K Ö ZB E S ZE R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S ZE R Z É S I D Ö N T Ő B I ZO T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.869/ 14 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., továbbiakban: a Döntőbizottság Elnöke) által a Mezőkövesd Város Önkormányzata (3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 112., képviseli: Berczi Ügyvédi Iroda, Dr. Berzci Norbert ügyvéd 1011 Budapest, Fő u. 1418., a továbbiakban: ajánlatkérő) „A Zsóry-fürdő korszerűsítéséhez kapcsolódó kiegészítő beruházás” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 252.§ (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 125.§ (3) bekezdés a) pontját. A Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, valamint a közbeszerzési eljárásában ezt követően meghozott döntéseit. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a jelen közbeszerzési eljárás előzményét képező nyílt közbeszerzési eljárás (alapeljárás) iratai, a jelen közbeszerzési eljárás iratai, a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő „A Zsóry Gyógy-és Strandfürdő fejlesztése Mezőkövesden” megnevezésű, ÉMOP-2.1.1/B-2008-0096 azonosító számú európai uniós pályázat megvalósításához kapcsolódó kivitelezési munkák ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyban a Kbt. 21.§ (3) bekezdése alapján a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt
2
eljárást folytatott, amelyre vonatkozó ajánlati felhívását 2009. november 20-án tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-23940/2009. számon. Ajánlatkérő a felhívás II.2.1. pontjában 6 részben határozta meg a beszerzés teljes mennyiségét az alábbiak szerint: „1. Fedett fürdő rekonstrukciója Kb. 1.000 m2 épületbővítés új öltözőkkel, 2 új gyermekmedencével, 3 wellness medencével, szauna világgal, kávézó-étterem, tornaterem, relaxálótér; kb. 280 m2 pince (gépészeti tér) kialakítása az új épületrész alatt; az új épületrész teljes körű épületvillamossági, épületgépészeti és víztechnológiai kialakítása; meglévő helyiségek átalakítása, kb. 250 m2 (manikűr, pedikűr, fodrászat kialakítása); meglévő helyiségek felújítása kb. 290 m2; belső udvarok kialakítása kb. 48 m2; az építés által érintett közműhálózat kiváltása, áthelyezése; beléptető kapuk és karórás beléptető és ellenőrző rendszer kialakítása 16 db „Z” ajtós, 3x2 egységes, 105 db „Z” ajtós, 2x2 egységes öltözőszekrény beszerzése (méret: 0,35*0,50×1,80 m /két egymás feletti ajtóval/, METALOBOX, vagy azzal egyenértékű). 2. Fedett gyógymedencék és a nosztalgiamedence építészeti és technológiai rekonstrukciója 3. Ikermedencék rekonstrukciója Meglévő 1.000 m2-es élménymedence, 500 m2-es gyógymedence átépítésének építészeti munkái; sekély medence építése 72 m2 vízfelülettel; új gyermek pancsoló medence építése 106 m2 vízfelülettel; 3 utas csúszda építése 2,60 m maximális magassággal; vízgépház építése 160 m2 alapterülettel, a tetőn napozóterasszal; kiegyenlítő medencék építése 90 m2 és 16 m2 alapterülettel; új technológiai gépészeti rendszer kialakítása; élménygépészet technológiai elektromos szereléssel; medence körüli térburkolat építése; a közműcsatlakozások kiépítése; 0,4 kV elosztóállomás rekonstrukciója, új létesítmények villamos betáplálásának kialakítása. 4. Öltöző épület építése Új öltöző épület építése 456 m2 alapterülettel, teljes körű épületgépészettel és épületvillamossággal, téliesített kivitelben; összekötő folyosó építése mobil oldalfalakkal 140 m2 alapterülettel; építéssel érintett közműhálózat kiváltása, áthelyezése; épület körüli térburkolat kialakítása; 48 db „Z” ajtós, 3x2 egységes, 50 db „Z” ajtós, 2x2 egységes öltözőszekrény beszerzése (méret: 0,35*0,50×1,80 m /két egymás feletti ajtóval/, METALOBOX, vagy azzal egyenértékű) 5. Hidrofor gépház és WC építése Meglévő hidrofor gépház átépítése 39 m2;
3
2 új hidrofor tartály technológiai bekötése; elektromos kapcsolószekrény cseréje. 6. Egyéb létesítmények Kör- hullám gépház technológiai rekonstrukciója; kerékpárút rekonstrukciója, közvilágítással; elektromos betápláló kábel cseréje; külső vízi-közművek létesítése.” A közbeszerzés becsült értéke nettó 942.619.475,- Ft volt. A részekre történő ajánlattétel, illetve alternatív ajánlattétel lehetősége a beszerzés tárgya vonatkozásában nem volt biztosított. A közbeszerzési eljárás dokumentációja tartalmazta többek között az egyes épületek, létesítmények építészeti, illetve szakági műszaki leírásait, a költségvetési kiírásokat, valamint a tervdokumentációt. Az eljárás eredményes volt, az eljárás nyertese az Imola Építő Kft. és a Hunép Universal Zrt. által létrehozott konzorcium lett. A vállalkozási szerződést ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő 2010. március 17-én kötötték meg. A szerződés 1.4. pontjában rögzítésre került, hogy „a Vállalkozó a beszerzés tárgyát képező munkálatokat az alábbi ütemezésben végzi el: 1. rész (fedett fürdő rekonstrukciója): kezdés (munkaterület átadás): 2010. 03. 18. befejezés: 2010. 12. 31. 2. rész (fedett gyógymedencék és nosztalgiamedence építészeti és technológiai rekonstrukciója): kezdés (munkaterület átadás): 2010. 05. 17. befejezés: 2010. 08. 30. 3. rész (ikermedencék rekonstrukciója): kezdés (munkaterület átadás): 2010. 08. 23. befejezés: 2010. 12. 31. 4. rész (öltöző épület építése): kezdés (munkaterület átadás): 2010. 08. 23. befejezés: 2010.12.31. 5. rész (hidrofor gépház és WC építése): kezdés (munkaterület átadás): 2010. 03. 18. befejezés: 2010. 07. 15. 6. rész (egyéb létesítmények): kezdés (munkaterület átadás): 2010. 03. 18. befejezés: 2010. 07.15.” A szerződés 4.1. pontjában a szerződő felek a nyertes ajánlat alapján az ellenszolgáltatást nettó 898.898.694,- Ft-ban határozták meg. A szerződés teljesítését a nyertes ajánlattevő 2010. március 18-án megkezdte. A fenti előzményeket követően került sor jelen hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindítására, amellyel kapcsolatos ajánlattételi felhívását ajánlatkérő a felhívás 21. pontja szerint 2010. október 28-án küldte meg az Imola Építő Kft. - Hunép Universal Zrt. Konzorciumnak.
4
Az eljárás jogcímeként ajánlatkérő a felhívás 2. pontjában a Kbt. 125.§ (3) bekezdés a) pontját jelölte meg, továbbá ugyanezen pontban részletezte az eljárásfajta választásának indokait is. Közölte, hogy „a mezőkövesdi Zsóry Gyógy- és Strandfürdő fejlesztése tárgyban korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt olyan kiegészítő építési beruházás elvégzése vált szükségessé, amely műszaki okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem választható el a korábbi szerződéstől, valamint a kiegészítő építési munkák elvégzése feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez, a beruházással érintett intézmény előírásszerű használatához, és a használatbavételi engedélyeztetési eljárás sikeres lefolytatásához. A munkálatok végzése a már meglévő épület átalakítására és új részekkel történő bővítésére irányul. Ennek során a meglévő épületszerkezetek megbontása és újonnan beépítendő területek talajának feltárása során olyan előre nem látható körülmények jelentkeztek, amelyek a tervezés során nem voltak vizsgálhatók és feltételezhetők. Jelen közbeszerzési eljárás során elvégzendő munkafolyamatok technológiai és műszaki szempontokból szervesen kapcsolódnak az eredeti vállalkozási szerződésben szereplő munkafolyamatokhoz, ezért azokat mindenképpen a korábban nyertes ajánlattevővel (Imola Építő Kft. Hunép Universal Zrt. Konzorcium) kell elvégeztetni.” Közölte, hogy ajánlattételre ezen társaságot kéri fel. A beszerzés részletes tárgyát, teljes mennyiségét az ajánlattételi felhívás 4. pontjában rögzítette az alábbiak szerint: „1. Nosztalgiamedence statikai megerősítése és kiegészítő építészeti, gépészeti és villamos munkái, 2. gyógymedence-tér hőlégfúvó berendezésének cseréje, 3. hő- és füst-elvezetés kiegészítő elektromos és építészeti munkái, 4. fürdőépület átalakítása során elvégzendő padlórétegrend és padlófűtés kialakításával összefüggő kiegészítő építészeti munkák, 5. kör-hullám medence gépház vízforgató-szűrő tartályainak cseréje, 6. kerékpárút közvilágítás-hálózatának teljes szakaszon való szabványos működésének megteremtése, 7. gyógymedence-tér belső világítás és elektromos-hálózatának komplex cseréje.” Bírálati szempontként az ajánlattételi felhívás 9. pontjában az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását határozta meg az alábbi részszempontok és súlyszámok megadásával: Részszempont 1. Egyösszegű nettó ajánlati ár (Ft) 2. Jótállási idő hónapokban meghatározva (min.: 24) 3. Megvalósítási határidő (naptári nap)
Súlyszám 20 3 3
Az ajánlattételi felhívás 10. pontjában a kizáró okok akként kerültek rögzítésre, hogy „nem lehet ajánlattevő, a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, vagy
5
alvállalkozó, illetve erőforrást nyújtó szervezet aki/amely a Kbt. 60. § (1) bekezdés a)i) pontjában meghatározott kizáró okok hatálya alatt áll. Nem lehet ajánlattevő, a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, vagy erőforrást nyújtó szervezet, amellyel szemben a Kbt. 61. § (1) a)-c) pontjai, illetve a 62. § (1) bekezdésében felsorolt kizáró okok fennállnak. Nem lehet alvállalkozó, akivel szemben a Kbt. 61. § (1) bekezdés d)-e) pontjában megjelölt kizáró ok fennáll. Ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek a Kbt. előírásai alapján a kizáró okok fenn nem állásáról nyilatkoznia kell. Ajánlattevőnek a Kbt. 63. §-a alapján nyilatkoznia kell, hogy a teljesítéshez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A kizáró okok fenn nem állását a Kbt. 63. §.-ban rögzítettek szerint kell igazolni.” Ajánlatkérő meghatározta továbbá a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmasságra vonatkozó követelményrendszerét és a kapcsolódó igazolási módokat. Közölte, hogy a hiánypótlás lehetőségét teljes körben biztosítja egy alkalommal. A közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges időpontok a következők voltak: ajánlattételi határidő: 2010. november 16., az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2010. november 26., a szerződéskötés tervezett időpontja: 2010. december 7. Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát képező munkarészek szerinti bontásban 8 kötetből álló dokumentációt is készített, - a munkarészeket PM1-PM8 jelölésű kötetek tartalmazták - amelyben részletes leírást adott az egyes kiegészítő munkák indokairól, illetőleg a teljesítés műszaki követelményeiről, továbbá költségvetési mennyiségi kiírást, valamint tervdokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. 1. A nosztalgia medence korszerűsítésével kapcsolatos pótmunkák leírása a „PM1” számmal jelölt kötet alapján: „A nosztalgia medence esetében a felújítás a medence hidraulikai rendszerének átalakítását és a medence felületének burkolását jelentette az eredeti tervek szerint. A bontási munkálatok megkezdésekor derült fény arra, hogy a medence a feltételezettnél sokkal rosszabb állapotban van. A medence körítő falainak repedései korábban is láthatóak voltak, azonban csak az évtizedek alatt felhordott illetve lerakódott mészréteg eltávolítása és a beton megvésése után derült ki, hogy a medence betonszerkezete katasztrofális állapotban van. A vasbeton padlólemez és a vasbeton falazat sűrűn össze van repedezve, helyenként az 1 cm-t is megközelítő repedések észlelhetők a falakon. A problémát egyrészt a nagy hőingadozásnak kitett szerkezet (a termálmedence télen is üzemel), másrészt az elégtelen betonvasalás okozta. Az első repedések megjelenésével az agresszív termálvíz a betonba beszivárgott, elősegítve ezzel a betonacélok korrózióját, majd a repedések tágulásával valószínűleg az altalajt is kimosta. A medencefenék alatti tömörített altalaj meggyengülése pedig
6
természetszerűleg további repedések kialakulásához vezetett. A dokumentációban javasolt műszaki megoldás alapján a medencét teljes felületen ki kell bélelni egy új, 12 cm vastag vasbeton lemezzel, hogy repedésmentes, egységes felületet biztosítson a burkolat számára. Egyéb lényeges változás a medence méreteiben nem lesz, a hidraulika nem változik.” 2. A gyógymedence-tér hőlégfúvó berendezésének cseréjével kapcsolatos pótmunkák leírása a „PM2” számmal jelölt kötet alapján: „A gyógymedence térben meglévő kültéri ajtó felett egy hőlégfúvó berendezés található. Ezen berendezés megbontásra és átvizsgálásra került a medencetér felújítása során. A vizsgálat alkalmával vált világossá, hogy a berendezés teljes mértékben elkorrodálódott. Ez olyan mértékű, amely miatt a használata üzembiztonsági kockázatot von maga után. Mivel alkatrészei csak részben cserélhetők és így sem biztosít hosszútávon megfelelő működést, a berendezés cseréje szükséges. Mindezt a hozzá vezető, szintén elhasználódott vezetékek és idomok cseréjével egyidejűleg kell végrehajtani a rendszer komplex működése végett.” 3. A hő- és füst-elvezetés kiegészítő elektromos és építészeti munkáival kapcsolatban felmerült pótmunkák leírása a „PM3” számmal jelölt kötet alapján: „A hő- és füst-elvezetés kiegészítő elektromos és gépészeti munkái eredetileg az egyes szakági tervekben nem voltak teljes körűen meghatározva. A pontosítások végett időközben megtett hatósági egyeztetések során olyan elemek beépítése is szükségessé vált, amelyek a tervdokumentációban nem voltak részletezettek. A beépítendő nyílászárók a szabványos hő- és füstelvezetés megfelelő használatát biztosító berendezéseinek felszerelését csak a tételes költségvetési kiírásban szereplő paraméterek figyelembevételével kell megtenni, mivel ezek garantálják a hatósági szempontból való átadás-átvétel sikeres megtételét. Mindezen elemek nélkül a hőfüstelvezetés negatívan befolyásolja a létesítmény üzemszerű használatát és akadályozza a használatbavételi eljárás lefolytatását.” 4. A fürdőépület átalakítása során elvégzendő padlórétegrend és padlófűtés kialakításával összefüggő kiegészítő építészeti munkák leírása a „PM4” számmal jelölt kötet alapján: „1) Az újonnan készítendő padlófűtési hálózat készítésekor a bontási munkálatok során felmerült az előre nem látható padló-fűtésrendszer állapot és padlórétegrend kialakítás nem megfelelő állaga. Ezzel egyidejűleg a körülmények és terv szerinti megoldás átlagostól eltérő kivitelezési és beüzemelési állapottal jár. Ennek oka, hogy az átalakított helyiségek egy részében új padlófűtési rétegrend készül, amelyet csatlakoztatni kell a megmaradó padlófűtési hálózatokhoz. A 013-as helyiséggel összefüggésben ez nem hajtható végre, mivel az új és régi hálózat összeépítése a jelenlegi állapotok alapján nem eredményez megfelelő működést. Ezért ezen szakaszt is új fűtési hálózattal kell ellátni, amelyhez tartozó padlórétegrend építési munkálatok pótmunkaként jelentkeznek. 2) A meglévő talajban a padlórétegrend átépítéséhez alaptestek előre nem látható vésése és helyreállítása szükséges.”
7
5. A kör-hullám medence gépház vízforgató-szűrő tartályainak cseréjével kapcsolatban felmerült pótmunkák leírása a „PM8” számmal jelölt kötet alapján: „A fürdő kör-hullám medence technológiai gépészet felújítási munkái kapcsán 4 db vízforgató szűrőtartály részbeni felújítása volt terezve szűrőtöltet cserével. A felújítási munkák megkezdését követően világossá vált, hogy a több mint 25 éve beszerelt tartályok falán a korrózió eltérő mértékben ugyan, de jelentős károkat okozott. Ez 2 db tartály esetében a kilyukadás miatt teljes működésképtelenséget jelent. 2 db tartálynál a falvastagság elvékonyodása pedig olyan veszélyt idézett elő, amely bármikor a tartályok leállását jelentheti. Figyelemmel a korróziós hiba jellegére, a javítás nem lehetséges, ezért a tartályok cseréje vált szükségessé a használatra még alkalmas szűrő töltet cseréjével egyidejűleg.” 6. A kerékpárút közvilágítás-hálózatának teljes szakaszon való szabványos működésének megteremtésével kapcsolatban felmerült pótmunkák leírása a „PM7” számmal jelölt kötet alapján: „A rekonstrukciós beruházás keretében felújításra került a Mezőkövesd - Zsóry Fürdő közötti kerékpárút még korábban nem felújított szakasza, amely munkálatok során kiépült ezen szakaszon a megvilágítását biztosító hálózati lámpasor is. Az így elkészült lámpasor beüzemelése során kiderült, hogy a már korábban meglévő és eredeti terv szerint felújításra nem kerülő kerékpárút szakasz világítási hálózata jelenleg nem üzemképes. Tekintettel arra, hogy a megépített szakasz és a meglévő szakasz együtt üzemeltethető és csak együtt teszik biztonságossá a teljes kerékpárút használatát, mindenképpen szükség van ezen hálózati rész felújítási munkáira és beüzemelésére. Korábban nem volt ismert ennek műszakilag és nem szabványos állapota, ezért feltételezhető volt, hogy az újjal való rácsatlakozása nem igényel egyéb a tervezettől eltérő munkákat.” Ajánlatkérő előírta továbbá, hogy „az elvégzendő munkálatok során figyelembe kell venni a még használható és üzemképes lámpatesteket, tartószerelvényeit és a rendelkezésre álló kábelhálózatot. Mindezek figyelembevételével kell a jelenleg érvényben lévő szabványoknak és szolgáltatói előírásoknak megfelelően a felújítási munkálatokat a kiírt tételes költségvetés alapján elvégezni. A felújított hálózatot a már meglévővel úgy kell összekötni, hogy a rendszer egységesen legyen működtethető.” 7. A gyógymedence-tér belső világítás és elektromos-hálózatának komplex cseréjével összefüggésben felmerült pótmunkák „PM5” számmal jelölt kötete a lámpatestekkel és berendezésekkel kapcsolatos tervrajzokat, világítási számításokat, valamint műszaki leírást tartalmazott. 8. A fentieket meghaladóan a dokumentáció „PM6” számmal jelölt kötete a következő kiegészítő munkák leírását tartalmazta: Hidrofor gépház, fürdőépület átalakítása és fedett gyógymedence felújítása során felmerült pótmunkák: 1) „Hidrofor WC épület gépészeti helyiségében szellőzést biztosító ablakszárny elhelyezése szükséges, mivel az épület gépészeti helyiségében a jelentkező pára és hő miatt a rendeltetésszerű működés a próbaüzem során feltártak alapján nem
8
biztosítható. Ezt a meglévő fix elem tokszerkezetéhez felvasalt méretre gyártott bukószárnnyal kell kialakítani. 2) Fedett gyógymedence térben eredeti tervet meghaladó felületek festése szükséges. Ennek oka, hogy a fedett gyógymedence térben a bontási munkálatok során vált világossá az agresszív pára miatti nagymértékű gombásodás, amely a felületek eredetihez képest nagyobb mértékű károsodását idézte elő. Szükséges a felület megfelelő előkészítése során a gombás leváló festés lekaparása, megfelelő pára ellen ellenálló glett alkalmazása és három réteg festése. 3) A fedett gyógymedence térben a megmaradónak tervezett meglévő álmennyezet elbontása és vizsgálata során kiderült, hogy az agresszív pára és nagymértékű gombásodás miatt funkcióját tovább már nem tudja ellátni. Gombásodott felülete és korrodált felfüggesztései egészségre ártalmasak és balesetveszélyesek lehetnek. Az új felület át nem látható kivitelben készített polikarbonát anyagból és alumínium kiegészítőiből készül, amely alkalmas a közegészségügyi szempontból lényeges takaríthatóságra és ellenáll a korróziónak. 4) Átalakított padlófűtési osztó-gyűjtő berendezés befalazása szükséges falazott szerkezetből, mivel a vendégforgalomtól megfelelően el kell zárni, ezt csak elfalazással lehet biztonságosan megoldani.” Az ajánlattételi határidőre a felhívott ajánlattevő benyújtotta az ajánlatát, amelyet ajánlatkérő érvényesként fogadott el, ekként a közbeszerzési eljárást az összegezésben foglaltak szerint eredményessé és az ajánlatot nyertessé nyilvánította. Az eredményhirdetésre 2010. november 26-án került sor. A vállalkozási szerződésben rögzített, a kiegészítő munkákkal érintett egyes tevékenységek teljesítési részhatáridejének módosításáról nem került tájékoztató közzétételre a Közbeszerzési Értesítőben. Ajánlatkérő 2010. október 28-án fax útján küldte meg a Döntőbizottság részére a tárgybani közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívását, valamint az eljárás megindításáról szóló tájékoztatását, amelyben közölte, hogy az eljárás becsült értéke nettó 22.500.000,- Ft. A Döntőbizottság Elnöke 2010. november 4-én hiánypótlást rendelt el, amelyben nyilatkozattételre hívta fel ajánlatkérőt arra vonatkozóan, hogy az alap, illetőleg a tárgybani eljárást a Kbt. mely fejezete szerint indította, továbbá az egyes kiegészítő építési munkák esetében a választott jogalap alkalmazhatóságával kapcsolatos részletes indokolásra szólította fel. Ajánlatkérő a Döntőbizottság részére 2010. november 5-én megküldött válaszában közölte, hogy az alapeljárást a Kbt. IV. fejezete szerint folytatta le a Kbt. 21. § (3) bekezdése alapján, jelen eljárást pedig a Kbt. VI. fejezete szerint folytatja a Kbt. 252. § (1) bekezdés e) pontja alapján. A jogalap választásának indokolásaként a nosztalgia medencével kapcsolatban a dokumentáció „PM1” számú kötetében foglaltakkal megegyező tartalommal előadta,
9
hogy a bontást követően, mintegy 10 cm-nyi vízkő leverése után váltak láthatóvá a szerkezeti repedések a medencefalon, valamint a fenék lemezen. Ebből kifolyólag a medencetest új vasbeton szerkezettel való megerősítést igényel. A fedett gyógymedence-tér vonatkozásában a dokumentáció „PM2” számú kötetében leírtak szerint utalt arra, hogy a hőlégvfúvó berendezés és tartozékai problémamentesen működtek az üzemeltetés során, azonban a részletes felülvizsgálatnál kiderült, hogy az alkatrészek cseréje szükséges a tartós, biztonságos működéshez. A jogorvoslati eljárás során továbbá akként nyilatkozott, hogy a fedett gyógymedencetér a tervezési fázis alatt is folyamatosan üzemelt, a tervezőnek így nem volt lehetősége arra, hogy az állandó üzem alatt lévő épületgépészeti elemeket, beleértve azok részegységeit és alkatrészeit, teljeskörűen megvizsgálhassa. Külső szemrevételezéssel pedig a berendezés állapota nem volt teljeskörűen megállapítható. Az állagromlás csak a kivitelezés során, a berendezés megbontása után volt észlelhető. A jelenlegi meghibásodás anyagfáradásból adódó, korróziós károsodás (kilyukadás), amelyet korábban sem szemrevételezéssel nem lehetett megállapítani, sem működési zavar nem jelezte. Közölte, hogy ezen épületgépészeti berendezés a garanciális időszakon túli üzemelésű, a folyamatos biztonságos működés garantálása üzemeltetetői feladat. A felülvizsgálat a fedett medencetér időszakos karbantartási tevékenység elvégzése miatti leállásakor történik általánosan, évente egyszer. Ezen átvizsgálás nem jelenti a berendezés teljes szétszerelését, csupán megtisztítását, és külső szemrevételezését, illetve meghibásodás esetén a hiba elhárítására vonatkozó munkát végzi el az üzemeltető. A gyógymedencetérhez kapcsolódik a dokumentáció „PM5” számú kötetében foglalt műszaki leírás szerint a teljes villamoshálózat újjáépítése is, amelyre az ajánlatkérő előadása alapján a falban lévő vezetékek korrodáltsága miatt van szükség. E körben hangsúlyozta, hogy a rendszer csak az újjáépítés esetén vehető használatba az érvényben lévő tűz-és balesetvédelmi szabályok figyelembe vételével. Kiemelte, hogy a teljes rendszer felújítását nem kalkulálhatta előre, mivel az eltakart vezetékekre is kiterjedő részletes állapotfelmérésre csak az üzemelés leállását követően volt lehetősége. Erre tekintettel a tervezési fázisban csak az üzemszerű állapothoz alapvetően szükséges munkák voltak kalkulálva. A gyógymedence térrel kapcsolatban a dokumentáció „PM6” számú kötetében rögzítetteknek megfelelően előadta továbbá, hogy „a megmaradónak tervezett álmennyezet elbontása és vizsgálata során kiderült, hogy az agresszív pára és a nagymértékű gombásodás miatt funkcióját már nem tudja ellátni, továbbá balesetveszélyes állapotokat teremthet, ezért cserélni szükséges. Ezen okok miatt az álmennyezet által takart gyógymedence-térben az eredeti tervet meghaladó felületek festése vált szükségessé.” Előadta továbbá, hogy a „PM6” számú kötet 4. tétele esetében az eredeti tervben nem elfalazás, hanem könnyűszerkezetes térelhatárolás volt szerepeltetve, amelyet, figyelemmel a vagyonbiztonsági és agresszív páraterhelési szempontokra, az üzemeltető javaslatára, tervező jóváhagyásával elfalazásra módosított.
10
A meglévő fürdő-épületben a padlófűtési hálózattal kapcsolatos kiegészítő beruházás indokolását ajánlatkérő a dokumentáció „PM4” számú kötete szerint adta meg, kiemelte, hogy a bontási munkálatok során derült ki, hogy a megmaradónak szánt szakasz, nevezetesen a 013. számú helyiség padlófűtés hálózata rendkívül rossz állapotban van, amely miatt ezen szakaszt is új fűtési hálózattal kell ellátni. Közölte, hogy a 013. számú helyiség padlófűtése önálló helyiségben található, de ugyanazon fűtési osztó-gyűjtő berendezésre kapcsolódóan, mint az átépítendő padlófűtéssel érintett helyiségek. Amennyiben nem épül újjá a 013. számú helyiség padlófűtési hálózata, a régi padlófűtési hálózatban a kivitelezés során tapasztalt állagromlás miatt az nem lesz üzemeltethető. Hangsúlyozta továbbá, hogy a költségvetési kiírásban szereplő beton alaptest bontás az új épület padlófűtésének kiépítéséhez elengedhetetlen. Ezt meghaladóan az alépítmény és padlórétegrend kivitelezési munkái során a talajszint alatt lévő beton alaptest helyreállítása szükséges. Az újonnan építendő fürdőépület esetében ajánlatkérő a dokumentáció „PM3” számú kötetében foglaltakat a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatában azzal egészítette ki, hogy az eredeti tervezési feladat kiterjedt a hő- és füstelvezetés előírások szerinti tervezésére. A kivitelezés során megajánlott berendezések a tervezési, szakági és szakhatósági feltételeknek megfelelőek, a dokumentációban meghatározottakkal egyenértékűek. A kivitelezés során a konkrét, megajánlott beépítendő berendezések elemeinek komplex megvalósításához azonban szükségessé vált a kivitelező, a szakági tervező és a szakhatóság állásfoglalása a rendszer jogszabályi előírásoknak megfelelő megvalósítása érdekében. Ennek során tisztázásra kerültek az egyes részelemek kapcsolódási pontjai, amely jogszabályi, szakhatósági által is megkövetelt megfelelősége csak a jelzett pótmunkák elvégzésével valósulhat meg. A szakhatóság csak a jelzett pótmunkák elvégzése esetén járul hozzá a használatbavételi engedély kiadásához. A „PM7” számú tétellel kapcsolatban a dokumentációban foglaltakon túlmenően ajánlatkérő előadta, hogy a meglévő hálózat teljeskörű átvizsgálására a tervezési fázisban nem került sor. Az új hálózat kivitelezése során lett teljeskörűen megvizsgálva azon feladatkör, amely a meglévő hálózat rákapcsolódásához és a rendszer komplex, előírások szerinti működéséhez szükséges. A tárgybani szerződés teljesítéséhez ezen munkálatok oly módon kapcsolódnak, hogy az eredeti szerződés teljesítésének ellentételezése uniós pályázati források igénybevételével történik. Ezen források igénybevételére szolgáló támogatási szerződés háttérdokumentációja tartalmazza Mezőkövesd belterület – Zsóry fürdő közötti kerékpárút közvilágításának teljeskörű működését. A pótmunka elvégzésének hiányában csak a világítási hálózat kb. 60%-a működtethető üzemszerűen, így nem teljesül a támogatási szerződésben rögzített feltétel, amely a támogatás egy részének esetleges megvonását eredményezi. A kör-hullám medencével kapcsolatos indokolásában ajánlatkérő a dokumentáció „PM8” számú kötetében foglaltakat megerősítve előadta, hogy a vízforgató-szűrő tartályok fala oly mértékben korrodálódott, amely két tartály esetében az átlyukadást, a másik kettő esetében pedig az átlyukadás közeli állapotot jelentette. Ebből kifolyólag a tervezett felújítás helyett a tartályok cseréje szükséges.
11
A Döntőbizottság Elnöke 2010. november 9-én DT. 1791/2010. szám alatt hivatalból megindította a Döntőbizottság jogorvoslati eljárását a Kbt. 329. § (1) bekezdése alapján. Az indító iratban rögzítette, hogy a rendelkezésére bocsátott iratok alapján megalapozottan feltételezhető a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése, indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját és az ajánlattételi felhívás jogszerűségét. A Döntőbizottság 2010. november 10-én D.869/2/2010. szám alatt értesítette ajánlatkérőt a jogorvoslati eljárás megindításáról. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során tett észrevételében az előzőekben idézett indokolás alapján kérte a jogsértés megállapításának hiányát. A jogorvoslati tárgyalást követő írásbeli észrevételében akként nyilatkozott, hogy a kiegészítő munkák elvégzésére a tárgybani közbeszerzési eljárást megelőzően nem került sor. A jogorvoslati eljárás során becsatolta továbbá az építési naplót, amelyben a jelen közbeszerzés tárgyával összefüggésben a következő bejegyzések szerepeltek: 2010. június 1.: kivitelezői bejegyzés: „A főépületben - a fedett gyógymedencetérben a lebontott lambéria burkolatok mögött a vakolat salétromos, rossz állagú. Mivel a vállalásban vakolat leverés, szárító vakolat készítése nem szerepel, ezen munkákat pótmunkaként végzi el, amennyiben a megrendelő elrendeli. 2010. augusztus 5-én az építési naplóban a kivitelező jelezte, hogy a „tervező ígérete ellenére nem kapott még tervet a fedett gyógymedence elbontott lambéria álmennyezet helyett építendő vízszintes álmennyezet megoldására.” 2010. június 3.: kivitelezői bejegyzés: „A főépület meglévő, felújítandó földszinti szárny padlófűtés meghagyása, cseréje továbbra sem tisztázott. Konkrét döntés megszületéséig az aljzatbeton bontás, új válaszfalak építése munkálatok nem végezhetők.” 2010. június 3.: műszaki ellenőri bejegyzés: „A kivitelezési munka a mai napon ellenőrzésre került. A főépület padlófűtésének meghagyása elvetésre került, a kivitelezést a megrendelő az eredeti kiviteli tervek szerint kéri megvalósítani.” 2010. július 8.: műszaki ellenőri bejegyzés: „A kerékpárút közvilágítási lámpák próbája megtörtént. Rendben van. A bejárás során tett észrevételek javítását követően a rendszer üzemképes.” 2010. július 28.: kivitelezői bejegyzés: „Tájékoztatom a T. Megrendelőt, hogy a nosztalgia medence felújítása során a technológiai gépészeti bontások és a homokszórásos felülettisztítás után a következő problémákkal szembesültünk: 1. A medenceszerkezet cca. 1,5 m-ként teljes keresztmetszetben szét van törve. Az eddigi hajszálrepedésnek vélt repedések a homokszórás után markánsan megjelentek.
12
Jól látható, hogy előzőleg már voltak tömítve, ez a tömítő anyag most könnyedén kikaparható, az így maradó rés 2-3 mm. 2. Véleményem szerint a medence tönkrement, ekkora értékű burkolatot felrakni rá felelőtlenség ebben az állapotában. Ezért kérem a T. Megrendelőt, hogy statikus tervezőt vonjon be, és szakvéleménye alapján határozza meg a további teendőket.” 2010. augusztus 12.: műszaki ellenőri bejegyzés: „A nosztalgia medencénél a belső felújítási munkálatokat a szerkezeti repedések miatt leállítottuk. A tervező a medence bélelésére kiviteli tervet készít, vasbeton szerkezet alkalmazásával.” 2010. október 7. műszaki ellenőri bejegyzés: „Az élménymedence vasszerelése a tervezettek szerint készül. A közbeszerzésre kerülő pótmunkákat végezni tilos.” Ajánlatkérő ezen túlmenően az alábbi dokumentumokat csatolta be: 1. A hő-és füstelvezető rendszer elektromos és gépészeti munkái vonatkozásában a tűz és füstszakaszok tűzoltó szakhatósággal történt egyeztetéséről 2010. május 13-án felvett jegyzőkönyvet, amelyben a megelőző helyszíni szemle alapján 17 pontban kerültek rögzítésre rendszerrel kapcsolatos megállapítások, tűzoltói előírások. Általános megállapodásként a jegyzőkönyv tartalmazta, hogy tűzoltó szakhatósággal egyeztetett anyag átvezetésre kerül a kiviteli tervekre, módosított kiviteli terv készül. 2. A fedett gyógymedencetérben található hőlégfúvó berendezés 2009. április 10-i karbantartási vizsgálatáról készült feljegyzést, amelyben jelenlévők rögzítették, hogy a berendezés üzemszerűen működik, ugyanakkor az is megállapításra került, hogy „a berendezés belső alkatrészein a kénsavas párás levegő miatt nagymértékű korróziós felületi elváltozás tapasztalható, ami a későbbiekben a berendezés üzemszerű működésének zavarait okozza.” Ehhez kapcsolódóan ajánlatkérő benyújtott továbbá egy 2010. október 8-án felvett jegyzőkönyvet is a fedett gyógymedencetérben található hőlégfúvó berendezés további üzemeltetési lehetőségének vizsgálatáról, amely azt tartalmazta, hogy „a berendezés a kivitelezés során leszerelésre került, a szétszerelés során a levegővel érintkező fém alkatrészeken olyan korróziós állapotok jelentkeztek, amelyek már részben az anyag teljes tönkremenetelét okozták. A berendezés belső rögzítő elemein szintén nagymértékű rozsdásodás volt tapasztalható. Mindezek a medencetérben lévő agresszív kénes pára hatásának tulajdoníthatók. Az előzőek alapján a kivitelező és az üzemeltető felhívja a megrendelő figyelmét arra, hogy ezen állapotban a berendezések felújítása és újra beüzemelése még a főbb alkatrészek cseréje esetén sem lesz garantált, ezért a berendezés cseréje szükséges.” Mindezekre a jegyzőkönyv alapján a megrendelő akként nyilatkozott, hogy a „berendezés cseréje nem képezte a jelenleg folyó rekonstrukció beruházás műszaki tartalmát, így az csak pótmunkaként hajtható végre.” 3. A kör-hullám medence szűrőtartályai állapotával kapcsolatban ajánlatkérő egy 2010. szeptember 9-én felvett kooperációs jegyzőkönyvet csatolt, amelyben a tartály gépházban való bejárás során tapasztaltakat rögzítették a megjelentek a következők szerint: „A 4 db vízforgató-szűrőtartály vonatkozásában a felújítási munkákat a
13
kivitelező elvégezte. A munkák befejezését követően az üzemeltetés során üzemzavart tapasztaltunk és megállapítottuk, hogy a 4 db tartályból 1 db tartály kilyukadt. A helyszíni vizsgálat során jelenlévők megállapították, hogy az üzemzavar és a keletkezett hibaforrás a tartály azon részében következett be, amely a felújítással nem volt érintett. A műszaki ellenőr javasolja, hogy a probléma teljeskörű kivizsgálása érdekében minden tartályra vonatkozóan be kell szerezni a szakcég által készített állapotfelmérő jegyzőkönyvet. Amennyiben a jegyzőkönyv indokolja, úgy a tartályok cseréjét a műszaki ellenőr javasolja.” Az előzőeknek megfelelően 2010. szeptember 23-án került sor a tartályok ultrahangos fal-vastagságmérésére, amelynek eredményével kapcsolatban a 2010. szeptember 30án felvett jegyzőkönyvben az szerepelt, hogy a mérések alapján az volt megállapítható, hogy „a tartályok fala erősen korrodált, helyenként pontszerűen elvékonyodott. Nem tekinthető üzembiztosnak, mivel bármikor kilyukadhat. Nem egyforma mértékben, de mind a 4 tartály esetében jelentkező korróziós folyamatok veszélyeztetik az üzemeltetést, ezért kicserélésük szükséges.” 4. A hidrofor WC épület és fedett gyógymedencetérben található építészeti és épületvillamossági munkák bontást követő állapot rögzítéséről 2010. szeptember 30-án készült kooperációs jegyzőkönyvben az alábbi megállapítások és tevékenység meghatározások szerepeltek: 1) „A Hidrofor WC épület gépészeti helyiségében szellőzést biztosító ablakszárny elhelyezése szükséges, mivel az épület gépészeti helyiségében a jelentkező pára és hő miatt a rendeltetésszerű működés a próbaüzem során feltártak alapján nem biztosítható. Ezt a meglévő fix elem tokszerkezetéhez felvasalt méretre gyártott bukószárnnyal kell kialakítani. 2) A fedett gyógymedence térben eredeti tervet meghaladó felületek festése szükséges. Ennek oka, hogy a fedett gyógymedence térben a bontási munkálatok során vált világossá az agresszív pára miatti nagymértékű gombásodás, amely a felületek eredetihez képest nagyobb mértékű károsodását idézte elő. Szükséges a felület megfelelő előkészítése során a gombás leváló festés lekaparása. megfelelő pára ellen ellenálló glett alkalmazása és három réteg festése. 3) Kivitelező a tárgyban hivtakozott épületrészben a bontási munkálatokat elvégezte. Jelenlévők a helyszín megtekintését követően megállapítják, hogy a fedett gyógymedencetér helyiségben az épületvillamossági hálózat nagymértékben elhasználódott a savas közeg pusztító hatása miatt. A fényforrások és csatlakozó vezetékek rögzítésére szolgáló elemek elértek. Azok további üzemelésre nem alkalmasak, balesetveszélyesek. 4) A fedett gyógymedence térben a megmaradónak tervezett meglévő álmennyezet elbontása és vizsgálata során kiderült, hogy az az agresszív pára és nagymértékű gombásodás miatt funkcióját tovább már nem tudja ellátni. Gombásodott felülete és korrodált felfüggesztései egészségre ártalmasak és balesetveszélyes állapotokat teremthet. Cseréje ezért nemcsak építészeti, hanem funkcionális szükségszerűség is. 5) Az átalakított padlófűtési osztó-gyűjtő berendezés befalazása szükséges falazott szerkezetből, mivel a vendégforgalomtól megfelelően el kell zárni, ezt csak elfalazással lehet biztonságosan megoldani a költségvetési kiírásban részletezett módon.
14
Műszaki ellenőrök javasolják megrendelőnek, hogy a fenti pontokban rögzített műszaki megoldásokat megrendelő felé elfogadásra javasolják és kérik megrendelőt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.” 5. A 2010. szeptember 23-án készült 013 számú helyiségének alap- és padlórétegrend feltárási jegyzőkönyvében rögzítésre került, hogy „az új fürdőépület egy több épületrészből álló épületegység közé, közvetlenül azok épületszerkezetei mellé fog épülni. A kivitelező a földmunka végzése során, valamint a belső térben a padozat megbontásával feltárta a meglévő épület alaptest geometriai helyzetét, méretét. Megállapítást nyert, hogy a 013 számú helyiség épülő új padlórétegrendjébe benyúlik a szomszédos épület meglévő alapteste, amely befolyásolja az épületgépészet csatlakozó munkáit is. Jelenlévők a bontási helyszínt megtekintették és rögzítik, hogy a munka terv szerinti elvégzéséhez a meglévő padozatot, annak minden elemével (padlófűtés) el kell bontani. Azt új rétegrenddel kell elkészíteni. Tervező a feltárt állapot ismeretében az alap megvésését rendeli el és a módosított padlórétegrend kialakítására műszaki megoldást ad és részletes költségvetési kiírást készít. Műszaki ellenőrök a fentiekben rögzítettek alapján a műszaki változtatással és megoldással egyetértenek és javasolják ennek kimunkálását és megrendelő általi elrendelését.” A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás során és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok alapján megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés megalapozott. A Döntőbizottság a kezdeményező irat alapján elsődlegesen az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogalapját vizsgálta, azt, hogy az ajánlatkérő az általa választott eljárásfajta keretében megvalósított beszerzése során a törvényi előírásokat jogszerűen alkalmazva járt-e el. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. VI. fejezetének a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás szabályai szerint folytatta le a Kbt. 252. § (1) bekezdés e) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja szerint. A Kbt. 3. § (1) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 252. § (1) bekezdés e) pontja szerint a 250. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a 125. § (2) bekezdésének b) pontja, vagy (3)-(5) bekezdése szerint eset áll fenn; A Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet
15
elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéshez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás fajtáját a törvényi keretek között maga választhatja meg. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokban a Kbt. versenyelvűséget biztosító alapelvei csak korlátozott mértékben érvényesülnek, a törvény ezen eljárásfajtát az egyszerű eljárásrendben is kivételes eljárásnak minősíti, annak alkalmazása a Kbt. kogens jellegére tekintettel kizárólag a törvény által meghatározott szigorú feltételrendszer teljesülése mellett történhet. Az ajánlatkérőt terheli annak a bizonyítása, hogy a verseny nyilvánosságát korlátozó, ezen kivételes eljárásfajta konjunktív feltételei a beszerzés tárgya vonatkozásában maradéktalanul fennállnak. A Kbt. 125.§ (3) bekezdésének a) pontja szerint az alábbi együttesen fennálló feltételek megléte esetén jogszerű az ezen eljárásfajta választása: - a korábban megkötött szerződésben a kiegészítő beruházás nem szerepel, - előre nem látható körülmények miatt a kiegészítő építési beruházás megrendelése szükséges az építési beruházás teljesítéséhez, - feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, - vagy ha a kiegészítő építési beruházás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez, - az ilyen kiegészítő építési beruházásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés becsült összértéke nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás értékének felét. A Döntőbizottság elsődlegesen ténybelileg azt állapította meg, hogy az utolsó feltétel megvalósult, ugyanis a tárgybani beszerzés becsült összértéke - nettó 22.500.000, -Ft nem érte el az eredeti építési beruházás értékének - nettó 898.898.694,- Ft a felét. A jogalap jogszerű alkalmazhatósága ugyanakkor csak abban az esetben áll fenn, ha kétséget kizáróan megállapítható a törvényi feltételrendszer maradéktalan teljesülése a konkrét beszerzés tárgyának egésze vonatkozásában. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a részekre történő ajánlattételt a kiegészítő építési munkák vonatkozásában nem tette lehetővé, így az ajánlattételi felhívásban megjelölt kiegészítő építési munkák mindegyike tekintetében fenn kell állnia a fenti kötelező feltételek összességének. Amennyiben az előírt kötelező feltételek valamelyike hiányzik bármelyik kiegészítő építési munka esetében, akkor ajánlatkérő jogsértően alkalmazta a Kbt. 125.§ (3) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást.
16
A Döntőbizottság ezért az egyes ajánlatkérő által megjelölt kiegészítő munkákat vizsgálta meg, hogy azok mindegyike vonatkozásában fennáll-e az összes kötelező törvényi feltétel. A Döntőbizottság a nosztalgiamedence korszerűsítése munkarész keretében, a medence vasbetonlemezzel való kibélelésével kapcsolatos kiegészítő munka vonatkozásában a rögzített tényállás alapján elfogadta ajánlatkérő által előadott indokokat, azok esetében fennállnak a Kbt. 125.§ (3) bekezdés a) pontjában előírt feltételek. Ezen kiegészítő munka nem volt része az alapszerződés szerint elvégzendő feladatoknak, az építési napló 2010. július 28-ai, és 2010. augusztus 12-ei bejegyzései alapján a szerződés teljesítése, méghozzá a bontási munkálatok elvégzése során ismertté vált körülmények - az eltakart vasbetonszerkezet hőingadozások folytán keletkezett sűrű repedezettsége, a medencefenék alatt tömörített altalaj meggyengülése - miatt vált szükségessé, az eltakart szerkezetekre tekintettel előre nem látható módon az eredeti szerződés teljesítéséhez. A rögzített tényállás alapján megállapítható továbbá a füstelvezetés elektromos építészeti munkái vonatkozásában is a választott jogalap alkalmazásának jogszerűsége. A kiegészítő munkaként megjelölt tevékenységek az eredeti kiviteli terveknek nem voltak részei, a kiviteli terv e tekintetben a kivitelezés megkezdését követő 2010. május 13-ai egyeztetésen tett utólagos tűzoltó szakhatósági többlet előírások révén módosult, ilyen módon a konkrét tevékenységek az alap közbeszerzési eljárás tervezési szakaszában nem voltak ismertek, illetőleg az ajánlatkérő által előre láthatók. A kiegészítő építési beruházás e vonatkozásban az eredeti szerződés szerződésszerű teljesítéséhez, a használatbavételi engedély kiadásához feltétlenül szükséges. A Döntőbizottság a becsatolt dokumentumok alapján jogszerűnek ítélte a jogalap alkalmazását a gyógymedencéhez kapcsolódó építészeti, - eredeti tervet meghaladó felületek festése, álmennyezet cseréje - valamint épületvillamosítási kiegészítő munkák tekintetében, továbbá a meglévő fürdőépület padlófűtési hálózattal, padlórétegrend átépítésével és alaptest bontásával, helyreállításával kapcsolatos kiegészítő beruházás esetében is. A becsatolt építési napló, valamint az építési napló mellékletét képező kooperációs jegyzőkönyvek alapján a felsorolt munkák mindegyikénél megállapítható, hogy az alapszerződés teljesítése során a bontási munkálatok végzése közben feltárt, ilyen módon előre nem látható körülmények agresszív pára miatti gombásodás, a falban lévő vezetékek korrodáltsága, a meglévő padlófűtés-hálózat és rétegrend rossz állaga, az épület alaptest pontos geometriai helyzete - folytán váltak ismertté. Ezen munkálatok a komplex beruházást megvalósító eredeti szerződéstől jelentős nehézség nélkül műszakilag nem elválaszthatók, illetőleg elvégzésük a szerződés megfelelő teljesítéséhez elengedhetetlen. A Döntőbizottság a jogalap jogszerű alkalmazhatóságát állapította meg a kör-hullám medence esetében a 4 db szűrőtartály kicserélése, valamint a hidrofor WC épület gépészeti helyiségében a szellőzést biztosító ablakszárny elhelyezése vonatkozásában. Mindkét esetben a próbaüzem során váltak ismertté a hiányosságok, az üzemszerű működést akadályozó problémák, amelyek a rögzített tényállás alapján a
17
Döntőbizottság megítélése szerint hiányosságokra vezethetők vissza.
nem
ajánlatkérői
mulasztásra,
tervezési
A rögzített tényállás alapján a Döntőbizottság ugyanakkor a hőlégfúvó berendezés cseréje esetén nem látta alátámasztottnak az előre nem láthatóság törvényi feltételének fennállását. Megállapítható, hogy már a 2009. április 10-én készült karbantartási feljegyzésben rögzítésre került, hogy a berendezés belső alkatrészein nagymértékű felületi elváltozás tapasztalható. A karbantartó arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a körülmény a későbbiekben a berendezés üzemszerű működésében zavart okoz. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kivitelezés során 2010. október 8-án felvett jegyzőkönyv a berendezés szétszerelését követően is ugyanezen körülmények rögzítését tartalmazza, ehhez képest többlet, vagy más műszaki tényező a 2009. évi állapotokhoz képest nem merült fel. Ekként a Döntőbizottság álláspontja szerint már az alapszerződés megkötése előtt tervezhető lett volna a berendezés cseréje, a kiegészítő munkára okot adó körülmény ugyanis már jóval az alap közbeszerzési eljárás megindítása előtt ismert volt. Minderre figyelemmel ezen kiegészítő munkák körében nem áll fenn az előre nem láthatóság feltétele, a jogalap alkalmazása jogsértő volt. Az előzőekhez hasonlóan nem ítélte megalapozottnak a Döntőbizottság az eljárásfajta alkalmazását az átalakított padlófűtési osztó-gyűjtő berendezés befalazása esetében sem. A Döntőbizottság álláspontja szerint az a tény, hogy az eredeti tervben szereplő könnyűszerkezetes térelhatárolás különböző - vagyonbiztonsági és műszaki szempontokra tekintettel a kivitelezés során elfalazásra módosult, nem előre nem látható körülmény, hanem az alapszerződést megelőzően történt nem megfelelő tervezés, előkészítés eredménye. Megfelelő tervezettség esetén ezen munka szükségessége nem utólag a kivitelezés során merült volna fel, hanem már korábban, az alap közbeszerzési eljárás keretében megrendelés tárgyát képezi. Emiatt a Döntőbizottság megállapította, hogy ezen munkarész vonatkozásában az előre nem láthatóság törvényi követelménye nem teljesült, illetőleg az alapszerződés teljesítéséhez sem feltétlenül szükséges a hivatkozott munkarész elvégzése. Megfelelő tervezettség hiányában utólagos szempontok miatt felmerült beszerzési igény kielégítésére ezen jogalap keretében nincs jogszerű lehetőség, így a jogalap választása ezen munkarész tekintetében is jogsértő. Végezetül a Döntőbizottság a kerékpárút közvilágítás-hálózatának az alapszerződés keretében felújításra nem kerülő szakaszán való rekonstrukciójára, az ajánlatkérő hivatkozása szerint a világítás teljes útszakaszon való szabványos működésének megteremtésével kapcsolatos munkarésszel összefüggésben azt állapította meg, hogy vonatkozásában nem áll fenn az eredeti szerződéshez képest a beruházás kiegészítő jellegének feltétele, sem az előre nem látható ok, sem az eredeti szerződéstől való jelentős nehézség nélküli műszaki, gazdasági elválaszthatatlanság követelménye, sem pedig az a kritérium, hogy a hivatkozott munka elvégzése feltétlenül szükséges az alapszerződés teljesítéséhez nem teljesül. A rögzített tényállás alapján megállapítható, hogy az eredeti tervben a kerékpárút közvilágításának kiépítése az alap közbeszerzési eljárás keretében felújított útszakaszhoz kapcsolódik, és nem a - jelen közbeszerzés
18
tárgyát képező - már meglévő útszakaszhoz. Az alapberuházás tárgyát képező útszakaszon a közvilágítás kiépítése az építési napló 2010. július 8-ai műszaki ellenőri bejegyzése alapján a tervezettek szerint - a vállalkozási szerződésben rögzített 2010. július 15-ei részhatáridőre - megvalósult. Az ajánlatkérő hivatkozásával ellentétben megállapítást nyert továbbá az is, hogy a rendszer üzemképes. Az, hogy ajánlatkérő utóbb úgy döntött, hogy a közvilágítás rekonstrukcióját a kerékpárút alap közbeszerzési eljárás keretében felújítani nem tervezett szakaszán is elvégzi, nem az alapszerződésben nem szereplő, de annak teljesítéséhez feltétlenül szükséges, előre nem látható okból felmerülő kiegészítő beruházás, hanem ahhoz képest új beszerzési igényen alapuló, ekként az eredeti szerződés teljesítésétől elválasztható, annak szerződésszerű befejezésétől teljesen független megrendelés, melynek vonatkozásában új, hirdetményes közbeszerzési eljárás megindításának van helye. A Döntőbizottság megállapította, hogy ezen munkarész tekintetében a fentiek szerint nem állnak fenn a Kbt. 125.§ (3) bekezdés a) pontjában foglalt azon a feltételek, hogy kiegészítő építési beruházás megrendelése szükséges az eredeti építési beruházás teljesítéséhez, ezért erre tekintettel az ajánlatkérő eljárásfajta választása ezen munkarész vonatkozásában jogsértő. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlattételi felhívás 4. pontjában a beszerzés tárgyaként megjelölt, a dokumentációban részletezett tételek közül a hőlégfúvó berendezés cseréjével, a padlófűtés osztó-gyűjtő berendezésének befalazásával, valamint a kerékpárút közvilágítás-hálózatának felújításával kapcsolatos munkarészek miatt az ajánlatkérő eljárásfajta választása a beszerzés egészére jogsértő. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az építési napló bejegyzései, a kooperációs jegyzőkönyvekben foglaltak, valamint ajánlatkérő jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozata alapján az állapítható meg, hogy a kiegészítő építési munkákra ajánlatkérő valós beszerzési igénye fennáll, ezzel ellentétes - a kiegészítő munkák jelen közbeszerzési eljárás megindítását megelőző megkezdésére, illetőleg megvalósítására vonatkozó - okirat, adat a jogorvoslati eljárás során nem merült fel. Ugyanakkor a Döntőbizottság azt is megállapította, hogy a nosztalgiamedence építészeti rekonstrukciójával, a fedett gyógymedencék építészeti rekonstrukciójával, valamint a hidrofor gépház és WC építésével kapcsolatos pótmunkák vonatkozásában a vállalkozási szerződésben rögzített 2010. július 15-ei, illetőleg 2010. augusztus 30-ai részhatáridő módosításáról tájékoztató a Közbeszerzési Értesítőben nem jelent meg, ajánlatkérő szerződés módosításáról szóló iratot a jogorvoslati eljárás során nem csatolt. A Döntőbizottság megjegyzi az alábbiakat az ajánlattételi felhívás tartalmának jogszerűségére vonatkozóan, ugyanakkor az eljárásfajta választás jogsértő volta miatt e vonatkozásában jogsértést nem állapított meg. A Kbt. 249. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban jogosult a 60. § (1) bekezdése, 61. § (1) bekezdése és a 62. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni. Ha az ajánlatkérő valamely kizáró oknak a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését
19
előírta, a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az egyszerű eljárásrendben a Kbt. a kizáró okok alkalmazását ajánlatkérő kompetenciájába utalja. Ugyanakkor, ha és amennyiben ajánlatkérő a konkrét közbeszerzési eljárásában a kizáró okok érvényesítése mellett dönt, akkor ezek fenn nem állásának alátámasztására a Kbt. kogens 249. § (3) bekezdése kifejezett előírása folytán - összhangban a közösségi értékhatárok alatti értékű közbeszerzési eljárások egyszerűsítésére vonatkozó jogalkotói szándékkal ajánlatkérő kizárólag a nyilatkozati formát írhatja elő, a Kbt. közösségi értékhatáros eljárásrendjében irányadó igazolás nem alkalmazható. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a konkrét esetben megállapította, hogy ajánlatkérő nem írhatta volna elő jogszerűen az ajánlattételi felhívás 10. pontjában a kizáró okok fenn nem állása tekintetében a Kbt. 63. §-ban rögzítettek szerinti igazolást. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a fenti indokok alapján a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértést, továbbá a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján semmisítette meg az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési eljárásában hozott azt követő döntéseit, figyelemmel arra, hogy a választott eljárásfajta törvényi feltételei nem állnak fenn. A Döntőbizottság jelen esetben nem ítélte indokoltnak bírság kiszabását, melynek során figyelemmel volt különösen a közbeszerzés tárgyára, az alapeljárás értékéhez viszonyított alacsony értékére, és a jogsértés reparálhatóságára. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontjára tekintettel a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2010. december 20. Dr. Szántó Veronika sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Kalmárné Diósy Ildikó sk közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter sk közbeszerzési biztos
Tóth Zoltánné
Kapja: 1. Berczi Ügyvédi Iroda, Dr. Berzci Norbert ügyvéd (1011 Budapest, Fő u. 14-18.) 2. IMOLA Építő Kft. (3300 Eger, Kossuth Lajos u. 6/a.) 3. HUNÉP Universal Zrt. (4025 Debrecen, Simonffy u. 34-36.) 4. Irattár
20
