MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY
MBFH/724-11/2013. Tárgy: Fellebbezés elbírálása Üi.: Veres Imre : 06/1-3012806 E-mail:
[email protected]
TXM Olaj- és Gázkutató Kft. 1092 Budapest Közraktár u. 30-32. HATÁROZAT A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. (1092 Budapest, Közraktár u. 30-32. továbbiakban: Bányavállalkozó) fellebbezése alapján felülvizsgálta a „Makó-árok I.-szénhidrogén” védnevű bányatelek 2013-2014 évi kitermelési műszaki üzemi tervét jóváhagyó Szolnoki Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) SZBK/3301-12/2012. számú határozatát valamint a döntést megelőző eljárást. Az MBFH a felülvizsgálat alapján az SZBK/3301-12/2012. számú határozatot az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/5972-15/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának rendelkezése alapján az alábbiak szerint megváltoztatja. Az MBFH az SZBK/3301-12/2012. számú határozat rendelkező részének 4. pontját törli és helyette a következőket írja elő: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 362236-7/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a MÜT jóváhagyásához hozzájárult a következők szerint: „A termelési műszaki üzemi tervhez a szakhatósági állásfoglalást az alábbi kikötésekkel (előírásokkal) megadom: A termelési műszaki üzemi tervben esetlegesen tervezett hidraulikus rétegrepesztés nem alkalmazható. Előírások: 1. A későbbi tervezés és üzemeltetés során figyelembe kell venni a bányatelek területén lévő védett természeti, valamint Natura 2000 területeket. 2. A kivitelezési munkálatokat a felszín alatti víz és földtani közeg, illetve a felszíni vizek veszélyeztetését kizáró módon kell végezni. 3. A tevékenységekkel nem okozhatják a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése szembeni védelméhez szükséges határértékekről ás a szennyezések méréséről szóló jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot földtani közegben és felszín alatti vízben.
: (06-1) 301 2927 : (06-1) 301 2928
1145 Budapest, Columbus u. 17.-23. : 1590 Budapest, Pf.: 95 e-mail:
[email protected]
MBFH/724-11/2013. sz.
4. A felszín alatti vizek minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. A szennyezőanyagot tároló műtárgyaknak, a karbantartási anyagokat tároló helyeknek megfelelő műszaki védelemmel kell rendelkezniük. (kármentő, szivárgásmentes padozat, stb.) 5. Amennyiben a munkálatok ideje alatt felszíni, vagy felszín alatti vizeket veszélyeztető káresemény történik, az engedélyesnek a szennyeződés elhárítása érdekében tett intézkedés(ek)ről a felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell. 6. A keletkező nem veszélyes fúrási iszap hulladék kizárólag hasznosítási célra adható át hulladékkezelőnek. 7. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven - veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. §-ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon - gyűjteni. 8. A tevékenység végzése során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 9. Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 10. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint. 11. Egyebekben a veszélyes hulladékok esetében a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben, a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben előírtakat kell betartani. 12. A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 13. A kútmunkálati tevékenység során üzemelő bejelentésre kötelezett pontforrások, csak jogerős pontforrás üzemelési engedély birtokában működtethetőek. 14. A kútmunkálati tevékenység végzésének idejére zajvédő falat kell letelepíteni a védendő létesítmények védelmére. 15. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotokról a felügyelőséget telefonon azonnal és 24 órán belül írásban tájékoztatni kell. 16. A berendezések hatékony működése érdekében biztosítani kell az optimumra való szabályozást. 17. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. 18. A telephely zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni”. Az SZBK/3301-12/2012. számú határozat jelen módosítással nem érintett rendelkezései változatlanul hatályban maradnak. Az MBFH elrendeli a Bányavállalkozó által a fellebbezésen lerótt 34.000,- Ft (azaz harmincnégyezer forint) fellebbezési igazgatási szolgáltatási díj visszatérítését, amelynek foganatosítására megkeresi az MBFH Gazdasági Főosztályát.
- 2/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
Jelen határozat jogerős, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre történő hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Bányakapitánysághoz kell 3 példányban benyújtani. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, az ügyfél azonban a keresetlevélben kérheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri. INDOKOLÁS A Bányakapitányságra a Bányavállalkozó 2012. 10. 01-én kérelmet nyújtott be a bányászati jogosultságában álló Makó-árok I.-szénhidrogén védnevű bányatelek 2013-2014. évre szóló kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyása céljából. A Bányakapitányság a kérelmet és mellékleteit a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 27. §, valamint a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 13. §, 14. § és 25. §-a alapján megvizsgálta és SZBK/3301-2/2012. számú ügyiratában hiánypótlásra valamint pontosításra hívta fel a Bányavállalkozót, aki a hiánypótlást teljesítette. A Bányakapitányság a továbbiakban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 3. melléklete valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (továbbiakban: Felügyelőség) szakhatóságként bevonta az eljárásába. A Felügyelőség 36223-6-7/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyásához feltételek előírása mellett hozzájárult. A Bányakapitányság a rendelkezésére álló adatok alapján SZBK/3301-12/2012. számú határozatban a kérelmezett kitermelési műszaki üzemi tervet jóváhagyta. A Bányavállalkozó az SZBK/3301-12/2012. számú határozat ellen fellebbezéssel élt, amelyet a Bányakapitányság megküldött a Felügyelőség részére. A Felügyelőség 36223-6-9/2013 számú levelében a korábban kiadott 36223-6-7/2013 számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat fenntartotta. A Bányakapitányság a továbbiakban miután észlelte, hogy SZBK/3301-12/2012. számú határozatában számelírás történt, azt kijavította és a fellebbezést felterjesztette az MBFH részére. A Bányavállalkozó a felterjesztett fellebbezésben az alábbiakat adta elő. „A TXM Olaj- és Gázkutató Kft. (1092 Budapest, Közraktár u. 30-32. - a továbbiakban „TXM Kft.” vagy „Társaság”) a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/3.301-12/2012. iktatószámú, 2013. április 3-án kelt, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozata ellen az alábbi fellebbezést terjeszti elő, kérve indoklásunk és a körülmények figyelembe vételét, az alábbiak szerint. 1. Előzmények 1.1. A TXM Kft. a 2012. október 1-i dátummal érkeztetett kérelmével a „Makó-árok-I. szénhidrogén” védnevű, nem-hagyományos szénhidrogén bányatelek vonatkozásában 2013-
- 3/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
2014. évre szóló Műszaki Üzemi Tervet (,‚MÜT”) terjesztett be jóváhagyásra a Szolnoki Bányakapitányságra („SZBK”). 1.2. Az eljárásba szakhatóságként bevont Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (,‚Felügyelőség”) három alkalommal bocsátott ki hiánypótlási és tényállástisztázó végzést. A Felügyelőség tényállás-tisztázási felszólításai a MÜT alapján megvalósítani tervezett konkrét kutakra, valamint a kutak kiképzésére vonatkozó adat- és információgyűjtést tartalmaztak, különös tekintettel a rétegrepesztés eljárására és esetleges hatásaira, utolsó tényállás-tisztázási felhívásában a Felügyelőség már nem az esetleges környezeti hatásokat, hanem a Társaságunk által alkalmazott technológia eredményességét firtatta. 1.3. Társaságunk minden esetben határidőre eleget tett a tényállás-tisztázási felszólításoknak és - a kérdések részletes megválaszolása mellett - az eljárás során nyilatkoztunk arról is, hogy a MÜT kivitelezése során esetlegesen alkalmazni kívánt hidraulikus rétegrepesztéshez kizárólag adalékanyag nélküli, azaz kitámasztó anyag és vegyszermentes természetes vizet kívánunk használni. Az adalékmentes (tisztavizes) rétegrepesztés technológiai lépéseit és a környezetre gyakorolt hatását részletesen bemutattuk, és rámutattunk arra, is, hogy a technológiát már Magyarországon is több ezer esetben alkalmazták, mindenféle környezeti károsodás nélkül. 1.4. Az SZBK határozatában 71339-4-3/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában a Felügyelőség a környezetvédelmi előírások teljesülésének tekintetében kifogást nem emelt. Ennek ellenére sem az új kutak létesítéséhez, sem a rétegrepesztés technológia alkalmazásához nem adott hozzájárulást, a Felügyelőség indoklása szerint azért, mert a kitámasztó anyag nélküli rétegrepesztés eredményes alkalmazhatósága nem kellően alátámasztott. 1.5. Az SZBK fenti határozatában - a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat maradéktalanul elfogadva - a MÜT kérelmünket a fenti feltételek figyelembe vételével fogadta el. 2. A fellebbezés tárgya 2.1. A TXM Kft. az SZBK fenti határozatába foglalt követelményeket - ideértve a Felügyelőség által támasztott követelményeket is - elfogadja és teljesíteni fogja. 2.2. Jogszabálysértő a SZBK eljárása, valamint határozata abban a tekintetben, hogy a bányakapitányságnak észlelnie kellett volna a Felügyelőség hatásköri túllépését, illetve azt, hogy nem az ügy tárgyában adott állásfoglalást, és alkalmaznia kellett volna a hatásköri túllépés esetére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (,‚Ket.”) 45. § (3) bekezdésében foglalt eljárást, illetve ennek hiányában - tekintettel arra, hogy a Felügyelőség tiltása nem az eljárás tárgyában született és a szakkérdést meghaladó kérdésen alapul - figyelmen kívül kellett volna hagynia a szakhatósági állásfoglalásnak a kutak létesítésének, illetve a rétegrepesztésnek a tiltására vonatkozó rendelkezését. Ennek figyelembe vételével elsődlegesen kérjük, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az SZBK határozatát akképpen változtassa meg, hogy az a Felügyelőség kutak létesítésének és a rétegrepesztésnek tiltására vonatkozó rendelkezéseit hagyja figyelmen kívül. 2.3. Jogszabálysértőnek tartjuk a Felügyelőségnek az SZBK határozat 4. pontjában szereplő szakhatósági állásfoglalását abban a tekintetben, hogy az esetlegesen tervezett hidraulikus rétegrepesztés alkalmazásához, és erre való hivatkozással a benyújtott MÜT-ben felsorolt kutak létesítéséhez nem járult hozzá. Kérjük ezért, hogy a másodfokú környezetvédelmi hatóság a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalását oly módon szíveskedjen megváltoztatni, hogy a szakhatósági hozzájárulás megtagadását az állásfoglalás ne tartalmazza. 3. Fellebbezés Indoklása
- 4/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
3.1. Elsődlegesen, álláspontunk szerint eljárási hibát vétett az SZBK akkor, amikor a Felügyelőség határozatát minden további nélkül beillesztette és elfogadta saját határozatának meghozatalakor. Álláspontunk szerint ugyanis az SZBK-nak észlelnie kellett volna, hogy - az alább részletesen kifejtettek szerint - a Felügyelőség nem a hatáskörébe tartozó kérdéseket vizsgált és azok alapján a feladatkörén kívül eső döntést hozott a hozzájárulás megtagadása tárgyában. Ezzel kapcsolatban véleményünk szerint joga lett volna az SZBK-nak arra, hogy a szakhatósági állásfoglalást figyelmen kívül hagyja abban a részében, amely nem a Felügyelőség számára a jogszabály által előírt feladatkörbe tartozó döntést tartalmazott (értsd: a kutak létesítése és a rétegrepesztés megtiltása a rétegrepesztés eredményességével kapcsolatban felmerült kétség miatt). A szakhatósági vélemény ilyen módon történő figyelmen kívül hagyásának jogszerűségét az EBH2011.2370 számú bírósági döntés alátámasztja. Egyebekben az SZBK-nak egyeztetést kellett volna lefolytatnia a Ket. 45. § (3) bekezdése szerint, és eredménytelenség esetén a felettes szervhez kellett volna fordulnia felügyeleti kérelemmel. 3.2. A Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása jogszabálysértő egyrészről azért, mert a Felügyelőség a jogszabály szerint megállapított hatás- és feladatkörét a kutak fúrása és a kutakhoz kapcsolódó rétegrepesztés alkalmazása tárgyában hozott - jóváhagyást elutasító állásfoglalásával jelentősen és indokolatlanul túllépte az alábbiak szerint. 3.2.1. Az eljárás tárgya a MÜT jóváhagyása volt, nem pedig a kutak létesítése, amely külön hatósági eljárás tárgyát képezi. A MÜT (amely nevében is egy „terv”), tartalmazza ugyan a bányászati létesítmények tervezett helyét, de a kutak létesítése a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet („Létesítési Rendelet”) szerint lefolytatott önálló eljárás tárgyát képezi. A kút létesítése iránti kérelem olyan részletes műszaki, technológiai információkat kell, hogy tartalmazzon a Létesítési Rendelet V. fejezete szerint, amely a MÜTben nem szerepel, és amelynek hiányában nem is hozható megalapozott döntés a kutak létesítése tárgyában. 3.2.2. A létesítésre vonatkozó külön eljárásban a környezetvédelmi hatóság (első fokon a Felügyelőség) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet („BMFH Rendelet”) 4/A. § (1) bekezdése, valamint 2. számú melléklet 9. d) pontja szerint részt vesz szakhatóságként és hozhat döntést - ebben az esetben is szigorúan csak akkor, ha bizonyított, hogy a létesítés a környezetvédelmi jogszabályok által előírt követelményeknek feltételek alkalmazása mellett sem felel meg - a hozzájárulás esetleges megtagadásáról. (Megjegyzendő, hogy a Létesítési Rendelet 4. § (2) pontja szerint a létesítési engedély és a MÜT jóváhagyása együttesen is kezdeményezhető, jelen esetben ugyanakkor nem ilyen eljárásról volt szó.) Ennek megfelelően, mivel a MÜT-ben a bányahatóság sem jogosít fel a kutak létesítésére és rétegrepesztés alkalmazására, mert ezek engedélyezése külön közigazgatási eljárás tárgyát képezi, a Felügyelőség sem hozhat jogszerűen ilyen tárgyban hozzájárulást megtagadó határozatot. 3.2.3. A MÜT jóváhagyása ezzel szemben az MBFH Rendelet 3. számú melléklet G oszlopa szerinti eljárás, amelyben a környezetvédelmi hatóság, mint szakhatóság a 3. számú melléklet 12. pontja szerinti feladatkört köteles teljesíteni. A hivatkozott jogszabályhely egyértelműen szabályozza a környezetvédelmi hatóság feladatait és hatáskörét, amely annak elbírálása, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek; b) a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése; c) a földtani közeg védelme követelményeinek; d) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, a levegőtisztaság védelmi előírásoknak, valamint
- 5/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
e) a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.” „Továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak, szükséges-e hulladékkezelő létesítmény létesítése, merülnek-e fel olyan, a hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázatok, amelyek mellett a hozzájárulást nem vagy csak feltételekkel tehet megadni.” 3.2.4. A Felügyelőség feladata a fentiek szerint kizárólag a MÜT szerinti tevékenységek környezeti hatásainak (természet- és tájvédelem, felszíni és felszín alatti vizek védelme, földtani közeg védelme, környezeti zaj és rezgés viszonyok, levegőtisztaság, hulladékkezelés) vizsgálata ás annak megállapítása, hogy a tervezett tevékenységek milyen feltételek mellett folytathatóak. Ugyanakkor semmiképpen nem tartozik a Felügyelőség feladatkörébe annak vizsgálata, hogy az alkalmazni kívánt technológia eredményessége alátámasztott-e, ez sem a MÜT, sem a létesítési eljárás során nem tartozik a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe, nem is államigazgatási ügy, hanem tisztán a bányavállalkozó döntési körébe tartozó gazdasági és technológiai kérdés. 3.2.5. Jogszabálysértő emiatt már a Felügyelőség 36223-6-4/2013. számú tényállás tisztázásra felhívó végzése is, amelyben a tiszta vizes rétegrepesztés eredményessége kapcsán tesz fel kérdést, és jogszabálysértő az ennek alapján meghozott, a kutak mélyítését és a TXM Kft. által esetlegesen alkalmazni kívánt rétegserkentési technológiát általánosan tiltó rendelkezés, amely a jóváhagyás megtagadását a technológia eredményességének kétségeire alapozta. Érthetetlen a Felügyelőség hozzáállása az Európai Parlament 2012. november 21-i A7-0284/2012 számú a palagáz és palaolaj ipari, energetikai és egyéb szempontjairól szóló állásfoglalására tekintettel is, amely kifejezetten szorgalmazza a vegyi anyag mentes rétegrepesztés technológia kutatását és fejlesztését, hiszen ezek az eljárások a környezeti hatásokat csökkentik. A Felügyelőségnek ennek tükrében nem akadályoznia, hanem támogatnia kellene vegyi anyagoktól mentes rétegrepesztési technológiák alkalmazását amivel nem fér össze, hogy éppen az eredményesség kétségességére hivatkozva tiltja meg azt. 3.2.6. A fentieket támasztja alá az Európai Parlament 2012. november 21-én kelt A70283/2012 sz. állásfoglalása a palagáz- és palaolaj-kitermelésnek a környezetre gyakorolt hatásairól, amely a hagyományos és a nem hagyományos (palagáz) szénhidrogének kutatását és termelését egységesen a bányászatot érintő harmonizált törvények alá rendeli, míg a rétegrepesztés tiltása helyett annak tagország-specifikus szabályozását sürgeti. A hivatkozott Európai Parlament határozat számos feladatot utal az illetékes törvényalkotókra, amelyeket a magyar bánya-, katasztrófa- és környezetvédelmi törvények lényegében kielégítenek. A dokumentum 68 pontban megjelenő, részletekre kiterjedő összefoglalása tükrében a Felügyelőség követelménye (nevezetesen „Kérem bemutatni, hogy a rétegrepesztés során a repedés összezáródósának megakadályozására milyen technológiai lépést műszaki megoldásokat, technológiai paramétereket alkalmaznak”) feladat tévesztésnek minősíthető. 3.3. Minden tekintetben fenntartva elsődlegesen a 3.2 pontban foglaltakat, a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása jogszabálysértő másrészről azért is, mert a tényleges tényállással ellentétben áll, és nem tartalmaz olyan indokolást, amely alapján a MÜT szerinti tevékenység kapcsán a szakhatósági kérdés tekintetében az MBFH Rendelet szerint vizsgálandó követelmények megsértését megállapítaná. 3.3.1. A kutak létesítésének általános megtiltása kapcsán (Felügyelőség hozzájárulás megtagadásának első fordulata) kiemelendő, hogy a rétegrepesztés alkalmazásának szükségessége - mint azt a 2013. január 31-én kelt tényállás-tisztázásban kifejtettük - a MÜT jóváhagyás szakaszában nem állapítható meg kétséget kizáróan: „a fúrás során mért lyukgeofizikai szelvények, a furadék- és magminták elemzése és kiértékelése után válik lehetségessé a tárolókőzet kőzetfizikai tulajdonságainak pontosabb meghatározása. Ezen
- 6/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
információk birtokában hozható meg a döntés, hogy a formációban felhalmozódott szénhidrogén kitermeléséhez szükséges-e a hidraulikus rétegserkentés alkalmazása.” Ezzel - a Felügyelőség hivatkozásával ellentétben - nem áll ellentmondásban, hogy a Társaság a rétegrepesztést részletesen elemezte, hiszen a tényállás tisztázási végzésben erre hívta fel a Felügyelőség és Társaságunk jóhiszeműen teljesítette az együttműködési kötelezettségét ebben a tekintetben annak ellenére is, hogy meggyőződ4sünk szerint a kérdés elbírálása nem a MÜT jóváhagyás tárgyát képezi. 3.3.2. A fentiek miatt viszont a tényállásnak nem felel meg a Felügyelőség indokolása, hogy „Az új kutak hozzájárulásához a szakhatósági hozzájárulásunkat azért nem adjuk meg, mert a kutak termeltetéséhez rétegrepesztés szükséges, valamint, hogy a „a felügyelőség az új kutak tekintetében - bár a dokumentáció nem egyértelmű - a rétegrepesztés technológia alkalmazását vette alapul”. Ezzel ellentétben a dokumentáció egyértelműen azt tartalmazza, hogy nem minden kúthoz kapcsolódik szükségszerűen rétegserkentés, ezért a kutak létesítésének megtiltása alaptalan és elfogadhatatlan. Ebben a körben kiemeljük, hogy a kutak létesítésének azon feltételezésen alapuló elutasításával, hogy lehet, hogy rétegrepesztésre lesz szükség, a Felügyelőség lényegében minden potenciális szénhidrogén kutató és feltáró kutat tiltás alá von, hiszen a rétegserkentés lehetősége szinte minden esetben felmerülhet. 3.3.3. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni azt is, hogy a kutak mélyítésének megtiltásával a Felügyelőség - a fentiek szerint jogszabálysértéssel és a tényállásból történő teljességgel okszerűtlen következtetéssel - súlyos vagyoni hátrányt okoz a Társaságunknak. Ennek oka, hogy a Felügyelőség határozata miatt a Társaságunk egyetlen kút létesítési engedély beadására és elbírálására sem jogosult, amely egy megalapozatlan és hibás vélelemre alapozva indokolatlanul veszélyezteti a Társaság üzleti terveinek megvalósítását. 3.3.4. A Felügyelőség feladata az lett volna, hogy vizsgálja, a Társaság által tervezett, tiszta vizes rétegserkentési technológia megfelel-e az MBFH Rendelet 3. sz. melléklete 12. pontjában hivatkozott követelményeket előíró jogszabályoknak (3.2.3 pont). Ebben a tekintetben viszont mind a kutak létesítése, mind a rétegrepesztés megtiltása kapcsán megállapítható, hogy az adott területre vonatkozó követelmények teljesülését illetően a Felügyelőség egyetlen kifogást sem emelt a határozatában amit, a környezettudatos tevékenységet a kezdetektől célkeresztbe állító Társaságunk egyébként megnyugvással vett tudomásul. 3.3.5. A TXM Kft. által az Algyői formációra választott rétegrepesztési eljárás - mint azt a Társaság a tényállás tisztázása során részletesen kifejtette - adalékmentes természetes víz használatán alapszik, amely technológia mind a szénhidrogén-ipar, mind pedig a geotermális energiatermelés széleskörűen bevált eszköze. A repesztési műveletekre és az azt követő állapotra szigorú monitoring érvényesül, amely a hatóságok számára nyomon követhető, jól dokumentált és azonnali operatív beavatkozási lehetőséget biztosít. 3.3.6. A Felügyelőség határozatának alapvetése, miszerint „a TXM Kft. fenti válaszában nem igazolta a kitámasztó anyag nélküli rétegrepesztés eredményes alkalmazhatóságát” téves is, hiszen a technológiát világszerte, évtizedek óta sikeresen alkalmazzák. A TXM Kft. által alkalmazni kívánt ún. zöld rétegrepesztési technológia, amely kizárólag kitámasztó anyag és vegyi adalékok nélküli, természetes eredetű vizet használ - eredményes alkalmazhatóságának vizsgálata azonban, mint fent kifejtettük, nem a környezetvédelmi hatóság feladata, és alkalmatlan arra, hogy megalapozza a szakhatósági hozzájárulás megtagadását. Az esetleges rétegrepesztési műveletek termelési eredményessége kizárólag a TXM Kft-nek jelent üzleti jellegű kockázatot. 3.3.7. A környezeti hatások kapcsán a Felügyelet által konzekvensen figyelmen kívül hagyott tény továbbá, hogy a Magyarországon ez ideig megvalósított több mint 2000 repesztés nem okozott semminemű környezeti kárt. Fél évszázada művelt 500-1000 kúttal kiépített mezők (Budafa, Lovászi, Nagylengyel, Algyő) és az azok feletti vízbázisok között bizonyítottan nincs
- 7/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
kommunikáció. Megjegyezni kívánjuk, hogy a Társaságunk az elérhető legjobb technológiát alkalmazza, részletes monitoring tervet készített, és ezen felül a MÜT azt is tartalmazza, hogy a rétegserkentés hatásainak vizsgálatára előzetes tanulmányt készíttet Társaságunk. 3.3.8. A Felügyelőség hivatkozása a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény („Kvt.”) általános szabályaira (6. §) a fentiek, különösen a Társaságunk által előadott részletes környezetvédelmi és monitoring tervek tükrében elégtelen és alkalmatlan a Felügyelőség által alkalmazott tiltás alátámasztására. Ebben a tekintetben rá kívánunk mutatni a Kvt. 7. §-ára, mely szerint „a 6. §-ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabály előírhatja a környezethasználat feltételeit illetőleg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg.” A Felügyelőség által alkalmazott lényegében általánosan tiltó rendelkezést a tényállás nem alapozza meg, és arra vonatkozóan a környezetvédelmi speciális jogszabályok sem tartalmaznak tiltást lehetővé tevő rendelkezést. 3.3.9. Külön ki kívánjuk emelni ebben a körben, hogy mivel a repesztő közeg (tiszta víz) nem tartalmaz szennyező anyagot, nem minősülhet a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti engedélyköteles tevékenységnek és az eljárásra nem vonatkoztatható a földtani közegbe történő mélybesajtolás kategóriája sem, mert a művelet a repesztés után a repesztő víz visszatermeltetésével zárul. A hivatkozott kormányrendelet a 15. § (1) bekezdése az engedélyköteles tevékenységek esetén is a legszigorúbb intézkedésként tartalmazza tevékenység hatóság általi tiltását, amelyhez olyan súlyos körülmények vezethetnek mint például az emberi egészséget súlyosan veszélyeztető szennyezettség, károsodás; a hatósági határozattal előírt kötelezettség környezethasználó általi nem teljesítése; a környezethasználó nem elvárható gondossággal történő eljárása kármegelőzés, illetve a kármentesítés végrehajtása érdekében, ha emiatt fennáll a szennyezés, károsítás fennmaradásának, illetve ismétlődésének, továbbá a szennyezettség, illetve károsodás növekedésének veszélye. Jelen esetben egyetlen ilyen tényleges kockázatot sem állapított meg a Felügyelet, ennek ellenére lényegében a Társaság teljes fúrási tevékenységét általánosan megtiltotta, amely intézkedés még az alkalmazni kívánt technológiánál szigorúbb megítélés alá eső engedélyköteles tevékenységek esetén sem állná ki a jogszerűség próbáját. 3.3.10. A környezet védelmének jogszabály által biztosított eszközei a Felügyelőség rendelkezésére állnak, így különösen, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 6. § (2) pontja szerint bármikor ellenőrizheti a Társaság tevékenységét és amennyiben az indokolt, intézkedést tehet, kérheti a monitoring kiegészítését és szükség szerint módosíthatja az előírt követelményeket. A környezetvédelmi hatóságnak azonban a tényállás alapján jelen esetben nincs jogszerű alapja arra, hogy a tervezett tevékenységet ne hagyja jóvá. 3.4. Fentiek fényében a Felügyelőség határozatát súlyosan jogszabálysértőnek tartjuk, a Felügyelőség állásfoglalása ellentétes a feltárt tényállással, és szakszerűtlen is. Minthogy a bányászatról szóló 1993. évi LXVIII. törvény értelmében Társaságunk csak érvényes MÜT birtokában folytathat bányászati tevékenységet, a Felügyelőség állásfoglalásával megakadályozza a meglévő nagynyomású gázkutak nyomásintegritásának a fenntartását is, ami kitörésveszélyt is okozhat. 3.5. E helyen utalunk ismét az EU Palament 2012. november 21-én elfogadott határozatára, melynek 5. pontja kifejti, hogy mind a hagyományos mind a nem hagyományos szénhidrogén kitermelésnek vannak kockázatai, melynek megelőző intézkedésekkel, így tervezéssel, teszteléssel, a legjobb elérhető technológiák alkalmazásával, folyamatos adatgyűjtéssel, monitoring és jelentések alkalmazásával kezelhetőek. Társaságunk élen jár abban, hogy e követelményeket az elvárható szinten felül teljesítse és mind a MÜT-ben, mind a tényállás tisztázások során részletesen kifejtettük ezzel kapcsolatos gyakorlatunkat, amely kapcsán a Felügyelőség semmilyen kifogást nem emelt, azokat elfogadta. 3.6. A Felügyelőség határozatának sorai között kiolvasható bizalmatlanság miatt látjuk szükségesnek hangsúlyozni azon határozott meggyőződésünket, hogy az olajipari tevékenység,
- 8/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
különösen a rétegserkentés alkalmazása kizárólag a környezeti értékek és biztonság legmesszemenőbb szem előtt tartásával történhet, és eddigi tevékenységünk ezt igazolja is. 4. Általános megjegyzések 4.1. Döntésével a Felügyelőség egyértelműen szembehelyezkedik a kormányzat Nemzeti Energiastratégiájában megfogalmazott célokkal. A javasolt zöld rétegrepesztési technológia általános tiltásával mind a szénhidrogén kutatás, mind pedig a geotermális energia hasznosítására elhatározott kormányzati koncessziós versenyeztetési folyamatot akadályozza. A kialakult helyzet a beruházókat elriasztja, a tiltás eshetősége miatt az érintett tárcák vezetői (NFM, NGM) nem írhatnak alá koncessziós szerződést. A sors különös fintora volna, egyúttal a közvetlen felelősség kérdését is felvetné, ha a környezetet hatóságként védelmező Felügyelőség a szóban forgó döntésével hazánk legnagyobb potenciállal bíró megújuló energiaforrását, a földhő hasznosítását lehetetlenítené el. Felhívjuk a figyelmet, hogy a TXM Kft. két, víz kivételével nem járó, 2500 m-nél mélyebb geotermális engedéllyel rendelkezik a gáztermelésre nem hasznosítható kútjaira. 4.2. Itt is rá kívánunk mutatni az Európai Parlament 2012. november 21-i A7-0284/2012 számú a palagáz és palaolaj ipari, energetikai és egyéb szempontjairól szóló állásfoglalására, amely kifejezetten szorgalmazza a vegyi anyag mentes rétegrepesztés technológia kutatását és fejlesztését a tagállamok számára. Az állásfoglalás 29. pontja szerint az Európai Parlament „ajánlja, hogy más tagállamok és a Bizottság vizsgálja meg a pata gáz vegyi anyagok igénybevétele nélküli kitermelésének lehetőségét, és további kutatást és fejlesztést szorgalmaz az említett technológiákkal és/vagy azon gyakorlatokkal kapcsolatban, amelyek enyhítenék a környezetre gyakorolt potenciális hatásokat”. A fentiek alapján a környezetvédelmi hatóságoknak nem akadályozniuk, hanem kifejezetten támogatniuk kellene a TXM Kft. által tervezett, vegyi anyagoktól mentes rétegrepesztési technológiák fejlesztését, a környezeti ártalmak csökkentése érdekében. 4.3. A Makói-árokban eddig megvalósított beruházásaink összege meghaladja a 300 millió USD-t. A program folytatását - aminek keretében csak az idei évben további 20 millió USD befektetést tervezünk - a Felügyelőség fenti állásfoglalása megakadályozza, szerződéses kötelezettségeink teljesítését meghiúsítja, beruházási tevékenységünket ellehetetleníti. A tiltás elkerülhetetlen nemzetközi visszhangja felbecsülhetetlen nemzetgazdasági károkat okozhat, egy nem igazolható környezetterhelés megalapozatlan vélelme okán. 5. Soronkívüliség iránti kérelem A fenti indokok miatt a fellebbezés lehető legrövidebb időn belül történő elbírálásához Társaságunknak különösen méltányolható érdeke fűződik, ezért - a felmerülő károk elkerülése érdekében - kérjük, hogy a T. másodfokú hatóságok SORON KÍVÜL szíveskedjenek a jelen fellebbezést elbírálni. Fentiek figyelembevételével kérjük, hogy a Szolnoki Bányakapitányság fenti határozata ellen benyújtott fellebbezésünket szíveskedjenek kedvezően elbírálni”. A fellebbezés tekintetében az MBFH-nak a felülvizsgálat során elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok és dokumentum alapján az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés részben megalapozott. Mivel a Bányavállalkozó fellebbezésében a Felügyelőség 36223-6-7/2013. számú szakhatósági állásfoglalását támadta, az MBFH a Ket. 104. § (2) bekezdésében előírtak
- 9/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
értelmében a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalásának felülvizsgálata és másodfokú szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében 2013. 05. 21-én kelt MBFH/724-2/2013. számú végzésében megkereste az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget (továbbiakban: Főfelügyelőség). A Főfelügyelőség a Felügyelőségtől kért belföldi jogsegélyét követően 2013. 08. 26-án érkezett 14/5972-15/2013. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg. „A TXM Olaj- és Gázkutató Kft. (1092 Budapest, Közraktár u. 30-32.) részéről, a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott „Makó-árok I.-szénhidrogén” védnevű nem hagyományos bányatelken üzemelő bányaüzemre beterjesztett 2013/2014. évi Termelési Műszaki Üzemi Tervet (MÜT) jóváhagyó határozata ellen benyújtott fellebbezése folytán a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal előtt, MBFH 724/2013. szám alatt folyamatban lévő fellebbezési eljárásban az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adom. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) 36223-6-7/2013 iktatószámú első fokú szakhatósági állásfoglalását megváltoztatom az alábbiak szerint: 1. A rendelkező rész alábbi mondatait törlöm: „A termelési műszaki üzemi terv jóváhagyásához a szakhatósági hozzájárulásomat részben adom meg. - A termelési műszaki üzemi tervben megnevezett Tompahát -1 (Hódmezővásárhely 0640/59 és 0640/58 hrsz.), Besa-D-1 (Békéssámson 0279/77, 0279/76, 0279/75, 0279/74 hrsz.) Kövegy-1 (Csanádpalota 0243/8 hrsz.) jelű kutak létesítéséhez, - és az esetlegesen tervezett hidraulikus rétegrepesztés alkalmazásához a szakhatósági hozzájárulást nem adom meg.” A fentiek alapján törölt rész helyére az alábbi rendelkezés lép: „A termelési műszaki üzemi tervhez a szakhatósági állásfoglalást az alábbi kikötésekkel (előírásokkal) megadom.” 2. Az előírások között az 1. pontban szerepeltetett kikötést törlöm, és helyébe az alábbi kikötés lép: „A termelési műszaki üzemi tervben esetlegesen tervezett hidraulikus rétegrepesztés nem alkalmazható”. 3. Egyebekben az elsőfokú szakhatósági állásfoglalóst helybenhagyom. Indokolás A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság, 2013. április 3-án kelt SZBK/3.301-12/2012. sz. határozatában a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. (továbbiakban: Fellebbező) kérelmére, a „Makó-árok I - szénhidrogén” védnevű nem hagyományos bányatelken üzemelő bányaüzemre beterjesztett, 2013/2014. évi Termelési Műszaki Üzemi Tervet (továbbiakban MÜT) - feltételek előírásával - jóváhagyta. A Felügyelőség 36223-6-7/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a MÜT-höz feltételek előírása mellett - csak részben járult hozzá. A Felügyelőség a MÜT-ben „mezőfejlesztés” céljából lemélyítésre tervezett Tonipahát-1 (Hódmezővásárhely 0640/59 és 0640/58 helyrajzi számú ingatlanok), Besa-D-1 (Békéssámson 0279/77, 0279/76, 0279/75 és 0279/74 helyrajzi számú ingatlanok), és Kövegy-1 (Csanádpalota 0243/8 helyrajzi számú ingatlan) jelű kutak létesítéséhez-, továbbá az esetlegesen tervezett hidraulikus rétegrepesztés alkalmazásához a szakhatósági hozzájárulását nem adta meg. A Felügyelőség az elutasítás indokaként arra hivatkozott, hogy a tervezett rétegrepesztés környezeti hatásai nincsenek teljes mértékben tisztázva. Az előidézhető esetleges negatív környezeti hatások elkerülése érdekében figyelembe veendő a környezet védelmének általános
- 10/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 6. § (1) bekezdése, amely szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; b) megelőzze a környezetszennyezést; c) kizárja a környezetkárosítást. Az SZBK/3.301-12/2012. számú, elsőfokú határozat ellen a Fellebbező fellebbezést terjesztett elő, amely alapján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bányászati, Gázipari és Építésügyi Főosztálya az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség másodfokú szakhatósági állásfoglalását kérte. Táj- és természetvédelmi szempontból az alábbiakat állapítottam meg: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MBFH rendelet) 3. mellékletének 12. pont a) és e) alpontjai alapján táj- és természetvédelmi szempontból vizsgálandó szakkérdések a következők: a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek; valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. A MÜT tervdokumentáció alapján a Fellebbező 4 db mezőfejlesztő kutat tervez lemélyíteni, melyek közül az egyik már rendelkezik létesítési engedéllyel: 1. Tompahát-1 (Hódmezővásárhely 0640/59 és 0640/58 helyrajzi számú ingatlan) 2. Besa-D-1 (Békéssámson 0279/77, 0279/76, 0279/75, 0279/74 helyrajzi számú ingatlan 3. Kövegy-l (Csanádpalota 0243/8 helyrajzi számú ingatlan) 4. Kútvölgy-1 (Hódmezővásárhely 0384/7 helyrajzi számú ingatlan), mely az SZBK/180819/2012. számú létesítési engedéllyel rendelkezik Táj- és természetvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházások által érintett területek nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű. Natura 2000 területnek, továbbá az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény által lehatárolt országos ökológiai hálózatot sem érintik. A Fellebbező által benyújtott dokumentációk és nyilatkozatok alapján a munkaterületek, mélyfúrások és a munkaterületekhez vezető felvonulási útvonalak kijelölése úgy történt, hogy azok nem érintenek sem országos jelentőségű védett természeti területeket, sem pedig Natura 2000 területeket. A MÜT jóváhagyása a természetvédelem érdekeivel nem ellentétes. Megállapítható, hogy az elsőfokú szakhatósági állásfoglalás kikötéseinek 1. pontja nem a tárgyi műszaki üzemi tervdokumentációra vonatkozik, ezért annak törlése szükséges a szakatósági állásfoglalás rendelkező részéből. Zaj és rezgésvédelmi szempontból az alábbiakat állapítottam meg: A MÜT tervdokumentáció alapján a tervezett fúráspontok önkormányzati besorolású övezetben helyezkednek el. Közelükben lakott épület, gazdaság nem található. A zajforrásokat a telepítés során úgy helyezik el, hogy a zajcsökkentő hatás minél kedvezőbb legyen. Amennyiben a művelet során bármilyen okból szükségessé válik, a zajhatást a gépek telepítési irányával, illetve zajvédő falak elhelyezésévek csökkentik. A feltáró mélyfúrások lemélyítését az N-3 nevű fúróberendezéssel tervezik elvégezni, a létesítmény fő zajforrása a 4 db dízelmotor és a kapcsolódó kompresszor, illetve az iszapemelőhöz szükséges energiaellátó berendezés. A Makó 7-es fúrásponton a tervezett rétegserkentési munkálatok várhatóan 10 db. azonos Caterpillar típusú dízelmotorral történnek, folyamatos üzemmódban, 3 ütemben, ütemenként 3-5 órás időtartammal. A MÜT alapján megállapítható, hogy a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség. A zaj és rezgésvédelmi szakvélemény kialakítása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján történt.
- 11/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
Megállapítottam, hogy az elsőfokú szakhatósági állásfoglalásában tett zajvédelmi kikötések megalapozottak voltak. Levegőtisztaság-védelmi szempontból az alábbiakat állapítottam meg: A MÜT tervdokumentáció alapján a Fellebbező 4 db mezőfejlesztő kutat tervez lemélyíteni. A tevékenység során normál üzemmódban egyszerre 3 db dízelmotor üzemel, és a 4. motor a karbantartási munkálatok során kerül használatra a tervek szerint. A dízel üzemű motorok működéséből származó kibocsátások nem haladják meg a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben előírt határértékeket. A tervezett rétegserkentési munkálatok Caterpillar 3512, vagy 3526 típusú dízelmotorral történnek, amelyek működése ütemenként 3-5 üzemóráig fog tartani, levegőtisztaság-védelmi szempontból nem okoznak jelentős terhelést, mivel megfelelnek az elérhető legjobb technikának (BAT). Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalásában tett előírás szerint amennyiben a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó bejelentés köteles légszennyező pontforrás létesítésül, annak használatbavételéhez a Felügyelőség jogerős pontforrás üzemelési engedélye szükséges. Az engedélykérelemmel együtt benyújtandó dokumentáció tartalmi követelményeit a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. melléklete tartalmazza. Fentiek alapján levegőtisztaság-védelmi szempontból a MÜT az elsőfokú szakhatóság által tett kikötések betartása mellett nem kifogásolható. Hulladékgazdálkodási szempontból az alábbiakat állapítottam meg: A MÜT dokumentációban a Fellebbező vállalja a feltárás és termelésbe állítás során keletkező hulladékokra vonatkozóan a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben és az annak végrehajtására kiadott Kormányrendeletekben előírtak betartását. Elkészítették a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet előírása szerinti a Fellebbezőre vonatkozó egyedi Hulladékgazdálkodási Tervet, melyet a Felügyelőség 42669-1-3/2007. számon hagyott jóvá. A Fellebbező által a tervben megfogalmazott célok: Hulladékhasznosítási arány fokozatos növelése, szelektív hulladékgyűjtés. Segítséget nyújtanak az önkormányzati hulladéklerakók rekultivációjánál felhasználható EWC 01 05 04, 01 05 07, 01 05 08, hulladékok hasznosítási engedélyének megszerzésére. Veszélyes hulladékok telephelyi gyűjtéséhez megfelelő gyűjtőedényzet beszerzése, illetve cseréje, az előírásoknak megfelelő gyűjtőhelyek kialakítása. Oktatást szerveznek a munkavállalók környezettudatosabb fejlesztése érdekében. A hulladékok gyűjtése a telephelyi gyűjtőhelyeken történik, ahol a veszélyes hulladékot legfeljebb egy évig tárolják. A hulladékok átvételével, a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozókat bíztak meg. A „Makó-árok-I. - szénhidrogén” védnevű bányatelek területén tervezett Kútvölgy- (Kut-1) feltáró fúrási tevékenység során keletkeznek a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet alapján szénhidrogén-bányászati hulladékoknak értelmezhető hulladékok. Ezért a Fellebbező 2012 áprilisában elkészítette a Bányászati hulladékgazdálkodási tervét, melyet benyújtott a Szolnoki Bányakapitányság részére. A szénhidrogén- bányászat (kutatás, feltárás) olyan fúrási- folyadék technológiát és alkalmazási gyakorlatot alakított/fejlesztett ki, amely komplex módon megfelel a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek, törekedve arra, hogy: - a lehető legkevesebb hulladék képződjön, - minél kedvezőbb legyen a technológia megvalósítása során képződő (nem veszélyes) hulladék összetétele, jellege, környezetvédelmi megítélése, - a lehető legnagyobb mértékű legyen az újrafelhasználás aránya és mértéke,
- 12/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
- minimálisra csökkenjen a felszíni környezet terhelése. A Felügyelőség a szakhatósági állásfoglalásában tett hulladékgazdálkodási kikötései a következők: - A keletkező nem veszélyes fúrási iszap hulladék kizárólag hasznosítási célra adható át hulladékkezelőnek. - A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven - veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. §-ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon - gyűjteni. - A tevékenység végzése során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. - Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. - Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben, a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben előírtakat kell betartani. Fentiek alapján hulladékgazdálkodási szempontból a MÜT nem kifogásolható. Vízvédelmi szempontból az alábbiakat állapítottam meg: Az engedélyezésre benyújtott 2013-2014. évi MÜT egyik célja az, hogy a Makói-árokban eddig lefolytatott földtani és geofizikai kutatások alapján megismert földgázvagyont további fúrásokkal igazolja és termelésbe vonja. A bányatelek fedőlapja -2300 mBf, alaplapja -7000 mBf. A bányatelek gázvagyonának kitermelését „összenyitott technológiával”, bokorfúrások létesítésével kívánják megvalósítani. A fúrásokhoz kapcsolódó műveletek részleteit a létesítési engedély okmányaiban fogják meghatározni. A bányatelken a jövőben az alábbi meglevő kutak körül kívánnak kútcsoportokat létesíteni: Makó-4, Makó-6, Makó-7, Magyarcsanád-l, Székkutas-1, Pusztaszer-l, Földeák-l. A MÜT szerint Engedélyes 2013-2014 év folyamán az alábbi új felszíni technológiai egységeket kívánja megvalósítani: - gyűjtőállomás (a megvalósítás időpontja és helyszíne még nincs meghatározva) - 850 fm DN 300-as gyűjtő-szállító vezeték (amely a Földeák-l kutat köti össze a Makó-6 végpontú, meglevő 11,5 km hosszú DN 300-as gyűjtő-szállító nyersgáz-vezetékkel; - kénhidrogén leválasztó egység (mobil kialakítású egység arra az esetre, ha a gáz H2S tartalma meghaladja a MOL Nyrt., nyersgáz-átvételi szerződésében rögzített koncentrációt) A Fellebbező a bányatelekről a gázon kívül nyersolajat is kitermel a bányatelekről, amelyet szeparálás és tartályba gyűjtés után közúton szállít a MOL Nyrt. algyői lefejtő állomására. A MÜT szerint a Kft. tevékenysége 2013-14 évben a Makó-IV., Földeák-I. és a Makó-VII-es termelési körzetek vizsgálatára fog irányulni. 3 mezőfejlesztő kút lemélyítését tervezik 27003400 m-es talpmélységgel, amelyekben a rétegrepesztés módszerét kívánják alkalmazni. A MÜT a bányászati és a kútfúrási tevékenységgel kapcsolatosan előforduló veszélyek kapcsán megemlíti, hogy a kiáramlott gázok részben mérgezőek, részben fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek. A Fellebbező a saját, B-196 OKK számú, 210 m-es talpmélységű, 460 l/min hozamú víztermelő kútjából 2013-ban 1000 m3, míg 2014-ben 3500 m3 vizet kíván technológiai célra kiemelni, és 2013-ban 2000 m3, míg 2014-ben 5000 m3 rétegvizet kíván a MOL Nyrt.-nek, besajtolás céljára átadni.
- 13/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
A felszín alatti víztartó rétegek átfúrásához nem veszélyes fúróiszapot alkalmaznak. A tervezett mélység elérését követően a fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezik, ami véglegesen elzárja egymástól a különböző vízadó rétegeket. A Felügyelőség 36223-6-7/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a kőzetrepesztésre vonatkozólag az alábbi konkrét aggályokat fogalmazta meg: a. A Felügyelőség a Kútvölgy-1 jelű kút példáján keresztül kérte bemutatni a rétegrepesztéses technológia lépéseit, és a technológia környezetre gyakorolt hatását. A Fellebbező 2013. február 1-én kelt válasza szerint „Jelen pillanatban nem állapítható meg az Algyői Formációban a rétegrepesztési művelet szükségszerűsége”. A technológia Fellebbező általi bemutatása elnagyolt volt, a rétegrepesztés technológiai lépéseit és a környezetre gyakorolt hatás bemutatását „teljes mértékben nem teljesítette”. A Fellebbező saját, és nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva azt állította, hogy a forrószáraz kőzetek ridegsége abba a tartományba esik, amely a repesztés hatására nem zárul össze, és ezzel a támasztóanyag feleslegességét, sőt az áteresztőképesség romlását idézi elő. A Felügyelőség ezt az állítást, illetve alapvetően a kőzetrepesztéses eljárás támasztó réteg nélküli alkalmazhatóságát kétségbe vonta. b. A kőzetrepesztés környezeti hatásai nem kerültek teljes mértékben tisztázásra, az esetlegesen előidézhető környezeti kockázatok nem kerültek kizárásra, amit viszont az 1995. évi LIII. törvény 6. § (1) bekezdése ír elő; A Fellebbező a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/3.301-12/2012. sz. határozatát 2013. április 10-én kelt levelében az alábbi indokokkal fellebbezte meg: A Felügyelőség túllépte hatáskörét, amikor a rétegrepesztéses technológia alkalmazásához tartozó hozzájárulását azzal az indokkal tagadta meg, hogy: ,,a kitámasztó anyag nélküli rétegrepesztés eredményes alkalmazhatósága nem kellően alátámasztott”. Álláspontja szerint az eljárás tárgya a MÜT jóváhagyása volt, amelyre az MBFH rendelet 3. számú melléklet „G” oszlop 12. pontja szerint kell eljárni. Fellebbező a 2013. július 11-én kelt fellebbezés-kiegészítésében az alábbi szakmai érvekre hivatkozott: 1. A rétegrepesztő eljárásukhoz nem kívánnak vegyszert használni, azt „adalékmentes természetes vízzel” kívánják végrehajtani; 2. Az eljárás tárgya nem a kút mélyítésének engedélyezése, amelyet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet szabályoz, hanem a MÜT, ezért álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban a kutak mélyítésének a tiltása a Felügyelőség hatáskörén kívüli döntés volt; 3. A Felügyelőség a határozatát a technológia alkalmazhatóságának alátámasztottságára alapozta, a környezeti hatások vizsgálata helyett; 4. A repesztési technológia Magyarországon nem új, 55 év alatt több mint 2500 műveletet hajtottak végre. Az elmúlt években a MOL Nyrt., a Magyar Horizont Energia Kft., a Delcuadra Kft., és a TXM Kft. a környezetvédelmi hatóságok engedélyei alapján több tucat palagáz rétegrepesztési műveletet hajtott végre és - a kitámasztó anyagok alkalmazása ellenére - egyetlen esetben sem merült fel a felszín alatti vizek sérelme; 5. Az EU Parlament és Tanács 2012. november 21-i határozatában a tiltás helyett a harmonizált szabályozást ajánlotta. Fellebbező kutatási és fejlesztési tevékenysége éppen a „zöld” repesztési technológia fejlesztésére irányul; 6. A kőzetek fizikai tulajdonságai olyanok, hogy víz besajtolása után üvegszerűen repednek. A mikrorepedések ezt követően nem képesek összezáródni, lehetőséget adva a diffúziós gázáramlásnak. Egy lépcsőben 500 m3 vízbázisú folyadékot használnak; Fellebbező fellebbezés-kiegészítésében egyrészt megismételte a másodfokú bányászati hatóságnak a Felügyelőség részéről történt hatáskör túllépésére vonatkozó álláspontját.
- 14/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
Másrészt a kőzetrepesztéses eljárás „forró-száraz kőzetekre” való technológiai alkalmasságát, továbbá a természetes víz adalékmentességének kiemelésével a Fellebbező által alkalmazott technológia „zöld” jellegét, illetve EU-konformitását igyekezett hangsúlyozni. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben a kőzetrepesztéses technológia nem szerepel. A MBFH rendelet szerint a Felügyelőség, illetve Főfelügyelőség a szakhatósági állásfoglalás kiadásakor az alábbi feltételek teljesülése esetén, az alábbi szakkérdésekben jár el: 3. sz. melléklet „G” oszlop 12. pontja „G” oszlop: Feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyása, módosítása, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása 12. sor: Ha az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély, vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges. - Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, b) a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése, c) a földtani közeg védelme követelményeinek, d) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, a levegő tisztaságvédelmi előírásoknak, e) a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Továbbá annak elbírálása kérdésében járnak el, hogy a keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak, szükséges-e hulladékkezelő létesítmény létesítése, merülnek-e fel olyan, a hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázatok, amelyek mellett a hozzájárulást nem vagy csak feltételekkel lehet megadni. További gáztermelő kutak létesítésére vonatkozóan a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet szerint, egy külön közigazgatási eljárásban kell engedélyt kérnie, tehát jelen eljárásnak nem a kutak létesítési engedélyezése a tárgya. A Felügyelőségnek a kutak létesítésére vonatkozó tiltása nem megalapozott, ezért a rendelkező részből ezen szakasz törlésre került. Ugyanakkor a kőzetrepesztéses technológia környezeti- és vízvédelmi vonatkozásait nem csak a tervezett tevékenységhez kapcsolódó kutak engedélyezésekor kell vizsgálni, hanem már a MÜT engedélyezésekor (ahogy az a Felügyelőség szakhatósági bevonását előíró MBFH rend.-ben szereplő szakkérdés is előírja), hiszen a kőzetrepesztés a MÜT szerint is valószínűsíthető, mint alkalmazandó technológia. A fellebbezésben foglaltak szerint a kőzetmechanikai tulajdonságok, pl. törőszilárdság meghatározása laboratóriumban történt. Összesen 6 kúton történt repesztéses művelet, melyhez vízbázisú folyadék került felhasználásra. A művelet közbeni monitoring alapján végzett szimuláció igazolta a módszer alkalmazhatóságát. Az üzemi tapasztalatok alapján döntött fellebbező a tiszta, adalékmentes víz alkalmazása mellett. Fentiekből is kitűnik, hogy az üzemi kísérletek során Fellebbező vízbázisú folyadékot használt fel, amely valószínűsíthetően nem egyezik meg az adalékmentes, tiszta (homok- és vegyszermentes) vízzel. A vízbázisú folyadék összetétele nem ismert. Fellebbező a vízközegű rétegrepesztés alkalmazása kapcsán kizárólag külföldi (amerikai, ausztrál és francia) példákat hoz fel referenciaként, amelyek a magyarországi földtani, vízföldtani viszonyokra automatikusan nem alkalmazhatók, figyelembe véve különösen azt,
- 15/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
hogy a dokumentáció szerint sem ismertek jelenleg a megkutatni kívánt területen a pontos földtani és kőzetfizikai paraméterek, így a repesztések szükséges száma és a műveletek hidraulikai méretezése sem adható meg pontosan. A dokumentációban foglaltak szerint a rétegrepesztés hatásterülete minden esetben kb. 3000 m-es vagy annál nagyobb mélységben helyezkedik el, a hatásterület feletti víztestek védelme ezért teljes körűen garantált. A gáztelített összletek mélyen, a hasznosított víztestek alatt vannak, a nemzetközi BAP (Best Aviable Practice) által alkalmazott 300-500 m-es minimális távolság maximálisan érvényesül. A repedésrendszerek néhányszor 10 m, max. 1-200 m távolságba hatolnak a művelettel érintett szinttől mind oldalirányba, mind pedig függőleges irányba. A dokumentáció megállapítja, hogy a tervezett rétegvizsgálati műveletek mélységében vagy a fölött, 4-500 m-es távolságban nem található olyan víztest, amiből bármilyen céllal vizet termelnének. Fenti megállapításoknak ellentmondanak a bányatelek felszíni vetületére eső vagy annak határvonalától max. 5 km-re eső víztermelő kutak adatai, mely szerint 2272-2427 m közötti vízadó rétegre ivóvizet, ipari vizet és gyógyvizet termelő kutak egyaránt települnek. Figyelembe véve, hogy a tervezett gázkutak talpmélysége 2700-3400 m közötti, sem a dokumentáció által megállapított 4-500 m-es távolság, sem a fent hivatkozott minimális (BAP szerint) 300-500 m-es távolság nem áll fenn a hasznosított víztestektől. Előzőekből következően azon megállapítás sem helytálló, mely szerint a hatásterület 3000 mnél nagyobb mélységben helyezkedik el, tekintve, hogy a legsekélyebb fúrás talpmélysége 2700 m és a repedésrendszer függőleges irányban akár 200 m-es távolságba is hatolhat. Fentiek alapján a tervezett technológia felszín alatti vizekre gyakorolt hatása nem tisztázott, ugyanis az engedélyezési dokumentáció nem vizsgálta a rétegrepesztő folyadékkal az üledékből való kimosódás lehetőségének, a visszaáramló technológiai folyadék kiömlésének, a mérgező gázokkal való keveredésének, a vízkezelésnek a lehetséges környezeti kockázatait, a mikrorepedések által létrejövő folyadék-áramlásnak a felszín alatti vizekkel való kommunikációja lehetőségét és annak hatásait. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (6) bekezdés b) pontja akként rendelkezik, hogy a szakhatósági állásfoglalás tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az állásfoglalás rendelkező része tartalmazza a szakhatósági hozzájárulást, az egyedi szakhatósági előírást, feltételt vagy a hozzájárulás megtagadását. A fenti jogszabály helyből kővetkezően szakhatósági állásfoglalás részbeni hozzájárulással nem adható, hanem a jogszabály alapján a hozzájárulás megadása mellett kikötés alkalmazható. A Ket. 44. § (3) bekezdése alapján, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A Ket 105. § (1) bekezdése alapján a másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az indokolásban leírtak alapján az első fokú szakhatósági állásfoglalást a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztattam. Szakhatósági állásfoglalásomat az MBFH Korm. rendelet 4/A. § (1) bekezdése, 3. számú mellékletének G. oszlop 12. pontja valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §, 28. §, 28/A. § és 32. § alapján adtam meg”.
- 16/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
Az MBFH a Bányakapitányság eljárását vizsgálva az alábbiakat állapította meg. A Bányakapitányság eljárása során a Ket. 44. § (1) bekezdése és a Rendelet 4/A. § (2) bekezdése valamint a 3. számú melléklet 12. pont előírásai szerint kereste meg a Felügyelőséget szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Ket. 44. § (1) bekezdése alapján törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. A Rendelet 4/A. § (2) bekezdése értelmében „a Kormány a bányászati hatóságnak a bányászatról szóló törvény alapján a bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban, a 3. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 3. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki”. A 3. számú melléklet 12. pontja a szakhatóság bevonásának feltételeként tartalmazza. A Ket. 72. § (1) bekezdés db) pontja alapján a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét. A fentiek értelmében jogszerűen járt el a Bányakapitányság, amikor szakhatóságként bevonta az eljárásba a Felügyelőséget és érvényesítette döntésében a környezetvédelmi szakkérdéssel kapcsolatos szakhatósági állásfoglalást. Az MBFH a fellebbezés azon észrevételeit illetően, amelyek a Bányakapitányság eljárását kifogásolják, a következő megállapításokat teszi. Az MBFH álláspontja szerint a Bányakapitányság a Felügyelőség hatásköri túllépését nem állapíthatta meg, mivel a 3 db kútfúrásnál tervezett (döntéstől függően megvalósuló vagy elmaradó) rétegrepesztés alkalmazhatóságát a szakhatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. § (1) bekezdése - a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; b) megelőzze a környezetszennyezést c) kizárja a környezetkárosítást - alapján tagadta meg, ami a kérelem beérkezésekor hatályos Rendelet 4/A. § (2) bekezdése, valamint 3. számú melléklet 12. pontja szerinti szakkérdés részét képezi. Mivel a Bányavállalkozó a többszöri hiánypótlás során nem tudta a Felügyelőség álláspontját megváltoztatni, így az eljáró Bányakapitányságnak nem volt joga a szakhatósági állásfoglalás módosíttatására. A fellebbezés 3.1. pontjában utalás történik az EBH2011.2370 számú bírósági döntésre, amely a Bányavállalkozó szerint a szakhatósági állásfoglalás egyes részének figyelmen kívül hagyását alátámasztó jogalap. Az MBFH véleménye szerint a Bányavállalkozó ezzel kapcsolatos észrevétele azért nem fogadható el, mert a szakhatósági állásfoglalás környezetvédelmi szakkérdés tekintetében született (idézet a Kúria 2370/2011. számú közigazgatási elvi határozatból:”Legfelsőbb bíróság egyetértett a jogerős ítélettel abban, hogy az I.(intézet) szakhatósági állásfoglalásának azon részei, melyek nem szakkérdésnek, hanem az ügy érdemében hozandó határozattal elbírálandó jogkérdésnek minősültek, az alperes hatáskörébe tartozó kérdés volt, ekként e körben az I. szakhatósági állásfoglalása az alperest nem kötötte.”), ezért a szakhatóság részéről a szakkérdésben adott állásfoglalást a Ket. a 72. § (1) bekezdés db) pontjában előírtak szerint kell érvényesíteni. Az MBFH a fentiek figyelembevételével a Főfelügyelőség 14/5972-15/2013. számú szakhatósági állásfoglalása alapján az SZBK/3301-12/2012. számú határozat rendelkező
- 17/18 -
MBFH/724-11/2013. sz.
részének 4. pontját törölte és helyette jelen határozat rendelkező részében érvényesítette a Főfelügyelőség 14/5972-15/2013. számú szakhatósági állásfoglalását. A Bányavállalkozó az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 2. § értelmében fellebbezési igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni, melyet megfizetett és annak igazolását fellebbezéséhez mellékelte, ezért az MBFH a fentii GKM rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében intézkedett a 34.000,- Ft. fellebbezési igazgatási szolgáltatási díj visszafizetéséről. Az MBFH a Rendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében és e § (6) bekezdésében meghatározott illetékességgel, a Ket. 104. § (2) bekezdése, a 72. § (1) bekezdés db) pontja és a 104. § (1), (3) és 105. § (1) és (7) bekezdései alapján járt el. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (2) bekezdése határozza meg. Jelen végzés elleni bírósági felülvizsgálat lehetőségét a Ket. 98. § (2) bekezdése és a (3) bekezdés c) pontja, valamint a 109. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2013. szeptember 02.
Jászai Sándor elnök nevében
Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető
Az MBFH a határozatot az alábbiakkal közli: - Bányakapitányság (iratokkal), a Bányakapitányság útján elsőfokú határozat szerintiekkel tértivevénnyel - Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség MBFH irattár
- 18/18 -
