Médiafelügyeleti főosztály Ügyiratszám: MN/3996-7/2015. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása
HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Személyes adat (Személyes adat a továbbiakban: Kérelmező) személyes adat a személyes adat által képviselt Echo Hungária TV Zrt. (1145 Budapest, Törökőr u. 78.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) Echo TV elnevezésű csatornáján 2015. február 11-én 18 órai kezdettel sugárzott „Híradó” című műsorszámmal kapcsolatban 2015. február 18-án benyújtott, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését kifogásoló kérelme alapján 2015. február 19-én indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét e l u t a s í t j a. A Hivatal a Médiaszolgáltató MN/3996-5/2015. számú beadványában foglalt kérelmét - melyben a Médiaszolgáltató oldalán a kiegyensúlyozottsági eljárás során felmerült egyéb eljárási költség, azaz 25.000 (huszonötezer) Ft + ÁFA ügyvédi költség Kérelmező általi megfizetésére kötelezését kérte e l u t a s í t j a. A határozat ellen az annak közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) címzett, de a Hivatalnál (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott, halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás illetékmentes. A fellebbezést a Médiatanács annak kézhezvételét követő 40 napon belül bírálja el. INDOKOLÁS A Kérelmező a Hatósághoz 2015. február 18-án érkezett, MN/3996-1/2015. ügyiratszámú beadványában a Médiaszolgáltató Echo TV állandó megnevezésű csatornája által 2015. február 11-én 18 órai kezdettel sugárzott „Híradó” című műsorszámban elhangzottakat kifogásolta. A Kérelmező szerint a Médiaszolgáltató megsértette a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (2) bekezdésében, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség alapelvi követelményeit a 2015. február 11-én 18 órai kezdettel sugárzott „Híradó” című műsorszámában. A Kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint az MSZP valótlanul állította, hogy a paksi atomerőmű-bővítést érintően Orbán Viktor miniszterelnök és Putyin orosz elnök paktumot kötött. A Médiaszolgáltatónak küldött kifogásában pedig ismertette, hogy 2014. január 14-én Moszkvában Orbán Viktor miniszterelnök és Putyin orosz elnök jelenlétében Magyarország kormánya képviseletében Németh Lászlóné miniszter asszony parafálta az atomerőművek létesítése tárgyában 1966-ban megkötött kormányközi egyezményt, és ezen egyezmény parafálása során Orbán miniszterelnök és Putyin elnök jelen volt ugyan, de a két államférfi egymással Paks bővítésének a vonatkozásban semmiféle paktumot nem kötött.
1
Az Mttv. 181. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az Smtv. 13. §-ában és e törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A fenti rendelkezést alapul véve jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása az Mttv. 181. § (1) bekezdése és a 184. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a Hivatal hatósági hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató nem minősül sem közszolgálati, sem pedig jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatónak. Az Mttv. 166. §-a értelmében a Hivatal a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértésével kapcsolatos eljárásban az Mttv. 181. §-ában meghatározott eltérésekkel az Mttv. általános eljárási szabályait (Mttv. 144-165. §) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit alkalmazza. Az Mttv. 144. §-a értelmében a Hivatal hatósági eljárásaiban az Mttv.-ben foglalt eltérésekkel a Ket. rendelkezései szerint jár el. A kiegyensúlyozottsági kérelem alapján, az Mttv. 181. § (1) bekezdése szerint 2015. február 19-én hatósági eljárás indult. A Hivatal a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz az eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. Az Mttv. 181. § (1) bekezdése értelmében az Smtv. 13. §-ának, vagyis a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén benyújtott panasz kérelemnek, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató kérelmezőnek minősül. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén tehát a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárkinek – a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott – kérelme, így jelen esetben a Kérelmezőé is, érdemben elbírálandó. Az Mttv. 181. § (2) bekezdése szerint: „Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Nem élhet a kifogásolás jogával a kérelmező, ha az ismertetésre nem került álláspont kifejtésére ezen álláspont valamely képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kérelmező kapta, de azzal nem élt.” Az Mttv 181. § (3) bekezdése szerint: „A médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül - a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál.” A Hivatal az MN/3996-2/2015. ügyiratszámú, 2015. február 21-én kelt végzésében felhívta a Kérelmezőt, hogy a végzés közlésétől számított 8 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a tárgyi műsorszámban elhangzottakkal kapcsolatos kifogását határidőben megküldte-e és az megérkezett-e a Médiaszolgáltatóhoz. Amennyiben igen, úgy csatolja a Médiaszolgáltatóhoz fordulás tényét megfelelően igazoló dokumentumot (pl. faxhívás-jelentés, tértivevény, a Médiaszolgáltató visszaigazoló elektronikus levele). Felhívta a Kérelmezőt továbbá arra is, hogy nyilatkozzon arról, hogy álláspontja szerint a kérelmében sérelmezett műsorszám miért sértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelményét, és e körben ismertesse, hogy véleménye szerint a kifogásolt műsorszámban mely olyan tájékoztatás hangzott el, amellyel kapcsolatban a szembenálló nézet, álláspont megjelenítését elmulasztotta a Médiaszolgáltató. 2
A Kérelmező az MN/3996-3/2015. ügyiratszámon iktatott, a Hivatalhoz 2015. február 27-én, postai úton érkezett beadványában előadta, hogy a Médiaszolgáltató a 2015. február 11-én, 18 óra után sugárzott hírműsor-szolgáltatásában a képernyő alján futó szövegben közzé tette az MSZP felhívását: „MSZP: Paks után Orbán Viktor ne kössön paktumot Putyinnal!” A Kérelmező szerint az MSZP felhívása valótlanságot tartalmaz. Nem igaz ugyanis, hogy Paks vonatkozásában Orbán Viktor paktumot kötött Putyin elnökkel. A Médiaszolgáltató elmulasztotta annak közlését, hogy Paks vonatkozásában Orbán Viktor semmiféle paktumot nem kötött Putyinnal. Erre tekintettel a Kérelmező azt kérte, hogy a Médiaszolgáltató hasonló időben, mint a fenti MSZP-től származó felhívást, a képernyő alján tegye közzé a következőt: „Paks bővítésére az 1966-ban megkötött magyar-szovjet kormányközi megállapodásnak az Országgyűlés által, 2014-ben történt ratifikálása/ becikkelyezése alapján került sor. Paks bővítésének a kérdésében Orbán Viktor miniszterelnök és Putyin orosz elnök egymással semmiféle paktumot nem kötött. Reális Zöldek." A Kérelmező beadványához mellékelte a Médiaszolgáltató részére küldött kifogásának a kézbesítését igazoló tértivevényt, amely szerint a kifogást a Médiaszolgáltató 2015. február 13-án vette át, ám arra nem válaszolt. A Hivatal az MN/3996-4/2015. ügyiratszámú, 2015. március 3-án kelt végzésével a Ket. 29. § (3) bekezdésének b) pontja szerint tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kérelem beérkezéséről és az eljárás megindulásáról, valamint kötelezte, hogy a végzés közlésétől számított 8 napon belül terjessze elő a Kérelmező kiegyensúlyozottsági kérelmével, illetve annak kiegészítésével kapcsolatos álláspontját tartalmazó nyilatkozatát. A Médiaszolgáltató a végzést a tértivevény tanúsága szerint 2015. március 10-én vette át, nyilatkozata 2015. március 13-án, fax útján érkezett meg a Hatósághoz. Nyilatkozatában jogi képviselője útján előadta, hogy álláspontja szerint a Kérelmező panasza teljességgel megalapozatlan. A Médiaszolgáltató műsorfolyamában folyamatosan tájékoztatta/tájékozatja a nézőket a paksi bővítéssel kapcsolatban az ellenzéki és a kormánypárti parlamenti pártok, valamint a kormány és a szakma álláspontjáról is. Erre figyelemmel az MSZP-nek, mint parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki pártnak az üggyel kapcsolatos álláspontja ismertetése jogsértő magatartást nem valósított meg. A Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság a sajtóhelyreigazítási perekben dolgozta ki a PK 12 sz. állásfoglalását, amely abban a kérdéskörben, miszerint mi minősül tényállításnak, vagy véleménynyilvánításnak, világos útmutatást adott a jogalkalmazók részére. Az iránymutatás szerint: „a kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kelt értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtóhelyreigazítás alapja." A Médiaszolgáltató erre tekintettel az eljárás megszüntetését kérte, valamint azt, hogy a Hatóság a Kérelmezőt a Ket. 153. § 6. és 154. § (2) bekezdése alapján kötelezze 25.000.-Ft+Áfa összegű ügyvédi költség megtérítésére. A Médiaszolgáltató MN/3996-6/2015. ügyiratszám alatt, 2015. március 19-én, postai úton benyújtotta a Hivatalhoz a fentebb ismertetett nyilatkozatának és a jogi képviselője részére kiállított szabályos ügyvédi meghatalmazásának eredeti példányát. A Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. Az eljárás tárgyát képező tájékoztatás ismertetése A Médiaszolgáltató Echo TV csatornáján 2015. február 11-én 18 órai kezdettel sugárzott „Híradó” című műsorszámban, 18 óra 9 perc 15 másodperckor a képernyő alján futó szövegben a következő volt olvasható: „MSZP: Paks után Orbán Viktor ne kössön paktumot Putyinnal!”
3
Amíg a felirat a képernyőn látható volt, a riportban a kelet-ukrajnai háborús helyzet ismertetése zajlott, és az alábbiak hangzottak el: „… aztán jött a hatodik is, amely már megrongálta a szobát is, borzalmas zaj volt – mesélte egy szemtanú. Ukrajna keleti részén a helyzet napról-napra romlik, ezért a kijevi vezetés hadiállapot bevezetését fontolgatja.” 2. A Kérelmező által megfogalmazott kifogás A Kérelmező véleménye szerint az MSZP felhívása („Paks után Orbán Viktor ne kössön paktumot Putyinnal!”) valótlanságot tartalmaz, mivel nem igaz, hogy Paks vonatkozásában Orbán Viktor paktumot kötött Putyin elnökkel. A Médiaszolgáltató tehát elmulasztotta a valótlansággal szemben az igazság közlését, ezért a Kérelmező a valós helyzetre utaló, fentebb már idézett álláspontjának a közlését kérte. 3. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkotmányos értelmezése és szabályozása Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv. 13. §-a és az Mttv. 12. § (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv. 13. §-a szerint: „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.” Az Mttv. 12. § (1) és (2) bekezdései szerint: „A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek. A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.” Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A hírműsorszám fogalmát az Mttv. 203. § 17. pontja határozza meg: "időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel - ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket - foglalkozó műsorszám.". A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható.
4
A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Az Smtv. alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének (összefoglalóan) a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatást közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, hogy ezek milyen műfajú műsorszámok lehetnek, tehát a jogalkalmazás során a döntő kérdés nem a műsorszám műfaja, hanem a tájékoztatás, a hír közzétételének a megtörténte. Ettől függetlenül lehet annak is jelentősége, hogy a vizsgált műsorszám milyen módon közelített a témához, az milyen módon szerepelt benne. Az Smtv. a „demokratikus közvélemény biztosítása érdekében” írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a jogszabály meghatározza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkalmazási körét. Mindezzel összhangban állapította meg a Kúria Kfv.III.37.472/2013/11. számú ítéletében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem terjed ki valamennyi, a nyilvánosság előtt zajló vitára vagy véleménykülönbségre. A Kúria előbbiekben hivatkozott döntése alapján ahhoz, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban felmerüljön a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, azaz a szabály alkalmazható legyen, szükséges, hogy a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben álljon a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel. A demokratikus nyilvánosság számára fontos kérdések köre rendkívül szerteágazó, taxatív felsorolásuk még általános jelleggel sem lehetséges. Az Smtv. szerint kiterjed a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége minden, „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményről, vitatott kérdésről” szóló tájékoztatásra. Azaz, nem pusztán a közvetlen „politikai” vonatkozással bíró ügyek tartoznak ide, hanem általában a közéleti kérdések. Amennyiben a vizsgált tartalommal kapcsolatban a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége fennáll, az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Hivatal a hiányolt vélemény tekintetében az egyedi ügy tényállási elemei alapján elsődlegesen az alábbi szempontokat vizsgálja: - a hiányolt vélemény releváns-e a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, - a hiányolt vélemény érdemben eltérő-e a közzétett álláspontokhoz képest, és - a hiányolt vélemény megfelelő időben elérhető volt-e a médiaszolgáltató számára. A Hivatal megállapította, hogy a kérelemmel érintett műsorszám nem foglalkozott a paksi atomerőmű bővítésével. Sem a műsorszám egészében, sem pedig az MSZP felhívásának („Paks után Orbán Viktor ne kössön paktumot Putyinnal!”) a megjelenési ideje alatt elhangzott riportban nem volt erről szó (a headline felirata alatt a kelet-ukrajnai háborús helyzet ismertetése zajlott). A tárgyi műsorszámban nem hangzott el tehát olyan tájékoztatás, amellyel kapcsolatban valamely releváns álláspont közlésének az elmaradása lenne kifogásolható. Az idézett headline-felirat sem jelenít meg semmilyen véleményt, amellyel kapcsolatban a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető lenne. A „Paks után Orbán Viktor ne kössön paktumot Putyinnal!” nem tájékoztatás vagy vélemény-kifejezés, hanem egy felszólítás, amelyről nem lehet tudni, hogy az MSZP pontosan miféle paktum ellen kívánt szót emelni. (A Kérelmező csak közvetett úton jutott arra a következtetésre, hogy az MSZP szerint a paksi atomerőmű-bővítés az Orbán Viktor miniszterelnök és Putyin elnök között létrejött egyezségen alapul.) Mivel tehát a Hivatal megállapította, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése fogalmilag nem merülhetett fel, ezért a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megsértésének megállapításához szükséges további konjunktív feltételek meglétének vizsgálatát mellőzte. A Hivatal fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kérelmező kérelmét elutasította.
5
A Médiaszolgáltató az MN/3996-5/2015. számon iktatott beadványában a Kérelmezőnek a Médiaszolgáltató oldaláról felmerült 25.000 Ft + ÁFA összegű, a Ket. 153. § 6. pontja szerinti ügyvédi költség megfizetésére kötelezését kérte a Ket. 154. § (2) bekezdése alapján. A Ket. 153. § 6. pontja szerint: „Eljárási költségek (…) az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége (…)”. A Ket. 154. § (1) bekezdése szerint: “A 153. § 3-15. pontjában felsorolt költségek (a továbbiakban: egyéb eljárási költség) vonatkozásában a) a hatóság az eljárás során köteles költségkímélő módon és a célszerűség figyelembevételével eljárni, b) az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevői kötelesek eljárási cselekményeiket a célszerűség figyelembevételével teljesíteni.”, A Ket. 154. § (2) bekezdése szerint: “Az (1) bekezdésben foglaltak megsértésével okozott költséget az azt okozó hatóság, ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője viseli.” A Médiaszolgáltatónak az egyéb eljárási költség viselésére vonatkozó fenti kérelmével összefüggésben a Hivatal elsődlegesen hangsúlyozza, hogy a jelen határozatban fentebb már részletesen kifejtettek szerint a kiegyensúlyozottsági eljárás célja a demokratikus közvélemény biztosítása, a tájékozódás jogának minél teljesebb körű érvényesítése. A jogintézmény közérdekű céljának elérését a jogalkotó speciális (tehát a Hatóság általános hatósági felügyeleti eljárásaihoz képest eltérő) eljárási szabályok útján biztosítja: ennek keretében az Mttv. 181. § (1) bekezdése – a korábbi szabályozással szemben – a kifogás lehetőségét nem kizárólag az érintettek (a közzétenni elmulasztott álláspont képviselői) számára tartja fenn, hanem széles körben biztosítja a fellépés, az eljárás megindításának lehetőségét valamennyi tájékozódni kívánó személy számára, emellett - a kiegyensúlyozottsági eljárás minél szélesebb körben történő igénybevételének elősegítése érdekében - az Mttv. a hatósági eljárás illeték- és igazgatási szolgáltatási díj mentességéről is rendelkezik. A kiegyensúlyozottsági eljárás tárgya annak eldöntése, hogy a Médiaszolgáltató az adott műsorszámában eleget tesz-e a demokratikus közvélemény biztosításához, a valamennyi néző tájékozódási jogának érvényesítéséhez kapcsolódó kötelezettségének, tehát a kérelem nem kizárólag a Kérelmező jogának, jogos érdekének előmozdítását szolgálja. A Hivatal a Médiaszolgáltató oldalán felmerült egyéb eljárási költség viselésére vonatkozó részdöntése meghozatala során figyelembe vette továbbá, hogy a hatósági eljárás során a Médiaszolgáltatót a rendelkezésére álló (tehát kizárólag az általa rendelkezésre bocsátható) ténykérdésekkel kapcsolatos nyilatkozattételre kötelezte, amelyek jogi szempontú vizsgálata, érdemi megítélése a Hatóság feladatát képezi. Az előbbiek alapján, a Hivatal álláspontja szerint nem merült fel az eljárás során olyan kérdés, amely a Médiaszolgáltató részéről jogi értékelést kívánt volna, jogi képviselő igénybevételét elengedhetetlenné tette volna, így az ezzel kapcsolatban felmerült, a Médiaszolgáltató által előzetesen kalkulálható költségeknek a közérdekű cél előmozdítása érdekében fellépő Kérelmező általi viselésére való kötelezésének a Hivatal álláspontja szerint jelen eljárásban nincs helye. A fentiek alapján, valamint figyelemmel arra, hogy a hatósági eljárás során nem merült fel olyan költség, amely a Médiaszolgáltató által hivatkozott Ket. 154. § (1) bekezdésében foglalt elvek megsértése folytán keletkezett, a Hivatal a Médiaszolgáltató költségviseléssel kapcsolatos kérelme tekintetében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az Mttv. 165. § (1) bekezdése értelmében a Hivatal határozata ellen a Médiatanácshoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján és a 98. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. § (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztése helyének meghatározása a 102. § (1) bekezdésén alapul, az illetékmentességről az Mttv. 181. § (6) bekezdése rendelkezik.
6
Az eljárás során a Ket. 153.§-a szerinti eljárási költség nem merült fel. Budapest, 2015. március 19. Aranyosné dr. Börcs Janka a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából
dr. Pap Szilvia főosztályvezető Kapják: 1. Személyes adat
7
