K Ö ZB E S ZE R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S ZE R Z É S I D Ö N T Ő B I ZO T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D. 941/ 19 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot: A Döntőbizottság az EnerGas Kft. (2318 Szigetszentmárton, Vasút u. 1., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, amelyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Darázs és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Sasvári Anna ügyvéd 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 31., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Békéscsaba, Derkovits sor 1. szám alatti telken kialakítandó AGÓRA multifunkcionális közösségi központ bontási és építési kivitelezési munkáinak elvégzése és a kivitelezési munkákhoz kapcsolódó egyes szakági kiviteli tervek elkészítése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen terjesztett elő, helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdés b) és f) pontjára figyelemmel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, valamint a 91. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 3.000.000,-Ft (azaz hárommillió forint) pénzbírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 900.000,-Ft (azaz kilencszázezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárásban felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel kérhető. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
2 INDOKOLÁS Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt eljárást indított, amelyre vonatkozó ajánlati felhívása 2010. szeptember 1. napján került közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010/S 169-259132 szám alatt. A közbeszerzés tárgya építési beruházás, tervezés és kivitelezés. A beruházás uniós forrásból valósul meg, a TIOP-1.2.1/08/2. program keretében. A felhívás II.2.1) pontja részletesen ismertette a teljes mennyiséget. A részekre és változatokra vonatkozó ajánlattétel nem volt megengedett. A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama: kezdés 2010. november 29., befejezés 2012. április 27. Ajánlatkérő a felhívásában egyebek mellett meghatározta a kizáró okokat, valamint az alkalmassági követelményrendszert. A felhívás IV.2.1) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, az alábbiakban megadott részszempontokkal és súlyszámokkal: Részszempont 1. Egyösszegű nettó ajánlati ár (forintban meghatározva) 2. A meghatározottnál (36 hónap) kedvezőbb jótállási időtartam (hónapokban meghatározva, maximum + 24 hónap) 3. Teljesítési határidő (naptári napokban meghatározva; maximum 515 nap)
Súlyszám 10 2 2
A közbeszerzési eljárás szempontjából releváns határidők: ajánlattételi határidő 2010. október 18., 11.00 óra, az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2010. november 4., a szerződéskötés időpontja 2010. november 24. A IV.3.7) pont szerint az ajánlati kötöttség minimális időtartama 6 hónap (az ajánlattételi határidő lejártától számítva). Ajánlatkérő a felhívás VI.3. pontjában (További információk) egyebek mellett az alábbiakat rögzítette: 17. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő Kbt. 70. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)-(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (5) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell
3 arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. 18. Az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell a 71. §-a (1) bekezdésének a) - b) pontjaiban és (3) bekezdésében foglaltakról. 19. Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt a Kbt. 59. § alapján ajánlati biztosítékhoz köti, amelyet az ajánlattételi határidőig kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. Az ajánlati biztosíték összege 10.000.000 Ft. A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. […]. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek megvásárlását az eljárásban való részvétel feltételéül szabta. Az ajánlattételi dokumentáció tartalmazta az ajánlatkérő részletes feltételeit, iratmintákat, szerződési feltételeket szerződéstervezet formájában. A 14. oldaltól kezdődően ajánlatkérő ismertette az ajánlat tartalmi követelményeinek felsorolását, amelyben egyebek mellett az alábbiak szerepeltek: 18.
A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1) – (3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (5) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. […] 19. Kitöltött szerződéstervezet. 21-23. A Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti nyilatkozatok. 29. Az ajánlattevőknek be kell csatolniuk az árazatlan költségvetést beárazva, nyomtatott és digitális formában is. 30. Műszaki, létszám és pénzügyi ütemterv. A vállalkozási szerződés tervezete a dokumentáció 18. oldalától került csatolásra, amely a bevezető rész 2. pontjában egyebek mellett rögzítette, hogy a megrendelő megrendeli, a vállalkozó pedig elvállalja a jelen szerződés szerinti munkákat a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező ajánlattételi felhívásban és az ajánlati dokumentációban részletesen meghatározott mennyiségben, minőségben és tartalommal. A 28. oldalon a szerződéstervezet V. pontja a vállalkozói díjjal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazta. Ennek körében a 2. pontban rögzítésre került, hogy a vállalkozói díj egyösszegű átalányár, amely fedezetet nyújt mindazon munkák elvégzésére és azok költségére – beleértve a bontási hulladék elhelyezési költségeit is – amelyeket jelen szerződés vállalkozói kötelezettségként felsorolt. A 3. pont szerint a szerződéses ár tartalmazza a műszaki tartalom megvalósításának teljes költségét, a
4 kivitelezési munkákat, a tevékenységgel kapcsolatban fizetett minden díjat, illetéket, vámot […]. A 4. pont szerint a vállalkozó a fenti áron felül semmiféle címen többlet költséget nem érvényesíthet. Utólag az árképzésben tapasztalt hibák, vagy egyéb tévedések nem szolgálhatnak alapot az átalányár megemelésére. Az 5. pont szerint a többletmunkáért a vállalkozót különdíjazás nem illeti meg tekintettel arra, hogy a vállalkozói díj átalányáron került meghatározásra. A dokumentáció 53. oldalától kezdődően került csatolásra a műszaki leírás. Ennek keretében az ajánlatkérő a dokumentáció 54. oldalán „Műszaki tartalmi meghatározás” cím alatt egyebek mellett a következőket rögzítette: 2.) Az ajánlati ár: a dokumentáció mellékletét (CD lemez) képezi az árazatlan tervezői költségvetési kiírás, amelyet az ajánlattevőnek beárazva kell ajánlatában benyújtania. A rendelkezésre bocsátott árazatlan költségvetési kiírás tartalmának bármilyen módosítása az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Az ajánlattevőnek beárazott költségvetését elektronikus úton (CD) is be kell nyújtania. A költségvetési főösszesítőnek a mellékelt költségvetési kiírás szerinti szakági bontásban kell tartalmaznia az ajánlati költségeket. 4.) Alvállalkozók: az ajánlattevőnek az ajánlatában meg kell jelölnie, hogy a teljesítésben közreműködő alvállalkozók mely munkatételeket fogják kivitelezni. Az alvállalkozókat a kiviteli ütemterven, az adott munkanemnél is meg kell nevezni. 5.) Munkanemi részletezett árajánlat: az ajánlat műszaki alapdokumentuma az ajánlatadó részletezett ajánlata, melyet a mellékelt költségvetési kiírás szerinti bontásban köteles megadni.[…] 6.) A teljesítés ütemezésének tervezése az ajánlatban: Az ajánlattevőnek az ajánlatához részletes kiviteli ütemtervet kell csatolnia, amely heti bontásban tartalmazza az elvégzendő munkák ütemezését. A díjtételeknek a gépköltségek nélküli értékének rezsi óradíjjal történő visszaosztása közelítőleg megadja az adott munkanem munkaóra igényét. A hozzárendelt létszám és a technológiai követelmények szerint szükséges a kiviteli ütemterv összeállítása. Ajánlatadónak ajánlatában meg kell adnia az általa alkalmazott rezsióradíjakat, amelyek a munkanem ajánlatadó által gépesített munkavégzés szerint alakíthatóak. Amennyiben az adott munkanemnél a gépesítettség mértéke nincs külön megjelölve, ajánlatkérő azt úgy veszi figyelembe, hogy ajánlatadó az adott normaértékkel azonos munkaidő szükséglettel és rezsióradíjjal költségelt. […] Az árazatlan tételes költségvetésben az ajánlatkérő táblázatos formában megadta a költségvetési főösszesítőt, amelyben a következők szerint felsorolta az egyes munkanemeket: I. Ifjúsági ház bontási munkái
5 II. Épület 1. Építőmesteri és szakipari munkák 2. Akadálymentesítés 3. Épületgépészeti munkák 3.1 Belső gázellátás 3.2 Vízellátás-csatornázás 3.3 Fűtés, hűtés 3.4 Geotermikus hőszivattyúk 3.5 Szellőzés 3.6 Vízgépészet 4. Épületvillamossági munkák 5. Út- közmű 5.1 Út 5.2 Vízellátás-csatornázás, külső gázellátás 5.3 Külső elektromos szerelés 5.4 Külső távközlés 6. Kertészet, terasz 6.1 Kertépítés 6.2 Terasz és csónaktároló 7. Vagyonvédelem 8. Hang- és fénytechnika, színháztechnika 9. Információs- és kommunikációs technológia 10. Kiviteli tervezés 11. Mobíliák 12. Konyhatechnológia III. Öböl+partfal Ajánlatkérő egyúttal táblázatos formában megadta az egyes munkanemek részletes, tétel szerinti bontását. Az ajánlatkérő a legtöbb tételt az alábbi, bontásban tüntette fel: Ssz.
Tételszám
Tétel szövege
Menny.
Egység
Anyag egységár
Díj egységre
Anyag összesen
Díj összesen
Az 5. Út- közmű munkanem 5.4 Külső távközlés munkái esetében a fenti – Anyag egységár/Anyag összesen, Díj egységre/Díj összesen – bontástól eltérően az ajánlatkérő megadta az egyes tételek mértékegységét, mennyiségét, az ajánlattevőknek ez alapján csak díjköltséget (1. táblázat), vagy csak anyagköltséget (2. táblázat) kellett megadniuk a következők szerint:
6 1. táblázat Földkitermelés nehéz talaj (III,IV) Aszfalt betonalappal (járda bontás) Sz1 típusú szekrény építés Sz2 típusú szekrény építés Meglévő szekrény szintbeemelés (20cm-ig) Csőfektetés 110mm csövek távtartóval normál módon Akna faláttörés föld alatt, 50 cm vastagságig Kábeltartó faliállvány 450 mm (anyaggal együtt) Kábeltartó falikar bármilyen hosszúság (anyaggal együtt) Kábel behúzás alépítményben Kábel bontás külső átmérő 40,0 mm-ig Optikai kötés, egyenes, elágazó és pigtail 1 szál=1 db Felár élő kábelek kötéséért 1 szál / pigtail = 1 db Optikai kábelek mérése 1 szál / pigtail = 1 db Új kötéslezárás Élő kötés bontás és lezárás Egyes akna horganyzott díszburkolatos kivitelben 4cm-es kőhöz Iker akna (2 db fedlappal) horganyzott díszburkolatos kivitelben 4cm-es kőhöz
Mértékegység m3 m2 db db db m db db db m m db db db db db
Mennyiség 360,00 700,00 5 3 5 1 500,00 10 3 6 1 500,00 1 500,00 500 500 500 1 4
db
5
db
3
Díjak
2. táblázat Mértékegység km
Mennyiség 0,9
km
0,55
PVC CSŐ GUM.TOK PVC-TEM 110x2,5x6000 6 M
db
250
Kábelvédőcső PE-T 040/300m-es t. 40X3 Kötésrendező tálca modul (tálcánként 12 szálkötéshez)/ FIST-SOSA-4SE12/4-S Kábeltömítő készlet (kerek kábelbevezetéshez)/ FISTGCO-CSEAL-1NT Kábeltömítő készlet (ovális kábelbevezetéshez)/ FISTGCO-CSEAL-2NT Szelektív kötéslezáró szerelvény integrált szálmenedzsment rendszerrel - 104 U FIST-GCOG2BE6-NN Univerzális tartószerelvény fali rögzítéshez FIST-GCOGMOBRA+WKIT Kábelköpeny rögzítő szerelvény FIST-GCOG-CA
m
1500
db
5
db
1
db
1
db
1
db
1
db
3
Szívó zsomp + fedél (vízgyűjtő zsomp)
db
3
Optikai kábel Fve 1X12B Optikai kábel Fve12x12B
Anyag költség
0 Ft
Ajánlatkérő 2010. október 11-én küldte meg kiegészítő tájékoztatását az ajánlattevőknek, amely összesen 110 választ tartalmazott. Az első kérdésre adott válasz szerint: az ajánlati biztosíték érvényességi ideje az ajánlati kötöttség időtartama, azaz 2011. április 18.
7 A 2010. október 18-i ajánlattételi határidőre 4 ajánlat ajánlattevő: a kérelmező, a Strabag MML Kft. és Hartmann Kft. közös ajánlattevők (START 2010 KONZORCIUM néven), Magyar Építő Zrt. - Modinvest Kft. közös ajánlattevők és az Imola Kft. – HUNÉP Zrt. közös ajánlattevők nyújtották be ajánlatukat. A START 2010 KONZORCIUM az ajánlata 1308-1309. oldalain csatolta az ajánlati biztosítékra vonatkozó bankgaranciát, amelyben egyebek mellett a következők kerültek rögzítésre: "Jelen garancia 2010. október l8-tól a garancia eredeti példányának a Bankhoz történő visszajuttatásáig, de legkésőbb 2011. április 18-ig van hatályban. Igénybejelentésüknek ezen a napon legkésőbb déli 12 óráig meg kell érkeznie a Bankhoz. Ezt követően a Banknak a garanciából eredő mindennemű kötelezettségvállalása megszűnik, függetlenül attól, hogy az eredeti garancialevelet a Bankhoz visszajuttatták-e vagy sem." Az ajánlat 830-832. oldalain tett nyilatkozatok szerint 10% feletti alvállalkozót nem vesz igénybe, a 826-828. oldalon felsorolta a 10% alatti alvállalkozói feladatokat (építészeti, épületgépészeti, villamos-szerelési, felvonó-szerelési munkák). Az ajánlattevők az ajánlataik keretében csatolták a tételes árazott költségvetést. Ajánlatkérő 2010. október 26-án hiánypótlási felhívást és számítási hiba javításáról szóló tájékoztatást küldött ki az ajánlattevőknek. Ajánlatkérő 2010. november 3-án az eredményhirdetés időpontját 2010. november 22-ére, a szerződéskötést 2010. december 13-ra halasztotta. A halasztott 2010. november 22-i időpontban kihirdetett eredmény szerint az eljárás eredményes volt, valamennyi ajánlattevő ajánlata érvényes volt, az eljárás nyertese a START 2010 KONZORCIUM lett. Az összegezésben közölt értékelési pontszámok szerint a sorrendben második a Magyar Építő Zrt. - Modinvest Kft. közös ajánlattevők, a harmadik legmagasabb pontszámot a kérelmező ajánlata kapta. A kérelmező 2010. november 26-án előzetes vitarendezési kérelemmel fordult az ajánlatkérőhöz, amelyet az ajánlatkérő elutasított. Kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen 2010. december 2-án terjesztett elő jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárásban kiegészített, pontosított. Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, valamint jogkövetkezmények alkalmazását. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő, valamint a második helyezett ajánlattevő ajánlata érvénytelen, ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésével megsértette a Kbt. 81. § (l) és (3) bekezdését, a Kbt. 88. § (l) bekezdés b) és f) pontját, a Kbt. 91. § (l) bekezdését.
8 A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást – hiánypótlást követően – 2010. december 8án D.941/2010. sz. alatt megindította. Ajánlatkérő 2010. december 8-án a szerződés megkötése iránti kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, amelyet a Döntőbizottság végzéssel elutasított. Kérelmező a jogorvoslati kérelmét az alábbi kérelmi elemekre alapította. I. A nyertes ajánlattevő START 2010 KONZORCIUM ajánlata érvénytelenségével kapcsolatos kérelmi elemek: Az első kérelmi elem szerint a nyertes ajánlattevő bankgarancia útján nyújtott ajánlati biztosítéka nem felelt meg az ajánlatkérő által támasztott követelménynek. Kérelmező előadta, hogy a felhívás VI.3.19) pontjában az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt 10.000.000,-Ft ajánlati biztosíték adásához kötötte, a felhívás IV.3.7) pontjában pedig rögzítésre került, hogy az ajánlati kötöttség 6 hónap az ajánlattételi határidő lejártától számítva. Kérelmezői álláspont szerint ezen előírások alapján az ajánlati biztosítékot 2011. április 18-án 24.00 óráig kell nyújtani, mert az ajánlati kötöttség ezen a napon jár le a Kbt. 15. § (2) bekezdése alapján számítva. Kiemelte, hogy az ajánlatba csatolt bankgaranciában rögzítésre került, hogy az legkésőbb 2011. április l8-ig van hatályban, egyúttal a pénzintézet feltételként szabta, hogy az igénybejelentésnek ezen a napon legkésőbb déli 12 óráig meg kell érkeznie a bankhoz, ezt követően a banknak a garanciából eredő mindennemű kötelezettségvállalása megszűnik, függetlenül attól, hogy az eredeti garancialevelet a bankhoz visszajuttatták-e vagy sem. Kérelmező álláspontja szerint mindezekből az következik, hogy a bankgarancia lejárata 2011. április 18., déli 12 óra, tehát a déli 12 óráig érvényes ajánlati biztosíték nem áll fenn az adott teljes napon, csupán annak egy részéig, szemben az ajánlatkérő rendelkezésével, így az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján érvénytelen. Hivatkozott egyúttal a Kbt. 59. § (3)-(4) bekezdéseire. A második kérelmi elem szerint az ajánlattevő egyes tételek vonatkozásában nem az ajánlatkérő által megadott tételes árazatlan költségvetésnek megfelelően készítette el az ajánlat beárazását. Kérelmező álláspontja az ajánlatkérő által megadott költségvetés kötött, ahhoz hozzátenni, abból elvenni, a költségvetést módosítani nem lehetett. A költségvetést be kellett árazni, azaz az abban megjelölt tételekre vállalást kellett előterjeszteni, mert vállalás hiányában az ajánlattevő nem ad a kivitelezés teljes műszaki tartalmát magába foglaló ajánlatot. Utalt a Kbt. 70. § (l) bekezdésének előírására, amely szerint az ajánlatot benyújtani az ajánlati felhívás, és az ajánlati dokumentáció alapján kell, valamint hivatkozott a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint a 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet szabályozására, amely álláspontja szerint jelen közbeszerzési eljárás esetében alkalmazandó. Kérelmező kiemelte, hogy építési beruházás tárgyú közbeszerzés eljárás esetén az ajánlattevőknek különös gonddal kell eljárniuk ajánlataik elkészítése során, mivel építési beruházás esetén az árazatlan költségvetés tartalma adja meg az elvégzendő feladatok felsorolását, úgy, hogy azokat teljes körben be kell árazni, megjelölve a
9 szükséges anyag és munkadíjat, mert ha a költségvetés egyes elemei nem kerülnek beárazásra, éppen az ajánlatkérő által elvárt összehasonlíthatóság nem lesz biztosítható, mert az ajánlattevők más-más műszaki tartalomra adnak ajánlatot. A költségvetés minden tételének beárazása két funkciót tölt be: 1.) biztosítja, hogy minden ajánlattevő a teljes műszaki tartalomra adhasson ajánlatot, 2.) összehasonlíthatóvá teszi az ajánlatokat. Ha az ajánlattevő nem ad a teljes költségvetésre ajánlatot, úgy: 1.) nem ad az ajánlatkérő által elvárt, a tervek alapján elkészített költségvetésben meghatározott teljes műszaki tartalomra ajánlatot, így ajánlata nem is felelhet meg sem az ajánlati felhívás, sem az ajánlati dokumentáció rendelkezéseinek, 2.) ajánlata nem a teljes beszerzési tárgyra és nem a teljes műszaki tartalom alapján elvégzendő valamennyi feladatra vonatkozik. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlatában számos ponton található eltérés az ajánlatkérő által kiadott költségvetés kiíráshoz, illetve a megfogalmazott elvárásaihoz képest, ezáltal az ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott feltételeknek, és az nem is hasonlítható össze más ajánlatok ugyanazon tételeivel. Kérelmező a második kérelmi elem körében konkrét tételszám, és tételmegnevezés megadásával megjelölte azokat a tételeket, amelyek beárazását vitatta. A kérelmező által előadott indokok alapján az érvénytelenség esetkörei a beárazás tekintetében az alábbiak voltak: 1.) A nyertes ajánlattevő egyes tételek esetében anyag oldalon 0,-Ft-ot árazott be, annak ellenére, hogy az adott tétel tartalma szerint a tételt anyag oldalon is költségelni kellett volna. Kérelmező ismertette az érintett tételek tartalmát, egyúttal kifejtette, hogy az adott tétel vonatkozásában miért kellett volna anyag oldalról is elvégezni a beárazást. Kérelmező álláspontja szerint az, hogy ha maga az ajánlatkérő valamely tétel tekintetében kifejezetten valamely anyagot költségelni ír elő, ilyen jellegű munkát határoz meg és ajánlattevő ezen tételre vonatkozóan (pl. a fertőtlenítés, komposztálás, talajkezelés, egyebek) ilyen anyagot nem költségel, abból arra lehet következtetni, hogy ilyen munkával, ilyen anyaggal, mint szükséges felhasználással nem számol az ajánlattevő vagy következésképpen az adott munkát nem végzi el. Ekként a kiírás szerint nem megfelelő az ajánlat. Kérelmező álláspontja szerint a tétel beárazásának hiánya a költségvetés megváltoztatását jelenti és azt, hogy az ajánlat nem a teljes műszaki tartalomra vonatkozik. A kérelemmel érintett – anyag oldalon 0,-Ft-tal beárazott – tételek: • "Szegélyek, párkány könyöklő bontása …" /ajánlat 898. oldal/ - a tételkiírás magában foglalja a szerkezetek elszállítását a lerakóhelyi díjjal együtt, így a tétel nem csupán bontási feladatokat takar, hanem anyag oldalon is meg kell jelennie a befizetendő lerakóhelyi díjnak. Kérelmező utalt az építési beruházások során ilyen esetekben általa alkalmazott beárazási gyakorlatára, egyúttal megjegyezte, hogy ahol csak szállítási feladat került meghatározásra,
10 ott a maga részéről anyagköltséggel nem számolt, ugyanakkor minden olyan esetben, ahol a feladat-meghatározás lerakást is tartalmazott, a lerakási díjra tekintettel anyagköltséget is beállított. • "Víz-, csatornaszerelési munkák próbái …" /ajánlat 964. oldal/ - a tétel tartalmazza a fertőtlenítést is, amelyhez a fertőtlenítő anyagot be kell szerezni, a beszerzendő fertőtlenítő anyagnak ára van és annak meg kell jelennie a költségvetési tétel anyag oldalán, függetlenül attól, hogy ajánlatkérő meghatározta-e vagy sem a fertőtlenítőszer fajtáját és mennyiségét. Az anyag oldal 0 Ft-tal történő beárazása azt tükrözi, hogy fertőtlenítő anyag használata nélkül fertőtlenítik a rendszereket. • "Talaj előkészítés növénytelepítéshez ..." /ajánlat 1140. oldal/ a tétel szerves trágyázást és/vagy komposzt felhasználását is tartalmaz. A költségvetési kiírás szerint a munkát szerves trágyázással és/vagy komposzt felhasználásával kell elvégezni, mindkettőnek komoly ára van, amelyet a tétel anyagoldalán kell feltüntetni, ehhez képest a nyertes az anyagoldalt 0,-Ft-tal költségelte. A talaj-előkészítés tétel vonatkozásában 650 m2 tekintetében kellett vállalást tenni. Az ajánlatkérő konkrétan megadta ezen tétel tartalmát, amely tétel a munkák mellett tartalmazta azt, hogy a talaj-előkészítés szerves trágyázással vagy komposzt felhasználásával kell elvégezni. Azzal, hogy a nyertes ajánlattevő ezen tétel tekintetében 0 Ft-ot határozott meg egységárként az anyag tekintetében, kérelmezői álláspont szerint az következik, hogy a nyertes ajánlattevő nem számolt tényleges mennyiséggel. 2.) A nyertes ajánlattevő az 5 Út- közmű munkanem 5.4 Külső távközlés munkáinak táblázatát: a) átszerkesztette, megváltoztatva ezzel a költségvetést, ebből következően a táblázat egyes tételei esetében b.) olyan tételeket is beárazott anyag oldalról, amelynek csak díj oldalú beárazása volt megengedett, c.) olyan tételeket is beárazott díj oldalról, amelynek csak anyag oldalú beárazása volt megengedett. Ad.a) Külső távközlés költségvetése /ajánlat 1114-1116. oldalak/ - a hivatalos költségvetési kiírás 2 db táblázatot tartalmaz, az egyik a munkanem megvalósításához szükséges anyagokat, míg a másik a díjtételeket tartalmazza. Ajánlattevő ajánlatában egy normál kétoszlopos költségvetési forma található, anyag egységár, díj egységár, anyag összesen, díj összesen. Ad.b) Külső távközlés 1-11. számú tételek /ajánlat 1114. oldal/ a jelzett tételek díj oldala is beárazásra került, holott a kiadott táblázat szerint csak anyag költséget kellett volna szerepeltetni. Ad.c) Külső távközlés 14-15., 17., 19-20. és 27-29. számú tételek /ajánlat 1114. és 1116. oldalak/ a jelzett tételek anyag oldala is beárazásra került, holott a kiadott táblázat szerint csak díj költséget kellett volna szerepeltetni.
11 3.) A nyertes ajánlat adott tételre 0,-Ft-os vállalást tartalmazott. A tétel beárazásának hiánya a költségvetés megváltoztatását jelenti és azt, hogy az ajánlat nem a teljes műszaki tartalomra vonatkozik. Érintett tétel: • Belsőépítészet - Képzési terek III. emelet: "Tantermi fogasfal" /ajánlat 1222. oldal/, a tétel 0 Ft-tal került beárazásra. A teljességi nyilatkozat becsatolása nem alapozza meg magának az ajánlatnak a teljességét, és nem tartalmazza a hiányzó tételre vonatkozó konkrét ajánlattevői vállalást. Ajánlattevő nem adott a műszaki tartalomnak megfelelő ajánlatot. Kérelmező összegezett álláspontja szerint az ajánlattevő több ponton módosította az árazatlan költségvetést, több ponton pedig nem árazta be, így a nyertes ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján, figyelemmel arra is, hogy az ajánlatkérő a dokumentációban maga rendelkezett úgy, hogy a rendelkezésre bocsátott árazatlan költségvetési kiírás tartalmának bármilyen módosítása az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. A harmadik kérelmi elem a nyertes ajánlatba csatolt műszaki és pénzügyi ütemterv hiányosságaival volt kapcsolatos. Kérelmező a nyertes ajánlat 1270-1276. oldalain becsatolt műszaki vonalas és pénzügyi ütemterv tekintetében az alábbi két hiányosságot jelölte meg: a) Az nem tartalmazza az adott munkanemeknél a közreműködő alvállalkozókat. Hivatkozott a dokumentáció 54. oldal 4. pontjának azon előírására, miszerint az ajánlattevőnek ajánlatában meg kellett jelölnie, hogy a teljesítésben közreműködő alvállalkozók mely munkatételeket fogják kivitelezni. Az alvállalkozókat a 6.) szerinti kiviteli ütemterven, az adott munkanemnél is meg kell nevezni. Ebből következően az ajánlat nem felel meg a kiírásnak. b) Nincs megjelölve a rezsióradíj, illetve annak gépesítettségi mivolta. Hivatkozott a dokumentáció 54. oldal 6. pontjának azon előírására miszerint az ajánlattevőnek az ajánlatához csatolt részletes kiviteli ütemtervben meg kellett adnia az általa alkalmazott rezsióradíjakat, amelyek a munkanem ajánlatadó által gépesített munkavégzés szerint alakíthatóak. Amennyiben az adott munkanemnél a gépesítettség mértéke nincs külön megjelölve, ajánlatkérő azt úgy veszi figyelembe, hogy ajánlatadó az adott normaértékkel azonos munkaidő szükséglettel és rezsióradíjjal költségelt." Fentiek alapján az ajánlat nem felel meg a kiírásnak. Kérelmező álláspontja szerint a rezsióradíj ütemterven történő feltüntetése ajánlatkérő egyértelmű, kötelező előírása volt, a fentiekre tekintettel az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, de legalábbis ajánlatkérőnek hiánypótlást kellett volna elrendelnie e körben. II. A nyertest követő Magyar Építő Zrt. - Modinvest Kft. közös ajánlattevők ajánlata érvénytelenségével kapcsolatos kérelem.
12 Kérelmező álláspontja szerint az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, az érvénytelenség oka – a nyertes ajánlattal kapcsolatos második kérelmi elemhez nagyban hasonlóan – az egyes tételek nem megfelelő beárazása. Kérelmező a második kérelmi elem körében konkrét tételszám, és tételmegnevezés megadásával megjelölte azokat a tételeket, amelyek beárazását vitatta. A kérelmező által előadott indokok alapján az érvénytelenség esetkörei a beárazás tekintetében az alábbiak voltak: 1.) Az ajánlattevő egyes tételek esetében anyag oldalon 0,-Ft-ot árazott be, annak ellenére, hogy az adott tétel tartalma szerint a tételt anyag oldalon is költségelni kellett volna. Kérelmező ismertette az érintett tételek tartalmát, egyúttal kifejtette, hogy az adott tétel vonatkozásában miért kellett volna anyag oldalról is elvégezni a beárazást. Kérelmező álláspontja szerint a tétel beárazásának hiánya a költségvetés megváltoztatását jelenti és azt, hogy az ajánlat nem a teljes műszaki tartalomra vonatkozik. Érintett – anyag oldalon 0,-Ft-tal beárazott – tételek: • "Szövetbetétes gumitömlő 3/4 col" /ajánlat 837. oldal/ anyag oldalon 0 Ft-tal lett beárazva, holott műszakilag indokolt a díjtétel kitöltése is. Kérelmező hozzátette, hogy az ajánlatkérő az előzetes vitarendezés során kifejezetten akként nyilatkozott, hogy az 50 méter szövetbetétes gumitömlő lehelyezésének nincs díjköltsége, csak anyagköltsége. Ezzel az ajánlatkérő elismerte, hogy az 50 méter szövetbetétes gumitömlő tételnek csak anyagköltsége van. Ugyanakkor a második helyezett ajánlattevő az ajánlatkérő válaszával épp ellenkezőleg díj oldalon árazta be a tételt, míg anyagoldalon 0,-Ft-ot tüntetett fel. • "Föld elszállítása 5 km-re..." /ajánlat 849. oldal/, "Függőleges teherhordó és kitöltő falazatok bontása ..." /ajánlat 855. oldal/, "Fa, műanyag nyílászáró szerkezetek bontása ..." /ajánlat 862. oldal/, "Építési törmelék konténeres elszállítása ..." /ajánlat 1001. oldal/ az anyag oldal 0 Ft-tal került beárazásra, holott a tétel lerakóhe1yi díjat is tartalmaz, amelyet az anyag oldalon indokolt feltüntetni. • "Víz-, csatornaszerelési munkák próbái ..." /ajánlat 902. oldal/ anyag oldalon 0 Fttal van beárazva, holott a tétel tartalmazza a fertőtlenítést is, amelyhez a fertőtlenítő anyagot be kell szerezni. A beszerzendő fertőtlenítő anyagnak ára van és annak meg kell jelennie a költségvetési tétel anyag oldalán, függetlenül attól, hogy ajánlatkérő meghatározta-e vagy sem a fertőtlenítő szer fajtáját és mennyiségét. • Műanyag kábelvédőcső ..." /ajánlat 983. oldal/ anyag oldalon 0 Ft-tal van beárazva. 2.) Az ajánlattevő egyes tételek esetében díj oldalon 0,-Ft-ot árazott be, annak ellenére, hogy az adott tétel tartalma szerint a tételt díj oldalon is költségelni kellett volna. Kérelmező ismertette az érintett tételek tartalmát, egyúttal kifejtette, hogy az adott tétel vonatkozásában miért kellett volna díjoldalról is elvégezni a beárazást. Kérelmező álláspontja szerint a tétel beárazásának hiánya a költségvetés megváltoztatását jelenti és azt, hogy az ajánlat nem a teljes műszaki tartalomra vonatkozik. A teljességi nyilatkozat becsatolása nem alapozza meg magának az
13 ajánlatnak a teljességét, és nem tartalmazza a hiányzó tételre vonatkozó konkrét ajánlattevői vállalást. Érintett – díj oldalon 0,-Ft-tal beárazott – tételek: • "Üveg belső ajtó elhelyezése…" /ajánlat 862-863. oldalak/, "Fa belső ajtó elhelyezése..." /ajánlat 862-866. oldalak/, "Harmonika ajtó 4 szekciós... S-07, S-10, S-11konszignációs jelű" /ajánlat 867-868. oldalak/, "Beltéri mobil fal... S-17 konszignációs jelű" /ajánlat 868. oldal/, „Rámpakorlát elhelyezése... L-26 konszignációs jelű" /ajánlat 869. oldal/, "Tűzgátló ajtó S-13, S-14, S-01, S-02, S-04, S-05, S-06, S-15, S-16 konszignációs jelű" /ajánlat 874-875. oldalak/, "Belsőépítészeti bútor: éttermi bár ...", "Belsőépítészeti bútor: mobil büfé” /ajánlat 881. oldal/, "Lift szerelése ...", "Ollós díszlet emelő", "Mozgássérült lépcső" /ajánlat 882. oldal/. Ezen tételek mindegyike díj oldalon 0 Ft-tal került beárazásra, holott a tételek a legyártott és helyszínre szállított szerkezetek elhelyezését is kell, hogy tartalmazzák. 3.) Az ajánlattevő az ajánlatkérő által kiadott táblázatot átszerkesztette, ezzel megváltoztatta a költségvetést • "Köz és térvilágítás 3 m fpm.", "Köz és térvilágítás 1,1 m fpm." /ajánlat 985. oldal/ A tételszövegekhez hozzáírásra került: "Komplett". A tétel szövegének átszerkesztése a költségvetés megváltoztatását jelenti és azt, hogy az ajánlat nem a teljes műszaki tartalomra vonatkozik. • "Köz és térvilágítás csatlakozó doboz", "Köz és térvilágítás beton alaptest" az ajánlat 985. oldalán a tételszövegekhez hozzá írásra került: ,,26-27-es tétel tartalmazza", továbbá az anyag és díj oldal egyaránt 0 Ft-tal került beárazásra. A tétel szövegének átszerkesztése, valamint a beárazás hiánya a költségvetés megváltoztatását jelenti és azt, hogy az ajánlat nem a teljes műszaki tartalomra vonatkozik. • "Köz és térvilágítás 5,5 m fpm", "Köz és térvilágítás … csatlakozó egység" /ajánlat 985. oldal/ a tételszövegekhez hozzáírásra került: ,,30-as tétel tartalmazza", továbbá az anyag és díj oldal egyaránt 0 Ft-tal került beárazásra. A tétel szövegének átszerkesztése, valamint a beárazás hiánya a költségvetés megváltoztatását jelenti és azt, hogy az ajánlat nem a teljes műszaki tartalomra vonatkozik. 4.) Az ajánlat adott tételre 0,-Ft-os vállalást tartalmazott. A tétel beárazásának hiánya a költségvetés megváltoztatását jelenti és azt, hogy az ajánlat nem a teljes műszaki tartalomra vonatkozik. Érintett tétel: • "Ideiglenes kerítés... " /ajánlat 844. oldal/ anyag és díj oldalon is 0 Ft-tal lett beárazva, valamint kiegészítő szöveg került a tételhez: „Bontásnál elszámolva." A tétel beárazásának hiánya, illetve a tételszöveg átszerkesztése egyaránt a költségvetés megváltoztatását jelenti és azt, hogy az ajánlat nem a teljes műszaki tartalomra vonatkozik.
14 • „Konyhai elszívóernyő kompletten" /ajánlat 914. oldal/: anyag és díj oldalon egyaránt 0 Ft-tal van beárazva. Az anyag és a díj oldal 0 Ft-tal történő beárazása azt tükrözi, hogy ajánlattevő ezt a tételt nem kívánja beépíteni az épületbe, holott a tervek és a költségvetés kiírás is tartalmazza szükségességét. Ezáltal viszont a pénzügyi ütemterv teljeskörűsége is kérdéses. • "Akna vagy akna jellegű műtárgy építése ..." /ajánlat 970. oldal/ a tétel anyag és díj egységárai 0 Ft-tal szerepelnek, csak az összes anyag és összes díj rész van kitöltve. A kiadott költségvetési kiírás tételes beárazása az egységárakkal és egységnyi díjakkal együtt minden ajánlattevő kötelessége. A tétel mennyiségi megjelölése nem l készlet, vagy l db, hanem 5,9 m3, tehát az egységár és egységnyi díj feltüntetése is szükséges az ajánlatok korrekt összehasonlításához. Ezáltal viszont a pénzügyi ütemterv teljeskörűsége is kérdéses. Továbbá a tételek nem hasonlíthatók össze más ajánlattevők azonos tételeivel. A szöveg önkényes beszúrása pedig a kiadott költségvetés megváltoztatását jelenti. Kérelmező összegzett álláspontja szerint tekintettel arra, hogy az ajánlattevő több ponton módosította a rendelkezésre bocsátott árazatlan költségvetést, több ponton pedig nem árazta be, az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, ajánlatkérő az érvénytelen ajánlat érvényesként történő elfogadásával megsértette a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, a 88. § (1) bekezdés f) pontját és a Kbt. 91. § (1) bekezdését. Kérelmező generális jelleggel hivatkozott arra, hogy nem elfogadható az az ajánlatkérői hivatkozás, miszerint az ajánlattevők becsatolták az ajánlati nyilatkozatukat, ezáltal az ajánlatuk teljeskörű, az egyösszegű ajánlati árban valamennyi tétele a költségvetésnek megajánlásra kerül. Kiemelte, hogy a költségvetés tételeinek beárazása éppen azt a célt szolgálja, hogy ajánlatkérő meggyőződhessen az ajánlat teljes körűségéről, és hogy az ajánlatok összehasonlíthatósága biztosított legyen. Ajánlatkérő észrevétele elsődlegesen eljárásjogi kifogást támasztott és kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését ügyfélképesség hiányában, másodlagosan a jogorvoslati kérelem elutasítását megalapozatlanság miatt. Ajánlatkérő az ügyfélképességi kifogását arra alapította, hogy a kérelmező a kérelem 2. oldalán a kérelmező neveként az Energas Kft-t, mint a Tatabánya Agóra Konzorcium vezető tagját jelölte meg. A jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárásban a Tatabánya Agóra Konzorcium nem tett ajánlatot. Erre tekintettel a kérelmező nem jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására, hiszen jogát, jogos érdekét a Tatabánya Agóra Konzorcium vezető tagjának jelen eljárásban semminemű eljárási cselekmény nem sérti vagy veszélyezteti. A nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatban ajánlatkérő érdemben az alábbiakat adta elő:
15 Az első kérelmi elem (ajánlati biztosíték nem megfelelő) tekintetében a kérelmezővel egyezően megerősítette, hogy az ajánlati kötöttséget 6 hónapban határozta meg. Az ajánlati kötöttség kezdő időpontja az ajánlattételi határidővel megegyező időpont, ezzel összhangban írta elő ajánlatkérő az ajánlati felhívás VI.3.9. pontjában, hogy a biztosítékot) „az ajánlattételi határidőig kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani". Az ajánlattételi határidő 2010. október 18. 11.00 óra volt, amely időponthoz képest a 6 hónapos ajánlati kötöttség 2011. április l8-án 11:00 órakor jár le, így a benyújtott ajánlati biztosíték megfelel az ajánlati felhívásban foglaltaknak, figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő a 6 hónapos ajánlati kötöttségi időtartamon túl nem határozott meg időbeli követelményt az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban. Ezen túlmenően a bankok következetes gyakorlata szerint mindennemű nagyobb pénzmozgás csak előzetes bejelentés után történhet. Nyilvánvaló, hogy egy benyújtott bankgarancia megvizsgálásához is kellő időtartam szükséges, amelyet még a banki nyitvatartási időn belül kell elvégezni úgy, hogy bankgarancia kifizetésére is sor kerülhessen akár az utolsó napon is. A második kérelmi elem tekintetében általánosságban a költségvetés megváltoztatásával, illetve a nem beárazott tételekkel kapcsolatban előadta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat, mint bírálati szempont szerint bírálta el, ezen belül az ajánlati ár azonban egyösszegű, "átalányár"-ként szerepelt. A költségvetés egyes tételeinek vizsgálata nem volt értékelési szempont, a tételes költségeket az ajánlatkérő az egyes ajánlatok megalapozottságára, illetve a szerződéskötést követően - a vállalkozó által vállalt teljesítési ütemtervben foglaltakat alapul véve - az egyes részszámlák összegének a nyomon-követhetőségére kérte. Az ajánlatkérő a dokumentációban a rendelkezésre bocsátott árazatlan költségvetési kiírás tartalmának bármilyen módosítása esetére állapított meg érvénytelenségi jogkövetkezményt, vagyis a költségvetés tartalmi módosítása volt megtiltva, amivel a számára kedvezőtlen mennyiségi módosításoknak, vagy minőségi módosításoknak kívánta elejét venni. Hangsúlyozta, hogy sem a Kbt., sem egyéb jogszabály, sem az ajánlatkérő dokumentációban, felhívásban megadott előírásai nem tartalmaztak olyan megkötést, amely szűkítette volna az ajánlattevők mozgásterét. Az árképzés során anyag, illetőleg díjbontásban kellett megadni a költségeket anélkül azonban, hogy az ajánlatkérő eligazítást, vagy megszorítást tett volna, hogy mit, hol, miként kell érvényesíteni a költség oldaláról. Kiemelte, hogy itt egy átalányáras megajánlásról volt szó. Egyébként pedig maga a lerakói díj fogalmilag, tartalmilag is kizárja azt a kérelmezői értelmezést, miszerint ezt anyagként kellett volna beárazni. Kiemelte, hogy az árazatlan költségvetés több, mint 2500 tétel megnevezést tartalmazott. Magának az árazatlan költségvetési kiírásnak a tartalmát a mennyiségek és az egységek adják meg, márpedig a nyertes ajánlattevő az ajánlatában egyetlen olyan mennyiséget, illetőleg egységet nem hagyott el az ajánlatából, amelyet az árazatlan költségvetési kiírás tartalmazott, ennél fogva az ajánlata teljes körű volt. Az hogy egyébként egyes tételeknél miként végezte el a konkrét beárazást nem változtat azon, hogy konkrétan az adott munka, az adott tétel, adott mennyiségben és egységben megajánlásra került, ennél fogva pedig tartalmában az ajánlatok összehasonlíthatók.
16 Ismételten hivatkozott egyúttal az átalányáras megajánlásra, amely jelen esetben irányadó volt. Az ajánlati dokumentációban megfogalmazott ajánlatkérői kikötés értelme, célja, hogy azonos műszaki tartalmú, összehasonlítható ajánlatok érkezzenek be, továbbá, hogy az ajánlatkérő által elvárt műszaki tartalom biztosítva legyen. Az ajánlatkérő ennek szellemében vizsgálta meg az ajánlatokat, az azokban található tételes költségvetéseket és fogadta el mindet érvényesnek. Az ajánlatkérő az ajánlatok mennyiségi teljességét vizsgálta, nem megkérdőjelezve külön egy-egy tételre adott ajánlati árak megoszlását díj és anyag tételre. Az ajánlatkérő értelmezésében az ajánlattételi nyilatkozat becsatolásával és a vállalkozási szerződés-tervezet aláírásával az ajánlattevők vállalták az eljárás tárgyát jelentő munka teljeskörű elvégzését. E körben hivatkozott a szerződéstervezet IV.2., V.1., 2., 3. és 4. pontjaira. Amennyiben egy költségvetési tétel nem kerül beárazásra, az azt jelenti, hogy az adott munkanemet ajánlattevő 0, azaz nulla forintért vállalja, ami nem ellentétes sem a felhívással, sem a dokumentációban foglaltakkal. Adott esetben életszerű, hogy például egy ajtó beépítésénél az anyagköltséghez viszonyítva - figyelemmel a teljes beruházás volumenére is - a munkadíj oly mértékben elenyésző összegű, hogy azt az anyagköltségbe "betudja" az ajánlattevő. Hozzátette, hogy ilyen jellegű vállalások a kérelmező ajánlatában is szerepeltek, és ajánlatkérő azok esetében sem kérdőjelezte meg az ajánlat megalapozottságát, illetve teljességét. Példaként hivatkozott a kérelmező ajánlata vonatkozásában arra, hogy a Bontási munkák, Irtás, föld és sziklamunka 7. tétel, Épületvillamossági munkák, Védőcsövek, l. tétel, Épületvillamossági munkák, Villámvédelem, 7. tétel, Külső közmű munkák; Elektromos energia ellátása 17. tétel, Terasz és csónaktároló építési munka, Irtás, föld és sziklamunka 8. tétel anyagköltség nincs beárazva. E körben hivatkozott a Döntőbizottság korábbi eseti döntésére, kiemelve, hogy azon jogorvoslati eljárás tárgya szintén építési beruházás volt, amelyben a Döntőbizottság a ,,nullás" tételekkel kapcsolatban az ajánlatkérővel megegyező fentiekkel azonos álláspontot tartalmaz. A harmadik kérelmi elem első körülménye (alvállalkozók megjelölése a pénzügyi és kivitelezési ütemtervben) tekintetében előadta, hogy a kérelmező által hivatkozott, dokumentációbeli előírás a Kbt. kötelező szabályozásából [71. § (1) bekezdés a)-c) pontok] következően csak abban az esetben volt alkalmazandó és értelmezhető, ha az ajánlattevő 10% feletti alvállalkozót vesz igénybe a teljesítéshez. Tekintve, hogy a nyertes ajánlattevő nem vesz igénybe 10% feletti alvállalkozót, így az ütemtervben az alvállalkozókat nem volt szükséges megjelölnie, ráadásul azok az eljárás jelen szakaszában még nem is ismertek teljeskörűen. A harmadik kérelmi elem második körülménye tekintetében (gépesítettség, rezsióradíj feltüntetésének hiánya a pénzügyi és kivitelezési ütemtervben) előadta, hogy a dokumentáció 54. oldal 6. pontjában szereplő előírás alapvetően azt a célt szolgálta, hogy az ajánlatkérőnek magából, közvetlenül az ajánlatból fakadóan viszonyítási
17 pontja legyen akár a vállalási határidő, akár a vállalási ár megalapozottsága tekintetében. Ennek az előírásnak a betartásához az ajánlatkérő érvényességi követelményt nem támasztott, illetőleg ennek az előírásnak a célja alapjául szolgáló helyzet be sem következett, tehát nem volt olyan vállalás, amely akár határidejében, akár árában az ajánlat megalapozottságát kétségessé tette volna. Így ennek az előírásnak a hiánya nem járhatott egyébként sem az ajánlat érvénytelenségével. Azt szerette volna látni itt az ajánlatkérő, hogy milyen rezsi óradíjjal, illetőleg milyen gépesítettséggel számolt az adott munkanem tekintetében az ajánlattevő. Ebből, illetőleg az egyes vállalásokból támpontot tudott volna nyerni, amit az esetlegesen bekérendő indokolással ütköztetett, vetett volna össze. Hozzátette, hogy a dokumentációban egyúttal pontosan meghatározta, hogy miként jár el abban az esetben, ha az adott munkanemnél a gépesítettség mértéke nincs külön megjelölve, a dokumentáció rendelkezéséből következik, hogy a gépesítettség mértékét nem volt kötelező feltüntetni az ajánlatban, amely esetre nézve az ajánlatkérő előre rögzítette, hogy milyen rezsióradíjat vesz alapul a vizsgálata, viszonyítása során. A rezsi óradíjak megajánlását kifejezetten azon munkanem összesítés szintjén kérte, amely a vonaldiagramban megjelenik. Ezek a munkanemek az adott ágazati kamara által az irányadó rezsi óradíj tekintetében meghatározottak, így a dokumentáció 54. oldal 6. pont utolsó fordulatának az előírása azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlattevő nem tüntet fel gépesítettséget, úgy azt feltételezi az ajánlatkérő, hogy az adott kamara által megajánlott szokványos rezsi óradíjjal kalkulált az ajánlattevő. Egyéb érdekeltként a nyertes ajánlattevő vezető tagja, a Strabag-MML Kft., az első kérelmi elem tekintetében előadta, hogy az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelő összegű ajánlati biztosítékot bankgarancia felhasználásával az ajánlattételi határidőre az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. A bankgarancia lejártára vonatkozó előírást az ajánlatkérő nem tett. Erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontjának egyik fordulata sem áll fenn, ajánlata nem érvénytelen. Emellett a Kbt. szabályainak alapulvételével az 59. § (4) bekezdése tartalmazza, hogy milyen célt szolgál az ajánlati biztosíték. Ezzel szoros összefüggésben az ajánlati felhívásban tervezett szerződéskötési határidő lejártáig (2010. november 24.) van indokoltsága az ajánlati biztosítéknak. Az ajánlatba becsatolt bankgarancia lejártának időpontja 2011. április 18., amely jóval meghaladja a szerződéskötés tervezett időpontját. Az ajánlatkérő legfeljebb 60 nappal halaszthatná el az eredményhirdetést, aminek az időpontja a konkrét esetben 2011. február 24-i időpontra esne, az ajánlatba csatolt bankgarancia lejártának időpontja még ezt az időpontot is meghaladja. Az esetleges jogorvoslati eljárás indítására irányadó határidő még a maximális határidő hosszabbítások esetén is legfeljebb 2011. február 15-én lejár, a bankgarancia lejáratának napja ezen időpontot is meghaladja. A kérelmező a felhívásban megjelölt 6 hónapos ajánlati kötöttség időtartamát veszi figyelembe – alaptalanul, mert az ajánlati biztosíték visszafizetésének határideje a Kbt. 59. § (5) bekezdése alapján ennél korábbi. A határidők számítására vonatkozó levezetésnek sincs relevanciája, miután a szerződéskötés időpontjáig az ajánlati bankgarancia érvényes. Az ajánlati kötöttség 6 hónapos időszakát számítva is téved a kérelmező, mert a 6 hónap 2011. április 18-án 11.00 órakor jár le.
18 Hangsúlyozta, hogy az ajánlat 1308-1309. oldalain csatolt ajánlati biztosítékra vonatkozó bankgaranciában a pénzintézet kifejezetten akként nyilatkozott, hogy legkésőbb a bankgarancia 2011. április 18-áig van hatályban. Ezt követően a mondat bezárásra került, ehhez képest a bank azon közlése, hogy magát a bankgaranciát, illetőleg az ezzel kapcsolatos igénybejelentést meddig kell a bankhoz előterjeszteni, legfeljebb egy technikai jellegű információ, amely azonban nem változtat annak a ténykérdésén, hogy maga a banknyilatkozat is rögzíti, hogy 2011. április 18-áig az hatályban van. A második kérelmi elem tekintetében hangsúlyozta, hogy a szerződés fix egyösszegű, átalányáras szerződés, amelynek nyertesség esetén történő megkötésére és a szerződés teljesítésére a nyertes ajánlattevő kötelezettséget vállalt, ezen belül a teljes műszaki tartalom megvalósítását vállalta. Kifejtette, hogy a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint a 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet kérelmező által hivatkozott szabályozása álláspontja szerint nem relevánsak, azok az esetkörök, amelyekre a kérelmező hivatkozott nem állnak fenn jelen ajánlat esetében. A 215/2010. számú Korm. rendeletnek a közbeszerzési eljárás megindításának időpontjában hatályos jogszabályi állapota sem tartalmaz olyan előírást, amely kizárná egyfelől a Döntőbizottság hivatkozott eseti döntésének a további figyelembevételét, másfelől korlátozná az ajánlattevőket az árképzésük tekintetében. Egyetlen hivatkozása van a Kbt. vonatkozásában ezen Korm. rendeletnek az pedig az 54. § (2) bekezdése, amely hivatkozás is csak az ajánlatkérőre tartalmaz előírásokat, az ajánlattevőkre nem. Erre tekintettel az ajánlattevőt semmi nem korlátozta abban, hogy az árképzését értelemszerűen az általa benyújtott módon készítse el akár anyag, akár díj oldalon. A dokumentációban meghatározott műszaki tartalomra tett ajánlatot, nem tért el az ajánlatkérő előírásaitól. Az egyes vitatott tételek esetében az alábbiakat emelte ki: "Szegélyek, párkány könyöklő bontása...": Az elszállítás és a lerakóhelyi díj a díjtételben szerepelnek, ezek nem anyagköltségek, tehát csakis munkadíjtételként értelmezhetők. "Víz-, csatornaszerelési munkák próbái...": A próbafertőtlenítés díja a rezsióradíjban szerepel, ezért nem anyagdíjként jelenik meg. Ez egy szolgáltatás, amelyen belül a fertőtlenítő szerek költségének munkadíjban történő szerepeltetése megfelelő. „Külső távközlés költségvetése” 1-11 számú tételek, valamint 14-15., 17., 19-20. és 27-29. számú tételek: a nyertes ajánlattevő költségvetése teljes mértékben megegyezik a kiadott költségvetéssel, azon nem módosított. Álláspontja szerint olyan értelemben tartalmi módosításra, amelyre a kérelmező hivatkozott nem történt, nem tett mást, mint egy táblázatban foglalta össze folytatólagos sorszámozással 1-től 29-ig azokat a tételeket, amelyeket az árazatlan költségvetés tartalmazott. Ezen tételek megnevezése, mennyisége és egysége az ajánlatában nem változott meg, technikai jelleggel vonta össze ezeket a tételeket. Egyebekben pedig a kérelmező által konkrétan kifogásolt tételeknél azért érvényesített
19 díjköltséget, mert itt nem pusztán alapanyagi költségek merülnek fel, hanem értelemszerűen a közbeszerzés, illetve a szerződés tárgyából fakadó díjak is. Ezeket az anyagokat, tételeket be kell építeni, fel kell használni a beruházás során, vagyis munka van vele, el kell helyezni őket. "Talaj előkészítés növénytelepítéshez...": Az 1. tételben kiírt szerves trágyázásra azért nincs szükség, mert a 2. tételben komposztált termőföld (trágyázás) szerepel. "Tantermi fogasfal": A 0 Ft is ajánlatnak minősül, a teljes megvalósításra tett ajánlat része ez is. A harmadik kérelmi elem első körülménye vonatkozásában előadta, hogy az ajánlat 826. oldalán nyilatkozatot tett arra, hogy milyen munkarészek elvégzéséhez vesz igénybe 10% alatti alvállalkozót, 10% feletti alvállalkozót pedig nem vesz igénybe. A Kbt. 71. § (1) bekezdésének szabályozásából következően az ajánlatkérő előírása abban az esetben volt alkalmazandó, amennyiben az ajánlattevő 10% feletti alvállalkozó vesz igénybe. Erre tekintettel ezen ajánlatkérői előírás az ő esetében nem volt alkalmazandó. A harmadik kérelmi elem második körülménye rezsi óradíj és a gépesítettség mértékének fel nem tüntetése az ajánlatkérő erre vonatkozó előírásán alapult (ilyen esetben az ajánlatkérő feltételezi, hogy az ajánlattevő a normaértékeket veszi alapul). Álláspontja szerint a dokumentáció 54. oldal 6. pontjában tett előírás utolsó előtti mondatának második fordulata egyértelmű. Ajánlatkérő rendelkezett arra az esetre nézve, hogy ha magát a gépesítettséget az ajánlattevő nem tünteti fel ilyen esetben a szokványos rezsi óradíjak kalkulálásának a feltételezését rögzítette, tehát ebből kifolyólag nincs hiány. Ajánlatkérő amint azt előírta, az adott feltételezett rezsi óradíjat vehette volna szükség esetén alapul, amennyiben a vállalás - valamilyen oldalról - megalapozottsága kétséges lett volna. Ilyen formán semmiképpen sem tekinthető egy kötelező rovatnak ezen tartalom beillesztése az ütemtervbe. Előbbiekre tekintettel sem áll fenn az ajánlat Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenség. A jogorvoslati eljárásban további egyéb érdekeltek nem tettek nyilatkozatot. A Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárásjogi kifogására tekintettel mindenek előtt megvizsgálta, hogy a kérelem érdemi elbírálásának eljárásjogi feltételei fennállnak-e, a kérelem az arra jogosulttól származik-e. Ajánlatkérő az eljárásjogi kifogását kizárólag arra a körülményre alapította, hogy a jogorvoslati kérelemben az Energas Kft., mint kérelmező egy olyan konzorcium vezető tagjaként került feltüntetésre, amely konzorcium az ajánlatkérő eljárásában nem tett ajánlatot, így a Tatabánya Agóra Konzorcium vezető tagját az ajánlatkérő eljárása vonatkozásában jog-, vagy jogos érdek sérelem nem érhette.
20 A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel nem fogadta el az ajánlatkérő eljárásjogi kifogását. A Kbt. 323. § (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Tényként rögzíthető, hogy a kérelmező az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában ajánlatot tett, önálló ajánlattevőként. A Döntőbizottság álláspontja szerint önmagában az a tény, hogy a kérelmező a kérelmében saját magát egy - az eljárásban részt nem vett – konzorcium vezető tagjaként tüntette fel, nem változtat azon a tényen, hogy kérelmezőként kifejezetten maga az EnerGas Kft. került feltüntetésre, azaz kérelmét a saját nevében terjesztette elő, a kérelmező az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában önálló ajánlattevőként részt vett. Ennélfogva önmagában a kérelemben szereplő adminisztrációs hiba a kérelmező ügyfélképességét nem érinti. Kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését támadja a versenytársak ajánlatának érvénytelenségére hivatkozással. Kérelmezőnek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy azon kérelmi elemek alapján, amelyekre hivatkozással az érvénytelenség megállapítását kéri, a Döntőbizottság a vizsgálatát érdemben lefolytassa. Erre tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatkérő ügyfélképességi kifogását elutasította, és a jogorvoslati kérelmet érdemben vizsgálta, és megállapította, hogy az alapos. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt eljárást indított, az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötötte. A Döntőbizottság az első kérelmi elem alapján azt vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában csatolt ajánlati biztosíték az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek megfelel-e. A Döntőbizottság megvizsgálta a jogkérdés szempontjából releváns előírásokat, valamint az ajánlati biztosíték konkrét tartalmát. Ajánlatkérő az ajánlati biztosíték nyújtásának érvényességi idejeként a kiegészítő tájékoztatás 1. sz. válaszában kifejezetten azt rögzítette, hogy a biztosítékot a Kbt. 59. §-a alapján az ajánlati kötöttség idejére kell benyújtani, azaz 2011. április 18-ig kell érvényesnek lennie. Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatását a felek jogorvoslati kérelemmel nem támadták meg. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás IV.3.7) pontjában az ajánlati kötöttség időpontját hónapokban határozta meg a következők szerint: 6 hónap (az ajánlattételi határidő lejáratától számítva). A felhívás IV.3.3) pontjában ajánlattételi határidőként 2010. október 18., 11.00 óra került meghatározásra. Tényként rögzíthető, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában az ajánlati biztosíték érvényességének véghatáridejeként 2011. április 18. napja került rögzítésre, azzal a megkötéssel ugyanakkor, hogy a bankgarancia érvényesítésére vonatkozó
21 igényérvényesítésnek legkésőbb 2011. április 18., 12.00 óráig be kell érkeznie a pénzintézethez. A pénzintézet kikötötte, hogy ezen időpontot követően a banknak a garanciából eredő mindennemű kötelezettsége megszűnik. A Kbt. 15. § (1) bekezdése értelmében a napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. (2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. A Kbt. 59. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. (3) A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének (76–77. §) a (4) bekezdés szerinti megsértése esetére az ajánlatkérőnél – az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt – előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani. A Kbt. 70. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre. Ajánlatkérő az ajánlati kötöttség időtartamát hónapban határozta meg, annak mértékét 6 hónapban rögzítette. Ebből következően – figyelemmel a Kbt. 15. §-ában foglalt határidő számítási szabályra – az ajánlati kötöttség lejárata időpontjaként az adott nap valamely közbenső órája (jelen esetben 2011. április 18., 11.00 óra) nem vehető
22 figyelembe, a lejárat időpontja az adott nap vége. Ennélfogva a Döntőbizottság nem tudta elfogadni az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő azon hivatkozását, amely az ajánlattételi határidő 2010. október 18., 11.00 órai időpontjából kiindulva az ajánlati kötöttség lejártának időpontjaként 2011. április 18. 11.00 óráját jelölte meg, amely időpontnál hosszabb ideig (2011. április 18. 12.00 óráig) érvényesíthető ajánlati biztosítékot megfelelőnek lehetne tekinteni. A Döntőbizottság nem fogadta el azon érveket sem, miszerint a bankgarancia végső időpontjaként kifejezetten 2011. április 18. napja került megjelölésre. A Döntőbizottság álláspontja szerint a bankgarancia a maga teljességében értelmezendő, az abban foglalt – a tényállás részévé tett – megkötés azt jelenti, hogy ténylegesen a bankgarancia a lejárati nap 12.00 órájáig hatályos, amely ugyanakkor mindenképpen rövidebb az ajánlati kötöttség lejártának végső időpontjánál. Ajánlatkérő az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség időtartamát hónapokban határozta meg, a kiegészítő tájékoztatásában az ajánlati biztosíték érvényességi idejeként az ajánlati kötöttség idejét, lejárati időpontként – konkrét órában történő meghatározás, szűkítés nélkül – 2011. április 18-át határozta meg, annak 2011. április 18-án mindenképpen korlátozás nélkül még fent kellett állnia. A Döntőbizottság nem tudta elfogadni azokat a hivatkozásokat amelyek az ajánlati biztosíték jogintézményének céljával voltak kapcsolatosak. Ajánlattevőknek az ajánlati biztosítékot az ajánlati kötöttség – ajánlatkérő által megkövetelt – 6 hónapos időtartamára kellett nyújtaniuk, amelyhez képest a nyertes ajánlattevő által hivatkozott időbeliségek (szerződéskötés megtörténtének, jogorvoslati eljárás befejeződésének korábbi időpontja) relevanciával nem bírnak. A közbeszerzési eljárás szerződéskötéssel lezárása elhúzódásának a lehetőségét – pl. a jogorvoslati eljárás felfüggesztése, a Döntőbizottság döntéshozatalát követően ajánlatkérő által esetleg folytatott közbeszerzési eljárás időszükséglete folytán – eleve kizárni nem lehet. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő által nyújtott ajánlati biztosíték nem volt megfelelő. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését. Ezt követően a Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatos második kérelmi elemet vizsgálta, amely alapján azt kellett megítélni, hogy a nyertes ajánlattevő által beárazott tételes költségvetés megfelelő volt-e. A Döntőbizottság egyúttal e körben vizsgálta a nyertest követő ajánlattevő ajánlatának az érvényességét is, tekintettel arra, hogy a kérelmező ezen ajánlat esetében is a beárazás megfelelőségét vitatta, nagymértékben hasonló ténybeli és jogi indokok alapján. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Döntőbizottság a vizsgálatát a kérelmező által hivatkozott esetkörök vonatkozásában folytatta le, amellyel kapcsolatban az alábbi általános jellegű megállapításokat teszi.
23 Ajánlatkérő a tételes árazatlan költségvetésében részletes bontásban megadta az egyes tételeket, azok tartalmát mennyiségét, egységét. Ajánlatkérő az egyes munkanemekhez tartozó tételeket jellemzően olyan táblázatos bontásban adta meg, amelyben a költségeket Anyag egységár/Anyag összesen, Díj egységre/Díj összesen bontásban kérte megadni. Ezen általános megoldástól eltérően – a jogorvoslati kérelem szempontjából releváns körben – az 5. Út- közmű munkanem 5.4 Külső távközlés munkái esetében – az Anyag egységár/Anyag összesen, Díj egységre/Díj összesen bontástól eltérően – az ajánlatkérő két táblázatra bontva (11 + 18 tétel) megadta az egyes tételek tartalmát, mértékegységét, mennyiségét, ez alapján az ajánlattevőknek csak díjköltséget (1. táblázat), vagy csak anyagköltséget (2. táblázat) kellett megadniuk. Ajánlatkérő az árazatlan költségvetés tartalmának mindennemű módosítását megtiltotta, azt érvénytelenségi jogkövetkezménnyel sújtotta. Ajánlatkérő az egyes tételek beárazásával kapcsolatos konkrét metodikát nem közölt, az egyes tételek beárazásával megkapott végösszesen ár, mint egyösszegű átalányár volt a bírálat egyik részszempontja. Az ajánlatok összehasonlíthatóságának a követelménye egyben azt is jelenti, hogy a beárazást az ajánlatkérő által kiadott bontásban, konkrétan az adott tétel vonatkozásában kell elvégezni, a beárazás máshová, más tételhez – főszabály szerint – nem telepíthető. A Döntőbizottság a fentiek alapján az alábbiakra kíván rámutatni. Ajánlatkérő jogosultsága és felelőssége, hogy meghatározza az ajánlatkérésre vonatkozó feltételrendszerét, e körben az elvárt műszaki tartalmat és az arra vonatkozó ármegajánlási struktúrát, illetve ennek követelményeit. A követelményeknek egyértelműeknek kell lenniük, hogy arra egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot lehessen tenni. A költségvetési kiírást az ajánlattevők jogorvoslati kérelemmel nem támadták, azzal kapcsolatos kérdéseiket az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatás keretében megválaszolta. Ajánlatkérő költségvetési kiírásában a költségeket döntően Anyag egységár/Anyag összesen, Díj egységre/Díj összesen bontásban kérte megadni. Ebből következően mindazon tételek esetében, ahol az anyag, illetve a díj költség a dolog természetéből, az elvégzendő munka jellegéből fakadóan életszerűen, immanensen értelmezhető, ott az értelmezhető oldalról a beárazást az ajánlattevőnek el kellett végeznie. Ebből következően, amennyiben az adott tétel tekintetében mindkét oldalról (anyag és díj) értelmezhető költség jelentkezik, úgy mind az anyag, mind a díj vonatkozású költségeket be kellett áraznia az ajánlattevőnek. Ahol csak anyag költség, ott csak anyag, ahol díj, ott csak díj érvényesíthető, ha ez következik a költségvetési kiírásból, függetlenül az egyösszegű ár átalányár voltától. A fenti rendező elvek mellett a Döntőbizottság nem fogadta el alaposnak a kérelmezőnek a "Szegélyek, párkány könyöklő bontása" tétel vonatkozásában tett hivatkozását, amely szerint anyag oldalról is be kellett volna árazni azokat a kérelmező által megjelölt tételeket, ahol az elvégzendő munka elszállítást is magában foglal, annak lerakóhelyi díj vonzatára tekintettel. A Döntőbizottság álláspontja szerint a
24 lerakás kifejezetten olyan feladat az ajánlattevő részéről, amely vonatkozásában felmerülő lerakási díj semmiképpen sem értelmezhető anyagként, függetlenül attól, hogy a lerakás során valamilyen hulladék, anyag elhelyezésére kerül sor. Ezeket az anyagokat az ajánlattevő nem felhasználja, beépíti, beszereli a teljesítés során, az anyag költségként nem jelentkezik az ajánlattevőnél, annak költsége a dolog természetéből fakadóan jellemzően, életszerűen díj formájában jelentkezik. Erre tekintettel a jogorvoslati kérelmet ezen tétel vonatkozásában a Döntőbizottság elutasította. Ugyanezen oknál fogva nem fogadta el a Döntőbizottság a kérelmezőnek a második helyezett ajánlattevő ajánlatának a "Föld elszállítása 5 km-re...", "Függőleges teherhordó és kitöltő falazatok bontása ...", "Fa, műanyag nyílászáró szerkezetek bontása ...", "Építési törmelék konténeres elszállítása ..." tétel vonatkozásában tett fentiekkel azonos hivatkozásait. A Döntőbizottság megállapította, hogy mind a nyertes ajánlattevő, mind a második helyezett ajánlattevő ajánlatában szerepeltek olyan tételek, amelyek annak ellenére nem tartalmaztak anyag oldali beárazást, hogy a tétel tartalmának meghatározásából fakadóan értelemszerűen és nyilvánvalóan felmerül anyagfelhasználás (tisztítószer, szerves trágya/komposzt), illetőleg amelyek jellegüknél fogva eleve, mint anyag kerültek a költségvetési kiírásban tételként meghatározásra. Ilyenként állapította meg a Döntőbizottság a nyertes, illetőleg a második helyezett ajánlattevő vonatkozásában az alábbi tételeket: - Nyertes ajánlattevő érintett tételei: "Talaj előkészítés növénytelepítéshez ... ", Víz-, csatornaszerelési munkák próbái ...", - Második helyezett ajánlattevő érintett tételei: "Szövetbetétes gumitömlő 3/4 col", "Víz-, csatornaszerelési munkák próbái ...", Műanyag kábelvédőcső ..." Ezen tételek esetében az anyagköltséget be kellett volna árazni. A Döntőbizottság a fenti tételek vonatkozásában megállapította, hogy az ajánlattevők a költségvetést nem megfelelően árazták be, amely miatt az ajánlatok a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenek. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő azzal, hogy a két érintett ajánlatot érvényesként elfogadta, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését. Tekintettel arra, hogy a fenti tételek nem megfelelő beárazása miatt az ajánlatok érvénytelensége megállapítást nyert, a Döntőbizottság már nem vizsgálta a kérelmezőnek a nyertest követő ajánlata vonatkozásában a nem megfelelő beárazással kapcsolatos kérelmi elemével érintett további tételeket ["Üveg belső ajtó elhelyezése…", "Fa belső ajtó elhelyezése...", "Harmonika ajtó 4 szekciós... S-07, S10, S-11konszignációs jelű", "Beltéri mobil fal... S-17 konszignációs jelű", „Rámpakorlát elhelyezése... L-26 konszignációs jelű", "Tűzgátló ajtó S-13, S-14, S-01, S-02, S-04, S-05, S-06, S-15, S-16 konszignációs jelű", "Belsőépítészeti bútor: éttermi bár ...", "Belsőépítészeti bútor: mobil büfé”, "Lift szerelése ...", "Ollós díszlet emelő", "Mozgássérült lépcső"], amelyek tekintetében a kérelmező a beárazást mely díj oldalról nem tartotta megfelelőnek.
25 Ezt követen a Döntőbizottság ugyancsak a beárazással kapcsolatos kérelmi elem körében a kérelmező azon hivatkozását vizsgálta, amely szerint a nyertes ajánlattevő módosította a költségvetési kiírást az 5. Út- közmű munkanem 5.4 Külső távközlés munkái esetében. Kérelmező e körben három, egymással összefüggő körülményre hivatkozott. Egyrészt az ajánlatkérő által megadott két táblázat egy táblázatba történő összevonására, másrészt olyan tételek díj oldali beárazására, amely esetében csak anyag oldali beárazás volt lehetséges, harmadrészt olyan tételek anyag oldali beárazására, amelyek esetében csak díj oldali beárazás volt megengedett. A Döntőbizottság a tényállás részévé tette, hogy ajánlatkérő ide kapcsolódóan az 5.4. Külső távközlés munkanemeinek költségvetését milyen módon állította össze. A Döntőbizottság nem fogadta el azt a hivatkozást, amely szerint önmagában a két táblázat egy táblázatba való egyesítése történt meg a nyertes ajánlattevő részéről, amely nem érintette az ajánlat érvényességét, illetőleg, hogy ez még tartalmi módosítást nem eredményezett. A Döntőbizottság álláspontja szerint az 5.4. Külső távközlés munkanemei tekintetében az ajánlattevők kötve voltak ahhoz az ajánlatkérő által alkalmazott bontáshoz, amely szerint az 1. táblázat tételei esetében csak díjat, a 2. táblázat esetében csak anyagköltséget lehetett beárazni. Ehhez képest a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő a két táblázatot nem csak összevonta, hanem eltérve az ajánlatkérő által kötelezően előírt csak anyag, illetőleg csak díj oldali árazástól a táblázatokat kiegészítette az anyag, illetőleg a díj oszloppal, majd egyes tételeket mind anyag, mind díj oldalról beárazta. A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ezen megoldása túllépi a táblázat egybeszerkesztésének formai mivoltát, az már a költségvetési kiírás érdemben történő átstrukturálása, amely már a tartalmi módosítás tilalmába ütközött. Ahol ajánlattevő eleve nem tette lehetővé az anyag oldalról, vagy más esetekben a díj oldalról történő árazást, attól az ajánlattevő nem tekinthetett el, ahhoz kötve volt, az ajánlatkérő által megadott bontásban kellett, hogy beárazza az egyes tételek költségeit. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő tartalminak minősülő módosítást végzett a táblázaton, és ezzel együttesen nem megfelelően végezte el a kérelmező által hivatkozott tételek beárazását, illetőleg olyan oldalról is elvégezte a tétel beárazását, amelyre az eredeti költségvetés során nem volt lehetőség. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését. Végezetül a beárazás körében a Döntőbizottság a kérelmező azon hivatkozását vizsgálta miszerint a nyertes és a nyertest követő ajánlattevő egyes tételeket egyáltalán nem árazott be. A Döntőbizottság ezen kifogásolt tételeket a határozat tényállása keretében már ismertette. A Kbt. 70. § (1) bekezdése a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által megadott tételes költségvetés tekintetében is kötelezi az ajánlattevőket, ebből következően önmagában az ajánlattevői nyilatkozat nem elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevői megajánlás a költségvetési kiírás valamennyi elemére vonatkozóan megállapítható legyen. Amennyiben az ajánlatkérő tételes árazatlan költségvetést
26 készít, az ajánlat teljeskörűségének a megállapításához önmagában az ajánlattevői nyilatkozat nem elegendő, az ajánlat teljes körűsége - az ajánlattevői nyilatkozaton túlmenően - megköveteli a költségvetés valamennyi tételének beárazását. A Döntőbizottság hangsúlyosan mutat rá arra, hogy maga az ajánlatkérő is akként rendelkezett, hogy az ajánlat műszaki tartalma a tételes költségvetés, amelyet be kell árazni. Ebből következik, hogy valamennyi tételt szükséges beárazni, a tétel az ajánlatkérő által amiatt lett része a költségvetési kiírásnak, mert az szükséges az ajánlatkérő beszerzési igényének a kielégítéséhez. A Kbt. kógens rendelkezései alapján érvénytelenné kell nyilvánítani az olyan ajánlatot, amely nem felel meg az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott előírásoknak, így jelen esetben - részekre történő ajánlattétel lehetősége hiányában - a közbeszerzés tárgyának egészére vonatkozó ajánlatadás követelményének. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő és a második helyezett ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy az ajánlattevő az ajánlatkérő által a költségvetési kiírásban konkrétan meghatározott tételek közül 0,-Ft-os megajánlást tettek. Egyértelműen ilyen tételként állapította meg a Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő esetében a Belsőépítészet - Képzési terek III. emelet: "Tantermi fogasfal" tételt, míg a második helyezett ajánlattevő esetében a „Konyhai elszívóernyő kompletten" tételt. Ajánlatkérő az érvénytelen ajánlatok érvényesként történő elfogadásával megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését. Tekintettel az ajánlatok e vonatkozásban is megállapított érvénytelenségére, a Döntőbizottság a kérelmező által a nyertest követő ajánlattevő ajánlatában szereplő beárazás megfelelőségét már nem vizsgálta a "Köz és térvilágítás 3 m fpm.", a "Köz és térvilágítás 1,1 m fpm.", a "Köz és térvilágítás csatlakozó doboz", a "Köz és térvilágítás beton alaptest", a "Köz és térvilágítás 5,5 m fpm", a "Köz és térvilágítás … csatlakozó egység", az „Ideiglenes kerítés …”, valamint az „Akna vagy akna jellegű műtárgy építése …” tételek vonatkozásában. Ezt követően a Döntőbizottság a harmadik kérelmi elemet vizsgálta, amely kizárólag a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességével volt kapcsolatos, és amely vonatkozásában a kérelmező az érvénytelenséget két körülményre alapította a pénzügyi és kivitelezési ütemterv tekintetében (alvállalkozók hiánya, gépesítettség – rezsiköltségelés hiánya). A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel nem találta alaposnak a kérelmezőnek az első körülményre (alvállalkozók megjelölésének hiányára) alapított kifogását. A Kbt. 71. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatban meg kell jelölni a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe,
27 b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek, továbbá c) az ajánlattevő részére erőforrást nyújtó szervezetet. A Kbt. 71. § (1) bekezdésének a) pontja esetén az ajánlattevőnek a 10% alatti alvállalkozó esetében az alvállalkozó személyét nem kell megjelölnie, csupán az érintett részeket. Ajánlatkérő a felhívásában kifejezetten előírta a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti nyilatkozat megtételét, arra vonatkozóan nyilatkozatmintát is csatolt a dokumentációban. A Döntőbizottság álláspontja szerint – a Kbt. 71. § (1) bekezdésnek kógens rendelkezéséből következően – az ajánlatkérőnek az alvállalkozók személyének a megjelölésére vonatkozó előírása az ajánlattétel során abban az esetben merül fel, amennyiben az ajánlattevő 10% feletti alvállalkozót vesz igénybe a teljesítéshez. A nyertes ajánlattevő az ajánlatában kifejezetten akként nyilatkozott, hogy 10% feletti alvállalkozót nem vesz igénybe a teljesítéshez, egyúttal a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban az ajánlatában megjelölte azon, munkákat amelyek vonatkozásában 10% alatti alvállalkozót kíván igénybe venni – az alvállalkozók személyének megjelölése nélkül. Ebből következően az ajánlat nem volt hiányos, a kérelmező ezzel kapcsolatos kérelmi eleme nem alapos, így azt a Döntőbizottság elutasította. Végezetül a Döntőbizottság a harmadik kérelmi elem második körülményére alapított kérelmezői hivatkozást vizsgálta. A Döntőbizottság értelmezte a hivatkozás alapjául szolgáló dokumentációbeli rendelkezést, valamint az ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatát, amelyben ezen előírás tartalmát, funkcióját ismertette. A Döntőbizottság álláspontja szerint a dokumentáció 54. oldal 6. pontjának előírásának teljességéből – különös tekintettel az ajánlatkérő által meghatározott vélelemre – nem következik, hogy a rezsióradíjat mindenképpen meg kellett volna jelölni az ajánlatban. Az ajánlatkérő ugyanis a gépesítettség mértékének külön feltüntetése hiányában mind a munkaidő szükségletre, mind a rezsióradíj mértékére vélelmet állított fel, amely vélelmezett értéket tekintette ilyen esetben az ajánlat tartalmának. Ebből következően a Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlat a kérelmező által hivatkozott értelemben nem volt hiányos, azt az ajánlatkérő előre rögzített vélelme pótolta. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy még a kérelmező értelmezésének a helyessége sem alapozná meg az ajánlat érvénytelenségét, a hiánypótlás elvi lehetőségére tekintettel. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező harmadik kérelmi elemét teljes egészében megalapozatlannak találta, így azt elutasította. A Kbt. 91. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
28 Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő olyan ajánlattevőt hirdetett ki az eljárás nyerteseként, aki az eljárásban érvénytelen ajánlatot nyújtott be, a Döntőbizottság egyúttal megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 91. § (1) bekezdését. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) és f) pontjára tekintettel, a Kbt. 81. § (3) bekezdését, valamint 91. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a jogsértésre tekintettel a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntést. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Döntőbizottság jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását indokoltnak ítélte. Az ajánlatkérő jogsértése a bírság kiszabásának lehetőségét jogszerűen teremti meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő súlyos jogsértést valósított meg, azzal, hogy érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevőt hirdetett ki az eljárás nyerteseként. A jogsértés az eljárást lezáró döntés jogszerűségére is kihatott. A Döntőbizottság erre tekintettel úgy ítélte meg, hogy a bírság kiszabásától nem tekinthet el. A Döntőbizottság mérlegelési jogkörében a bírság összegének megállapítása során a Kbt. 341. § (2) bekezdése alapján figyelembe vette az eset összes körülményét. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg az ajánlatkérő javára, hogy az eljárást - az ügyféli jogokon és kötelességeken túlmutatóan - segítő, együttműködő magatartást tanúsított volna. Önmagában a jogorvoslati eljárás során az ajánlatkérővel szemben támasztott eljárási kötelezettségek teljesítése (pl. iratok megküldése), vagy jogosultság gyakorlása (pl. észrevétel benyújtása) nem alapozza meg a segítő, együttműködő magatartás megállapíthatóságát. A Döntőbizottság az ajánlatkérő részéről szándékos jogsértést nem állapított meg. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározásakor figyelemmel volt a közbeszerzés tárgyára, értékére (becsült érték: 1467 Mrd Ft, nyertes ajánlat:1.428 Mrd Ft), a jogsértés súlyára, az eljárást lezáró döntés jogszerűségére való kihatására,
29 továbbá arra, hogy ajánlatkérővel szemben korábban már több alkalommal állapított meg jogsértést, amelyre tekintettel bírság kiszabására is sor került. A Döntőbizottság ezeket, mint magasabb összegű bírság kiszabását indokoló körülményként értékelte. A Döntőbizottság ugyanakkor a bírság összegének megállapításakor, mint alacsonyabb összegű bírság kiszabását indokoló körülményként figyelembe vette, hogy ajánlatkérő jogsértés reparálhatóságának a lehetősége fennáll. Mindezen körülmények együttes mérlegelése alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben meghatározott összegű bírság kiszabását látta indokoltnak az ajánlatkérővel szemben. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, ezért személlyel szemben bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatról való tájékoztatás a Kbt. 346. §-án alapul. Budapest, 2011. január 17. Dr. Cseh Tamás Attila sk. Kalmárné Diósy Ildikó sk. közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Darázs és Társa Ügyvédi Iroda, Dr. Sasvári Anna ügyvéd (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 31.) 2. Lucsik és Társa Kft. (1062 Budapest, Bajza utca 54.) 3. Strabag MML Kft. (1113 Budapest, Daróci u. 30., a START 2010 Konzorcium vezető tagja) 4. Magyar Építő Zrt. (1149 Budapest, Pillangó u. 28.) 5. Modinvest Kft. (6400 Kiskunhalas, Kéves u. 39,) 6. Imola Konstrukt Kft. (3300 Eger, Kossuth Lajos u. 6/A.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
