Joannes Kájoni Szakközépiskola
Miről olvashatsz?
Gondolatok a tanév kezdetén *** Interjúk, bemutatkozások *** Ez történt *** Megkérdeztük a Kájonisokat *** Közvetítő csoport *** Talentumok *** Kitekintő *** Irodalom – Colţ literar *** SzakMA ***
Megkezdődött... Köszöntök mindenkit a 2013-2014-es tanév elején. Ebben az évben szeptemberi számmal is jelentkezünk. Lassan mindenki bele kellett már rázódjon az iskolai rendszerbe: a korai felkelésbe, a mindennapi tanulásba. A vakáció minden percét ki lehetett használni, mert rengeteg tábor nyitotta meg kapuit a fiatalok előtt. Ha tovább lapoztok, olvashattok ezekről a táborokról. Külön szeretném köszönteni a kilencedikeseket, akik iskolánkban folytatják tovább a tanulást. Nekem ez az utolsó évem itt az iskolában, és bevallom, egy kicsit félek, de szerintem minden évfolyamtársam hasonló érzésekkel küszködik. Mivel végzős vagyok, az utolsó vezércikkeimet olvassátok a suliújságban... Mindenkinek kellemes időtöltést az olvasáshoz! Kívánok egy sikeres, élményekben gazdag tanévet! Mihály Sarolta, XII.B
Gondolatok tanév kezdetén Kedves diákok! Néhány évvel ezelőtt az egyik paraolimpiai játékon kilenc atléta állt a 100 méteres futás startvonalához. A pisztolylövés elhangzásakor elkezdődött a verseny, mindenki a cél felé törekedett a beérkezés és a győzelem reményében.
A nagy
igyekezetben egyszer csak az egyik fiú elesett az aszfalton és jó néhányat bukfencezett, majd sírni kezdett. A többi nyolc versenyző hallotta a sírást, lelassított és hátranézett, majd mindenki megállt és visszafordult. Mindegyikük! Az egyik downkóros lány leült mellé, megpuszilta és megkérdezte, hogy jobban érzi-e magát. Aztán mind a kilencen összekapaszkodtak és együtt sétáltak át a célvonalon. A stadionban pedig a nézők felálltak és percekig tapsoltak. Azok, akik ott voltak, a mai napig emlegetik ezt a történetet. Hogy miért? Mert valahol legbelül tudjuk: a legfontosabb dolog nem az egymás felett aratott győzelem. Az életben sokkal fontosabb másokon segíteni, akkor is, ha ez azzal jár, hogy nekünk le kell lassítani. Kívánom, hogy minden Kájonis diák „összekapaszkodva”, egymást segítve, erős csapatot alkotva érje el a 2013/2014- es tanévben kitűzött célját.
Borbély Botond- igazgató
-2-
A IX. A osztály – Legelső gondolatok az iskoláról Első napunk ebben az iskolában, tele izgalommal és - minek tagadjuk - egy kis félelemmel kezdődött. Megismerkedni egy új osztályközösséggel nem is olyan egyszerű dolog, mint amilyen könnyű elképzelni. Már a Gólyanapon várt ránk a sok új osztálytárs (31-en vagyunk az osztályban), valamint a tízedikes diáktársak, György Géza tanár úr vezetésével. Mindannyiunkban volt egy kis izgalom, hogy most mit is mondjunk magunkról. Szerettünk volna jó benyomást kelteni, így igyekeztünk a legjobb tulajdonságainkkal jellemezni önmagunkat. A tanévnyitón aztán találkoztunk az osztályfőnökkel (Sükösd Annamária tanárnő), birtokunkba vettük az osztálytermet (110-es terem, az A épületben), kikaptuk a tankönyveket, elfoglaltuk helyünket a három padsor valamelyikében, és ezzel kezdetét vette az új tanév. Mint „kis diákok” kíváncsian vártuk, kik lesznek a tanáraink, milyen szabályok vannak az iskolában, hogy viselkednek a nagyobb diáktársak a kisebbekkel szemben, milyenek lesznek majd a tanórák és úgy alapjában véve, hogyan kezdődik el az egész további iskolai életünk. Már mindjárt elmondhatjuk, hogy három hete a Joannes Kájoni
Szakközépiskola
diákjai
vagyunk.
Kezdünk
megbarátkozni
a
hellyel,
a
diáktársakkal, az osztálytársakkal, a tanárokkal és a leckékkel is. Megtanultuk, mit jelent a Modul tantárgy, van már Portfóliónk, és átestünk az első matematika teszten is. Reméljük, összetartó osztályközösség leszünk, új barátságok alakulnak ki, és a tanulásban is jó eredményeket szeretnénk elérni. Kívánunk mindenkinek egy jó Tanévet!
SZABÓ Szilvia (Sziszi), ...és mi egy páran a IX. A osztályból.
Ágóó
Csongi
Reni
-3-
Kata
Rita
Norby
Nóci
Interjúk, bemutatkozások Am stat de vorbă cu d-ul director adjunct Glodeanu Cristinel M-am născut în județul Olt, iar după terminarea facultății de matematică din Craiova, am fost repartizat în acest județ de care m-am legat sufletește. Am rămas să îmi desfășor activitatea aici în mijlocul munților Carpați, unde multiculturalitatea trebuie să fie cuvântul de ordine și unde limba, cultura și portul fiecăruia trebuie respectate, cunoscute și apreciate și de ceilalți. Sunt profesor în această școală din ianuarie 1990 și din decembrie 2006 sunt director adjunct. M-am perfecționat continuu prin mai multe cursuri, am urmat un curs postuniversitar în domeniu economic, un master de comunicare și relații publice și un doctorat în economie. Pentru cei care nu știu coordonez secția română „Macrocatedra tehnologică” care este formată din catedra de economie și comerț, de turism și alimentație, de estetică și igiena corpului omenesc. Mă bucur că școala noastră a reușit și anul acesta să se situeze pe primul loc în ceea ce înseamnă procentul de promovabilitate al liceelor tehnologice din județ, la fel ca și anul trecut. Mai mult, anul acesta rata de promovabilitate a fost mai mare ca cea din anul precedent și peste media pe țară de la liceele tehnologice. Sigur, mai avem foarte mult de lucru pentru a ajunge acolo încât să atingem limita maximă de 100%, dar eu sper ca și anul acesta tendința să fie una de creștere, mai ales că nu mai avem nici o clasă de rută progresivă și doar una de seral – clase care ne-au diminuat procentul de promovabilitate în anii trecuți. De anul acesta biroul meu este în sala CEAC-ului (Comisia pentru Evaluarea și Asigurarea Calității) – Comisie pe care așa cum știți o coordonez în mod direct și vă așteptăm pe toți, ori de câte ori considerați necesar, în acest birou pentru a propune modalități de îmbunătățire a activității unității școlare din care cu toții facem parte. Doar împreună putem crește prestigiul unității noastre și vă invit pe toți să fim parteneri într-un proiect educațional prin implicare și comunicare pentru o echipă de succes! La început de an școlar vreau să mulțumesc tuturor pentru că am putut să începem școala cu săli curate și într-un mediu sănătos și vă adresez tuturor rugămintea de a păstra sălile curate, fără distrugeri de mobilier, cu o curte îngrijită. Dacă este ordine și disciplină, elevii pot învăța, noi putem să lucrăm, să predăm, să vă sprijinim în tot ceea ce înseamnă activități școlare și extrașcolare pentru un parcurs eficient, astfel încât la finalul anilor de școală, să absolviți examenul de bacalaureat, examenele de certificare a competențelor profesionale și noi sperăm chiar să aveți și o experiență în mediul universitar! Sper ca și în anul acesta să existe activități culturale și multiculturale care să ne destindă după orele de curs, în școală sau în afara școlii și doresc să vă adresez rugămintea de a exista armonie și înțelegere, respect reciproc, iar în cadrul concursurilor întotdeauna cei mai buni să câștige! Vă doresc mult SUCCES în acest an școlar în tot ceea ce faceți !
-4-
Ez történt… Szakmai gyakorlat Észak - Írországban
A Leonardo da Vinci pályázat révén osztályunk 15 tanulója eljutott ÉszakÍrországba. Lehetőségünk volt kipróbálni magunkat az iskolai tanműhely falain kívül, más országban, igazi munkahelyen, ahol a kommunikáció nyelve nem magyar. Izgatottan készültünk a hosszú útra, amely buszozással kezdődött Bukarestig, onnan életünk első repülőútját tettük meg Frankfurtig, majd átszállással folytattuk utunkat Dublinba. Ott a tanárnők megmutatták a város jellegzetességeit, kastélyt, utcákat, a Szent Patrik templomot, a Trinity kollégiumot, a múzeumot, a parkot, és még nagyon sok szép helyre elvittek bennünket. A városnézés végén újra buszra ültünk, és folytattuk utunkat a végcél felé, Londonderrybe. Nagyon szép és tiszta helyen voltunk elszállásolva, a város egyetemi kampuszán, a Duncreggan Student Village-ben. Mindenkinek külön szobája volt, közös fürdővel és konyhával. A reggelit mi készítettük el, vacsorázni pedig a Cheers étterembe mentünk. Első nap bemutatták a North West Academy közvetítő cég munkatársai a várost és a kereskedelmi egységeket, ahol gyakorlatoztunk. Az első héten reggel angol órákat tartottak nekünk, amelyek nagyon érdekesek és hasznosak voltak. Angol órák után mentünk a gyakorlati helyünkre, ahol mindenki végezte a kapott feladatot, mint például árazás, áruk kihelyezése a polcra, árcsökkentések kifüggesztése, stb., majd a gyakorlat után indultunk vacsorázni a Cheers étterembe.
-5-
A vacsora után szabadfoglalkozások vártak ránk, focizás, sportolás a Penny Burn-ben, játszótér stb. Hétvégén nagyon sok helyre ellátogattunk, a Carrick a Rope Bridge-hez, a Giant’s Causeway-hoz (Óriások útjához), a Dunseverick Castle-hez. A rossz idő ellenére nagyon szép volt a látvány, megnéztük Belfastban a Titanic Múzeumot. Voltunk állatkertben, láttuk a városházát, a Guildhall-t és az Albert órát is. Második héten már nem kellett angol órákra járnunk, hétköznap reggeltől délutánig gyakorlatoztunk majd vacsoráztunk, és ismét vártak ránk az érdekes, szórakoztató szabadidős tevékenységek, mint az ír tánc, paintball, mozi, koncertest, bouwling, filmest. Ezeket a programokat mi nagyon szerettük, mert sok olyan dolog volt, amit most próbálhattunk ki először. Minden nap volt két óra szabad időnk a vacsora előtt, amit vásárlásra használtunk ki. Utolsó nap az NWA székházában átvettük a nyelvi bizonylatainkat és az Europass Mobility-t. Szombaton és vasárnap, a két utolsó napunkon, kirándulni vittek minket. Voltunk az Éhség múzeumban, az Atlanti Óceán legészakibb partján, és voltunk a múzeumban, ahol bemutatták az írek bevándorlását Amerikába. Hétfő reggel 5 órakor fájdalmas búcsút vettünk Londonderrytől, busszal indultunk Dublinba, ahonnan repülővel Frankfurtig utaztunk. Frankfurtból 7 óra várakozás után tovább indultunk - szintén repülővel - Bukarestbe. Végül kedd hajnalban érkeztünk meg a már ismerős városi sportcsarnokunkhoz. Mindannyian fáradtan, nyúzottan, de élményekkel teli, jobbnál jobb tapasztalatokkal tértünk haza. Azt hiszem, mindannyian örültünk, hogy hazaértünk, de ugyanakkor sajgó szívvel hagytuk ott az új embereket, akiket megismerhettünk, a csodálatos helyeket, amiket láttunk. Mind a tizenötünknek felejthetetlen, kellemes emlék marad ez a két hét. Torday Kitti és Gergely Anita X.C
-6-
Nyári táborok, fesztiválok, amelyeken Ti is részt vettetek A vakáció mindenkinek a szórakozást, a kikapcsolódást is jelentette. Erre rengeteg lehetőség adódott, kezdve a táboroktól a fesztiválokig. Tusványos: a nyári szabadegyetemet évente megrendezik Tusnádfürdőn. Az egyhetes fesztiválon nagyon sok koncert volt, és rengeteg ismerős arcot láthattunk iskolánkból. Ifi tábor: az augusztus elején megrendezésre kerülő három napos tábor a csíkmadarasi erdőben volt, programokkal, bulikkal összekötve. Pénteken felvonult a fiatalság a terepre, és felhúzták a sátrakat. Szombaton a reggeli után folytatódtak a rendezvények: számháború, focimérkőzések, tájékozódási verseny, stb., majd este ismét buli! Vasárnap motokrossz verseny volt a madarasi motorpályán, és a záró bulival véget is ért a tábor. Itt is sok kájonis arccal lehetett találkozni. Sátortábor Csíkszépvízen: ez a rendezvény hasonlít az előbbihez. Az egész napos rendezvények és esti bulik naponként váltották egymást itt is. Bár az eső szombaton kicsit bekavart, a hangulat nem lankadt. A rendezők között két ember is az osztályomból volt! Gondolom, hogy a résztvevők maradandó élményekkel tértek haza. Szabó Sarolta, XII.C
Diáktanács előzetes Sok szeretettel köszöntök mindenkit az idei tanévben! Egy kis lazítás után újra elkezdődött az iskola. Aki még nem ismer, annak bemutatkoznék, Tankó Barbara vagyok a XI. A osztályból, a diáktanács elnöke. A Diáktanács idén is sok tervet szeretne megvalósítani, először is a már hagyománnyá vált rendezvényeket. Ezekről Ti, kilencedikesek is hallottatok, hiszen Gólyanapkor bemutattuk a Diáktanács tevékenységeit. Megvalósításukhoz az elszántság és szorgalom mellett aktív diáktanács tagokra is szükségünk van, akik eljárnak a gyűlésekre, szerepet vállalnak a rendezvények lebonyolításában, illetve ötleteikkel támogatják a diáktanácsot. A programtervet majd megtekinthetitek a következő suliújságban, illetve a bejárati ajtóval szembeni hirdetőtáblánkon. Sok szeretettel várunk minden komoly érdeklődőt az évnyitó gyűlésünkre.
-7-
Régen kaláka, ma önkéntesség Egy vallomással kezdeném: mint önkéntes vezető mindig sokat vívódom, írjunk vagy ne az önkéntességről a suliújságban. Ugyanis hiszem, hogy az önkéntes nem hivalkodik a munkájával, de arra is gondoltam, mint pedagógus, aki azzal a céllal indítottam el az önkéntes csoportot, hogy a diákokat az önkéntes munkára neveljem, egy cikk jó lehetőség arra, hogy népszerűsítsem az önkéntességet. Sokan kíváncsiak, mit is csinálunk mi, önkéntesek, miért tesszük mindezt ingyen. Előző tanévek lapszámaiban beszámoltunk néhány tevékenységünkről. Most az önkéntességről írok, ami a kultúránkban, kaláka formájában ismert inkább. Tudtátok, hogy az önkéntesség szó hajlandóságot jelent? Hajlandóság segíteni másokon, akiknek a jóléte, egészsége, biztonsága nem a mi felelősségünk. Olyanokhoz fordulunk segítő szándékunkkal és tetteinkkel, akiket nem is ismerünk. Ebből arra következtethetnénk, hogy mindenki önkéntes. Azonban nem szabad összetéveszteni az önkéntes munkát és az alkalmi segítségnyújtást. Mi jellemző az önkéntességre? Először is az, hogy fizetség, ellenszolgáltatás nélküli szabadidőben végzett munka, amely nem véletlenszerűen, hanem szervezetten, rendszeresen (heti, havi) történik. Önkénteskedni lehet egy intézmény keretein belül, csapatban, stb. Ha valaki rendszeresen bevásárol beteg szomszédjának, vagy kisebb-nagyobb rendszerességgel játszik egy fogyatékos gyerekkel - ez mind önkéntesség. Itt is a rendszeresség a fontos. Miért fontos a rendszeresség? Mert a kedvezményezett és az önkéntes között csak így alakulhat ki egy szereteten, elfogadáson alapuló kapcsolat, és a segített bizalommal, reménykedve várja az önkéntest. És nem utolsó sorban segíteni csak jól szabad! Valódi segítséget az adhat, aki tudja, mire van szüksége a másiknak. Mindezt akkor tudja nyújtani az önkéntes, ha fenntartja és ápolja a kapcsolatot azzal, akinek segít. Amikor valakiért megteszünk valamit, olyankor látjuk, hogy ez mekkora boldogság neki, és ez bennünk is jó érzéseket kelt. Többet kapunk vissza, mint amennyit adunk. Időnket, figyelmünket, tehetségünket, ki-ki azt, amije van, ajándékozza másoknak. Igazi csapatépítés, mert a közös munka összekovácsol minket. Amikor a kisgyerekek úgy búcsúznak el tőlünk: „még mikor jösztök?”, közvetlen visszajelzést kapunk a munkánkról, és ez nagy örömet jelent. Nem lehet meghatottság nélkül nézni például azt, amikor fiatalok fogyatékos gyerekeknek ajándékot készítenek vagy idős néniket, bácsikat ünnepi műsorral ajándékoznak meg. A szeretet ereje mutatkozik meg akkor is, amikor sok-sok diák lemondva a saját Mikulás édességéről, más gyerekeknek ajándékozza azt. Eddig az önkéntesség egy típusáról írtam, az embertársainkkért végzett munkáról. Azonban az önkéntes munka sokféle lehet: karitatív, szociális munka emberekkel, környezetvédelem, vagy bármilyen cél érdekében végzett tevékenység. Hiszem, mert megtapasztaltam, hogy az önkéntes munka szebbé teszi az életet, örömet és reményt ad mindenkinek. Számomra külön öröm, ahogy látom az önkénteseket fejlődni, ahogy megtanulnak különféle személyekkel (gyerek, idős, beteg, fogyatékos, stb.) kommunikálni, ezáltal kapcsolatot tudnak kialakítani velük, képesek lesznek lemondani másokért, felismerik erősségüket, amivel aztán hozzájárulnak a csapatmunkához, következetesek lesznek, megtanulják, mit igérhetnek másoknak és mit nem, legfőképpen pedig megnő az önmagukba vetett hitük.
-8-
És azt tudtátok, hogy az önkéntesség fertőző ? Engem megfertőzött, de nemcsak engem, hanem azokat a diáktársaitokat is, akik évek óta kitartóan, szorgalommal és odaadással önkénteskednek. Ők, akikre büszkék vagyunk:Ambrus Abigél, Bilibók Mária, Blága Lilla, Both Fodor Tímea, Császár Márta, Demeter Anasztázia, Fikó Beáta, Gál Imola, Györfi Rita, Imre Elektra, Imre Bernadett, Jakab Szidónia, Lakatos Piroska, Márton Brigitta,Pál Orsolya-Beáta, Péter Erika, Petres Bernadett, Részegh Szidónia, Salamon Beáta, Szabó Szidónia,Szilágyi Dalma. Tőkés Éva, pszichológus
Makói kollégiumtalálkozó Idén is megrendezésre került a makói kollégiumtalálkozó. Nyolc fős csapatunkat négy tanár kísérte el: Borbély Botond iskolánk igazgatója, illetve csapatunk edzője, Blága László másodedző és főszurkolóink, Jónás Gyöngyvér és Nagy Ildikó tanárnők. Makó fele tartva Déva várát látogattuk meg.
Csapatunk szerda este érkezett meg végleges szálláshelyére, a Pulitzer József kollégiumba, ahol már vártak bennünket. Másnap reggel 9:00-től kezdődtek a sportesemények. A kispályás minifoci bajnokságon három fiú- és két lánycsapat vett részt. Első mérkőzésünket a makói fiúk ellen játszottuk, ahol a csapatnak vért izzadva, kevés szerencsével, 3-3-as egyenlőt sikerült kihoznia. Két meccs leforgása után csapatunk újra pályára léphetett a Szentesi gárda ellen. A csíkszeredai fiúk hamar előnyre tettek szert a gyors és pontos labdajátékkal. 3-0-ás eredménynél magabiztos játékunkat egy öngól zavarta meg. A csapat játéka kapkodóvá vált, amit egy újabb labda követett a Borbély Botond által vezetett gárda hálójában. Ezzel meg is lett a 3-2-es végeredmény, így a bajnokságon “nyereséget szenvedtünk”. A gólarányt figyelembe véve a makói csapat került előnybe, így a csíkszeredai csapat oklevelére a második hely lett feltüntetve.
-9-
A díjkiosztást mégis mosolyogva hagytuk el, miután a kollégium igazgatója egy emlékkupát adott át csapatunknak a kemény küzdelmek és csalódottságunk kiengesztelése érdekében. Színes programsorozatunk itt nem ért véget, mivel egy kis pihenő után a makói kalandpartba látogattunk el. Itt félelmeinket leküzdve fitogtattuk rátermettségünket a makói lányok előtt. Majd az esténket egy kis városnézéssel töltöttük ki. Másnap reggel utunkat Szeged fele vettük, ahol több nevezetességet is szemügyre vehettünk: SZTE Klebelsberg Egyetemi Könyvtár, ellátogattunk a Dóm térre, ahol a Fogadalmi templom tornyából nyertünk kilátást a városra és környékére. Ezek után a szegedi Vadasparkba tettünk látogatást. Visszaérkezésünk után vendéglátóink egy vendéglőben búcsúvacsorát szerveztek. Az elmúlt nap fáradalmait a makói Hagymatikum élményfürdő medencéiben és szaunavilágában pihenhettük ki, egy éjszakai fürdőzéssorán. Szombat reggel búcsúzkodás után kilenc órakor nekiveselkedtünk a hosszú útnak. Hazafele meglátogattuk a Hunyadi várat. Összegezve kirándulásunkat, kihagyhatatlan élményekben és szíves illetve kifogástalan vendéglátásban volt részünk. Ezúton is köszönjük tanárainknak, továbbá a makói házigazdáknak ezt az élménydús kirándulást.
Miklós Zsolt és Székely Tamás, XI.A
- 10 -
Megkérdeztük a Kájonisokat Milyen volt a gólyanap? Mi a véleményed az iskoláról? Mit vársz el ettől az iskolai évtől? Az iskola nagyon tetszik, szép és jó, jók a tanárok, és az osztályom is nagyon jónak mutatkozik. A gólyanap is jól telt, jó volt, hogy egy kicsit körbevezettek az iskolában, nagyon tetszett. Egy picit még félek a kilencedik osztálytól, de majd belejövök. Ilyés Kinga, IX.A A gólyanap nagyon jó volt, szeretettel fogadott a X.A osztály. Az az elvárásom ettől az évtől, hogy ne bukjam meg. Boboc Sámuel, IX.A A gólyanap jól telt, első benyomásra tetszik az iskola. Az osztályom nagyon jó, összetartó, jó társaság. Nem bántam meg, hogy ide jöttem. Ami egy kicsit rossz, hogy a B épületben vagyunk, sokkal jobb lenne az A épületben. Miklós Emőke, IX.B Szerintem a X. osztály nehezebb lesz, mint a IX. volt, több az elvárás, többet kell tanulni, emiatt tartok egy kicsit az idei iskolai évtől, de remélem, nem lesz sok nehézségünk. Kurkó Imola, X.A A XI. osztály kicsit keményebb lesz, mint a X. osztály volt, nagyobbak az elvárások, és szerintem nehezebb is lesz a tananyag, de kibírjuk . János Csanád, XI.D Egy jól megszervezett gólyabált szeretnék látni. Jó lenne, ha lennének különböző érdekes rendezvények, mint például közös biciklitúra, vagy valami ilyesmi . A többi, amit elvárok, az inkább rajtam áll, ez az év nehezebb lesz szerintem, mint a tavalyi, de azért szeretnék egy 9 fölötti médiát. Darvas Andor, XI.C Az idei iskolai évtől azt várom el, hogy minél jobban tudjam fejleszteni a tanulmányaimat, ami által érvényesülök az életben. Szeretném, de nem csak én, hogy a B épületben is legyen sulirádió, ami hangulatosabbá tenné a szüneteket. Ennyi, amit elvárok ettől az évtől, amúgy nagyon szeretem az iskolát, nagyon jól érzem magam itt. Nagyon jó az osztályom, és az oszi is. Péter Adél, X.D Számunkra ez az év az utolsó, amelyet még igazi diákként élhetünk meg. Keményen kell készüljünk az érettségire, hogy meg tudjuk tartani az elmúlt év végzőseinek eredményeit, de azért szakítunk időt a szórakozásra és kirándulásra is. Sok feladat vár idén ránk, de reméljük, jól fogunk teljesíteni. XII. C
- 11 -
Közvetítő csoport Eltelt egy hosszú vakáció, amely – remélemmindenkinek gazdagon nyújtott élményt és kikapcsolódást.
Újra megkezdődött az iskola, új lehetőségekkel és reményekkel tele. Remélem, sikerült elkerülni a konfliktushelyzeteket, amely csak a baráti kapcsolatok megrontója lehet.
Kedves Kilencedikesek!!! Új lehetőségek kapui nyíltak meg előttetek, ide tartozik a Közvetítő csoport is, amely a 2011-2012-es évben jött létre iskolánkban. Ez olyan csoport, amely köztünk, diákok közötti konfliktusok megoldásában próbál segítséget nyújtani. A közvetítő csoport azért jött létre, hogy mi magunk oldjuk meg a kisebb konfliktusainkat egy vagy két közvetítő társunk közreműködésével, azaz a felnőttek szokásos beavatkozása nélkül. A tevékenységünk egy megyei projekt része, melybe az iskolánk mellett még öt másik iskola is bekapcsolódott. A projekt címe „A közvetítő tanuló - új szereplő”, célja a közvetítés bevezetése az iskola életébe. Feltételezi egy tanulókból álló közvetítő csoport létrehozását, azok felkészítését, valamint a közvetítés működtetését a mindennapokban. A közvetítő csoportba jelentkezéssel, illetve válogatással lehetett bekerülni. Nagy volt az érdeklődés, hisz negyven diák jelentkezett különböző osztályokból. De ebből a negyven diákból csak fele lehet a csoport tagja, hiszen egy csoport legtöbb 20 taggal tud jól működni. Az idén is lesz új képzés, amelyre nagyon várjuk majd a ti jelentkezéseteket is, de erről többet meg fogtok tudni a következő számunkból. Sok sikert kívánok nektek az új tanévre, és kívánom, hogy jól érezzétek magatokat a MI iskolánkban Kedves Orsolya XII.C
- 12 -
Talentumok Két kerékkel a csúcs felé Most már több mint egy éve kerékpározom a Romániai Giant csapatánál, amelyen belül a Marosvásárhelyi Sport Klubnál vagyok leigazolva, ahol Berekméri Csongor az edzőnk. Az idei szezonunk a legmozgalmasabb, mivel 19 versenyen vettünk részt, úgy országúti, mint MTB (Mountain Bike) versenyeken, és több edzőtáboron is túl vagyunk már. A szezonnak még közel sincs vége, mert még hátra van jó pár verseny, köztük még egy Országos Bajnokság is. A 19 verseny közül nyolcszor szereztem I. helyet, hatszor II. helyet, kétszer III. helyet, kétszer IV. helyet és végül egyszer 9. helyre kerültem, amikor Bukarestben egy nagyszabású versenyen vettünk részt, ahol több mint 3000 biciklis startolt. 182 lány közül sikerült ezen a helyen végeznem. Legfontosabb versenyeim idén az Országos Bajnokságok voltak. A legelső június 20-23 között került megrendezésre Kolozsváron, amely országúti verseny volt. 20-án és 21-én a pályán edzettünk, majd 22 - én volt az időfutamunk és 23-án a mezőnyverseny. Az időfutam 11 km volt, a mezőnyverseny ugyanezen a szakaszon történt, csak több kört kellett megtenni, vagyis 55 km-t. Összesen öten voltunk az én kategóriámban lányok. Mindkét futamot megnyertem a junior lányok között. Ezt követte a Păltiniş-i Cross Country MTB bajnokság július 20-án. Ott is ugyanúgy 2-3 nappal azelőtt megérkeztünk, hogy jól begyakorolhassuk a terepet. Itt 3 km-es köröket tettünk meg, összesen hármat. Itt II. helyen végeztem. A harmadik országos szeptember 22.-én volt, szintén MTB, amelyet sajnos egészségügyi okok miatt fel kellett adnom. Az utolsó idei fontos versenyünk október 25-26 között fog lezajlani Zărneşti-en. Ez már Ciclocross bajnokság, ami annyit jelent a bicikli szempontjából, hogy a külalak versenybicikli, de nem sima országúti kerekekkel van felszerelve, hanem kicsivel vastagabb és recésebb gumikkal. A pályán pedig köröket megyünk, és vannak akadályok, amiknél le kell szállni a bicikliről, és át kell vinni. Úgy érzem, sikeresen zártam eddig az évet, és az edzőm elvárásainak is eleget tudtam tenni. Pár hét után lezárul a szezon, és kicsit megpihenhetünk - végre! Cojocaru Monica , XII. C
- 13 -
Kitekintő Oxford, ahol a tanulásnak hagyománya van Szeptemberi lapszámunk ez, iskolakezdésről, de a nyári tevékenységekről, utazásokról is szól, ezért döntöttem úgy, hogy én is a szeptemberi utazásom élményeiből választom cikkem témáját: az angliai Oxford egyetemről fogok mesélni. Oxford tulajdonképpen egy egész város, neve két szóból tevődik össze: Ox – ami angolul ökröt jelent és ford – ami angolul átkelőhelyet jelent. Az elnevezés onnan ered, hogy a városon keresztülfolyó Temze (vagy Isis, ahogyan Oxfordban hívják) egy bizonyos helyen a városban elég sekély ahhoz, hogy ott az ökrök régen át tudtak kelni. Ha vonattal érkezünk a városba, az első kép, ami fogad, egy bronz ökörszobor, a város nevére utalva. Eddig csak játszottam a gondolattal, milyen is lehet Oxford utcáit róni, kollégiumaiba benézni, mindig azt hittem, nemcsak sokat lehet ott tanulni, de rengeteg időt is kell ott tölteni. Megdöbbenve hallgattam idegenvezetőnket, hogy annak ellnére, hogy a tanév októbertől júniusig tart, a tulajdonképpeni tanítási idő mindössze három nyolchetes évharmadra oszlik. Mindegyik évharmadnak megvan a saját latin neve, az oxfordi hagyományhoz híven: Michaelmas – őszi évharmad, október-november Hilary – tavaszi évharmad, február-március Trinity – nyári évharmad, május-június Három évig, míg tart a tanulmányi időszak, az egyetemisták egy tutorhoz tartoznak, aki irányítja, és figyelemmel kíséri tudományos tevékenységüket. Ezen időszak alatt nem vizsgáznak, de sok dolgozatot írnak, tanulmányi munkát végeznek, hogy nagyon jól felkészülhessenek a három év utáni vizsga-szesszióra. Ez a vizsgaidőszak két hetet tart, ezalatt tíz vizsgán kell átmenjenek ahhoz, hogy megkapják az oklevelüket, ami tanusítja, hogy elvégezték az Oxfordi egyetemet. Ez az oklevél jegyeket nem tartalmaz, hiszen itt nincsen jegyrendszer, maga az egyetem hírneve tanúsítja a kiváló felkészülést. Viszont, ha megkérdezünk egy Oxfordon végzett egyetemistát, hol tanult, harmincnyolc különböző választ kaphatunk, de egyik sem lesz Oxford. Ez azért van, mert maguk az egyetemisták nem Oxfordra, hanem a kollégiumukra büszkék, amit utána is támogatnak, vannak, akik találkozókkor nagyobb összegeket is adományoznak a volt kollégiumuk számára. Harmincnyolc ilyen kollégiuma van Oxfordnak, például Trinity, St. John, stb. A kollégiumok nem külön szakoknak felelnek meg, több szak is tartozik egyhez, hanem történelmi különbségek vannak közöttük. Ha valaki például földrajz szakot akar tanulni Oxfordon, akkor azt is el kell döntenie beíratkozáskor, hogy melyik kollégium keretén belül szeretné a földrajz szakot tanulni.
- 14 -
Ha felvételt nyer az illető, utána három évig az élete a kollégium körül fog zajlani: ott fog tanulni, lakni, enni-inni, onnan lesznek a barátai és a kollégiumok közötti bajnokságok csak növelik az egyetemisták hovatartozási érzetét. A legjelentősebb bajnokság az évi kajak-bajnokság, amire annyira büszkék, hogy minden évben kiírják a kollégium falára a legyőzött csapatok neveit. Minél hosszabb ez a lista, annál nagyobb a büszkeség. Külön van női és férfi-bajnokság. A legrégebbi kollégiumok a XIII. századból valók, a kolostori tanítási rendszer mintájára alakultak, innen származik Oxford erős latin hagyománya is. Azelőtt nem voltak egyetemek Angliában, aki egyetemet akart végezni, a párizsi vagy az olasz bolognai és padovai egyetemek közül választhatott. II. Henrik király még a XII. században megtiltotta az egyetemistáknak, hogy külföldön tanuljanak és visszahívta az országba az angol származású tanárokat, hogy Angliában alapítsanak egyetemet, amit Oxfordban meg is tettek. Nagyon jól felkészült tanárok tanítottak itt, akik bent laktak a kollégium épületében, és tilos volt megnősülniük, életüket a tanításnak és a kollégiumnak kellett szentelniük. Ma már ez nem így van. Az első lányegyetem, a Lady Margaret Hall 1878-ban létesült. A kollégiumoknak még kápolnája is van, vallásos származásukra emlékeztetve. Régebben a napi misék szerves része voltak az egyetemisták mindennapos programjának. A kollégiumok kertjében, belső udvarában, ahol szabályosan nyírt pázsit, gyönyörű és régi fák vannak, pihenhet, eltöprenghet a diák, de a látogató is érezheti az oxfordi légkört. Amikor mi ott voltunk, épp egy kollégiumnak volt a végzős szertartása, láthattuk amint az oxfordi egyetemre jellemző díszöltözékükben vonultak tanárok, diákok egyaránt. Ez a szertartás, mint az összes oxfordi szertartás, a mai napig latinul zajlik. Oxfordon számtalan híres ember tanult, közöttük 26 angol miniszterelnök (közöttük a jelenlegi David Cameron is), 50 Nobel-díjas és 120 olimpiai bajnok. Csak hogy pár hírességet megemlítsünk: Erasmus, Oscar Wilde (író), Lewis Caroll (Alice Csodaországban szerzője), Frederick Soddy (Nobel díjas kémikus), J.R.R. Tolkien (a Gyűrűk Úra szerzője), Margaret Thatcher (Anglia első nő miniszterelnöke), C.S. Lewis (Narnia szerzője), Gandhi (indiai miniszterelnök), Bill Clinton (amerikai elnök), Hugh Grant (színész), Rowan Atkinson (színész, Mr. Bean alakítója) és még sokan mások. Az oxfordi egyetem megannyi kollégiuma erős egyetemi központot alkot, mely hosszú múltra tekint vissza és jelentős hagyománnyal rendelkezik. Aki csak látogatóba jár ott, az is érzi, valami különlegesnek lehet része.
Negru Réka tanárnő
- 15 -
Irodalom - Colţ literar Ljudmila Ulickaja A mi Urunk népe Kevesen olvasnak jelenkori orosz irodalmat (régit se nagyon, egyáltalán olvasnak manapság?). Ulickaja az élő orosz lelkiismeret, példát mutat hűségről, építő jellegű ostorozásról, elfogadásról, megbocsátásról, útkeresésről, az asszonyi lélek szűrőjén átnézve ábrázolja a körötte zajló világot. A fent említett könyv novellás kötet, de ha egybefűzzük a benne található szövegeket, részenként is értelmezhetjük őket, képet alkot a világról, a benne élő emberekről, az őket foglalkoztató gondokról, kérdésekről, az általuk adott válaszokról, megoldásokról, nagyságokról, kicsiségekről, hibákról, vallásosságról, alkoholizmusról, elszigeteltségről, nemtörődésről, empátiáról, szeretetről, annak hiányáról. Kiváló magyar fordítója Goretity József. A mi Urunk népe hozhat jó és rossz döntéseket, de Ulickájától megtanulhatjuk, hogy úgy fogadjuk el az embereket amilyenek, és ne próbáljuk őket megváltoztani, főleg ne erőszakos módszerekkel, mert azok javíthatók, de meg nem válthatók, mert ilyen az Isten virágoskertje, sokan vagyunk benne sokfélék, és ettől szép a világ, hogy színes és változatos. Megtanít arra, hogy utazgathatunk bárhova a világban, népünket, nemzetiségünket nem cserélhetjük el, a szülőföldet se, bárhonnan haza lehet térni gazdag tapasztalattal és azt itthon, otthon kamatoztatni, építeni. Szolgálni ezáltal a közösséget, amelyből vétettünk, az aprócska lángok összeadódhatnak és gyarapíthatnak. Mindegy hol él az ember, a gondok ugyanazok, a kérdések, a válaszok is, mert az egyetemes ember ugyanaz Moszkvában, New Yorkban, Londonban, Párizsban, Budapesten, Sharm el Sheikben, Csíkszeredában. Nem tudom, kihez jut el ez a kötet, de hogy többek leszünk tőle, az biztos, mert gondolatokat ébreszt és megállásra késztet, hogy utunkat keressük egymás felé, magunk felé, és ez már felér egy megváltással, bent nagyon mélyen a lélek szintjén. Elolvasása után gazdagabbak leszünk, kifele és befele is másként fogunk tekinteni, ezt pedig megváltásnak is lehet nevezni. „Egyik barátom Szjoma Bethesdából felfedezte, hogy a DNS egyáltalán nem az öröklött információ hordozója, hanem személyre kódolt kulcs a kozmikus kompjuterbe való bejutáshoz. Semmi.” Tessék kérem elgondolkodni ezeken. Diénes Zsófia Anna
- 16 -
A Magvető kiadónál megjelent művei: Médea és gyermekei (2003), Életművésznők (2004), Vidám temetés (2005), Szonyecska (2006), Odaadó hívetek, Surik(2007), Kukockij esetei (2008), Daniel Stein, tolmács (2009), Történetek állatokról és emberekről (2009), Elsők és utolsók - Válogatott elbeszélések (2010), Imágó (2011), Történetek gyerekekről és felnőttekről (2012), A mi Urunk népe - elbeszélések (2012)
Farmecul sfios
de Ervin Szász, clasa a XI-a F
Noaptea, gândind, secundele trec ca orele… Deseori mi se întâmplă, dar de fiecare dată, bucuria stârneşte în mine. Fluturii din mine se-nmulţesc; simt că trebuie să le dau drumul simt că nu mai pot - de bucurie, de nerăbdare, de revedere. Inima-mi spune că e momentul. Probabil aşa şi este; dar teama înfrângerii sau a egalului m-ar distruge. Aşa este! Egalul, înfrângerea nu este o soluţie! Iubesc! Te iubesc! Ştiu că şi tu! Spune-mi, spune-mi că şi tu! Îi văd. Fluturii. Simt cum zboară din mine; îi simt, îţi spun adevărul. Lasă-i, lasă-i şi tu să zboare Să-i văd, să mă conducă la tine. Uite-mă-n faţa ta. Oare visez? Nu!
- 17 -
SzakMa
A tanév első napján a középiskolai életet újakként nemcsak a IX. osztályok, hanem a X. szakiskolai osztályok is elkezdték, akik a jövőbeni tervüket szeretnék építgetni, majd valóra váltani. A pályaválasztás nagyon fontos lépés nemcsak a felnőttek, hanem a középiskolát kezdők életében is, hiszen sokszor tanácstalanul állnak és nem tudják, melyik középiskolai ajánlatot válasszák VIII. osztály végén. Vannak olyan diákok is, akik lakhelyük, iskolájuk változtatása mellett döntenek, mások osztály vagy szakosítás váltásába kezdtek. E döntésben szerepet játszik az életkorral járó változás, a személyiség fejlődése, illetve különböző adottságok, valamint személyes vágyak. A váltásnak két vetülete lehet: pozitív (önbizalom, adottságok, reális helyzetfelmérés), illetve negatív (kudarc). A döntés alapjai tehát az önbizalom, igény, munka, siker/kudarc. A szaklíceum több elméleti tudásanyagot kínál, míg a szakiskola több gyakorlatidő lehetőségét adja, az adott szakmán belül. A szakmaválasztásról az emberiség történetének fejlődése óta beszélhetünk. Az ember elkezdett tárgyakat használni és egyre ügyesebb és ügyesebb lett. Az egyik ember kőbaltát tudott készíteni, a másik nyilat. Mindegyik eszközkészítéshez más és más tudás kellett. Hogy miért lett ez így? Mert minden ember más tulajdonságokkal születik és más képességekkel rendelkezik. Lassan kialakultak a szakmák, ami pontosan arra épül, hogy minden ember más. A szakmaválasztást arra kell építeni, hogy én valami speciálisat tudok, a képességeimnek megfelelőt kell megtanulnom. Vigyázat, amit én tudok, amit én megtanultam, abból fogok megélni. Egy szakma ismerete - bármilyenről is legyen szó - mindig irányt mutat az életben. Ha már ismered önmagadat, és tudod, miben vagy erős és ügyes, a váltás soha sem késő. Fontos, hogy tudd, merre tartasz. Minden szak és szakmát választónak, kívánok sikeres tanévet!
Török Annamária szakoktató-szaktanár
- 18 -
Nyári szakgyakorlat Magyarországon
Idén is felkérték iskolánkat, ahogy az már évek óta történik, hogy a nyári szakgyakorlatot Kájonis diákok is teljesítsenek Magyarországon. Iskolánk igazgatója, Borbély Botond támogatta az ötletet, és segített a szervezésben is. A BKV Panoráma Kft, Balatonfenyvesi üdülő részéről Kálmán Zsolt igazgató, valamint Fázer János ügyintéző voltak a kapcsolattartók és irányítók egyben. Az üdülőbe pincér és szakács tanulókra volt szükség, így tőlünk 18 diáknak volt lehetősége tudását jobban megalapozni, illetve kamatoztatni. A diákoknak a X.A, X.D, X.G, X.F, XI.B osztályokból voltak. A diákoknak a szakgyakorlat mellett bőven adódtak különböző szórakozási lehetőségek is, mint strandolás, biciklizés és sok-sok napsütés, ami kánikula-rekordban is megmutatkozott. Az üdülő Vezetősége kirándulást is biztosított, amelynek helyszíne Keszthely volt. Ide öt fős csapatok utazhattak a kísérőkkel, ahol szabadidős programban volt részük:Festetics Kastély, Csiga parlament, Baba múzeum, hajókázás a Balatonon. A szakgyakorlaton részt vett csapatokat 2-2 turnusban váltották a felügyelő tanárok, ahogy az eddig is lenni szokott.
- 19 -
Kísérő tanárok: Július: Török Annamária, Fülöp Zoltán Augusztus: Baliga Erika-Katalin, László Judit, Sárossy Gabriella Résztvevő diákok: Július: Gál Áron, Gergely Tamás, Janovits Attila, László Ágota, Pál Ildikó, Péter Attila, Rácz Renáta, Részeg Renáta, Nyisztor Zsuzsa, Szabó Andrea. Augusztus: Bartó Béla, Bocskor Renáta, Főcze Renáta, Incze Gellért, Karácsony Kinga, Keresztes Csongor, Márton Annamária, Ravasz Lénárd, Nyisztor Zsuzsa, Szabó Andrea. A diákok véleményéből: Az egészről csak pozitív véleményem van, mert rengeteg szakmai tapasztalatot szereztem és rengeteg barátot is. A Balaton egy életre felejthetetlen marad számomra, ha lehetséges, jövőben is szeretnék elmenni. Gergely Tamás, XI.D Sok tapasztalatot szereztünk, amelyet az üdülő dolgozóinak köszönhetünk, ezen kívül barátságosak és segítőkészek voltak. Karácsony Kinga, XI.G Számomra ez a nyár felejthetetlen marad, nagyon élménydús volt, sok kedves emberrel ismerkedtem meg és szakmai tapasztalatot szereztem. Nagyon szívesen töltenék még pár hónapot jövőre is az üdülőben. Nyisztor Zsuzsa, XI.G Nekem az augusztusi gyakorlat nagyon jól telt, ha lesz lehetőségem, jövőre is mennék, mertjó volt a társaság, a dolgozók barátságosak voltak, segítettek tanulni a szakmát. Ravasz Lénárd, XI.G
Török Annamária szakoktató-szaktanár
- 20 -
FELHÍVÁS
IRIS - Őszi szavalóverseny November 13-án, 14 órai kezdettel, Őszi szavalóversenyt rendezünk a Joannes Kájoni Szakközépiskola multimédia termében. A harmadik alkalommal megrendezett versenyt a IX-XII. osztályok számára szervezzük. A verseny magyar és román nyelven indul, a résztvevőknek egy kötelező és egy szabadon választott verset kell szavalniuk, a két ünnepelt költő műveiből. A magyar kötelező vers Weöres Sándor Bóbita, a román pedig Nichita Stănescu Emoţie de toamnă című verse. A szabadon választott vers ugyanazon költő műve kell legyen. A lapról való olvasás tilos! Szekciónként 3-3 díjat osztunk, illetve egy-egy dicséretet és népszerűségi díjat a közönség szavazatai alapján. A versenyzők szavalatait zsűri osztályozza. A rendezvény szervezői: Szabó Sarolta – DT kulturális felelős és Cojocaru Mónika, XII.C osztályos tanulók Negru Réka tanárnő György Géza tanár úr A kellemes és olykor meghitt hangulat mellett, e tevékenység célkitűzései között szerepel az irodalmi nyelv gyakorlása, a művészi, előadói készségek fejlesztése és a két nyelv költészeti értékeinek támogatása. Törpe király fia, lánya. Weöres Sándor: Bóbita Bóbita, Bóbita táncol, Körben az angyalok ülnek, Béka hadak fuvoláznak, Sáska hadak hegedülnek. Bóbita, Bóbita játszik, Szárnyat igéz a malacra, Ráül, ígér neki csókot, Röpteti és kikacagja. Bóbita, Bóbita épít, Hajnali ködfal a vára, Termeiben sok a vendég,
Nichita Stănescu: Emoţie de toamnă A venit toamna, acoperă-mi inima cu ceva, cu umbra unui copac sau mai bine cu umbra ta. Mă tem ca n-am să te mai vad, uneori, că or să-mi crească aripi ascuţite până la nori, că ai să te ascunzi într-un ochi străin, şi el o să se-nchidă cu o frunză de pelin. Şi-atunci mă apropii de pietre şi tac, iau cuvintele şi le-nec în mare. Şuier luna şi o răsar şi o prefac într-o dragoste mare.
- 21 -
Köszönet a szerkesztőknek, a diákoknak írásaikért, tanárainknak munkájukért és tanácsaikért, valamint az iskola vezetőségének a támogatásért!!!
Irányítótanár: Negru Réka Szerkesztő: Kovács Edit, könyvtáros Cikkírók: Mihály Sarolta, - XII.B, Kedves Orsolya, Szabó Sarolta, Cojocaru Monica – XII.C, Miklós Zsolt, Székely Tamás, Tankó Barbara – XI.A, Torday Kitti, Gergely Anita – XI.C, Szász Ervin – XI.F, Szabó Szilvia – IX.A, Negru Réka, Diénes Zsófia Anna, Tőkés Éva, Török Annamária, Borbély Botond, Glodeanu Cristinel tanárok Korrektúra: Lestyán Csilla, Oanea Larisa tanárnők
- 22 -