K Ö ZBE S ZER ZÉ S EK TA NÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ SI DÖ NT ŐBI ZO TT SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt. sz.: D.93/23 /2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a KOCSISGÉP Kft. (1171 Budapest, Rákoskert sgt. 120., képviseli: Dr. Mészáros János József ügyvéd, Mészáros Ügyvédi Iroda, 3525 Miskolc, Toldi u. 9., a továbbiakban: kérelmező) által Homrogd Község Önkormányzata (3812 Homrogd, Rákóczi u. 4., képviseli: Dr. Kovács Zoltán ügyvéd, 3530 Miskolc Széchenyi u. 58., valamint Dr. Farkas Edit ügyvéd, Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda, 1055 Budapest, Falk Miksa u. 3. III/2., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Homrogd település szennyvízberuházása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 249. § (4) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 69. § (3) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérő ajánlattételi felhívása III.2.2.) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság pontjának alkalmasság minimumkövetelményei 1. alpontjának b) és c) pontját. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 120.000.-Ft (azaz százhúszezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat, továbbá 40.000.-Ft (azaz negyvenezer forint) + ÁFA ügyvédi munkadíjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A Döntőbizottság felhívja a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságát, hogy a kérelmező számlájára jelen határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül utaljon vissza 30.000.-Ft-ot (azaz harmincezer forintot). A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a
2
felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának dokumentumai, a becsatolt okirati bizonyítékok, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást indított, melyre vonatkozó ajánlattételi felhívása a Közbeszerzési Értesítőben 2011.02.02-án, KÉ-38562/2010. számon jelent meg. Az ajánlattételi felhívás feladására 2011.01.28. napján került sor. A beruházás az ÉMOP-2009-3.2.1/A 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése (LHH) elnevezésű program keretében valósul meg. Ajánlatkérő az eljárás becsült értékét 261.750.000.-Ft-ban határozta meg. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást először a 2011.02.02. napján feladott és a Közbeszerzési Értesítőben 2011.02.09. napján közzétett KÉ-3115/2011. számú hirdetményével, másodszor a 2011.02.18. napján feladott és a Közbeszerzési Értesítőben 2011.02.23. napján közzétett KÉ-4347/2011. számú hirdetményével, majd harmadszor a 2011.03.02. napján feladott és a Közbeszerzési Értesítőben 2011.03.07. napján megjelent KÉ-5482/2011. számú hirdetményével módosította. Ajánlatkérő a felhívás II.1.5) pontjában rögzítette, hogy a szerződés tárgya „Egyösszegű átalányáras vállalkozási szerződés szennyvízberuházás kivitelezésére és próbaüzemre”. Az ajánlattételi felhívás - a KÉ-3115/2011. számú hirdetménnyel módosított II.2.1) pontja előírta a beszerzés teljes mennyiségét a következők szerint: "CSATORNAHÁLÓZAT •Csővezetékek: – DN 200 KGPVC csatornacső: 4703 m – DN 125 KGPVC csatornacső: 2364 m – D63 KPE P10 nyomóvezeték: 250 m – D90 KPE P10 nyomóvezeték: 1839 m • Tisztító aknák, idomok:
3
– Ø 800 beton tisztítóakna: 14 db – DN 200 KGFP csatorna aknabekötő idom: 30 db – DN 125 KGFP csatorna aknabekötő idom: 4 db – DN 200/200 KGET csatorna íves tisztítóidom: 69 db – DN 400/200 KGAL csatorna elágazós tisztítónyílás: 2 db – DN 200 KGM csatorna tokelzáró idom: 2 db – DN 400/200 KGA csatorna tisztítónyílás: 25 db • Gerincvezetéki iránytörő idomok: – DN 200 KGB csatorna ívidom 15°: 3 db – DN 200 KGB csatorna ívidom 30°: 6 db – DN 200 KGB csatorna ívidom 45°: 2 db – DN 80 Q-idom 90°: 1 db Összes házi bekötés: 306 db átemelő: 6 db Szennyvíztisztító telep: 70 m3/d Tisztítótelepi technológia, technológiai épülettel, szilárdburkolatú úttal, térburkolattal, kerítéssel, víz és energia megtáplálással, térvilágítással, engedélyezési és kiviteli tervezéssel. 6 hónap próbaüzemmel, zárójelentéssel és vízjogi üzemeltetési engedélyeztetési eljárás lebonyolítással. Földmunkák. Bontási munkálatok, valamint a bontással érintett közterületek és utak, járdák helyreállításával. Egyéb kiegészítő és járulékos munkákkal, tevékenységekkel, intézkedésekkel". Ajánlatkérő a részajánlattételt, illetve alternatív ajánlat tételét kizárta. A felhívás III.1.2) - a KÉ-5482/2011. számú hirdetménnyel módosított - pontjában, a Fő finanszírozási és fizetési feltételek között ajánlatkérő a következőket rögzítette: "Az ütemezett teljesítésnek megfelelő rész-számlázás megengedett, a rész-számlák összege nem lehet több, mint a nettó szerződéses ár 88 %-a. A végszámla kiállítása a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély (használatba vételi engedély) kiadását követően. Egy részszámla összege nem lehet kevesebb, mint a szerződött érték 15 %-a, és egy részszámla értéke nem lehet több, mint a szerződött érték 25 %-a. A kivitelezés építési engedélyhez kötött, ezért a kifizetés(ek) a fordított Áfa elszámolás hatálya alá esik. A pénzügyi teljesítések az Art. 36/A. § hatálya alá tartoznak. A Kbt. 305. § (3) bekezdés d) pontja szerinti ellenérték a Kbt. 305. § (3) bekezdés i) pontjára tekintettel 45 napon belül kerül kifizetésre. Az ajánlattevőt megillető
4
hányad ellenértékének kifizetése a (3) bekezdés, alvállalkozókra vonatkozó, teljes körű hiánymentes releváns dokumentumainak benyújtását követő, ajánlattevő által halasztott fizetésre megajánlott időtartamon belül kerül kifizetésre, ezen kifizetésre az ajánlatkérő a Kbt. 305. § (4) bekezdése alapján halasztott fizetéssel tud csak megállapodni a 281/2006. (XII.23.) Korm. r. 20. § (4)-(5) bekezdése miatt. A részletes fizetési feltételeket az ajánlatkérési dokumentáció tartalmazza. A Vállalkozó előleget igényelhet - az 53/A. § (6) bekezdése a) pont szerinti biztosítéki formá(k)ban, az előleg értékének megfelelő mértékű biztosíték ellenében -, a szerződött összeg legalább 10 %, legfeljebb 20 % mértékig, az előlegre vonatkozó szabályozást a dokumentáció (szerződéstervezet) tartalmazza." Ajánlatkérő a szerződés befejezésének - a KÉ-5482/2011. számú hirdetménnyel módosított - időpontjaként 2012.08.30. napját rögzítette a felhívás II.3) pontjában. A hirdetmény III.2.2) pontjában, a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében ajánlatkérő - többek között - a következőket írta elő: „Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: 1) A Kbt. 66. § (1) bekezdése b) pontja szerint az utolsó három (2007-2008-2009) lezárt üzleti évről szóló, a számviteli jogszabályoknak megfelelő beszámolójának benyújtása másolatban, kiegészítő mellékletek nélkül, amennyiben az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja a közzétételét. 2) Ajánlattevő, illetve a közbeszerzés 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó valamennyi számlavezető pénzügyi intézménytől származó, valamennyi számlára vonatkozó a felhívás feladását megelőző 12 hónapról szóló nyilatkozat az alábbi tartalommal: bankszámla száma, a számla technikai jellegű számla vagy sem, számlanyitás napja, volt-e sorban állás a felhívás feladását megelőző 12 hónapban, jelenleg van-e végrehajtási eljárás a számlával szemben. (Kbt. 66. § (1) bek. a) pont) 3) 2007, 2008. és 2009. évekre vonatkozóan a teljes árbevétele és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának árbevételéről szóló nyilatkozata, attól függően, hogy mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. (Kbt. 66.§ (1) c) pont) Az 1) és 2). pont esetében a Kbt. 66. § (2) és 69. § (5) bekezdés is alkalmazandó. A 3. pont esetében a Kbt. 66. § (2) bekezdés és a 69. § (6) és (8) bekezdés is alkalmazandó adott esetben. Közös ajánlattevők esetében a Kbt 69. § (9) bekezdés. A Kbt. 65. § (3) bekezdése szerinti szervezetek (személyek), mint erőforrást biztosítók bevonása esetén a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására a Kbt. 65. § (3)-(4) bekezdése, valamint a Kbt. 4. § 3/E. pontja az irányadó. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):
5
A szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősül amennyiben az: 1. Ajánlattevő (közös ajánlattevő) vagy a 10% feletti alvállalkozó utolsó három (2007-2008-2009) lezárt üzleti évéről szóló számviteli jogszabályok szerinti beszámolója alapján a) a mérleg szerinti eredménye egy évnél több esetben negatív. b) rövid távú likviditási mutató (forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek) mérleg adatokból számított értéke bármely évben kisebb mint 1,2; c) likviditási gyorsráta [(pénzeszközök+követelések+értékpapírok)/rövidlejáratú kötelezettségek] mérleg adatokból számított értéke bármely évben kisebb mint 1,0. 2. Ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha bármely pénzügyi intézménynél vezetett folyószámláján a felhívás feladását megelőző 12 hónapban 10 napot meghaladó sorban állás volt. 3. Ajánlattevő (közös ajánlattevő) és a közbeszerzés értékének 10% feletti alvállalkozója, ha együttesen nem rendelkezik az elmúlt 3 évben (2007, 2008, 2009) évenkénti átlagban minimum nettó 300 millió forint árbevétellel és a közbeszerzés tárgyának vonatkozásában összesen minimum nettó 150 millió forint árbevétellel." A felhívás III.2.3) műszaki, illetve szakmai alkalmasság pontja - többek között alábbiakat határozta meg: „Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó által 1. az előző 3 évben (2008-2009-2010) teljesített legjelentősebb, a közbeszerzés tárgyával megegyező kivitelezési referenciák bemutatása a Kbt. 68. § (2) bekezdés szerint igazolva Az igazolásban meg kell adni: - a referencia adó nevét, címét; - a teljesített építési beruházás ismertetését; - a teljesítés helyét és idejét (sikeres műszaki átadás-átvétel időpontját); - próbaüzem az előírt időtartamon belül eredményesen zárult (igen/nem) - Megrendelő nyilatkozatát a jogerős vízjogi üzemelési engedély megléte, továbbá annak vonatkozásában, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e; A referencia igazolásban a beruházás ismertetését oly módon kell megadni, hogy a minimumkövetelményeknek való megfelelőség egyértelműen elbírálható legyen. 2. A teljesítésbe bevont, a teljesítésért és annak minőségéért felelős, és szerződésben megnevezésre kerülő, az építési naplóba bejegyzésre jogosult felelős műszaki vezetők megnevezése, bemutatása, szakmai önéletrajzának, végzettséget
6
igazoló okiratainak másolatának, jogosultságot bizonyító irat egyszerű másolatának csatolásával. 3. az ajánlattételi határidőt megelőző 1 évre (2010) vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámról és a vezető tisztségviselők létszámáról készült cégszerűen aláírt kimutatás, a képzettség(ek) bemutatásával. […] Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): A szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősül ajánlattevő, és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó amennyiben, ha együttesen: 1. Nem rendelkeznek az előző 3 évben (2008-2009-2010) teljesített legalább 1 db befejezett, 6 hónapos próbaüzemmel, és jogerős vízjogi üzemeltetési engedély kiadással és előírásoknak, illetve szerződésnek megfelelő teljesítéssel megvalósult, a) legalább nettó 200 millió Ft értékű és legalább 4.500 m hosszúságú DN 200 gravitációs, 1.800 m D90 nyomóvezeték, 270 db házi bekötés tartalommal megvalósult szennyvíz csatornahálózat építésre vonatkozó referencia munkával. b) legalább 1 db legalább 60 m3/d kapacitású szennyvíz tisztítótelep építés referencia munkával. A csatornahálózati és tisztítótelepi referencia munkák igazolhatók 1 referencia munkával is. 2. Nem rendelkeznek a teljesítéshez szükséges 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 13. § által meghatározott a 244/2006. (XII.5.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletének megfelelő besorolású, és a teljesítés időtartamára jogosultsággal rendelkező kamarai névjegyzékben szereplő 1 fő MV-VZ/A - Vízi létesítmények építése, szerelése szakterület, aki legalább 4 év felelős műszaki vezetői gyakorlattal rendelkező, 1 fő MV-KÉ/B - Közlekedési építmények építése szakterület, aki legalább 3 év felelős műszaki vezetői gyakorlattal rendelkező, 1 fő MV-Ép/ÉV/C épület villamossági szakterület, aki legalább 3 év felelős műszaki vezetői gyakorlattal rendelkező, 1 fő MV-Ép/C építési szakterület, aki legalább 2 év felelős műszaki vezetői gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezetővel. 3. Nem rendelkeznek az ajánlattételi határidőt megelőző 1 évre (2010.) vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszám tekintetében legalább 15 fő fizikai állományú szakmunkás és 1 fő vezető tisztségviselői létszámmal”. Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja szerint kívánja elbírálni a következő - a KÉ-5482/2011. számú hirdetménnyel módosított - részszempontok alapján:
7
Részszempont nettó ajánlati ár (HUF) előírthoz képest magasabb (BPJ).-os személy foglakoztatása (fő) előírthoz képest hosszabb garanciális időtartam vállalása (hónap) Kbt. 305. § (3) bekezdés g) pont szerinti ellenszolgáltatásra megajánlott halasztott teljesítési napok száma (nap)
Súlyszám 70 15 15 5
Az ajánlattétel határidejét ajánlatkérő a KÉ-5482/2011. számú hirdetménnyel 2011.03.28., az eredményhirdetés tervezett időpontját 2011.04.22., a szerződéskötés tervezett időpontját 2011.05.04. napjára módosította. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely - többek között - útmutatót, műszaki leírást, iratmintákat, és szerződéstervezetet, árazatlan költségvetési kiírást és tenderterv dokumentációt tartalmaz. A dokumentáció tartalmazza az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1827-20/2010. iktatószámú határozatát, amellyel Homrogd község szennyvízelvezetésének és kivitelezésének munkálataihoz vízjogi létesítési engedélyt ad. A költségvetési összesítő a következő feladatköröket rögzítette: „nyomó vezetékek, KG 200 csatorna, KG 125 bekötő vezeték, gerincvezeték földmunka, útbontás helyreállítás, KB 125 bekötővezeték földmunkái, tisztítótelepi szilárdburkolatú út, tisztítótelephez ivóvízvezeték kiépítése, tisztítótelephez elektromos hálózat kiépítése, befogadó betorkoló, tisztítótelep épület építés, tisztítótelep kerítés építés, tisztítótelep technológia, átemelők építése”. Kérelmező 2011.02.08. napján előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő ajánlatkérőnél, amely vitarendezési kérelmet ajánlatkérő 2011.02.10. napján kelt levelével elutasított. A Döntőbizottság D.93/19/2011. számú végzésével a közbeszerzési eljárást felfüggesztette. Kérelmező 2011.02.17-én terjesztette elő jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottságnál, amelyben kérte jogsértés megállapítását, a felhívás vitatott részeinek megsemmisítését, valamint ajánlatkérő eljárási költségekben történő marasztalását, mivel ajánlatkérő a következők szerint megsértette a Kbt. 1. § (1) bekezdését, a Kbt. 50. § (3) bekezdését és a Kbt. 69. § (3) bekezdését.
8
Jogorvoslati eljárás során pontosított jogorvoslati kérelmében, hat kérelmi elemet tartott fenn kérelmező a következők szerint. 1. kérelmi elem Előadta, hogy az ajánlattételi felhívás II.1.7. pontja sérti a Kbt. 50. § (3) bekezdését, mivel ajánlatkérő nem írt elő részajánlattételi lehetőséget, holott a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep kivitelezése egymástól egyértelműen elkülöníthető, a teljes mennyiség két részre bontható, így a közbeszerzés tárgyánál annak természetéből adódóan - egyértelműen biztosítható a részajánlattételi lehetőség. Műszakilag, szakmailag, és fizikailag is egyértelműen szétválaszthatók a feladatok, azok eltérő munkavégzést is igényelnek. A szennyvíztisztító telep létesítése a kiírt mérték esetében tulajdonképpen a technológia megvásárlását jelenti, ezáltal a külön történő kezelés megtakarítást eredményez, és semmikképpen nem okozhatja a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését. Megfelelő előkészítés mellett már előre rögzíthetőek azok az elvárások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy részekre történő ajánlattétel esetén a munkálatok összehangolhatóvá váljanak. A műszaki leírásnak már ajánlatkérő rendelkezésére kell állnia, a részekre bontásnál csupán azt kell átgondolni, hogy mi az az előírás, amely mindkét részre vonatkozik, és mi az, ami csak az egyikre. Jelen esetben a közbeszerzés tárgya a kiviteli terv elkészítése is, annak körében pedig ez egyértelműen tisztázható. Figyelemmel az elkülöníthetőségre és az eltérő technológia alkalmazására, a megvalósítás során nincs kihatása annak sem a minőségre, sem egyéb körülményre, ha nem egy vállalkozó lesz a kivitelezője a két résznek. A kivitelezésre rendelkezésre álló időtartamra tekintettel pedig a két rész kivitelezése időben összehangolható ahhoz, hogy a telep beüzemeléséhez a hálózat rendelkezésre álljon. Ajánlatkérő határozza meg a teljesítési határidőket, ezáltal azok akként alakíthatóak, hogy a próbaüzem időben, kockázat nélkül lefolytatható legyen. Arra kell figyelni kérelmező álláspontja szerint, hogy a hálózat elkészítésének a teljesítési határideje legyen a korábbi, illetve ennek műszaki átadás-átvétele napjával legyen azonos, vagy közeli a telep tekintetében azon részhatáridő, amikorra a csatlakozási pont kiépítése megtörténik. A telep végleges átadása, majd a próbaüzem ezt követően már elvégezhető bármikor a végleges teljesítési határidőt megelőzően. Mindez csak szervezés kérdése kérelmező álláspontja szerint, erre figyelemmel - a Közbeszerzések Tanácsa vonatkozó útmutatója szerint ajánlatkérő nem mentesülhet, hiszen részekre történő ajánlattétel esetén az eltérés csupán annyiban jelentkezik, hogy egy vállalkozó esetén egy napon történik a műszaki átadás-átvétel, míg több kivitelező esetén ezt az ajánlatkérőnek kell előzetesen határok közé szerveznie. Határidő be nem tartása egy kivitelező
9
esetében is felmerülhet, azzal, hogy a határidő betartása érdekében elvárás a késedelmi kötbér alkalmazása. Kérelmező előadta, hogy önmagában az, hogy a vízügyi hatóság mind a hálózat, mind a telep építésére egy határozatot bocsátott ki, nem jelenti azt, hogy azt csak egy kivitelező építheti. E körben figyelembe kell venni azt is, hogy az engedély módosítható. A telep és a hálózat esetében is külön műszaki tartalom van, amelyhez külön előírások kötődnek, és eltérő munkákat kell megvalósítani eltérő humánerőforrással. Jelen esetben földrajzilag is elválasztható a két létesítmény azzal, hogy az egy ponton találkozik egymással. A kivitelezést az előírásoknak megfelelően kell elvégezni akkor is, ha egy vállalkozó teljesít és akkor is ha több. Ha két különböző vállalkozó építi meg az előírt műszaki tartalmú létesítményeket, a végeredmény akkor is egy integrált vízi létesítmény lesz. A műszaki tartalom kötött, alternatív ajánlat nem fogadható el, sem a hálózatnak, sem a telepnek nincs olyan összetevője, amelynek egymással kompatibilisnek kellene lennie. A technológiai igény, amely a település adottságaitól, jellemzőitől függ minden esetben adott, azaz a technológia megvalósítása során a műszaki paraméterek nem változnak. Rögzítette, hogy a csatornahálózatnak külön technológiája nincs. Jó példa a fentiekre a jelenlegi budapesti helyzet, ahol a vezetékhálózatok és a tisztítótelepek létrehozása között 20-30 év telt el, így létezik téglából, műanyagból illetve vasbetonból létesített hálózat, amelyek csatlakoznak a később épített telepekhez, vagy a most újonnan épített telephez. Az egységes rendszerben történő hatékony működtetés az üzemeltetési szakaszhoz tartozik kérelmező álláspontja szerint, az nem a kivitelezéssel áll összefüggésben. Előadta, hogy a Kbt. 50. § (3) bekezdése a) és b) pontja együttes fennállása esetén kötelező a részajánlat tétel lehetőségének a biztosítása. Kérelmezői álláspont szerint mindkét feltétel fennáll, tekintettel arra, hogy a beszerzés jellege a részekre történő ajánlattételt lehetővé teszi, ajánlatkérőnek lehetőséget kellett volna adnia részajánlat tételére. 2. kérelmi elem A pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelményrendszer 1) alpontjával összefüggésben kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő az alkalmasság minimumkövetelményei körében két likviditási mutatót is előírt az egyéb gazdasági és pénzügyi alkalmasságra vonatkozó minimumkövetelmények mellett. A felhívás egyéb feltételeit figyelembe véve, a finanszírozási feltételekre tekintettel - mivel ezek alapján egyáltalán nincs is szükség előfinanszírozásra - ezen mutatók vizsgálata szükségtelen, felesleges, és a versenyt szűkítő hatásokkal is jár. Jelen közbeszerzés tárgya kérelmező álláspontja szerint nem minősül nagy értékűnek, és
10
számottevő előfinanszírozást sem igényel a részszámlázásra és az előleg igénybevételének lehetőségére tekintettel. Hivatkozott arra, hogy a Döntőbizottság más eseti döntésekben kifejtett álláspontja az, hogy kisebb értékű, rövid időtávú, számottevő előfinanszírozást nem igénylő beszerzéseknél az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági helyzete a teljesítéshez szükséges mértékben általában ezen mutatók nélkül is megfelelően megítélhető. A likviditási mutatók előírása szükségtelen, mert ezek statikus, múltbéli időpontra vonatkozó adatokat közölnek csupán, ráadásul versenyt korlátozó hatással bírnak. A további pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelményeknek történő megfeleléssel már önmagában biztosítható kérelmező álláspontja szerint, hogy csupán tőkeerős ajánlattevők tegyenek ajánlatot. Mind a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat, mind az árbevételre tett nyilatkozat alapján az ajánlatkérő teljes és megfelelő képet kaphat az ajánlattevő gazdasági helyzetéről. A hivatkozott mutatók előírása, és feltételként való szerepeltetése az egyéb alkalmassági követelmények előírására figyelemmel, továbbá a felhívás III.1.2) pontjában írtakra tekintettel a Kbt. 69. § (3), és az 1. § (1) bekezdésébe ütközik. Kiemelte, hogy a likviditási mutatók előírását a többi alkalmassági követelményre tekintettel vitatja, mivel az alkalmassági követelményeket nemcsak egyenként, hanem összhatásukban is meg kell vizsgálni. A műszaki, illetve szakmai alkalmasság kapcsán a kérelmező három kérelmi elemet fogalmazott meg. 3. kérelmi elem Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő jogerős vízjogi üzemeltetési engedély kiadásával megvalósuló referenciamunkát írt elő a műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételek 1. pontjában. Ezen előírás álláspontja szerint túlzott, a szerződés teljesítéséhez szükségtelen, így ezáltal a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütközik. Előadta, hogy az üzemeltetési engedélyt nem a kivitelező, hanem az üzemeltető akinek személyénél fogva is meg kell felelnie bizonyos előírásoknak - kéri meg, így az ajánlatkérő olyan feltételt szabott, amelyre egy kivitelezőnek nincs ráhatása. A referenciát nyújtó az üzemeltetési engedély megléte nélkül is tud nyilatkozni akörben, hogy az elvégzett munka megfelelő volt-e, sőt a Kbt. 68. § (2) bekezdése éppen ezért írja elő, hogy arról is nyilatkozni kell, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. A közbeszerzés tárgyában rögzített vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásra figyelemmel is túlzónak tartja a vonatkozó referenciaigazolást, ugyanis, ha le is bonyolítja az ajánlattevő az eljárást, akkor sincs ráhatása arra, hogy az engedély jogerőre emelkedik-e, de arra sem, hogy az üzemeltető megfelel-e a vonatkozó feltételeknek.
11
Rögzítette, hogy az, hogy az ajánlatkérő vízjogi üzemeltetési engedély kiadásáról szóló referenciát kér az nem jelenti azt, hogy ajánlattevő bonyolította is le a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárást. Akként nyilatkozott, hogy a jelen jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás tárgyát, a felhívás II.2.1. pontját nem támadja. 4. kérelmi elem Kérelmező álláspontja szerint a műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételek 2. pontjában alkalmassági minimumkövetelményként előírt az MV-VZ/A megjelöléssel rendelkező szakemberre vonatkozó ajánlatkérői előírás eltúlzott, a szerződés teljesítéséhez szükségtelen, ezért a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütközik. Előadta, hogy jelen esetben "B" kategória is elegendő lett volna a 244/2006 (XII.5.) Korm. rendelet szerint, mivel sem a telep, sem a csatorna építése, tönkremenetele nem idéz elő életveszélyt, és rendkívüli védelmi intézkedést sem követel. E körben utalt arra, hogy ajánlatkérő egy 1000 fős lakosú község. 5. kérelmi elem Kérelmező jogorvoslati kérelme 5. kérelmi eleme szerint túlzott, a VZ megjelöléssel rendelkező szakemberen kívüli további három felelős műszaki vezető előírása is. Mivel mind a csatornaépítés, mind a szennyvíztelep építés vízi létesítménynek minősül, ezért elegendő lett volna a VZ betűjelű felelős műszaki vezetői jogosultság. Egy vízjogi létesítési engedély került kiadásra, egy munkanemet kell megvalósítani, ezért ezen, VZ betűjelű szakemberek jogosultak arra, hogy a vonatkozó építési, járdaépítési, villamossági feladatokat ellássák. Erre figyelemmel kérelmező álláspontja szerint a műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételek a 2. alpontjában előírt, VZ betűjelűn kívüli felelős műszaki vezetői kategóriák a szerződés teljesítéséhez szükségtelenek, túlzott követelményt támasztóak, így ezen feltétel is sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését. 6. kérelmi elem Kérelmező álláspontja szerint a műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelményrendszer 3. alpontja is a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütközik. Előadta, hogy a közbeszerzés tárgyát is képező kisméretű szennyvíztelepek megvásárolható technológiák, csak az előkészítő és utómunkákat kell elvégeznie a kivitelezőnek, a többit a technológia szállítója elvégzi. Figyelemmel erre a 15 fő fizikai szakmunkás előírása a szerződés teljesítéséhez szükségtelen. Rögzítette, hogy ezen kérelmi eleme a részajánlat tétel biztosításával függ össze, ezen feltételt a tisztítótelep építése vonatkozásában tartja eltúlzottnak, a
12
szennyvízhálózat megépítése során ekkora statisztikai állományi létszám indokolt lehet. Kérelmező ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj és 40.000.-Ft + ÁFA összegű ügyvédi megbízási díj megfizetésére kérte kötelezni. Jogorvoslati kérelméhez kérelmező 150.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot csatolt. Ajánlatkérő kérte, hogy a Döntőbizottság utasítsa el a kérelmező alaptalan jogorvoslati kérelmét és kötelezze ajánlatkérő költségei megfizetésére. Az 1. kérelmi elemmel, a részajánlat tétel lehetőségének biztosításával összefüggésben ajánlatkérő előadta, hogy a részajánlat tételének lehetőségét megvizsgálta az eljárás előkészítése során, és a Közbeszerzések Tanácsa módosított útmutatójában foglaltakra figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy a beszerzés tárgyának természete alapján a részajánlattételi lehetőség nem biztosítható. Hangsúlyozta, hogy jelen esetben olyan, új létesítmény megtervezéséről, kivitelezéséről és vízjogi engedélyben meghatározott paraméterekkel működő rendszer beszerzéséről van szó, mely nem hasonlítható össze egy már működő rendszerhez csatlakozó létesítmény megvalósításával. A telepből és csatorna hálózatból álló létesítmény csak látszólagosan tekinthető önálló részekből álló létesítménynek. Egymással szoros műszaki egységet képeznek, egymással szükségszerűen összefüggenek, egyik a másik nélkül és az egymással való megfelelő műszaki-technikai kapcsolat kialakítása nélkül működésképtelen. Előadta, hogy Magyarországon legalább 10 szennyvíztisztítási technológia ismert, és a tisztítási technológiától függ, hogy a szennyvízcsatorna betáplálását hogyan szabályozzák, milyen műveleteket végez a csatorna egy tisztítótelepi üzemzavar esetén, illetve fordított helyzetben a csatornán hogyan működjenek az átemelők. Ez azt is igényli, hogy a tisztítótelep és a csatornarendszer gépészeti berendezései (átemelők) egymással kommunikáljanak. Minden esetben a tisztítótelephez kell illeszteni az átemelők vezérlését és méretét. Részajánlattétel esetén előfordulhatna, hogy a tisztítótelepre ajánlatot tevő olyan technológiát ajánl meg, amelyhez nem illeszkedne a másik ajánlattevő által megajánlott csatornarendszer, illetve annak gépészeti kommunikációs rendszerei. Ez pedig a szerződés teljesítését jelentősen befolyásolná és a beruházás minőségére is jelentős kihatással járna, mivel az egyes technológiák egymással nem csereszavatosak. A szerződés teljesítését nehezíti mind a kivitelezők, mind a megrendelő oldaláról az a körülmény, hogy a megrendelőnek két egymással jogviszonyban nem álló kivitelező között kellene az összhangot megteremteni, és olyan - a két kivitelező közötti, akár az érvényes
13
ajánlatok módosítását is eredményező - megállapodások létrehozásában közreműködni, amit a Kbt. szabályrendszere tilt. Előadta, hogy a projekt megvalósításával összefüggésben elkészítésre került egy geodéziai felmérés, ami a lejtési viszonyok meghatározására figyelemmel a csatornahálózat alapja. Az átemelők a geodéziai különbségeket hidalják át, annak érdekében, hogy ne kelljen nagyobb költséggel mélyebbre helyezni a csatornahálózatot. A kialakított, méretezett csatornahálózat eredményei alapján került a tisztítótelep méretezésre, megtervezésre. Ezen méretezési eredményeknek felel meg a jelenlegi vízjogi engedélyben szereplő tisztítótelep, és ha a hálózaton valamely értéket megváltoztatnak, akkor a telep paramétereinek is változniuk kell, akár olyan mértékben, hogy más méretűeknek kell lennie a tisztítási technológia különböző medencéinek. Ez azonban az ajánlatok ismerete nélkül nem mondható meg. Ugyan a vízi létesítmény elemeit a tervező műszakilag részekre (öblözetekre) bontotta, azonban ezek egymással olyan szoros összefüggésben állnak, amely nem teszi lehetővé a részekre bontást. Előadta, hogy a vízi létesítmény egyik kezdőpontja valamely csatornaszakasz legtávolabbi pontja, míg a végpontja a befogadóba betorkolló tisztított szennyvíz kibocsátási pontja. A rendszer célja a képződő szennyvizek összegyűjtése és szabályozott bejuttatása a tisztítótelepre, ahol szabályozott üzemi körülmények között a kibocsátási határérték alá tisztul. A cél akkor teljesül, ha a próbaüzem tanúsítja a megfelelő kibocsátási határérték alatti tisztítási eredményt. A próbaüzem eredményének az elfogadása vagy elutasítása nem köthető ajánlatkérőhöz, azt a kijelölt hatóság jogosult kimondani. Nem releváns, hogy a tisztítási határérték miért nem teljesül - pl. nem megfelelő a szennyvízelvezetés vezérlése, nem megfelelőek a tisztítómű üzemi körülményei -, bármelyik hibája esetén a vízi létesítmény nem kap hatósági üzemeltetési engedélyt. Részekre szóló vízjogi üzemeltetési engedély pedig nem szerezhető meg. Az üzemeltetési engedély egyszerre kerül kiadásra, amely tény önmagában igazolja a szoros technikai kapcsolatot, egységet. Így fokozott jelentőséggel bír a létesítmények egyidejű elkészülte. Bármelyik kivitelezésének elhúzódása, vagy az egyik rész vonatkozásában az eljárás eredménytelensége a másik rész teljesítését, vagyis üzemi engedélyezését, így a már elvégezett feladatok ellenőrzését és a próbaüzemet is meghiúsítja. A vízjogi üzemeltetési engedélyezési kérelemhez mellékelni kell a próbaüzem lefolytatását és annak eredményességét igazoló dokumentumot egyéb mellékletek mellett. Próbaüzemi előírás, hogy téli és nyári időtartamot is érinteni kell a próbaüzem során, a Magyar Közút azon előírására figyelemmel pedig, hogy november 15. és március 15. között országos közutat érintő munkálatokat nem lehet végezni arra vezet, hogy a telep és a hálózat
14
kivitelezésének maximális összehangolása a projekt megvalósíthatóságának elengedhetetlen feltétele. A vízjogi létesítési engedély előírást tartalmaz arra is, hogy a befogadóra a kivitelezéssel egyidőben terhelhetőségi vizsgálatot is kell készíteni, amely alapján a kibocsátási határértékek szigorodhatnak. Így az ajánlattevőnek az ajánlat során olyan technológiára kell ajánlatot tennie, amely a jelenlegi vízjogi engedélynek megfelelő határérték teljesítésére alkalmas, és olyannak is kell lennie, amely adott esetben a szigorúbb kibocsátási feltételeket is tudja biztosítani. Rögzítette, hogy az eltérő technológiáknak eltérő az elektromos ellátás igénye is, erre tekintettel a részekre bontás műszaki terjedelme előre nehezen tervezhető. Hivatkozott arra, hogy téves az a kérelmezői okfejtés, hogy a részekre bontás lehetősége gyakorlatilag ugyanazt a helyzetet teremti meg, mint mikor a nyertes ajánlattevő több alvállalkozó igénybevételével teljesít. Részajánlattétel esetén ugyanis az ajánlattevők egymástól függetlenül dolgozzák ki az ajánlatukat, míg alvállalkozó igénybevétele esetén az ajánlat egésze ismert az ajánlattevő előtt. Amennyiben szétbontásra kerül a beruházás és az egyik vállalkozó miatt nem helyezhető üzembe a tisztítótelep, illetve a csatornahálózat, a próbaüzem lefolytatása és a vízi létesítmény üzembe helyezése nem indítható el, ez szerződési és jótállási kockázatokat eredményez, továbbá az egyik vállalkozás részére a teljesítés terhesebbé válik. Külön problémát vet fel az az eset, ha a tisztítótelep készül el később, ugyanis ekkor a lakossági rákötések nem történhetnek meg, ami a lakosságra ró indokolatlan környezeti terheket. A csatornahálózat építése és a tisztítótelep építés részekre bontása negatívan hat a vízi létesítmény megvalósítására, és a közbeszerzés útján létrejött szerződések teljesítése egymással jogviszonyban nem álló felek együttműködésétől válik függővé, ezzel együtt a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítése is jelentősen megnehezül (az egyik szerződő fél nem, vagy nem megfelelő teljesítése a másiknál kimentési ok, mert tőle független okra hivatkozva nem tud teljesíteni). A fentiekre figyelemmel, ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy a beszerzés specialitása okán a beszerzés tárgyának a jellege nem teszi lehetővé a beszerzés részekre bontását, és ezáltal a részekre történő ajánlattétel biztosítását, hiszen részajánlat esetén sem a próbaüzem lefolytatása, sem a működőképesség nem biztosítható a részekre önállóan, illetve a hatósági működési engedély megadására sem kerülhet sor külön-külön. Mindezek alapján a Kbt. 50. § (3) bekezdésében foglalt további feltételek vizsgálata szükségtelen volt. Előadta, hogy a Kbt. 50. § (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételrendszer konjunktív szabályozás. Az a) pontot előzetesen nem lehet megítélni. A b) pont esetében negatív elemként értékelte ajánlatkérő a megvalósítás során az eltérő, és ezáltal egymással nem kompatibilis technológiák ajánlatának lehetőségét, továbbá a részek tekintetében előre nem tervezhető pontosságú műszaki lehatárolás
15
körülményét. Ezen negatív hatások ugyanilyen hatással bírnak a szerződés teljesítésére és a mellékkötelezettségek érvényesítésére/érvényesíthetőségére. A próbaüzemet és a vízjogi üzemeltetési engedély megszerzését részekre teljesíteni nem lehet, továbbá jelen esetben nem kizárólag objektív alapon megítélhető épület, építmény létesítése az elvárás, hanem egy ezekből összeálló üzemszerű létesítmény üzemszerű működése, a hatóság által elfogadott minőségű szolgáltatás. Amennyiben tehát a beszerzés tárgyának jellege lehetővé is tenné a részekre történő ajánlattételt, úgy az előadott műszaki okokból adódóan a megvalósítás minőségére valamint a szerződés teljesítésének körülményeire negatívan, akár az üzembe helyezést, üzemeltetést meghiúsító módon hatna a részajánlattétel. Hivatkozott ajánlatkérő az Észak-magyarországi Operatív Program „2000 LE alatti települések szennyvízkezelése” című pályázati kiíráshoz tartozó pályázati útmutató C.1.1. pontjára, amely szerint az önállóan támogatható tevékenységek között került feltüntetésre az „újonnan építendő költség- és környezetkímélő szennyvíztisztítási technológiájú telepek és hozzá kapcsolódó szennyvízgyűjtő elvezető rendszerek kiépítése”. Ajánlatkérő erre figyelemmel akként nyilatkozott, hogy a finanszírozás a telep és a hálózat együttes megépítésére biztosít lehetőséget, amennyiben ajánlatkérő nem egyszerre építené meg ezeket, úgy kiesne a finanszírozható projektek közül. Ajánlatkérő hivatkozott az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdés b) pontjára, mely szerint az „építmény magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére. Az ajánlattételi felhívás a szennyvizek összegyűjtésére és tisztítására vonatkozó műszaki funkció betöltésére irányult, a beszerzés részei önállóan a műszaki funkció betöltésére nem alkalmasak. A 2. kérelmi elemmel összefüggésben ajánlatkérő előadta, hogy a tárgyi eljárásban előírt igazolási módok az előírásokat és az esélyegyenlőséget nem sértik, a szükséges mértékhez igazodnak. A pénzügyi alkalmasság komplex vizsgálattal állapítható meg, és az alkalmasság kérdésében a likviditási mutatókon kívüli minimumkövetelmények nem adnak önmagukban teljes körű képet. Ajánlatkérő joggal várja el az ajánlattevőtől, hogy gazdasági helyzete stabil, kiegyensúlyozott legyen, biztosított legyen a megfelelő szakmai hozzáértés, mivel ezzel biztosítottá válik, hogy az ajánlatkérő nem lesz kitéve annak, hogy a teljesítés során bekövetkező pénzügyi helyzet romlása vagy a szakmai feltételek hiánya miatt
16
a teljesítés késni fog. Álláspontja szerint a beszerzés értéke, műszaki terjedelme közepes mértékűnek tekinthető. Mérlegelte azt is, hogy a beszerzés értéke az éves költségvetésének 80%-át teszi ki, így nincs abban a helyzetben, hogy amennyiben a nyertes ajánlattevő pénzügyi helyzete nem viszonylagosan stabil, úgy a beruházás megvalósítását saját forrással biztosítsa. A létesítmény utófinanszírozással valósul meg, így fontos érdek fűződik a pénzügyi alkalmasság gondos vizsgálatához. Rögzítette, hogy a beszerzés döntő része uniós támogatásból valósul meg, amely támogatások esetén az erre vonatkozó jogszabályok szigorú pénzügyi feltételeket határoznak meg. A számlázások alapján történő tényleges kifizetésre irányadóan rögzítésre került a Kbt. 305. § (3)-(4) bekezdése szerinti feltétel alkalmazása, amely jelen esetben legkevesebb 90 nap alkalmazását jelentheti, továbbá a részszámlázás lehetősége sem jelenti azt, hogy a vállalkozásnak egy rész-számla kibocsátása után tevékenységét ne kelljen folytatnia. Így a kivitelező gyakorlatilag nem csak egy részszámlázási időszak munkálatait kell, hogy finanszírozza. Rögzítette továbbá, hogy a Támogatási szerződés feltételeinek megfelelően támogatói döntés alapján kötelező volt érvényesíteni a vállalkozói előleg legalább 10%-os igénylési lehetőségének a biztosítását, amely azonban nem automatikus előleg kifizetési lehetőség. Előleg igénylése esetén annak visszafizetése biztosítására pénzügyi biztosítékot kell adni bankgarancia biztosításával, vagy készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény nyújtásával, azaz megfelelő tartalmú pénzügyi biztosíték hiányában nincs lehetőség előleg igénylésére, és ez esetben szükséges az előfinanszírozás. A két likviditási mutatószám kapcsán előadta, hogy azok egymást kiegészítő mutatószámok, amelyek az eszközök mobilizálhatóságát mutatják. A pénzügyi mutatók igazolhatják azt is, hogy az adott vállalkozás fizetőképessége milyen mértékben kiegyensúlyozott a változó gazdasági körülmények között. Hivatkozott arra, hogy a vállalkozók esetében valószínűsíthető, hogy az adott időszakban nemcsak egy beruházás teljesítésében vesznek részt. Előadta, a Döntőbizottság több döntésében is kifejtette, hogy a likviditási mutatók a pénzügyi helyzet mutatószámokkal történő elemzésének eszközei, továbbá kifejtette, hogy a likviditási gyorsráta minimális biztonságos értéke 1,3, így az ajánlatkérő által elvárt 1,0-s mutató érték nem túlzó. A likviditási gyorsráta a likviditási mutató finomított változata, amiben megkülönböztetésre kerülnek a likvidebb forgóeszközök és csak ezekkel számolnak. A rövid távú likviditási mutató esetében 1,6-1,8 érték a megnyugtató, így az ajánlatkérő által elvárt 1,2-es mutató érték e mutatószám esetén sem túlzó. Ezen mutató statikus, ezért értékét fenntartásokkal célszerű kezelni, hiszen nem ad
17
tájékoztatást a vállalkozás folyamatos likviditási helyzetéről. Ennek ellenére a mutatóból a likviditás közeli jövőre vonatkozó alakulására következtetni lehet. Ajánlatkérő hivatkozott a Döntőbizottság D.152/20/2009., D.563/6/2010., D.170/23/2009. számú határozataira és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.731/2006/4. számú ítéletére. Utalt továbbá arra, hogy a pénzügyi nyilatkozatból, a mérlegből és az árbevételi adatokból a likviditási mutatóktól eltérő adatokra kap információt ajánlatkérő. A sorbanállásra vonatkozó adat nem ad teljes képet a vállalkozás gazdasági helyzetéről, nem folyamatában mutatja a vállalkozás gazdasági állapotát, hanem csak egy adott pillanatban fennálló fizetőképesség ellenőrizhető általa, a mérlegből pedig az eredményre vonható le következtetés. Hivatkozott továbbá arra, hogy alapelvi jogsérelem kimondásának akkor lehet helye, ha tételes jogszabályi rendelkezés megsértésére nem kerül sor. A 3. kérelmi elem kapcsán előadta, hogy az előírt referencia igazolások az esélyegyenlőséget teljes egészében biztosítják, azon vállalkozások is ajánlatot tehetnek közös ajánlattevőként vagy alvállalkozóként, akik csak az egyik referencia elemmel rendelkeznek. Előadása szerint jelen esetben az építési beruházás teljesítése akkor megfelelő, ha és amennyiben az illetékes felügyelőség a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárást lefolytatja és a vízjogi üzemeltetésre engedélyt ad. A felhívásból egyértelműen megállapítható, hogy nem az a feltétel, hogy az ajánlattevő olyan létesítmény megvalósítását igazolja, mely a nevére szóló vízjogi engedéllyel bír, hanem olyan beruházásban vegyen részt, amelyre az üzemeltető megkapta a vízjogi engedélyt. Annak nincs jogi jelentősége, hogy a hatósági eljárást az üzemeltető vagy a képviseletében más személy folytatja le, nincs akadálya annak, hogy a vízjogi engedélyeztetési eljárás lebonyolítását a beruházó vagy az üzemeltető a megbízottja útján végezze el. Ajánlatkérő jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel érintett referencia megvalósulását írta elő, a beszerzés tárgyaként a II.2.1. pontban a vízjogi engedélyeztetési eljárás lebonyolítása is rögzítésre került. A vízjogi engedélyeztetési eljárás az engedély kiadásával zárul. Így ajánlatkérő az alkalmassági követelményt a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig írta elő. Ezen alkalmassági feltétellel ajánlatkérő azt kívánta elérni, hogy az ajánlattevő támassza alá, hogy olyan létesítményt hozott létre, amely a jogszabályoknak megfelelt és ezért vízjogi üzemeltetési engedélyt kapott. A 191/2009. (XI.15.) Korm. rendelet alapján adott a jogszabályi lehetősége ajánlatkérőnek arra, hogy akkor vegye át a létesítményt, amennyiben az rendelkezik a vonatkozó engedéllyel.
18
Hivatkozott a Támogatási szerződés mellékletét képező részletes elszámolási szabályokra, amely szerint a közbeszerzési eljárás jogerős használatbavételi engedéllyel, jelen esetben jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel kell záruljon. A 4. kérelmi elem kapcsán előadta, hogy a "B" kategóriájú szakember az "A" kategóriánál meghatározott vízi létesítmények építési-szerelési munkáinak műszaki vezetése során járhat el, amelyek tönkremenetele nem idéz elő életveszélyt vagy rendkívüli védelmi intézkedést nem követel meg. Ezzel ellentétesen a szennyvízcsatorna-hálózat és tisztítótelep nem megfelelő kivitelezése eredményeként, a működés során fellépő hibás tisztítási paraméterek olyan nem várt környezeti károk, vagy katasztrófák előidézésére alkalmasak (a nem megfelelő mértékben tisztított szennyvíz patakokba, folyókba vagy egyéb gyűjtőmedrekbe való visszajuttatásával), amelyek azonnali és rendkívüli védelmi intézkedést követelnek meg. Rendkívüli védelmi intézkedés megvalósítására vonatkozó igény léphet fel a telep építési-szerelési munkáival összefüggésben például akkor is, ha a tisztításhoz használt vegyszerek túlzott mértékben jutnak az élővízbe. Ezen veszély megelőzése és előfordulási kockázatának csökkentése érdekében kívánja meg ajánlatkérő az "A" jogosultságú felelős műszaki vezető teljesítésben való részvételét. Ekörben ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Homrogd település a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekszik, továbbá a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet alapján ajánlatkérő közepesen veszélyeztetett település árvíz és belvízvédelmi szempontból. A másik feltétele a "B" kategóriájú felelős műszaki vezető alkalmazásának ajánlatkérő álláspontja szerint a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján, hogy vízi létesítmény építés jellegű felújításáról, javításáról, karbantartásáról legyen szó. Jelen esetben ez a feltétel sem teljesül, hiszen kifejezetten új vízi létesítmény felújítása a beszerzés tárgya. Az 5. kérelmi elem kapcsán előadta ajánlatkérő, hogy a vízi létesítmény egyéb funkcionális egységei és járulékos tevékenységei miatt szükséges az alkalmassági feltételben nevesített, további, egyéb jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezetők alkalmazása. Az MV-VZ felelős műszaki vezető tevékenységi körében nem szerepel az út, kerékpárút, gyalogosút, térburkolat építési munkáira, sem a villamos, hírközlő és épületfelügyeleti rendszer berendezései szerelési munkáira, sem pedig a legfeljebb összesen 1000 m2 szintterület nagyságig, 7,5 m építménymagasságig és 6,6 m falköz távolságig szerelési munkákra szóló felelős műszaki vezetői jogosultság. Ezért ezen további felelős műszaki vezetők teljesítés során történő rendelkezésre állásától és tevékenységétől jogszabály sérelme nélkül
19
eltekinteni nem lehet. E körben hivatkozott az 1997. évi XXXVIII. törvény 38/A. § (3) bekezdése által felhívott 40. § (2) bekezdés a) pontjára, amely szerint a felelős műszaki vezetőnek az építményfajtának megfelelő jogosultsággal kell rendelkeznie. A 6. kérelmi elem kapcsán ajánlatkérő rögzítette, hogy ajánlattevőnek nyilvánvalóan rendelkeznie kell a megfelelő szakemberállománnyal. Hivatkozott arra, hogy kérelmező a tisztítótelepre vonatkoztatva tartja a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütközőnek az elvárt létszámot, tekintettel azonban arra, hogy részajánlat tételi lehetőség biztosítására nem kerül sor, nem lehet csak a tisztítótelep kivitelezésre vonatkoztatva megítélni a minimum 15 fő fizikai állományú szakmunkás előírását. Önmagában a jelen beszerzés tárgyát képező csővezeték építése, amely ugyanennyi hosszúságú földárok építést is jelent, több, mint 9 km-es szakaszra vonatkozik, ezen kívül pedig további földmunkák elvégzése is szükséges, így a 15 fő fizikai állomány előírása nem tekinthető túlzottnak. A földmunkák elvégzésénél nélkülözhetetlen a személyi munkaerő, amelynek alacsony létszáma esetén az érintett munkarészek kivitelezési ideje indokolatlanul elhúzódhat és szükségtelenül hosszú ideig zavarhatja a lakosság közlekedését. Kimutatta ajánlatkérő, hogy a tárgyi beszerzés munkaidő szükséglete kb. 45.000 munkaóra, amely 5625 munkanapot jelent, ez 15 fő állandó munkavégzése esetén 375 munkanap. Mivel egy évben 261 munkanap van, és a földmunkák nem végezhetők az év teljes szakaszában, az elvárt 15 fő nem terjeszkedik túl a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti arányossági követelményen. Utalt a Döntőbizottság D.375/25/2010. számú határozatára, amelyben a 10 km-es csatornahálózat kialakítása vonatkozásában előírt 25 fő állományi létszám előírását nem tartotta túlzó követelménynek. Ajánlatkérő kérte, hogy a Döntőbizottság kötelezze kérelmezőt 80.000.- Ft+ Áfa összegű megbízási díj megfizetésére, amelyre vonatkozó ügyvédi megbízási szerződés másolatát csatolta. Ajánlatkérő 2011.03.28. napján tájékoztatta arról a Döntőbizottságot, hogy 2011.03.23. napján a kiegészítő tájékoztatás-kérés keretében érkezett kérdésekre is figyelemmel az ajánlattételi határidő időpontját 2011.04.13. napjára halasztotta, amelyre vonatkozó módosító hirdetményét 2011.03.23. napján feladta. Rögzítette, hogy a módosítás nem érinti a jelen jogorvoslati eljárással támadott pontokat. Egyéb érdekeltek az eljárásban nyilatkozatot nem tettek.
20
A Döntőbizottság megalapozott.
megállapította,
hogy
a
jogorvoslati
kérelem
részben
Ajánlatkérő a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalásos közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. A közbeszerzési eljárás megindító hirdetményét ajánlatkérő 2011.01.28. napján adta fel közzétételre, így az eljárásra a Kbt. 2011.01.28. napján hatályos rendelkezései az irányadóak. A Döntőbizottság először az 1. kérelmi elemet vizsgálta, amely arra irányult, hogy az ajánlati felhívásban a Kbt. 50. § (3) bekezdése alapján a szennyvízhálózat kiépítése és a szennyvíztisztítótelep megépítése tekintetében ajánlatkérőnek a részajánlat tételét lehetővé kellett volna tennie. A Kbt. 249. § (2) bekezdés s) pontja szerint az ajánlattételi felhívásnak tartalmazni kell a részajánlat [50. § (3) bekezdés] lehetőségét vagy kizárását. A Kbt. 50. § (3) bekezdése kimondja, hogy "Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszie a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, ha annak lehetővé tétele várhatóan a) nem okozza a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését és b) nem hat negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának vagy az árunak a minőségére vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire". A Kbt. 50. § (3) bekezdésének célja az, hogy a részajánlattétel lehetőségének megadásával biztosított legyen a minél szélesebb körű verseny, minél több ajánlattevő élhessen az ajánlattétel lehetőségével. Ennek korlátját elsődlegesen a beszerzés tárgyának jellege képezi. Amennyiben a beszerzés jellege lehetővé teszi a részajánlattétel lehetőségének biztosítását, az ajánlatkérő részéről annak lehetővé tétele nem kötelező, ha a) a részekre történő ajánlattétel a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését eredményezi vagy b) a beszerezni kívánt építési beruházás megvalósításának, vagy a szerződés teljesítésének más körülményeire negatívan hat.
21
A Kbt. 50. § (3) bekezdésének 2010.09.15-től módosult szabályozása alapján tehát ajánlatkérő először azt köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés jellege lehetővé teszi-e a részekre történő ajánlattételt, és amennyiben azt állapítja meg, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi, akkor a vizsgálata az a) és b) pontban meghatározott körülmények elemzésére kell, hogy kiterjedjen. Az a) és b) pontokban rögzített feltételek konjunktívak, így ajánlatkérőnek a Döntőbizottság álláspontja szerint akkor kell a részekre történő ajánlattételt biztosítania, amennyiben mindkettő feltétel fennáll. Bármely feltétel hiánya esetén ajánlatkérő nem köteles a részekre történő ajánlattétel biztosítására. A jogorvoslati eljárásban vizsgált közbeszerzés tárgya építési beruházás, mely egy 70m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep és a hozzá tartozó szennyvíz csatornahálózat megépítése, átemelőkkel továbbá egyéb építési munkákkal, kiegészítő tevékenységekkel, próbaüzemmel és engedélyeztetési eljárás lefolytatásával együtt. A Döntőbizottság a Kbt. 50. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján a beszerzési tárgy jellegére, specifikumaira tekintettel megvizsgálta, hogy ajánlatkérőnek kell-e biztosítania részajánlat tételét a szennyvíz-tisztítótelep és a csatornahálózat vonatkozásában. A Döntőbizottság a beszerzés tárgyának és mennyiségének vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő zöldmezős beruházást kíván megvalósítani, amely egy új csatornahálózat kiépítését és az ehhez szorosan kapcsolódó szennyvíz-tisztítótelep kivitelezését foglalja magában. A vízügyi hatóság mind a csatornahálózat, mind a telep építésére egy vízjogi létesítési határozatot bocsátott ki, a telep próbaüzemének és működésének továbbá alapvető feltétele a hálózat megfelelő határidőben történő kiépítése. A tervezett beruházás egy szerves műszaki egységet képez, a szennyvíztisztítótelep és a szennyvíz-csatorna hálózat építése egymással szorosan összefügg. A szennyvíztisztító telep üzembe helyezéséhez, illetve a próbaüzem beindításához szükséges a csatornán érkező szennyvíz. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése szerint a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen - többek között - a vízjogi létesítési engedélyben, engedélyezési tervdokumentációban foglaltak teljesítését, a próbaüzemeltetés eredményét, illetve az erre vonatkozó adatokat. A vízjogi üzemeltetési engedély kiadására akkor kerülhet sor, ha a létesítmény teljesíti a vízjogi létesítési engedélyben, engedélyezési dokumentációban foglaltakat, és a próbaüzemeltetés
22
során kapott adatok is kielégítik a vonatkozó előírásokat, ehhez nélkülözhetetlen, hogy mind a csatornahálózat, mind pedig a szennyvíztelep elkészüljön, azok egymással kompatibilisek legyenek, és együttesen képesek legyenek a vonatkozó előírások, határértékek teljesítésére. Amennyiben szétbontásra kerül a beruházás és az egyik fővállalkozó miatt nem helyezhető üzembe a szennyvíztelep, illetve a csatornahálózat, a próbaüzem lefolytatása és a beruházás üzembe helyezése, az üzemeltetési engedélyezési eljárás nem indítható el, mely szerződési és jótállási problémákat eredményez, továbbá veszélyeztetné a pontos és határidőre történő megvalósítást. A fentiek alapján a Döntőbizottság a hasonló tárgyban hozott D.326/2010., D.327/2010., D.794/2010. számú határozataiban kialakított álláspontjával egyezően a jelen jogorvoslati ügyben is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a beszerzés műszaki specifikumai alapján a szoros összefüggés fennáll, a szennyvízhálózat kiépítése és a szennyvíztisztító telep megépítése vonatkozásában a részekre bontás negatívan hatna mind az építési beruházás megvalósítására, mind pedig a szerződés teljesítésére. Mivel a Kbt. 50. § (3) bekezdés b) pontjában írt konjunktív feltétel nem teljesül, a Döntőbizottság álláspontja szerint nem jogsértő a részajánlattételi lehetőség kizárása. Fentiek alapján e körben jogsértést nem állapított meg. A 2., a likviditási mutatókra vonatkozó kérelmi elemmel összefüggésben a Döntőbizottság a következőket állapította meg. A Kbt. 249. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy egyszerű eljárásban az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A jogalkotó az alkalmasság igazolási módjára vonatkozóan a Kbt. 69. §-ban rögzítette a vonatkozó kógens szabályokat. A Kbt. 69. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. A (2) bekezdés értelmében „az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére”. A (3) bekezdés szerint „Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz
23
fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni”. Az (5) bekezdés rögzíti, hogy „Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó a 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint igazolható alkalmassági minimum követelményeknek önállóan kötelesek megfelelni, ha az ajánlatkérő ezek (valamelyikét) a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében is - akár az ajánlattevővel azonos mértékben, akár enyhébb követelményt meghatározva - alkalmassági minimum követelményként előírta az ajánlati felhívásban”. Az ezeken kívüli alkalmassági minimum követelményeknek az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt is megfelelhet, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő a megfelelést a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében is kötelezővé tette-e vagy sem ((6) bekezdés). A Kbt. 69. §-ának szabályozása alapján ajánlatkérő viszonylag nagy szabadsággal határozhatja meg azokat a feltételeket, amelyek alapján az ajánlattevőt, a tíz százalék feletti alvállalkozót a szerződés teljesítésére alkalmasnak, vagy alkalmatlannak minősíti. Ezeknek azonban a közbeszerzés tárgyára kell vonatkozniuk, a feltételeket úgy kell meghatározni, hogy a szerződés teljesítéséhez elengedhetetlen, ténylegesen szükséges mértéket ne haladják meg. Ajánlatkérő joggal várja az ajánlattevőtől, hogy gazdasági helyzete stabil, kiegyensúlyozott legyen, biztosított legyen a megfelelő szakmai hozzáértés, mivel ezek fennállása esetén kevésbé van kitéve annak ajánlatkérő, hogy az ajánlattevőnél a teljesítés időszakában bekövetkező pénzügyi helyzet romlása, vagy a szakmai feltételek hiánya miatt a teljesítés késni fog, vagy el is marad. Azonban ezen célok meghatározásakor mindenképpen biztosítania kell ajánlatkérőnek az alapelvek érvényesülését, így erre is figyelemmel kell lennie az alkalmasság követelményrendszerének felállítása során. Ajánlatkérő pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében tett előírásait a Döntőbizottság együttesen, összefüggésükben vizsgálta meg, tekintettel arra, hogy kérelmező akként nyilatkozott, hogy a pénzügyi mutatószámok előírását nem önmagukban, hanem a többi alkalmassági követelményre figyelemmel tartotta szükségtelennek és a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe, illetve az 1. § (1) bekezdésébe ütközőnek.
24
Ajánlatkérő a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében beszámoló, pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat és az árbevételre vonatkozó nyilatkozat csatolását kérte. A beszámoló alapján ajánlatkérő a 2007., 2008., 2009. évi mérleg szerinti eredményt, a rövid távú likviditási mutatót, a likviditási gyorsrátát vizsgálja az alkalmassági minimumkövetelmények szerint. A pénzügyi intézménynek a sorbanállásra kell nyilatkoznia a felhívás feladását megelőző 12 hónap vonatkozásában, míg 2007-2009. években az árbevétel vonatkozásában ajánlatkérő 300 millió, a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel vonatkozásában 150 milliós alkalmassági minimumkövetelményt írt elő. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az egyes alkalmassági követelményekből milyen következtetések vonhatóak le az ajánlattevők, tíz százalékot meghaladó alvállalkozók pénzügyi-gazdasági helyzetére. A mérleg szerinti eredményből ajánlatkérő az adott szervezet gazdálkodási tevékenységére vonatkozóan vonhat le következtetéseket, arra, hogy az ajánlattevő, alvállalkozó gazdálkodási tevékenységét eredményesen végezte-e. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 39. § (2) bekezdése szerint „A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel”. A mérleg szerinti eredmény tehát az az eredmény, amely a vállalkozásnál marad. Az árbevételről szóló nyilatkozatból az adott szervezet gazdasági helyzetére, stabilitására lehet következtetést levonni, mivel az árbevétel az adott időszakban az alaptevékenységéből eredően értékesített termékek és szolgáltatások ellenértéke. A vállalkozás pénzügyi helyzetének mutatója a fizetőképesség, amelyről a jelen közbeszerzés esetében egyrészt a pénzintézeti nyilatkozatokból, másrészt a likviditási mutatókból kaphat ajánlatkérő tájékoztatást. A sorbanállásra vonatkozó információból jelen esetben arra vonható le következtetés, hogy az adott szervezet számláján fordult-e elő fedezethiány az ajánlattételi felhívás feladását megelőző 12 hónapos időszakban. Ajánlatkérő 2007 – 2009 évek vonatkozásában kívánja a likviditási mutatókat vizsgálni a vonatkozó beszámolók adatai alapján.
25
A Döntőbizottság álláspontja szerint a pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételeknek összetett rendeltetésük van. Az alapvető funkciójuk az, hogy biztosítsák a pénzügyi, gazdasági stabilitással rendelkező ajánlattevő kiválasztását. A pénzügyi, gazdasági feltételrendszer másik funkciója az, hogy bemutassa annak a lehetőségét, hogy amennyiben szükséges, az ajánlattevő tudja biztosítani az ellenérték egészének vagy egy részének kifizetéséig szükséges előfinanszírozási igényt. A Döntőbizottság megítélése szerint mindig a konkrét közbeszerzési eljárás tárgyára, értékére, specifikumaira tekintettel kell egyedileg meghatározni, hogy mely konkrét pénzügyi, gazdasági feltétel meghatározása indokolt. Jelen esetben a közbeszerzés tárgya nem tekinthető kiemelkedő értékű építési beruházásnak, amelyhez kapcsolódóan az alkalmassági feltételeket is ezzel arányban, erre figyelemmel kell megállapítani. Azt nem vitatja a Döntőbizottság, hogy jelen esetben olyan alkalmassági feltétel meghatározása indokolt, amelynél valóban ellenőrizni lehet a társaság pénzügyi helyzetét, azt, hogy az ajánlattevők a saját vagyoni-pénzügyi helyzetük alapján a beruházást meg tudják az ajánlatkérői finanszírozási előírások mellett valósítani. E körben rögzíti a Döntőbizottság, hogy a beszámolók egy adott év adott időpontjára, a mérlegfordulónapra vonatkoznak. A likviditási mutatók statikus mutatók, azok alapján egy bizonyos időpontra, a mérlegfordulónapra vonatkozó fizetőképesség ellenőrizhető. A likviditási mutatók a jelenlegi gazdasági helyzetben nem feltétlenül alkalmasak az adott vállalkozások jelenlegi, illetve a szerződés teljesítése alatti fizetőképességének megítélésére. E körben a Döntőbizottság tekintetbe vette azt is, hogy ajánlatkérő a 2007-2009. évekre vonatkozó beszámoló alapján ellenőrzi, ellenőrizheti az adatokat, amely adatok 2009.12.31-i mérlegfordulónap esetén mintegy 1,5 évvel megelőzik a teljesítés megkezdésének időpontját. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő előírásait atekintetben is, hogy jelen esetben milyen mértékű előfinanszírozás válik szükségessé. A Döntőbizottság megállapította, hogy ugyan nem feltétel nélkül, de ajánlattevők jogosultak a szerződött érték 10-20%-ig előleg igénybevételére, továbbá rész-számlák kiállítására, amely részszámlák a szerződött érték 15-25%-át tehetik ki. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy jelen esetben a rész-számlázás, valamint az előleg igénybevételére figyelemmel a relatív kis értékű beruházás (becsült érték: 261.750.000.-Ft) megvalósítása számottevő előfinanszírozást nem igényel, így ezen mutatók nélkül is megítélhető a teljesítéshez szükséges pénzügyi-gazdasági helyzet a sorbanállásra és az árbevételre vonatkozó adatok alapján. A Döntőbizottság
26
figyelemmel volt arra is, hogy a szerződött értékbe beletartozik a csővezetékek jelentős ellenértéke is. A fentiek szerint az alkalmassági követelmények alapján az ajánlatkérő pénzügyi és gazdasági előírásainak együttesen és összességében történő vizsgálata alapján - a pénzügyi intézménytől származó, továbbá az árbevételre vonatkozó nyilatkozatokra is figyelemmel -, azt állapította meg a Döntőbizottság, hogy a likviditási mutatókra vonatkozó ajánlatkérői előírás túlzott, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 249. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 69. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezért a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő ajánlattételi felhívása III.2.2.) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság pontjának alkalmasság minimumkövetelményei 1. alpontjának b) és c) pontját. A kérelmező a verseny tisztasága alapelv sérelemének megállapítását is kérte a Döntőbizottságtól, tekintettel arra, hogy ezen mutatók a versenyt esetlegesen szűkítő hatásokkal is járhatnak. A Kbt. 1. § (1) bekezdése szerint „a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát”. A Döntőbizottság nem állapított meg a Kbt. 1. § (1) bekezdés szerinti alapelvi jogsérelmet. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint amennyiben ajánlatkérő jogsértően alkalmazza a Kbt. tételesjogi rendelkezéseit, vagy jogsértően tekint el alkalmazásuktól, akkor ajánlatkérő a Kbt. tételesjogi előírását sérti meg. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy ebben az esetben akkor állapítható meg alapelvi sérelem, ha a Kbt. specifikus, konkrét részletszabályain túl további olyan többlet tényállási elem is felmerül, mely alapelvi jogsérelmet valósít meg. Jelen esetben a Kbt. tételesjogi rendelkezései vonatkoznak az alkalmassági követelmények meghatározására, amelyre vonatkozó jogsértést a Döntőbizottság kimondta. A Döntőbizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és ezek alapján úgy ítélte meg, hogy nem állapítható meg olyan többlettényállás, mely megalapozná az alapelvi jogsérelem kimondását, ezért a Kbt. 1. § (1) bekezdésének megsértésére vonatkozó jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottság nem ítélete alaposnak.
27
A 3., a jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel megvalósult referenciára vonatkozó kérelmi elem kapcsán a Döntőbizottság megállapította, hogy az megalapozatlan. A Kbt. fent idézett 69. § (3) bekezdése alapján az alkalmassági minimumkövetelményeket a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Ajánlatkérő a beszerzés teljes mennyisége körében rögzítette, hogy a vízjogi üzemeltetési engedélyeztetési eljárás lebonyolítása az ajánlattevők feladatát képezi. A vízjogi üzemeltetési engedélyeztetési eljárás a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésével zárul. A referenciaigazolásban ajánlatkérő a megrendelő azon nyilatkozatát kérte, hogy rendelkezik-e az építési beruházás jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel, arra vonatkozóan nem kérte a referenciát adók nyilatkozatát, hogy a vízjogi üzemeltetési eljárást is az adott személy bonyolította-e le. Erre figyelemmel egyetértett a Döntőbizottság kérelmezővel akörben, hogy az ajánlatkérő által kért referenciával az nem igazolható, hogy az ajánlattevők bonyolították le a referencia vonatkozásában a vízjogi engedélyeztetési eljárást, de a következőkre figyelemmel a vonatkozó ajánlatkérői előírást nem találta túlzottnak: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) 28. § (1) bekezdése szerint „Vízjogi engedély szükséges - jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve - a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély)”. A Vgtv. 29. § (1) bekezdése szerint „Vízjogi engedélyt a hatóság az előírt feltételek megléte esetén csak abban az esetben adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat: a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket; b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények, víziközművek megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak; c) megfelel a külön jogszabályban foglalt előírásoknak”. A fentiekben már hivatkozott 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése szerint a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen többek között - a vízjogi létesítési engedélyben, engedélyezési tervdokumentációban foglaltak teljesítését, a próbaüzemeltetés eredményét, illetve az erre vonatkozó adatokat. A vízjogi üzemeltetési engedélyt a hatóság akkor adja
28
ki, ha a létesítmény teljesíti a vízjogi létesítési engedélyben, engedélyezési dokumentációban foglaltakat, és a próbaüzemeltetés során kapott adatok is kielégítik a vonatkozó előírásokat. Tekintettel arra, hogy ezen lényeges, a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásához szükséges körülmények az ajánlattevők által megvalósított kivitelezési tevékenység eredményeként, attól függően valósulhatnak meg, továbbá a szerződés teljesítéséhez a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély beszerzése szükséges, a Döntőbizottság nem ítélte eltúlzottnak a vonatkozó műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételt, ajánlatkérő terhére ekörben jogsértést nem állapított meg. A 4., a VZ kategóriájú felelős műszaki vezetővel kapcsolatos kérelmi elemmel összefüggésben a Döntőbizottság a következőket állapította meg. Kérelmező álláspontja szerint a tárgyi közbeszerzési eljárásban elegendő lett volna „B” kategóriás felelős műszaki vezető alkalmazása figyelemmel arra, hogy jelen esetben sem a telep, sem a csatorna építése, tönkremenetele nem idéz elő életveszélyt, és rendkívüli védelmi intézkedést sem követel. Ekörben a Döntőbizottság először a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket vizsgálta meg. Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. számú melléklete rendelkezik a felelős műszaki vezetők besorolásáról. Az 1. számú melléklet II. rész 2. pontja vonatkozik a vízgazdálkodási építmények (vízi létesítmények) és az azokhoz szerkezetileg vagy funkcionálisan kapcsolódó építményrészek, mérnöki létesítmények - az I. részbe tartozó építmények kivételével - építési-szerelési munkáira a következők szerint: „2.1. „A” kategória: a) Tevékenységi kör: korlátozás nélkül végezhető a felelős műszaki vezetői tevékenység az alábbi építmények építési-szerelési munkái esetén: aa) duzzasztó- és vízerőmű, hajózsilip, árvízkapu, kikötői partfal, ab) öntözőtelep, öntözőcsatorna, halastó, tógazdaság, ac) víziközművek közüzemi hálózatai, beleértve az ipari, ivó- és tűzivíz hálózatot, az egyesített és elválasztott rendszerű csatornahálózatot, a nyílt és zárt rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot, ad) szennyvíztisztító telep, víztermelő telep, vízkezelő építmény, víztároló, hévízhasznosítási építmény,
29
ae) árvízvédelmi töltés, árvízvédelmi fal és műtárgyai, af) belvízvédelmi csatorna és műtárgyai, szivattyútelep, ag) folyó- és tószabályozási mű, partvédőmű, ah) vízrendezési és vízkormányzó földmű és műtárgyai, ai) árvízvédelmi szükségtározó, tározó, záportározó és műtárgyai, és aj) közüzemi ivóvízellátást, továbbá ásvány- és gyógyvíz beszerzést szolgáló kút, hévízkút műtárgya és minden 100 m-nél mélyebb kútnak minősülő építmény”. „2.2. „B” kategória: a) Tevékenységi kör: az „A” kategóriánál meghatározott építmények építésszerelési munkáinak felelős műszaki vezetése az alábbi korlátozásokkal: aa) olyan vízi létesítmények építés-szerelési munkái, amelyek tönkremenetele életveszélyt nem idéz elő, vagy rendkívüli védelmi intézkedést nem követel, továbbá ab) vízi létesítmények építés jellegű felújítása, javítása, karbantartása”. Jelen esetben új építmény építési-szerelési munkálatai elvégzésére kerül sor, amely új létesítménynél a fenti aa) pontban foglalt korlátozások teljesülése esetén, tehát akkor járhat el „B” kategóriás felelős műszaki vezető, ha a vízi létesítmények tönkremenetele életveszélyt nem idéz elő, vagy rendkívüli védelmi intézkedést nem követel. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy mind a csatornahálózat, mind a szennyvíztisztító telep nem szerződésszerű kivitelezése életveszélyt, illetve rendkívüli védelmi intézkedést idézhet elő. E körben a Döntőbizottság utal az ajánlatkérő által is hivatkozott a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletre, amely szerint Homrogd település a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekszik, továbbá a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendeletre, amely szerint Homrogd közepesen veszélyeztetett település, ezen tényekre figyelemmel - a felszín alatti vízbázisok, élővizek védelme érdekében - fokozott körültekintéssel kell eljárni a területi vízi létesítmények létesítése során, tönkremenetelük rendkívüli védelmi intézkedést igényelhet. Utal továbbá a Döntőbizottság arra is, hogy a csatornahálózat tönkremenetele életveszélyt idézhet elő például abban az esetben, ha a vonatkozó
30
közművet takaró felület beszakad, vagy ha a tisztítás során használt veszélyes anyagok az élővízbe jutnak. A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság nem állapította meg azt, hogy szükségtelen és ezért a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütköző módon került az MVVZ/A megjelöléssel rendelkező szakember alkalmassági minimumkövetelményként előírásra. Az 5., a további felelős műszaki vezetők előírására vonatkozó kérelmi elemmel összefüggésben a Döntőbizottság a következőket állapította meg. Kérelmező a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütközőnek tartja MV-KÉ/B, MV-Ép/ÉV/C és MV-Ép/C megjelöléssel rendelkező felelős műszaki vezetők előírását, álláspontja szerint elegendő lenne VZ betűjelű felelős műszaki vezető is. Ezen kérelmi elem kapcsán a Döntőbizottság először a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket vizsgálta meg. Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés 2. pontja meghatározza a felelős műszaki vezetői tevékenység tartalmát: „az Étv. 38/A. § (3) bekezdése szerinti tevékenység”. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 38/A. § (3) bekezdése szerint „a felelős műszaki vezetői tevékenység az építőipari kivitelezési tevékenység irányítása a 40. § (2) bekezdésében meghatározott felelősséggel”. Az Étv. 40. § (2) bekezdés a) pontja szerint a felelős műszaki vezető felel az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése szerint „A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki”. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése utal arra is, hogy a vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, tevékenységük összehangolása. A fenti rendelkezések egybevetése alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a rögzített jogszabályi rendelkezések azt nem zárják ki, hogy építményfajtánként, építési tevékenységenként külön-külön felelős műszaki vezetők kerüljenek
31
bevonásra. Az Étv. 40. § (2) bekezdés a) pontja pedig kifejezetten arról rendelkezik, hogy a felelős műszaki vezető felel az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultsága meglétéért. Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő előírásait, és megállapította, hogy a felhívásban a közbeszerzés mennyisége körében ajánlatkérő az átemelőkkel működő csatornahálózat kiépítésén túl - többek között technológiai épület, szilárd burkolatú út, térburkolat, térvilágítás, bontási munkálatok és a bontással érintett közterületek, utak és járdák helyreállítását is előírta, továbbá a dokumentációban szereplő árazatlan költségvetés is feltünteti ezen feladatokat. Azaz a szerződés teljesítéséhez mind közlekedési létesítmények létesítésére, javítására, mind pedig építési és épületvillamossági feladatok ellátására is sor kell, hogy kerüljön, amely tényt kérelmező sem vitatott. A Döntőbizottság figyelemmel volt arra is, hogy ajánlatkérő nem „A”, hanem MVKÉ/B kategóriás és MV-Ép/ÉV/C kategóriás felelős műszaki vezetőt követelt meg az alkalmassági minimumkövetelmények között, valamint, figyelembe vette azt is, hogy az „ÉV” kategória általános jelölése „ÉV/C” a 244/2006. (XII.5.) Korm. rendelet szerint. A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja az, hogy ajánlatkérő jogszerűen, a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételekre figyelemmel írta elő a további felelős műszaki vezetők teljesítésbe történő bevonását, így a vonatkozó minimumkövetelmények túlzottnak és a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütközőnek nem tekinthetők. A 6. kérelmi elem kapcsán kérelmező akként nyilatkozott, hogy az a részajánlat tétellel függ össze és 15 fős statisztikai állományi létszám előírását a tiszítóteleppel összefüggésben tartja eltúlzottnak, a csatornahálózat kiépítésével összefüggésben ekkora létszám indokolt lehet. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság következetes álláspontja az, hogy szennyvízcsatorna hálózattal és tiszítóteleppel összefüggésben az ajánlatkérő jogszerűen zárhatja ki részajánlat tételét, ezért ezen 6., az 1. kérelmi elemtől függő kérelmi elemet elutasította, és ajánlatkérő terhére jogsértést nem állapított meg. A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel - Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 249. § (4) bekezdése szerint alkalmazandó Kbt. 69. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezért
32
a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő ajánlattételi felhívása III.2.2.) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság pontjának alkalmasság minimumkövetelményei 1. alpontjának b) és c) pontját. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmi elemeket elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. § (4) –(5) bekezdései alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság a jelen jogorvoslati eljárás vonatkozásában az igazgatási szolgáltatatási díj mértékét 120.000.-Ft-ban állapította meg a következők szerint. A Kbt. 324. § (3) bekezdése kimondja, hogy „A díj mértéke húsz százalékkal kevesebb, ha a kérelmező a 96/A. § szerint előzetes vitarendezést is kérelmezett az (1) bekezdés szerinti kérelemben szereplő - a 323. § (2)-(6) bekezdés szerinti időpontig már a tudomására jutott - jogsértések miatt”. Kérelmező 2011.02.08. napján - a Kbt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határidőben - előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be a jogorvoslati kérelmében is szereplő jogsértések miatt ajánlatkérőhöz, ezért megilleti az igazgatási szolgáltatási díj kedvezménye. A Döntőbizottság ajánlatkérőt kötelezte 120 000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj kérelmező részére történő megfizetésére, mivel ajánlatkérő terhére jogsértést állapított meg. A jogorvoslati eljárásban a kérelmező által megbízott jogi képviselő 40.000.-Ft + ÁFA ügyvédi munkadíj megtérítését kérte. A felmerült ügyvédi költség igazolására becsatolásra került a kérelmező és a jogi képviselője között létrejött megbízási szerződés másolata. A Döntőbizottság a Kbt. 341. § (5) bekezdése alapján kérelmező által megjelölt költségigény mértékét az ügy bonyolultságához, a beadványokhoz és a tárgyalási részvételhez mérten reálisnak ítélte, ekként az ügyvédi munkadíj címen fizetendő költséget 40.000.-Ft + ÁFA munkadíjban állapította meg és a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte ajánlatkérőt annak kérelmező részére történő megfizetésére. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
33
A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását mérlegelési jogkörében nem ítélte indokoltnak, figyelemmel arra, hogy a Döntőbizottság döntésével a jogsértés reparálhatóvá vált. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. március 29. Dr. Kenessey Réka sk. közbeszerzési biztos
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos
Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapja: 1. Mészáros Ügyvédi Iroda Dr. Mészáros János József ügyvéd (3525 Miskolc, Toldi u. 9.) 2. Dr. Farkas Edit ügyvéd, Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda (1055 Budapest, Falk Miksa u. 3. III/2.) 3. SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. (1117 Budapest, Budafoki u. 72-74.) 4. AGM Beton Zrt. (2200 Monor, Külterület 0100/8 hrsz.) 5. Bau-Vill Épker Kft. (3580 Tiszaújváros, Dózsa Gy. u. 60.) 6. FK-Raszter Zrt. (3533 Miskolc, Felső Szinva u. 73.) 7. Swietelsky Magyarország Kft. (1117 Budapest, Irinyi J. u. 4-20. B. ép. V. em.) 8. Ezentis Építő Kft. (1012 Budapest, Márvány u. 16.) 9. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 10. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 11. Közbeszerzések Tanácsa Titkársága (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 12. Irattár
