K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.415/12/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság meghozta az alábbi
(a
továbbiakban:
Döntőbizottság)
V É G Z É S - t. A Döntőbizottság az Önkormányzati Társulás a Nyugat Balaton és Zala Folyó Medence Nagytérség Települési Szilárdhulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására (8798 Zalabér, Rákóczi Ferenc u. 2., képviseli: Dr. Süli Nikoletta Ügyvédi Iroda Dr. Süli Nikoletta ügyvéd 2700 Cegléd, Szabadság tér 9., a továbbiakban: kérelmező) által Fityeház Község Önkormányzata (8835 Fityeház, Alkotmány tér 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Fityeház Község közigazgatási területén települési szilárd kommunális hulladék rendszeres begyűjtése, ártalmatlanító helyre történő elszállítása, elhelyezése és ártalmatlanítása közszolgáltatási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján folyamatban levő jogorvoslati eljárást megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzés ellen külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül, melyet a végzés ellen jogorvoslati kérelmet benyújtó belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
2009. augusztus 4-én 281 önkormányzat - köztük ajánlatkérő - képviselő testületei a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény (a továbbiakban: Ötv.) 41. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 16. §-ában meghatározott társulási jog alapján NyugatBalaton és Zala folyó medence nagytérség települési és szilárdhulladékai kezelésének korszerű, hatékonyabb megoldása érdekében társulást hoztak létre. A Társulási Megállapodás IV/2. pontjában rögzítésre került, hogy a „Társulási Megállapodás aláírásával a tagok, mint önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy közös környezeti és gazdasági érdekeiknek megfelelően, ezen megállapodás keretei között az alábbi feladatokat valósítják meg: - Önálló projekt közös kidolgozása a regionális szilárdhulladék kezelésének megoldására. - A rendszer kiépítéséhez és megvalósításához szükséges pénzügyi alapok előteremtése, így különösen az Európai Unió ISPA/KA programjában való részvétel. A megállapodás VII.1. pontja tartalmazta az üzemeltetés feltételeit a következők szerint: „A hulladék kezelésére irányuló szolgáltatás közszolgáltatás, mely ellátás magában foglalja a hulladék begyűjtését, elszállítását a hulladékkezelő telepre, kezelését, a kezelő létesítmény üzemeltetését és a szolgáltatás folyamatosságának biztosítását. A társult önkormányzatok képviselőtestületei közszolgáltatási feladataik ellátására, a hulladékkezelő létesítmények üzemeltetésére, a hatályos jogszabályokkal, továbbá az ár- és foglalkoztatáspolitikájukkal összhangban kötik meg a részletes üzemeltetési szerződést. „A Társulás az ISPA/KA támogatással létrejövő vagyon üzemeltetésének operatív feladatai és a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű ellátása céljából közbeszerzési eljárást folytathat le, vagy egyszemélyes regionális hulladékkezelő gazdasági társaságot alapíthat az alábbiak szerint: - Zalabéri regionális települési szilárdhulladék lerakó, valamint - az ISPA/KA támogatás keretében létrejött vagyon eszközrendszerének üzemeltetésére, hasznosítására. A Társulás – a tagönkormányzatokról kapott felhatalmazás alapján – megbízza az így kiválasztott/alapított gazdasági társaságot, hogy a projekt illetékességi területén regionális, komplex hulladékkezelési tevékenységet lásson el. A regionális hulladékkezelő közszolgáltatót együttműködési kötelezettség terheli a projekt területén jelenleg érvényes közszolgáltatói szerződéssel rendelkező és már működő helyi hulladékkezelési közszolgáltatókkal.”
3
A Társulási Megállapodás III. pont első mondata szerint a társulás a Ttv. 16-18. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. A megállapodás VIII/1. pontja szerint a Ttv. 11. §-a alapján a társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. A megállapodás VIII/1.1. pontja tartalmazza a társulási tanács feladat- és hatáskörét. Az l) alpont szerint a társulási tanács feladat- és hatáskörébe tartozik „a tagok között felmerülő esetleges vitás kérdések megtárgyalása, esetleg állásfoglalás a kérdésben, illetve a végrehajtás során felmerülő problémák körében”. A megállapodás VIII/1.3. i) pontja szerint „a társulási tanács elnöke a társulás ügyeinek vitele körében képviseli a társulást a közbeszerzési eljárás folyamatában a KSz és a Közbeszerzések Tanácsa felé”. A megállapodás VIII/2. pontja szerint „Tekintettel a Társulási Tanács tagjainak nagy számára a projekt dinamikus előrehaladását, a rugalmas munkaszervezést biztosítandó a Társulási Tanács létrehozza a Társulási Operatív Tanácsot. A Társulási Tanács VIII/1. fejezetből az i., j., k., l. pontokban meghatározott feladatok ellátására a Társulási Operatív Tanácsot megbízta. A XV. pont hatodik bekezdése szerint a társult önkormányzatok képviselőtestületei által átruházott közigazgatási hatósági feladat- és hatáskörökben hozott döntéseket a társulási tanács elnöke kiadmányozza. A megállapodás a Ttv. rendelkezéseinek megfelelően rögzíti, hogy a társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. A megállapodás VIII/1.1. pontja tartalmazza a társulási tanács feladat- és hatáskörét, melynek az l) alpontja szerint a társulási tanács feladat- és hatáskörébe tartozik a tagok között felmerülő esetleges vitás kérdések megtárgyalása, esetleg állásfoglalás a kérdésben, illetve a végrehajtás során felmerülő problémák körében. A megállapodás VIII/2. pontja szerint a társulási tanács létrehozta a társulási operatív tanácsot, amelyet - egyebek mellett - megbízott a VIII/1. fejezet l. pontjában meghatározott feladat ellátásával. A Ttv. rendelkezéseinek megfelelően tartalmazza azt is a megállapodás, hogy társulás képviseletét a társulási tanács elnöke látja el, aki gyakorolja a kiadmányozási jogot. Az ajánlatkérő önkormányzat szervezeti- és működési szabályzatának módosításáról szóló 16/2007. (XI. 27.) számú rendeletének Ör.15/A. § (1)- (2) bekezdései alapján:
4
(1) „A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét – az Ötv. 10. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra (a továbbiakban: Társulás) ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.” (2) „A Társulás a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.” 2011. május 30-án ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű – tárgyalás nélküli – közbeszerzési eljárást indított a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-12863/2011. iktatószámon közétett ajánlattételi felhívásával. A hirdetményt 2011. május 26-án adta fel közzétételre. A felhívás II.2.1. pontjában a beszerzés tárgya, teljes mennyisége az alábbiak szerint került rögzítésre: „A közszolgáltatási szerződés keretében a nyertes ajánlattevőnek a szerződés teljes időtartamára kell az ajánlatkérő közigazgatási területén a települési szilárd hulladékot begyűjtenie és elszállítania, az ajánlattevő által az ajánlatában – a tulajdonos és üzemeltető által kiadott befogadó nyilatkozat alapján – megjelölt hulladéklerakó telepre. A közszolgáltatási feladat ellátása során az alábbiakat kell biztosítani: a.) Települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtése, elszállítása hetente egy alkalommal (évi 52 alkalom). b.) Lomtalanításból keletkező hulladék elszállítása és ártalmatlanítása évi 1 alkalommal,1 alkalommal veszélyes hulladék (elektronikai hulladék, autógumi, akkumulátor, vegyszerek, stb.), elszállításának megszervezése és lefolytatása, valamint az így összegyűjtött hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása. c.) A szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma: 1 db. Összetételük: 1 db papírhulladék gyűjtésére szolgáló 1100 literes edény,1 db műanyag hulladék gyűjtésére szolgáló 1100 literes edény, 1 db fehérüveg gyűjtésére szolgáló 1100 literes edény, 1 db színes üveg gyűjtésére szolgáló 1100 literes edény. A szelektív hulladékgyűjtő sziget ürítési gyakorisága: papír: 52 alkalom/év, műanyag: 52 alkalom/év, fehér üveg: 52 alkalom/év, színes üveg: 52 alkalom/év, összesen: 208 ürítés/év a szigetre vonatkozóan. d.) A kihelyezett konténerek (temető) ürítés gyakorisága (alkalom/év) - 1 db 1 m3-es – 4 alkalom/év
5
- 1 db 4 m3-es – 4 alkalom/év e.) Fenyő hulladék elszállítás 1 alkalom/év f.) A vonatkozó jogszabályokban előírt a közszolgáltatással összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése. A közszolgáltatásba bevont terület: Fityeház Község közigazgatási területe Terület nagysága: 650 ha A lakosok száma: 667 fő Lakóingatlanok száma: 248, ettől 5 %-kal az ajánlatkérő a teljesítés során eltérhet. A ZALAISPA Hulladék Gazdálkodási projekt 100 %-os használati díja 2011ben 755 172 Ft+ ÁFA A szolgáltatásba bevont gyűjtőedények 110 literesek. Várható hulladék mennyisége az elmúlt évek adatai alapján: 167 t/év.” A beszerzés becsült értéke 14.700.000.- Ft. volt. Az ajánlattételi felhívás III. pontja tartalmazta a szerződésre vonatkozó és a részvételi feltételeket, e körben a kizáró okokat, a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelményeket és ezek igazolási módjait. A felhívás III.1.4. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy a szerződés teljesítésére különleges feltételek vonatkoznak, e körben hivatkozott többek között a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII.22.) Korm. rendeletre, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényre és a kapcsolódó végrehajtási rendeletekre. Kérelmező 2011. június 15-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Előadta, hogy ajánlatkérő másik 280 Zala Megyei önkormányzattal társulási megállapodást kötött, amely 2009. augusztus 4. napján a tag önkormányzatok elfogadó döntéseivel hatályba lépett. Előadta, hogy a Hgt. 21. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn. A Társulási Megállapodás szerint ezt a feladatot adták át a társuló önkormányzatok a Társulásnak. Utalt a Fityeház Község Önkormányzatának a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007 (IV.l3.) sz. rendeletének módosításáról 15/A §-ára.
6
Hivatkozott a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004 (VII. 22.) Korm. rendelet 1. § (1)(2) bekezdéseire, amely szerint „(1) A települési önkormányzatnak (a továbbiakban: önkormányzat) a települési szilárd, illetve folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi hulladékkezelési közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) ellátására a közszolgáltató kiválasztása céljából a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt (a továbbiakban: Kbt.) és e rendeletet alkalmazva kell eljárnia, kivéve. ha a Kbt. szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. (2) Ha több önkormányzat a közszolgáltatást önkormányzati társulás vagy együttműködési megállapodás keretében közösen kívánja megszervezni, a közbeszerzési eljárást megindító felhívásukat (a továbbiakban: felhívás) közösen készítik el illetve teszik közzé.” Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint – miután a közbeszerzési eljárás tárgyát képező közszolgáltatással kapcsolatos feladat és hatáskörét az ajánlatkérő átruházta – önállóan nem jogosult eljárni, így eredményes közbeszerzési eljárás esetén sem köthet szerződést a hulladékszállítás tárgyában. Álláspontja szerint az Önkormányzat az idézett Társulási Megállapodás továbbá a saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás vonatkozásában nem minősül ajánlatkérőnek, így az ajánlati felhívás a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII.22.) Korm. rendelet 1.§-ának (2) bekezdésére is tekintettel sérti a Kbt. 2.§-ának (1) bekezdését. Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte az eljárás során érdemi észrevételt nem tett. A Döntőbizottság D.415/10/2011. számú végzése szerinti felhívására közölte, hogy a Társulási Tanács nem hozott döntést a jogorvoslati eljárás megindításáról, mivel a Társulási Megállapodás VIII.1.1. a)-p) pontig tartó felsorolásban meghatározott feladatai között nem szerepel a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat indításának a joga. Rögzítette továbbá, hogy az eljárás során a Társulás képviseletére a Társulási Tanács elnöke, mint költségvetési szerv vezetője jogosult. A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem az arra jogosulttól származik-e. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmet a kérelmezői önkormányzati társulás nevében a társulási tanács elnöke írta alá és nyújtotta be.
7
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Az Ötv. 9. § (1) és (3) bekezdése szerint: „(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.” Az Ötv. 41. §-a szerint: „(1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. A társulásnak a 42-44. §-ban foglaltakon kívül más formái is lehetnek. A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és működését. (2) A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait. (3) Törvény a társulási megállapodás egyes feltételeit meghatározhatja. (4) A települési önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt. A társuló képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását.”
8
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 21. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn. A Hgt. 22. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében, e törvény céljainak és alapelveinek figyelembevételével együttműködnek egymással. Együttműködésük tartalmát és feltételeit együttműködési vagy a társulási törvény szerinti társulási szerződésben állapítják meg. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 3. § (1) és (2) bekezdése szerint: „(1) Társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető. A megállapodást a polgármester, államigazgatási feladat- és hatáskör esetén a polgármester és a jegyző írja alá. (2) A helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása.” A Ttv. 9. §-a szerint két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában. A Ttv. 10. § (1) bekezdése szerint a 9. §-ban meghatározott társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. A Ttv. 11. §-a szerint a társulási tanács dönt a társulási megállapodásban meghatározott és a társulás tagjai által átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörökben. A Ttv. 12. §-a szerint a társulási tanács tagjai sorából elnököt választ, és elnökhelyettest, elnökhelyetteseket választhat. Az elnök képviseli a társulást. A Ttv. 13. § (1) bekezdése szerint a társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza. A Ttv. 17. § (1) és (2) bekezdése szerint:
9
„(1) A jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Működése során - külön törvényben foglaltak szerint a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A jogi személyiséggel rendelkező társulás működésére a 10-15. § rendelkezéseit kell alkalmazni.” Az Ötv. és a Hgt. fentiekben idézett rendelkezései szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, a települési önkormányzatok kötelezettsége, hogy kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervezzen és tartson fenn. E feladatát a települési önkormányzat vagy saját maga látja el, vagy törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja, azonban a helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása. Jelen esetben az ajánlatkérő egyes hulladékgazdálkodási feladatait a kérelmezői társulásra ruházta át. A társulásokra vonatkozó törvényi szabályokat egyrészt az Ötv., másrészt a Ttv. szabályozza, e rendelkezések közül kiemelendő, hogy a jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. A társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. A társulási megállapodásban meghatározott, a társulásra átruházott hatáskörökben a társulási tanács dönthet a társulási tanács ülésén, határozati formában, míg az elnök képviseli a társulást. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen jogorvoslati eljárásban a jogvita tárgyát a társulás és az ajánlatkérő közötti vitás kérdés képezi, az, hogy az ajánlatkérő jogosult-e közzétenni ajánlattételi felhívását a rendelkező részben meghatározott hulladékkezelési szolgáltatás tárgyában. A Döntőbizottság megállapította, hogy a közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívást kifogásoló jogorvoslati kérelem benyújtására az előzőekben részletesen ismertetett rendelkezések alapján a társulási operatív tanács jogosult tekintettel arra, hogy a társulás és a tagok között felmerülő vitás kérdések megtárgyalására és az ebben a kérdésben történő állásfoglalásra a társulási operatív tanács rendelkezik hatáskörrel. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmet a kérelmezői önkormányzati társulás nevében a társulási tanács elnöke írta alá és nyújtotta be.
10
A jogorvoslati eljárás során becsatolt okiratok vizsgálata alapján megállapította a Döntőbizottság, hogy a társulás döntéshozó szerve, a társulási megállapodás fentiekben idézett rendelkezései szerinti társulási operatív tanács a jogorvoslati eljárás tárgyát képező kérdésben döntést nem hozott, nem határozott a jogorvoslati kérelem benyújtásáról, a jogorvoslati eljárásban történő képviselet ellátásáról. Ebből következően arról sem, hogy a társulás elnöke jogorvoslati kérelmet nyújtson be az ajánlatkérő ajánlattételi felhívása ellen. Figyelemmel arra, hogy jelen esetben a társulás és a társulás egy tagja közötti vitás kérdésről van szó, különös körültekintéssel kellett megítélni azt a kérdést, hogy a társulás döntést hozó szervének, a társulási operatív tanács döntésének hiányában a társulás nevében a társulás elnöke jogosult volt-e eljárni és jogorvoslati kérelmet benyújtani. A Döntőbizottság mindezek alapján megállapította, hogy a társulási tanács elnöke nem volt jogosult a jogorvoslati kérelem benyújtására. A fentiekben megállapítottak szerint a jogorvoslati kérelem további és érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van. A Kbt. 325. § (3) bekezdés e) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem az arra jogosulttól származik. A Kbt. 325. § (4) bekezdése szerint a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a jogorvoslati eljárást a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján, a Kbt. 325. § (3) bekezdés e) pontja szerinti ok miatt megszüntette, mivel a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett. A végzés elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 345. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen végzés nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelmet benyújtó belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes.
11
A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző kérelmezői szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a külön jogorvoslati kérelmet benyújtó belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. Budapest, 2011. július 26.
Dr. Szántó Veronika sk. közbeszerzési biztos
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos
Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. Dr. Süli Nikoletta Ügyvédi Iroda Dr. Süli Nikoletta ügyvéd (2700 Cegléd, Szabadság tér 9.) 2. Fityeház Község Önkormányzata (8835 Fityeház, Alkotmány tér 10.) 3. ZALAISPA Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. (8798 Zalabér, 03096/12. hrsz.) 4. KANIZSABER Kft. (8800 Nagykanizsa, Ady u. 50.) 5. Fityeház 2011. Konzorcium (képviseli: Saubermacher-Pannónia Kft. 8800 Nagykanizsa, vár u. 5.) 6. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 7. Irattár
