Joannes Kájoni Szakközépiskola

Joannes Kájoni Szakközépiskola

Mirıl olvashatsz?

Interjúk, bemutatkozások *** Ez történt *** Megkérdeztük a Kájonisokat ***

Közvetítı csoport *** Talentumok *** Tudtad-e hogy...? *** Irodalom – ColŃ literar *** SzakMA *** Sport ***

Jövı hónapban ***

Mi is jut eszünkbe márciusról? Az újulás? A változás? Az újjászületés? A DT életében változás történt a tavasz érkezésével, amelyrıl ebben a számban bıvebben olvashattok, ha végiglapozzátok az újságot... Erre a lapszámra jellemzı az újulás kifejezés is, hiszen a megszokottnál több sporteseményrıl olvashattok: megkértük a téli olimpián résztvevı Kájonis diákokat, hogy írjanak magukról, hiszen büszkék vagyunk az eredményeikre. Március elején két ünnepre készültünk. Az egyik, amely átfogja a világot, március 8, a Nık Napja, amikor a Dt is megemlékezett a Tanárnıkrıl és az iskolánkban dolgozó minden nırıl. A másik jelentıs nap március 15, amikor az 1848-49-es szabadságharcra emlékezünk. Iskolánkban egy rövid elıadással tisztelegtek a szabadságharc hısei elıtt.

Mihály Sarolta XI. B

Interjúk, bemutatkozások Megkérdeztük dr.Ambrus Tünde tanárnıt Hol született? Csíkszeredában. Hol töltötte a gyermekkori éveit? Csíkszentmiklóson. Számomra itt van a világ közepe. Van valamilyen emlékezetes gyermekkori csínytevése? Természetesen. Nagyon sok csínytevést tartok számon. A családban a három leánygyermek sorában középre teremtett az Égi. Kisgyermek koromban a szüleim sokat mondták: „fogadj szót a nagyobbnak”, illetve „légy okosabb a kisebbnél”. Gyakran megelégeltem a felhívást, és azon jártattam az eszemet, hogy mivel tudnám „megtréfálni” İket, ha már szót kell fogadjak és okosabb kell legyek. Ezeket a „csínytevéseket” aztán szépen átvezettem az iskola minden fokozatára. És a mai napig azt kívánom, hogy maradjak mindig éhes és egy kicsit bolond. Következésképpen minden olvasónak ıszintén kívánom – a szó pozitív kicsengéső értelmében – hogy legyen mindig éhes és egy kicsit bolondos. Hol végezte a tanulmányait? Tanulmányaimat a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzıben, az egri Eszterházy Károly Tanárképzı Fıiskolán és a Pécsi Tudományegyetemen végeztem. Mikor fogalmazódott meg Önben, hogy gyerekekkel szeretne dolgozni? Valamikor még kisgyermek koromban. Valószínő ezért játszottam óvódásként ovónénisdit, kisiskolásként tanítósdit. Ültetgettem a babáimat, a diákokat helyettesítı babszemeket a padba, állítgattam ıket szépen sorba. De nem volt ritka az elárusító szerepjáték sem. Miért választotta a földrajzot, mint tudományágat a szakosodásához? A földrajz szintetizáló ereje miatt. Mert a földrajz a legkülönbözıbb tudományágakkal áll kapcsolatban. Nem túlzás, ha függıségi kapcsolatba állítom a történelemmel, a matematikával, kémiával, fizikával, irodalommal, nyelvekkel, gazdaságtudományokkal, informatikával, néprajzzal, régészettel stb. Hol, melyik iskolában dolgozott elıször? Kinevezésemet a csíkszentmiklósi Általános Iskolába kaptam, az elemi osztályba. Itt kezdtem tanítani 16 kisiskolást a betővetésre és az „egy meg egyre”. Minden oktatási fokozatot pedagógusként bejárva, úgy vélem, hogy az elsı osztály a legnagyobb szellemi erıfeszítést követeli meg a tanulótól. Ezért a legnagyobb a tiszteletem a mindenkori elsı osztályosok iránt. Szeret olvasni? Mi a kedvenc könyve? Igen. A Biblia. Szigorú tanárnak tartja-e magát? Ebben a tanügyi rend nélküli „szerben” nem tudok eléggé hatásosan szigorú lenni. A fegyelem tekintetében hajthatatlanságig menı határozottság jellemez. Az adott osztályközösséggel közösen alkotott íratlan törvényeket, szabályokat igyekszem betartani/betartatni.

-2-

De az igazi érték, a tudás felmutatásával, a rendszeres tanulás gyakoroltatásával, amely egy oktatási intézmény oktatójától alanyi alapon elvárható, egyre fokozottabban vergıdök. Azt tapasztalom, hogy a negatív értelmő globális jelenségek a Kájoni utcáját sem kerülik el. Mióta tanít a Kájoniban? A XXI. század küszöbétıl (2000). Miért döntött a doktori fokozat megszerzése mellett? Mert ellenállhatatlan kényszert éreztem, hogy egy szikrát még tanuljak szervezett keretek között. Így aztán 2005-ben felszedtem életem sátorfáját és a határon túli magyaroknál (Csíkszentmiklósról nézve) folytattam tanulmányaimat. Választásom a Pécsi Tudományegyetemre esett. Hogyan választotta ki a témát? Nos, kilépve a tízesek sorvadozó világából egy több mint 170 ezres lakosú városba, azt tapasztaltam, hogy a negatív értelmő globális jelenségek, tendenciák egyre szaporábban „jönnek” velem szembe. És feltettem magamnak a kérdést: a megkésett fejlıdéső, de speciális modellt formáló székely falutízes – amelynek sorvadozó világából érkeztem – amely évszázadokon keresztül fenntartható módon élt, az a bölcsesség, az a világnézet, amelyet saját magának hozott létre a székely ember és szerencsésen mőködtetett, szolgáltathat-e mérlegelendı tanulságot, követendı modellt akkor, amikor a gazdasági, társadalmi, kulturális stratégiák, a válság szabta századát éljük. Így megváltoztattam eredeti kutatási tervemet (Székelyföld természeti adottságai és annak turisztikai szempontú értékelése), és e kérdés vizsgálatára összpontosítottam a figyelmemet. De van még egy fontos esemény, ami meghatározta a munkám irányát: a gödöllıi Szent István Egyetem által szervezett Település a tájban címő geográfus-tanácskozás. Itt szóltam a székely falutízesekrıl. Az elıadás végén a szekcióvezetı azt kérdezte tılem, hogy kisasszony, mondja, maga foglalkozott-e mesemondással. A padlóba gyökereztem. A Babba Máriát hívtam gyorsan segítségül, mert az futott át hirtelen az agyamon, hogy: „én ide jöttem egy tudományos értekezésre, próbálok ügyesnek, okosnak bizonyulni, és azt sugallják finoman, áttételesen a szakemberek, hogy jobb lenne, ha mesemondással foglalkoznék”. De nem errıl volt szó. A tízesek úgy hatottak a szakma képviselıinek körében, mint ma Micimackó a mesék világában. Kiderült, hogy a geográfus szakma nem ismeri a tízeseket. Hát ez a történet erısített meg abban, hogy én a Kárpát-medence egyedi településszerkezetével, szervezetével, a tízesek elhanyagolt kérdésével foglalkozzak. Így lett annak a kötetnek is a tárgya a falutízes, amelyet a Pallas-Akadémia szabadított ki a Pécsi Tudományegyetem könyvtárából. Ez által nem csak a szőkre szabott szakmának mutathattam fel a tízesekhez kapcsolódó, múltunkat idézı tárgyi és szellemi értékeinket, hanem azoknak is, ahonnan vétetett a munkám tárgya. A funkcionalitást vállaló gondolkodóként abból indultam ki, hogy ha a történeti földrajz meg tudja értetni a tízes tér- és össztársadalmi struktúrájának összetartó erejét és értékhordozó voltát, akkor egy részecskével hozzájárulhatok ahhoz, hogy egyetemesebb világképet formálhassunk magunknak. A Földtudományok Doktori cím mennyire változtatta meg az életét? Vegyes tapasztalataim vannak. Elıfordult, hogy épp azok az intézmények (és az intézményeket emberek irányítják), ahová tartozom, ahová visszatértem, direkt vagy áttételes eljárásokkal, eszközökkel megaláztak. De a munkám szeretete, hite felemelt, átsegített a mára már apróságnak vélteken.

-3-

Nem a doktori fokozat megszerzése változtatta meg az életemet, és nem is az életemet módosította, hanem a szemléletemet. Látnom kell, hogy az igazi közösségekben hatalmas erı van. A tízesek organikus rendszerét nem láttam belülrıl. Ahhoz, hogy ezt a munkát elvégezzem, ki kellett szálljak belıle. Ezt a három éves kiszállási lehetıséget (2005-2008) hálásan köszönöm a családomnak, a Pécsi Tudományegyetemnek és a Kájoninak. Talán annyiban változtatta meg az életemet, hogy kötelez, kötelez a további munkára és az eredmények átadására, közlésére. Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy nem születtem én geográfusnak, de kíváncsinak igen. Ez a kíváncsiság épp elég volt ahhoz, hogy a munkámat útjára indítsam, az értekezésben, illetve a megjelent kötetben eredményekrıl számoljak be és újabb kérdéseket fogalmazzak meg. Kérdezett: Szabó Sarolta, XI. C

DT elnök lettem Tizedik osztályban lettem a DT tagja, és már az elsı győlésen választások voltak adott tisztségek betöltésére. Meg szerettem volna tudni, hogy mennyire jó a szervezı-képességem, és arra gondoltam, ha már DT tag vagyok, akkor valami felelısséget is magamra vállalok. Elıször a kulturális programok megszervezésében szerettem volna részt venni, de azt hamar elfoglalták, ekkor került sor az alelnök megválasztására, én jelentkeztem, és meg is választottak. Az elején egy picit féltem attól, hogy majd mi, vagyis én és Saci, mint alelnökök, sok mindent kell megszervezzünk, sok dolgunk lesz. De ez nem így volt, segítettünk a programok megszervezésében, véleményt mondtunk adott dolgokról, tehát tényleg nem volt nagy munka. Én próbáltam mindig a legjobbat kihozni magamból, és úgy látszik, jól teljesítettem. A DT vezetı tanára, Negru Réka tanárnı szólt, hogy felfigyelt a munkámra, úgy látja, jó volnék elnökként, s ha én is szeretném és a többiek is megválasztanak, elnök lehetek. Egy pár napra rá a DT vezetı tanácsának győlésén, a tanárnı javasolt elnöknek és a többiek megszavaztak. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen hamar elnök lesz belılem, de nagyon örülök, hogy egy kicsit többet fogok betölteni a DT életében, és hogy én képviselhetem a Kájoni diákjait. A szabad idımben szintetizátorozok, ha jó kedvem van, azért, ha rossz kedvem van, azért, de ha egyszer nekifoghatok szintetizátorozni, nehéz mellıle elmozdítani, rengeteg energiát ad. Ezen kívül a Caritas egyik önkéntese vagyok, és minden hónap utolsó szerdáján értelmükben és/vagy mozgásukban korlátozott gyerekekkel foglalkozunk az İrangyal program keretén belül. Ezt a programot is nagyon szeretem, nagyon jó érzés ezeken a gyerekeken segíteni. Célom nem az, hogy mindenkinek megfeleljek, mert ez lehetetlen, de igyekszem mindig lelkesen, pontosan elvégezni feladataimat. Tankó Barbara, X.A

-4-

Ez történt… Budapesten a Kájonisok „Megyünk kirándulni Magyarországra! Ez az! Hurrá!” Így kezdıdött a kirándulásos „sztori”. Amikor elıször meghallottuk, hogy részt vehetünk egy magyarországi kiránduláson, nem is tétováztunk sokat. Az volt csak a gond, hogy az osztályból túl sokan jelentkeztünk, és végül úgy dılt el, hogy ki megy és ki nem, hogy aki részt vett a szereplésen, vagy legalább a díszletelkészítésében, az elınyben részesült. De végül egy páran visszamondták, így aki akart, mehetett a kirándulásra. Az osztályunkon kívül még velünk tartottak a XI-es zenész fiúk, akik biztosították a jókedvet és egy nagyszerő zenés fellépést produkáltak, igaz, hogy mi csak a próbát hallottuk, de az nagyon tetszett, bizonyára az elıadás is nagyon jó volt. A IX.A osztályból is részt vettek páran a kiránduláson. Elsı nap egy történelem vetélkedın kellett volna részt vegyünk a Sírkertben. Mi fel voltunk készülve a vetélkedıre, de a vetélkedı nem volt felkészülve ránk. Az idı közbeszólt, így a vetélkedı elmaradt, de Kossuth Lajos szobrát megkoszorúztuk, egyet énekeltünk az ottani végzıs diákokkal, s azután szabadidıs program következett.

Másnap a Budai várban voltunk, ahol különbözı múzeumokat látogathattunk meg. Szerintem mindenkinek egy izgalmas élmény marad ez a nap is. Harmadik nap a Parlamentbe látogattunk el, és olyan helyekre is bevittek minket, ahová amúgy turistákat nem szoktak, majd a Szent István Bazilikába, ahol megtekinthettük a Szent Jobbot. Véleményem szerint nem volt elég jól megközelíthetı, nem láthattuk elég közelrıl, de így is jó volt, nagyon szép volt a bazilika. Nekem nagyon jól telt ez a kirándulás, sok jó barátot szereztem, tudom, most sokan azt gondolják, hogy tipikus szöveg, pedig nem, tényleg jó barátokat szereztem. Mint ahogy általában lenni szokott, a kirándulás végére rázódott össze a csapat, szerintem mindenkinek jól telt, szívesen mennék még kirándulni ezzel a csapattal. Tankó Barbara, X.A

-5-

Megyei szintő Érettségi szimulálás 2013 Kedves Kájonisok(k)! Két héttel ezelıtt zajlott a megyei szinten egységes próbaérettségi. A három fıtantárgy, a román, a magyar, a matek természetesen elmaradhatatlanul szerepeltek a vizsgázók listáján. A választott tantárgyak közül a XII.C osztály minden tagja a földrajzon vett részt, mert ez volt a legjobb választási lehetıségünk, tehát a legkisebb rossz, és amibıl rendelkeztünk némi alapismerettel a többi választható tantárgyhoz képest. A vizsganapokon rövidített tanítás volt a Kájoniban, a nem végzıs diákok legnagyobb örömére. Mi viszont úgy tartjuk, hogy nem kellett volona iskolába jönnünk a szimuláció napján, ami így nem hasonlítható a valódi érettségihez. ( Chuck Norris és az ENSZ – segítsetek! :D ) A tanítás után a diákok beültek azokba a termekbe, ahová beosztották ıket, és kezdetét vette a megmérettetés. Mind a négy vizsgán három óra állt a rendelkezésünkre a tételek kidolgozásához. Ez idı alatt tilos volt elhagyni a termet. Érdekességképpen megemlítem, hogy a földrajz szimuláció kezdetekor a sajtó is meglátogatott minket, akik Csúcs Péter és Csúcs Mária képviseletében érkeztek. Bizonyára meginterjúvolták az igazgató urat. A vizsgákhoz visszatérve természetesen minden törvényes keretek között zajlott ( bármit is jelent ez Romániában, vagy a mai világban), így a saját tudásunkkal kellett boldogulnunk. Ennek a nagy erıfeszítésnek meg is lett az eredménye: a jegyek valahol a mínusz végtelenhez állnak közelebb. Lévén csak próba, a diákság egyértelmően nem vette komolyan a felkészülést, mert hát „minek fárassza magát”, viszont legalább megmutatkozott, hogy tanulás nélkül mit is tudunk – vagy nem tudunk – elérni. Az is befolyásoló tényezınek számít, hogy a szimulációk napjain tanítás volt. Azért ez nem összehasonlítható azzal, amikor a diák tiszta fejjel, táska nélkül, frissen és éberen megy vizsgázni. Természetesen tanáraink megpróbálták lazábbra venni a tanítást ezeken a napokon, de ettıl függetlenül ugyanolyan álmosak lettünk. A tételek nehézségi fokáról alkotott vélemény egyöntető volt: lehetett volna könnyebb is, a magyaron kívül, ami széleskörő választási lehetıséget biztosított az utolsó tételnél. Vannak viszont olyanok is, akik szerint az érettségin sokkalta nehezebb számonkérésre számíthatunk, és természetesen még szigorúbb körülmények között. Kiöltözve egyformán, mint a majmok. A XII. C osztályból kettınek sikerült átmenı jegyet szereznie. Többségünknek azonban vagy nem jött ki a hatos átlaga összesen, vagy elvágták valamelyik tantárgyból. A legalacsonyabb eredmények matekból születtek, amit követ a fej-fej mellett haladó földrajz és román. A magyar nyelv és irodalommal volt a legkevesebb probléma. Személy szerint úgy vélem, hogy a mi osztályunkban több a mővészi beállítottságú ember, mint a reáltantárgyakat könnyen megértı diák. Persze van köztünk, aki szereti a könyvelést és a matekot, de többségben nem fektetünk elég hangsúlyt ezekre a tantárgyakra. Para Márton, XII. C

-6-

SAPIENTIA NYÍLT NAPOK – Marosvásárhely - 2013. március 23. Szombaton került megrendezésre Marosvásárhelyen Sapientia EMTE nyílt napja, amit az ott tanuló hallgatók, és a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) szervezett meg. A rendezvényen iskolánk is képviseltette magát, Sükösd Annamária tanárnı vezetésével. Íme a program rövidített változata: 10:00 óráig – Érkezés 10:00 – 11:00 - Köszöntı - 114-es elıadóterem. Bemutató film, köszöntı, a Dékán úr bemutatta az egyetem szerkezetét- mőködését, az Informatika szakot bemutatta - Dr. Márton Gyöngyvér. 11:00 – 14:00 - Séta a Campusban: az egyetemen mőködı szakok, laboratóriumok és a könyvtár megismerése. 14:00 – 14:45 - Ebéd a Sapientia EMTE MHK étkezdéjében 14:45 – 15:00 - Regisztráció mőhelymunkára 15:00 – 17:00 – Mőhelymunka 17:00 – 18:00 - Beszélgetés a HÖK-el Az épület eléggé impozáns tervezéső, nem elsısorban hatásvadász, de kellemes látványt nyújt. Ráadásul távolabb van a várostól, de ingyenes buszjárattal könnyőszerrel megközelíthetı. A nagy aulában tartott bemutatkozó elıadás után csoportokra osztottak minket. Aztán elıadásokra vittek be, ahol a különbözı szakok professzorai mutatták be az adott szakma elınyeit, és a végzıs hallgatók egyetem utáni lehetıségeit, ugyancsak szakok szerint. Délben a menzán ebédeltünk, ekkor megismerhettük az egyetemi kosztot, egész finom volt. Ez volt a nap fénypontja. Aztán feliratkoztunk mőhelygyakorlatokra. A kommunikáció és közkapcsolatok szakon például két hallgató tartott elıadást a saját fejlesztési terveikrıl, példának okáért a Teleki Téka megújításáról és még hasznosabbá tételérıl. A kertészmérnöki elıadáson betekintést nyerhettünk a borok világába, megízlelhettük Románia legjobb száraz borait, ami nagy hatással volt a biorendszerünkre, és jó kedvre derültünk. És miután ez megalapozta a jó hangulatot, a hallgatók tartottak egy szemléltetı elıadást az egyetemi életrıl, felsorolták a város legjobb bulizóhelyeit, és bemutatták a csapatépítı, összerázó programjaikat, amelynek segítségével egy jó közösséget sikerült kialakítaniuk. Bár hosszú volt az egész napos program, hazaindulás elıtt még beiktattunk egy városlátogatást is, és megnéztük a városközpontot. Az utazás fárasztó volt, sokáig tartott, de mindenképpen megérte, mert bepillantást nyerhettünk az egyetemi élet mindennapjaiba. Bács Orsolya és Para Márton,, XII. C osztály

-7-

A várva várt Counter Strike verseny Iskolánk diákjai már nagyon várták, hogy megrendezzük a Counter Strike versenyt. A verseny szervezıi: Bartos Róbert, Koncz Szabolcs – XII F., Végh Krisztián – IX. A. A versenyt felügyelte Nagy Ildikó tanárnı. A versenyen 6 csapat vett részt, egy csapatban öt személy volt, mint általában. Az elsı három helyezett díjazásban részesült, a többiek pedig részvételi oklevelet kaptak: • az elsı csapat 30 lejt • a második csapat 20 lejt • a harmadik pedig 10 lejt kapott jutalmul. A játék problémamentesen zajlott le, a csapatok összhangban játszottak. Az elsı helyezett a Be happy csapat volt, melynek tagjai: Végh Krisztián, Gál Róbert, Erıs Norbert, Jurcsák Henrik és Tankó Levente. A második helyezett a Szarkiék nevő csapat, és végül a harmadik helyezett a Zoom csapat. A játék sajnos nagyon hamar véget ért a T.E.C, BOTOK és a SFORCE csapatok számára. Örülünk, hogy részt vettetek a versenyen, és remélem, a következı évben is meg tudjuk szervezni. Tankó Barbara, X.A

Megkérdeztük a Kájonisokat Mi a véleményed a rövidített programmal kapcsolatban, amikor a XII-es tanulók próbaérettségit írtak? Jó volt az a hét, hamar eltelt. Jövıre már nem lesz annyira jó, mert mi leszünk a XIIesek, vagyis mi fogjuk írni a próbaérettségiket, de túléljük. Rafain Csongor, XI.D A rövidített programú hét jó is volt, meg rossz is. Azért volt jó, mert az órák rövidek voltak, hamar elteltek, de sajnos, hogy a szünetek is rövidek voltak. X.F Véleményünk szerint ennek a rövidített programnak volt pozitív és negatív oldala is: a pozitív az volt, hogy azok az órák elmaradtak, amelyek 7-tıl kezdıdtek volna, korábban végeztünk, így délután több szabadidınk volt. A negatív fele csak a XII-ket érinti, számukra biztos hosszú volt. Amíg mi pihentünk, addig ık vizsgáztak. X.A A rövidített program, véleményem szerint, a XII-sek számára nagyon sőrő és nehéz volt. Szerintem a délelıtti tanítás után fáradtan kezdtünk neki a próbaérettségi tételeknek. Jobb lett volna, ha nem lett volna délelıtti tanítás a végzısöknek, s csak próbaérettségizni kellett volna bejönni, mert a délelıttöt ki lehetett volna használni tanulásra. Bakó Szidónia, XII.C Én örültem ennek a hétnek, mert könnyebb volt a nap, nem kellett annyit tanuljak, mint általában. Valószínőleg a XII-esek nem ezen a véleményen vannak, nekik biztos nehéz volt, sajnálom ıket. Gergely Anita, X.C

-8-

Én túlzottan nem örültem a rövidített programnak, mivel eléggé fárasztó volt, fıleg végzısként, hogy délelıtt figyeljek órákon, és még képes legyek próbaérettségizni is. Délutánra már nagyon fáradt voltam, és nem tudtam kellıen ismételni a következı napra. Jobban örültem volna, ha azt a megoldást választják, mint más iskolákban, hogy a végzısök csak a próbaérettségire mentek. Simon István, XII.E Kérdezett: Tankó Barbara, X.A.

Közvetítı csoport Érzelmi zsarolás Mindannyian találkozhatunk helyzetekkel, amikor – akár tudatában vagyunk, akár nem – olyan dolgokra próbálnak rávenni bennünket, amelyeket valójában nem szeretnénk megtenni. Vajon tudjuk, mennyire vagyunk manipulálhatóak? Leginkább azok tudnak hatni érzelmeinkre, akiket szeretünk, az érzelmi zsarolás a családi és baráti körben a leggyakoribb. Egy hozzánk közelálló személy büntetéssel vagy szeretete megvonásával fenyeget, kellemetlen helyzetbe hoz vagy lelkiismeret-furdalást okoz, ha nem teszünk eleget akaratának – azaz mások érzelmeit manipulálja saját céljai elérése érdekében valami olyanra, amit az magától valószínőleg nem tenne meg. Persze nem szívesen ismerjük el, hogy pont azok használják ellenünk ezeket a stratégiákat, akiket legjobban szeretünk – vagy, hogy mi magunk is éppen azokkal szemben élünk velük, akik a legközelebb állnak hozzánk. Ez a mechanizmus lehet tudatos vagy tudatalatti, jól átgondolt taktika vagy rosszul rögzült viselkedési mechanizmus (amely nem ritkán generációkon át „öröklıdik”), az elsı lépés – akár velünk történik, akár mi magunk vagyunk hajlamosak rá -, hogy felismerjük, az érzelmi zsarolás nevő játszmában vagyunk szereplık. A manipuláció, az érzelmi zsarolás talán azt a látszatot kelti, hogy sikerült elérni célunkat, de valójában romboló hatású – mindkét fél számára, és magára a kapcsolatra is. Ha egy kapcsolat már az elején manipulációra épül, annak jövıjét is ez a minta fogja meghatározni. Próbálkoznak vele felnıttek és gyerekek (különösen, ha környezetükben is sokszor találkoznak vele), férjek, feleségek, szeretık, szülık, barátok, munkatársak és munkaadók, és ha nem tanuljuk meg felismerni és kezelni, bármelyik területen könnyen válhatunk áldozattá, de akár tapasztalt zsarolóvá is. Ismerjük fel a taktikákat Az érzelmi zsarolás egyik hatékony módszere a sírás. (Természetesen nem minden sírás manipuláció; azokról a helyzetekrıl beszélek, amikor a másik célja a sírással kifejezetten az, hogy kellemetlenül érezzük magunkat.) A gyerekek sokszor nagymesterek ebben, de felnıttek is gyakran alkalmazzák. Meg kell tanulnunk felismerni és megkülönböztetni azokat a helyzeteket, amelyekben szívbıl, ıszintén és okkal sír valaki, és azokat, amelyekben a könnyeknek más szerepük van – még ha a zsaroló nincs is tudatában ennek, vagy teljesen jogosnak véli is sanyarú helyzetét.

-9-

A „hétköznapi zsarolások” általában szóban hangzanak el. Bizonyosan nem ismeretlenek a következı mondatok: „Ha nem………, nem is szeretsz.” „Ennyit várhatok tıled.” „Azok

után, amit érted tettem!” „Ha szeretnél, megtennéd.” „Mert az X.Y.-nak meg tudtad tenni.” „Ha nem ……., beperellek / elhagylak / megmondalak anyának.” „Jöjjön csak haza apád!” „Velem ne foglalkozz, úgyis nemsokára meghalok.” „Csak miattad csináltam.” „Én biztos megtenném érted.” „Anya szomorú lesz, ha nem …..” „Ha nem tetszik, el lehet menni.” „Százan várnak a helyedre.” „Tartozol ezzel nekem / a cégnek”, stb. Folytathatnánk sokáig, de a lényege mindegyiknek ugyanaz: „Ha nem csinálod, amit én akarok, megbánod.” Mit tegyünk, ha felismertük a jelenséget? Elıször is el kell döntenünk, belemegyünk-e a játszmába vagy leállítjuk azt. Persze könnyő elméletben azt mondani, hogy akkor tudnak zsarolni minket, ha hagyjuk magunkat, és „beleegyezünk” az áldozat szerepébe. A gyakorlatban néha talán észre sem vesszük mindezt, néha tudatában vagyunk, mégsem tudjuk vagy akarjuk csírájában elfojtani – minden helyzet egyedi. Ha úgy döntünk, nem megyünk bele a játszmába, ne kezdjünk veszekedésbe, vitába, racionális magyarázatokba, a másik meggyızésébe vagy a helyzet elemzésébe. A legjobb, ha egy-két mondattal lezárjuk a beszélgetést a témáról, és esetleg alkalmasabb idıben, alkalmasabb stratégiával térünk rá vissza. „Ha majd tudsz róla beszélni,

szívesen meghallgatlak.” „Sajnálom, hogy így érzed, de te akartad így / ez a te döntésed.” „Úgy érzem, nem vagyunk egy véleményen.” „Tudom, hogy csalódott vagy, de akkor sem így mőködik.” „Sajnálom, hogy így érzel. Gondolkodjunk még rajta, mielıtt döntetnénk / térjünk vissza rá késıbb.” Elképzelhetı, hogy egy rövid mondattól a zsaroló meglepıdik, és felhagy a játszmával. Sokkal valószínőbb azonban, hogy dühös és kétségbeesett lesz, megsértıdik és faképnél hagy. Aztán várja, hogy mi kérjünk bocsánatot, hiszen mi bántottuk meg. Ha felismerjük, hogy ez sem más, mint a játszma folytatása, és ekkor már nem is érezzük annyira rosszul magunkat a magunk vagy az ı viselkedése miatt - jó úton járunk az érzelmi zsarolás kezelésében. De miért is írtam mindezt??? • Az elsı ok, hogy az érzelmi zsarolás egy konfliktus kezdeményezıje is lehet! • Másrészt a zsarolás napjainkban nagyon elterjedt nemcsak a felnıttek, hanem a fiatalok körében is (mint például a mi iskolánkban is a diákok között- hallhattunk már példát is erre!!!) • A zsarolás, fıleg az érzelmi zsarolás, nagyon rossz csel arra, hogy valakit rávegyünk valami olyan tettre, amit İ nem szeretne megtenni, de mégis megteszi, hogy ne veszítse el a „barátait, akik érzelmileg zsarolják İt”! HA ÚGY ÉRZED, HOGY VALAKI ÉRZELMILEG ZSAROL, NE HAGYD, HOGY ELFAJULJANAK A DOLGOK, FORDULJ A KÖZVETÍTİ CSOPORTHOZ ÉS KÉRD A SEGÍTSÉGÜNKET!!! MI MINDIG KÉSZEN ÁLLUNK, HOGY SEGÍTSÜNK AZOKNAK, AKIKNEK SZÜKSÉGÜK VAN RÁ!!! ☺ ☺ ☺ Kedves Orsolya, XI.C.

- 10 -

Talentumok Ezüstérmem az olimpián Az egész 2001-ben kezdıdött, amikor elkezdtem a sífutást. 2006-ban tértem át a céllövészetre, biatlonra. Eddigi pályafutásom során részt vettem már néhány nemzetközi versenyen, és voltak már jó eredményeim ország szinten, de az olimpiai ezüstérmem mindenkinek nagy meglepetést okozott. Amikor megtudtuk, hogy a következı téli ifjúsági olimpia (EYOWF), amelyet kétévente szerveznek, itt lesz Romániában, az edzık nagy hangsúlyt fektettek a felkészülésre. Kiválasztottak négy lányt és négy fiút, akik kilenc hónapon keresztül készültek erre a versenyre. A nyolc sportoló közül velem együtt négyen a Kájoni János Szakközépiskolába járunk (Rácz Renáta, Crăciun Richard, Gegı Hunor). A versenyt megelızı idıszak alatt nagyon sokat készültünk, külföldi és itthoni edzıtáborokban voltunk. Az olimpia elıtt két héttel már a helyszínen edzettünk, amit jól ismertünk, hiszen korábban már voltak ott versenyeink. A február 17-22. között megszervezett olimpiai játékok alatt három versenypróbánk volt: hosszú próba 10-12,5 km, sprint próba 6-7,5 km, illetve vegyes váltó 6-7,5 km. Az elsı versenyszámunk a hosszú próba volt, amely 4 lövésbıl áll (fekvı-álló-f.- á. pozíciókból). Jól indítottam a versenyt, mert az elsı két lövésem hibátlanul sikerült. Sajnos, a következı két lövésnél nem sikerült ilyen jól, így egy – két hibát vétettem. Minden el nem talált céltáblára egy perc büntetést kaptam. Így a 3 büntetı hibámmal 12. helyen végeztem a 61 indulóból. A következı próba a sprint volt, amely két lövésbıl áll, és minden el nem talált céltábla után egy 150 m hosszú büntetı kört kellett szaladni. Szerencsére nem kellett büntetı kört szaladnom, mert mindkét lövésnél tökéletesen céloztam, és eltaláltam az összes céltáblát. Ezek után nagyon esélyes voltam az éremre, úgyhogy minden erımet bele kellett adnom, és szaladnom, amennyire csak tudok. A nézıközönség lelkesen kiabált, az edzık és családtagok drukkoltak.

- 11 -

Amikor beérkeztem, átvettem a vezetést, és én álltam a lista élén. Nagyon el voltam fáradva, és el sem tudtam hinni, hogy ez tényleg a valóság. De a versenynek itt még nem volt vége, hiszen még csak a versenyzık fele ért be a célba. Izgatottan vártuk, hogy még lesz-e olyan lány, akinek sikerül tökéletesen lınie, és jobb ideje lesz, mint nekem. Végül célba ért egy lengyel lány, aki szintén 0-val lıtt, és így megelızött az eredménylistán. A végleges eredmény szerint tehát a második helyen végeztem, 23 másodperccel a lengyel lány után, és szorosan az ukrán versenyzı elıtt. Nagy volt az öröm, és egy ideig fel sem tudtuk fogni, hogy mi történt. Nagyszerő érzés volt, megtelt a szemem örömkönnyekkel, amikor megtudtam, hogy ezüstérmes lettem. Köszönöm mindenkinek a támogatást. Búzás Dorottya, XI. D osztály

Biatlonosaink Rácz Renáta vagyok, 17éves, a X.D osztályba járok. A sízést harmadikos koromban kezdtem 2007-ben. Gecse Izabella volt elsı perctıl az edzınım. Az elsı évben csak sízést gyakoroltam, majd a biatlont. Elıre légpuskával lıttem, 10 m-re volt a céltábla. Körülbelül négy éve lövök nagy puskával, és 3 éve versenyzek vele. A nagy puskánál már 50 m a távolság és éles töltényő. Többszörös országos bajnok voltam. Decemberben az ausztriai Alpin kupán a kategóriámban II. lettem. Tagja vagyok a romániai ifjúsági biatlon válogatottnak. Az idén Romániában megtartott Ifjúsági Olimpián én is részt vettem. Három próba volt: hosszú próba, ami négy lövészetbıl áll és egy hibára 1 perc büntetıt kapunk. Ezen a próbán nem voltam megelégedve az eredményemmel, mivel hogy csak 55. helyezett lettem. A második próba a sprint volt és a 22. helyen végeztem, aminek örültem. A harmadik próba az a vegyes váltó volt, ahol két fiú és két lány kellett szaladjon, 8. helyezést értünk el. Fantasztikus érzés volt egy ilyen eseményen részt venni és hallani, ahogyan annyi ember a nevedet kiáltja és drukkol neked. Nagyon sok áldozattal jár és nagyon nehéz, de ha valamit szeretünk, megéri érte áldozni! Gegı Hunor vagyok, 16 éves és a X.D osztály tanulója. A sífutást 2006 - ban kezdtem Borbáth István Ágostonnal. Akkor még csak a sífutás technikáit tanultuk, és csak késıbb, két évre rá tértünk át a sílövészetre. Ma 50 méterre lövünk rendes, éles töltényő sílövı fegyverrel, de eleinte sílövı légpuskával lıttünk, mindössze 10 méterre.

- 12 -

Az elmúlt 5 évben többszörös országos bajnok lettem sífutásban és sílövészetben. Ebben a szezonban, decemberben elsı lettem a kategóriámban az ausztriai Alpin kupán, és 4. az eggyel nagyobb kategóriában. Ott voltam a Brassóban megrendezett Ifjúsági Téli Olimpián, de itt nem sikerült az elvárásaimnak megfelelıen teljesítenem. Itt a hosszú próbán csak a 42. és a sprintben csak a 26. lettem, de azért örülök, hogy részt tudtam venni, nagyon jó érzés volt hazai közönség elıtt versenyezni, és hallani rengeteg embert, miközben az én nevemet kiáltják. Összességében nagyon nehéz ez a sportág, de hiszem, hogy el tudok még érni nagyon jó eredményeket, ha sokat dolgozom. Kristó Norbert vagyok, 16 éves, a X.C osztály tanulója. A sízést 2006-ban kezdtem el Borbáth István Ágoston testnevelı tanárom segítségével. Az elsı két évben csak a sízést gyakoroltuk, majd áttértünk a sílıvészetre , a biatlonra. Elıször csak kis puskával lıttünk 10m-re, majd átálltunk a nagy fegyverre , amellyel 50 m-re lövünk. Már 3 éve nagy puskával versenyzek, a kategóriámban kitőnı eredményekkel. Többszörös országos I - II – III. helyezett vagyok, ezekért nagyon sokat dolgoztam. Tagja vagyok a romániai ifjúsági biatlon válogatottnak. Nagyon sokat járunk edzıtáborokba, ezért néha nehéz tartani a lépést az iskolatársainkkal. Sok áldozattal jár ez a sport, de ha igazán szereted, és ezt akarod tenni, tudni fogod, hogy hogyan végezd ezt az iskola mellett! Crăciun Richárd vagyok, 17 éves biatlonista. 2005 - ben kezdtem sífutni a csíkszeredai Sportiskolánál. 2000-ben álltam elıször lécre, akkor lesiklani tanultam, majd 2002-ben kipróbáltam a sífutást is, ami nem tetszett, de jobban ment, mint a lesiklás. Borbáth István Ágoston és Gecse Izabella biztatott, hogy menjek sífutni. A sífutást 12 éves koromban kezdtem, nagyon szórakoztató volt, edzıtáborokba jártunk, nyáron szaladtunk és kosaraztunk, télen síztünk és a sílövészettel ismerkedtünk. 2006-ban kezdtem a biatlont légpuskával, akkor már voltak országos helyezéseim, sífutásban 3 éve lövök nagy puskával. Többszörös országos bajnok vagyok biatlonban. Elsı nemzetközi versenyem 2009-ben Bulgáriában volt, ahol egy kis szerencsével negyedik lettem. A következı nemzetközi versenyem 2012ben Ausztriában (Obertiliach) volt, az idén, 2013ban részt vettem az Ifjúsági Olimpián. A sílövészet nagyon izgalmas sport, ami sajnos Romániában még nem eléggé ismert.

- 13 -

Jégkorongozóink

Romániában, Brassóban került megrendezésre a 2013-as évi Ifjúsági Téli Olimpia. Csapatunk a jégkorong ágban vett részt, ahol a világ legerısebb csapataival mérkızhettünk meg, köztük Finnország, Svájc és Csehország, akik a világranglistán a TOP10-ben állnak. Hatalmas élmény volt, hogy részt vehettünk ezen a világszínvonalú eseményen, rengeteg tapasztalatot szereztünk, és megcsodálhattuk, hogy mi is az igazi jégkorong. Három évvel ezelıtt kezdtünk el készülni, számtalan edzıtáborral, összehívással. Nagyon sokat kellett küzdenünk a bennmaradásért, mert Románia összes jégkorongozója részt vett a selejtezıkön, de a végleges csapat összeállítás 20 játékosból állhatott, amelyben 18 játékos és 2 kapus szerepelt.

Janovits Attila (X.D) 12 éve jégkorongozom és a karrierem alatt számos dolgot megéltem. Rengeteg országban jártam, számtalan tornán vettem részt, de ezek összegezve sem érnek fel a Brassóban megrendezett téli ifjúsági olimpiával. Hatalmas lehetıség tárult elénk azzal, hogy részt vehettünk ezen az eseményen, a világ legjobbjaival mérkızhettünk meg, akiket mindeddig csak a tv-ben láthattunk. A csarnokban az ülıhelyek száma 1406 és az állóhelyeké 1200, mérkızésekkor ezek mind megteltek. Elmondhatatlan érzés volt, amikor az öltözıbıl kiérve megláttuk ezt a rengeteg embert és hallottuk, ahogyan egyszerre szurkolnak nekünk. Nyolc kemény hónapot áldoztunk erre az öt nap alatt lezajló eseményre, de soha nem fogjuk megbánni, hiszen ez nem minden embernek adatik meg az életében. Rengeteg élménnyel gazdagodtam, és legjobban annak örülök, hogy átérezhetem azt, hogy milyen is egy olimpiai sportolónak lenni.

- 14 -

Adorján Attila (IX.C) – a brassói Ifjúsági Olimpia legjobb hoki kapusa Az én véleményem szerint tisztességesen helyt tudtunk állni a csapatunkkal, soha nem játszottunk ennyire erıs ellenfelekkel, de örvendek, hogy megmérettethettünk velük. A torna végén kiértékelésre került a rendezvény legjobb játékosa, kapusa, gólkirálya, meg egyéb más kitüntetés, szokás szerint. Életemben nem éreztem akkora örömet, mint amikor a bemondó a legjobb kapus kitüntetése felolvasásánál az én nevemet olvasta fel. Hihetetlen érzés volt, amint kb. 2600 ember egyszerre a nevemet kiabálja, és átvehetem a kupát. Soha nem fogom elfelejteni ezt a rendezvényt, talán életem egyik legjobb emléke.

Molnár Ákos (X.A) Hat évesen kezdtem a jégkorongozást Kézdivásárhelyen és 14 éves korom óta az ISK HSC Csíkszereda csapatánál játszom. Azért jöttem el otthonról, mert úgy gondoltam, hogy sokkal jobb a fejlıdési lehetıség, mint otthon. 2013-ban résztvettem az Ifjúsági Olimpián, ahol tisztességesen helyt tudtunk állni csapattársaimmal, és megérezhettük, hogy milyen a világ „jégkoronghatalmai” – val játszani. Egy óriási élménnyel gazdagodtam, és örvendek, hogy a többiekkel együtt belekóstolhattunk abba, hogy milyen egy olimpikon élete.

Albert Tibor (X.D) Az én nevem Albert Tibor Flórián. Tusnádfürdın lakom, de itt töltöm legtöbb idımet Csíkszeredában, veletek. Jégkorongozó vagyok, az itthoni „Farm” és az U18 csíki csapatban játszom. Játszottam az U17 Román Ifjúsági Válogatottban, és részt vettünk a brassói Ifjúsági Olimpián. Ez egy hatalmas élmény volt a csapatnak is, nekem is! Sok embert megismertem különbözı országokból. A jégkorong az életem, nélküle nem tudom, mi lenne. Unalmas délutánok, más külalak és egy más személyiség…

- 15 -

Tudtad-e hogy…? Kik azok a nıi természettudósok, akik maradandót alkottak, s így nevüket vagy a Nobel-díjasok névsora vagy kémiai elem elnevezése ırzi? Márciushoz hozzátartozik a Nık Nemzetközi Napja, ezért úgy döntöttem, most a nıkrıl fogok írni, éspedig a szerepükrıl a tudományok fejlıdésében. Ha a februári számban azt írtam, hogy Mengyelejev nevét mindenki, aki kémiát tanult ismeri, Marie Curie neve jut eszünkbe, ha tudósként nıt kell megneveznünk. Marie Sklodowska Curie (1867-1934) lengyel származású francia fizikus és kémikus volt az elsı nı, aki Nobel-díjat kapott-fizikai, (1903) H. A. Becquerel-el és Pierre Curie-vel, „a radioaktív sugárzás felfedezéséért és tanulmányozásáért”-, aki a második Nobel-díját kémiából kapta „a rádium és polónium felfedezéséért, és a fémrádium elıállításáért, sajátságainak és vegyületeinek tanulmányozásáért”. Életérıl kisebbik lánya Eve Curie írt könyvet, Madame Curie címmel, amit én is ajánlok mindenkinek. A Curie házaspár tiszteletére nevezték el a 96-os rendszámú elemet kőriumnak, Cm. Irene Joliot-Curie (1897-1956), Marie Curie nagyobbik lánya szintén kémiai Nobel - díjat kapott férjével együtt, 1935-ben, „az általuk felfedezett új elemek elıállításának radioaktív kémiája terén elért eredményeikért”. İk állították elı az elsı mesterséges radioaktív izotópot, a 30-as tömegszámú foszfort. Szintén a radioaktív sugárzáshoz kapcsolódik Lise Meitner (1878-1968), osztrák-svéd atomfizikus neve is. Berlinben ismerkedett meg Otto Hahnnal, a fiatal kémikussal, akivel a következı 30 évben együtt dolgozott. Vele együtt fedezte fel 1917-ben a protaktíniumot. A fizika területén elért eredményei következtében, személyesen is megismerkedhetett Albert Einsteinnel és Marie Curie-vel. 1938-ban zsidó származása miatt életveszélybe került, Svédországba menekült, ahol 1946-ig a Nobel-kutatóintézetnél dolgozott. A Németországban maradt Otto Hahn levélben számolt be neki a maghasadás folyamatáról, amit elsıként sikerült elıállítania.

- 16 -

Meitner kiszámította a maghasadásból származó energiát, ezzel az úttörı számítással megalapozva az atomfegyverek technikai fejlesztését és az atomenergia használatát. Következetesen megtagadta, hogy az atombomba építésének kutatási elıkészületeiben részt vegyen. „A nehéz atommagok hasadásának felfedezéséért” Otto Hahn 1944-ben kémiai Nobel díjat kapott. Annak ellenére, hogy Lise Meitnert háromszor is jelölték Nobel-díjra, ı nem részesült ebben a kitüntetésben. A kutatása mellett felelısséget érzett mindenekelıtt az atomenergia békés felhasználása és a hölgyeknek a tudományban elismert egyenlı jogai iránt. Munkássága tiszteletére 1997-ben róla kapta a végleges nevét a 109-es rendszámú elem: meitnerium, Mt. Negru Réka tanárnı

Irodalom - ColŃ literar Jorge Louis Borgez (1899-1986) Igazi sokarcú alkotó, akinek neve a világirodalom nagyjai közé sorolható, akinek lételeme volt az irodalom, az alkotás, több mőfajban alkotott zseniálisat: vers, novella, esszé. Egész élete könyvközelben telt, irodalmi díjait is könyvvásárlásra fordította, ezek éltették, segítették át megpróbáltatásokon. Több kontinens egyesül Borges mőveiben, mondhatjuk, hogy irodalmakat, népeket, földrészeket kötött össze. Argentinában, Buenos Airesben látta meg a napvilágot, ahol gazdag történelmi tapasztalatot szerzett, diktatúrák, polgárháborúk, spanyol gyarmatosítók, néger rabszolgák, rablótámadások, forradalmak tarkították a hétköznapokat, ı ugyan távol maradt ezektıl, de mint élményanyag jelen van mőveiben, azonban megszépítve, átpoétizáltan. Tanulmányai során ismerkedett az európai kultúrával, svájci angol nyelvő középiskolában tanult, majd Angliában és Franciaországban folytatott egyetemi tanulmányokat, késıbb Madridban élt. Irodalmi munkásságával párhuzamosan sokféle tevékenységet folytatott, volt folyóiratszerkesztı, piaci felügyelı, többször könyvtáros, germanisztikát és angolszász irodalmat oktatott amerikai egyetemeken. Gazdag élettapasztalat, szédületes fantázia, félelmetes irodalmi mőveltség jellemzi ıt. Ötvenes évei közepén kinevezik az Argentin Nemzeti Könyvtár igazgatójává, itt veszíti el látását, legnagyobb fájdalma, hogy ott van a rengeteg könyv karnyújtásnyira és ı nem olvashatja el ıket. Nem gyarapíthatta tudását látás által, ekkor kezd ó-angol nyelvet és izlandi nyelvet tanulni, mert lételeme volt tudásának állandó gyarapítása, pallérozása.

- 17 -

Mőveinek egyik leggyakoribb motívuma a könyvtár, mint a világegyetem metaforája, minden emberi tudás tárháza – párhuzamba állíthatjuk Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban címő versével, ha találkozhattak volna, valószínő, érdekes vita alakulhatott volna ki közöttük a téma kapcsán.

„Az idı szubsztancia, amelybıl vagyok. Az idı folyó, amely magával ragad, de én vagyok a folyó; tigris, amely szétmarcangol, de én vagyok a tigris; tőz, amely elhamvaszt, de én vagyok a tőz. A világ, sajnos, reálisan létezı; én, sajnos, Borges vagyok.” Illusztráció gondolkodásmódjáról, filozófiájáról. Tájainkon elıször novelláit adta ki a Kriterion Kiadó, 1978-ban A titokban végbement csoda címmel. Majd a 90-es évek második felében az Európa Kiadónál öt kötetben jelentek meg írásai: A halál és az iránytő – elbeszélések, A tükör és a maszk – elbeszélések, Az ıskastély – esszék, Az örökkévalóság története – esszék, A homály dicsérete – versek. Irodalmi lapokban néha közöltek írásokat tıle. Borges mővei nem tartoznak a könnyő olvasmányok közé, de aki szellemi kalandra éhes, nem fog unatkozni, így Megújulás elıtt, ha kézbeveszitek, igazi étékek fejlenek fel szemetek elıtt, átrendezi gondolataitokat, újakat hoz, egy új, más világ jelenik meg elıttetek, amely a hétköznapok fölé emel. Egy biztos, nem fogtok unatkozni olvasás közben, ezt garantálja Nektek Diénes Zsófia Anna

Câte cărŃi citeşti, atâtea vieŃi trăieşti! Femeia în negru este o carte horror, din toate punctele de vedere! Cu siguranŃă, cartea iese din tipare şi se face remarcată, deoarece Susan Hill merge de la început şi până la sfârşit pe acelaşi fir tragic al poveştii. De asemenea, finalul rămâne deschis, nu se va schimba nimic în orăşel, însă i se va schimba radical viaŃa personajului principal Arthur. Femeia în negru este un personaj ce tulbură vieŃile tuturor locuitorilor din oraş. În spatele ei stau poveşti de groază, de exemplu, apariŃia în ipostaze misterioase, la moartea unor copii, îmbrăcată în negru şi palidă ca şi cum ar suferi de o boală gravă. Mândră şi solitară, Casa din Mlaştina Tiparului veghează asupra smârcurilor cu apă sărată, bătute de vânt şi aflate de cealaltă parte a Digului celor Nouă VieŃi. Arthur Kipps, un tânăr avocat, este trimis să participe la înmormântarea singurului locatar al casei, neştiind de secretele tragice ce zac ascunse dincolo de ferestrele oblonite. Abia după ce zăreşte o tânără femeie palidă, înveşmântată toată în negru, începe să fie copleşit de nelinişte, sentiment întărit de localnicii care ezită să vorbească despre strania apariŃie şi despre intenŃiile ei cumplite.

- 18 -

Curând, el va afla secretele întunecate ale casei şi îi va schimba complet viaŃa. Dar sfârşitul depăşeşte cu uşurinŃă graniŃele normalului, iar sacrificiile făcute de Arthur nu-şi vor avea rostul. În concluzie, cartea ne oferă suficient suspans şi aventură pentru a fi pe gustul tuturor, iar ceea ce mi-a plăcut la autoare au fost notele ironice şi uşor amuzante pe care le-a strecurat în roman, făcând abstracŃie de întâmplările dramatice ce stau la baza lui. Albert Andreea, clasa a X-a F

ÎmpărăŃia urbană Într-o zi, nereuşind să găsesc nimic care să mă uimească sau cel puŃin să mă amuze în împărăŃia mea întinsă pe şapte Ńări, m-am gândit să încalec pe cal şi să pornesc spre lumea contemporană în căutarea prinŃului magic sau cel puŃin a unei lumi diferite de a mea, în care să nu trebuiască să Ńin seama de un regat întreg sau să dau ordine tuturor. Şi, într-o seară, mi-am făcut bagajul, mi-am luat cu mine câŃiva galbeni, straie de primăvară şi sabia norocoasă, şi-am pornit în mister spre lumea modernă. Şi-am mers, şi-am mers, şapte zile şi şapte nopŃi, ca-ntrun labirint infinit, din care nu credeam că voi mai iscusi să ies, până când, dintr-o dată, am început să văd înălŃându-se castele mari, înalte, cu multe geamuri. Grăbesc puŃin pasul, trec printr-o pădure cu brazi şi ajung, în sfârşit, într-un oraş. Nici nu reuşesc bine să admir priveliştea că un domn îmbrăcat în straie albastre îmi atrage atenŃia, spunându-mi că nu am voie să mă deplasez cu calul pe autostradă. Indignată de faptul că un om de rând mi s-a adresat fără „ÎnălŃimea Voastră”, vreau să scot sabia şi să mă impun. Dar mă gândesc că regulile de aici diferă de poruncile regatului meu şi socot că e mai bine să mă conformez. Nu ştiu unde mă aflu sau încotro mă îndrept, dar continui să merg în ideea că voi descoperi ceva magic care să mă facă să nu mai vreau să mă întorc la viaŃa regală. După alte trei zile şi trei nopŃi am realizat că mă aflu, într-adevăr, într-o altă lume, într-o altă dimensiune, într-un alt timp. Totul este schimbat, e altfel, casele se numesc „blocuri”, regii sunt numiŃi „preşedinŃi”, slugile sunt „angajaŃi”, iar prinŃesele şi cavalerii sunt doar „fete” şi „băieŃi”. Dacă în împărăŃia mea băteam din palme şi mi se aducea orice, aici trebuie să munceşti ca să poŃi primi, sau mai bine zis „cumpăra”, ceva. Cu alte cuvinte… o lume plictisitoare, lipsită de farmec sau magie, lipsită de feŃi-frumoşi sau Ilene Cosânzene, o lume mecanică - simplă, la fel, dar foarte complicată, în acelaşi timp. Nu-mi vine să cred că, aici, lumea îmbracă rochii elegante sau costume doar la baluri sau că nimeni nu are slugi care să le împletească părul, să le care bagajele sau să le înhame calul. Nu mă imaginez trăind într-o lume ca aceasta, atât de zgomotoasă şi atât de ziduită, atât de artificială, unde câinii sunt animale de companie, iar „caii verzi” sunt doar nişte versuri dintr-o melodie, unde lumea e posomorâtă, tristă, lipsită de acea sclipire regală, aşa că decid să călătoresc înapoi, în spaŃiul meu „mitic” perfect. Albert Andreea, clasa a X-a F

- 19 -

SzakMA Határtalanul Pályázat Csíkszereda-Kaposvár A „Határtalanul” csereprogramban való együttmőködésre a kaposvári testvériskola kért fel a 2011-2012-es tanévben. A közös pályázat célja a csíki és somogyi gasztronómia megismerése, valamint egy szakácskönyv létrehozása a helyi és somogyi ételreceptekrıl, ami a program szakmai termékét képezi, mindez sajátos szellemi, kulturális környezetben. A Kájonis diákcsapat utazott elsıként Kaposvárra 2013.03.1115 idıszakban a Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı iskolába, akikkel már több éves testvérkapcsolatot ápolunk. A Kájonis csapat tagjai: Projektfelelısök: Török Annamária és Baliga Erika Katalin, Kísérı tanárnı: Láposi Dia Beke Hunor Biró Tünde – Mária Dobos Lehel Dobos Liliana Roza Gertui Nikoletta Firtelmaister Ágnes Fancsali Mária Pál Andrea Fıcze Renáta Gheorghita Mária- Piroska Szakács Henrietta Karácsony Kinga Kristó Renáta Baczoni Krisztina Pál Ildikó Mihály Réka Kristó Zsolt Ravasz Lénárd Vándor Imre Márton József Ruzsa Rebeka A program öt napra volt megtervezve mindkét csapat részére. A hosszú utazásunk alatt egy sétát tettünk a szolnoki Tiszavirág gyaloglóhídon és annak környékén, amely újdonságnak számított. Este 9:00 órakor érkeztünk meg az iskolához, ahol nagy szeretettel vártak Csiba Ágota Igazgató asszony, Vargáné Ambrus Edit szakmai igazgató helyettes és Géger Teréz projekt felelısök, valamint Horváth Lajos szaktanár, mesterszakács, aki a pályázat szakmai megvalósításáért felelıs és nem utolsó sorban a pályázat magyar diákcsapata. Kellemes fogadtatásban volt részünk és meleg vacsorával kedveskedtek. A program bemutatása után elfoglaltuk szálláshelyeinket, amelyet a gróf Klebersberg Kuno bentlakása biztosított a lánycsapatnak és egy vendégház a csapat fiú tagjai részére. Kedden reggeli után az iskola vendéglátói körbekalauzoltak a városban, ahol a város fontosabb helyein jártunk, így a Kossuth téren, a katolikus templomban, a sétáló utcán, Széchenyi István szobránál. Délutáni programunkat a kaposvári Virág fürdıben folytattuk, ami mindenkinek nagyon tetszett, kimondottan jól éreztük magunkat. A vacsora után az iskola diákjaival ismerkedtünk, egy közös beszélgetés erejéig, majd készültünk a következı nap programjaira. Szerdán, a reggeli után a Városházát néztük meg, nemcsak kívülrıl, hanem belülrıl is. A hivatalban fogadott Tóth István alpolgármester úr, és bemutatta a várost, valamint jelen és jövıbeni tevékenységek megvalósításairól beszélt. Befejezésképpen a Székely Himnusz eléneklésével köszönt el a Kájoni csapata.

- 20 -

Ebéd után a program szakmai része következett, ahol a csapat egy része a csíki vacsorára kellett elıkészüljön, mindkét iskola szakoktatóinak a vezetésével. Az étel kiválasztása, a nyersanyagok beszerzése, valamint az étel elı – és elkészítı munkáit kellett elvégezzük, amit a csíki vacsora felszolgálása követett. A csapat másik része szerepet és néptáncot tanult egy rockopera elıadásra, a Március 15-i Nemzeti Ünnep alkalmára. A tartalmas napot „karaoke”esttel zártuk, ahol a diákok zenei tehetségeiket próbálhatták. Említést érdemel, hogy kedd és szerda délután a kaposvári testvériskola szakoktatói egy versenymenüt mutattak be, amelyre tanárainkat hívták meg, hogy megkóstolják és értékeljék az ételsort. A menüsorban meghatározott alapanyag szerint kellett étel- és desszert munkákat készítsenek a tanulók, mindezt szakszerően felszolgálva és társítva megfelelı italokkal. A versenymenü ajánlata: Hidegelıétel: Zöldségpiramis friss salátával, citrus öntettel, Leves: Fácán erıleves saját húsával töltött batyuval, Meleg elıétel: Marinád pisztráng, cukkini lecsóval poréhagyma mártással, Sorbet: Citromfüves meggysorbet, Fıétel: Hálóban göngyölt pulykamell, burgonya-sárgarépa duettel, zeller derelyével, spárgával saját jus-sal, Desszert: Csokoládé mousse eper curryval

Elıétel

Fıétel

Sorbet

A bemutatott étel- és italsor összetettnek bizonyult, de ugyanakkor a könnyőséget hangsúlyozta emészthetıség szempontjából és az újszerő gasztronómiát érzékeltette az ételek bemutatását tekintve. Az ételsor felszolgálásban a halétel élımunkájának felszolgálása volt látványos. A versenymenüt a II. Schnitta Sámuel Gasztronómiai emlékverseny döntıjére készítették, amelyre 2013. március 21-22.én került sor. A versenymunkákat csapatonként 2-2 szakács, pincér és cukrász tanuló végezte, Horváth Lajos, Bordás Tibor és Mihálylovits Róbert szaktanárok irányításával. Elismerés a szaktanároknak a bemutatott munkáért. A 4. napra egy kulturális programsorozatot szervezett a fogadó iskola és ez által megismerhettük a város környékének nevezetesebb helyeit. A somogyi tájra jellemzı üzemlátogatásban is volt részünk Balatonlellén, amelyet a Garam vári borpincészet biztosított és itt bemutatták a borkészítés lépéseit, a szılı termesztésétıl a bor palackozásáig. Ezenkívül látogatást tettünk a Rippl Rónai József festımővész családi házában, a Kunffy Lajos kúriában, valamint Berzsenyi Dániel legnagyobb magyar óda költınk családi fészkét látogattuk meg, ami mostanra múzeumként mőködik és itt csapatunk koszorúzással fejezte ki tiszteletét.

- 21 -

A Március 15. ünnepség alkalmából két kulturális programban volt részünk, az elsın a déli órákban vettünk részt a városi Szivárvány kultúrpalotában, a másodikat este nézhettük meg, az Agora kultúrközpontban a „Zúgjatok harangok” rockopera folkmősort, ami az est fénypontjának számított. Ebben az elıadásban az erdélyi csapat diákjai is szerepet kaptak a kaposvári színészek és a Somogy Tánceggyüttes csapata mellett. Itt csapattársaink nemcsak a rockoperán belül kaptak szerepet, hanem a népviseletüket is bemutathatták egy rövid bevonulás erejéig, amely nemcsak az esten, hanem - mint tudjuk - a történelemben is maradandó nyomokat hagyott. Megjegyzést érdemel az a tény is, hogy a szélsıséges idıjárás ellenére pénteken este nem indulhattunk útnak, mert több autópálya le volt zárva, így szombaton kora hajnalban indultunk haza. Nagyon jól éreztük magunkat, új emberekkel ismerkedtünk meg, tapasztalatot szereztünk, és ezúton is sok szeretettel várjuk a testvériskolánk diákjait 2013.04.15.

XIII.D és a XII.F osztály tanulói Török Annamária szaktanár

- 22 -

Sport Mezei futóbajnokság Crăciun Richard, XI. A osztályos tanulónk, március 11-én a 2000 m-es mezei futóbajnokság megyei döntıjén I. helyezést ért el.

Városi kézilabda bajnokság Február 28-án volt a lányoknak a városi kézilabda bajnoksága, a fiúké pedig február 27én. Az iskolánk lánycsapata II. helyezést ért el, a fiú csapat I. helyen végzett.

Megyei fiú kézilabda bajnokság Március 18-án, Udvarhelyen szervezték a megyei fiú kézilabda bajnokságot, ahol az elsı két helyezett udvarhelyi csapat volt, leigazolt kézilabdásokkal is játszottak, úgyhogy a mi fiúcsapatunk, akik a III. helyre kerültek, nagyon jól teljesítettek.

Péterfi Enikı tanárnı

- 23 -

** *

A jövı hónapban

Köszönet a szerkesztıknek, a diákoknak írásaikért, tanárainknak munkájukért és tanácsaikért, valamint az iskola vezetıségének a támogatásért!!!

 Szakmai oktatás fejlesztésének programja

Válaszd a saját utad!

Beiratokozás a oktatásba IX. osztály 2013-2014-es tanévre.

 Tudj többet, legyél jobb! - Beszámolók.

Irányítótanár: Negru Réka Szerkesztı: Kovács Edit, könyvtáros

 Április

Csilla,

12-én,

megszervezett

Cikkírók: Bács Orsolya, Para Márton – XII.C, Mihály Sarolta - XI.B, Kedves Orsolya, Szabó Sarolta – XI.C, Búzás Dorottya – XI.D, Tankó Barbara – X.A, Albert Andreea X.F Negru Réka, Diénes Zsófia Anna, Sükösd Annamária, Török Annamária, Péterfi Enikı tanárnık. Korrektúra: Lestyán Larisa tanárnık

szakmai után a

pénteken

Városi

Gólyabálra szeretettel várnak szurkolni minden Kájonis diákot Szilágyi Dalma Orsolya és Benedek Balázs, iskolánk gólyabáljának gyıztesei.

Oanea

- 24 -