Joannes Kájoni Szakközépiskola

Joannes Kájoni Szakközépiskola

Miről olvashatsz?

Változás…

Interjúk, bemutatkozások *** Ez történt *** Barangolás Székelyföldön *** Megmérettettünk *** Megkérdeztük a Kájonisokat *** Közvetítő csoport *** Talentumok *** Kitekintő *** Știați-că *** Irodalom – Colţ literar *** Kamasz-panasz *** Hirdetés ***

Bárhol sétálhatok, füstölgő kémények mutatják, hogy vége az ősznek, mindenki a meleg szobára vágyik, ha meglátja a havas Hargitát. Ez így fagypont alatti hőmérsékleten nem is meglepő. Iskolánkban november közepén ŐSZI szavalóversenyen mérhették össze tudásukat a diákok, ahol még az őszi dekorációé volt a főszerep, ezzel teremtve őszi hangulatot az eseményen. Viszont november utolsó hetében, két héttel a verseny után beköszöntött a tél. A barangolásoknak kedvezett a november eleji ősz. November végén, a gitáresten már a télre hangolódtunk. Mi, a DT is készülünk a karácsonyra, épp ezért figyelmesen olvassátok el a hirdetéseket az ünnepre készülő tevékenységekről. Mindenkinek kellemes időtöltést kívánok! Mihály Sarolta, XII.B

Interjúk, bemutatkozások Megkérdeztük dr. György Géza tanár urat, és ő elmesélte... Egyik nagy tervem, hogy egy olyan könyvet írjak, amelyet ha ti már nem is, kedves kájonis diákok, de legalább a következő generációk olvasni fognak majd. Mi is lenne a könyv témája? Talán a román nyelv nehézségei és ezek átlépése, hogy mindenkinek legyen egy használható kézikönyve, ami segítene a nemek, igeidők és természetesen a lenni és birtokolni igék körül keringő szürke homály feloszlatásában. A következő néhány sorban megosztom veletek a múltam. Gyergyószentmiklóson születtem, 1983. február 11-én. Borzonton élnek szüleim, itt is jártam az általános iskolát, és nagy újdonságot nem állítok, ha azt írom, hogy nem voltam, ami a román nyelvet illeti, bőbeszédű, mint ahogy ti sem IX. elején. Érteni értettem a hozzám intézett szavakat, de IX. elején a „Mă numesc György Géza. Sunt din Borzont, judeţul Harghita”, mondataimon kívül nem tudtam mást mondani az osztályfőnökömnek. Ennek ellenére a gyermekkori álmom, hogy gyógyszerész legyek, nem hátráltatott meg attól, hogy a marosvásárhelyi Gheorghe Marinescu egészségügyi líceumba felvételizzek, ahol csak román nyelven volt oktatás. Mint minden döntésnek, ennek is voltak előnyei és hátrányai. Sajnálom, hogy kimaradt a líceumi magyar irodalom, ami kultúránk szerves része, de ugyanakkor kiváló tanáraimnak köszönhetően sikerült fejlődnöm román nyelvből. Igaz, akkor még nem gondoltam volna, hogy valaha én fogom feltenni a nagy kérdést: Fiam, olvastad a könyvet?! Mindezek után felmerül a kérdés, hogy is lettem tanár? 2001-ben érettségiztem, amikor Csíkszeredában indult a Sapientia Tudományegyetem és annak román-angol szaka. Itt is felmértem a tudásomat, bejutottam, és elvégeztem a tanulmányaimat, ha még nem is ez volt az eredeti terv. A kötelező pedagógiai gyakorlatok ébresztettek rá arra, hogy tetszik nekem ez, de azért a külföldi élet még eléggé csábított, hogy ne lépjek be az oktatási rendszerbe. A megkapott pedagógiai diploma feltételekhez kötött, hogy megmaradjon, tanítani kellett legalább két évet. Ezért tértem haza szülőfalumba, és dolgoztam két évet a gyergyóalfalvi Sövér Elek Szaklíceumban, mint román-angol szakos tanár. A sors hozta úgy, hogy 2008-2009-es tanévtől a Joannes Kájoni nebulóit gyötröm a „lenni” vagy „nem lenni” igékkel. Szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy érteni valamit még nem jelenti a tudást. Gyakorolni, tanulni is kell, és így sokkal jobb eredményeket lehet elérni. Mindent, amit megtanultok, az csakis a tietek. Nem a tanár kedvéért kell elsajátítani egy információt, hanem azért, hogy az életben sikeresebbek legyetek. Ahogyan látjátok, az álmok idővel változnak, de ha van önbizalmunk és akaraterőnk, akkor még boldogok tudunk lenni a kezdeti elképzelések változásának ellenére. Kitartást és jó jegyeket kívánok a dolgozatokhoz, és ne feledjük, hogy közeledik a téli vakáció!

-2-

Ez történt… Tehetséggondozó tábor

A Torjai Büdös barlang bejáratánál

Pihenő az Apor lányok feredőjénél

Sziasztok! X. B osztályos tanulók vagyunk, és 2013. november 6-9. között részt vettünk a Sapientia Tudományegyetem által megpályázott Tehetséggondozó táborban Bálványosfürdőn. Sok élményben volt részünk, hisz olyan tevékenységeket szerveztek, amelyekkel azelőtt még soha sem találkoztunk. Ezáltal megismertük jobban a körülöttünk lévő természetet és új barátokra tettünk szert. A táborban résztvett 30 középiskolás és 10 környezetvédő-mérnök hallgató, valamint 2 egyetemi oktató-mentor. Tevékenységeink közé tartoztak: Szent-Anna tó vizének savasságmérése, zuzmótérkép készítése, Bálványosfürdő környékének megismerése ( Apor lányok feredője, továbbá a Buffogó láp, Torjai Büdös barlang stb.). Esténként activityztünk és sok más társasjátékot játszottunk. Reméljük, hogy jövőben is sor kerül ilyen táborra és mások is részesülhetnek ilyen élményben. Nagy Szidónia, Péterfy Teréz és Todoran Veronika

Iris Őszi Szavalóverseny A csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskolában idén harmadik alkalommal került megrendezésre ez a verseny, november 13-án 14 órától. Az évről évre egyre nagyobb sikernek örvendő rendezvényen idén 46 diák vett részt, amelyből 29 román, 17 tanuló pedig magyar nyelven szavalt. A versenyzők, mint minden évben, így idén is az őszről kellett szavaljanak egy kötelező és egy szabadon választott verset, és mindkettő az őszről kellett szóljon.

-3-

A kötelező versek: magyarból Weöres Sándor A Tündér, románból Nichita Stănescu Emoţie de toamnă voltak. A szabadon választott vers is ugyanazon költő műve kellett legyen. A zsűri tagjai: Diénes Zsófia, Mihálydeák Adél magyar szakos tanárnők, Tomonicska Ingrid román szakos tanárnő, Negru Réka kémia tanárnő, valamint Sebestyén Ágnes XII. D osztályos tanuló. A fent említett tanárok mint meghívottak zsűriztek, akik nem tanítanak iskolánkban, kivétel Negru Réka tanárnő, aki mind a rendezők, mind pedig a szponzor részéről ült a zsűri asztalánál. Minden évben vannak olyan diákok, akik a jó hangulatról gondoskodnak. Idén sem volt ez másként, bár a XII. E osztály zenekara nem tudott részt venni most a versenyen, nem búslakodtunk, hiszen jelen volt Kacza Zsolt és zenekara könnyűzenével, Bodó Krisztina IX. D osztályos tanuló fuvolával, Jakab Szidónia hegedűvel, valamint Cosferenţ Julia Maria IX. E osztályos diákunk énekével vonta magára a figyelmet, amíg a zsűri meghozta a döntést. Első évben Őszi Szavalóverseny volt a neve a rendezvénynek, de a következő évben Irisz Őszi szavalóverseny lett, mivel támogatónk az Iris Service Ciuc SA cég, akinek köszönhetően mindhárom évben értékes díjakat tudtunk venni, mind a nyerteseknek, mind pedig a résztvevőknek. Évről évre nagyobb sikere van a versenynek. Legelőször alig 20-an jelentkeztek, tavaly 24-en voltak összesen, míg idén 46 diák jött el szavalni. Ez úton meg szeretnénk köszönni a szervezőknek, hogy segítettek a verseny létrejöttében: Negru Réka tanárnőnek, György Géza tanár úrnak, Cojocaru Monica XII. C osztályos diákunknak, akinek a szép okleveleket köszönhetjük, és azt is, hogy ilyen szép lett a díszletünk. Kovács Edit könyvtárosnak és Busuioc Stelian tanár úrnak is köszönjük a segítségüket. Díjazottak: Premiul I. Blebeanu Delia, XII. E I. díj Flóra István, XII. E Premiul II. Timaru Andrea Carina, XII. C II. díj Fehér Jennifer-Laura, XI. B Premiul III. Daróczi Balázs, IX. C III. díj Imre Elektra, X. B Menţiune: Pustianu Valeria Daniela, IX. D Dicséret: Tătar Renáta, XI. A Premiul de popularitate: Pasat Monica, X. G Közönségdíj: Péter Erika, X. D Ez a verseny mára hagyománnyá vált az iskolában, és remélem, hogy miután Monicaval kiballagunk nyáron az iskola kapuján, olyan diákok lépnek majd helyünkbe, akik ugyanilyen odaadással végzik majd el ezt a nem könnyű, de nagyszerű feladatot. Vélemények: Flora István, XII. E: Az Irisz szavalóversenyen nagyon jól éreztem magam, és nagyon örültem, hogy megnyertem az első helyezést. Örültem, hogy részt vehettem a szavalóversenyen, ezek a rendezvények felejthetetlenek számomra.

-4-

Blebeanu Delia, XII. E: Nagyon tetszett ez a verseny, jó, hogy két nyelven lehet szavalni. Örülök, hogy a román szavalatoknál én lettem az első, sokat készültem erre a versenyre. Nagyon jól éreztem magam. Timaru Andrea Carina, XII. C: Nagyon jól éreztem magam a szavalóversenyen, örülök, hogy második lettem, csak az a baj, hogy nagy a versengés a XI-XII osztályok között. Fehér Jennifer Laura XI. B: Ez a verseny nagyon jó ötlet, nekem nagyon tetszett. Szerintem jól teljesítettem, jól éreztem magam. Remélem, jövőre is meg lesz rendezve.

Szabó Sarolta, XII. C, szervező

Gitárest November 26-án szervezte meg a diáktanács a gitárestet, ahol iskolánk tanulói, Kacza Zsolt (XII.E), Péter Ervin (XI.A), Incze Gellért( XI.D) és János Zsombor(X.A) gitároztak. Nagyon jó volt a hangulat, mindenki mosolygós volt, jókedvűen énekeltük a szokásos osztálykirándulásos számokat. A dalok szövege ki volt vetítve, a fiúk nagyon ügyesen gitároztak. A legnépszerűbb számot, a Micimackót, többször is elénekeltük, a télre hangolódva. A gitáros fiúk is készültek számokkal, de kívánni is lehetett. Nem számított, ha nem volt jó hangod, a lényeg az volt, hogy jól érezd magad, és szerintem mindenkinek jól telt. Közben ropit ettünk és üdítőt ittunk. Összesen 28-an vettünk részt diákok, és két tanár: Sükösd Annamária tanárnő és György Géza tanár úr. Szerintem ők is jól érezték magukat. A következő osztályokból vettek részt a rendezvényen: IX.A, IX.D, IX.E, IX.F, X.A, X.B, XI.A, XI.D, XI.F, XII.B, XII.C, XII.E. Szeretnénk többször megszervezni a gitárestet, és reméljük, hogy még többen részt fogtok venni. Köszönöm szépen a zenészeknek a nagyszerű hangulatot.

Tankó Barbara, XI.A

-5-

KÁJONI-HANSÁGI „Határtalanul” A Határtalanul csereprogram keretén belül iskolánk vendégül látta a szegedi Hansángi Ferenc Vendéglatóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola negyven diákját és öt kísérő tanárát.A közös pályázat célja egy tematikus nap,valamint egy honlap létrehozása: „Ilyenek vagyunk,tematikus nap szegedi és csíkszeredai helyi közösségeknek”. A program első részeként a szegedi diákok utaztak Erdélybe, hozzánk, ahol a X.G és XI.G osztály tanulói,valamint Baliga Erika és Török Annamária tanárnők fogadták a vendégcsapatot.Csütörtök este, nagy várakozás után megtudtuk, hogy a vendégek késnek, így csak péntek reggel találkozhattunk velük, ezért a tervezett fogadás elmaradt. Péntek reggel a Csíksomlyói Kegytemplomot tekintették meg elsőként,majd az iskolában ismertettük a napi részletes programot. A délelőtt városlátogatással folytatódott, a fontosabb nevezetességeket tekintették meg, utolsó megálló a Mikó-vár volt. Ebédszünet után a program szakmai része következett, ahol a szakácscsapat nekilátott a vacsora elkészítésének, ami szegedi gulyáslevesből és túróscsuszából állt. Amíg a szakácsok ügyeskedtek a konyhán, a vendég-, valamint a házigazdacsapat tanulói közös vetélkedőn vettek részt, ahol a nyertes csapatot díjazták. Ez idő alatt lehetőségük volt diákjainknak megismerni a szegedi hagyományos asztalt, amelyet a vendégcsapat készített elő és mutatott be. Az est fénypontját a gálaműsor képezte, ahol a vendégiskola tanulói bemutatták Szeged városát, iskolájukat. Kis kulturális program következett néptánccal, népdallal és versmondással. Köszönetképpen a mi csapatunk is készült egy kis műsorral, néptánccal és gyímesi dallal zártuk a gálaestet. A vacsora elfogyasztása után, hogy viszonozzuk kedvességüket, néptánctanulásra hívtuk vendégeinket. A szombati nap kirándulással telt, a reggeli órákban indultunk megmutatni környékünk nevezetességeit. Úticélunk Farkaslaka és a Sóvidék volt. A házigazdacsoport részéről hat diák és két tanár kísérte a vendégeket. Nagyon jól érezték magukat, nem tudtak betelni a sóbánya látványával, és mi is velük együtt örültünk. Az esti órákban értünk vissza Csíkszeredába,itt már el is köszöntünk egymástól, mivel ők vasárnap kora reggel indultak vissza Szegedre.Nagyon jól éreztük magunkat társaságukban,új embereket ismertünk meg,új baráti kapcsolatok születtek, és most már mi is várjuk az odautazás pillanatát, amelyre 2014 április utolsó hetében kerül majd sor. X.G és XI.G osztályos tanulók

-6-

Látogatóban a Kájoni János Megyei Könyvtárban November 22- én, Sükösd Annamária osztályfőnökünk vezetésével meglátogattuk a Kájoni János Megyei Könytárat.

2012 decemberében a könyvtár új székhelyre költözött. A tágas, világos, szépen berendezett környezet kellemes hely az olvasásra, de itt akár a házi feladatainkat is elkészíthetjük. Látogatásunk során Török Edit könytáros kalauzolt bennünket és elmondta, hogy ebben az elektronikus világban igenis olvasnak az emberek, és nagyon sok diák és fiatal olvasója van a könyvtárnak. A földszinten, a bejárat mellett találunk egy kellemes teaházat. Ugyancsak a földszinten van a folyóiratolvasó terem, az információs pult, és itt is lehet beiratkozni a könytárba. Sokan éltünk is ezzel a lehetőséggel, mert mi is szeretünk olvasni. A könytári olvasójegy egy évre diákoknak 3 lejbe kerül. Ugyancsak a földszinten van a gyerekkönyvtár, ahol vannak kényelmes babzsákok, és számítógépek is az olvasók rendelkezésére állnak. A könyvtárnak van egy helyismereti gyűjteménye, és a különleges értéket képviselő gyűjteménye, amelyek szintén a földszinten találhatók. Az első emeleten a felnőttrészleg, ahol a könyvek mellett audiovizuális dokumentumok, videokazetták, CD-k, DVD-k és hangoskönyvek is kölcsönözhetők. Itt is vannak számítógépek, és létezik egy kisebb olvasóterem is, amelyet regisztrált használók vehetnek igénybe. A könyveket három hétre lehet kölcsönözni, de van egy hosszabbítási lehetőség is. A határidő túllépése esetén késedelmi díjat kell fizetni. Az épület alagsorában működik a könyvkötészeti műhely és egy előadóterem is van, ahol szerdánként filmklubot is rendeznek. A látogatás érdekes és hasznos volt mindannyiunk számára.

Illés Xénia , IX. A

-7-

Barangolás Székelyföldön Ismerjük meg Székelyföldet! A X.C és a IX.E osztályok november 9-én kiránduláson vettünk részt. Reggel fél 8-kor indultunk a sulitól, legelső megállónk a parajdi Sóbánya volt. A bányában mindenki kedve szerint tölthette idejét, a fiúk csocsóztak, míg a lányok sétáltak, nézelődtek. Szovátán megállva a sós tavak közül a Medve-tavat és a Mogyorósi-tavat néztük meg. A következő célpontunk Marosvásárhely volt. Elsőként az állatkertet látogattuk meg, ahol sokféle állatot láttunk: elefántot, medvéket, tevéket, kígyókat és más egzotikus állatot. Legvégül megtekintettük a város nevezetességeit: a Vártemplomot, a Bolyai emlékművet, a Teleki Tékát , a központot a Kultúrpalotával, a Keresztelő Szent János templommal, a Ferencesek tornyával. Utána mindenki szabad programot kapott. Öt órakor indultunk haza Marosvásárhelyről. Hazafelé az autóbuszokon nagyon jó hangulat volt, a X.C még dalra is fakadt. Köszönet osztályfőnökeinknek, Cseke Zsuzsanna és Tőkés Éva tanárnőknek ezért az élménydús kirándulásért.

Lakatos Piroska, X. C

A X.G kirándulása ÚTVONAL: Csíkszereda – Szejkefürdő - Farkaslaka – Parajd - Marosvásárhely – Szováta – Csíkszereda PROGRAM: Tolvajos-tető - Orbán Balázs emlékpark – Tamási Áron emlékmű - Sóbánya története – Bolyai tér – Bolyai Líceum - Teleki Téka – Bolyai Múzeum – Kultúrpalota – Rózsák tere – Dr. Bernády György emlékszobor – Vártemplom – Medve-tó RÉSZTVEVŐK: Antal Bernát , Bors Bernadett , Baliga Rita, Bálint Áron, Csáki Zsolt, Fikó Margit Beáta, György Barna , Kopi Tímea , Kurta Andrea , Rezi Tihamér , Somogyi Szidónia, Szakáli Ede, Tankó Ágnes, Tóth Zoltán

-8-

BESZÁMOLÓ Barangolásunk 2013. november 10-én történt, amikor az osztályunk kis csapata elindult Csíkszeredából, és az útirányunk Marosvásárhely felé vezetett. A kiránduláson a „Barangoljuk be Székelyföldet” program keretén belül vettünk részt, amelyet a Hargita Megyei Tanács támogatott. A megállókat és a táj érdekességeit az osztályfőnökünk mutatta be. Első megállónkat a Tolvajos tetőn található Hármas keresztnél terveztük, de mivel az idő nem kedvezett,a köd miatt, folytattuk tovább az utazásunkat Szejkefürdőig. Meglátogattuk Orbán Balázs, a híres író, történész és publicista sírhelyét és emlékművét, megnéztük a székely kapukat is. Tovább folytatva utunkat, Tamási Áron emlékművét látogattuk meg, ahol egy iskolatársunk röviden bemutatta Tamási Áron életpályáját. Azt is megjegyeztük, hogy emlékművét a Hargitáról származó kb. 8 tonnás bazalttömb szimbolizálja. Ezután a Sóvidék központjába érkeztünk, Parajdra, ahol rövid sétát tettünk és megismertük a sóbánya történetét. Marosvásárhelyre érkezvén a Bolyai téren álltunk meg, ahol kívülről megnéztük a Bolyai Elméleti Líceumot és felfigyeltünk annak építési érdekességéreszecessziós stílusban épült. Ezután átmentünk a Teleki Téka könyvtárba, mely Teleki Sámuel személyi könyvgyűjteményét őrzi, több tízezer kötetet hagyott a jelen generációra, ezen kívül nagyon sok egyedi könyvritkaságot, ősnyomtatványokat láthattunk. Folytattuk kirándulásunkat a Bolyaiak emlékére kialakított múzeumban, ahol a Bolyai által feltalált fűtésrendszer napjainkban is alkalmazott technológiáját láttuk, az íróasztalát, valamint ereklyeként őrzött „koponyáját” is. A 100 éves Kultúrpalota tiszteletére berendezett termet is megnéztük. Utunkat rövid sétával folytattuk a Kultúrpalotáig, ahol idegenvezető segítségével megismertük a palota történetét, főképp a tükörtermet, amelyben a festett ablakok egy-egy legendát tárnak elénk, majd a város hajdani polgármesterének, Dr. Bernády Györgynek az irodáját látogattuk meg, amely korhűen őrzi emlékét, ezután a színháztermet, (amelyben éppen a Rövidfilm Fesztivál érdeklődői voltak jelen) és a Művészeti Múzeum képtárát. A Kultúrpalota látogatása után a belvárosban tettünk sétát, ahol a városházát, majd a főteret érintve Dr. Bernády György emlékére állított szobrot és a vártemplomot néztük meg.

-9-

És hogy kirándulásunk kapcsolódjon a szakács szakmához is, barangolásunkat egy élelmezési egység meglátogatásával zártuk, ahol napjaink kedvelt ételeit fogyasztottuk. A gyorsétterem kínálatát azonban szakmai szemmel is megfigyeltük. Délután indultunk hazafelé, ahol a programunk utolsó megállójaként Szovátán a Medve-tavat, valamint a körülötte levő kisebb tavakat és a Sóhegyet látogattuk meg. Nagyon tartalmas és izgalmas kirándulás volt, mindenki jól érezte magát, és ezúton köszönjük a lehetőséget az osztályfőnökünknek és az iskola vezetőségének.

X.G osztály barangoló csapata

Kirándulás Marosvásárhelyen 2013. november 16-án, szombaton reggel 7 órakor indultunk el kirándulásunkra, a X. B osztályból öten és a XII. A osztályból négyen, Ferencz Zsuzsánna osztályfőnökünkkel, Busuioc Edit tanárnővel, a XII. A osztályfőnökével, valamint Szőcs Katalin titkárnővel, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum iskolabuszával. Az első megállónk a Marosvásárhelyi Állatkertben volt, ahol Szőcs Renáta (XII. A) mutatott be egy rövid beszámolót az állatkertről.

Következő megállónk a város központjában volt, ahol megnéztük:

az Ortodox székesegyházat, amiről megtudtuk, hogy az egykori Zenélő kút helyén áll,

és a Középkori Várat, ami Marosvásárhely egyik legismertebb nevezetessége.

A Kultúrpalota következett. A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az előcsarnok 45 m hosszú, színes freskók díszítik, és két végén hatalmas velencei üveg található. A hangversenyterem 800 személy befogadására alkalmas, ott egy művészt hallgathattunk meg, amint épp zongorázott.

- 10 -

A tükörterem a Kultúrpalota gyöngyszeme, a két végén hármas tagolású velencei tükrökről kapta a nevét.

Ezek után a Mall-ba mentünk, ahol két óra szabadprogram volt. Ez idő alatt ettünk a KFC-ben és a Mc Donald`s-ban. Utána hazaindultunk, meg se álltunk Csíkszeredáig. Nagyon jó volt a társaság, jó kis csapat voltunk. 

Becze Hajnalka, X.B

- 11 -

Megkérdeztük a Kájonisokat Szerinted miért vesznek részt kevesen a DT által szervezett tevékenységeken, mivel lehetne jobban ösztönözni, hogy többen eljöjjenek? Neked melyik tevékenység tetszett a legjobban? Véleményem szerint elsősorban olyan témájú tevékenységeket kellene szervezni, amelyek érdeklik a diákok többségét, és olyan időpontban, amikor az ingázók is ráérnek. Az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy a sporttevékenységeken a legnagyobb a résztvevők száma, valamint a különböző játékos vetélkedőkön, mint például az „Egy perc és nyersz”. Kecskés László, XII.E Azért vesznek részt kevesen a DT-s tevékenységeken, mert van, amikor rossz időpontban van, például a gitárest is kicsit korán volt, ösztönözni viszont nem tudom, mivel lehetne, mert aki nem akar résztvenni semmin, azt elég nehéz meggyőzni, talán ha a plakátok nagyobbak, figyelemfelkeltőbbek lennének, vagy esetleg lehetne szórólapot osztani szünetekben. Dabóczi Blanka, X.A Szerintem azért vesznek kevesen részt a tevékenységeken, mert hétköznap van, nap végére kifáradnak a diákok. Az ingázók nem tudnak visszajönni, jobb lenne, ha egyből suli után lenne. A társaság is befolyásolja, otthon jobban leköti őket a számítógép és az internet, ahelyett, hogy társaságba mennének és kikapcsolódnának. Nekem a legjobban a gitárest tetszett. Becze Hajnika, X.B Szerintem azért kevés a létszám a rendezvényeken, mert a vidékiek nem jönnek vissza, mert nincs busz. Jobb lenne, ha pénteken lennének megtartva a rendezvények, mert hétköznap sok a tanulnivaló. Nekem legjobban a töklámpás-faragóverseny és az osztálydíszítő versenyek tetszettek. Lakatos Piroska, X.C Azért nem vesznek részt a DT által szervezett tevékenységeken, mert hétköznap vannak. Egyből suli után kellene megrendezni, mert így nem jönnek vissza. A töklámpás-faragó verseny és a gitárest voltak a legjobbak. IX.D Azért vesznek részt kevesen a DT rendezvényein, mert az ingázók nem érnek vissza. Sajnos van egy olyan felfogás, hogy ha te nem mész, akkor én sem megyek, inkább elmennek máshova. Meg kellene próbálni, hogy szombaton legyen, például minden hónapban egy szombaton megtartani a rendezvényeket. Szerintem jó lenne résztvenni rajtuk, mert majd mi kell továbbvigyük a DT tevékenységeit, jó lenne megtanulni, mit, hogyan kell szervezni, tapasztalatot szerezni. Persze, ezeken a rendezvényeken lehet ismerkedni. Kósa Klára, IX.E A DT által szervezett tevékenységekre azért járnak kevesen, mert nem tartják a sulisok fontosnak, hogy valamilyen rendezvényen résztvegyenek! Igazából, én úgy gondolom, hogy nem lehet az embereket olyanra ösztönözni, amit nem szeretnek! Aki szereti a DT által szervezett tevékenységeket, az ott van a programokon! De a mai sulisokat teljesen más dolgok, programok érdeklik! Süketes Angela, XI.E

- 12 -

Megmérettettünk Baka István Kárpát-medencei vers-, énekelt vers-, prózamondó versenyen vettünk részt

2013. november 15-én, pénteken reggel elindultunk Szegedre, a Baka István Alapítvány által rendezett „Én itt vagyok – Üzenet Új-Huligániából" Baka István Kárpátmedencei vers-, énekelt vers-, prózamondó versenyre. Az iskolánkat hárman képviseltük: Timaru Carina (XII.C), Bucur Timea (X.D) és Flóra István (XII.E). A kísérő és egyben felkészítő tanárnőm Bodó Beáta magyartanárnő volt. Velünk tartott a csángó bentlakás nevelője, Farkas Endre, aki Carinával a megnyitón szerepelt. Moldvai csángó énekeket adtak elő furulya kísérettel, valamint Baka István Székelyek című versének megzenésített változatát. A hosszú út után, péntek estére érkeztünk meg Szegedre. Elfoglaltuk a szállásunkat a Tisza Sport Hotelben. Még aznap este, fáradtan is, mindannyian gyakoroltunk a versenyre. Miután úgy-ahogy kipihentük az utazás fáradalmait, reggel 07:30-kor elindultunk az Agórába, a verseny helyszínére, ami egy új és modern kulturális központ Szeged belvárosában.

– A verseny izgalma -

A reggeli után elkezdődött a verseny, amely két fordulóból állt. Sok helyről érkeztek versenyzők, a legtöbben Magyarországról, de voltak a Vajdaságból és Erdélyből is több városból és iskolából. A versenyre három verssel lehetett benevezni: egy szabadon választható Baka István művet, egy Baka műfordítást és egy választott verset kellett megtanulnunk az egyetemes magyar irodalomból. A zsűri döntése alapján a második fordulóba mindhárman bejutottunk. A második forduló véget értével döntés született: Timaru Carina és Farkas Endre különdíjat kapott a Baka István Alapítványtól az énekelt vers kategóriában (ők a verseny megnyitóján szerepeltek és csak utána tudták meg, hogy meglepetésképpen őket is benevezték a versenyzők sorába). Flóra István a Most című vers elszavalásáért a Baka család különdíját kapta.

- Díjaink -

- 13 -

Este Takács Szabolcs, a Moldvában működő Csángó Rádió szerkesztője a feleségével bemutatta a város nevezetességeit és vendégül látott minket otthonában. Vasárnap műhelymunkában vettünk részt, ahol a négytagú zsűri véleményt mondott a szavalatokról, és hasznos tanácsokkal láttak el minket. A programban szerepelt még irodalmi előadás és egy portréfilm Baka Istvánról. Vasárnap késő délután indultunk haza, és hosszú út után hétfő hajnalra értünk Csíkszeredába. Sok szép emlékkel, élménnyel, oklevelekkel és olvasmányokkal lettünk gazdagabbak ezen a hétvégén! Köszönjük a Benignitas Szervezetnek, az RMPSZ tiszteletbeli elnökének, Lászlóffy Pali bácsinak, a Baka István Alapítványnak, hogy támogatásukkal lehetővé tették számunkra a részvételt ezen a tartalmas és magas színvonalú versenyen!

Közvetítő csoport

Bucur Timea, X.D

Az előző számunkban meghirdetett jelentkezés a közvetítő csoportba már meg is történt. Öröm töltött el, amikor megláttam, hogy 34 diák jelentkezett , akiknek többsége IX. osztályos tanuló. A válogatás játékosan történt, amelyet Tőkés Éva, Láposi Dia, Negru Réka tanárnők, Lacz Szilvia és jómagam, Kedves Orsolya XII.C osztályos diákok vezettük le. A jelentkező 34 diákból 20-an maradhattak. A tevékenység során megfigyeltük az együttműködésüket és a meggyőző készségüket.

- 14 -

Az első feladatnál a jelentkezők két csoportra oszlottak, az egyik részének volt ülőhelye, a másik része meg kellett győzzön valakit közülük, hogy átadja a helyét. Ebben a játékban megmutatkozott együttműködési és rábeszélő készségük, de ugyanakkor találékonyságuk is. Ezt követte a hídépítés: először egy fél hidat kellett építsenek újságpapírból, majd két-két csoport ezeket összeillesztette, hogy kialakuljon a teljes híd. A játék érdekessége az volt, hogy a gyakorlat alatt nem beszélhettek, nonverbális kommunikációs technikákat kellett alkalmazzanak. Ez többségüknek kezdetben nehézséget okozott, de hamar rájöttek, hogy mutogatással, integetéssel, szavak, veszekedés nélkül is szépen megoldható egy feladat. Nagyon eredeti, ötletes megoldások születtek. Az építés után mindenki elmondta, mit jelentett számára ez a feladat, hogyan vette ki a részét belőle.

Az új közvetítők nagyon ügyeseknek bizonyultak a válogatást követő első felkészítő napján is. Bemutattuk nekik a Három aranyos kismalacka történetét, mi négyen a XII.C osztályos közvetítők: Kedves Orsolya, Lacz Szilvia, Kiss Bernadett és Balázs Gabriella, amely segítségével kaptak egy kis betekintést, hogy mi is a közvetítés lényege. Ez nagyon jó ötlet volt, mert észrevettek nagyon sok dolgot, ami segít a további felkészítésben. Kitartást minden új közvetítőnek!!!  Az új közvetítők a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Mihály Noémi Ilyés Bernadette Csorba Emőke Cilip Júlia-Orsolya Pap Tímea Bene Szabolcs Böjte Nóra Farkas Krisztina Demes Kinga Vizi Réka

IX.A IX.B IX.B IX.B IX.B IX.B IX.C IX.C IX.C IX.C

11. Gheorghiță Alice-Beáta IX.D 12. Lucaci Szidónia IX.D 13. Sandu Anamaria Nicoleta IX.D 14. Farkas Nóra IX.E 15. Gergely Róbert IX.E 16. Silló Botond IX.E 17. Szenyes Enikő-Noémi IX.E 18. Ardelean Hunor X.E 19. Székely Tamás X.E 20. Fehér Nikoletta X.D Kedves Orsolya, XII.C

- 15 -

Talentumok Barátságban a versekkel Flora István vagyok, Csíkszentmiklósról. Két éve, tizedik osztály után kerültem a

Joannes Kajoni iskolába, a gasztronómia szakra. A Kós Károlyban kezdtem a líceumi tanulmányaimat, de nyolcadik után ide akartam bejutni, mert szakács szeretnék lenni. Szabadidőmben népdalokat, könnyűzenét hallgatok és énekelek, szeretek olvasni, főleg verseket. Kedvenc költőim: Radnóti Miklós, Reményik Sándor és Tóth Árpád. Hatodikban szavaltam először, de versenyre csak most két éve jelentkeztem. Nyolcadikos koromban még szavaltam március tizenötödike alkalmával is Csíkszentmiklóson. A szavalás lehetőséget adott arra, hogy a versek világába betekintsek. A tavaly jelentkeztem az Írisz szavalóversenyre. Ez a verseny és az előtte való felkészülés döbbentett rá arra, hogy a versek az én barátaim, még szorosabb kapcsolatot szeretnék kialakítani velük. Ahhoz, hogy én is jobban át tudjam adni a verseket, elmélkedve sajátítom el őket, azon töprengek, vajon milyen érzések, érzelmek, élettapasztalatok késztették a költőt a vers megírására. Tóth Árpádtól A vén ligetben című verssel léptem először közönség és zsűri elé. A felkészülés során volt alkalmam megtapasztalni, hogy milyen nehézségekkel is jár a szavalás. Féltem attól, hogy mikor kiállok a közönség elé és szavalni kezdek, kikacagnak. Miért? Talán azért, mert nem voltam elég magabiztos és nem volt önbizalmam. Ahogy kiállok a közönség elé, az első két sor után a remegés megszűnik, és csak arra gondolok, hogy én vagyok az a személy, aki lehetőséget kapott, hogy az illető költő versét szavalja. A szavalás örömmel tölt el. A tavalyi verseny végét izgulva vártam, kíváncsi voltam az eredményekre, és amikor hallottam, hogy harmadik helyezést értem el, örültem, hogy a munkámért elismerésben részesültem. Az idén is lehetőséget kaptam megmutatni a tehetségemet, újra jelentkeztem az Írisz szavalóversenyre, ahol az első helyezést értem el. A verseny után egy nappal indultunk Szegedre, a Baka István szavalóversenyre, Bodó Beáta tanárnővel,Timaru Carinaval, Bucur Tímeával és Farkas Endrével. A verseny előtt Bodó Beáta tanárnővel még újra átismételtük a verseket. A versenyen a tanárnő együtt izgult velünk. A verseny reggel tízkor kezdődött, és este ért véget. A díjazás előtt együtt izgultam a társaimmal, és végül elhoztam Baka István Családi Különdíját. Nagyon örvendtem az eredménynek. A zsűri véleménye tanulságos volt, mondtak érveket, amelyeket ha szem előtt fogok tartani, a következő versenyeken még jobban szerepelhetek. Köszönöm Sárossy Gabriella tanárnőnek, hogy tanácsaival felkészített a versenyekre.

- 16 -

Kitekintő London, a folytonosság jelképe Úgy döntöttem, nem fejezhetem be angliai utamhoz kapcsolódó írásaimat London nélkül. Ha valaki megkérdezné, melyik az a város, ahová bármikor visszatérnék, egyből Londont mondanám, mivel itt lépten-nyomon a történelembe ütközöl, ami az angoloknak a múltjuk iránti tiszteletét fejezi ki. Melyik városra mondható még, hogy így őrzi történelmét, hogy a jelen nem újszerűt jelent, hanem a múlt folytatását? A Westminster - apátság az angol uralkodók koronázási helye, itt található az a trónszék is, amelyet 1308 óta használnak. Valósággal nyomasztó a sok sírhely meg síremlék, ami szintén az angolok ragaszkodását jelenti a múlthoz, meg azt is, mennyire tisztelik azokat, akik tettek valamit hazájukért, legyen az király, politikus, egyházi személy, költő, író, matematikus, fizikus, kémikus, zeneszerző vagy színész. Csodálatosak ezek a síremlékek, de a VII. Henrik kápolnájának mennyezete a leglenyűgözőbb. London történelmének másik nagy őrzőhelye a Tower, ami volt erődítmény, palota, börtön stb. A Towerben őrzik a koronaékszereket is, amelyek különlegessége az, hogy ma is használják őket adott alkalmakkor. A vár falain sétálva gyönyörködhetünk a Tower hídban, valamint megfigyelhetjük a valamikori „Árulók kapuját”.

- 17 -

A Szent Pál katedrális, lenyűgöző méreteivel, a vatikáni Szent Péter bazilika után Európa második legnagyobb székesegyháza. Nemcsak méretein ámulhat az ember, hanem freskóin is. A British Múzeumban nézelődve, arra is rájöhetünk, hogy az angolok nemcsak a saját múltjukat tisztelik, hanem az egész emberiségét, ezért itt található a Rozetta-kő, egyiptomi szobrok, asszír kapuőr, a Parthenon homlokzatáról származó domborművek, középkori japán szobrok, szamuráj páncélzat, japán teaház, Buddha szobor, totem oszlop, Húsvéti szigetekről származó szobor, Az élet fája mozambiki művészektől, afrikai gyűjtemények, stb. Valamikor el sem tudtam volna képzelni, hogy királyok lakta palotában, és annak kertjében is sétálhatok. Azok, akik megélték a kommunista rendszert is, tudják, hogy királyokról csak a mesékben olvashattunk, akkor a parasztfelkelések, munkásmozgalmak kerültek előtérbe. Mivel szeptemberben voltunk Londonban, látogatható volt a Buckingham-palota, gyönyörködhettünk díszes állami lakosztályain, meg kertjében. Londont egyedivé teszik csodálatos parkjai, amelyek egyszerre gondozottak és mégis őrzik a régi erdők vadságát. Gyakori látvány a százéves fán futkározó mókus, a tavon úszkáló hattyú, a szépen nyírt pázsiton békésen sétáló vadkacsa, vagy a St. James parkban még pelikánokat is látni lehet. Az igazi angol arisztokratákra jellemzően, a Hyde parkban lovagolni is lehet, a külön erre a célra kialakított sétányokon. Ennyi hagyomány és zöld övezet közepette nem csoda, hogy az angolok nyugodt jellemükről és sajátságos humorukról híresek.

Negru Réka tanárnő

- 18 -

Știați-că... Malala Yousafzai a fost premiată la Strasbourg cu Premiul Saharov

pentru libertatea de gândire, pentru că a luptat pentru educaţia fetelor, în ciuda ameninţării talibane. Premiul Saharov este acordat pentru libertatea de gândire, şi a fost numit după omul de ştiinţă sovietic, Andrei Saharov; a fost înfiinţat în anul 1988 de către Parlamentul European, ca un mijloc de a onora organizaţii sau persoane care şi-au dedicat viaţa pentru apărarea drepturilor omului. Printre personalităţile care au primit Premiul Saharov se numără şi Nelson Mandela, precum şi organizaţia Ladies in White, dinCuba.  Ea a fost câştigătorul primului Premiu Naţional de Tineret pentru Pace a Pakistanului.  Malala a intrat în Top 100 - cele mai influente personalităţi din lume, prezentat de revista Time, în 2013. Pe aceeaşi listă se regăsesc preşedintele american Barack Obama, ducesa de Cambridge şi papa Francisc.  Ea a fost printre favoriţi la Premiul Nobel pentru Pace, care, ulterior, a fost câştigat de Organizaţia pentru Interzicerea Armelor Chimice. Malala Yousafzai este o adolescentă, născută pe 12 iulie 1997 în Mingora, Pakistan, cunoscută pentru activitatea şi spiritul luptător pe probleme ale educaţiei şi ale societăţii islamice, în special în ceea ce privește discriminarea tinerelor. Ea a devenit un veritabil simbol al drepturilor copilului şi al drepturilor fetelor la educaţie. În anul 2009, la doar 11 ani, scrie un blog, sub un pseudonim, pentru BBC, unde detaliază viaţa ei sub conducerea Talibanilor. Anul următor, a fost filmat un documentar privind viaţa ei, de către cotidianul american, New York Times. Tânăra pakistaneză a crescut în importanţă, oferind interviuri în presă şi la televiziune, fiind apoi nominalizată în 2011 de către activistul sud-african, Desmond Tutu pentru Premiul Nobel Internaţional al Copiilor pentru Pace. Anul acesta în martie devine cea mai tânără persoană care este nominalizată la Premiul Nobel pentru Pace. Pe 9 octombrie 2012, Malala a supravieţuit tentativei de asasinare de către talibani, în timp ce se întorcea acasă pe un autobuz şcolar, fiind trimisă la spitalul Reginei Elisabeta din Birmingham, Anglia, pentru reabilitare intensivă. Tentativa de asasinare a declanșat o izbucnire națională și internațională de sprijin pentru Yousafzai. Este de apreciat şi de remarcat cum că o persoană de numai 11 ani poate constata abuzurile nemiloase islamice mai bine decât liderii mondiali. Malala a spus că puterea ţării sale nu trebuie măsurată in funcţie de armata sa, ci în funcţie de numărul de oameni educaţi. O replică memorabilă ar mai fi: ,,Aceşti copii nu îşi doresc 

iPhone, X-box, Playstation sau ciocolată. Nu vor decât o carte şi un creion’’.

- 19 -

Szász Ervin, clasa a XI-a F

Irodalom - Colţ literar Szilágyi Domokos (1938-1976) Hetvenöt éve született Szilágyi Domokos. Szatmár küldte a világba, Dsida Jenő, később Kovács András Ferenc szülőföldje. Hogy zseni volt, vitathatatlan, rendkívüli nyelvi, ritmikai, asszociációs és empatikus képességgel volt megáldva, költészetében fellelhetjük a játékosságot, drámaiságot, iróniát, groteszket, széles spektrumú az ő írásművészete. Tudása is széles koordinátarendszerbe illeszthető, a zene is nagy szerepet játszott életében és költészetében. A hétköznapok, ünnepek, kezdetben a szocialista rendszertől való csodavárás, később az abból való kiábrándulás, csalódás, nagy emberek szellemének megidézése; szerelem, kiábrándulás, csalódás, zuhanás, talpraállás, újrakezdés, betegség, természetszeretet, utazás, városok, falvak, régi szokások, törvényenkívüliség, aprócska csodák, nagy események szólalnak meg verseiben, és a költői szerep vállalása, vagy az előle való menekülés, veszteségek, önirónia – talán ezek a leggyakoribb témái. Költészete egyedülálló, senkiéhez nem hasonlítható, stigmatikus jellegű. Bármilyen kérdésre választ találunk költészetében, mely utánozhatatlan. Arany Jánosról írt tanulmánya is állja az idő próbáját, ráérzett a nagy előd nagyságára, két költő találkozik az esszé lapjain. Termékeny költő volt, sorozatban gyártotta köteteit.

- 20 -

                

Álom a repülőtéren (versek, Szemlér Ferenc előszavával. Bukarest, 1962. Forrás); Újkenyér (gyermekversek, Bukarest, 1963); Csali Csöpp (gyermekversek, Bukarest, 1965); Szerelmek tánca (versek, Bukarest, 1965); Mese a vadászó királyfiról (elbeszélőköltemény Al. Odobescu nyomán, Bukarest, 1966); Garabonciás (versek, 1967); A láz enciklopédiája (versek, 1967); Történetek húsz éven felülieknek (karcolatok, Bukarest, 1967); Búcsú a trópusoktól (versek, Bukarest, 1969); Kortársunk, Arany János (Bukarest, 1969. Kismonográfiák; újrakiadás, Szilágyi Júlia előszavával. Kolozsvár, 2004. KettősTükörben); Erdei iskola (gyermekversek, Kolozsvár, 1970); Fagyöngy (versek, társszerző Palocsay Zsigmond, Kolozsvár, 1971); Sajtóértekezlet (válogatott versek, Kolozsvár, 1972); Felezőidő (versek, Kolozsvár, 1974); Napraforgók (versek, Kolozsvár, 1976); Legszebb versei (Kolozsvár, 1976); Pimpimpáré (gyermekversek, társszerző Vermesy Péter, Kolozsvár, 1976); stb. (http:/hu.wikipedia.org)

„Amikor megtudta, hogy férje besúgó, nem tudta megölelni” – Hervay Gizella Zuhanások című verseskötetéből idéztem e sorokat, és valóban későbbi kutatások igazolták ezt, azonban mit sem változtat a költői mű nagyságán, értékein. Lezárt, csodálatos életművet hagyott ránk, megteremtette irodalmunkban a polifóniát, akárcsak Bartók a zenében. Szintézist készít, mindent tud, ami a költészetben előtte történt, és utat tör. Egyetemes.

Diénes Zsófia

- 21 -

Kamasz - panasz Stressz hatása alatt Ismerős az érzés? Bizonyára mindenkinek, a kilencedikestől a tizenkettedikesen át tanárainknak is. Gyakori dolog az életünkben és bizony sok helyzetben nem tudjuk, hogyan is kezeljük. Nehéz minden rossz, idegesítő pillanatban nyugodtnak maradni. Nehéz uralkodni magunkon, amikor úgy érezzük, hogy elrobbanunk mérgünkben és legszívesebben kiszaladnánk a világból. Legkönnyebb persze az lenne, hogy elfussunk a gondok elől, de a könnyű út nem mindig a jó út. Elsősorban otthon, a családunkban is sok stressz érhet, szüleink által. Sokszor piszkálnak bennünket, hogy miért nem tanultunk eleget, miért nem lettek jobbak az eredményeink, miért nem segítünk nekik, miért nem takarítottunk ki és a többi, még sorolhatnám. Szüleink persze nem rossz szándékkal mondják ezt, csakis építő kritikaként. Viszont nem kellemes hallgatni, amikor még 100 másik dologra kell koncentrálnod, minden elvárásnak meg akarsz felelni, legalábbis a lehető legtöbbet kihozni magadból. Az ilyen kemény időszakokban, amikor negatív kritikát hallok másoktól, mindig úgy érzem, hogy sosem tudok elég lenni. Pedig ez óriási butaság. Ha maximalista vagy és lehetőségeidhez mérten mindent megteszel a jó cél elérésének érdekében, nem vagy kevés. Csak ki kell hozni magadból a jót. Ennél fárasztóbb dolog persze nincs is, nagyon kimerítő. Próbáljuk meg úgy beosztani az időnket, hogy ne készüljünk ki munka közben, maradjon időnk arra, ami erőt ad a továbblépéshez. A második legaktívabb stresszforrás az iskola. Itt is rengeteg kérésnek és kötelességnek kell eleget tennünk: tanulni minden tantárgyból, elkészíteni a házi feladatokat és dolgozatokat, jó jegyeket kapni, az órákon odafigyelni, hogy megértsd a leckéket. Szüleink sokszor nem értik mitől, fáradunk el a suliban, de ez a sok koncentráció agyilag teljesen le tud meríteni. Nem is kétséges, hogy túl vagyunk terhelve, hogy túl sok az elvárás. De nem is kell mindegyiknek megfelelni, nem is lehet. Azon munkálkodjunk, ami a legfontosabb a számunkra, és érdekel is, és a többi elvárást pedig legalább 50%-ban próbáljuk teljesíteni. Nehéz, fárasztó, de feladatok nélkül unalmas lenne az életünk, céltalan. Kell lennie valaminek, amit akarunk, akkor is, ha sokat kell érte harcolni, így kap értéket, fontosságot az a valami. Ne fuss el a kötelességeid elől, mert nem fognak megoldódni. Ne mondd, hogy téged nem érdekel a suli sem, mert a szíved mélyén te is tudod, hogy jól érzed itt magad, és végül ne mondd, hogy jó az ötös is, mert sokkal többre vagy képes. A lényeg tehát, hogy sohase add fel, akkor sem, ha nem látsz kiutat. Mindig van. Csak meglátni nehéz, és elhinni. Harcolj, akarj és hidd el, hogy bármire képes vagy, csak erő kell hozzá, ami benned is megvan, persze. Fülöp Orsolya, XI.A

- 22 -

Hirdetés Adománygyűjtés A Baráti Kezek önkéntes csoportja idén is adománygyűjtést hirdet a csíkszentsimoni Családi Ház nevelőszülők által nevelt gyerekei számára. Szívesen fogadunk tanszereket (füzetek, írószerek, szótárak, rajztömbök, stb.), illetve édességeket. Az adományokat december 17-ig fogadjuk a pszichológia kabinetben, vagy a XI.B osztály termében.

Segíteni mindig jó! Donaţii pentru copii Cercul de voluntari „Mâinile prieteniei” din şcoala noastră organizează cu ocazia Crăciunului o acţiune de donaţie destinată copiilor. Donaţiile se strâng pentru copiii Centrului de plasament de tip familiar din Sânsimion. Primim cu drag: rechizite școlare și dulciuri. Donaţiile vor fi colectate în clădirea A, cabinetul de psihologie, sau în sala clasei a XI.B până la 17 decembrie 2013.

Karácsonyi díszítőverseny Hagyomány iskolánkban, hogy Adventben feldíszítjük az osztálytermeket az ünnepek tiszteletére. Idén is mi, a Diáktanácsosok megszervezzük a karácsonyi díszítőversenyt, és díjazzuk a legszebben feldíszített osztályokat. December 11-13 között fogjuk megállapítani, hogy kik a nyertesek, kik részesülnek jutalomban. Sok sikert kívánunk munkátokhoz és kiváló egyéni ötleteket!

Karácsonyi filmklub karaokeval egybekötve December 20-án a Diáktanács karácsonyi filmklubot rendez, karaokeval, karácsonyi énekekkel. Szeretettel várunk mindenkit!!!

- 23 -

Köszönet a szerkesztőknek, a diákoknak írásaikért, tanárainknak munkájukért és tanácsaikért, valamint az iskola vezetőségének a támogatásért!!!

Irányítótanár: Negru Réka Szerkesztő: Kovács Edit, könyvtáros Cikkírók: Mihály Sarolta - XII.B, Kedves Orsolya, Szabó Sarolta – XII.C, Flora István – XII. E, Fülöp Orsolya, Tankó Barbara – XI.A, Becze Hajnalka, Nagy Szidónia, Péterfy Teréz, Todoran Veronika – X.B, Lakatos Piroska – X.C, Szász Ervin – XI.F, Illés Xénia – IX.A. Negru Réka, Diénes Zsófia Anna, Tőkés Éva, Török Annamária, Sükösd Annamária, György Géza tanárok Korrektúra: Lestyán Csilla, Oanea Larisa tanárnők

- 24 -