EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/135/ Előadó: Dr.
/2013
H AT Á R O Z AT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Kérelmező (továbbiakban: kérelmező) kérelmére a dr. … ügyvéd által képviselt Eötvös Lóránd Tudományegyetem (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.) (továbbiakban: egyetem / munkáltató) ellen az egyenlő bánásmód megsértése tárgyában indított eljárásban az alábbi H AT Á R O Z AT O T hozta: A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont egyetem a kérelmezővel szemben anyaságával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás jövőbeni tanúsítását megtiltja, és egyben elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvános közzétételét – az egyetem azonosításához szükséges adatainak kivételével anonimizáltan – a hatóság www.egyenlobanasmod.hu című honlapján. Az eljárásban a hatóság 3.500.-Ft, azaz Háromezer-ötszáz forint – a hatóság részéről felmerült - eljárási költséget állapított meg, amelyet az eljárás alá vont munkáltató köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413 számú bankszámlájára történő átutalással. A hatóság kötelezi az eljárás alá vont munkáltatót, hogy ugyancsak 30 napon belül fizessen meg kérelmezőnek – a kérelmező részéről felmerült - 5.077 Ft, azaz ötezer-hetvenhét forint eljárási költséget. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot kell fizetnie, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatási Bírósághoz címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető, továbbá kérhető, hogy a bíróság az ügyben tartson tárgyalást. INDOKOLÁS 1024 Budapest Margit krt. 85. Tel.: (1) 795-2975, 795-2982 Fax: (1) 795-0760
2
Kérelmező 2012. július 9-én érkezett kérelmében azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy belső ellenőrzési vezetői kinevezése a szülési szabadsága idején, anyasága miatt visszavonásra került. Kérelmező az egyetem ellen élt panasszal, mivel a kinevezési jogkört, illetve a vezetői megbízás visszavonásának jogát gyakorló miniszter a rektor javaslata alapján vonta vissza vezetői kinevezését. Kérte többek között a jogsértés megállapítását, vezetői kinevezése helyreállítását, az egyetemnek a további jogsértéstől való eltiltását, a határozat közzétételének elrendelését az egyetem honlapján. Az egyetem visszautasította a diszkriminációra vonatkozó feltevést, előadta, hogy – tekintettel arra, hogy a belső ellenőrzési vezető feletti munkáltatói jogok megoszlanak a rektor és az illetékes miniszter között – kérelmező szülése kapcsán állásfoglalást kért a minisztertől a helyettesíthetőség kérdésében. A miniszter válasza szerint feltétlenül szükséges a belső ellenőrzési vezetői feladatok folyamatos és teljes körű ellátása, ezért a belső ellenőrzési vezető távollétének időtartamára határozott idejű vezetői megbízásra vonatkozó álláspályázatot kell kiírni. Az egyetem arra hivatkozott, hogy azért volt kénytelen kérelmező vezetői megbízásának visszavonását javasolni, mert a belső ellenőrzési vezető tekintetében nincs lehetőség helyettesítésre, az adott pozíció csak pályázat útján tölthető be, illetve vezetői megbízás jogszabályi rendelkezés folytán minimálisan 3 évre adható, így azt nem lehet a kérelmező távollétének idejéhez kötni. Tehát a vezetői megbízás visszavonására nem kérelmező védett tulajdonsága (anyasága) miatt került sor, hanem azért, mert – jogszabályi előírás, illetve miniszteri állásfoglalás alapján - csak így volt biztosítható a vezetői feladatok ellátása. Az egyetem hivatkozott arra is, hogy a vezetői megbízást nem ő vonta vissza, tehát felelőssége ezért sem áll fenn. A hatóság az ügyben tárgyalást tartott, amelyen - a feleken, illetve képviselőjükön kívül kérelmező indítványára kérelmező volt beosztottját, … tanúként (a továbbiakban: tanú) meghallgatta. A hatóság a kérelmező és az eljárás alá vont egyetem írásbeli, és a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatai, a becsatolt okiratok, és a tanú vallomása alapján a következő tényállást állapította meg: Kérelmező 2009. október 29. napjától kezdődően közalkalmazotti jogviszonyban állt az egyetemmel ügyvivő szakértő munkakörben. 2010. január 18-án az akkori rektor ideiglenes vezetői megbízás keretében megbízta kérelmezőt a Rektori Ellenőrzési Önálló Osztály (ellenőrzési osztály) osztályvezetői feladatainak ellátásával. A rektor javaslatára a kinevezési jogkört gyakorló miniszter nevében a szakállamtitkár 2010. április 1. napjától 2015. március 31-ig terjedő öt éves határozott időtartamra megbízta kérelmezőt az ellenőrzési osztály vezetésével. Kérelmező 2011. január 6-án kelt levelében az egyetem rektorának bejelentette terhességét, tájékoztatva a rektort, hogy a szülés várható időpontja 2011. május 11., és hogy – hacsak egészségügyi körülmény másként nem indokolja – legkorábban május 2-tól, de lehetőleg csak a szülés időpontjától szeretne szülési szabadságra menni, továbbá hogy a szülési szabadságot követően szeretne újra munkába állni, mivel a férje veszi igénybe a GYED-et. Levelében utalt arra is, hogy ha bármilyen változásra okot adó körülmény következne be, úgy arról haladéktalanul tájékoztatni fogja a rektort, illetve kitért arra is, hogy – mivel állandó osztályvezető-helyettese nincs - 2011. február 1-ig javaslatot tesz a helyettes személyére. Kérelmező 2011. április 14-én a Rektori Titkárság vezetőjéhez, … (a továbbiakban: titkárságvezető) címzett elektronikus levelében tett javaslatot a helyettesítésére, melynek lényege az volt, hogy két beosztottja, … („jó a fellépése és beszélőkéje, ő végezné az
3 osztályvezetői funkciók közül a belső ellenőrzési vezetői feladatokat …”), és ….. („… régebb óta itt van, ezért rábíznám az osztályvezetői feladatok közül a költséggazdai funkciókat …”) megosztva látták volna el az osztályvezetői feladatokat. A titkárságvezető másnap (április 15-én) válaszában jelezte, hogy a rektornak az a kérése, hogy kérelmező ne ossza meg a vezetői feladatokat, és egy személyt javasoljon helyettesnek. A rektorral történt egyeztetést követően kérelmező április 28-ai elektronikus levélben gyakorlatilag megismételte a helyettesítésére korábban tett javaslatát. Javaslatot tett ennek konkrét munkaügyi megoldására (munkaköri leírások módosítására), továbbá az érintett kolléganők ezzel összefüggésben történő fizetésemelésének mértékére, ennek forrását is megjelölve. A titkárságvezető válaszlevele szerint a rektor néhány napon belül fog válaszolni a javaslatra, amire azonban nem került sor. A rektor részéről a megküldött javaslat jóváhagyása nem történt meg. 2011. május 5-én kérelmező e-mailben jelezte a titkárságvezetőnek, hogy nem érzi jól magát, és ezért kivenne rendes szabadságot, vagy szülési szabadságot, egyúttal azt is jelezte, hogy mivel a rektor még nem döntött - nem tájékoztatta kollégáit a helyettesítéséről. Kérelmező 2011. május 5-től szabadságot vett ki. A tanú vallomása szerint az osztály dolgozói kérelmezőtől úgy tudták, hogy kérelmező a helyettesítés kérdésében, és a helyettesek személyéről a rektorral egyeztetett, a szülés után fél évvel munkába fog állni, addig pedig otthonról fogja irányítani az osztály munkáját. Kérelmező úgy ment el szabadságra, hogy az osztály dolgozói semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak a helyettesítésről. 2011. május 9-én és 12-én kérelmező e-mailen érdeklődött, hogy döntött-e a rektor a helyettesítés kérdésében. A titkárságvezető május 12-ei válasza szerint még nem született döntés a helyettesítésről, csupán arról, hogy munkaügyi kérdésekben a rektor-helyettes jár el. Május 9-ei keltezést tartalmazó okiratban a rektor valóban megbízta a stratégiai ügyek rektorhelyettesét (a továbbiakban: rektorhelyettes), hogy – ellenkező döntésig - kérelmező szülési szabadsága idejére munkaügyi kérdésekben ideiglenesen járjon el, és gyakoroljon ellenőrzést az osztály felett. Meg kell említeni, hogy kérelmező távollétében a beérkezett számlákat – melyeket addig kérelmező írt alá - a rektornak küldték aláírásra, akinek pénzügyi ellenjegyzője – kérelmezőétől eltérően - a gazdasági főigazgató volt. A kérelmező által becsatolt, munkatársakkal folytatott - elektronikus levelezésből, továbbá a tanú vallomásából arra lehetett következtetni, hogy a gazdasági főigazgató kifogásolta, hogy nincs megoldva az ellenőrzési osztály vezetése, ezért neki kell ellenjegyezni az ellenőrzési osztály számláit, sérelmezte, hogy a kérelmező nem gondoskodott a helyettesítéséről, s jelezte, hogy emiatt megteszi a szükséges intézkedéseket. A becsatolt - ezt követő napokban folytatott - elektronikus levelezés azt is tartalmazza, hogy a rektor-helyettes lesz az ellenőrzési osztály új kötelezettségvállalója, utalványozója, az ő ellenjegyzője pedig a pénzügyi osztályvezető, ugyanakkor a levelezésből kitűnik, hogy még némi bizonytalanság volt ebben a kérdésben, az érintettek még nem kaptak erről hivatalos tájékoztatást. 2011. május 1-re dátumozott, de fentiek szerint feltehetően valójában júniusban kiadott okirattal a rektor kötelezettségvállalásra és utalványozásra is feljogosította a rektorhelyettest.
4 A becsatolt elektronikus levelezésből és a tanúvallomásból ugyanakkor kiderült, hogy az osztály munkáját - különösen a szakmai munkát - valójában távolléte alatt is kérelmező „otthonról” irányította. Időközben az egyetem rektora (amikor kérelmező szabadságra ment) 2011. május 6-án kelt levelében állásfoglalást kért az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztertől, hogy – tekintettel a belső ellenőrzési vezető közelgő szülésére, illetve ezzel összefüggő bizonytalan ideig tartó távollétére - lát-e lehetőséget határozott időre helyettes vezető megbízására. Kiemelte, hogy szükségesnek látja a távollét idejére szóló helyettesítésre belső ellenőrzési vezető megbízását. A 2011. június 24-én kelt miniszteri válasz hangsúlyozta, hogy a vezető távollétének időtartama alatt is feltétlenül szükségesnek tartja „az intézményi belső ellenőrzési feladatok koordinálásának folyamatos és teljes jogkörű ellátását”, kérte, hogy a rektor készítse elő a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 96. § (5) bekezdése szerinti határozott idejű vezetői megbízásra vonatkozó pályázatot, és jelezte, hogy a hivatalban lévő belső ellenőrzési vezető távollétének időtartamára az Ftv. 115. § (2) g) pontja és Kjt. 20/b. § alapján intézkedni fog a vezetői álláspályázat kiírásának véleményezéséről és előkészítéséről. A rektorhelyettes 2011. július 11-én kelt levelében tájékoztatta a kérelmezőt, hogy helyettesítése ügyében a rektor állásfoglalásért fordult a miniszterhez, és a miniszteri válasz nem teszi lehetővé a korábbiakban elgondolt helyettesítési megoldást, annak tükrében új vezetői pályázat kiírása szükséges, utalt arra, hogy a vonatkozó törvény minimum 3 éves megbízást ír elő. Kérelmező július 18-án a rektorhoz és a rektorhelyetteshez közösen címzett válasz-levelében sérelmezte, hogy a helyére új vezetőt akarnak kinevezni, utalt arra, hogy a rektorhelyettes tájékoztató levele semmiféle jogi relevanciával nem bír vezetői megbízása vonatkozásában, részletesen kifejtette, hogy szerinte hogyan oldható meg legoptimálisabban a helyettesítése, több ízben is utalva arra, hogy szülés miatti távolléte 2011. október 31-ig tart, így csak mintegy három hónapra kell megoldani a helyettesítését. Jelezte azt is, hogy új vezetői pályázat kiírásának időigénye nem tenné lehetővé az azonnali megoldást. Végezetül még azt is felajánlotta, hogy – ha ezen múlik az osztály folyamatos vezetése - nem veszi igénybe a szülési szabadság fennmaradó idejét. Közben a rektor július 14-én a miniszterhez intézett levelében kifejtette, hogy az Ftv. szerint vezetői megbízás minimálisan 3 évre adható, annak időtartamát nem lehet más módon meghatározni, így a megbízás végének határideje nem köthető a jelenlegi osztályvezető munkába állásának időpontjához. Felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy kérelmezőt a gyermek harmadik életévének betöltéséig fizetés nélküli szabadság illeti meg, amit ezalatt az időszak alatt – saját döntése szerint – bármikor jogosult igénybe venni, ugyanakkor bármikor dönthet úgy, hogy munkába áll. Kifejtette, hogy ez nagyfokú bizonytalanságnak tenné ki az osztály munkáját. Javasolta kérelmező vezetői megbízásának visszavonását, utalva arra, hogy ellenkező esetben az új vezető 3 éves megbízatása alatt kérelmező bármikor munkába állhat, és akkor az a „tarthatatlan és egyben jogszabálysértő” helyzet állna elő, hogy egyszerre két vezetője lenne az osztálynak. A rektor leveléhez mellékelte a három évre szóló vezetői megbízásra vonatkozó pályázat szövegét. Kérelmező az Emberi-erőforrás Gazdálkodási Főosztály részére címzett 2011. szeptember 1-én kelt, és 2011. szeptember 8-án érkeztetett levelében jelezte a munkáltató felé, hogy – a korábban már közöltek szerint a szülési szabadság lejártát követően - 2011. november 1. napjától munkába áll.
5 A miniszter 2011. szeptember 12-én kelt levelében tájékoztatta a rektort, hogy javaslatára kérelmező vezetői megbízását október 31-i hatállyal visszavonja és új pályázatot ír ki a pozíció betöltésére, mellékelve a jóváhagyott pályázati szöveget, és utalva arra, hogy maga intézkedik a pályázatnak a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján történő közzétételéről. A miniszter 2011. szeptember 12-én október 31-ei hatállyal visszavonta kérelmező vezetői megbízását, az ezt tartalmazó miniszteri levelet az egyetem október 7-én küldte meg kérelmezőnek. Az egyetem 2011. szeptember 20-án kelt közalkalmazotti kinevezés módosítással – a vezetői megbízás visszavonására tekintettel - a kérelmező munkabérét 2011. november 1. napjától úgy korrigálta, hogy az a vezetői megbízás visszavonása következtében ne csökkenjen. Kérelmező 2011. november 2-án munkába állt. Az osztálynak 2011. november 1-től február 1-ig nem volt vezetője. A pályázat keretében kiválasztott új vezető 2012. február 1-én került kinevezésre. A vizsgált időszakban két másik női vezető (Minőségbiztosítási Osztály, Oktatásszervezési és Tanulmányi Osztály) vett igénybe anyasági ellátást. Megállapítható volt, hogy nem került sor ezzel összefüggésben vezetői megbízásuk visszavonására, távollétük idejére mindét esetben helyettes vezető került kinevezésre. A hatóság az alábbi – a vizsgált időszakban hatályos - jogszabályi rendelkezésekre tekintettel hozta meg döntését: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) rendelkezéseit figyelembe véve, a közigazgatósági és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján a hatóság kérelem alapján vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét. (Ebktv. 12. §, Ket. 169/B. § (1) a)) Az Ebktv. értelmében akkor állapítható meg az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, ha valakit valamely a törvényben felsorolt, ún. védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. (Ebktv. 8. § ) Az anyaság (terhesség) az Ebktv. 8. § l) pontja szerint védett tulajdonságnak minősül. A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. (Ebktv. 5. § d) Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen például az előmeneteli rendszer tekintetében (Ebktv. 21. § h). A foglalkoztatás területén nem jelenti az egyenlő bánásmód megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. (Ebktv. 22. § (1) a) Az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek (kérelmezőnek) kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte és hogy a jogsértéskor – ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint – rendelkezett az Ebktv-ben meghatározott valamely védett tulajdonsággal. (Ebktv. 19. § (1))
6 Amennyiben ezt valószínűsítette, úgy a másik félnek kell bizonyítania azt, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. (Ebktv. 19. § (2)) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 23. § (1) bekezdése kimondja, hogy vezetői feladat ellátása vezető beosztásra történő megbízással történik. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 96. § (2) bekezdése szerint a felsőoktatási intézményekben - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján - vezetői megbízások adhatók ki a szervezeti egységek vezetői és vezetőhelyettesei részére. (Az egyetem szervezeti és működési szabályzatának 44. § (1) bekezdés a) pontja rendelkezik a Rektori Ellenőrzési Önálló Osztály, mint a belső ellenőrzési feladatot ellátó önálló szervezeti egység létrehozásáról, a 45. § rendelkezik arról, hogy a Rektori Ellenőrzési Önálló Osztályt osztályvezető irányítja.) A Kjt. 23. § (3) bekezdése szerint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. Az Ftv. 96. § (5) bekezdése szerint a felsőoktatási intézményekben vezetői megbízások (beleértve a szervezeti egységek vezetőinek és vezetőhelyetteseinek adott megbízást is) határozott időre - három-öt évre – adhatók. A Kjt. 20/A. és 20/B. § szerint a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra pályázatot kell kiírni, azonban a vezető beosztás ellátása pályázat kiírása nélkül is betölthető, ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók. Az Ftv. 96. § (6) bekezdése szerint felsőoktatási intézményekben a szervezeti egység vezetői és vezetőhelyettesei esetében a vezetői megbízásokra - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint - nyilvános pályázatot lehet kiírni. A 115. § (2) g) pontja szerint a fenntartó (adott esetben a miniszter), a rektor - valamennyi alkalmasnak talált pályázó felsorolását tartalmazó javaslatának figyelembe vételével javaslatára megbízza a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a belső ellenőrzési egység vezetőjét -, illetve a rektor, a gazdasági tanács vagy saját kezdeményezésére visszavonhatja a megbízását. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26) Korm. rendelet (Ber.) a belső ellenőrzési vezetőre vonatkozó előírásokat tartalmaz, a vezető helyettesítésével kapcsolatban semmiféle rendelkezést nem tartalmaz. A hatóság az ismertetett tényállás alapján – fenti jogszabályokra tekintettel - megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint alapos: A hatóság azt vizsgálta, hogy a munkáltató a kérelmező vezetői megbízásának visszavonásával a kérelmezővel szemben megvalósított-e közvetlen hátrányos megkülönböztetést, és az összefüggésben állt-e kérelmező anyaságával. A hatóság megállapította, hogy kérelmező rendelkezett az Ebktv. 8. § l) (anyaság) pontjába sorolt védett tulajdonsággal. A hatóság azt is megállapította, hogy kérelmezőt vezetői
7 megbízásának visszavonása folytán – az előmenetel tekintetében feltétlenül - hátrány érte, egyúttal az is nyilvánvaló volt, hogy kérelmező szülése, a szülés miatti távolléte miatt került sor vezetői megbízásának visszavonására, így a védett tulajdonság és az elszenvedett hátrány közötti okozati összefüggés is megállapítható volt. Tehát fennálltak a közvetlen hátrányos megkülönböztetés Ebktv. 8. § szerinti törvényi elemei. Az eljárásban érvényesülő speciális bizonyítási szabályok szerint a munkáltatónak kellett kimentenie magát, vagyis bizonyítani, hogy az Ebktv. 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetést alkalmazott. Az egyetem egyrészt arra hivatkozott, hogy a vezetői megbízást a miniszter vonta vissza, azt az egyetem kifejezetten nem kezdeményezte, így nem áll fenn a felelőssége. A becsatolt levelezésből, illetve a visszavonást tartalmazó okiratból is kitűnik, hogy kérelmező vezetői megbízásának visszavonására a rektor kezdeményezésére került sor, a miniszter – az Ftv. 115. § (2) bekezdés g) pontja alapján - a rektor kezdeményezésére, az egyetemtől kapott információk alapján járt el a vezetői megbízás visszavonása során, ezért az egyetem felelőssége megállapítható. Az egyetem továbbá arra hivatkozott, hogy egyébként sem valósult meg jogsértés, a visszavonás nem a panaszos valamely tulajdonsága miatt történt, az intézkedések azt a célt szolgálták, hogy az osztályvezető szüléssel összefüggő bizonytalan idejű távolléte alatt is megoldott legyen az ellenőrzési osztály vezetése. Kérelmező vezetői megbízásának visszavonását álláspontja szerint az indokolta, hogy szerinte a belső ellenőrzési vezetői feladatok helyettesítéssel nem láthatók el, valamint az Ftv. 96. § (5) bekezdése nem ad lehetőséget 3 évnél rövidebb időre, illetve a távollét idejére történő vezetői kinevezésre, és ezért kénytelen volt kérelmező vezetői megbízását visszavonni. A hatóság jogértelmezése szerint az ismertetett jogszabályi keretek között a munkáltatónak általánosságban lehetősége van arra, hogy – ha a vezetői feladatok ellátását ilyen formában is biztosítani kívánja – az Ftv. 96. § (2) bekezdés b) pontja alapján megbízzon egy vezetőhelyettest. Az Ftv. 96. § (5) bekezdése szerint mind a vezetői, mind a vezetőhelyettesi megbízás három-öt évre adható. Ez annyit jelent, hogy a vezetői státusz mellett – a vezető távollététől függetlenül - létrejön egy külön vezetőhelyettesi státusz. Ez megfelelő megoldást jelent a vezető hosszabb ideig történő távolléte esetére is, és a hatóság álláspontja szerint az adott ügyben is megfelelő megoldást nyújthatott volna. (Az Ftv. 96. § (6) bekezdése szerint a szervezeti egység vezetői és vezetőhelyettesi megbízáshoz pályázat sem feltétlenül szükséges, illetve a 115. § (2) bekezdés g) pontja – a vezetővel ellentétben – a vezetőhelyettesre nézve nem ír elő miniszteri megbízást sem.) Ugyan az egyetem álláspontja szerint a belső ellenőrzési feladatok helyettesítéssel nem láthatók el, mivel „a Ber. … szinte valamennyi kezdeményezési hatáskörrel a belső ellenőrzési vezetőt ruházza fel”, speciális alkalmazási feltételeket ír elő, ugyanakkor nem tartalmaz semmiféle szabályozást a belső ellenőrzési vezető helyettesítésére vonatkozóan, a hatóság álláspontja szerint azonban az, hogy maga a Ber. nem szabályozza a helyettesítés kérdését, nem zárja ki a helyettesítés – egyéb magasabb rendű jogszabályokban meghatározott - lehetőségét. Adott esetben a munkáltató mindenesetre nem élt az állandó vezetőhelyettes megbízásának lehetőségével. A becsatolt levelezés arra utal, hogy az egyetem (akár jogszabályi, akár egyéb okok miatt) nem kívánt egy külön helyettesi pozíciót létrehozni, hanem kérelmező távollétének idejére szeretett volna egy másik vezetőt megbízni. Vezetőt azonban (csakúgy mint vezetőhelyettest) az Ftv. már ismertetett rendelkezése szerint csak három-öt évre lehet
8 megbízni. Tehát az egyetem valóban csak úgy tudott másik vezetőt megbízni, ha kérelmező vezetői megbízását visszavonja. A hatóság álláspontja szerint a munkáltató saját mérlegelése szerint döntheti el, hogy kíván-e egy állandó vezetőhelyettesi státuszt létrehozni, vagy sem. Ezért - ha nem kíván létrehozni külön helyettesítési státuszt, ugyanakkor meg akarja oldani az osztály folyamatos vezetését mivel minimum három évre kellett másik vezetőt megbíznia, indokolt lehetett volna az aktuális vezető megbízásának visszavonása. A hatóság általánosságban elfogadja a munkáltatónak a miniszterhez 2011. július 14-én intézett levelében kifejtett azon érvelését is, miszerint az, hogy az anyát a gyermek harmadik életéve betöltéséig fizetés nélküli szabadság illeti meg, amit a teljes időszak alatt – saját döntése szerint – bármikor jogosult igénybe venni, bizonytalanságot keletkeztet a munkáltató számára, amit a munkáltatónak valahogy ki kell küszöbölnie. Jelen ügy elbírálása során azonban nem hagyhatóak figyelmen kívül az alábbi körülmények: Az egyetem – bár kérelmező terhességéről már január eleje óta tudott - csak 2011. július 14-én tett javaslatot a miniszternek a kérelmező vezetői megbízásának visszavonására, tehát amikor már közel a fele letelt a kérelmező által előzetesen jelzett távollétnek (szülési szabadságnak), és már nem volt reális esély arra, hogy kérelmező távollétének idejére, illetve annak legalább egy jelentős részére sikerül az új vezetőt kinevezni. Hangsúlyozzuk, hogy kérelmező több ízben megerősítette a munkáltató felé, hogy a szülési szabadság leteltét, vagyis október 31-ét követően munkába áll. A hatóság álláspontja szerint ekkor már nem volt ésszerű a kérelmező vezetői megbízásának visszavonását kezdeményezni. A vezetői megbízás visszavonására csak 2011. szeptember 12-én (október 31-ei hatállyal) került sor, az új vezetői pályázatot még csak ezt követően írták ki, az új vezető pedig csak 2012. február 1-én kapott megbízást. Minderre amellett került sor, hogy kérelmező mindvégig hangsúlyozta, hogy október 31-ét követően munkába áll, és ezt a vezetői megbízásának visszavonását megelőző napokban éppen kifejezetten megerősítette a munkáltatónak, az Emberi-erőforrás Gazdálkodási Főosztály részére címzett szeptember 1-én kelt, szeptember 8-án érkeztetett levelében. Sőt a rektorhoz és a rektorhelyetteshez intézett július 18-ai levelében azt is felajánlotta, hogy – ha csak így biztosítható a belső ellenőrzési vezetés folyamatos ellátása – hajlandó akár már a szülési szabadságának lejárta előtt is munkába állni. Fentiekre tekintettel szeptember 12-én már nem indokolta kérelmező vezetői megbízásának visszavonását és új vezetői pályázat kiírását az osztály folyamatos vezetésének megoldása. Ekkor kérelmező szülési szabadságából már csak mintegy másfél hónap volt hátra (amit egyébként szükség esetén hajlandó lett volna megszakítani is), tehát reálisan nyilvánvalóan nem lehetett arra számítani, hogy egy pályázat ezt követően történő kiírásával már a vezető távollétének ideje alatt megoldható lenne az osztály vezetése. Kérelmező vezetői pozícióban történő megtartásával lehetett volna legrövidebb időn belül biztosítani az osztály vezetését. Éppen kérelmező vezetői megbízásának visszavonása és a pályázat kiírása vezetett előre láthatóan is oda, hogy az osztály még a kérelmező munkába állását követően is - további három hónapon keresztül - vezető nélkül maradjon. Az egyetem nem tájékoztatta a minisztert azokról a körülményekről, melyek az adott időpontban már indokolatlanná tették a vezetői pályázat kiírását és kérelmező vezetői megbízásának visszavonását.
9
Az Ebktv. 19. §-ában szereplő speciális bizonyítási szabályai szerint az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy a kérelmező által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. A hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont munkáltató az eljárásban nem tudta bebizonyítani, hogy kérelmező vezetői megbízásának visszavonására irányuló intézkedéseit, az osztály folyamatos vezetésének megoldása indokolta volna, így nem sikerült bizonyítania, hogy az Ebktv. 22. § (1) a) pontja szerinti, a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető, lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetést alkalmazott. Összegzés: A hatóság – tekintettel a kimentés sikertelenségére - megállapította, hogy az egyetem a kérelmező vezetői megbízásának visszavonásával kapcsolatban az adott körülmények között tett intézkedéseivel kérelmezővel szemben közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg, amely összefüggésben állt anyaságával, megsértve ezzel az egyenlő bánásmód követelményét. A szankciók megállapítása során a hatóság – a Ket. 169/I. (2) alapján a 94/A. § (1) bekezdése szerint - tekintettel volt az eset összes körülményeire, többek között a következőkre: A jogsértéssel okozott hátrány körében arra, hogy a vezetői megbízás visszavonása kérelmező közalkalmazotti jogviszonyát nem érintette, kérelmező munkabérét úgy korrigálták, hogy annak összege a vezetői megbízás visszavonása ellenére is változatlan maradjon, így az eljárás alá vont maga is próbálta enyhíteni az intézkedés hátrányos következményeit. A jogsértéssel érintettek köre tekintetében a hatóság figyelembe vette, hogy a másik két női vezető esetében az egyetem megoldotta vezetői megbízásuk fenntartását, ami arra utalt, hogy nem általánosan diszkriminatív gyakorlatot folytatott. A jogsértő gazdasági súlya körében pedig figyelembe vette a hatóság, hogy az eljárás alá vont munkáltató egy költségvetési intézmény. A hatóság a szankció megállapítása során továbbá azt is figyelembe vette, hogy meggyőződése szerint az intézményvezetőt a végül jogsértéshez vezető intézkedései során alapvetően nem diszkriminatív hozzáállása, hanem jelentős részben a feladatmegoldás, a jogszabályoknak, és a fenntartó elvárásainak való együttes megfelelés szándéka vezérelte. A hatóság fentiekre tekintettel elégségesnek, ugyanakkor feltétlenül szükségesnek tartotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításának megtiltását és – a preventív hatás elérése érdekében – a határozatnak a hatóság honlapján történő közzétételét. A hatóság végezetül rögzíti, hogy a Ket. 169/B. (2) bekezdés a) pontja alapján annak megállapítására folytathat vizsgálatot, hogy az egyenlő bánásmód követelménye megsértésre került-e, és amennyiben jogsértést állapít meg, úgy mérlegelési jogkörben különféle jogkövetkezményeket (szankciókat) alkalmazhat. A Ket. 72. § (1) bekezdése tételesen meghatározza, hogy a hatóság határozatának mit kell tartalmaznia. Jelen határozat a különféle megállapításokat, tényeket, adatokat a jogszabályok által meghatározott körben tartalmazza, nem tér ki azonban a kérelmező által a határozatban külön szerepeltetni kért egyéb tényezőkre, illetve a tények egyéb szempontú vizsgálatára, mivel azokat az ügy eldöntése szempontjából nem tartotta relevánsnak. A hatóság a kérelmező költségeinek megtérítése tekintetében a Ket. 153. §, 157. § (2), és 158. § alapján hozta meg döntését.
10 A határozat elleni fellebbezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 169/J. § (1) bekezdése zárja ki. A határozat elleni jogorvoslatot a Ket. 96. § biztosítja a 109. § (1) bekezdése, és a 169/J. § figyelembevételével. Határozatomat a (Ket.) 169/B. § (2) a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg.
Budapest, 2013. február „……….” Dr. Honecz Ágnes Elnök Az egyetem, mint felperes a határozat felülvizsgálatát kezdeményezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, a bíróság a felperes keresetét elutasította, és a határozatot hatályában fenntartotta. A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, melynek elbírálása még folyamatban van.
11
Költségjegyzék a hatóság részéről felmerült eljárási költségekről az EBH/135/
/2013 számú határozathoz
Postaköltség: 10 db tértivevényes levél (10 x 350 Ft) 3.500.- Ft Összesen: 3.500.- Ft
