Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására
Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott „Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden” című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005
2013 Készítette:
RVI Magyarország Kft.
MUNKAANYAG Verziószám:
FVT_sablon_ v10
Tartalom Bevezetés................................................................................................................................................ 4 1.Előzmények.......................................................................................................................................... 4 1.1.Városfejlesztés a 2007-2013-as területi operatív programokban.................................................. 4 1.2.Kiemelt fejlesztési program előzmények....................................................................................... 5 2.Nemzetközi legjobb gyakorlatok és tapasztalatok................................................................................ 6 3.Módszertan bemutatása...................................................................................................................... 7 4.Szeged MJV térségi helyzete és szerepe a 2007-2013 közötti Európai Uniós fejlesztések tükrében ....7 4.1.A város megjelenése a 2007-2013-as fejlesztési dokumentumokban ........................................... 8 4.1.1.Országos Területfejlesztési Koncepció.................................................................................... 8 4.1.2.Dél-alföldi Operatív Program................................................................................................. 9 4.1.3.A Biopolisz-program............................................................................................................... 9 4.2.A 2007-2013 közötti fejlesztések súlypontjai Szeged MJV esetében ...........................................11 5.Szeged MJV, mint funkcionális és gazdaságfejlesztési centrumterület megjelenése a 2014-2020-as hazai (országos és megyei) fejlesztési dokumentumokban................................................................... 16 5.1.Szeged MJV megjelenése az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban. ...............16 5.2.Szeged MJV előzetes fejlesztési irányainak megjelenése a Csongrád Megyei Területfejlesztési Koncepcióban................................................................................................................................... 17 6.Szeged MJV funkcionális térségének elemzése.................................................................................. 18 6.1.Szeged és térségének elhelyezkedése a nemzetközi városhálózatokban .................................... 18 6.2.Szeged és térsége fontosabb statisztikai mutatói országos és megyei kontextusban ..................19 Gazdasági szervezetek, kutatás-fejlesztés, kiemelt ágazatok........................................................ 19 Népesség, demográfia.................................................................................................................. 25 Foglalkoztatás, munkanélküliség................................................................................................... 27 Lakásállomány alakulása............................................................................................................... 33 Infrastruktúra, közlekedés............................................................................................................. 34 6.3.A város települési környezete..................................................................................................... 37 6.3.1.A tágabb települési környezet bemutatása ......................................................................... 37 6.3.2.Szeged és közvetlen települési környezete........................................................................... 37 6.3.3.A funkcionális térségi elemzés szempontjából releváns települések körének meghatározása ...................................................................................................................................................... 38 6.4.A közigazgatási feladatokhoz kapcsolódó szerepkör................................................................... 38 6.5.Szeged MJV térségi szerepe a közép- és felsőfokú oktatás terén................................................ 38 6.6.Szeged MJV térségi szerepe az egészségügyi ellátások területén................................................ 38 6.7.Szeged MJV térségi szerepe a szociális ellátások területén......................................................... 38 2
6.8.Szeged közlekedési kapcsolatok által meghatározott szerepe a térségben ................................. 38 6.8.1.Közúthálózat – a város elérhetősége a környező településekről.......................................... 39 6.8.2.Elérhetőség tömegközlekedési eszközökkel......................................................................... 39 6.9.Szeged MJV és a vállalkozások hálózatos együttműködései........................................................ 39 7.Lehetséges lehatárolási modellek bemutatása.................................................................................. 39 7.1.Első modell bemutatása............................................................................................................. 39 7.2.Második modell bemutatása...................................................................................................... 39 7.3.Harmadik modell bemutatása.................................................................................................... 39 8.Javaslat Szeged Megyei Jogú város funkcionális várostérség modelljének kiválasztására ..................40 Mellékletek........................................................................................................................................... 41 Felhasznált irodalom............................................................................................................................. 42
3
Bevezetés
A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
1. Előzmények
A következőkben röviden áttekintjük a 2007-2013-as időszakban az integrált városfejlesztés kapcsán lezajlott régiós folyamatokat, bemutatjuk a releváns kiemelt programokat (fejlesztési pólusok), megvizsgáljuk a terület jogszabályi hátterét.
1.1.
Városfejlesztés a 2007-2013-as területi operatív programokban
A 2007-2013-as Európai Uniós pénzügyi időszakban jelentős fejlesztési források álltak rendelkezésre a városok komplex programjainak támogatására. Ebben az időszakban alapvetően két projekt típussal pályázhattak a városi rangú települések, így ezek integrált, szociális jellegű város rehabilitációs valamint főutca típusú akciókat (város-, városrész központ revitalizáció) valósíthattak meg az elmúlt években. A következőkben röviden tekintsük át milyen struktúrában jelentek meg az említett fejlesztéseket támogató pályázati felhívások a Dél-alföldi régióban. A Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP) keretei között az alábbi pályázati felhívások jelentek meg: 1. DAOP-2007-5.1.1: Integrált, szociális jellegű városrehabilitáció: A pályázat célja a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén, a szegregált településrészeken élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása es megfordítása. 4
2. . DAOP-2007-5.1.2/A: Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése: A „Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése” komponens olyan projektek megvalósítását támogatta, melyek célja a település- illetve településrész központok gazdasági, kulturális és – egyes városok esetében – kistérségi központi funkcióinak erősítése. 3. DAOP-2007-5.1.2/B: A városi örökség megőrzése és korszerűsítése: A pályázati kiírás megfogalmazása szerint a kistérségi székhelyi funkcióval nem rendelkező városok vonzerejének növeléséhez elengedhetetlen a településkép javítása, a kulturális és természeti örökség bemutathatóvá tétele. 4. DAOP-2007-5.1.2./C: Megyei jogú városok integrált fejlesztése: Az egyes városok méretéből és funkcióiból adódóan az egyes fejlesztési típusok különböző problémákra fókuszálva tartalmaznak beavatkozásokat. A megyei jogú városok részére mind a funkcióbővítő, mind pedig a szociális a típusú városrehabilitációs fejlesztési lehetőségek nyitottak voltak. 5. DAOP-2009-5.1.2/A: Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése: a feltételek megegyeztek a 2007. évi kiíráséval, azzal a kitétellel, hogy a korábbi nyertes pályázók nem indulhattak az új kiíráson. 6. DAOP-2009-5.1.2/C: Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai: a 2007-ben megjelent kiemelt felhívással azonos alapfeltételekkel. 2010-ben a felhívás kiegészült, ekkor már csak szociális városrehabilitációs projektek megvalósítására adva lehetőséget. 7. DAOP-2009-5.1.2.B: A városi örökség megőrzése és korszerűsítése: A régió kisvárosai és nagyobb községei esetében a településkép vonzerejének növelése céljából az egy-egy közterületre, utcára, épületre stb. kiterjedő kisléptékű infrastrukturális beavatkozások elősegítik a településkép javítását, növelik a lakosság elégedettségi szintjét. A konstrukció célja a település életében jelentőséggel bíró központi területek, építészetileg értékes épületek, és az azokhoz kapcsolódó közművek megújítása volt. 8. DAOP-2009-5.1.2.D Integrált városfejlesztés a komplex programmal segítendő leghátrányosabb
helyzetű
kistérségekben.
2009-ben,
az
LHH
program
részeként
funkcióbővítő városrehabilitációs program került előkészítésre az adott régiók nevesített települései részére. 9. DAOP-5.1.1-12 - Szociális célú városrehabilitáció. A 2012-ben megjelenő felhívás a korábbi alapfeltételekkel jelent meg.
5
A városfejlesztési programok tervezése és előkészítése természetesen új kihívás elé állította a városi döntéshozókat és szakembereket. A projektek tervezését integrált területi szemlélettel kellett megvalósítani, mely munka alapdokumentuma az integrált városfejlesztési stratégia, illetve az egyes pályázatok (projektcsomagok) részletes szakmai tartalmát bemutató akcióterületi terv volt. E dokumentumok jellemzően 2008-2010 között készültek el, aktualizálásukra a tervezett projektek szakmai tartalmának változása (pl. módosuló városrészi vagy akcióterületi lehatárolás) kapcsán került sor.
1.2.
Kiemelt fejlesztési program előzmények
A fejlesztési pólusok gondolata a 2005-ös Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban öltött elsőként testet. A dokumentum szerint az Országgyűlés a) Budapestet és agglomerációját kiemelt fejlesztési pólussá, b) Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged városokat fejlesztési pólussá, továbbá c) Székesfehérvár, illetve Veszprém városát fejlesztési társközponttá jelöli ki; d) továbbá szükségesnek tartja a pólusokkal együttműködő fejlesztési tengelyek,
valamint a vonzáskörzetük dinamizálására képes nagyvárosok gazdasági térszervező szerepének megerősítését.
Ezen kijelölések mögött a dokumentum egyfelől általános beavatkozási célokat fogalmaz meg (lakónegyedek felújítása, közbiztonság javítása, stb.); másfelől területi alapon szerveződő gazdasági hálózatos (pl. klaszter) együttműködések kialakítását szorgalmazza. A magyarországi fejlesztési pólusok hálózatát az alábbi ábra mutatja be.
6
A fejlesztési támogatásoknak az elképzelések szerint a legversenyképesebb, exportorientált vállalatoknál kellett volna lecsapódniuk. 2005 végén az érintett városok 100-100 millió forintot kapnak pólusprogramjaik kidolgozására, melyek 2006 során készültek el és 2007 folyamán kerített sort a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azok értékelésére. A pólus programok stratégiai fejlesztési irányokhoz illeszkedő projektcsomagokat is tartalmaztak, melyeket jellemzően széles szakértői bázis közreműködésével dolgoztak ki. Ezek a programok az alábbi ágazati fókuszokat szánták a pólusvárosoknak:
Miskolc
Technopolisz
Budapest
Innopolisz
Szeged
Biopolisz
Győr
Autopolisz
Debrecen
Agropolisz
Pécs Székesfehérvár Veszprém
Mechatronika, vegyipar, IKT, nanotechnológia Egészségipar, IKT, környezettechnológia Egészségügy, környezetvédelem, mezőgazdaság, szoftveripar Autóipar, gépgyártás, logisztika, megújuló energiák Agrárium, infokommunikációs technológia, környezettudomány,
Az életminőség pólusa Fejlesztési Tengely
7
gyógyszerészet, biotechnológia Egészségipar, környezetipar, kulturális ipar Járműipar, logisztika, környezetipar, informatika, mechatronika
2008-ban állt fel a Pólus Programiroda, ekkor készültek el a stratégiák, és néhány, a programhoz tartozó pályázat is elindult. Az időközben beálló koncepcionális változások nyomán azonban a pólusprogramoknak ekkorra két alappillére van: a „horizontális gazdaságfejlesztés” és a „vállalkozásfejlesztési pillér”. Ezzel az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció városfejlesztési célkitűzései lekerültek a napirendről, mindössze akkor jutnak szerephez a városok, amikor a horizontális gazdaságfejlesztés a pólusvárosokban megvalósuló fejlesztéseket és az adott városok oktatási, kulturális, egészségügyi regionális vezető szerepét előmozdító beruházásokat támogatja. A 2014-2020-as fejlesztési periódusban a városi területek – és kiemelten a megyei jogú városok – fejlesztése a korábbinál is markánsabb hangsúllyal jelenik meg hazánkban is. Ezt támasztja alá a tény, hogy egyrészt új jogszabályban került rögzítésre a településfejlesztési koncepció valamint az integrált stratégia tartalmi szerkezete, másrészt önálló tervezésifejlesztési keretek állnak rendelkezésre a következő időszakban a megyei jogú városok komplex programjainak előkészítésére. A Kormány 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről részletesen szabályozza a koncepcionális dokumentum, illetve a stratégia elkészítésének folyamatát, pontosan definiálja a megalapozó elemzés valamint a két szakmai dokumentum tartalmát. További viszonyítási pont a Kormány 1181/2013. (IV. 5.) Korm. határozata a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről. Amint a jogszabály hangsúlyozza, „a Kormány a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források magyar gazdaságban történő hasznosulása szempontjából kiemelt jelentőséget tulajdonít az integrált városfejlesztés kérdésének, és ennek érdekében a 2014–2020-as időszakban a következő várostérségi fejlesztési irányelveket határozza meg: a) a területfejlesztési és településfejlesztési tervek összhangjának biztosítása és az ehhez
szükséges térségi és helyi egyeztető és partnerségi mechanizmusok kialakítása, b)
a térség kapcsolatrendszerének fejlesztése és együttműködésének erősítése érdekében az integrált várostérségi fejlesztések előtérbe helyezése,
8
c) a
fejlesztések hatékonysága érdekében a közös várostérségi tervezést, az
együttműködést és a közös fejlesztéseket megfelelő támogatással szükséges ösztönözése, d) mind a várostérségi fejlesztési dokumentumok készítése, mind az abban foglalt
beruházások későbbi tervezése és végrehajtása során a széleskörű partnerség, valamennyi, a településen érdekelt gazdasági, társadalmi szervezet, közigazgatási szerv részvételének biztosítása A jogszabály ezen túlmenően lehatárolási szempontokat is megfogalmaz a megyei jogú városokat és a környező településeket is magában foglaló várostérség definiálása kapcsán. E szempontokat a módszertan bemutatása során részletezzük.
2. Nemzetközi legjobb gyakorlatok és tapasztalatok
A funkcionális várostérségek lehatárolása alapvetően új megközelítés módot követel meg a térségi tervezési folyamatokat befolyásoló döntéshozók és szakemberek esetében. Noha a fogalom hosszú ideje meggyökerezett a város- és területfejlesztés szakmai nyelvezetében, tényleges és szakmai szempontból releváns alkalmazása még nem tekinthető általánosan elfogadottnak. Kezdeményezések ugyan történtek az elmúlt években a városfejlesztési koncepciók tervezési-programozási perspektívájának városhatáron túli kiterjesztésére – például az IVS-ek esetében a város térségi szerepének bemutatására, vagy a területi koordináció és partnerség bemutatására irányuló fejezetrészek –, ám általánosságban elmondható hogy csupán kevés település emelte be érdemi módon városfejlesztési stratégiájába a városkörnyék, vagy vonzáskörzet fejlesztési elképzeléseit. 2014-2020 között ugyanakkor a az Európai Uniós források tervezése és felhasználása kapcsán a városi térségek szerepe jelentősen megnő. Igaz ez a magyarországi gazdaságfejlesztési források kihelyezésére is, amennyiben ún. kiemelt gazdasági övezetek tervezése, programcsomagjának összeállítása kerül előtérbe. Ezzel az EU és hazánk egyértelműen követi a tendenciát, mely szerint az utóbbi évtizedekben a nemzetgazdaságok relatív jelentősége csökken, a régiók és városok gazdasági szerepe növekszik. A gazdaság új 9
térbeli fejlődési modellje már nem a tervezési régiókat veszi alapul, hanem az agglomerációs gazdaságokat, mint csomóponti régiókat, más felfogásban városrégiókat, amelyek hálózati kapcsolatban állnak egymással. A területi aspektus – és így a versenyképesség szempontjának – érvényesítése a tervezés szakaszában
ugyanakkor
problematikus,
hiszen
a
városrégiók
teljesítményének,
versenyképességének mérésében nincs elfogadott egyezség. Az Európai Területi Tervezési Kutatói Program (Study Programme on European Spatial Planning - SPESP) kísérletet tett arra, hogy NUTS3 szintről kiindulva funkcionális vidékváros térségeket definiáljon. Az úgynevezett Európai Funkcionális Városi Területek (European Functional Urban Areas – EFUA) meghatározása során alapvetően három kritériumra támaszkodtak, így vizsgálták a város méretét (lakosság szám alapján), az egyes térségi közigazgatási központok közötti távolságot (megtett út közúton percben), továbbá a város hangsúlyos szerepét, vagyis hogy annak lakossága hogyan viszonyul a térség teljes lakosságához. Mindezek alapján az alábbi kategóriákat azonosították be:
Többközpontú fővárosi térségek
Egyközpontú fővárosi térségek,
Többközpontú térségek közepes méretű városokkal,
Egyközpontú térségek közepes méretű városokkal,
Többközpontú térségek jellemzően kisebb méretű városokkal,
Egyközpontú térségek jellemzően kisebb méretű városokkal,
50 000 főnél nagyobb lélekszámú város nélküli térségek
Az Európai Funkcionális Városi Területekhez hasonlóan az ún. Funkcionális Városi Régió (Functional Urban Region – FUR) elképzelés is a napi szinten zajló folyamatokra, konkrétan a munkába járási tendenciákra reflektál. Ily módon – a mag településen kimutatható foglalkoztatási koncentráció és a munkaerő vándorlásban érintett városkörnyéki térségek definiálásával – válik azután lehetségessé egy város vonzáskörzetének meghatározása. A témához kapcsolódó átfogó módszertani elemzés készült az ESPON 2013 program keretében is. Az elkészült tanulmány a meglévő tipológiák összegyűjtésével és rendszerezésével nyolc területi alapú tipológiát definiál, melyek alkalmazására javaslatot tesz 10
az ESPON 2013 programon belül. Az egyes tipológiák lényegében a meglévő. illetve különböző projektek keretében folyamatosan fejlesztett adatbázisok (Urban Audit, FOCI stb.) együttes használatát feltételezik. A különböző elemzési apparátusok figyelembevételével a szakmai anyag az alábbi tipológiai csoportokat azonosította be: 1) Városi / fővárosi térségek 2) Vidéki térségek 3) Ritkán lakott térségek 4) Ipari átmeneti térségek 5) Határmenti térségek 6) Hegyvidéki térségek 7) Szigetek 8) Tengerparti térségek Az egyes tipológiai elemek bemutatása során a szerkesztők áttekintették a meglévő eszközrendszert, majd javaslatot tettek az egyes adatbázisok, adathalmazok kiegészítésére és bővítésére. A tanulmány a korábbi tapasztalatok alapján a városi térségekre nyolc tipológiát mutat be, és minden tipológia kapcsán rögzíti az egyes karakterisztikákat, így a funkcionális várostérségek (Functional Urban Areas – FUA, ill. FVT) esetében is. Ezek kapcsán a népesség vizsgálatával (a ESPON 1.4.3 zárójelentés alapján) négy alkategória került beazonosításra, úgy mint fővárosi FVT (500 000 főnél több lakos), nagy FVT (250 000500 000 lakos), közepes FVT (100 000-250 000 fő közötti lakos), kis FVT (100 000 főnél kevesebb lakos). E kategorizálás alapján Szeged a közepes FVT kategóriába tartozik. Ugyancsak az ESPON 1.4.3 alapján komplex mutató rendszerrel is kísérletet tettek FVT-k lehatárolására. Ebben az esetben a népesség, a döntéshozatal, a helyi közigazgatás, a közlekedés, a tudás valamint a kultúra és turizmus szempontrendszerek figyelembevételével – és az ezekhez rendelt komplex mutató rendszer használatával – nevesítették a fővárosi európai növekedési térségeket (Metropolitan European Growth Areas), transznacionális/nemzeti FVTket valamint a térségi/helyi FVT-ket. Ez alapján Magyarországon Budapest az első, míg a többi nagyváros a harmadik kategóriába tartozik.
11
3. Módszertan bemutatása
A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
4. Szeged MJV térségi helyzete és szerepe a 2007-2013 közötti Európai Uniós fejlesztések tükrében
Jelen fejezetünkben azt járjuk körül, hogyan jelent meg Szeged Megyei Jogú város a 2007-2013-as
Európai
Uniós
fejlesztési
periódus
meghatározó
térségfejlesztési
dokumentumaiban. Elsőként az Országos Településfejlesztési Koncepciót, majd a szűkebb térséget, régiót vizsgálva a Dél-alföldi Operatív Program releváns tartalmi elemeit tekintjük át, végül pedig a Biopolisz Fejlesztési Pólus Programot. A fejezet második részében a 2007-2013 között lezajlott lényegesebb fejlesztések rövid, átfogó bemutatására, valamint, a funkcionális szempontból meghatározó irányvonalak meghatározására kerül sor.
4.1.
A város megjelenése a 2007-2013-as fejlesztési dokumentumokban
4.1.1. Országos Területfejlesztési Koncepció
A 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció a hazai területfejlesztés legfelsőbb szintű stratégiai tervezési dokumentuma, összefoglalja a területfejlesztési politika célkitűzéseit, elveit és prioritásait, azzal a céllal, hogy elősegítse az ágazati politikák és a területi tervezési dokumentumok elkészítésében a területi szempontok érvényesülését. Meghatározza az ország kívánatos területi jövőképét, lefekteti az ennek érdekében elérendő hosszú-
és
középtávú
intézményrendszert
rendel.
célokat, Az
a
célok
országgyűlési
megvalósításához határozattal
pedig
elfogadott
eszközöket, dokumentum
meghatározza továbbá a területfejlesztési törvényben kijelölt régiók fejlesztési irányait is. 12
Az ország területi jövőképében hangsúlyos szerepet kapnak a fejlesztési pólusok – regionális központok: olyan nagyvárosként jellemzi az OTK ezeket, mint a térségükhöz szorosan kapcsolódó, országhatárokon is átnyúló hatással rendelkező, a régiójukat szervező és dinamizáló települések, regionális tudásközpontok. Ennél fogva az általános célok között szerepel az ország térségi versenyképességét növelni képes pólusvárosok megerősítése, valamint az elérhetőségük javítása. Az általános célok között szerepel még a területi integritás elősegítéséhez kapcsolódóan a határ menti és határon átnyúló lehetőségek bővítése az intézményi, vállalkozói és civil kapcsolatok ösztönzésével, amiben Szeged földrajzi fekvésénél fogva vehet részt. Az OTK iránymutatása alapján a város partnerei az integrálódási folyamatban természetszerűleg Szabadka, illetve Arad és Temesvár lehetnek. A pólusvárosok esetében a 2007-13 közti időszakra kitűzött területi célok már jóval részletesebbek:
A felsőoktatási intézmények és a régiók gazdasági szereplői közötti sokrét kapcsolatok erősítése a kölcsönös előnyök alapján, a munkaerőpiac képzési igényeinek szélesebb kör kielégítése
Meghatározó és lehetőleg jelentős fejlődési perspektívával rendelkező ágazatokhoz, szakterületekhez3 kapcsolódó kutatás-fejlesztési kapacitás bővítése, tudásközpont szerepük
megerősítése,
melyen
keresztül
törekedni
kell
a
K+F
területi
diverzifikációjának elősegítésére
A pénzügyi, üzleti, menedzsment – tanácsadói, továbbá a közszolgáltatások színvonalának fejlesztése
Az innovációs transzfer intézmények, szervezetek hálózatának megerősítése
Befektetési környezet javítása, proaktív, a magánszféra forrásait is bevonó településfejlesztési tevékenység ösztönzése
Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a pólusvárosok elvárt működéséhez, a régiók versenyképességének javításához elengedhetetlen az egymásközti magas színvonalú elérhetőség kialakítása és a kijelölt regionális alközpontokkal való együttműködés (a Délalföldi Régiót tekintve Békéscsaba, Hódmezővásárhely és Kecskemét szerepel alközpontként az OTK-ban). A Koncepció leszögezi továbbá, hogy a fenntarthatóság érdekében meg kell erősíteni a pólusok kulturális szerepkörét, modernizálni kell a helyi közlekedést, támogatni kell a funkcióvesztett városi területek revitalizációját és enyhíteni kell a pólusvárosokban a környezeti terhelést. 13
A
Dél-alföldi
Régió
fejlesztési
céljainak
megvalósításában
és
különösen
a
versenyképesség fenntartásában fontos szerepet kap Szeged. Fejlesztési pólusként a város komplex fejlesztése került az átfogó célok közé (cél egy nemzetközi szinten is versenyképes régióközpont létrehozása), ezen túl is kiemelésre kerültek a Szeged estében releváns bio- és egészségipari kutatásokkal, a versenyképes mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeriparral és gépiparral, a színvonalas képzésekkel kapcsolatos jövőbeni fejlesztési irányok. A Koncepció előirányoz egy új, intenzív város-vidék együttműködést, amely a funkciómegosztáson és az azt elősegítő magas színvonalú elérhetőségen alapul. Mindez legitimizálja a funkcionális várostérség – mint a tervezési folyamatban megjelenő új területi egység – szerepét. A jövőképben helyi kezdeményezések vezérlik ezek kialakulását, különösen a határ menti térségek esetében. Az általános célok között már nem jelenik meg egyértelműen ez a lehatárolás, viszont a kistérségi szint térségszervezési részvételének megerősítése ezekre az együttműködő város-vidék egységekre fókuszál. Apró megjegyzést itt tennünk kell, hogy az 1996. évi XXI. (területfejlesztési) törvény 2012. évi módosításával megjelenő járások erősebb közigazgatási jogköröket kaptak a továbbiakban csak tervezésistatisztikai célokat szolgáló kistérségeknél. Szeged, mint térségi központ szerepét ez nem befolyásolja, hiszen kistérségi központi és járásszékhelyi ranggal egyaránt bír. Amennyiben a jövőben is megmarad ez a kettősség a tervezési és a közigazgatási beosztás szintjén, úgy tervezési anomáliákat okozhat a két egység közti területi átfedés hiánya: vagyis Ferencszállás és Klárafalva a Szegedi járás részét képezik, ugyanakkor nem tagjai a kistérségnek, míg Zsombó település a Mórahalomi járás részeként tartozik a Szegedi kistérséghez. Az OTK középtávú területi céljai között jelenik meg az Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek alfejezeten belül, a Szegedet is magába foglaló Tisza térség – amely a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez kapcsolódik. A tematikus területi egység célja az árvizek, belvizek és aszályok hatásainak integrált módú megelőzés, tervszerű környezetgazdálkodási tevékenység kialakítása; a természeti és kulturális örökség megőrzése; a térség agrárgazdaságának átalakítása; a külső és belső elérhetőség javítása; a Tisza-part menti térség ökoturisztikai fejlesztése; a Tisza személy- és teherhajózhatóságának fejlesztése; a térségi foglalkoztatás javítása. Ezeknek a céloknak a megvalósítása Szegednek – mint a Tisza-part legnépesebb városának és a Tiszához ezer szálon kapcsolódó településnek – egyértelműen az érdekében kell állnia.
14
Az OTK azonos alfejezetén belül említésre kerül a termálvízkincs és a geotermikus vagyon komplex és integrált térségi hasznosítása és a kínálat differenciálása, ami Szeged térségére nézve szintén releváns célkitűzésnek tekinthető. Szintén itt kerül megemlítésre a határ menti területek együttműködésének erősítése is, melyben Szegedre, mint az egyik közvetlen határ menti fekvésű nagyvárosunkra fontos szerep hárul. Mivel térségi szerepköre kiterjed Románia és Szerbia területére is, így mindenképpen relevánsak esetében az alábbi fejlesztési célok:
Az elérhetőség javítása határon átnyúló fő- és mellékút-hálózati fejlesztésekkel, ill. tömegközlekedés kialakításával
Összehangolt turisztikai termékrendszer kialakítása
A
közszolgáltatások
szervezésének
(hulladékgazdálkodás,
szennyvízkezelés,
egészségügy, stb.) határon átnyúló megoldásainak ösztönzése;
A határ mentén él_k egészségügyi ellátásának összehangolása, az egészségturizmus közös programokban történő fejlesztése;
A vonzáskörzeti kapcsolatok újjáélesztése / kialakítása;
Speciális kereskedelmi előnyök hasznosítása;
Az átmenő határforgalommal kapcsolatos logisztikai szolgáltatások kiépítése;
Közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés;
A munkaerő-piaci és a képzési rendszerek összehangolása;
Közös területi tervezés, közös regionális programok, az interregionális és transzregionális együttműködések hazai támogatásának biztosítása;
Tapasztalatok átadása és az együttes programozásban érintett országokkal közös intézményi struktúra továbbfejlesztése (elsősorban Romániával kapcsolatban);
A határon túli magyarok szervezeteivel, intézményeivel való együttműködés erősítése, a közös nyelv, illetve kultúra kínálta előnyök hasznosítása;
A határ menti együttműködéseknek ki kell terjednie a Víz Keretirányelv által előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítésére, a víztestek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges intézkedési programok meghatározására, a szennyezések kialakulásának megelőzésére közös monitoring programok, továbbá riasztási rendszer működtetésére.
Bár a Szegedi kistérséget alapvetően az urbánus térségek közé sorolja a 2005-ös OTK, a Szegeddel szomszédos, az agglomerációba tartozó településeket tanyás térségként tartja számon. A dokumentum által meghatározott beavatkozások által Szeged környékén is 15
figyelmet kell fordítani arra, hogy életképes funkciókkal gyarapodjanak ennek az egyedi településformának a fennmaradt elemei. Ezen a vonalon haladva elő kell segíteni, hogy újból lakó-, gazdálkodó vagy turisztikai funkcióval töltődjenek meg, illetve megszűnésük esetén gondoskodjanak a területük művelésbe vonásáról.
4.1.2. Dél-alföldi Operatív Program
A 20007-2013 közötti Európai Uniós források között területi fejlesztések között kiemelt szerepet játszott a regionális operatív program. A DAOP forrásai alapvetően térségi specifikummal rendelkező fejlesztések támogatására lettek allokálva, ennek ellenére a program szerkezete nem térségi szemléletet követve lett felépítve. A DAOP helyzetértékelő fejezete többször is kiemeli Szegedet és környékét. Hangsúlyozza, hogy Szeged súlya a megyéjében kiugró: a népesség 38%-a él itt, a közeli Hódmezővásárhellyel együtt az arány a 60%-ot közelíti. A városok – köztük a legjelentősebb Szeged első sorban – kiemelt szerepet játszik a régió fejlődésében. „Mind a városodottság szintje, mind a városok térbeli eloszlása, mind a nagyvárosi település-együttesek aránya azt jelzi, hogy a régió fejlesztési stratégiáját alapvetően a városokra koncentrálva célszerű meghatározni, miközben a rurális területeken a vidékfejlesztés eszközei mellett az elérhetőséget biztosító közlekedési infrastruktúra kiépítésével kell a népességmegtartó képességet fokozni. A régió városai közül kiemelkedik Szeged, mely az urbánus népesség és tevékenységek decentralizációja révén már környezetére is kiterjeszti pozitív hatását, összefüggő, egyre fejlettebb urbanizált mikrorégiót építve az elővárosiasodó falvak gyűrűjével. Szegedet társadalmi szerkezete, oktatási bázisa alkalmassá teszi a tudásgazdaság hazai központi szerepkörére, miközben tradicionális ipara, szolgáltatási háttere is modernizálódik.”1 Az operatív program elemző fejezete hangsúlyozza továbbá Szeged gazdasági súlyát, a K+F tevékenységek terén kiemelkedő szerepét, felsőoktatási, humán szolgáltatási funkcióit és a foglalkoztatásban játszott kiemelt szerepét. A fejlesztési célok megfogalmazásakor is kiemelt figyelmet kap a város. A stratégia célrendszere több fejlesztési tengelyt is azonosít, melyek közül többnek Szeged az egyik kiemelt 1
pontja.
Ezek
között
szerepel
a
Kecskemét-Szeged
DAOP 9. oldal
16
fejlődési
tengely,
a
versenyképességre és innovációs alapú gazdaságfejlesztésre koncentrálva. A program, ezzel párhuzamosan, a következő három tengely figyelembe vételét javasolja: Duna mente (SoltKalocsa-Baja), Kecskemét-Békéscsaba, valamint Baja-Szeged-Békéscsaba. „A fejlesztések során e tengelyekhez tudnak kapcsolódni, gazdaságilag integrálódni azok a települések, amelyekben elindulhat az innováció- és versenyképesség-alapú gazdaságfejlesztés, valamint infrastruktúrájuk lehetőséget ad a szerves együttműködésre.”2 Szeged, a fentiek mellett, a prioritási tengelyek bemutató fejezetén belül is többször nevesítésre kerül. Így megjelenik a gazdaságfejlesztés és turizmus fejlesztés esetében konkrétan nevesítve, mint területi preferenciát élvező település. Emellett a DAOP városfejlesztési fejezetéhez kapcsolódóan kidolgozott akcióterv a későbbiekben kiemelt szerepet adott a megyei jogú városoknak (köztük Szegednek), elkülönített forrást biztosítva funkcióbővítő és szociális rehabilitációs fejlesztéseik megvalósítására.
4.1.3. A Biopolisz-program
A következőkben tekintsük át a Szegedi Biopolisz Fejlesztési Pólus Programban rögzített, a térség adottságait számba vevő helyzetképet, majd röviden vizsgáljuk meg a program átfogó célrendszerét. A Dél-alföldi Régió, Csongrád megye és Szeged a gazdasági, versenyképességi mutatókat tekintve inkább az adott térségtípus sorrendjének második felében helyezkedik el. A kutatásfejlesztés, mint versenyképességi tényező ez alól pozitív kivétel, mivel a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adatok többségében a Dél-alföld a régiók sorrendjében közvetlenül a központi régió mögött helyezkedik el: GDP-arányos K+F-ráfordítás, K+F létszám, tudományos fokozattal rendelkező kutatók száma, magyar és idegen nyelvű publikációk száma stb. A meglevő tudományos kapacitás gazdasági sikerekké történő alakítása magas növekedési potenciál hordozója lehet, ami a régóta várt gazdasági növekedés elindítója lehet Szegeden és vonzáskörzetében, majd onnan továbbterjedve Csongrád megyében, a Dél-alföldi Régióban és az Eurorégióban is.
2
DAOP 62. oldal
17
A
város
kimagasló
színvonalú
egyetemével,
kutatóintézeteivel,
innovációs
felkészültségével jelenleg is nemzetközileg jegyzett és elismert tudásközpont. Az európai városok hálózatában, szerepmegosztásában a térségben egyedülálló szellemi potenciál jelenlétéből származó adottsága, annak hasznosítása révén tud leginkább érvényesülni és kiemelkedő helyet elfoglalni.
A több száz, ugyanazon témabeli kutató olyan kritikus
tömegnek számít, mely egy térség versenyképességét alapvetően meghatározza. Szegeden a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatba hozható kiemelkedő tudományterületek elsősorban a tágan értelmezett biotechnológiához kapcsolódó biológiai, egészségipari, különböző alkalmazott orvos- és gyógyszerésztudományi kutatások, genetikai, környezetvédelmi, valamint a biotechnológiához kapcsolódó anyagtudományi és az informatikai/szoftveripari fejlesztések. Szeged ebben a minőségében tud leghatékonyabban hozzájárulni a versenyképes és dinamikus tudásalapú gazdaság kialakulásához, az Európai Tanács Lisszaboni nyilatkozatában kitűzött céljához, ezzel tud megfelelő fejlesztési pólus lenni nemcsak a régió, hanem az ország számára is. A szegedi fejlesztési pólus elképzeléseket a Szeged Biopolisz program valósítja meg, a nevében is utalva a tudásalapú gazdaság potenciális húzóágazatára. Szeged Biopolisz céljai, összhangban az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció tervezetével, valamint a Dél-alföldi Régió stratégiai elképzeléseivel, az alábbi négy pontban fogalmazhatóak meg: 1. Szeged Biopolisz nemzetközileg versenyképes gazdasággal, további bővülési potenciállal rendelkező pólussá válik, amelyik elősegíti magas hozzáadott értékű tevékenységek megjelenését a régió többi térségében is. A tudás intenzív, magas hozzáadott értékkel bíró gazdaság létrehozása a nemzetközi tapasztalatok szerint egymást követő két lépésben valósulhat meg. Az első lépés a térbeli centripetális hatás, amikor a tudományos kapacitásra és színvonalas intézményrendszerre alapozva tudás intenzív KKV-k (spin-off cégek) jönnek létre, illetve biotechnológiai világcégek tudás intenzív részlegei telepednek le. A második lépésben a centrifugális hatás érvényesül, a régió többi térségében az innovációk üzleti hasznosítására olyan ipari és szolgáltató cégek jönnek létre, amelyek a pólusban levő költségeket (ingatlan, munkaerő stb.) már magasnak tartják és keresik az innovációk forrásához közeli térségeket. Az innovációs eredményeket előállító, illetve üzletileg hasznosító új cégek és részlegek már magas hozzáadott értéket állítanak elő, de a regionális multiplikátor-hatások révén a helyi gazdaság termelékenysége is javul (beszállítók, 18
szolgáltatók stb.). Azaz a pólus a nemzetközi tapasztalatok szerint képes gyors növekedésével „maga után húzni” a régió gazdaságát is, ezáltal a megye és régió gazdasági teljesítménye, kibocsátása és termelékenysége gyorsan nő. 2. Szeged Biopolisz bővülő foglalkoztatottságot és dinamikusan javuló jövedelmi viszonyokat teremt a térség és régió munkaereje számára. Az előző pontban leírtak szerint a tudás intenzív gazdaság először térben koncentráltan alakul ki, ekkor viszonylag kevés, de magas hozzáadott értékű, magas képzettséget igénylő és magas fizetésű munkahelyek jönnek létre. A megalakuló spin-off cégek, illetve letelepedő multinacionális vállalatok tudás intenzív részlegei még viszonylag kevés alkalmazottat foglalkoztatnak. A tudás intenzív gazdaság túlcsordulása, az innovációk üzleti hasznosítása viszont mind az iparban, mint az üzleti szolgáltatásokban már látványosan növelheti a munkahelyek számát, először a pólusban, azt követően a régió többi térségében. A munkaerő iránti kereslet pedig a jövedelmeket is fokozatosan javítja az egész régióban. Új munkahelyeket jellemzően a létrejövő új vállalkozások lesznek képesek teremteni. 3. Szeged Biopolisz gazdasági szerkezetváltást generál, nemcsak közvetlen térségében, hanem a régióban és az országhatárokon is átsugározva, elsősorban a biotechnológiai kapacitásaira alapozott tudás intenzív, illetve az azt támogató szoftveripari fejlesztések révén. A Biopolisz fejlesztési pólus programban olyan fejlesztési irányok szerepelnek, amelyek egyrészt nemzetközileg versenyképesek és növekvő piaci szegmensű tevékenységek. Másrészt természetükből adódóan nem pontszerűen végezhetők, hanem szükségszerűen viszonylag nagy térbeli kiterjedésük van. A Biopolisz a biotechnológia három részterületére illetve az azt támogató szoftveriparra koncentrál:
az egészségipari-orvosi biotechnológia új eredményeinek részben kidolgozása is a régió
több
városa
egészségügyi
intézményének
kooperációjában
történik,
hasznosításuk nemcsak nemzetközileg, hanem a régió nagy részében is várható, továbbá a régió lakossága egészségi állapotának, életminőségének javítására is szolgál,
az ipari-környezetvédelmi biotechnológia a régióban a környezet rehabilitációjára, az élhető környezet biztosításra törekszik, az innovációk üzleti hasznosítását is szem előtt tartva,
19
az agrár biotechnológia, a régió mezőgazdasági tevékenységében a csúcstechnológiák szerepvállalásával a versenyképesség biztosítására törekszik, mindevvel elősegítve az európai bioiparhoz való csatlakozást.
A Biopolisz egyik biotechnológiai részterülete sem szűkül le Szegedre, hanem az egész régióban hálózatosodnak, nagyon sok helyen hozzájárulnak új, jövedelmező gazdasági tevékenységek meghonosodásához, a térségek gazdasági szerkezet-váltásához. 4. A Biopolisz hálózati hatások eredményeképpen Szeged nemcsak gazdasági növekedést generál a régió egészében, hanem létrejövő intézményei és dinamikus gazdasági kapcsolatai révén képes régióközponti feladatait is színvonalasan ellátni, az Eurorégió egyik domináns szellemi központjává válni. A tudás intenzív gazdaság, a magas hozzáadott értékű munkahelyek, az intenzív nemzetközi kapcsolatok nemcsak a tudományos és üzleti környezet élénkítik, hanem az intézményi feltételek javulásához is hozzájárulnak. Az egyetemi képzés, ehhez kapcsolódva a doktoranduszok képzése, az egészségügyi ellátás stb. nemzetközi, határokon átnyúló vonzása részben sokszínűséget és toleranciát generál, részben növeli a kulturális, szabadidős rendezvények iránti keresletet is. A Pólus Stratégiai Program megállapítása szerint a fenti stratégiai célokhoz a Szeged Biopolisz fejlesztési pólus kiinduló feltételei, adottságai megfelelők. Nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa egyik nemzetközileg is legszínvonalasabb egyetemének tudományos kapacitása, a biotechnológiához kapcsolódó világszínvonalú kutatóintézetek, az évente végző több ezer tehetséges hallgató, a kiterjedt nemzetközi szakmai együttműködések, a megerősödő vállalati kapcsolatokkal rendelkező regionális tudásközpontok mind-mind lehetőséget adnak nemzetközileg versenyképes, tudás intenzív gazdaság létrehozására. A Pólus Stratégiai Program a jövőképre és a prioritások rendszerére építve önálló komplex programcsomagokat nevesített. A szegedi fejlesztési pólus céljait négy funkcionális szint (innováció, gazdaságfejlesztés, gazdaság-szervezés, egyéb, a regionális központ szerephez kapcsolódó funkciók, valamint a városfejlesztési funkciók) mentén kívánja elérni. Mind a négy funkcionális szinten belül modulok kerültek definiálásra, melyek több, egymással szoros logikai kapcsolatban levő projekteket és alprojektet tömörítenek. Az egyes funkcionális szinteken belül egyaránt tervezésre kerültek vertikális, és horizontális modulok. A szűkebben vett Pólus Stratégiai Program határait az innovációs és a gazdaságfejlesztési funkcionális 20
szinteknél lehet meghúzni; a további két szint esetében is csak az innovációt és a gazdaságfejlesztést közvetlenül, illetve közvetve szolgáló városfejlesztési programok kaptak helyet. A Pólus Stratégiai Program megvalósítása kapcsán fontos megemlíteni, hogy az egyes modulok esetében már a program tervezésekor látható volt a több operatív programban való érintettség. Ennek megfelelően a 2007-2013-as fejlesztési periódusban mind a területi (DAOP), mind a szektorális operatív programok (GOP, TIOP, TÁMOP, KEOP, KÖZOP) esetében finanszírozásra kerültek a Biopolisz programban előzetesen tervezett, nevesített projektek. A Pólus Stratégiai Program alapvetően Szeged Megyei Jogú Város fejlesztési potenciáljára és az ebből adódó szinergiákra építve határozta meg a térségi szintű kapcsolódási
pontokat.
Ennek
megfelelően
nem
a
funkcionális
térségi
szintű
együttműködésekre, hanem sokkal inkább a gazdasági-tudományos hálózatokra épülő szakma specifikus kooperációkra helyezték a készítők a hangsúlyt. A következőkben ezért megvizsgáljuk hogy milyen – a város 2007-2013-as fejlesztési stratégiájában rögzített – adott esetben területi relevanciájú elképzelések valósultak meg az elmúlt időszakban.
4.2.
A 2007-2013 közötti fejlesztések súlypontjai Szeged MJV esetében
Az alábbi összefoglaló az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) 2013. október 24-i adatai alapján készült. A jelentésben az adatok csak azon pályázatokra és kiemelt projektekre vonatkoznak (az összefoglaló a technikai segítségnyújtás és a pénzügyi alap projekteket nem tartalmazza), ahol rögzítésre került a beruházás helyszíne. A támogatott és a szerződéssel rendelkező projektek adatai között nem szerepelnek a támogató döntés, illetve a szerződéskötés után visszalépett, visszavont projektek. Az alábbi összefoglaló táblázat Szeged Megyei Jogú Város 2007-2013-as időszak az ÚMFT pályázati rendszerén belüli aktivitását és pályázói sikerességét mutatja be. Beérkezett és támogatott ÚMFT pályázatok
Beérkezett pályázatok száma
21
Szeged MJV
Országos (település) átlag
3 900
38
Igényelt támogatási összeg (Ft)
404 733 677 394
4 523 313 437
Támogatott pályázatok száma Megítélt támogatási összeg (Ft) Leszerződött pályázatok száma Szerződéssel lekötött összeg (Ft) Kifizetett támogatási összeg (Ft)
2 143 289 081 270 544 2 023 280 901 064 405 198 951 507 609
20 2 504 994 998 18 2 333 294 734 1 276 637 982
Forrás: NFÜ
Szeged városból 2013. október 24-ig összesen 3.900 projektjavaslatot nyújtottak be az ÚMFT valamennyi pályázati konstrukciója vonatkozásában, melyből 2.143 nyertes projekt származott (54,95%). Az országos településszintű átlaghoz való viszonyítás önmagában nem árul el semmit, ezért érdemes az összehasonlítást hasonló súlyú települések vonatkozásában megtenni. Debrecen Megyei Jogú Város esetében a benyújtott pályázatok száma 4.229 darab volt, ebből támogatott 2.353 volt (55,63%), míg Miskolc esetében 3.016 darab projektjavaslatból 1.587 (52,61%) nyerte el a bírálók pozitív döntését. A dél-alföldi Kecskemét 2.335 beadott projektje közül 1.346 kapott támogatást (57,64%). Szeged esetében a pályázóknak összesen megítélt támogatási összeg 289,081 Mrd Ft, az igényelt forrás 71,42%-a. Ennek az összegnek 97,17%-a már szerződéssel lekötött összeg, ami jelzi számunkra, hogy a csak kevés projekt áll még döntéselőkészítés, illetve szerződéskötés alatt. A leszerződött összeg 70,82%-a (198,951 Mrd Ft) már kifizetésre került a kedvezményezettek részére. Pályázatok számának megoszlása operatív programonként (db) Beérkezett pályázatok Operatív program Szeged település ÁROP DAOP EKOP GOP KEOP KÖZOP TÁMOP TIOP Összesen:
Beérkezett pályázatok
Támogatott pályázatok
Támogatott pályázatok
Országos Országos Szeged település (település) átlag (település) átlag
2 360 2 2 317 161 7 993 58 3 900
0 1 0 14 3 0 10 1 29
1 181 0 1 435 86 5 402 33 2 143
0 1 0 8 1 0 4 1 15
Forrás: NFÜ
A fenti táblázat a Szeged pályázói által benyújtott pályázatok és sikeres projektek egyes operatív programok közötti megoszlását mutatja, országos átlagokkal való összevetésben. A hangsúlyok a projektek darabszámát tekintve markánsan kirajzolódnak. A legtöbb projektjavaslat a GOP kiírásaira került benyújtásra, közülük 1.435 lett támogatott (61,93%). 22
Debrecenben szinte pontosan ugyanezek az arányok szerepelnek: 2.340 benyújtott pályázat 62,73%-a nyert (1.468 darab). 993 beadott pályázat jelképezi a TÁMOP súlyát a városban. A magas számú projektjavaslatból 402 nyert, így a pályázatok 40,48%-a vált támogatottá. (Debrecen: 1.125 projektből 514 nyertes (45,68%). A harmadik legtöbb pályázat a területi fejlesztési program, a DAOP kiírásait érintette. A 360 benyújtott projektjavaslatból 181 (50,27%) esetében kaptak lehetőséget a projektgazdák a beruházások és fejlesztések megvalósítására. Debrecen a helyi regionális program esetében 453 pályázattal rendelkezik, ennek 48,56%-a lett támogatott. A Szeged MJV pályázói által legsikeresebben pályázott forrásalap a KÖZOP volt 2007-2013 között. Bár a beadott projektek száma alacsony, 7 darab, ebből 5 támogatást kapott (71,42%), Debrecen esetében 14 projektből 11 nyert (78,57%). Ki kell még emelni a KEOP programot, amelynek területén szintén aktívak voltak a szegedi pályázók: 161 benyújtott pályázatukból 53,41%, 86 darab kapott pozitív döntést (Debrecen: 45,29%). Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása operatív programonként (Ft) Beérkezett pályázatok
Beérkezett pályázatok
Támogatott pályázatok
Támogatott pályázatok
Szeged település
Országos (település) átlag
Szeged település
Országos (település) átlag
Operatív program
ÁROP DAOP EKOP GOP KEOP KÖZOP TÁMOP TIOP Összesen:
124 997 298 Ft 59 336 162 932 Ft 695 316 741 Ft 112 575 694 174 Ft 31 560 873 995 Ft 110 515 985 297 Ft 58 400 652 691 Ft 31 523 994 266 Ft 404 733 677 394 Ft
18 160 538 Ft 142 206 589 Ft 60 225 354 Ft 464 133 584 Ft 695 158 090 Ft 1 495 708 887 Ft 557 534 041 Ft 235 556 099 Ft 3 668 683 182 Ft
34 997 298 Ft 28 556 284 873 Ft 0 Ft 77 855 115 194 Ft 14 070 744 148 Ft 116 697 988 247 Ft 26 894 589 655 Ft 24 971 551 129 Ft 289 081 270 544 Ft
13 624 141 Ft 69 896 428 Ft 41 154 246 Ft 257 341 930 Ft 432 636 889 Ft 761 383 511 Ft 314 685 604 Ft 147 177 749 Ft 2 037 900 498 Ft
Forrás: NFÜ
Az egyes operatív programokhoz kapcsolódó pályázati összegek és támogatási összegek is a korábban már említett programok jelentőségét emelik ki. A GOP esetében láthatjuk, hogy a jelentős számú projekthez alacsonyabb támogatási összegek kapcsolódtak, így a KÖZOP néhány projektje nagyságrendileg akkora támogatási igényt takar, mint a GOP gazdaságfejlesztési projektjei. A megítélt támogatási összegek kapcsán pedig egyértelműen a KÖZOP van az első helyen: a közlekedési nagyprojektek révén 116,697 Mrd Ft forráshoz
23
juthatott a város és környéke, hiszen e fejlesztések egy része nem csak Szeged városát érintette. A 10 legjelentősebb támogatási összegű projekt Szegeden, ÚMFT, 2007-2013 Alintézkedés / Település Megítélt támogatás (Ft):
Pályázó neve / Projekt megnevezése: KÖZOP 1.1.1-07 Kivitelezési konstrukció Szeged Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
87 100 177 911,00
M43 gyorsforgalmi út Szeged-Makó közötti szakasz (3+00034+600 km szelvények között) GOP 1.1.1-12/B Pán-európai kutatási együttműködés támogatása Szeged ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft. ELI lézer kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt 1.fázis
36 998 000 000,00
KÖZOP 5.2.0-07 A városi közösségi kötöttpályás közlekedés fejlesztése Szeged Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged elektromos tömegközlekedés fejlesztése TIOP 2.2.7-07/2F/2 Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban Szeged Szegedi Tudományegyetem Infrastruktúra fejlesztés a szegedi egészségpólusban
25 231 489 692,00
11 093 171 823,00
TIOP 1.3.1-07/2/2F A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása Szeged Szegedi Tudományegyetem A Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztése KEOP 1.3.0/09-11 Ivóvízminőség javítása Szeged SZEGED-ALGYŐ IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
6 424 147 702,00
3 099 588 223,00
Szeged-Algyő Ivóvízminőség-javító Projekt DAOP 2.1.1/G Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés - kiemelt projekt Szeged Ligetfürdő Ingatlanfejlesztő és Fürdőüzemeltető Kft Újszegedi Fürdőkomplexum Fejlesztése TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KONV A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül Szeged Szegedi Tudományegyetem
24
3 000 000 000,00
2 856 331 580,00
Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen DAOP 4.1.2/B-11 Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése Szeged Szegedi Tudományegyetem Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése KÖZOP 3.1.1-07 Közúthálózat fejlesztése Szeged Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Szeged, Nyugati elkerülő út III. ütem az 5 sz. főút 164+ 058 km sz. körforgalmi csomóponttól egy vasúti felüljárón át SzegedKiskundorozsmáig; bekötőúttal a Logisztikai Központhoz, kerékpárúttal és stabilizált földutakkal
2 360 000 000,00
2 276 080 828,00
Forrás: NFÜ
A KÖZOP fejlesztési súlyát jelzi a vizsgált időszakon belül az is, hogy a 10 legnagyobb szegedi projekt között három is ennek az operatív programnak a forrására épült. Köztük a listán is első a 87,1 Mrd Ft támogatási összegű gyorsforgalmi útfejlesztési projekt, mely az M43 Szeged-Makó közötti szakaszának (3+000-34+600 km szelvények között) megépítését tette lehetővé. A listán harmadikként szereplő 25,2 Mrd Ft támogatású projekt Szeged elektromos tömegközlekedésének fejlesztésére nyújtott lehetőséget, míg a tizedik helyen található „Szeged, Nyugati elkerülő út III. ütem az 5 sz. főút 164+ 058 km sz. körforgalmi csomóponttól egy vasúti felüljárón át Szeged-Kiskundorozsmáig; bekötőúttal a Logisztikai Központhoz, kerékpárúttal és stabilizált földutakkal” című fejlesztés 2,2 Mrd Ft támogatásban részesült. A támogatási összegek vonatkozásában az előkelő második helyet foglalja el az ELI lézer kutatóközpont megvalósításának (ELI-ALPS) 1. fázisa. A fejlesztés 2013. augusztusában kapott igen jelentős támogatást (36,9 Mrd Ft). A 11,5 Mrd Ft támogatású „Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban” című projekt a TIOP-ból kapott forrást. A fejlesztés során a jelenlegi 410 ágyas Új Klinika (Semmelweis u. 6.) épülete mellé, azzal funkcionális összeköttetésben egy 265 ágy kapacitású új épület épül. Emellett a meglévő 410 ágyas épület központi részei átépítésre, korszerűsítésre kerülnek. A további, 10 milliárd forint alatti támogatási összegű nagyprojektek és a szegedi fejlesztések színességét jelzi, hogy e projektek számos fejlesztési területhez kapcsolódva javítják a város országos és nemzetközi viszonylatban elfoglalt gazdasági társadalmi pozícióját, emelve a település élhetőségét és vonzerejét. Fontos kiemelni, hogy a projektek jelentős része 25
kapcsolódik a Szegedi Tudományegyetemhez, növelve a felsőoktatási intézmény képzési színvonalát és infrastrukturális hátterét. De megjelenik a legnagyobb projektek között a turisztika területe is: Szeged az Újszegedi Fürdőkomplexum fejlesztése révén európai színvonalú szolgáltatást tud nyújtani az idelátogató fürdőkedvelő vendégei számára. Összességében kiemelhető, hogy Szeged Megyei Jogú Város az EU-s források segítségével a fejlesztések igen széles skáláján tudott megvalósítani beruházásokat. Ezek közül néhány lényegi projekt még megvalósítás alatt áll, így például az ELI lézer kutatóközpont, vagy az új klinikai épület építése.
5. Szeged MJV, mint funkcionális és gazdaságfejlesztési centrumterület megjelenése a 2014-2020-as hazai (országos és megyei) fejlesztési dokumentumokban
Most vizsgáljuk meg, hogy Szeged Megyei Jogú Város szerepét milyen aspektusból rögzítik a jelenleg kidolgozás alatt álló országos és megyei szintű fejlesztési dokumentumok. 2013 folyamán megkezdődött az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetése, a dokumentum Országgyűlés általi jóváhagyása az év végén várható. 2013-ban ugyancsak elkészült Csongrád megye Területfejlesztési Koncepciója, melynek közgyűlési jóváhagyása, továbbá a kapcsolódó startégiai dokumentumok elkészítése ugyancsak ez év végéig várható.
5.1.
Szeged MJV megjelenése az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban.
Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció hosszú távon teljes tervezéssel az ország minden ágazata, térsége, szférája számára jövőképet és célokat kíván adni a fejlesztéspolitika és a területfejlesztés terén. Célja a régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése. A régió illetve Szeged szempontjából releváns területfejlesztési irányelvek a következők:
26
A régióban cél a pólusoktól távol eső térségek dinamizálására képes nagyvárosok szerepének megerősítése, az intenzívebben kooperáló kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése érdekében. A régió versenyképességének erősítése érdekében cél a fejlesztési pólusok és a nagyobb városok hálózatos együttműködésének, valamint a városok közti közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő fejlesztési tengelyek dinamikus fejlesztése. További elvárás, hogy a pólusok az ország településhálózatába szervesen illeszkedve, a régióban lévő fejlesztési alközpontokkal alakítsák ki a funkcióik megosztására vonatkozó stratégiáikat és használják ki az együttműködésből származó előnyöket. A Dél-Alföldön Szeged Békéscsabával, Hódmezővásárhellyel és Kecskeméttel együttműködve tölti be a pólus funkciókat. A régió közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek és a határ menti helyzetből adódó előnyök tudatos kihasználásával alapozza meg a szilárd, versenyképes gazdaság alapjait, és mindehhez színvonalas életkörnyezetet és életlehetőséget biztosítson. Most pedig nézzük meg Csongrád megye és Szeged város a koncepcióban szereplő fejlesztési igényeit és feladatait: A Dél-Alföldi régióban elhelyezkedő, hármas határzónával elhelyezkedő megye az ország „délkeleti kapuja” a Balkán- félsziget országai és a közel- keleti térség felé. Határmentiségéből kifolyólag azonban viseli a perifériára szorultság hátrányait is az országon belül. A homokhátsági területen elszórtan jelenlévő tanyás térségek mellett magas szintű városodottság jellemzi. Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, amely kedvez a napenergia, mint megújuló erőforrás hasznosításának. A megye területén található termálvízkincs jelentős potenciált hordoz mind mezőgazdasági, mind turisztikai hasznosítás terén. Az ipar térszerkezete jelentősen koncentrált, a jelentős ipari vállalkozások lényegében csak a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban vannak jelen. A feldolgozóipar komoly termelési hagyományokkal rendelkezik, főként a mezőgazdaságra épülő ágazatokban. Jelentős az egyetemi potenciál, kimagasló a K+F aránya, amely azonban szinte csak Szegedre koncentrálódik. A kultúrális sokszínűséget erősíti a jelentős szerb és német nemzeti kisebbségek jelenléte. Míg a jövedelmi viszonyok és a munkanélküliségi mutatók az országosnál kedvezőbbek, addig a megye népességfogyása az országos átlag körül mozog.
27
FEJLESZTÉSI IRÁNYOK: -
A hármas határ kihasználásával határon átnyúló együttműködések kialakítása és ipari parkok fejlesztése,
-
Az összmagyar, a magyar-szerb, a magyar-román kapcsolatok erősítése a vállalkozásfejlesztés és a befektetés- ösztönzés jegyében, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével,
-
A mezőgazdasági hagyományok újjáélesztése, a termelés korszerűsítése, megújuló energiaforrások kiaknázása,
-
Az egyetemi potenciál kiaknázása során a megye tudományos jövőjének megalapozása (élettudományok, biotechnológia) ,
-
A megye termálvízkincsére alapozott egészségturizmus fejlesztése, valamint a kultúrális- és konferenciaturizmus serkentése,
-
A megye kelet-nyugati közlekedésének, külső elérhetőségi viszonyainak javításán túlmenően a transz-európai közlekedési hálózatban betöltött szerep kiteljesítése.
A koncepció a gazdaságfejlesztés területén is több, a térség fejlesztése szempontjából releváns iránymutatást ad. A gazdasági növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság megvalósítását szolgáló fejlesztéspolitikai célok és feladatok igazodnak az EU 2014-2020-as
keretrendszeréhez. Olyan átfogó célokat fogalmaz meg például, mint a
foglalkoztatottság és a gazdasági versenyképesség növelése, a mikro-, kis-, és középvállalkozások támogatása. A koncepció fontos eleme, hogy a kormány 10 olyan iparágat azonosított, melyek a gazdaság kitörési pontjait magában foglalják. Az autó- és járműipar, az egészségipar, a gyógyszeripar, a turizmus, a logisztika, a vegyipar, a gépipar, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az építő- és műanyagipar valamint az elektronikai iparágak is valamilyen módon kapcsolódnak a város és a megye gazdaságához. Ezen ágazatok részére a kormány iparstratégiákat készít, melyek segítségével a térség gazdasága növekvő pályára állítható, és megalapozza egy esetlegesen későbbiekben létrejövő ipari centrum feltételrendszerét.
5.2.
Szeged MJV előzetes fejlesztési irányainak megjelenése a Csongrád Megyei Területfejlesztési Koncepcióban.
28
Csongrád megye stratégiai célrendszere a 2014‐2020 közötti európai uniós költségvetési
ciklus idején megvalósítandó célokat és a prioritásokra vonatkozó előzetes javaslatcsomagot tartalmazza. Külső tervezési környezetként az Európa 2020 Stratégia, az Európai Területi Agenda 2020, az Európai Közös Stratégiai Referenciakeret, a Nemzeti Vidékstratégia és az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció biztosítja a lehetséges mozgásteret. Csongrád megye három területi stratégiai cél és négy specifikus stratégiai cél mentén tervezi a következő 7 év területfejlesztési folyamatait rendszerbe szervezni. Ezek mentén
kerülnek kidolgozásra a megye operatív programjai 2013 második félévében. A 2014‐2020
közötti
időszak
megyei
stratégiájának
fő hívószavai:
FÖLD, VÍZ,
INNOVÁCIÓ,
SZINERGIA. E hívószavak átfogóan és komplexen utalnak a megye legfőbb értékeire, kihívásaira és feladataira a következő területfejlesztési ciklusban. A következőkben áttekintjük, hogy a koncepció területi- és specifikus stratégiai céljai kapcsán milyen módon kerül Szeged Megyei jogú Város nevesítésre. Területi stratégiai cél:
Szeged– Szabadka –Hódmezővásárhely – Makó – Arad ‐ Temesvár városhálózati csomópont felépítése:
29
A cél a Szeged központú, a Temesvár‐Arad‐Szeged‐Szabadka nagyváros‐négyes által
dominált, zónában élő 1 millió főt meghaladó népességű hármas határ menti térség további intenzifikálása, sokrétű infrastrukturális, gazdasági, intézményi összekapcsolása és ezzel egy jelentős befektetésvonzó képességű és kisugárzású agglomerálódó, együttműködő térség kialakítása. Szeged központi szerepét közlekedésföldrajzi pozíciója megkérdőjelezhetetlenné teszi, ugyanakkor e pozíció
további megerősítéséhez alapvető feltétel a közúti és vasúti híd megépülése, az M43‐as
továbbépülése Aradig, a hiányzó‐leromlott vasúti szakaszok rekonstrukciója, továbbá a
Szeged‐Hódmezővásárhely‐Makó‐Szabadka városnégyes és a kapcsolódó települések, mint
belső mag (lehetséges határon átnyúló ITI célterület) erőteljes funkcionális várostérséggé fejlesztése. Tovább erősíti a Szeged központú várostérség súlyát a Bánáti út, mely a Vajdaság északi területeinek kisebb városait is bekapcsolja a szegedi agglomerációba, továbbá szintén a
megyeszékhely térségének pozícióját erősítheti a Szeged‐Baja‐Pécs kapcsolatok javulása‐
megvalósulása. A városhálózati csomópont európai és országos pozíciója alapvetően az ELI és a hozzákapcsolódó Biopolisz Park megvalósulására, ezzel összehangoltan a SZTE mint oktató és kutatóközpont nemzetközi pozíciójának megerősítésére, továbbá a várostérség 30
logisztikai központ szerepének fejlesztésére épülhet, az utóbbi vonatkozásban Araddal is
szorosan együttműködve. Szeged logisztikai fejlesztését az új közúti és a szintén 2020‐ig
megvalósítandó, de a távlati nagysebességű vasutat is figyelembe vevő
vasúti híd
összefüggésrendszerében indokolt megvalósítani, biztosítva a vízi szállítás bekapcsolásának
és ezzel egy trimodális rendszer kialakításának lehetőségét is. Szeged szűkebb (30‐40 km‐es)
gyűrűjében
akár alapvető városi és városkörnyéki funkciók tekintetében is indokolt és
lehetséges az együttműködés kialakítása (foglalkoztatás, egészségügy, kultúra, középfokú
oktatás‐képzés, hivatali funkciók, kereskedelem‐szolgáltatás, illetve a vidék által nyújtott
szolgáltatások, mint élelmiszerellátás, sport, szabadidő, környezeti‐ökológiai szolgáltatások),
addig a tágabb gyűrű tekintetében a napi kapcsolatot kevésbé igénylő felsőoktatás, klaszterek, beszállítói hálózatok, K+F együttműködések, turizmus stb. az együttműködés kiemelt területei. Specifikus stratégiai célok:
Az innovációs‐kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése: 31
Ahhoz, hogy a megye, együttműködve a szomszédos határ menti megyékkel, mint új tudásrégió, Európa térképére felkerülhessen, összehangolt célirányos fejlesztésekre van szükség. Ennek csak egy része az ELI és a hozzákapcsolódó Biopolisz park megvalósítása, amit Magyarország és az Európai Duna Régió Stratégia egyik zászlóshajó programjává kell
emelni a 2014‐2020 közötti költségvetési ciklusban. Az SZTE pozíciójának megerősítése
mind az oktatás‐képzés, mind a kutatás területén, az
intézmény európai ranglistán való látványos feljebb kerülése nemcsak az egyetem önfenntartó képességét javítaná komplex módon, hanem feltétele a nagy múltú meglévő (pl.
SZBK, Gabonakutató) és leendő (pl. ELI) kutatóbázisok működésének, illetve további K+F‐
orientált intézmények, vállalkozások gazdasági beágyazódásának is. Az egyetem pozíciója az
egész ország megítélését javítja a tudományos‐felsőfokú képzési piacon.
Az innovációs környezet javításához elengedhetetlen a térségben jelenlévő innovatív kezdeményezések felkarolása, létrejöttük ösztönzése, kibontakozásuk, megerősödésük elősegítése, inkubációval, vállalkozásfejlesztéssel, hálózatépítéssel, klaszterfejlesztéssel, katalizátor szervezetek támogatásával, valamint a tudományos fokozattal rendelkezők 32
foglalkoztatásának támogatásával. Ebben a vonatkozásban kiemelt jelentőséggel bírnak az
informatikai mikro‐ és kisvállalkozások, de támogatandók a megye profilját erősítő megújuló
energetikai, agrár‐, élelmiszeripari, vízgazdálkodási és egyéb, a fenntartható fejlődéstszolgáló
innovációk. Az új tudásrégió kialakulásához elengedhetetlen a három ország nagyvárosai (Szeged,
Szabadka‐Újvidék, Temesvár‐Arad) közötti együttműködés megerősítése az egyetemek
irányításával. Meg kell találni azokat a közös célokat, melyek mentén túl lehet lépni a versenyen és a régió egészének versenyképességét lehet európai összehasonlításban javítani.
Két‐, három‐ és négyoldalú egyetemközi kapcsolatok, hálózatfejlesztés európai és tengeren
túli egyetemek részvételével, oktatócserék, közös kutatási programok, konferenciák támogatásával lehet erősíteni a térség ismertségét és elismertségét. Fontos ugyanakkor az
innovatív mikro‐ és kisvállakozások közötti hálózatépítés, a határon átnyúló klaszterek,
konzorciumok által megvalósuló kutatási projektek támogatása.
33
A
megye
húzóágazatainak
vertikális
és
horizontális
együttműködésekre
épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság‐ és vállalkozásfejlesztés:
A gazdaságfejlesztés és vállalkozásfejlesztés program alapvető célja, hogy reorganizálja és megerősítse a megye gazdasági bázisát, mely egyúttal képes megteremteni és fenntartani a
kiterjedt foglalkoztatást. Szeged várostérség (Szeged‐Hódmezővásárhely‐Makó‐Szabadka)
számára kiemelt fejlesztési prioritás az egyetemre épített tudásbázis‐innvoáció központú
gazdaságfejlesztés. A tudásbázis központú gazdaság kialakításban aktívan kell támogatni és ösztönözni egy „tudást szolgáltató egyetem” és gazdaság funkcionális kapcsolatait, hatékony
hidat kell képezni a tudás és gazdasági hasznosítása között. Tudatosan és aktív kereslet‐
kínálati szemléletben kell kapcsolatokat kiépíteni és fejleszteni a térségi gazdaságban, a potenciális vállalatokkal,több iparágat átfogó hálózatokkal, klaszterekkel. Aktívan kell támogatni a tudásra települő (globális) vállalatok betelepülését és hozzájuk kapcsolódva tudásorientált ágazatok térségi letelepedését, globális hálózataik térségi beágyazódását. Meg kell teremteni az egyetem intézményeiben felhalmozott és
34
létrejövő tudás innovációs célú, vállalkozói hasznosításának lehetőségét, és evvel
párhuzamosan fejleszteni az ösztönző szervezeti‐intézményi kapcsolatok felépítését a
gazdaság felé. A közeljövő kapcsolódó nagyprojektje a Szegedre települő ELI központ és egy
Biopolisz Park létrehozása. A tudás‐innováció központú vállalkozások a tudásgazdaság fontos
építőkövei. Az erre irányuló vállalkozásfejlesztés keretében olyan programokat kell indítani, mely megteremti az ösztönző intézményi hátteret és üzleti alapokat a differenciált vagy éppen integrálódó tudásbázisokból kinövő innovatív vállalkozások számára, összetett szolgáltatások formájában
segítséget nyújt a piacra lépő innovatív vállalkozások induló‐fejlődő szakaszaiban a
növekedéshez. Itt kell megemlítenünk, hogy a koncepcióban szereplő további fejlesztési folyamatok mindegyikéhez kapcsolódó területi célként szerepel a Szeged-Hódmezővásárhely- MakóArad- Temesvár- Szabadka városhálózati csomópont felépítése. A megyei fejlesztési koncepció prioritások szintjén is rögzíti a területi alapú fejlesztési elemeket, ezek aktualizálása, felülvizsgálata ugyanakkor jelenleg – a megyei stratégiai program készítése kapcsán – zajlik.
6. Szeged MJV funkcionális térségének elemzése
35
6.1.
Szeged és térségének elhelyezkedése a nemzetközi városhálózatokban
Szeged város vezetői igen nagy hangsúlyt fektetnek a hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolására és fejlesztésére. Ezt támasztja alá az a tény, hogy Szeged 2006-ban elnyerte az Európa Díjas Város címet. Szegednek jelenleg 19 testvérvárosa van. A legkorábbi ilyen kapcsolat 1939-ben az ukrajnai Rahóval köttetett, ezt követte 1966-ban Szabadka, majd 1971-ben a finn Turku. Mellettük az angliai Cambridge, a németországi Darmstadt, az izraeli Jeruzsálem, a montenegrói Kotor, a ciprusi Larnaka, a belgiumi Liège, a lengyelországi Łódź, a romániai Marosvásárhely és Temesvár, a franciaországi Nizza, az ukrajnai Odessza, az olaszországi Parma, a horvátországi Pula, a hollandiai Rotterdam, az egyesült államokbeli Toledo és a kínai Weinan is testvérváros. Az Országos Területfejlesztési Koncepció és a Dél-alföldi Operatív Program Szegedre vonatkozó tartalmai reális képet nyújtanak arról, hogy a város és térsége milyen fontos szerepet tölt be Magyarország és főleg a régió életében – és kijelenthetjük, hogy a hazai közvélemény is nagyvárosként, fontos szerepkörökkel bíró településként tekint Szegedre. Érdemes azonban a várost tágabb, európai és világviszonylatban is megvizsgálnunk, hiszen egyrészt a felsorolt megállapítások ezeken a szinteken már nem tekinthetőek relevánsnak, másrészt ebben a tágabb kontextusban is ajánlatos felmérni a város és térsége jövőbeli perspektíváit, a nemzetközi szinten elérhető partnereket és versenytársakat. Különösen fontos ez egy olyan európai régióközpont esetében, melynek vonzáskörzete kiterjed az Európai Unió belső és külső határain túlra – mindazonáltal a közösség országainak déli határvárosa. A vizsgálat során az egyszerű méretbeli jellemzőkön túl a város társadalmi-gazdasági szerepét és az ehhez kötődő kapcsolatrendszereit is áttekintjük nemzetközi viszonylatban. Szeged lakónépesség alapján Magyarország harmadik legnagyobb városa, 2012-ben 170.052 fő élt itt. A népességszám tekintetében a pólusvárosok közül egyedül Debrecen múlja felül; közigazgatási súlya, valamint a szolgáltatások, ellátások terén nyújtott szerepe alapján hazai regionális központi mivolta megkérdőjelezhetetlen. A szélesebb környezetéből mindazonáltal nem emelkedik ki népességénél fogva: a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) Eurorégiót tekintve Temesvár és Újvidék is jelentősebb népességgel bír, Arad pedig közel azonos adatokat mutat. 36
Földrajzi fekvése kedvezőnek mondható, hiszen a nemzetközi közlekedés főbb ütőerei mentén fekszik: az M5-ös autópályán Szerbia (Szabadka), az M43-as autópályán Románia (Arad) irányában van közvetlen közúti kapcsolata, melyen jelentős tranzitforgalom bonyolódik a Kelet-Balkán felé. A IV. számú TEN-T folyosó mellett olyan folyami kikötővel rendelkezik, mely szintén jelen van a transzeurópai közlekedési hálózatban, továbbá aszfaltburkolatú repülőtér is található a város közigazgatási határán belül. A schengeni határhoz közeli elhelyezkedése és a magasabb rendű vasúti-közúti útvonalak találkozása miatt ideális logisztikai telephelyek kialakítására. Az európai integritás szempontjából is fontos, hogy a regionális központi szerepkörrel bíró, prosperáló nagyvárosok közti elérhetőség megfelelő színvonalú legyen, így növelve azok versenyképességét. Szeged kedvező helyzeti energiái, az elérhető képzett munkaerő megfelelő alapot nyújthatnak a helyi gazdaság fejlesztéséhez, azonban ennek megindulását egyelőre még infrastrukturális hiányosságok lassítják. Napjainkban a városban megtermelt javak nagyrészt az energia- és szolgáltató szektorból, valamint a feldolgozóiparból származnak, de Szeged gazdasági ereje elmarad a DKMT Eurorégió nagyvárosaitól. A versenytársaknál azonban jelentősen jobb pozícióval bír Szeged a K+F tevékenységek területén, amelyek további ösztönzéssel képesek lehetnek megteremteni a helyi tudásalapú gazdaság alapját. A hasonló városhierarchia-szinten álló települések azonban szinergikus kapcsolatokat is kialakíthanak egymással: a működési körülményeik, problémáik hasonlósága révén lehetőségük van eszmecserét folytatni, a jó gyakorlatokat megismerni, közös programokat, projekteket lebonyolítani. Szeged a 2007-13-as programozási ciklus során több ízben is részt vett közös programokon a Magyarország-Románia és a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban. Temesvárral a városi biodiverzitás növekedését elősegítő Biotowns, valamint a térségi mezőgazdasági nagykereskedelmet összehangoló RAL System programokban működött együtt a város. Az utóbbihoz hasonló tematikájú ECOCOOP programot Szabadkával közösen bonyolították le. Sokkal tágabb hatókörben, a testvérvárosi kapcsolatokat felhasználva került bele Szeged az olaszországi Parma által kialakított Családbarát Európai Városok Hálózatába. Amint korábban írtuk, Szeged egyébként is nagy hangsúlyt fektet a testvérvárosi kapcsolatok ápolására. Öt kontinensen 19 várossal tart fenn a város vagy valamilyen városi szervezet együttműködést, elsősorban a kultúrához és a felsőoktatáshoz kapcsolódóan. Az együttműködések sikerességét mutatja, hogy 2006-ban a város Európa Díjban részesült, amivel az Európa Tanács szakbizottsága azokat a települések tünteti ki, amelyek testvérvárosi kapcsolataikon keresztül kiemelkedő teljesítményt nyújtanak az Európán belüli kapcsolatok 37
fejlesztésében, az európai szellemiség képviseletében. Az elismerésen túlmenően ezen kapcsolatok által Szeged rálátást kap a világban bekövetkező eseményekre és szélesebb körben is megismertetheti magát. Utóbbi különösen fontos a nemzetközi tőkevonzás és az idegenforgalom – a város nemzetközi versenyképessége – szempontjából. A nyitottság is fontos szerepet játszhat a nemzetközi folyamatokhoz való kapcsolódásban: a helyi felsőoktatási képzés miatt az itt élő külföldi diákság és a nyolc nemzetiségi – önkormányzattal is rendelkező – kisebbség tagjai jelenlétükkel és az általuk végzett tevékenységek révén gazdagítják a város kulturális palettáját, a helyiek világlátását és fontos hídfőállást jelenthetnek a potenciális külföldi befektetők számára is. Összefoglalva, Szeged jelenlegi helyzete a nemzetközi városhálózatokban kielégítőnek mondható. Kulturális téren, valamint a kutatás-fejlesztés területén erős pozícióval bír, habár gazdasági erejével nem tűnik ki az Eurorégió nagyvárosai közül sem. Jó közlekedési kapcsolatok és a hazai viszonyok közt erős közigazgatási szerepkör, valamint magas képzettséggel és átlag feletti jövedelemmel bíró lakosság jellemzi. Mindezek alkalmassá teszik arra, hogy az Európai Unió előretolt bástyájaként gyümölcsöző kapcsolatot alakítson ki – szűken véve – az észak-balkáni térséggel; hogy információkat és innovációkat közvetítsen, valamint új termelési és piaci kapcsolatokat alakítson ki ezen a területen.
6.2.
Szeged és térsége fontosabb statisztikai mutatói országos és megyei kontextusban
Az alábbiakban áttekintésre kerülnek Szeged és térsége fontosabb statisztikai mutatói, kiemelten pedig a gazdasági szervezetekre, a térségi infrastruktúra főbb elemeire, a demográfiai folyamatokra valamint a foglalkoztatási helyzetre vonatkozó mutatók. Elemzésünkhöz a Központi Statisztikai Hivatal idősoros adatait használjuk.
Gazdasági szervezetek, kutatás-fejlesztés, kiemelt ágazatok Magyarországon 2000-ben mintegy 1 millió regisztrált vállalkozást tartottak számon. A KSH adatbázisa alapján 2007-ig országosan folyamatos volt a bővülés, hiszen ebben az évben a kiinduló értékhez viszonyítva 12,72%-kal több regisztrált vállalkozásról lehetett beszámolni. Forrás: KSH-TSTAR
38
A regisztrált vállalkozások számának 2008-ban tapasztalható nagymértékű emelkedését a nyilvántartott egyéni vállalkozások számának 2008 első negyedévi kiugró növekedése okozta. A 2008. január 1-jével hatályba lépő új áfatörvény kimondta, hogy adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat. Ezért azoknak az őstermelőknek is regisztráltatniuk kellett magukat az APEH-nél, amelyeknek eddig még nem volt adószámuk.
Forrás: KSH-TSTAR
A működő vállalkozások száma kapcsán országosan 2000 és 2002 között egyértelműen bővülő tendencia figyelhető meg. ebben az időszakban a vállalkozások száma 625 147 darabról 693 788 darabra nőtt, ami közel 11%-os növekedést jelent. A 2002 és 2008 közötti periódusban 2005-ben érte el csúcsát a működő vállalkozások száma, ekkor 707 756 darab ilyen vállalkozást tartottak számon. A teljes vizsgált időszakban a bővülés mértéke 11,44% volt. Az alábbi táblázat az ezer lakosra jutó vállalkozások számát rögzíti országos, regionális valamint megyei adatokkal, 2013 első félévi adatokkal.
Megnevezés
Bács-Kiskun
1000 lakosra jutó vállalkozás (db)
Békés megye
188
Csongrád 183
190
Dél-Alföld 187
Ország 170
Forrás: KSH
A régióban és a három megyében az országos értéket meghaladó mértékű a vállalkozói aktivitás, sőt Bács-Kiskun és Csongrád megye adatai még a magas regionális értéket is meghaladják. A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan alakult a regisztrált vállalkozások száma a Szegedi kistérségben.
Forrás: KSH-TSTAR
A Szegedi kistérségben működő vállalkozások számának alakulása kapcsán lényegében elmondható, hogy az követte a hosszabb távú országos tendenciákat. 2000 és 2007 között kismértékű növekedés figyelhető meg (alig 0,2%-os a bővülés), majd 2008-ban és 2009-ben 39
megindul egy egyértelmű bővülési folyamat és 2010-ben már 35 ezernél több regisztrált vállalkozást tartanak számon a térségben. Összességében 2000 és 2010 között 32,46%-kal nőtt a vizsgált mutató értéke. A Szegedi kistérségben a működő vállalkozások számának alakulása kapcsán ugyancsak az országos tendenciák megismétlődéséről számolhatunk be.
Forrás: KSH-TSTAR
A vizsgált időszak elején, 2000-től 2002-ig nagymértékű – az országos mértéket is meghaladó – bővülés figyelhető meg (12,18%) a térségben. 2002 és 2006 között 17 066 darabra nőtt a működő vállalkozások száma, és kisebb kilengésekkel 2010-re állt be a 16 897 darabos érték. Összességében 2000 és 2010 között 12,24%-kal nőtt a kistérségben a működő vállalkozások száma.
Forrás: KSH-TSTAR
Szegeden a regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2006 között lényegében stagnált, hiszen míg a kiinduló érték 23 610 darab volt, addig 2006-ban 23 673 darab regisztrált vállalkozást tartottak számon a városban. 2007-től indul meg egy dinamikus bővülés, melynek eredményeként 2010-re 27 771 darabra nőtt a mutató értéke. A változás a vizsgált időszakban így 17,62%, ami mind az országos mind pedig a kistérségi értéket meghaladja. Ha a Szegeden regisztrált vállalkozások számának a kistérségi szintű mutató értékéhez való viszonyát vizsgáljuk látható, hogy míg 2000-ben a kistérségben regisztrált vállalkozások 89,32%-a volt szegedi illetőségű addig 2010-ben ez az érték már csupán 79,32% volt.
Forrás: KSH-TSTAR
A működő vállalkozások tekintetében a kistérségi és országos folyamatok tükröződnek a városi adatokban is. A vizsgált időszak első két évében Szegeden is dinamikusan bővül a működő cégek száma (a változás 11,02%), majd 2007-ig jelentős mértékben nem változik az 40
érték. 2007-ben Szegeden is csökken a működő vállalkozások száma (14 287 darabra), majd 2010-ig kis mértékű emelkedéssel 14 522 darabra bővül a számuk. A vizsgált időszak elején a kistérségben működő vállalkozások 88,19%-a volt Szegeden székhellyel rendelkező cég. 2010-ben ugyanakkor már csak 85,94% volt ez az arány, vagyis itt is érvényesült a regisztrált vállalkozásoknál már bemutatott tendencia. A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan alakul a Szegedi kistérségben működő vállalkozások száma az egyes nemzetgazdasági ágakban TEÁOR\’08 besorolás alapján. A KSH adatbázisa alapján idősoros elemzésünk a 2008-2010-es időszakra vonatkozik. Az adatsorok áttekintése kapcsán természetesen külön kitérünk a Szegeden működő vállalkozások adatainak bemutatására is.
41
Működő vállalkozások száma a Szegedi kistérségben az egyes nemzetgazdasági ágakban (db) Forrás: KSH-TSTAR
A szegedi működő vállalkozások aránya a Szegedi kistérségben működő összes vállalkozáshoz viszonyítva az egyes nemzetgazdasági ágakban (%)
A Szegedi kistérség meghatározó ágazatai a működő vállalkozások száma alapján a szolgáltató szektoron belül a kereskedelem, gépjárműjavítás (2008: 3394 db; 2010: 3266 db), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (2008: 2830 db; 2010: 2961 db), továbbá az építőipar (2008: 1585 db; 2010: 1531 db). Jelentős számú vállalkozás működik a feldolgozóipar, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, az oktatás és a humán- egészségügyi szolgáltatás ágazatokban is. A vizsgált időszakban, az egyes ágazatokban működő vállalkozások számának alakulása kapcsán látható hogy, jelentősebb mértékben a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (4,6%), az oktatás (7,8%), továbbá a humán- egészségügyi szolgáltatás (6,6%) ágazatokban volt bővülés tapasztalható. A kistérségben jelentős mértékben csökkent ugyanakkor a feldolgozóiparban (-11,5%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazatban (-16,42%), és kisebb mértékben visszaesett az építőiparban (-3,4%) és a kereskedelemben (-3,7%) működő cégek száma. A következőkben megvizsgáljuk meg, hogyan alakul a szegedi működő vállalkozások aránya a Szegedi kistérségben működő összes vállalkozáshoz viszonyítva az egyes nemzetgazdasági ágakban. Az ugyancsak a 2008-2010-es időszakra vonatkozó adatok alapján látható, hogy a legalacsonyabb számban a mezőgazdaságban (2010: 52,71%), továbbá a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások között találunk szegedi cégeket. A 2010-ben a kistérségben működő cégek közül legmagasabb arányban a villamosenergia-, gáz-… nemzetgazdasági ágban – 2010-ben 13 vállalkozás közül 12 darab (92,31%) – az információ-, kommunikáció nemzetgazdasági ágban – 821 cég közül 763 darab (92,94%) –, továbbá az ingatlanügyletek-, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység valamint az oktatás és a humán- egészségügyi szolgáltatás ágazatokban találunk szegedi vállalkozásokat. A szolgáltatói szektoron belül kiemelt súllyal jelenik meg térségi szinten a turisztika ágazat. Szegeden a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2012-ben több, mint 250 ezer vendégéjszakát töltött el kereskedelmi szálláshelyeken összesen több, mint 123 ezer vendég. Ez az érték kismértékben meghaladja a 2011-es értéket (122 901 fő), vagyis folytatódik a 2009 óta tartó kedvező tendencia, noha ezek a számok továbbra is elmaradnak a 2007-es csúcsértéktől. A következőkben tekintsük át a Szegedi kistérség és Szeged fontosabb idősoros turisztikai mutatóit.
Forrás: KSH-TSTAR
Kistérségi szinten a kereskedelmi szállásférőhelyek száma folyamatos bővülést mutat. A térségben a legtöbb kereskedelmi szállásférőhely 2007-ben volt elérhető, mely évre 8 278 darabos kapacitást rögzített a KSH adatbázis. Ez a szám a 2000-es kiinduló értéket 43,51%-kal haladja meg. 2008-ban jelentős – 17,98%-os – kapacitás csökkenés következik be térségi szinten, majd 2009-től lassú bővülés indul meg a 6789 darabos értékről. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 2000 és 2011 között 32,61%-kal nőtt. A kistérségben jelentősebb számú kereskedelmi szállásférőhely Szeged mellett Deszken, Röszkén, Sándorfalván és Szatymazon található. Utóbbi településen 2011-ben 322 darab, míg Röszkén 179 darab férőhely várta a vendégeket. 2004-től Algyőn és Kübekházán is elérhetők voltak kereskedelmi szálláshelyek.
Forrás: KSH-TSTAR
Szegeden, ahol a térségben elérhető kereskedelmi szálláshely kapacitás túlnyomó többsége található, természetesen a kistérséget jellemzővel megegyező folyamatok zajlottak le. A térségi központban elérhető kereskedelmi szállásférőhelyek tekintetében ugyancsak 2007 tekinthető kiemelkedő évnek, hiszen ekkor a 2000-ben mért 5489 darabos kapacitást 44,9%-kal meghaladó volumen állt rendelkezésre. A 2008-ban regisztrált 6456 darabos érték a következő években bővült, így összességében 2000 és 2011 között 28,38%-os növekedés volt tapasztalható. A térségi központ súlya a kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyei tekintetében egyértelműen meghatározó, hiszen míg 2000-ben a kistérségben elérhető kapacitás 95,15%-a volt Szegeden található, addig ez az érték 2011-ben 92,12% volt.
Forrás: KSH-TSTAR
A vendégek száma tekintetében 2007-ig ugyancsak töretlen bővülést tapasztalunk, hiszen ebben az időszakban Szegeden a kereskedelmi szálláshelyeken éjszakázó turisták száma 116 549 főről 139 107 főre nőtt, ami 19,35%-os emelkedés. A 2008-as visszaesést követően, amikor előbb 134 401 főre, majd 2009-ben 113 246 főre esett vissza a látogatók száma, a csúcs időszakhoz viszonyítva 18,59%-kal kevesebb vendég jelentkezett be kereskedelmi szálláshelyen. Csak 2010-től indult meg egy lassú növekedés, és 2011-ben már ismét 122 901 fő foglalt szálláshelyet Szegeden. A kistérségben ugyanebben az időszakban, tehát 2000 és 2011 között 120 884 főről 127 199 főre nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken szobát foglaló turisták száma. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy 2007-ben még 142 599 főt regisztrált a KSH adatbázisa.
Forrás: KSH-TSTAR
2000 és 2010 között összességében 16,66%-kal nőtt a kereskedelmi szálláshelyekre regisztráló külföldi vendégek száma. A nem magyar turisták legnagyobb számban 2008-ban látogattak Szegedre, amikor 44 960 fő foglalt szállást Szegeden. A mutató tekintetében rögzíthető 2009-es visszaesés eredményeként összességében mintegy ötödével (21,06%) csökkent a külföldi turisták száma, és ez a csökkenő tendencia folytatódott 2010-ben is. 2011 azután trendfordulót hozott és ismét jelentős növekedés volt tapasztalható a város kereskedelmi szálláshelyein éjszakázó külföldi vendégek számát illetően. A kistérségben a vizsgált mutató tekintetében a legkomolyabb változások Szatymazon észlelhetőek, ahol 2003-ban 1379 fő, 2004-ben pedig 1565 fő külföldi vendéget regisztráltak, ám számuk 2011-ben alig tizedére, 104 főre esett vissza. Külföldi vendégek nagyobb számban Röszke, illetve 2004-től Algyő és Kübekháza kereskedelmi szálláshelyein töltöttek éjszakát.
A kutatás-fejlesztés és innováció kapcsán elmondható, hogy Magyarországon a kutatásfejlesztési tevékenység vonatkozásában megfigyelhető regionális szintű különbségek az elmúlt években kisebb mértékű változást mutattak. A kutató-fejlesztő helyek többsége természetesen az ország legnagyobb városaihoz, felsőoktatási központjaihoz köthető, ami jelentős mértékben meghatározza a térségi különbségeket. A K+F-kiadások bruttó hazai termékhez viszonyított aránya a Közép-Magyarországi régióban volt a legmagasabb (2011-ben 1,65%), míg átlagoshoz közeli értéket Észak-Alföldön és Dél-Alföldön rögzíthetünk (1,07%, illetve 1,13%). A vidéki kutatóbázisok száma a DélAlföldön 2007 és 2011 között közel ötödével bővült, így régiónkban 2011-ben 370 kutatóhely működött.
Összes kutatási, kísérleti fejlesztés költsége (millió Ft) 2011. év Bács-Kiskun megye Békés megye
6 678,1
2012. év
Összes kutatási, kísérleti fejlesztési (K+F) beruházás (millió Ft) 2011. év
7 603,7
845,1
Összes kutatási, kísérleti fejlesztési (K+F) ráfordítás (millió Ft)
2012. év
2011. év
2012. év
1 570,4
7 523,2
9 174,1
1 185,6
1 067,3
171,9
587,5
1 357,5
1 654,8
14 770,5
13 716,6
2 009,8
2 513,1
16 780,3
16 229,6
Dél-Alföld 22 634,2 22 387,7 Forrás: KSH adatbázis alapján saját szerkesztés
3 026,8
4 670,9
25 661,0
27 058,6
Csongrád megye
Ha a 2011-es és 2012-es KSH adatokat vetjük össze megyei szinten látható, hogy az összes kutatási, kísérleti fejlesztés költsége csupán Bács-Kiskun megyében nőtt, míg Csongrád megyében 7,13%-kal csökkent. Az összes kutatási, kísérleti fejlesztési beruházás értéke ugyancsak Bács-Kiskunban bővült jelentős mértékben (85,82%), míg Csongrád megyében ennek értéke 25,04% volt. Az összes kutatási, kísérleti fejlesztési ráfordítás értéke Bács-Kiskunban nőtt a legnagyobb mértékben (21,94%) 2011 és 2012 között, míg Csongrád megyében kismértékű csökkenésről számolhatunk be.
A kutatási és kísérleti fejlesztések költsége tekintetében elmondható, hogy 2011-ben Csongrád megyében a régiós érték 65,25%-a jelenik meg, míg Bács-Kiskun megyéhez a fejlesztési költségek 29,5%-a kapcsolható. 2012-ben ugyanezek az értékek Csongrád megye esetében 61,26%, míg Bács-Kiskun megye esetében közel 34% volt. Az összes kutatási, kísérleti fejlesztési beruházás értéke 2011-ben a régiós összeg 66,4%-a volt Csongrád megyében, és 27,92% Bács-Kiskunban. 2012-ben ezzel szemben Csongrád megye a teljes volumen csupán 53,8%-át tudhatta magáénak, míg Bács-kiskun megye esetében az érték 33,62%-ra nőtt. Az összes kutatási, kísérleti fejlesztési ráfordítás tekintetében ugyancsak nőtt Bács-Kiskun megye súlya, hiszen míg 2011-ben az összes régiós ráfordítás 29,31%-a volt a megyéhez köthető, addig ez az arány 2012-ben már 33,91%. Ugyanezek a mutatók Csongrád megye esetében 2011-ben 65,39%-os, illetve 2012-ben 59,97%-os értéket vesznek fel.
Népesség, demográfia Jelen dokumentum nem törekszik a demográfiai folyamatok teljes körű elemzésére, ugyanakkor, térségi kitekintést is téve, a főbb folyamatokat be kívánja mutatni. A népesség számának alakulása mögött lévő okok és magyarázatok részletesebb feltárására (természetes népmozgalom és vándorlási folyamatok) a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia megalapozó vizsgálatának releváns fejezetében kerül sor. Alapvető tényként rögzíthetjük, hogy a magyarországi népesség 1981 óta folyamatosan csökken, egyre növekvő mértékben. Az elmúlt 12 év folyamataival kapcsolatban láthatjuk, hogy a 2000. évi 10,2 millió főről 2011-re országunk lakossága 9,93 milliósra esett vissza, a csökkenés 2,63%-os, abszolút értékben kifejezve 268 ezer fő.
Forrás: KSH-TSTAR
Ábránk alapján szembetűnő, hogy 2010 és 2011 között a csökkenés mértéke jelentősebb a korábbi években tapasztaltnál. Míg például 2005 és 2006 között éves szinten a csökkenés mértéke 0,10% volt (10.423 fő), addig 2009-2010 között 0,28% (28.602 fő), 2010 és 2011 között pedig közel kétszer annyi, 0,53% (53.797 fő). Csongrád megyében hasonló folyamatok ismerhetőek fel. 2000 és 2011 között a népesség fogyásának mértéke 4,35%, amely 1,72%-kal meghaladja az országos mértéket. Csongrád megye esetében az ábra rajzolata alapján még szembetűnőbb a 2010 és 2011 közötti változás
mértéke. 2006-ban és 2007-ben az előző évihez képest a lakónépesség száma még emelkedett a megyében – igaz, csak minimális mértékben. Ezt követően 2009-ben lassabb, majd 2010ben jelentősebb (0,33%, 1.413 fő) és 2011-ben kiemelkedő (2,38%, 10.063 fő) visszaesés történt a megye lakónépességében. Ennek okait a kistérségi és városi adatok elemzése során próbáljuk felderíteni.
Forrás: KSH-TSTAR
A megyei népességcsökkenéshez képest némileg eltér a Szegedi kistérség tendenciája. 2002 és 2010 között a kistérség népessége gyarapodott, a két szélső időpont között összesen 3,28%-kal. 2011-re azonban a kistérségi lakosság jelentősen visszaesett a 2010-es adathoz mérve. Az abszolút értékben 8.952 fős lakosságveszteség 4,28%-os népességveszteséget jelent, amely jelentősen meghaladja a megyei szintet is.
Forrás: KSH-TSTAR
Ennek oka alapvetően abban keresendő, hogy a 2011-es év végi állapotot tükröző adat már a 2011. évi népszámlálás adatai alapján pontosításra került. A korábbi népességi adatok a 2001. évi népszámlálás által rögzített kiinduló adatból kerültek továbbvezetésre, alapvetően a természetes népmozgalom és a belföldi vándorlási egyenleg mindenkori mutatói alapján. Némileg kompenzálja az utolsó két év mutatóinak kedvezőtlen képét az a tény, hogy az adatok az időszak jelentős részében a kistérség lakosságának gyarapodását mutatják, így összességében 2000 és 2011 között a kistérségi népesség csökkenése nem tűnik nagyon jelentősnek (1,14%, 2.300 fő). Következő ábránk megmutatja számunkra, hogy a 2010-2011 között végbemenő kistérségi népességveszteség jelentős része a kistérségi és egyben megyeszékhely Szeged Megyei Jogú Város lakosságának csökkenéséből adódik. Szeged lakossága a vizsgált időszakban 2000 és 2003 között csökkent, majd 2004-től 2010-ig egy jelentős népességgyarapodásnak lehetünk tanúi. 2010-re 4.616 fővel, 2,78%-kal emelkedett a város lakónépessége a 2000-es kiindulóponthoz képest. A 2011-es adatok alapján azonban jelentős fordulat érzékelhető. A megelőző éves adathoz viszonyítva 7.530 fővel, 4,75%-kal visszaesett a lakónépesség Szegeden. Ez a visszaesés a teljes periódus vonatkozásában is komoly hatással járt: hiába emelkedett korábban jelentősen a lakónépesség száma Szegeden, végül 2000-2011 között összességében 2,10%-os csökkenés a város mérlege.
Forrás: KSH-TSTAR
Ismételten utalnunk kell azonban az adatok előállításának módszertanára. A 2010-2011 közötti visszaesés ténylegesen nem egy év folyamatának eredménye, hanem egy folyamat, amelynek kimenete a 2011-es népszámlálás adataiban manifesztálódik. Fontos kiemelni, hogy a fenti adatnak és a jelentős népességcsökkenésnek is ellentmond a 2011. éves Csongrád Megyei Statisztikai Évkönyv, mely szerint Szeged lakónépessége 170.052 fő volt az év végén, azaz minimális csökkenés történt csak. Ez az adat azonban még a korábbi, 2001-es népszámlálás adatainak továbbvezetése. Minthogy a nagyobb mértékű népességcsökkenést sem a természetes népesedési folyamatok, sem pedig a belföldi vándorlási adatok nem támasztják alá, továbbra is kérdés, mivel magyarázható a jelentős eltérés Szeged és kistérsége esetében is a 2010-es és 2011-es lakónépesség adatok vonatkozásában. A kérdésre az egyik magyarázat a nemzetközi vándorlás, a kivándorlás tendenciáiban keresendő. A lakónépesség számának továbbvezetése ugyanis nem veszi figyelembe csak a népesség természetes változását (születések és halálozások különbözete), valamint a belföldi vándorlás egyenlegét. A nemzetközi vándorlás azonban statisztikailag bizonytalanul megfogható adat, ugyanis nem minden esetben történik meg az ideiglenes, vagy végleges külföldre távozás bejelentése. Ennek következtében a ténylegesen külföldre távozók száma jelentősen eltérhet a statisztikákban megjelenőktől. 3 Annyi mindenesetre kirajzolódik az elérhető adatokból, hogy országos szinten 1995 óta 2011ben volt a legtöbb kivándorló magyar állampolgár. Míg 2006-ban 1.910 fő vándorolt ki ideiglenesen, vagy véglegesen Magyarországról (a 2000-es éves legalacsonyabb értéke), addig 2007-ben 2.671, 2008-ban 5.350, 2009-ben 4.883, 2010-ben 5.056, 2011-ben 7.779 magyar állampolgár. Az alábbi táblázatunkban látható állandó népességi adatsor 2011-es értéke nem tükrözi a népszámlálást követő korrekciót. Azonban az eltérő módszertanon alapuló adatok tekintetében is végigkísérhető az a tendencia, melyet a lakónépesség esetén láthattunk. A különbség abban mutatkozik meg, hogy a népességszám emelkedése az állandó népesség esetében az emelkedés egy évvel később, 2005-ben kezdődik meg.
Forrás: KSH-TSTAR
3 Mindezt megerősíti Gödri Irén: Nemzetközi vándorlás (Demográfiai portré, 2012)
Alapvető eltérés mutatkozik azonban a 2010-es és 2011-es évek közötti változás tekintetében. Az állandó népesség esetében 2011-ben – miután az előző évben szerény mértékben csökkent – ismét emelkedett a település állandó népessége.
Időszak
Állandó népességből a 0-14 évesek száma (fő)
Állandó népességből a 15-59 évesek száma (fő)
Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő)
Vitalitási index
2000. év
26006
107919
31348
0,83
2001. év
25386
107022
31541
0,80
2002. év
24697
106472
32004
0,77
2003. év
24249
105883
32531
0,75
2004. év
23751
105400
33256
0,71
2005. év
23577
105841
33737
0,70
2006. év
23176
105934
34512
0,67
2007. év
23065
106128
35424
0,65
2008. év
22955
106359
36332
0,63
2009. év
22702
105932
37083
0,61
2010. év
22306
105106
38036
0,59
2011. év Forrás: KSH-TSTAR
22149
104704
38746
0,57
A népesség korosztályos megoszlása több fontos információt is hordoz. Egyrészt a teljes periódusban évről évre csökkent a gyermekek száma: 2000-ben 26.006 fő volt a 0-14 évesek száma, 2011-ben csak 22.149 fő, a különbség közel 15%-os. Csökkent a munkaerő-piaci szempontból is legaktívabb 15-59 évesek száma is: 2000-ben 107.919-en voltak, 2011-ben számuk 104.704 fő. A csökkenés mértéke 3% körüli. Jelentősen nőtt előző korcsoportokkal szemben a 60 éves és idősebb emberek száma: 2000-ben 31.348 fő, 2011-ben 38.746 fő volt létszámuk. A helyi társadalom öregedését jól mutatja az úgynevezett vitalitási index, amely a 0-14 évesek és 60 éves és annál idősebb emberek számának arányból képezhető mutató. Szeged vitalitási indexe 2000-ben még 0,83 volt, amely 2011-re 0,57-re csökkent le.
Foglalkoztatás, munkanélküliség A Központi Statisztikai Hivatal adatai országos viszonylatban arról tanúskodnak, hogy a munkanélküliség, mint alapprobléma a 2000-es évek során egyre jelentősebben van jelen a magyar társadalom életében. A 15-74 éves korcsoportra vonatkozóan rögzíthető, hogy 2001 és 2010 között minden évben emelkedett a munkanélküliségi ráta: a 2001-es 5,7%-os adatot 2005-ben 7,2%-os, majd – részben a nemzetközi gazdasági válság Magyarországot is elérő hatására – 2009-ben 10,0%-os, 2010-ben 11,2%-os ráta követte. A 2011-es érték szerény mértékű csökkenést jelez (10,9%).
A munkanélküliek számának és a kapcsolódó tendencia felállításának egyik legjobb támpontja a nyilvántartott álláskeresők számának nyomon követése, amelyhez az alábbi ábra nyújt segítséget.
TSTAR
Ábránk jól szemlélteti egyrészt a szinte folyamatos emelkedést 2001 és 2009 között a regisztrált álláskeresők körében. A tendencia e nyolc év során mindössze egy alkalommal tört meg, 2005-2006-ban, ezt követően azonban ismét minden év az álláskeresők számának emelkedését hozta. Kimagasló volt e tekintetben a 2009-es év, ekkor érte el csúcsát az elemzett időszakban a mutató értéke. A 2009-es 604.576 fős adat 76,25%-kal haladta meg a 2001-es és 26,65%-kal a 2008-as év mutatójának értékét. Bár az utóbbi évek, 2010 és 2011 a korábbi kedvezőtlen trend megfordulását, és némi javulást mutatnak, az eddigi adatok alapján ez a kedvező folyamat csak két évig tartott, hiszen 2012-ben ismét emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, a 2011-es értékhez viszonyítva 3%-kal. Az országos adatok tehát 2008-at követően a munkanélküliség és foglalkoztatás területén továbbra is nehézségeket jeleznek. Csongrád megyében az országos tendenciákhoz hasonló folyamatok zajlottak le. A 2001-től kezdődő emelkedést 2006-ban csökkenés, majd 2007-től újból emelkedés követi. A csúcspont a megye esetében is 2009, amikor 23.078 fő keresett bejelentett módon munkát, tehát az álláskeresők száma ebben az évben 27,6%-kal megugrott.
Forrás: KSH-TSTAR
A 2010-es és 2011-es évek az álláskeresők számának csökkenését hozták. 2010-re az előző évi adathoz képest 3%-kal, majd 2011-ben újabb 10,5%-kal mérséklődött a munkakeresők száma Csongrád megyében. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat frissebb adatai azonban itt is, akárcsak országos szinten, ismét visszaesést mutatnak: 2012 végén 21.370 nyilvántartott álláskeresőt regisztráltak a megyében, amely 6,63%-os emelkedést tükröz. A Szegedi kistérség adatait az alábbi ábra szemlélteti. A végbemenő folyamat megegyezik a megyei tendenciával, bár a 2009-es emelkedés még erőteljesebb: 30%-ot meghaladó mértékben lépi túl az álláskeresők száma a 2008-as szintet. A 2009-et követő csökkenés 2010re szerényebb a megyeinél, mintegy 1,6%-os, majd 2011-re újabb 4%. 2012-ben azonban
vége szakad a javuló sorozatnak: az év végén 8.703 nyilvántartott álláskereső van a térség 12 településén, ami jelentős, 8,5%-os ugrást jelent.
Forrás: KSH-TSTAR
A kistérségen belül egyértelműen Szeged a legnagyobb foglalkoztató, így a munkanélküliséghez kapcsolódó problémák jelentős része is ebben a városban fogható meg. Így az álláskeresők száma is arányait tekintve itt a legmagasabb a kistérségben, a kistérség összeshez viszonyítva súlya többnyire 80% közeli (2000: 79,4%, 2005: 79,46%, 2009: 77,77%, 2010: 77,51%). Érdemes megjegyezni, hogy Szeged népességaránya ennél mintegy 3,5%-kal magasabb (2009: 81,32%, 2010: 81,36%) a kistérségen belül.
Forrás: KSH-TSTAR
A Szegeden Megyei Jogú Városában lezajló munkaerő-piaci sem függetlenek természetesen az országos változásoktól és a nemzetközi válság jelentette hatásoktól. Itt is tanúi lehetünk, ahogyan 2009-ben jelentősen megnő az álláskeresők száma (a 2008-as adatokhoz képest 29,85%-kal), gyakorlatilag a kistérséginek megfelelő mértékben. Elmondható tehát – visszatekintve az országos, megyei és kistérségi adatokra – hogy Csongrád megyében az országosnál, a kistérségben és Szegeden pedig a megyeinél nagyobb mértékű volt a 2008-at követő évben az álláskeresők számának emelkedése. Fontos kiemelni a városi elemzés zárásaként, hogy 2012-ben 6.791 főt regisztráltak álláskeresőként Szegeden. Ez azt jelzi, hogy az előző két év kedvező tendenciája megállt, sőt megfordult, hiszen a 2011-hez képest történő emelkedés 7,9%-os. Az állásnélküliség tartósságára utal a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma mutató. A következő részben országos, megyei, kistérségi és városi szinten is áttekintjük ennek alakulását. Alábbi diagramunk szemlélteti országos szinten a tartósan állást keresők számának alakulását. Láthatjuk, amint 2002-t követően lassan emelkedik számuk 2006-ig, majd 2007ben az előző éves adathoz képest 18%-os növekedés történik, melyet 2008-ban újabb, szerényebb követ. A 2009-es év kiugró értéket hoz, a 2008-as eleve magas szinthez képest 33,18%-kal ugrik meg az álláskeresők száma. Ezt követően a 2010-es (1,9%) szerényebb, majd a 2011-es év (14,7%) jelentősebb javulást hoznak.
Forrás: KSH-TSTAR
Alábbi táblázatunk azt szemlélteti, hogyan viszonyult az évek során egymáshoz az tartós álláskeresők és az összes nyilvántartott álláskereső száma országos szinten. Megállapítható, hogy 2007 mellett a kritikusnak nevezhető 2009-es és 2010-es évben volt a tartósan állás nélkül maradók aránya a legmagasabb az álláskeresők között.
2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év
Nyilvántartott álláskeresők száma összesen Magyarországon (fő) 372 409 343 012 344 901 359 939 400 597 410 649 403 439 445 011 477 351 604 576 591 278
180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma Magyarországon (fő) 188 268 159 559 159 478 168 864 188 376 198 895 201 625 238 132 242 311 322 710 316 535
180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya az álláskeresőkön belül (%) 50,55% 46,52% 46,24% 46,91% 47,02% 48,43% 49,98% 53,51% 50,76% 53,38% 53,53%
2011. év
552 308
270 104
48,90%
Időszak
Forrás: KSH-TSTAR
Csongrád megye esetében is táblázatos módon szemléltetjük a 180 napnál tartósabban állást keresők számának alakulását, valamint számuk viszonyulását az összes álláskeresőhöz képest. Megállapítható, hogy a megyében a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya tendenciózusan alacsonyabb az országos szintnél. Ugyanakkor a 2009-es csúcs itt is jelentkezik, mely 2010-2011-ben kedvező irányba mozdul el.
2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év
15 063 13 494 14 134 15 520 17 024 17 384 15 429 17 132 18 087 23 078 22 406
180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen Csongrád megyében (fő) 7 467 6 116 6 292 7 127 7 967 8 545 7 477 8 254 8 513 11 877 11 371
2011. év
20 040
9 743
Nyilvántartott álláskeresők száma összesen Csongrád megyében (fő)
180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya az álláskeresőkön belül (%) 49,57% 45,32% 44,52% 45,92% 46,80% 49,15% 48,46% 48,18% 47,07% 51,46% 50,75% 48,62%
Forrás: KSH-TSTAR
A Szegedi kistérség (lásd táblázatunkat alább) esetében a vizsgált időszak elején magasabb volt a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya az álláskeresők között, mint azt korábban Csongrád megye esetében láthattuk. Ez a tendencia azonban megfordul és a kistérségi adatok 2004-et követően már kedvezőbbek a megyeinél. 2009-ben az álláskeresők 48%-a volt 180 napnál régebben regisztrált a Szegedi kistérségben, míg Csongrád megye esetében ez az arány 51% volt. A 2009-et követő javulás is erőteljesebben éreztette hatását a kistérség szintjén.
2000. év 2001. év
6 160 5 491
180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen Szegedi kistérségben (fő) 3 065 2 716
2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év
5 670 6 288 6 468 6 880 5 423 6 373 6 524 8 517 8 378
2 686 2 939 2 905 3 301 2 479 2 843 2 987 4 097 3 745
47,37% 46,74% 44,91% 47,98% 45,71% 44,61% 45,78% 48,10% 44,70%
2011. év
8 050
3 691
45,85%
Nyilvántartott álláskeresők száma összesen Szegedi kistérségben (fő)
Időszak
180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya az álláskeresőkön belül (%) 49,76% 49,46%
Forrás: KSH-TSTAR
Szeged városa esetében a vizsgált évek többségében hasonló a 180 napon túli nyilvántartott
álláskeresők
aránya
az
álláskeresőkön
belül
a
kistérség
esetében
tapasztaltakhoz. Az eltérések nem jelentősek, előjelük is változó. 2009-ben az arány gyakorlatilag megegyezik a két területi szinten, ezt követően azonban Szegeden némileg lassabb és szerényebb a javulás mértéke.
Időszak 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év
Nyilvántartott álláskeresők száma összesen Szegeden (fő) 4 893 4 401 4 518 4 973 5 066 5 467 4 299 5 031
180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen Szegeden (fő) 2 410 2 135 2 150 2 339 2 333 2 671 1 986 2 295
180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya az álláskeresőkön belül (%) 49,25% 48,51% 47,59% 47,03% 46,05% 48,86% 46,20% 45,62%
2008. év 2009. év 2010. év
5 101 6 624 6 496
2 395 3 184 2 877
46,95% 48,07% 44,29%
2011. év
6 292
2 918
46,38%
Forrás: KSH-TSTAR
Forrás: KSH-TSTAR
Lakásállomány alakulása A vizsgált mutató a lakott és nem lakott lakások, valamint a lakott üdülők számát rögzíti a 2001-es népszámlálási adatok alapján, s a későbbi adatok ebből kerültek továbbvezetésre a népszámlálást követő évek épített és megszűnt lakásszámának egyenlegével korrigálva. Magyarországon a lakásállomány alakulása folyamatos bővülést mutat. Az alábbi ábrán a 2001 és 2011 között zajló folyamatokat ábrázoljuk.
Forrás: KSH-TSTAR
Összességében látható, hogy a folyamatos növekedés eredményeként 2011-ben 4 393 631 darab lakást tartottak nyilván a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában, ami a 2001-es 4 077 410 darabhoz viszonyítva 7,75 százalékos bővülést jelent.
Forrás: KSH-TSTAR
2001-ben a teljes lakásállomány 4,46%-a volt Csongrád megyében megtalálható, és ez az arány 2011-ben sem változott jelentős mértékben (4,4%). Megyei szinten összességében rögzíthető az országos folyamatok ismétlődése, hiszen az évről-évre tapasztalható növekedés eredményeként 2001 és 2011 között 182 141 darabról 193 414 darabra nőtt a lakásállomány, ami 6,18%-os növekedést jelent.
Forrás: KSH-TSTAR
A Szegedi kistérségben a folyamatos, lényegében állandó ütemű bővülés mellett 2011-ben rögzíthetünk egy kiugró – 3272 darabos – emelkedést a lakásállomány alakulása tekintetében.
A térségben 2001 és 2011 között így az országos és a megyei bővülési ütemet messze meghaladó mértékben, 12,37%-kal 85 128 darabról 95 662 darabra nőtt a lakásállomány.
Forrás: KSH-TSTAR
2001-ben Szegeden Csongrád megye lakásállományának 38,89%-a, a Szegedi kistérség lakásállományának pedig 83,22%-a volt megtalálható. 2011-ben ezek az értékek 41,25%, illetve 83,41% voltak. Az ábrán látható, hogy a kistérségi szinten 2011-ben bemutatott kiugró bővülés jelentős mértékben Szegeden következett be. A térségi központban összességében 2541 darabbal nőtt a lakásállomány ebben az évben. Összességében Szegeden 2001 és 2011 között 70845 darabról 79797 darabra nőtt a lakásállomány, ami 12,63 százalékos növekedést jelent.
Forrás: KSH-TSTAR
A Szegedi kistérségben az év folyamán megszűnt lakások száma 2003-ban mutat kimagasló értéket, majd ezt követően évről-évre egyre kevesebb lakás szűnik meg. 2009-ben és 2011-ben azután ismét nagyobb számú (73 darab, illetve 88 darab) lakáscélú ingatlan kerül ki a nyilvántartásból.
Forrás: KSH-TSTAR
Az épített lakások száma tekintetében látható, hogy kistérségi szinten 2003 és 2009 között létesült a legtöbb lakáscélú ingatlan. A 2009-es csúcsot (1099 darab) követően azután egyértelmű visszaesés tapasztalható, hiszen 2010-ben már csupán 679, míg 2011-ben 393 darab lakás épül a kistérségben.
Forrás: KSH-TSTAR
2000-ben kistérségben épített lakások 78,67%-a létesült Szegeden, ez a mutató 2011-ben 86,25%-os értéket vett fel. A városban a legtöbb lakás 2009-ben épült (1009 darab, a térségben létesült lakások 91,81%-a).
Forrás: KSH-TSTAR
Szegeden az év folyamán megszűnt lakások száma 2003-ban mutat kiugró értéket (158 darab), majd 2004-től folyamatosan csökkenő értékeket vesz fel a mutató, hiszen 2008-ban már csupán 32 darab lakás szűnik meg a városban. 2009-ben és 2011-ben azután ismét nagyszámú, 62 és 78 darab lakás szűnt meg Szegeden.
Infrastruktúra, közlekedés Az infrastrukturális tényezők közül mindenekelőtt vizsgáljuk meg hogyan alakul a hagyományos és ISDN-vonalak száma. A táblázat alapján kijelenthető, hogy folyamatosan visszaszorul a hagyományos és ISDN adatátvitel infrastruktúrája, és egyértelmű a mobil internet (4G stb.) előtérbe kerülése.
A hagyományos fővonalak száma az év végén (2004–) Területi egység
2004
Bács-Kiskun
161 635
Békés
104 308
Csongrád
120 857
Dél-Alföld Összesen
386 800 3 569 667
2005 150 981 92 954 115 984 359 919 3 453 147
2006 146 867 87 444 111 243 345 554 3 364 886
2007 139 991 83 378 110 111 333 480 3 281 523
2008 125 651 92 990 107 977 326 618 3 114 916
2009 127 872 79 421 107 674 314 967 3 110 444
2010 117 881 76 852 103 745 298 478 2 932 981
2011 118 196 86 350 108 598 313 144 2 908 463
2012 123 246 64 706 94 513 282 465 2 927 441
Forrás: KSH
Csongrád megyében 2004-ben a régió fővonalainak 31,24%-a működött, ez az arány 2012-ben 33,46%-ra nőtt. A megyében 2004-ben 120 857 darab fővonalat tartottak nyilván, számuk azonban folyamatosan csökkent és 2012-ben már csupán 94 513 darab hagyományos telefonvonal élt a megyében. A csökkenés mértéke 21,79%-os.
Az ISDN-vonalak száma az év végén (2004–) Területi egység Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
17 624
17 630
17 664
17 024
16 192
14 432
13 622
13 074
12 162
5 340
5 324
5 552
5 706
6 532
4 884
3 910
4 616
5 319
12 500
12 754
9 704
11 984
13 998
11 622
8 840
7 806
8 893
35 464
35 708
32 920
34 714
36 722
30 938
26 372
25 496
26 374
136 170
134 084
130 608
131 104
129 324
116 522
105 304
98 972
95 193
593 878
593 030
585 330
576 978
558 916
503 752
452 122
420 820
396 484
Az régióban működő ISDN vonalak 35,24%-a volt megtalálható Csongrád megyében 2004-ben. 2012-ben ez az arány már csupán 33,71% volt. A megyében 2004 és 2012 között 28,85 százalékos visszaeséssel 12 500 darabról 8 893 darabra csökkent az ISDN vonalak száma.
Forrás: KSH
2004-ben a Szegedi kistérségben a megye ISDN vonalainak 69,29 százaléka (8662 darab) volt megtalálható, míg 2011-ben már 72,07% volt ez az arány. 2003 és 2011 között a kistérségben 8982 darabról 5626 darabra csökkent az ISDN vonalak száma, ami 37,36%-os visszaesést jelent. Ez meghaladja a megyei szinten a közel azonos időszakban mért csökkenés volumenét. Forrás: KSH
Szegeden 2004-ben a megyei ISDN vonalak 64 százaléka működött, 2011-ben ez az arány 67,12% volt. 2003 és 2011 között a városban elérhető ISDN vonalak száma 8282 darabról 5240 darabra csökkent, ami – a kistérségben azonos időszakban mértnél némileg kisebb – 36,73 százalékos visszaesést jelent.
Forrás: KSH
A Szegedi kistérségben kábeltelevíziós hálózatba kapcsolt lakások számának alakulását vizsgálva egy szolid növekedési tendenciát rögzíthetünk. 2003 és 2011 között 57 878 darabról 62 804 darabra nőtt a kábelhálózatra kötött lakások száma, a bővülés így 8,5 százalékos. Az ábrára tekintve látható ugyanakkor, hogy a 2009-es csúcsértéket hozó évet követően kismértékben csökkent a kábeltelevíziós hálózattal rendelkező lakóingatlanok száma a kistérségben. Forrás: KSH
Szegeden – a kistérségben látottakhoz hasonlóan – 2003 és 2011 között kisebb kilengésekkel ugyan, de folyamatosan bővült a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma. A 2003-as kiinduló érték (53 882 darab) 2011-re 56 220 darabra nőtt, ami 4,3%-os bővülést jelent. A következőkben tekintsük át, hogyan alakult a közlekedési infrastruktúra hosszabb időtávban, milyen tendenciák, folyamatok írhatóak le a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisának elemzése során.
Forrás: KSH
A Szegedi kistérségben 2006 és 2011 között jelentős mértékben nőtt az önkormányzati tulajdonú, illetve kezelésű kiépített utak hossza. A vizsgált időszak első évében még 554,7 kilométernyi út és köztér 2011-re 639,1 kilométer hosszúra bővült, a növekedés mértéke így 15,21 százalék. A bővülés kiugróan magas 2010 és 2011 között, amikor 71,1 kilométerrel 568 km-ről 639,1 km-re nőtt az út állomány hossza.
Forrás: KSH
Szeged területén 2006-ban a kistérségi önkormányzati utak és közterek 65,72%-a volt megtalálható (364,6 kilométer), mely arány 2011-re 68,5%-ra nőtt. A vizsgált időszakban összességében 364,6 kilométerről 437,8 kilométerre nőtt az önkormányzati kiépített utak és közterek hossza. A kistérségben 2010 és 2011 között lezajlott 71,1 km fejlesztésből a térségi központ 66,8 kilométerrel részesült.
Forrás: KSH
A közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza a Szegedi kistérségben 2000 és 2011 között 897,1 kilométerről 944,9 kilométerre nőtt. A bővülés mértéke 5,32 százalék volt a vizsgált időszakban.
Forrás: KSH
Szegeden 2000-ben a kistérség közüzemi ivóvízvezeték-hálózatának 68,76 százaléka húzódott, míg 2011-re ugyanez az arány kismértékben csökkent (66,73%). A vizsgált időszakban a város ivóvízvezeték-hálózatának hossza 616,9 kilométerről 630,6 kilométerre nőtt.
Forrás: KSH
A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat kapcsán jelentős fejlesztések zajlottak a Szegedi kistérségben, hiszen míg ennek hossza 200-ben 352,1 kilométer volt, addig 2011-ben már 707,5 kilométeres infrastruktúráról lehet beszámolni. Összességében a vizsgált időszakban 100 százalékos mértékben bővült a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat.
Forrás: KSH
A Szegeden húzódó közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat a kistérségi infrastruktúra 89,15%át tette ki 2000-ben, míg 2011-ben ugyanez az arány 74,12%-ra csökkent, vagyis a fejlesztések jelentős része nem Szegeden valósult meg. A városban a vizsgált időszakban 313,9 kilométerről 524,4 kilométerre bővült a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat.
6.3.
A város települési környezete
6.3.1. A tágabb települési környezet bemutatása (régió, megye településviszonyai, városok és falvak, Szeged elhelyezése a tágabb települési környezetben) A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
6.3.2. Szeged és közvetlen települési környezete (Szeged MJV és közvetlen települési környezetének bemutatása) A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
6.3.3. A funkcionális térségi elemzés szempontjából releváns települések körének meghatározása
A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
6.4.
A közigazgatási feladatokhoz kapcsolódó szerepkör
(A megyei kormányhivatalok kialakítását követően feladatokat ellátó szegedi intézmények térségi hatókörének bemutatása: Munkaügyi központ, Építésügyi körzetközpont, Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal, ÁNTSZ, Földhivatal, Okmányiroda, Rendőrkapitányság, Tűzoltóság, Városi Bíróság, Városi Ügyészség). A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
6.5.
Szeged MJV térségi szerepe a közép- és felsőfokú oktatás terén
A más településekről bejáró középiskolai tanulók a nappali oktatásban. A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
6.6.
Szeged MJV térségi szerepe az egészségügyi ellátások területén
A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
6.7.
Szeged MJV térségi szerepe a szociális ellátások területén
A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
6.8.
Szeged közlekedési kapcsolatok által meghatározott szerepe a térségben
A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
6.8.1. Közúthálózat – a város elérhetősége a környező településekről
A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
6.8.2. Elérhetőség tömegközlekedési eszközökkel
A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
6.9.
Szeged MJV és a vállalkozások hálózatos együttműködései
A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
7. Lehetséges lehatárolási modellek bemutatása
7.1.
Első modell bemutatása
A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
7.2.
Második modell bemutatása
A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
7.3.
Harmadik modell bemutatása
A fejezet szakmai tartalmának kidolgozása folyamatban van.
8. Javaslat Szeged Megyei Jogú város funkcionális várostérség modelljének kiválasztására
Mellékletek
Felhasznált irodalom
ESPON Project 1.4.3, Study on Urban Functions, Final Report March, 2007, http://www.espon.eu/export/sites/default/Documents/Projects/ESPON2006Projects/StudiesSci entificSupportProjects/UrbanFunctions/fr-1.4.3_April2007-final.pdf ESPON Typology Compilation, Scientific Platform and Tools 2013/3/022, Interim Report FOCI - Future Orientation for Cities, http://www.espon.eu/main/Menu_Projects/Menu_AppliedResearch/foci.html A magyarországi városrégiók lehatárolásának és versenyképességük mérésének lehetőségei, Horváth Sarolta Noémi Ph.D. hallgató, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet http://www.mrtt.hu/vandorgyulesek/2012/1/horvath.pptx Megalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású dél-alföldi városfejlesztési programok tapasztalatairól (2012) – Tóth Róbert, Tapasztó Dénes, http://www.juan.hu/download/megalapozo_tanulmany_JUAN.pdf Urban Audit Database, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/region_cities/city_urban/data_cities/databas e_sub1 Szeged kapuvárosi funkcióinak vázlatos áttekintése, Hegedűs Gábor, 2007. In: Határok és eurorégiók. p. 373-377. Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia 20142020 elkészítéséhez, Belügyminisztérium, Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság, 2013. augusztus 30.
