-KUPCSAV
FELICIÁN
MIN. TAN .• A MAGYAR OKTATOFILMŰGY R!OGI HARCOSA ES MŰVELÖjE. NYUGALOMBA VONULT !OS EBBOL AZ ALKALOMBÓL A KORMÁNYZÓ A SIGNUM LAUDIS-SZAL TŰNTETTE KI
I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM .
SZERKESZn:
LAJTA
ANDOR.
1933. ÉVI MÁJUS
HÓ 1
~111I11II1I11II1I11I11I11I!IHlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII'1I11I1I1I1I1I1II1I11I11II1I11II1I11II1I1I1I1I11I1I1I1II1II11I11I11II1I1I1II1I11I11I1I1I11II11I1I1I:1II1I1I1II1I1II1Ililllllll!1II1I1I1I11I11I1I1111II1II1I11I1I1II11I11II11I1I1I1I11I11II1I1I1II1II1I11I1I11I1I1I11I11II1I11I11I1I1I1I1I11I!/
•
AZ IDÉNY NAGY MAGYAR FILMJE
•••
"KISÉRTETEK uonATA" AZ IZGALMAK
VIGJÁTÉKA
BIRÓ LAJOS nyomán frta BÉKEFFI LÁSZLÓ Rendező LÁZÁR LAJOS Felvételek EIBEN ISTVÁN Zene EISEMANN MIHÁLY
Karnagy ANGYAL LÁSZLÓ Dfszletek S Z I R O N T A I L. Összeállította FELD GYÖRGY Gyártási vezető GÁL ERNÖ Hangmérnök LOHR FERENC
KÉSZÜLT
Segédrendezők : VINCZE LÁSZLÓ és DÉNES ERVIN
A
HUNNIA FILMGYÁRBAN
Teddy __ Törzs Jenő Mary.__ __ Röhh Mariha Robert __ Ihász Lajos Mrs. Burns ___Gombaszögi Ella Dr_ Stlrling .__ ___Beregi Oszhár ~ulia .__ ___Ladomerszky M. Allomásfőnök Makláry Zoltán Price Kertész Gábor Peth es Sándor Nászutasok --- } és Bodó lea Első utas Herczeg Jenő Második utas Komlós Vilmos Soffőr Turay (FTC) Rádióstiszt ___Balló Elemér Kalauz _ Justh Gyula
SZEREPOSZTÁS:
o
~
o
BEMUTATTA
ROYAL
APOLLO
ÚRIASI SIKERREL! Kö'he'ő:
__
o
A A KISÉRTETEK
VONATA
-
tovább
foly-
tatJa diadalútját a vidéken: e d d I g többek között BelleSCSablln, G!lUlan, SZOlnOllOn, MISI101con, DebreCenben, stb.-ben zsúfolt házakat vonzott I
"CITY" filmkölCSÖnzŐés kereSkedelmi társ. k. I.
BUDAPEST, VII., ERZSÉBET
KÖRÚT
36. TEL. 45-2-94.
FILMMŰVÉSZETI VI. ÉVFOLYAM. CASTIGLIONE
ÉS TUDOM
Á NYOS
= 5. SZÁM. =
FOLYÓIRAT
1933. MÁJUS 1.
HENRIK
m. kir. kereskedelmi tanácsos" a budapesti Corso mozgóképseínház vezető igazgatója:
ügy-
A VIDEKI FILMSZINHÁZAK AZ Új NEpSZÁMLÁLÁS TUKREBEN -
GONDOLAT
A NYUGDIJALAP
MEGVALÖSITÁSÁRA-
r.;::::===:;:1 z
1930. évi népszámlálás legfőbb adatainak publikálása érdekes bepillantást enged azoknak a községeknek a 10 év alatti lélekszámválto1111111111111111111111 zásaiba, amelyek bennünket fl. legkÖzvetlenebbül érintenek: amelyekben mozgóképszínház mükodik, A demográfiai adatok természetesen csak részletképet nyujtanak ·abból a mozaikból, amely a népszámlálás teljes statisztikájának tükrében adja vissza a mozgóképszinházak súlyos helyzetét. Ám a kutató szem előtt már ez a töredék is élesen világítja meg a sajnálatos irányban megváltozott viszonyokat, A gazdasági válság egy benső népvándorlásnak volt a forrása.
A
Az áramlást a vidék konjunktúra utáni kereskedelmi és ipari stagnációia indította meg, amely az iparforgalmi munkásságot terelte a nagyobb városok, főleg Budapest felé, Ezt az áramlatot utóbb hatványozottan növelte az agrárkrízis, amely az őstermelés segítő családtagjainak és a földmíves-napszámosoknak a tömegét sodorta ugyancsak 'főleg a főváros és környéke felé. Budapest környékének az utolsó decenniumban való erős 1etelepülési mozgalmában szerepe' volt még a fővárosban az utolsó években erő-
sen érzett lakáshiánynak is, amely a társadalomgazdasági viszonyok változásával igen sok embert szorított ki a város övezetébe. Ez a benső vándorlás azoknak a mozgóképszínházaknak szempontjából, amelyek rajonjának népsűrűségét növelte, kétségtelenül örvendetesnek mondható. Annál kedvezőtlenebb jelenségnek kell minősítenünk a moziszakma egyetemét illetően a filmszakma megizmosodásának, kultúrális előhaladásának elengedhetetlen feltétele az egész országra kiható terjeszkedés: terminusz-technikusszal élve az egészséges Hinterland ! - mert a nagyobb centrumok talán nem is kívánatos fejlődése elsorvasztotta a vidéket, aminek sajnálatos következménye volt az ottani mozik válsága. Tagadhatatlan, hogy más körülmények is lényegesen súlyosbították a vidéki vállalatok helyzetét Ca gazdasági szempontokat már érintettük, jelentékeny tényező volt még egyes filmvállalatok helytelen üzletpoli tikáj a is), kétségtelen, hogy e rendkívül élénk letelepülési mozgalmak még a gazdasági viszonyok javulása után: is hosszú ideig éreztetni fogja k~dvezőtlen hatásukat a szakmai "életben. A vidéki mozgóképszínházakat 'érintő lélekszámviszonyok ismertetését Buda-
~c'
~.~~~r~~'~
pest környékén, a szomszédos községeken kezdjük. A főváros övezetének története alig 30-40 évre tekint vissza. Az ottani népesség száma 1869-ben még csak 26.000 volt, 1910-ben már 217.000, 1920-ban 288.000, 19S0-ban pedig közel 416.000. Ezekszerint a kornuék. népességének szooorodáea 1869-t'ől 1470%-ot tett ki, míg az utolS'ó decenniumban 44% uolt, Méreteiben szinte amerikai ízű ez a fejlődés. Szemléltetöbb tájékozást nyujt alábbi táblázatunk, amely egyben a szóbanforgó községele mozistatisztikáját is feltünteti: Város. község
Budafok Cinkota Csepel Kispest Nagytétény Pesthidegkút Pestújhely Pesterzsébet Pestsztlőrinc Rákoscsaba Rkeresztúr Rákosliget Rákospalota Rsztmihálv Újpest
Lélekszám Tényleges lOOO-beo szaporodás 1920 193. %
13.7 4.8 13.5 51.0 5.1 3.3 7.9 40.5 1].8 5.9 6.0 2.8 35.0 9.2 57.5
19.7 5.5 22.9 64.5 7.2 6.0 11.3 67.9 30.6 8.2 7.6 3.1 42.9 14.1 67.4
44 32 693 26 39 85 43 67 159 . 38 25 13 20 41 18
foglalkozik, fejlődésükben sokat mutatnak: Lélekszám 1000-ben 1920-ban Békés 28.1 Békéscsaba 44.6 Cegléd 36.9 Debrecen 103.2 Diósgyőr ' 19.2 . Eger 28.7 Gyöngyös 19.7 Győr 50.0 Kaposvár 29.6 Karcag 22.6 Kecskemét 73.1 K-K-Félegyháza 36.8 K-K-Halas 26.0 Miskolc 57.0 Nyíregyháza 43.3 Pécs 47.5 Szeged 123.5 Szolnok 32.5 Sz ombathely 34.7 Töröksztmiklós 25.9
A l ülöhelymozik re jutó száma léleksz .
2 1 5 1 1 2 5 2 1 1 1 4 2 5
14 25 . 18 19 18 24 22 19 36 37 37 37 21 18 16
+t hasonló voná' 1930-ban 28.9 49.3 37.4 117.3 20.8 30.4 21.3 50.9 32.7 24.2 79.4 38.2 28.8 61.6 51.3 61.7 135.0 38.8 35.7 28.5
Viszont a par excellence 1nezőgazdasági városok, illetve községek adatai tipi-' kus fotografiáját adják a nagy világválságnak. Fejlődésüket a mezőgazdaság krízise bénította meg, amely nemcsak a termelés és értékesítés nehézségeit vonta maga után, hanem a fogyasztás korlátozásával a nagyarányú elvándorlásnak volt az előidézője. A bennünket érdeklő községek közülamelyekben mozgókép üzem van - az elmúlt 10 évben
Csak tájékoztatás és összehasonlítás kedvéért jegyezzük meg, hogy Budapesten az egy ülőhelYTe eső átlag 28. A. távolabb fekvő kozséoek közül az utolsó 10 évben a következők fejlődtek feltűnőbben : 15-20%-os arányban: Budaörs, Pécel, Soroksár. 20-30%-os arányban: Budakeszi, Csömör, Gyömrő, Isaszeg és Szentendre. 30-40%-os arányban: Dunaharaszti, Taksony, Tököl és Vecsés. 40-50%-os a.rányban: Dunakeszi, Érd és Veresegyház .. A legnagyobb arányban Pesiezentimre (Soroksárpéteri ) fejlődött : lélekszáma S710-ről 8183~ra emelkedett, ami 120 százaléknak felel meg. A vidéki nagyobb centrumok, amelyek lakossága nemcsak mezőgazdaságggal
60 község lélekszáma csökkent,
vagyis a szóbanforgó községek 20%-a. Ezenkívül igen jelentékeny azoknak a száma, amelyek lélekszáma az utolsó decenniumban nem változo N, vagy csak egészen j eientékteleniűemelkedett. A legerősebben csökkent: Hódrnezővásárhely, Jászberény, Kalocsa, Makó, Mezőkeresztes, Mór, Polgár, Sajókazinc, Sárvár és Vál lakosainak a száma. Alig váUozott a 10 év alatt a nagyobb helységek közül Gyula, Hajdúböszörmény, Orosháza és Szentes .lélekszárna. Két és' fél év' előtti állapotokat tüntetnek fel a vázolt hépszámlálási· adatok. Megállapítottuk, hogy mily nagyszabású társadalomgazdasági okok von ták maguk után a nagyarányú lélekszám-eltolódásokat. Ha figyelembe vesszük,' hogy az azóta lefolyt negyed évtized alatt ezek az
2
~--------~.~~r~~, ~ okok hogy
csak
hatványozódtak,
kétségtelen,
?,
A mai viszonyok mérlegelése mellett. figyelembe véve azt, hogy a népesség 30-40%-a részben 12 éven aluli gyermekekből, részben 55 éven felüliekből áll, a kisebb lélekszámú községekben és ahol a termelési válság fokozott mértékben. érezteti hatásál!., lehetetlen az állandó jellegű mozgóképszínházak proeperitáea. Sajnáljuk, hogy ebből a szempontból összehasonlítás céljára a legszorgosabb kutatás mellett sem találtunk kűlföldi adatot. A vidéki moziknak a közeégek lélekszámnagysága szerínti megoszlását alábbi kimutatásunkban ismertetjük:
r. jelenleg szomorú
•
hangos filmek idején a vidéki mozik 30%-?, nem lehet életképes.
szünetelő 60 vidéki mozit sorsában rövidesen még több vállalat fogj? követn',
ha csak a szakma összessége módot nMn talál arra, hogy a rajta kívül álló körülményeket ·megfelelő eUenvédelmi intézkedésekkel poriroeza és ha a kétségbeejtő viszonyok .miatt a szünetelő mozgóképszínházakban egyelőre nem is indíthatja meg a vérkeringést, megakadályozza azt, hogya servadási folyamat tovább terjedjen és ezzel átmenti a még élő üzemeket. A magyar színházi szakmában súlyos jelenség, hogy a. moziengedélyek megszerzésénél az engedélyt kérők nem mindig mérlegelték kellően a helyi viszonyokat, sőt igen sokszor még a község lélekszámát sem vették figyelembe, hanem minden részletesebb körültekintés és vizsgálódás nélkül egyszerűen - mozit nyitottak. Tagadhatatlan, hogy a vidéki mozgók válságának részben ez is egyik fontos oka. Különösen a hangosfilmmel kapcsolatban jelentkezik ennek a gondatlanságnak és felületességnek a súlyos kenzekvenciája, mert a néma mozgóképszÍnháznak ma már nincs létjogosultsága, viszont egy elfogadható hangos berendezés oly sok pénzbe kerül, amelyet egy kislélekszámú község nem. bír el. Régen, a kisebb községek mozijai egyszerű zongorával kisérték az előadásokat, aminek meg volt az amortizálási lehetősége és, miután zeneileg kisebb igényű közönségről volt szó, a zenészköltség sem okozott nagyobb gondot. A hangos gépnél más a helyzet, mert ma' már egyre több magyar film kerül a mozikba. Ha a leadógép a magyar szót nem adja vissza érthetően, a vállalkozó már be is csukhat ja a "műintézetét". Ha vizsgálat alá vesszük a vidéki mozgószínházak elhelyezkedését a. községek lélekszámnagysága szerint, első pillanatra megállapítható, hogy.
A száma
1705 858 330 252
1.000-en alul 1.001-· 2.000 2.001-· 3.000 3.001- 4.000} { 4.001- 5.000 5.001-· 6.000 6.001-· 7.000 {7.0018.000 I 8.001-· 9.000, \ 9.001-10.000 10.001-15.000 15.001-20.000 20.001-30.000 30.001-40.000 40.001--50.000 50.000-en felül')
I
161 52 12 20 11 3 12
k ö z • é g e k Ié lekeaémmal
0/01)
0.4 3 18 37 \ I }75 98 100 100 100 100 100
Hanv közsl.gheo vall mozi 2) 0/03)
6 30 60 43 46 43 27 25 16 10 51 12 20 II
3 12
1 7 15 11 11 10 6 6 4 2 12 3 5 3 1 3
1000 lélekszámon aluli községek: Alsóberecki, Bánfalva, Hévízfürdö, Királd és Verestolna. 1000-2000 lélekszámú községek: Alsógalla, Alsógöd, Ambrózfalva, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonmáriafürdő, Balatonszemes, Balatonzamárdi. Bánhida, Csököly, Dömös, Dunaegyháza, Kazár, Kisszállás, Kübekháza, Mihályi, Nagyharsány, Nagymányok, Pilisboros') A % az ezen kategóriákba tartozó oszszes községekhez viszonyítva. tünteti fel azon kösségek arányát, melyekben mozi van. ') A mozik számára vonatkozó adatokat mindenütt Lajta Andor 1933. évi Filmművészeti Évkönyv-éből vettük. ') Az összes mozikhoz viszonyított arány. ') Természetesen Budapesten kívül.
jenő, Piszke, Sajókazinc, Sásd, Somogy, Süttő, Szakály, Szivák, Tát, Tiszasas.
3
~
+.~~Jl~s--
A fenti
táblázat
sajnos, az egyre rosszabbodó viszonyok lehetetlenné tették a gondolat gyakorlati kivitelét. Azt h'ssziik, ha a két egyesület ilyen céllal néhány vándőrmozi-engedélyt kérne, e fontos szociális kérdés megoldást nyerne.
szerint
az ö~szes vidéki mozik közel 1/Q_e háromezren aluli. népességű községekben helyezkedett el.
Kétségtelen, hogy ezek ·.közül sok a fürdő- és nyaralóhelyes község. azonban a mai' gazdasági viszonyok között - figyelemmel a hangosfilm által teremtett új üzleti körülményekre (l. a Magyar Mozi és Filrn ápri li s 15-iki számában "Balatoni mozgók válsága" cím alatt közölt balatoni levelet), valamint a weekend, szabadevezős, túrista és egyéb sport. divatokra _. ezek helyzete is mélyen alatta marad a legszerényebb kívánalmaknak is. A mozikra vonatkozó új népszámlálási 'adatok kiírása közben érthető meglepetéssel állapítottuk meg, hogy akkor, amikor 96 olyan kisközségben létesült nwzgóképszínház, a?nelyek iélekezáma 3000-en alul van,
A magunk részéről megpendít jük a tervet és készséggel bocsáj tj uk az ilIetékesek rendelkezésére az említett 166 községre 'Vonatkozó kimutatásunkat. Végezetül még a vidéki mözgóképszinházak befogadóképességére vonatkozólag kívánunk néhány szót mondani. Legnagyobb részük - 50%-on felül legfeljebb 300 szernély befogadóképességű. Miután - mint fennebb írtuka mozik tekintélyes része kisközségekben helyezkedett el, ez a körülmény előre volt várható. Mégis az az érzésünk, hogy ilyen csekély befogadóképességgel az egészen kiváló filmeket nem tudják kellően kihasználni, másrészt nincs médjukban a helyár akat a helyi társadalomgazdasági viszonyoknak és az ottani életsztenderdnek megfelelően nivellálni, Amikor a fővárosban is oly nagyfontosságú probléma lett a helyát'kér'dés, a még szegényebb, úgyszólván ínséges vidékeken, ahol még a fillérnek is nagy értéke van, e kérdés fokozottan exisztenciális jelentőségű. Sajnos, a viszonyok teszik remény telenné, hogy ezen a helyzeten. ma segíteni lehetne. A vidéki mozik befogadóképességére • vonatkozólag részletesebb tájékozást nyujt alábbi táblázatunk :
16G olyan községben, ma a 3000-et
Részletesebben: 8S olyan
40
19 13 -1, L
l
községben.
~
amelyek lélekszámeghaladja, nincs mozi.
Nincs mozgóképszínház amelyek lélckszáma 3-4000 4:5000 5;6000 6;,000 7;8000 " 8=900() amelynek 1l0()0
"
A 7000-en felüli lakosságú, mozinélküli községek a következők (zárj eiben az 1930. évi lélekszám: Egyek (7.038), Sövényháza (7.330), Solt (7.430), Jászfényszaru (7.797), Soltvadkert (8.572). és Hajduhadház (11.611). A szóbanforgó községek helyi viszonyainak gondos tanulmányozása mellett még a mai gazda.sági állapotok ellenére sem tartjuk irreálisnak. hogy ne lehetne különösen a 6000 és azon felüli lélekszámú községekben állandó mozgóképszínházat üzemben .tartaní, míg a többiek körében néhány uámdormozi tehetné népszerűvé a filmet.
A vidéki mozik befogadóképessége száma (személy)
rfr
100-Íg 1 O 101--200 31 21 201--300 111 30 301--400 87 22 401--500 45 12 501-·600 22 6 601-·700 14 4 701--800 9 2 801--900 4 1 901--1000 2 O 1001-nél több 9 2 Mikor fogjuk 1OO?'világosabb, der.űsebb, remény teljesebb színekkel megfesteni a magyar filmélet portréját? .. ; ,
A két egyesület körében évek óta igen sokszor vetődott fel egr nyugdíj pótló intézmény megalapításának kérdése,
4
~.
~.~~~r~~I~ Dr. GUSZTÁV
~~!
BÉLA
hites szabadalmi ügyvivő, hites törvényszéki szakértő:
.A SZAKftRTÖ
I."
A SZAI~ADALOY1BITORLÁSI.
1.
PERI:?EN
csúszik a bíráskodás. Az ítélet aszerint üt ki,' aminő a szakértői vélemény.' Ezért kell a perben álló feleknek aggódó-gondossággal ellenőrizni, hogy a kirendelt szakértő az éppen megítélésre váró szabadalomjogi vitás kérdés eldöntésére reIJ.delkezik-e elegendő szakismerettal és tapasztalatokkal. . A bírósági felfogás szerint - így mutatja azt a gyakorlat -, a.. szabadalmi vitás kérdések megítéléséhez' elegendő 'a mérnöki .oklevél, egyéb hozzá nem {s kell. Bíróságaink többnyire úgy képzelik. hogy az a kérdés, ütközik-e egy berendezés, gép, eljárás stb, egy megadott' szabadalornba, műszaki ténykérdés, ami élesen elválasztható a jogkérdéstől. Ei azonban; súlyos tévedés, ami az' ügyek kimenetelére gyakran végzetessé válik. 'I'ísztán műszaki ténykérdés pl., hogy a szállított gőzturbina gőzfogyasztása . nem . nagyobb-e a szavatolt X kg. lóerőnkénti fogyasztásnál és más ilyenek. Ez a kérdés mérésekkel, kísérletekkel megválaszolható ténykérdés. De a szabadalombitorlás eldöntése teljesen más természetű mérlegeléseket tételez fel, olyanokat, amelyek mindig változó, de soha meg nem állapítható arányszámban keverve tartalmaznak műszaki és jogi átgondolásokat ; mert szerkezetet, berendezést, gépet, eljárást stb. kell egybevetni a szabadidom igénypontjaival és ennek az egybevetésnek az alapján igennel vagy nemmel kell ;:J, szabadalomjogi ütközésre vonatkozólag feltett kérdésekre válaszolni. Ehhez pedig ismerni kell a szabadalmi leírások és igénypontok struktúráját és' ismerni kell az igénypontok értelmezésének kifinomult módszerét. Ha a szakértőnél ezek a feltételek nincsenek meg, úgy igen gyakran Justizmora a per vége, mert a jogászbíró nem' képes ~ szakvélemény értékét megállapítani. Á felek természetesen, kivétel nélkül, élnek észrevételezéai
AJ
z alábbi fejtegetéseket valamennyi ipari érdekeltségnek szánom : céljuk nem népszerű ismeretterjesztés, minthogy magának a peres 11111111111111111111111 eljárásnak részletes előírásai a bíróságon és a hivatásos képviselői karon - mint ügyvédeken és szabadalmi ügyvivökön. _. kívül állót, akár mint sértett szabadalomtulajdonost, akár mint panaszlott szabadalombitorlót, akik amúgyis rendszerint ügyvéd vagy szabadalmi ÜgyVIVO képviselőt vallanak, nem kell, hogy érdekeljék. Egyedül II szakértő megválasztása az, ami őket érdekelheti és kell is, hogy érdekelje, minthogy <' szabadalombitorJási pert - akár büntető eljárást, akár polgári pert indít a sértett _. vé qeredménuben is a szakértő dönti el. A szabadalombitorlási perek ugyanis a szabadalmi bíróságon kívül folynak; a szabadalmi bíróság legfeljebb csak akkor folyik be az eljárásba, ha a szabadalmi leírás értelmezése iránt vita támad. De ez esetben sem arról nyilatkozik a büntető vagy polgári bíróság által megkeresett szabadalmi bíróság, hogy fennforog-e bitorlás vagy sem'':__ ami a megkereső bíróságot leginkább ér~ dekelné - hanem arról, hogy él leírást emígy vagy amúgy kell-e magyarázni ami a megkereső birőságot csak egész kevéssé érdekli. A megkereső bíróság, a tapasztalás szerint, szereti annak a nehéz kérdésnek az eldöntését, forog-e fenn bitorlás, magától elhárítani, minthogy ilyen értékelésekhez és megítélésekhez egyrészt nincs elegendő műszakí előismerete, másrészt ideje sincs arra, hogy műszaki kérdések tanulmányozásába elmerüljön, .
..
I·
A kérdés lényegét ily módon a kirendelt szakértő dönti el, akinek kezébe át-
5
szakvélemény képtelenség es semmire jogukkal. aminek azonban úgyszólván sem használható, mert egy szabadalomba soha sincs foganatja. Egy ilyen szaknem lehet beleütközni és ugyanakkor nem értelem nélküli szakvélemény a legsúlyobeleütközni és a beleütközésnek nincs sabb károkat okozhatja, akár el is vémennyiségi mérőszáma. rezhetne rajta egy iparvállalat. A szakértő kétértelmű véleménye elleAz előadottak közelebbi megvilágításá'ra legalkalmasabbnak látszik egy jogeset nére is az elsőbíróság a szabadalombitorismertetése, amely az érdekelt köröket lást megállapította és kimondta az alpeigen behatóan foglalkoztatta és különböres kártérítési kötelezettségét is, bár ző reformtörekvéseket váltott ki. természetesen az alperes minden erőfeszítést megtett azirányban, hogy a bíróA per a polgári törvényszék előtt inságot a szakvélemény használhatatlansádult meg szabadalombitorlás abbanhagáról meggyőzze. Fellebbezésre az ügy a gyása és 20.000 pengő kártérítés miatt. királyi táblához került, amely az elsőAz alperes védekezésére, hogy az ő gépe fokú ítéletet helybenhagy ta. A legcsekénem ütközik a szabadalomba, a bíróság szakértőt rendelt ki, aki mellé a felek is lyebb kétség sem férhet ahhoz, hogy az akartak egy-egy szakértőt megnevezni, a alperesre kedvezőtlen ítéleteket a polibíróság azonban előterjesztésüket mel- hisztor szakértő nem túlságosan nagy lelkiismeretességgel vállalt szakvélemé'lőzte. Az alperes már a szakértő bevezenyezése váltotta ki. tésekor kifogásokkal élt a szakértő megA mérnökí rendtartás 37. §-ának 2. g) választása ellen azzal, hogy annak sza:badalomjogi felkészültsége semmiképen pontja szerint fegyelmi vétséget követ el 'sincs igazolva vagy valószínűsítve. Tény , az a mérnök, aki olyan mérnöki feladatot vállal és végez, amelyre megfelelő szaktuaz, hogy a kirendelt szakértő a technikának számos ágában, így a villamos von- dása hiányzik. Erre a törvényhelyre való tatásban, az autornobilok, a felvonók, a hivatkozással illetékes oldalról az eljáró szakértő ellen fegyelmi feljelentést adtak központi fűtések terén és még számos be a Mérnökí Kamaránál, amely feljelenmás ágazatban (!) fejt ki közismerten szakértői tevékenységet, birói kérdésre tést egy igen nagytekintélyű, arra feltétkijelentette, hogy ő még a szabadalmi lenül illetékes erkölcsi testület kifejezet, jog terén is alkalmasnak véli magát szakten támogatott. A feljelentéshez ezenkíértői ténykedés kifejtésére. Abenyujtott vül egy, ezen erkölcsi testület által jóvászakértői vélemény azután a szabadalmi hagyott magánszakvéleményt csatoltak, jog terén a legteljesebb analfabétaságát amelynek megállapítása szerint "az, hogy árulta el. Természetesen senki sem séa törvényszék ilyen költséges szakvélerelmezheti, hogy a szakértő véleménye mény után is képtelen a pert eldönteni, reá kedvezőtlen - erről itt nincs is szó. , magától értetődik", továbbá, hogy "az ilyMaga a modezer, ahogya szakértő kö- fajta szakvélemények teljesen illuziórivetkeztetéseihez elj utott, li következtetés kussá teszik a szabadalmi védelmet és vehatározatlansága és értelmetlensége a szélyeztetik a szabadalmi ügy komolysászakvéleményt teljesen alkal1natlanná tetgát, mert a pereknek kimenetele még a ték arra, hogy az ítélő bírót tájékoztassa legtisztább és a legvilágosabb tényállás arról, hogy forog-e fenn szabadalommellett is teljesen bizonytalan". A febitorlás vagy sem. A szóbanforgó szakgyelmi feljelentés a kamarai ügyész előértőnk megállapította az ütközés téadásában a Mérnöki Kamara választmányét, kimondotta azonban, hogy "a sza- nya elé került, ahol az ügyész javasolta badalomtól való eltérés aránytalanul naa fegyelmi eljárás megindítását. A kagyobb mértékű és így az ütközés ténye marai választmány úgy határozott, hogy kisebb, mint az eltérések nagysága". A bekéri egy szabadalmi bíró véleményét szabadalmi jogban járatos előtt egy pillaaz ügyről, mert tartott tőle, hogya fentnatra sem lehet kétséges, hogy egy ilyen említett .erkölcsi testület állásfoglalását
,l
6
~.'--------~.~~~r~~'~---is esetleg kari érdekek befolyásolhatták. A megkérdezett szabadalmi bíró a kamarai választmányhoz beterjesztett véleményében oda nyilatkozott, hogy "a sérelmezett szakvélemény szabadalomjogi része olyannak minősítendő, amely a szabadalmi törvénnyel ellenkezik, megnyugtató eredményre nem vezethet és a pol-
LAJTA
gan bíróságot nem tájékoztathatta kellő módon és mértékben". A megkérdezett szabadalmi bíró véleménye szerint "a panaszlott a szabadalmi eljárásban a szabadalmak terjedelme megállapításánál követendő vizsgálati és össze hasonlító módszereket nem ismeri kellően". (Folytat juk.)
ANDOR:
ONCENZURA VAGY ELÖZETES CENZURA? z utóbbi időben az Országos Mozgóképvizsgálő Bizottság aTánylag sok filmet tiltott be. Aki ismeri a filmcenzúra lélektani feladatait és azt a hangulatot, amely a cenzorokat az ülések alatt betölti, elismeri, hogy nehéz filmek élete és halála fölött dönteni. De amiként csak a molnár látja, hogy őrlés előtt mennyi szemét és mennyi piszok van egy-egy zsák gabonában, úgy csak a filmcenzúra rostája közben látják, hogya sok száz film között mennyi - bocsánat, nem szemét, - hanem mennyi az olyan film, amely a mai viszonyok között nem való a nyilvánosság elé. Békében nem is gondolt senki filmcenzúrára. Eltekintve, hogya háború előtt nyugodtabb világban élt a társadalom, a film viszonylag kezdetleges művészi foka sem tette szükségessé a filmcenzúra bevezetését. De egészen bizonyos, ha a mai filmkultúra békevilágban emelkedett volna arra a nívóra, amelyen művészetileg és technikailag ma áll, akkor sem kellett volna seho! sem filmcenzúra. De az utolsó húsz esztendőben az erkölcsök egyrészt, az egyéni kvalitások másrészt annyira átalakultak, leromlottak, hogy kellett, úgyszólván vfIágszerte, olyan fórumot szervezni, amely lehetetlenné teszi azt, hogy lekiismeretlen emberek a film segítségéve! tovább bomlasszák azt a társadalmat, amelyet a háború, a háború utáni társadalmi összeroppanások, forradalmak,
munkanélküliség, egyéni és tömeggondok amúgy is hajlamossá tettek a szélsőségekre. A filmcenzúra tulajdonképen nem más, mint rosta, hogya széles néprétegek közé ne kerüljenek bomlasztó hatású filmek. Bizonyos, hogy az egész világ gazdasági válsága okozta azt is, hogy az elkészült filmek minőségileg óriási módon visszaestek. Amíg a művészi filmek régebben aránylag sokba kerültek, addig ma - különösen a hangosfilm rentabilitását alapul véve - a gyártónak minden fillérre kell nézni és sokkal - de sokkal olcsóbb filmeket kell gyártani. Hogy ez a legtöbb esetben a nívó, az erkölcsi érték és művészi produkció rovására megy, kézenfekvő. Ilyenkor borzasztóan kellemetlen helyzetbe kerül a cenzor, amikor dönteni kell a mellett, hogy kárt okozzon-e a gyártónak, mert értéktelen produktumát nem engedi ki, vagy pedig kiteszi magát annak, hogya sajtó, a közvélemény elítéli, amiért sekélyértékű filmet szabadjára engedett. Ezen a lelkileg is szörnyen nehéz és kínos helyzeten csakis az öncenzura, a saJát előzetes cenzúTa tud segíteni. A gyáros vegye alapos fontolóra, hogy mit akar filmre vinni, milyen témát, milyen író darabját, milyen milliőben, milyen atmoszférában, milyen keretek között akarja életre kelteni, a filmvállalat pedig akkor gyakoroljon öncenzúrát, amikor a megvételre kínált árut megtekinti. Minden gy,áros és minden filmkölcsön-
7
zö a legjobb pl'eventív-cenzÓ1', Ha ők jó cenzorok, akkor semnnitéle filmcenzúra nem 'lehet rossz vagy szigorú (kivéve a politikai filmcenzúrát), Minden jóízlésű ember, minden intelligens gyáros és kereskedő meg tudja ítélni, hogy init vihet (. mai kÖj'ülmények közöti a nyilvánosság elé, amikor az egész világ ég, amí-
kol' alattunk reng a föld, nemzetek pusztulnak, népek őrlődnek föl. De ha az egyénnek nincsenek meg a kellő ítélőképessége, vegyen maqa mellé megfelelő dramaturgot, 7JszichoMgust, aki megérzi, aki meg tudja bírálni, mit lehet és mit nem lehet a közönség elé vinni, Könnyű li. filmcenzol't szigorúsággal vádolni, amikor kész filmszörnyüségekkel áll szemb~en, hiszen a filmcenzor nem tehet róla, hogy a mai viszonyok között alkalmatlan témát vagy filmet nem engedhet ki a nagy nyilváncsságba. Ellenben sokkal könnyebb a gyáros öncenzúrája, amikor még a kész szcenárium fölött lehet dönteni, amikor még meg lehet menieni tőkét, erkölcsi és anyagi értéket, vagy a filmkel'eskedő cenzúrája, amikor módjában áll megtagadni egy rosszul felépített, erkölcsi és művészi elgondolásban elpuskázott film átvételét.
SZÁMOK
Jugo'szlávia: A jugoszláv királyságban 1!J32-ben 338 mozgóképszínház működött 92.028 ülőhellyel. Ezek közül csak 64 játszik naponta, míg 214 mozgóképszínház hetenkint egyszer vagy kétszer játszik. Öt mozgóképszínház csak esetről-esetre nyitja meg kapuit. Az előző évvel szemben a mozgóképszínházak látogatottsága némileg visszaesett. Városok szerint így oszlanak meg a filmszínházak: Belgrádban működik ] 1, Zágrábban 9, Szerajevóban és Eszéken egyenkint 4, Ujvidéken, Üszkübben,' palatóban, Versecen, Pancsován és Rumán egyenkint 3 mozgószínház játszik, Szabadkán, l\agybecskereken, Zimonyban. Raguzában, Nisben. Marburgban és ezenkívül még vagy 30 városban két-két mozgószinház szórakoztatja az ottani lakosságót. ] 932-ben 440 hangosf ilmet vittek be az országba, az első helyen áll Németország 119 hangosfilmmel. Az elmúlt esztendőben 6175 méter hosszúságban 17 szerb nyelvű hangosfilmet gyártottak az orszgában, ezek természetesen nagyrészt riportok és híradók. Uj-Zéland: 1931. április l-től 1932. március 31-ig teljesen szünetelt a hazai játékfilmek gyártása, ennélfogva a külfö.ldi filmek számára nagy konjunktúra kínálkozott. Az országba behoztak 373 amerikai, 90 angol, 8 német és 1 francia filmet. A behozott filmek közül 29 amerikai, l, angol; 1 francia 1 német filmet betiltottak. A mozgóképszínházak száma a fenti időpontban visszaesett. Akiadott játszási engedélyekből 404 jutott a független mozgóképszínház-tulajdonosokra, 34 konszernekre és 16 engedély jutott egyes filmvállalatokra.
De ugyanilyen öncenzúrát kell gyakorolni a filmcímek megválogatásábanis, A magyar nyelv elég gazdag ahhoz, hogy még a kifogásolható fiJmeknél is olyan címet találjon a filmvállalkozó, amely enyhíti legalább külső látszatm a film belső tartolanámak: súlyosságát.
Stockholm: Egy, a Paramounthoz közelálló konzorcium új hatalmas filmpalotát épít a svéd fővárosban, amely 2000 sze-mély befogadására lesz alkalmas. Stockholrnban ezidőszerint 75 filmszínház játszik, összesen 32.500 személy-befogadóképességgel. Valamennyi filmszínház naponta két előadást tart, csak vasárnap játszanak háromszor. Az új nagy filmszínház építése a stockholmi mozgóképszínházak körében nagy izgalmat keltett, mert a svéd fővárosnak félmillió lakossága van és ennek a félmilliónak elég a meglevő 75 színház.
Ezeket a szempontokat kellene megtartani és alaposan figyelembe venni, mielőbb ___:bárhol a világon - filmet küldenének megvizagálásra. Ha van erkölcsileg alátámasztott, komoly és művészi elgondolású öncenzú"ra, akkor nincsen a világon sehol rossz és szigorú filmcenzúra, Szigorú filmcenzúra csak ott van, ahol TOSSZ a /,ilmanyag. A molnár
is igyekszik
jó lisztet
a pék is jó és élveze_tessüteményt szik sütni, miért ne tegye, ezt gyáros és a filmkölcsönző ls?
A FILYIVILÁGÁBÓL
Irország : 1932-ben 1251 filmet vizsgált felül az ottani filmcenzúra. amelyből 196 filmet tiltott be. A cenzúra ott annyira szigorú, hogy még a betiltott filmeken kívül több száz filmnél már előzetesen annyi reszt vágtak .ki, hogy csak ily modon tudták a cenzurára hozzájárulását elérni.
örölní, igyeka film-
8
-I
{···········i··MDT"E·REM············-:: .................................... ..................
Áprílisban a Kísértetek vonato. című új film rnagyar verziójának elkészítése után szüneteltek két hétig a fölvételek. Aprilis 26-án Budapestre érkeztek a Kísértetek vonata román verziójának szinészeí, számszerint tizennégyen, akiknek tiszteletére áprílis 27-én nagy ünnepi fogadtatást rendeztek a Hunnia-filmgyárban. A fogadtatáson megjelentek a Filmalap urai, 2 színészi, müvészi és írói érdekképviseletek tagjai és vezetőségei, valamint a budapesti román kolónia vezetői. A Hunnia-filmgyár műtermében nagy lunchot rendeztek a vendégek részére, akiket a magyárok részéről Pelcár Gyula volt nuniszter üdvözölt franciául. A' beszédre a budapesti román követ válaszolt ugyancsak francia nyelven. A román verzió fölvételeit április 28-án kezdték meg és kb. tíz napon belül fejezik be. A film befejezése után a tizennégy román szinész közremúködésével 7'ornán kaba7'éfilmet készítenek. A románok vezetője, Jean iltliha.il rendező, ő rendezi a román verziót. A főbb szereplők: Toni Bularuira (Törzs szerepét játsza),LisetteVet'eé (Gombaszögi szerepkörét tölti be), míg Renné Annie Rökk Maríka szerepét kreálja. A magyar szinészek közül Ihász Lajos és Lengyel Vilmos játszanak a darabban nagyobb szerepet románul. Budapesti film- és művészi korökben nagy megelégedést és örömet keltett a román szinészek megjelenése, amellyel megpecsételték a 1nagyaT-román filmbat'átságot. Reméljük és hisszük, hogy ez a filmbarátság állandó lesz és alkalmas lesz arra, hogy a két szomszédos or-szág közötti filmbéke állandósuljon. . A májusi filmgyártási programm papíron. elég gazdag és változatos, hogy ebből mi lesz a valóság, még bizonytalan. Mint k.Q1noly valóságot emlitik, hogya Kisértetek vonata román verziójának elkészülte után F'edák: Sári kezdi et filmjének fölvételeit. Hírek vannak arról is, hogy a: Stylus-féle .4 b01'-onkívül egy m~sik budapesti filmkölcsönző is készít magyar u; .
Érlesílés !
Van szerenesenk igen tisztelt elő: fizetőinkkel és olvasóinkkal közölni, hogy lapunk szerkesztőség e és kiadóhivatala f. évi május elsejével
Budapes' VII., Thöhö'y·á' 75. alá koltőzor.
Úi
'elefonszám : 97-O-76 Kiváló
a
tiszteleftel
Filmhulfúra és a Filmmű-
l-
vészeti
Évhönyv
szerkcszt.
és kiadóhivatala
filmet. Ez a terv azonban még embrionálie állapotban van. J osef Hlinomae brünni filmvállalkozó, ismert csehországi f'ilmszakember, budapesti tartózkodása alatt kalkuJációt végeztetettfilagy(~1' és cseh filmek közös gyártására vonatkozólag. A szokásos tavaszi fill11Szkeccs felvételei t máj us elején kezdik meg. Az új filmszkeccset Vadnai· László Írta, zenéjét ho~zá Miirlcu» Alfréd szerezte, főszereplői pedig Radó Sándor, Komlós Vilmos, Pál Erzsi, Raffay Erzsi és J{ ertész Dezső, Rendezi Gaál Béla és3 színpadí és 3 filmrész készül belőle. Érdekes újítás, hogy a vidéki filmszínházak részére, illetőleg a továbbjátszás céljából már most megcsinálják a 6 felvonásos teljes filmet, úgyhogy az ősztől kezdve a teljes film kerül színre. Az új filmszkeccs, amelynek címe valószínűleg "Halló, rádió, Budapest." lesz, már május végén jelenik meg az Ufában. il film főbb jelenetei a budapesti rádióban játszódik le és cselekményét is a rádió életéből mer iti. .i\.
-
9:
W
F I L MK U·L T U R A mai .számának b,it
'.','
~.--------~.~~~~r~' ~+1
A )D'IOE ánr-íhs 21-én Balogh Kálmán elnökletével választmanyi ülést tartott, amelyen többek között foglalkoztak Fenyő Sándor társelnök lemondásával és kimondották, hogy a lemondás elfogadása és az elnökség esetleges betöltése kizárólag a közgyűlés feladata és egyben bizalmat szavaztak Fenyőnek. Ennek ellenére Fenyfi Sándor újabb levélben kezölte az elnökség gel, hogy lemondásához ragaszkodik. A f. Imbérleti és szállítási feltételek letárgyalására 2. választmány Morvay Pál iigyv. alelnokőt, Ger':; Istvánt és Griesz Árrnint delegálta. A MMOE ánrHisi választmányi ülésén dr. Balogh KálJnán elnök részletesen ismertette az elnökség széleskörű akcióját a moziszakrna és leülonosen a vidékek érdekében, amelynek leglényegesebb etanja a múlt héten lezajlott másfélórás belügyminiszteri kihallgatás volt, amelyen az egyesület teljes elnöksége résztvett és amely alkalommal az elnökségnek médjában állott a szakma osszes bajait a belügyminiszternek felsorolni és azokat vele részletesen megvitatni. Az elnökség dtől az audien-. ciától nagy eredményeket vár a szakmai rend, a magyar filmgyártás, a szakma' közterhek csökkentése terén és ha ezek a remények rövidesen nem teljesülnének, mandátumát az összehívandó kdzgyíilés rendelkezésérc fogja bocsátani, Az Országos Filmegyesület áprílis 28-án, határozatképtelenségesetén május '7-én, vasárrian d. e. 11 órakor tartja rende" évi közgyÍílését a Fészek Klubban. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Évi jelentés. 3. Zárszámadások betérjesztése és f.elmentvény megadása. 4. Költségelőirányzat. 5. Tagdíjak megállapítása az 193.3. évre. 6. Alapszabálymődositások. 7. Esetleges indítványok. A Moziegyesület május elsej ével új helyiségbe költözik Uj címe: VilI., Csokonaiutca 10., II. 12. A ~elc:'m.,zám marad: 36-0-05. A pénziigymnisater tervbe vette a megvilágított és a nyersfilm forgalmiadó-váltságának a bevezetését. Az erre vonatkozó pénzügyminiszteri rendelettervezetet az OMME már megkapta, amely most tárgyalja a javaslatot és megfelelő előterjesztést fog illetékes helyes benyujtani. M'skolcon új mozgőképsziuházat akarnak létesíteni egy volt garázsban. A játszási engedély elnyerésére, illetőleg az épület' átalakitasi engedély iránti kérvény t már benyujtották. A hatósági szerule eredménye alapján a garázs átalakírási munkálatait a közel jövőben megkezdik. A budapesti magyar királyi állami mechanikai és elektromosipari szakiskola áprflis kozepén kezdődött új mozgófényképgépkezelői tanfolyamán körülbelül 30-an jelentkeztek és vesznek részt a tanfolyamon.
A
~~4
HIRADÓJA
A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy dr. Kupcsay Felicián miniszteri tanácsosnak, saját kérelmére történt nyugalomba helyezése alkalmából sok év.1 érdemes szolgálatáért elismerése tudtul adassék. Kupcsay Felicián m, tanácsos volt a magyar oktatóügy egyik legaktívabb harcosa, több mint 12 év óta fejt ki gazdag és elismerésreméltó munkásságot a magyar oktatófillmügy érdekében. Bencs Zoltán dr. miniszteri tanácsos lemondott a Hunnia-filmgyárnál viselt művészeti-igazgatéí és dramaturgiai állásáról, miután ugyanezt a hatáskört a Filmipari Alapnál is betölti. Joe Pasternak, az Universal Film gyártási igazgatója áprílisban néhány napig Budapesten tartózkodott, azonban a "Csókol Veronika" premierje után vissza utazott Berlinbe. Pasternak május elején Fritz Kellerrel, az Universal Film berlini ügyvezető igazgatójával ismét visszatér Budapestre, ahol most már mindketten megtárgyalják a jűlusban kezdődő Universal-filmgyártás teljes m űvészí és gazdasági programmját. Júliusban "Egy leány, aki mer" című darabot viszik filmre, 'lehetséges azonban, hogy ezután további 5-6 filmet forgatnak jtt magyar és német nyelvű változatban. Mr. Harvey Ott. a Paramount 'európai pénzügyi főnöke áprilisban néhány napig Budapesten tartózkodott. Mr. Ott innen BerliT!be utazott. Pethő József, a miskolci Apolló-mozgószínház igazgatója barátságos úton megvált a színháztól, amelyet most Kont Jenő vezet. Az Országos Filmegyesület és a Budapesti Szf'nészek Szovetsége képviselői r Farkas Elemér dr. országgyűlési képviselő, Molnár Dezső dr. és Gaál Béla, megbeszélést folytattak Gerő Istvánnal, a Royalfilmszínházak vezérigazgatójával, hogy az új filmrendelettel kapcsolatban kölcsönösen tisztázzanak egyes szempontokat, amelyek alapján a nagy filmszínház-érdekeltség és a. két művészérdekeltség közös filmpolitikai "plattform" jöhet létre. A felek meg is egyeztek és ezt az egységes álláspontot fogják képviselni azon az ankéten, amelyet a belügyminiszter május hónapban, a filmrendelet inegjelenése előtt, össze fog hívni. A nyíregyházai Diadal-mozi, amely hónapokkal ezelőtt a viszonyok kényszerítő hatása alatt bezárt, április 12-én Paulay vezetésével újból megnyílt.
10
~--------'~~~~~~~'~---
....................................................... BUDAPESTER ,
FILMMARKT
.......................................................
i:.
NEUERSCHEINUNGEN IM MpNAT APRIL 1933. (J" .-=J ugendverbot, J f.=J ugendfrei) Fox-Film: Mánhattan Medley, Décsi, Omnia, Corso, Jf. Hermes-Film: Das Geheimnis des blauen =::~~:-_!(;i'3,Ufa, Jv, Kul!ur-Film: Teilnehmer antwortet nicht, Décsi, Omnia, COl'SO,Jf. Metro-Filrn: Arsene Lupin, Rádius, Jf. MetFo-Filrn: Pass.onate Plumber, Rádius,
r-.
j
l
Míívészfilm: Liebe auf den ersten Ton, Décsi, Omnia, Corso, Ji. Művészfilm : Liebe, Scherz und Ernst, Capitol, Ji. üsso-Film: Das Testament des Dr. Mabuse, Royal-Apolló, Jv. Paramount r Evening for Sale, Uránia, Jf. Paramouut: King of Jungle, Fórum, Jf. Paramount : Ladies of the Oring House, Palace, Jv. . Paramount: This in the night, Palace Jv. Reflektor-Film, Fliehende Schatten, Fórum, Jf. Reflektor-Film: Streichquartett, Fórum, J1. Turul-Film: Schritt und Tritt, Orion, Jf. Ufa-Film: Del' Laufer von lVlarathon, Uránia, Jf. Ura-Film: Der schwarze Husar, Cfa, Kammer!ichtspiele, Jf. Universal-E'Im : Gruss und Kuss Veronika, Fórum, Jf. Warner-Bros: Dr. X., Ufa, Kammerlichtspiele. Jv. Warner-Bros: Jam a fugitive, Ufa, Kam, merlichtspiele, Jf. """""'ft.
_."",
ft.
et
.....
S pec i au S filmszállifások, a világ minden részébe.
FILMET KELL LEKÖTNI ÉS BEOSZTANI: 1
PAnlH A UAROSBAn FORUM,
DÉCSI, OMNIA, CORSO MEC3..JELENÉS
2
ELAUO
OAUALLER
MARITZA SÁRI FILM..JE URÁNIA MEG..JELENÉS
3
DERDEUETT fELESÉO LILI DAMITA FILM PA LAC E MEG..JELENÉS
4
AsSlonUOh a börlönben A SING-SING FEGYHÁZ FILM..JE Fősz_ SYLVIA SYDNEY
5
HA UOLnA EOY InILLIO MADOnnA
rokcn,
a f":;\-ámhi\-atalban és a hajéallcmosckcn
HOL UIOV?
LIANE HAID ÉS FRITZ SCHUL TZ DECSI, OMNIA, CORSO MEG..JELENÉS
H é b el Telefon: _L\llt
PARAMOUNT
6
vámkezelés a Nyugati ,'s Keleti pályaudva-
IV., Váci-ut
6 ÚJ
10 (RO, 10 RENDEZÖ ÉS 20 SZTÁR FORUM MEG..JELENÉS
Leggyorsabb
nemzetközi szállitmányozéi elvámolá.i vállalal,
tI'lrtlIlIIlIIllUIIIIUlllllllttltlllll'IIIIIIIIJlIlIIUIIIIIIIIIII!IUlIIIUIUIIIIUIUll!llnIIlI1IUIUllllllltlllllt.lltllotl'~
PARAmounr FILmFORGALmi RT.
é.
VIII, RÁKÓCZI-ÚT
l. sz.
59
I ELEFO~:
34-4-37
159 - 47. :illlllliUlIIlIlllIIlIlIlIllIUllIlIll
11
II II II
ti
I
40 5·22
~
.I~~r~~.~-------+
l t70b()~-~A-;~ó~l
I
A FILN HALOTL2\J Pálffy
György,
a Nemzeti
ES -I LA A UA-CI UTCA-BAn'
Színház
KsVzlláEghRirÜ VR19jA,átéBka
nyugdíjas
szinésze és hajdani erőssége, 71 éves korában meghalt. Pálffy György rengeteg magyal' filmen játszott, nem volt valamirevaló magyar film, amelynek egyik-másik főszerepét el nem játszotta volna. Az elhúnyt élénken résztvett a Eilmművészet társadalmi és gazdasági mozgalmai ban is, éveken keresztül tevékenyen közrernűködött az Országos Filmegyesület munkájában. Halála őszinte veszteség a magyar film szempontjából is. Dr. Walther Akemann, a berlini Klangfilm G. m. b. H. ügyvezető igazgatója, aki többízben Budapesten is járt a hangosfilm első idejében keletkezett "szabadalmi" pörök alkalmából, áprílis 23-án hosszabb betegség után meghalt. Ake'mann dr. alapítása óta vezette a Klangfilm ügyeit. áprilisban
-
Főszereplő:
KA Y FRANCIS
Megjelent
március
A KAMARÁBAN
MISTER Rendezte'
X
KERTÉSZ MIHALY Fö".r
"z
fo -án
UFA ÉS KAMARA FILMSllnHÁIAKBAn, ápr
il is 27
-e n
a
eORUln FILMSllnHÁIBAn
SZÖKEVÉNY
t
I
VAGYOK (J A M A F U G IT I V E) Egy
szö
k
ött
Iegveoc
PAUL MU"'
6.-án
ÉS UFÁBAN
megrá,ó
Amerika
némel
SZAKS)\JTO
drámája.
Fösaere
legna~yobb
uerziö
f->legjelent ápr lis 15.·é n é< futott í
Prager F'ilmkurier elnevezés alatt új filmhetilap indult meg Prágában, Frank Árgus, az ismertnevü prágai filmszakíró szerkesztésében. Az eddig megjelent számok arra vallanak. ho-v: Frank Árgus teljesen újszerű, nívós lapot ad a csehországi németnyelvű. filmérdekeltek kezébe. MAGYAR FILMALMANACH UNGARISCHER FI LMAI-MANAC
F nm
m Ü u ÉSZ
(JAHRBUCH
H
E T I ÉUKÖnyU
DER FILMKUNST)
5 I•••••••••••••••••••• "R"H
A
p•
megrendelhetö a FILMKULTURAkiadbhivatalában
olö:
«aiuész e. 2·2 he1ig
Al UFA-KAMARA FILMSllnHAzAKBAn Majus 3.·an
I I
jelenik
meg
A KAMARÁBAn ÉS uFABAn
A GYUFAHIRALY
EINAR THORW,\LDSON \'ilághirű rr~énye a svéd gyufakjnilv kart ierreröl és bukásáról. Fősz ere plők r
WIIRREn WILLIAM és L1LY DAMIIA
A HONKONGI
KALAND
(HALÁLRAITÉLTEK)
Főszer eplök: KIIY FRAnCIS az Éks eerrebf és és a Becsületes mt:glal
A Filmkultura kiadóhivatala megállapodott a .,Fotoélet" kiadőhívatalával, mely szerint olvasóink 5 pengos eddigi előfizetési ár helyett évi 3 pengővel fizethetnek elő a Fotoéletre ldadóhivatalunkban. A Fotoélet megjelenik minden hó elsején és állandó ~épbírálattal, szakcikkekkel és tanácsokkal szolgál előfizeWinek. Ingyenes előadásokat és tanulmányi lcirándulások at rendez. :\iinden amatőrnek a, legjobb barátja ez az egyesületen kívüli magyar fényképészeti szaklap.
szereplöie é, WILLIAM POWELL némel .i\\.egjelenik III Ij'JS hó közepén a t,G,-ufalárály"
uerziO uí án
KAMARA ES UfA FILMSZlnHÁIAKBAn
12
'3.
*.--------+;~~r~~.~~---AZ.OI(TATÓfILM OKTATOFILlVI-INTEZET
AZ ANGOL FILlVIKULTURA
ISTÁPOLÁSÁRA
r;::====;:jngliában nemrégiben nagyszabású intézmény alakult, amely mint "Angol Nemzetí Oktatófilm-Intézet" az angol kinematográf'ia UJ 1111111111111111111111 nagyszabású szerve kíván működni. Az egész ki.ilföldi szaksajtó, de igen sok világlap képben és Írásban szá .. mol t be az angol filmintézet alapításáról, amelynek működéséhez nagy reményt fűznek Angolországban. Az angol filmgyártás két év óta óriási mértékben fejlődött, bár filmjei nem igen jutottak a kontinensre. Azonban művészi, technikai és gazdasági szempontból óriási fejlődést mutathat föl az angol film, amelynek szűkebb hazájában és az angol gyarmatokon nagy piaca van. Az angol filmipar valamennyi reprezentánsa, irók, kr itíkusok, művészek és az oktatófilm számos vezető embere vett részt az angol filmintézet megalapításában és szervezeténel' a kidolgozásában. Az új intézet főbb céljai:
,A film igénybevétele a szórakozás és oktatás szempontjából. Közvetítő szerv lesz valamennyi filmgyártási, filmkölcsönzóí ée mozgóképszínházi kérdésben és ez a közvetítő szolgálat kiterjed nemcsak a szigetországra, hanem a külf'öldre is. Kellő propagandaszolgálattal befolvásolni kívánja a közvéleményt a filmtermelés és filmeladás szempontjából. Segítségére lesz az',jskoláknak és intézményeknek, amikor filmügyben tanácsra és felvilágosításra lenne szükségük és közvetítőként lép fel a filmgyárak, valamint az oktató- és tanítóintézmények között. De archívumot is létesít az új filmintézet örökbecsű angolvonatkozású filmek megőrzésére, a megjelent kultúrés oktatófilmekrő! katalógust állít össze, de a legfontosabb feladata az lesz, hogy valamennyi filmkérdésben az érdekeltséggel egyetértésben tanácsokkal és útbaigazítással szolgáljon a kormánynak és egyes kormányzati szerveknek.
A film enciklopédiája, _t., római Nemzetközi Oktatófilm-Intézet évekkel ezelőtt egy nagyarányú nemzetközi jellegű, nagy filmenciklopédia megírásához fogott, amely hamarosan a befejezéshez közeledik. Legelőször az olasz nvelvü enciklopédia jelenik meg, 'ezt. követi fokozatosan a többi főnyelven írt enciklopédia-kötet. A filmipar terén használatban levő valamennyi fogalom, név, művészi, vegyi, optikai, mechanikai és elektrotechnikai szakkifejezés és műszó kerül be a könyvbe, amelyek definicióit, jelentőségét és keletkezését magyarázzák. A jelentősebb fogalmakhoz 'a teljes biblieg-rafiát is felsorolják, azonkívül fotókat és 'grafikai kéneket is adnak melléjük. Az olasz kiadás lexikonalakban. ezer oldal terjedelemben, jelenik meg és tőbb., mint ezer Illu sztráci Ó lesz benn e. : Pilmművészet] ',hét Velencében. A, jövő évi, azaz az 1934. évi velencei Biennaleval
kapcsolatos II. Nemzetközi Filmművészeti Hét előkészületeit már megkezdték. Bizottság alakult a kiállítás és az összes ünnepségek előkészítésére. Ennek a bizottságnak gróf Volpi volt pénzügyminiszter, a Iliennale elnöke, a feje, tagjai dl. De Feo, on. Pierantoni. on. Gray, a Luce elnöke, Dettori tanár, de Pirro ügyvéd, Mariano tanár, a Biennale főtitkára és dr. Giovanetti újságíró. A bizottság titkárja Signer Fontana. Változások az olasz Luce-nél. A Luce-nél a kormányon. Grayt kormánybiztosi minő-, ségben az intézet élére állította, aki 'hívatálbalépése után nagyarányú, személyi yáltoztatásokat vitt keresztül. Számos tisztvic selőt azonnali hatállyal felfüggesztettek állásukból, különboző visszaélések miatt 'bíróság elé állíották őket, sőt akadtak olyanok is, akiket l-5 évre száműztek a Lipáriszigetekre.
A
j--
~4--------__.~A~~r~,·~,
~_.~1
Hangos filmek az U. S. A. egyes népei CENZURÁZOTT OKTATO~ ES részére. Az amerikai filmprodukció a hanISMERE1 TERJESZTÖ FILMlEK gosfilm bevezetése óta arra is törekedett, hogy az Egyesült Allamok területén lakó 1933 MÁRC. 3=TOL ÁPRILIS 22=IG nemzetiségek részére saját anyanyelvükön hangosfilmek készüljenek. Igy készültek An International Study of American olasz filmek az olaszok részére, jiddis filR~ds, hangos útleírás, 1498 m. (Kereskemek a keleti zsidók részére, továbbá kínai I....d'elmiminisztérium). és japán nyelvű filmek. Ezek azonban nem . Hetedhétországon "át 1. (Érdekességek a feleltek meg, mert hollywoodi szabályok sze- , vil;ág mmden reszebol) ~ hangos riport, 288 rint készültek, anélkül, hogy számoltak vol- ~éter (Kl;lltur): .' • na az egyes nemzetiségek faji és néprajzi . J;Iete~hetors~ag?n ..at 2. (É;dekessegek a szokásaival. Az. olaszok most saját elgon- v,llag mlI~den reszebol), 265 meter, (Kultur) , dolású filmgyárat akarnak létesíteni, amely hangos nport. .. . mögött állítólag az olasz kormány áll r yeted~let~~s~agon at 4. (A walesi herceg és az a célja, hogy az Amerikába emigrált \..-(lelam~.r,l.~~lútja) .• 273 m. (Kult~z:): olaszokat közelebb hozzák a fasizmushoz. Repulo árnyak.' hangos expedíció, 2026 m. A newyorki négerek hasonlóképen szervez- L.(Refle~tor):, . . .. .. kedtek. filmbizottságot létesítettek és egy- ~ra~sszonye~en a világ korul II/33. más után akarják a néger szellemnek megSangh!ll. 2~.2 meter (Fo.x). felelő néger filmeket gyártani, amelyeket Varázaszőnyegen a világ körül II/34. néger rendezők rendeznének és a személyerlin egy napja. Hangos ism. 261 m. zet teljesen néger volna. Az Amerikában (Fox).. .. .... .. élő japánok és kínaiak részint hazájukból, .. yara.zsszonyegen .a világ korul II/35. Az részint Hollywoodból kapnak japán és kínai Ui'fök varos, hangos Ism .. 244 m. (Fox). nyelven készült filmeket. Hollywoodban (. Deutsches Tumen (nemet torna), Kulturmost néhány kínai nyelvű filmet forgatnak, f.i.lm, 2260 m. (Sportclub Wacker, Budaamelyeket nemcsak Amerikában, de Kínápest)... •. ban is be fognak mutatni. A Newyorkban I _Madarhegyek eszakon, hangos oktatófilm. élő különböző anyanyelvű zsidók külön tár- "428;n. (Ufa). . .. . saságot létesítettek a zsidó hangosfilm/ . ValtC?znak az Idok (D~r Tanz lm Wa:ndel. gyártás támogatása céljából. Az első film (...der Zeiten), hangos revu, 539 m. (Univerelkészü It és nagy sikere volt. A témá t egy sal). '" fiatal newyorki költő írta és a newyorki An~hal [amboree 1929, ism. 1310 méter gettóról szól, Számos newyorki rendező, író ~l miroda). és technikus ezidőszerint Hollywoodban ta•••• "" •••••.•••••.• "".""~ •••••••• ""."'.._ •••••••• ""',. ••••••••••••••••• •••• _. __ •••• -_ •••• _,_ nulmányozza a hangosfiLm technikáját és az a ten' ,hogy a világ különböző orszáNémetországban 1932-ben 141 cég és gaiban elszórtan élő zsidóság részére jiddis magánszemély összesen 416 kultúrfilmet kéfilmeket gyártanak, jóllehet. ekörül máris szített 238.832 méter hosszúságban. Ez a mutatkoznak bizonyos nehézségek, mert a szám 1931-el szemben több mint 10%-os jiddis nyelv mint olyan, nem egységes nyelv, visszaesést jelent. Az egyes kultúrfilmek mert például a lengyelországi és a balti átlagos hossza 572 méter volt. államok zsidósága alig érti a newyorki jidOrosz sarki cxpediciő, A szovjet kormány dist. Mindenesetre jellemző, hogy rentabilisegyik filmexpediciója az északi sarkon, nak ígérkezik az olyan gyártás, amely egy Csukasati-félsziget környékén folytat tudonagy világbirodalomban élő nemzetiségek mányos kutatásokat és filmfelvételeket, részére készül. amelyeket Litvinov filmrendező vezet. A tudományos filmeken kívül az expedició két A berlini Kaiser Fríedrichhaus egyik tanagy játékfilmet is készit, az egyik címe: nára, Adam professzor elhatározta, hogy az "A világ ura", a másiké pedig: "Élni orvostudományi téren eddig gyártott tudoakarok". mányos filmeket összegyűjti, hogy e téren Törvény a. túlzott műsorkötés ellen! Az áttekintő gyűjtemény álljon egyrészt a kuEgyesült Államokbeli Uj-Mexikó állam törtatólrnak, másrészt a tanulóknak rendelkevényt hozott arról, hogy egy-egy mozgőzésre. képszínház-tulajdonosnak a szezón során nem szabad több filmet kötnie, mint arnényFilmfölvétel a Mount Everestről. Az annyire valóban szüksége van. Azt a filmgol Mount Everest-expedició repülőút jának színház-tulajdonost, aki ez ellen a törvény filmmunkája, londoni jelentések szerint, fényesen sikerült. Az expedició Bonnett nevű ellen vét, 1000-20.000 dollárig terjedő pénzoperatörje a film történelmi jelentőségű büntetéssel sujtják, söt fölsorol a törvény olyan eseteket is, amikor börtönbüntetés eseményének mondja a jól sikerült filmjár a túlsok műsorkötésért. fölvételeket.
14
~.
r
*.~~~~~,~
Uj filmtörvény Juvoszlávíában. Aprilis elsejével új filmtörvény lépett életbe a délszláv' állam területén. Az új törvény értelmében az állami filmközpontot a kereskedelmi és iparügyi minisztérium hatáskörébe utalták át, amely kinevezi az állami filmközpont tagjait és utasításokat ad a központnak feladatai végrehajtása tekintetében. A törvény érdekes újítása, hogy ezentúl filmkölcsönzők képviselői is helyet kapnak az állami filmközpontban. Az új törvény megszünteti az edd: -i kontingensrendszert, mely szerint minden 100 méter külföldi filmre 150 méter belföldi filmet kellett gyártani. Bár ezt a rendszert az új törvény megszünteti, mégis bizonyos mértékben kötelezővé teszik a filmszínházaknak, ,hogy hazai filmeket is játszanak. A jugoszláv mozgóképszínház-tulajdonosok a helyzet javulását várják, azért, mert a kontingens-rendszer megszüntetése után az amerikai filmfiókok újból megkezdik müködésüket. Az állami filmközpont feladata a 'filmbehozatal, a hazai filmgyártás, valamint 'a filmkölcsönzés irányelveinek a megszabása és Irányítása. további célja az iskolai oktatófilm bevezetése és a helyes filmpropaganda kihasználása. A filmközpont bevételeit egyrészt a költségvetés terhére kapja, másrészt reméli, hogyafilmtörvénybe ütköző kihágások miatt lényeges jövedelemre fog szert tenni. Ujítás a filmtörvény értelmében az is, hogy minden müsorban II slágerfilm mellé egy vagy több kultúrfilmet kell játszani és az összmüsor 5 százalékát hazai filmekből kell összeállítani. Amennyiben a jugoszláv filmipar időközben fejlődne, úgy a miniszter ezt az 5 százaié kos arányt 10 százalékra emelheti fel. A hannoveri Döring-filmművek a Norddeutscher Lloyddal karöltve, nagy földközitengeri kultúrfilm et készít. A filmexpedició ezidószerint Kairóban dolgozik.
A
HAVASOH
OaOOGE Kalandos történet 12 felv. Női főszerepekben
:
CAIYULLlA SPI RA, OLGA BRlnK,. HILDE HILDE8R~ nOT. Megjelenik:
OECSt OmniA, CORSO FILMSZINHÁZAKBAN május 4-én.
!
hozza:
EHPRESSFILM KÖLCS,ÖnZő RADÓ ÉS KORMOS
BUDAPEST VIII., nEPSZlnHAl·UTCA 21
ipari-, spcrt-felvéíelek, t
r
eiMMEL
Forgalomba
gyári.,
c k a n a g '1i I á s o k, f o I ó ü z
második szenzáci6ját
...
•
0
HARRY PIEL,
HAnGOS UILAGATTHAKCIO
FILMHIRSZOLGALAT
K
az idei ut6saison
•
BUDAPEST, IH" HUnGÁRIA KÖRÚT 274, TELEFON: 46-3-46'
városi •., községi •., családi",
HOZZA
~
MAGYAR FILMIRODA
J~I
L~~--------
TELEFON: 35-4-58.,
m.
4i4F4-.v_~M41'4
]5
~ -----~
~'<44;~
f ,'.
1.--__ -----+1~+'--------~~
IL'MTECHNlKA KARBAN JOZSEF (Barcelona) :
CSAK KIFOGÁSTAL VÁSÁROLJUNK!
0-. N
TARTALÉK~DAR
BOf\.~ T
A vetítés legfontosabb feltétele az hanglámpát. Sőt, láttam automobil-reflektorlámpát is a fotocellarészben. Hogy üzembiztonság és az állandó teljesítmény, aztán ilyen körűlmények között milyen a Az olesén. vásárolt tartalékrészek hangos azt nem kell bőven vetítőgép számára sok keserűséget és hangvisszaadás, gyarázni, A hanglámpákat előállító cégek bajt okoznak, A látszólagos meatokaigen nagy figyelemmel kísérik gyártrnáriiás később ,súlyos' következményekkel nyuk teljesítőképességét és igyekeznek jár, mert egyrészt az alkatrészt újból azt minél nagyobb méretűre kiszélesíteni. meg kell vásárolni, tehát kiadással jár, Sajnos, ma az. a helyzet, hogy a hangaz üzemzavarok a nézőtér einéptelenedélámpa még nem érte el azt a tartó sését vonják maguk után, A nagyértékű g 0;\, mint a más közönséges izzólámpa, kis alkatrészek. amelyeket talán tekintetDe számolnunk kell azzal, hogy a hangbe sem veszünk, sok fáradság és figyelem lámpa igen nagy ampáreszámmal dolgoterméke, zik és így magától értetődően hamar Itt vannak például az erösítő csövek, tönkI'e is' megy. Előrelátó gépkezelő vagy A gyártásuk igen nehéz és körülményes mozitulajdonos nem vár}a be, míg a hang vizsgálatot igényel. Ennek ellenére az lámpa kiég vagy elhasználódás követáruk semmivel sem nagyobb, mint hakeztében nem világít oly intenzíven, insonló típusú csöveké. Miután a berendekább kicseréli, hogy mentesítse az előzésünk erősítői az .ilyen csövekhez vanadást az esetleges zavaroktól. nak megépítve, semmi körűlmények köVégül visszatérve ismét. az e1'ősítő zött sem szabad az eredetit csak hasonló berendezésre, ne engedj ük meg még.a karakterisztikájú csövekkel helyettesítehozzáértö gépkezelőnek sem, hogy a márni, mert .azok nem felelnek meg a fent kás erősítő berendezésünket .i avítsa, akáÍremlített követelményeknek. csak a legegyszerűbb módon, szemben Ugy an ezek a feltételek a fotocellánál állandóan megszervezett felügyeletekkel, é a hangLámpálmál is .. Sokkal nagyobb amelyek rendelkeznek mindazokkal a kela veszteség akkor, amikor kísérletez ünk lékekkel, amelyek szükségesek ahhoz, más fotocellával, amikor a fotocellaház hogy illanátok alatt a helyszínen lehesegy bizonyos g?/fÍrtmányú, cellához van senek és igen rővid idő alatt a berendemegépítve, Az, idegen gyártmány más A berendezés gépbeállítást igényelhet és a házi beépítés- . zést rendbehozhassák. kezelővel való megjavítása semmiképen sel csak időveszteséget, pénzkiadást és sem állja meg a helyét, mert az ideiglerossz teljesítményt érhetünk el. CSák az újabb, addig A harrglámpákat említve, itt aztán se nes megjavítás észre nem .vett hibákat. szélesíti és a. végszeri-száma a különbözőgyártm~nyokeredmény az, hogy egy szép napon a dranak. A kísérletezni szereto gépk'úelők gán megvásárolt hangosgépünk felmondminden fajtájú lámpákkal helyettesíÚk ja a szolgálatot, " ., a kiégett vagy másképen tönkrement
ma-
az
P
•
..... _---+'. ---.l.~.L..
Portugáliában megnyílt az e1ső modern L J i\ B B FfNYHŰTŐ BEREND E" Lisszabonban most avatták főka Z.tS A l~ILMGYULLADÁS Companhia Portoguesa de Filmes' Sononis " ~;. Tobis-Klangf'ilm társaság új filmgyárát, -, MEGAKADÁL YOZÁSÁRA amely gazdag gyártási programmal indul, az új idénynek. A vállalat élén egy volt Tudvalevő, hogy a vetitőfények lehűtése miniszter áll, aki igen tehetséges portugál a 'f'.Imtűz megszüntetésére állandó és fonfilmgyártási gárdát szcrvezett meg. ' .tos probléma. Igen sokféle próbálkozás tör.4. Klang-film ős a- "német Telefunkentént eddig is ezirányban, csak rá kell mutársaság között érdekközösség jött létre, tatni a sok mindenféle vízhűtőre és a küIönböző berendesésű légfúvókra. A külföldi melynek folyományaként személyí változásokat is vittek keresztül. Dr. Kim, a szaklapok most egy újabb ilyen hűtőberenKlang-film egyik eddig: vezetője megvált a dezésről emlékeznek meg, amelyet éppúgy, vállalattól. A Klang-film teljes vezetését mint a vízhűtőt, egyszerűen csak a vetítő. sugárnyaláb útjába kell helyezni. most dr. von Broich vette. át, a leadógéposztályt Fellmann vezeti tovább. Ez a berendezés, hír szerint, vékony csilTorinó városában, ahol egykor igen vilámpala és ólomüveg kombinálásáb'ól álla'ragzó filmgyártás volt, azonban az utóbbi na, amely ·így nagymennyiségű hő visszaesztendőkben teljesen visszafejlődött, az tartása mellett csak alig észrevehető fényegyik műtermet modernizálják és. újból erősség-csökkenést eredményezne. Ha 'ez üzembe helyezik. Az új vállalat három filmegfelelne a valóságnak, úgy a rnoziszakrnet akar gyártani. mának nagy örömmel kell üdvozcln:e; mért Cseh-román filmgyártási .egyezmény. A megszüntetné nemcsak a vízhűtők hasznácseh kormány felszólítására a bukaresti lata mellett adódó kellemetlenségeket. haügyvivő tárgyalásokat folytatott illetékes nem a légfúvó-hűtőberendezéseknek a hanbukaresti kormánykörökkel cseh operatőgos vetítőgépeknél való esetleges zavaró Töknek és cseh rendezőknek Romániában hatását is. való foglalkoztatása céljából. A tárgyaláAz már régen tudott dolog, hogy egy sok eredménye gyanánt elhatározták, hogy . vastagabb csillámpala-lemez a hősugarakat Bukarestben közös c seh-román filmműternagymértékben visszatartja, azonban így a met létesítenek és az ott készülő filmeket fényelnyelőképessége is elég nagy, amely Romániában és Csehország egész területén mellett még az átbocsátott fényt piszkos fogják kihelyezni. zöldesszürkére is színezte. Prőbálkoztak is A. Nublatt-f'éle új hangrajzolási eljárás. vele, de épp e káros' tulajdonságai matt Hetekkel ezelőtt mutattak be egy új frannem volt életképes. .. cia plasztikus hangeljárást. Feltalálója Lehet, hogyafentemlített összeállításNublat mérnök. Kiszivárgott hírek szer.nt ban e hátrányok elmaradnak és akkor a az új hangrajzolás mechanikusan, elektromoziszakmában tényleg nagyon hasznosan mágneses erővel történik, ~ papírmasséba lenne alkalmazható. vásve akárcsak a gramofonlemeznél. Ujabb hírek szerint azonban az eljárás egészen más alapokon nyugszik. A Nublat-féle ta111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 lálmány papírosszalagot vág ketté, az érkező hangrezgések sorrendjében. Tehát ugyanaz az eljárás, mint a transzverzális hangfelvételnél, csupán azzal a különbséggel, hogy nem fotográfiai úton, hanem mechanikusan, finom kis vágószerszám vágja ki a hangábrákat. Hogy ez az eljárás nem BUDAPEST-ZUGLO, lehet komoly, azt már az első vetítésnél GYARMAT-UTCA 35. jelen levő szakemberek megállapították, de Te:LEFOIN: 96-3-00. olcsóságánál fogva (3 centimes 1 méter) taMagyarország legnagyobb és legmoderlán alkalmas az' amatőrök számára. nebb gépekkel felszerelt laboratóriuma . A Klang-film február és március hóban f ilmgyár,
f
j
V/
>
I~~Y!P§~! r~hY,~~ KÉSZIT:
95' új leadógép-felszerelést helyezett' el, ebből 58 felszerelés jut Németország-ra, 37 külf'őldre. Ujabban Spanyolországban 3 új Zetton-apparátust szereltek fel, Svájcban is 2 mozgóképszínházban szereltek fel Klanggépet. Argentinában 9 Klang-gépet helyeztek üzembe. míg Equador fővárosában, Quitóban az ottani legnagyobb filmszínhá."zat szerelték fel Klang-géppel.' :
HANGOSFILMEKET ÉS KÓPIÁK AT,FILMFELI RATOKAT, PEDAGDG I AI·, KULTUR, REKLÁM- ÉS RAjZTRŰKK - FILMEKET
111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111
17
~.--------.-+.~~~~,--------~ MIUODAlOM SZAKSAJTÓ
DL Georg Marcks és Dl'. Walter Günther: Lehrund Kulturfilm. Verlag: Weidmann'sche Buchhandlung, Berlin, S. W. 68. Ára fűzve M 4.50. A német kultúr- és oktatófilm Európában talán a legnívósabb. Nemcsak szám szerínt, hanem tartalom szempontjából is felette áll bármelyik ország kultúrfilm-gyártásának. Természetes, hogy egy ilyen fejlett kultúrfilm-produkció hatalmas irodalmat váltott ki magából. amelynek egyik legtanulságosabb munkája a fenti címen most megjelent összefoglaló mű és amely elsőízben gyűjti össze az oktató- és kultúrfilmmunkára vonatkozó közigazgatási rendelkezéseket és törvényeket. A német pedagógiai film oktatás igen hasznos kézikönyve a most megjelent törvényés rendeletgyűjtemény, amely példaadó lehet nálunk is, ha az oktatófilm-gyártás a megérdemelt nívón állana. A. Stüler: Filmtrick und Trickf i Ime. Verlag: Wilhelm Knapp, Halle a/S, Ára fűzve M 3.20, kötve M 3.80. A "Filmbücher fül' Alle" sorozatában most jelent meg a 4-ik kötet a filmtrükkökről és trükkfilmekről. A könyv a filmamatőr részére Íródott, az ő számára tartalmazza a tudnivalókat. és előírásokat és mindazokat a feladatokat, amelyeket a filmamatőrnek a gyakorlati életben meg kell oldania. Rengeteg' kép és példa vezeti rá a filmamatőrt a filmtrükkök keresztülviteléhez és útbaigazítást ad amatőr-trükkfilmek szakszerű. és értelmes k.dolgozásához. Karel Lexa és Jar. Mencik: Jak se vede kin o a p u je o v n a. Kiadó: Cefis, Praha. Ára 25 Ke. A Cefis-társaság filmszakirodalmi kiadványai között nagyon tanulságos ez a munka, amely leírja. hogy hogyan kell vezetni a mozgóképszínházakat, milyen hivatali és irodai könyveket kell felfektetni, rnilyen adók, kiadások stb. terhelik a mozgóképüzemet. A könyv továbbmenően ugyanezeket az adatokat tartalmazza a filmkölesönzővállalatok irodai vezetésére vonatkozólag és itt is példákat hoz fel a racionális irodai vezetés tekintetében. A szerzői jogra vonat-
kozóan is tartalmaz a könyv igen érdekes tudnivalókat. Nagyon fontos a könyvnek az a része, amelyben Frank Argus a filmreklámokról értekezik. A könyv kiegészítő része különböző tabella és címtár. Ottokar Hanus: Panoptikum C. S. F i l m u o d z e t d o a. Kiadó: Vydalo Nakladatelvstvi Cefis, Praha, 1933. Ára: 50 Ke. A csehországi kinematográfia ismertebb vezetőszemélyeit mutatja itt be a szerző karikutúra formájában. Afféle "mosolygó mozi" szöveg nélkül, csak képekben. A képek előtt néhány oldalban magyarázza a szerző a könyv humoros céljait. A könyv nyomdatechnikai kiállítása egyébként a legszigorúbb kritikát is kibírja. Jiri Havelka : Rocenka zemského sv a zu k i n e m a t o g l' a f u v. C echách 1933. Kiadó: Cefis R. T., Praha. Tizenkettedik évfolyamában jelenik meg ez a cseh nyelvu, igen szépen és ízlésesen kiállított évkönyv, amely a szokásos naptári részen kívül filmtechnikai, filmjogi és általános filmigazgatási részt tartalmaz és ismerteti a csehországi filmvállalatok, filmsajtó adatait és egyéb, a filmmel kapcsolatos viszonyokat. A csehországi mozgóképszínházak felsorolása ebben a könyvben hiányzik.
~~~ FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDO~1ÁNYOS FOLYÓIRAT ELÖFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. - '/, évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor. Szerkesztőség és kiadőhivatal : BUDAPEST, VII., THÖKÖLY-UT 750 Telefon: 97-0-76. Berlini szerkesztőség: Balogh Béla, BerIin-Charlottenburg 4. Clausewitz-Str. 20' 10 Pári si szerkesztőség: Artur Vitner, 3, rue Charles Beck, Paris (VII.)o Megjelenik minden hónap elsején. Minden eikkért a szerző felel. F'riedmann-nyomda,
18
VII., Wesselényi
u. 40.
l
A francia filmgyártás rekordéve. Annak -ellenére, hogy Franciaországot sem kímélte meg a gazdasági válság, a filmgyártás mégis rekordévet ért el. 1932-ben 150 franda filmet gyártottak a párisi műtermek'ben. A bemutatott filmek egy része azon'han minőségileg messze elmaradt az átlagtól, úgyhoc-y a mozgóképszínházak nem minden esetben csináltak nagy üzletet a .f'rancia frlmmel. Ebben az esztendőben előreláthatóan kevesebb film készül el. Az év első három hónapjában csak 21 filmet fejeztek be, további 15 film van most előkészületben, míg az év folyamán esetleg további 80 film készül el. Az új idényben igen emelkedik majd a szinkronizált külföldi filmek száma, vagyis, amikor külföldi hangosfilmek franciául szólalnak meg. A filmek gyártási költsége lényegesen visszaesett, Amíg 1931-ben még kétmillió frankba is került egy-egy jobb francia film, ad-dig most 1,200.000 frankból is elő lehet állítani egy francia hangosfilmet. A varsói Muza-filmtársaság vezetői Prágában tárgyalásokat folytattak az ottani A. Bi-f.lmgyár vezetőségével e+v lengyel film elkészítése ügyében. A filmet csak lengyel verzióban készítenék, amit cseh területen is hoznának forgalomba. , Lehallgatás hangfelvétel után. A francia René Nublat mérnöknek hosszas kísérletezés után sikerült a megtörtént hangfilvételt azonnallehallgatni. Itt nem lemezes vagy magnetikus eljárásról van szó (Magnetton-, vagy dl'. Stille-eljárás), hanem a felvett 'hangot a filmen azonnalláthatóvá teszi és ezt le lehet hallgatni. Nublat mérnök e célra különleges filmet használ, amely állító-lag egytizedébe kerül a normálfilm árának. Angliában hétmillió font értékben 4] '3 mozgóképszínház bevonásával hatalmas tröszt alakult, Az új mozgőképszínháztröszt két főtényezője: a Moss Empire- és .a British Gaumont-tröszt. Lengyel színesfilm -kísérletek. Szczepanik lengyel mérnök a napokban mutatta be saját eljárással készült színes filmfelvételeket. Hírek szerint ez az egyetlen eddigi eljárás, amely semmi különösebb átalakulást 'nem von maga után, azonkívül nagyon olcsó. A felvételeknél és a vetítésnél a háTom alapszínű szűrők az objektív előtt forognak. Az .eredmény, hírek szerint megIepő volt, mert a képek igen élesek, a színek természethűek voltak. A felvételekhez szükséges segédeszközöket a mérnök utasításai alapján Németországban készítették. Szovjetoroszországban abból az alkalom'ból, hogy a felsőoktatás ügyét átszervez-ték, aB éves tanfolyam ot, amelyet a filmrendezők, operatőrök és dramaturgok szá'mára létesítettek, 4 éves tanfolyamra ala.kították át. '
Emlékezés a film őskoráróI. A berlini Klub fül' Kameratechnik nemrégiben örökös tiszteletbeli taggá választotta Oskar Messtert, a német filmtechnika megalapítóját és leghíresebb művelőjét. Ebből az alkalomból Messter előadást tartott a "régi jó időkből", amikor a film a legkezdetlegesebb idejét élte. Messter emlékeztetett az 1897-ben megjelent katalógusára. amelyben elsőízben ajánlja a magaépítette perforáló és kopírozó gépeit, valamint a rövidesen igen népszerűvé vált vetítőgépét. Az ünnepelt előadta, hogy a film őskorában elsőízben az angol Blair-nversanyagot, majd a Lumiére-féle francia nyersfilmet használta és csak később forgattak Gevaert- és Agfaanyagokon. A hannoveri Körting-féle világítási effektus ok nagyon kezdetlegesek voltak. Igen érdekes volt Messter előadásának az a része, amikor közölte, hogy egy 1200 méteres játékfilm kb. 15-30.000 márkába került, a kölcsönzésben egy méterért már 1-1.5 márkát lehetett kapni. A legdrágább film az 1913-ban elkészült Andreas Hofer film volt, amely már 70.000 márkába, akkori fogalmak szerint horribilis pénzbe került. Egy-egy filmről átlagban 50 leópiát készítettek, de volt nm, amelyről 130 kóniát is húztak. Messter ezután a kezdetleges hangosfilmekről tartott előadást. Egy prága: mérnök érdekes filmtechníkaí találmánya. K. J. Zentrier prágai mérnök, a Receno-eljárás feltalálója, újabb érdekes találmánnyal lepte meg a filmvilágot. Zent, ner olyan retusálási eljárást talált fel, amely a filmnegatív minden hibáját kijavíthatja, Az eljárás szerint a negatívon bármilyen karcolást, vagy bármilyen sérülést, még ha az ezüst szemcsét is éri, teljesen eliminálni lehet. Különös jelentősége van a találmánynak a hangfotográfia szempontjából, mert állítólag módjában áll hibás hangfelvételeket is utólag retusálással kijavítani. Zentner mémök másik találmánya az, hogy módjában áll a megsérült, ',fagy teljesen . elszakított perforációkat ismét egésszé tenni. Találmányának nagy jelentőséget tulajdonítanak Prágában. Pantoskop a neve annak a találmánynak, amit Otto Hehn berlini mémök évek óta tartó munka után összeállított és Dresdenben most bemutatott. Hehn mérnök találmánya egy új vetítőfal, amely a kép leadását lényegesen megjavítja. Hehn találmányát Pantoskopnak nevezte el és főleg olyan mozgóképszínházak szempontjából jelentős, amelyeknek a földszíntje mez lehetősen széles és nae-von kiálló oldalpáholyülései vannak. Ezenfelül az elülső .sorokban ülők részére is megkönnyíti a filmek látását, de előmozdítja az egyenletes filmvetítést a mozgóképszínház bármelyik részéből nézve.
19
~--------'+'~~~~'--------~ Budapesti filmpiac
:;~:ef~e~:;t~e:'
JELMAGYARÁZAT: Megj.=Megjelenési hely M.-Müiaj - Fősz.=Föszereplők C.=cenzura
1933.
H.=Hossza - F.=FeIírás - a.=aluli - f.-felüli.
CITY-FILJ\r1KÖLCSÖN-1 É. KERESKEDELMIT. K. F. IV/12 Erzsébet-körút 36. Telefon: 45-2-94.
Kísértetek vona ta. - Megj.: Royal Apolló. - Müi.: Vígjáték. - Fősz.: Törzs Jenő, Rökk Marika, Ihász Lajos, Gombaszögi Ella, Betegi Oszkár. - C.: Aluli.
FOX·FILM r.-t., Rákóczi-út 19. Tel.: 314-37 és 316-58.
IlI/30
Newyork hajnaltól hajnalig. - Décsi, Omnia, Műf.: Riport film. - C.: Aluli.
HER 1ES-FILMV ÁLLALAT, Erzsébet krt. 19. Tel.: 40-0-28.
Ill/30
A J(éJ szalon titka. - Megj.: Ufa. - H.: 1970 méter. Müf.: Bűnügyi dráma. - Fősz.: H. A. Schlettow, Theodor Loos, Bet y Bird, Else Elster, Oscar Sima. C.: Felüli.
KOVÁC EMIL ÉS TÁRSA, Erzsébet krt 8. Tel.: 45-9-48.
III/30
Megölöm ezt a Hácseket. - Megj.: Ufa. Kamara, Corvin. - Vígjáték.: Fősz.: Salamon, Komlós. C.: Aluli.
IV/13
Rejtélyes ház. - Décsi, Omnia, Corso. - H.: 2150 méter. - Műf.: Kalandor történet. Lakner -F.: Artur. - Fősz.: Halmay Tibor, Gustav Diessi, Gustav Gründgens, Oscar Sima, Dorothea Wi ck. - C.:
lV/15
Arzén Lupin, - Megj.: Radius. -H.: 2300 rn. Megj.: Dráma. - F.: Radó István. - Fősz.: J ohn és Lionel Barrymore, Karen Korley. - C.: Aluli.
ro
KULTURFILM Budapest, VIIL, Népszínház-u. 21. - Tel.: J. 368-98.
METRO·GO LDWYN:\1AYER DISTR. VIIL. Sándor tér 3. Tel.: 44-4-24 és 25.
-IV/25
A szenvedélyes szerelő szerelmei. - Megj.: Rádius. H.: 1800 m. - Müi.: Vígjáték. - F.: Erb Benito. Fősz.: Buster Keaton, Jimmy Durante. - C.: Felüli.
IVj7
Éjféli randevu. - Megj.: Décsi, Omina, COl·SO.- H.: 2300 méter. - :\1M.: Operett. F.: Pacsérv L. - Fősz.: Lee Parry, Johannes Ri mann, Adele Sandrock, Carl Jöcken. - C.: Aluli.
IV,7
Tc leszel az üdvö égem. - Megj.: Capitol.: - H.: 2300 méter. - Műf'.: Zenés vígjáték. - Fő z.: Georg Alexander. Charlotte Ander, Adele Sand rock. - C.: Aluli.
IV/20
Dr. Mabuse végrendelete. - Megj.: Royal-Apolló. F.: Pá ztor H.: 3400 méter. - :.vrűf.: Bűnügyi. Béla. - Fősz. Beregi Oszkár, Gu tav Diessi, Otto Wernicke, Rudolf Klein-Rogge. - C.: Felüli.
IV/ll
Eladó gavallér. - Megj.: Uránia. - H.: 1870 méter. Müf.: Színmű. - F.: Pásztor Béla. - Fősz.: Herbert Marshall, Sári Maritza. - C.: Aluli.
IV/12
Pánik a városban. - Megj.: Fórum. - H.: 1047 m. Műf.: Ssínmű. - F.: Pásztor. - F.: Buster Crabbe. C.: Aluli.
MŰVÉSZFILM, Rákóczi-út 40. Tel.: 403-97.
OS O-FILM R.T., Erzsébet-körút 8. Tel.: 36-8-52.
PARAMO -NT FILMFORGALMI R. T. VIL, RáBudapest, kóczi-út 59. - Tel.: 34-4-37 és 40-5-22.
Corso.
-IV/17
Bérbevett feleség. - Megj.: Palace. - H.: 2114 m. :\1űf.: Zenés vígj. - F.: Pásztor Béla. - Fösz.: Lily Damita, Charles Ruggles. - C.: 'Felüli.
20
I
I
I
, I
I I
PARAMOUNT
IV/2!
fo'ylalás
Asszonyok a börtönben. - Megj.: Palace. - H.: 1939 méter. - Műf.: Dráma. - F.: Pásztor Béla. - Fősz.: Sylv.a Sidney, Gene Raymond. - C.: Felüli.
I Repülő árnyék. - Megj.: Fórum. - H.: 2000 méter. Müf.: Repülő expedició Afrika felett. - F.: Dr. Vitéz REFLEKTOR-FILM, _Miklós. - Fősz.: Udet. - C.: Aluli. Bpest, Sándor- tér 4. -Vonósnégyes. - Megj.: Fórum. - H.: 800 méter. Tel.: 42-5-29. Ragyogó vígjáték. - F.: Dr. Vitéz Miklós. - Fősz.: IV/5 Szőke Szakáll, Szenes Ernő. - C.: Aluli. I TURUL-FILM A két tartalékos. - Megj.: Orion. - H.: 2300 méter. Budapest, VII., Miksa IV/15 Műf.: Vígjáték. - F.: Szántó Lajos. - Fősz.: Zoro és utca 7. - Telefon: Huru. - C.: Aluli. 36-9-42. IV 5
IV/22
UFA-FILM R. T. Budapest, Kossuth Lajos-utca 13. 'I'el. : 83-8-57 és 58.
-IV/26
UNIVERSAL FILM R. T. Népszínház u. 2l. Tel.: 39-I-76. WARNER BRO Fil' t National Vitaphone Pictures József-körút 32. Tel.: 32-5-90.
lVi19
IV/61
--
I
IV/15
A marathoni futó. - Megj.: Uránia. -- H.: 2764 m, Müf.: Sportfilm. F.: Lándor. Fősz.: Brigitte Heim. Paul Hartmann, Victor de Kowa, Hans Brausewetter. - C.: Aluli. A fekete huszár. - Megj.: Ufa, Kamara. - H.: 2585 méter. - F.: Lándor. - Fősz.: Conrad Veidt, Mady Christians, Wolf Albach-Retty. - C.: Aluli. C ókol Veronika. - Megj.: Fórum. - H.: 2340 méter. Müf.: Vígjáték. - F.: Pacsérv László. - Fősz.: Gaál Franciska, Paul Hörbiger, Otto Wallburg. - C.: A. 'legj.: Kamara, Ufa. Mr. X" (Fehér kannibál). " H.: 1900. - Műf.: Grand guignol. - F.: Fodor. Fősz.: Lee Tracy. - C.: Felüli. Székevény vagyok. Megj.: Kamara, Ufa. - H.: 2315 méter. - Műf.: Dráma. - F.: Fodor. - Fősz.: Paul Muni. - C.: Aluli.
•• I
PA N K I N E »Gc:c: A L~GTÖKÉ'LETESEBB EGYÉB
NEGATIvOK:
AZ AGFA·POSITIV a legjobb s a legtart6sabb k6plaanyag
Vezé,hépvise'ő
•
LAJTA AnDOR, BUDAPEST,
KÉPNEGATIV
I
SPECIAL-NEGATIV EXTRA RAPID-NEGATIV KINECHROM-NEGATIV AEROCHROM -NEGA TIv
DUP-NEGATIV HANGOSNEGATIV Magyarország
UI!., THÖKÖLy·OT
TI3
részére:
75. -- TELEFOn: 97-O-76.
•
A TAVASZI IDÉNY LEGNAGYOBB SIKERE:
GAAL FRAnCISKA, PAUL HÖRBIGER FÖSZ~REPLÉSÉVEL
UNIVERSAL FILM RT. BUDAPEST VIII., NÉPSZINHÁZ.UTCA 21. T E L E F o N: 3D.1-76
FRIEOMANN·NYOMDA. BUDAPEST, VII., WESSELÉNYI·urCA 40.
