K Ö ZB E S ZE R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S ZE R Z É S I D Ö N T Ő B I ZO T T S Á G 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778
Ikt.sz.: D. 494/15/2009.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T –ot A Döntőbizottság a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (1094 Budapest, Balázs B. u. 35., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Szolgáltatási szerződés kötése a KEK KH mobil távközlési szolgáltatásokkal történő ellátására a dokumentáció műszaki leírásában meghatározottak szerint” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja. A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a felek írásban és szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Jelen eljárás előzményeként a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (a továbbiakban: KSZF), mint ajánlatkérő 0104000000 állami normatíva szerinti a közösségi értékhatárt elérő értékű hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos központosított közbeszerzési eljárást folytatott le, melynek eredményeként a KSZF, a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. és a Pannon GSM Távközlési Zrt. magyarországi mobil távközlési szolgáltatókkal keret-megállapodást „Mobil távközlési szolgáltatások beszerzése” tárgyban. Az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás 2. részére 2009. július 24-én a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.). 136/B § (3) bekezdés b) pontja és a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző feladat és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 28. §-a szerinti
2 ajánlattételi felhívást küldött a kérelmezőnek a Vodafone Magyarország Zrt.-nek, valamint a Pannon GSM Zrt. részére. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás 4. pontjában adta meg a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. Mennyiség: • 210 db a KEK KH előfizetésében lévő SIM kártya üzemeltetése és kapcsolódó mobil előfizetés szolgáltatásának biztosítása és + 10 % SIM kártya beszerzése, • 70 db a KEK KH előfizetésében lévő, hangcélú SIM kártyára aktivált mobil Internet szolgáltatás és + 10 % nem hangcélú SIM kártyára aktivált mobil Internet szolgáltatás beszerzése, • 2-2 db ISDN PRI direktbekötés 2 helyszínen megosztva. A beszerzése tárgyát szolgáltatásban, a kötendő szerződést vállalkozási (szolgáltatási) szerződésben jelölte meg. A szerződés teljesítésének időtartama 24 hónap. A szerződés az ajánlattételi felhívás 6. pontjában rögzített szabályok szerint meghosszabbodhat. Az ajánlattételi felhívás 9. pontja szerint ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás mellékleteként megküldi a biztosítandó szolgáltatások műszaki leírását, 2. sz. melléklet, 3. sz. melléklet, valamint az értékelés alapjául szolgáló kereskedelmi ártáblázatot, 4. sz. melléklet. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2009. augusztus 11. napjában határozta meg. Az ajánlattételi felhívás 13. pontjában közölte, hogy a verseny újbóli megnyitásával történő kiválasztás a keretmegállapodás 3. mellékletében foglaltak szerint történik. A 14. pont szerint a bírálat szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Ajánlatkérő közölte, hogy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást a 4. sz. mellékletben szereplő mintafeladat alapján határozza meg. Ajánlattevőnek az ellenszolgáltatás összegét (közbeszerzési díjjal növelt nettó Ft ár) egy hónapos időszakra a 4. sz. mellékletben szereplő paraméterek figyelembe vételével a 4. sz. mellékletben szereplő formában kell benyújtania. Az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2009. augusztus 14. napja volt. Az ajánlatkérő részajánlattétel, illetőleg alternatív ajánlat benyújtását nem tette lehetővé. Ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen küldte meg az ajánlattevők részére. Közölte, hogy a Kbt. 83. § szerint teljes körben biztosít hiánypótlásra lehetőséget. A 2. sz. mellékletben a műszaki leírás 2. pontja a szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményeket tartalmazta. Az a) pont az előfizetések biztosítása címmel közölte, hogy ajánlatkérő 210 db + 10 % előfizetés mobil távközlési szolgáltatásokkal történő ellátására kér ajánlatot számhordozással, a keretmegállapodásos eljárás első részében meghatározottak figyelembevételével, az alábbiak szerint, egy hónapos időszakra, egy előfizetésre számolva, egy összegben meghatározva.
3 Ezt követően a b) pontban határozta meg a 70 db + 10 % adatforgalmi szolgáltatás (mobil Internet) biztosítására vonatkozó feladatot. Előírta, hogy az ajánlattevő adja meg az adat előfizetések havidíját, a nem hangcélú SIM kártyákra történő szolgáltatás aktiválása esetén. Hangcélú SIM kártyára aktivált szolgáltatás db száma: 70. A c) pont a Direkt bekötés, melyre vonatkozóan az ajánlatkérő E1-es interfészen keresztül a szolgáltató hálózatát közvetlenül elérő 4 db ISDN PRI összeköttetés kiépítését kérte. Ajánlatkérő közölte, hogy beruházás fejlesztési költségek külön tételként nem jelenhetnek meg az árajánlatban, azt a műszaki leírásban meghatározott díjtételeknek magukba kell foglalniuk. Ajánlatkérő a dokumentáció 3. sz. mellékletében megadta az előfizetői forgalmi adatokat, majd a 4. sz. mellékletben értékelési minta feladatot bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére. Az ajánlatkérő a kereskedelmi ajánlat részletezésére is táblázatokat közölt a dokumentációban, melyben 210 db + 10% előfizetés mobil távközlési szolgáltatásokkal történő ellátására kért ajánlatot számhordozással, a keretmegállapodásos eljárás első részében meghatározottak figyelembevételével, egy hónapos időszakra, egy előfizetésre számolva, egy összegben meghatározva. A dokumentáció 5. sz. melléklete a felolvasó lap volt, amelyen az ajánlati árat az értékelő tábla mindösszesen ár sor c) oszlopban szereplő összegének feltüntetésével kellett megadni. 2009. augusztus 3-án és augusztus 7-én az ajánlattevői kérdéseket válaszolta meg az ajánlatkérő. 2009. augusztus 11-ére mindhárom felhívott ajánlattevő benyújtotta az ajánlatát. A kérelmező 2.131.775,76,- Ft, a Pannon GSM Távközlési Zrt. 2.317.444.80,- Ft, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. pedig 2.066.097,- Ft összegű ajánlatot tett. Az értékelési mintafeladatban a Vodafone Magyarország Zrt. az alábbi ajánlatot tette. Díjtételek (A) Mobil előfizetések biztosítása Havi alapdíj Pannon mobilhálózatba indított hívás díj T-Mobile hálózatba indított hívás díj: Vodafone mobilhálózatba indított hívás díj Vezetékes hálózatba indított
Értékelési alapmennyiség (B)
Ellenszolgáltatás összege (C=B*D)
Ajánlati egység ár (D)
230 előfizetés 71.500 perc
230.000 Ft 7150 Ft
1000 Ft/hó 0,1 Ft/perc
58.300 perc
5830 Ft
0,1 Ft/perc
27.500 perc
165.000 Ft
6,0 Ft/perc
14.300 perc
114.400 Ft
8,0 Ft/perc
4 hívás díj Nemzetközi EU zóna indított hívás díj/perc Hívócsoporton belüli szolgáltatás havi alapdíja Adatforgalmi (mobil Internet) szolgáltatás Belföldi Internet havi híja Túlforgalmazási díjak
240 perc
17.441 Ft
72,76 Ft/perc
230 előfizetés
0 Ft
0 Ft/hó
70 előfizetés 1024 Mbyte adatforgalomra roaming 100 kbyte
104.300 Ft 0 Ft
1490 Ft/hó 0 Ft
176 Ft
176 Ft
4 db ISDN PRI 41000 perc
0 Ft 676.500 Ft
0 Ft/hó 16,5 Ft/perc
37800 perc
623.700 Ft
16,5 Ft/perc
12800 perc
121.600 Ft
9,5 Ft/perc
1000 mellék
0 Ft 2.066.097 Ft
0 Ft/hó
EU zóna adatforgalmi díja Direkt bekötés Havi alapdíj Pannon mobilhálózatba indított hívás díj T-Mobile hálózatba indított hívás díj Vodafone mobilhálózatba indított hívás díj Mellék leképzés díja Mindösszesen ár
A kérelmező ajánlata az alábbi volt. Értékelési alapmennyiség (B)
Díjtételek (A) Mobil előfizetések biztosítása Havi alapdíj Pannon mobilhálózatba indított hívás díj T-Mobile hálózatba indított hívás díj: Vodafone mobilhálózatba indított hívás díj Vezetékes hálózatba indított hívás díj Nemzetközi EU zóna indított hívás díj/perc Hívócsoporton belüli szolgáltatás havi alapdíja Adatforgalmi (mobil Internet) szolgáltatás Belföldi Internet havi híja Túlforgalmazási díjak
Ellenszolgáltatás összege (C=B*D)
Ajánlati egység ár (D)
230 előfizetés 71.500 perc
0,00 Ft 357.500 Ft
0 Ft/hó 5,00 Ft/perc
58.300 perc
291.500 Ft
5,00 Ft/perc
27.500 perc
137.500 Ft
5,00 Ft/perc
14.300 perc
50.050 Ft
3,50 Ft/perc
240 perc
20.640 Ft
86.00 Ft/perc
230 előfizetés
23.000 Ft
100 Ft/hó
136.500 Ft 10.485,76 Ft
1.950 Ft/hó 0,10 Ft
4.800 Ft
48,00 Ft
0,00 Ft 656.000 Ft
0 Ft/hó 16,00Ft/perc
70 előfizetés 1024 Mbyte adatforgalomra roaming 100 kbyte
EU zóna adatforgalmi díja Direkt bekötés Havi alapdíj 4 db ISDN PRI Pannon mobilhálózatba 41000 perc indított hívás díj
5 T-Mobile hálózatba indított 37800 perc hívás díj Vodafone mobilhálózatba 12800 perc indított hívás díj Mellék leképzés díja 1000 mellék Mindösszesen ár
189,000 Ft
5,00 Ft/perc
204.800 Ft
16,00 Ft/perc
50.000 Ft 2.131.775,76 Ft
50,00 Ft/hó
2009. augusztus 14-én az ajánlatkérő közölte az ajánlattevőkkel, hogy az eredményhirdetést 2009. augusztus 26-ára halasztja el. Közölte továbbá, mindhárom ajánlattevővel, hogy a jelen eljárás során benyújtott ajánlatokat összevetette a 2008. évben az ajánlatkérőnél lefolytatott ugyanezen tárgyú végső ajánlataival, jelentős eltérés tapasztalt a megajánlott egységárakban. Kérte, hogy 2009. augusztus 18-án 15,00 óráig a Kbt. 87. § (1) bekezdés alapján szíveskedjenek megindokolni azokat a kereskedelmi ajánlati elemeket, amelyek legalább 50 %-os eltérést mutatnak a 2008. évi ajánlathoz képest. A Vodafone Zrt. a megadott határidőre az árképzés vonatkozásában közölte, hogy a szolgáltatási díjtételek meghatározása során a gazdasági észszerűség kívánalmai szerint járt el. A 2008-as ajánlati kiíráshoz képest a 2009-es dokumentáció több szolgáltatási igényt tartalmaz, amely ajánlattevő számára nagyobb mozgásteret biztosít üzleti elképzeléseinek megvalósítása érdekében. Az egyes ajánlati elemek között díjtétel átcsoportosításokat hajtott végre, amelyek során figyelemmel volt arra, hogy az átcsoportosítás ne jelentse azt, hogy az egyes szolgáltatások és ellenszolgáltatások ne álljanak arányban egymással. Az egyes ajánlati elemek között kizárólag a belföldi más mobil hálózatba irányuló hívás vagy átirányítás vonatkozásában mutatkozik 50 %-ot meghaladó eltérés a 2008-as ajánlathoz képest. Ezt az alábbi objektív okok tették lehetővé: 2008. január 1-étől érvényben lévő végződtetési díjak – T-Mobil irányban nettó 19.75. Ft, valamint Pannon irányban 20.29.- Ft. Hivatkozott arra, hogy 2009. január 1-én jelentős mértékben nettó 16,80.-Ft-ra csökkentek a díjak. 2010. január 1-től az előirányzott csökkentés további 16 %. A 2009. július 24-én kelt ajánlattételi felhívás mintegy 60 %-kal nagyobb hang előfizetési mennyiséget tartalmaz a jelen előfizetések számához képest, valamint további 70 db + 10 % mobil-Internet és alközponti bekötés szolgáltatásokkal is bővült. 2009. augusztus 24-én az ajánlatkérő elkészítette az összegezését az ajánlat elbírálásáról, amely szerint mindhárom ajánlattevő érvényes ajánlatot tett, az eljárás nyerteseként a Vodafone Magyarország Zrt-t nevezte meg. Kérelmező 2009. augusztus 26-án nyújtotta be a Döntőbizottsághoz a jogorvoslati kérelmét. Kérte jogsértés megállapítását ajánlatkérő eljárás lezárásáról, döntésének megsemmisítését a szerződéskötés ideiglenes intézkedéssel történő megtiltását és az igazgatás szolgáltatási díj és jogorvoslati eljárás költségeinek megtérítését. Megsértett jogszabályi rendelkezésként megjelölte a Kbt. 86. §-ának (5) bekezdését, a Kbt. 1. §ának (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 91. § (1) bekezdését. Kérelmének indokolásául előadta, hogy az indokolás összeállítása, amelyet saját ajánlata tekintetében a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra vonatkozóan adott,
6 valamint a KSZF második körös eljárások során szerzett korábbi gyakorlat alapján feltételezi, hogy az adott szolgáltatás a Vodafone Zrt. által megadott ajánlati árak mellett nem lenne gazdaságosan nyújtható, így kétséges, hogy azokat a megfelelő indokolásként konkrét, KSZF második körös eljárásokkal és szerződésekkel, vagy megfelelő és alapos számításokkal alá tudta támasztani. Előadta, hogy ajánlattevőnek indokolásában olyan tárgyilagos választ kell adnia, amely egyértelműen alátámasztja, hogy a szerződés az adott vállalási áron ténylegesen teljesíthető. Az ajánlatkérő ugyanis nem rendelkezhet objektív információval a felmerülő költségekre vonatkozóan, ezért a konkrétumok mellőzésével tett indokolás nem fogadható el. Arra hivatkozott, hogy az ajánlatok ismertetését követően a Vodafone által adott mindösszesen ár eléréséhez minden ajánlati elem módosításának lehetőségét megvizsgálta, számításokat végzett, figyelembe véve, hogy más mobil-hálózatba indított hívásdíjakkal kalkulációjánál az ún. Inter-connect költség (Mobil- végződtetési díj) a mérvadó, amely jelenleg szabályozás alapján 16,84 Ft/perc. Ennek alapján azzal a feltételezéssel élt, hogy az ajánlatánál kedvezőbb ajánlati egységárak megajánlása, különösen az ajánlatkérő által vizsgált elemek vonatkozásában csak abban az esetben lenne gazdaságos, amennyiben az ajánlat más elemeit oly mértékben megemeli, hogy fedezze a más mobil irányba felmerülő mobil végződtetési költségeket. Jelen eljárásban a Vodafone Magyarország által adott mindösszesen ár feltételezett lebontása mellett és a valószínűsíthető költségekkel kapcsolatban megállapítható, hogy ezen ár eléréséhez nem volt lehetőség oly mértékben megemelni az egyéb ajánlati elemeket, hogy azzal felmerülő költségeket fedezze, s ezáltal gazdaságosan tudjon nyújtani a szolgáltatást. A tárgyalást követően csatolt nyilatkozatában hivatkozott arra, hogy ajánlatkérőnek döntően a T-Mobile és Pannon irányban vannak a hívásai. A T-Mobile irányú hívásainak száma: 58300 db, 0,1.-Ft-os percdíjjal számolva a Vodafone bevétele: 58.300x0,1 = 5830,-Ft. A Pannon irányú hívásainak száma:71500 db. A 0,1 Ft-os percdíjjal számolva 7150,-Ft. Mindkét irányú hívásnál a Vodafone-nak hívásvégződtetési díjat kell fizetnie a két másik szolgáltatónak, amely 16,84,-Ft/perc a jelenlegi szabályozás szerint. A költsége tehát a T-Mobile irányú hívásoknál 981.772,Ft. A Pannon irányú hívásoknál 1.204.060,-Ft. A Vodafone teljes bevétele a más mobil irányú hívásokból 12.980,-Ft. a költsége pedig 2.185.782,-Ft. Az egy SIM-re eső lebeszélhető havidíjat a Vodafone 1.000,-Ft-ban állapította meg. Számítása szerint ez a havidíj lebeszélésre fog kerülni. A belföldi percforgalom alapján az 1 SIM-re eső belföldi percek száma 746. A percdíjakkal felszorozva az 1 SIM-re eső percforgalmat, az 1 SIM-re eső belföldi forgalmi díj: 1271,-Ft. Tehát a havidíjból plusz bevételre a Vodafone nem számíthat. Az üzleti hívócsoporton belüli szolgáltatás alap havidíját a Vodafone 0,-Ft-ban határozta meg, emiatt fix havidíj bevételre szintén nem számolhat. Mindebből megállapította, hogy az ajánlat többi elemére adott szolgáltatási díjakat nem tudta olyan mértékben meghatározni, hogy az abból származó összesített bevétele a feltételezett költségei mellett a belföldi hang forgalomnál keletkező havi 2.185.782.-Ft veszteséget kompenzálni tudná. Ezért nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel és egyes díjelemei tekintetében is kirívóan alacsony értéket tartalmaz.
7 Ajánlatkérő észrevételében kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a közbeszerzési eljárásban jogszerű döntést hozott a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően, az abban foglalt szabályozás figyelembe vételével járt el. Biztosította a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőséget, valamint a Kbt. 86. §-a szerinti intézkedéseket hozott a rendelkezésére álló erőforrásai tükrében. Előadta, hogy a közbeszerzési eljárásban beérkezett ajánlatokat a Kbt. 86. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel összevetette a 2008. évben ajánlatkérőnél lefolytatott ugyanezen tárgyú eljárás végső ajánlataival és jelentős eltérést tapasztalt a megajánlott egységárakban. Ezért indokolást kért mindhárom ajánlattevőtől azon kereskedelmi ajánlati elem tekintetében, amelyek legalább 50 %-os eltérést mutattak a 2008. évi ajánlatokhoz képest. A Vodafone Magyarország Zrt. indokolásában bemutatta, hogy az egyes ajánlati elemeinek tartalma a megkötendő szolgáltatási szerződés tartalmán belüli díjtétel átcsoportosításának eredménye. A kérelmező azonban sem gazdálkodási adatokkal, sem üzletpolitikai alátámasztással nem indokolta a kirívóan alacsony ajánlati árat. (Pl. 3,5 Ft/perc vezetékes hálózatban indított hívásokra vonatkozó díjtétel). Figyelembe véve azt a tényt, hogy az értékelési modell szerinti ajánlati árakban mutatkozó eltérést a kérelmező és a Vodafone Magyarország Zrt. tekintetében 66.000,-Ft, amely a szerződés teljesíthetősége szempontjából nem releváns, a nevezett ajánlattevők által benyújtott árajánlatok nem mutatnak lényeges eltérést. Tekintettel arra, hogy ajánlattevők nem bocsátottak ajánlatkérő rendelkezésére pl. mobil-távközlési piaci költségelemzéseket, analitikára épülő gazdasági megtérülési vizsgálatokat, önköltségi számításokat, stb. így ajánlatkérőnek a rendelkezésre álló lehetőséget, illetve korlátok figyelembevételével állt módjában vizsgálni, az ajánlatban foglalt tartalmi elemekkel. Ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 86. §-ában foglalt elemek gazdaságossági, észszerűségének vizsgálata nemcsak az ajánlatban foglaltakra alkalmazandó. A gazdaságossági észszerűség mentén célszerű vizsgálni, hogy a megkötendő szerződés volumene milyen értékű, mekkora külső szakértői kapacitás bevonását teszi indokolttá. Ajánlatkérő tehát a rendelkezésre álló információk, valamint az ajánlattevők által megfogalmazott objektív indokok birtokában döntött úgy, hogy valamennyi ajánlattevő vonatkozásában elfogadja a gazdasági észszerűséggel összeegyeztethető indokolást a kirívóan alacsony ár tekintetében. Figyelembe véve a benyújtott ajánlatokat, indokolásokat a Kbt. 1. § (1), illetve (3) bekezdésében foglaltak szerint a verseny tisztaságának és nyilvánosságának, valamint az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításának érdekében valamennyi ajánlattevő számára egységes lehetőséget és előnyöket biztosító versenyt nem korlátozó döntés született. Bejelentette, hogy a nyertes ajánlattevővel 2009. augusztus 31-én az eljárást lezáró szerződést megkötötte. Egyéb érdekeltként a nyertes ajánlattevő tett érdemi észrevételt, melyben kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Vitatta, hogy az ajánlata kirívóan alacsony árakat tartalmaz. Az eljárásban résztvevő legalacsonyabb árajánlat és a nyertes árajánlat között mindösszesen 10 % az eltérés, míg a Vodafone ajánlata a kérelmező ajánlatához képest 3 %-kal olcsóbb. Az ajánlati árak közötti eltérés teljes mértékben szokásos, semmiképpen nem nevezhető kirívónak. A hatályos KSZF keretmegállapodás más mobil-hálózatba indított hívások díját figyelembe véve is a jelenlegit jóval meghaladó a különbség. A Magyar Telekom 11,8 Ft-ért, a Vodafone 18
8 Ft-ért nyújtja ezen szolgáltatást, tehát 34 %-os a differencia. Hivatkozott a Döntőbizottság azon gyakorlatára, hogy a kirívóan alacsony ajánlati ár megítélésének viszonyítási alapja elsődlegesen az ajánlattevő által megadott ár, mely iránymutatásul szolgálhat a közbeszerzés tárgya tekintetében az aktuális piaci árviszonyokra (D.634/13/2005. sz. határozat), valamint, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatok összehasonlítása, és egybevetése alapján kell megállapítani, hogy ajánlattevők által benyújtott eljárások között van-e kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás (D. 72/12/2005.). Megítélése szerint az általános joggyakorlat szerint a 30 %-os eltérés minősülhet kirívóan alacsonynak, azonban a kérelmező és a Vodafone Zrt. ajánlata viszonylatában fennálló 3 %-os eltérés semmiképpen nem esik e körbe. Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő indokoláskérésének teljes mértékben eleget tett és objektív indokolással alátámasztotta az ajánlati árát. 2009. augusztus 19. napján kelt indokolásában részletesen kifejtette, hogy a tavalyi megrendelésnél 60 %-kal nagyobb ajánlatkérői igény teszi azt lehetővé, hogy a díjakat csökkentse, azaz általánosan elfogadott közgazdasági elvnél fogva, hogy nagyobb tételben olcsóbban lehet vásárolni sokkal gazdaságosabb ennél fogva a szolgáltatásnyújtás. Rávilágított továbbá a végződtetési díjak tavalyihoz viszonyított csökkenésének hatására és arra a körülményre, hogy 2010. január 11. napján további csökkenés fog bekövetkezni, és ez jelentősen befolyásolja a hívásdíjak alakulását. Megítélése szerint nem elhanyagolható az a költségvonzat sem, amely a számhordozási folyamattal és az új SIM kártyák előállításával összefüggésben merül fel. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő jelenleg a Vodafone ügyfele, ezek a költségek társaságát nem terhelik, viszont a másik két szolgáltatónál megjelennek és számolni kell velük az árazás megalakulásánál. Hivatkozott arra, hogy megszokott iparági megoldást, hogy a mobil percdíjak nem érik el az Interconnect költségeket a közbeszerzési eljárások során. A díjtétel átcsoportosítással adott árak piaci gyakorlatának igazolásául csatolta a Volánbusz Zrt. mobil távközlési szolgáltatás beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárásában 2009. június 29. napján készült jegyzőkönyvet, amelyben a kérelmező lett a legjobb ajánlattevő, s amelyben a mobiltelefonok forgalmi díjai Pannon belföldi mobilhálózatba irányuló hívások percdíjaként 0 Ft/perc, a T-mobil hálózatba irányuló hívások percdíjai tekintetében 0 Ft/perc, Vodafone belföldi hálózatba irányuló hívások percdíja csak a vezetékes irányba történő hívások percdíjaként ugyancsak 0 Ft-ot ajánlott meg. Álláspontja szerint a kérelmező által hivatkozott D. 749/12/2008. sz. Döntőbizottsági döntést jelen esetben azért nem lehet releváns, mert a hivatkozott eljárásban a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, a meghatározott részszempont figyelembe vételével, jelenleg az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján választja ki a nyertes ajánlattevőt. A kérelmező észrevételére előadta, hogy a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában adott indokolásának érvrendszere megegyezett a kérelmezőével. (KSZF 2. körös árak) A kérelmező által közölt számításra előadta, hogy a kérelmező által a Pannon hálózatba indított hívásdíj 5,-Ft, a perc mennyiség 71500, így az ellenszolgáltatás összege 357.500,-Ft.
9 Vodafone hálózatba indított hívások esetében az ellenszolgáltatás összege 137.500,-Ft. ennek megfelelően az egyéb mobil irányba indított hívások összbevétele 357.500+137.500=495.000,-Ft. A hívásvégződtetési díjból eredő összköltség 1.667.160,-Ft. A kérelmező mobil irányú költségei tehát szintén meghaladják az azokon realizált bevételt. Megítélése szerint ez is alátámasztja azt, hogy ez bevett iparági gyakorlat és a díjátcsoportosítás következtében az ajánlati elemek összességét nézve megtérül az üzlet, ellenkező esetben nem állt volna egyik fél érdekében sem ajánlatot tenni. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. A jogorvoslati kérelem alapján a Döntőbizottságnak a Kbt. 318.§-ában meghatározott hatáskörében eljárva abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy megsértette-e a Kbt. rendelkezéseit az ajánlatkérő azzal, hogy a nyertes ajánlatát nem nyilvánította érvénytelennek. Az ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezet szerinti, a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések alapján járt el. Az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a KSZF által lefolytatott keretmegállapodásos eljárás alapján, az adott közbeszerzés megvalósítása érdekében, a Kbt. 136/B. § (3) bekezdés b) pontja szerint, közvetlen írásbeli ajánlattételi felhívás megküldésével indított eljárás volt. A Kbt. 136/B. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás első részét követően jogosult a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség, valamint beszerzési tárgy(ak) egy-egy részére (a továbbiakban: adott közbeszerzés) a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiség keretein belül az eljárás második részében több szerződést kötni. A (3) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő a több ajánlattevővel a 136/A. §-nak megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében közvetlen írásbeli ajánlattételi felhívást küld a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek, amennyiben a keretmegállapodás nem tartalmazza az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés valamennyi feltételét. A (4) bekezdés szerint a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket a konzultációra szóló felhívásban, az ajánlatban és a konzultáció során lényegesen nem lehet módosítani. Az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ajánlat 57. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokkal összefüggő tartalmi elemeire vonatkozóan csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet. Az (5) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek az eljárás második része(i) eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.
10 A Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése szerint a keretmegállapodásos eljárás 27/B. § b) pontja szerinti második részében az intézmény egyedi közbeszerzési eljárását a Kbt. 7/A. címe szerinti rendelkezéseknek megfelelően, a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel bonyolíthatja le. A (2) bekezdés szerint az intézmény az adott közbeszerzések megvalósítása érdekében, a Kbt. 136/B. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint lefolytatott eljárásban több ajánlattevővel kötött keretmegállapodás alapján jogosult az első részben alkalmazott bírálati szemponttól eltérő bírálati szempontot, részszempontot, súlyszámot, pontszámot, módszert alkalmazni az írásbeli ajánlattételi felhívásban, amennyiben az eltérés lehetőségét és az eltérő bírálati szempontot, részszempontot, súlyszámot, pontszámot, módszert a keretmegállapodásos eljárás első részében az eljárást megindító felhívás vagy a dokumentáció, és ennek alapján a megkötött keretmegállapodás tartalmazza. A KSZF és a három mobilszolgáltató társaság közötti keretszerződések 3. számú melléklete tartalmazza a keretmegállapodásos eljárás 2. részére vonatkozó előírásokat. A kérelmező a Kbt. 1.§ (1) és (2) bekezdésének) a 86.§ (5) bekezdésének és a 91. § (1) bekezdésének megsértést jelölte meg. A Kbt. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Kbt. 86.§ (5) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A Kbt. 91. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás második részében az ajánlattételi felhívásában az általa meghatározott mintafeladat alapján kérte az árajánlat megadását, amelyet a legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálati szempontja alapján a mindösszesen árak összehasonlításával értékelt. A mindösszesen árak tekintetében a felhívott ajánlattevők havi 2.131.775,76,- Ft, 2.317.444.80,- Ft, és 2.066.097,- Ft összegű ajánlatot tettek. A legmagasabb és a legalacsonyabb ár közötti különbség 251.347,-Ft volt, az árak közötti eltérés mintegy 10% . A nyertes ajánlat és a kérelmező ajánlat között az eltérés kb. 3 % .
11 A keretmegállapodásos eljárás 2. részére vonatkozó előírások alapján a verseny újraindításával történő kiválasztás esetén az ajánlatkérőnek az összesen árat a ténylegesen beszerezni kívánt szolgáltatásokra, mint beszerzési csomagra kellett értelmeznie, ez volt az ajánlatkérő által összeállított mintafeladat. A keretmegállapodásos eljárás szabályai szerint az ajánlattevők csak a keretmegállapodásban foglalttal azonos, vagy az intézmény számára kedvezőbb ajánlatot tehetnek, ezért az ajánlatkérő vizsgálta a mindösszesen ár mellett az egyes szolgáltatásokra adott árakat is. Ajánlatkérő a kérelmező és a nyertes ajánlattevő díjtételeinek vizsgálata körében megállapította, hogy egyes díjtételek lényegesen alacsonyabbak a keretmegállapodásban foglalt áraknál, valamint az ajánlatkérő által a 2008. évben, azonos tárgyban lefolytatott közbeszerzési eljárásban megajánlott áraknál. A nyertes ajánlattevő vonatkozásában a T-Mobile irányba indított hívás és a Pannon irányba indított hívás díjtételei vonatkozásában, a kérelmező tekintetében pedig a havi alapdíj, a T-Mobile irányba indított hívás, a Pannon irányba indított hívás és a Vodafone irányba indított hívás árai tekintetében az előző évi beszerzéshez képest az eltérés több, mint 50%-os volt, ezért az ajánlatkérő a Kbt. 86.§-ára hivatkozással indokolást kért a két ajánlattevőtől. Az ajánlattevők az indokoláskérést nem kifogásolták, az ajánlatkérő által megjelölt határidőre az indokolást megküldték. A Vodafone Zrt. a megadott határidőre az árképzés vonatkozásában közölte, hogy a szolgáltatási díjtételek meghatározása során a gazdasági észszerűség kívánalmai szerint járt el. A 2008-as ajánlati kiíráshoz képest a 2009-es dokumentáció több szolgáltatási igényt tartalmaz, amely ajánlattevő számára nagyobb mozgásteret biztosít üzleti elképzeléseinek megvalósítása érdekében. Az egyes ajánlati elemek között díjtétel átcsoportosításokat hajtott végre, amelyek során figyelemmel volt arra, hogy az átcsoportosítás ne jelentse azt, hogy az egyes szolgáltatások és ellenszolgáltatások ne álljanak arányban egymással. Az egyes ajánlati elemek között kizárólag a belföldi más mobil hálózatba irányuló hívás vagy átirányítás vonatkozásában mutatkozik 50 %-ot meghaladó eltérés a 2008-as ajánlathoz képest. Ezt az is lehetővé tette, hogy a 2008. január 1-étől érvényben lévő (interconnect) végződtetési díjak – T-Mobil irányban nettó 19.75. Ft, valamint Pannon irányban 20.29.- Ft -ról 2009. január 1-én jelentős mértékben nettó 16,80.-Ft-ra csökkentek. 2010. január 1-től az előirányzott csökkentés további 16 %. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő magyarázatát elfogadta. A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy ez a döntés jogsértő volt-e. A kérésre adott indokolás akkor megfelelő, ha kifejezetten az ajánlattevő piaci tevékenységéhez, gazdálkodásához, árpolitikájához képest ad indokot az eltérés tekintetében. Az objektív alapú indokolást minden esetben az adott közbeszerzési eljárásra figyelemmel, a vizsgált ajánlati elemek adattartalmának értékelése mellett az ajánlatkérő által feltett kérdésre adott válaszok alapján kell megítélni.
12 Ajánlatkérő kérdése arra vonatkozott, hogy a 2008. évi ajánlathoz képest 50%-os eltérést mutató ajánlati elemeket az ajánlattevők indokolják meg. Az ajánlattevők válaszát meghatározza az, hogy a kérdést az ajánlatkérő hogyan tette fel, így a nyertes a szolgáltatás bővülésére, a díjtétel átcsoportosítására és az inteconnect díjak csökkenésére hivatkozott, melyek valóságos, objektív hivatkozások voltak. A Döntőbizottság az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott adatok alapján megállapította, hogy a 2008-as eljárásban a kérelmező illetve a Vodafone Zrt. ajánlattevők által megajánlott, a más mobilhálózatba indított hívások díjtételei sem érték el az interconnect díjak 50%-os értékét. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem volt jogsértő az, hogy az ajánlatkérő az indokolást elfogadta. A Döntőbizottság megítélése szerint a több szolgáltatási elemből álló, komplex hírközlési szolgáltatásra vonatkozó ajánlat adása során az egyes elemek vonatkozásában megadott díj tekintetében nem volt levonható következtetés annak gazdasági ésszerűtlenségére figyelemmel arra, hogy a hírközlési piacon elfogadott és a nyertes és a kérelmező által is alkalmazott módszer az ún. díjcsomagok alkalmazása. Az egyes díjcsomagokba tartozó szolgáltatás részelemek díját lehetséges, illetve szokásos egymásra való tekintettel megállapítani, azaz egyes szolgáltatási díjelemek, amint ez a kérelmező és a nyertes ajánlatból is megállapítható, akár ingyenesen is nyújthatók. A nyertes ajánlattevő és a kérelmező nyilatkozatai szerint az egyes szolgáltatási részelemekre meghatározott díjak – önmagukban – a szolgáltatónál nem képezték alapját megtérülési vagy nyereségszámításoknak, mivel e szempontokat az ajánlattevők a díjcsomag egésze tekintetében mérlegelték. Az egyes díjtételeknél mutatkozó lényeges különbség pedig nem okozta a mindösszesen ajánlati ár tekintetében az árak kirívó eltérését. Az ajánlatkérő által értékelt mindösszesen árak között az eltérés a 10%-ot is alig haladta meg. A Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 1.§-ában megfogalmazott alapelvi rendelkezéseket sem. A nyertes ajánlattevőt és a kérelmezőt is azonos okból hívta fel indokolásra és az általuk megadott indokolást mindkét ajánlattevő esetében elfogadta, az ajánlatok érvényesnek tekintette. A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező hivatkozását a D. 479/12/2008. számú jogorvoslati ügyben hozott döntésre figyelemmel a két ügy tényállásában lévő különbségekre, nevezetesen arra, hogy a hivatkozott közbeszerzési eljárás nem keretmegállapodásos eljárás volt, a bírálat szempontja nem a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, hanem az összességében legelőnyösebb ajánlat volt és abban az eljárásban az ajánlatkérő az egyes szolgáltatások díját alszempontokban értékelte. A fentiek szerint a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság miatt elutasította. Figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő az általa lefolytatott közbeszerzési eljárásban nem követett el jogsértést, a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
13 A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételi nem álltak fenn. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján döntött. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346.§ (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2009. október 01.
Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Fábián Péter sk közbeszerzési biztos
Dr. Puskás Sándor sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
Kapják: 1. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (1094 Budapest, Balázs B. u. 35.) 2. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) 3. Pannon GSM Távközlési Zrt. (2040 Budaörs, Baross u. 165/2.) 4. Vodafone Magyarország Zrt. (1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6.) 5. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 6. Irattár
