló – miskováló. MNy LXIV. 78–83.

SIPOS Jenőné SOMODI Mária 1986

A makói hagymatermesztés szakszókincse. M. Csny. Dolg. 29. Budapest

30.07.2011 12:52


92 von 117


SIPOS Zsuzsanna 1959

Adalékok egy alföldi község kertkultúrájának kialakulásához. AtSz II. 190–216.

SIRELIUS, Uuno Taavi 1906

Über die Sperrfischerei bei den finnisch-ugrischen Völkern. Eine vergleichende ethnographische Untersuchung. Helsingfors

1906–08 1934

Suomalaisten kalastus. Helsinki

Die Volkskultur Finnlands. I. Jagd und Fischerei in Finnlands. Berlin–Leipzig

SKAPUR, Hasan 1962

Rijeni saobraaj na donjem toku Sane i Une. In: Zbornik Krajijkih Muzeja Banja Luka–Bihac–Dvar–Jajce–Priedor. I. 181–192.

SKOLKA András 1988

A Békés vármegyei Mezőberény történeti-topográfiai leírása. „Fekete könyvek” kultúrtörténeti sorozat 12. (Ford., bev., jegyz. SOÓS István.) Békéscsaba

SMJ (= SINGHOFFER M. József) 1917a

A régi jó időkből (I. A pesti czéhélet; II. Halászat Budapest vidékén; III. Halásztanya a Tiszán. Halszárítás és halfüstölés; IV. Halszállítás). Halászat, XVIII. 78–81, 98–103, 110–113, 138–141.

1917b

Tiszatörés. Halászat, XVIII. 216–217.

1917c

Az orvhalászat fészkéből. Halászat, XVIII. 71–72.

1918a

A varsahalászat. Halászat, XIX. 11–12.

1918b

Hálókról és azok konzerválásáról. Halászat, XIX. 18–20.

1918c

Csajkás halászok. Halászat, XIX. 102–103.

1919

Ahogy az öregek halásztak. Halászat, XX. 20–23.

SÓFALVINÉ TAMÁS Márta 1985

A konyhakerti növénytermesztés szokásai és hiedelmei a Káli-medencében. VMMK 17. (1984) 681–685. Veszprém

SOLYMOS Ede 1948

„Nyomó”. Ethn. LIX. 163–164.

1952a

Egyéni és szövetkezeti halászat a Velencei tavon. Ethn. LXIII. 112–126.

1952b

A Velencei-tó halászainak mesternyelve. Nyr LXXVI. 214–219, 357–361.

1955a

Bérlő és szövetkezeti halászat a Duna alsó szakaszán. Ethn. LXVI. 445–470.

{1092.}

SOLYMOS Ede

1955b

Milling. Tericsfa. Nyr LXXIX. 458–459.

1956

Barok – meg a szúró tápli. Halászat, III. 6. sz. 108.

1957

A borító halászszerszámok fejlődése Magyarországon. Ethn. LXVIII. 445–468.

1958a

Rekesztő halászat a Velencei tavon. AR A sorozat, 6. sz. Székesfehérvár

1958b

Laptoló, laptolás. Nyr LXXXII. 485–486.

1958c

A Baja környéki erdővágók nyelve. Nyr LXXXII. 364–366.

1959

Halászélet a Duna magyarországi szakaszain. Ethn. LXX. 407–430.

30.07.2011 12:52


93 von 117


1960

Adatok a Fehér-Körös halászatához. EFMK 14. Gyula

1962

Nagybaracskai halászat. Népkutató Füzetek II. 3–4. sz. 54–73. Kecskemét

1964

Fischertypen des ungarländischen Dunaugebietes. Acta Ethn. XIII. 133–157.

1965

Dunai halászat. Népi halászat a magyar Dunán. Budapest

1967

Adatok a pécsi és mohácsi halászcéh történetéhez. JPMÉ 1967. 183–191. Pécs

1969

Levéltári adatok a szegedi halászat történetéhez. MFMÉ 1969/1. 41–54. Szeged

1970

A termelési mód változásainak hatása a magyar népi halászatra. Ethn. LXXXI. 388–397.

1974

Typenkatalog des Fischereisammlung des Türr István Museums zu Baja. Cuma-nia II. Ethnographia. 15–73. Kecskemét

1976a

Die südslawischen Beziehungen der ungarischen Donaufischerei. In: SOLY-MOS, Ede (red.): Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. 65–72. Baja

1976b

Halászat. In: A Zentai Múzeum állandó kiállításának vezetője – Vodic stalne postavke Senćanskog Muzeja. 7–18. Zenta–Senta

1976c

A bajai fokhagymavásár. Múzeumi Kurir, 20. sz. 84–87. Debrecen

1976–78 Halászati kutatásaink eredményei. Eredmények és feladatok az anyagi kultúra kutatásában. Diss. Ethn. II. 61–75. 1979 1984a

A tolnai halászcéh. SzBÁMÉ VIII–IX. 133–177. Szekszárd A bajai halászcéh. Cumania, 8. 377–436.

1984b

A természeti környezet elemi kihasználásának emlékei. In: BÁRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 509–519. Kecel

1984c

Über den Ursprung und die Verbreitung des Schleppbeutelnetzes. In: GUNDA, Béla (ed.): The Fishing Culture of the World. I. 387–406. Budapest

1987a

Magyarországi halászcéhek és artikulusaik. Cumania X. 339–374. Kecskemét

1987b

A keszthelyi halászcéh. Zalai Múzeum, I. 191–214. Zalaegerszeg

1990

Tiszaverés – köcsögézés. Forrás, XXII. 9. sz. 64–67.

1992a

A superok. Bajai Honpolgár, 3. 15–16.

1992b

A hajóvontatás. 1–2. Bajai Honpolgár, 4. 14–15; 5. 18–19.

1992c

A tutajozás. Bajai Honpolgár, 7. 17–18.

1994

Adatok a Mosoni Felső Halászati Társulat történetéhez. Arr. 31–33, 307–316. Győr

1995

Bérlőhalászat a Dunaföldvár-bátai Dunaszakaszon. In: SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1994. 63–68. Kecskemét

1996

A Velencei-tó halászata. Budapest

SOLYMOS Ede–SOLYMOSNÉ GÖLDNER Márta 1978

A kalocsai érsekuradalom halászati szerződései 1725–1916. Cumania V. Ethnog-raphia. 43–96. Kecskemét

1979

Győri halkereskedők Baranyában a 18. században. JPMÉ XXIII. (1978) 271–284. Pécs

SOLYMOSSY Sándor 1933

A vas babonás ereje. Ethn. XLIV. 97–117.

1943

Hitvilág. Magy. Népr. IV. 286–339.

30.07.2011 12:52


94 von 117


SÓLYMOSY László 1939 {1093.}

Adatok a nyomórúd lekötésének módozataihoz. NÉ XXXI. 216–221.

SOMOGYI Imre

1943

Kertmagyarország felé. (2. kiad.) Budapest

SOÓ Rezső 1959

Az Alföld növényzete kialakulásának mai megítélése és vitás kérdései. Földrajzi Értesítő VIII. 1–27. Budapest

SOÓS Imre 1974

A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII. században. Archívum II. 5–32. Eger

1975

Heves megye községei 1867-ig. Eger

SORN, Joze 1977

Modernizacija cestnega in vodnega omrezja v casu od leta 1713 do 1830 na ozemlju danasnje Socialisticne Republike Slovenije. MSM 59–86.

SŐREGI János 1935

Vadméz szedés tilosban. DMÉ 1934. 101–102. Debrecen

SŐTÉR Kálmán 1908

A méh és világa. Budapest

SPORZON Pál 1903

A kisgazda mezőgazdasági gépei. Debrecen

St-R. 1914

„Tisza-verés”. Halászat, XV. 8. sz. 86–87.

STANDEISKY Andor 1976

Hogyan vadásztak ugor kori eleink? ÉT XXXI. 733–736.

STEBLER, F. G. 1903

Alp- und Weidewirtschaft. Ein Handbuch für Viehzüchter und Alpwirte. Berlin

STERBETZ István 1987

Csalimadarakkal, lesgödörből. Nimród, CVIII. 6. sz. 314.

Studia… Studia Ethnographica et Folkloristica in honorem Béla Gunda. Redigerunt SZABADFALVI, József–UJVÁRY Zoltán. (Műv. Hagy. XIII–XIV.) Debrecen, 1971 STULLI, Bernard 1977

Prometni problemi Hrvatske od pocetka 18. stoljeca do 1918. godine. MSM 87–118.

SUGÁR István 1979

Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán. Archívum, IX. 5–33. Eger

SULMAN, Mirko 1952

Maiden Markets. RAD Vojvoďanskih Muzeja. Novi Sad

30.07.2011 12:52


95 von 117


SUPPAN, C. V. 1902

Wasserstrassen und Bienenschiffahrt. Berlin-Grunewald

SURÁNYI Dezső 1981

Bolgárkertészek Cegléden és hatásuk a város zöldségtermesztésére. AtSz XXIII. 163–187.

1982

A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Budapest

1985

Kerti növények regénye. Budapest

SZABADFALVI József 1956

Méhészkedés a szatmári Erdőháton. Ethn. LXVII. 451–482.

1957

A viaszfeldolgozás és gyertyakészítés ismeretéhez. NÉ XXXIX. 245–255.

1961

A magyar mézsörkészítés. Műv. Hagy. III. 107–128. Debrecen

1963

Juhmakkoltatás az északkelet-magyarországi hegyvidéken. Műv. Hagy. V. 131–143. Debrecen

1964

A gazdasági év vége és az őszi pásztorünnepek. Műv. Hagy. IV. 19–64. Debrecen

1966

Nomád teleltetési rendszer az Alföldön. Műv. Hagy. VIII. 85–136. Debrecen

1967

Népi méhészkedés a Zempléni hegyvidék középső részén. Ethn. LXXVIII. 41–67.

{1094.}

SZABADFALVI József

1968a

Migráció és makkoltatás az Alföld keleti peremvidékén. Műv. Hagy. X. 55–84. Debrecen

1968b

Makkoltatás a Zempléni-hegységben. Ethn. LXXXIX. 62–75.

1968c

A magyar takarmánygazdálkodás honfoglalás előtti rétegéhez. Ethn. LXXIX. 338–349.

1969

A magyar állattenyésztés tipológiai és terminológiai problémáihoz. NK–NT II– III. 45–62.

1970a

Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Műv. Hagy. XII. Debrecen

1970b

Az akol típusa és funkciója. NK–NT IV. 39–80.

1971

Migrationsformen in ungarischen Hirtentum. In: Studia... 703–721.

1972a

Migration und Mastnutzung im östlichen Randgebiet der Grossen Ungarischen Tiefebene. Acta Ethn. XXI. 317–345.

1972b

Az extenzív sertéstenyésztés emlékei Magyarországon. DMÉ 1969–70. 283–332. Debrecen

1979

Zur extensiven Schweinezucht auf der Grossen Ungarischen Tiefebene. EFC 1. 53–62. Debrecen

1981a

Pásztori jelzések, pusztai híradás Nádudvaron. Ethn. XCII. 478–481.

1981b

Egy 17. századi méhészkönyv kéziratos variánsa. HOMÉ XX. 201–210. Miskolc

1984a

Tanulmányok a magyar pásztorkodás köréből. Stud. Folk. Ethn. 10. Debrecen

1984b

Adatok a jármi juhászathoz. In: UJVáRY Zoltán (szerk.): Tanulmányok Szat-már néprajzához. Folk. Ethn. 16. 197–216. Debrecen

1986

Mézeskalácsosság Debrecenben. HBMK 46. Debrecen

1987a

Kosarazás, telkesítés, fektetés és társai. Folk. Trad. IV. 189–205.

1987b

Az ősi sertésfajták Magyarországon. Agria XXIII. 161–173. Eger

1989a

A méhek tavaszi kibocsátásának napjai. JAMÉ XXIV–XXVI. (1981–1983) 147–153. Nyíregyháza

30.07.2011 12:52


96 von 117


1989b

1816-ban Miskolcon megjelent méhészkönyv. Csaplovics János: A’ méhtartásnak új, könnyű, és hasznos módja kettős-köpűkben. Miskolcon 1816-dik Esztendőben. HOMK 26. 125–131. Miskolc

1989c

Intensive Schweinerassen in Ungarn. In: GUNDA, Béla–LUKÁCS, László–PA-LÁDIKOVÁCS, Attila (hrg.): Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenk-schrift für Zsigmond Bátky. 213–218. Székesfehérvár

1991a

Az alföld ősi tüzelőanyagai. Ethn. CII. 310–337.

1991b

A sertés Magyarországon. Debrecen

1992

A magyar méhészkedés múltja. Debrecen

1997

Pásztorművészet. In: FüGEDI Márta (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete. 77–106. Miskolc

1999

A csáva szó jelentéséhez és eredetéhez. Emlékkönyv Mező András tiszteletére. (Sajtó alatt)

SZABADFALVI József–HOPPÁL Mihály 1980

Méhészet. MNL III. 549–552.

SZABÓ Attila–PÉNTEK János 1980

Kerti virágok és dísznövények Kalotaszegen. Népism. Dolg. 100–114. Bukarest

SZABÓ Ferenc 1966

Dél-tiszántúli munkásszerződések (1889–1944) Népr. K. XI. 3–4. sz.

1971

Korai aratósztrájkok Békés megyében. BÉ VI. 476–483.

1974

A Dél-Alföld pusztai csárdái. Ethn. LXXXV. 333–344.

SZABÓ Géza 1985

A gyűjtögetéssel történő termésbetakarítás szókincséhez: lécskál, mezgerél – mezgél. MNy LXXXI. 475–480.

SZABÓ István (történész) 1930 {1095.}

Tiszai halászat a XVIII. században. NNy II. 293–295.

SZABÓ István (történész)

1966a

A falurendszer kialakulása Magyarországon (X–XV. század). Budapest

1966b

Ungarns Landwirtschaft von der Mitte des 14. Jahrhunderts bis zu den 1530er Jahren. AtSz VIII. Supplementum

1969

A középkori magyar falu. Budapest

1975

A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. At. Tan. 2. Budapest

1976

Jobbágyok-parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Budapest

1978

A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. Budapest

SZABÓ István, Cs. 1992

Sertéstartás a békési Sárréten és peremvidékén. Folk. Etn. 70. Debrecen

SZABÓ István–SZABÓ László 1977

Az erdő szerepe az Ipoly-völgy községeinek életében a jobbágyfelszabadítás után. Stud. Com. 5. 71–92. Szentendre

SZABÓ J. Győző

30.07.2011 12:52


97 von 117

1982–83


A gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból. Agria 19. 135–186. Eger

SZABÓ József 1793

A vátzi gabona. Vác

SZABÓ Kálmán 1918

Ősi halászat nyomai Kecskemét környékén. Ethn. XXIX. 115–128.

1932

Csöngettyű és kolomp a kecskeméti pásztorság kezén. NÉ XXIV. 68–75.

1934

Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét

1935

Milyen szerszámokkal halászott az alföldi magyar nép a XVI. században. Buvár, VIII. 572.

1937

Kecskeméti Múzeum halászati gyűjteménye. NÉ XXIX. 136–163, 376–415.

1938

Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibliotheca Humanitatis Historica 3. Budapest

1942

Kecskemét pásztorélete. NÉ XXXIV. 1–62.

1943

Adatok a régi kecskeméti szekér felszereléséhez. NÉ XXXV. 182–184.

1965

A kecskeméti állattenyésztés szókincse. Népr. K. X. 1–2. 45–130.

SZABÓ Károly 1973

A kaptáras méhészkedés kialakulása Debrecenben. AtSz XV. 156–175.

1976

Csáti Szabó György, Debrecen hírneves méhesgazdája a XVIII. században. AtSz XVIII.163–178.

1977

Méhészkedés ősi módon Debrecenben. AtSz XIX. 154–177.

SZABÓ Lajos 1991

Aszály a Nagykunságban a XVIII. század végén. Zounuk 6. 99–112. Szolnok

SZABÓ Lajos 1981

A halászat emlékei Taktaszadán. In: VIGA Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok BorsodAbaúj-Zemplén megyéből. HOM. Népr. Kiadv. XII. 41–78. Miskolc

SZABÓ László 1968

Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX–XX. században. DJMK 15–18. Szolnok

1973

A jászdózsai fokhagymatermesztés. In: SZABÓ László (szerk.): Jászdózsa és a palócság. Palóc kutatás – tematikus és lokális monográfiák. I. 287–308. Eger–Szolnok

1978

Lépes madarászás Szolnok környékén. ML 31–32. sz. 86–96. Szolnok

1982a

Jászság. Budapest

1982b

A parasztüzem szervezetének néprajzi vizsgálata. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 271–291. Debrecen

1989

A palócok társadalomnéprajza. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok. II. 237–415. Eger

1993

Társadalomnéprajz. Debrecen

1997

A munka néprajza. Debrecen

{1096.}

SZABÓ Mátyás

1955

Fiatal állatok szopását megakadályozó eszközök és eljárások. A Néprajzi Múzeum „palóka” gyűjteménye. NÉ XXXVII. 131–166.

30.07.2011 12:52


98 von 117


1956

Primitív sonkolypréselő eljárás Algyőn. NÉ LVIII. 219–221.

1957

A Körös és Berettyó alsó folyása vidékének rétgazdálkodása. Népr. K. II. 3–4. sz. 1–94.

1967

Az északi (skandináv) lótartás áttekintése. Ethn. LXXVIII. 95–121.

1970

Herdar och husdjur. Lund

SZABÓ T. Attila 1958

A szemen szedett hazugság elődei. Nyr LXXII. 369–373.

1961

A kolozsvári fejenhordás történetéhez. Ethn LXXII. 618–620.

1971

A gyermekló és rokonsága. In: SZABÓ T. Attila: A szó és az ember. 391–411. Bukarest

1977

A galambbúgos nagykapu az erdélyi régiségben. Ethn. LXXXVIII. 302–328.

SZABÓ T. E. Attila lásd PÉNTEK János SZÁDECZKY Béla 1911

I. Apafi Mihály fejedelem udvartartása. Budapest

SZÁDECZKY Lajos 1906

Halmágyi István naplói... Magyar könyvek és naplók a XVI–XVIII. századból. Budapest

SZAKÁLY Ferenc 1969

Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566). Tan. Tm. Tört. 2. 5–85. Szekszárd

1979

A Közép-Duna menti bortermelés fénykora (a XVI. század derekán). Dunatáj II. 2. sz. 12–24. Szekszárd

SZALAY Ferenc 1978

A makói hagyma változatos karrierje. Tiszatáj, XXXII. 7. sz. 25–30.

SZÁMADÓ Ernő 1976

Régi érmelléki halászat. Népism. Dolg. 85–91. Bukarest

SZAMOTA István 1891

Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Budapest

1892

Régi magyar utazók Európában. Nagybecskerek

1894

Természetrajzi és halászati nevek régi okiratokban 1600-ig. Term. Tud. Közl. XXVI. 435–439, 491–495.

SZÁNTÓ Imre 1952

A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása, a parasztság nagyarányú kisajátításának kezdetei. In: SPIRA György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon, 1711–1790. 221–298. Budapest

SZANYI Mária 1971

Gyűjtögetés a növényvilágból. In: KISS László–PATAKI Sándor (szerk.): Mezőcsát népi kultúrájából. Mezőcsáti helytörténeti füzetek 3. 32–60. Mezőcsát

1976

A gyűjtögető gazdálkodás emlékei Jánokon. Néprajzi közlések 2. 36–86. Bratislava

SZÁSZ Imre 1984

Ez elment vadászni... Budapest

SZÁSZ Lőrinc

30.07.2011 12:52


99 von 117

1971


A gyergyócsomafalvi fakitermelők szakszókincse. NyIrK. XV. 223–233.

SZATHMÁRI Károly 1864

Baja szerepe Magyarország kereskedelmében és lehető összekapcsolása az alföldi vasúttal. Pest

SZEBENI Géza 1962

A csíki juhászat. Ethn. LXXIII. 54–89.

SZÉCHENYI István 1848 {1097.}

Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről. Pozsony

SZÉCHENYI István

1982

Napló. Budapest

SZÉKELY A. 1858

Eredeti vadászatok. Vas. Ú. V. 367.

SZÉKELY Ádám 1980

A harcsa és horgászata. Budapest

SZÉKELY Ferenc 1983

Vadriasztás a marosszéki Vadasdon. Népism. Dolg. 43–54. Bukarest

SZÉKELY György 1953

A jobbágyság földesúri terheinek növelése és az erőszakapparátus további kiépítése. In: SZÉKELY György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. 276–319. Budapest

1972

A székesfehérvári latinok és vallonok a középkori Magyarországon. In: KRA-LOVÁNSZKY Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 45–72. Székesfehérvár

1981

A hónapok munkái és a középkori művészet. AtSz XXIII. 1–30.

SZEKERES Gyula 1987

Kerékgyártómesterség Hajdúböszörményben. Folk. Etn. 37. Debrecen

SZÉKI VESMÁS Márton lásd VESMÁR Márton, SZÉKI SZEMZŐ Béla (szerk.) 1979

A cukorrépa-termesztés Magyarországon 1808–1938. Budapest

SZENDREY Ákos 1938

Népi társasmunkák és összejöveteleik. Ethn. XLIX. 273–286.

1941

A magyar nép jelnyelve. Ethn. LII. 260–265.

SZENDREY István 1962

A községi alkalmazottak, feladataik és javadalmazásuk a derecskei uradalomban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének évkönyve I. 69–84. Debrecen

SZENDREY Zsigmond 1932

Vadászbabonák. NNy IV. 28–29.

1937

A növény-, állat- és ásványvilág a varázslatokban. Ethn. XLVIII. 154–166.

1938b

A nép élő hitvilága. Ethn. XLIX. 257–273.

30.07.2011 12:52



SZENDREY Zsigmond–SZENDREY Ákos 1939

A néprajzi gyűjtések és a magyar babonaszótár terve. NÉ. XXXI. 111–118.

1940a

Részletek a készülő magyar babonaszótárból. Ethn. LI. 195–210; 321–336.

1940b

Mutató a magyar szokás- és babonaszótárból. NÉ XXXII. 78–87.

1943

Gazdasági élet (hiedelmei). Magy. Népr. IV. 209–239.

SZENTKLÁRAY Jenő 1885

A dunai hajóhadak története. Budapest

SZENTMIHÁLYI Imre 1974

Bőrhíd. Ethn. LXXXV. 85–89.

SZEREMLEI Samu 1911

Hódmező-Vásárhely története. IV. Hódmezővásárhely

SZIGETI Gyula 1763

Méhész könyv... Nagy-Enyed

SZIKLAI György 1982

Tanuljunk meg hálót kötni. MH XXXVI. 1. sz. 16–17.

SZIKSZAI Fabricius Balázs 1590/1906 – – latin–magyar szójegyzéke 1590-ből. Közzétette, bev., magy. MELICH János. Budapest SZILÁDY Zoltán 1924

A Maros melléki diósvölgyek. Botanikai Közlemények XXVI. 38–41.

1934

Vackorligetek Erdélyben. Term. Tud. K. LXVI. évf. 254.

SZILÁGYI István (szerk.) 1876 {1098.}

100 von 117

Máramaros vármegye egyetemes leírása. Budapest

SZILÁGYI Miklós

1961

A magyarországi borítóhalászat fejlődésének néhány kérdése. Műv. Hagy. III. 187–200. Debrecen

1963

Egy kezdetleges halfogási mód és európai elterjedése. Műv. Hagy. V. 165–175. Debrecen

1964

Adatok állattartásunk egy kevéssé kutatott problémájához. Ethn. LXXV. 279–282.

1966

Adatok a Nagykunság XVIII. századi néprajzához. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 5. Szolnok

1968a

Újabb adatok a sárréti pákászok életének megismeréséhez. BÉ III. 2. sz. 250–254.

1968b

A Nagy-Kunság juhászata a XVIII. század végén. Ethn. LXXIX. 350–367.

1971 1973a 1973b

Halászat. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 271–295. Tápé Halászat a Cegléd környéki kisvizeken. Stud. Com. 2. 173–185. Szentendre Jég alatti halászat a Sárréten 1811-ben. In: DANKÓ Imre (szerk.): Bajomi krónika. Néprajzi és helytörténeti antológia Szűcs Sándor 70. születésnapjára. 123–131. Biharnagybajom

1973c

Tiszaverés. SzMÉ 1973. 253–260. Szolnok

1974a

A halászat szerepe Kunszentmárton XVIII. századi gazdálkodásában. In: TÓTH János

30.07.2011 12:52



(szerk.): Jubileumi évkönyv a Jász Múzeum alapításának 100. évfordulójára. 145–152. Jászberény 1974b 1975a

A kerék mint a földterületmérés eszköze. MK II. 17. sz. 29–30. Debrecen

1975b

Halászati üzemformák a Tisza vidékén a XVIII–XIX. században. Ethn. LXXXVI. 521–536.

1977a

A rekesz. Az áradások jelentősége a tiszai halászatban. NK–NT X. 161–188.

1977b

A szárított hal. Halkonzerválási módok a magyar halászok gyakorlatában. SzBÁMÉ VI–VII. 137–171. Szekszárd

1977c

A Békés megyei mezővárosok termelési szervezete a XVIII–XIX. század fordulóján. Ethn. LXXXVIII. 224–246.

1978a

A magyar halászat néprajzi kutatásának elméleti és módszertani problémái. Cumania V. Ethnographia. 7–41. Kecskemét

1978b

A halászat jelentősége a paraszti önellátásban és árutermelésben. AtSz XX. 81–100.

1978c

A lovak tulajdonjegyei Gyomán 1828–1831-ben. Ethn. LXXXIX. 286–290.

1979

Egy tolnai halász mondja. Dunatáj, II. 3. sz. 61–70. Szekszárd

1980

A Hernád halászata. BKm 10. Miskolc

1981

Egy „elemi ismeret” aktualizálásai – Halfogás kézzel. Ethn. XCII. 334–349.

1982a 1982b 1982c

Az „ősi ártéri gazdálkodás” elméletéhez. SzBÁMÉ X–XI. 299–312. Szekszárd A halászati tilalmak és a napi gyakorlat. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 353–363. Debrecen Paraszti vadászat a Nagykunságban. Jászkunság, XXVIII. 4. sz. 33–37.

1983

Egy mindszenti halász a Tisza múlt századi halászatáról. Forrás, XV. 1. sz. 67–76.

1984

A sárközi halászat bekapcsolódása a nemzeti piacba. Egy győri halkereskedő-vállalkozó konfliktusai. In: HOFER Tamás (szerk.): Történeti antropológia. Antropológiai írások, 8–10. sz. 336–351. Budapest

1986a

A Mindszent-algyői uradalom halászati szerződései (1832–1861). MFMÉ 1984–85/1. 143–166. Szeged

1986b

A csongrádi halászati bérlő kisajátítása 1919-ben. In: BÁLINT Gyula György (szerk.): Mozaikok Csongrád város történetéből 1986. 58–62. Csongrád

1986c

Az „ősfoglalkozások” Ecsedi István kutatásaiban. In: Ecsedi István születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai. HBMK 44. sz. 29–36. Debrecen

{1099.}

101 von 117

Halásztapogató. In: SZABÓ László–CSALOG Zsolt (szerk.): Szolnok megye néprajzi atlasza. I/1. 222–226. Szolnok

SZILÁGYI Miklós

1987a

Vízi élet, halászat. In: HEGYI András (szerk.): Algyő és népe. 345–375. Szeged

1987b

Egy múlt századi halászemlékirat. História, IX. 3. sz. 25–26.

1988a

Ahogyan a törvény megszületett. In: 1888. XIX. törvénycikk a halászatról és végrehajtási utasítása. (Hasonmás kiadás.) 5–40. Veszprém

1988b

A fonyódi vizek halászati bérlete az 1840-es években. Somogy, XVI. 3. sz. 89–93. Kaposvár

1989a

Néphagyomány – népi mentalitás – állami igazgatás az orvhalászat tükrében. Él. Trad. 3. sz. Budapest

1989b

Mezőberényi és gyomai halászati szerződések a 19. század első feléből. In: FILEP Antal–ÉGETŐ Melinda (szerk.): Történeti-néprajzi források a XVIII–XIX. századból. Doc.

30.07.2011 12:52



Ethn. 13. sz. 207–228. Budapest 1990

Szándékok és eredmények a vidéki múzeumok néprajzi gyűjteményeinek megalapozásában (1920 előtt). Ethn. CI. 1–50.

1991a

Gazdaságnéprajzi adatok a Szernye-mocsár vidékéről. In: A Dunamenti népek... 147–152.

1991b

A gazdálkodás változásai Nagydobronyban. In: MANKÓ Mária (szerk.): Beregi életképek. 39–65. Nyíregyháza

1992a

Halászó vizek – halásztársadalom – halászati technika. A tiszai halászat történetinéprajzi elemzése. Stud. Folk. Ethn. 29. Debrecen

1992b

Hiedelmek és élménytörténetek az óriás harcsákról. In: VIGA Gyula (szerk.): Kultúra és Tradíció. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. 471–485. Miskolc

1992c

A rétség gazdasági jelentősége a 18–19. század fordulóján. In: ÖRSI Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe. I. 219–269. Túrkeve

1993a

A gabonanyomtatás utóélete a kisújszállási parasztgazdaságokban. Ethn. CIV. 415–421.

1993b

Egy alföldi mezőváros külső kapcsolatai a 18. század második felében. NK–NT XVII. 201–220.

1994

Az aratógépek az alföldi parasztgazdaságokban. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 477–494. Szentendre

1995

A tiszai halászat. Az eszközök és fogási módok történeti változásai. Budapest

1997a

A halételek mint férfiételek. In: ROMSICS Imre–KISBÁN Eszter (szerk.): A táplálkozáskultúra változatai a 18–20. században. 117–132. Kalocsa

1997b

A „régi vizes világ” néhány étele mint múlt-szimbólum. In: KUTI Klára (szerk.): Morzsák. Tanulmányok Kisbán Eszter tiszteletére. 81–103. Budapest

1997c

Halászat. In: Honfogl. és népr. 61–68.

1998a

A paraszti gazdálkodás Homokmégyen a XX. században. In: ROMSICS Imre (szerk.): Tanulmányok Homokmégy történetéből és néprajzából. 297–370. Homokmégy

1998b

Halászati bérlet és szabad halászat a jobbágyfelszabadítás után. NK–NT XIX. 43–67.

1999

Angária – dézsma – robot. Ethn. 110. 241–253.

SZILÁGYI Sámuel 1774

Az ausztriai paraszt ifjúságot... mezei gazdaságra oktató kézi könyvetske. Pozsony

SZINNYEI József 1863

Adatok Rév-Komárom halászatához. Vas. Ú. X. 14. sz. 119, 130–131.

SZIRBIK Miklós 1979

Makó városának leírása 1835–1836. Makói Múz. Füz. 22. Makó

SZIRMAY Antal 1807 {1100.}

Hungaria in parabolis, sive commentarii in adagia, et dicteria Hungarorum. Buda

SZLAVKOVSZKY László Imréné

1987

A Szeged melletti Fehértó halászati szakszókincse. M. Csny. Dolg. 37. Budapest

SZOLNOKY Lajos

102 von 117

1987

A burgonya és kukorica termelésénél használt fontosabb kapatípusok a 20. század első felében – A kerek kapák változatai – A hegyes kapák változatai – A sarkos kapák változatai. In: BARABÁS Jenő (szerk.): MNA II. 89–92. térkép

30.07.2011 12:52



SZOMJAS-SCHIFFERT György 1972

Hajnal vagyon, szép piros. Énekes várvirrasztók és órakiáltók. Budapest

SZŐKE Béla 1948

Az érsekújvári régi halászat emlékei. Ethn. LIX. 128–132.

1962

A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti tanulmányok 1. Budapest

SZTRIPSZKY Hiador 1902

Adatok Erdély őshalászatához. NÉ III. 157–178.

1903a

Adatok Erdély őshalászatához. II. A mezőségi tavak őshalászata. III. A Feketeügy halászatához. NÉ IV. 158–196, 221–226, 279–290.

1903b

A magyar halászat történetéhez. NÉ IV. 317–318.

1904

A szabolcsi morotvák halászatából. NÉ V. 233–240.

1908

Az erdélyi halászat ismeretéhez. Régi és mai halastavak. Kolozsvár

1909

Ősfoglalkozási dolgok Mármarosból. NÉ X. 214–222.

SZUHÁNYI János 1795

Szorgalmatos méhész. Az-az a’ méhekkel való bánásról kérdésekben és feleletekben oktatás. Pest

SZUHAY Péter 1982

A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában. BKm 14. Miskolc

SZUNYI Béla 1938

Nyiltvízi halállományunk megmentése. VH VI. 167–168, 180, 189–190.

SZŰCS Jenő 1993

Az utolsó Árpádok. Budapest

SZŰCS Judit 1983

Halászat, vadászat, madarászat Szentesen. Klny. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiből. Szeged

SZŰCS Mihály 1914

Szeged mezőgazdasága. Szeged

SZŰCS Sándor

103 von 117

1937 1938a

A nagysárréti juhászat. DSz XI. 167–173. A veszettorvosok a Nagysárréten. Ethn. XLIX. 394–399.

1938b

Néprajzi vonatkozások Biharvármegyében. In: NADÁNYI Zoltán (szerk.): Bihar-vármegye. Magyar városok és vármegyék monográfiája XXV. 164–245. Budapest

1940

A Nagysárrét népi disznótartása. Debreceni Szemle, XIV. 7. sz. 145–154.

1942

A régi Sárrét világa. Budapest

1946a

Pusztai szabadok. Budapest

1946b

Pusztai krónika. Budapest

1957

Pusztai szabadok. Rajzok a régi Alföld életéből. Budapest

30.07.2011 12:52


1977

Régi magyar vízivilág. Budapest

1992

A régi Sárrét világa. Budapest


TÁBORI György 1966

A kőrösi faúsztatás történetéből. BÉ III. 41–50.

TABORSKY Ottó 1937 {1101.}

Művelődéstörténeti adatok Ferenc király 1817-i erdélyi utazásához. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. 562–576. Budapest

TAGÁN Galimdsán

1936a

A lóbetegségek és azok gyógyítása a kirgizeknél és a baskíroknál. Ethn. XLVII. 310–13.

1936b

A ló első meghátalása, betörése a baskíroknál. NÉ XXVIII. 121–124.

1937a

A baskír szénakészítés. NÉ XIX. 416–423.

1937b

Adalékok a baskír és kirgiz lótenyésztéshez. Ethn. XLVIII. 71–79.

1938

A közlekedés módja és eszközei a baskíroknál és kirgizeknél. NÉ XXX. 221–236.

1939

Pusztafalu gazdálkodása. NÉ XXXI. 142–156.

1941

Erdei méhkeresés Székelyvarságon. NÉ XXXIII. 331–337.

1943

Fakitermelés és szénégetés Székelyvarságon. NÉ XXXV. 32–55.

TAGÁNYI Károly 1894

A háromnyomású rendszer behozatala Erdélybe. MGtSz I. 21–26.

1895

A földközösség történetéhez Zomboron. MGtSz II. 291–296.

1896–1908 1900

Magyar erdészeti oklevéltár. I–III. Budapest

Lóistállók hiánya 1520-ban. MGtSz VII. 282.

TAKÁCS Lajos

104 von 117

1951

Munkábanevelés, tapasztalatátadás a várongi kepésaratóknál. Ethn. LXII. 396–402.

1958

A dunai hajóvontató út Tolna megyei szakasza. Népr. K. III. 4. sz. 359–362.

1962

Hanttörő. NÉ XLIV. 315–322.

1963

Ültetőfák Magyarországon. Ethn. LXXIV. 350–373.

1964a

A dohánytermesztés Magyarországon. Budapest

1964b

A szántóföldi irtás kérdéséhez. Ethn. LXXV. 233–245.

1964c 1964d 1965 1966a 1966b

Az irtásos gazdálkodás néhány jellegzetessége a göcseji szegekben. Ethn. LXXV. 489–522. A magyar mezőgazdaság kettősségének kérdéséhez. MTA NyIK XXI. 23–27. A tüskeborona készítése és használata Várongon. NÉ XLVII. 315–328. Lápi gazdálkodás és irtás a Kisbalatonon. NÉ XLVIII. 167–196. Irtásföldek és irtási eszközök (irtókések) az Őrségben és a Fertő-Rábavidéken. Ethn. LXXVII. 12–48.

1966c

Berki pásztorok a Kisbalaton szigetein. Népr. K. XI. 1–2. sz. 3–24.

1967a

Kaszasarlók Magyarországon. Ethn. LXXVIII. 1–21.

1967b

Ág- és vesszővágók a Közép-Tisza menti ártereken. NÉ XLIX. 187–216.

30.07.2011 12:52


1968–69 1969


Kaszaszerű vágóeszközeink történetéhez. I–II. NÉ L. 35–49, LI. 37–56.

A kötözőbot Magyarországon. Ethn. LXXX. 1–21.

1970a

A magyarországi rövid kaszák történetéhez. Ethn. LXXXI. 187–220.

1970b

A magyar sarló korai történetéhez. NÉ LII. 48–55.

1972a

Sensesicheln in Ungarn. In: BALASSA, Ivan (red.) Getreidebau in Ost- und Mitteleuropa. 561–582. Budapest

1972b

A Néprajzi Múzeum magyar gyűjteményének katalógusa. NÉ LIV. 19–46.

1973

Bozótkések és rokon szerszámok a Dunántúlon. Ethn. LXXXIV. 243–273.

1974

Ásóbotok, ásók, kapák. NÉ LVI. 121–130.

1976

Egy irtásfalu földművelése. Budapest

1977

Részes aratás a Várong körüli pusztákon. NK–NT X. 137–159.

1978

A Kis-Balaton és környéke. SA 27–29. sz. Kaposvár

1980

Irtásgazdálkodásunk emlékei. Irtásföldek, irtásmódok. Budapest

1985a

A tüskeborona készítése és használata Várongon. In: Dombovári kalendárium. 5–14. Dombóvár

1985b

A cserélhető (rövid és hosszú) karfás szekér eredetéhez. Ethn. XCVI. 327–329.

1986

A jobbágyok vadászata a feudális kor végén. AtSz XXVIII. 419–446.

1987

Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest

1991

Tanulmányok a gabonatermesztés és az erdőgazdálkodás köréből a XVII–XIX. században. Doc. Ethn. 15. Budapest

{1102.}

TAKÁCS Péter

1991

Úrbéresek vallomása Szabolcsban 1772. Budapest

TAKÁTS Gyula 1986

Somogyi pásztorvilág. Kaposvár

TAKÁTS Sándor

105 von 117

1897

A komáromi vizahalászat a XVI. században. MGtSz IV. 425–445, 485–509.

1900a

A dunai hajózás a XVI. és XVII. században. MGtSz VII. 97–123, 145–177, 193–223, 341–374, 289–319.

1900b

Méz és viasz kivitelünk a XVI–XVIII. században. MGtSz VII. 474–478.

1902

A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyarországon 1328-tól 1714-ig. MGtSz IX. 49–72.

1903

Régi pásztori élet. Nyr XXXII. 86–91, 154–159.

1904

Hajóépítők telepítése Magyarországban a XVI., XVII. és a XVIII. században. MGtSz XI. 81–117.

1915–17 1927

Rajzok a török világból. I–III. Bp.

Szegény magyarok. Budapest

é. n.[1928] 1961a 1961b

Emlékezzünk eleinkről. Budapest

A régi magyar borkötők. In: TAKÁTS Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. S. a. r. BENDA Kálmán. 73–80. Budapest A magyar sernevelő. In: TAKÁTS Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII.

30.07.2011 12:52



századból. S. a. r. BENDA Kálmán. 96–104. Budapest 1961c

Ló, kocsis és hőkös. (1921) In: TAKÁTS Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. 221–225. Budapest

TÁLASI István 1936a

A jószág enyhelye a kiskun pusztákon. Ethn. XLVII. 161–183.

1936b

A Kiskunság népi állattartása. Budapest

1938

Kidobolás, kiharangozás Szentgálon. Ethn. XLIX. 222.

1939

A bakonyi pásztorkodás. Ethn. L. 9–39.

1942a

Változás-vizsgálatok a népi állattenyésztés köréből. NÉ XXXIV. 203–220.

1942b

Adatok a Bakony erdei életéhez. NÉ XXXIV. 164–172.

1946a

Az Alföld néprajzi kutatásának kérdései. Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve I. (1944–1945) 1–35. Szeged

1946b

Kállay Ferenc és az alföldi nomád gazdálkodás. Ethn. LVII. 13–19.

1948

Néprajzi életünk kibontakozása. Budapest

1949

Research into Hungarian Peasant Farming, Poaching and Fishing. Folia Ethnog-raphica 1. 44–71.

1955

Az anyagi kultúra vizsgálatának tíz éve (1945–1955). Ethn. LXVI. 5–56.

1957

A termelés és a nyelv kapcsolata arató műveleteinkben. Ethn. LXVIII. 217–251.

1971

Az eszközváltás első 100 éve a magyarországi aratóműveletekben és későbbi következményei (Eszköz- és munkatörténeti vázlat). NK–NT V–VI. 297–305.

1972

A magyar agrárgeográfia kutatásának negyed százada. In: Bethlen Gábor Gimnázium jubileumi évkönyve. 25–42. Hódmezővásárhely

1974

Az aratási eszközváltás egy kísérleti szakasza (1817–1868). Ethn. LXXXV. 330–333.

1977

Kiskunság. Budapest

1978

Az európai aratóműveletek néprajzi vizsgálatának főbb eredményei. MTA NyIK XXX. 309–343.

1979–80

Néprajzi tanulmányok, írások. Diss. Ethn. III–IV. Budapest

TAMÁS Lajos 1964

A román cea és hais állatterelő szavak történetéhez. In: BENKŐ Loránd (szerk.): Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. 360–362. Budapest

1966

Etymologisch-historisches Wörterbuch der ungarischen Elemente in Rumänien. Budapest

{1103.}

TARISZNYÁS Márton

1970

A gyergyói kereskedelem néprajzi vonatkozásaiból. Aluta 407–413. Sepsiszent-györgy

1978

A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban. In: Népism. Dolg. 25–33. Bukarest

1982

Gyergyó történeti néprajza. Bukarest

TÁRKÁNY SZÜCS Ernő

106 von 117

1944

A juhtartás népi jogszabályai Bálványosváralján. (Erdélyi Tudományos Füzetek 189. – Klny. az Erdélyi Múzeum 1944. évi 3–4. számából) Kolozsvár

1961

Vásárhelyi testamentumok. Budapest

1981

Magyar jogi népszokások. Budapest

30.07.2011 12:52



1965

A jószágok égetett tulajdonjegyei Magyarországon. Ethn. LXXVI. 187–199, 359–410.

1983

A vásárhelyi „baromgazdaság” In: DÖMÖTÖR János–TÁRKÁNY SZÜCS Ernő (szerk.): Kiss Lajos emlékkönyv. 139–170. Hódmezővásárhely

TARR László 1968

A kocsi története. Budapest

TASNER Dénes 1868

Javaslat halászatunk és haltenyésztésünk érdekében. Pest

TÉGLÁS Gábor 1910

A rómaiak hadihajószolgálata Pannonia és Moesia területén Diocletianusig. MMÉEK 155–171.

1911

A rómaiak kereskedelmi hajózása Pannoniában (A dunai hajózás emlékei). MMÉEK 449–457.

TERBÓCS Attila 1998

Italozás a régi Nagykőrösön (1770–1780). In: BARABÁS Máté–TERBÓCS Attila (szerk.): Terítéken. Egyetemi dolgozatok Kisbán Eszter 60. születésnapja alkalmából. Dolgozatok a Tárgyi Néprajz Tanszékről. I. 23–42. Budapest

TESSEDIK, Samuel 1804

Ueber die Kultur und Benutzung der sogenannten Székes-Felder in der Gegend an der Theiss. Patriotisches Wochenblatt für Ungarn. 3.

THESCHEDIK Samuel 1786

A paraszt ember Magyar Országban mitsoda és mi lehetne... Pécs

THEUWISSEN, J. 1969

Het landbouwoertuig in de Ethnographie van de Kempen. Antwerpen–Utrecht

TIKOS Béla 1950

Növénynevek a Hortobágyról. Nyr LXXIV. 368–371.

1951

Adatok a hortobágyi növénynevek kérdéséhez. Nyr LXXV. 268–272, 341–347, 425–431.

TIMAFFY László

107 von 117

1941

Szilajpásztorkodás a Szigetközben. Földgömb XII. 221–226.

1959

Szigetközi krónika. Néprajzi Múzeum EA P. 35/1959.

1961

Das Hirtenwesen auf den Donauinseln (Szigetköz, Westungarn). VHO 609–645.

1963

Kisalföldi csörgősbotok. Ethn. LXXIV. 161–180.

1966

Igás lószerszámok a Kisalföldön. NÉ XLVIII. 223–236.

1967

Kumetok a Kisalföldön. Ethn. LXXVIII. 176–188.

1969

Rindereinzelanspannung in Westungarn. NVC 195–204. Brno–Praha

1972

A szénagazdálkodás néhány sajátsága a Szigetközben. Arr. X. 185–198. Győr

1975

Szigetközi krónika. Győr–Mosonmagyaróvár

1979

Kisalföldi kocsik, szekerek. Arr. XXI. 117–144. Győr

1980

Szigetköz. Budapest

1985

A kisalföldi kocsik és szekerek szakszókincsének nyelvatlasza és szótára. M. Csny. Dolg.

30.07.2011 12:52



22. Budapest {1104.}

TIMAFFY László

1987

Juhászat az Alsó-Garam mentén. BALÁZS Géza–VOIGT Vilmos (szerk.): Arator. Dolgozatok Balassa Iván 70. születésnapja tiszteletére. 111–123. Budapest

1991

Rábaköz és a Hanság. Győr

T. K. [Tagányi Károly] 1899

Károlyi Sándor gróf kurucz generális utasításai a tiszai halászatról 1725–30-ból. MGtSz VI. 373–380.

TKALAĆ, Krunoslav 1973

Sava kao plovni put v 18., 19. stoljecu. In: Radovi centra ... JAZU v Vinkovcima 2. 213–246. Zagreb

TOLNAY Sándor 1795

Barmokat orvosló könyv. Pest

TORBÁGYI-NOVÁK József Lajos 1926

Kapubálványfejek. NÉ XVIII. 169–178.

TÓTH Ferenc 1967

A makói talicska. MFMÉ 1966/67. 119–130. Szeged

1969

A makói hagyma történetének néhány fejezete. MFMÉ 1969/1. 55–85. Szeged

1982

Egy makói hagymás család életútja. Makói Múzeum Füzetei 26. Makó

1998a 1998b

A makói hagyma. Makó monográfiája. II. Makó Hagyományos hagymatermelés Makón. MFMÉ Studia Ethnographicae 2. 75–117. Szeged

TÓTH Tibor 1983

A dunántúli kisüzemek termelése és gazdálkodása az 1930-as években. (Kísérlet néhány matematikai-statisztikai eljárás alkalmazására.) Budapest

1988

A magyar mezőgazdaság struktúrája az 1930-as években. Budapest

TÓTH Zoltán 1920–22

Legrégibb feszítő zabláinkról. AÉ XXXIX. 71–83.

TÖMÖRKÉNY István 1902

Vizenjárók és kétkezi munkások. Szeged

1906

Szegedi vizenjárók. NÉ VII. 193–201.

1957

A Szent Mihály a jégben (Elbeszélések). Budapest

1963

Munkák és napok a Tisza partján. Budapest

TÖRŐ László 1968

Legeltetési rend a Hortobágyon. Műv. Hagy. X. 265–279. Debrecen

TÖRÖK Katalin

108 von 117

1970

A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században. MMgMK 1969–1970. 135–152.

30.07.2011 12:52



TREMEL, Franz 1946

Schiffahrt und Flösserei auf der Mur. Jahresbericht des Akademischen Gymna-siums in Graz. 3–51. Graz

TURI Károly 1931

Cséplés Cegléden. NNy III. 52–56, 123–140.

TURI MÉSZÁROS István 1928

Adalékok az alföldi gazdálkodáshoz. NÉ XX. 105–113.

TYŁKOWA, Danuta 1981

Traditionelle Formen des Wassertransportes in den Polnischen Karpaten. In: Trad. Transport. 37–41.

UGHY István 1994

Agancs és szaru lőportartók a pápai múzeum gyűjtőterületéről, valamint egy keresztúri szaru rajza. VMMK 19–20. (1993–1994) 471–473. Veszprém

ÚJFALVY Sándor 1940 {1105.}

Erdély régibb vadászatai. Erdély, XXXVII. 137–139.

UJVÁRY Zoltán

1957

A vadon termő növények szerepe a táplálkozásban az abaúj-zempléni hegyvidéken. NÉ XXXIX. 231–244.

1959

A látófa emléke a konyári legelőn. Ethn. LXX. 440–442.

1969

Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban. Műv. Hagy. XI. Debrecen

1977

Agrármunkákhoz kapcsolódó műrokonság. MK III. 4. sz. 78–81.

1983

Játék és maszk. Dramatikus népszokások. I. Debrecen

UMEK, Ema 1964

Trgovski promet po Savi v XVIII stoljetju. Kronika XII/3. 194–200. Ljubljana

UNGER Emil 1939

A magyar búvárhalász. Búvár, V. 3. sz. 188–192.

ÜRMÖSSYNÉ NAGY Julianna 1929

Régi utazások Magyarországon. NNy I. 54–58, 119–122.

ÜRÖGDI György 1979

Hogyan utaztak a régi rómaiak? Budapest

VAHOT Imre 1854

A kecskeméti szőllő- és gyümölcstermelés. In: KUBINYI Ferenc–VAHOT Imre (szerk.): Magyar- és Erdélyország képekben. I. 114–118. Pest

VAJKAI (WAGENHUBER) Aurél

109 von 117

1937a

Adatok a veszettség gyógyításához. Ethn. XLIII. 82–83.

1937b

Kutyabűvölés. Ethn. XLIII. 83–85.

1938a

Adatok a Bakony gyűjtögető és vadfogó életmódjához. Vasi Sz. V. 152–163.

1938b

A parasztszőlőművelés és bortermelés Veszprém megye déli részében. NÉ XXX. 15–48, 172–204.

30.07.2011 12:52


110 von 117


1939–40 Római emlékek a Dunántúl néprajzában. In: TÖRÖK Gyula (szerk.): Majorossy Imre Múzeum 1939–1940. évi Értesítője. 40–52. Pécs 1940

Adatok Tóköz néprajzához. Dunántúli Szemle VII. 282–296. Szombathely

1941a

Adatok a Veszprém vármegyei magyarság és németség teherhordásához. Nép és Nyelv, I. 88–92. Kolozsvár

1941b

A gyűjtögető gazdálkodás Cserszegtomajon. NÉ XXXIII. 231–258.

1943a

Népi orvoslás a Borsa völgyében. Kolozsvár

1943b

A szentgáli juhászat. Budapest

1945

Adatok Szentgál gyűjtögető életmódjához. Ethn. LVI. 37–40.

1947

„A’ lovak betegségekről való orvosságok”. Ethn. LVIII. 116–120.

1948

Népünk természetismerete. Budapest

1958a

A batár. Ethn. LXIX. 455–457.

1958b

Szelídített vaddisznókonda a Bakonyban. Veszprémi Szemle I. 310–344.

1959a

Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest

1959b

A Bakony néprajza. Budapest

1964

Balatonmellék. Budapest

VAJNA Károly 1906

Hajóvontatás. In: Hazai régi büntetések I. 531–543. Budapest

VAKARCS Kálmán 1956

Halászat Szentgotthárd környékén. Népr. K. I. 1–4. sz. 216–221.

VAKARELSKI, Christo 1956–57 1966

Die bulgarischen wandernden Hirtenhütten. Acta Ethn. V. 1–78, VI. 1–40.

Áruszállítás málhás állatokkal a bolgároknál. Ethn. LXXVII. 378–389.

VALLÓ Albert 1904

Tacska. Nyr XXXIII. 50.

VALONEN, Niilo 1952 {1106.}

Geflechte und andere Arbeiten aus Birkenrindenstreifen unter besonderer Berücksichtigung finnischer Tradition. Kansatieteellinen Arkisto IX. Helsinki

VÁLYI Elek

1893

Erdélyrészi almafajok. Gyümölcskertész

VÁMSZER Géza 1959

A Csík megyei háziállatok elnevezései, keresztnevei, hajtó, hívogató, elűző (riasztó) és megállító szavai. Népr. K. IV. 1–2. 237–251.

1977

Életforma és anyagi műveltség. Bukarest

VARGA Gyula 1956

Vándorjuhászok a kismarjai szíken. Ethn. LXVII. 109–123.

1960

Kismarja. Egy szabad paraszt község a feudalizmus bomlásának korszakában. In: SZABó István (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. 71–137. Budapest

1961

Hauptformen der bauerlichen Rinderhaltung in der Berettyóniederung (Südost-ungarn).

30.07.2011 12:52


111 von 117


VHO 529–557. 1965/1972 A parasztgazdaság munkaeszközei. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848–1914. I. 267–348. Budapest (2. kiadás 1972) 1972

A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában. DMÉ LI. 1969 –70. 333–428. Debrecen

1973a

A mezőberényi paraszti gazdálkodás. In: SZABÓ Ferenc: Mezőberény története. II. 227–262. Mezőberény

1973b

Vésztő népi állattartása. In: SZABÓ Ferenc (szerk.): Vésztő története. 481–503. Vésztő

1974

A bolgárkertek és a magyar konyhakertkultúra. DMÉ 1972. 387–401. Debrecen

1975a

A derecskei hagyma- és zöldségtermesztés. DMÉ 1973. 259–280. Debrecen

1975b 1976a

Hajdúszoboszló agrártörténete. In: DANKÓ Imre (szerk.): Hajdúszoboszló monográfiája. 399–446. Hajdúszoboszló Az érmelléki szőlőkultúra. Bihari dolgozatok 3. Berettyóújfalu

1976b

Lokális gazdasági társulatok Hajdú-Bihar megye mezővárosaiban. Ethn. LXXXVII. 161–174.

1978

Egy falu az országban (Kismarja életrajza a felszabadulásig). HBMK 33. Debrecen

1981

Berettyóújfalu gazdaságnéprajza a két világháború között. In: VARGA Gyula (szerk.): Berettyóújfalu története. 417–432. Berettyóújfalu

1984

Szénavágók a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében. DMÉ LXIII. 453–497. Debrecen

1985

A bárándi agrártermelés 1700–1985. In: BALASSA Iván (szerk.): Báránd története és néprajza. 273–232. Báránd

1988

A zellertermesztés hagyománya Monostorpályiban. DMÉ 1987. 169–183. Debrecen

1993

A hajdúbagosi és a konyári dinnye. DMÉ 1991. 175–191. Debrecen

1997a

A derecskei négyes nyomás. Népr. L. VI. 131–138.

1997b

Terménytárolók. MN IV. 199–205.

1998

Érmelléki szőlőhegyek rendszabályai a XIX. század végéről. In: RÁCZ István (szerk.): Szabó István emlékkönyv. 268–286. Debrecen

VARGA János 1952

A földközösség megerősödése és bomlása a XVIII. században. In: SPIRA György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon, 1711–1790. 7–48. Budapest

1967

A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái, 1767–1849. Budapest

1969

Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban, 1556–1767. Budapest

VARGHA László 1940

Boglyakemence alakú baromfiólak az Alföldön. NÉ XXXII. 345–360.

VÁRKONYI Ágnes, R. (szerk.) 1993 {1107.}

Európa híres kertje. Budapest

VÁSÁRHELYI István

1959

A Szinva és a Garadnavölgy népies halászata és annak eszközei. Borsodi Szemle III. 6. sz. 59–62. Miskolc

1961

Magyarország halai írásban és képben. Borsodi Szemle Könyvtára 1. Miskolc

1968

A harcsa. Budapest

30.07.2011 12:52


112 von 117


VASS Előd 1979

A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírásai. In: FARKAS József (szerk.): Tanulmányok Csongrád megye történetéből. 5–80. Szeged

1980

Kalocsa környékének török kori adóösszeírásai. Kalocsai múzeumi dolgozatok 4. Kalocsa

VASS Tibor 1977

Jelbeszéd az ózdi finomhengerműben. BKm 5. Miskolc

VEDRES István 1825

A sivány homok használhatása. Szeged

1805

A Tiszát a Dunával öszvekaptsoló új hajókázható tsatorna. Szeged

VÉGH Antal 1972

Erdőháton, Nyíren. Budapest

VÉGH József 1939

A kaskötés Békésen. NÉ XXXI. 41–47.

VERES László 1982

Az erdőbirtok szerepe a diósgyőri uradalom gazdálkodásában a 18. század második felében. HOMÉ XXI. 165–176. Miskolc

VERES Péter 1985

Magyarok a Kaukázus előterében. Ethn. XCVI. 114–126.

1988

Finno-Ugric ancient Homeland and the Honey-Bee Problem. Műv. Hagy. XXIII–XXIV. 75–81.

VERESS Endre 1928

Erdélyiek legeltetése Moldva Havasalföldjében. Magyar Gazdák Szemléje, XXXIII. 162–178, 209–228, 289–308. Budapest

VESMÁS Márton, SZÉKI 1774

Erdélyi méhes kert... Kolozsvár

VESZELSZKY Antal 1795

A magyarországi méhtartás rövid tudománya. Vátz

1798

A´ növevény-plánták´ országából való erdei és mezei gyüjtemény, vagy-is fa- és fűszeres könyv. Pesthen

1799

Száz esztendős kalendárium... Buda

VIGA Gyula 1976

Mezőkövesdi adatok a szemnyeréshez. HOMK XV. 117–127. Miskolc

1979

Adatok állatgyógyításunkhoz: a „zabolázás”. HOMK 17. 133–137. Miskolc

1980a

A Bükk-hegység szlovák meszeseinek kereskedő útjai az Alföldre. Ethn LXXXXI. 252–258.

1980b

A gönczi „kólya”. HOMK 18. 96–100. Miskolc

1981

Népi kecsketartás Magyarországon. BKm 12. Miskolc

1982

Szamártartás Magyarországon. Ethn. XCII. 448–462.

1986

Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában. BKm. 23. Miskolc

30.07.2011 12:52


113 von 117


1990

Árucsere és migráció Észak-Magyarországon. Debrecen–Miskolc

1991

A jármi dinnye. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Régió és kultúra. Tanulmányok Szatmár néprajzáról Gunda Béla tiszteletére. 91–124. Debrecen

1993

A tárkányi Tisza-kertek. Az ártéri gyümölcsösök hasznosításának formáihoz. Ethn. CIV. 425–434.

1996

Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájából. Officina Musei, 4. Miskolc

{1108.}

VIGA Gyula

1997

Néhány szempont a tök (Cucurbita pepo, Cucurbita maxima) magyarországi termesztéséhez és hasznosításához. Népr. L. VI. 1–4. sz. 199–206.

VIGA Gyula–VISZÓCZKY Ilona 1997–98

A nagydobosi sütőtök. JAMÉ XXXIX–XL. 185–201. Nyíregyháza

VÍGH József 1981

Vizek, halak, emberek. (2. bőv. kiad.) Budapest

1987

A magyar horgászat krónikája. Budapest

VIIRES, Ants 1964

Der Heubogen in Osteuropa. DJbVk 10. 280–291.

1971

Über die Herkunft und Verbreitung des Krummholzes im Pferdegeschirr. In: Studia... 427–449.

1980

Talurahva veovahendid. Tallin

VILKUNA, Kustaa 1950

Über die obugrischen und samojedischen Pfeile und Köcher. In: Memoires de la Société Finno-Ougrienne XCVIII. 343–384. Helsinki

1964

Paikalisjuhlia yli oman kylän ja pitäjän rajojen. In: Kihlakunta ja häävuode. Helsinki

1975

Unternehmen Lachsfang. Helsinki

1984

Apáink munkája. Ősi finn mesterségek. Budapest

VINCZE Ernő 1983

A méhész is szakmunkás. Budapest

VINCZE István 1957

Magyar szőlőmetszőkések és metszésmódok. NÉ XXXIX. 71–101.

1958a

Magyar borsajtók. Ethn. LXIX. 1–27.

1958b

Magyar borpincék. NÉ XL. 83–104.

1960a

Szőlőművelés és eszközei a borsodi Hegyközben. Népr. K. V. 3–4. sz. 123–144.

1960b

Szőlőművelés és bortermelés a borsodi Hegyközben. Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest

1960c

A borkészítés módjai és eszközei, különös tekintettel a borsodi Hegyközre. Ethn. LXXI. 1–26.

1961

A szőlőhegy birtoklása és rendje. Népr. K. VI. 1. sz. 94–106.

1971

Történeti-néprajzi összehasonlító vizsgálatok a kelet-európai szőlőkultúra körében. NK–NT V–VI. 310–314.

30.07.2011 12:52


114 von 117


1975

Taposók és prések. (Adatok a kelet–európai borkultúra történetéhez.) Ethn. LXXXVI. 104–152.

1984

A bortárolók történeti formái: verem – dolium – hordó. Ethn. XCV. 2–9.

VINCZE Klára 1958

Kecskemét szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésének fejlődése. Megyei Statisztikai Értesítő Közlemények. Kecskemét

VISKI Károly 1926

Hajós-cégér. NÉ XXX.

1932a 1932b

Tihany őshalászata. NÉ XXIV. 37–54. Adatok Udvarhelyszék néprajzához. Pelészés és makkászás. Almaecet. NÉ XXIV. 112–117.

VITA Zsigmond 1958

A népi szőlőművelés hagyományai Nagyenyed vidékén. Népism. Dolg. 51–63. Bukarest

VLADIKOV, Vadim 1926

Ribi podkarpatszkoj Ruszi i glavnyijsie szposzobi lovli. Uzsgorod

VLADUTIU, J. 1961 {1109.}

Almenwirtschaftliche Viehhaltung und Transhumance im Brangebiet (Südost-karpaten, Rumänien). WHO 197–241.

VÖNÖCZKY-SCHENK J.

1958

Die Geschichte der ungarischen Falknerei. Aquila, LXV. 161–173.

VÖŐ István 1970

Magyar nyelvjárási szövegek. Kolozsvár-Cluj

VÖRÖS Antal 1964

A belterjes gazdálkodás és állattenyésztés Moson megyében, 1896–1914. AtSz VI. 84–112, 313–346.

1965

A tejgazdaságok kialakulása a Dunántúlon, 1880–1895. AtSz VII. 471–495.

VÖRÖS Károly 1965

Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért 1850–1881. Arr. 7. 471–493. Győr

VUIA, Romulus 1943

Vinatoarea si curse taranesti din Tara Haţegului şi Regiunea Padulenior. Carpatii, XI. No. 12. 310–320. Sibiu

VUKANOVIC, T. P. 1968

Productive forces of Serbia at the time of the First Serbian Insurrection 1804–1813. Bulletin de Musee de Vranje. IV/1–125.

VUTSKITS György 1902

Balatoni halászfurfangok. Halászat, III. 12. sz. 86–89.

WAKARELSKI, Chr. lásd VAKARELSKI, Christo WALLNER Ernő 1941

A Bakony erdőtakarójának átalakulása a XVIII. század végéig. Földr. K. LXIX. 1–29.

30.07.2011 12:52


115 von 117


1942

A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században. Földr. K. LXX. 32–42.

1943

A Bakony erdőtakarójának jelen képe. Földr. K. LXXI. 260–277.

WEBER, Max 1979

Gazdaságtörténet. Válogatott tanulmányok. Budapest

WEINHOLD, Rudolf 1965

Gemeinsamkeiten und Wechselbeziehungen zwischen der ungarischen und deutschen Weinkultur. In: Europa et Hungaria (Congressus Ethnographicus in Hungaria 16–2. X. 1963) 163–180. Budapest

1975

Vivat Bacchus. Eine Kulturgeschichte des Weines und des Weinbaus. Leipzig

WEISS, Dieter 1984

Mit Kraxe und Wagen. Stainz

WEISS, Richard 1941

Das Alpwesen Graubündens. Erlenbach–Zürich

WELLMANN Imre 1933

A gödöllői Grassalkovich uradalom gazdálkodása különös tekintettel az 1770–1815. esztendőkre. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. Szerk. DOMANOVSZKY Sándor. Budapest

1961

Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században. AtSz III. 344–370.

1965

Királyi mérték és mérő alá való föld. AtSz VII. 236–243.

1967

A parasztság sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásai tükrében. Mgtört. Tan. 3. Budapest

1979

A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. At. Tan. 6. Budapest

1980

Közösségi rend és egyéni törekvések a 18. századi falu életében. TSz XXIII. 376–449.

WENZEL Gusztáv 1887

Magyarország mezőgazdaságának története. Budapest

WIEGAND J. lásd SZILÁGYI Sámuel WIEGELMANN, Günter 1969 {1110.}

Erste Ergebnisse der ADV-Umfragen zur alten bauerlichen Arbeit. Bonn

WILHELM Sándor

1994

Hagyományos halászat az Érmelléken. In: Népism. Dolg. 1994. 59–75. Bukarest

WLASICS György 1845

A gyümölcsfa tenyésztése. MG 79. sz. 1306–1316.

Weisses Gold 1995

WURSTER W. H.–BRUNNER M.–LOIBL R.–BRUNNER A. (hrg.): Weisses Gold. Passau. Von Reichtum einer europaeischen Stadt. Passau. (Katalog zur Ausstellung)

YOUNGER, William 1966

Gods, men, and wine. Cleveland

Z. G. 1863

Képek a hazai népéletből XXIX. Hajóvontatók a Dunán. Vas. Ú. 26. 228–229.

30.07.2011 12:52


116 von 117


ZABOS Géza 1983

Horgászoknak a Tiszáról. Budapest

ZAKÁL György, Nemes-Népi 1985

Eőrséghnek Leirása ugymint: Annak természete, Története, Lakosai, ezeknek szokásai, nyelvszokása a’ mellyeket öszve szedegetett Nemes-Népi Zakál György 1818dik Esztendőben. (Szerk., bev.: VÖRÖS Ottó.) Szombathely

ZAKARIÁS Erzsébet 1995

Nemi szerepek a növénytermesztésben Erdővidéken. KJNTÉ 3. 27–33. Kolozsvár

ZALAI-GAÁL István 1983

A Mórágy-tűzkődombi horog – A neolitikus „aktív” halászat kérdései a Kárpátmedencében. AÉ 110. 231–242.

ZATEZALO Duro 1970

Kupa kao plovni put v XVIII i XIX stoljecu. Zbornik 2. Historijski Archiv Karlovac 7–104. Karlovac

ZENTAI János 1962

Cuni szőlőmetszőkések. JPMÉ 363–368. Pécs

1965

Hevesi dinnyések Ormánságban. JPMÉ 1964. 193–204. Pécs

1966

Egy letűnt életforma utolsó képviselője az Ormánságban. A kólészó. JPMÉ 1965. 181–201. Pécs

1971

Két adat az Ormánság népének régi életéből. Almabor és borecet készítése. JPMÉ XIV–XV. Pécs

ZEUNER, F. E. 1963

A History of Domesticated Animals. New York–Evanston

ZILAHY Lajos 1975

Egy paraszti szőlőhegy szervezete és működése a XIX. században. BÉ X. 331–345.

ZIMÁNYI Vera 1976

Magyarország az európai gazdaságban, 1600–1650. Budapest

ZIMÁNYI Vera–MAKKAI László–KIRILLY Zsigmondné–N. KISS István 1968

Mezőgazdasági termelés és termelékenység Magyarországon a késői feudalizmus korában. AtSz X. 39–93.

ZIMMER Ferenc 1940

A „fogas”. Budapest

ZIMMERMANN Ágoston 1906

A patkó eredetéről, vonatkozással az Árpádház-korabeli magyar leletekre. MGtSz XIII. 53–68.

ZIMMERMANN Ágoston–ZIMMERMANN Gusztáv 1944

A házimacska. Budapest

ŽIVKOVIĆ, Olivera 1956

Ribolov i ribarske sprave na Tamišu. Rad Vojvodanskich Muzeja, Vol. 5. 194–204. Novi Sad

30.07.2011 12:52


117 von 117

{1111.}


ZMEEV, Racso

1973

Ribolovit v Tutrakan ot minaloto go nasi dni. Szilisztra

ZNAMIEROWSKA-PRÜFFEROWA, Maria 1957

Rybackie narzędzia kolne w Polsce i w krajach sasiednich. Toruń

ZOLNAY László 1971

Vadászatok a régi Magyarországon. Budapest

ZOLTAI Lajos 1914

A debreceniek szőlőműveléséről és szőlőkertjeiről. NÉ XV. 57–68.

1934

Mikor keletkeztek Debrecen határában a pusztai csárdák? DSz VIII. 271–282.

1936

Ismeretlen szeletek Debrecen múltjából. I. Debrecen élete a XVII. század elejei főbírói számadások tükrében. Debrecen

ZÓLYOMI József 1968

Észak-Cserhát állattartásának másfél százada. AtSz X. 439–478.

1975

Adatok Nógrád megye parasztságának XVII–XIX. századi történetéhez. NMMÉ XXI. 15–125. Salgótarján

1984

Az állat haszna az Észak-Cserhát falvaiban. NMMÉ X. 265–313. Salgótarján

1989

Az állattartás ágazatai Palócföldön. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok III. 83–234. Eger

ZUMTHOR, Paul 1985

Hollandia hétköznapjai Rembrandt korában. Budapest

ZSIGMOND József 1980

Régi halászat a Felső-Maros menti Magyarón. Népism. Dolg. 1980. 37–46. Bukarest

1992

Ős-Marosszéki Havasok Közbirtokossága. KJNTÉ 1. 37–46. Kolozsvár

ZSÓTÉR János 1842

Hajósi jó rendviszonos kötelességek és általános rendszabályok. Szeged

ZSOVA Ilona 1971

Baromfitartás egy bodrogközi faluban. In: KOVÁCS Dániel (szerk.): Abaúj és Zemplén népéletéből. 35–47. Sátoraljaújhely

ZSUPOS Zoltán 1985

Népi növényismeret a Medvesalján. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Göm. népr. I. 29–54. Debrecen

1987a

Esztár néprajza. Folk. Etn. 30. Debrecen

1987b

Dél-Gömör gyűjtögető gazdálkodása. Göm. népr. X. Debrecen

1990

Gyűjtögetés, halászat, méhészet. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Bakonszeg története és néprajza. 289–317. Bakonszeg

KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS

TARTALOM

A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

30.07.2011 12:52

KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS TARTALOM A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Recommend Documents