ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó: Szakértők:
év:
hó:
167-1/2013. Sipos Bernadett Hegedüsné Lengyel Eszter Bartókné Hajnali Beáta Tóth Ilona Mária Herczeg Zoltán Tarjányi István Nagyné Bakonyi Ildikó
nap:
KÜJ:
Hiv. szám:Melléklet: -
KTJ:
Tárgy: Győr, GYŐR-SZOL Zrt., Pápai úti volt hulladéklerakó és közvetlen környezetének csapadékvíz elvezetése előzetes vizsgálati eljárás
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 9024 Győr, Orgona u. 10., KSH-száma: 11693062-6420-114-08) által benyújtott Győr, Pápai úti volt hulladéklerakó és közvetlen környezete csapadékvíz elvezetése tárgyában indult előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és az alábbiakat állapítja meg: II. 1. A vizsgált tevékenység célja: A Győr 091/3 hrsz-ú terület (már rekultivált) északi részéről és a 091/11 hrsz-ú területről (még nem rekultivált) elfolyó csapadékvizek rendezett elvezetése és gyűjtése az esetlegesen bekövetkező káresemények megelőzése érdekében. Létesítmények: a terület legmélyebb pontján lévő volt bányagödörben egy új csapadékvíz tározó és a hozzá kapcsolódó övárok, valamint a meglévő tűzivíz tározó tó feltöltése. 1.2. A vizsgált tevékenység adatai: A tervezett vízi létesítmény a Győr 091/3 és 091/11 hrsz-ú területen kerül kialakításra. A tározó fenékszélessége: 12,2 m, fenék hosszúsága: 44,0 m, méretei: 21,0 x 52,8 m. Fenékszintjének magassága: 111.80 mBf., terepszinten 114.10 mBf. magasságú. Rézsűhajlása 1:2. A tározóban a mértékadó vízszint magassága: 113,60 mBf., hasznos térfogata: 1440 m3. Ide a K-i és a Ny-i övárok által összegyűjtött vizek, ill. a tóba hullott csapadékvíz kerülnek. A területen lévő talajvíz szennyezés megszüntetésére a tervezett csapadékvíz tározó tó, mint hidrobotanikai tisztító is funkcionálni fog. Ezért a tározó ¾-d része HDPE fóliával bélelt lesz. A tározóba kerülő szennyezett, kitermelt talajvíz hidrobotanikai tisztítása után a csapadékvízzel együtt kiöntözésre kerül, illetve elszikkad. A kitermelt szennyezett talajvíz maximális mennyisége 60 m3/nap, melyből 3-5 m3/nap elszikkasztásra kerül a többi 55-57 m3/nap mennyiséget kiöntözik. A csapadékvízzel együtt közel 15 m3/nap elszivárgás valószínűsíthető. A kiöntözésre álló felület nagysága közel 10 ha. Nyugati övárok: Hossza: 452 m, fenékszélessége: 0,8 m, rézsűhajlása: 1:1,5. Mértékadó vízhozam: 393,1 l/s.
III. Az ügyben érintett szakhatóság előírásai: 1. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény – és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/9240-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím fent hivatkozott számú megkeresése alapján, a megkereséshez mellékelt a Pannon-Connection Bt. „Víz és Környezet" Mérnökiroda (9023 Győr, Álmos u. 2.) által készített, EKV-584-2012. munkaszámú „Előzetes vizsgálat Győr, Pápai úti Győr külterületi 091/11 hrsz-ú volt hulladéklerakó és közvetlen környezete Csapadékvíz elvezetés és gyűjtés" szakanyag szerint az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS -t adom. o Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból nem kifogásolható. o A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” IV. Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. V. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Indokolás A GYŐR-SZOL Zrt. (Zrt.) kérelmet nyújtott be hatósághoz a fenti tárgyú és számú ügyben. Kérelméhez az engedélyezési dokumentáció 8 példányát, valamint 1 példány elektronikus adathordozót mellékelt. Kérelme benyújtásával egyidejűleg megfizette a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (KvVM r.) szerinti 250.000.-Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat A hatóság a dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 3. számú melléklet 75. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles. A hatóság felhívására pótlólag megküldte a határkörrel rendelkező Győri Körzeti Földhivatal igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló átutalási megbízás másolatát, a földhivatali eljárás díját a termőföld védelméről szóló 2007. CXXIX. törvény 18. § (1), illetve 19. § (1) bekezdése szerint kell megfizetni. A hatóság a R. 3. § (3) bekezdése alapján a nyilvánosság bevonása érdekében közleményt tett közzé Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatánál, valamint a Felügyelőség ügyfélszolgálati irodáján és honlapján. A közleménnyel kapcsolatban a közzététel jogszabályban rögzített időtartama alatt észrevétel nem érkezett.
2
A hatóság az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 62. § (Ket.) felhatalmazás alapján az eljárás során felmerült műszaki jellegű álláspontok egyeztetése végett tárgyalást tartott. A hatóság megállapította, hogy a kérelem érdemi elbírálásához további műszaki jellegű adatok közlése és iratok megküldése szükséges, ezért a 6668-14/2012. számú végzésében további hiányosságok pótlására szólította fel a Zrt.-t. A hiánypótlás teljesítésére nyitvaálló határidőn belül a Zrt. kérte annak meghosszabbítását, tekintettel arra, hogy a kért hiányosságok teljesítése szorosan összefügg a Pápai úti lerakó környezetében lévő ammónia szennyezés csökkentésére vonatkozó, 2012. július 31-ig benyújtandó műszaki beavatkozási terv tartalmával. A hatóság a kérelemnek elehet téve a hiánypótlási határidőt 2012. augusztus 15. napjáig meghosszabbította. A Zrt. határidőn belül megküldte a kért iratokat és dokumentumokat. A rendelkezésre álló iratokból a hatóság az alábbiakat állapította meg: A volt Pápai úti hulladéklerakó területén lévő talajvíz szennyezés (ammónium, nitrát, klorid) ismételt tényfeltárásra kötelezte a Zrt.-t. A H-173-22/2012. számú határozatban a tényfeltárási záródokumentáció elfogadásra került, ezzel egyidejűleg a Zrt.-t műszaki beavatkozási terv benyújtásra kötelezte a hatóság. A szennyezéssel érintett terület magába foglalja a 091/11 hrsz-ú ingatlant, és szervesen kapcsolódik a fenti helyrajzi számú ingatlanon tervezett csapadékvíz tározó kialakításához. A csapadékvíz tározó a tervezett talajvíz tisztítási technológia része, a tisztítási folyamat részét képező létesítmény. A hatóság megállapította, hogy az eljárás során az érdemi döntés meghozatalához további műszaki jellegű kérdések tisztázása vált szükségessé, a hatóság számára nyitvaálló fenti határidőben az engedélyezéssel kapcsolatos megalapozott döntés nem volt hozható, ezért a hatóság a Ket. 33. § (7) bek. alapján az ügyintézési határidőt a 6668-20/2012. számú végzésében meghosszabbította. A kérelem és mellékletei vízvédelmi tárgyú vizsgálatát követően a hatóság további hiánypótlási felhívást bocsátott ki a 6668-22/2012. számú végzésében, melynek a teljesítési határidőben eleget téve a Zrt. pótlólag megküldte a kért iratokat. Tekintettel azonban arra, hogy a beavatkozási tervről szóló döntés a hatóságnál a H-173/2012. számú eljárásban folyamatban van, annak érdemi elbírálásáig tárgyi előzetes eljárás nem zárható le, a hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a 6668-24/2012. számú végzésében a Ket. 32. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette. A H-173-65/2012. számú határozat 2012. december 29-én jogerőre emelkedett. A rendelkezésre álló terv-és iratanyag áttekintését követően a hatóság az alábbiakat állapította meg: A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentációt hulladék-, vízgazdálkodási-, levegőtisztaság- és zaj-, rezgés-védelmi, valamint táj- és természetvédelmi szempontból megvizsgálva megállapította, hogy a tevékenység/létesítmény megvalósítása során várható környezeti igénybevételek a következők: Hulladékgazdálkodási szempontból: A rekultivációs munkálatok a Győr 20308 és 091/3 hrsz-ú ingatlanokon található volt hulladéklerakó területén 2011 évben befejeződtek. A tervezett tevékenység működésének várható időtartalma: 25 év. A tervezett csapadékvíz tározóba befolyó felszíni vizek részben elszikkadnak, részben kiöntözésre kerülnek. A meglévő tűzivíz tározó tavat feltöltés során hulladékok felhasználása (betöltése) nem történik. A feltöltő anyag beszállítása átlagosan napi 10 gépjármű fordulót jelent. A feltöltéshez ideiglenes út kerül kiépítés, mely a meglévő tározó tó feltöltése után elbontásra kerül, a bontott anyag kiegyenlítő rétegként kerül felhasználásra a tervezett kétütemű rekultiváció első, átmeneti rekultivációs lefedése során. A tervezett tevékenység telepítése során építési hulladékok keletkeznek, melyek hasznosításra és ártalmatlanításra kerülnek, így nem jelentenek veszélyt a környezetre. A tervezett tevékenység működése (üzemeltetése) során veszélyes hulladékok (EWC 130205* EWC 150110*, EWC 150202* EWC 200133*) valamint vas és acél biológiailag lebomló és egyéb települési hulladékok keletkeznek, melyek hasznosításra és ártalmatlanításra kerülnek, így nem jelentenek veszélyt a környezetre. A tervezett tevékenység felhagyása során bontásból származó inert hulladékok keletkeznek, melyek hasznosításra és ártalmatlanításra kerülnek, így nem jelentenek veszélyt a környezetre.
3
A tervezett vízilétesítmények megvalósításával a csapadék vizek a volt hulladéklerakó telephelyen kiépítésre kerülő csapadékvíz tározóba kerülnek. Az összegyűjtött csapadékvíz részben elszikkad, részben kiöntözésre kerül. A kiöntözés a volt hulladéklerakó területén belül történik, ami elősegíti és meggyorsítja a vegetáció fejlődését a rekultivált hulladéktesten. A telepítés, üzemelés, felhagyás, illetve esetlegesen bekövetkező havária során várhatóan keletkező hulladékokat környezet szennyezést kizáró módon kell gyűjteni, további kezelésükről, pedig érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell gondoskodni. A tevékenység végzésével, a tó kialakításával kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. Hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. Vízminőségi és vízgazdálkodási szempontból: Létesítés: A létesítés az építési munkákat foglalja magába. A tározó, övárok kialakítása és a meglévő tűzivíz tározó tó feltöltése a lefolyási és domborzati viszonyok megváltozását okozza. A hatás elviselhetőnek tekinthető. Működés: A csapadékvíz elvezető és gyűjtő rendszerrel a hulladéklerakó É-i oldaláról lefolyó csapadékvize elvezetésre kerülnek, mellyel a zárkerti ingatlanok veszélyeztetettsége csökken. A hatása javítónak tekinthető. Felhagyás: A vízi létesítmények elbontását, megszüntetését foglalja magába, melynek hatása a csapadékvizek ellenőrizetlen, lakott területet veszélyeztető hatása lenne. Bármilyen rendkívüli szennyezéssel kapcsolatosa káresemény történik a tavon, az illetékes Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell. A tervezett beruházás megvalósításának kizáró oka felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból nincs. Hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A hulladéklerakó Győr város külterületén a 2. számú immissziós zónában helyezkedik el. A tervezett munkálatokhoz szükséges töltőanyag egy része helyben rendelkezésre áll, más része szállítással kerül a területre. A beszállítás átlagosan napi 10 gépjármű -fordulóval történik. A beruházás légszennyező hatását a földmunkákból adódó felületi kiporzás, a szállítási tevékenység és a munkagépek füstgázai okozzák. Megfelelő műszaki intézkedésekkel (lefedés, locsolás, a munkagépek megfelelő műszaki állapota) a kibocsátások csökkenthetők. A megvalósítás során fellépő légszennyező hatás a terület légszennyezettségi állapotát várhatóan jelentősen nem befolyásolja, a kibocsátások a munkaterületen ill. annak közvetlen környezetében jelentkeznek, hatásuk átmeneti jellegű, a megvalósulás után megszűnik. A létesítmény használata nem jár légszennyezéssel. Felhagyás során a létesítéskor fellépő légszennyező hatás várható. A tervezett új övárok-rendszer és új csapadékvíz gyűjtő medence kiépítése, a meglévő tározó tó feltöltése tevékenység megvalósításához levegővédelmi szempontból környezeti hatásvizsgálat elkészítését nem tartjuk szükségesnek. A beruházásnak levegőtisztaság-védelmi szempontból várhatóan jelentős hatása nem lesz. Kizáró ok nem áll fenn. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Pápai úti felhagyott hulladéklerakó kialakítandó vízelvezető és gyűjtőmedence kialakítása során építési jellegű munkákra kerül sor. Az építési munkák során munkagépek, szállítójárművek mozgásával, valamint az ebből eredő zajkibocsátással lehet számolni. A környezetben átmeneti, az érintett területekre vonatkozó, építési munkákra megengedett zajterhelési határértékeket meg nem haladó zajkibocsátás várható, az építési zaj zajvédelmi hatásterülete várhatóan nem éri el a legközelebbi, Győr-Marcalváros területén levő lakóterületeket. Az építéssel kapcsolatos szállítási forgalomból eredő zajszint növekedés az igénybevett útvonalak mentén nem éri el a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X. 29.) Korm. rend. 7. § (1) bekezdés szerinti 3 dB mértéket. A célállapot megvalósulását követően a használat során zajkibocsátás nem lesz, a tevékenység felhagyása zajvédelmi szempontból érdektelen. Hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges.
4
Természet- és tájvédelmi szempontból: A vízi élővilág érdekében a tó feltöltési munkálatai csak október 15. és február 15. között végezhetők. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatásokat, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A § illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény – és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/940-2/2012 számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 1. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Észak- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során, a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. Hatóságunk a megkeresést és mellékleteit közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgálta és megállapította, hogy: • A tárgyi beruházás termőföld területeket közvetlenül nem érint, azonban termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. • A környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz benyújtott, előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi környezetvédelmi engedélyezési eljárás során, a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL Tv. (Ket.) 21. § (1) bek. c) pont, a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007 -évi CXXIX tv. 1. § (1) bek., a 41 §, a 43. §, -án, a 48. § (1) és (2) bek., 49. § d) pont, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rend. 32/A. § (1) bek., valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r. 17. § -án alapul.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VIII-R047/00964-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a környezeti hatásáról elkészített előzetes vizsgálati dokumentációt közegészségügyi szempontból feltétel nélkül elfogadta. Állásfoglalást az alábbiakkal indokolta meg: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a GYŐR-SZOL Zrt. (9024 Győr, Orgona u. 10.) kérelme alapján előzetes vizsgálati eljárás során a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § és 4. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 10 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam meg.
5
Hatóságom hatáskörét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VII-P-001/25602/2012. számú végzésében foglaltakkal a szakhatósági hozzájárulását feltételek közlése nélkül megadta. Döntését az alábbiakkal indokolta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr, Pápai úti volt hulladéklerakó és környezete, csapadékvíz elvezetés előzetes vizsgálata környezetvédelmi engedélyezése tárgyában 2012. május 22-én szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste hivatalomat. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A kulturális örökség elemei védelmét A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szabályozza. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. A mellékelt dokumentáció ennek a feltételnek eleget tett, a fenti kiegészítéssel az örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást feltétel nélkül megadom. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén alapul. Hatóságom hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése, illetékességét a Kr. 2. § (2) bekezdése alapján az 1. sz. melléklet 7. pontja határozza meg. A jogorvoslati utat a Ket 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg. A szakhatósági eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján 3.000,- Ft eljárási illetéket kell fizetni. Állásfoglalásom a Ket. 72. § (2) bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását. A másodfokú szakhatósági állásfoglalás kiadására a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogosult. A másodfokú szakhatósági eljárásért fizetendő illeték mértéke 5.000,- Ft.” Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 54325-2/2012. számú végzésében az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához és lezáráshoz, mint helyi természetvédelmi hatóság külön előírások nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a tárgyban megjelölt ügyben szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg szakhatóságunkat a 2012. 05. 22. napján érkezett levelével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (továbbiakban: Kr.) alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltuk és az alábbi megállapításokat tettük: A tárgyi tevékenység Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) Ök. rendeletben, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a „Bécsi úti nádas" helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) Ök. rendeletben meghatározott természetvédelmi területet nem érint, továbbá a fenti jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi követelményeknek megfelel. Szakhatósági állásfoglalásomat a már hivatkozott jogszabályokon és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 33. § (8) bekezdése és 44. § (6) bekezdése alapján adtam ki. Hatáskörömet a Kr. 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete 4. pontja alapján, illetékességemet a Ket. 21. § (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. A végzés elleni fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.”
6
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatal 10.268/2012. számú nyilatkozatában az alábbiakról tájékoztatta a hatóságot: T. Cím, 2012. május 22-én érkezett hivatkozott számú megkeresésében szereplő, Győr, GYŐR-SZOL Zrt. Pápai úti volt hulladéklerakó és környezete, csapadékvíz elvezetés előzetes vizsgálatának engedélyezési eljárásában érintett Győr 091/3 és a 091/11 hrsz-ú ingatlanok nem tartoznak a termőföldről szóló 1994. évi. LV. törvény termőföldet meghatározó 3.§-nak hatálya alá, ezért a Földhivatal, mint I. fokú földvédelmi szakhatóság az eljárás során földvédelmi szempontból nem érintett, ezért észrevételt, kifogást nem tesz. Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét.” A hatóság megállapítja, hogy a Győr 091/3 és 091/11 hrsz-ú ingatlanokon tervezett övárok rendszer, csapadékvíz gyűjtő medence, valamint a meglévő tározó feltöltése a létesítés, üzemeltetés, felhagyás és az esetleges havária során, hulladékgazdálkodási, vízvédelmi, vízgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, ezért környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. Tárgyi vízilétesítmény a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben foglaltak szerint vízjogi engedély köteles létesítmény. Az eljárást az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában kell lefolytatni. A hatóság az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött, a R. 5. § dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglalt döntést hozta. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet állapítja meg. Győr, 2013. január 03. dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
7
