KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Az ügy iktatószáma:
D.378/8/2017.
A tanács tagjai: Dr. Petró Szilvia közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Gulyás Richárd közbeszerzési biztos, Dr. Horváth Éva közbeszerzési biztos A kezdeményező: A kezdeményező képviselője: A beszerző: A beszerző képviselője:
Állami Számvevőszék (Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) Dr. Székely Zsolt jogtanácsos (Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház (Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.) Kas Gábor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (Budapest, Csóka u. 7-13.)
A beszerzés tárgya: Hotel Spa Hévíz földszintjén lévő vizesblokk felújítási munkálatainak elvégzése A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T -ot. A Döntőbizottság megállapítja a jogsértés hiányát. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet.
2
INDOKOLÁS A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás 1. A beszerző 2016. május 18-án vállalkozási szerződést kötött a K-Kettő Balaton Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel (a továbbiakban: egyéb érdekelt). 2. A vállalkozási szerződés 1. pontjában szerepelt, hogy beszerző megrendeli, egyéb érdekelt elvállalja a beszerző székhelyén lévő Hotel Spa Hévíz földszintjén lévő vizesblokk felújítási munkáinak elvégzését a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező 1. sz. mellékletben foglalt árajánlat és szakmai tartalom szerint. 3. A felek a vállalkozási szerződés 2. pontjában 5.210.329.-Ft+ÁFA összegben rögzítették a szerződés tárgyát képező munkák ellenértékét. 4. A vállalkozási szerződés 3. pontja szerint a teljesítési határidő 2016. június 30. napja volt. A hivatalbóli kezdeményezés 5. A hivatalbóli kezdeményező 2017. július 26-án nyújtotta be hivatalbóli kezdeményezését a Döntőbizottsághoz. 6. A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményező iratban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 152. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezett a beszerző tárgyi beszerzése kapcsán közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. 7. A hivatalbóli kezdeményező indokolásként előadta, hogy a helyszíni ellenőrzést végző számvevői „a 2016. évi zárszámadás - Magyarország 2016. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése” keretében a beszerző folyamatban lévő helyszíni ellenőrzése során a beszerző által az erre a célra kialakított webes felületre történő adat-feltöltés alapján 2017. június 9-12. között szereztek tudomást az alábbiakról. 8. A beszerző 2016. május 18-án az 5. számú mellékletként csatolt vállalkozási szerződést kötötte az egyéb érdekelttel vizesblokk felújítási munkálatainak elvégzése tárgyában. A szerződés értéke a szerződés 2. pontjaiban meghatározottak szerint 5.210.329.-Ft+ÁFA volt. A beszerző által a számvevőszéki ellenőrzés keretében rendelkezésre bocsátott 8. számú mellékletből – mely a 2016. évi kifizetések adatait tartalmazza – megállapítható, hogy a beszerző a különféle építőipari munkák ellenértékeként az egyéb érdekelt részére összesen 5.210.329.- Ft+ÁFA összegű kifizetést teljesített a vizsgált évben. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy a számvevőszéki ellenőrzés során rendelkezésre bocsátott, mellékelten csatolt szerződések alapján a beszerzések értéke 2016. március 23-án érte el a közbeszerzési értékhatárt. 9. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a beszerző a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezetként, a fenti szerződés közbeszerzési eljárás mellőzésével megvalósított megkötésével – a Kbt. 19. §-ában előírtakra is figyelemmel – megsértette a Kbt. 4. § (1) és (2) bekezdése alapján fennálló közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét.
3
10. A hivatalbóli kezdeményező 2017. június 9-ét jelölte meg a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként, míg a jogsértő esemény megtörténtének időpontjaként 2016. március 23-át. 11. A hivatalbóli kezdeményező a Kbt. 165. § (2) bekezdés c) pont szerinti jogsértés megállapítását kérte. 12. A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményező irathoz mellékelte a beszerző és az egyéb érdekelt között létrejött vállalkozási szerződést, a jogsértésről való tudomásszerzés időpontját alátámasztó képernyőfelvételt, valamint a beszerző részéről 2016-ban teljesített kifizetések listáját tartalmazó táblázatot. A beszerző észrevételei 13. A beszerző észrevételében kérte, hogy a Döntőbizottság a hivatalból indított eljárásban a Kbt. 165. § (2) bekezdés b) alapján állapítsa meg a jogsértés hiányát. 14. A beszerző előadta, hogy 2016. május 18-án vállalkozási szerződés kötött az egyéb érdekelttel a Hotel Spa Hévíz földszintjén lévő vizesblokk felújítási munkáinak elvégzése tárgyában, 5.210.329.-Ft+ÁFA vállalkozási díj ellenében. A felújítási munkák a magasépítésen belül döntően gépészeti és hidegburkolási feladatokat foglaltak magukban, amelyek a Hotel SPA Hévíz, mint szállodaként működő önálló műszaki egység földszinti vizesblokkját érintették. 15. A beszerző a Kbt. 4. § (1) és (2) bekezdésében, a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontjában, a Kbt. 16. § (1) bekezdésében, a Kbt. 17. § (5) bekezdésében, valamint a Kbt. 19. § (1) – (3) bekezdésében szereplő rendelkezésekre mutatott rá az észrevételében. 16. A beszerző előadta, hogy az intézmény több, mind funkciójában, mind fenntartási és üzemeltetési tekintetben is jó elkülöníthető önálló műszaki gazdasági funkcionális egységből áll. Ezek kórházi épületek, vendéglátásért felelős egységek, gazdasági épületek, valamint iszapüzem. 17. Az elkülönülő funkcionális egységek „önállósága” az intézmény fenntartási és fejlesztési gyakorlatában is tetten érhető. Az intézmény vezetői a különböző beruházások előkészítése során a becsült értékek egybeszámításánál is a fenti funkcionális egységeket veszik alapul, és ez alapján, valamint az adott beruházások jellegére tekintettel határozzák meg, mely beruházások becsült értéke kerül egybeszámításra. 18. A beszerző rámutatott arra, hogy a beruházások jellege döntő szempont az egybeszámítási kötelezettség fennállása vonatkozásában, melyet véleménye szerint a hivatalbóli kezdeményező teljes mértékben figyelmen kívül hagyott a jogorvoslati kezdeményezésében. A beszerző álláspontja szerint egyáltalán nem mindegy az egybeszámítás szempontjából, hogy magas-, mély-, vagy útépítési beruházásról van szó. A hivatalbóli kezdeményező a jogorvoslati kérelmében csak „különféle építőipari munkák ellenértékére” hivatkozik, összeadva valamennyi, a hivatalbóli kezdeményező által vitatott építőipari munka ellenértékét függetlenül attól, hogy tekintettel lenne azok alapvető jellegére és a munkákkal érintett önálló műszaki gazdasági funkcionális egységek különbözőségére.
4
19. A beszerző hivatkozott az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésére, mely ugyanazon építési beruházásnak minősíti az egy építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházást. Álláspontja szerint ebből következik, hogy bár nem zárja ki, de amennyiben nem közös, vagy több szakaszra bontott építési engedéllyel rendelkező beruházásról van szó, akkor az valószínűsíti azt, hogy az adott beruházások becsült költségét nem kell egybeszámítani. Jelen esetben beszerzőnek a vitatott beruházások tekintetében sem közös, sem több szakaszra bontott építési engedély nem indokolta az egybeszámítást a becsült értékek megállapításakor. 20. A beszerző hivatkozott arra, hogy az Európai Unió Bírósága (Bíróság) C-16/98. sz. ítéletében a gazdasági és műszaki funkció egysége volt a döntő szempont. A beszerzések vizsgálata során megállapításra került, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák nem töltenek be együtt egy közös funkciót, sőt azok mind térben, mint pedig időben egymástól elkülönülnek, így a beszerzések mindegyike önálló egységet képez. 21. A beszerző előadta, hogy a vizsgált beszerzések építőipari kivitelezési munkák voltak, azonban ezek egymással (az ajánlatkérő személyén kívül) nem állnak összefüggésben. A beszerzések eredményét tekintve műszaki-gazdasági funkcionális egység nem állapítható meg. A funkcionális egység fennállásának hiányát bizonyítja az a tény, hogy az érintett beszerzések nem egy építési beruházás megvalósításához kapcsolódtak, a beszerzések között nem lelhető fel az az egy közös cél, amely összekapcsolná őket. 22. A beszerző álláspontja szerint a térbeli elkülönülés abban áll, hogy a beszerzések már meglévő (külön helyrajzi számmal bíró) különböző és önálló épületekhez kapcsolódnak. A Közbeszerzések Tanácsa felhívta a figyelmet, hogy az adott tevékenységek vonatkozásában a földrajzi elkülönülés megtörheti a műszaki-gazdasági funkcionális egységet, azonban önmagában a földrajzi elkülönülés nem alapozza meg a becsült érték részekre bontásának lehetőségét. A beszerzés mindegyik esetben ennek megfelelően, fizikailag is különálló, eltérő funkciókat betöltő épületeket, ingatlanokat érintően bonyolódott. 23. A beszerző előadta, hogy a vizsgált beszerzések vonatkozásában az időbeli elkülönülés is egyértelmű, mivel a beszerzési igény egy éven belül, azonban eltérő időben merült fel, úgy, hogy azok előre nem voltak tervezhetőek (felfagyott, balesetveszélyes teraszburkolat, illetve a nyári épület hibái, melyeket még az év eleji próbaüzem sem tudott jelezni, vagy a kötelező szállodai csillagminősítés követelményrendszere). Éppen ezért ezek a beszerzések az éves közbeszerzési tervben sem szerepeltek, sőt a terv módosítására sem került sor, tekintettel a nem tervezhető esetekre, a balesetveszélyes állapotokra, a munkák sürgősségére, valamint havária-helyzetre. Az előállt állapotok azonnali megoldást igényeltek. A beszerzőnek ezekben az ügyekben nem volt választási lehetősége. 24. A beszerző előadta, hogy a beszerzései során a jogszabályok betartásával, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének szem előtt tartásával járt el, a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat beszerzései során nem sértette meg. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 25. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező a beszerző 2016. május 18-án megvalósított beszerzésével kapcsolatban, közbeszerzési eljárás jogsértő
5
mellőzése miatt nyújtotta be kezdeményezését, így a Kbt. ezen időszakban hatályos rendelkezései alapján kell az abban foglaltakat vizsgálni. 26. A Döntőbizottság fentieket követően megvizsgálta a Kbt. közbeszerzési eljárás mellőzése körében irányadó jogszabályi rendelkezéseit és a jogsértés hiányát állapította meg az alábbi indokra tekintettel. 27. A Kbt. 4. § (1) bekezdése szerint a meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az 5-7. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni. A Kbt. 4. § (2) bekezdése értelmében a közbeszerzési szerződés megkötésére közbeszerzési eljárást, építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötésére koncessziós beszerzési eljárást kell lefolytatni. 28. A közbeszerzési szerződés meghatározását a Kbt. 3. § 24. pontja tartalmazza. 24. közbeszerzési szerződés: e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésére vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés. 29. A fenti jogszabályi rendelkezésekből következően a közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelező abban az esetben, ha a Kbt.-ben rögzített alábbi négy konjunktív feltétel megvalósul. A Kbt. 5-7. § szerinti ajánlatkérő szervezet, a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzési tárgy tekintetében, legalább a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű visszterhes szerződést köt. 30. Ezen konjunktív feltételek közül, bármely feltétel nem teljesülése megdönti a közbeszerzési eljárás alkalmazásának kötelezettségét, ezért a Döntőbizottság az egyes feltételek meglétét külön-külön vizsgálta. 31. A Döntőbizottság elsőként azt vizsgálta, hogy a beszerző a Kbt. 5-7. §-ai alapján ajánlatkérő szervezetnek minősül-e. 32. Az 5. § (1) bekezdése alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek: c) az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. 33. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok vizsgálata alapján megállapította, hogy a beszerző a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pont szerinti ajánlatkérőnek minősül, melyet a beszerző az eljárás során nem vitatott. 34. A Döntőbizottság másodikként azt vizsgálta, hogy a beszerzés vonatkozásában a visszterhesség megállapítható-e. 35. A beszerző jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozata, valamint a rendelkezésre álló iratok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a beszerző nettó 5.210.329.-Ft kifizetést teljesített az egyéb érdekelt részére.
6
36. A Döntőbizottság fentiek alapján megállapította, hogy a beszerző és az egyéb érdekelt viszonyában az építési beruházással ellenszolgáltatás állt szemben, ezért a beszerzés visszterhesnek minősül. 37. A Döntőbizottság harmadikként azt vizsgálta, hogy a beszerzés tárgya beleillik-e a közbeszerzési tárgyak valamelyikébe. 38. A Kbt. 8. § (1) és (3) bekezdései a közbeszerzés tárgyairól rendelkeznek az alábbiak szerint: (1) Közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy szolgáltatási koncesszió e törvény szerinti megkötése. A közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. (3) Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése. 39. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett vállalkozási szerződés tárgyát képező vizesblokk felújítási munkák építési beruházásnak minősülnek, így a Kbt. tárgyi hatálya alá tartoznak. 40. A Döntőbizottság negyedikként a beszerzés értékét vizsgálta, valamint azt, hogy a beszerzés értéke meghaladta-e a közbeszerzési értékhatárt. 41. A Kbt. 15. §-a rendelkezik a közbeszerzési értékhatárokról. 15. § (1) A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások értékhatára: a) európai uniós jogi aktusban meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatározni. Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó - (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusban meghatározott uniós értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvényben évente rögzíteni kell. (4) A 3. mellékletben meghatározott szociális és egyéb szolgáltatások esetében a szolgáltatási koncessziókra vonatkozó nemzeti értékhatár nem kerül meghatározásra, az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű szolgáltatási koncesszió esetében kell e törvény szerint eljárnia. (5) A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós értékhatárokat, valamint nemzeti értékhatárokat, valamint a 19. § (4) bekezdés a) pontjában
7
meghatározott értékhatárokat minden év elején közzéteszi honlapján. Ennek során az uniós értékhatárok, valamint a 19. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. 42. A Kbt. 16. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. 43. A Döntőbizottság a Kbt. fenti rendelkezései, a beszerző jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozata, valamint a rendelkezésre álló iratok vizsgálata alapján megállapította, hogy a beszerzés becsült értéke 5.210.329.-Ft volt. 44. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a beszerzés értéke meghaladta-e a nemzeti közbeszerzési értékhatárt a jogsértés megtörténtének időpontjában, azaz a vállalkozási szerződés megkötésének napján. 45. Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 68. § (1) bekezdése szerint a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig b) építési beruházás esetében 15,0 millió forint. 46. A Kvtv. 69. § (2) bekezdése szerint a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig 5 225 000 euró. 47. A Közbeszerzési Hatóság elnökének 2016. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokra vonatkozó tájékoztatója szerint a Kvtv. 69. § (2) bekezdésében meghatározott 5 225 000 euró 1.630.395.750.-Ft-nak felelt meg. 48. A Döntőbizottság megállapította, hogy a 2016. május 18-án kelt vállalkozási szerződés keretében beszerzett építési beruházás ellenértéke nem érte el az építési beruházásra vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatárt sem, így a beszerzőt ez alapján nem terhelte közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. 49. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a beszerző megsértette-e a Kbt. 19. §ában foglaltakra tekintettel a részekre bontás tilalmát. 50. Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban. Bíróság) a C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. A Bíróság rámutatott, azt kell vizsgálni, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben. Az ítéletből következik, hogy a közbeszerzés tervezésekor az építési munkák eredményének gazdasági és műszaki rendeltetése, funkciója a kiindulópont és attól függően
8
kell megítélni, hogy egy szerződéssel vagy több szerződéssel valósíthatóak-e meg a beruházások. 51. A Bíróság a már meglévő építményen elvégzendő építési munkák esetére is alkalmazta az egy beruházás funkcionális szempontú megközelítését, azzal, hogy az egynek minősülő beruházás kérdését az adott munkák eredményének gazdasági és műszaki funkciójához képest mérlegelte. 52. A Döntőbizottság álláspontja szerint, amennyiben az egyes építési beruházások önállóan funkcionálnak, azaz rendeltetésüket egyenként is megvalósítják, akkor azok a becsült érték meghatározása szempontjából részekre bonthatók. 53. Az eltérő földrajzi helyen található épületeken végzett felújítások megvalósítása, melyek keretében az egyes munkanemek között alapvető eltérések vannak, megalapozhatja a becsült értékük részekre bontását. Így például az ajánlatkérő két különböző épületén végzett beruházások értéke – melyek keretében az egyik épület festésére, míg a másik épületben a csaptelepek cseréjére kerül sor – jogszerűen részekre bontható. 54. A rendelkezésre álló iratok vizsgálata, valamint a beszerző észrevételében foglaltak alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező az alábbi építési beruházások vonatkozásában kérte megállapítani, hogy a beszerző megsértette részekre bontás tilalmát. Magasépítés: I.
Kis étterem felújítandó teraszának javítási, térburkolási munkáinak Önálló műszaki gazdasági funkcionális egység: Betegellátásért felelős egységek
III.
A Beruházási osztály épületének felújítása Önálló műszaki gazdasági funkcionális egység:
Gazdasági épületek
Hotel SPA Hévíz - vizesblokk felújítási munkái Önálló műszaki gazdasági funkcionális egység:
Vendéglátásért felelős egységek
IV. VI.
Kórházi „D” épületben gyógytorna terem kialakítása Önálló műszaki gazdasági funkcionális egység:
Kórházi épületek
Útépítés II.
Kórházi épületek udvarainak aszfaltozási, valamint a Tófürdő G-épületéhez vezető Önálló műszaki gazdasági funkcionális egység: Kórházi épületek
V.
Hotel SPA Hévíz parkolók kialakítása Önálló műszaki gazdasági funkcionális egység:
Vendéglátásért felelős egységek
55. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság rögzíti, hogy a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező építési beruházás (Hotel Spa Hévíz földszintjén lévő vizesblokk felújítási munkái) műszaki és gazdasági funkcionális egységet nem alkot a beszerző részéről megvalósított fenti építési beruházások egyikével sem. A beszerző részéről megvalósított építési beruházások nem képeznek egységes beszerzést, azok tartalma, természete eltérő volt, továbbá
9
rendeltetésüket önállóan is betöltötték. Az egyes építési beruházások műszaki és gazdasági funkcionális egysége nem állapítható meg, a beszerző jogszerűen bontotta részekre az egyes beszerzéseket, így a beszerzőt nem terhelte közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. 56. A Döntőbizottság a Kbt. 145. (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva – a fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 165. § (2) bekezdés b) alapján a hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapította a jogsértés hiányát. 57. A Kbt. 145. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 58. A Ket. 153. § szerint eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj. 59. A Ket. 157. § (2) bekezdése szerint az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik - a 153. §ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi i. a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet, ii. a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet, iii. az eljárás megszüntetése esetén azt az ügyfelet, akinek eljárási cselekménye folytán az eljárási költség felmerült. 60. A Döntőbizottság a Ket. szabályai alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. 61. A Döntőbizottság hatásköre és illetékessége a Kbt. 145. § (2)-(5) bekezdésein alapul. 62. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. § biztosítja. 63. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára – mivel a beszerző székhelye Zala megye területén található – a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 326. § (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 172. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. 64. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. §-a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, 2017. augusztus 31. Dr. Petró Szilvia sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné
Dr. Horváth Éva sk. közbeszerzési biztos
10
Kapják: 1. Állami Számvevőszék, Dr. Székely Zsolt jogtanácsos (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) 2. UTIBER Kft., Kas Gábor (1115 Budapest, Csóka u. 7-13.) 3. K-Kettő Balaton Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (8900 Zalaegerszeg, Erdész u. 65.) 4. Irattár
