H A T Á R O Z A T ot

K Ö ZB E S ZE R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S ZE R Z É S I D Ö N T Ő B I ZO T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778

Ikt.sz.: D.251/34 /2010.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T–ot. A Döntőbizottság a Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles S.A. (José Miguel Iturrioz, 26, Beasain Guipúzcoa, Spanyolország, képviseli: Réti, Antall és Madl Ügyvédi Iroda, Dr. Antall György ügyvéd, 1077 Budapest, Wesselényi u. 16/A., a továbbiakban: I. r. kérelmező), a Skoda Transportation a.s. (Tylova 1/57, 301 28, Plzen, Csehország, képviseli: Gere Ügyvédi Iroda, Dr. Gere István ügyvéd, 1027 Budapest, Margit krt. 1., Győrfi-Tóth Ügyvédi Iroda, Dr. Győrfi-Tóth Balázs ügyvéd, 2094 Nagykovácsi, Hidegkúti u. 12., a továbbiakban: II. r. kérelmező), valamint a Siemens Zrt. és a Siemens AG közös ajánlattevők (1143 Budapest, Gizella út 51-57., Wittelsbacher Platz 2., D-80333 München, Német Szövetségi Köztársaság, képviseli: Dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: III. rendű kérelmező) jogorvoslati kérelmei alapján az MVK Miskolc Városi Közlekedési Zrt. és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata közös ajánlatkérők (3527 Miskolc, Szondi György u. 1., képviseli: Peterdi Ügyvédi Iroda, Dr. Peterdi Anikó ügyvéd, 1054 Budapest, Alkotmány u. 20., a továbbiakban: ajánlatkérők) „Szállítási szerződés villamos járművekre és kapcsolódó szolgáltatások” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen folyamatban lévő jogorvoslati eljárásban a kérelmezők jogorvoslati kérelmeinek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérők megsértették a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 83. § (2)-(3) bekezdéseit, a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) és f) pontjaira tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, továbbá a Kbt. 91. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ajánlatkérők eljárást lezáró döntését megsemmisíti. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmeket elutasítja. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a III. r. kérelmező által 2010. április 26-án előterjesztett kérelmi elem tekintetében - érdemi vizsgálat nélkül - megszüntette. A Döntőbizottság ajánlatkérőket 3.000.000,-Ft, azaz Hárommillió forint pénzbírság egyetemleges megfizetésére kötelezi. Ajánlatkérők a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni készpénzátutalással vagy átutalási megbízással.

2

A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőket, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I., a II., valamint a III. rendű kérelmező részére kérelmezőnként 900.000,-Ft (azaz kilencszázezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárásban felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető része ellen annak kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelemnek van helye. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálata annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel kérhető. A jogorvoslati kérelmet, illetve a keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, valamint a jogorvoslati eljárás keretében becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérők a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt eljárást indítottak, a rendelkező részben meghatározott tárgyban, amelyre vonatkozó ajánlati felhívásuk 2009. december 30-án került közzétételre a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED) 2009/S 251-361652 szám alatt. Az eljárás becsült értéke nettó: 18,6 milliárd,-Ft. A beszerzés a KözOP-5.2.0-07-20080003. számú projekt keretén belül valósul meg. A felhívás II.1.2) pontja szerint a beszerzés tárgya árubeszerzés, adás-vétel. Ajánlatkérők a rész- valamint a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárták. A felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség: A Miskolc városi villamosvasút fejlesztése érdekében, EU-támogatással megvalósítandó projekt keretén belül 31 db, a dokumentációban meghatározott műszaki paraméterekkel rendelkező új gyártású, normál nyomtávú, az utastérben 100 %-ban alacsonypadlós, egyterű villamos, valamint az üzemeltetésükhöz szükséges fontosabb kocsiszíni berendezések és tartalék alkatrészek leszállítása, továbbá a garancia időtartamát lefedő gyártói karbantartás biztosítása. A felhívás II.3) pontja értelmében a szerződés befejezésének időpontja: 2013. január 31. Ajánlatkérők a felhívásban egyebek mellett meghatározták a kizáró okokat, valamint a pénzügyi és gazdasági, továbbá a műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelményeit és igazolásuk módjait.

3

Ennek keretében ajánlatkérők rögzítették, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén egyik ajánlattevő sem), alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, akivel szemben a Kbt. 60. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok fennállnak. Az ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki - illetőleg - a 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben - akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy számára erőforrást nyújtó szervezettel szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdésében felsorolt kizáró ok fennáll. Igazolási mód: A Kbt. 63. § és 63/A § szerint. Ajánlatkérők a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolási módjai körében – egyebek mellett – rögzítették, hogy az ajánlattevő, közös ajánlattevő és a 10 %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója csatolja: G1: az utolsó 3 lezárt üzleti év számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának másolatát, ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét. Amennyiben a letelepedése szerinti ország joga nem írja elő beszámoló közzétételét, ajánlatkérő elfogadja az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén valamennyi konzorciumi tag, illetőleg a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó egyszerű vagy könyvelője (könyvvizsgálója) által ellenjegyzett eredeti vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozatát is az utolsó 3 lezárt üzleti év mérleg szerinti eredményéről. [Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pont]. Ajánlatkérők a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében – egyebek mellett – rögzítették, hogy az ajánlattevő, közös ajánlattevő és a 10 %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója csatolja: M1: az elmúlt 3 év (az ajánlattételi határidőt megelőző 36 hónapban) legjelentősebb M1 pont szerinti szerződéseinek ismertetését a 67. § (1) bekezdés a) pontban foglalt tartalommal és a villamos jármű beméretezett jellegrajzát, továbbá a hozzá kapcsolódó Kbt. 68. § (1) bekezdés szerinti referenciaigazolást. M2: az elmúlt 3 év (az ajánlattételi határidőt megelőző 36 hónapban) legjelentősebb M2 pont szerinti szerződéseinek ismertetését a 67. § (1) bekezdés a) pontban foglalt tartalommal, továbbá a hozzá kapcsolódó Kbt. 68. § (1) bekezdés szerinti referenciaigazolást. Ehhez kapcsolódóan az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Az ajánlattevő, közös ajánlattevő és a 10 %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója (valamennyi alkalmasság esetén együttesen) alkalmatlan, ha nem rendelkezik: M1: az elmúlt 3 évben (az ajánlattételi határidőt megelőző 36 hónapban) akár egy, akár több szerződésből származó, legalább 15 db (amelyből legalább 8 db kétirányú- két vezetőállású - és kétoldalú ajtóelrendezésű), egyterű, az utastér állóhelyi alapterületét alapul véve részben (min. 60 %-ban), vagy teljesen (100 %-ban) alacsony padlós, normál nyomtávú vagy legfeljebb a normál nyomtávú

4

kétszeres darabszámáig egyéb nyomtávú, közúti-vasúti villamos szállítására vonatkozó pozitív tartamú referenciával. [Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pont]. M2: az elmúlt 3 évben (az ajánlattételi határidőt megelőző 36 hónapban) a vasúti járművek tekintetében legalább 1 db, 1 éves karbantartási referenciával [Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pont]. A felhívás IV.2) pontja szerint az ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, a következő részszempontok és a súlyszámok alapulvételével: Részszempont

Súlyszám

1. Ellenszolgáltatás összege (nettó EUR) 2. Üzemkész, üres (T0/tengelyszám)

jármű

egy

tengelyre

72 jutó

átlagos

tömege

5

3. Vontatási energiafogyasztás (EN)

9

4. Zajszint (Z)

4

5. Utasközlekedő folyosó szélessége (mm)

5

6. Üzem közben rendelkezésre álló járműszám (db)

5

Ajánlatkérők meghatározták az eljárás szempontjából releváns határidőket (ajánlattételi határidő: 2010.02.17., 11.00 óra, az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2010.03.19., 11.00 óra, a szerződéskötés tervezett időpontja: 2010.04.06., 08.00 óra.). A felhívás VI.3) (További információk) pontjában egyebek mellett az alábbiak kerültek rögzítésre: 2) Ajánlatkérők a Kbt. 83. § (1)-(2) bekezdése szerinti hiánypótlási lehetőségét teljes körűen biztosítják. 4) A szerződéskötés tervezett időpontja: 6.4.2010. (08:00). 6) Az ajánlatokat 4 példányban (1 példány eredeti, melyen fel kell tüntetni, hogy "eredeti" és 3 példány az eredetivel mindenben azonos másolat, melyeken fel kell tüntetni, hogy "másolat"), kötött, vagy fűzött formában, minden nem üres oldal folyamatos oldalszámozásával és szignálásával, valamint az oldalszámozásnak megfelelő tartalomjegyzékkel ellátva, zárt csomagolásban kell benyújtani. Minden egyes benyújtott példányhoz a teljes ajánlatot elektronikusan (CD-n vagy DVD-n, PDF file formátumban) is csatolják. Az elektronikus adathordozón beadott ajánlatok másolatnak minősülnek. Azon oldalakat is szignálni kell, melyek cégszerűen aláírásra kerülnek. A csomagoláson fel kell tüntetni, hogy "Szállítási szerződés villamos járművekre és kapcsolódó szolgáltatások", valamint "Nem bontható fel 17.2.2010.-ben 11:00 óráig". A csomagoláson szerepelnie kell az ajánlattevő nevének és székhelyének. Amennyiben a csomagolás, vagy feliratozás nem az itt előírtaknak megfelelően történik, de a Kbt. szabályainak megfelel, az

5

10) 11)

12)

13)

14) 21)

23)

28)

nem eredményezi az ajánlat érvénytelenségét, azonban az ajánlattevő kockázata, ha az ajánlatot elirányítják, vagy nem határidőben kerül felbontásra. Az ajánlatban szereplő idegen nyelvű dokumentumok, iratok valamennyi nem üres oldalát szó szerinti fordításban le kell fordítani és be kell nyújtani tekintet nélkül annak tartalmára. Az ajánlatot az ajánlattevő - cégkivonatban szereplő - cégjegyzésre jogosult képviselője, vagy olyan személy(ek) aláírásával kell ellátni, aki(k) felhatalmazottak arra, hogy az ajánlattevő nevében nyilatkozatot tegyenek. Ha nem a cégjegyzésre jogosult személy írja alá az ajánlatot, úgy az aláíró személy írásbeli meghatalmazását is csatolni kell. Valamennyi, az ajánlattevő, közös ajánlattevő, 10 %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet által tett, bármilyen tartalmú nyilatkozatot cégszerűen kell aláírni, és az ajánlathoz csatolni kell az azt aláíró személy aláírási címpéldányának eredeti vagy hiteles másolati példányát. Az ajánlatban benyújtandó igazolásokat és egyéb dokumentumokat - a cégszerűen aláírandó nyilatkozatok és az ettől eltérően meghatározott dokumentumok kivételével - a Kbt. 20. § (3) bekezdése alapján elegendő egyszerű másolatban becsatolni. Az ajánlattevőnek ajánlatában nyilatkoznia kell, hogy az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban foglalt tartalmi, formai követelményeket elfogadja, valamint nyilatkoznia kell a Kbt. 70. § (2) bekezdésében foglaltakra. A nem magyarországi letelepedésű ajánlattevőknek, közös ajánlattevőknek, 10 % feletti alvállalkozó(k)nak és erőforrást nyújtó szervez(ek)nek nyilatkozni szükséges arról, hogy a letelepedése szerinti ország jogrendszerében a Kbt. 60. § (1) bekezdésben foglalt kizáró okok hiányának igazolására mely igazolások felelnek meg és azokat mely szervezetek, hatóságok bocsátják ki. Ezen szervezetektől, hatóságoktól kell olyan igazolást benyújtani, amelyből megállapítható, hogy az ajánlattevő, közös ajánlattevő, 10 % feletti alvállalkozó(k) és erőforrást nyújtó szervezet(ek) nem tartoznak a fenti kizáró okok hatálya alá. Ajánlatkérők az eljárásban való részvételt a Kbt. 59. §-a alapján ajánlati biztosíték adásához kötik, melynek összege: 400 000 000 HUF. Az ajánlati biztosíték az ajánlat benyújtásával egyidejűleg, a Kbt. 59. § (2) bekezdésben meghatározott módokon fizethető. Bankszámlára történő befizetés esetén a biztosíték az MVK Miskolc Városi Közlekedési Zrt. UNICREDIT Bank Zrt-nél vezetett 1091800100000004-06960001 számú bankszámlájára történő átutalással teljesítendő. A befizetésen "Miskolc városi villamosvasút fejlesztése - villamos járműbeszerzés biztosíték", valamint 62/2009 megjelölést kell feltüntetni. Amennyiben az ajánlati biztosítékot bankgarancia biztosításával, illetve biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel teljesíti az ajánlattevő, úgy a dokumentum kiállításának és a kötelezettség vállalás kezdő időpontjának meg kell előznie az ajánlatok bontási időpontját, és a bankgaranciának, illetve a kötelezvénynek legalább a szerződéskötés tervezett időpontját követő 80 napig érvényesnek kell lennie. Egyebekben a biztosítékra a Kbt. 59. § előírásai irányadók. Ajánlatkérő jelen eljárásban a benyújtandó ajánlat részeként kifejezetten nem kéri a dokumentáció részeként kiadott szállítási szerződés tervezetet visszacsatolni.

6

Amennyiben a szállítási szerződés tervezet bármilyen formában visszacsatolásra kerül, azt Ajánlatkérő nem veszi figyelembe, nem tekinti az ajánlat részeként beadott dokumentumnak. 29) Ajánlatkérő jelen eljárásban a benyújtandó ajánlat műszaki részeként csak az I. kötet 22. és 23. sz. mellékletében meghatározottakat kéri becsatolni. Amennyiben bármilyen egyéb műszaki vonatkozású dokumentum becsatolásra kerül, azt Ajánlatkérő nem veszi figyelembe, nem tekinti az ajánlat részeként beadott dokumentumnak. Ajánlatkérők az eljárásban 3 kötetből álló dokumentációt (I. kötet: ajánlati felhívás dokumentációja, II. kötet: szállítási szerződés tervezete, III. kötet: közbeszerzési műszaki leírás, specifikáció) készítettek, amelynek megvásárlását az eljárásban való részvétel feltételéül szabták. A Dokumentáció I. kötete az jogorvoslati eljárás szempontjából az alábbi releváns rendelkezéseket tartalmazta. A 21. oldalon 1.) pont alatt (Az ajánlatok formai előírásai) rögzítésre került, hogy az ajánlatokat egy elektronikus adathordozón (CD/DVD) és kinyomtatva 4 gépelt, vagy nyomtatott példányban (1 példány eredeti, melyen feltüntetésre kerül, hogy „eredeti” és 3 példány az eredetivel mindenben azonos másolat, melyen feltüntetésre kerül, hogy „másolat”) kell benyújtani. Minden egyes benyújtott példányhoz a teljes ajánlatot elektronikusan (CD-n vagy DVD-n, PDF file formátumban) is csatolják. Az elektronikus adathordozón beadott ajánlatok másolatnak minősülnek. Minden példányt kötött, vagy fűzött formában, minden nem üres oldal folyamatos oldalszámozásával és szignálásával, az oldalszámozásnak megfelelő tartalomjegyzékkel ellátva és zárt csomagolásban kell benyújtani. Azon oldalakat is szignálni kell, melyek cégszerűen aláírásra kerülnek. Az ajánlatot az Ajánlattevő, vagy olyan személy(ek) aláírásával kell ellátni, aki(k) felhatalmazottak arra, hogy az Ajánlattevő nevében jognyilatkozatot tegyenek. Ha az ajánlatot nem a cégjegyzésre jogosult írja alá, úgy csatolni kell az aláírásra jogosult által adott meghatalmazást, a meghatalmazott aláírási mintáját. Amennyiben az egyes példányok között eltérés van, az eredeti példány az irányadó. Amennyiben az ajánlaton az „eredeti” megjelölés nem kerül feltüntetésre, úgy az Ajánlatkérő a bontási eljáráson a benyújtott példányok közül kiválaszt egyet és azt eredeti ajánlatnak minősíti. Az ajánlat nem tartalmazhat betoldásokat, törléseket és átírásokat, az Ajánlattevő által elkövetett hibák szükséges korrekcióinak kivételével, amely esetben ezen korrekciókat az ajánlatot aláíró személynek, vagy személyeknek kézjegyükkel kell ellátni. A 21-22. oldalon 2.) pont alatt került ismertetésre az ajánlat tartalma, felépítése. Ennek keretében a 22. oldalon 2.7.) pont alatt (Ajánlati biztosíték befizetésének igazolása) rögzítésre került, hogy amennyiben az ajánlati biztosíték bankgarancia, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel kerül teljesítésre, lehetőség szerint kérjük a 20. számú, illetve 21. számú melléklet felhasználását.

7

2.8.) pont szerint az ajánlat részét képezi az ún. Információs adatlap az Ajánlattevőre vonatkozóan (7. számú melléklet). A 7. sz. melléklet szerint az ajánlattevő vonatkozó általános információkat (név, székhely, elérhetőségi adatok, stb.) táblázatos formában kellett megadni, egyúttal nyilatkozni kellett az alábbiakra vonatkozóan: Az Ajánlattevő [….] Az ajánlat minden oldalát szignáló személy neve: Az ajánlat minden oldalát szignáló személy szignómintája:

A 2.10.) pont alatt (A jogi kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlathoz csatolandó igazolások, nyilatkozatok /9. sz. melléklet/) a következők kerültek rögzítésre. „2.10. A jogi kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlathoz csatolandó igazolások, nyilatkozatok (9. számú melléklet) Az Ajánlattevőnek, a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának és az Ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek a kizáró okok fenn nem állásának igazolásával kapcsolatban a Kbt. 63. § (1) bekezdése szerint kell eljárnia. A Kbt. 63. § (1) bekezdése szerint: Az Ajánlattevőnek, a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának és az Ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek: a) az ajánlatban írásban nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének hatálya alá, illetőleg jogosult ezt igazolni; b) az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén ajánlattevők) nyertessége esetén az eredményhirdetést követő nyolc napon belül a Kbt. 63. § (2)–(5) bekezdése és a 63/A. § (1) bekezdése szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének hatálya alá, ha ezt ajánlatában nem igazolta. Fentiek alapján tehát az Ajánlattevő, a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója és az Ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezet dönthet arról, hogy az ajánlatában csupán nyilatkozik a kizáró okok fenn nem állásáról és nyertessége esetén az eredményhirdetést követő nyolc napon belül igazolja, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének hatálya alá vagy az ajánlatában csatolja a szükséges igazolásokat. Az Ajánlattevő, a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója és az Ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezet jogosult az igazolások egy részét az ajánlatban, más részét pedig az eredményhirdetést követően benyújtani. Kérjük a 9.

8

sz. melléklet kitöltését, mellyel az Ajánlattevő (magára és adott esetben a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójára illetve a számára erőforrást nyújtó szervezetre vonatkozóan külön) nyilatkozik arra nézve, hogy a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt két lehetőség közül az egyes kizáró okok tekintetében melyikkel kíván élni. Amennyiben a nyilatkozat(ok) szerint az ajánlatban történik bizonyos kizáró okok igazolása, úgy azzal kapcsolatban a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók és alkalmazhatók. Amennyiben a nyilatkozat(ok) alapján az Ajánlattevő, a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója és az Ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezet csak az ajánlattevő nyertessége esetén, az eredményhirdetést követően kíván bizonyos kizáró okokat igazolni, úgy azokkal kapcsolatban a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók és alkalmazhatók. 2.10.1./A. Nyilatkozat a kizáró okok hatálya alá tartozásról Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pont első fordulat alapján (adott esetben) Ha az ajánlattevő, a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója és az erőforrást nyújtó szervezet úgy dönt, hogy a kizáró okokkal összefüggő igazolásokat csak a nyertessége esetén, az eredményhirdetést követő nyolc napon belül csatolja, akkor az Ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának és az erőforrást nyújtó szervezetnek az ajánlatban írásban nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a Kbt. 60. § (1) bekezdésének hatálya alá. 2.10.1./B Kizáró okok igazolásai 63. § (1) bekezdés a) pont második fordulat alapján (adott esetben) Az Ajánlattevő, a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója és az erőforrást nyújtó szervezet jogosult az ajánlatban igazolni, hogy nem tartozik a Kbt. 60. § (1) bekezdésének hatálya alá. Ha az ajánlattevő, a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója és az erőforrást nyújtó szervezet emellett dönt, tehát a kizáró okokkal összefüggő igazolásokat (vagy annak egy részét) az ajánlatában csatolja, a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlathoz csatolandó igazolások, nyilatkozatok az alábbiak: I. Igazolások a hatóságok által kiállítva Az Ajánlattevő, közös Ajánlattevők esetén mindkét Ajánlattevő, a 10 % feletti alvállalkozó és az Ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezet részéről: •

a Kbt. 60. §. (1) bekezdés a), b), c) és h) pont: az ajánlati felhívás megjelenését megelőző 60 napnál nem régebbi Cégkivonat (ha változásbejegyzési eljárás van folyamatban, az ajánlathoz csatolni kell Ajánlattevő, a közös Ajánlattevő, a 10 %

9

•

•

feletti alvállalkozója és az erőforrást rendelkezésre bocsátó szervezet saját nyilatkozatát is ennek tényéről, valamint a változásbejegyzéssel érintett adatok köréről (megjelölve azt is, hogy mely adat hogyan változik), magánszemély esetén hatósági erkölcsi bizonyítvány, a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontra vonatkozóan nem cég keretében folytatott tevékenységek esetében, vagy amennyiben az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző által hitelesített nyilatkozat Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pont: az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt a területileg illetékes APEH és VPOP igazolása vagy a területileg illetékes APEH által kiállított együttes adóigazolása a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pont: e feltétel megvalósulását az Ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C §-a és az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból.

II. Nyilatkozatok a Kbt. 63. § (2)-(3) bekezdésének megfelelően Az Ajánlattevő, közös Ajánlattevők esetén mindkét Ajánlattevő, a 10 % feletti alvállalkozó és az Ajánlattevő számár erőforrást nyújtó szervezet részéről: •

a Kbt. 60. § (1) bekezdés d), és f) pontjaira vonatkozóan nyilatkozat, melyet közjegyző által hitelesíteni kell!

2.10.1./C Kizáró okok igazolásai 63. § (1) bek. b) pont alapján (adott esetben) Az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén ajánlattevők) nyertessége esetén mind ajánlattevőnek, mind 10% feletti alvállalkozónak, mind az erőforrást nyújtó szervezetnek az eredményhirdetést követő nyolc napon belül a Kbt. 63. § (2)–(5) bekezdése és a 63/A. § (1) bekezdése szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének hatálya alá, ha ezt ajánlatában nem igazolta. 2.10.2. Az Ajánlattevőnek a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a (3) bekezdés szerinti nyilatkozata (10. sz. melléklet). 2.11.

Erőforrást nyújtó szervezet bevonása esetén benyújtandó nyilatkozatok, dokumentumok

2.11.1. Amennyiben valamely alkalmassági kritérium tekintetében az ajánlattevő az alkalmasságát erőforrást nyújtó szervezet bevonásával kívánja igazolni, a szervezet által e tekintetben megteendő nyilatkozat(minta) illetve annak tartalmi követelményei a 11. TE sz., illetve 11. E sz. mellékletben találhatóak. 2.11.2. Amennyiben az erőforrást nyújtó szervezet és az ajánlattevő/közös ajánlattevő között nem áll fenn a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás, úgy az ajánlatban csatolni kell az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet által

10

kötött megállapodást valamint az erőforrást nyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó, közjegyző által hitelesített nyilatkozatát. 2.11.3. Amennyiben az ajánlattevő(k) és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn, úgy az erőforrást nyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatát/ az ezek igazolására szolgáló dokumentumokat kérjük csatolni (pl.: cégkivonat, társasági szerződés stb.)” A 26. oldalon 2.16.) pont alatt (Aláírási címpéldány) rögzítésre került, hogy az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő, közös ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k) érvényes cégkivonatában szereplő képviseleti jogosultság alapján az ajánlatot aláíró, cégjegyzésre, valamint az ajánlat tárgyával kapcsolatosan kötelezettségvállalásra jogosult személyek aláírási címpéldányának eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatát (ha a cégjegyzésre jogosult és a kötelezettségvállaló személye különböző, a kötelezettség vállalásra jogosító, a meghatalmazott aláírását is tartalmazó eredeti teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt meghatalmazást is csatolni kell az ajánlathoz). A 27. oldalon 2.20.) pont alatt (Műszaki ajánlat) rögzítésre került, hogy ajánlatkérők jelen eljárásban a benyújtandó ajánlat műszaki részeként csak a I. kötet 22. és 23. sz. mellékletében meghatározottakat kérik kitölteni, és becsatolni. Amennyiben bármilyen egyéb műszaki vonatkozású dokumentum becsatolásra kerül, azt Ajánlatkérők nem veszik figyelembe, nem tekintik az ajánlat részeként beadott dokumentumnak. A 27. oldalon 3.) pont alatt (Az ajánlat kidolgozásával kapcsolatos egyéb információk) rögzítésre került, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve jelen dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelmények maradéktalan figyelembevételével és az előírt kötelező okiratok, dokumentumok, nyilatkozatok (a továbbiakban együttesen: mellékletek) becsatolásával kell ajánlatát benyújtania. Ha jelen dokumentáció iratminta alkalmazását írja elő, ez esetben az Iratminták fejezetben található vonatkozó iratmintát kell felhasználni és megfelelően kitöltve az ajánlathoz mellékelni. Az iratminta helyett annak tartalmilag mindenben megfelelő más okirat is mellékelhető. Az Ajánlattevő felelősséggel tartozik az ajánlatban közölt adatok és nyilatkozatok, valamint a becsatolt igazolások, okiratok tartalmának valódiságáért. A dokumentáció 28. oldalán 5. pont alatt (Az ajánlat teljessége) rögzítésre került, hogy ajánlattevőnek – a jogszabályi rendelkezések betartása mellett – az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és az ajánlattevők kérdéseire adott válaszokban meghatározottaknak megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. A Dokumentáció I. kötetében ismertette az egyes bírálati részszempontok értékelésének módszereit. Ennek keretében a 37-39. oldalakon a 3. bírálati részszempont vonatkozásában az alábbiak kerültek rögzítésre: „3. A Vontatási energiafogyasztás részszempont esetében Ajánlatkérők a következőket értékelik:

11

A vontatási energiafogyasztást az ajánlatok értékelése során úgy értelmezzük, mint a jelen leírásban meghatározott számú menetciklus alatt összesen felvett fajlagos vontatási energiát. A vontatási energiafogyasztást számítással kell meghatározni és egy férőhelyre (U2-vel történő osztás) kell vetíteni. Annak érdekében, hogy a különböző járművek adatai jól összehasonlíthatók legyenek, a számítást ez esetben egy alább részletezett elméleti példára kell elvégezni, függetlenül a Műszaki Specifikáció II.8.7. pontjában előírt számítástól. Ajánlatkérő az Ajánlatban megadott számítást és a fajlagos, egy férőhelyre vetített vontatási energiafogyasztási értéket független külső intézetekkel ellenőrizteti, ill. ellenőrző mérést végeztet a nyertes pályázó prototípus járművén. Jelen számítás eredményeként megadott fajlagos vontatási energiafogyasztás (EN) helyességére a Szerződésben az Ajánlattevőnek garanciát kell vállalnia, az ellenőrző méréssel bizonyított, tűréshatáron felüli túllépés esetén sávos kötbérfizetési kötelezettség mellett. Az ellenőrző mérésen a Szállító képviselője jelen lehet. Alapadatok és feltételek a számításhoz és az ellenőrző méréshez: 1. A jármű tömege T0 (üres, üzemkész jármű) a járművön 10 fő tartózkodik, átlagos tömegük 70 kg. A járművön csak azok a fogyasztók működhetnek, amelyek a menethez műszakilag szükségesek. Fűtést, szellőzést, klímaberendezést, világítást, ki kell kapcsolni. 2. Fel kell tételezni, hogy rendelkezésre áll egy kb. 1 km hosszú, megközelítőleg sík, egyenes, forgalomtól mentes pályaszakasz. 3. A vonalon nincs más jármű, a felsővezetéken nincs más fogyasztó. 4. A jármű vontatómotorjai és egyéb szükséges berendezései üzemi hőfokúak (próbamenettel előmelegített állapot). 5. Az alábbi diagramon szereplő csúcsos, úgynevezett erőltetett menetciklust kell teljesíteni:

Az erőltetett menetciklus adatai és a számítás módja: • gyorsítás V=0 sebességről Vfmax=50 km/óra sebességre, karakterisztika szerint, 1m/s2 átlagos gyorsítással, • az 50 km/óra sebesség elérésekor azonnali üzemi fékezés, maximális intenzitással, megállásig. Csak a generátoros üzemi fék alkalmazható, illetve ha van ilyen – a vele üzemi fékezés során együttműködő fék. A ciklusra vonatkozó V(t) diagramot, S(t) diagramot és a tmmin időt a számításban közölni kell,

12

20 sec várakozás álló helyzetben, majd a menetciklus megismétlése ebben az irányban, további 3 alkalommal, • az egy irányba teljesített összesen 4 menetciklus után vezetőállás váltás, a 4. menetciklus végén történő megállástól az ellenkező irányba történő elindulásig 2 perc áll rendelkezésre és a 2 percet ki is kell várni, • az ellenkező irányban, azonos feltételek mellett, további 4 menetciklus teljesítése, • a számítás eredményeképpen közölni kell a felvett vontatási energiát, ciklusonként és a 8 ciklusra összesen. A számítás végeredménye a 8 menetciklus alatt összesen felvett vontatási energia. A 8 menetciklusra kiadódó összes vontatási energiát ezután el kell osztani az U2 befogadóképességgel és ez az egy férőhelyre vetített fajlagos vontatási energiafelhasználás (EN) kerül értékelésre. • a jármű fedélzeti adatrögzítőjéből a menetciklus összes jellemző adata általános használatú hordozható számítógéppel (laptop) kiolvasható és értékelhető, diagramok, számadatok formájában kiírható legyen. Az adatokat 2 méterenként, vagy ennél sűrűbben kell rögzíteni, de a felbontást nem kell ½ méternél rövidebbre választani. 6. Egyéb feltételek: • a prototípus jármű kialakításának biztosítania kell, hogy az ellenőrző mérés során minden olyan ponthoz hozzá lehessen férni a mérőberendezés csatlakoztatása céljából, amely ahhoz szükséges, hogy a számított adatok hiteles méréssel ellenőrizhetőek legyenek, • az ellenőrző mérés előtt a mérőrendszer hitelesítve lesz, pontatlansága kisebb lesz, mint 1%, • a számításokat magyar nyelven kell az Ajánlathoz csatolni, külön füzetben (együtt a Műszaki Specifikáció II.8.7. pontjában előírt számítással), hogy az Ajánlatok értékelése során a számítások független szakintézet által történő felülvizsgálatra kiadhatók legyenek. •

A számítások ellenőrzéséhez a 23. sz. mellékletben szereplő adatokat kérjük megadni, függetlenül attól, hogy a kért adatok egy része (pl. a T0 tömeg) az ajánlatban más helyen már megadásra került! Az értékelés arányosítással, az alábbi képlet alkalmazásával történik: PEN=1*(ENmin/EN) * súlyszám Ahol: ENmin, legalacsonyabb egy férőhelyre vetített vontatási energiafogyasztás, EN, besorolandó egy férőhelyre vetített vontatási energiafogyasztás Az Ajánlattevők a 3. részszempont értékelése során tehát PEN értékű pontot kapnak.” Ajánlattevőknek az 54-55. oldalakon csatolt 9. sz. nyilatkozatminta (Nyilatkozat a kizáró okok igazolásáról) szerint táblázatos formában kellett nyilatkoznia arra vonatkozóan, hogy miként kívánja igazolni a kizáró okok hiányát a maga, 10% feletti alvállalkozója, erőforrást biztosító szervezete tekintetében: „… kijelentem, hogy az Ajánlati felhívás III.2.1. pontjában előírt kizáró okokat saját

13

magam vonatkozásában a következők szerint kívánom igazolni: 1. Valamennyi kizáró okot nyertességem esetén igazolom. 2. Valamennyi kizáró okot az általam benyújtott ajánlatban igazolom. 3. A kizáró okok közül egyeseket az ajánlatban, másokat nyertességem esetén igazolok. Ebben az esetben az alábbi táblázatban megjelölöm, mely kizáró okot kívánok az ajánlatban igazolni, a rá vonatkozó dokumentum oldalszáma megjelölésével, és melyre vonatkozóan kívánok nyertességem esetén igazolást becsatolni: Igazolás

Kizáró okok Kbt. 60. § (1) bek. a) pont cégkivonat Kbt. 60. § (1) bek. b) pont: cégkivonat Kbt. 60. § (1) bek. c) pont: közjegyző által hitelesített nyilatkozat Kbt. 60. § (1) bek. d) pont: közjegyző által hitelesített nyilatkozat Kbt. 60. § (1) bek. e) pont: APEH és VPOP igazolás Kbt. 60. § (1) bek. f) pont: közjegyző által hitelesített nyilatkozat

Amennyiben az ajánlathoz csatolja az igazolást, annak helye az ajánlatban (oldalszám megjelölése)

Ajánlatban/nyertesség esetén Ajánlatban/nyertesség esetén Ajánlatban/nyertesség esetén Ajánlatban/nyertesség esetén Ajánlatban/nyertesség esetén Ajánlatban/nyertesség esetén

A táblázat a 10% feletti alvállalkozó és az erőforrást biztosító szervezet esetében szükség szerint megismételhető volt. Ajánlattevőknek a 63. oldalon csatolt 13. sz. nyilatkozatmintának (nyilatkozat, szerződések ismertetése) megfelelően táblázatos formában kellett megadni a referenciamunkák ismertetését, a következők szerint: M1 alkalmasság:

Sorszám

Szerződést kötő másik fél neve, címe megjelölése, referenciaszemély megnevezése, elérhetősége (telefon)

Szerződés / szállítás tárgya

Teljesítési ideje

A leszállított közútivasúti villamosok adatai (darabszám, padlószint, nyomtáv meghatározása)

Szerződés tárgya

Teljesítési ideje

A járműtípus ismertetése, melyre

M2 alkalmasság: Sorszám

Szerződést kötő másik fél neve, címe

14 megjelölése, referenciaszemély megnevezése, elérhetősége (telefon)

a karbantartási referencia vonatkozik

A 64. oldalon csatolt 14. sz. melléklet tartalmazta az M1, míg a 65. oldalon található 15. sz. melléklet az M2 alkalmasság igazolására vonatkozó formanyomtatványt. Ebben a referenciával kapcsolatos általános információkon túlmenően közölni kellett az alábbiakat is: A teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt: IGEN / NEM A szerződés teljesítése ideje: …………………………………………………… A szerződés teljesítése helye: …………………………………………………… Fentieken túlmenően az M1 alkalmasság 14. sz. melléklete szerint közölni kellett a leszállított közúti-vasúti villamosok adatait (darabszám, padlószint és nyomtáv meghatározása) is. Mindkét formanyomtatvány alján rögzítésre került: „A referenciát adó cégszerű aláírása” A 71. oldalon csatolt 20. sz. melléklet az ajánlati biztosíték bankgarancia formanyomtatvány mintáját tartalmazta, amely szerint a kötelezettségvállalás az alábbi eseményekre vonatkozik: a) ha az Ajánlattevő ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonta, és/vagy b) ha az Ajánlattevőt az Ajánlatkérő értesítette arról, hogy ajánlata alapján jogot szerzett arra, hogy az Ajánlatkérővel a szerződést megkösse és az Ajánlattételi felhívásban, a Dokumentációban, valamint az ajánlatában vállalt feltételekkel a szerződéskötés az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból nem történik meg a döntés kihirdetésétől számított 60 napon belül. A 73-74. oldalakon került csatolásra a 22. sz. nyilatkozatminta a műszaki ajánlat követelményeiről. Ebben rögzítésre került, hogy „a műszaki ajánlatot az Ajánlati Dokumentáció III. Kötetében foglalt előírások alapján az alábbi táblázat kitöltésével és az ebben a mellékletben felsorolt dokumentumok benyújtásával kell megtenni! Kötelezően betartandó előírások A fejezet száma II.3. II.4. II.4.1. II.4.2. II.4.3. II.4.4. II.5. II.6.1. II.6.2. II.7.1. II.7.2.

A fejezet címe Pályaadatok Vontatási energia ellátás Feszültség Felsővezeték Visszatáplálás Elektromos ellenállás Zajkibocsátás Hőmérséklet tartomány Időjárási tényezők Forgalmi alapkövetelmény Utas kapacitás

Ajánlattevő nyilatkozata Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve

15 II.7.3. II.7.4. II.7.5. II.7.6. II.7.7. II.7.8. II.7.9. II.7.10. II.8. II.8.1. II.8.2. II.8.3. II.8.4. II.8.5. II.8.6. II.8.7. II.8.8. II.16. III.1.22. V.1. V.2. V.3. XVIII.3. XVIII.4.

Szerelvény tömege A jármű jellege Vonatképzés A jármű hossza, szélessége Padlómagasság Kerék, kerékterhelés Üléselrendezés Ajtók Menettulajdonságok Tervezési (maximum) sebesség Vizsgálati sebesség Üzemi sebesség Átlagos gyorsulás Féklassulás Ruck-korlátozás Átlagsebesség Futásjóság Élettartam Környezetvédelmi követelmények Főáramkör Vontatómotorok Áramszedő Fékúttáblázat Pálya építési és fenntartási adatok

Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve Teljesítve

Aláírás:

A megajánlott járműnek a „Kötelezően betartandó előírások” összes követelményét maradéktalanul teljesítenie kell. A táblázat kitöltésén túl az Ajánlathoz a következő dokumentációkat kell csatolni: • […] • energetikai számítás (EN) értékéhez, (I. Kötet, 4.3. szerint), • energetikai számítás a teljes vonalra, (III. Kötet, II.8.7. szerint), • vonókészülék alkalmasságának igazolása, (III.kötet, III.1.18. szerint). El kell készíteni, de az Ajánlattal együtt nem kell benyújtani a jármű részletes műszaki leírását és az összes kapcsolódó dokumentációt. A szerződéskötéskor ezeket az Ajánlatkérő rendelkezésére kell bocsátani, tekintettel arra, hogy ezek majd az előzetes típusengedélyezési dokumentáció alapjául szolgálnak. Emiatt a dokumentációknak tartalmilag és formailag alkalmasnak kell legyenek arra, hogy az előzetes típusengedélyezési dokumentáció alapjául szolgáljanak. Az előzetes típusengedély iránti kérelmet és komplett engedélyezési dokumentációt a szerződéskötést követő 60 napon belül be kell nyújtani a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz.” A Dokumentáció I. kötet 75-76. oldalain található 23. sz. mellékletben adták meg ajánlatkérők az ún. Adatrendszert a miskolci villamos projekt dinamikai és energetikai

16

szimulációs ellenőrzéséhez. Ezen belül a jogorvoslati eljárás szempontjából releváns 6-8. pontok a következőket rögzítették: „6. A vonóerő sebesség függvényében érvényes határgörbéjét kérjük megadni az összetartozó sebesség – vonóerő párok közlésével. A vonóerőt kN-ban kell megadni, míg a sebességet km/h-ban, ahogy azt az alábbi táblázat mutatja. v sebesség km/h -ban

0

5

10

15

20

25

30

40

45

50

55

60

65

70

35

F határvonóerő kN-ban v sebesség km/h -ban F határvonóerő kN-ban

7.

A vonóerő zérus értékről a maximális értékig való kifejlődésének időtartama. Kérjük ezen időtartam s-ban való megadását. Ttrans

8.

s

A kétváltozós hatásfokfüggvényt kérjük megadni egy pontrács felett, mely pontrács a “vonóerő – sebesség” síkban fekszik. A függvény jelölése: η = f(v, F). A hatásfok definíciója: η = (az F vonóerő teljesítménye v sebességnél)/(ezen üzemállapotbeli villamos teljesítményfelvétel) A pontrács felbontása a következő legyen: 1. a sebesség tengelyen: az ekvidisztáns lépésköz 5 km/h legyen, 2. a vonóerő tengelyen az ekvidisztáns lépésköz 2.5 kN-legyen. Az adatrendszer struktúrája a következő táblázatot kövesse:

F

v

0

5

10

15

….

65

70

0

0

0

0

0

….

0

0

2.5

0

5

0

7.5

0

17 10

0

12.5

0

.

.

.

.

Fmax +2.5

0

A Dokumentáció II. kötete tartalmazta a megkötendő szállítási szerződés tervezetét. A szerződéstervezet 1. pontja alatt a fogalom-meghatározásokat rögzítették, amelyben egyebek mellett ismertették a következőket is: (e) A “leszállítás” az áruknak és az egyéb áruknak, valamint a kapcsolódó szolgáltatásoknak a Szállítótól a Megrendelő számára történő leszállítását jelenti a DDP-nek megfelelően, hacsak a szerződésben másként nem rendelkeznek. A leszállítási időpontok a Teljesítés értesítések Megrendelő által történt átvételére vonatkoznak ("Átadás a Megrendelőnek" a szállítási ütemterv szerint). (f) “befejezés” az egyéb áruknak és a kapcsolódó szolgáltatásoknak a Szállító általi leszállítását és teljesítését, valamint a Megrendelő általi átvételét jelenti a szerződésben rögzített feltételeknek és kikötéseknek megfelelően. (g) Az "áruk" mindazokat a járműveket jelentik, amelyeket a Szállítónak a szerződés alapján a Megrendelő számára szállítania kell. (n) “Bizonyítványok” A bizonyítványokat a Megrendelő adja ki, hacsak a jelen okmányban másként nem rendelkeznek. “Ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány” kerül kiadásra azt követően, hogy az egyes járműveket tesztelésre kész állapotban, ahogyan azt a Szállító értesítése (Teljesítés értesítés) megállapítja, fizikailag átadják a Megrendelő számára. Az Ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány nem tekintendő elfogadásnak. A prototípus járművek esetében, az Ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány átvétele után a Szállító felelős azért, hogy eleget tegyen a hatóságok által megállapított valamennyi követelménynek annak érdekében, hogy megszerezze a végleges típusengedélyt az Ideiglenes típusengedély követelményeivel összhangban. […] Az "Üzemeltetési bizonyítvány" a járművek átvételére irányuló elfogadási eljárás befejezését jelenti, a sikeres engedélyezési tesztelés lefolytatását követően (a üzembe helyezési engedély kiadása az illetékes hatóság által), ha a Megrendelő megállapította, hogy a szállított járművek megfelelnek a végleges műszaki specifikációban megállapított műszaki paramétereknek és a Megrendelő kiadja a vonatkozó Üzemeltetési bizonyítványt. […]

18

Az "Átvételi bizonyítvány" az egyes egyéb áruk és a kapcsolódó szolgáltatások sikeres befejezését jelenti. Ha a Megrendelő nem adott ki, de nem is tagadta meg az Átvételi bizonyítvány kiadását a Teljesítés értesítés átvételét követő öt munkanapon belül, a Szállító a Vélelmezett Átvételi bizonyítvány elküldésére jogosult. […] A "Végleges elfogadási bizonyítvány" valamennyi áru és egyéb áru, valamint kapcsolódó szolgáltatás sikeres befejezését, leszállítását és elfogadását jelenti. A Végleges elfogadási bizonyítványt a Megrendelő adja ki, amikor az egyes leszállított áruk és az egyes egyéb áruk és kapcsolódó szolgáltatások jótállási időtartama lejárt. […] (s) Mellékletek 1. Bizonyítványok formája Ideiglenes üzemeltetési bizonyítványok Üzemeltetési bizonyítványok Átvételi bizonyítvány Elfogadási bizonyítvány Végleges elfogadás 3. Értesítések formája Leszállítási értesítés Bizonyíték értesítés Vélelmezett ideiglenes üzemeltetési bizonyítványok Vélelmezett üzemeltetési bizonyítvány Vélelmezett elfogadási bizonyítvány Vélelmezett végleges elfogadás 6. 7. 8. 9. 11.

Fizetési menetrend Az előzetes típusengedélyhez szükséges adatok és dokumentumon Üzemképesség Szállítási terv (Fizetési Menetrend előírásainak megfelelően!) Szállítási ütemterv

A szerződéstervezet 11. pontjában (A szállítás terjedelme) a következők kerültek rögzítésre: 11.1

A szállítás terjedelme a szállítandó árukra és egyéb árukra, valamint kapcsolódó szolgáltatásokra nézve az, ahogyan az a végleges műszaki specifikációban és/vagy a szállítási jegyzékben megállapításra kerül. 11.2 Hacsak a szerződésben másként nem rendelkeznek, a szállítás magában foglalja az összes olyan tételt, amelyek specifikusan nincsenek a szerződésben megemlítve, de ésszerűen következtethető a szerződésből, hogy az áruk és az egyéb áruk, valamint a kapcsolódó szolgáltatások szállításához és a teljesítés

19

megvalósításához ugyanannyira szükségesek, mintha ezeket a tételeket a szerződés kifejezetten említette volna. A szerződéstervezet 12. pontjában (Leszállítás és dokumentációk) a következők kerültek rögzítésre: 12.1 A 11.1. szakasztól függően, az áruk leszállítása, valamint az egyéb áruk és a kapcsolódó szolgáltatások teljesítése a Szállítási ütemtervnek felel meg. A szállítás részletei és a Szállító által szolgáltatandó egyéb dokumentumok különösen a következők: CMR, EUR1, számla, csomagolási lista. 12.2.12.3. A Szállító a szerződés aláírásakor leszállítási menetrendet nyújt be az ajánlattételi dokumentumokban meghatározott formátumnak megfelelően. Az 1. és az utolsó (a 31.) jármű leszállításának pontos időpontja a szerződés aláírását követő 24. hónap utolsó napja, illetve a szerződés aláírását követő 36. hónap utolsó napja. A Szállító jogosult arra, hogy a többi jármű (2-től 31-ig) pontos időpontját átütemezze az átdolgozott leszállítási menetrendben. A Szállító jogosult arra, hogy a leszállított járműveket a helyszínen a saját kockázatára raktáron tartsa a végleges típusengedély kiadása előtt. A Szállító nem jogosult arra, hogy havonta 3nál (háromnál) több járművet szállítson le. Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy betartsák a leszállítási menetrend eredeti határidőit. A szerződéstervezet 13. pontjában (Szállító kötelezettségei) a következők kerültek rögzítésre: 13.1

A Szállító a szállítás terjedelmébe foglalt valamennyi árut és egyéb árut, valamint kapcsolódó szolgáltatást a 11. szakasznak és a 12. szakasz szerinti Szállítási ütemtervnek megfelelően szállítja. 13.2. A Szállító a szerződés odaítélésről szóló értesítés átvételétől számított 28 napon belül szolgáltatja Megrendelőnek a 7.sz. mellékletben felsorolt teljes dokumentációt. Szállítónak lehetősége van a kötelezően betartandó előírások körébe nem tartozó fejezetek szerinti előírások tekintetében a szerződés aláírásától számított 8 napon belül a kiírásban szereplőtől eltérő megoldást javasolni, amennyiben igazolja, hogy javaslata a Megrendelő számára egyenértékű, vagy előnyösebb és megfelel az Európai Unióban (valamint a Magyarországon) érvényes szabványoknak, előírásoknak. […] 13.3. A Szállító szerzi meg az előzetes és a végleges típusengedélyt és mindazokat a dokumentumokat, amelyeket a DDP-nek megfelelően a Szállító részéről kérnek. A Szállító felelős azért, hogy az illetékes hatóságoktól megszerezze a járműveknek a Megrendelő országába való importálásához és a járművek Magyarországon való üzemeltetéséhez szükséges valamennyi engedélyt és jogosítványt. […]

20

A szerződéstervezet 16. pontjában (Fizetési feltételek) egyebek mellett a következők kerültek rögzítésre: 16.2 A kifizetés Ft-ban történik a 281/2006 Kormányrendelet szerint: […] (iii) A szerződés aláírását követő 12. hónapon belül az első 2 db prototípus jármű végszerelésre kész kocsiszekrényének átadását követően az áruk és egyéb áruk, valamint a kapcsolódó szolgáltatások szerződéses árának 5 %a, a Minőségbiztosítási Tervben rögzített teljesítési jegyzőkönyv alapján kiállított részszámla alapján; […] (vii) 6-11.számlák: 3 db széria jármű (a x.- (x+2). járművek) szerződéses ára az egyes járműveknek Megrendelő számára tesztelésre kész állapotban való átadásakor a kiadott Ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány, vagy a Szállító által kiadott Vélelmezett ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány fejében, de a Végleges Típusengedély kiadásánál nem korábban részszámla alapján; Pénzügyi teljesítés: minden egyes számlából levonásra kerül az (i) alpont alapján megfizetett összeg 1/6-része (viii) 12-15. számlák: 3 db széria jármű (a x.- (x+2). járművek) szerződéses ára az egyes járműveknek Megrendelő számára tesztelésre kész állapotban való átadásakor a kiadott Ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány, vagy a Szállító által kiadott Vélelmezett ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány fejében, de a Végleges Típusengedély kiadásánál nem korábban részszámla alapján; Pénzügyi teljesítés: a számla teljes összege. 16.3. Fizetési mód: a (iii-v) pont alatti kifizetések esetén további számlázási feltétel: - Minőségbiztosítási tervben rögzített teljesítési jegyzőkönyv a (vi) pont alatti kifizetések esetén további számlázási feltétel: - üzemeltetési bizonyítvány (prototípus járművek esetében), vagy hatályos vélelmezett üzemeltetési bizonyítvány - átvételi bizonyítvány (az egyéb áruk és kapcsolódó szolgáltatások egyes tételeire nézve) vagy hatályos vélelmezett átvételi bizonyítvány a (vii) pont alatti kifizetések esetén további számlázási feltétel: - Végleges típusengedély - ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány (széria járművekre nézve) vagy hatályos vélelmezett ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány A Dokumentáció II. kötetében megadott szerződéstervezet 27. pontja (Kötbér) alatt egyebek mellett a következők kerültek rögzítésre:

21

27.7. Ha a villamos egy férőhelyre vetített fajlagos vontatási energiafogyasztása (EN) a Szállítónak felróható okból a megadott értéket meghaladja, villamosonként az alábbi kötbér fizetendő: legfeljebb 2,99%-al kötbér nincs haladja meg: 3-5,99%-al haladja meg 10.000 Euro/%, a 3% feletti részre 6-9,99%-al haladja meg: 25.000 Euro/%, a 6% feletti részre 6-9,99%-al haladja meg 40.000 Euro/%, a 10% feletti részre 10%-al, vagy jobban 40.000 Euro/%, a 10% feletti meghaladja részre, illetve a Megrendelő – választása szerint – elállhat a szerződéstől

A fajlagos vontatási energiafogyasztást a Megrendelő a felújított miskolci 1-es villamos vonalon fogja megméretni, független, akkreditált szervezet közreműködésével. A mérésen a Szállítónak vagy megbízottjának joga van részt venni. A méréseket egy a Megrendelő és a Szállító által közösen felkért független szakértő végezze, akinek az eredményeit a Szállítónak el kell fogadnia. A szerződéstervezet 6. sz. mellékletét képező Fizetési ütemterv/menetrend a következőket tartalmazta: Számlák

Fizetési feltételek

Számla

Pénzügyi Pénzügyi teljesítés egyenleg

Magyarázat

nettó eEUR

Előleg elszámolás

Előleg egyenleg

nettó eEUR

Előleg

(i) A szerződés aláírását követő _____2._______hónapon belül az áruk és egyéb áruk, valamint a kapcsolódó szolgáltatások szerződéses árának 20 %a, előlegként;

Előleg 2010.04.30 1. hó

1. rész

(ii) a szerződés aláírását követő 6. hónapon belül, az áruk és egyéb áruk, valamint a kapcsolódó szolgáltatások szerződéses árának 5 %-a az előzetes típusengedélyezéshez szükséges teljes dokumentáció átadását és az előzetes típusengedély kiadását követően kiállított

Dokumentáció, rajzok, műszaki specifikáció, számítások, igazolások az előzetes típusengedélyhez. 2010.09.30 6. hó

22 részszámla alapján;

2. rész

(iii) Az első 2 db prototípus jármű végszerelésre kész kocsiszekrényének átadását követően a szerződéses ár 5 %-a, a Minőségbiztosítási Tervben rögzített teljesítési jegyzőkönyv alapján kiállított részszámla alapján;

2011.04.30 12. hó

3. rész

(iv) További 5 db jármű végszerelésre kész kocsiszekrényének átadását követően a szerződéses ár 5 %-a, a Minőségbiztosítási Tervben rögzített teljesítési jegyzőkönyv alapján kiállított részszámla alapján;

2011.06.30 14. hó

4. rész

(v) További 5 dbjármű végszerelésre kész kocsiszekrényének átadását követően a szerződéses ár 5 %-a, a Minőségbiztosítási Tervben rögzített teljesítési jegyzőkönyv alapján kiállított részszámla alapján;

2011.08.31 16. hó

5. rész

(vi) az egyes prototípus járművek (1. és 2. járművek) szerződéses ára az üzemeltetési bizonyítvány átvételekor, vagy a hatályos Vélelmezett üzemeltetési bizonyítvány kiadásakor a Szállító által plusz az egyéb áruk és kapcsolódó szolgáltatások szerződéses ára részszámla alapján;

2 db villamos ára+az egyéb áruk és kapcsolódó szolgáltatások szerződéses ára 2012.03.31 23. hó

(vii) 6-11. számlák: 3 db széria jármű (a x.- (x+2). járművek) szerződéses ára az egyes járműveknek Megrendelő számára tesztelésre kész állapotban való átadásakor a kiadott Ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány, vagy a Szállító által kiadott Vélelmezett ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány fejében, de a Végleges Típusengedély kiadásánál nem korábban részszámla alapján; Pénzügyi teljesítés: a számla teljes összege- 1/6 előlegrész. 12-15. számlák: 3 db széria jármű (a x.- (x+2). járművek) szerződéses ára az egyes járműveknek Megrendelő számára tesztelésre kész állapotban való átadásakor a kiadott Ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány, vagy a Szállító által kiadott Vélelmezett ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány fejében, de a Végleges Típusengedély kiadásánál nem korábban részszámla alapján; Pénzügyi teljesítés: a számla teljes összege. 6. rész

3 db széria jármű (a 3. -

3 db villamos

23 5. járművek)

szerződéses ára 2012.04.30 24. hó

7. rész

3 db széria jármű (a 6. 8. járművek)

3 db villamos szerződéses ára 2012.05.31 25. hó

8. rész

3 db széria jármű (a 9. 11. járművek)


9. rész

3 db széria jármű (a 12. - 14. járművek)


10. rész



11. rész



12. rész



13. rész



14. rész



15. rész

2 db széria jármű (30. 31. járművek)


A szerződéstervezet 9. sz. mellékletét az ún. Szállítási ütemterv képezte, amelyet a 6. sz. melléklet részét képező fizetési ütemterv előírásainak megfelelően kellett megadni. A Dokumentáció III. kötete (Műszaki leírás, specifikáció) az ügy elbírálása szempontjából a következő releváns előírásokat tartalmazta. Az I. pont (Általános követelmények) I.1. alpontja (Érvényesség) alatt egyebek mellett rögzítésre került, hogy az új villamos járművek utasforgalomban a meglévő miskolci

24

1-es és 2-es viszonylaton fognak közlekedni, a pálya korszerűsítése és Felső-Majláthig történő meghosszabbítása után. A 17. oldalon I.17. pont alatt (A jármű átvétele) ajánlatkérők előírták, hogy a járművet a megrendelő akkor veszi át, ha: • a műszaki, minőségi és mennyiségi átvétele megtörtént, a jármű az átadási-átvételi vizsgálatokon és üzemi próbákon eredményesen megfelelt, • a gyártási minőségtanúsítási dokumentációk a szerződés szerinti kivitelben és tartalommal átadásra kerültek, valamint • a jármű forgalmi üzembe helyezésére – sikeres hatósági járművizsga eredményeként – a hatóság engedélyt adott, • a Szállító a jármű műszaki leírását és karbantartási utasítását magyar nyelven átadta, • A Szállító a komplett oktatási anyagot magyar nyelven átadta (járművenként 1-1 példány oktatási anyagot kell átadni). A 28. oldalon II.8.7. pont alatt (Átlagsebesség) ajánlatkérők előírták, hogy számítással kell igazolni, hogy a korszerűsített vonalhálózaton és a két viszonylaton 20 sec-os megállóhelyi tartózkodási idő mellett, U2 utasterheléssel, határra kopott kerekekkel min. 22 km/h átlagsebesség érhető el végállomástól indulva és oda visszaérkezve egy teljes forduló alatt. A megengedett maximális üzemi sebesség 50 km/h. Erre az elméleti példára számításokkal kell bemutatni, a miskolci korszerűsített vonalhálózat megállóhely kiosztását és tervezett forgalmi körülményeit figyelembe véve, a jellemző fajlagos energiafogyasztási adatokat (KWh/km, felvett vontatási energia, visszatáplált energia, segédüzemi energiafelvétel). A számításokat a jármű összes klímaberendezésének működtetése mellett, illetve ezen berendezések kikapcsolása esetére is el kell készíteni. A 76. oldalon XIV. pont alatt (Kötelezően betartandó előírások) felsorolásszerűen kerültek ismertetésre az ajánlatadás során kötelezően betartandó előírások. Ennek keretében megjelölésre kerültek a kötelezően betartandó fejezetként került megjelölésre a II. 4. (Vontatási energiaellátás, a II.8. (Menettulajdonságok). Rögzítésre került továbbá, hogy milyen dokumentációkat kell becsatolni az ajánlathoz. E felsorolás értelmében egyebek mellett csatolandó az ajánlathoz: • szállítási ütemterv, • energetikai számítás (EN) értékhez (I. kötet, 4.3. szerint), • energetikai számítás a teljes vonalra (III. kötet, II.8.7. szerint). Rögzítésre került továbbá, hogy a műszaki specifikáció XIV. pontjában felsorolásra nem kerülő (kötelezően betartandó előírások körébe nem tartozó) fejezetekre vonatkozóan műszaki ajánlatot nem kell az ajánlathoz csatolni (amennyiben mégis csatolásra kerül, úgy azt ajánlatkérő az értékelés során figyelmen kívül hagyja), azt kizárólag a nyertes ajánlattevőnek (Szállítónak) kell majd az ajánlatkérő (Megrendelő) rendelkezésére bocsátania szerződéskötést követően (….szerződés …. pontja szerint).

25

A kötelezően betartandó előírások körébe nem tartozó fejezetek szerinti előírások tekintetében a nyertes ajánlattevőnek (Szállítónak) lehetősége van más megoldást javasolni, amennyiben igazolja, hogy javaslata a Megrendelő számára egyenértékű, vagy előnyösebb és megfelel az Európai Unióban (valamint a Magyarországon) érvényes szabványoknak, előírásoknak. (Kbt. 58.4., Kbt. 58.7.). A javaslat elfogadásáról vagy indokolt esetben elutasításáról a Megrendelő – szükség esetén a Nemzeti Közlekedési Hatósággal egyeztetve - dönt. Amennyiben Megrendelő a javaslatot elutasítja, úgy Szállítónak az elutasítás részletes indoklását figyelembe véve, az abban meghatározottakat teljesítő műszaki megoldásra kell újabb javaslatot tenni, mely javaslat elfogadásáról Megrendelő – szükség esetén a Nemzeti Közlekedési Hatósággal egyeztetve – dönt. Ez a döntési folyamat mindaddig tart, amíg Szállító olyan műszaki megoldást nem javasol, mely a Megrendelő részéről elfogadható nem lesz. A jármű részletes műszaki leírása és az összes kapcsolódó dokumentáció (a kötelezően betartandó előírások körébe nem tartozó a Megrendelő által elfogadott javaslat szerinti műszaki megoldással) az előzetes típusengedélyezési dokumentáció alapjául szolgálnak. Emiatt a dokumentációknak tartalmilag és formailag alkalmasnak kell lennie arra, hogy az előzetes típusengedélyezési dokumentáció alapjául szolgáljon. Az előzetes típusengedély iránti kérelem és komplett engedélyezési dokumentáció a szerződéskötést követő 60 napon belül kerül benyújtásra a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz. Ajánlatkérők a közbeszerzési eljárás keretében két körben kiegészítő tájékoztatást adtak az ajánlattevőknek. Az első körben 2010. február 5-én adott kiegészítő tájékoztatás során a 44. kérdésben és az arra adott válaszban az alábbiak kerültek rögzítésre: „44. kérdés: Az 1. kötet 11.3) cikkében a teljesítés a befejezés, a teljesítés határideje: 2013.01.31. és a VI. 3) További információk pontban a szerződéskötés tervezett időpontja: 6.4.2010. (8:00 h), ellenben a II. kötet 12.2. 12.3 pontjában az van írva, hogy az 1. jármú leszállításának pontos időpontja a szerződés aláírását követő 24. hónap és az utolsó jármú leszállításának pontos időpontja a szerződés aláírását követő 36. hónap, ami nem egyezik a szerződés aláírásának időpontjával. Kérjük, hogy igazolják vissza, az adott időpontok közül melyik az érvényes. 44. válasz: 1. kötet 1. Ajánlati Felhívás 11.3 pontja és a VI.3.4 pontja az érvényes. A II. kötet 12.2 és 12.3 pontokban leírtakat a 6. sz. mellékletben leírt naptári dátumok szerint kell figyelembe venni." Az ajánlattételi határidőre: az I. r., a II. r., a III. r. kérelmező, valamint az Ansaldobreda SpA nyújtotta be az ajánlatát, az alábbiak szerint: I. r. Kérelmező: 1. Ellenszolgáltatás összege (nettó EUR): 72.426.350 EUR

26

2. Üzemkész, üres jármű egy tengelyre jutó átlagos tömege (T0/tengelyszám). 6408,3 kg/tengely 3. Vontatási energiafogyasztás (EN), valamint U2: (EN) 0,0456kWh/fő, U2=231(fő) 4. Zajszint (Z): 74(Z) dBa 5. Utasközlekedő folyosó szélessége (mm): 720 mm 6. Üzem közben rendelkezésre álló járműszám (db): 30 db II. r. Kérelmező: 1. Ellenszolgáltatás összege (nettó EUR): 71.889.000 EUR 2. Üzemkész, üres jármű egy tengelyre jutó átlagos tömege (T0/tengelyszám). 5.811,5 kg/tengely 3. Vontatási energiafogyasztás (EN), valamint U2: (EN) 0,077kWh/személy, U2=200(fő) 4. Zajszint (Z): 75(Z) dBa 5. Utasközlekedő folyosó szélessége (mm): 711 mm 6. Üzem közben rendelkezésre álló járműszám (db): 30 db III. r. kérelmező: 1. Ellenszolgáltatás összege (nettó EUR): 73.566.974 EUR 2. Üzemkész, üres jármű egy tengelyre jutó átlagos tömege (T0/tengelyszám) 6.160 kg/tengely 3. Vontatási energiafogyasztás (EN), valamint U2: (EN) 11,68 kWh/személy, U2= 202 (fő) 4. Zajszint (Z): 73 (Z) dBa 5. Utasközlekedő folyosó szélessége (mm): 712 mm 6. Üzem közben rendelkezésre álló járműszám (db): 29 db AnsaldoBreda SpA: 1. Ellenszolgáltatás összege (nettó EUR): 67.506.000 EUR 2. Üzemkész, üres jármű egy tengelyre jutó átlagos tömege (T0/tengelyszám). 7.080 kg/tengely 3. Vontatási energiafogyasztás (EN), valamint U2: (EN) 0,063kWh/fő, U2=213(fő) 4. Zajszint (Z): 74(Z) dBa 5. Utasközlekedő folyosó szélessége (mm): 712 mm 6. Üzem közben rendelkezésre álló járműszám (db): 30 db Az AnsaldoBreda SpA ajánlata a jogorvoslati eljárás szempontjából releváns körben az alábbiak szerint került benyújtásra: Az ajánlat 25-28. oldalain csatolta a Kbt. 60. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti kizáró okok igazolási módjáról szóló nyilatkozatát a 9. sz. melléklet szerint. Ennek keretében a maga és a 10 % feletti alvállalkozója vonatkozásában a 2. sz. lehetőséget (valamennyi kizáró ok hiányát az általa benyújtott ajánlatban igazol), míg az erőforrást biztosító szervezet vonatkozásában a 3. sz. lehetőséget (a kizáró okok közül egyeseket az ajánlatban, másokat nyertesség esetén igazol) választotta, egyúttal a táblázatban teljeskörűen (maga, 10% feletti alvállalkozója, erőforrás szervezet) megjelölte az

27

ajánlat azon oldalait, amelyek az adott kizáró ok tekintetében vonatkozó igazolást tartalmazzák. Az oldalszám szerint megjelölt iratok ún. Apostille-t nem tartalmaztak. Az ajánlat 88-89. oldalain került becsatolásra a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-c) pontjai és (3) bekezdése szerinti nyilatkozat, eszerint az ajánlattevő 10 % feletti alvállalkozóként kívánja igénybe venni a BKV Vasúti Járműjavító Szolgáltató Kft.-t, míg erőforrást biztosító szervezetként a Finmeccanica SpA-t. A nyilatkozat szerint az erőforrást biztosító szervezet igénybevételére a G1 szerinti alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében kerül sor. Az ajánlat 103-156. oldaláig a következők szerint kerültek becsatolásra a G1 szerinti alkalmassági követelmény igazolására szolgáló, számviteli jogszabályok szerinti beszámolók másolatai a Finmeccanica SpA vonatkozásában. A 103. oldal egy elválasztó lapot tartalmazott a következő tartalommal: „17) G1: Számviteli jogszabályok szerinti beszámolók másolata (az utolsó 3 lezárt üzleti évre vonatkozóan) • Kivonatok Finmeccanica SpA 2006., 2007. és 2008. pénzügyi évről szóló beszámolójából/Abstracts from Finmeccanica SpA’s Financial Statements (20062007-2008) • BKV Vasúti Járműjavító Szolgáltató Kft. 2006., 2007. és 2008. pénzügyi évről szóló beszámolója/BKV Vasúti Járműjavító Szolgáltató Kft’s Financial Statements (2006-2007-2008)” Az ajánlat 104. oldalától került csatolásra a 2006. évi konszolidált éves beszámoló és mellékletei, 110. oldalon a 2006. év könyvvizsgálói jelentése, 116 oldalon a felügyelőbizottság jelentése. Az ajánlat 125. oldalától került csatolásra a 2007. évi konszolidált beszámoló és mellékletei, 132. oldalon a felügyelő bizottság jelentése, 134. oldalon a könyvvizsgáló cég jelentése. Az ajánlat 140. oldalától került csatolásra a 2008. éves konszolidált beszámoló és mellékletei, 151. oldalon a könyvvizsgáló jelentése. Az ajánlat 157. oldalától kezdődően a BKV Vasúti Járműjavító Szolgáltató Kft. G1 szerinti alkalmasság igazolására vonatkozó iratok kerültek becsatolásra a következők szerint. 2006. évre vonatkozóan: a 157. oldaltól a független könyvvizsgálói jelentés, 159. oldaltól mérlegbeszámoló, 165. oldaltól kiegészítő melléklet, 202. oldaltól üzleti jelentés. 2007. évre vonatkozóan: a 211. oldaltól a független könyvvizsgálói jelentés, 214. oldaltól éves beszámoló, 221. oldaltól kiegészítő melléklet, 257. oldaltól üzleti jelentés. 2008. évre vonatkozóan: a 266. oldaltól a független könyvvizsgálói jelentés, a 269. oldaltól az éves beszámoló, a 275. oldaltól a kiegészítő melléklet, a 311. oldaltól az üzleti jelentés. Az ajánlat 360. és 362. oldalain kerültek becsatolásra az M1 szerinti alkalmasság igazolására szolgáló referencianyilatkozatok magyar nyelvű fordításai (360. oldalbergamo-i, 362. oldal göteborg-i referencia). A 360. oldalon csatolt referenciaigazolás

28

alján „A referenciát adó cég cégszerű aláírása”, kitétel és egy aláírás, míg a 362. oldalon csatolt referenciaigazolás alján „A referenciát adó személyek aláírása” kitétel és egy aláírás szerepelt. Az ajánlat 594. oldalán került becsatolásra táblázatos formában a villamosok leszállításának ütemezése, amely az alábbi címet tartalmazta: „A villamosok leszállításának ütemezése, Leszállítás (a szerződéskötéstől számított hónapokban meghatározva)”. A táblázat 1-31. terjedően felsorolta a villamosokat, illetőleg külön oszlopban a Miskolcra történő leszállítás (hónapon belül) időpontját, a jogorvoslati kérelmek tekintetében az alábbi releváns tartalommal: Villamosok száma 1. sz. villamos 2. sz. villamos [….] 23. sz. villamos 24. sz. villamos 25. sz. villamos 26. sz. villamos 27. sz. villamos 28. sz. villamos 29. sz. villamos 30. sz. villamos 31. sz. villamos

Miskolcra történő leszállítás (hónapon belül) 24 26 […] 34 34 34 35 35 35 36 36 36

A fenti táblázat szerint a 22. sz. villamos leszállításáig 33 hónapon belül sor kerül, míg a 23-25. sz. villamosok a 34., a 26-28. sz. villamosok a 35., és a 29-31. sz. villamosok tekintetében a 36. hónap került feltüntetésre. Az ajánlat 632. oldalától kezdődően került becsatolásra az ún. Energetikai számítás a teljes vonalra, ennek részeként a 633. oldaltól a 637. oldalig terjedően volt található a megajánlott Sirio típusú jármű energiafogyasztás és üzemi sebesség értékeléséhez kapcsolatos adatrendszer. Az ajánlat 633. oldalán került ismertetésre az „üzemi sebesség a miskolci vonalon” (szimuláció), a következők szerint: - Teljes menetidő az M1 és az M20 állomások között: 1553 s (20 s állásidővel az egyes állomásokon) - Teljes menetidő az M20 és az M1 állomások között: 1558 s (20 s állásidővel az egyes állomásokon) - Össztávolság az M1 és M20 állomások között: 10775 m - Üzemi sebesség: (10775 x 2) x 3,6 / (1553+1558) = 25 km/h. Az ajánlat 636. oldalán került csatolásra az ún. kétváltozós hatásfokfüggvény, amely a sebességtengelyen (V) 0-70-ig terjedően 5 km/h-s lépésközöket, míg a vonóerőtengely (F) 0-77 terjedően 2,5 kN lépésközöket tartalmazott, a táblázatban (pontrácsban) feltüntetett értékek 3,28 és 1,12 közötti értékeket tartalmaztak.

29

Az ajánlat 646. oldalától került becsatolásra a 23. sz. melléklet, amelynek részeként a 648. oldalon ismételten csatolásra került az ún. kétváltozós hatásfok függvény, amely a 636. oldalon csatolt függvénnyel lényegében megegyező tartalmú, ahhoz képest mindösszesen annyi eltérést tartalmazott, hogy a vonóerőtengely (F) 0-60-ig terjedően tartalmazta a 2,5 kN lépésközöket, illetőleg a két tengely egyes, a 636. oldalon csatolt táblázat üres cellái (metszéspontok) is adatokat tartalmaztak. Az egyes metszéspont értékek szintén 3,28 és 1,12 közötti értékeket tartalmaztak. Az I. r. kérelmező ajánlata a jogorvoslati eljárás szempontjából releváns körben a következők szerint került becsatolásra: Az ajánlatát két kötetben nyújtotta be. Az ajánlatot az egyes oldalak számozásán túlmenően az ajánlat egyes tartalmi részeit sorszámozott fülekkel látta el (I. kötet 1-25 fülek, II. kötet: 22. sz. melléklet A-G mellékletek, 23. sz. melléklet). Az ajánlat 21-22. oldalain került becsatolásra a Deutsche Bank által kiállított ajánlati biztosítékra vonatkozó bankgarancia magyar fordítása (21000839. sz. ajánlati bankgarancia), míg a 23-24. oldalak a banknyilatkozat eredeti angol nyelvű példányát (Tender Bond Bank Guarantee No. 21000839) tartalmazták. A benyújtott bankgarancia nem egyezett meg teljes egészében a Dokumentáció 20. sz. melléklete szerinti iratmintával. A magyar nyelvű fordítás értelmében a bank kötelezettségvállalása a következő eseményekre terjed ki: 1. Amennyiben az ajánlattevő visszavonta ajánlatát az ajánlati időszakon belül, és/vagy 2. Amennyiben az ajánlattevő, miután értesítést kapott az ajánlatkérőtől ajánlata elfogadásáról, beleértve az ajánlati dokumentumon feltüntetett minden feltételt, nem köt szerződést a határozat kihirdetésétől számított 60 napon belül. A bankgarancia tartalmazta továbbá, hogy az automatikusan hatályát veszti a következő időpontok közül a legkorábbi bekövetkeztekor: • Az az időpont, amikor ezt a dokumentumot számunkra visszajuttatják vagy • 2010. július 6-án 24.00 órakor (madridi idő szerint), még akkor is, a jelen dokumentumot nem küldik vissza számunkra. A fenti események legkorábbi bekövetkezte után a garancia automatikusan érvényét veszti és semmiféle hatállyal nem rendelkezik, a bank pedig semmiféle követelést nem fogad el kifizetésre. Rögzítésre került továbbá, hogy a Deutsche Bank számára bemutatott mindennemű írásos igényt közjegyzővel kell hitelesíttetni, kinyilatkoztatva azt, hogy minden írásos igényt megfelelően aláírt a meghatalmazott képviselő a garancia lejártának időpontja előtt, amely legkésőbb 2010. július 6., 24.00 óra (madridi idő). Amennyiben a 2. sz. esemény által okozott írásos igény merül fel, egyúttal be kell mutatni az ajánlatkérők által a CAF-nak küldött dokumentum másolatát, amelyben hivatalosan közlik a tender odaítélését, elfogadva a CAF ajánlati dokumentációban szereplő összes feltételt. Az ajánlat 28. oldalán került becsatolásra az ún. információs adatlap, amelynek keretében táblázatos formában feltüntetésre került az ajánlat minden oldalát szignáló

30

személy neve (F. R.), továbbá ugyanezen személy szignómintája. Az ajánlat egyes oldalai nem saját kezű szignálást, hanem szignóbélyegző lenyomatot tartalmaztak. Az ajánlat 32-34. oldalain került becsatolásra az I. r. kérelmező nyilatkozata a kizáró okok igazolásának módjáról, amelyben a kérelmező nem jelölte aláhúzással, hogy konkrétan mely lehetőséget választja a kizáró okok hiányának igazolására, ugyanakkor a táblázatban megjelölte az ajánlat 20. sz. fejezetét, ahol a kizáró ok hiányának igazolására szolgáló okiratok becsatolásra kerültek. Az ajánlattevő a saját maga vonatkozásában a 37-73., illetőleg a 205-től 234. oldalakig csatolta a kizáró okok hiányával kapcsolatos spanyol nyelvű igazolásokat (közjegyzői okiratok, illetőleg közjegyző által hitelesített okiratok) és azok magyar nyelvű fordításait. Ezen okiratok Apostille-val nem kerültek ellátásra. Az ajánlat 75-77. oldalain került becsatolásra a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-c) pontjai és a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat, amelyben az ajánlattevő 10% alatti alvállalkozóval érintett szerződéses részeket, 10% feletti alvállalkozót, valamint erőforrást nyújtó szervezetet nem jelölt meg. Az ajánlat 1. Kötet 204. oldalán található elválasztó-lap „Az erőforrást nyújtó szervezet Kbt. 63. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata” megjelölést tartalmazta. Ezt követően a 238. oldalig bezárólag igazolások kerültek benyújtásra, ugyanakkor a benyújtott iratokon maga az ajánlattevő került név szerint feltüntetésre. Az ajánlat 115-116. oldalain került becsatolásra a 13. sz. kitöltött melléklet az M1, M2 alkalmassági feltételekre vonatkozó szerződések ismertetéséről, ennek keretében az I. r. kérelmező mind az M1, mind az M2 alkalmasság vonatkozásában ugyanazon 4 db szerződést jelölte meg ugyanazon mennyiségekkel, ugyanazon teljesítési idővel. A táblázatokban feltüntetésre került valamennyi szerződés esetében a szerződést kötő másik fél neve és telefonos elérhetősége. Az M1-re vonatkozó táblázat annyiban tért el az M2-re vonatkozó táblázattól, hogy az M1-re vonatkozó táblázatban a „Szerződés/szállítás tárgya” megjelölést, míg az M2-re vonatkozó táblázat a „Szerződés tárgya” megjelölést tartalmazta, illetőleg az M1 táblázat utolsó oszlopa „A leszállított közúti, vasúti villamosok adatai (db szám, padlószint, nyomtáv meghatározása)” megjelölést, az M2-re vonatkozó táblázat utolsó oszlopa pedig „A járműtípus ismertetése, melyre a karbantartási referencia vonatkozik” megjelölést tartalmazta. A táblázatok a teljesítés helyére, a teljesítés pozitív voltára (szerződésszerű teljesítés) vonatkozóan információt nem tartalmaztak, a táblázatok utaltak egyúttal a kapcsolódó referencia levelekre. Az ajánlat 119-143. oldaláig – 14-es fülszám (fejezet) alatt – kerültek becsatolásra az M1-re vonatkozó egyes referenciaigazolások. Összesen 5 db referenciaigazolás került becsatolásra, a referenciaigazolások egyebek mellett az alábbi információkat tartalmazták: 3.) munka típusa és mennyisége 5.) leszállítás vagy szerelés helye/i 6.) szállítás átvételének időpontja/i A 3-as ponthoz kapcsolódóan az egyes referenciaigazolások a következő információkat tartalmazták:

31

-

3 egységnyi könnyűmetró 100 %-ban alacsonypadlós + tartalékok + garancia + 1 év karbantartás 17 egységnyi könnyűmetró 100 %-ban alacsonypadlós + tartalékok + garancia és 2 év karbantartás 11 egységnyi könnyűmetró 100 %-ban alacsonypadlós + tartalékok + garancia és 4 év karbantartás 5 egységnyi könnyűmetró 100 %-ban alacsonypadlós + tartalékok + garancia + 1 év karbantartás 14 egységnyi 100%-ban alacsony padlós villamos + tartalékok + 2 év garancia és karbantartás + jelzőberendezések + távközlés + kocsiszín berendezés

Az 5-ös ponthoz kapcsolódóan az egyes referenciaigazolások külön információkat nem tartalmaztak. A 6-os ponthoz kapcsolódóan az egyes referenciaigazolások a következő információkat tartalmazták: - 1. villamos leszállítása 2006. február, utolsó villamos leszállítása 2006. október, a villamosok a leszállítás után 1 hónappal üzemelnek. - 1. villamos leszállítása 2006. július, utolsó villamos leszállítása 2008. december, a villamosok a leszállítás után 1 hónappal forgalomban. - 1. villamos leszállítása 2008. október, utolsó villamos leszállítása 2009. május, 2009. február: 6 villamos üzemben. - 2007. márciustól 2007. szeptemberig, 2007. októberétől üzemben, - 1. villamos leszállítása 2008. október, 2009. januárjáig 6 villamos leszállítása, leszállítás után 1 hónappal forgalomban. Az M2-re vonatkozó referencia igazolására vonatkozóan az ajánlat 145. oldalán csatolt lap a következő kitételt tartalmazta: „Kérjük nézze meg a 14. fejezetet”, külön referencia igazolások nem kerültek csatolásra. Az ajánlat 164. oldalától kezdődően kerültek becsatolásra az ajánlattevő aláírási címpéldányával és aláírási jogosultságával kapcsolatos iratok eredeti spanyol nyelven, valamint azok hiteles magyar fordításai. Ennek keretében a 168. oldalszámozású kétrét hajtott, elő- és hátlap között 169-176. oldalszámozással került csatolásra eredeti spanyol nyelven az ún. meghatalmazási okirat, amely kétrét hajtott borítólap hátlapja külön oldalszámozást nem tartalmazott. Ezen irat 176. oldala Apostille-val került ellátásra. A 181. oldalszámozású kétrét hajtott, elő- és hátlap között 182-191. oldalszámozással került csatolásra eredeti spanyol nyelven az ún. aláírás hitelesítési okirat, amely kétrét hajtott borítólap hátlapja külön oldalszámozást nem tartalmazott. Az ajánlat 150-155., valamint 160-161. oldalain kerültek becsatolásra spanyol nyelven az eredeti ISO tanúsítványok, amelyek a 155. és a 161. oldalon Apostille-val kerültek ellátásra. Az ajánlat 197-202. oldaláig került becsatolásra spanyol nyelven eredeti közjegyzői okiratba foglaltan az ajánlattevői társaságra vonatkozó cégkivonat, amely a 202. oldalon Apostille-val került ellátásra.

32

Az ajánlat II. kötetének 3-5. oldalain került becsatolásra a Dokumentáció I. kötet 22. sz. melléklete szerinti táblázat. Az ajánlat 203. oldalától kezdődően került becsatolásra az 1. és 2. vonal szimulációja, míg a 222. oldaltól a szimulációs ellenőrzéshez szolgáló 23. sz. melléklet szerinti adatrendszer. Ennek keretében a 225. oldalon került csatolásra az ún. kétváltozós hatásfokfüggvény táblázat (pontrács), amelynek (v) tengelyén 0-tól 70-ig km/óra alapulvételével a következő lépésközök kerültek feltüntetésre: 0, 10, 13, 15, 18, 20, 23, 25, 28, 30, 33, 35, 38, 40, 43, 45, 48, 50, 53, 55, 58, 60, 63, 65, 68, 70 km/h. A pontrács (F) tengelyén a lépésközök 0-tól 68 kN-ig terjedtek a következők szerint: 0, 15, 18, 20, 23, 25, 28, 30, 33, 35, 38, 40, 43, 45, 48, 50, 53, 55, 58, 60, 63, 65, 68. A két tengely metszéspontjaiban található cellákban az értékek 0,77 és 0,84 között helyezkedtek el. Az ajánlat 255., 262., 267. oldalain prospektusok kerültek becsatolásra négyrét hajtogatott formában, valamennyi esetben csak az ekként hajtott prospektus felső oldalai kerültek oldalszámozásra az előzőekben rögzítettek szerint. A II. r. kérelmező ajánlata a jogorvoslati eljárás szempontjából releváns körben az alábbiak szerint került benyújtásra: Az ajánlatát két kötetben került benyújtásra, ennek keretében az egyes oldalak számozásán túlmenően az ajánlat egyes tartalmi részeit az I. kötet vonatkozásában sorszámozott „fülekkel” látta el. Az ajánlat 16-18. oldalain került csatolásra az ajánlattevő Dokumentáció I. kötet 9. sz. melléklete szerinti nyilatkozata a kizáró okok igazolásáról, amelyben mind maga, mind a 10 % feletti alvállalkozó esetében a 2. sz. lehetőséget választotta (valamennyi kizáró ok hiányát az ajánlatban igazolja), egyúttal az érintett „fülek” feltüntetésével adta meg az adott kizáró okhoz kapcsolódó igazolások konkrét helyét az ajánlatban. Az ajánlat 93-94. oldalain került becsatolásra a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a (3) bekezdése szerinti nyilatkozat, amelyben az ajánlattevő 10 % feletti alvállalkozóként a Skoda Electric a.s.-t jelölte meg. Az ajánlat 30-35. oldalain került csatolásra a 10% feletti alvállalkozó magyar és cseh nyelvű nyilatkozata a Kbt. 60. § (1) bekezdés a)-c), e) és h) pontjai szerinti kizáró okokról, amelynek 35. oldalán 2 db vignetta került felragasztásra, a vignettákon több sorban cseh nyelvű szöveg, valamint dátum, aláírás és pecsét volt található. Az ajánlat 36. oldalától kerültek becsatolásra a 10 % feletti alvállalkozó kizáró okokkal kapcsolatos konkrét igazolásai, amelyek között az ajánlat 71., 75., 85., 90., 195., 288., 291., 294., 297., 357. oldalai cseh nyelvű pecsétnyomóval és bélyegzővel kerültek ellátásra, míg a 109., 128., 243. és 373. oldalakon cseh nyelvű szöveggel ellátott vignetták (matricák) kerültek felragasztásra, ezek fordításai nem találhatók az ajánlatban. Ehhez képest az ajánlat 172. oldalán található cseh nyelvű pecsét és bélyegző magyar nyelvű fordítása a 178. oldalon, a 344. oldalé a 345. oldalon, a 350. oldalé pedig a 351. oldalon került becsatolásra. Ajánlatkérők 2010. március 5-én értesítették az ajánlattevőket, hogy az AnsaldoBreda SpA ajánlatában számítási hibát észlelt, ennek megfelelően a Kbt. 84. §-a alapján az 1.

33

bírálati részszempontra adott nettó 67.506.000 EUR összegű vállalást nettó 67.886.000 EUR összegre javították. 2010. március 5-én ajánlatkérők hiánypótlási felhívást bocsátottak ki, ennek keretében az I. r. kérelmező vonatkozásában – a jogorvoslati eljárás szempontjából releváns körben – az alábbi hiányok kerültek megállapításra. 1) Ajánlatkérők a felhívás III.2.2. G1) pontjára utalással kiemelték, hogy az utolsó 3 lezárt üzleti év számviteli jogszabályok szerinti beszámolója másolatának benyújtása szükséges. Utaltak továbbá arra, hogy a G1 alkalmasság tekintetében az ajánlattevő, közös ajánlattevő és a 10 %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója önállóan kell, hogy megfeleljen. Ajánlatkérők kérték ajánlattevő 2006. és 2007. évi számviteli jogszabályok szerinti beszámolója másolatának pótlólagos benyújtását. 2) Az ajánlati felhívás VI.3.6) pontjának beidézésével ajánlatkérő kiemelték, hogy az ajánlatot minden nem üres oldal folyamatos oldalszámozásával és szignálásával, valamint az oldalszámozásnak megfelelő tartalomjegyzékkel ellátva, zárt csomagolásban kell benyújtani, illetőleg azon oldalakat is szignálni kell, melyek cégszerűen aláírásra kerülnek. Ajánlatkérők rögzítették, hogy a benyújtott ajánlat nem felel meg a formai előírásoknak, mivel az ajánlat „nem a nem üres oldalak folyamatos oldalszámozásával és szignatúrázásával került benyújtásra”. A hiánypótlási felhívás tartalmazta egyúttal, hogy az ajánlat formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre ajánlattevőnek (az ajánlatot aláíró személynek/személyeknek vagy meghatalmazottaiknak) a hiánypótlás teljesítésére előírt határidőig és helyen biztosítanak lehetőséget. A II. r. kérelmező, valamint az Ansaldobreda SpA vonatkozásában a hiánypótlási felhívás a jogorvoslati kérelmekkel érintett körben nem tartalmazott előírást. Ajánlatkérők a hiánypótlási felhívásban rögzítették, hogy a hiánypótlás teljesítésének módja: A hiánypótlást 2 példányban (1 eredeti és 1 másolat) kell benyújtani, az ajánlati dokumentáció II. fejezet 6. pontjában (Az ajánlatok formai előírásai pontban az ajánlatokkal szemben támasztott követelmények) rögzítettek szerinti módon. Ajánlattevők a hiánypótlásaikat határidőben megtették. Ennek során az I. r. kérelmező részéről a hiánypótlás során az ajánlat 7. sz. mellékletében feltüntetett területi igazgató (F. R.) által meghatalmazott személy az ajánlat nem szignózott oldalait saját maga szignálta. Ajánlatkérő 2010. március 12-én tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetést 2010. március 25. 13.00 órára halasztja. A szerződéskötés tervezett időpontja 2010. április 9. 10.00 óra. Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 2010. március 25-i – halasztott – időpontban hirdette ki, az eljárás nyertes az AnsaldoBreda SpA lett. A második legkedvezőbb

34

ajánlatot az I. r. kérelmező tette. Az összegezés szerint a III. r. kérelmező ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Ajánlatkérők az összegezésben a III. r. kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatban idézték a Dokumentáció I. kötetében a 3. sz. bírálati részszempont értékelésének előírásait, kiemelve, hogy a vontatási energiafogyasztást számítással kell meghatározni és egy férőhelyre (U2-vel történő osztás) kell vetíteni. A III. r. kérelmező által megadott értékek: (EN) = 11,68, U2 = 202 (fő). Ajánlatkérők megállapították, hogy az ajánlattevő az ajánlatot nem a 3. sz. részszempont szerint tette meg, a 8 menetciklusra kiadódó összes vontatási energiát nem osztotta el az U2 befogadóképességgel, így az nem egy férőhelyre vetített fajlagos vontatási energiafelhasználás (EN) került megjelenítésre, így az ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott követelményeknek. Ajánlatkérők az összegezés 14. pontjában (egyéb információk) a Kbt. 96. § (4) bekezdése alapján felszólították a nyertes ajánlattevőt a Kbt. 63. § (2) és (3) bekezdése szerinti igazolások 8 napon belül történő benyújtására. Megjelölte az érintett iratokat [Kbt. 60. § (1) bekezdés c), d), f) és g) pontra vonatkozó hatósági erkölcsi bizonyítványok, Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pontra vonatkozóan a köztartozást nyilvántartó hatóságok igazolása]. Ajánlatkérők egyúttal figyelmeztették a nyertes ajánlattevőt a felhívás VI.3.10. pontjának előírására, miszerint az idegen nyelvű dokumentumok, iratok valamennyi nem üres oldalát szó szerint le kell fordítani és be kell nyújtani tekintet nélkül annak tartalmára. A nyertes ajánlattevő a felhívás alapján a következő igazolásokat benyújtotta ajánlatkérők számára: -

nyilatkozata Kbt. 60. § (1) bekezdése és a Kbt. 61. § (1) bekezdése alapján (Finmeccanica SpA), Hatósági erkölcsi bizonyítvány (Finmeccanica SpA), Finmeccanica SpA ügyvezető igazgatójának hatósági erkölcsi bizonyítványa, Finmeccanica SpA ügyvezető igazgatójának hatósági erkölcsi bizonyítványa folyamatban lévő büntető eljárás tekintetében, Igazolás adóbefizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan (Finmeccanica SpA), Igazolás társadalombiztosítási járulékok befizetésére vonatkozóan (Finmeccanica SpA), Nyilatkozat vámbefizetési kötelezettségek teljesítéséről (Finmeccanica SpA).

A becsatolt iratok közül a legkésőbb kiállított irat kiállításának dátuma 2010. március 31., a benyújtott iratok egyike sem tartalmazott Apostille-t. Ajánlattevők az eredményhirdetést követően iratbetekintési kérelmet nyújtottak be ajánlatkérőkhöz. Ajánlatkérők az iratbetekintésre 2010. március 29.,30.,31-én biztosítottak lehetőséget. I. r. kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen 2010. április 2-án terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, amelyet a jogorvoslati eljárásban pontosított. Jogorvoslati kérelmében a nyertes ajánlattevő ajánlatának az érvényességét támadta. Kérte a

35

jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésétnek megsemmisítését, valamint rendelkezést a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. Indítványozta egyúttal ideiglenes intézkedés alkalmazását. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését, 88. § (1) bekezdés f) pontját. I. r. kérelmező a nyertes ajánlat érvénytelenségét az alábbi indokokra alapította. 1.)

Az ajánlatkérők által meghatározott szállítási, teljesítési határidők be nem tartása: Az ajánlati felhívás, a dokumentáció előírásaira, a 44. kérdésre adott kiegészítő tájékoztatásra, valamint az eredményhirdetés halasztott időpontjára hivatkozással előadta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában csatolt szállítási ütemterv szerint a szállítási határidők leszállítva, a szerződéskötéstől számított hónapokban meghatározva) értendők. A Dokumentáció II. kötet 9 sz. mellékletében előírt "Szállítási Ütemterv - A 6. sz. melléklet részét képező Fizetési Ütemterv előírásainak megfelelően" az ajánlatkérők által 2010. február 5-én megküldött kiegészítő tájékoztatással együtt értelmezendők, és ezek alapján kellett elkészíteni, vállalni a fix dátumokhoz kötött szállítási ütemeket. A nyertes ajánlatban szereplő szállítási határidők (első villamos: 24., második villamos: 26., utolsó villamos 36. hónapban történő szállítása) nem felelnek meg az ajánlatkérő által előírt feltételeknek, tekintve, hogy a szerződés aláírásától számított 36. hónapban történő szállítás legkorábban 2013. április 1-jén történhet, amelyhez képest az ajánlatkérők 2013. január 31. napját írták elő. Nem elfogadható az ajánlatkérők azon magyarázata, ami arra alapítja az ajánlat érvényességét, hogy a 36 hónapon belül van a 33 hónapos határidő. A nyertes ajánlattevői vállalásból következően a nyertes ajánlattevő a 36. hónapban válna kötelezetté az utolsó villamos leszállítására, amely időpont kiszámítottan mindenképpen későbbre esik, mint a felhívásban rögzített 2013. január 31-i időpont. Ezzel lényegében a nyertes túllépte az ajánlatkérő által teljesítésre szabott maximális határidőt. Az ajánlatkérők, illetőleg a nyertes ajánlattevő logikája mentén egy 120 hónapos vállalás is elfogadható lenne, azon az alapon, hogy ezen intervallumon is belül esik az ajánlatkérő által rögzített véghatáridő, ilyen formán azt el kellene fogadni. Szerződésjogilag, illetőleg szerződést biztosító mellékkötelezettség oldaláról is elfogadhatatlan ezen felvetés, amely azzal járna, hogy az ajánlatkérők 36 hónapos vállalást fogadnának el a 33 hónapos vállalási véghatáridő kikötéshez képest, ezáltal ebben a 3 hónapban az ajánlatkérő késedelmi kötbért sem igényelhetne a nyertes ajánlattevőtől, amely szintén ellentétes a kiírás logikájával. Egyértelműen megállapítható, hogy a nyertes a szerződéskötés időpontjától függetlenül nem a pontosan meghatározott dátumokhoz kötött szállítási ütemeket vállalta, hanem a szerződéskötés időpontjához kötve, ahhoz rögzített hónapokra leszállítva értelmezi a határidőt és ráadásul nem is az ajánlatkérő által értelmezett „hónapon belül”. A nyertes az ajánlatában rögzített ütemezéssel nem tudja teljesíteni a kötelező szállítási határidőket.

36

2.)

Az első két villamos leszállításának határideje: Kérelmező az alap jogorvoslati kérelmében arra is hivatkozott, hogy az ajánlati dokumentáció előírta azt is, hogy a második villamost az első villamossal együtt kell leszállítani. Ehhez képest a nyertes ajánlat az első villamost a 24. hónapban, a másodikat pedig a 26. hónapban vállalta leszállítani, amely nem felel meg ajánlatkérő követelményének, ezért érvénytelen az ajánlat a Kbt. 88.§ (1) bekezdés alapján. Kérelmező ezen kérelmei elemét a jogorvoslati tárgyaláson akként pontosította, hogy nem azt sérelmezi, hogy nem egy időpontban kerül leszállításra az első két villamos, hanem azt, hogy a dokumentáció II. kötet 6. sz. mellékletében rögzített szállítási ütemezésben konkrétan rögzített szállítási határidőig sem az első, sem a második villamos nem fog megérkezni. Ajánlatkérők előírása szerint a kiírásban rögzített szállítási ütemezésben foglalt időpontig bezárólag (23. hónap) az első kettő villamost mindenképpen le kell szállítani. Ehhez képest a nyertes ajánlat ezen túli időpontot rögzít. Álláspontja szerint a jogorvoslati tárgyaláson e körben általa előadottak nem minősülnek új kérelmi elemnek, az pusztán az alap jogorvoslati kérelmében e körben előadottak pontosítása, ugyanis az alap jogorvoslati kérelemében kifejezetten rögzítette, hogy a nyertes ajánlattevő vállalása alapján az első villamos a 24. hónapban kerülne leszállításra, ehhez képest pedig jól láthatóan a dokumentációból már a 23. hónapban le kell szállítani az első villamost. Hozzátette, hogy a szerződéstervezethez csatolt fizetési ütem 5. részszámlájához kapcsolódóan - ami a táblázat alapján a (vi.) fizetési ütemnek felel meg - "az egyes prototípus járművek (1. és 2. járművek) szállítási határidejeként 2012.03.31-ét rögzíti" Ez kifejezetten azt jelenti, hogy az első és második (prototípus) jármű szállításának egy időpontra kell esni, de legalábbis azt, hogy mindkét járműnek az adott 2012. március 31-i dátumig meg kell érkeznie. Az, hogy a szerződéstervezet rögzíti, hogy a szerződés aláírásakor az ajánlattevő jogosult a 2-től a 31. jármű pontos szállítási időpontjának átütemezésére, nem jelenti azt, hogy a 2-es sz. prototípus jármű ajánlatban vállalt szállítási határideje túlnyúlhat az 1. sz. jármű szállítási határidején.

3.)

A hatásfok számítás során helytelen (1-nél nagyobb hatásfok érték) adat megadása: Az ajánlatkérők által a hatásfok-számítására megadott képletre hivatkozással hangsúlyozta, hogy a hatásfoknak mindig (η<1) egységnyi érték alattinak kell lennie, mivel a felvett elektromos energia mindig nagyobb, mint a kifejtett teljesítmény. Ehhez képest a nyertes ajánlattevő az ajánlat 23. mellékletében 8. pont alatt 1-nél nagyobb hatásfok értéket határozott meg, így az eredményként kapott adatok is helytelenek. Az ajánlattevő levezetésének – erre vonatkozó előírás hiányában is – meg kell felelnie a fizika általános törvényszerűségeinek. Ezen követelménynek a nyertes ajánlat levezetése nem felel meg, nincs összhangban az ajánlatkérő által meghatározott követelményekkel, ezért az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen.

4.)

A hatásfok számítás során helytelen (1-nél nagyobb hatásfok érték) adat figyelembevételével megadott vállalás teljesíthetetlensége: Álláspontja szerint

37

az ajánlatkérőknek legalább a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján indokolást kellett volna kérni a 3. sz. bírálati részszempont tekintetében figyelembe vett paraméterek teljesíthetősége, helytállósága tekintetében, a vállalásra adható megfelelő magyarázat hiányában pedig az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. Kérelmező ezen kérelmi elemét a jogorvoslati tárgyaláson akként pontosította, hogy álláspontja szerint a reciprok értékkel történő számítás e körben az ajánlatkérők részéről nem volt megengedett. 5.)

Szimulációk teljes körűségének hiánya (2-es viszonylatra vonatkozó szimuláció hiánya): A nyertes ajánlattevő csak egy viszonylatra végezte el a szimulációt, ugyanakkor az ajánlatkérő a szimulációkat két viszonylatra (1. és 2. vonal) kérte elvégezni. Az ajánlati dokumentáció III. kötet II.8.7. pontja előírta, hogy a felújított miskolci 1-es és 2-es vonalra kell bemutatni a jellemző fajlagos energiafogyasztási adatokat. (Szimulációk 1. és 2. vonalra.) Az 1. vonal Selyemrét és Felső-Majláth vá. között helyezkedik el, összesen 22 megállóval, a 2. vonal Selyemrét és Vasgyári Gyógyszertár között húzódik, ahol 16 megálló van. Ajánlatkérők mindkét vonalra (az 1., 2. vonalra/viszonylatra) külön-külön kérték a szimulációkat. Álláspontja szerint nem fogadható el ebben a körben azon ajánlatkérői és nyertes ajánlattevői érvelés, amely szerint az 1-es viszonylat lefedi a teljes 2-es viszonylatot, tekintettel arra, hogy a két viszonylat szimulációinak eredményei szükségképpen eltérnek egymástól. Máshol vannak a végpontok, máshol következnek be a fékezések, megállások, amely kihat a végeredményre.

6.)

A szimuláció nem megfelelősége (22 megálló helyett 20 megállóval történő szimuláció): A nyertes ajánlat – azon túl, hogy csak az 1-es viszonylatra tartalmazott szimulációt – egyúttal helytelen is, mert csak az M1-től M20 megállóig, tehát összesen 20 megállót vett figyelembe az 1. vonal esetében (22 megálló helyett). A maga részéről a saját ajánlatában a szimulációt a 210. oldalon adta meg. Az 1-es vonal Selyemrét-Felsőmajlát végállomásra, a 2-es vonal pedig a Selyemrét-Vasgyári gyógyszertárra vonatkozik, ezt vette figyelembe, a teljes vonalhossz tekintetében. Figyelemmel arra, hogy a szimulációk bemutatása tekintetében ajánlattevő ajánlatának szakmai része a dokumentáció előírásaiba ütközik az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen.

A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2010. április 2-án D.251/2010. szám alatt megindította. A Döntőbizottság jogorvoslati eljárás megindításának a napján egyúttal ideiglenes intézkedést hozott, a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta. II. r. kérelmező az ajánlatkérők eljárást lezáró döntése 2010. április 02-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyet a jogorvoslati eljárásban pontosított. Jogorvoslati kérelmében a nyertes és az I. r. kérelmező ajánlatának érvényességét támadta. Álláspontja szerint ajánlatkérők megsértette a Kbt. 70. § (1) bekezdését, 81. § (1)

38

bekezdését, a 88. § (1) bekezdését és a 91. § (1) bekezdését. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérők új eljárásra történő utasítását, valamint ajánlatkérők kötelezését az eljárási költségek viselésére. II. r. kérelmező a nyertes ajánlat érvénytelenségét az alábbi indokokra alapította. 1.)

Apostille hiánya: A felhívás VI.3.13) pontjára és a dokumentáció 2.10.1/B. pontjára hivatkozással kifejtette, hogy a kizáró okok hiányát a) az érintett helyi hatóságok által kiállított igazolással, vagy b) az ajánlattevő (10% feletti alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezete) közjegyző által hitelesített nyilatkozatával kell igazolni. A Hágai egyezményt (1961. október 5.) kihirdető 1973. évi 11. törvényerejű rendelet (Tvr.) értelmében a külföldön (a nyertes ajánlattevő vonatkozásában Olaszországban) kiállított hatósági igazolásokat és a külföldön kiállított, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatokat Apostille-val kell ellátni ahhoz, hogy a magyar hatóságok előtt vagy Magyarországon hivatalos eljárásban érvényesen felhasználhatóak legyenek. Ehhez képest a nyertes ajánlattevő ajánlatának részét képező releváns dokumentumok egyike sincs Apostille-lel ellátva, ideértve a közbeszerzési törvény 60. § (1) bekezdés c), d) f) és h) pontjaiban foglalt, a nyertes ajánlattevőre és az erőforrást nyújtó szervezetére vonatkozó igazolásokat és nyilatkozatokat is. A Tvr. jelen esetben kötelezően alkalmazandó, nincs olyan kivétel – akár egy másik jogszabály, akár a két állam közötti egyéb nemzetközi megállapodás formájában – ami szükségtelenné tenné a nyertes ajánlattevő részéről az általa becsatolt eredeti közokiratok felülhitelesítését. Ettől független az a körülmény, hogy magát a felülhitelesített iratot milyen formában kell közbeszerzési eljárásban becsatolni, eredetben vagy elegendő-e másolatban. A Tvr. egy egyszerűsítéssel szolgál a felülhitelesítéshez képest, az Apostille egy egyszerűsített forma, ilyen esetben nem szükséges az a konzuli eljárás, ami egyébként ilyen esetekben irányadó. Ez az egyszerűsítési szándék egyúttal nem jelentheti azonban azt, hogy az egyezmény felülírná a nemzeti jogokat a tekintetben, hogy mi minősül közokiratnak. Ez csak az egyezmény tárgyi hatályát konkretizálja. A Tvr. maga rögzíti, hogy függetlenül egyébként az adott nemzeti jogoktól a Tvr. szempontjából egységesen mi tekintendő közokiratnak. Ide tartoznak az államigazgatási iratok, illetőleg a közjegyző által kiállított okiratok. Ilyenformán minden ilyen szerv által kiállított irat az Apostille ellátási kötelezettség szempontjából közokiratnak minősül. Amennyiben egy közjegyző pusztán csak felülhitelesít egy iratmásolatot, az a Tvr.-ből kifolyóan közokiratnak minősül, így szintén ellátandó Apostille-val. Vitatta egyúttal, hogy jelen esetben megvalósulna a Tvr. azon kivétele, hogy itt egy kereskedelmi forgalomban történő felhasználásról van szó. Ezt szűken kell ezt értelmezni, ilyenként merülhet fel adott esetben egy vámhivatali eljárásban való iratbeszerzés, de a közbeszerzési eljárásra ez nem terjed ki. Végezetül hozzátette, hogy az Apostille hiánya egy hiánypótlási felhívás keretében orvosolható körülmény lenne.

39

2.)

A G1 szerinti alkalmassági követelmény nem megfelelő igazolása: A Dokumentáció 2.12. pontjára hivatkozással előadta, hogy a nyertes ajánlattevő sem éves beszámolóit nem nyújtotta be, sem az erre vonatkozó, könyvelő (könyvvizsgáló) által ellenjegyzett nyilatkozatot, míg az erőforrást nyújtó szervezet részéről "Az éves beszámolók kivonata" címmel ellátott dokumentum került benyújtásra. Ez a dokumentum nem tekinthető sem az éves beszámolók teljes példányának, sem könyvelő (könyvvizsgáló) által ellenjegyzett nyilatkozatnak.

3.)

Az M1 szerinti alkalmasság igazolására becsatolt egyes referenciaigazolások cégszerű aláírásának hiánya: A felhívás III.2.3 pontjára hivatkozással előadta, hogy a bergamó-i (361. oldal) és a göteborg-i (362. oldal) referenciák igazolását a referenciát adó közlekedési társaságok egyáltalán nem bélyegezték le, a referenciák nem tartalmaznak cégszerű aláírást, a társaságok cégszerű aláírása helyett, egy azonosíthatatlan személy aláírása szerepel rajtuk, bélyegző vagy a társaság nevének megjelölése nélkül. A Dokumentáció I. kötet 14. számú melléklete szerint ezeket a referenciákat a kibocsátó társaságnak cégszerűen kell aláírnia, amely magában foglalja, hogy a referenciát adónak cégbélyegzővel kell ellátni. Ezáltal ez a referencia levél nem felel meg a Kbt. és a dokumentáció követelményének. Hozzátette, hogy nincs relevanciája annak, hogy a referencia igazolás mellett egy további lapon becsatolásra került a referencia igazolást kiállító szervezetnek az adatai. Ez a két körülmény együttesen sem feleltethető meg a cégszerűen kiállított referenciaigazolásnak. Ez még a magyar cégjogi jogszabályok szerint sem tekintendő cégszerűen kiállítottnak. Egyebekben nem vitatta, hogy e körben hiánypótlásnak helye lenne.

4.)

A szimuláció teljes körűségének hiánya (2-es viszonylatra vonatkozó szimuláció hiánya): Idézte a dokumentáció III. kötetének II.8.7. pontját, mely szerint az energiafogyasztás szimulációját mindkét viszonylatra számítva kell elvégezni, a XIV. pont pedig kötelező követelményként úgy rendelkezik, hogy az energiafogyasztási követelményeket minden ajánlattevőnek kötelezően be kell tartania. A nyertes ajánlat 632. és 633. oldalain csatolt számítás a mostani, 20 megállót tartalmazó viszonylatra vonatkozik, a 2-es viszonylatra vonatkozó értékek nem találhatóak meg az nyertes ajánlatban. Erre tekintettel a nyertes ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. A maguk részéről a meglevő vonalszakasz hosszakra végezték el mindkét viszonylatra vonatkozóan a szimulációkat. Álláspontja szerint nem tekinthetők azonosnak az 1-es és a 2-e vonalszakaszon a sebességértékek és az ahhoz kapcsolódó további adatok, kisebb eltérés van ugyan, de igen is van eltérés a két szakasz között.

5.)

A kétváltozós hatásfokfüggvény táblázatban megadott 1-nél magasabb hatásfok érték nem megfelelősége: A nyertes ajánlat I. kötetében, a 23. számú melléklet 8. pontjában, a nyertes által készített táblázatnak a hatásfokot kellene bemutatnia, ugyanakkor a cellákban lévő számok nagyobbak 1-nél (3,25-1,12), amely értékeket nem lehet valós értékekként elfogadni és értékelni, tekintve,

40

hogy a fizika törvényei szerint nem lehetséges, hogy bármely gép hatásfoka nagyobb legyen 1-nél. II. r. kérelmező az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségét az alábbi indokokra alapította. 1.)

A bankgarancia formájában nyújtott ajánlati biztosíték jogsértő volta: A Dokumentáció I. kötete értelmében az ajánlattevőnek bankgarancia formájában ajánlati biztosítékot kell nyújtani a 20. számú mellékletében foglalt tartalommal. Álláspontja szerint az I. r. kérelmező által benyújtott bankgarancia nem felel meg a dokumentáció 20. számú mellékletében foglalt követelménynek. Egyrészt, a bankgarancia megfogalmazása nem kielégítő, mivel nem tartalmazza az "ajánlattevő érdekkörében felmerült okból" mondatrészt, amelyet a 20. számú melléklet b) pontja egyértelmű követelményként fogalmaz meg. Másrészt ezen bankgarancia további feltételeket és korlátozásokat is tartalmaz, amelyeket a bankgaranciát kibocsátó bank kért a bankgarancia lehívására és visszavonására vonatkozóan. Ezen feltételek egyike a bankgaranciát gyakorlatilag végrehajthatatlanná és lehívhatatlanná teszi. Ez a kiegészítő feltétel tartalmazza, hogy a bankgarancia érvényes lehívásához és érvényesítéséhez "a 2. számú esemény által kiváltott írásos nyilatkozat esetén", az ajánlatkérőknek be kell "nyújtani az általuk [az ajánlatkérők által] az I. r. kérelmezőnek megküldött hivatalos értesítést a nyertességéről, illetve amelyben az ajánlatkérők elfogadnak minden, az I. r. kérelmező ajánlatában tett feltételt". Ezen feltétel alapján az ajánlatkérőknek az eljárás eredményét kihirdető, 2010. március 25-én kelt összegzésükben értesíteniük kellett volna az I. r. kérelmezőt arról, hogy ajánlatának az összes feltételét elfogadták. Ajánlatkérők ilyen nyilatkozatot nem tettek, ennek következtében a bankgaranciát nem lehet érvényesen lehívni és végrehajtani. A fenti feltétel alkalmazása a bankgarancia szövegében ellentétes a pályázati dokumentációval, továbbá a bankgaranciában megfogalmazott 2. számú ismérv alá eső események bekövetkezése esetén lehívhatatlanná teszik a bankgaranciát. Nemcsak a jogszabályoknak, hanem egyébként biztosíték intézményének sem felel meg az I. rendű kérelmező által benyújtott ajánlati biztosíték. A bankgarancia 1. és 2. pontja alapján van egy olyan időszak, amikor az semmiféle biztosítéki szerepet nem tölt be és nem hívhatják le az ajánlatkérők. Amennyiben ugyanis ajánlatkérők kihirdetik az eljárás eredményét, és ebben nem az I. r. kérelmező a nyertes, ha az eredményhirdetést követő napon visszavonja az I. r. kérelmező az ajánlatát, nem tudják lehívni az ajánlatkérők a biztosítékot.

2.)

A 3. sz. bírálati részszempontra (Vontatási energiafogyasztás) megadott vállalás (0,0456 kWh/utas) teljesíthetőségének kétséges volta: Az I. r. kérelmező által a második alkalommal kiírt közbeszerzési eljárásban az energia felhasználására feltüntetett érték 0,0456 kWh/utas. Ez az érték két okból is kétséges. Egyrészt a második alkalommal kiírt közbeszerzési eljárásban az energia fogyasztás tekintetében az I. r. kérelmező által feltüntetett érték körülbelül 11 %-kal alacsonyabb, mint az I. r. kérelmező által az első alkalommal

41

kiírt közbeszerzési eljárásban megjelölt ugyanilyen járműre (tömeg, méretek, meghajtási rendszer tekintetében) vonatkozó érték (0,0509 kWh/utas) – annak ellenére, hogy az érték számítási módjára vonatkozó, az Ajánlatkérő által megadott feltételek nem változtak. Másrészt az I. r. kérelmező által ajánlott jármű koncepciója hasonló a III. r. kérelmező által ajánlott jármű koncepciójához (tömeg, hatási rendszer - aszinkron vontatási motorok és erőátviteli berendezések). A III. r. kérelmező által ajánlott jármű tömege körülbelül 1500 kg-mal kevesebb, energia fogyasztása mégis (0,0578 kWh/utas) körülbelül 21 %kal magasabb az I. rendű kérelmező járművével összehasonlítva (0,0456 kWh/utas). Ugyanazt a módszert alkalmazva az I. r. kérelmező járművére és a II. r. kérelmező SKODA 22T típusú járművére, úgy találta, hogy az I. r. kérelmező által a második alkalommal kiírt közbeszerzési eljárásban megadott érték lényegesen alulértékelt vagy valótlan, vagy fizikailag lehetetlen. Álláspontja alátámasztása érdekében csatolta a szlovákiai Zsolnai Egyetemének Elektrotechnikai Rendszerek Tanszéke által készített magánszakértői véleményt, illetőleg az ajánlattevők által megajánlott járművek alapján elkészített összehasonlító kimutatást. Az összehasonlító kimutatás vonatkozásában előadta, hogy a kimutatás az egyes ajánlattevők által megajánlott villamosok tömegéből von le következtetéseket, arra helyezi a hangsúlyt, hogy a jelentősen könnyebb tömegű villamost megajánlók is magasabb energiafogyasztást tüntettek fel, illetve a hasonló tömegűt megajánlók is magasabb energiafogyasztást tüntettek fel. Ehhez képest alacsonyabb az energiafelhasználás az I. r. kérelmező által megajánlott jármű esetében 15-19 %-kal. A 15-19 % olyan domináns mennyiségi eltérés, amit nem tud más eszközzel kiküszöbölni az I. rendű kérelmező. 1-2 százaléknyi kisebb különbségek és előnyösség elérhető az energiafelhasználásban, például a gördüléses ellenállási együtthatók folytán, de ilyen mérték nem. Nem elfogadható az ajánlatkérők azon érvelése e körben, hogy esetlegesen ezt a kérdést szerződésszegés körében, kötbér-szankcióval kívánják vizsgálni. Az ajánlatkérőknek, miután ezek az energiafogyasztási adatok nyilvánvalóan nem teljesíthetőek, alkalmazni kellett volna az érvénytelenné nyilvánítást, illetőleg ajánlatkérőknek másként kellett volna kialakítania e körben a bírálati szempontrendszerüket, de most már adottságok vannak a bírálat elvégzésére. 3.)

Az ajánlatban a kétváltozós hatásfokfüggvényre vonatkozóan csatolt táblázat (pontrács) lépésközeinek nem megfelelősége: Ajánlatkérők a Dokumentáció I. kötet 23. sz. mellékletének 8. pontjában kötelező előírásokat tettek a kétváltozós hatásfok függvény elkészítésének a tartalmi elemeire, rögzítették, hogy a felbontásnak a sebesség-tengelyen 5 km/óra, míg a vonóerőtengelyen a 2,5 kN lépésközzel kell számolni. Ehhez képest az I. rendű kérelmező ajánlatának 225. oldalán a kitöltött táblázat nem teljesíti ezen követelményeket, kimaradt ugyanis a sebesség tengelyen a legelső lépésköz az 5 km/óra. Nem vitatottan a további lépésközökben benne vannak az 5-ös lépésközök, de ezen kívül további ajánlatkérő által meg nem engedett lépésközök is benne vannak. A vonóerő tengelyen pedig 2,5 kN alapulvételével kellett volna

42

a lépésközöket megtenni, ehhez képest 15-ig az I. r. kérelmező ajánlatában csatolt táblázat semmilyen belső lépésközt nem alkalmaz, utána ugyan kis lépésközökkel halad, ami hol 3, hol 2, de nem 2,5. Hozzátette, hogy a hiányzó lépésközök tekintetében álláspontja szerint hiánypótlásnak lenne helye, tekintettel arra, hogy ajánlatkérők kifejezetten a lépésközök vonatkozásában nem intéztek hiánypótlási felhívást az I. r. kérelmezőhöz. 4.)

Az ajánlatban a kétváltozós hatásfokfüggvényre vonatkozóan kitöltött táblázatban (pontrács) szereplő értékek (> 0,8) nem reális volta: Álláspontja szerint az ajánlat a 225. oldalán csatolt táblázatban szereplő értékek egyértelműen túl magasak. Az aszinkron motort és erőátviteli rendszert használó I. r. kérelmező által ajánlott jármű hatásfoka nem érheti el a 0,84-es értéket, még a 0,8-as értéket sem haladhatja meg. Erre vonatkozóan is csatolta a szlovákiai Zsolna Egyetemének Elektrotechnikai Rendszerek Tanszéke által készített magánszakértői véleményt. Utalt arra, hogy a jármű szinkronhajtással és milyen veszteségértékkel rendelkezik, amelyre tekintettel semmiképpen nem lehetnének nagyobbak ezek a hatásfok értékek 0,8-nél, ehhez képest gyakorlatilag minden értéke ezt meghaladja a 0,82-t, a legmagasabb érték pedig 0,84.

A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem alapján a jogorvoslati eljárást 2010. április 6án D.252/2010. sz. alatt megindította. III. r. kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen 2010. április 2-án postára adott, és a Döntőbizottságnál 2010. április 6-án iktatott jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Jogorvoslati kérelmében támadta a nyertes ajánlattevő, valamint az I. r. és a II. r. kérelmező ajánlatának az érvényességét. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 83. § (7) bekezdését és a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontját. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, az igazgatási szolgáltatási díjról való rendelkezést. Álláspontja szerint az ügyfélképessége a jogorvoslati kérelem előterjesztésére vitathatatlanul fennáll, joga és jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az általa hivatkozott jogsértések a Döntőbizottság részéről megállapításra kerüljenek. A Kbt. alapelveiből következően joga fűződik ahhoz, hogy az ajánlatkérő valamennyi ajánlat esetében azonos követelmények alapján egységesen és jogszerűen vizsgálja az érvényességet. A jogorvoslati kérelmében foglaltak közvetlenül kihatnak az eljárást lezáró érdemi döntésre, a támadott ajánlatok érvénytelensége esetén az ajánlatkérőnek az eljárását eredménytelenné kellett volna nyilvánítania. Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelme egyúttal határidőben került előterjesztésre, figyelemmel a Ket. 65. § (4) és (5) bekezdésére, valamint arra a tényre, hogy a jogorvoslati kérelmét 2010. április 2-án postára adta. A III. r. kérelmező a nyertes ajánlat érvénytelenségét az alábbi indokokra alapította.

43

1.)

Apostille hiánya: A II. r. kérelmezővel egyezően hivatkozott a nyertes által az ajánlatba csatolt egyes iratok Apostille-val történő ellátásának hiányára, ezáltal a nyertes ajánlattevő nem tett eleget az 1973. évi 11. Tvr.-ben meghatározott kötelezettségének. Ezzel kapcsolatos részletes álláspontját az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelensége körében ismertette. Az Apostille-nak az okirat felhasználhatósága tekintetében van jelentősége, nem pedig az okirat minősége szempontjából, következésképpen valamennyi külföldön kiállított, közokiratnak minősülő dokumentum Magyarországon történő felhasználása esetén szükséges az Apostille-val való ellátás. Ilyen formán például a jogszabályok szerint közjegyző által hitelesített dokumentum tekintetében is szükséges az Apostille a hatósági igazolások a kizáró okok körében. A közjegyző által hitelesített, másolatban becsatolt referenciaigazolás is közokiratnak minősül, így ezt Apostille-val kellett volna ellátni. Erre tekintettel az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésével – figyelemmel a 81. § (1) és (3) bekezdéseire és a 88. § (1) bekezdésének f) pontjára – megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdését, tekintettel arra, hogy olyan ajánlatot nyilvánított érvényesnek, mely nem felel meg az 1973. évi 11. törvényerejű rendeletnek. Álláspontja szerint alapesetben fennállna az Apostillal kapcsolatban hiánypótlás lehetősége, jelen esetben azonban specifikus helyzet áll fenn, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő bizonyos kizáró okokat, a nyertesként történő kihirdetést követően a rendelkezésre álló határidőn belül kívánt becsatolni. Ebben a körben ugyanakkor a Kbt. nem biztosít lehetőséget további hiánypótlásra. A III. r. kérelmező a jogorvoslati tárgyalást követően 2010. április 22-én megtekintette a nyertes ajánlattevő által az eredményhirdetést követően a kizáró okok hiányának igazolására becsatolt e körben releváns iratokat, és megállapította, hogy a becsatolt közokiratok nem lettek ellátva Apostille-val. Kérelmező megjelölte ezen iratokat. Erre tekintettel 2010. április 26-án előterjesztett beadványában az Apostille hiányával összefüggésben további jogsértésként előadta, hogy az ajánlatkérőknek a nyertes ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés i) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítania.

III. r. kérelmező az I. rendű kérelmező ajánlatának érvénytelenségét az alábbi indokokra alapította. 1.)

Az ajánlat nem megfelelő szignálása: Idézte a felhívás VI.3) pontjának 6/a és 6/b) pontját és a Dokumentáció I. kötetének 7. sz. mellékletét. Mindezek alapján előadta, hogy az ajánlat egyes oldalai, nem az ajánlattevő által megadott szignómintának megfelelő szignókkal lett ellátva, továbbá a szignálás pecsétnyomóval vagy fénymásolással történt, amely nem felel meg az ajánlati felhívás és a dokumentáció rendelkezéseinek. Konkrétan ilyenként jelölte meg az ajánlat I. kötetének 3., 14., 19., 28., 65., 17., 112., 116., 242., 245. és 250. oldalait, valamint a II. kötet 224-225. oldalait. Az ajánlat szignálása arra tekintettel nem megfelelő, mivel ajánlatkérők a 7. sz. mellékletben kifejezetten rendelkeztek arra nézve, hogy az ajánlatban meg kell adni az ajánlat minden oldalát szignáló személy nevét és szignó-mintáját, következésképpen csak az a személy szignálhatta az egész ajánlatot, akinek a

44

szignó-mintáját megadták. Ehhez képest nem ugyanazon a személy szignálta az ajánlat minden oldalát. Egyebekben pedig az ajánlat olyan szempontból sem megfelelő, hogy az I. rendű kérelmező pecsét-lenyomót alkalmazott. Álláspontja szerint azáltal, hogy ajánlatkérő kifejezetten előírta, hogy meghatározott személy szignó mintájának a közlését, egyben kizárta a pecsét-lenyomónak (szignóbélyegző) az alkalmazását is. A szignálás fogalma – a Magyar Értelmező Kéziszótárban foglaltakra is figyelemmel – kifejezetten személyes aláírást jelent [„szignál: iratot aláír(ásával) v. kézjegyével ellát”], ezért nem elfogadható a pecsét-lenyomó használata. Gyakorlatilag a pecsét-lenyomót bárki használhatja, míg szignó mindenképpen személyes közreműködést igényel. Álláspontja szerint az általa előadottakon nem változtat az sem, hogy ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásában közölte, hogy a meghatalmazottak is jogosultak hiánypótlás teljesítésére az előírt határidőig. A dokumentáció előírására tekintettel ugyanazon személynek kellett volna elvégezni a szignálást, e körben nincs lehetőség meghatalmazás adására, a felhívás és a dokumentáció szabályozásából következően. Egyúttal az sem hagyható figyelmen kívül e kérdéskörben, hogy a meghatalmazott egyébként nem csatolt be szignómintát. Az I. rendű kérelmező ajánlata akként került összeállításra, hogy a 191. oldal ugyan tartalmazza a szignót és a kötelező egyéb követelményeket, és a 192. oldal is, azonban e közé beékelődött egy fedlapként működő lap, amelyen egyébként szövegszerű rendelkezés nincsen, de megítélése szerint a formai előírásokból következően ezt is be kellett volna oldalszámozni és szignóval ellátni. Utalt arra e körben, hogy az ajánlata más részeiben az I. rendű kérelmező is akként járt el, hogy ezeket oldalszámozta és szignózta. Függetlenül attól, hogy fizikailag a lap egy egységet képez, miután ez lyukasztásra került és azt követően lefűzésre, mint oldalak az ajánlatban, kötelező lett volna az oldalszámozásnak az alkalmazása álláspontja szerint. Mindezek alapján az ajánlatkérők az eljárást lezáró döntéssel megsértették a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdéseit, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontját, azzal, hogy nem állapították meg az ajánlat érvénytelenségét, továbbá a Kbt. 83. §-ának (7) bekezdését is, tekintettel arra, hogy annak ellenére, hogy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban foglaltak ellenére nem pótolta az ajánlat 191. oldalán a hiányzó szignót, nem az eredeti ajánlati példányt értékelték az elbírálás során. 2.)

Az ajánlat nem megfelelő oldalszámozása: Előadta, hogy az ajánlat I. kötetének 255. oldalát követő 3 oldalon, a 262. oldalát követő 3 oldalon, továbbá a 267. oldalát követő 3 oldalon nem található oldalszám. Az ajánlat 191. és 192. számozott oldalai között található idegen nyelven írt oldalakon pedig nincs szignó, oldalszám, és az idegen nyelvű szöveg fordítása sem található az ajánlatban. Álláspontja szerint nincs relevanciája annak, hogy az érintett oldalaknak mekkora a mérete, illetőleg, hogy azok egy dokumentumot képezneke, az bír relevanciával csupán, hogy az ajánlatban megjelölt oldalakon van-e oldalszám. Megjegyezte, hogy az ajánlattevő oldalszám nélküli oldalakat is ellátott pecsétnyomóval.

45

Hozzátette, hogy ezen kérelmi elemmel érintett körben további hiánypótlásnak sincs helye, függetlenül attól, hogy formai hibában szenved az ajánlat. Miután a hiánypótlási felhívás az üres oldalak szignálására vonatkozott, ajánlatkérők maguk sem tudtak volna egyéb jelzést megtenni e körben, ajánlatkérők hiánypótlási felhívása megfelelő volt. Az ajánlatkérők a fenti két kérelmi elem tekintetében az eljárást lezáró döntésükkel megsértették a Kbt. 81. § (1) bekezdését, tekintettel arra, hogy olyan ajánlatot nyilvánított érvényesnek, amely nem felelt meg a felhívásban foglalt feltételnek. 3-4.) Az M1 szerinti alkalmasság igazolására becsatolt referenciaigazolás hiányossága (pozitív, szerződésszerű teljesítés): Az ajánlati felhívás III.2.3) pontjára hivatkozással előadta, hogy a megkövetelt referenciamunkák meglétét a Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja és a Kbt. 68. § (1) bekezdés szerint kellett igazolni, csatolni kellett a referenciamunkát megrendelő másik szerződő fél igazolását. A Dokumentáció I. kötet 27. oldalán 3. pont alatt pedig rögzítésre került, hogy az iratmintákat kell használni és megfelelően kitölteni, illetőleg az iratminta helyett, annak tartalmilag mindenben megfelelő más okirat is mellékelhető. Az M1 szerinti alkalmassági feltétel tekintetében az a 14. sz. iratminta szerint az igazolásnak - többek között - azt is tartalmaznia kellett, hogy az ajánlattevő a referenciamunkát az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesítette. Ehhez képest az M1 alkalmassági követelmény igazolására csatolt referenciaigazolások egyike sem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, a szerződést kötő másik fél egyik esetben sem nyilatkozott a pozitív többlettartalomról, vagyis arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt. Az M2 szerinti alkalmassági követelményre vonatkozó igazolás hiányossága: Az M2 alkalmassággal kapcsolatos nyilatkozatminta szerint a referenciaigazolást kiállítónak nyilatkoznia kellett az 1 éves karbantartási szerződés tárgyáról, a teljesítés helyéről és idejéről, valamint arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt. Ehhez képest az M2 alkalmassági követelmény tekintetében a referenciaigazolásokból hiányzott a karbantartás, mint a szerződés tárgyának, a teljesítés helyének és idejének pontos megjelölése is. Nem elfogadható e körben az ajánlatkérők azon hivatkozása, hogy a műszaki átadás-átvételétől automatikusan figyelembe vették a karbantartás időpontját, miután önmagában a műszaki átadás-átvételből még nem következik, hogy effektíve meg is kezdődik a karbantartási időszak, a karbantartás megkezdése ugyanis nem feltétlenül esik egybe az ajánlatkérő által hivatkozott átadás-átvételi időponttal, figyelemmel arra is, hogy valamennyi referencia igazolás a szállításra is vonatkozik. A Kbt. kógenciájából fakadóan a referencia igazolásoknak a karbantartásra is pontosan tartalmazniuk kellett volna a teljesítés idejét. A III. r. kérelmező szerint jogi értelemben kizárt, hogy a szállítás időpontja és az ajánlatkérők által megkövetelt 1 éves karbantartás teljesítésének időpontja ugyanarra az időpontra essen (a 13. sz. melléklet ezt tartalmazza), ehhez képest a becsatolt referenciaigazolások csak a szállítás idejét tartalmazzák. Ajánlatkérők

46

többször hivatkoztak arra, hogy a karbantartás kezdő időpontja a leszállított villamosok átadás-átvételének a napja, ezért a 13. sz. melléklet szerinti nyilatkozatban az M2 pont szerinti alkalmasság tekintetében megjelölt teljesítési határidők nem vonatkozhatnak a karbantartási munkákra. Ajánlatkérők a felhívásukban a Kbt. szabályozásához képest bővebb tartalommal határozták meg a műszaki-szakmai alkalmassági igazolási módját, illetőleg az alkalmassági feltételét. Az M1. alkalmasság esetében a felhívásában kifejezetten kikötötték, hogy pozitív tartalmú referenciával kell rendelkezni. Miután ez a műszaki, szakmai alkalmassági feltételben az M1. esetében megjelent, az alkalmassági feltételről való meggyőződés mindenképpen kitűnjön az ajánlatból, így megítélése szerint nem releváns, hogy az I. rendű kérelmező azon hivatkozása, hogy nem kellett, vagy feleslegesen csatolta a kitöltött 14. sz. mellékletet. Az M2 alkalmassági feltétel vonatkozásában az I. r. kérelmező ajánlatából nem derül ki a karbantartási referenciák teljesítési ideje. Az I. r. kérelmező által csatolt 13. sz. melléklet szó szerint ugyanazokat a referenciákat és teljesítési határidőket tartalmazza az M1 és M2 alkalmassági feltételek körében, úgyszintén a becsatolt referenciaigazolások is egyszerre vonatkoznak a szállításra és a karbantartásra, így nem derül ki a karbantartásra vonatkozó teljesítés idejének kezdete. Az említett hiányosságokból következik, hogy az ajánlatkérő jogszerűen nem állapíthatta volna meg az ajánlattevő M1 és M2 pontok szerinti alkalmasságát. Az ajánlatkérők többszörösen megsértették a Kbt. 81. §-ának (1)-(3) bekezdéseit, valamint a 88. § (1) bekezdésének e) és f) pontjait. 5.)

Apostille hiánya: A nyertes ajánlat mellett az I. r. kérelmező ajánlata tekintetében is hivatkozott az Apostille hiányára. Ismertette a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. Tvr. 2., 3., 4 cikkelyeit, hozzátéve, hogy a 8001/2001. (IK. 4.) IM tájékoztató függelékének I. pontja felsorolja a Tvr.-ben részes államokat, amelyek között Spanyolország szerepel. A Tvr. 1. cikkelye egyértelműen meghatározza, hogy mi tekinthető közokiratnak, függetlenül attól, hogy egyébként az adott nemzeti jogokban e tekintetben mi az irányadó, eszerint amennyiben valamely szerződő állam területén kiállított közokirat egy másik szerződő állam területén felhasználásra kerül, akkor a felhasználás kizárólag az egyezmény alapján történhet. Márpedig Spanyolország, Olaszország és Magyarország egyaránt részese a Tvr-nek. A III. r. kérelmező vitatta az ajánlatkérő Apostille-val kapcsolatos jogértelmezését, álláspontja szerint az okirat, közokirat jellegét nem az Apostille megléte, vagy hiánya teremti meg, hanem az, hogy az adott okiratot az arra hatáskörre rendelkező szerv a rá vonatkozó nemzeti jognak megfelelően kiállítja. Az egyezmény szerinti Apostille a külföldön kiállított közokirat valódiságát igazolja. Ennek révén pedig annak külföldön történő felhasználhatóságát teremti meg, erre tekintettel az Apostille tanúsítvánnyal el nem látott, külföldön kiállított közokirat az egyezmény értelmében nem használható fel. Mindezekre tekintettel az I. r. kérelmező által benyújtott külföldön kiállított hatósági és bírósági iratok Apostille tanúsítványok hiányában – nem használhatóak fel, azok nem felelnek

47

meg egy nemzetközi jogon alapuló magyar jogszabálynak, így az ajánlat jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen. A III. r. kérelmező kiemelte azt is, hogy a nyertes ajánlattevő e körben előadott azon hivatkozása is megalapozatlan, miszerint az egyezményt jelen esetben azért nem kellene figyelembe venni, mert az okiratok felhasználása az Egyezmény 1. cikkének b) pontja szerinti kivétel (kereskedelmi forgalomban történő közvetlen felhasználás) hatálya alá esik. Álláspontja szerint közbeszerzési eljárásban a kizáró okok igazolása érdekében külföldön kiállított közokiratok benyújtása (azaz felhasználása) semmiképpen sem értelmezhető kereskedelmi forgalomban történő közvetlen felhasználásnak. Az I. r. kérelmező ajánlattevő az alábbiakban felsorolt esetekben nem tett eleget a Tvr.-ben meghatározott kötelezettségének, mivel az ajánlatban szereplő dokumentumok egyikén sem szerepel Apostille (46-53. oldalak - kizáró okok igazolására a 120. oldalon megjelölt összes referenciaigazolás, 205-206. oldalak társadalombiztosítási járulékok befizetését igazoló hatósági igazolás, 213-214. oldalak - a Guipúzcoa-i Bíróság Költségvetési és Pénzügyi Igazgatósága által kiállított adóigazolás, 223-224. oldalaik - az Adóhatóság Baszkföldi Különleges Kirendeltsége által kiállított adóigazolás, 229-230. oldalak - a Guipúzcoa-i Cégbíróság által kiállított dokumentum.) Megjegyezte, hogy az ajánlat I. kötetének 149. és 159. oldalain benyújtott ISO dokumentumok, a 167. oldalon található meghatalmazás, a 180. oldalon benyújtott aláírást hitelesítő okirat, a 196. oldalon becsatolt közjegyzői okirat, valamint a pénzügyi beszámolók közjegyző által ellátott hitelesített példányai el lettek látva Apostille-lal, ami szintén megerősíti, hogy az ajánlattevő tudatában volt annak, hogy az 1973. évi 11. Tvr. hatálya alá eső iratokat el kell látnia Apostille-lal.] A fenti indokok alapján az ajánlatkérők megsértették a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdéseit, valamint Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontját, tekintettel arra, hogy olyan ajánlatot nyilvánítottak érvényesnek, mely több esetben nem felel meg az 1973. évi 11. törvényerejű rendeletnek. A III. r. kérelmező a II. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségét az alábbi indokokra alapította. 1.)

Az ajánlat egyes oldalain található Vignetták (Matricák) magyar fordításának hiánya: Az ajánlati felhívás VI.3.) pontjának 10. pontjára hivatkozással előadta, hogy az ajánlat 30-35. oldalain a 10% feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak a kizáró okokra vonatkozó igazolásokon, továbbá az ajánlat 71., 75., 85., 90., 109., 128., 195., 243., 288., 291., 294., 297., 357. és 373. oldalain található cseh nyelvű, szöveggel ellátott vignetták (matricák) fordításai nem találhatók az ajánlatban. Ehhez képest az ajánlat 172. 178. 221-1., 232., 344., 345. oldalán, 350., 351. oldalain található cseh nyelvű, szöveggel ellátott vignetták (matricák) fordításai megtalálhatók az ajánlatban, vagyis ajánlattevő tudatában volt annak, hogy el kell végeznie a fordítást. Az ajánlatkérő nem vizsgálhatja az idegen nyelvű szövegek tartalmát, kizárólag magyar nyelvű fordítás alapján végezheti el az ajánlat értékelését, ezáltal annak a megállapítására sincs lehetősége, hogy a pecsét mellett szereplő idegen nyelvű

48

szövegnek mi a magyar nyelvű jelentése. Közbeszerzési jogilag annak van relevanciája, hogy az ajánlattevő az ajánlatkérő előírásának megfelelően csatoltae valamennyi idegen nyelvű irat egyszerű fordítását, amely kötelezettségnek az ajánlattevő teljes körűen nem tett eleget. Ajánlatkérők az eljárást lezáró döntésükkel megsértették a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdéseit, valamint Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontját, tekintettel arra, hogy olyan ajánlatot nyilvánított érvényesnek, mely nem felelt meg a felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek. 2.)

Kizáró okok igazolására szolgáló iratok ajánlatbeli helyének nem megfelelő megjelölése: A dokumentáció 9. sz. melléklete a kizáró okok igazolása körében előírta, hogy amennyiben az ajánlattevő az ajánlatában kívánja benyújtani az igazolásokat, abban az esetben meg kell jelölnie az ajánlat oldalszámát, ahol az igazolás található. Ehhez képest az ajánlat oldalszámainak megjelölése helyett ún. "fület" jelölt meg, amely csupán azt jelzi, hogy az ajánlat mely részében, meghatározott egységében található az adott igazolás, de az ajánlat pontos oldalszám megjelölést nem tartalmaz. Az ajánlatkérők által kiadott formanyomtatvány szövege egyértelmű volt, ajánlatkérők oldalszámokat kértek meghatározni, ehhez képest a II. rendű kérelmező ajánlatának 16. és 17. oldalán nem oldalszámok, hanem fülszám jelöléssel kerültek közlésre. A III. r. kérelmező e körben vitatta az ajánlatkérők azon hivatkozását, miszerint az ajánlattevő által a kizáró okok tekintetében választott 2. sz. lehetőségre tekintettel a táblázat kitöltése, vagyis a releváns oldalak megjelölése az ajánlatban eleve szükségtelen volt, tekintettel arra, hogy a táblázat 3. oszlopa szerint az oldalszámot akkor kellett megjelölni, ha az ajánlattevő az ajánlathoz csatolta a vonatkozó igazolást. A rendelkezésből fakadóan mind a 2., mind a 3. pont szerinti lehetőség választása esetén terhelte az ajánlattevőt a táblázat kitöltésének a kötelezettsége. Hozzátette, hogy ajánlatkérők más ajánlattevők esetében emiatt hiánypótlást rendeltek el. A kérelmező megítélése szerint az ajánlatkérők az eljárást lezáró döntéssel megsértették a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdéseit, valamint Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontját, tekintettel arra, hogy olyan ajánlatot nyilvánítottak érvényesnek, mely nem felelt meg a felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek.

A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2010. április 6-án D.258/2010. sz. alatt megindította. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásokat 2010. április 6-án a Kbt. 331. §-a, valamint a Kbt. 317. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33/B. § (3) bekezdése alapján D.251/2010. szám alatt egyesítette. Ajánlatkérők észrevételükben az alábbi indokokra tekintettel mindhárom jogorvoslati kérelem tekintetében kérték azok elutasítását.

49

Az I. r. kérelmező – nyertes ajánlat érvényességét támadó – jogorvoslati kérelmével kapcsolatban ajánlatkérők az alábbiak szerint ismertették álláspontjukat. 1.)

Az ajánlatkérők által meghatározott szállítási, teljesítési határidők be nem tartása: Ajánlatkérők a felhívás közzétételének 2009. december 30-i időpontjára, a felhívás előírásaira, a Dokumentáció II. kötet 12.2. 12.3. pontjaira, a számlázási ütemtervre (azok elemeinek sorrendjében), valamint a kiegészítő tájékoztatásban hivatkozott 2013. január 31-i időpontra (felhívás II.3. pont) utalással előadták, hogy az utolsó jármű leszállításának határideje a szerződéskötést követő 33. hónap. E követelményt ugyanakkor álláspontjuk szerint a nyertes ajánlata teljesíti. A nyertes ajánlattevő az ajánlata 594. oldalán adta meg a szállítási ütemtervet, az nem ellentétes a kiírással, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő 36 hónapon belül vállalta az utolsó villamos leszállítását, amely megfelelő vállalás, tekintettel arra, hogy a 33. hónap a 36 hónapon belül van. Utaltak arra is, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatában az ajánlati nyilatkozatot megtette, amelyben kijelentette, hogy a felhívás és a dokumentáció valamennyi előírását, továbbá a szerződéses feltételeket megismerte, azokat elfogadja, ezzel kinyilvánította, hogy a dokumentációt a felhívással, valamint a szerződés feltételeit magára nézve kötelezőnek tekinti, ilyen formán nincs ellentmondás a vállalás és az ajánlatkérők által megkövetelt végteljesítési határidő között. Ezen kívül a szállítás tényleges határideje a jövőbeli, jelenleg még bizonytalan körülmény függvénye, amely ajánlatkérő érdekkörén kívül esik. Az előzetes típusengedély megadására, prototípus leszállítására csak a szerződés tényleges megkötését követően kerülhet sor. Annak a lehetősége, hogy a 2013. január 31-i véghatáridő változna a későbbi engedélyezési eljárás keretében, nem vetődött fel. A nyertes ajánlattevőnek a szerződés aláírásakor egy konkrét szállítási ütemezést kell adnia, amely szállítási ütemezés a 2.-tól a 31. villamos konkrét leszállításának időpontjait kell, hogy rögzítse. Ezen belül ugyanakkor fennáll a lehetősége annak, hogy a nyertes a 2.tól a 30. villamosig még a szerződésben rögzített konkrét szállítási határidőhöz képest is eltérjen, azzal, hogy a 31 villamos leszállítása tekintetében a véghatáridő nem változhat.

2.)

Az első két villamos leszállításának határideje: Ajánlatkérők ezen kérelmi elem vonatkozásában elsődlegesen elkésettségi kifogást támasztottak. Hivatkoztak arra, hogy az I. r. kérelmező az alap jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte, hogy a második villamos leszállítására nem az első villamos leszállításával egyidejűleg kerül sor, amely ellentétes a kiírással, és amelyhez képest a módosított kérelmében pedig arra hivatkozott, hogy az első két jármű leszállítására nem kerül sor a dokumentációban meghatározott határidőig. Álláspontjuk szerint az I. r. kérelmező ezzel módosította a kérelmi elemét, az új kérelemnek minősül, amely az előterjesztés időpontjára tekintettel elkésett. Érdemben pedig ajánlatkérők hangsúlyozták, hogy a Dokumentáció II. kötetében szereplő szerződéstervezet 12.2. és 13.2. pontja kifejezetten rögzíti, hogy a szállító jogosult arra, hogy a 2-31. db villamos leszállításának pontos időpontját

50

átütemezze az átdolgozott leszállítási menetrendben. A nyertes ajánlattevő ezzel a lehetőséggel élt, amikor a 2. jármű leszállítását a 26. hónapra vállalta. Ajánlatkérők részéről az volt a követelmény, hogy az első villamos leszállítására a 24. hónap utolsó napjáig kerüljön sor. Ehhez képest a további villamosok, így a második villamos leszállítása is későbbre eshetett, ezek ütemezése pedig változtatható is volt. Az I. rendű kérelmező által hivatkozott dokumentáció II. kötet 6. sz. melléklete pedig nem szállítási ütemezésre, hanem fizetési ütemezésre vonatkozott, amelyből csak annyi következik, hogy a nyertes ajánlattevő ezen időpontig a 6. sz. melléklet 5. rész sorában rögzített időpontig két villamost leszámlázhatott, a szállítás azonban attól elválhatott. Ajánlatkérők részéről az volt az elvárás, hogy a szállítási ütemezés feleljen meg a fizetési ütemezésnek, ahhoz igazodjon. A dokumentáció II. kötetének 6. sz. mellékletében maga a fizetési ütemezés alapvetően előleget, illetőleg 15 ütemet ölel fel. Csak az ötödik ütemtől kezdődően kapcsolódik össze a szállítási és a fizetési határidő. A szállítási ütemezés ugyanakkor módosítható azzal, hogy a nyertes ajánlattevő nem számlázhat előbb annál, mint azt az ajánlatkérő a számlázási ütemezésben rögzítette, illetőleg, mint hogy a villamost ténylegesen leszállította. A szállítási és a fizetési ütemezés tekintetében mozgástere van a nyertes ajánlattevőnek. A dokumentáció II. kötet 6. sz. mellékletében szereplő fizetési ütemezés konkrét tartalmát illetően az 5. részszámla tekintetében meghatározott információk nem zárják ki, hogy a nyertes ajánlattevő korábban – adott esetben a 20. hónapban – leszállítsa a villamosokat, ugyanakkor konkrétan a számlázásra az ajánlatkérő részéről legkorábban a 23. hónapban kerülhet sor. Ez az az időpont – függetlenül a szállítás tényleges, adott esetben korábbi időpontjától – amikor a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérők irányában a számlát kiállíthatja. Alaprendelkezésként az első villamosnak a 24. hónap utolsó napjáig kell leszállításra kerülnie, az ajánlatokat annak alapján bírálták el, hogy a 24. hónap utolsó napjáig megtették-e az ajánlatot arra, hogy az első villamos megérkezik. 3.)

A hatásfok számítás során helytelen (1-nél nagyobb hatásfok érték) adat figyelembevétele: Ajánlatkérők által sem vitatottan a hatásfokfüggvény számítás végeredménye az 1-et nem haladhatja meg, ugyanakkor a reciprok-értékek visszaszámításával, visszakövetkeztetésével már a megfelelő értéket kapta meg ajánlatkérők, illetőleg az ajánlatkérők szakértője ezekre az értékekre konkrét megállapítást tudott tenni.

4.)

A hatásfok számítás során helytelen (1-nél nagyobb hatásfok érték) adat figyelembevételével megadott vállalás teljesíthetetlensége: Ajánlatkérők álláspontja szerint a Kbt. 87. § (1) bekezdése szerinti indokoláskérés szükségessége sem merült fel. Maga a nyertes ajánlattevő sem reciprok-értékkel végezte el a számítását a részszempontra megadott vontatási energiafogyasztásra. A felolvasólap 3. pontjában feltüntetett EN érték 0,063 kWh/fővel került megajánlásra, ami egy reális megajánlás. Amennyiben a nyertes ajánlattevő reciprok-értékkel számította volna az EN értéket is, akkor a felolvasólapon irreális adat szerepelt volna. Az adatközlés a reciprok-értéket tartalmazta, maga a

51

számítás pedig a megfelelő, normál, hagyományos értelemben vett energiafelhasználási adatot adta meg. Ajánlatkérők az ellenőrző számítást elvégezték, az ellenőrző számítás elvégzéséhez a nyertes ajánlattevő által megadott reciprok-értékek is megfelelőek voltak, így az ajánlatkérők ellenőrizni tudta a vállalás reális voltát és ez megerősítést nyert. 5.) Szimulációk teljes körűségének hiánya (2-es viszonylatra vonatkozó szimuláció hiánya): Ajánlatkérők nem vitatták, hogy a nyertes ajánlattevő a rövidebb viszonylatra vonatkozó szimulációt nem csatolta az ajánlata keretében, hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a hosszabb viszonylat lefedte a rövidebb viszonylatot, így az ajánlatban ilyen formán a szimuláció megtalálható. Műszaki szempontból lehet vitatni, hogy a megadott adatok alapján az elvégzett szimuláció eredménye mást mutat a rövidebb szakaszon, mint a hosszabb szakaszon, azért tartották mégis elfogadhatónak, mert az viszont megint műszaki szempontból tény, hogy a rövidebb szakasz benne van a hosszabb szakaszban. Ajánlatkérők előadták, hogy Miskolcon gyakorlatilag egy villamosvonal létezik, amelyen forgalmi értelemben két viszonylat üzemel (1-es és 2-es számú járat). Az 1-es viszonylat a vonalat teljes hosszában bejárja, amelyhez képest a 2-es viszonylat (ún. betétjárat), amely rövidebb szakaszon jár. Az Adatszoba 3.14., 3.15., 3.16. pontjai ismertették a 2-es forgalmi viszonylat pályakorszerűsítésre nem kerülő hurokfordulóját (távolság 1800 m). A Dokumentáció III. kötet II.8.7. pontja rögzítette, hogy a szimulációt a korszerűsített vonalhálózaton és a két viszonylaton kell elvégezni, tekintve ugyanakkor, hogy a hurokforduló nem kerül korszerűsítésre, azt a szimulációnál sem kellett figyelembe venni, így a szimulációnál figyelembe veendő távolságok 6586 m + 4159 m = 10.745 m. Erre tekintettel a 2-es viszonylatot lefedi a hosszabb 1-es forgalmi viszonylat, így egy értékelésre nem kerülő tájékoztató számítás esetében nem volt alapja kifogás emelésének, ajánlatkérők mindkét számítási móddal megfelelő 1 km-re vetített tájékoztató fajlagos energiafogyasztási adathoz jutott. Hangsúlyozta egyúttal, hogy az ajánlattevők által energetikai szempontból készített vonali szimulációs számítások az értékelés során nem kerültek és nem is kerülhettek figyelembe vételre, tekintettel arra, hogy azokat ajánlatkérő csak tájékoztató adatként kérte az ajánlattevőktől. Mindezt megerősíti és alátámasztja az ajánlati felhívás Dokumentáció I. kötet IV. fejezetének (Ajánlatok értékelése) 3. bírálati részszempont értékelésének menete vonatkozásában tett rendelkezése (38. oldal első bekezdés), amelyben rögzítésre került, hogy az elméleti példára elvégzendő számítás a műszaki specifikáció II.8.7. pontjában előírt számítástól függetlenül kell elvégezni. 6.)

A szimuláció nem megfelelősége (22 megálló helyett 20 megállóval történő szimuláció): A kiírásban foglalt feltételeket (Ill. kötet, II.8.7. pont) a nyertes ajánlat teljesítette. A miskolci l-es villamosvonal magába foglalja a 2-es vonalat, a nyertes ajánlattevő által benyújtott számítás megfelelő. Ajánlatkérők térképet csatoltak annak bemutatása érdekében, hogy a két villamosvonal fedésben van, a 2-es része az l-esnek. Kifejtették, hogy Miskolcon gyakorlatilag egy villamos

52

vonal létezik. Ezen a vonalon két viszonylat üzemel, az l-es és a 2-es számú járat. A vonalat teljes hosszában bejárja az l-es viszonylat, a 2-es viszonylat rövidebb szakaszon jár, ún. betét járat. Tény hogy a nyertes ajánlattevő a számítást csak a teljes vonalra mutatta be, ezt azonban ajánlatkérők elfogadták, mivel a kiírás II.8.7. pontjában az szerepelt, hogy a korszerűsített vonalhálózatra és a két viszonylatra kell bemutatni a számítást, s miután a 2-es viszonylatot – amelynél kivételt képez a viszonylathoz tartozó, korszerűsítésre nem kerülő hurokforduló – lefedi a hosszabb l-es viszonylat, egy értékelésre nem kerülő, tájékoztató számítás esetében nem volt műszaki alapja kifogás emelésének. Az ajánlattevőknek csak magyar nyelven állt rendelkezésére nagy számú, a vonali infrastruktúrára vonatkozó rajz és leírás, ezért ajánlatkérőknek minden olyan tájékoztató számítást el kellett, hogy fogadjanak, amiben a lényeget érintő tévedés nem volt. A nyertes ajánlattevő az ajánlatában feltüntette a teljes vonalhosszúságot (10775 méter), következésképpen a nyertes ajánlattevő betartotta az ajánlatkérő előírását, az M1-es viszonylatban teljes vonalhosszra elvégezte a szimulációt. Az ajánlatban feltüntetett M1 és az M 20 állomások közbenső megállók, a viszonylat két végén találhatóak a végállomások két végpont, amit így kifejezetten nem jelez, de a teljes vonalhossz megadásából következően végigszámozza a teljes vonalhosszal a szimulációt. Ismertették az 1-es viszonylat releváns paramétereit, rámutatva, hogy a Tiszai pályaudvar végállomás és a Felső-Majláth végállomás közötti távolság 10745 m, a végállomások fel- és leszállóhelyeinek hossza mindkét végállomás esetében 40 m. A szimulációs pályahossz méretét számszerűen a nyertes és a III. r. kérelmező adta meg, a nyertes M1-M20 állomások feltüntetésével 10775 m-t, a III. r. kérelmező a két végállomás megjelölésével 10783 m-t adott meg, míg az I. r. és II. r. kérelmező csak az 1-es viszonylat két végállomását jelölte meg, ugyanakkor az ajánlathoz csatolt diagram alapján azok távolsága is megállapítható volt, amely mindkét kérelmező esetében 10745 m-nek felel meg. A nyertes és a III. r. kérelmező által közölt vonalhossz közötti 8 m-es különbség a 40 m-es megállóhosszon belüli konkrét megállási pontok közötti eltérésből adódik. Mindezek alapján megállapíthatók, hogy valamennyi ajánlattevő azonos alapadatokból indult ki a teljes vonalhosszra vonatkozó menetszimuláció során, ezért a szimuláció eredményeként közölt eredményfogyasztási adataik elfogadhatók és összehasonlíthatók az 1. vonalra. Ajánlatkérők előadták, hogy a 2-es viszonylat kiindulópontja is a Tiszai Pályaudvar, az 1-es vonalnak a teljes hossza a Diósgyőri végállomás, a 2-es vonalnak a végpontja a Vasgyári hurok, de hurok nélkül. A II. r. kérelmező – nyertes ajánlat érvényességét vitató – kérelmi elemeivel kapcsolatban ajánlatkérők az alábbiak szerint ismertették álláspontjukat. 1.)

Apostille hiánya: Az 1973. évi 11. tvr. azt szabályozza, hogy mely esetekben szükséges az egyik szerződő állam területén készített közokirat másik állam területén való felhasználásakor az adott okiratot diplomáciai felülhitelesítéssel vagy Apostille tanúsítvánnyal ellátni ahhoz, hogy az okirat a célországban is

53

közokiratnak minősüljön. Ajánlatkérők nem követelték meg a benyújtandó iratok vonatkozásában a közokirati formát, így alaptalanok azok a hivatkozások, amelyek szerint felülhitelesítés vagy Apostille híján nem minősülnek az ajánlat részeként benyújtott dokumentumok érvénytelennek, és ajánlatkérők megfelelően jártak el, amikor azokat magánokiratként elfogadták. Ezzel kapcsolatos részletes álláspontjukat a III. r. kérelmező ugyanezen kérelmi eleme körében ismertették. 2.)

A G1 szerinti alkalmassági követelmény nem megfelelő igazolása: A G1 szerinti pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolása tekintetében az ajánlati felhívás III.2.2. pontjára hivatkozással előadták, hogy a nyertes ajánlattevő ezen alkalmassági követelmény tekintetében erőforrást nyújtó szervezetre támaszkodott, az erőforrást nyújtó szervezet vonatkozásában mind a számviteli jogszabályok szerinti beszámolók, mind az ezekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentések becsatolásra kerültek. Konkrétan megjelölték az ajánlat e körben releváns oldalait (104., 110., 116., 125., 132., 134., 140., 151. oldalak). Erre tekintettel álláspontjuk szerint ezen kérelmi elem is megalapozatlan.

3.)

Az M1 szerinti alkalmasság igazolására becsatolt egyes referenciaigazolások cégszerű aláírásának hiánya: A felhívás III. 2.3. pontjában az alkalmasság igazolását a Kbt. 68. § (1) bekezdése szerinti referenciaigazolás becsatolásával írták elő a Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Nem vitatottan a dokumentáció referenciaigazolás formanyomtatványon szerepel a „referenciaigazolást kiállító cégszerű aláírása” kitétel, ugyanakkor tartalmát tekintve az ajánlatba a referenciaigazolás mögé csatolt további iratból egyértelműen megállapítható volt, hogy ki adta ki a referenciaigazolást, így becsatolásra került a Kbt. 68. § (1) bekezdés szerinti igazolás. Sem Olaszország, sem Magyarország gazdasági társaságokra, illetve cégeljárásra vonatkozó jogszabályai nem mondják ki, hogy a cégszerű aláírásnak feltétele a pecsét vagy a cégnév alkalmazása. Utaltak a cégeljárásról rendelkező 2006. évi V. tv. 9. § (1)-(2) bekezdésére, a Gt. 96. §-ára, amelyek nem teszik kötelezővé a pecsét, cégnév használatát az aláírás felett.

4-5.) Az ajánlatban megadott szimuláció teljes körűségének hiánya, valamint az kétváltozós hatásfokfüggvény táblázatban szereplő 1-nél magasabb hatásfok értékek nem megfelelősége tekintetében megismételték az I. r. kérelmező azonos kérelmei elemeivel (4., 5. kérelmi elemek) kapcsolatban korábban már kifejtett álláspontjukat. A II. r. kérelmező – I. r. kérelmező ajánlatának érvényességét vitató – kérelmi elemeivel kapcsolatban ajánlatkérők az alábbiak szerint ismertették álláspontjukat. 1.)

A bankgarancia formájában nyújtott ajánlati biztosíték jogsértő volta: Az I. r. kérelmező által becsatolt bankgarancia annak ellenére, hogy nem egyezik meg szó szerint a 20. sz. melléklet szövegezésével – amely nem is volt kötelezettség –, megfelel a Kbt. 59. § (4) bekezdésében foglalt előírásoknak, ráadásul a csatolt bankgarancia erősebb biztosítékot nyújt, mint a 20. melléklet, tekintve, hogy nem

54

szerepel benne az "ajánlattevő érdekkörében felmerült okból" szövegrész, így elméletileg akkor is tudnák érvényesíteni, amennyiben a szerződéskötés az ajánlatkérő érdekkörében felmerült okból marad el. Ajánlatkérők hozzátették, hogy a bankgarancia lehívására értelemszerűen csak akkor kerül sor, ha az adott ajánlatot nyertesnek hirdetik ki. A bankgarancia azon kitétele, miszerint az érvényesítéshez szükséges, hogy az ajánlatkérőknek az I. r. kérelmező ajánlatát nyertesnek nyilvánító döntését és annak elfogadását meg kell küldeni a bank részére, nem tekinthető a bankgarancia korlátozásának, hiszen a bankgarancia értelemszerűen csak akkor lenne lehívható, ha az I. r. kérelmező nyer és fennállnak a garancia lehívásának a Kbt. 59. § (4) bekezdésében fennállt feltételei. Az, hogy az ajánlatkérők ez idáig nem tettek ilyen nyilatkozatot, értelemszerűen következik abból, hogy az I. r. kérelmező „csak” a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tette. 2.)

A 3. sz. bírálati részszempontra (Vontatási energiafogyasztás) megadott vállalás (0,0456 kWh/utas) teljesíthetőségének kétséges volta: Álláspontjuk szerint a kérelmező tévesen idézi a kiírásban foglalt feltételeket, és téves következtetéseket von le az energiafogyasztási adatokra vonatkozóan. Az (EN) érték egy képzett szám, amit ajánlatkérők azért szerepeltetettek az értékelés rendszerében, hogy a mutatószámon keresztül lemérjék, mekkora a megajánlott járművek egy utas-férőhelyre vetített vontatási energiafogyasztása. Csak ez az (EN) érték került értékelésre, a teljes vonalra megadott tájékoztató jellegű energiafogyasztási adat nem. Az (EN) érték megmutatta, hogy a hosszú távú üzemeltetési költségek szempontjából vannak kiemelkedően jó (pl. a I. r. kérelmező) és kevéssé előnyös (pl. a II. r. kérelmező) konstrukciók. Fizikai alapon, a megadott (EN) értékekből visszaszámolva és egy tonna tömegre vetítve a vontatási energiafogyasztási értékeket, a pályázatokban megadott legalacsonyabb (I. r. kérelmező) és legmagasabb (II. r. kérelmező) értékek között mindössze 17-18 % eltérés van, ami a műszaki megoldások eltérő színvonalára való tekintettel teljesen reális. A Budapesti Műszaki Egyetem által elvégzett ellenőrző számítás is azt mutatta, hogy I. r. kérelmező villamos energiafogyasztása alacsonyabb, mint a II. r. kérelmező villamosáé. Ajánlatkérőknek ezért nem volt jogalapja az ajánlatokban szereplő értékeket kétségbe vonni, így az értékelést a pályázók által megadott adatokkal végezték el, a szerződésben pedig fenntartották az ezzel kapcsolatos kötbérezés jogát. Ajánlatkérők a jogorvoslati eljárás során csatolták a Budapesti Műszaki Egyetem Vasúti Járművek Tanszékének hivatkozott tanulmányát. A kérelmező alapvetően tévesen idézi a kiírásban foglalt feltételeket, amelyek alapján az értékelésre kerülő és a felolvasólapon is feltüntetett vontatási energiafogyasztás (EN) értékét meg kellett határozni. Szó sincs arról, hogy a felvett vontatási energia értékét "U2 utasterhelés (jármű tömege + ülő és álló utasok 4 utas/m2 arányban) vonatkozásában kellett megadni." Idézték a dokumentáció I. kötetének ide vonatkozó IVA.3. pontját. Ennek megfelelően a vonatkozó számítást üres járműre kellet elvégezni 10 fő mérőszemélyzet tömegének (700 kg) a figyelembevételével.

55

Hangsúlyozták, hogy szakmailag elfogadhatatlan a villamosok, vagy bármilyen más jellegű villamos vontatású vasúti jármű energiafogyasztásáról általánosságban állításokat megfogalmazni. A Zsolnai Egyetem nélkülözhetetlen alapadatok (a I. r. kérelmező villamos menetellenállására jellemző függvény, vonóerő adatok, a vonóerő-sebesség sík feletti hatásfok térgörbe, elért átlagsebesség, stb.) hiányában nem volt abban a helyzetben, hogy az I. r. kérelmező által megajánlott villamosra megalapozott következtetéseket vonjon le. Nem is ezt tette, hanem maga a II. r. kérelmező által megajánlott villamosra végezte el a szimulációt, közvetett módon ezzel kívánva bizonyítani az I. r. kérelmező adatainak nem megfelelőségét. Ajánlatkérők hangsúlyozták, hogy a BME által elvégzett előzetes ellenőrző számítás csak azt hivatott bizonyítani, hogy az ajánlattevők által megadott adatok a reális tartományba esnek-e, az adatok alapján az ajánlatok értékelhetőek-e. Ehhez képest a megadott értékek valódiságát csak méréssel lehet kétséget kizáróan igazolni, amelyre legkorábban a prototípus jármű nyertes ajánlattevő általi leszállítását követően lehet elvégezni. Annak érdekében, hogy az ajánlattevők valós adatokat adjanak meg az ajánlatban, ajánlatkérők a szerződéstervezet 27.7. pontjában az energiafelhasználásra megadott vállalásokkal kapcsolatban komoly kötbér szankciókat helyzetek kilátásba. Az ajánlattevők ezen szerződéses feltételnek az ismeretében tették meg ajánlatukat. A jelenlegi ajánlati szakaszban tehát annál messzebb menő következtetést, hogy a megadott energiafogyasztási adatok hihetők-e vagy irreálisak, még az ország legtekintélyesebb szakintézményének bevonása mellett sem lehet levonni. Erre tekintettel a kérelmező energiafogyasztással kapcsolatos fejtegetései, valamint a Zsolnai Egyetem által a kérelmező által megajánlott villamossal kapcsolatos számítások jelen eljárásban tehát teljesen irrelevánsak. Ajánlatkérők álláspontja szerint a kérdés valójában az, hogy az I. r. kérelmező, avagy a II. r. kérelmező által megajánlott villamos energiafogyasztása alacsony, vagy magas, illetőleg mekkora a valódi különbség. Az (EN) érték egy képzett szám, ami azt mutatja meg, hogy mekkora a jármű egy utas-férőhelyre vetített vontatási energiafogyasztása. Ajánlatkérő ugyanis utasokat kíván szállítani, a lehető leghatékonyabban. Az értékelésre kerülő (EN) érték szempontjából a I. r. kérelmező villamosa kiemelkedően jó, mert a jármű könnyű (38450 kg) és sok utast képes szállítani (231 fő), a II. r. kérelmező villamosa viszont kevéssé előnyös, mert a jármű nehéz (46492 kg) és kevés utast képes szállítani (200 fő). Éppen az ilyen, hosszú távon jelentős üzemeltetésiköltség különbségekhez vezető eltérések értékeléséhez vezették be ajánlatkérők az (EN) fogalmát. Valódi, technikai összehasonlítást tenni a járművek energia fogyasztása között csak úgy lehet, ha a fajlagos vontatási energiafogyasztási adatokat (EN) teljes járműre visszaszámolják és egy tonna tömegre vetítik. Ez a II. r. kérelmező esetében 0,3263 kWh/tonna, a I. r. kérelmezőnél pedig 0,2690 k Wh/tonna. Az ajánlattevők közül a II. r. kérelmező adata a legmagasabb és a I. r. kérelmező adata a legalacsonyabb. A I. r. kérelmező értéke 17,5%-al kisebb, mint a II. r. kérelmező értéke. Ekkora különbség még reálisnak mondható, alapvetően eltérő konstrukciók esetén.

56

I. r. kérelmező az európai csúcsminőséget gyártó cégek (pl. ELIN) vontatómotorját és elektronikáját építi be sorozatban gyártott villamosaiba, ami garantálja a hatékonyságot. A II. r. kérelmező megajánlott villamos típusából ajánlatkérők ismeretei szerint jelenleg 1 db kísérleti jármű áll rendelkezésre, így a vontatómotorok és az elektronika jóságának tekintetében nincsenek adatai. A I. r. kérelmező nagy sorozatban gyártott aszinkron motorokat épít be villamosaiba nemzetközi összehasonlításban is különlegesen jó elrendezésben, közel azonos módon, mint ahogy azt a III. r. kérelmező a budapesti Combino villamosoknál tette. A budapesti Combinoknál üzemeltetési tapasztalatok szerint olyan alacsony értékű a kerékkopás (ezzel összefüggésben a sínkopás és így természetesen a menetellenállás egyik fontos tényezője is) hogy ez szakmai körökben már nemzetközi figyelmet keltett. A I. r. kérelmező motorjai nagyobb sebességnél percenként több ezer fordulatot tesznek meg, ezáltal a villamos motorok a szakirodalomban ajánlott optimális fordulatszámon, jó hatásfokkal, energiatakarékosan üzemelnek, a kerekeket fordulatszám csökkentő, kiváló hatásfokú fogaskerekes hajtóművek hajtják. A II. r. kérelmező motorjai úgynevezett kerékagymotorok (tengelymotorok), fordulatszámuk azonos a kerekek fordulatszámával, ami a szakirodalom szerint optimálisnak tekintett fordulatszámnak kb. az ötöde. Ez a motormegoldás némi egyszerűsítést jelent ugyan a jármű kivitelében (elmarad a fordulatszám csökkentő fogaskerékhajtás a motor és a kerekek között) de ennek nagy ára lehet a hatásfok, így az energia-hatékonyság tekintetében. Ajánlatkérők hivatkoztak egyúttal a 2007 évben megjelent, a legkorszerűbb műszaki megoldásokat is részleteiben tárgyaló szakirodalmi forrásra (Gábor Péter: Villamos Vasutak I, II, III. kötet, Magyar Államvasutak Zrt. 2007.). Idézték az I. Kötet 169. oldalát, amely egyebek mellett rögzítette, hogy: " .. a villamos vontatómotor kihasználása szempontjából a tengelymotor nem jó megoldás, és a motor és a kerék pár közé minden esetben fordulatszám-csökkentő, illetve nyomatéknövelő (á > 1) fogaskerék-áttételt kell beiktatni!" A szerkezeti egyszerűsítésnek tehát valószínűleg a hatékonyság az ára, nem véletlen, hogy a tengelymotort közúti villamosoknál Európában csak két cég, a Skoda és a Stadler alkalmazza, egyben ez a két cég szokta megadni a legmagasabb fajlagos vontatási energiafogyasztási értékeket is. Az is jelentős különbség a két cég között, hogy míg a I. r. kérelmező 4 db, optimális fordulaton üzemelő motorral oldja meg a feladatot, a II. r. kérelmező 12 db, a fentebb leírt tulajdonságokkal bíró tengelymotort alkalmaz, miközben a járművek motorjainak összegezett teljesítménye a két cégnél közel azonos. Mindezekre tekintettel, miután jelen eljárásban a közös fizikai alapra helyezett legmagasabb és legalacsonyabb vontatási energiafogyasztási értékek között, egy tonna tömegre vetítve csak 17,5% eltérés van, ez - figyelembe véve a kötbérezés lehetőségét is - nem ad alapot arra, hogy ajánlatkérő bármely cég esetében kétségbe vonja a közölt adatok valódiságát. Hozzátették, ha nem lenne valószínűsíthető egy 20 %-os nagyságrendű eltérésű különbség a konstrukciók között, ezen értékelési részszempont elveszítené a jelentőségét, értelmét, lévén, hogy az ajánlattevők között e körben közel azonos pontszámok kerülnének kiosztásra.

57

3.)

Az ajánlatban a kétváltozós hatásfokfüggvényre vonatkozóan csatolt táblázat (pontrács) lépésközeinek nem megfelelősége: A kiírásban kért adatok és az I. r. kérelmező által benyújtott adatok teljesen azonos tartományt fednek le, az ellenőrző számításra felkért Budapesti Műszaki Egyetem Vasúti Járművek Tanszéke az I. r. kérelmező által benyújtott adatok alapján az ellenőrző számítást elvégezte. Hivatkoztak a Dokumentáció I. kötet IV.4.3. pontjára, amelyben ajánlatkérők ellenőrző- mérés, számítás elvégzését kötötték ki. Erre tekintettel csak az ajánlatkérők által megbízott független külső szakintézmény állásfoglalásának van relevanciája. Ajánlatkérők szakértője kidolgozta azt az adatrendszert, amelyet a pályázóknak az ajánlatban be kellett nyújtaniuk, és amelyek alapján a tanszék az előzetes ellenőrző számítást elvégezte. Nem vitathatóan tartalmazza a dokumentáció 76. oldalának a 8. pontja azt, hogy milyen legyen a pontrács felbontása és használja a „lépésköz” illetőleg a „legyen” kifejezéseket is, azonban ezt követően ajánlatkérő készített egy táblázatot, hogy az alaprendszer struktúrája a következő táblázatot kövesse. Ajánlatkérők észlelték az I. rendű kérelmező ajánlatának az elbírálása során, hogy az nem teljes mértékben követi a megajánlott lépésközöket, ugyanakkor ezen lépésközök hiányának az ajánlatkérők nem tulajdonítottak érdemi hiányosságot, érdemi problémát. Ajánlatkérők az összes ajánlattevőre vonatkozóan állásfoglalást kértek a szakértőtől arra nézve, hogy az adatok a megadott formában alkalmasak-e az ellenőrző számításra. A szakértő a nehezen összehasonlítható adatok ellenére, szakmai rutinjára támaszkodva, alkalmasnak találta az adatokat az ellenőrző szimulációra és az ellenőrző szimulációt elvégezte, a szakértő az I. r. kérelmező ajánlata vonatkozásában közölte, hogy értékelhető a műszaki ajánlat attól függetlenül, hogy nem tartalmaz minden egyes lépésközt.

4.)

Az ajánlatban a kétváltozós hatásfokfüggvényre vonatkozóan kitöltött táblázatban (pontrács) szereplő értékek (> 0,8) nem reális volta: Ajánlatkérők számára az I. rendű kérelmező ajánlatában megadott 0,8 értéket meghaladó hatásfokok elfogadhatóak voltak. A négy ajánlattevő által megadott, a fizikai alapokra vonatkoztatva szélső esetekben is 17-18 %-on belüli eltérések nem adnak alapot arra, hogy ajánlatkérő jelen értékelési szakaszban bármely cég értékét az irreális, tehát nem elfogadható kategóriába sorolja, miközben az érintett járművek tömegében mintegy 17 %-os, befogadóképességében pedig 13 %-ot meghaladó eltérések mutatkoznak. Hangsúlyozták azt, hogy tekintettel kell lenni, hogy abban a stádiumban van az eljárás, hogy gyakorlatilag elméleti számadatok alapján szimulációs számítások végezhetőek el, amelyek alapján kétséget kizáró megalapozott következtetések nem vonhatóak le. Ezek elméleti hatásfok számítások, ezek elméleti szinten nem cáfolhatóak, esetlegesen majd a tényleges teljesítés során a valóságos járművek által produkált eredmények alapján és erre tekintettel adták meg ajánlatkérők a szerződéstervezetében a kötbér követelményét és szerződésszegés esetén ezt alkalmazni is fogják.

58

Ajánlatkérők a III. r. kérelmező jogorvoslati kérelme tekintetében elsődlegesen eljárásjogi kifogást támasztottak, ügyfélképesség hiányában kérték a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Hivatkoztak a Kbt. 323. § (1) bekezdésének tételes jogi rendelkezésére, amely szerint a jogalkotó az ügyfélképesség tekintetében feltételként szabja, hogy a törvénybe ütköző magatartás sértse, vagy veszélyeztesse a kérelmező jogát vagy jogos érdekét. Ajánlatkérők álláspontja szerint a jog vagy érdeksérelemnek közvetlenül kimutathatónak kell lenni, önmagában az ajánlattevői minőség az ügyfélképességet még nem alapozza meg. Ajánlatkérők a III. r. kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánították, amely ellen a III. r. kérelmező jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő. A III. r. kérelmező által előterjesztett jogorvoslati kérelem nem a saját ajánlata érvénytelenné nyilvánítása ellen, hanem kizárólag formai hiányosságok felsorolásán nyugszik, amely azonban nem egyeztethető össze a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével és a joggal való visszaélés tilalmával, valamint a Kbt. alapelveivel. Az eljárást lezáró döntés Döntőbizottság általi esetleges megsemmisítése a III. r. kérelmezőre jogi kihatással nem bír, kedvezőbb jogi helyzetbe nem kerül még abban az esetben sem, ha a Döntőbizottság a III. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt adna. Érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő jogát, jogos érdekét nem sértheti közvetlenül az érvényes ajánlatok értékelése, a nyertes ajánlat kiválasztása. Az sem hagyható figyelmen kívül e körben, hogy nincs garancia arra vonatkozóan, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítése esetén az ajánlatkérő azonos feltételekkel új közbeszerzési eljárás folytatásáról döntene, következésképpen a III. r. kérelmező kedvezőbb jogi helyzetéhez még az eljárást lezáró döntés megsemmisítése esetén is több olyan jövőbeli esemény szükséges, amelynek bekövetkezése bizonytalan. Ajánlatkérők érdemben a III. r. kérelmező – nyertes ajánlat érvényességét vitató – kérelmét az alábbiak szerint vitatták. 1.)

Apostille hiánya: Ajánlatkérők hivatkoztak a felhívás VI.3.13. pontjára, amelyben az ajánlat keretében benyújtandó igazolásokat, dokumentumokat fő szabály szerint egyszerű másolatban kérték becsatolni. Hangsúlyozták mindösszesen két esetben írták elő eredeti vagy hiteles másolati példány csatolását, nevezetesen az aláírási címpéldány, illetőleg a G1 szerinti alkalmasság igazolása körében. A Pp. 195. § (7) bekezdésére hivatkozással hangsúlyozták, hogy az Apostille-val való ellátás a külföldön készült közokiratok Magyarországon történő felhasználásakor, azok közokirati minőségének megőrzését szolgálják, ugyanakkor nincs olyan jogszabály, amely akár a felülhitelesítés, akár az Apostille alkalmazását általános jelleggel kötelezővé tenné a Magyarországon felhasznált külföldi okiratok vonatkozásában. Az 1973. évi 11. törvényerejű rendelet (Tvr.) 1. § és 2. §-ára hivatkozással hangsúlyozták, hogy amennyiben valamely közokirat az Apostille egyezmény hatálya alá tartozik és ennek ellenére külföldön történő felhasználása előtt nem látták el kellő hitelesítéssel vagy Apostille-val, úgy ennek egyedüli következménye, hogy a felhasználása szerinti országban nem bír közhitelességgel, az nem közokirat, hanem magánokirat. Ajánlatkérők ugyanakkor nem követelték meg a benyújtandó iratok vonatkozásában a közokirati formát, így az Apostille hiánya a

59

benyújtott dokumentumok, és ezáltal az ajánlat érvénytelenségét nem alapozzák meg. A Pp. 195. § és 196. §-ára hivatkozással előadták, hogy amennyiben az okirat nem minősül sem teljes bizonyító erejű magánokiratnak, sem közokiratnak, úgy az egyszerű magánokirat, amelyhez nem kapcsolódik olyan bizonyító erő és vélelem, amelyet a jogszabály meghatároz. Felülhitelesítésre abban az esetben van szükség egy Magyarországtól eltérő országban kiállított okirat esetében, amennyiben azzal szemben megkívánt, hogy ezen irat a magyarországi felhasználás során is rendelkezzen teljes bizonyító erővel. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy nemzetközi egyezmény a felülhitelesítés követelménye alól kivételt teremthet. Ilyen nemzetközi egyezmény (Apostille Egyezmény) kihirdetését szabályozza az 1973. évi 11. Tvr. Ezen egyezményben részes államok mentesülnek a felülhitelesítés kötelezettsége alól, ha egymás területén a felhasználandó közokiratok közokirati, teljes bizonyító erejét meg akarják őrizni. Ilyen esetben elegendő az érintett okirat Apostille-val történő ellátása. Mindezek alapján annak igazolására, hogy az okiraton az aláírás, továbbá pecsét vagy bélyegző lenyomat valódi, és hogy az aláíró személy milyen minőségben jár el az egyezményben részes államokkal szemben csak azt lehet megkövetelni, hogy az okirat származása szerinti illetékes hatóság kiállítsa az Apostille-t. Ajánlatkérők hivatkoztak az Apostille Egyezmény 1. cikkének b) pontjában foglalt kivételre (kereskedelmi forgalomra, vagy vámeljárásra vonatkozó eljárásban történő felhasználás), valamint az Egyezmény 3. cikkének azon kitételére, miszerint: „Az előző bekezdésben említett alakiságot azonban nem lehet megkívánni, ha akár az okirat felhasználása szerinti Állam törvényei vagy más jogszabályai vagy az ottani gyakorlat akár két vagy több Szerződő Állam közötti megállapodás ezt az alakiságot nem kívánják meg, azt egyszerűsítik vagy az okirat felülhitelesítésétől eltekintenek” (Apostille Egyezmény 3. cikk). Az idézetben említett alakiság a teljes bizonyító erőhöz és a közokirati minőséghez kapcsolódó alakiságok: „Annak igazolására, hogy az aláírás valódi, hogy az aláíró személy milyen minőségben járt el, és – adott esetben – hogy az okiraton levő pecsét vagy bélyegzőlenyomat valódi, alakiságként csak azt lehet megkövetelni, hogy az okirat származása szerinti illetékes hatóság kiállítsa a tanúsítványt.” (Apostille Egyezmény 3. cikk). Tehát az Apostille Egyezmény bizonyos feltételek fennállása esetén – az eljárások és okiratok felhasználhatóságának egyszerűsítése érdekében – önmaga tiltja alkalmazását. Az eljárásbeli esetben az ajánlatkérő meghatározta az eljárás során csatolandó okiratok (iratok) bizonyító erejével és alakiságaival szembeni követelményeket a Kbt. 20. § (3) bekezdésével összhangban. A Kbt. hivatkozott rendelkezése lehetővé teszi azt, hogy ezen okiratok, mint egyszerű iratok becsatolását írja elő ajánlatkérő. Ha pedig a Kbt. szabályainak megfelelően ajánlatkérő így járt el, akkor az Apostille Egyezmény 3. cikke folytán Apostille alkalmazását nem kívánhatja meg ajánlattevőtől. Ajánlatkérők érdemben a III. r. kérelmezőnek az I. r. kérelmező ajánlatának érvényességét vitató kérelmére az alábbiakat adták elő.

60

1.)

Az ajánlat nem megfelelő szignálása: Ajánlatkérők előírták a 7. sz. melléklet szerinti minta benyújtását, ebben pedig annak megjelölését, hogy ki jogosult az ajánlat szignózására, valamint annak szignó mintáját. Ehhez képest ugyanakkor a hiánypótlási felhívásban sehol sem kötették ki, hogy a hiányzó szignók pótlására kizárólag az ajánlat részeként becsatolt 7. sz. mellékletben megjelölt személy lenne jogosult, és nem került megkérésre a 7. számú melléklet ismételt benyújtása sem. A hiánypótlás során eljáró személy attól a személytől kapott meghatalmazást, aki az ajánlatban a szignálásra felhatalmazással rendelkezett. Ennek megfelelően a hiánypótlás keretében benyújtott meghatalmazás, és a meghatalmazott szignójának az elfogadása jogszerű volt. Egyúttal téves a III. r. kérelmező azon megállapítása, miszerint a 191. oldal nem tartalmaz szignót A 191. és a 192. oldal az ajánlatban megfelelően – bélyegzővel – szignózásra került. Ajánlatkérőknek nincs ismeretük arra vonatkozóan, hogy tételes jogi szabályozás rendezi-e a személyesen gyakorolt aláíráshoz, szignózáshoz képest szignóbélyegző használatát. Megítélésük szerint mivel nem tettek kifejezett tiltást e vonatkozásban, jogszerűen jártak el akkor, amikor a szignóbélyegző használatát elfogadták. Miután tiltó rendelkezést a kiírás nem tartalmazott, nem állt fenn akadálya annak, hogy ne az ajánlatban konkrétan megjelölt személy végezze el a szignálást, hanem pecsétnyomót alkalmazzon, illetőleg, hogy kizárólag csak az ajánlatban megadott személy végezze el a szignálást. Gyakorlatilag az ajánlatot több személy is szignálhatta volna.

2.)

Az ajánlat nem megfelelő oldalszámozása: A 255., 262., továbbá a 267.oldalakat követő 3-3 oldal tekintetében a III. rendű kérelmező olyan lapokat jelölt meg oldalszám-hiányként, amiket nem kellett oldalszámozni. Az érintett oldalak egy többrét hajtott, ugyanakkor egy lapból álló prospektusok voltak, és miután egy lapból álltak, így 1-1 dokumentumnak minősülnek, így nem is kerülhetett volna rájuk több oldalszám, hiányt jogsértően állapítottak volna meg, ezért érvénytelenség sem mondható ki. Téves tehát a III. r. kérelmező azon megállapítása, miszerint a 255. oldalt követő 3 oldal, a 262. oldalt követő 3 oldal, és a 267. oldalt követő 3 oldal nem tartalmaz oldalszámot. A kérelmező által hivatkozott – a 181. oldal és a 191. és 192. számozott oldalak közötti – lap fizikailag szintén egy A/3-as lapnak tekinthető, és akként járt el az I. rendű kérelmező, hogy a 181. oldalt leszignálta és oldalszámozta, míg az utolsót, miután az már bekerült oldalszámozásra azt már nem.

3-4.) Az M1 és M2 referenciák igazolásainak hiányossága: A referenciát adók valamennyi referencia vonatkozásában külföldi szervezetek, ezért az ajánlattevő a Kbt. 68. § (1) bekezdése szerint jogosult maga igazolni a teljesítést. Tekintettel arra, hogy a referenciákat az ajánlattevő nem saját nyilatkozattal, hanem referenciaigazolással igazolta, ez már önmagában alátámasztja, hogy teljesítése szerződésszerű volt, egyébként a megrendelő nem állította volna ki a referenciaigazolásokat. Valamennyi referenciaigazolás tartalmazza egyebekben azt is, hogy a villamosok a leszállítást követően 1 hónappal üzemelnek. Az M2 alkalmassági feltételre kiállított referencia elfogadásának nem volt feltétele, hogy az pozitív tartalmú legyen.

61

Ajánlatkérők a referenciaigazolásokat a Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tartalommal kérték csatolni. Valamennyi referenciaigazolás tartalmazza, hogy milyen járművek karbantartására vonatkozik a referenciaigazolás, valamint a karbantartás időintervallumát. Karbantartani csak leszállított járművet lehet, így a karbantartás időpontja szükségszerűen az átadás átvételi eljárás lezárását követően kezdődik. Összegezve: az alkalmassági követelmények igazolására becsatolt referenciamunkákra vonatkozó tartalmi elemek mindegyike megállapítható a becsatolt iratokból. Lehetséges, hogy külön nem tüntették fel a karbantartási idő kezdetét, de kifejezetten rögzítették, hogy milyen időtartamig történt a karbantartás, ennek alapján ajánlatkérők az alkalmassági feltételnek való megfelelést ellenőrizni tudták. Az is látható, hogy gyakorlatilag miután nemcsak nyilatkozatról volt szó, hanem a megrendelője aláírta ezeket a dokumentumokat, okszerű következtetést vontak le ajánlatkérők, hogy a referenciamunka megfelelő volt, ezért nem ítélték indokoltnak hiánypótlási felhívás kiadását sem, mert megnyugtatóan meg tudtak győződni az alkalmassági feltétel teljesüléséről. 5.)

Apostille hiánya: Ajánlatkérők ebben a körben fenntartották a nyertes ajánlat vonatkozásában az Apostille-val kapcsolatos álláspontjukat.

A III. r. kérelmező – II. r. kérelmező ajánlatának érvényességét vitató – kérelmi elemeivel kapcsolatban ajánlatkérők az alábbiak szerint ismertették álláspontjukat. 1.) Az ajánlat egyes oldalain található vignetták (matricák) fordításának hiánya: Az ajánlati felhívás VI.3.10. pontjára hivatkozással előadták, hogy a matricák nem az iratokon és dokumentumokon vannak, maga a pecsét pedig nem minősül sem iratnak sem dokumentumnak így azok fordítása sem volt kötelező. A III. r. kérelmező által hivatkozott, az ajánlatban több helyen csatolt matricák pedig minden esetben közjegyzői hitelesítést tartalmazó matricák voltak, ugyanakkor tekintve, hogy az iratokat ajánlatkérők sima másolatban kérték, azon oldalakat amelyeken a közjegyzői hitelesítés matricái szerepelnek, nem vették figyelembe. 2.)

Kizáró okok igazolására szolgáló iratok ajánlatbeli helyének nem megfelelő megjelölése: A dokumentációban ajánlatkérők részletesen szabályozták egyrészt szövegesen, másrészt formanyomtatvánnyal is, hogy milyen variációs lehetőségei állnak fönn az ajánlattevőknek a kizáró okok igazolásával kapcsolatosan. A 9. sz. melléklet szerint az ajánlat releváns oldalszámai megjelölésének kötelezettsége annak függvénye volt, hogy az ajánlattevő melyik variációs lehetőséget választotta. A II. rendű kérelmező a második variációt választotta, azaz valamennyi kizáró okot az általa benyújtott ajánlatban kívánt igazolni. A 9. sz. mellékletből következően a II. r. kérelmező által választott második variáció esetén nem kellett kitölteni a táblázatnak az oldalszámokra vonatkozó oszlopát. Miután nem is kellett kitöltenie, gyakorlatilag szükségtelenül töltötte ki a II. r. kérelmező, értelemszerűen ajánlatkérők nem alkalmaztak hiánypótlási felhívást sem.

62

Egyéb érdekeltként nyertes ajánlattevő észrevételében kérte az ajánlatának érvényességét támadó jogorvoslati kérelmek elutasítását Egyéb érdekelt az alábbi indokokra hivatkozással kérte az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását. 1.)

Az ajánlatkérő által meghatározott szerződéses határidők be nem tartása: Egyéb érdekelt előadta, hogy az általa becsatolt szállítási ütemezésben megjelölt 36 hónap az utolsóként leszállításra kerülő járművek üzemeltetési bizonyítványa kiadásának dátumára utal. Az ajánlata összhangban áll mind a fizetési, mind a szállítási ütemezés előírásaival, az ajánlatkérők pedig a 44. kérdésre adott válasszal a kiírást nem módosították. Konkrétan az a körülmény, hogy az ajánlatkérők kiírásának megfelelően 2013. január 31-én leszállítja az utolsó villamost, az ajánlattevői nyilatkozatban ölt testet, abban került ez kinyilatkoztatásra. Utalt a Szerződéstervezet 1. cikkely "Meghatározások", (n) pont „Bizonyítványok” pontjára, amely szerint az "Ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány" a jármű fizikai leszállításakor, az "Üzemeltetési bizonyítvány" pedig az átvételi eljárás teljesülése után kerül kiállításra, a jármű átvételének céljából, a sikeres típusengedélyezési vizsgálatokat követően. E meghatározásokat is figyelembe véve a Dokumentáció I. kötetének 6. számú melléklete (Fizetési ütemezés) szerint ajánlatkérők két különböző fizetési részteljesítési időpontot határoznak meg és várnak el: • •

az "Üzemeltetési bizonyítvány" kiállításakor (azaz az átvételi eljárás és vizsgálatok lefolytatása után) a két prototípus járműre, az "Ideiglenes üzemeltetési bizonyítvány" kiállításakor (vagyis a fizikai leszállításkor, az átvételi eljárás és vizsgálatok lefolytatása előtt) a fennmaradó járművekre.

Hangsúlyozta, hogy az utolsó részfizetés 2013. január 31-i határideje nem tekinthető a "szerződés teljesítésének", figyelemmel arra, hogy a járművek átvétele ekkor még várat magára, amely a Szállító feladatai közé tartozik. Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmaz olyan előírást, mely szerint az Ajánlattevők által csatolandó szállítási ütemezésben megjelölt szállítási határidőként nem az Üzemeltetési bizonyítvány megszerzésének határidejét kell megjelölni. Arra vonatkozóan sincsen a tender dokumentumokban előírás, hogy szállítási határidőt naptári napban meghatározott dátum szerint kell meghatározni. Az általa becsatolt szállítási ütemezés nem mond ellent a 2013. január 31. napjában megjelölt szerződésteljesítési határidőnek, mivel ez a dátum a fizetési ütemezésben került megjelölésre. Az sem volt előírás, hogy a fizetési ütemezés utolsó időpontjának és az utolsóként átadott járművek üzemeltetési bizonyítványa kiadása napjának egybe kell esnie. Ajánlatkérők, a benyújtandó ajánlat részeként kifejezetten NEM kérték a dokumentáció részeként kiadott szállítási szerződés tervezetét sem üres, sem kitöltött, leszignált formában visszacsatolni.

63

A maga részéről az ajánlata 573-574. oldalán csatolta a szállítási ütemtervet, amely nem a 6. számú melléklet szerinti "fizetési ütemterv", hanem amelyet a szerződéstervezet 12.2 12.3 cikkelye említ. A szerződéstervezet 12.2 12.3 cikkelye ugyanis említ egy szállítási ütemterv-et, és nem utal a 6. számú melléklet szerinti fizetési ütemezésre. Közölte, hogy végbe megy egy kifizetés a jármű fizikai leszállításakor (az átvételi vizsgálatok végrehajtása előtt), és a szállító felelőssége, hogy végrehajtsa az átvételi folyamatot, egészen az "Üzemeltetési bizonyítvány" kiadásáig. Megjegyezte, hogy a 2 éves garanciális időszak az utolsó leszállított jármű Üzemeltetési Bizonyítványának kiadásának dátumától kezdődik (ezt az időpontot a szállító ajánlata alapján kell meghatározni) és nem 2013. január 31-től A 23. és 33. hónap közötti időpont a szerződés aláírásától számítva teljesen megfelel a tender specifikáció II.3-as pontjának előírásával és a szállítási ütemtervvel egyaránt (a járműátadás benne foglaltatik), ahogy azt a szerződéstervezet 12.2 12.3-as pontjában is előírják 24. és 36. hónap között kell lennie. Így az ajánlata összhangban van a fizetési ütemezéssel (6-os melléklet) és a szállítási ütemtervvel egyaránt (Szerződéstervezet 12.2/12.3-as pontja). Hangsúlyozta, hogy a 6-os mellékletben a számlázási mérföldkövek és a releváns időpontok egyértelműen meghatározásra kerültek, amiket kötelezően be kell tartania minden szállítónak, amelyet ajánlattevői nyilatkozattal is meg kellett erősíteni, amely szerint az ajánlattevő elfogadja a kiírás valamennyi feltételét. Egyéb érdekelt az ajánlata 22. oldalán csatolt 8. számú melléklet szerinti nyilatkozatának aláírásával megerősítette, hogy minden, a pályázati dokumentumokban szereplő szerződési feltételt elfogadott. Ezzel pedig elfogadta mind az I. Kötet II. cikkely 3. pontját, mind a szerződéstervezet 6. számú mellékletét. Azok a dátumok, melyeket Szállítási ütemtervben feltüntettek (szerződési dátumtól számított 36 hónapon belüli teljesítés) megfelelnek a 6. számú melléklet szerinti fizetési ütemtervnek (utolsó kifizetés 33 hónappal a szerződési dátum után), mely három hónapot becsült az átvételi folyamat teljesítésére. A 44. számú válasz nem azt mondja ki, hogy a 12.2 12.3 cikkelyben szereplő dátumokat "meg kell változtatni", hanem azt, hogy a 6. számú melléklettel "összefüggésben kell figyelembe venni". Megjegyezte, hogy amennyiben az összes időpontot, "szállítási időpontként" kellett volna kezelni, akkor nem lett volna szükséges a szállítóktól bármilyen szállítási ütemtervet kérni. Ennek ellenére, ezt kifejezetlen kérték a 12.2 12.3-as pont szerint, ami egy teljesen más elvárás, mint a 6-os melléklet (fizetési ütemterv). 2.)

Az első két villamos leszállítása határideje: Egyéb érdekelt e körben csatlakozott az ajánlatkérők elkésettségi kifogásához, álláspontja szerint az I. r. kérelmező a jogorvoslati tárgyaláson tett előadása új kérelmi elemnek minősül. Érdemben pedig előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérőnek egyértelmű előírása volt, hogy a 24. hónap utolsó napjain kell megérkeznie az első járműnek, megítélése szerint a dokumentáció hivatkozott rendelkezéseinek nem mondanak ellent.

64

3.)

A hatásfok számítás során helytelen adat (1-nél magasabb hatásfok érték) figyelembe vétele: A 23. sz. melléklet 8. pontjában feltüntetett számítások a felvett (nettó) és a vontatási energia arányát mutatják, amely értékek reciprokjai adják a hatásfok értékeket (a felvett nettó energia/a kerék kerületén kifejtett energia aránya). A fogyasztási energiaszámítás az előírásoknak megfelelően, ezekkel az adatokkal készült, ezért nem helytálló megállapítás, hogy l-nél nagyobb "hatásfok" értékek lettek figyelembe véve. Nem vitatottan tehát az érintett táblázatban reciprok értékek kerültek feltüntetésre, ugyanakkor, amikor a 3. sz. bírálati részszempontra vonatkozó értékeket kiszámították, akkor a reciprok-értékeket visszaszámították normál függvény szerinti értékre. Ezen normál érték alapján adták meg a 3. sz. bírálati részszempont szerinti EN értéket. Konkrétan az ajánlata 631. oldalán bemutatott számítás ismerteti egyértelműen, hogy az összes felvett energia a pályázati kiírás szerint került meghatározásra 13,5 kWh eredménnyel, és ebből adódó EN= 0,063 kWh/utas értékkel.

4.)

A hatásfok számítás során helytelen adat (1-nél magasabb hatásfok érték) figyelembe vételével megadott vállalás teljesíthetetlensége: A számítási módszer helyességét a különböző versenytársak által deklarált referencia értékek összehasonlítása is alátámasztja, amiből az is kitűnik, hogy az általa megadott EN érték nem a legalacsonyabb, figyelemmel az I. r. kérelmező által közölt 0,0456 kWh/utas értékre. Hozzátette, hogy amennyiben az I. rendű kérelmező logikája helyes és ebből kifolyólag a nyertes ajánlatban szereplő 0,063 kWh/fő adat irreális kötelezettségvállalás, akkor nyilvánvalóan az ennél még kedvezőbb kötelezettségvállalás vonatkozásában is ezek a kérdések még inkább hatványozottan merülhetnek fel.

5-6.) Szimuláció teljes körűségének hiánya, nem megfelelősége: A Dokumentáció III. kötet II.8.7. fejezetének előírásai szerint be kellett mutatni - számítás útján -, hogy a jármű átlagos üzemi sebessége elérheti a legalább 22 km/h-t, továbbá a várható konkrét fogyasztást, figyelembe véve a felújítandó pályákat és két útvonalat. A miskolci l-es számú villamosvonal magába foglalja a 2-es számú vonalat, így voltaképp csak egy villamosvonal létezik, és ezen a vonalon két viszonylat üzemel. Ezt figyelembe véve a szimulációt a villamos vonalaira végezte el, ami magába foglalja mindkét viszonylatot. A szimuláció bemutatása során használt útvonalak hossza összesen kb. 21,6 km. Ez a távolság kétszer a vonalhosszúság, az oda-vissza utat vett figyelembe. A köztes megállókat vették alapul, a végponttal nem számoltak, mert a végpontnál mások a sebességi viszonyok, ezért a köztes megállókat számoltunk, ez volt a számításunk és a két végpontnál pedig másfajta számítást vettünk figyelembe. Egyéb érdekelt az alábbi indokokra hivatkozással kérte a II. r. kérelmezőnek ajánlatával szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmének az elutasítását. 1.)

Apostille hiánya: Hivatkozott az 1973. évi 11. sz. Tvr.-el kihirdetett Hágai Egyezmény 1. cikkének azon rendelkezésére, amely szerint az Egyezmény nem

65

alkalmazható azokra az államigazgatási okiratokra, amelyek közvetlenül a kereskedelmi forgalomra vonatkoznak. A 3. cikk pedig rögzíti, hogy az előző bekezdésben említett alakiságot azonban nem lehet megkívánni, ha akár az okirat felhasználása szerinti állam törvényei vagy más jogszabályai vagy az ottani gyakorlat ezt az alakiságot nem kívánják meg. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelvének (2) bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy az irányelv értelmében a közbeszerzési előírások az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós alapelvek megvalósítására szolgálnak. Ezzel összefüggésben a Kbt. preambulumára, 1. § (1), valamint 2. § (1) bekezdésére, továbbá a Kbt. 23. §-ára hivatkozással előadta, hogy a közbeszerzések az Európai Unión belül a belső piachoz tartoznak, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása érdekében történnek, a közbeszerzési eljárások közvetlen kereskedelmi forgalmat valósítanak meg így a közbeszerzési eljárások során benyújtott dokumentumokat nem kell Apostille-vel ellátni. Emellett a Kbt. 61. §-a írja elő a kizáró okok igazolására vonatkozó dokumentumokkal kapcsolatos követelményeket, és ezen előírások az Apostille-t nem követelik meg. Ugyanígy nem követeli meg a Kbt. 68. §-a az alkalmassági igazolások tekintetében Apostille alkalmazását. Mindemellett a 3. cikk szerint, nem kell alkalmazni az alakiságot, ha az okirat felhasználása szerinti állam gyakorlata ezt az alakiságot nem követeli meg. A közbeszerzési gyakorlat sem alkalmazza ezt az alakiságot a Kbt.-re, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos nemzetközi egyezményekre figyelemmel. Külföldi cégként Európai Uniós közbeszerzési eljárásokban egyik esetben sem követelték meg tőle az általa becsatolt közokiratok Apostille-val való ellátását. Amennyiben az ajánlatkérő e körben hiánypótlásra szólította volna fel, úgy annak eleget tett volna. Utalt egyúttal a Kbt. 19. § (3) bekezdésére, amely szerint a Kbt.-ben a főszabály a dokumentumok másolatként való becsatolása. 2.)

A G1 szerinti alkalmassági követelmény nem megfelelő igazolása: Előadta, hogy az e vonatkozásban igénybe vett erőforrás szervezet számviteli jogszabályok szerinti beszámolója, és az ezekre vonatkozó könyvvizsgáló jelentése az ajánlatába becsatolásra kerültek. Megjelölte az ajánlata vonatkozó kezdőoldalait (104., 119., 125., 135., 140., 151.)

3.)

Az M1 szerinti alkalmassági feltétel igazolására becsatolt egyes referenciaigazolások cégszerű aláírásának hiánya: Hivatkozott a Kbt. 68. § (1) bekezdés a) és b) pontjára, amely szerint, ha a szerződést kötő fél nem a Kbt. 22. § (1) bekezdés a-e) pont szerinti szervezet, úgy ajánlattevő nem köteles referenciaigazolást csatolni, elegendő a Kbt. 67. § (3) bekezdés a) pont szerinti ismertetés csatolása. Hangsúlyozta, hogy a referenciaigazolást kiállító szerződéses partnere nem tartozik a Kbt. 22. § (1) bekezdés a)-e) pont szerinti szervezetek közé, hanem a Kbt. 22. § (1) bekezdés j) pont szerinti szervezet. Ennek megfelelően referencia igazolás becsatolása az egyéb érdekelt részéről nem volt kötelező ebben a körben, így jogszerűen, alakiság megkövetelése sem várható el. Hozzátette, hogy sem Olaszország, sem Magyarország gazdasági társaságokra, illetve cégeljárásra vonatkozó jogszabályai nem mondják ki, hogy a

66

cégszerű aláírásnak feltétele a pecsét vagy a cég név alkalmazása. Utalt a cégeljárásról szóló 2006. évi V. tv. 9. § (1)-(2) bekezdésére, valamint a gazdasági társaságokról szóló a 2006. évi IV. törvény 96. §-ára, amelyek nem teszik kötelezővé a pecsét, cég név használatát az aláírás felett. 4.)

Szimuláció teljes körűségének hiánya (2-es viszonylatra vonatkozó szimuláció hiánya): E körben fenntartotta az I. r. kérelmező ezen kérelmi eleme körében általa korábban már előadottakat.

5.)

A kétváltozós hatásfokfüggvény táblázatban megadott számítás nem megfelelősége (1-nél magasabb hatásfok érték): E körben fenntartotta az I. r. kérelmező ezen kérelmi eleme körében általa korábban már előadottakat.

Egyéb érdekelt a III. r. kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatban elsődlegesen elkésettségi kifogást támasztott. Hivatkozott a Ket. 29. § (1) bekezdésének rendelkezésére, amely szerint a hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indul. A kérelemre indult eljárás esetében a kérelem beérkezése nem annyit jelent, hogy a kérelem az eljárásra jogosult hatóság székházának, irodájának falai között van. Nem tekinthető beérkezettnek a kérelem, amelyet az ügyfél a napi munkaidő letelte után dob be a postaládájába a hatóságnak, vagy faxol el. Minden közigazgatási szerv köteles a hozzá beérkező beadványokat érkeztetési bélyegzővel ellátni. Erre tekintettel, ellenére annak, hogy a III. r. kérelmező jogorvoslati kérelme 2010. április 2. napján került feladásra, mivel a kérelem beérkezése hivatali időn túl történt, így a Kbt. 325. § (4) bekezdés alapján az eljárás megszüntetésének van helye. Érdemben pedig egyéb érdekelt a III. r. kérelmezőnek az Apostille hiányára alapított jogorvoslati kérelmével megismételte a II. r. kérelmező 1. sz. kérelmi elem körében korábban már előadottakat, illetőleg a III. r. kérelmező által a kizáró okok – Apostille hiányában- az eredményhirdetést követő 8 napon belüli nem megfelelő igazolása miatti, a Kbt. 88. § (1) bekezdés i) pontja alapján hivatkozott érvénytelenségi ok tekintetében elkésettségi kifogást támasztott, utalva a III. r. kérelmező által ezen kérelmi elem előterjesztésének 2010. április 26-i időpontjára. I. r. kérelmező az ajánlatának a II. r. kérelmező által előterjesztett érvénytelenségre vonatkozó kérelmi elemek tekintetében az alábbiak szerint ismertette álláspontját: 1.)

A bankgarancia formájában nyújtott ajánlati biztosíték elfogadhatósága: A garanciavállalási nyilatkozat többszörös fordításon keresztül került végezetül magyar nyelven becsatolásra. Az ajánlatba mögöttesen becsatolt angol nyelvű, banki pénzintézeti bankgarancia vállalás alapján ajánlatkérők e körben tisztázó kérdést tehettek volna fel, illetve hiánypótlást rendelhettek volna el, tekintve, hogy maga a nyilatkozat becsatolásra került, csak egy bizonyos körülmény tekintetében fogalmazott pontatlanul, amely az angol nyelvű nyilatkozat azon kitételéből is visszakövetkeztethető, amely azt rögzíti, hogy „it’s Tender within the period of its tender”. Ezen kitétel I. rendű kérelmező álláspontja szerint lefedi

67

az ajánlattételi kötöttség időszakát, így ez ajánlatkérő eljárása körében tisztázható lett volna, orvosolható lett volna. Álláspontja szerint az, hogy ajánlattevő nem köt szerződést, az egy szélesebb, tágabb körű tartalmi elem, mintha a szerződéskötés az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg. Függetlenül attól, hogy a „meghiúsulás” és a „nem köt szerződést” eltérő szavakból áll, a „nem köt szerződést”, az a szélesebb tartalmi elem, még azt is magában foglalja, hogy ha az ajánlatkérő miatt nem kerül sor a szerződéskötésre. A kiadott formanyomtatvány b) pontjában nem kifejezetten a meghiúsulás kifejezés kerül használatra, hanem, hogy az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból nem történik meg a szerződéskötés, és így összehasonlítva az ajánlatukban megtett b) pontos nyilatkozatot, az megfelelőnek tekintendő. A becsatolt bankgarancia egyértelműen a nyertesség esetére határoz meg feltételt, ilyen szempontból nem bír relevanciával az írásos értesítésnek a megtörténte, avagy meg nem történte. A közbeszerzési eljárást lezáró szerződés a benyújtott ajánlat tartalmának megfelelően jön létre, az ajánlatban támasztott feltételek a megkötött szerződésnek is a részét képezik, ezt nem kell külön dokumentumban közölni, önmagában a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés aláírása kifejezésre juttatja, hogy az ajánlatkérő elfogadta a nyertes ajánlatában meghatározott feltételeket. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott írásbeli összegezésben testesül meg, nyer írásos formát. Így amennyiben az I. r. kérelmező lenne az eljárás nyertese - az egyúttal azt is jelentené, hogy az ajánlatkérő a felhívás és a dokumentáció alapján az I. r. kérelmező ajánlatát, annak teljes tartalmának áttekintése alapján érvényesnek és a legkedvezőbbnek fogadta el, tehát az a közbeszerzési eljárás feltételrendszerével összhangban állónak minősül, így az írásbeli összegezés - ha a közbeszerzési eljárás eredménye alapján a I. r. kérelmező lenne az eljárás nyertese - éppen a II. r. kérelmező által hivatkozott ajánlatkérői nyilatkozatot tartalmazza. 2.)

Az ajánlatban megadott vontatási energiafelhasználás (0,0456 kWh/utas) érték nem reális volta: A nyertes és a II. rendű kérelmező által megajánlott járműhöz képest, az I. rendű 10-15, esetleg 19%-kal is könnyebb járművet ajánlott meg súlyban, így az, hogy hozzájuk képest kedvezőbb az energiafelhasználásuk és a fogyasztásuk okszerűen következik. Hivatkozott a dokumentáció e körben releváns azon előírására, amely szerint „1. A jármű tömege T0 (üres, üzemkész jármú) a járművön 10 fő tartózkodik, átlagos tömegük 70 kg. A járművön csak azok a fogyasztók működhetnek, amelyek a menethez műszakilag szükségesek. Fűtést, szellőzést, klímaberendezést, világítást, ki kell kapcsolni." Ezen előírás utolsó mondatának azon kitétele, amely szerint a fűtést, szellőzést, klímaberendezést ki kell kapcsolni éppen azt jelenti, hogy a segédüzemű berendezések nem működnek a szállítás során, azaz az energia fogyasztás eleve kisebb. Az utasterhelést pedig a számítás során nem U2vel kellett figyelembe venni, hanem az üres jármű tömegéhez csak 10 utas tömegét kellett hozzáadni. Az energia számítás egyéb feltételei között pedig az szerepel, hogy az így elvégzett számítást követően a kapott értéket kellett elosztani a U2 utas kapacitással, ami értékelésre került. Azaz a II. r. kérelmező,

68

téves kiinduló feltételekből von le következtetést az I. r. kérelmező járművének energia fogyasztására, ezért téves egyben megalapozatlan a következtetése is. Vitatta továbbá a II. r. kérelmezőnek az első alkalommal kiírt közbeszerzési eljárásra e vonatkozásban tett hivatkozását (I. r. kérelmező saját korábbi megajánlásához képest 11%-os mértékű eltérés). Előadta, hogy nem tehető összehasonlítás egy korábbi eljárás és a most vizsgált ajánlat között. I. r. kérelmező optimalizálta a megajánlott villamos műszaki paramétereit, súlyát, úgy, hogy a fogyasztás alacsonyabb, mint az első alkalommal kiírt közbeszerzési eljárásban megállapított érték. Ennek keretében a férőhely kapacitás optimalizálására is sor került, és mivel a vontatási energiafogyasztás számítása a szimulációban kapott érték U2 utas kapacitással való osztásával történik az I. r. kérelmező alacsonyabb értéket kapott. Végezetül a II. r. kérelmező által a III. r. kérelmező és az I. r. kérelmező által megajánlott jármű összehasonlítására alapított érvelését is vitatta. Előadta, hogy a II. r. kérelmező feltételezésekből indulva ki téves következtetésekre jut. A III. r. kérelmező által megajánlott jármű 3 modulos kivitelű, amelynek tárasúlya mintegy 40,5 t, míg az I. r. kérelmező által ajánlott jármű tárasúlya 37 t. Figyelembe véve az előírt U2 utas kapacitást az I. r. kérelmező által megajánlott jármű cca. 1 t-val magasabb, mint a III. r. kérelmező által ajánlott jármű, viszont a magasabb utasférőhely miatt a z I. r. kérelmező járművének egységnyi energiafogyasztása kisebb. 3.)

Az ajánlatban a kétváltozós hatásfokfüggvényre vonatkozóan csatolt táblázat (pontrács) lépésközeinek nem megfelelősége: Nem vitatta, hogy az ajánlata 225. oldalán becsatolt táblázat nem egy az egyben az ajánlatkérő által kiadott 5 km/óra, illetve 2,5 kN lépésközt követi nyomon, ez ugyanakkor álláspontja szerint nem alapozza meg az ajánlat érvénytelenségét, ajánlatkérők egy mintát bocsátottak ki, amely mintának az alkalmazása nem volt kötelező, illetőleg műszaki, szakmai szempontból a benyújtott ajánlatuk megfelelő és értékelhető volt. Hangsúlyozta, hogy a jelen probléma nem állítható párhuzamba az általuk a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége körében hatásfok számítás reciprok értékre alapított hatásfok számítási problematikával. A reciproknak hatása van az eredménye, ennek pedig nincsen kihatása az eredményre.

4.)

Az ajánlatban a kétváltozós hatásfokfüggvényre vonatkozóan kitöltött táblázatban (pontrács) szereplő értékek (> 0,8) nem reális volta: Álláspontja szerint a II. r. kérelmező által felkért szakértő nem a mai kor műszaki színvonalának megfelelő elvek és eljárások alapján adta meg szakvéleményét, amit többek között az is alátámaszt, hogy tanulmányában felhasznált szakirodalom ma már minden tekintetben meghaladott, az 1980-as évekből származik. A vontatási rendszer hatékonysága a meghatározott üzemelési feltételektől függ. Méréseket végeztek I. r. kérelmező különböző hajtás berendezésein és a vontatási rendszer különböző részegységein elért átlagértékek az alábbiak: - Vontató-motor:0.90.

69

- Hajtómotor:97. - Vontatás-inverter:0.98. - Szűrő Induktivitás: 0.98. Minden esetben a vontatási rendszer hatékonyságát elsősorban a motor határozza meg, mivel a többi berendezés együttesen jobb hatásfokot eredményez (induktív szűrő hatásfoka x vontatási Inverter hatásfoka x hajtómű hatásfoka = 0.98 x 0.98 x 0.97 == 0.93, míg a meghajtómotoré 0.90 körül van). Diagramos formában bemutatta a Miskolcra javasolt motorcsalád hatékonysági értékeit. Hangsúlyozta, hogy a CAF- Tralnelec a legújabb technológiát alkalmazza és a jelenleg ismert legfejlettebb technológia kínál olyan alternatívákat, amelyekkel jelentősen tovább lehet javítani a motorok hatékonyságát. Másrészt, a CAF-Tralnelec nagyon hatékony vezérlési stratégiákat fejlesztett ki a hatásfok javítására, és a vontatási berendezések energiaveszteségének minimalizálására. Mindent tekintetbe véve, a jelenleg legfejlettebb technológia lehetővé teszi a maximális hatékonysági érték elérését közel a 0.90 értékhez a teljes vontatási rendszer tekintetében, amikor a rendszer bizonyos sebesség/nyomaték értéktartományban üzemel (optimális üzemelési pontok). Mindazonáltal az átlag értékek normál üzemmódban (gyorsuláslassulási feltételek) kb. 0,84 vontatási rendszer átlag hatásfokot eredményeznek: Induktív szűrő hatásfok x vontatási inverter hatásfok x vontatómotor hatásfok x hajtómű hatásfok = 0.96 x 0.96 x 0.90 x 0.97 = 0.84. Fentiekhez kapcsolódóan 2009. április 29-én előterjesztett beadványában kifejtette, hogy jelenleg a vontatási rendszerekben leginkább használatos topológia, amely nagyon hatékony teljesítményt nyújt, az aszinkron motorok használata kétszintű IGBT alapú inverterekkel. Ez általában a vontatási rendszer kb. 0,84 értékű átlagos hatékonyságát eredményezi optimálisan vezérelt üzem során. A rendszer akár 0,87-0,89 értékeket is elérhet, de ez csak a vontatási rendszer optimális üzemi pontjain fordulhat elő, amelyeket főként a motor hatékonysága határoz meg. Az ajánlott motor átlagos hatékonysága például kb. 0,90, de ennek a motornak a hatékonysága 0,937-re emelkedik a névleges üzemi pontnál (48,5 km/ó, 544 kW). A 23. függelékben a II. r. kérelmező 0,84-nél magasabb hatékonysági értéket adott meg (0,85, 0,86, 0,87, 0,88 és 0,89), inverz módban megadva, mint például az ANSALDO esetében, az értékek 1,17, 1,16, 1,1 S, 1,14, 1,13 és 1,12. Ezek a hatékonyságok nagyon optimisták és nem korrektek, csak bizonyos üzemi feltételek alatt érhetők el a laboratóriumban, nem pedig normál vonatüzemben. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi leghatékonyabb technológiák nagyon specifikus üzemi feltételek (fix sebesség és fix teljesítmény) esetén érhetik el a vontatási rendszer 0,87-0,89 hatékonysági értékeit. Ugyanakkor, mivel a vonat gyorsít és lassít, az üzemi feltételek folyamatosan változnak, és irreális az ilyen hatékonyság elérése normál üzemi feltételek esetén. A fentiek alapján arra lehet következtetni, hogy az I. r. kérelmező 0,84 hatékonysági értéke reális és korrekt, míg a II. r. kérelmező hatékonysági értékei túl nagyok és nem korrektek. I. r. kérelmező az ajánlatának a III. r. kérelmező által hivatkozott érvénytelenségével kapcsolatos kérelmi elemek tekintetében az alábbiak szerint ismertette álláspontját.

70

I. r. kérelmező a III. r. kérelmező tekintetében elsődlegesen eljárásjogi kifogást támasztott. Ennek keretében egyfelől vitatta a III. r. kérelmező ügyfélképességét, másfelől elkésettségre hivatkozott. Az ügyfélképesség hiánya vonatkozásában előadta, hogy a III. r. kérelmező saját ajánlata érvénytelenné nyilvánítása ellen jogorvoslati kérelemmel nem élt, ezért esetében nem áll fenn olyan közvetlen jog vagy jogos érdek, amely a rajta kívül ajánlatot benyújtó 3 érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatának érvényességéhez, esetleges érvénytelenségéhez, és a nyertes ajánlattevő személyéhez, illetőleg a közbeszerzési eljárás eredményéhez fűződne. A III. r. kérelmező semmilyen körülmények között nem lehet az eljárás nyertese, vele szerződéskötésre semmilyen módon nem kerülhet már sor. Az elkésettség tekintetében hivatkozott az eredményhirdetés 2010. március 25-i időpontjára, amely alapján a jogorvoslati kérelmek határidőben történő beérkezési határideje 2010. április 2. napja volt. Ehhez képest az I. r. kérelmező részére megküldött beadványból megállapítható, hogy a III. r. kérelmező beadványa csak 2010. április 6. napján érkezett be a Döntőbizottsághoz, így a törvényes határidőn túl került benyújtásra. Az elkésettség vonatkozásában hivatkozunk azon bírósági ítéletekre, amelyek alapján a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére (a kérelem előterjesztésére) nyitva álló határidő - hasonlóan a keresetindítást határidőhöz - anyagi jogi természetű határidő, azaz a kérelemnek a jogorvoslati határidő lejártáig meg kell érkeznie a jogorvoslatot elbíráló fórumhoz. Mindezek alapján kérte a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, illetőleg a jogorvoslati eljárás megszüntetését. I. r. kérelmező érdemben az alábbi indokokra hivatkozással kérte a III. r. kérelmező jogorvoslati kérelemének az elutasítását. 1.)

Az ajánlat egyes oldalainak nem megfelelő oldalszámozása: I. r. kérelmező ezen kérelmi elem vonatkozásban külön nyilatkozatot nem tett, csatlakozott ajánlatkérő által e vonatkozásban előadottakhoz.

2.)

Az ajánlat egyes oldalainak nem megfelelő szignálása: I. r. kérelmező az ajánlatot akként készítette el, hogy a cég területi igazgatója kézjegyével látta el az ajánlatot, vagy pedig ugyanezen személy használta személyesen a saját pecsétlenyomóját. Ajánlatának a III. r. kérelmezők által hivatkozott oldalainak szignálása az eredeti ajánlatban nem történt meg, ezért ajánlatkérő a Kbt. 83. §ának megfelelően hiánypótlás keretében felhívta a CAF képviselőjét, hogy a szignálást hiánypótlás keretében teljesítse. A hiánypótlás során a szignózást az eredeti ajánlatát szignáló területi igazgató által meghatalmazott személy teljesítette a személyazonosságának és meghatalmazásának igazolását követően. A hiánypótlási felhívásban nem került kikötésre, hogy a hiányzó szignók pótlására csak az a személy jogosult, akinek az ajánlathoz csatolt 7. számú melléklet a szignómintáját tartalmazza, továbbá az sem volt követelmény, hogy amennyiben a hiánypótlás keretében a szignót más pótolja, akkor az a 7. számú mellékletet ismételten be kell csatolni. A hiánypótlás keretében a hiányzó szignókat pótló személy az előírásoknak megfelelően benyújtotta

71

meghatalmazását, amely feljogosította a szignók pótlására, továbbá személyazonosító igazolványával igazolta ezt a jogosultságát. A fentiek értelmében a hiánypótlás során pótolt szignózás jogszerű volt. 3.)

Az M1 és M2 szerinti alkalmassági követelmény nem megfelelő igazolása (pozitív referencia, karbantartás): Álláspontja szerint nem alapos a III. rendű kérelmező kérelmi eleme. Ajánlatkérő differenciáltan állította össze az ajánlati dokumentációjának a szabályozását, ennek keretében kiadta a 13. sz. mellékletben a nyilatkozatmintát a szerződések ismertetéséről. Ezt a formanyomtatványt akkor kellett kitölteni, amikor az az eset állt fenn, hogy nem kötelező referenciaigazolás beszerzése a Kbt. 68. § (1) bekezdésének a szabályozása alapján. A 14. sz. melléklet csak arra az esetre vonatkozik, amikor az igazolás beszerzése és becsatolása kötelező. Az ajánlata a 115-116. oldalon tartalmazza ezt a nyilatkozatot, amely megfelel az ajánlatkérő és a Kbt. előírásainak, így a referenciaigazolás egy olyan többletként becsatolt dokumentum, amely az ügy elbírálása szempontjából nem bír relevanciával. A maga részéről igyekezett ajánlatkérői követelmények maximális figyelembe vételével eljárni, szó szerint becsatolta a 13. sz. mellékletet, amely nem tartalmazott arra vonatkozóan rubrikát, hogy pozitív volt-e a referencia.

4.)

Az Apostille hiányával kapcsolatos jogi álláspontját a következők szerint adta elő: Mindenek előtt bemutatta a diplomáciai felülhitelesítés jogintézményét, célját, amelyet abban jelölt meg, hogy egy külföldi hatóság által kiadott közokiratot a belföldi jogot alkalmazó személyek és szervezetek a belföldi jog szerint kiállított közokiratokra vonatkozó szabályok szerint vegyék figyelembe. Ezen jogintézménnyel a nemzetközi jogalkotók fogódzót nyújtanak a külföldön kiállított közokiratok vonatkozásában annak megállapításához, hogy ezen okirat alkalmas-e annak bizonyítására, amelyre vonatkozóan kiállításra került, továbbá az okirat kiállítására megfelelő rendben került-e sor, az elfogadható-e a belföldi közokiratokkal egyenértékű okiratként. Elvi éllel hangsúlyozta, hogy a magyar jogalkotó ezen jogintézményt nem kívánta általános normává tenni, nem szükséges minden külföldi közokirat felülhitelesítése ahhoz, hogy a magyar jog hatálya alá tartozó jogviszonyokban ezen okiratok érvényesek, felhasználhatók legyenek. A felülhitelesítés szükségessége csak akkor merül fel, amennyiben a jogalkalmazó számára előírt belföldi jogszabályok valaminek az igazolására, bizonyítására közokirati formát írnak elő és kifejezetten megkövetelik azok felülhitelesítését az okirat külföldi kiállítása esetén. Álláspontja alátámasztása érdekében hivatkozott a Pp. 195. § (8) bekezdésére, a Ket. 52. § (1) bekezdésére, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) 14. § (3) bekezdésére, rámutatva, hogy ezen jogszabályhelyek mindegyikében akként jelenik meg a felülhitelesítés intézménye, hogy a külföldi közokirat közokirati minőségét, bizonyító erejét, hitelességét az okirat felülhitelesítése esetén őrzi meg. Álláspontja szerint a diszpozitivitás azzal is jár, hogy a magánjogi jogviszonyokat (pl. árubeszerzési szerződés) létesítő felek szabadsága annak meghatározása,

72

hogy mit tekintenek közokiratnak, a másik féltől megkövetelnek-e közokirati formát adott jognyilatkozat megtétele során, illetőleg amennyiben a közokiratot külföldön állítják ki, igénylik-e annak felülhitelesítését. A közokirati forma előírása két módon jelenik meg a magyar jogrendszerben. Egyes jogszabályok egy nyilatkozat érvényességét, egy jogalkalmazó fél általi elfogadhatóságát fűzik hozzá jogkövetkezményként. Más jogszabályok csupán az ilyen formában kiállított okirat bizonyító erejét állapítják meg. A közokirati követelmény és felülhitelesítési elvárás csupán abban az esetben alkalmazandó, ha azt az adott jogviszonyt szabályozó jogszabály előírja. Ellenkező esetben a jogalkalmazó nem várhatja el közokirat alkalmazását és felülhitelesítést sem, különös tekintettel arra, hogy a közokirat fogalmának és jelentőségének meghatározását is az irányadó jogszabályban kell keresni. Nincs szükség felülhitelesítésre, ha nemzetközi szerződés ennek mellőzését lehetővé teszi. Ilyen nemzetközi szerződés a felek által már sokszor hivatkozott Apostille Egyezmény, amely Magyarországon az 1973. évi 11. Tvr.-rel került kihirdetésre. Az Egyezmény célja a felülhitelesítés folyamatának leegyszerűsítése azáltal, hogy a közokirat Apostille-val történő ellátása esetén is megőrzi a külföldi állam hatósága által kiállított okirat hitelességét, eredetiségét. A dolog lényegéből következik, hogy az Apostille Egyezmény azokban az esetekben alkalmazandó, amikor nemzetközi jog diplomáciai felülhitelesítést ír elő, ennek hiányában az Apostille Egyezmény sem alkalmazandó. Ezt támasztja alá az Apostille Egyezmény 2. cikke, amely értelmében mindegyik szerződő állam mentesíti a felülhitelesítés kötelezettsége alól a területén felhasználásra kerülő olyan okiratokat, amelyek az Egyezmény hatálya alá esnek. Az Apostille Egyezmény nem keletkeztet Apostille-val való ellátási kötelezettséget, tekintve, hogy azt mindig az adott állam joga rendezi. Ezt követően ismertette a felülhitelesítés jogintézménye és a közbeszerzési szabályozás kapcsolatát. Utalt arra, hogy a Kbt. kódexjellegű szabályozást tartalmaz, ennek megfelelően a közbeszerzési eljárás lényeges szabályait elsődlegesen a Kbt. határozza meg, más törvény a közbeszerzési eljárás lényeges elemeire csak a Kbt. kifejezett rendelkezése alapján, vagy közvetetten lehet hatással. Ahhoz, hogy a Kbt-ben foglalt rendelkezéseket valamely más törvényben foglalt rendelkezésekkel összhangban, azokkal kiegészítve kelljen alkalmazni, a Kbt. külön rendelkezésére van szükség, pl. a Ptk. a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben alkalmazandó megfelelően, illetőleg jogorvoslati eljárásban mögöttesen a Ket. szabályai is alkalmazandók. A közbeszerzési eljárás nem hatósági, nem bírósági, hanem egy sui generis eljárás, a Kbt-ben magában a közbeszerzési eljárással kapcsolatban ilyen utaló rendelkezés nem szerepel. A Kbt. kódex jellegéből, kógenciájából, illetőleg sui generis szabályozásából következően, ezzel kapcsolatos formai előírás hiányában, azt alkalmazni, illetőleg kötelezően megkövetelni sem lehet. Ez alól egyedüli kivétel, ha az ajánlatkérő a Kbt. által megengedett körben a felhívásában vagy a dokumentációjában ezt mégis előírja [pl. Kbt. 20. § (4) bekezdés]. A Kbt. sem a közokirati formára, sem a diplomáciai felülhitelesítésre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezéseket, követelményeket még a kizáró okok hiányával kapcsolatos igazolások körében sem, ezáltal pedig az Apostille

73

alkalmazása sem követelmény a közbeszerzési eljárás során. A közbeszerzési eljárás ugyanis függetlenül attól, hogy annak során közpénz elköltésére kerül sor, az abban részes szerződő felek mellérendelt, magánjogi szereplők. A Kbt. 20. § (4) bekezdéséből következően az igazolás függetlenül annak belföldi vagy külföldi kiállítási helyétől egyszerű másolatban is benyújtható, az eredeti okirat benyújtása nem követelmény. A Kbt. szabályozása tekintetében irreleváns, hogy az eredeti okiratot valamely állami szerv hatósági jogkörében, vagy magánfélként, vagy akár gazdasági társaság, egyéb szervezet, magánszemély állította ki. Irreleváns továbbá az is, hogy az eredeti okirat Magyarországon a Pp. alapján közokiratnak, vagy teljes bizonyító erejű okiratnak minősül-e. Vonatkozik ez a hiteles másolatokra is. Amennyiben az igazolás tartalma alkalmas a kizáró ok fenn nem állásának alátámasztására, azt az ajánlatkérőnek el kell fogadnia figyelemmel a Kbt. 63. § (2) bekezdés a) és b) pontjára, amely pusztán igazolásokról rendelkezik, további formai követelmény támasztása nélkül. Megjegyezte, hogy a Közbeszerzések Tanácsának a Kbt. 63. § (1) bekezdése alapján kiadott útmutatója sem támaszt közokiratokra, illetőleg felülhitelesítésre vonatkozó többletkövetelményt. Ajánlatkérők a kiírás keretében nem írták elő felülhitelesítési kötelezettséget, azt a magyar jogrend a közbeszerzési eljárás esetében nem követeli meg, így az I. r. kérelmező ajánlatának Apostille hiányára alapított érvénytelenítése súlyosan sértené a Magyar Köztársaság és a Spanyol Királyság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, az 1989. évi november hó 9. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló 1993. évi LXV. törvény 3. cikkének 1. és 2. bekezdését. Hivatkozott egyúttal a 2004/18. EK irányelv 45. cikkének 3. bekezdésére, amely rögzíti, hogy közbeszerzési eljárás során el kell fogadni a más tagállamokban kibocsátott igazolást. Mindezek alapján az ajánlatkérő köteles volt elfogadni az általa az ajánlatban csatolt adóhatósági, társadalombiztosítási és cégnyilvántartási igazolást. A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel a kizáró okok tekintetében csak az ajánlattevő (10% feletti alvállalkozó, esetleges erőforrást nyújtó szervezet) által tett nyilatkozat az ajánlat kötelező eleme, míg maguknak az igazolásoknak az ajánlatban történő benyújtása csupán lehetőség az ajánlattevő részéről. A Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja a nyertes ajánlattevő vonatkozásában rögzíti a megfelelő igazolások benyújtásának kötelezettségét. A Kbt. rendelkezései alapján a közbeszerzési eljárás eredményéhez képest a második legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevő esetében a kizáró okok igazolásának teljes körű csatolása a Kbt. 63. § (4) bekezdése alapján csak abban az esetben követelmény, így arra akkor kerülhet sor, ha az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 91. § (2) bekezdését. A jelen jogorvoslati eljárás ugyanakkor az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése, az általa kihirdetett eredmény ellen zajlik, amely eredmény szerint az I. r. kérelmező a második legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevő, így a kizáró okok teljes körű igazoltságának kérdése a Kbt. fenti rendelkezései alapján mindenképpen idő előtti kérelemnek minősül.

74

I. r. kérelmező a jogorvoslati eljárásban a további észrevételeket tett az ajánlattevők által elkészítendő szimulációk tekintetében hivatkozott a dokumentáció releváns előírásaira (Dokumentáció III. kötet 77. oldal – energetikai számítás a teljes vonalra, Dokumentáció III. kötet II.8.7. pont – számítással történő igazolás a korszerűsített vonalhálózaton és a két viszonylaton). Előadta, hogy a maga részéről az adatszobában megadott pályaadatok alapján készítette el a számításait, az adatszoba az 1-es és 2-es vonalra részletes információkat tartalmazott, többek között az adott vonalhoz tartozó megállókat. Ennek megfelelően az egyes vonal 1. megállója a Tiszai pályaudvar végállomás, míg az utolsó (23.) megállója a Felső-Majláth, a 2. vonal első megállója ugyancsak a Tiszai pályaudvar végállomás, utolsó (16.) megállója a Vasgyár végállomás. Hangsúlyozta, hogy a két vonal a 13. megállóig (Újgyőri főtér) megegyezik egymással, ezt követően azonban a pályavonal a 2-es viszonylat tekintetében elágazik, és továbbhalad a Vasgyár megálló felé, a kettő között további két megálló helyezkedik el. Hangsúlyozta, hogy a szimulációs számításokat az összes megálló és végállomás alapul vételével készítette el, tekintettel arra, hogy a végállomás és az 1. megálló között is energiafelhasználást igényel a villamos közlekedése, amely ezáltal a fogyasztás részét is képezi a teljes vonalon elfogyasztott összes energiának. Az 1. vonal szimulációját nem lehet extrapolálni a 2. vonalra, tekintettel arra, hogy a 13-16. megállóig eltérő a pálya hossz-szelvénye, az ívsugarakat függőleges lekerekítés, túlemelést és a korlátozásokat illetően egyaránt, ezáltal az energiafogyasztás és a szimuláció is teljesen eltérő eredményeket ad a két viszonylaton. Mindezek alapján nem megalapozott az ajánlatkérők azon hivatkozása, amely szerint a fővonal az 1. vonal, míg a 2. vonal az 1. vonal részét képezi. II. r. kérelmező a jogorvoslati eljárásban az alábbi észrevételeket tette. 1.)

A nyertes ajánlattevő ajánlatában megadott szállítási határidők jogsértő volta: A II. rendű kérelmező csatlakozott az I. és a III. r kérelmezők által előadottakhoz. Álláspontja szerint a kiírás, illetőleg a nyertes ajánlat a szállítási és teljesítési határidők vonatkozásában számos ellentmondást tartalmaz, ezen ellentmondásokat ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás során kellett volna feloldania.

2.)

Az ajánlattevők által elkészítendő szimulációk tekintetében előadta, hogy a most meglevő vonalszakasz hosszakra végezték el a szimulációkat, két viszonylatra. Álláspontja szerint nem tekintendők azonosnak az 1-es és a 2-e vonalszakaszon a sebességértékek és az ahhoz kapcsolódó további adatok, kisebb eltérés van a két szakasz között. Vitatta ajánlatkérők azon hivatkozását, miszerint a 2-es viszonylatnak nem része az ún. hurok.

III. rendű kérelmező a jogorvoslati eljárásban az alábbi észrevételeket tette. 1.)

A nyertes ajánlatban szereplő szállítási határidők: Álláspontja szerint semmiképpen sem feleltethető meg egymásnak egy 36 hónapra vállalt határidő, egy 33 hónapra teljesítendő határidővel. A nyertes ajánlattevő ajánlati

75

nyilatkozatában szereplő általános ajánlattevői vállalás pedig nem írja felül az ajánlatból közvetlenül, konkrétan megállapítható vállalásokat. Ajánlatkérők a kiegészítő tájékoztatás keretében a 44. kérdésére adott válasszal a felhívást tették elsődlegessé, amely a szállítási határidők tekintetében kifejezetten kötött időpontot rögzít, ennek megfelelően a teljesítés véghatárideje tekintetében 2013. január 31-ét, amelyhez képest a nyertes ajánlattevői vállalás mindenképpen kívül esik, azt meghaladja, ilyen formán az ajánlatot az ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. E körben alaptalan egyúttal az ajánlatkérők azon hivatkozása is, miszerint egy későbbi engedélyezési eljárás eredményétől teszi függővé a tényleges teljesítés véghatáridejét. Hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési eljárás és a közbeszerzési törvény szabályaival összhangban a későbbiekben ténylegesen megkötésre kerülő szerződés is csak a jelen közbeszerzési eljárás kiírásában és szerződéses feltételeiben foglalt keretek között köthető meg, azon változtatni a későbbiekben sem lehet. Az ajánlati felhívás II.3. pontjában szereplő teljesítési határidő (2013. január 31.) nem állt összhangban a Dokumentáció II. kötetének 12.2 12.3. pontjában előírásával, amely az utolsó villamos leszállításának időpontját a szerződés aláírását követő 36. hónapban határozta meg, és amely időpont 2013. április 30ára esik. Ezt az ellentmondást ajánlatkérők a kiegészítő tájékoztatás 44. válaszában oldották fel, amellyel a 2013. január 31-i időpontot adta meg irányadónak. Ajánlatkérők saját beadványukban is megerősítették, hogy az utolsó villamos leszállításának időpontja a szerződéskötést követő 33. hónap. A nyertes ajánlattevő ajánlatának 594. oldalán csatolt szállítási ütemterv rögzítette, hogy a szállítási határidők leszállítva értendőek. A szállítási ütemtervben szereplő vállalás szerint az 1. villamos a 24 hónapban., a 2. villamos a 26. hónapban, míg az utolsó (31.) villamos a 36. hónapban kerül leszállításra. Ez a végső dátum 2013. áprilisban történő szállítást jelent, amely nem felel meg a felhívás II.3. pontjának. Ez a túllépés ráadásul nem csak az utolsó járműre vonatkozik, hanem mindösszesen 9 jármű, a teljes mennyiség mintegy 30%-a tekintetében kerülne sor határidő túllépésre. 2.)

A nyertes ajánlatban szereplő hatásfok számítással kapcsolatban előadta, hogy ajánlatkérők kifejezetten rögzítették a dokumentációban, hogy a hatásfokra vonatkozó értékeket milyen számítás szerint kell elvégezni, amely a klasszikus számítási metodika volt. Ebből kifolyólag a nyertes ajánlattevő által reciprokérték számítással elvégzett művelet nem felel meg, ennek okán pedig az eredménye sem felelt meg az ajánlatkérői kiírásnak. Ajánlatkérőknek átszámításra sincs lehetősége ilyen esetben. Amennyiben átszámítás történt, azzal lényegében az ajánlat módosítására kerül sor. Egyebekben pedig nem követhető nyomon a 3. számú bírálati részszempont tekintetében közölt végső energiafelhasználási adat, hogy miként jött ez ki, abból kiindulva, hogy reciprokértékek kerültek megadásra a táblázatban és ezek mikor, milyen formában kerültek átváltásra, átszámításra már az ajánlattétel során a nyertes ajánlattevő részéről. Erre tekintettel a nyertes ajánlattevő nem a dokumentációban foglaltaknak megfelelően nyújtotta be az ajánlatát, amelynek jogi jelentősége abban áll, hogy

76

ez a hiba a 3. számú bírálati részszempontra is kihatással van, az ajánlatkérők nem voltak jogosultak a nyertes által rosszul kiszámított hatásfokértéket megváltoztatni. 3.)

A nyertes ajánlatban szereplő szimuláció teljes körűségének hiánya: A nyertes ajánlattevő nem nyújtotta be a 2. vonalra vonatkozó szimulációt, amelyet az ajánlatkérők, illetőleg a nyertes ajánlattevő sem vitatott. Ugyanakkor ez ellentétes a Dokumentáció III. kötetének II.8.7. pontjával, amely szerint mindkét viszonylatra el kellett végezni a szimulációt. Egyetértett az I. r. kérelmező azon hivatkozásával is, miszerint az első vonalra elvégzett szimuláció sem volt megfelelő, tekintettel arra, hogy az csupán az M1M20 közötti szakaszra vonatkozott, amelyhez képest szimulációt az M1-M22 közötti szakaszra kellett elvégezni. További álláspontja, hogy az 1. vonal nem fedi le teljes egészében a 2. vonalat, tekintettel arra, hogy a 2. vonalnak része az ún. hurok. Előadta, hogy ők is ugyanúgy készítették el az ajánlatukat, mint az egyik verziót az I. rendű kérelmező, tehát a megépítendő teljes szakaszra a Felsőmajláti végállomásig számoltak és a Tiszai Pályaudvar volt a kiindulópont.

4.)

Az I. r. kérelmező ajánlatában csatolt bankgarancia nem megfelelősége: álláspontja szerint az ajánlati biztosíték nem felel meg a Dokumentáció I. kötet 20. sz. mellékletében foglaltaknak. Ez a körülmény a fennálló joggyakorlat alapján automatikusan az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.

5.)

Az I. r. kérelmező ajánlatában a kétváltozós hatásfokfüggvény táblázatban (pontrács) szereplő lépésközök nem megfelelősége: Álláspontja szerint az I. r. kérelmező az ajánlatkérő által elrendelt hiánypótlást követően is eltér a dokumentációban megadott értékektől.

A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy fennállnak-e a feltételei a kérelmezők jogorvoslati kérelmei érdemi elbírálásának. A Döntőbizottság az ajánlatkérők, a nyertes ajánlattevő, valamint az I. r. kérelmező eljárásjogi kifogásaira is tekintettel mindenek előtt azt vizsgálta, hogy a III. r. kérelmező jogorvoslati kérelme érdemi elbírálásának feltételei fennállnak-e. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel nem fogadta el e körben az ügyfélképességi kifogást. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során a számára, mint közigazgatási szervre kötelező jogszabályi keretek között kell elbírálnia a felek ügyfélképességét. A Döntőbizottság eljárására elsődlegesen a Kbt. szabályozását kell alkalmazni, mögöttes jogszabályként, amennyiben a Kbt. nem tartalmaz eltérő rendelkezést a Kbt. 317. § (1) bekezdése alapján a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogalkotó a Kbt. 323. § (1) bekezdésében specifikusan, eltérően szabályozta az ügyfélképesség kérdéskörét, melyre tekintettel ezen kógens szabályozás alapján kell megítélni alapvetően a kérelmező ügyfélképességét. A Döntőbizottság megítélése szerint minden egyes esetben egyedileg, a konkrét ügy specifikumai alapján kell azt

77

mérlegelni, hogy megállapítható-e az ügyfélképesség feltételeként megkövetelt közvetlen jogos érdeksérelem. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbi indokokra tekintettel megállapítható a III. r. kérelmező vonatkozásában a Kbt. 323. § (1) bekezdése által megkövetelt jogos érdeksérelem. A közbeszerzési eljárás megindításának időpontjára tekintettel alkalmazandó, 2009. december 28-án hatályos Kbt. 323. § (1) bekezdése értelmében kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Tényként rögzíthető, hogy ajánlatkérők a III. r. kérelmező ajánlatát az eljárást lezáró döntés keretében érvénytelenné nyilvánították az összegezésben megadott indokok alapján. III. r. kérelmező az ajánlata érvénytelenné nyilvánítása körében jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő, ennek megfelelően a saját ajánlata érvénytelenségét nem vitatta. Önmagában annak tényéből ugyanakkor, hogy a III. r. kérelmező a saját ajánlata érvénytelené nyilvánítását nem támadta, még nem következik automatikusan, hogy megszűnne a III. r. kérelmező jogi érdekeltsége ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában. Ajánlatkérők közbeszerzési eljárásában négy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A III. r. kérelmező a jogorvoslati kérelmében az I., a II. r. kérelmező, valamint a nyertes ajánlattevő vonatkozásában is érvénytelenségre hivatkozott, kérte a jogorvoslati kérelmében megjelölt indokok alapján az érvénytelenségük megállapítását, ajánlatkérők eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését. A Döntőbizottságnak ebben a konkrét ténybeli és jogi helyzetben kell megítélni azt, hogy hol húzódnak a jogos érdeksérelem határvonalai, különösen arra tekintettel, hogy a teljes jogvita az ajánlatok érvényessége körében került előterjesztésre, így arra terjedt ki, hogy az ajánlattevők betartották-e a Kbt. azon alapkövetelményét, hogy az ajánlatkérői és jogszabályi előírásoknak megfelelő ajánlatot kellett benyújtani és a bírálati szempont szerinti kiválasztásban csak érvényes ajánlat vehet részt. A Döntőbizottság megítélése szerint a közbeszerzési eljárás résztvevői alappal várhatják el az ajánlatkérőktől azt, hogy biztosítsák a közbeszerzési eljárás minden résztvevőjével szemben az alapelvi rendelkezések érvényesülését, egyenlő bánásmódban, egyenlő elbírálásban részesítsék őket, illetőleg, hogy az eljárás nyertese, vagy 2. helyezettje olyan ajánlattevő legyen, akinek ajánlata az ajánlatkérők által támasztott, és valamennyi fél számára kötelező feltételt betartja, teljesíti. Ugyanazokat a feltételeket, amelyeket teljesíteni kellett a kérelmezőnek ajánlattevőként, ajánlatkérők tartassák be a többi ajánlattevővel szemben is. Az azonos versenyfeltételek biztosítása, az azonos mércével mérés, elbírálás, a kiírásban támasztott érvényességi feltételek érvényesítésének igénye a Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben megalapozza az egyébként érvénytelenséggel már sújtott III. r. kérelmező közvetlen jogi érdekeltségét arra, hogy az ajánlatkérőknek a további ajánlatok érvényességét megállapító döntése jogszerűségének felülvizsgálatát kérhesse. E kérdés megítélése erre tekintettel független attól, hogy ajánlatkérők ebben a ténybeli jogi helyzetben fennálló választási lehetőségei mellett később milyen döntést hoznak, illetve hozhatnak a beszerzési igényük vonatkozásában.

78

A Döntőbizottság ezt követően a nyertes ajánlattevő elkésettségi kifogására tekintettel megvizsgálta, hogy a III. r. kérelmező jogorvoslati kérelme a Kbt.-ben rögzített jogvesztő határidőn belül került-e előterjesztésre. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő elkésettségi kifogása nem alapos. A közbeszerzési eljárás megindításának időpontjára tekintettel alkalmazandó, 2009. december 28-án hatályos Kbt. 323. § (2) bekezdése értelmében a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A III. r. kérelmező képviselői az ajánlatkérők 2010. március 25-i halasztott időpontban megtartott eredményhirdetésen személyesen részt vettek, az összegezést az eredményhirdetés napján az ajánlatkérőktől személyesen átvették. A Kbt. 317. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 65. § (1) bekezdése értelmében a határidőbe nem számít bele a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja. A III. r. kérelmező a jogorvoslati kérelmében az ajánlatkérők eljárást lezáró döntését támadta, amely esetben a Kbt. 323. § (2) bekezdése értelmében a jogorvoslati kérelem előterjesztésére az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül van lehetőség. A nyolc napos határidő – a 2010. március 25-i eredményhirdetési és egyben tudomásszerzési időpontra, valamint Ket. 65. § (1) bekezdésére is figyelemmel – 2010. április 2-án járt le. A Ket. 65. § (4) bekezdése értelmében a postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja, de az ügyintézési határidő ilyen esetben is azon a napon kezdődik, amely napon a beadvány vagy megkeresés megérkezik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Tényként rögzíthető, hogy a III. r. kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2010. április 2-án postára adta, amely időpontot a postai küldeményen szereplő bélyegzőn feltüntetett időpont kétséget kizáróan igazol. Erre tekintettel a Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő elkésettségi kifogásának az alap jogorvoslati kérelem tekintetében nem adott helyt. Ezt követően a Döntőbizottság az ajánlatkérők és a nyertes ajánlattevő elkésettségi kifogását vizsgálta az I. r. kérelmezőnek az első két villamos leszállításával kapcsolatos, a jogorvoslati tárgyaláson tett előadása tekintetében. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az elkésettségi kifogások ebben a körben nem alaposak.

79

A Döntőbizottság megvizsgálta az I. r. kérelmező által előterjesztett alap jogorvoslati kérelmének ezen első pontját. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező kifejezetten a nyertes ajánlatban rögzített szállítási határidők megfelelőségét támadta. A kérelmező ismertette ajánlatkérők felhívásának, dokumentációjának és kiegészítő tájékoztatásának valamennyi vonatkozó rendelkezését, és a kiegészítő tájékoztatásra alapítottan hivatkozott jogsértésre. A kérelmező nemcsak a szállítási véghatáridő, hanem az első két villamos leszállításával összefüggésben is vitatta a nyertes ajánlat érvényességét ugyanazon ponton belül. A Döntőbizottság az I. r. kérelmező által a jogorvoslati tárgyaláson előadottakat – tartalma és összefüggése alapján – a kérelmi elem pontosításaként értékelte, amely ugyancsak az első két villamos szállításának időpontjával volt kapcsolatos. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a Kbt. 324. § (1) bekezdés sem követeli meg, hogy a kérelmezők a teljeskörű indokolást már a jogorvoslati kérelmükben megadják, ebből következően nem kizárt, hogy további részletes indokolás megadható legyen. Ezen túlmenően a Döntőbizottság megítélése szerint a jogorvoslati kérelem tárgyává tett cselekmény jellemzőitől sem lehet elvonatkoztatni az elkésettség megítélése során. Okszerűen és logikusan a szállítási ütemtervekben megadott részteljesítési időpontok összefüggnek. Ez tartalmilag azt jelenti, hogy amennyiben az utolsó szállítási időpont nem megfelelő ez automatikusan visszahat az első villamosok szállítási időpontjaira is, különösen jelen eljárás ajánlatkérői előírásai mellett, és havi ütemezés esetén. Ilyen szempontból a szállítási ütemterv mind jogi, mind műszaki tekintetben egy egységet, folyamatot jelent. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatkérők és a nyertes ajánlattevő elkésettségi kifogását nem fogadta el. Végezetül a Döntőbizottság az eljárási kifogások körében a nyertes ajánlattevő azon elkésettségi kifogását vizsgálta, amely szerint a III. r. kérelmező elkésetten hivatkozott az eredményhirdetést követően a kizáró okok hiányának igazolására becsatolt okiratok Apostille-val történő ellátásának hiányára. A Döntőbizottság megállapította, hogy a III. r. kérelmező ezen kérelmi elemét 2010. április 26-án terjesztette elő. Az eredményhirdetés időpontja 2010. március 25-e, amelytől számítottan a kizáró okok hiányának igazolására nyitva álló 8 napos határidő április 2-án lejárt, amely időponttól a III. r. kérelmező által hivatkozott érvénytelenségi ok tekintetében a jogorvoslati határidők megnyíltak. A Döntőbizottság megállapította, hogy a III. r. kérelmező a kizáró okok hiányának eredményhirdetést követően történő igazolásának megfelelőségét, 2010. április 2-i határnaptól számított 8 napos határidőn túl terjesztette elő, így a III. r. kérelmező ezen kérelmi elem elkésett. Megjegyzendő, hogy ezen kérelmi elem 15 napon túlinak is minősül. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmeket – a III. r. kérelmező elkésett kérelmi eleme kivételével – érdemben bírálta el. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme, amelyben a nyertes ajánlat érvényességét támadta, részben alapos.

80

A Döntőbizottság az I. r. kérelmezőnek a szállítási határidők nem megfelelőségével kapcsolatos első két kérelmi elemét összefüggésükre tekintettel együttesen bírálta el, és az alábbi indokokra tekintettel alaposnak ítélte. Az első két kérelmi elem szerint a nyertes ajánlatban rögzített szállítási (kezdő és vég-) határidők nem felelnek meg az ajánlatkérők által megkövetelt szállítási határidőknek. A Kbt. 81. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A (3) bekezdés pedig rögzíti, hogy az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 91. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertes az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. 0 (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Döntőbizottság először az ajánlatkérők által a felhívásban és a dokumentációban, továbbá a kiegészítő tájékoztatásban meghatározott feltételrendszert vizsgálta meg, ennek függvényében ítélhető ugyanis meg, hogy a nyertes ajánlata megfelel-e az ajánlatkérői előírásoknak, betartja-e az ajánlatkérők által kötelezően meghatározott teljesítési határidőt. Ajánlatkérők a felhívás II.3. pontjában a teljesítés határidejeként kifejezetten 2013. január 31-ét jelölték meg. A felhívás egyúttal meghatározta az eredményhirdetés és a szerződéskötés tervezett időpontját is. Ajánlatkérők egyúttal három kötetből álló dokumentációt is kiadta, amelynek második kötete (Szállítási szerződés tervezete) a teljesítés vonatkozásában ugyancsak releváns előírásokat rögzített. A szerződéstervezetben a mellékletek körében felsorolásra került a: 6) Fizetési menetrend, 9.) Szállítási terv (Fizetési Menetrend előírásainak megfelelően!) 11.) Szállítási ütemterv. Ajánlatkérők a Fizetési menetrend előírásainak megfelelően követelték meg a szállítási terv elkészítését az ajánlattevők részéről. Erre tekintettel a Döntőbizottság először az ajánlatkérők által 6. számú mellékletként kiadott Fizetési menetrend előírásait vizsgálta meg. Ajánlatkérők a Fizetési menetrendben (fizetési ütemterv) összesen 16. ütemet (Előleg + 15 rész) határoztak meg, amely összesen 1-33 hónapig (2010.04.302013.01.31.) terjedő intervallumot ölelt fel, amely szerint az első 5 ütemben (Előleg +

81

4 rész) 20% előleg, és négy részletben 5-5% vételár részlet kerül kifizetésre. Az első 5 ütemhez prototípus vagy széria jármű leszállítása még nem kapcsolódott, összesen 12 db jármű végszerelésre kész kocsiszekrényének átadása került előírásra. A Fizetési ütemezés (ütemterv) ugyanakkor az 5. rész tekintetében már konkrétan rögzítette az 1. és a 2. prototípus járművek leszállítását, és annak releváns időpontját (2012.03.31., 23. hó), majd ezt követően minden egyes hónapban egészen a 32. hónapig, a 6-14. részek 3-3 db széria járműre vonatkozott, míg a 15. rész az utolsó 2 db villamost tartalmazta 2013.01.31-i időponttal (33. hó). Ajánlatkérők ezen kívül is előírásokat határoztak meg a dokumentációban a leszállítással kapcsolatosan. A szerződéstervezet 12.2. 12.3. pontja alatt rögzítésre került, hogy leszállítási menetrendet kell elkészíteni, egyúttal rögzítésre került az első és az utolsó (31.) jármű leszállításának időpontja a szerződés aláírásától számítottan: első jármű – 24. hónap utolsó napja, utolsó (31.) jármű – 36. hónap utolsó napja. A többi jármű tekintetében a szerződéstervezet lehetőséget biztosított a szállítás átütemezésére. A közbeszerzési eljárás során még az ajánlattételi határidő előtt az ajánlattevők észlelték, hogy az ajánlatkérők által a dokumentációban meghatározott teljesítési időpontok ellentmondásban állnak a felhívás II.3. pontja szerinti 2013.01.31-i teljesítési határidővel és a Fizetési ütemtervben meghatározott határidőkkel. Erre tekintettel kiegészítő tájékoztatás iránti kérdést intéztek az ajánlatkérőkhöz arra nézve, hogy a kiírásban szereplő időpontok közül melyek tekintendők érvényesnek. A kérdésfeltevés az első jármű és az utolsó jármű leszállításának időpontját egyaránt magában foglalta. Ajánlatkérők a 44. kérdésre adott válaszukban kifejezetten a felhívásban rögzített teljesítési határidőt (2013. január 31.) tették meg irányadóknak, egyúttal a szerződéstervezet 12.2 12.3 pontjában rögzítettek tekintetében is a 6. sz. mellékletben leírt naptári dátumokat kérték figyelembe venni. Ebből következően a szerződéstervezet 12.2-12.3 pontjának a szállítások kezdő és véghatáridőre vonatkozó rendelkezései, nevezetesen a 24. és 36. hónapra vonatkozó előírása törlésre került ajánlatkérők részéről. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérők az első 2 db villamos leszállításának időpontját 2012.03.31. (23. hó), az utolsó 2 db villamos leszállításának időpontját pedig 2013. január 31. (33 hó) napjában határozták meg. Ezen túlmenően megmaradt az ajánlatkérők azon előírása, hogy egy hónapban háromnál több villamos nem szállítható. A Döntőbizottság álláspontja szerint abból a tényből következően, hogy a beszerzés tárgyát 31 db villamos képezi, melyet a 33. hónapig maximum havi 3 villamossal kell leszállítani kétséget kizáróan megállapítható, hogy a 23. hónapban mindenképpen meg kell kezdeni a villamosok leszállítását, ahhoz, hogy a 23. hónaptól a 33. hónapig nyitva álló, összesen 11 hónap alatt valamennyi villamos leszállításra kerülhessen. Ehhez képest a nyertes ajánlat szerint az 1. villamos leszállítása a szerződéskötéstől számított 24. hónapban történik, a 2. villamos a 26. hónapban, amelyet követően a havonta maximálisan szállítható 3 db villamossal számolva a 31. db villamos leszállításának időpontja mindenképpen túllépi a 33. hónapot, 2013. január 31-i teljesítési határidőt. A nyertes ajánlatának 594. oldala tartalmazza a villamosok leszállításának ütemezését, amelyben a nyertes konkrétan azt közölte, hogy a leszállítás a szerződéskötéstől

82

számított hónapokban meghatározva értendő. Emellett az ütemezést tartalmazó táblázat „Miskolcra történő leszállítás” oszlopa „… hónapon belüli” szállításra utalt. A nyertes az 1. sz. villamos Miskolcra történő leszállításának hónapokban meghatározott időpontja tekintetében a 24. hónapot, a 23-31. villamosok tekintetében 34., 35., 36. hónapot jelölt meg a szerződéskötéstől számítottan, 3/3/2 db bontásban. A Döntőbizottság álláspontja szerint több okból sem fogadható el ajánlatkérők és a nyertes azon hivatkozása, hogy a szállítási ütemezés azért megfelelő, mivel a nyertes által a szállítás véghatáridejeként közölt 36 hónapon belül van az ajánlatban megadott 33. hónap, továbbá a nyertes ajánlattevő az ún. ajánlattevői nyilatkozattal kötelezte magát az ajánlatkérők által támasztott feltételek betartására. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérők a szállítási ütemezést a fizetési ütemezéshez kérték igazítani, a korábbi szállítást nem tették lehetővé, a fizetési ütemezésben (ütemterv) pontos dátum (év/hó/nap) szerinti időpontokat határoztak meg, megadva egyúttal, hogy ezen időpontok a szerződéskötéstől számított hányadik hónapnak felelnek meg. Erre tekintettel a nyertes ajánlatban szereplő hónapok is konkrét szállítási időpontot kellett, hogy jelöljenek. Erre utal a táblázat azon kitétele is, amelyben rögzítésre került: „Leszállítás (a szerződéskötéstől számított hónapokban meghatározva)”. A nyertesi ajánlat 594. oldalán csatolt táblázatban megadott közlés a „hónapon” belüli szállításra vonatkozik, tehát a konkrétan számozott és 30, illetve 31 napból álló hónapon belül vállalta a nyertes a szállítást. A nyertes ajánlattevő közlése sem a magyar nyelv szabályai, sem a táblázat kitöltési metodikája (minden hónap külön számozva) alapján nem értelmezhető másként, csak akként, hogy a nyertes ajánlattevő a 23-31. villamost a 34., 35. és 36. hónapban kívánja leszállítani. Emiatt pedig nem tartja be a 2013. január 31-i teljesítési határidőt, azt súlyosan megsérti, 9 villamost azt követően kíván csak szállítani. A Döntőbizottság szerint a nyertes ajánlatából egyértelműen megállapítható, hogy a nyertes az ajánlata elkészítése során kizárólag a dokumentáció 12.2. és 12.3. pontját vette figyelembe, az aszerint lehetővé tett ütemezést mutatta be (24. hónap első, és 36 hónapon belül van). Ajánlatkérő azonban a felhívásának előírása és a menetrend előírására tekintettel azt közölt a kiegészítő tájékoztatásában, hogy épp ezen előírásokat kell figyelmen kívül hagyni. Az ajánlatkérői kiegészítő tájékoztatást nem támadták meg. Ajánlatkérő a dokumentációjában külön közölte, hogy a benyújtott ajánlatnak a kiegészítő tájékoztatásban foglaltaknak is meg kell felelni. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérők megsértették a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját, miután a nyertes ajánlattevő előírásokat be nem tartó szállítási ütemezést tartalmazó ajánlatát nem nyilvánították érvénytelenné. A jogorvoslati eljárásban a felek részéről több vonatkozásban is hangsúlyos volt a 3. sz. bírálati részszempont (Vontatási energiafogyasztás, EN), továbbá – a kiírás rendszerében ahhoz kapcsolódóan – a szimulációval kapcsolatos ajánlatkérői előírások betartása az ajánlattevők részéről. Ennek keretében az érvénytelenségre alapított jogorvoslati kérelmek tárgyát képezte:

83

1.) az I. és a II. r. kérelmező részéről a nyertes ajánlattevő által nem megfelelő, a fizika törvényeivel össze nem egyeztethető (1-nél nagyobb) hatásfok érték közlése a 23. mellékletben, a szimulációban, 2.) az I. r. kérelmező részéről, a nyertes ajánlattevő által, a hatásfok függvény táblázatban szereplő értékekre Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján történő indokolás kérés elmulasztása, 3.) az I. r. kérelmező részéről a nyertes ajánlatában a nem megfelelő hatásfokértékeken alapuló levezetés miatt a Vontatási energiafogyasztásra (EN) tett vállalás elfogadhatósága, 4.) a II. r. kérelmező részéről az I. r. kérelmező 23. sz. mellékletében a kétváltozós hatásfok függvény táblázatában (pontrács) szereplő lépésközök nem megfelelősége, 5.) a II. r. kérelmező részéről az I. r. kérelmező által közölt 0.0456 kWh/utas energiafogyasztási érték vállalás miatt a Kbt. 87. §-a alkalmazásának elmaradása, 6.) a II. r. kérelmező részéről az I. r. kérelmező ajánlatában vállalt, a 23. sz. mellékletben, a hatásfok függvény táblázatban feltüntetett 0,8-as hatásfok értéket meghaladó értékek tekintetében is a Kbt. 87. §-a alkalmazásának elmaradása, 7.) az I. r. és a II. r. kérelmező részéről a nyertes ajánlatban szereplő szimuláció teljeskörűségének hiánya, valamint az I. r. kérelmező részéről a nyertes ajánlatban lévő szimuláció nem megfelelősége. Tekintettel arra, hogy a fenti kérelmi elemek egyaránt a kiírás rendszerében a 3. sz. bírálati részszemponthoz továbbá a 22. és 23. sz. melléklethez kapcsolódtak, azokat a Döntőbizottság együttesen vizsgálta. A Döntőbizottság a kérelmek összetettségére tekintettel először is azt vizsgálta meg, hogy ajánlatkérők milyen követelményrendszert támasztottak, illetőleg, hogy ezen követelményrendszeren belül miként értékelendő és milyen jogintézmény keretében helyezendő el a hatásfok számítás, illetőleg a szimuláció(k), és az azok körében felmerülő kifogások. Ajánlatkérők a felhívásuk IV.2.1) pontjában 3. sz. részszempontként határozták meg a Vontatási energiafogyasztást (EN), és a Dokumentáció I. kötetének 38-39. oldalain a 3. pont alatt határozták meg ezen részszempont tartalmával szemben támasztott követelményeket. A Döntőbizottság álláspontja szerint 3. bírálati részszempont tekintetében kiadott ajánlatkérői szabályozásból egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható, hogy ez egy elméleti számításon alapuló érték, amelyet az ajánlatkérők által több alpontban meghatározottak figyelembevételével kellett kiszámítani, megadni. A 3. bírálati részszempontra az EN értékre vonatkozó energetikai számítást a 22. sz. melléklethez kellett csatolni a dokumentáció I. kötet 74. oldalának előírása alapján. Ez a számított elméleti EN érték képezte a bírálati részszempont szerinti értékelés részét, mint ajánlati tartalmi elem. Ettől különbözik, nem a bírálati részszempontra tett vállalás az energetikai számítás a teljes vonalon melyet szintén a 22. sz. melléklethez kellett csatolni, továbbá a 22. és a 23. sz. mellékletben, annak 1-8. pontja alatt megkövetelt adatszolgáltatás. A 23. sz melléket tartalma tekintetében maguk az ajánlatkérők rögzítették, hogy annak célja az ellenőrzés, a dinamikai és energetikai szimuláció ellenőrzésének biztosítása.

84

Ajánlatkérők beszerzésének tárgya jövőben engedélyezésre, majd legyártatásra kerülő villamosok, ugyanakkor már közbeszerzési eljárás keretében szükséges a villamosok alapvető műszaki jellemzőinek közlése, illetve a vállalások megtétele. Ajánlattevőknek azt kellett bemutatni, szimulálni a 23. sz. mellékletben, melyek ezek alapvető tulajdonságaik, köztük a 6. pont alatt a vonóerőt a sebesség függvényében, illetve a 8. pont alatt a kétváltozós hatásfokfüggvényt mindkét tengelyen meghatározott lépésközökkel. Erre tekintettel a 22. és 23. sz. mellékletben közöltek alapján tudták ajánlatkérők megítélni azt, hogy az egyéb műszaki érvényességi feltételeknek megfelel a megajánlott jármű, másrészt szükséges volt többlet, mögöttes adatszolgáltatás ahhoz, hogy ellenőrizhető legyen a 3. részszempontra megadott EN vállalás. Ajánlatkérők a Dokumentáció I. kötetének 39. oldalán egyértelműen rögzítették, hogy a számítások ellenőrzéséhez a 23. számú mellékletben szereplő adatokat kérik megadni, illetőleg a Dokumentáció III. kötetének II.8.7. pontjában rögzítették, hogy az elméleti példára számításokkal kell bemutatni, a miskolci korszerűsített vonalhálózat megállóhely kiosztását és tervezett forgalmi körülményeit figyelembe véve, a jellemző fajlagos energiafogyasztási adatokat (KWh/km, felvett vontatási energia, visszatáplált energia, segédüzemi energiafelvétel). A jogorvoslati eljárás során nem volt vitatott a felek részéről, hogy az ajánlatkérők a 23. sz. melléklet 8. pontja alatti kétváltozós hatásfok függvény kiszámítására vonatkozóan az ún. klasszikus számítási metodika szerinti képletet adták meg [η = f (v, F)]. Az sem volt vitatott, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérők által megadott képlet helyett – a korábbi közbeszerzési eljárásban alkalmazni rendelt – reciprok számítás szerinti képlettel végezte el a hatásfok számítást. Abból a műszaki evidenciából következően, hogy az 1-et meghaladó hatásfok értékeket a más képlettel történő kiszámítás eredményezte, effektíve nem állapítható meg, hogy a nyertes ajánlatában megadott hatásfok értékek ne lennének összeegyeztethetőek a fizika törvényeivel. A reciprok számítás eredményeként kapott hatásfok értékek azonos műszaki tartalmat közölnek, takarnak, ugyanazon műszaki jellemzőt fejezik ki csak más számítási módszerrel. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem adott helyt a fenti felsorolás 1.) pontjában rögzített azon kérelmi elemeknek, amelyek szerint a nyertes ajánlattevő ajánlatának 23. sz. melléklete szerinti táblázatában (pontrács) feltüntetett 1-nél nagyobb értékek azért nem megfelelőek, mert azok a fizika törvényeivel összeegyeztethetetlenek. A Döntőbizottság nem ítélte alaposnak a fenti felsorolás 2.) pontjában rögzített azon kérelmi elemet, miszerint az ajánlatkérőknek a pontrácsban szereplő 1-et meghaladó értékekre tekintettel a Kbt. 87. §-a alapján indokolást kellett volna kérnie a vállalás teljesíthetőségére, megalapozottságra vonatkozóan. A Döntőbizottság megállapította, hogy kizárólag az eltérő matematikai képlet eredményezte az 1 feletti értékeket. A Döntőbizottság ezzel összefüggésben rámutat arra is, hogy a Kbt. 87. §-ának a szabályozása részszempontok tartalmi elemeire vonatkozik. A 23. számú melléklet tartalma – miként azt az előzőekben a Döntőbizottság már bemutatta – nem képezi a 3. számú bírálati részszempontnak a tartalmát, mivel a 3. részszempont az energiafogyasztásra vonatkozik. Ezért a Kbt. 87. §-ának az alkalmazási kötelezettsége

85

sem terhelte az ajánlatkérőket önmagában amiatt, hogy 1-et meghaladó értékek kerültek megadásra a hatásfok függvényben. A Kbt. 87. §-ának alkalmazási kötelezettsége abban az esetben áll fenn, amennyiben a 3. részszempontra megadott EN érték lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony. Jelen esetben a nyertes ajánlattevő EN értékre megtett vállalása nem minősül ilyennek, figyelemmel a többi ajánlattevő vállalására és a megajánlott konstrukcióra. Az is megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő a 3. részszempontra megtett vállalásának számítását nem a reciprok, hanem az ajánlatkérők által előírt képlet alkalmazásával kapott eredmények felhasználásával végezte el, így ez a kérdéskör kívül esik a 3. résszempont tartalmán. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbi indokokra tekintettel nem alapos, a fenti felsorolás 3.) pontja szerinti kérelmi elem, amely más szempontból, más megközelítésből véli jogsértőnek, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenséget megalapozónak a 23. sz. mellékletben a 8. pont alatti kétváltozós függvényben a nyertes ajánlattevő által alkalmazott reciprok számítást és azt, hogy ajánlatkérők ezt „visszaszámították” a klasszikus értékekre. Ajánlatkérők nem vitathatóan azt követelték meg, hogy a 23. sz. melléklet 8. pontja alatt közöltek szerint az ajánlattevők az η = f (v, F) függvénnyel határozzák meg a hatásfokot. Tényként rögzíthető ugyanakkor, hogy a nyertes ajánlata az ajánlatkérők által a dokumentációban megadott képlet szerinti számítást nem tartalmazza, az ajánlatból ez hiányzik. Erre tekintettel a Döntőbizottság azt is megvizsgálta, hogy helye lehet-e a Kbt. 83. §-ában meghatározott kötelező hiánypótlás alkalmazásának. A Kbt. 83. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. (4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által - az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik,

86

továbbá amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát. A Kbt. szabályozásából megállapítható, hogy a hiánypótlás keretében pótolható hiányok, hiányosságok körét a Kbt. 83. § (2) bekezdése, míg a hiánypótlás korlátait a 83. § (6) bekezdése rögzíti. A Kbt. 83. § (2) bekezdésének szabályozása alapján a hiánypótlás lehetősége fennáll. A 23. sz. melléklet, illetve annak 8. pontja alatti táblázat az ajánlatba becsatolandó egyéb kötelező iratnak minősül, így annak tartalmi hiányossága pótolható. Erre tekintettel a hiánypótlás elrendelésének nincs törvényi akadálya. A Kbt. 83. § (6) bekezdésének szabályozása nem érinti a hiánypótlás elrendelésének lehetőségét, mivel annak előírásai a benyújtott hiánypótlásra vonatkoznak, tehát a benyújtott hiánypótlást kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az nem sérti-e a Kbt. 83. § (6) bekezdését. Megjegyzendő, hogy a konkrét eset specifikumaiból következően nem valószínűsíthető, hogy ugyanazon műszaki tartalomra más eredmények adódnának. Ajánlatkérők a klasszikus képlet szerinti számítás pótlólagos becsatolására a nyertest nem szólították fel, a Kbt. 83. § (2) bekezdésének előírása ellenére. Tekintettel azonban a nyertes ajánlat egyéb okból fennálló érvénytelenségére, a Döntőbizottság a hiánypótlási eljárás lefolytatását már nem ítélte szükségesnek. Ezt követően a Döntőbizottság felsorolás 4.) pontjában szereplő kérelmi elemet vizsgálta, amely szerint az I. r. kérelmező ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján amiatt, mert a kétváltozós hatásfok függvény táblázat (pontrács) nem az ajánlatkérők által meghatározott lépésközök szerint került becsatolásra. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérők e körben egyértelmű követelményeket támasztottak. A Dokumentáció I. kötetének 76. oldalán, a 23. sz. mellékletben mindkét tengely (F, v) tekintetében megadták a lépésközöket (v tengely: 5 km/h, F tengely: 2,5 kN), egyúttal sematikusan megadták a kitöltendő táblázatot (pontrács), amely a már közölt lépésközökkel összhangban álló bontást tartalmazott. A Döntőbizottság megvizsgálta az I. r. kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy az I. r. kérelmező által kitöltött 23. sz. melléklet (ajánlat II. kötet, 225. oldal) nem ezen az ajánlatkérők által megkövetelt lépésközök szerinti bontást tartalmazta, ekként pedig az ajánlatkérők által előírt lépésközökre a konkrét műszaki értékek megadása az I. r. kérelmező ajánlatából hiányzik. A Döntőbizottság a fentiekben már kifejtette, hogy a 23. sz. melléklet szerinti hatásfok függvény értékei nem képezték önállóan bírálat tárgyát, azok pusztán a 3. sz. bírálati részszempont reális voltának ellenőrizhetőségét szolgálták. A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanazon jogi indokok alapján ebben a körben sem lett volna akadálya annak, hogy ajánlatkérők a Kbt. 83. § (2) bekezdése alapján hiánypótlási felhívás keretében felhívják az I. r. kérelmezőt a dokumentációban meghatározott lépésközök szerinti hatásfok függvény – előírt lépésközökhöz tartozó – hatásfok értékeinek közlésére.

87

Ajánlatkérők a lépésközök tartalmi hiányosságainak pótlását követően ellenőrizhették volna, hogy a benyújtott hiánypótlás megfelel-e a Kbt. 83. § (6) bekezdése előírásainak, valamint azt is, hogy az továbbra is alátámasztja-e az I. r. kérelmező által a 3. részszempontra megadott EN vállalást. Ajánlatkérők ezzel összefüggésben hiánypótlást nem írtak elő a hiánypótlási eljárás lefolytatása abban az esetben szükséges, ha egyéb okból nem minősül érvénytelennek az I. r. kérelmező ajánlata. Ezt követően a Döntőbizottság a felsorolás 5.) pontjában szereplő kérelmi elemet vizsgálta, amelyet a II. r. kérelmező amiatt terjesztett elő, hogy az I. r. kérelmező által a 3. sz. részszempontra megadott 0,0456 kWh/fő energiafogyasztás nem reális vállalás. A Döntőbizottság a kérelmi elemet az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte alaposnak. A Kbt. 87. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. (2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (3) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A Kbt. 87. § (1) bekezdésében a jogalkotó meghatározta, hogy mely feltételek megléte esetén terheli ajánlatkérőt indokolás kérési kötelezettség a bírálati részszempontok tartalma tekintetében. A Kbt. 87. § (1) bekezdésének szabályozása alapján ajánlatkérőket nem terheli általános ellenőrzési kötelezettség a részszempontokra megtett vállalások tekintetében, hanem csak meghatározott feltételek fennállása esetén következik be ez a kötelezettsége ajánlatkérőknek. A jogalkotó által megadott feltételek önmagában a vállalások kisebb mértékű eltérését még nem tekintették indokoláskérést megalapozónak, úgyszintén nem áll be az ajánlatkérői kötelezettség abban az esetben, ha a vállalás „csak” alacsony vagy magas. A Kbt. kógens szabályozása azt követeli meg, hogy lehetetlen, kirívóan aránytalan, túlzottan magas vagy alacsony legyen a vállalás, tehát az alacsonysághoz vagy magassághoz képest szignifikáns jelentős különbséget követel meg. Ajánlatkérő nem kért indokolást az I. r. kérelmezőtől a 3. részszempontra tett vállalás miatt. Erre tekintettel a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy megállapítható-e a vállalás lehetetlensége, kirívó aránytalansága, túlzott magassága, alacsonysága. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ügy elbírálása szempontjából nem bír relevanciával az a körülmény, hogy az I. r. kérelmező korábban, más közbeszerzési eljárásban milyen energiafogyasztási vállalást tett és azt jelen eljárásban miként változtatta meg. Azt kell elbírálni, hogy a jelen eljárásban megtett I. r. kérelmezői vállalás alapul szolgál-e a Kbt. 87. § (1) bekezdése alkalmazásának.

88

A Döntőbizottság először áttekintette, hogy az ajánlattevők ajánlatukban milyen vállalásokat tettek a 3. bírálati részszempontra. Az ajánlattevők a jogorvoslati kérelmek szempontjából releváns 3. sz. bírálati részszempontra az alábbi vállalásokat tették. Ajánlattevő Siemens CAF Ansaldo Skoda

EN vállalás kWh/fő az ajánlatban 0,057 0,0456 0,063 0,077

A megajánlott jármű tömege (kg) 36960 38450 42480 47052

U2 202 231 213 200

Jármű össz energia fogyasztása (kWh) 11,6756 10,5336 13,419 15,4

A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatában a III. r. kérelmező nem az ajánlatkérői számítások teljes körű elvégzése mellett adta meg a 3. bírálati részszempontra a vállalását, ezért a 3. bírálati részszempont tartalmi elemeinek összevethetősége, összehasonlíthatósága érdekében a Döntőbizottság elvégezte a szükséges matematikai műveletet, melynek alapján kapta meg a 0,057 kWh/fő értéket és ezt tüntette fel a táblázatban. A Döntőbizottság szakmai álláspontja szerint önmagában az egyes ajánlattevők által az 1 főre vetített villamos-energia fogyasztásra vonatkozó elméleti számítási eredmények nem adnak olyan ténybeli alapot, amelyből szakmailag is megalapozott következtetés legyen levonható arra, hogy az egyes megajánlott villamosokra feltüntetett fogyasztási értékek minősíthetők-e kirívóan eltérőnek bármilyen irányban. Az ajánlattevők különböző műszaki specifikáltságú, eltérő műszaki berendezésekkel felszerelt, ebből következően eltérő teljesítménnyel és műszaki jellemzőkkel bíró villamosokat ajánlottak meg. Így egyértelműen rögzíthető, hogy a különböző műszaki tartalommal rendelkező villamosok energiafogyasztása nyilvánvalóan különböző. E körben szakmai evidenciának minősül, hogy a különböző motorok, hajtásrendszerek és az e körbe tartozó új fejlesztések ugyanazt a teljesítményt kisebb energiafogyasztással tudják biztosítani szemben más motorokkal és hajtásrendszerekkel. Ennek szakirodalma is megismerhető, illetve e körben hivatkozás is volt a jogorvoslati eljárás során. Ezen tényezők mellett az is jelentősen befolyásolja - egyebek mellett - a villamosok energiafogyasztását, hogy milyen tömeggel rendelkeznek, a nagyobb tömegű járművek esetén fő szabályként magasabb fogyasztás mellett érhető el ugyanazon teljesítmény. Az I. r. és a III. r. kérelmező által megajánlott villamoshoz képest a II. r. kérelmező által megajánlott villamos tömege jelentős nagyságrenddel haladja meg a többi villamos tömegét, hozzávetőlegesen 10 tonnával nehezebb, mint a III. r. kérelmező, illetve a II. r. kérelmező által megajánlott villamosok, de még a nyertes ajánlattevőnél is 5 tonnával nehezebb. Ezek a különbségek szintén jelentősen közrehatnak a villamosenergia fogyasztásban jelentkező eltérésekre, méghozzá a könnyebb járművek villamos-energia fogyasztása kevesebb. Ezt kellően szemléltetik a megajánlott járművek össz energia fogyasztására vonatkozó adatok.

89

A Döntőbizottság szerint nem hagyható figyelmen kívül azon tényező sem, hogy a megajánlott járművek eltérő létszámú utas szállítására képesek. Ebből következően miután a 3. bírálati részszempont tartalma az 1 főre vetített villamos-energia fogyasztás, nyilvánvalóan annak függvényében is alakulnak a fogyasztási adatok, hogy mely jármű képes több utast szállítani, illetve mely jármű szállít kevesebb utast. Egyértelműen megállapítható, hogy a legkevesebb utas szállítására a II. r. kérelmező által megajánlott jármű képes (200 fő), ezt követi a III. r. kérelmező által megajánlott jármű (202 fő), majd a nyertes ajánlattevő (213 fő). Ezen megajánlott villamosokhoz képest az I. r. kérelmező által megajánlott villamos jelentősen több utas szállítására képes (231 főre). Összegezve a fentieket a Döntőbizottság szerint megállapítható, hogy az

ajánlattevők különböző villamos-energia fogyasztási vállalásai mögött a 3. részszempontra ténylegesen valós műszaki tartalombeli különbségek teremtenek ténybeli alapot. Ezen különbségek miatt önmagukban az eltérő adatok alapján nem állapítható meg, hogy az egyes ajánlattevői vállalások között kirívó aránytalanságok állnának fenn. A Döntőbizottság szerint épp a különböző tartalmú műszaki vállalások miatt nem hozhatók teljesen azonos nevezőre az ajánlattevők vállalásai, márpedig az azonos összehasonlítási alap hiányában nem is állapítható meg megalapozottan a különbség jogsértő jellege. A Döntőbizottság osztotta szakmai szempontból ajánlatkérő azon hivatkozását, mely szerint részben segíti az összehasonlítást, ha egységnyi súlyra vetítetten vesszük figyelembe a villamos-energia fogyasztási különbségeket, mely mellett már a különbségek a 17 %-os mértéken belül vannak, amely mérték nem minősíthető sem túlzottan magasnak, sem kirívó különbségnek. Ezen eltérésnek is meg lehetnek és meg is vannak a valós műszaki tartalmi különbségekből eredő okai. Az I. r. kérelmező a jogorvoslati eljárás során részletesen bemutatta, hogy az általa megajánlott járművet – mely még csak prototípus szintjén létezik –, milyen egyedi kialakításokkal, motorteljesítménnyel stb. rendelkezik. A Döntőbizottság megítélése szerint ezen eltérő műszaki konstrukcióra tekintettel nem vonható le megalapozottan olyan következtetés, hogy a megtett vállalás kirívóan alacsonynak minősülne a többi ajánlattevő vállalásához képest. A Döntőbizottság szerint egyébként olyan szempontból sem problematikus az I. r. kérelmező vállalása, ha azt összehasonlítjuk a III. r. kérelmező által megajánlott járműre tett vállalásokkal. Az I. r. és a III. r. kérelmező által megajánlott villamosok között ugyanis több műszaki jellemző tekintetében különbség áll fenn. Ezek közül a II. r. kérelmező egyetlen egyet ragadott ki, azt a tényt, hogy a III. r. kérelmező villamosa 4 %-al könnyebb, mint az I. r. kérelmező által megajánlott villamos. Figyelmen kívül hagyta azonban azon tényt, hogy ugyanakkor az I. r. kérelmező villamosa 14 %-al több utast képes szállítani, mint a III. r. kérelmező villamosa. Úgyszintén vizsgálni kell azt a kérdést is, hogy különbözőek az I. r. és a III. r. kérelmező által megajánlott járművek műszaki tulajdonságai, amelyek szintén eredményezhetnek különbségeket, méghozzá az I. r. kérelmező villamosa javára. A Döntőbizottság ezen alapvető műszaki jellemzők eltéréseire tekintettel nem ítélte indokolás kérését megalapozó tényezőnek az I. r. és a III. r. kérelmező által megadott villamos-energia fogyasztási adatok közötti

90

különbségeket. Hangsúlyozva azt is, hogy a két fogyasztási érték közötti különbség egyébként sem olyan mértékű, hogy az túlzottnak lenne minősíthető. A Döntőbizottság jogi és szakmai álláspontja szerint jelen konstrukciójú beszerzés esetén egyébként is körültekintően kell azt vizsgálni, hogy megalapozottan megállapíthatóak-e a Kbt. 87. §-a körében az elméleti fogyasztási adatok tekintetében jogsértések. Minden megajánlott jármű még csak vagy tervezési fázisban, vagy prototípusszerű fázisban van, melyből következően a tényleges teljesítményadatok, a teljes körű tervezést és engedélyeztetést követően a gyártási folyamat eredményeként méréssel lesznek megállapíthatóak. Így mindenképpen szükséges annak elkerülése, hogy az esetleges elméleti következtetéseket később megcáfolhassák a valós mérési eredmények, különösen abban az esetben, ha az eltérések kisebb mértékűek és alátámaszthatók műszaki indokokkal. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a beszerzés jelen stádiumában szolgáltatott és nyilvánosan hozzáférhető műszaki- szakmai jellemzők alapján nem vonható le megalapozottan olyan következtetés, hogy a bírálati részszempont tartalmává tett egy főre jutó kWh fogyasztásra jutó vállalás túlzottan alacsony, illetve kirívóan aránytalan lenne az I. r. kérelmező tekintetében. A Döntőbizottság e körben szükségesnek tartja annak megjegyzését, hogy a II. r. kérelmező által becsatolt magánszakértői vélemény egyáltalán nem támasztja alá a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét. A II. r. kérelmező magánszakértői véleményében csak az került rögzítésre és ismertetésre, hogy melyek a II. r. kérelmező által megajánlott villamosok jellemző adatai. Ezekből azonban műszaki szempontból nem vonható le megalapozott és okszerű következtetés az I. r. kérelmező által megajánlott járművek fogyasztási adataira, azok megfelelőségére. Különösen nem amiatt, mert a II. r. kérelmező által megajánlott jármű a legnehezebb, ez a jármű képes a legkevesebb utas szállítására, továbbá ezen jármű műszaki konstrukciója a legkevésbé előnyös az energiafogyasztás szempontjából. Mindezen többszörös és a II. r. kérelmező hátrányára fennálló különbségek mellett megalapozottan nem kérdőjelezhető meg a két jármű közötti energiafogyasztás közötti különbség nem kismértékű volta. Ezt követően a Döntőbizottság a felsorolás 6.) pontjaiban szereplő kérelmi elemet vizsgálta, amelyben a II. r. kérelmező az 3. bírálati részszempontra megtett energiafogyasztási vállaláson túlmenően sérelmezte azt is, hogy nem elfogadható az I. r. kérelmező által az adatszolgáltatás során feltüntetett 0,84 %-os hatásfok érték (felsorolás szerinti 6. kérelmi elem). A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel nem adott helyt a II. r. kérelmező ezen kérelmi elemének. A Döntőbizottság a fentiekben már ismertette jogi álláspontját arról, hogy a Kbt. 87. §ának szabályozása csak a bírálati részszempontok tartalmi elemére teszi lehetővé, illetve a feltételek fennállása esetén kötelezővé az indokolás kérését. A hatásfok értékek nem a 3. bírálati részszempont tartalmi elemei, így a Kbt. 87. §-a szerinti

91

jogintézmény nem alkalmazható rájuk. Ezen túlmenően jelen esetben a fenti indokok alapján a Döntőbizottság nem is ítélte szükségesnek a 3. bírálati részszempontra tett vállalásra vonatkozó indokolás kérését. A Döntőbizottság a II. r. kérelmező által előadottakra tekintettel ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy rámutasson arra, hogy a benyújtott ajánlatok alapján egyébként sem lenne szükséges az indokolás kérése. A Döntőbizottság megvizsgálta a benyújtott ajánlatokat és megállapította, hogy az ajánlattevőknek a hatásfok értékekre az ajánlatokban bemutatott értékeik között nem áll fenn indokoláskérést megalapozó különbség. Nemcsak az I. r. kérelmező, hanem maga a II. r. kérelmező is műszaki ajánlata részeként 0,84 %-os hatásfok értéket adott meg. A nyertes ajánlattevő ugyan más számítási metodikát követett, azonban a klasszikus számítási képlet alkalmazásával a nyertes ajánlattevő esetében 0,84-nél magasabb értékek kerültek feltüntetésre. Így rögzíthető, hogy az ajánlatokban megtett vállalások közel azonos műszaki tartalmat adnak. Így az ajánlatok alapján indokoláskérési kötelezettség nem állapítható meg. Műszaki- szakmai szempontból vizsgálva a kérdést az rögzíthető, hogy optimalizált körülmények között a maximális hatékonysági érték a legújabb technológiák alkalmazása esetén megközelíti a 0,90-os mértéket. Természetesen nyilvánvaló, hogy valós üzemeltetési feltételek mellett ennél alacsonyabb hatásfok érhető el. Az I. r. kérelmező ajánlatában jelentősen az optimalizált mérték alatti értéket tüntetett fel, melyre tekintettel – figyelemmel a műszaki- szakmai technológiájára a megajánlott villamosoknak – a Döntőbizottság megítélése szerint a feltüntetett hatásfok érték nem minősíthető kirívóan magasnak. A Döntőbizottság a fenti felsorolás 7.) pontjában foglalt kérelmi elemek (az I. r. és a II. r. kérelmező a nyertes ajánlatban szereplő szimuláció teljeskörűségének hiánya, valamint az I. r. kérelmező a nyertes ajánlatban lévő szimuláció nem megfelelősége) vizsgálata alapján az alábbiakat állapította meg. Ajánlatkérők előírása alapján az ajánlattevőknek mind az 1-es, mind a 2-es nyomvonalra el kellett készíteni a szimulációt és a 22. számú melléklethez csatolni. A nyertes ajánlattevőn kívül az összes többi ajánlattevő eleget is tett azon kötelezettségének, hogy két nyomvonalra készítette el a szimulációt. A nyertes ajánlattevő ezen kötelezettségét csak az egyes nyomvonalra teljesítette, emiatt a nyertes ajánlata tartalmi szempontból hiányos. A Döntőbizottság álláspontja szerint e körben sem lenne akadálya annak, hogy a Kbt. 83. § (2) bekezdése alapján a hiánypótlás e vonatkozásban lefolytatásra kerüljön, mint az ajánlat részeként benyújtandó okirat tartalmi hiányossága tekintetében. Így önmagában a 2. számú nyomvonalra végzett szimuláció hiánya miatt az ajánlat érvénytelensége nem állapítható meg. E körben ajánlatkérők a hiánypótlás benyújtását követően kerülnek majd abba a helyzetbe, hogy annak adataira figyelemmel megítéljék a nyertes ajánlatának 3. részszempontra tett vállalását. Miután azonban a Döntőbizottság a szállítási határidőkkel összefüggésben már megállapította a nyertes ajánlatának érvénytelenségét, a szimulációval kapcsolatos tartalmi hiány pótlása már nem szükséges.

92

Az I. r. kérelmező szerint nyertes ajánlat amiatt is érvénytelen, hogy a nyertes által az ajánlatba csatolt – összesen 22 megállót magába foglaló – 1-es vonalra megadott szimuláció nem számolt valamennyi megállóval, a nyertes 20 megálló alapulvételével készítette el szimulációt, és nem vette figyelembe a végállomásokat, amelyek a szimuláció szempontjából ugyanúgy részei az 1-es vonalnak, mint a köztes megállók. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az I. r. kérelmező ezen kérelmi eleme nem alapos. A Döntőbizottság megvizsgálta a dokumentációban az ajánlatkérők által kiadott rendelkezéseket, valamint az ajánlatokba az első vonalra becsatolt szimulációkat. Ez alapján elsődlegesen rögzítendő, hogy az 1-es vonal teljes hossza a dokumentáció szerint 10.745 m, amely magában foglalja a két végállomást is. Tényként rögzíthető, hogy a nyertes ajánlata 633. oldalán az állomások tekintetében valóban M1-M20-ig terjedő tartományt jelölt meg, azonban az ezen állomások közötti távolságot 10.755 mben jelölte meg, továbbá az üzemi sebességre vonatkozó számításának képletét számszerűen is 10.775 m alapulvételével adta meg [üzemi sebesség = (10.775 m x 2) x 3,6 / (1553 + 1558) = 25 km/óra]. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes az 1. viszonylatra vonatkozó szimulációját a számítás során a teljes vonalhossz figyelembevételével készítette el, az magában foglalta a két végállomás távolságát is. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az I. r. kérelmező által hivatkozott érvénytelenségi ok nem állt fenn, az 1-es vonalra elvégzett szimuláció tartalmában ajánlatkérők elvárásának eleget tett. Ezt követően a Döntőbizottság az Apostille hiányára alapított érvénytelenségi kérelmi elemeket együttesen vizsgálta, tekintettel arra, hogy a II. r. kérelmező és a III. r. kérelmező a nyertes ajánlattevő vonatkozásában egyaránt hivatkozott az Apostille hiányára, továbbá a III. r. kérelmező az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségét egyebek mellett erre a körülményre is alapította. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte alaposnak ezen kérelmi elemeket. A Döntőbizottság elsődlegesen azt kívánja rögzíteni, hogy az egyes okiratok rendelkeznek alaki kellékekkel és tartalmi elemekkel. Az alaki kellékek magukban foglalják az okirat formáját, hitelességét, másolati jellegét, de ugyanebbe a körbe tartozónak minősül az okirat keltezése, aláírása is. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az érintett okiratok Apostille-val történő ellátásának hiánya önmagában nem alapozhat meg Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenséget, mivel az Apostille egy okirat alakiságbeli, formai kellékének minősül, ezért, amennyiben az Apostille szükséges, annak hiánya pótolható. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint ugyanakkor hiánypótlási eljárás lefolytatása sem szükséges, mivel az alábbi indokokra tekintettel az egyes ajánlatokba e nélkül becsatolt közokiratok is megfelelnek a közbeszerzési törvény és ajánlatkérők, továbbá az irányadó jogszabályok előírásainak.

93

A Döntőbizottság mindenek előtt a közbeszerzési törvény szabályozását tekintette át figyelemmel arra, hogy a Kbt. szabályozása a 3. § értelmében kógens. Ezen túlmenően a Döntőbizottság szerint nem hagyhatók figyelmen kívül a Kbt. 1. § (3) és (4) bekezdéseiben rögzített alapelvek sem, amelyek egyértelműen kimondják, hogy az ajánlattevők számára biztosítani kell az egyenlő bánásmódot, illetőleg, hogy az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők tekintetében nemzeti elbánást kell nyújtani. A nemzeti elbánás elvéből következően nem tehető különbség attól függően, hogy mely ország hatósága állítja ki az igazolást, illetőleg mely országban állítják ki a közokiratot. A nemzeti elbánás követelményét éppen annak érdekében építettek be a közbeszerzésekről szóló uniós irányelvekbe is, hogy biztosítsák a verseny teljes körű szabadságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét, az Unió területén az áruk szabad mozgását. Ez azt támasztja alá, hogy ilyen záradéknak a közokiratokon történő elhelyezése szükségtelen. A Döntőbizottság álláspontja szerint a közbeszerzési törvény előírásai az irányadóak arra, hogy milyen kötelező tartalmi és formai követelményeknek kell minimálisan az ajánlattevők által benyújtott ajánlatoknak megfelelni az alkalmasság igazolása, a kizáró okok és az összes többi olyan jogintézmény tekintetében, amelyre a közbeszerzési törvény szabályozása kiterjed. Ez következik egyébként a Kbt. 3. §-ában rögzített kógenciából, amely azt jelenti, hogy a közbeszerzési törvény előírásaitól akkor lehet eltérni, ha azt maga a Kbt. kifejezetten megengedi. Ezen túlmenően a Kbt. tételes jogi szabályozása is az adott jogintézmény szabályozása körében kötelezően határozza meg előírásait, ezen belül az igazolási módokat [pl. a kizáró okoknál a Kbt. 63. § (2) bekezdése, az alkalmasságnál a Kbt. 65. § (1) bekezdése]. A Kbt-ben meghatározott kötelező előírások, igazolási módok betartásával benyújtott ajánlat megfelelő, az nem hiányos. A közbeszerzési törvényben a hazai jogalkotó az uniós irányelvi rendelkezésekkel összhangban határozta meg a kötelező igazolási módokat mind a kizáró okok, mind az alkalmasság körében. Az Unió közbeszerzési irányelvei, melyek hatálya valamennyi tagállamra kötelezően kiterjed, szintén nem tartalmaznak követelményt az Apostille záradékra. Az irányelv és a Kbt. is egyértelműen rögzíti, hogy mely esetekben vár el közokirati jelleget. Ebből következően a Döntőbizottság megítélése szerint a közbeszerzési törvény előírásai az irányadók arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevőknek a kizáró okok hiányát, illetve az alkalmassági követelményeknek való megfelelést milyen módon kell igazolnia. A közbeszerzési törvény előírásai nem határoznak meg ezen túlmenő követelményeket. A közbeszerzési törvény 70. § (1) bekezdése felhatalmazta ugyan ajánlatkérőt arra, hogy meghatározhatja az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott formai követelményeket, azonban ezen jogosultság sem korlátok nélküli. A Döntőbizottság megítélése szerint a közbeszerzési törvény előírásaihoz képest, amelyet a hazai és az uniós jogalkotó elegendőnek ítélt arra, hogy az ajánlattevők eleget tegyenek az igazolási kötelezettségüknek az igazolásra vonatkozóan többlet formai követelmény támasztása nem lehetséges. Jelen esetben az ajánlatkérők a közbeszerzési törvény előírásaihoz képest egyébként nem is határoztak meg külön többlet formai követelményt, sem a felhívásukban, sem a dokumentációjukban, sem a kiegészítő tájékoztatásuk során. A Kbt. kógenciájából

94

következően e körben nem is áll fenn lehetősége kötelezően többlet formai követelmény előírásának. A Döntőbizottság rá kíván mutatni arra is, hogy a Kbt. rendelkezései alapján az ajánlattevő felel az ajánlatokban szolgáltatott adatok valódiságáért. Az ajánlatkérőknek az ajánlatok bírálata során a Kbt. 81. § (2) bekezdése alapján felhatalmazásuk van arra, hogy megvizsgálják a becsatolt okiratok tartalmát, illetőleg az abban közölt adatok valódiságát, megfelelőségét, az igazolások eredetiségét. Ezzel összefüggésben sem lát alapot arra a Döntőbizottság, hogy olyan következtetést vonjon le, hogy az Apostille Egyezmény alkalmazása kötelező vagy azt ajánlatkérő előírhatná. Önmagában az ellenőrzési jog egyszerűsítése vagy ennek a biztosítása nem alapozhat meg túlzott formai követelményeket, amelyek további adminisztratív terheket rónának az ajánlattevőkre. A Döntőbizottság a közbeszerzési törvény előírásain túlmenően áttekintette az Apostille Egyezményt is abból a szempontból, hogy az tartalmaz-e olyan rendelkezést, amely jogalapot teremthetne az Apostille záradék megkövetelésére közbeszerzési eljárásban. A Döntőbizottság álláspontja szerint az Apostille Egyezmény tételes jogi rendelkezései sem alapozzák meg a kérelmezők kérelmét. Az 1973. évi 11. tvr. 1. cikke rögzíti a tvr. tárgyi hatályát, amely szerint az Egyezményt azokra a közokiratokra kell alkalmazni, amelyeket az egyik Szerződő Állam területén készítettek, és amelyeket egy másik Szerződő Állam területén használnak fel. Önmagában az Egyezmény tárgyi hatályának megállapítása, még nem jelenti minden más tényezőtől függetlenül annak alkalmazási kötelezettségét valamennyi jogviszonyra. Az Egyezmény 3. cikkének 1. bekezdése értelmében az Apostille azt tanúsítja, igazolja, hogy az aláírás valódi, hogy az aláíró személy milyen minőségben járt el, és - adott esetben -, hogy az okiraton levő pecsét vagy bélyegzőlenyomat valódi, alakiságként csak azt lehet megkövetelni, hogy az okirat származása szerinti illetékes hatóság kiállítsa a tanúsítványt. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint maga az Apostille Egyezmény 3. cikkének 2. bekezdése mondja ki azt a rendelkezést, amely eldönti, hogy kötelező-e az egyezményben szabályozott alakiság a közokiratokra. Egyértelműen rendelkezik arról, hogy ezt az alakiságot (az Apostille-t) több egymás melletti tényállási elem fennállása esetében nem lehet megkövetelni. E körben pedig kifejezetten rögzíti, hogy az előző bekezdésben említett alakiságot nem lehet megkívánni, ha akár az okirat felhasználása szerinti Állam törvényei vagy más jogszabályai vagy az ottani gyakorlat, akár két vagy több Szerződő Állam közötti megállapodás ezt az alakiságot nem kívánják meg, azt egyszerűsítik vagy az okirat felülhitelesítésétől eltekintenek A Döntőbizottság megítélése szerint az Egyezmény imént idézett rendelkezése tekintetében több fordulat alkalmazásának is fennállnak a feltételei. Az okirat felhasználása szerinti állam törvényei ilyen követelményt nem támasztanak, a közokiratok felhasználásának helye (Magyarország) nem kívánja meg a hazai kógens jogi szabályozás – amelyet a Döntőbizottság a fentiekben már bemutatott – az Apostille alkalmazását. Az Egyezményben külön fordulat a felhasználás helye szerinti

95

joggyakorlat, amely a közbeszerzések terén Magyarországra közel 15 évre tekint vissza és emellett kijelenthető, hogy az Apostille alkalmazását a közbeszerzési gyakorlat szintén nem követeli meg. Összegezve a fentieket, a Döntőbizottság a közbeszerzési jogviszonyra vonatkozóan kiadott uniós és hazai szabályozás áttekintése alapján azt állapította meg, hogy sem a Kbt., sem az uniós irányelvek nem állapítanak meg olyan kötelezettséget, hogy a közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevői körnek a közokiratokat Apostille záradékkal kell ellátnia. Erre tekintettel az ajánlatkérők bírálata e körben jogszerű. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság az Apostille hiányával kapcsolatos kérelmi elemeket elutasította. Ezt követően a Döntőbizottság a II. r. kérelmezőnek a nyertes ajánlat érvénytelenségére alapított további kérelmi elemeit vizsgálta. A G1 szerinti alkalmassági követelmény nem megfelelő igazolása tekintetében a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a G1 szerinti alkalmasság nem megfelelő igazolását a nyertes ajánlatba becsatolt, technikai funkciót betöltő elválasztó lapon feltüntetett szóhasználatra alapította (kivonat). A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlat érintett oldalait, ennek alapján megállapította, hogy a nyertes ajánlatba becsatolásra kerültek az alkalmassági követelménnyel érintett évekre vonatkozó mérlegbeszámolók, könyvvizsgálói jelentés, a beszámoló mellékletei, sőt az egyes évekre vonatkozó üzleti jelentés is, amelyre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmező által a G1 szerinti alkalmassági követelmény igazolására vonatkozó iratok még az ajánlatkérők által meghatározottnál is szélesebb körben került becsatolásra, az iratok ennek megfelelően felölelték, egyúttal meg is haladták az ajánlatkérők által becsatolni kért iratokat, erre tekintettel a Döntőbizottság a II. r. kérelmező ezen kérelmi elemét nem ítélte alaposnak. A Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg az M1 szerinti alkalmasság igazolására becsatolt egyes referenciaigazolások cégszerű aláírásának hiányára alapított kérelmi eleme tekintetében. Ajánlatkérők a felhívásban a Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontjának megjelölésével meghatározták egyfelől, hogy az M1 alkalmassági követelmény tekintetében milyen tartalmú referenciaigazolás becsatolását várják el az ajánlattevőktől, ugyanakkor azt is rögzítették, hogy a Kbt. 68. § (1) bekezdése az irányadó a referenciaigazolásra. A Döntőbizottság megállapította, hogy a felhívás rendelkezéséhez és a Kbt. 68. § (1) bekezdése szabályozásához képest a dokumentációban csak egy– a Kbt. 68. § (1) bekezdés a) pontjára vonatkozó – formanyomtatvány került kiadásra, a 14. sz. mellékletként. Ezen melléklet szerinti iratmintán rögzítésre került „A referenciát adó cégszerű aláírása” kitétel. Ajánlatkérők egyúttal az ajánlat kidolgozásával kapcsolatos egyéb információk (Dokumentáció I. kötet 27. oldal 3. pont) körében rögzítették azt is, hogy az ajánlatban található iratmintákat kell használni, illetőleg az iratminta helyett annak tartalmilag mindenben megfelelő más okirat is mellékelhető. Ajánlatkérők az

96

alkalmasság ajánlattevői nyilatkozattal történő igazolására vonatkozóan [Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pont] nyilatkozatmintát a dokumentációban nem adtak meg. A Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontja szerint az alkalmasság árubeszerzés esetén igazolható az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével). A Kbt. 68. § (1) bekezdése pedig a Kbt. 67. § (1) és (3) bekezdése a) pontjainak esetében a következők szerint határozza meg az igazolás módját: a) ha a szerződést kötő másik fél a 22. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti szervezet, az általa kiadott vagy aláírt igazolással, b) ha a szerződést kötő fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa kiadott igazolással, vagy az ajánlattevők nyilatkozatával. A Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontja választási lehetőséget biztosít az ajánlattevő számára arra nézve, hogy a referenciát saját – ajánlattevői – nyilatkozattal, avagy a szerződéses partner által kiállított referenciaigazolással igazolja. A Kbt. ezen rendelkezése kógens, az ajánlattevő választási lehetősége közvetlenül a törvényből fakad. Erre tekintettel az ajánlattevők választási lehetősége az alkalmasság igazolása tekintetében fennállt. Mindezen előírások együttes vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérők – az ajánlattevők számára a Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontjában biztosított választási lehetőség korlátozása nélkül – azt a követelményt támasztották, hogy amennyiben az ajánlattevő saját nyilatkozata helyett referenciaigazolást csatol, azzal szemben követelmény volt a referencia igazolás cégszerű aláírása. Jelen esetben a nyertes ajánlattevő az alkalmasság igazolására referenciaigazolást csatolt a dokumentációban megadott formanyomtatvány alapulvételével. Erre tekintettel a jogorvoslati kérelem alapján a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az ajánlattevő saját döntése alapján becsatolt referenciaigazolás tekintetében a cégszerű aláírás megvalósult-e. A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő ajánlatának 360-363. oldalain csatolt M1 alkalmasságra vonatkozó olasz, illetőleg angol nyelvű referenciaigazolásokat és azok magyar nyelvű fordítását. A Döntőbizottság megállapította, hogy ezen referencia igazolásokon feltüntetésre került a nyilatkozatot tevő cég neve, székhelye, képviselőinek neve, és elérhetőségi adatai, a referencia tárgya és részletezése, a szerződésszerű teljesítésre történő utalás. A referencia igazolás alján pedig a referencia igazolás kiállítójaként feltüntetett személy aláírása szerepelt, e körben a cég neve nem került feltüntetésre. Megállapította továbbá a Döntőbizottság, hogy maguk a becsatolt referencia igazolások sem voltak egységesek azon tény feltüntetése tekintetében, hogy az igazoláson milyen aláírás szerepel. A II. r. kérelmező a referenciaigazolás tekintetében a jogsértést kifejezetten azon indokra alapította, miszerint a referenciaigazolásról hiányzik a cégbélyegző, ennek hiányában pedig a referenciaigazoláson szereplő aláírás nem tekinthető cégszerűnek.

97

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 5. címe a 8-9. § keretében szabályozza a képviselet és a cégjegyzés szabályait. A 8. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A 9. § (1) bekezdés rögzíti, hogy a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás, hitelesítéssel ellátott címpéldány) tartalmazza. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése rögzíti, hogy a címpéldányon fel kell tüntetni a cég nevét, cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a cégjegyzésre jogosult képviseleti jogcímét, a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A fenti jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével ajánlatkérő a referencia igazolások kiállítása körében követelményként támasztotta, hogy a referenciaigazolást cégjegyzésre jogosult személy állítsa ki az aláírási címpéldányban foglaltaknak megfelelően. Tényként rögzíthető, hogy a cégjegyzés körében a magyar jogalkotó nem követelte meg a cégbélyegző kötelező használatát, következésképpen annak használata abban az esetben szükséges, amennyiben az aláírási címpéldányon szerepel cégbélyegző. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem fogadta el a II. r. kérelmező azon hivatkozását, hogy cégbélyegző hiányában a referenciaigazolás nem tekinthető cégszerűen aláírtnak. A 360. oldalon csatolt magyar nyelvű referencia igazolás alján kifejezetten szerepelt „a referenciát adó cég cégszerű aláírása” kitétel. A Döntőbizottság megítélése szerint az okirat ekkénti elkészítése elvileg megfelelő, ugyanakkor figyelemmel a cégszerű aláírások kialakításának általános gyakorlatára és a referenciát adó aláírási címpéldányának hiányára megalapozottan és kétséget kizáróan a cégszerű aláírás teljesülése nem állapítható meg. Így e körben indokolt lett volna ajánlatkérő részéről a nem egyértelműség miatt a Kbt. 85. §-a alapján indokolás kérése. Miután azonban a nyertes ajánlata más okból már érvénytelen, ennek alkalmazása nem szükséges. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat 362. oldalán csatolt referenciaigazolás már „a referenciát adó személyek aláírása” kitételt tartalmazta, amelyből következően nem vonható le egyértelmű következtetés arra nézve, hogy a referenciaigazolást aláíró személy egyúttal a cég képviseletére jogosult volt-e, különös figyelemmel arra, hogy a referenciaigazolásban az azt aláíró személy vonatkozásában beosztásra, a cégnél betöltött munkakörre utaló semmilyen információ nem szerepelt. A Döntőbizottság korábban már rámutatott arra, hogy az egyes okiratok rendelkeznek alaki kellékekkel és tartalmi elemekkel. Az alaki kellékek magukban foglalják az okirat formáját, hitelességét, másolati jellegét, de ugyanebbe a körbe tartozónak minősül az okirat keltezése, aláírása is. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a 362. oldalon csatolt referencia igazolás vonatkozásában ajánlatkérőknek hiánypótlási felhívást kellett volna elrendelni, önmagában a 362. oldalon csatolt referenciaigazoláson szereplő igazolás az ajánlat érvénytelenségét még nem alapozta meg. Tekintettel azonban arra, hogy a Döntőbizottság a fentiekben már megállapította a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségét, ezen hiány pótlása jelen eljárás keretében már nem indokolt. Ezt követően a Döntőbizottság a II. r. kérelmezőnek az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos kérelmi elemeit vizsgálta.

98

A II. r. kérelmező álláspontja szerint az I. r. kérelmező által az ajánlatba bankgarancia formájában nyújtott ajánlati biztosíték nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, az ajánlatkérő által kiadott formanyomtatvány kötelező tartalmi elemeinek, ekként pedig nem tölti be az ajánlati biztosítéki funkcióját. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a II. r. kérelmező ezen kérelmi eleme alapos. A Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre. Tényként rögzíthető, hogy az ajánlatkérők a felhívás VI.3. 23) pontjában az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötötték. A biztosíték nyújtásának módja tekintetében a Kbt. 59. § (2) bekezdését jelölték meg, rögzítve, hogy amennyiben az ajánlati biztosítékot bankgarancia biztosításával teljesíti az ajánlattevő, úgy a dokumentum kiállításának és a kötelezettség vállalás kezdő időpontjának meg kell előznie az ajánlatok bontási időpontját és a bankgaranciának legalább a szerződéskötés tervezett időpontját követő 80 napig érvényesnek kell lennie, egyebekben azt is közölték, hogy a biztosítékra a Kbt. 59. § előírásai az irányadók. Ajánlatkérők egyúttal a Dokumentáció I. kötetének 20. sz. mellékletében adták meg az ajánlati biztosíték bankgarancia formájában történő nyújtása esetén használandó formanyomtatványt. A formanyomtatványban rögzítésre került, hogy a bankgaranciát kibocsátó szervezet kötelezettségvállalása milyen a) és b) pont szerinti eseményekre vonatkozik. A nyilatkozatminta a) pont alatt ilyen eseményként rögzítette azt, amennyiben az ajánlattevő ajánlati kötöttsége ideje alatt az ajánlatát visszavonja, a b) pont szerint pedig: ha az ajánlattevőt az ajánlatkérő értesítette arról, hogy ajánlata alapján jogot szerzett arra, hogy az ajánlatkérővel a szerződést megkösse, és az ajánlati felhívásban, a dokumentációban, valamint az ajánlatban vállalt feltételekkel a szerződéskötés az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból nem történik meg a kihirdetéstől számított 60 napon belül. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az I. r. kérelmező által becsatolt bankgarancia nem felel meg a Kbt. 59. § kógens rendelkezéseinek, illetőleg az ajánlatkérők által kiadott 20. sz. melléklet tartalmi követelményeinek. A Kbt. kógens szabályozásában a 88. § (1) bekezdés b) pontjában a jogalkotó önálló, külön érvénytelenségi okot állapított meg az ajánlattételi biztosítékkal összefüggésben. E szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre. A Kbt. 59. § (4) bekezdése rögzíti, hogy amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérők a 20. sz. mellékletben a bankgarancia nyújtásának feltételeit a Kbt. 59. § (4) bekezdésében foglalt kógens szabályozással összhangban adták meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmező ajánlati biztosítéka több okból sem felel meg a Kbt. 59. § (4) bekezdésében rögzített kötelező előírásnak.

99

A Kbt. 59. § (4) bekezdésének első fordulata azt követeli meg, hogy az ajánlati kötöttség teljes időszaka alatt legyen biztosíték az ajánlat visszavonása esetére. Ehhez képest az I. r. kérelmező a biztosítékot csak az ajánlattételi időszakon belül történő ajánlat visszavonására vállalta, és nem az ajánlati kötöttség időtartamára. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlati kötöttség és az ajánlattételi időszak tartalmilag két egymástól eltérő és időbelileg elváló szakasza, jogintézménye a közbeszerzési eljárásnak. A Kbt. 78. § (1) bekezdése értelmében az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik, amelyhez képest az ajánlattételi szakasz a dolog természetéből következően az ajánlattételt megelőző – az ajánlati felhívás közzétételétől az ajánlat tényleges benyújtásáig terjedő – időszakot ölel fel. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmező által becsatolt bankgarancia nem tartalmazott kötelezettség vállalást az ajánlattevő által az ajánlatának az ajánlati kötöttség alatt történő visszavonása esetére. A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy az ajánlati biztosíték a Kbt. 59. (4) bekezdése második fordulatában meghatározott feltételeknek sem felel meg. A Kbt. az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulás esetére követeli meg az ajánlati biztosíték nyújtását. Ehhez képest jelentősen szűkebb tartalmú vállalást tartalmaz I. r. kérelmező ajánlata. Csak arra az esetre vonatkozik, ha az ajánlattevő nem köti meg a szerződést. A szerződés meg nem kötését, a kiadott hiteles magyar fordítás egyértelműen az ajánlattevőre vonatkoztatja, rendeli, a szerződés meg nem kötése nem foglalja magában egyáltalán a meghiúsulást. Így a biztosíték az ajánlattevő érdekkörében bekövetkezett meghiúsulási esetre nem vonatkozik. Ha szerződés meghiúsul értelemszerűen és okszerűen szóba sem kerül a szerződés megkötésének kérdése, ugyanis annak lehetősége nem áll fenn. A Döntőbizottság álláspontja szerint amiatt sem fogadható el az I. r. kérelmező ajánlati biztosítéka, mert ez olyan további kötelező tatalmi elvárások teljesítését követeli meg az ajánlatkérővel szemben, melyet sem a Kbt., sem az ajánlatkérő nem tesz lehetővé. Az ajánlati biztosíték nyújtójának ugyanis arra kell kötelezettséget vállalnia, hogy a Kbt. 59. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek esetére nyújtsa a biztosítékot. A biztosíték nyújtója nem jogosult arra, hogy a közbeszerzési eljárás menetében megvalósított eljárási cselekményeket érdemben, tartalmilag vizsgálja (pl. ajánlatkérő elfogadta-e az ajánlattevő valamennyi feltételét). A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint nem áll fenn jogi lehetőség az ajánlati biztosíték több okból fennálló nem megfelelőségének a kiküszöbölésére a Kbt. kógens jogi keretei között. Az ajánlati biztosíték tekintetében a hiánypótlás kizárt. Az ajánlati biztosíték nyújtása a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltétele, az ajánlatnak a biztosítéka, amelyet a Kbt. 59. § (1) bekezdése és ajánlatkérők rendelkezése alapján kötelezően adott időpontra, az ajánlattételi határidőre kell nyújtani. Miután ez részvételi feltétel, és egy meghatározott időpontra kell nyújtani, és nem minősül az ajánlat részének, hanem annak biztosítékaként szolgál, ebből következően pedig a Kbt. 83. § (2) bekezdése alapján nem pótolható. A jogalkotó által a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontjában önálló érvénytelenségi okként történő meghatározásnak épp ez az indoka. A nem az előírások

100

szerinti biztosíték nyújtása esetén nem mellőzhető az érvénytelenség kimondása. E körben szükséges annak rögzítése is, hogy e kérdésben állandósult a joggyakorlat. A Döntőbizottság nem fogadta el az I. r. kérelmező fordítási problémákra való hivatkozását. Ajánlatkérők a Dokumentáció 1. Kötet 18-19. oldalain a 7. pont alatt egyértelműen kimondták, hogy a közbeszerzési eljárás nyelve a magyar. Megkövetelték egyúttal az idegen nyelvű dokumentumok lefordítását és ajánlathoz történő csatolását. Kimondták, hogy amennyiben a magyar nyelvű és az idegen nyelvű dokumentum között eltérés van, úgy a magyar példány tartalma az irányadó. Erre tekintettel ajánlatkérőknek a bírálat, illetőleg a Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során a magyar nyelvű dokumentumokat kellett figyelembe vennie, és annak alapján meghozni a döntést. Megjegyzendő egyébként, hogy az I. r. kérelmező csak egy kérdéskörben hivatkozott fordítási problémára, míg az érvénytelenség több okból is fennáll. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmező az ajánlati biztosítékot nem megfelelő módon nyújtotta az ajánlatkérő részére. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti indokok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az ajánlati biztosíték nem volt megfelelő, és mivel az ajánlatkérők az I. r. kérelmező érvénytelen ajánlatát érvényesként elfogadták, a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérők a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel megsértették a Kbt. 81. § (3) bekezdését. Ezt követően a Döntőbizottság a III. r. kérelmezőnek az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos kérelmi elemeit vizsgálta. A III. r. kérelmező az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségét - egyebek mellett – arra is alapította, hogy az ajánlat amiatt nem felelt meg az ajánlatkérő előírásának, mert hiánypótlást követően az ajánlat nem üres oldalain, nem minden esetben a 7. sz. mellékletben feltüntetett személy szignómintája szerepelt, hanem egyes oldalak esetében a szignóminta helyett ezen személy szignóbélyegzőjének lenyomata szerepelt, míg más oldalak a 7. sz. mellékletben feltüntetett szignómintától eltérő – más személytől származó – szignót tartalmaztak. A III. r. kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérők e körben egy ízben már hiánypótlásra szólították fel az I. r. kérelmezőt, melyre tekintettel további hiánypótlás elrendelésére nincs lehetőség, így az I. r. kérelmező ajánlata érvénytelen. Ezzel összefüggésben a Döntőbizottság mindenekelőtt az ajánlati felhívás és a dokumentáció releváns rendelkezéseit vizsgálta, abból a szempontból, hogy az ajánlatkérők miként állapították meg formai követelményüket az ajánlat szignálására. Ajánlatkérők a felhívás VI.3.6) pontjában, valamint a Dokumentáció I. kötet 21. oldalán III.1. pontja alatt előírták, hogy az ajánlat valamennyi, nem üres oldalát szignálni kell. A Dokumentáció I. kötetének 7. sz. melléklete egyúttal információs adatlapot tartalmazott az ajánlattevőre vonatkozóan, ezen adatlapban egyebek mellett meg kellett adni az ajánlat minden oldalát szignáló személy nevét és szignómintáját. Ajánlatkérők a szignálás teljesítésével kapcsolatban további előírást nem fogalmaztak meg. Ugyanakkor abból az előírásból következően, hogy megkövetelték az ajánlat

101

minden oldalát szignáló személy megadását és ezen személynek a saját kezű szignómintáját, okszerű következtetésként az vonható le, hogy ajánlattevőknek az képezte a kötelezettségét, hogy a 7. számú mellékletben megadott személy szignálja az ajánlat oldalait, méghozzá a saját kezű szignómintájának megfelelően. Így közvetett módon, de ajánlatkérők rendelkeztek arról, hogy az ajánlatok személyes, saját kezű szignálását követelik meg. Erre tekintettel amennyiben valamely ajánlattevő az ajánlat szignálása során szignóbélyegzőt kívánt volna használni legalább kiegészítő tájékoztatást kellett volna kérnie e körben arról, hogy a 7. számú mellékletben jogosult a szignóbélyegző lenyomatát feltüntetni, amely egyben meg is adta volna a lehetőségét annak, hogy később az ajánlat elkészítése során a szignóbélyegzőt használhassa. Ez azonban elmaradt és ajánlatkérők más módon sem rendelkeztek erről a kérdésről. Így megmaradt a dokumentáció szabályozása és az annak alapján az I. r. kérelmező által megadott személyes szignálási minta. Ajánlatkérők az ajánlatok bírálata során csak azt állapították meg hiányként, hogy az I. r. kérelmező által becsatolt ajánlat nem minden oldala került szignálásra, és csak e körben hívták fel hiánypótlásra az I. r. kérelmezőt. A hiánypótlási felhívásban azt rögzítették, hogy az ajánlat formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésére ajánlattevőknek (az ajánlatot aláíró személynek, személyeknek vagy meghatalmazottaiknak) a hiánypótlási felhívásban meghatározott időpontig és helyen van lehetősége. Az I. r. kérelmező az ajánlatkérők hiánypótlási felhívásában foglaltak alapján élt a hiánypótlás (szignálás) meghatalmazott útján történő teljesítésének lehetőségével, ezért nem az I. r. kérelmező részéről az ajánlat 7. sz. mellékletében (adatlap) feltüntetett személy, hanem az általa meghatalmazott képviselő látta el szignójával a szignálást nem tartalmazó oldalakat. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérők hiánypótlási felhívása több okból sem volt megfelelő. Egyrészt a szignókkal kapcsolatos hiányok pótlását olyan személyek (meghatalmazottak) útján is kifejezetten lehetővé tették, amely személyek neve és szignómintája a 7. sz. mellékletben nem szerepel, és elegendőnek ítélték meghatalmazás csatolását. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő nem megfelelő hiánypótlási felhívása megsemmisítésének lenne helye, ugyanakkor az I. r. kérelmező ajánlatának egyéb okból fennálló érvénytelenségére tekintettel a Döntőbizottság a hiánypótlási felhívás megsemmisítését már nem ítélte szükségesnek. A Döntőbizottság olyan szempontból sem ítélte megfelelőnek az ajánlatkérők hiánypótlási felhívását, hogy a Kbt. 83. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásában köteles megjelölni a konkrét hiányokat. Ehhez képest a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérők a szignóbélyegzővel ellátott oldalak szignálására vonatkozóan hiánypótlást egyáltalán nem rendeltek el. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőknek e körben – miután az nem képezte a korábbi hiánypótlási felhívás tárgyát – további hiánypótlási felhívást kellett volna kiadni. Az I. r. kérelmező ekkor került volna abba a helyzetbe, hogy az ajánlatkérők ezen formai követelménye körében pótolja ajánlata hiányosságát, a saját kezű szignálást. A Döntőbizottság az I. r. kérelmező ajánlatának egyéb okból megállapított érvénytelenségére tekintettel már nem látta szükségesnek e körben hiánypótlási eljárás lefolytatását.

102

Ezt követően a Döntőbizottság a III. r. kérelmezőnek az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos azon kérelmi elemét vizsgálta, amely szerint az ajánlat egyes oldalainak a számozása nem volt megfelelő. A Döntőbizottság megvizsgálta a III. r. kérelmező által e körben hivatkozott oldalakat, és megállapította, hogy az érintett oldalak mindegyike akként nem került oldalszámozásra, hogy a fizikailag egy lapnak minősülő iratok többrét kerültek összehajtogatásra az ajánlatban, és csak az első lap került oldalszámozásra, a többi, egyébként lapként megjelenő rész nem. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlat III. r. kérelmező által sérelmezett módon történő oldalszámozása az ajánlat érvénytelenségét nem alapozza meg. Az ajánlatok oldalszámozásának, mint ajánlatkérői formai követelménynek az alapvető funkciója annak biztosítása, hogy az ajánlatba becsatolt iratok, lapok sorrendje megváltoztathatatlan legyen, ez egyben a verseny tisztaságának érvényesülését is szolgálja. Jelen esetben a III. r. kérelmező által sem vitatott módon fizikailag egyetlen lapnak minősülő, többrét hajtogatott lapok kerültek az ajánlat egyes részeiben becsatolásra. A Döntőbizottság megítélése szerint a nagy terjedelmű, de fizikailag egy dokumentumnak minősülő irat felhasználása az ajánlatban annak függvényében teszi szükségessé vagy szükségtelenné az oldalszámozást, hogy ténylegesen miként valósul meg az adott dokumentumnak az ajánlatba történő becsatolása. Amennyiben a dokumentum csak egy lapként kerül lefűzésre és az előtte és utána következő lapok más, tőle független, önálló lapok, akkor elegendő egy oldalszámozás. Ez a helyzet pl. a kihajtogatható ütemtervek esetében. Amennyiben viszont, mint jelen esetben is a fizikailag egy dokumentumok akként jelennek meg az ajánlatban, hogy annak több lapját képezik, szükséges az oldalszámozás, mivel az ajánlatban több lapként jelennek meg. Az I. r. kérelmező ezen lapokat és annak oldalait nem oldalszámozta. Az oldalszámozás ugyanakkor formai kellék, ebből következően a Kbt. 83. § (2) bekezdése alapján pótolható hiányosságnak minősül. A Döntőbizottság álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérők nem rendeltek el hiánypótlást épp amiatt, mert ezt nem is tekintették hiánynak. Ajánlatkérők a Kbt. 83. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nem jelölték meg az oldalszámozni szükséges oldalakat, amelyre tekintettel az ajánlatkérők hiánypótlási felhívása e vonatkozásban sem volt megfelelő. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem elfogadható a III. r. kérelmező azon hivatkozása, miszerint az ajánlatkérő oldalszámot meg nem hivatkozó hiánypótlási felhívása azért volt megfelelő, mivel a hiány jellegéből adódóan az érintett oldalakat az ajánlatkérők nem tudták megjelölni a felhívásukban. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez a körülmény nem képezhette és nem is képezi akadályát a hiányok konkrétabb, pontosabb megjelölésének, a be nem számozott oldalakat az ajánlatkérők minden további nehézség nélkül be tudták volna határolni pl. a hiányzó oldal előtti oldal megjelölésére való hivatkozással. A Döntőbizottság ugyanakkor a hiánypótlási felhívás megsemmisítését nem látta szükségesnek, tekintettel az ajánlat egyéb okból fennálló érvénytelenségére. Ezt követően a Döntőbizottság a III. r. kérelmezőnek az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos azon kérelmi elemét vizsgálta, amely szerint az

103

ajánlattevő nem igazolta a pozitív, szerződésszerű teljesítés tényét, és az alábbiakat állapította meg. Az ajánlatkérők a felhívás III.2.3. pontjában az M1 alkalmassági feltételnél kifejezetten rögzítették, hogy az pozitív tartalmú referenciával igazolható, a dokumentáció 14. sz. melléklete külön kitételt tartalmazott annak feltüntetésére, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e vagy sem. Végezetül e körben releváns ajánlatkérői előírás az is, hogy amennyiben az ajánlatkérők valamely tényre vonatkozóan a dokumentációban formanyomtatványt csatolnak, úgy azt kell kitölteni, vagy ennek hiányában a nyilatkozatminta tartalmának mindenben megfelelő nyilatkozatot kell csatolni. Mindezen előírások alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevőknek az M1 alkalmassági feltétel fennállása körében a szerződésszerű teljesítést is igazolniuk kellett. Tényként rögzíthető, hogy az I. r. kérelmező ajánlata I. kötetének 119-143. oldalain becsatolt referenciaigazolások a szerződésszerű teljesítésre vonatkozóan közvetlen információt nem tartalmaznak, azokban kizárólag arra nézve történik utalás, hogy az adott villamosok a leszállítás után adott időn belül üzemelnek, forgalomban vannak. A Döntőbizottság e körben nem fogadta el az ajánlatkérők és az I. r. kérelmező azon hivatkozását, amely szerint a szerződő fél személyére, valamint a Kbt. 68. § (1) bekezdésében foglalt szabályozására figyelemmel a referenciaigazolások mintegy többlet nyilatkozatként kerültek becsatolásra, ekként pedig az alkalmasság e körben megfelelően igazolásra került. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontja arra nézve ad lehetőséget az ajánlattevőnek, hogy a referenciát nyilatkozattal igazolják. Figyelemmel azonban arra, hogy az ajánlatkérők a Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakhoz képest kifejezetten előírták a pozitív, szerződésszerű teljesítésre vonatkozó tartalmi elem közlését is, ezért akár az ajánlattevő, akár a szerződő fél részéről kerül becsatolásra referencianyilatkozat, illetve referencianyilatkozat, annak mindenképpen információt kell tartalmaznia a szerződésszerű teljesítésre vonatkozóan. Tényként rögzíthető, hogy az ajánlattevő a Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, saját nyilatkozatát nem csatolta, a szerződő felek által kiállított igazolások pedig a szerződésszerű teljesítésre vonatkozóan információt nem tartalmaztak. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az M1 szerinti alkalmasság tekintetében becsatolt igazolások tartalmilag hiányosak voltak. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőknek e körben hiánypótlást kellett volna elrendelniük, amely ugyanakkor az ajánlat egyéb okból fennálló érvénytelensége miatt már nem szükséges. Ezt követően a Döntőbizottság a III. r. kérelmezőnek az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos azon kérelmi elemét vizsgálta, amely szerint az I. r. kérelmező által az M2 szerinti alkalmasság tekintetében becsatolt igazolásokból, az alkalmassági feltétel a referencia tárgyának, karbantartásnak az időtartama nem volt megállapítható. Az ajánlatkérői előírások vizsgálata alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérők a felhívás III.2.3) pontjában az M2 alkalmassági feltételként az ajánlattételi határidőt

104

megelőző 36 hónapban vasúti járművek tekintetében legalább 1 db, 1 éves karbantartási referencia meglétét írták elő a Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tartalommal. A Dokumentáció I. kötetében található 15. sz. melléklet vonatkozásában előírták, hogy annak egyértelműen tartalmaznia kell az M2 alkalmasságnál megkövetelt információkat. A 15. számú formanyomtatványon külön közölni kellett a szerződés teljesítésének az idejét. Ajánlatkérők egyúttal megkövetelték, hogy amennyiben az ajánlattevő a nyilatkozatminta helyett más okiratot csatol, annak tartalmilag mindenben meg kell felelnie a nyilatkozatmintának. Tényként rögzíthető, hogy az I. r. kérelmező az M2 alkalmasság tekintetében külön referenciaigazolásokat nem csatolt az ajánlatba, ehelyett visszautalt az M1 alkalmassági feltételre az ajánlat I. kötet 119-143. oldalain csatolt igazolásaira. Megállapítható, hogy ezen igazolások tárgya tekintetében minden esetben feltüntetésre került a tárgy megjelölés körében a karbantartás közlésre került, annak időtartama az első és az utolsó villamos leszállításának időpontja, valamint az üzemelés kezdete a leszállítástól számítottan. Ennek megfelelően pl. az ajánlat 119. oldalán csatolt referenciaigazolás szerint az 1. villamos leszállítása: 2006. február, utolsó leszállítása: 2006. október, a villamosok a leszállítás után 1 hónappal üzemelnek. A Döntőbizottság álláspontja szerint a referenciaigazolások tartalmazzák az ajánlatkérő által megkövetelt kötelező tartalmi elemeket és ezen információkból megállapítható az M2 szerinti alkalmassági feltétel fennállása. A Döntőbizottság által sem vitatottan a szállítás és a karbantartás egymástól eltérő létszakai a szerződés teljesítésének, így a leszállítás tényéből automatikusan még nem következik a karbantartás megkezdése is. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a referenciaigazolások nemcsak az utolsó villamos leszállításának időpontját, hanem azt is közlik, hogy a villamosok a leszállítást követően 1 hónappal üzemelnek, továbbá a szerződés tárgya pedig magában foglal 1 éves karbantartást. A Döntőbizottság álláspontja szerint a szerződés teljesítésének, és a villamosok üzemelése megkezdődésének, valamint a referenciaigazolások kiállításának időpontjaiból több referencia esetén megállapítható, hogy a karbantartás megvalósult. A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanis a karbantartás lényegi műszaki ismérvéből fakadóan szorosan kapcsolódik az üzemeltetéshez, működéshez. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem fogadta el a III. r. kérelmező azon álláspontját, amely szerint az 1 éves karbantartási referencia megléte az I. r. kérelmező részéről nem volt igazolt. Egyebekben pedig a Döntőbizottság álláspontja szerint a referenciaigazolások tartalmazták a Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontja szerinti minimális információkat. A Döntőbizottság megjegyzi egyúttal, hogy még a kérelmező álláspontjának helytállósága esetén sem lenne helye érvénytelenné nyilvánításnak, figyelemmel arra, hogy hiánypótlásnak ebben az esetben is helye lett volna. Ezt követően a Döntőbizottság a III. r. kérelmező által a II. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos azon kérelmi elemeit vizsgálta, melyet arra alapított, hogy az ajánlat egyes oldalain található idegen nyelvű vignetták fordítása hiányzik az ajánlatból. E vonatkozásban a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg.

105

Ajánlatkérők a felhívás VI.3.10) pontjában előírták, hogy az ajánlatban szereplő idegen nyelvű dokumentumok, iratok valamennyi nem üres oldalát szó szerint le kell fordítani és be kell nyújtani tekintet nélkül annak tartalmára. A Döntőbizottság az ajánlat érintett oldalai vonatkozásában megállapította, hogy a III. r. kérelmező által hivatkozott lefordításra nem került vignetták az irat tartalmát nem érintő záradékot (pl. hitelesítési záradék) tartalmaztak. Ajánlatkérők a magyar nyelvű fordítás becsatolását minden esetben megkövetelték, tekintet nélkül azok tartalmára, a fordítás szükségessége szempontjából annak volt relevanciája, hogy az érintett dokumentum, irat az ajánlatban szerepeljen, idegen nyelven került becsatolásra. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérők azon hivatkozását, miszerint a Vignetták nem az iraton, dokumentumokon vannak. A Döntőbizottság álláspontja szerint annak van jelentősége, hogy a III. r. kérelmező által hivatkozott vignetták idegen nyelvű dokumentumnak, okiratnak minősülnek-e. A Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy a vignetták felragasztásra kerültek, az adott okirat részévé váltak, így a vignetták szövegének fordítását az ajánlatkérői előírásra tekintettel minden esetben csatolni kellett volna. A fordítások ugyanakkor az ajánlatban nem minden esetben kerültek becsatolásra, egyes esetekben az ajánlatból hiányoztak. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmező ajánlata hiányos volt, amelyre tekintettel az ajánlatkérőknek a Kbt. 83. § (2) bekezdése alapján hiánypótlást kellett volna elrendelni. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérők ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget, a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérők megsértették a Kbt. 83. § (2)-(3) bekezdéseit. A hiánypótlás lehetőségére tekintettel a hiánypótlási eljárás lefolytatása és a benyújtott hiánypótlás alapján kerülnek az ajánlatkérők abba a helyzetbe, hogy megítéljék a II. r. kérelmező ajánlatának érvényességét. Végezetül a Döntőbizottság a III. r. kérelmező által ugyancsak a II. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos azon kérelmi elemeit vizsgálta, amely szerint a II. r. kérelmező nem megfelelő módon jelölte meg a kizáró okok hiányának igazolására becsatolt iratok helyét az ajánlatban. A Döntőbizottság nem fogadta el a III. r. kérelmező azon hivatkozását, miszerint a II. r. kérelmező által alkalmazott megjelölés („fülek”) miatt ajánlatkérő nem állapíthatta volna meg a II. r. kérelmező ajánlatának érvényességét. Tényként rögzíthető, hogy a II. r. kérelmező az ajánlata 16-18. oldalain csatolta a kizáró okok igazolásával kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben mind saját maga, mind a 10 % feletti alvállalkozó esetében akként nyilatkozott, hogy a kizáró okok hiányával kapcsolatos igazolásokat valamennyi kizáró ok esetében a benyújtott ajánlatban igazolja. Ajánlatkérők a 9. sz. mellékletben szereplő táblázat 3. oszlopának kitöltését (az igazolás ajánlatbeli helyének oldalszám szerinti megjelölése) kifejezetten arra az estre nézve írták elő, amennyiben az igazolás módjaként a 3. lehetőség került kiválasztásra, vagyis amikor egyes kizáró okok hiányát az ajánlatban, másokét viszont nyertesség esetén igazol az ajánlattevő. A Dokumentáció I. kötetének 9. sz. melléklete kifejezetten ekként rendelkezik, így a táblázat 3. oszlopát is ezen előírással összhangban kellett értelmezni. Tekintettel arra, hogy a II. r. kérelmező a 2. sz.

106

lehetőséget választotta, a táblázat 3. oszlopának kitöltése a részéről eleve szükségtelenül került sor, ezért annak esetleges nem megfelelő kitöltése a II. r. kérelmező terhére nem értékelhető. Miután a 3. oszlop kitöltése a konkrét esetben az ajánlatkérői előírás alapján nem volt szükséges, erre tekintettel nem indokolt – a fennálló lehetőség ellenére – e körben hiánypótlás alkalmazása az oldalszámok megadására. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmek elbírálásának eredményeként megállapította, hogy a nyertes ajánlata az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján érvénytelen. Úgyszintén megállapította azt, hogy érvénytelen az I. r. kérelmező ajánlata a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján. A Döntőbizottság a III. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján érvénytelenséget nem állapított meg. A III. r. kérelmező jogorvoslati kérelmi elemei az ajánlatokba benyújtott okiratok formai és/ vagy tartalmi nem megfelelőségére vonatkoztak. A Döntőbizottság ezen kérelmi elemek egy részét alaptalannak ítélte, míg a kérelmi elemek másik része tekintetében azt állapította meg, hogy ajánlatkérők kötelezettsége lett volna, hogy a Kbt. 83. § (2) és (3) bekezdése alapján megfelelően felhívni az ajánlattevőket hiánypótlásra. A hiánypótlási felhívási kötelezettség nem, illetve nem megfelelő teljesítése miatt azonban érvénytelenség nem állapítható meg. Ajánlatkérők a kötelező hiánypótlási eljárás lefolytatását követően bírálhatják el az ajánlatok érvényességét. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt.340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérők megsértették a 83. § (2)-(3) bekezdéseit, a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) és f) pontjaira tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, továbbá a Kbt. 91. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a jogsértésre tekintettel a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérők eljárást lezáró döntését. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmeket elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást a III. r. kérelmezőnek a nyertes által a kizáró okok eredményhirdetést követően történő nem megfelelő igazolásával (Apostille hiánya) kapcsolatos kérelem eleme tekintetében – elkésettségére tekintettel, érdemi vizsgálat nélkül – megszüntette. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Döntőbizottság jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a

107

jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását indokoltnak ítélte. Az ajánlatkérők jogsértése a bírság kiszabásának lehetőségét jogszerűen teremti meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérők arra tekintettel valósítottak meg súlyos jogsértést, hogy ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásban érvénytelen ajánlatokat érvényesként fogadtak el, ez kihatott az eljárás nyertesére, mivel a nyertes ajánlattevő ajánlata is érvénytelen. A Döntőbizottság erre tekintettel úgy ítélte meg, hogy a bírság kiszabásától nem tekinthet el. A Döntőbizottság mérlegelési jogkörében a bírság összegének megállapítása során a Kbt. 341. § (2) bekezdése alapján figyelembe vette az eset összes körülményét. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg az ajánlatkérők javára, hogy eljárást segítő, együttműködő magatartást tanúsítottak volna. Önmagában a jogorvoslati eljárás során az ajánlatkérőkkel szemben támasztott eljárási kötelezettségek teljesítése (pl. iratok megküldése), vagy jogosultság gyakorlása (pl. észrevétel benyújtása) nem alapozza meg a segítő, együttműködő magatartás megállapíthatóságát. A Döntőbizottság az ajánlatkérők részéről szándékos jogsértést nem állapított meg. A Döntőbizottság megítélése szerint a jogsértés súlya, a beszerzés kiemelkedő értéke alapján magas összegű bírság kiszabása lenne indokolt. Jelen esetben ugyanakkor a Döntőbizottság által meghozott ideiglenes intézkedésre tekintettel a jogsértés reparálható, melyre tekintettel a Döntőbizottság alacsonyabb bírság kiszabását ítélte indokoltnak és annak összegét 3.000.000,- Ft-ban állapította meg. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, ezért személlyel szemben bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatról való tájékoztatás az eljárás megszüntetése vonatkozásában a Kbt. 345. §-án, míg a határozat érdemi része tekintetében a Kbt. 346. §-án alapul. B u d a p e s t, 2010. május 21. Dr. Cseh Tamás Attila sk közbeszerzési biztos

A kiadmány hiteléül:

Gulyás Richárd sk közbeszerzési biztos

Dr. Nagy Gizella sk közbeszerzési biztos

Taksás Ilona

108

Kapják: 1. Peterdi Ügyvédi Iroda, Dr. Peterdi Anikó ügyvéd (1075 Budapest, Síp u. 6.) 2. Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles S.A., Felipe Rodrigo (Padilla 17, 6 28006 Madrid, Spanyolország) 3. Réti, Antall és Madl Ügyvédi Iroda (1077 Budapest, Wesselényi u. 16/A.) 4. Gere Ügyvédi Iroda, Dr. Gere István ügyvéd (1027 Budapest, Margit krt. 1.) 5. Győrfi-Tóth Ügyvédi Iroda, Dr. Győrfi-Tóth Balázs ügyvéd (2094 Nagykovácsi, Hidegkúti u. 12.) 6. Dr. Patay Géza ügyvéd (1026 Budapest, Pasaréti út 72.) 7. Yosef Béla Dávid (1022 Budapest, Árvácska u. 10.) 8. Dr. Tóth Henriette Enikő ügyvéd (1036 Budapest, Szépvölgyi út 1/b.) 9. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 10. Közbeszerzések Tanácsa elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 11. Irattár

H A T Á R O Z A T ot

Recommend Documents