KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Az ügy iktatószáma:
D.474/11/2017.
A tanács tagjai: Dr. Virágh Norbert közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Berekméri Ágnes közbeszerzési biztos, Uherné dr. Laczi Orsolya közbeszerzési biztos A hivatalbóli kezdeményező:
Állami Számvevőszék (Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) A hivatalbóli kezdeményező képviselője: Dr. Székely Zsolt jogtanácsos (Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) A beszerző:
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet (Szolnok, Tószegi út 21.) Dr. Őri Adrienn jogtanácsos (Szolnok, Tószegi út 21.)
A beszerző képviselője:
A beszerzés tárgya: CT, MR vizsgálat, klinikai kutatási vizsgálat szolgáltatás beszerzése 2016. évben (Mediworld Plus Kft.) – Kbt. mellőzése A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S - t. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés ellen külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelmet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kell címezni, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét. INDOKOLÁS A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás 1. A beszerző és a Mediworld Plus Kft. (a továbbiakban: egyéb érdekelt) között 2006. október 17. napján együttműködési megállapodás (a továbbiakban: szerződés) jött létre a rendelkező részben megnevezett szolgáltatás tárgyában 10 éves határozott – 2008. március 9. napjától 2018. március 9. napjáig terjedő – időtartamra.
2 A szerződés IV.1. pontjában a felek a szolgáltatás ellenértékeként 1,15.-Ft/OEP pont szolgáltatási díjban állapodtak meg. 2. A beszerző kimutatása szerint az egyéb érdekelt részére az általa 2016. évben a fenti szerződés alapján teljesített szolgáltatásért összesen nettó 110.777.828.-Ft került kifizetésre. A hivatalbóli kezdeményezés 3. A hivatali kezdeményező 2017. augusztus 11. napján adta postára a 2017. augusztus 16-án érkezett hivatalbóli kezdeményezését, melyet a hiánypótlás során kiegészített. 4. Álláspontja szerint a beszerző a 2017. október 17-ei kötelezettségvállalással a 2016. évben összesen 150.885.000.-Ft értékben szerzett be CT, MR, illetve klinikai kutatási vizsgálat szolgáltatást az egyéb érdekelttől közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül. 5. A jogsértő esemény megtörténtének időpontját a tárgyi szolgáltatás tekintetében nem jelölte meg, a tudomásszerzés időpontjaként 2017. június 13. napját jelölte meg. 6. A megsértett jogszabályi rendelkezésként a kötelezettségvállalás időpontjára tekintettel a Kbt. 4. § (1)-(2) bekezdését jelölte meg, illetve nyilatkozta, hogy a beszerző 2016. évben teljesített kifizetései vonatkozásában kéri figyelembe venni az egybeszámítási szabályokat. A beszerző észrevétele 7. A beszerző észrevételében elsődlegesen elkésettségre vonatkozó eljárásjogi kifogást terjesztett elő. E körben hivatkozott arra, hogy a következetes döntőbizottsági és bírósági gyakorlat alapján a hivatalbóli kezdeményezésre nem a hivatalbóli kezdeményezés előterjesztésekor, hanem a beszerzési eljárás megkezdésekor hatályos szabályok az irányadóak (pl. Fővárosi Bíróság 13.Kpk.45.041/2010/3., 13.K.33.128/2009/9., 13.K.33.129/2009/14. sz. döntései). A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezésében a 2006. október 17. napján megkötött szerződés alapján beszerzett szolgáltatás jogszerűsége vonatkozásában kezdeményezte a jogorvoslati eljárás lefolytatását, így álláspontja szerint a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) az irányadó. A Kbt. 327. § (2) bekezdésére hivatkozva előadta, hogy a kezdeményezés mind a szubjektív, mind az objektív határidőn túl került előterjesztésre, ezért kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. 8. A beszerző az ügy érdemét tekintve előadta, hogy alapító okirata szerint közfeladata az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján, ellátási területére kiterjedően a járó-és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi ellátása, rehabilitációja és követéses gondozása. A beszerzőnek nyilvánvalóan kiemelkedően fontos közérdeknek minősülő közfeladatai ellátásához van szüksége az eljárással érintett szolgáltatásra. A beszerzőt ellátási kötelezettség terheli, erre figyelemmel és a betegellátás folyamatos biztosítása okán biztosítani kell a működés feltételeit. A beszerző megjegyezte, hogy a beszerzései engedélyezése vonatkozásában mind a fenntartó Állami Egészségügyi Központ, mind a Miniszterelnökség – jogszabályban rögzített – hatáskörrel rendelkezik. Eljárások gyorsítására, a határidők betartásának előmozdítására a beszerzőnek nincs törvényi jogosultsága.
3 9. A Döntőbizottság felhívására a beszerző a tárgyalást követően csatolta a tárgyi beszerzésre vonatkozó kimutatást, mely szerint az egyéb érdekelt részére az általa 2016. évben teljesített szolgáltatásért összesen nettó 110.777.828.-Ft került kifizetésre. E körben előadta, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85.§ (1) bekezdés c) pontja értelmében a jelen beszerzés tárgya, mint egészségügyi szolgáltatás mentes az Áfa alól, ezért a nettó és a bruttó összeg jelen esetben megegyezik. Az egyéb érdekelt észrevétele 10. Az egyéb érdekelt (képviseli: Dóczi Tamás Ügyvédi Iroda, dr. Dóczi Tamás ügyvéd) szintén a Kbt. 327. § (2) bekezdésére alapított, elkésettségre vonatkozó eljárási kifogást terjesztett elő, mely alapján kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 11. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a Kbt. 2004. május 1. napján lépett hatályba, annak rendelkezésit a hatálybalépés után megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni. A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezésben a kötelezettségvállalás időpontjakét feltüntetetett 2016. október 17-ei dátum nyilvánvalóan elírás, mivel a hivatalbóli kezdeményezés tartalma, valamint a felek által becsatolt okirati bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a hivatalbóli kezdeményező a tárgyi beszerzés jogalapjaként a felek által 2006. október 17. napján megkötött szerződést kívánta megjelölni. Ebből eredően a jogsértés megtörténtének időpontja is 2006. október 17. napja. Mindezekből következik, hogy a hivatalbóli kezdeményező kezdeményezésében egy 2006. október 17-ei kötelezettségvállalás, azaz a Kbt. hatálya alatt megkötött szerződés alapján vélelmezte a 2016. évi jogsértő mellőzést. A fentiek miatt a hivatalbóli kezdeményezés elbírálására a Kbt. 2006. október 17. napján hatályos rendelkezései az irányadók. 12. A Döntőbizottságnak a beszerző és az egyéb érdekelt eljárási kifogására tekintettel elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a jogvesztő határidőben került-e előterjesztésre. 13. A Kbt. 323. § (2)-(3) bekezdése szerint: (2) A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. (3) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. 14. A Kbt. 327. § (1) bekezdés b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:
4 b) az Állami Számvevőszék. 15. A Kbt. 327 § (2) bekezdés b) pontja szerint az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a 323. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott szervezetek a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhetnek eljárást. 16. A Kbt. fenti szabályozásából megállapítható, hogy a jogalkotó egyrészt biztosította a hivatalbóli kezdeményező számára a határidőt arra, hogy benyújtsa a kezdeményezését, ugyanakkor a jogorvoslati eljárások időben történő lefolytatása érdekében kereteket is meghatározott, méghozzá szigorúan, kimondva a törvényes határidők jogvesztő jellegét. 17. A Kbt. szubjektív és objektív határidőkkel határolja be a hivatalbóli kezdeményezés benyújtására vonatkozó határidőt. A szubjektív határidő tekintetében meghatározásra került, hogy valamennyi hivatalbóli kezdeményezőnek bármely típusú jogsértés esetén a jogsértés tudomására jutásától számított 15 napos határidő áll rendelkezésére a kezdeményezés benyújtására. Az objektív határidőt pedig úgy szabályozta a Kbt., hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a jogsértés megtörténtétől, azaz a szerződés megkötésének időpontjától számított három éven belül kezdeményezheti a hivatalbóli kezdeményező. 18. A fenti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár, melyre tekintettel a határidő letelte után az igényérvényesítés kizárt. 19. A szubjektív határidőt vizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy azt nem tartotta be a kezdeményező, mivel a 2017. június 13-ai tudomásszerzéséhez képest a 15 napos határidő 2017. június 28. napján letelt, így a 2017. augusztus 11. napján postára adott hivatalbóli kezdeményezés a jogvesztő határidőn túl került előterjesztésre. 20. A Döntőbizottság az objektív határidő tekintetében megállapította, hogy a szerződés 2006. október 17-ei megkötéséhez képest a három éves határidőt megtartva 2009. október 17. napjáig lehetett volna benyújtani a kezdeményezést, ezért a hivatalbóli kezdeményező az objektív határidőn túl terjesztette elő a hivatalbóli kezdeményezését. 21. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés mind a szubjektív, mind az objektív jogorvoslati határidő tekintetében elkésett, ezért a kezdeményezés érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van. 22. A Kbt. 317. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 23. A Ket. 30. § d) pontja szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett.
5 24. A Ket. 31. § (1) bekezdése a) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. 25. Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés alapján folyamatban lévő jogorvoslati eljárást a Kbt. 317. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 30. § d) pontjára tekintettel, a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint megszüntette. 26. A Döntőbizottság a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontja szerint, a Ket. 157. § (2) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. 27. A Döntőbizottság hatásköre és illetékessége a Kbt. 318. §-án alapul. 28. A végzés elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 345. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen végzés nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatára – mivel az ajánlatkérő székhelye Jász-Nagykun-Szolnok megye területén található – a Pp. 326. § (14) bekezdés a) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. §-a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, 2017. október 4.
Dr. Virágh Norbert sk. közbeszerzési biztos
Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné titkárságvezető Kapják: 1. Állami Számvevőszék, Dr. Székely Zsolt jogtanácsos (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) 2. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Dr. Őri Adrienn jogtanácsos (5000 Szolnok, Tószegi út 21.) 3. Dóczi Tamás Ügyvédi Iroda, Dr. Dóczi Tamás ügyvéd (1051 Budapest, Sas u. 1. II/1.) 4. Irattár
