(Fotó F aluéi) Dr NAGY SÁNDOR. A HUNNI A -FILM GYÁR ti) ALIGA ZG A TÓ JA !X. ÉVFOLYAM 3. SZ. S ZER KESZTI: LAJTA ANDOR 1936, MÁRCIUS 1

(Fotó F aluéi)

D r NAGY SÁNDOR A H U N N I A -F IL M G Y Á R ti) A L IG A Z G A T Ó JA

!X. ÉVFOLYAM 3. SZ. ♦ S Z E R K E S Z T I: LAJTA ANDOR

♦ 1936, M ÁRCIUS 1.

ír 7

Az idei szezon legnagyobb sikere

SZENTIVÁNÉJI ÁLOM cimü Sh akespe are -R ein h ard t filmattrakciója után megjelent az idény másik filmóriása:

HALÁLFEJES LOBOGÓ A főszerepben Amerika uj Valentinója

ERRO L

FLYNN

Partnerei ■ OLIVIA DE HAVILLAND és LIONEL ATWILL. Nagy közönségsikerrel já ts z á k :

O M N IA

C ITY

FILMSZÍNHÁZAK. WARNER-COSMOPOLITAN F IL M

WARNER BROS. FIRST NATIONAL &VITAPHONE PICTURES M A G Y A R O R S Z Á G I KÉPVISELETE R.T.

Budapest, V III., J ó zs ef-kö ru t 3 0 -3 2 . T e le fo n : 3 2 - 5 - 0 0 .

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS

IX. ÉVFOLYAM.

3. SZÁM.

HANGOS

FOLYÓIRAT

1936. MÁRCIUS 1.

A NEZETKÖZI VÁSÁR JE L E N T I

A z önálló vám terü let ó ta óriási m értékben fe jlő d ö tt a m agyar g y ár­ ipar, am elynek kialakításában a Jég* jelentősebb szerepet a m agyar m űszaki tudom ányok fejlettsége cs a m érnöki k a r intenzív m unkája játssza. Az 1936. H etenként 14 p éld án yb an számol évi N em zetközi V á sá r keretében k ü ­ be a hazai és külföldi lön pavillonban fogják bem utatni a esem ényekről. legm odernebb m űszaki tudom ányoknak az ipar szolgálatában k ife jte tt m űkö­ Bemutatásra kerül az ö s s z e s magyar m ozgóképszínházakban. dését. K ülönösen a gyárak lab o ra tó ­ rium ainak és kísérleti osztályainak a Kiadja a nagyközönség előtt eddig láth atatlan M A G Y Á R F I L M I R O D A R. T. m u n k áját fogják érdekes bem utatások* Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. sz. kai és előadásokkal dem onstrálni. A Telefon: 46-3-46. m agyar vállalatoknak ez a nagyvonalú, Hangos és néma filmfelvételek, trükkfilmkészifés, érdekes és o k tató tudom ányos bem u­ kópiák és filmfeliratok, keskenyjilmmunkák, utószinkronizálás. ta tó ja jelen tő s érv és bizonyíték a m agyar ipar korszerű és m egbízható m unkája m ellett. A B udapesti N em zetközi V ásár iro ­ dája különös gondot fo rd ít arra, hogy a m ájus 8 . és 18. k ö zö tt m egtartandó vásár sikere érdekében necsak általá­ nos propagandát fe jtsen ki 15 nyelven és sokféle v áltozatban m egjelenő pia* kátjai, p rospektusai és egyéb reklám nyom tatványai utján, hanem közvet­ lenül is m egkeresse az egész világ fo­ gyasztásának és áruelosztásának leg­ fontosabb tényezőit. A B. N. V. iro­ d ája hosszú évek a la tt hatalm as cím ­ HETENKÉNT anyagot g y ű jtö tt össze, am ely magá* bán foglalja nem csak M agyarország és 9 a környező állam ok, de a Balkán-fél­ P R E M IE R S ZIN H Á Z J Á T S S Z A sziget és a Közel-Kelet fontosabb be* vásárlóinak szakm ai névsorát is és F Ó R U M • K O V A 1. A P O I I Ö ennek felhasználásával az általános k e­ retpropagandán túlm enően egyéni p ro ­ D É C SI® CA S IN O « P A L A C E pagandát is folytat vásárlóképes be* C A P IT O L • U R Á N IA szerzők látogatásának a biztosítására. C O R V IN • C IT Y

MACYARV1LÁCHIRA0Ó

A magyar— német fiimforgalom kérdése az, amely hetek és hónapok óta izgatja a magyar filma világot. Magyarország régi panasza, hogy magyar filmet alig engednek be N émetországba. E zek a panaszok nem ujkeletüek, ezek régebben is fennállót? tak, talán nem ilyen kirívó módon, meg azután nem nagyon v e ttü k észre, hogy nem engednek be N ém etországba más gyarnyelvü filmet, m ert amikor talán beengedték volna, nem volt magyar film és amióta magyar film van, azóta k m lönböző oko k m iatt m egnehezítik a magyar film bevitelét Németországba. H angsúlyozzuk megnehezítik, de nem teszik lehetetlenné. A z a N ém ets ország, amely még ma is 50 filmet exs portál Magyarországba, nem kívánja a magyar film bevitelét lehetetlenné tenni, csak éppen olyan feltételekhez köti, am elyek teljesítése nem mindig lehetséges. Egy azonban bizonyos, hogy a m űvészi értelemben elkészített filmet szívesen engedi be N ém eto rszág és ebs ben a tekintetben nem o koz nekünk nehézségeket. N ém etország jóindulatát m i sem bis zo nyíija jobban, m int az, hogy a hi­ vatalos FilmsNémetország két vezetője Lehnich tanár, volt miniszter, a Biro­ dalmi Filmkamara elnöke és a Kamara ügyvezetője, dr. M elzer Budapestre j ö tte k február végén és itt a zöld és fez hér asztal mellett igyekeztek a fennálló ellentéteket — ha vannak ilyenek — eliminálni és a magyar érdekeltekkel m egbeszélték a zo kat az irányelveket, am.elyek figyelembevételével a jövőben magyar hangosfilmeket is be lehet vin ­ ni N é m e t országba. A z U j földesúr n ém et beviteli enges délye és az őszinte tetszés, amellyel N e m e törsz ágban még a legmagasabb

ko rm án y kö rö kb e n is ezt a filmet fo ­ gadták, arra enged köv etkezte tn i, hogy velünk szem ben m egváltozott az eddis gí m erevn ek látszó hangulat és N é m e t s ország hivatkozva arra a politikai bas ráitságra, amely Magyarorszeíg és N éz metország k ö z ö tt fennáll, még abban az irányban is segítségünkre jön, hogy néhány magyar film ünknek m egnyitja a n ém et filmszínházak kapuit. N ém etország m inden bizonnyal mél­ tányolja Magyarországnak azt a segíts ségét, amelyet ezekben a nehéz időks ben élelmiszer szállításaival nyújt, és talán ez is hozzájárul némileg a m últbeli felfogás enyhüléséhez. A n ém et delegáció budapesti tár-gyalésai remélhetőleg eredményesen végződnek és a magyar film szemponté fából olyan fontos felvevőpiac, m int N ém etország, nem zárja el határait a jövőben a magyar film elől. A magyar filmgyártók pedig igye­ kezzen ek legalább művészi és téma szem pontjából olyan elgondolásu fils m e k e t gyártani, am elyek ízlés és nenv zeti felfogás szem pontjából megfelel az általános igényeknek és ezzel n e m ­ csak önmaguknak használnak, hanem szolgálatokat teszn ek a magyar ügy­ nek, a magyar filmnek is. N ém etország a rád ó hullámain kés resztül szívesen hallgatja a magyar ze­ nét és talán a magyar szót is, és nincs kétségünk aziránt, hogy a magyar fils m et is hasonló megbecsülésben részes siti. A magyarsnémet filmtárgyalások rés mélhetöen m ost hosszú időre nyugalmi állapotot terem tenek és lehetővé teszik a k é t barátságos ország k ö zö tti szeltes mi összm üködés kim élyítését és meg­ erősödését.

---------------

--------------------------------------------------------------------------

------

Ka

C A S T 1 G L I0 N E H E N R IK m. kir. kereskedelm i tan ácso s, a b u d ap esti Corso Film színház ügy v ezető ig a z g a tó ja :

'

A „MOZI“ MAGYARORSZÁGI TÉRHÓDÍTÁSA -

A TALÁLMÁNY 40 É V ES JU B IL E U M A A LKA LM Á BÓ L ( I I I . közlem ény.)

jelentős m értékben korlátozza a keres seti lehetőségek csökkenése. T anulm ányunk első közlem ényében Diósgyőrre vonatkozólag közölt adas tainkat rektifikálnunk kell. A m ozikra vonatkozó statisztik ai ad atain k at Lajs ta A n d o r Film m űvészeti évkönyveiből vesszük, viszont az alm anach nem az egyes közigazgatóságok szerint sorolja fel a színházakat. Ez az oka annak, hogy a Perecesbányatelepen lévő mo# zCt jelzett közlem ényünkben nem v et­ tük fel, holott a bányatelep Diósgyőr egyik városrésze. Ilyen körülm ények k ö zö tt D iósgyőrnek tulajdonkép 3 m o ­ zija van, az 1 székre ju tó lélekszám pe* dig 17. A 3 vállalat közül k ettő altru# ista alapon m űködik, míg a harm adik az anvaközség belterületén helvezke# d e tt el.* Kaposvár közel 33 ezer Iélekszám a 93%;ban a város belterületén él. Giazs daságtársadalmi szerkezetén ek fejlő# dése (városiasodás, iparosodás) szintén kedvező. A z általános gazdasági lerom ­ lás súlyát term észetesen K aposvár is igen jelen ték en y m értékben érzi. 1918 előtt 3 m ozija volt, 1920 ó ta csak két színháza van. A z 1 ü ’őhclyre jutó arányszám 31. Sopron. T örténelm i m últjához m éltó mai szereplése (1921#ben m eg tarto tt

alam ely község népességé# nek foglalkozási főosz# tályok szerint való tago# zodása a töm örülési egy# ség gazdasági struktúrá# jának a k eresztm etszetét adja. Az országos népes­ ségi jellem vonásokhoz viszonyítva, a gazdasági fejlődés szeizm ografikus ra j­ zát k ap ju k és m iután — am int azt már több ízben m egállapítottuk — az ipar# forgalm i népesség szerepe a kultúra fejlődésének rugója, tanulm ányunk szem pontjából ezt a fontos tényezőt .sohasem h an yagolhatjuk el. Pécsnek, a D unántúl legnagyobb vá# rosának viszonyait vizsgálva, m eglepő a város gazdasági fejlődés A oly címatá# nak hasonlósága Budapest gazdaságé társadalmi életének kialakulásához: A k eresők és e lta r­ tottak °/o-os részese­ dése a foglalkozási főcsoportok szerint Budapesten. P écsett

Bányászat és ipar . . . Kereskedelem és hitel . . 6 K ö z l e k e d é s ................ Közszolgálat és szabadfoglalkozás Tőkés és nyugdíjas . . .

41 17

40 10 8

12 8

12 10

Pécs gzdasági m egizm osodásával p a­ rallel növekvő kulturális előrehaladott­ sága v o nta m aga után azt, hogy hars madik m ozija építés alatt áll. Az 1 ülő# helyre jutó lélekszám jelenlegi feltü# nőén kedvező aránya — am int tanulmá# nyunk első részében érin te ttü k — eb# ben a körülm ényben talál m agyaráza­ tot. Term észetesen, a gazdasági viszo­ nyok lerom lottsága — m int az egész ország területén — i t t is erősen érez# teti hatását. A város kulturális igényeit

* Itt helyesbítjük tanulmányunk második közleményében ism ertetett budafoki adato­ kat is, amelyeknél ugyancsak a fenti okok­ nál fogva nem vettük figyelembe a kelenvölgyi mozit, annak ellenére, hogy Kelenvölgy Budafokhoz tartozik. Ezek szerint Budafoknak 3: m ozija van, az 1 ülőhelyre jutó lélekszám, amely 2 mozi figyelembe vételénél is országos viszonylatban a leg­ kedvezőtlenebben alakult, 1'1-re csökken.

3

népszavazás ú tján visszakerült Magyar* országhoz. A város hűségét a nem zeti gyűlés azzal ö rö k ítette meg, hogy Sop* ronnak a „C ivitas fidelissima“ jelzőt adom ányozta), jobb sorsra érdemest* iené az „Ország kapujá“:t. N yugatm agyarország elszakítása óta elv esztett gazdasági h átvédje lassú sor­ vadásra jutta tta a városi. A z általános gazdasági pangás révén kétszeresen s ú jto tt kereskedelm e és forgalm a lej* tő re ju to tt, am inek következtében ipa* ra is nagy nehézségekkel küzd. A vá* ros élete az utolsó évtizedben szinte összeroppant, am elynek ’vcgjellegzete* sebb tünete népességének 10 év alatti szám beli stagnációja. A gazdasági viszonyok ilyetén ala kulása a k u ltu rális tényezők fejlő d é­ sére is bénitólag h ato tt. Sopron 2 m o ­ zija súlyosan megérzi a változott vU szonyokat. A z 1 ülőhelyre ju tó 39*es arányszám kedvezősége fenti okoknál fogva jelen ték eny m értékben dévai? válódik. Szolnok. F ejlődését elsősorban ked* vező fö ld rajzi fekvésének köszönheti. N épességének a szám a az utolsó 10 év alatt közel 20 % kai növ ek ed ett és jelenleg k ereken 39 ezret tesz ki. V á ro ­ sias jellegéről a lakosság foglalkozás sz e r'n t való m egoszlása tájék o z ta t: ős* term elő 15%, iparos 31%, kereskedő 7%. A z ad ato k Szolnok iparos karaks terisztikum át illusztrálják. Ha figyelem* be vesszük, hogy a város m űveltségi viszonyai is feltűnően kedvezőek — la­ kosságának közel 10 %-a (m inden tiz e ­ dik em ber!) a szorosabb értelem ben v e tt értelm iséghez tarto zik — Szolnok gazdíaságtársadalm i stru k tú rája kedve­ ző te rm ő ta la jt biztosítana a mozikul* túrának. Sajnos, az ált alámos gazdasági válság igen jelentékenyr m értékben le: rontja a fenti tényezők előnyös hatá* sáf, úgy, hogy a szolnoki 1 ülőhelyre jutó 27*es aráryszám kedvezősége bU zon yo s fokig csak látszólagos. Szakm ai érdekesség szem pontjából közöljük,

4

hogy a lakosságnak csak 7%-a tu d né­ metül. Székesfehérvár. A z Á rpád*királyok egykori fővárosának ma ugyanannyi mozija van, mint 20 évvel ezelőtt. Ha Székesfehérvár lélekszám ú az utolsó k ét decennium ban nem is változott, gazdaságkulturájának fejlődése biztosi* ték a a színházak prosperitásának. Az 1 ülőhelyre jutó lélekszám arány 37. N agykanizsa. A kisvárosiam jellegű települések prototípusa. Lakosságának ke d vező tagozódása (27% iparos, 17% ősterm elő, 12 % kereskedő, 10 % nyug* dijas és tőkepénzes), nem különben m a * gas kultúrája az általános gazdasági válságot némileg ellensúlyozza. Nagy* kanizsának két évtized óta 2 m ozija van, az 1 ülőhelyre ju tó arányszám 39. Eger. A nagy történelm i m últú vá­ ros fejlődése a főforgalmi útvonaltól való kiesése miatt igen lassú. Lélekszá­ mú 1910*től 1920*ig nem változott, az utolsó decennium ban is alig — mind* össze 5%*kal — em elkedett. A népesség 99%*a m agyar anyanyelvű és nem egé­ szen 10%:a tud németül. A lakosság foglalkozása szinte évtizedek óta azo* nos tagozódáséi: l/3*a ősterm elő, l/4*e iparból, 7%*a kereskcdclm ből él. A város fejlődésének stagnálása adja m agyarázatát, hogy 2 m ozija közül az egyik csak időközönkint m űködik és társengedélyese a m ásik színház. Az 1 székre jutó arányszám 36, ami ön­ m agában véve nem kedvezőtlen, ha a lakosság társadalmi összetétele — kü* lönösen a jelenlegi súlyos viszonyok figyelembe vétele m ellett — nem volna mostoha: a város társadam ában nagy­ arányú a m unkásság szerepe, amely a lakosság 62%-át teszi ki. Á ltalános m űveltség tek in tetéb en karakteriszti* kum, hogy a város összes népességének mindössze 80%:a tud írni és olvasni, a 6 éven felüliek közül 90%, amely arány alig haladja meg az országos át: lagof. (F olytatjuk.)'

VÁRADY LÁ SZLÓ ,

.

a párisi G aum ont-film gyár v. k a rm estere :

A MODERN HANGOSFILMZENE IRÁNYELVEI d estova 8 —9 esztendeje annak, hogy a hangosfilm piacra került és ezzel a m ár önálló m űvészeti form ává k ifejlő d ö tt né* mafilm k a rrie rjé t ketté* tö rte. A z azóta eltelt esztendők alatt ez a teljesen új m űfaj term észetesen sokat fejlődött, tökéle­ tesed ett, elsősorban technikai szem? pontból, akusztikai differenciáltság szem pontjából, meg azután a színészi p ro dukciók szcm ontjából is. A zonban ez a tökéletesedés egyelőre még nem v ezetett m esszebbre annál, hogy a ham gosfilmben egy eddig elképzelhetetlenül tök életes színház m egvalósulását üd? vözölhessük. A hangsúly a színészi produkción, dialógusok form ájában m egnyilatkozó cselekm ényben, külső és belső (lelki) tö rtén ések en van, teh át a színház elveit alkotó tényezőkön. E b ­ ből a szem szögből nézve a dolgokfat, a film összehasonlíthatatlanul nagyobb koncéntrációdehetőségei, korlátlan szín? helyváltozá.si adottságai tényleg egy addig nem álm odött tökéletességű színház lehetőségét adják. Ezenfelül azonban, sőt ettől eltérő irányban a hangosfilm teljesen önálló, új m űvészeti forma adta élm énydehe? tőségeket rejt magában, am elyek felé csak m ost teszi az első tapogatózó, bi? zonytalan lépéseket ez a legfiatalabb m űvészet. A hogyan annak idején a némafilm m ár azon a ponton volt, hogy teljesen önálló, sa já t törvényei alap? ián álló és annak engedelm eskedő op­ tikai m ű vészetet reveiáljon, am ely a közönség szám ára m inden más művé? szettő l eltérő, csak Itt m egtalálható m űvészi élm ényt n yújt, úgy a hangos? film m agában re jti a lehetőségeket, hogy m int egy külön optiko?akusztikai m űvészet eddig még nem tapasztalt, csak c m űfaj által n y ú jth ató művészi

élm ényt ad jo n az em bereknek. Aho? gyan a tökéletes némafilm, m int ön? á ló optikai m űvészetben a néző min? den élm ényt szem én lés csak a sze­ nén keresztül k ap o tt (teh á t m inden lelki történés, érzelmi, gondolati asz? szocizáció, mozgás, ritm us az optikai kifejezés nyelvére adaptálva jelent meg) úgy a hangosfilm , m int önálló optiko?akusztikai m űvészetben a k ö ­ zönségnek a m űvészi élm ényt csakis szemén és fülén keresztül kell, hogy kapja. A hangsúly itt az és?en van, azaz a kép és hang együttes hatásának kell az élm ényt adni (teh át ahogyan távol áll a hangosfilm lényegétől egy olyan film, am ely pl. prem ierplanban m utat egy énekest, aki valam ely opera? áriát elénekel, m int az a film, amely pl. egy izgalm as lóversenyt m utat, am elyhez valam i fo x -tro tt zen éjét szin? kronizálták hozzá. A z első esetben az énekm űvészet terü le té t bitorolja a film, a m ásik esetben a m ozgófénykép tech ­ nikai lehetőségei h asználatainak fel arra a célra, hogy bizonyos esem ények a m egtörténésiik idejétől függetlenül is m egfigyelhetők legyenek és a zene itt a hangtalanul pergő kép unalmát kő? zöm bösíti csupán). A hangosfilm, m int új, speciális optiko?akusztikai művé? szét akkor ad ja lényegét, h a a ható elemeik (kép és hang) eg yütt, egymást kiegészítve hatnak. T eh át külön nézve a k épet és hallgatva a hozzátartozó hangot, azok önm agukban érthctetle? nck, tökéletlenek, csak együtt hatva ad ják az élm ényt. A cél teh át világos és term észetes, csupán az odavezető ú t — m ert még jára tla n — nehéz. A következőkben a hangosfilm egyik legfontosabb hatóelem ét, a zenét vesz? szüle szem ügyre. M ilyen elvek szerint alkalm azandó az, hogyan illeszthető be a hangosfilm Többi hatóelcm ei közé,

hogy azokkal együtt — önm aga önálló aláhúzó, kiem elő jazz*zene, ö sszh atás kihangsúlyozása nélkül — egységes és te k in tetéb en teljesen egybeolvad a képpel, együttesen adva egy elemen* elem entáris m űvészi élm ényt adjon. A mai hangosfilm kétféle zenét is­ táris erejű hang*mozgás élm ényt: a ritm us élm ényét. m er: a szolisztikus és aláfestő zenét. A kép és a hang még tökéletesebb Előbbi csoportba tarto zn ak a film >keretébe illesztett zenei produkciók, összeolvadását látju k a rajzois trükkénekszám ok stb., a m ásik csoportba filmen, am ely m áris egyik m egjelenése a hangulatjelző, dialógust aláfestő ze* az önálló m űvészi form át reveláló id eá­ nék. Az eddig elm ondottak alapján lis hangfilm nck éppen azért, m ert tel* egyik sem felel meg az ideális hangos* jesen szétválaszthatatlan benne a k ét film követelm ényeinek, m qrt az első hatóíclcm és éppúgy unalm as és érdek* fa jta a zenei elem nek m ás elem ekkel teilen lenne egy rajzos film et a hozzá* szem beni túlságos dom ináiását jelenti, tarto z ó zene nélkül nézni, m int kép a m ásik fa jta pedig (m int a nevéből is nélkül hallgatni egy rajzosfilm zenéjét. következik) egy m ásik ható*elem a lá ­ Ez a rajzos trükkfilm sem m ilyen m ás rendeltje. T eh át egyik eseben sem áll m űvészet által nem n y ú jth a tó élmény* fenn a hatóelem ek ó h a jto tt tökéletes lehetőséget adva, új m űvészet: a hang­ olni, m int új m űfaj egy form ája. kiegyenlítődése és egyensúlya. E lőfordult még egy í:om ája ennek a A z ideális hangosfilm*zenét kétféle form ában képzeljük el: m int a) m ozgás* mozgási szinkron zenének olyan vígjá­ szinkron és b) hangulat-szinkron zenét. ték-film ekben, ahol egyes jelenetekben Ez a k ét kifejezés bővebb m agya­ a szereplők m ozdulatait hozta alá a rá zatta szorul. Mozgássszinkrom zene m ozdulat ritm usával m egegyező zene. alatt olyan zenét értünk, am ely túE Ez néhol igen jól h ato tt, de csak a k ­ nyom ó részben ritm ikus jellegénél kor, ha egy film keretében ritkán fór* fogva alkalm as arra, hogy a kép által dúlt elő és< nagyon rövid ideig. Gyak* m eg jelen ített akció és m ozgás riU rabban ism ételt, vagy h o sszab b an tartó m iku s elem eivel párhuzam osan (szín* ilyenféle jelenetek elvesztették hatá* k ron) hasson, azokat erősítse és ki* sukat. E nnek m agyarázata az, hogy em elje. Hangulat-szinkron-zene alatt am int ilyen hang-kép h atás nem irreá* pedig olyan zenét, am ely egy jelenet lis k ö rnyezetben (rajzfilm ) vagy Esz* beiső drám ai feszültségét, hangulatát tán kiilsőséges, technikai, gépszerű be; fejezi ki a zene nyelvén és m integy állítás form ájában jelentkezik (revü* a képen tö rtén ő cselekvések indító táncok, ritm ikus csoportm ozgások), ha* nem játékfilm keretében fordul elő, lelkhem ócióit közvetíti. a) A mozgás:szinkron zene. Ez a ahol a film a színészek által ábrázolt fa jtá ja a bangosfilnnzenénck m ajnem em beri k arak terek , belső egyéniségek tö k életes fo rm ájában jelenik meg m ár sorsára van beállítva, az egyén m oz­ a m ai film ekben is. Lényege, hogy gása és a zene ritm usának ilyen kiil* csaknem kizárólag ritm ikus elem ekből sőséges, m esterséges összhatása csak áll, ennek alárendelve tű r csak meg né* m int véletlen fogadható el és m int ha m elodikus elem eket. Term észete* ilyen, ism ételve elveszti hatását. sen, csaknem teljesen a ja z z uralja ezt A m ost elm ondottakból még egy elvi a terü letet. K ét fő csoportja a film ek­ jelentőségű dolog tűnik ki, az tudni* nek, am elyek ilyenféle kénét m u tat­ illik, hogy ez a m ozgás*szinkron zene nak: a revüfilmek és a rajzos tr ü k k fii: főleg vidám , vagy groteszk beállításban m e k . A revüfilm ekben, ahol a külső érvényesül. E lképzelhető ugyan egy csillogáson, táncon, csoportok ritm ikus drám ai filmben is, hogy pl. töm egek m ozgásán van a hangsúly, kitünően fo ritm ikus m enetelését, vagy egy ember* kozza a h atást, a m ozgások ritm usát nck a szobában való szakadatlan és

egyen.etes fehalá já rá sá t a lépések rits tőségű ahhoz, hogy a képpel vaió teljes m usával egyező zene kisérí, de ezek­ h atásí összeolvadás m egtörténhessék), ben az esetekben legtöbbször elegendő 2. A film legm agasabbfokú hatásdeonlenne csupán aMépések ritm usa is a h a­ centrációs lehetősége m iatt m ajdnem tás elérésére, a zenének itt nincs is más kizárólag szolisztikus kell, hogy legyen szerepe, m int ezt a ritm ust preciziroz; (azaz egy bizonyos hangszer, vagy ni és hangerősségben fokozni. M int a legfeljebb 3—4 szólóhangszer hang­ b) fejezetben látni fogjuk, az ilyenféle színeinek és m elodikus vonalának ki; hatások fokozására m ásféle zene is ah fejezésévei kell a h a tá st elérni). T eh á t a nagy „szim fonikus aláfesté­ kalm as, am ely az abban a részben tár; gyalt hangosfilm zene?fajta elvei sze; sek“ nem hangosfilm szcrűek, m ert a zenei elem m egbontva az egyensúlyt, rin t készült. T e h á t a m ozgás-szinkron zene ese­ túlságos jelentőséget kap. Elképzelhet téb en elfo g ad h atjuk m int végső kon; tő term észetesen olyan jelenet is, ahol kluziót, hogy ez a princípium a vidám elem entáris erők kitörésével (term é; és groteszk filmek esetében érvényes. szeti erők, vagy em beri szenvedélyek) M iután pedig ilyen zenei beállítás ké; hirtelen a zenében is nagyzenekaron zenfekvő és m agától értetődő, m egta felviharzó hangorgia csap fel, de az nulható és m int tradíció továbbadható, ilyen tető p o n to k at, hogy hatásuk tel; az ideális hangfilm, m int önálló mű; jes erővel érvényesülhessen, nagyon vészeti fo rm át m egközelítő, vagy meg; gyéren szabad alkalm azni. Semmi értelm e siincs a ma olyan d i­ valósító film eket a vidám és groteszk irányban m ár m a is találunk. Sokkal vatos, dialógusokat aláfestő zenének. bonyolultabb a helyzet a A dialógus önmagában hat, terem t b) hangulat-szinkron zene esetében. hangulatot, azt nem szabad m ás elem; Ennek lényege ugyanis az lenne, hogy mel befolyásolni, kivéve ha különleges m egtalálja m inden esetben és iszuggesz- h atást akarunk elérni, pl. h a a jelenet tiv egyértelm űséggel zenei kifejezését olyan, hogy valaki szom orúságát akar? annak a lelki hangulatnak, belső emó; ja leplezni víg beszéddel. Ilyenkor a eiónak, am ely elindítja azt a cselek; belső deprim áltság k o n trasz tjá n ak egy; vést, vagy m ozdulatot, amit. a színész idejű zenei kifejezésével frappáns ha; a képen m egjelenít. M iután pedig ezek; tá st lehet elérni. nek a hangulatoknak, belső fcsziiltsé; A hanguIat;Szinkron zene teh át a geknek m egérzése és zenei nyelvre szem élyekben a szavakon túl vibráló való lefordítása igen finom zenei és érzéseket, hangulatokat érzékeltesse. d ram atikus intuíciót követel, főleg N agyon jól érvényesül pl. dialógusok pedig m ert ezen a téren nincs rutin, szüneteiben, ahol ki nem m o ndotta; tradíció, hanem m inden eset úp, eddig k át érezteti. Elég ilyenkor a m egfe­ még elő nem fordult m űvészi felada; lelő hangszer hangszínében egy k ita r­ tó t n y ú jt, azért a dram atik u s beállí; to tt vagy m egszakított hang, hogy tású hangosfilm ekben (am elyekhez érezzük a ki nem m o n d o tt szavak fe­ m ajdnem m indig hangulat szinkron zc; szültségét. Ide tarto zn ak a különböző ne kell) eddig még kísérletet sem kap­ zörejek, artikulátJan em beri hangok tunk egy ideális optiko-akuszt'ikai mű; (sóhaj, sikoly stb.) is, persze nem olyan faj m egvalósítására. értelem ben, hogy a képen sikoltó em­ A hangula;t;szinkron zenét k é t f ő t u ­ ber h an g ját is halljuk (ez term észetes lajdonság kell, hogy jellem ezze: 1. nem hangosfilnvm ornentum ), hanem pl. a szabad, hogy a képtől függetlenül elő; következő szituációban: egy em ber ér; adva, tisztán zeneileg is kielégítsen és zi, hogy üldözik. Egyedül ül a szobá; hasson (ebben az esetben ugyanis m int bán íróasztala m ellett és egyre nő ben? abszolút zene túlságosan önálló jelen; ne a félelem. E zt az egyre növekvő iz;

7

gadmas feszültséget zenével kell viszszaadni, am ely izgalom ban és erősség­ ben folyton fokozódva em beri sikoly# bán kulminál. Az asztalnál ülő em ber, m intha csak benne szakadt volna fel belül a sikoly, felugrik és elrohan. Eb# ben az esetben a zörej, vagy em beri artikulátían hang hangzásbeli (zenei) kifejező erejét használtuk fel. A hangulat szinkron zene kifejezési lehetőségeit szem ben a mozgás-szin# kron zenével egy az a) részben v ett példával is illusztrálhatjuk. Pl. Doszto# jevszky „Bűn és bünhödés“ c. film jében R aszkolnyikov m egy m eggyilkolni az öregasszonyt. M ereven m aga elé néz­ ve egyenletes lépésekkel m egy le a la­ kásából, végig az uccán, fel a másik ház lépcsőjén. A z egyenletes lépése ken érezzük az egyre közeledő vég# zetet, a teltben kirobbanó feszültséget. H a m ost a zenében, ah ely ett hogy a lépések m onoton ritm usát húznák alá, (am ely optikai ritm usban úgyis hat), az egyre n öve kvő feszültséget éreztetjük, hosszan ta rto tt és erősségben egyre nő# vekvő hangok, akkordok form ájában, a hatás sokkal elementárisabb lesz. Szólni kell ezzel kapcsolatban egy eddfig kevés figyelemre m éltato tt ma# m entum ról, a hangosfilm zene dinami# káiáiról (hangerősségéről). A mai fii# m ekben a zene vagy alig hallható (m int aláfestő) vagy állandóan egy kő# zéperősségen mozog. Pedig a zene di­ nam ikai különbségeiben is nagy h a tó ­ erő van. A hogyan a dialógusok közé ékelt, kifejező kis zenei töredékeknél vigyázni kell, hogy azok egész h a l­ kan, m integy a beszédből észrevétle# nül átm enve és ugyancsak észrevétle# nül isméc beszéddé válva jelenjenek meg, úgy nagy fokozások tetőpontja# ként m egjelenő óriási hangkomplexu# m ok m ár dinam ikus erejük m iatt is elem entáris h a tá st fe jth e tn e k ki (pl. a T ra d e r H orn c. expediciós filmben). összefoglalóan m ondhatjuk teh át a Jiangulatíszinkron zenéről, hogy főleg d ram atik u s beállítású filmeknél alkal­

m azandó, zenei# és hanghatás#kifejezés# ben teljesen beleolvadva a beszéd# és k éphatásba érzékelteti a mozdulat# és beszéd i.ndító#emcióit. Egy#egy jelenet zenei m egkom ponálásánál m inden rutin, eddigi gyakorlatra való hivatkozás nélkül, eseten k én t m int teljesen új problém ával foglalkozva kell hang­ színben, m elodikus vonalban, dinam i­ kában úgy m egoldani a feladatot, hogy átérezve a jelenetnek szavak m ögötti, lelki# vagy szituáció#nyujtotta érzés# és hangulati#kifejezését, azt a zene nyelvén beleolvasztjuk a képz és bes szédhatásba. Ilyenform án érh etjü k el a drám ai filmeknél is, hogy egységes ké p # hang összehat ást kapunk, am ely m int egy új m űvészi form a a drám ai élm ény sehol m ásutt meg nem található h a tá ­ sát ad ja a közönségnek. H a pedig az az ellenvetés m erülne fel, hogy nincs szükség ilyen új m ű­ vészetet reveláló filmekre, m ert a mai kom m erciális és idealizált színház ni# vójám mozgó film is megfelel a közön# ségnek, am ely úgyse tu d n a azokra a finomabb nüanszokra reagálni, akkor azt kell válaszolnunk, hogy nem nüan# szó k megértéséről van szó, hanem olyan szuggesztiv erejű hatások elérés séről, am elyek öntudatlanul hatnak és ezért hatásuk alól senki se vonhatja ki magút. U j m űvészeti élm ények lehető# sége pedig m indig vonzza az embere# k ét és a filmközönség, am ely m ár kezdi unni a színházat im itáló dialógus fil­ m eket és ettől a legfiatalabb m űvészet­ től joggal v ár új élm ényeket, azokat m egkapva m inden eddiginél nagyobb lelkesedéssel csatlakozna az új művé# szét: a tökéletes hangfilm zászlója alá.

MEGJELENT A Z 1 9 3 6 É V I

F IL M M Ű V É S Z E T I É V K Ö N Y V Szerkeszti: L A J T A á ,,„

A ia o

ANDOR

n l l Megrendelhető a Filmkultúra II c r || kiadóhivatalában ||r t i d ö

ra r

C SU ZD EA V IK TO R, a bácsalm ási Corsó mozgó üzletvezetője :

MIÉRT MENTEK TÖNKRE A VIDÉKI MOZGÓKÉP­ SZÍNHÁZAK? A z egyik környékbeli „m ozgószín­ ház“ pl. a m űsorra kerülő attra k ció mű? so rát faszénnel írja ki csom agolópapír; ra és kész a „nagy reklám“. Itt m ár több érvet nem kell felhoznom és a kész bukás adva van. U gyancsak egy környékbeli „színház“, am ely nem ré; gén n y ito tta meg kapuit, „Hangos films színházzá“ em elkedve. Ebben a szín; házban a „hangosság“ abból áll, hogy a film nem ném a (t. i. hangos kópia), de érthető hang még nem han g zo tt el. T anukkal és ujságkivágásokkal tudom bizonyítani, hogy az egyik m ozgókép­ színházban még a magyarul beszélő fik m et sem lehetett megérteni. M ilyen jövő v ár erre a m ozgószínházra, noha az első előadásokat még igen nagy szám ban láto g atta a közönség. U gyan; ennél a színháznak n evezett meghatá* vozatlan szórakozóshelyiségben tö rté n t meg a következő példátlan eset, am it .szintén egy újságcikkel tudok bizonyí; ta n i: Egy magyar film előadásán igen sok esetben szakadt el a film. E zt a sok; szőri szakadást a közönség nem volt hajlandó simán tudomásul venni és a

vid éki mozgó színházak tö n k rem e n etelét m ár sok oldalról világították meg e lap hasábjain. A legtöbb esetben az általánosan le; romlott gazdasági viszoz nyo kb an véiték az okot m egtalálni. V o ltak azonban érte k ezé­ sek, am elyek más oldalról v ilágították meg ezt a szom orú kérdést. Sajnos, ezeknek volt igazuk. A vidéki mozgói színházaknak tönkrem enetelében a gaz* dasági lerom lás csak másodrangú szc; re p et játszo tt. M iért? A zért, m ert a gazdasági lerom lás az egész országban „egyöntetű“ volt, ugyanakkor pedig sok vidéki m ozgószínház, ha nem is m ent kitünően, de legalább annyira üzlet volt, hogy azt fenn tu d tá k tar* tani. M a igen sok vidéki m ozgószínház zárva van, vagy csak deficittel tu d ják üzem üket fen ntartani. M ik ennek az okai és m ivel lehet ezen segíteni? T évedés volna egy percig is azt hin­ ni, hogy ezeket a színházakat új anyagi tám ogatással (és itt a m egalakított M a­ gyar Film színházak G azdasági Szövet kezetére utalok) meg lehet m enteni, illetve életre kelteni. Ezek a bezárt színházak nagyrésze azért m ent ,,tönk; re“, m ert azokat, elsősorban teljes hozzáértés nélkül, m ásodsorban pedig teljesen szív nélkül, harm adsorban pe; dig a kritikán aluli technikai „felkér szültséggel próbálják vezetni és végül — talán a legnagyobb hiba — az álta; lános nem törődöm ség az oka annak, hogy ma nagyon sok vidéki színház be; szüntetni volt kénytelen üzem ét vagy hih etetlen kis bevételekkel kell m egelé­ gednie. És, hogy ez így van, m egpróbá; lók egy pár vidéki „m ozgószínházas; d it“ ism ertetni.

Olcsó munka, ez

A

j

; : p : i : a L

»

a

C Z É I,

ezt teszi az

i

A C ZÉL.

I 1910 :

t

v

:

:

A

IT T O L C S Ó N T U D D O L G O Z T A T N I ! T A L Á L M Á N Y O K T E R V E Z É S E É S K I. DOLGOZÁSA. SAJÁT T A L Á L M Á N Y U V Á L T O Z Ó jS Z Ö V É G T R A N S Z P A R E N S

A C Z É L

E D E

Precíziós műszerészmester, gépjavító és szerelőműhely

B U D A P E S T , V II, A K Á C F A -U C C A 51.

9

nézőtéren b o trán y tö rt ki. A b o trán y t egy újság n y ilatkozat követte. Ezt a cikket a bérlő helyezte el, am ely sze? rin t — és m ost tö rtén ik a példátlan eset — „megmagyarázza“ az olvasó? nak, hogy az /g/ói diákok előadásán nem a film szakadt el olyan sokszo r, hanem a magyar filmgyártás nem áll azon a nívón, hogy egy egész előadást betöltő film et tudjon felvenni, egy vagy két tekercsre! Itt megáll az em ber esze, nem talál szavakat, hogy kellően elítélje azt a m ozist, aki a m agyar film gyár­ tásra ak arja kenni az abszolút technu kai felkészületlenségét, páratlan hozzá? nem értését■ K érdem ; szabad-e így m o­ zit vezetni?! Egy m ásik vidéki mozgó? színház esete: Egy vidéki mozgószín? házat láto g attu n k meg egy film vállalat utazójával, illetve csak szerettünk vol? na m eglátogatni, m ert habár a mozgó? színház elő tt állottunk autónkkal, nem találtuk azt meg, annak ellenére, hogy a színházépület egyenesen mozgó cél­ jaira épült. Mi tudniillik a reklám után szerettü k volna a m ozit m egtalálni és ha egy kicsit jo bban figyeltünk volna,

VÁRABI GYÖRGY kárpitos, díszítő és lakberendező

Elvállal mindennemű kárpitozott bútorok, ú g y m i n t Berzsely-, úri- és bőrgarnitúrák, fotelok, r e k a m ie r e k , sezlo no k, matracok, ruganyos ágybetétek készítését, teljes lakberendezéseket a leg­ jobb kivitelben.

VI., K 1 RÁLY-UGCA 3 2 , T E L E F O N : 42-5-95. 10

e nyom után rá is találtu n k volna. A mozi ablakában (portál itt ism eretlen fogalom ) írd és m ondd, öt fotó t taláb tünk minden plakát nélkül. 'Mi szak? em berek valahogyon meg tu d tu k álla? pítani, hogy a fotók az Ida regénye c. film ábrázoló dokum entum ai, de m iből állap íto tta meg a közönség, hogy a falu m ozgószínháza vasárnap m agyar film et játszik ? M it fog bevételben produkálni ez a m ozgó? Ez a m ozgószínház még arról is nevezetes, hogy a néző soha­ sem biztos abban, hogy kit lát: K abost vagy G ózont, lévén m indkét színész kövér. Ez egyébként a vetítés vidéki nívója. U gyanezt a m ozgószínházat Iá? fogatta meg egy jó barátom . A tulaj? donost éppen rolnizás közben találta vígan cigarettázva. M eglepett baráto? mait m egnyugtatta, hogy állandóim ci? garettázik tekercselés közben és még soha sem történt vele baj. Ez ugyan nem tartozik az üzlet m eneteléhez, ez csak rendészeti kérdés. E gyébként en­ nél a m ozgószínháznál tö rté n t az a kel? lem etlen eset is, hogy a gépházban ki: gyulladt film et a páholyba dobták ki. ( A gépház a páholyból nyílik.) Baj, hála Istennek, nem tö rtén t, mert nem volt közönség a páholyokban és a néző? téren sem igen. (Ez az az egy eset, am ikor a m ozis örült, hogy nem volt közönsége.) Ilyenek a vidéki m ozgószínházak. T erm észetesen általánosítani nem lehet és nem is szabad, de, hogy sok vidéki színház az ilyen vezetés folytán m ent tönkre, az biztos. Ezeket a m ozgószín­ házakat csupán „friss“ tőkével életre kelteni, nem lehet, m ert ezeknek az üzem eknek elsősorban szakemberekre van szükségük, akik szívvel?lélekkel, feltétlen hozzáértéssel -vezetnék azt és ezért meg kellene alakítani a „szakeim bereket szállító s z ö v e tk e ze té t”. A m egalakult Magyar Filmszínházak Gazdasági S zövetk ezete elsősorban csak annak a m ozgószínháznak n yújtson segédkezet, (term észetesen, ha a sző? vetkezetnek tagja) am elynek vezetése megfelelő kezekben van letéve.

K E L L N E R BÉLA Békés

A LEGELSŐ MAGYAR MOZIGÉP ÉS AZ ELSŐ MOZIÉLŐADÁSOK H ITELES TÖRTÉNETE -

A LEG ELSŐ FILM EKET B É K É S E N MUTATTÁK BE. —

F ilm k u ltú ra ez év ja ­ n u á r hó i-én m egjelent az első m ozigépre v o ­ natkozó ellentmand >‘c ik ­ kek tekintetében in­ d ítta tv a érzem m agam hogy m ost m ár ezt a d o lgot részletesebben tisztázzam és e g v sz ersm in d en k o rra lezárjam . Az első rövid levelem m eg írá sá ra, az esem ényeket m aga is jól ism erő László Iz id o r úr, a békési m ozgó z á r­ g o n d n o k a ösztönzött, aki m ár előző­ leg is em lítést tett arró l, hogy m ikép lehetséges az, h ogy a szakm a, ha a m ozi hazai ú ttö rő irő l ír, sohasem em ­ líti m ég az apám nevét, m in t aki az

első Lum iére-féle gépet és filmeket hozatta meg és mutcistta he itt Békésen előadás keretében. . A rra ösztönzött,

hogy a m ostani jubileum i év alkalm á­ val írjam m eg a valódi tényállást, m e rt nézete szerin t a szakm abelieket ezek a rég m ú lt esem ények bizonyára érdekelni fogják.

A z első L um iére-féle m ozigépet és film eket i8ç6. év tavaszán hozatta meg apám Lyonból ide: Békésre. A szállítm ány v asú to n érkezett ide!" Az első m ozigépberendezés a követ­ kező részekből állott:

egy kb. 130 cm m agas hatlábon álló, tetején keskenyedö állványból, amely­ nek előrészén a kézzel forgatható ve­ tít őszer kezet, a hátsó részén egv lám­ paház állott egy 23 ampère erősségű egyenáramú ívlámpával, amelyhez még az ellenállás, biztosíték és veze­ tékek tartoztak. A gyűjtőlencsét az ívlámpa előtt a lámpaházban elhelye­ zett desztillált vízzel töltött üveggömb alkotta. A z egész alkotmányt j X 2V2 X 2 m naavságú vászonsátor vette körül. A film ek d arab o n k én t kb. 40 m hosszúak voltak. C ím ük és tarta lm u k ez volt:

* Az idevonatkozó levelezést a helybeli reálgimnázium főig azg ató ja, néhai Körber T ivadar úr intézte.

1. Bikaviadal 3 részben. T árgya: Felvonulás. Viadal. A bika megölése. 2. Síró és nevető János. T árgya: E gy kövér ember levelet olvas. A m int olvassa, előbb elszomorodik, m ajd nagyon sír; tovább olvasván kiderül az arca, elkezd nagyon nevetni, közben a térdeit csapkodja. 4. N égy asszony háborítja. T árgya: E gy asszony seperget a járdán, arra jön egy másik, •kire a por rászáll, erre hajbakapnak és még két asszony be­ in átkozik. 4. Hócsata. T árgya: Egy téren hógolyóval dobálóznak; a nézőtérrel háttal álló alak balkezes. (Érdekes, hogy ezt a publikum rögtön észre­ vette). 3. A Szent M árk-tér Velencében. Tárgya: A tér a galambokkal, azok etetése.

11

6.

Szerelm es a zsákban. T árgya: E gy férfi a létra tetején udvarol az ablakban levőnőnek; szom szédférfiak észreveszik és egy zsákot tartanak a létrához. A szerelmes férfi lejövet belelép a zsákba, m ire a kívülállók a zsák száját befogják s á benne levőt .elpáholják

7. Vonatérkezés. T árgya: A vonat befut, megáll, az utasok kiszállnak. 8. Falat ostromolnak a katonák. (Egykorit címe ez volt: Fal ostroma katonák áltál). Tárgya: K atonák teljes felszereléssel átugrálnak egy kőfalon; az egyik katona azonban mindig visszacsúszik.

9. Pisztolypárbaj. Tárgya: Egy erdei tisztáson két férfinek egy harm adik férfi pisztolyt ad át, m ajd félre állva tapsol, egyszerre lőnek. Az egyik férfi elesik. 1Ü. Táncoló kislányok. T árgya: Először három kislány táncol, m ajd egy a k arján levő fehér tüllszérü ruhát pillangószárny m ódjára lebegtet a háttér előtt. 11. Hidverés. (Egykorú cím: Hidverés katonák által.) T árgya: U tászkatonák pontonokat vesznek le, m ajd gerendá­ kat fektetne.-: rá. 12. Lovasság. T árgya: Egy szakasz lovaskatona rohama.

13. Gyerekek háborúja. T átg y a: Gyerckhálószoba belseje. Egyik kis gyerek feláll az ágyban, párnát dob az alvóra. Az alvó felébred, visszadobjaA párnák kiszakadnak, a szoba megtelik tollal. 11. TIyde-park Londonban. T árgya: Parkrészlet sétáló nőkkel, férfiakkal.

15. A V ezúv látképe. Tárgya • Tájkép.

E zek voltak teh át az első film ek, am elyek a L um iére-cégtől érkeztek és am elyek közül tudom ásom szerin t az i., 4 ., 5 ., 7 ., 9 ., 10 ., 12 . szám úak Lum iérek első p árizsi előadásukon is szerepeltek. M o st kapcsolódik az esem ény U n g erle id er ú r visszaem lékezéseibe. — Árvámnak un o katestvére E n g el M ax, aki B udapesten lakott, foglalkozására nézve ügynök, értesülve a m ozigép m eg h ozataláról, levélben a r ra k érte apám at, hogy a gépet vigye fel P e stre és ő m ajd helyeket fog keresni, ahol előadásokat lehet m ajd ta rta n i. M i­ u tán Békésen m á r látták a m ű so rt, apám felvitte a gépet P e s tre és elő­ adáso k at ren dezett az U rá n iáb an ,

12

m ajd k in t játsz o tt néhány h étig ö s budavárában, azu tán a R oyalban, m ajd egy királvuccai kávéházban, v égül a V elence-kávéházban. E n g e l M ax so­ hasem volt az apám társa , ebben a d o ­ logban Ungerleider ú r téved, hanem m int ügynök, ő kereste ki a v etítésre alkalm as helyeket. L ehet, hogy E n g e l M ax kisegítésképen néha fo rg a tta a gépet, de a gép tulajdonjogához neki s e m m i köze n e m vo lt; ezt az egész ro k o n ság tudja. É ppen azért nagyon csodálkozom , hogy ezen a ponton U n ­ g erle id er ú r tévedésben van, m ert apám at, aki szem élyesen volt fenn P esten, ism erte. S hogy apám m ilyen okokból csom agolta össze 1896 . év­ vége felé a kizárólag ö tulajdonú ké~

pező gépet és felszerelést vitte vissza Békésre, Ungerleider ú r talán jobban

tu d ja m in t én, m ert hiszen a Velencekávéházból v itték haza. A z 1920 -as évek közepén a gépet és film eket az öcsém n agybátyám , néhai K ellner M átyás alpáruccai m ég m a is m eglevő dobozg y áráb a v itte fel esetleges értékesítés v égett és tu d o m ásom szerin t Unger­ leider ú rn a k is felaján lo tta m egvé­ telre m int em léket. U n g e rleid er ú r azonban nem reflek tált rá A g y á r­ ral szem ben levő m echanikus vett m eg aztán egyes részeket, de a film ek elkallódtak, mivel aztán többé senki sem tö rő d ö tt velük. 1897 -ben a Békés környéki v á ro ­ sokban is előadásokat ta rto ttu n k , m íg aztán az egész felszerelés véglegesen p ad lásra k erü lt. H o g y ezekre az ere­ deti Lum iére-film ekre olyan jól em ­ lékszem, o n n an van, hogy később, m in t nagyobb diák. összeállítottam és g y a k ra n játsz o ttu n k vele ism erőseim jelenlétében, akik m ég m a is em lékez­ nek ezekre a film ekre és bizonyára P esten is ak a d n ak m ég, akik, ha lát­ ták, ai fenti leírás után visszaem lékez­ nek rá. E z volt teh át az első Lum iére-féle

Speciális

a világ minden részébe.

leggyorsabb vámkezelés a Nyugati és Keleti p á lya ­ udvarokon, a fővám hivatalban és a hajóállom ásokon

„HEBEL“ nemzetközi szállítmányozási és elvámolási vállalat,

ÉV.,

V Á C

Magyar Mozgófénykép Gépkezelők Országos Egyesületének munkaközvetítője:

S -U T

1.

T e I e S © n : 15-9-47.

H a f á j ó s lá b a ié g y ó g y íta n i a k a r ja és e le g á n s cipő= b e n a k a r já r n i, a k k o r cipőit:

NAGY SÁNDOR

m o d e rn o rfo p á d = c íp é s z n é I k é s z íth e s s e

B udapest ÍV ., M a g y a r = u c e a 32. sz á m .

és egyúttal legelső mozigép története, amely M agyarországba került és amely

azonos az U n g e rleid er ú r által em lí­ tettel, a most leírt hclyesbbítéssel. B é­ kés nag y k ö zség lakosai voltak az el­ sők, akik a Városi Bérház n a g y term é­ ben a fenti film eket elsőízben lepe­ reg n i látták.

film szállitások

♦ Telefon: 86=1*66.

BIRTOKOK, BÉRHÁZAK, INGATLANOK VÉTELE régi

szo lid

ÉS

ELADÁSA

ala p o n, h e lyb e n

és

vid é k e n .

Budapest, V II., Á im ássy-tér 12. sz.

BLANKENI-IORN E R N Ő

Hivatalos órák: 2 — 6-ig. T e le fo n : 37-5-98:

H A T. EN G . VÁLLALAT

Munkaügyeket Weisz Henrik a Rex mozgó gépésze intézi.

B U D A P E S T , VII., R O T T E N B I L L E R -U C C A 66.

Hívható d. e. 10—12-ig 45 7-11 és 6—12-ig 32-1-75. — Levélcirn ; VII., Dohány-u. 92.

Előkelő bérházakba házfelügyelőségeket közvetítek.

13

A VILÁG MOZGÓKÉPSZÍNHÁZAI SZÁMOKBAN c7\

F ilm k u ltú ra m in d en

e sz te n d ő b e n

ÁA s z o k ta k ö z ö ln i az a m e rik a i k e re s ­ k ed elm i k o rm á n y m o zg ó k ép szín h ázi k im u ta tá s á t. Ez az ö sszeállítás m o st je le n t m eg a világ n a g y o b b film lap jai­ b a n és azo k a la p já n M a g y aro rszág s z á m á ra k ö z ö ljü k az aláb b i a d a to k a t, am e ly e k az 1935. évi té n y le g e s h el yz e­ te t tü k rö z ik vissza. A z a m erik ai k e re sk e d e lm i k o rm á n y az előző év ek a d a ta it is közli, úgyhogy az id ei k im u ta tá s é rd e k e s k é p e t v e t az elm ú lt n é g y hangosfilm , éra fejlődés# tö rté n e té re . V ilá gré sze k s z e rin t a világ mozgó# k é p sz ín h á z a i a k ö v e tk e z ő k é p p e n oszlan ak m eg: 1935 1934 1933 1932 Európa . . . 27.956 23.460 20.934 17.822 U S A ............ 15.378 104/13 15.000 14.000 3.712 3.362 2.539 2,147 Ázsia . . . . 2.783 2.208 1.830 Latin-A m erika 3.336 K anada . . . 710 710 777 833 A frika (Kisázsia) . . . összesen:

Esztország Litvánia Albánia

44 53

39 36

23.4601 20.934

17.822

58

•54 43

44

11

Összesen:

27.956

7

Az orosz adatok közé fölvették az egyesü­ leti és iskolai mozik számát is.

3. Á z s ia és A u sztrália : 1934 1935 Ausztrália 1.334 999 877 Japán 827 506 India 500 366 U jzéland 435 172 192 Holl. India 178 157 Kína Fülöpsz igétek 121 127 M aláji félsziget 57 50 —* S traits Settlem. 48 24 24 K orea 18 18 F r. Indokina 12 10 Sziám Zeiíon 9 10 Fidzsi szigetek 3 3 Kisebb szigetek 3 3 Összesen: ,‘3.712 3.362

432 480 411 379 51.697 40.869 41.823 36.955

O r szá g o k s z e rin t a k ö v e tk e z ő k é p p e n o szlan ak m eg a világ film színházai: 2. E urópa: 1934 1933 1932 1935 Németország 5.251 4.489 4.000 3.700 4.712 4.608 4.414 4.228 Anglia Franciaország 3.300 2.900 2.550 1.450 Oroszország 2.529 1.800 2.000 3.000 O laszország 2,724 2.095 H.079 1.000 750 750 Svédország 1.581 843 Spanyolország 1,550 1.333 1.500 500 640 1.343 1.025 Csehszlovákia 818 725 400 250 Belgium 650 570 435 706 A usztria 650 428 110 Lengyelország 467 353 362 196 M agyarország 267 315 310 302 330 200 Svájc 298 300 350 Rom ánia 165 252 240 233 H ollandia 291 246 174 100 184 Jugoszlávia 214 120 111 Finnország 120 107 204 175 Norvégia 205 170 107 88 Portugália 168 — — — Írország 160 100 Görögország 112 107 70 109 88 109 89 Bulgária 87 Lettország 86 56 107 60 52 37 Törökország 85

14

1933 999 450 340 324 134 120 105 36

1932 1.050 216 220 306 104 93 105 28

—

—

—

—

18 12 7 3 3 2.539

12 6 6

3 2 2.147

FENNÁLL 15 EVE!

ingatlan LirloLoí, n é rliá za k a f szolid a la p o n

közvetít.

BérkázaL vétele és elaJása HORVÁTH FERENC HAT. ENG. INGATLANFORGALMI IRODÁJA

BUDAPEST, József-körul- 74. földsz. 2.

-------------------------------------------------------------------------

4. L a tin - A m e r ik a : 1935

1934

1933

1932

600 800 150 350 148 85 118 120 92 75 36 26 27 14 24 15 13 20

' 542 525 131 265 160 77 110 60 87 44 25 26 22 18 19 14 14 19

580 ■ 330 123 265 85 40 110 30 87 24 25 9 20 10 7 12 15 8 — 9 3 13 4 2 1 5 — 1 1

Argentína 1.000 Brazília 906 Kuba 225 Mexikó 200 Csile 150 Peru 122 Uruguay. 122 120 Columbia Porto Rico 100 Venezuela 85 Panam a 44 Costa Rica ■ 35 Ekvaclor 31 H onduras 29 Salvador 24 23 N icaragua San Domingo 21 Bolívia 19 T rinidad 17 Guatemala 17 Jam aika 14 Bermudas 9 P araguay 5 H aiti 5 Holl. Nyug. India 5 Bahamas 4 Barbados 3 2 Br.-Guiana B r.-H onduras í Fr. Nyug. India — Br. N yugat Ind. — összesen:

3.33*8

••

perzsaszőnyegre, bútorra, ékszerre, zongorára, árukra a le g g y o r s a b b a n fo ly ó s ítu n k p é n z k ö lc s ö n t

ii \ m \ m h a l «

—

—

16 14 9 5 5 2 4 2 1 — 11

12 8 9 6 3 2 4 — 2 1 — 1.1

2.783

2.208

11 1.880

Elsőrendű E au de Cologne angol és francia pár'főm és

1932

köInivizek n a g y r a k t á r a .

—

ÁLTALÁNOS KERESKEDELMI és PÉNZÜGYI VÁLLALAT

BUDAPEST, Vili, RÁKÖCZI-UT 57b. GD

Telefon: 3 1-9-97 .

—

5. A f r i k a és Kisázsia:

1935

1934

1933

200 90 60 27 27 25 24 12 7 6 2 — 480

200 72 60

195 72 95

—

—

— —

22

16

16

—

—

—

23 13 7 6 2 6 411

20 13 7 6 2 6 432

D él-A frika Egyiptom Algéria Tunisz Palesztina Irán Szíria K elet-A frika N yugat-A frika Irak M adagaszkár Perzsia összesen :

PILLANATNYI PÉNZZAVARÁBÓL

180 70

N A G Y B A N ÉS K IC SIN YBE N .

7 4 5 4 2 6 379

HORVÁTH KÁROLy „C SIB E V E G Y IP A R I V Á L L A L A T

••

KÜLFÖLD! CÍMEKET STATISZTIKAI ADATOKAT

Budapest, H unyadi-tér 8. Fiók: Dembinszky-ucca 20. alatt.

csak előfizetőinknek és hirdetőinknek adunk.

Részletre is kaphatók . 15

A VILÁG FILMFORGALMA ÉS FILMGYÁRTÁSA 1935-BEN A F i l m k u l t ú r a , m inden esztendőben közli az előző évi film g y ártási és film kereskedelm i adatok és esem ények összefoglaló k im u tatását. E zt a cikksoro­ zatot ezidén is hozzuk ab b an a sorrendben, ahogy a m egfelelő adatok rendelkezésünkre á lla n a k :

1. F R A N C IA O R S Z Á G \ beszélőfilm a nyelv szerepe folytán. M a nem zeti film gyártások fellendül lését ho zta m agával m indenütt. így az utolsó esztendőkben a francia film* ip ar is hatalm as m ennyiségi és minős ségi fejlő d ést m utat. A hangosfilm m eg h ó d íto tta a film szám ára a francia m űvészet és irodalom legkiválóbb tés nyezőit; az ő m unkájuk eredm énye és; a nem zeti nyelv új nagy töm egeket vo n zo tt a filmszínházakba. A z így fos k o zó d o tt gazdasági lehetőségek pedig; előnyös visszahatásukkal a gyártási m inőségét em elték. A francia film m a m ár a legelsők k ö zö tt áll. Egyes francia film ek kük földi hozam a eléri a 800.000 és 1 millió fran k o t is. R övid ism ertetésünkben in­ kább csak ö tletszerűen felhozott ada# tokkal igyekszünk rám utatni erre a fejlődésre. A d a ta in k a t Piezze A utré, F. V in cen t uraknak és szerkesztőnknek, M. Colin R cvabnak köszönjük. 1935#ben Franciaország 18 stú d ió já­ ban 115 nagy (1700 m#nél hosszabb, legalább 1 óra v etítést igénylő, ü. n. feature pictures, a továbbiakban csak ezekről beszélünk) és 50 rövid film et fo rg attak . Első helyen a P athé jön 26 filmmel. (H ang R. C, A. H igh Fidelity V isatione M arconi). 2 . Paris Stúdiós (H ang W estern Electric) — — — — — 23 3. Éclair (T obis Klang Film) — 16 4. G aum ont (R adio C iném a) — 17 5. P aram o u n t (W . E. és W ide Rangé) — — — — — 11 6 . Stúdió de N euilly (M elodium ) 11 A többi film m egoszlik az egyéb s tú ­ diók között. 1935#ben a F ranciaországban bernu# ta to tt és já tsz o tt film ek szám a össze# 9

16

sen 466 volt. Ebből 386 volt francia nyelven beszélő film, m égpedig 251 hangfordítás (szinkronizálás), 20 külföl# dön készült verzió, a többi 115 film Franciaországban francia nyelven k é­ szült. H a a mi szem pontunkból vizsgáljuk ezeket a . .. . gyis azt óhajt# juk tudni, hogy milyen arányban mutat# ta k be a francia m ozgóképszínházak h an g i o rd íto tt, eredeti francia nyelvű és idegen nyelven beszélő filmeket, úgy legelőször a francia film életet irányitó állami rendelkezésekkel kell tisz# tában lennünk. Ezek ism eretében látni fogjuk, hogy a francia m ozik lényegi# leg 100 százalékban Franciaországban, francia; nyelven készült vagy hangfor# d íto tt külföldi film eket játszanak. A rendelkezések ezeket a film eket korlátlan előadási joggal illetik. A z ide? gén nyelven beszélő és francia felírás# sál elláto tt film ek előadási jogát pedig 15 m ozira korlátozzák. így a m ozitulaj­ donos szabadon választhat és játszh a t bárm ilyen film et. K orlátozásnak a film lesz alávetve, ha idegen nyelven be# szélő; összesen csak 15 m oziban fu th a t (P árizsban 5 és vidéken 10 #ben). M égis az összes francia m ozik közül csak m integy 60, (P árizsban 40) m u tat be iegennyelvű film et is, ez pedig egy és fél százalékát adja az összes tranciaországii m ozgóképszínházaknak, vagyis a francia m o zik 98 és fél százaléka kizá# rólag francia, nyelven beszélő film eket játszik. A z id'egen nyelven beszélő filmek azonban még az engedélyezett 15 mo? zit sem fu tják végig, átlagban 10 mozi# bán kerülnek előadásra. így a francia# országi viszonyok nem csak azt bizo# nyitják, hogy a m ozik 95 százalékában

a nem zet nyelvén beszélő film ekb l ál­ lítják össze m űsorukat, hanem azt is, hogy a francia m ozik több m in t 95 szás zaléka kizárólag a nem zet nyelvén be* rzélő film et mutat be.

Spanyolország — Ausztria -- — 0. S. A. — — Egyiptom — — Anglia — — Kanada — — Románia — — Svédország — Törökország — Argentína •—

— — — — — — — — — —

méter 398.794 342.435 327.695 321.094 314.447 295.223 ’285.'970 282.064 219.108 173.088

A m últ évben 47 új m ozgóképszínház nyílt Franciaországban (19 Párizsban). A m ozgófényképszakm ába fe k te tett tőke új vállalatok alakulása (összesen A film b eh o zatal a k ö v etk ez ő k ép p en 158) és alaptőke emelés révén 17.327.200 oszlik m eg: frankkal em elkedett. Amerika —r- — — — 248 A m ozik összbevétele 832.158.000 amelyből 2 francia verzió frank, am ely csak 11.3% visszaesést je ­ Németország —— — 60 lent az 1931. évben elért 937,777.000 amelyből 13 francia verzió frankos legm agasabb bevételhez ké# Anglia — — — — — 19 pest, m utatva, hogy a m oziszakm a vU Olaszország —— — 10 amelyből 5 francia verzió szonylagos helyzete a gazdasági vál# Oroszország —— — 6 Ságban is teljesen kielégítő. Spanyolország — — — 2 A francia film térh ó d ítására jellem# Svédország — — — — 1 Csehország — — — — 1 ző, hogy 1935#ben 25 francia film ju ­ Lengyelország — — — 1 to tt az Egyesült Á llam okba. Figyelem# Egyéb — — — — — 3 rem éltó a „Bűn és bünhődés“ esete. melyből 2 abessziniai D osztojevszkij regényéből egyidedjüs összesen: — 351 film lég készült film H ollyw oodban von V égül m eg em lítjü k , hogy a F ran c a# Sternberg rendezésében és Franciaor# szagban, ahol P ierre Chenal volt a ren­ o rszág b a b e h o z o tt film ek k ö z ö tt talá# lünk olyan n é m etn y e lv ű film et, am e ­ dező. A francia film et az 5#ik A venue ly ek B u d a p e ste n k ész ü lte k . E zek az francia mozüja, a C iném a de Paris mu# ta tta be, Sternberg film jét ugyanakkor U niversal#FiIm Péter és Frühjahrsparade a Radio C ity M usic Hall, a legnagyobb cím ű film jei, am ely ek h a n g fo rd ítá sb a n néw yorki m ozi tűzte m űsorára, ahol az (sz in k ro n iz álv a ) fu to tta k Franciaor# amerikai' film egy hétig fu to tt és 25.000 szagban. Ezek a film ek fé n y e se n ig azolják dr. dollár ráfizetést eredm ényezett. A fran# C'ia képet pedig m ár 3#ik hónapja ját# Bingert Já n o sn ak , a m a g y a r filmgyár# szák. Egy m ásik nagy francia siker a tá s k ö v e te n d ő ú tja iró l a F ilm k u ltú ra s z e p te m b e ri sz á m á b a n ír o tt ta n u lm á ­ ..M aternelle“, m ost fut N ew yorkban. Tíz hetie van m ár m űsoron és első 7 n y át. B iz o n y ítjá k kod.v a m ag y ar film hetében több. m 'n t 300.000 fran k o t ho# le h e t k iv ite li cikk. H iszen ezeknek a film eknek a s ik e ré t az b iz to síto tta , zott. , ho g y m a g y ar g y á rtm á n y ú a k és szellő# A francia film kivitel az év első 10 rnűek v o ltak . A te c h n ik a i előállításuk, h ó napjában 8,644.269 m éter volt. a m űvészi a la k ítá s és a k é p ek levegője Ez a m ennyiség országonként a k ö ­ m ind m ag y ar volt. A jó, a világviszony# vetkezőképpen oszlik meg: m é te r Belgium

—

Svájc — — Algír .Japán Hollandia — Németország

2.075.854 998.693 880.551 7431104 564.742 421.401

latb an is jó m a g y a r film te h á t lehet k ifiz ető ü zleti v állalkozás is, ha a mag# va, a k e re te m ag y ar levegőjű.

Hamza Dezső Ákos, a Cinématographie Française tudósítója.

*

2. Csehszlovákia. iskac dr., a cseh kereskedelm i mi* nisztérium osztályfőnöke m ost t e t ­ te közzé a cseh film gyártásra és filmforgalom ra vonatkozó részletes adató* kát. Piskaé dr. m indenekelőtt vissza pillan tást v et a cseh film gyártás m últ. jára és a következő s ta t:sztikai adató* kát közli:

P

Év 1930. 1931. 1932. 1933. 1934. 1935.

Cseh íilm

5 18 24 29 29 21

IdegenIdegen- verzióju fi in verzióiu cseh film nélkül

1 3 3 4 7 6

1 0 1 2 1 3

Össze­ sen

1 21 28 35 37 30

A m últ évi visszaesés igen tekinté* lyes az előző évihez képest és állítólag annak tu lajdonítják, hogy 1935*ben nagyobb té rt h ó d íto tt az am erikai film, am ely hosszú idő után elsőizben jö tt be nagyobb töm egben a köztársas ság területére. A film gyártás az évelején volt élénkebb és csak az év har* m adik és negyedik negyedében esett vissza, de m aga Piskac dr. állapítja meg, hogy a filmek nívó tekinteté* ben „sok kívánni valót hagytak más guk u tán “ (hogy szószerint közöljük Piskac dr. m egjegyzését.) Az év első kilenc hónapjában 15 filmet forgattak Prágában. Piskac dr. szerint a főtö. rckvés m ost az legyen, hogy a film. gyártás a behozataltól teljesen fiiggets lenítse m agát. Eddig ugyanis csak a behozatallal foglalkozó vállalatok ké* szítettek filmeket, azonban eléggé rendszertelenül, Piskac dr. azt kíváns ja, hogy ettő l függetlenül a hazai gyár* tó cégek készítsenek film eket. (Ugyiát* szik a kontingenssfilm ck nívója nem felelt meg.) A hazai film gyártás érdekében összes álltak a m ozitulajdonosok, akik olyan m egállapodást k ö tö tte k a gyártókkal, hogy a hazai film ekhez külföldi filmet nem kötnek. A film gyártás olcsóbbá tétele érdekében azt is tervezik hogy lehetőleg m inden filmből valam elyik

idegen virágnyelvből is készítsenek változatot, hogy a film elhelyezése ez. zel könnyebbé váljék és kedvezőbbé alakuljon a film kalkulációs szám ítása. A gyártási költségek általában eléggé alacsonyak, azonban a rossz gazda* sági viszonyok m iatt a m ozik teher* bíróképessége annyira visszaesett, hogy egy-egy csehnyelvű film nem hozza be az országban a gyártási költségeket. M ost külön alapot akarnak létesíteni, am elyből hitellel akarják m ajd a g y ár­ tó k at tám ogatni. Ez az alap egyelőre 12 millió cseh koronával indulna meg. M egállapítja a jelentés, hogy a cseh filmek kivitele elé súlyos nehézségek m erülnek föl, bár A ngliába is kivittek két filmet, ez az export azonban a cseh film szám ára alig jelen tett valam elyes anyagi előnyt. Igen érdekes a jelentés* nek az a része, am ely m egállapítja, hogy am ig N ém etországban m indössze nyolc nagy és néhány kisebb filmköl* csönző.cég foglalkozik a ném et gyárt* m ányú és idegen filmek kihelyezésé* vei, addig Csehországban 65 f'űmválla* lat helyezi ki a film eket. Az 1934. év* vei szem ben a film vállalatok száma 41* ről 65 re em elkedett. Piskac dr. azt ajánlja, hogy a selejtes m inőségű filmek behozatalának a m cggátlására többféle lehetőséget kellene igénybe venni. Ki­ emeli a jelentés, hogy a m agyar gyárt* m ányú filmek közül ö tö t engedtek be, de ezek m ind ném etnyelvű ck voltak. Ezenkívül b em u tattak egy*két m agyar film et is olyan helyekeni, ahol a m agyarság arányszám a 50%. Ezeken a helyeken m agyarra szinkronizált fii* m eket is engedélyeztek. A z 1935. évi csich film statisztika 16 millió cseh ko. róna passzívum m al zárult.

K arinthy Frigyes keskenyfilm-előadása. Az A m atőr Mozgófényképezők Egyesületé­ ben február 18-án K arinthy Frigyes, a k i­ váló író, előadást tarto tt „A z am atőrfilm e­ zés jö vő je“ címmel. A nagy számban meg­ jelent amatőrfilmesek nagy tetszéssel fogad­ ták Karinthy szellemes és érdekes előadását.

filmek jelentik a mozisnak a megváltást: 1

Chaplin: M odern idők.

2

W ells-Korda: Mi Iesz holnap?

3. Rene Clair: A szellem nyugatra megy. Főszereplők: Róbert" Dónak,a legszebb kísértek és Jean Parker, a legszebb dollármilliárdoslány.

4. Tolsztoj: Feltámadás. • R. Mamoulian mesteri rendezése, Anna Sken és Frederic MarsFi felejthetetlen játéka. 5

Barnum cirkusz:

ó

Nászéjszaka I

a legigazibb W a llac e Beery szerep.

Ki ng Vi d o r művészi rendezése. Anna Sten lenyűgöző szépsége és G ary Cooper, a bálványozott férfi. sztár e g y ü t t e s e páratlan élmény.

Sugárzó örömmel adtam felvilágosít láist, hogy egy méter filmfelvétel költi sége százezer korona. Rendelés esetén öt m éter a legkisebb mennyiség, tehát A mintavásáron egy alkalmi filmcsoport vas ( tszázezer korona. Rendben van. lóságos amerikai stílus­ Boldogan in tézkedtem és rendeztem ban szedte halomra a a sátorelőtti forgalmat, ahol alig tud> filmfelvételi rendelése­ iám mozogni a kiváncsiak tömegében. ket. Megállj, kiáltott a tulajdonos. Még Amerikai stíl usnak csak egyet magyarázzak meg nek i. neveztem ennek a társ Miért kell ahhoz öt m éter film, amikor sas ágnak m ű k ö dósét, az ő standja összesen csak két m é te r? m ert a kiállítóknak egy­ Szabályosan m enekültem előle, fel a szerűen előlegezték a filmfelvételeket kiállítási csarnok tetejére, hogy a fára és a feltűnő „ A ufm achungokat“. dalmaimat olt kipihenjem és esetleg . K ét groteszk figura szin észked ett a onnan egy összképet fotografálhassak. sátrak előtt, amit egy magakonstruált N eh eze n feljutottam a torony legs felvevőgéppel forgatott le az operatőr. magasabb pontjára. G yönyörű kilátás Rengeteg nézője akadt az ingyenes volt minden irányban. N yu go dta n dol­ m utatvá nyn ak és mulattak a bolondsá­ goztam. Ezalatt a toronyhoz támasz? gokon, csak a kiállítók fizettek rá a cirt tott létrát valaki észrevétlenül elvitte, kuszra, akik különféle árukat: varrót engem pedig csak órák múlva emelt le gépet, szőnyeget, írógépet, porszívót onnan két derék tűzoltó. adtak az értékesnek beígért filmreklá­ Pár nap múlva, amikor m indezek mokért. Szerintem még nyersanyag sem már a feledés homályába kerültek, egy lehetett a felvevőgépükben, m ert az itt ügyvéd keresett fel a szerkesztőség­ készült felvételek sohasem kerültek vá­ ben. Boldogan és örömmel közölte, szonra. hogy moziban volt és véletlenül saját A kiállítók kérdésekkel ostromoltak, magával találkozott a vásznon. Hálás hogy mi történt a multévi felvétet san m egköszönte, m ert régi vágya si­ lekkel, am elyekhez nekem, illetve a került, hogy egyszer már végre filmen Magyar híradónak természetesen semt is szerepelhetett. A filmet ismét megt mi köze nem volt. Láttam rajtuk, hogy tekintené, mert úgym ond ő abból na? mennyire barátságtalan lett előttük a gyón sok nagyítást csináltatna. mozigép, pláne} ha eszükbe ju to tt az Készséggel álltam rendelkezésére és újságok régebbi híradása, hogy amern nagy üggyehbajjal tényleg meg is ta? kai banditák már nagy bű ntényeket is láltam a filmen X. Y . úr mását. Csake lkö vettek filmfelvétel ürügyével. hogy fel kellett hívnom a figyelmét ars Jogcím meg volt a filmezés iránti bit ra, hogy a felvétel nem egészen kifo ­ zalmatlanságra, de arra mégsem m er­ gástalan, m ert háttal áll, így a nagyít, tem gondolni, hogy az anyagiakban is tott ké p ekn e k ugyanaz lesz a hibája. jólsikerült, gazdag kiállításon csak egy Hát a film átlátszó, o kosk o d o tt az kiállító akadjon, akit a fenti huncuts ügyvéd úr és úgy gondolta, ha esetleg ság ellenére a filmezés mégis érdekelt. a másik oldalára fordítanánk a filmet, akkor az arca is jól láthatóvá válna. Kissé nehezen, de m eg értette, hogy A FILMKULTÚRA ha valaki jön, akkor nem nézhet ki mai szám án ak boríték la p ját n I! j f — » PeU oftr i' úgy. m int aki megy. S om kuti István. nyomták!

E G Y F IL M R IP O R T E R N A P L Ó JA

20

—i*

Legelőnyösebb és legolcsóbb

RÉSZLETRE k a p h a tó k az összes női-férfi ruházkodási cikkek, cipő, vászonáru, függöny, paplan, konyhafelszerelési tárgyak, zo m án c- és p o rc e llá n e d é n y e k , alpacca evőeszközök és dísztárgyak, óra, ékszer, magyar perzsák, torontáli és egyéb szőnyegek, rádió, gramofon stb.

KÖZPONTOSÍTOTT r é s z l e t á r u

FORGALMI VÁLLALAT VI., Teréz-körut 17. I. em. — Tel.: 13-4-25.

P

#

KJvező

nelyezLeJéfi lelielőféq! ^

Bizlos megélhetési nyujl előkelő nogyüzlelek és iparvállalatok

&

fiókjainak ö n á lló vezetése.

wy

Bővebb felvilágosítást nyújt a rr

r

r

r

©®

HBUIIZIJETVEZETOK (S ELSZÁMOLOK SZÖVETKEZETE #

BUDAPEST, V III. KERÜLET, B A R O S S -U C C A 47.

#

cp‘ ó-y

TELEFON: 35-6-29. #

$ # # # # # # # « # # # # « # # # € # # # # # # # # # « € -

»44♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦<>**<•♦♦*♦♦<'♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

*

|

♦

♦

<&> A

M ŰTEREM

^

j

J

F ebruárfo lyelején tatta

a Lux^filmsproduks ció a H um r'ában a Légy jó m indhalálig című film felvételeit.

H atalm as apparátussal, és m űvészgárdá­ val dolgoztak az új 'Móricz'filmen, am ely kétségtelenül a szezon egyik legnagyobb sikerű filmje lesz. A mű? terem ben jégpályát varázsoltak elő és felép ítették a századvégei D ebrecen egyik terét. V alóban nagyarányú tech ­ nikai felkészültséggel dolgoztak a fii? mén, am elynek főszereplői: G o m b a ­ szögi Ella, T olnai Klári, 1 h'zváry Ma? riska, R á d a y Imre, C s o rto s Gyula, Si? m o n y i M ária, R ó z sa h e g y i Kálmán, Kiss Ferenc és m ások. Kiben István gyönyö? rű fotográfiai, L o h r Ferenc m érnök bri? liáns hangfelvétel-m unkája és l 7incze M árton korhű és ragyogóan szép dísz: letei h o zzájárultak ahhoz, hogy Szét k e ly István egyik legszebb m unkáját m egalkothatta. K özvetlen utána a M o z g ó k é p pari k. f- t. (Soltészprodukció) Kezdte meg m unkáját. M int m ár jeleztük, V a d n a i László H a v i 200 fix c ím m e l k im ondottan bohó: za ío í készít a M ozgóképipari, olyan zsánerű filmet, am ilyent m agyar nyel? ven még nem forgattak. A m agyar szb nészet néhány reprezentánsa és ezen? kívül néhány új film te he tsé g játszik a filmen, így: B á rso n y Erzsi, U ra y T iva­ dar, Jávor Pál, Fülöp M agda, Páger A ntal, Salam on Béla, K e n d e Paula, Bo? ross Géza, P e th e s Sándor, Zala Karola, M a k lá r y Z oltán és m ások. A produk? ciót S o lté sz E ndre vezeti, ak it munká? jában a m ost föltűnt H o rv á th János tá­ m o g a t A m u lattatónak ígérkező dara? bot Balogh Béla rendezte, aki ebben az idényben im m ár m ásodik nagysikerű film jét hozza tető alá. A fölvételeket V id o r A ndor, a tehetséges fiatal ope­ ratő r készítette, a hangfölvételeket Lázár István gépészm érnök k észítette

22

nagy tehetséggel és hozzáértésselF ebruár 29-én, vagy m árcius 2 ?án fe? jezik be ezt a filmet, utána nyom ban a bécsi A tla n tis Thecla produkció kezdi meg „ M a d o n n a im W a r e n h a u s “ című filmnek a felvételeit. Ezt a filmet V e ’th Harlan rendezi. A gyártási vezető Jo? séf S te ttn e r, aki m ár több ízben dolgo­ zott B udapesten. A szereposztás csak m árcius elején válik ism ertté. A filmet E ben István forgatja, L o hr Ferenc ké? szíti a hangfelvételeket és V in c z e Már? tón a díszleteket. M árcius 2 án külső felvételek kezdődnek a C sórható mcl? lett és U jtátra fü red e n , ahol a m agyar ,,Stab“ első ízben jön össze a ném et szereplőkkel. A film felvételeit m ár­ cius végén fejezik be. A M a gya r Filmiroda m űterm ében fo ly tatták „ A z e m b er a híd ala tt :í cí? mű film felvételeit, G ál Ernő produkc ójában és Vajda. László rendezésében. A kitűnő együttes: C so rto s G yula, Kiss Ferenc, Lázár M ária, Jávor Pál és m ások teljes m űvészetüket n y ú jto tták , hogy ez a m agyar film a legsikerültebb filmek közé juthasson. Az előjelekből ítélve, ez a film is a nagysikerű m agyar filmek közé fog tartozni. A film várható sikerének híre elju­ to tt a külföldre is, m ert egy bécsi vállalkozó elkészítteti B udapesten a film ném et v álto zatát is. A filmet a Kolor-film hozza forgalom ba. A M ag y a r Film iroda szinkron te n n é ben felvételeket készítettek a Lux*Film francia film jének, a „ M a te r n ité “*nek m agyar átültetéséhez. A szinkróniziá? lást Pitlvár: nagyszerű eljárása szerint készítették László Sándor vezetésével. A film m agyar szövegét L a c k n e r A rtú r és dr. F edák Á gota írták.

UJ MOZI megnyitása előtt sze rez ze be 1

Lajta Andor

FILMÜVÉSZETI ÉVKÖNYVÉT

'

A MAGYAR

m ányhatóságok kiküldötteinek a kisé# rétében szom baton m egtekintették a H unnia és a M agyar Film iroda m űter­ meit, vasárnap pedig kirándultak. A ném et vendégek előreláthatólag m ár; eius 2 án este utaznak vissza Berlinbe.

F IL M

ném etországi bevitele ügyében meg-, indult film kereskedelm i tárgyalások mVir feb ru ár utolsó hetében kezdőd# tek meg B udapesten. Február 23 án Bu# d ap estre érk eze tt dr- Melzer, a N ém et Film kam ara ügyvezetője, aki napokon keresztül in fo rm áltatta m agát a m a­ gyar helyzetről. Végül szerdán, február 26-án Melzer dr. fogadta az OM'ME ben tö m örült m agyar film gyártókat, akik két és fél óra hosszat ta rtó tár# gyaláson ism ertették b ajaik a t és sé; relm eiket. Ezen az értekezleten Pogány Frigyes dr. nyug. h. állam titkár el­ nökölt, ré sztv ett azon a m agyar érdes Veiteken kívül M aydam Vilm os, az Ufa igazgatója is, aki a m agyar—ném et tárgyalásokra B udapestre érkezett. Az értekezleten a m agyar film gyártók egym ás u tán m o n d o tták el sérelm eiket és ad ták elő kívánságaikat. M elzer dr. tudom ásul v ette az értekezleten elhang­ zott kívánságokat. C sü törtökön, február 27-én reggel B udapestre érk eze tt Lchnich O swald államin n is/te r, a N ém et FRmkamara elnöke, akit a OMlME és a M M OE vezetősége fogadott a pályaudvaron. A ném et vendégek a Carltom szálló# bán szálltak meg- C sütörtökön Lehnich dr. m eglátogatta az egyes korm ány­ hatóságokat, tárgyalt a kultuszm iniszs tórium ban,a belügyben és a kereske, delim i m inisztérium ban. P énteken foly­ tató d tak ezek a hivatalos tárgyalások, am elyen a m agyar filmszakma érdé# k e’tje i nem v ettek részt. Ezt megélő; zően szükkörü értekezlet volt a két egyesület elnökségének a bevonásával, am elyen term észetesen a H unnia, a Film iroda és a korm ányhatóságok m eg­ bízottai is résztvettek. A pénteki tár; gyalások ilyen körülm ények kö zö tt csupán intern jellegű tárgyalásokkal teltek el. A m agyar és ném et érdekel tek csak szom baton, február 29-én este ad tak ki közös kom m ünikét a sajtó szám ára. A ném et vendégek a kor#

FIGY ELM EZ TET ÉS! A M agyar Film iroda Rí. kérésére ezúton is figyelm eztetjük tag jain k at, hogy a Ma­ gyar V ilághíradó a részükre előírt játszási napokon m egcsonkíttatlanul m utassák be, mert ellenkező esetben vétenek a 106.300 1032. VII. B. M. sz. rendelet ellen, aminek súlyos konzekvenciái (engedélyelvonás) le­ hetnek. Különösen felhívjuk a tagok figyelmét arra, hogy abban az esetben, ha a Magyar Híradó valamely külföldi híradóval azonos felvételeket tartalm az és ők ugyanazt nem akarják kétszer vetíteni, jelenetkivágást csak a külföldi híradóban végezzenek, k ü ­ lönben vétenek a fent hivatkozott rendelet ellen. A M agyar ívíozgóképüzemeugedélyesek Or­ szágos Egyesületének elnöksége: Morvay Pál iigyv. alelnök. % M egállapítást nyert, hogy a keret-m eg­ állapodás nyom tatványába a 26. §. a. al­ pontja tévesen v étetett fel, mert a m egálla­ podás m egkötésére kiküldött bizottság en­ nek az alpontnak, a második felének „vi­ szont egy később játszó mozi sem zárhatja ki az előttevaló lejátszás jogától a korábbi osztályú színházakat” törlését határozta el. Felkérjük tag jain k at, hogy ennek a törlés­ nek keresztülvitelét a kikézbesített példá­ nyokon foganatosítani szíveskedjenek. 0. M. M. E.

M.M. O. E.

G uttnian Manó titk ár.

Morvay Pál üv. alelnök.

A Tricolor Film Rt. annak közlését kéri, hogy az új Chaplin filmet kizárólag a T ri­ color vette meg és ezt a filmet M agyarorszá­ gon más forgalomba nem hozhatja.

23

H Í R A D Ó J A F ebruár 24-én ankét volt a belügyminisz­ térium ban a vidéki szünetelő mozik meg­ nyitása ügyében. Az ankéten résztvettek K ádár Levente min. osztályfőnök, Szőllősy Alfréd min. oszt. tan. és R u ttk ay Ödön a belügyminisztérium képviseletében. Bor­ nemissza Gábor és Morvay Pál a Moziegye­ sület, Pogány Frigyes dr. és G utm ann Manó az OMME, Tors Tibor orszgy. képviselő az Országos Magyar Film egyesület, dr. Bingert János a Hunnia filmgyár, dr. T aubinger Zoltán a M agyar Filmiroda, dr. Székely Imre korm ányfőtanácsos a Telefongyár kép­ viseletében. Érdekes és a szakm ában feltű­ nést keltett, hogy a vidéki szünetelő mozgó­ képszínházak életrekeltéséért harcoló Film­ színházak Gazdasági Szövetkezete nem k a ­ pott az an k é tra m eghívást. Az ankét lénye­ gében különös h atározatot nem hozott, el­ lenben kim ondta, hogy a kérdés tanulm á­ nyozása és gyakorlati javaslatok m egtétele érdekében három tagú bizottságot küld ki, amelybe a két szakegyesület is küld egyegy 'tagot. Behr Martin, a Bioscop-Film kft. egyik igazgatója február 15-ével elhagyta Buda­ pestet és Bukarestben átv ette a W arner Bros, rom ániai fiókjának a vezetését. Behr Martin évek óta lakik Budapesten, itt előbb az Universa! keleteurópai vezérképvisele­ tét vezette, majd egyik alapítója lett a Bioscopnak. Behr Martin a m agyar film­ szakm ában általános népszerűségnek és sze­ retetnek örvendett. Földes Lajos, a Param ount-film gyár bu­ dapesti fiókjának eddigi ügyvezető igazga­ tóit a közeljövőben a g y ár távolkeleti ér­ dekeltségeinek irányítását veszi át. Utóda — dr. Palugyay Miklós — aki nyolc éven á t vezette a g yár romániai fiókintézetét — de előzőleg már évekig m űködött a buda­ pesti fióknál, tehát alapos ismerője a ma­ gyar filmviszonyoknak. Az Országos M agyar Film egyesüíet bead­ ványt intézett K ádár Levente miniszteri osztályfőnökhöz, am elyben egyesületközi ankét összehívását kérte. Ezen az ankéten a m agyar film gyártással kapcsolatos szak­ mai kérdéseket tá rg y aln ák meg, am elyek a m agyar film gyártás hatályosabb tám ogatá­ sát és védelm ét céloznák. Az egyesület a beadványhoz egy 14 pontból álló terveze­ tet mellékelt, am elynek megbeszélésére szükséges a szakm ai teljes nyilvánosság.

Az Országos Magyar Film egyesület ezt a fölterjesztést és á hozzá csatolt mellékle­ tet tanulm ányozás céljából elküldte a két társegyesületnek is. A Magyar Filmklub legutóbb február hó 22-én sikerült estélyt rendezett, am elynek keretében Kurucz János, az ism ert zongora­ művész és zeneszerző hollywoodi élményei­ ről ta rto tt rendiviil érdekes és lebilincselő előadást. K urucz Ján o s szabadelőadása után Fekete Pál, az Operaház tagja adott elő néhány szép dalt óriási siker mellett. A nyíregyházai városi mozgóképszínház kédését — hír szerint — úgy fogják meg­ oldani, hogy a város lemond a jogról és az így felszabaduló engedélyt előreláthatólag Rock István nyug. alezredesnek, a mozi ed­ digi társengedélyesének és igazgatójának fogják kiadni. A m agyar filmek vigalm iadóm entessége ügyében februárban küldöttség jelent meg Sipőcz Jenő főpolgárm esternél és Szendy K ároly polgárm esternél, valam int az egyes tanácsnokoknál, akik jóindulatulag h allg at­ ták meg a küldöttség kív án ság ait és előter­ jesztését és m egígérték, hogy a kérdést tő ­ lük telhetőén jó ak aratu an fogják tanulm á­ nyozni. F ebruár 23-án újból m egnyílt Budapesten a Belvárosi-mozi, amely az utóbbi hóna­ pokban zárva volt. A Belvárosi mozit ezen­ túl Belvárosi filmszínháznak hívják és az új engedélyt, amely a múltban az Ébredő M agyarok Egyesülete nevére szólt, egy kft. k ap ta meg, am elynek tagjai: K. Bernáth V iktor, Lisznyay Melinda és Freisinger Zoltán. A mozi igazgatója most is Mádl J. s Géza. $?; A M agyar Filmklub m árcius 15-én ta rtja !^ezidei közgyűlését, am elyen újjáválasztják a választm ányi tag o k at és a számvizsgáló bizottság ftagjaií. A közgyűlés m ódosítja az alapszabályok egyik-m ásik pontját is. Amennyiben a közgyűlés m árcius 15-én h a­ tározatképtelen, úgy a legközelebbi köz­ gyűlést m árcius 29-én d. e. fél 11 órakor ta rtjá k meg á Filmklub helyiségében.

24

A keretm egállapodás tekintetében a két egyesület úgy állapodott meg, hogy azokat a m ozgóképszínháztulajdonosokat és filmkölcsönzőket, akik m árcius 15-ig a k ere t­ m egállapodást nem írják alá, tilalmi b iz o tt­ ság elé viszik és tilalom alá helyezik. A budapesti m. kir. áll. m echanikai és elektrom osipari szakiskolán április elején új mozigépész tanfolyam nyílik meg, am elyre április 4-ig lehet jelentkezni. Felvételi díj és tandíj címén 10® pengőt kell fizetni. Az előtaníolyam április 15-től m ájus 9-ig, a rendes tanfolyam pedig m ájus 11-től június *? 27-ig tart.

I

M E G JE L E N É SI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK

BUDAPESTEK FILMMARKT Bioscop-Film: W enn di M usik nicht w ä r e ... Radius-Film theater. Jf. H arm onia-Film : Reiter von Deutsch-Ost­ afrika. Palace-Kino. Jf. — Der ideale Gatte. Forum -Film th. Jf. Hirsch & Tsuk-Film : Der H im m el auf E r­ den. K am m er-Film t., Décsi-Kino. Jf. K eleti-Film: B itte auf fassen! Scala-Film ­ theater (ung.). Jf. Kino-Film: Ich kann nicht ohne Zigeuner leben! U rania, Radius und A triumFilm theater, (ung.). Jf. Metro-Film: I live m y life. M etro-Film thea­ ter. Jf. — O Shaugnessy Boy. Palace-Kino. Jf. Művész-Film: Sphinx. Palace-Kino. Jf. — Der Gardeleutnant. Royal Apollo. Jf. Param ount-Film : Gilded Lilly. Radius-Film ­ theater. Jv. — Rumba. Omnia, City-Kino. Jf. — M ilky W ay. Royal Apollo, jf . P átria-F ilm : Caf f e Moskau. Royal Apollo, (ung.) Jf. — Roberta. A trium -Film theater, DécsiKino. Jf. Reflektor-Film : Vergissmeinnicht. Forum theatcr. Jf. Tricolor-Film: W e live again. Forum -Film ­ theater. Jv. Ufa-Film: Schwarze Rosen. Urania, Décsi, Corso, A trium -Film theater. Jf. Universal-Film: Storm aver the Andes. Om­ nia, City-Kino. Jf. W arner Bros.-Film: Captain Blood. Omnia, City-Kino. Jf.

Február hónap (M onat Februar) M agyar (ungarischer) film 3 Német (deutscher) film 5 A merikai (amerikanischer) film 10 O sztrák (österreichischer) film 2 összesen (Zusammen) 20 film V SA rvvV V V W V W V V V V V V V W V W V V Si

EDDIG M E G JE L E N T E K : 1936 január 1-től (Bisher erschienen seit dem 1. Januar 1936.) ■Magyar (ung.) (und in U ngarn er­ zeugte) film 5 Német (deutscher) film 10 A merikai (amerikanischer,) film 17 Angol (englischer) film 1 Francia (französischer) film 1 O sztrák (österreichischer) film 5 összesen (Zusammen)

39 film

EDDIG M E G JE LE N TEK : 1935 augusztus 1-től (Bisher erschienen seit dem 1. Aug. 1935.) M agyar (ung.) (und in U ngarn er­ zeugte) film 16 Német (deutscher) film 30 A merikai (amerikanischer) film 68 Angol (englischer) film 9 Francia (französischer) film 6 O sztrák (österreichischer) film 12 Olasz (italienischer'' film 1 Palesztina (palestinischer) film 1 Svájci (schweizerischer) film 1 összesen

(Zusammen) 144 film

„D IA TYP ”

PÁTRIA

F IL M L A B O R A T Ó R I U M

M O D E R N C I M F E S T Ő VÁLLALAT

Budapest-, VII., R oEenbiller-ucca 19. sz.

Budapest, M ákoczI-uí 5 4 ,

Telefon : 45-3-04.

Telefon: 37-2-28.

Fe elősség m ellett készít

KÉSZÍ T:

F I LM F E L IR A T O K A T AZ EREDETI KÓPIÁRA

Speciális üveg-, fa -, b á d o g -, vilá g iló cégFáblákaf, f é m -

és f a b e Fű k e l

a H r u s k a - f é l e világszabadalom s'.érint.

művészies kivitelben,

Bármily stylusu betűk, tetszés szerinti színben!

A M etró film p a lo ta é s aR o y a l Apolló s z á llító ja .

Fehér a la p o n is kitűnően olvasható! --■■■ —

25

ÁLLAMI FILMDÍJAT létesítenek m ost A usztriában is. Elek szőr N ém etországban vezették be az állami film díjat, am elyet évente egy* szer o szto ttak ki azok k ö zö tt a filmek gyártói és rendezői között, akiknek m unkái kulturális, vagy művészi szem pontból a legkitűnőbb m inősítést n y erték el. A z olasz díjak, am elyeket évente a velencei film biennale alkal­ m ával kiosztanak, nem egyebek, m int hasonló jellegű állami díjak. M ost az osztrák k ö zoktatásügyi m inisztérium is elhatározta, hogy vagy diplom a vagy em lékérem alakjában bevezeti a film# díj intézm ényét és ezzel kétségtelenül előbbre viszi az osztrák film gyártás ügyét. Bizonyos, hogy serkentőleg és buzdítólag hat az ilyen díj kiosztása, amely, ha nem is anyagi term észetű, de legalább erkölcsi szem pontból befő# lyá'soíja a filmen közrem űködők tö# rekvéseit.

Érdekes véletlen, hogy az utóbbi he# ha nem is ilyen irányú, de hasonló célzattal m ozgalom indult meg M agyarországon is és ennek az a célja, hogy m űvészi prém ium ok és ösztön; díjak kiosztásával jutalm azzák meg a m agyar film gy ártó k at és a filmen szc# replőket. Az O rszágos M agyar Filmegyesület in d íto tta meg a m ozgalm at abban a form ában, hogy m inden 50 filléren aluli jegyhez 1, m inden 50 fii# lérnél nagyobb értékű belépőjegy után 2 fillér p ó td íja t kérjenek a közönségtől. Az ilyenform án befolyó elég szépnek Ígérkező összeg 15%#át kéri az Egye­ sület m űvészi prém ium ok és ösztön# díjak céljaira. K ozm a M iklós bel# ügym iniszter éppen legutóbb arra érd em esítette a m agyar film szakm át, hogy három negyedórás beszédben fog lalkozott a filmügy szám os kérdésével és ezért rem élhető, hogy az O rszágos M agyar Film egyesüíet kérése teljese# désbe m enjen. bekben,

A z u j r ó m a i film v á ro s telj a lá tkép e

A zoktatófilm MEGKEZDTÉK AZ OKTATÓFILMEK CENZÚRÁZÁSÁT — AZ ELSŐ CENZÚRÁZOTT OKTATÓFILM: A TISZA FELSŐ SZAKASZÁN — m agyarorsz í g i fi 1m o k ta ­ tás egyik fontos feladata volt, hogy az iskolában v etítésre kerülő filmek egy hivatalos szerv véle* m ényén keresztül ju th a s­ sanak be az iskolákba. Ez az ellenőrzés egészen term észetes, ha m eggondoljuk, hogy az iskolában folyó m unka m indenképen a hivatalos ható-; ságok ellenőrzése a la tt áll. Elég, ha a tankönyv ügyre hivatkozunk, amely kötelezően előírja, hogy hivatalos ál­ lami szerv engedélye nélkül sem m iféle tankönyv az iskolában nem használ* ható. A film m int sokkal fiatalabb ta ­ ni tó*cszköz, hosszú éveken keresztül m inden hivatalos ellenőrzés nélkül jutm inden hivatalos ellenőrzés nélkül pe reg h etett az egyes iskolákban- Szorgos és előrelátó pedagógusok igyekeztek a filmet az iskola tan ításáb a bekapcsol* ni; gépet szereztek, berendezésekre ál­ doztak, a filmanyag beszerzésénél azon­ ban m indig m egakadtak. Ezen a hiá­ nyon úgy seg ítettek, hogy a iegköze* lebi film kölcsönzőhöz fordultak és az

o tt evő repertoárból v ették át a ve* le m é n y ü k szerint alkalm as filmet. Ez az állapot m egszűnt végleg. A vallás és közoktatásügyi mlniszté* rium a belügym inisztérium m al kar* öltve hoszas és alapos tárgyalások után elrendelte, hogy a filmek, am elyeket arra szántak, hogy a tanulók elé kerül­ jenek, hivatalos szerv vé Ítm ény e alap* ián juthassanak csak be az iskolákba. A z alább következő rendelet ennek a hivatalos ellenőrző szervnek a felállí­ tásáról és m űködéséről intézkedik. T udom ásunk szerint ez az Oktató* film O rszágos Bíráló Bizottság február 25:én m ár m egkezdte m űködését. Öt filmet vélem ényezett is. A z első film, a m e ly ik a c e n zú ra b izo ttsá g elé került: „A T is z a felső s za k a sza “ cím ű film volt.

N em véletlenül: a T isza egészen ma* gyár folyó és olyan tájakról indul el, ahonnan a hazát szerző m agyarok is jöttek. A m ai kor tanulóifjúságának in tő jelül szolgálhat, hogy az első o k tató film az e ze ré v e s m a g y a r határok fo r d ítja t e k i n t e t ü k e t . . .

fele

I S K O L Á K // F I L M K Ö L C S Ö N Z Ő K // E G Y E S Ü L E T E K K U L T U R F I L M S Z Ü K S É G LÉTÉRŐL AZ

EGÉSZ

VILÁGRA

KITERJEDŐ

SZERVEZETÉVEL

GONDOSKODIK

A

AZ ISKOLAI FILMVETÍTÉS TŰZRENDÉSZETE A közép- és középfokú iskolákban niozgóíényképekkel o k tatás bevezetésével kapcsolatos tűzrendészet! óvintézkedé­ sek. (Yalam envi törvényhatóság első tisztviselő­ jének.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi­ niszter ur az 1935/36. tanévtől kezdve a kö­ zép- és középfokú iskolákban a tan terv v el összefüggő oktató filmek bem utatásának fokozatos bevezetését rendelte el. Ennek lehetővététele céljából az em lített iskolákat keskenyfilm ek vetítésére alkal­ mas vetítőgéppel és kizáróan o k ta tást szol­ gáló filmekkel lá tja el. A vetítőgépeket erre k iképzett tan áro k kezelik, vetítésre pedig csak úgynevezett nehezen égő keskeny-film eket használnak. Ezek a filmek nehezeb­ ben gyulnak és nehezebben égnek ugyan, mint az egyéb filmek, a tanuló ifjúság testi épségének ily előadásokon lehető meg­ óvása érdekében azonban mégis szükséges a megfelelő óvóintézkedések m egtétele. E zért a vallás- és közoktatásügyi minisz­ ter ur u ta síto tta az em lített iskolák igaz­ g atóit, hogy a vetítőgépnek az iskolában felállítása előtt tüzrendészeti szemle m eg­ ta rtá sa végett forduljanak az elsőfokú tüz­ rendészeti hatósághoz. Ha tehát valam elyik iskola igazgatósága az elsőfokú tüzrendé­ szeti hatóságot az em lített célból m egke­ resi, ennek — tüzrendészeti szakközege közben jöttével — díjtalanul helyszíni szem­ lét kell ta rta n ia s ennek eredm ényéhez k é ­ pest a kérés teljesíthetősége tekintetében véghatározatban kell döntenie. A tüzrendészeti hatóságnak v éghatáro­ zatába m indenesetre fel kell vennie az alábbi óvintézkedéseket. a) A tanterem ben a vetítőgépet csak az előadó asztalán v ag y külön vetítőasztalon szabad elhelyezni s ott is úgy kell felállí­ tani, hogy ahhoz av a ta tla n egyén hozzá ne nyúlhasson. Sem az előadó asztalát, sem a vetítőasztalt nem szabad közvetlen a ta n ­ terem ajta ja m ellett elhelyezni, m ert azok — netán szükséges menekülés esetén — a szabad közlekedést akadályozzák. b) A tanterem ben az állandó berendezési tárg y ak o n (pld. előadó asztalon, iskolapado­ kon) kívül egyéb tá rg y a k at, valam int p ó t­ székeket beállítani, azokkal a szabad köz­ lekedést. akadályozni, eltorlaszolni nem szabad. c) A vetítőgéphez csak külső sérülések ellen V é d ő borítással ellátott villam osveze­ téket szabad használni. (Sodrott vezetéket azért tilos használni, m ert annak szigete­

28

lése rövid időn belül 'm egsérülhet s rövid­ zárlat okozója lehet). d) A vetítőgép villam osvezetékét, v ala­ m int a terem világítás kapcsolóját a v etítő­ gép közvetlen közelében kell elhelyezni, hogy azokat a gép kezelője működési helyé­ ről elérhesse. H a a terem világításnak vagy a gép vezetékének dugaszkapcsolója a gép helyétől távol van, ak k o r a vetítés tartam a alatt a kapcsolók kezelhetése céljából v a­ lakinek állandóan a kapcsolók m ellett kell tartózkodnia. E zt a felad ato t megfelelően kio k tato tt tanuló is elláthatja. e) A veítéshez szükséges film tekercset megfelelő csom agolásban az intézet olyan helyiségében kell tartan i, ahová illetékte­ lenek nem ju th atn ak . f) A film csak az előadás tartam a alatt az előadó ta n á r személyes felügyelete mel­ lett ta rth ató a tanterem ben. Az előadó ta ­ nár előadás után a filmet ismét, a m egálla­ píto tt helyére köteles visszavinni. g) Az előadásokhoz csak olyan film te­ kercs használható, melynek engedélyiratán a „nehezen égő film" jelzés, illetve felirat látható. h) A gép kezelőjének a vetítés tartam a a latt a gép m ellett kell állnia s onnan csak a vetítés befejezése után szabad eltávoznia. Ha o k tatás közben a filmek állóképként vetítése válik szükségessé, a motor leállí­ tása előtt — a gépkapuban levő filmnek a vetítőlám pa hősugarai g y ujtóhatásától m egóvása céljából — a hővédő üveget kell beállítani. i) A vetítéssel kapcsolatos előadások alatt dohányozni tilos. j) A tanterem ben ragasztóanyagot ta rta n i vagy esetleg szakadt filmet o tt m egragasz­ tani nem szabad. Ha a film bem utatása a la tt elszakad, ak k o r 1. a vetítőgép villamos v ilág ítását kell k i­ kapcsolni, 2. a terem világítást kell bekapcsolni, 3. az elszakadt filmet ú jra fel kell fűzni és u tána a v etítést a vetítőgép kezelési sza­ bályzata szerint kell tovább folytatni. k) V etítés a l a tt a vetítőgép közvetlen kö­ zelében oltás céljára egy 1 m 2 nagyságú vizes pokrócot kell tartan i. 1) H a vetítés közben a film v ag y a v etítő ­ gép bárm ely éghető felszerelése v ag y al­ kotórésze meggyül, ak k o r a gépkezelőnek — az alábbi sorrendben — a következőket kell tennie: 1. a vetítőgép villamos berendezését (mo­ to rt és lám pát) ki kell kapcsolnia; 2. a tanterem v ilág ítását be kell kapcsol­ nia;

3. a, vizes pokróccal az égő tá rg y a t be ' kell ta k arn ia s a \ tíiz elfojtása céljából a A budapesti m . k ir . á ll. m echa­ szükséges intézkedéseket meg kell tennie. n ik a i és e l e k t r o m o s ip a r i s z a k Ha a helyi viszonyok szükségessé teszik’ a tűzrendészeti hatóság a fentieken kívül i s k o l á n (Tavaszmező-utca 75. sz.) egyéb óvóintézkedéseket is elrendelhet. m oz gófényké p gépkezelői Az elsőfokú tűzrendészeti hatóság végtanfolyam n y iíik meg. h atáro zata ellen fokozatos felebbvitclnek A ta n fo ly a m ra a tanfolyam elnöké­ van helye. Végsőfokon a belügym iniszter hez in té z e tt és a ta n fo lya m igazga­ dönt. tóságánál (Tavaszmező - utca IS.) Az elsőfokú tűzrendészeti hatóság a tűz­ legkésőbb felyó é vi á p rilis hó 4-én rendészeti feltételek pontos m egtartását d é li 72 ó rá ig b e n y ú jto tt Írásbeli, időnként hivatalból (díjtalanul) ellenőrizni köteles. s z a b á l y s z e r ű bélyeggel e llá to tt E rről Alispán (Polgárm ester) u rat azzal folyam odván yban le h e t je le n ik ezni. a felhívással értestíem , hogy fentieket mi­ F e l v é t e l i - és t a n d í j c í mé n h eztartás végett az elsőfokú tűzrendészeti összesen 700 pengő fizetendő. h atóságokkal is közölje. Érdeklődőknek tá jé k o z ta tó t Budapesten, 193b. évi január hó 17-én. k ü ld a tanfolyam igazgatósága. A m iniszter helyett: Tom csányi s. k., állam titkár. — a legnagyobb számban az olcsóbb jegyek keltek el és ezek révén érték cl a mozgóképÁ m. kir. v allás - és közoktatásügyi színházak legnagyobb bevételeiket. Az öszszes jegyek 42%.-a a hat pennyig terjedő je ­ miniszter 360/1936. eln. számú gyek eladásából adódott (a mi pénzünk sze­ ren d elete rint kb. 80 filléres átlagos helyár). A követ­ kező kategóriájú jegyek értéke elérte az egy a film oktatásnak a közép- és középfokú is­ shillinget, vagyis a közel kétpengős, illetve kolákban való bevezetésével kapcsolatos tűz­ az L80 pengős helyárat. Ebből látható, hogy rendészeti óvóintézkedésekről. csak 22% ju t azokra a jegyekre, amelyek a drágább ülőhelyekre szólnak. Londonban I. egyébként minden 14. lakóra ju t egy mozi­ Valamennyi egyházi hatóság álatt nem álló ülőhely. Ezzel kapcsolatban m egemlítjük középiskola, felső kereskedelmi iskola, tanító, Rowsonnak azt a megállapítását is, hogy tanítóképző és óvónőképző intézet, polgári minden angol filmet átlagban 7420-szor mu­ iskola és felső mezőgazdasági iskola igaz­ tattak be, illetve játszottak, míg a külföldi gatóságának. filmeket átlagban csak hatezerszer játszot­ Az iskolai film oktatás bevezetése kapcsán ták. szükségessé vált az iskolai filmelőadások és felszerelések tűzrendészeti ellenőrzésének Em elkedett az am erikai filmexport 1935egységes szabályozása. E tárgyban a m. kir. ben. Az elmúlt esztendő során valamivel belügym iniszter úrral folytatott tárgyalások emelkedett az am erikai filmkivitel az előző alapján a belügym iniszter úr az alábbi tel­ évihez viszonyítva. Az 1934. évivel szem­ jes szövegében közzétett rendeletet intézte valamennyi törvényhatóság első tisztviselő­ ben az emelkedés 12% -os. Az amerikai jéhez. filmkivitel 11935-ben 34.7 m étert tett ki és Felhívom Címet, hogy a rendelet értelmé­ pedig 4.7% m egvilágított negatívban, 1.3% ben a szükséges vizsgálatok m egejtését m i­ némaföltvételekben és 92% hangosfilmkó­ előbb kérje és az ennek kapcsán kiadott ren­ piákban. A legtöbb filmet a középamerikai delkezéseket szigorúan tartsa be. államokba szállítottak, az összkivitel 17% -a Olcsó hely aiak biztosítják a filmszínházak ide terelődött, míg A ngliába az összkivitel üzletm enetét. Rovuson, az ism ert angliai 16% -a irányult és 15% -kal volt képviselve filmvállalkozó és statisztikus, akinek egyik­ Argentinia. A filmexport 11% -a irányult másik m egállapításáról a F ilm kultúra más Brazília és Spanyolország felé, míg K ana­ helyen számolunk be, m egállapítja, hogy a mozgóképszínházak legjobb propagandája az dába csak 8.8% , Franciaországba 7.5%, és olcsó helyár. Roívson szerint Angliában 4305 Mexikóba 6.3% irányult. A mexikói kivi­ mozi játszik állandóan. Ezek összesen 3 m il­ tel az állami filmgyártás fejlődése folytán lió 872.000 ülőhely fölött rendelkeznek. Az visszaesett. elmúlt évben — Rowson tapasztalatai szerint

KORMÁNYRENDELET AZ OKTATÓFILMCENZURA FELÁLLÍTÁSÁRÓL A m. k ir vallás- és közoktatásügyi m iniszter 9 0 0 /1 9 3 6 . eln. szám ú ren d ­

elet© az iskolai o k ta tásra szánt filmek megvizs­ gálásáról és engedélyezéséről, az O ktató­ filmek Országos Bíráló B izottságának szer­ vezéséről, szervezetéről és feladatáról. A m. kir. m inisztérium nak 10.400/1935. számú rendeletével kapott felhatalmazás alapján a m. kir. belügym iniszter urral egyetértőleg a következőket rendelem:

1.

ténik. Szaavzategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (2) Az albizottságot az elnök, vagy he­ lyettese a vetítésre kerülő filmek különleges rendeltetési szem pontjaira tekintettel az előadó véleményének meghallgatásával esetről-esetre állitja össze. (3) Amennyiben Budapest székesfőváros tulajdonában levő, vagy általa készített, avagy elsősorban a székesfőváros által fenn­ tarto tt iskolák céljait szolgáló film kerül megvizsgálásra, a Bizottságba a székesfő­ várost képviselő tagok egyikét be kell hivni.

4. (1) A Bizottság az engedélyezés céljából eléje terjesztett filmeket az alábbi szempon­ tokból vizsgálja, illetőleg bírálja meg: a) milyen fajú és fokozatú iskola céljaira készült, illetőleg milyen fajú és fokozatú iskolában használható. b) megfelel-e az érvényben levő tantervek és utasitások szellemének, c) melyik tantárgy keretébe való s kiegé2 sziti-e a tantárgy anyagát, d) a tanítási anyag milyen részletét, egy (1) A Bizottság elnökét és helyettes el­ vagy több tanítási óra anyagát szemlélteti-e, nökét három évi tartam ra a vallás- és köze) tárgvilag helyes-e, oktatásügyi m iniszter nevezi ki. f) módszeres felépítése helyes-e, (2) A B izottság tag jai: g) technikailag (fotografálás, feliratozás, a) a vallás- és közoktatásügyi m iniszté­ vágás stb.) megfelel-e a követelményeknek, rium hat tisztviselője, köztük az oktatófilm­ h) művészi hatásu-e, ügyek intézésével foglalkozó ügyosztály ve­ i) ajánlható-e a Nemzetközi Oktatófilm zetője és oktatófilmügyi előadója, b) a m. kir. belügym iniszter által kikül­ Jegyzékbe való felvételére. (2) A Bizottság a megvizsgált, illetőleg dött két, a m. kir. honvédelmi, földmivclésmegbírált filmeket változatlanul, vagy pon­ ügyi és az iparügyi m iniszter áltl kiküldött tosan m egállapított pótlásokkal, javítások­ egy-egy tag, kal, változtatásokkal elfogadja, avagy el­ c) az Országos K özoktatási Tanács ügy­ veti. A pótlásra, javításra, változtatásra vezető alelnöke és titkára, visszaadott filmeknél a kívánt pótlás, jav í­ d) két tankerületi kir. főigazgató. tás, változtatás megtörténtéről vagy újbóli e) Budapest székesfőváros polgárm estere vetítés ú tján győződik meg, vagy pedig azok által kiküldöttt két tag, ellenőrzésével az Oktatófilm K irendeltséget f i az iskolafenntartó egyházak tanügyi fő­ bizza meg. hatóságai által kiküldött egy-egy tag, (3) A Bizottság határozata ellen annak e) a vallás- és közoktatásügyi m iniszter közlésétől szám ított 15 napon belül a vallásáltal három év tartam ára meghívott szak­ és közoktatásügyi miniszterhez intézett és a értők. Bizottságnál benyújtandó fellebbezésnek (3) A Bizottság igazgatási és ügyviteli van helye. teendőit előadói minőségben az Oktatófilm Kirendeltség vezetője, jegyzői teendőit pe­ 5. dig a K irendeltség személyzetének egyik (1) Amennyiben a m egbírált film a 4. §ta g ja látja el. Az előadónak és jegyzőnek bán felsorolt szempontoknak megfelel, a Bi­ szavazati joga nincs. zottság a film benyújtójának iskolai bemu­ a tatási engedélyt szolgáltat ki. (1) Az iskolai oktatásra szánt filmek meg­ (2) A Bizottság engedélyező irata nélkül a vallás- és közoktatásügyi m iniszter fenn­ vizsgálása a Bizottság elnökének, vagy he­ hatósága, illetőleg főfelügyelete alá tartozó lyettes elnökének elnöklete alatt az elnökön iskolákban semmiféle film sem m utatható felül három tagból álló albizottságban tö r­ (1) Az iskolai oktatásra szánt filmek meg­ vizsgálására és engedélyezésére a vezetésem alatt álló m inisztérium Oktatófilm K iren­ deltsége mellett bizottságot szervezek. (2) A bizottság cime: Oktatófilmek O r­ szágos Bíráló Bizottsága. (Továbbiakban: a Bizottság.) Székhelye: Budapest. Pecsétje: az ország koronás címere a Bizottság teljes cimét tartalm azó körirattal.

.

30

--------------------------------------- --

be, ilyen bem utatásra az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság engedélyokirata sem jogosít. (3) A (2) bekezdésben foglalt -rendelkezés az iskolák által rendezett ünnepélyek (jótékonycélu előadások, sport- és cserkész-, vagy egyéb ünnepségek) alkalmával bem u­ ta to tt filmekre nem vonatkozik. Ilyen alkal­ makkor csak az O rszágos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről engedélyezett, engedélyokirattal ellátott filmek m utathatók be. (4) A bizottság olyan filmek iskolai b e - » m utatását is engedélyezheti, amelyek a szo­ rosan vett tantervek keretén kivül eső is­ m eretanyagot nyújtanak ugyan, de amelyek az iskola m unkáját várható nevelő hatásuk­ kal tám ogatják. 6. Az oktatójellegü filmek nemzetközi for­ galmának megkönnyítése céljából Genfben 1933. évi október hó 11-én kelt nemzetközi egyezmény intézkedéseihez képest a vámmentességben részesíteni kért külföldi szár­ mazású, valam int ez egyezményben részt­ vevő országokba kivinni szándékolt filmek oktatófilm jellegének m egállapítására ugyan­ csak a Bizottság hivatott. 7. (1) A Bizottságtól filmek megvizsgálását, illetőleg m egbírálását bárki kérheti. (2 A film megvizsgálását a Bizottsághoz intézett beadványban az O ktatófilm kiren­ deltségénél kell kérni. A beadványnak ta r­ talm aznia kell: a) a megvizsgálást, illetőleg megbírálást kérő pontos címét, b) a film címét, ha az külföldi eredetű, akkor a külföldi címet, c) a scenárium írójának nevét és foglal­ kozását, d) az előállító (előállító üzem) pontos megjelölését, e) az előállítás időpontját, f) a benyújtott film minőségének (35 mm, 1.6 mm) és anyagának megjelölését, g) a tekercsek számát, h) a film hozzávetőleges hosszúságát, i) a film rövid leírását, j ) a filmen előforduló feliratoknak író­ géppel leírt szószerinti és szám szerinti pon­ tos másolatát, k) a külföldre szánt filmnél a szándék be­ jelentését és annak az államnak megjelölé­ sét, ahová a bem utató a filmet kivinni szán­ dékozik. (3) A filmet az O ktatófilm Kirendeltség helyiségében kell benyújtani. Az O ktatófilm Kirendeltség a filmet naplózza és arról át­ vételi elismervényt ad. (4) A beadványhoz mellékelni kell az O k­ tatófilm Kirendeltségnek a filmek átvételét igazoló nyugtáját, valamint a vizsgálati dí­ jak befizetéséről szóló nyugtát.

31

(5) Az O ktatófilm K irendeltség a benyúj­ tott filmeket pontosan leméri és a beérkezés sorrendjében terjeszti a Bizottság elé.

8

.

E rendelet végrehajtásáról a vallásközoktatásügyi m iniszter gondoskodik. Budapest, 1936. évi február hó 11-én.

és

Dr. H óm an Bálint s. k. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Á m. kir. v allás - és

közoktatásügyi

miniszter 324/1936. eln. számú rendle­ lete a film o ktatási

d ija k

befizetése

tárg yáb an Valamennyi egyházi főhatóság alatt nem álló nem állami (községi, egyesületi, társulati, magán- és izr.) középiskola, felső kereske­ delmi iskola, tanító-, tanítónő- és óvónő­ képző-intézet, polgári iskola és felső mező­ gazdasági iskola igazgatóságának. (A Buda­ pest székesfőváros közs. iskolák kivételével.) A közép- és középfokú intézeteknek az is­ kolai film oktatást szolgáló vetítőberendezé­ sekkel és filmekkel való ellátása érdekében felhívom valamennyi fennhatóságom alatt álló fentjelzett intézet igazgatóságát, hogy a tanulóktól az 1934. évi 77.800/VTIa. (meg­ jelent a keb. H ivatalos Közlöny 1934 szep­ tember löm számában és az 1935. évi 2978. eln. rendcletem (megjelent a keb. H ivatalos Közlöny 1935 június 15-i számában) alap­ alapján az 1934/35, illetve a folyó 1935/36. tanévre beszedett film oktatási díjnak a 2r kezelési díjból az intézet igazgatóját és a díjkezelő tanárt megillető kezelési jutalék levonása után fennmaradó összegét a „Val­ lás- és közoktatásügyi m inisztérium : Film ­ oktatási díjak, letéti számla, „Budapest“ el­ nevezésű 68.099. számú postatakarékpénz­ tári csekkszámla javára azonnal fizessék be. A befizetési lap értesítő szelvényének h át­ lapján a következők közlendők: 1. a befolyt film oktatási díj teljes összege tanévenként elkülönítve: 2. a m egállapított 2 ^ ' kezelési díjból: a) az igazgató (Ve rész, b) a díjkezelő tanár (4/e rész) részére kiilön-külön mily összegű jutalék fizettetett ki, végül 3. az ellenőrzés m unkáját ellátó keb. szám­ vevőséget a kezelési díjbői megillető V« rész fejében mikor és mily összegű jutalék kül­ detett be. A kezelési jutalékok levonása után fenn­ maradó összegnek a jelen rendeletem alap­ ján befizetendő összeggel egyeznie kell. Budapest, 1936 január hó 29-én.

r

vegyen, mer£ lápéríékű és ko££eínmen£es lefölözött tejet íz e s ít i, tápértékét j a v íf ja Gyermekek és felnőttek kedvelt

reg g e lije , u zson náj a MINDENÜTT KAPHATÓ!

ÁRA 10 DEKA 80 FILLÉR

Polgári, gimnáziumi, kereskedelm i iskolai

m aganvizsgascra,

érettségire felelősségteljes egyéni e lő ­ késztés.

Vidékieknek

leveíező

oktatás.

Havi olcsó részleifizetes.

N É M E T , FR A N C IA , O L A S Z , ANGOL NYELVOKTATÁS.

Dr. Hencz Lehel BUDAPEST, VIIIJÓZSEF-KÖRUT11. III. EM. 4. ELŐKÉSZÍTÉS ÁLLAMSZÁMYITELTANI Á L L A M V IZ S G Á R A ! E lap ra hivatkozók kedvezm ényben részesülnek

T ársaság mozik m odernizálására alakult két évvel ezelőtt Párizsban. E z a társaság ez alatt a két esztendő alatt rengeteg el­ avult és külsejükben is úgyszólván lehetet­ lenül elhanyagolt m ozikat alakított át. A rossz konjunktúra szorította a párizsi külváiosi és kisebb, de elavult belső területű m ozikat is arra, hogy elfogadják a társatág aján laiát cs így sorra végeztették el a szükséges restaurálási munkálatokat. Ez a tá saság semmiféle garanciát vagy fizetési a m unkájáért nem kért: nem fogadott el sem váltót, sem más adósságbiztosítást, csak egyet az újonnan átalakítóit m ozik jöve­ delmében akart százalékos alapon részesed­ ni, és pedig a napi elszámolás alapján. E z­ zel a tá-saság azt is akarta igazolni, hogy maga is hifz elveiben: hisz abban, hogy a mo ietn és s, ép filmszínház jobban cs biz­ tosabban jövedelmez, m int a régi, mocskos, rozoga .,mozi“. Az elv megfelelt a várako­ zásnak, a párizsi mozik tömegesen vették igénybe a társaság újjáalakító segítségét és most a m ozikból átalakult film színházak napi bevételeiből kényelmesen fizetik az á t­ alakítási költségek részleteit. M ert a film ­ színházak is igen jól mennek . . . E z is olyan ötlet volt, amelyet nemcsak a rossz gazda sági viszonyok, hanem a lélektani adottság term elt ki. A film legjobb és legbiztosabb bevételi forrása a sok mozi. Rowson, egy ism ert lon­ doni filmvállalkozás vezetője, aki egyben Anglia egyik legjobb film statisztikusa is, egyik tanulm ányában m egállapítja, hogy a filmek bevételi biztonságát nem a filmen szereplő sztárok, sem a filmek tém ája, ha­ nem csakis a kitünően vezetett és a mai íz lesnek megfelelően berendezett film színhá­ zak biztosítják. Rowson ezt a m egállapítást abból az alkalomból közli, hogy egy angol film társaság, amelynek m ár úgyis száznál több filmszínháza van, elhatározta, hogy to ­ vábbi 40—50 filmszínházat vásárol és ezen­ kívül ugyancsak 40—50 színházat létesít egyenkint 2—3000 ülőhellyel. Ennek a tá r­ saságnak 3 millió angol font tőkéje van és ezzel a hatalm as pénzügyi fölkészültséggel szervezi meg m ozitrösztjét. H a ez a 80 új filmszínház megépül és üzembe kerül, az an­ gol mozgóképszínházak ülőhelyeinek a szá­ ma eléri a négymilliót. Lehetséges, hogy Rowsonnak elméletileg igaza van, de — sze­ rintünk — csak olyan hatalm as városban, m int Londonban és olyan gazdag országban, m int Angliában, lehet ezt az elméletet gya­ korlatilag megvalósítani. Kis országban el sem képzelhető ekkora tőke, azonkívül kis országban mások a gazdasági és társadalm i viszonyok is, úgyhogy a Rowson-féle elmé­ let csakis Angliában vagy az Egyesült Álla­ mokban állhatja meg a helyét.

32

IIM TECHNIKA SIM O N Y I VILM OS

a M M. O. El. sz akértő-m érnöke, a budafoki Árpád film színház tu la jd o n o sa :

MI AZ OKA AZ IDÜELŐTTI FILMKARCOSODÁSNAK ÉS FILMHIÁNYOKNAI\ ? néhány sor főleg vidéki és kisebb m ozgószínházak rés gi és állandó panaszát kis v ánja orvosolni. S z á m ta ia n sz o r tapasz# tá lju k , sa jn o s m á r a m á­ so d h e te s film szín h ázak b an is, de m ég in k á b b a később játszó mos zikban, h o g y a film eg y es je le n e te i h iá n y o sa k , a m o n d a t b e fe je z é se nélkül m eg szak ad , a dal k ö z e p é n m egszűnik, je le n e te k h iá n y o sa n k e z d ő d n e k . Eh­ hez já ru l e g y ú tta l u g y a n e z e n részek v i­ h a ro s eső je, m egfelelő h an g m en n y d ö r# g ések kel.

Ennek a bosszantó és a közönséget sokszor zajos m éltatlankodásba hozó jelenségnek oka pedig az, hogy egy 2000—2500 m éter hosszúságú filmkó# p iát 9— 10 tekercsben szállítanak és ke# zelnek. M inden m ozgószínházi vezető tudja, hogy a gépházban 600, sőt 900 m étert csévélnék össze, a 150—200 m éteres te# keresek végén, teh át m inden össze# ragasztásnál és szétszelésnél legkeve­ sebb 2 képkocka áldozatul esik. Átlag# bán m oziként a legrendesebb kezelés m ellett teh át a film 1 m éterrel rövidül. A m éterekből nagyon ham ar 50—60 m éter lehet, ami m ár a kópia kos moly, sokszor értelemzavaró károso-. dósa. A legkellemetlenebb ez a hiány a más gyár filmnél. N em rég nálam fordult elő egy nagysikerű m agyar filmnél, hogy a darab egyik legjobb jelenete, a közönségből legnagyobb h a tá st kiváltó

poénje csak az első lejátszásnál volt a filmben, a m ásodszori és harm adszori repriznél m ár nyom a sem volt a film legjobb jelenetének, azért, m ert az éppen a felvonás végére esett. D e ezzel együtt já r a m ozisnak és kölcsönzőnek egyaránt káros dolog, a film időelőtti bekarcosodása (eső), ami term észetes, m ert a 10 tekercs 20 eleje és vége szedi össze a port, verődik a tekercselő asztalához, teh át karcosodák. Az állandó tekercselés és vetítés ú tján a tekercsnek m indjobban a belsejébe csúszó porszem ek végig esőssé teszik a különben még jó állapotban lévő kópiát. Ezeknek a károknak a nagyrésze csökkenthető azzal az egyszerű meg# oldással, hogy szállítsák már a raktárból 600 méteres tekercsekben a filmet. Tíz felvonás h elyett legyen a kópia négy felvonás, 20 tekercsvég h elyett 8. N yilvánvaló, hogy rögtön 60 százalék# kai csökkennek a kópiának am a részei, ahol a hiányok és karcosodások előál# lanak. A felvonások végéről való te# kercskocka kivágása úgyszólván telje­ sen m egszűnik, m ert a legtöbb mozi a 600 méteres tekercset változatlanul adja le. Figyelem mel kell lenni a filmköl? csöngőnek arra is, hogy a hatodik hétig 2 százalékkal nagyobb hiánya a film nek az új Film bérleti és Szállítási K eretm egállapodás szerint nem lehet, m ert nagyobb hiány esetén a mozi a film átv ételét m egtagadhatja, illetőleg k ártérítési igénnyel léphet fel.

Férjünk át tehát a 600-as film te ker? d o b o z o k b esze rz ésére kell fo rd íta n i, csekre! rö v id e se n m egtérül, m e rt h o ssz a b b életű 'M agyar film ek n él ezen k ív ü l a te* k e rc sv é g e k e t leg aláb b 2.5— 3 m é te r eb s ö té t üléssel re n d e ljü k , h o g y a k o p á so k és hiányok ne mindjárt képjeleneten

kezdődjenek. A k ia d á s? tö b b le t, a m e ly e t a n a g y o b b K itüntetett filmtechnikus. A hangosfilm­ technikában elévülhetetlen érdemeket szer­ zett Sven Ason Berglnnd, a kiváló svéd mérnök, aki a hangnak fotográfiái utón történő lerögzítésében alapvető kutatótevé­ kenységet fejtett ki. Berlini artózkodása al­ kalmával az 55 éves tudóst érdemei elisme­ réséül a charlottenburgi m űegyetem tisz­ teletbeli m űszaki doktorává avatta. Tranzverzális hangiéi vevőgép. Amerika az újdonságok hazája és nap-nap után kapunk híreket kinotechnikai gépekről, amelyek vagy új elvekkel, vagy nagyobb üzembiz­ tonsággal dolgoznak. Az egyik hollywoodi cég újtípusu tranzverzálisos írás-rendszerű hangfelvevő szerkezetet konstruált, amelyet, m int a szaklapok írják, magas frekvenciahű­ ség, kiváló üzembiztonság és kis m unka­ szükséglet jellemez. A fényíró szerkezet galvanom étere olajban nyugszik, aminek elektromos szempontból az a jelentősége, hogy nem okoz lineáris torzítást, optikai szempontból pedig megvédi a tükröt a por­ lerakódásoktól. A galvanométer mágneses m ezejét az edig szokásos elektrom ág­ nes helyett permanens mágnes szolgáltatja. 100% -os moduláció mellett a tükör kilen­ géséhez m axim álisan 0.06 w att szükséges, úgy, hogy egészen kis erősítők is elegendők.

lesz a k ó pia, fo ly to n o s felv o n ásv ég pót? lások m eg szű n n ek , a m ozi ped ig hiány? tala n u l h a n g b a n és k é p b e n tisz ta , él­ v ez h e tő le a d á st n y ú jth a t. Ez p ed ig a m ai ideges és n ag y ig én y ű közönsé? g ü nknél a m ozi leg első ren d ű b b érd ek e . torral történik és a fordulatszám 4—32 koc­ káig változtatható. A teljesen fölszerelt gép 120 méter filmmmel, m otorral és fényvédő­ vel együtt 13 kg. Ki kell emelnünk a gép további jellegzetességét, vagyis azt, hogy az optikai tengely' a néma, illetve a hangos képkockának megfelelően átállítható. A karlsruhei technikai főiskola kinotech­ nikai intézete. A kinotechnikai tudomány világszerte tanszéket és kutatóintézeteket kap az egyetemeken és technikai főiskolá­ kon. Németországban 10 év óta működik a karlsruhei technikai főiskolán ilyen kino­ technikai intézet, amelynek alapítója és ve­ zetője dr. G. Kőgel tanár. A főiskola a m ér­ nökhallgatók képzésével foglalkozik és egyik legfontosabb szakterülete a világítástechnika. A főiskola fotokémiai tanszéké­ nek alintézménye a kinotechnikai intézet. Igen érdekes azoknak az előadásoknak a tém ája, amelyeket az intézet a hallgatóság­ nak előad. Ezekből néhány' a következő: A fényforrások szenzitom etriája. A fényérzé­ keny' rétegek szenzitom etriája. A felvevő és ledagépek optikája. A felvevő és leadó­ gépek mechanikája. Elektrom os kapcsolá­ sok. Színes film. Plasztikus film. Röntgenkinem atográfia. A hangosfilm fizikai alap­ fogainak Távolbalátás. A törvényes előírá­ sok ismertetése.

Uj néma felvevőgép Ném etországban. T íz éve annak, hogy az Jirnem ann-cég film­ felvevő gépeinek gyártását a drezdai Schneider & Munzke vállalat átvette. Legújabban ez a vállalat ríj néma felvevőgéppel jö tt ki a piacra, amely a régi Ernem ann E. felvevő m odernizált kiadása. A gép 120 mé­ ter film befogadására alkalmas és készül úgy fa, m int fa- és fémvázas kivitelben. A „greifer“ rendszere lényegében azonos a régiével, csupán a fogak kapnak mélyebben a film perforációjába. A körülfutó blende szektornyílása m axim álisan 170 fok és kéziforgattyú segítségével könnyen lezárható. Érdekes újdonsága a gépnek, hogy az op­ tika élességállító csavarkereke nagy emel­ kedésű, úgy, hogy az eddig egy fordulatra eső 3—4 mm-es előrehaladás 11 m m -re nö­ vekedett. E záltal m ár egy fordulattal érhető el a közeli felvétel élességének a háttérre való átállítása. A m eghajtás 18 voltos mo-

ÜZLET HÁZ TELEK A D Á S -V É T E L

PÉ N Z K Ö L C SÖ N bárm ely ingatlanra. Építési anyag, hitei, beszerzés. D íjtalan felvilágosítás!

HASKÓ GYÖRGY Ü zletértékesitő és K ereskedelm i V á lla ló t

BUDAPEST, V II!., R Á K Ó C Z I-Ú T 63.

34

A HÁLÓZAT ÁRAMINGADOZÁSA

A LEGÚJABB SZENZÁCIÓ A NAPPALI HÍVÓGÉP

sak kevés helyen található a tökéletesen CA jóhírnevű A ndré Debrie párisi cég egyenletes áram szolgáltatás. A mozgó­ Áv nappali hívógépének ism ertetését ol­ színház szempontjából ez igen jelentős tech­ vashatjuk a német és francia szaklapokban. nikai kérdés. A némafilm korában 10 voltA hívógép teljes nap-világnál óránként 700, nyi feszültség különbség nem játszott szere­ a típusoknak megfelelően óránkint 700, pet. A hangosfilm bevezetése óta az egyen­ 1400, illetve 2100 m éter filmet hív, fixál, áz­ letes feszültség alapja a tiszta és egyenletes ta t és szárít. Ú gy negatív-, m int pozitívhangvisszaadásnak. filmek hívására alkalmas. A gépet elektro­ Hogyan védjük meg a berendezésünket a m otor h ajtja , amelynek fordulatszabályozá­ feszültség-különbségek ellen ? sával állíthatjuk be 3—15 percig a hívás H a meggyőződtünk arról, hogy az áram ­ idejét. A gép egymás mellé épített fény és szolgáltatás m egjavítása nem remélhető, a légmentesen lesárt tankokból áll. Megfe­ legjobb, ha a hangosfilm-erősítő berendezést lelő fényzáró kazettákból történik a beexpo­ a hálózattól függetlenítjük. nált filmnek a gépbe való vezetése, ahol a Ez ugyan kiadással jár, de másképpen alig filmszalagot az eddigiektől eltérően fogazáslehet megoldani. Az átvilágító lámpa táplálá­ mentes dobok továbbítják. A folyadék tcmperálás és a szárítószekrény hőfokának be­ sára 8 voltos akkaum ulátor beszerzése az állítása elektromos úton történik. Az összes első. Az erősítőberendezés függctlenítése egy kádak könnyen tisztíthatók és a gép bár­ m otorgenerátor vagy áram átalakítóval lehet­ mely része egyszerűen hozzáférhető. Ennek séges. Ez aztán megfelel a célnak. a nappali hívógépnek a főjellemzője, hogy A m otorgenerátor m eghajtását egy 65vol­ a tankok teljes zártsága m iatt nincs folya­ tos akkum ulátor telep végzi. A kapcsolt di­ dék párolgás, ezért a hívóhelyiség légköre namó pedig 65/220 V egyen- vagy váltóára­ egészségesebb, továbbá megszűnik a sötét­ mot szolgáltat. ben való munka. Az ismertetésekből kivehe­ A befektetés ugyan tekintélyes, de az olyan tően van azonban természetesen bizonyos helyeken, ahol a fenti hibák egyelőre nem nagy hátránya is, az, hogy a gép teljes zárt­ javulnak, a berendezés függetlcnítése ajánlatos. sága m iatt a hívás menetét üzem közben nem lehet ellenőrizni.

e

UJABB K ÍSÉR LETEK AZ É G H E T E T L E N FILM B EV EZ E T É SÉ R E

CA hatósági előírásoknak megfelelően a / + keskenyfilmek éghetetlen anyagból, ké­ szülnek, hogy így azokat egyszerűbb biz­ tonsági körülmények mellett vetíthessék. Az éghetetlen filmnél a réteghordozó eltérően a normálfilmtől acctylcelluloza. Az acetylcelluloza-filmek mechanikai viselkedése fő­ leg zsugorodása kedvezőtlenebb a nitrocellúloza-filmnél. Érthető tehát, hogy ezért bizonyos aggályok m erültek fel a világszer­ te megindult mozgalommal szemben, amely a norm álfilm ekre is megkövetelné az acetylcellulózából készült réteghordozót. A kü­ lönböző országokban és laboratórium okban folytatott vizsgálatok során sikerült azon­ ban olyan módszereket találni, amelyekkel az acetylcellulozafilm kedvezőtlenebb zsu­ gorodási és mechanikai tulajdonságai jav ít­ hatók. Ném etországban annyira komolyan foglalkoznak az acctylcelluloza film általá­ nos bevezetésével, hogy az ottani hírek sze­ rint ennek kötelező előírása csupán idő kér­ dése. Egyébként a Német Birodalmi F ilm ­ kam ara 450.000 m éter acetátfilmmel nagy­ arányú kisérletsorozatot akar elvégeztetni, amelynél az ily anyagra készült kópiákat a legkülönbözőbb filmszínházakhoz fogják le­ játszásra elküldeni.

35

(KERESKEDŐK És KISIPAROSOK ALAPÍTÁSA) K Ö ZP O N TI IG A Z G A T Ó S Á G :

BUDAPEST, VI., KIRÁLY UCCA 98a. III. 14. T elefon: 2 0 -2 -1 9 .

Ciánoz 8 pengőtől. Falradirozás 4 pengőtől l l n l i n az összes ip a ro sm u n k á k a t V d l l c L l J d . ig y ; asztalos, építési, k ő m ű ­ ves, ács, lakatos, bádogos, víz- és villanyszerelés, festés, m ázolás, p ark e tta, red ő n y , vas- és cserép k ály h a k észítését és javítását, valam int üvegezési m u n k á lato k at a le g ju tá ny o sab b á ro n és m u n k á já é rt g ara n ciá t vállal.

Költségvetési ingyen küld.

MIRODALOM

SZAKSAJTÓ A. Balogh Pál: M úzsa a hullámhosszon. A szerző kiadása: A ra: P 2.80. .Hosszú idő után ismét magyarnyelvű könyvet kapunk, amely bizonyos mértékben a filmmmel is foglalkozik. A szerző tu la j­ donképen rádióművészeti kérdéseket tárgyal érdekesen fölépített, tartalm as könj’vében, ám vannak benne részek, amelyek a filmmel foglalkozó szakem bert is érdeklik. M ár a könyv előszavában is találunk némi film­ történeti adatot: nevezetesen azt a törté­ neti periódust, amely a fénykép és televízió közötti időben zajlo tt le és itt megemlíti a film két korszakát, a néma és a hangosfilm idejét. Igaz, hogy ezt az előszót Ném eth Antal, a Nemzeti Színház igazgatója írta, de ez csak emeli a könyvnek a filmre vo­ natkozó részének az értékét és jelentőségét. N ém eth A ntal cikke után következik a könyv szerzőjének tanulm ánya a rádió-drám áról és ebben a részben foglalkozik azokkal a filmkérdésekkel, amelyek bennünket is kö­ zelről érintenek és érdekelnek. A szerző vá­ zolja itt a film és rádió fejlődéstörténetét, a két találmány párhuzamos és egymástól eltérő történeti fejlődését és a televízióhoz ér, ahol — szerinte — a rádió és a film együtt n yújtják m ajd azt, am it ma különkiilön produkálnak. Néhány irodalmi sze­ melvény zá rja le az érdekes tartalm ú köny­ vet.

* G. Charensol: 40 ans de Cinema. 1895— 1935. Panoram a du Cinema muet et parlant. Kiadó: Les Decumentaires Éditions du Sagittaire. P aris, TX. Á ra: Frs. 12.— A mozi negyvenéves története aktuálissá tette ezt a szépen m egírt és áttekintő m un­ kát. A szerzőnek ez m ár a második műve. Először 1929-ben jelent meg könyve a mo­ ziról, új m unkája összefoglaló történet 1895—1935-ig. A könyv főrésze a némafilm történetével foglalkozik. Először Franciaország filmtörténetét ism erteti a szerző. Bő­ séges francia filmtörénct után következik az am erikai film ipar történetéről szóló fejezet.

36

Az am erikai történet alapos és áttekintő munka, valóban egy szuszra m egkapjuk az U SA egyik leghatalmasabb ipari cs művé­ szeti foglalkozási ágának keresztm etszetét. H arm adiknak N ém etország következik a maga hatalm as és szépen fejlett filmipará­ val. A negyedik fejezetben a skandináv filmtörténettel foglalkozik a szerző. Hiszen Skandinávia: (Svédország és Dánia) volt egykor a béke boldog világában a világ film­ iparának központja és onnan nem egy nagy művész, rendező és technikus indult világ­ hódító ú tjára. A következő szakasz az orosz film fejlődéséről számol be. Az orosz film az utóbbi években kétségtelenül hatalm as fejlődésen ment keresztül, ennek történetét tá rja elénk a szerző. A könyv másik főrésze a hangosfilmmel foglalkozik. Ez azonban m ár nem annyira kiterjedő, mindinkább összefoglaló történeti leírás, amely komoly figyelmet érdemel. Charensol filmtörténelme a filmirodalom egyik legszebb műve. J. Rutenberg und H. Strödecke: Die Film vorfiihrung in dér Praxis. V'erlag: Neue Film -K urier-V erlaggesellschaft m. b. H. Berlin, W . 35. Ez a könyv — am int a szerzők előszavuk­ ban mondják — a mozigépész „kabinjában“ szerzett tapasztalatokat gyűjtötte össze. És valóban szinte érezni, hogy a két szerző lel­ kiismeretes és alapos utánjárással szedte össze azt a rengeteg filmtechnikai tudni­ valót, amelyet ez a könyv az olvasó elé tár. A technikai tapasztalat és gyakorlat min­ den legaprólékosabb tudnivalóját találjuk a két illusztris szerző könyvében, amely a mai körülmények között tényleg hézagpótló szakmunka. Az új filmtechnikai szakkönyv hét fejezetben ismerteti a gépház, filmvetí­ tés stb. kérdéseit. Az első fejezet kizárólag a gépház kérdéseivel foglalkozik. A máso­ dik rész a m űsorváltozás-napjának az ese­ ményeivel foglalkozik, ism erteti a filmkópia ápolásának és a tűzvédelmi intézkedések

kérdéseit. A harm adik fejezet a vetítés m in­ den kérdését feszegeti. A negyedik rész a gépekről, kábelekről, m otorokról .és minden egyéb technikai berendezési tárgyról szól. Az ötödik fejezet a hangleadást ismerteti. A hatodik fejezet a gépészképzést ism er­ teti, míg a 7. fejezet a német biztonsági és mozi-nyitással kapcsolatos rendőri és tűzvé­ delmi kérdéseket tárgyalja.

* Dr. Max iklé: Zűr Frage einer schweizerischen Filmindustrie. A kis Svájcnak nincsen komoly értelem­ ben vett filmgyártása. Im itt-am ott kulturés ism eretterjesztő filmek készülnek, ame­ lyek inkább a svájci idegenforgalom céljait és törekvéseit szolgálják. A hangosfilm óta aoznban m értékadó svájci körökben komo­ lyan fölvetették a svájci filmgyártás kérdé­ sét. Iklé dr. most javaslatokat dolgozott ki a svájci filmgyártás felépítése és megalapo­ zása érdekében. Igen okosan fölépített te r­ vezetében szám ítia ki a svájci film renta’;tá.sát, viszonyítva a külföldi filmek r e n ­ tabilitásához. M egállapítja az író, homv a nyersanyag kivételével minden előfeltétel meg van. Könyvében az író ezután részle­ tesen ism erteti a svájci filmszakma ma! helyzetét úgy a filmkereskedelem, mint a mozgóképipar szempontjából. Miután a számszerű adatokkal végzett, a svájci film, közgazdasági jelentőségét vázolja, amit fő­ leg az idegenforgalom szempontjából ta rt rendkívül fontosnak. Iklé dr. tervezetében ezután fölsorolja a tervezett filmgyártás anyagi és eladási lehetőségeit, valamint a gyártási megindulás előfeltételeit. Iklé dr. könyvéből igen tanulságos és sok tekintet­ ben okulásra alkalmas adatokat tudunk meg a svájci filmpiac helyzetéről. Friedrich K uplent: Dér A m ateur-T onfilm . Verlag: Photokino-Verlag, Berlin, S. W. 19. Á ra: M. 3.20. ízléses kivitelben jelent meg im m ár má­ sodszor a hangos amatőrfilmről szóló munka Kuplent szerkesztésében, ezúttal term észete­ sen bővített és javított tartalom m al. Az am atőrizm us mai fejlődési idejében igen nagy szolgálatokat tesz az a mindenre ki­ terjedő könyv. Ami a hangosfilm történetére vonatkozik, m egtaláljuk a könyvben, azonkí­ vül rengeteg útm utatással és gyakorlati pél­ dával szolgál. A ttól kezdve, hogy az am atőr ■maga készítheti hangosfilm jét egészen a le­ adásig, mindenre vonatkozóan találunk benne igen hasznos és célszerű tudnivalókat. A könyv stílusa olyan egyszerű és népszerű, hogy bárki — aki németül tud — könnyen megismerheti belőle a hangos filmtechnika minden apró-cseprő tudnivalóját.

*

Fr. W illy F rerk: Gehen— S ehen— Drehen ! Ein Schmalfilm-Handbuch. V erlag: P hoto­ kino-Verlag, Berlin SW 19. A ra: M. 5.20. A keskenyfilm ma m ár kétségtelenül olyan felődési fokozathoz ért, amellyel számolni kell. A keskenyfilm ma nem játékszer, ha­ nem ipari, szórakozási és kulturális tényező. Természetesen a keskenyfilmezést is „tudni“ kell, ahhoz is alapos és komoly fölkészültség kell, éppen azért, m ert kom oly m unkát igé­ nyel. F rerk uj könyve értékes szolgálatokat tesz a keskenyíilmezőnek, am ikor ezzel a m unkájával a nyilvánosság elé lépett. A 176 oldalas könyvben 88 képet és ábrát találunk a keskenyfilmezés mindenféle tudnivalóiról. Igaz, hogy a könyv főleg a Siemens—KinoK am erával való munkát tárgyalja, ám ez nem változtat azon a körülményen, hogy ez a szépen és ízlésesen kiállított könyv univer­ zális jellegű keskenyfilm-technikai szakkönyv és m int ilyen komoly értelemben vett kulturm unkát végez. Rengeteg tanáccsal, útbaiga­ zítással szolgál és a benne rejlő sok-sok tudnivaló révén a könyv kétségtelen, az utóbbi idők egyik legszebb szakkönyve.

* Friíz Freund: Kinematographisches Jahrbuch 1936. V erlag: österreichische Filmzeitung, W ien, VII. Á ra S 5.— Az osztrák testvérlap filmévkönyve ugyan­ akkor indult meg, mint a Filmművészeti Év­ könyv", tehát imm ár 17-szer jelent meg. Az idei évkönyv a szokásos adatokat tartlm azza. Az osztrák adatokon kivül m egtaláljuk ben­ ne Magyarország, Csehország, Jugoszlávia, Lengyelország, Rom ánia és N ém etország fi1mváHalatainak címjegyzékét.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. — évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: L ajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., THÖKÖLY-ÚT 75. Telefon: 97-0-76. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.

AA/VSAA/VVWWVVS*AAAAA/WVVSAA N yom atott: OTTHON-nyomda, IX., Lónyay u. 50. Telefon: 87-2-87.

BUDAPESTI F1LMPIÁC. Film m egjelenések 1936. feb ru ár hónapban. JELMAGYARÁZAT: Megj. — Megjelenési hely. — H. = Hossza. — F. — Felírás. — M. = Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. ^ Rendező. — C. = cenzúra. — a. = aluli. — f. = felüli.

11. 27

Csókos órák. — M egj.: Rádius. — FI.: 2458. m. — M.: Zenés vígj. — F .: Pacséry. — Fősz.: Paul H örbiger, Sybille Schmit’z, Ida W üst. — R.: C. Galloné. — C.: Aluli.

11. 13

Vihar A frik a felett. — M egj.: Palace. — H. 2192 m. — F .: Radó István. — Fősz.: Sepp Rist, P é­ ter Voss. — R .: H erbcrt Selpin.

11. 19

E szm ényi férj. — M egj.: Fórum . — H .: 2302 m. — M.: Színmű. — F .: Fodor Sándor. — Fősz.: B rigitte Helm, Ivari Ludw ig Diehl. — R.: H erbert Selpin. — C.: Aluli.

HIRSCH é s TSUU, Rákóczi-út 14. Tel.: 43-8-35.

11. 27

E gy görbe nap. — M egj.: K am ara, Décsi. — IP : 2500 m. — M.: Zenés vígj. — F.: Siklóssy. —• Fősz.: FT. Thim ig, Lizzy Holtzschuh, Theo Lingén, A. Sandrook. — R.: E. M. Ernő. — C.: A.

KELETI FILM VII., Erzsébet-körut 8 Telefon 43-4-74.

11. 4

Barátságos arcot kérek. — M egj.: Scala. — FL: 2150 m. — M.: V ígjáték. — Fősz.: Szőke Szakáll, Szörényi Éva, Ráday Imre, Fenyvessy Éva, Pager Antal. — R.: K ardos László. — C.: Aluli.

KINO-FILM , M iksa-utca 7. T el.: 36-9-42.

11. 20

N em élhetek m uzsikaszó nélkül. — M egj.: Uránia, Rádius, Átrium. — H .: 25ÜO m. — M.: Vígjáték. — Fősz.: Somogyi Erzsi, Jávor Pál, Delly F., Gő­ zön Gyula, Vízvári M. — R.: Deésy A. — C.: A.

11. 18

N em m egyek az esküvőmre. — M egj.: M etró. — H .: 2736 m. — F .: Erb. — Fősz.: J. Craw ford, B. Aherne, F rank Morgan. — R.: W. S. Van Dyke. — C .: Aluli.

11. 27

V érző Aréna. — M egj.: Palace. — H.: 2424 m. — M. Dráma. — F .: Erb. — Fősz.: W allace Bccry, Jackie Cooper. — R .: Richard Boleslawsky. — C.: Aluli.

11. 6

S zfin x. — M egj.: Palace. — H.: 1750 m. — M.: Kalandor. — F .: Pacséry. — Fősz.: Lionell Atwill. — C .: Felüli.

11. 6

Gárdahadnagy. — M egj.: Royal Apollo. — H .: 2300 m. — M.: V ígjáték. — F .: Pacséry. — Fősz.: Gustav Fröhlich, Lida Barowa. — C .: A.

11. 13

N em vagyok senkié. — M egj.: Rádius. — H .: 2304 m. — M.: V ígjáték. — F.: Fodor S. — Fősz.: Claudette Colbert, Fred Mc. M urray. — R.: W esley Ruggles. — C.: Felüli.

11. 14

Kubai táncos. — M egj.: Omnia, City. — H .: 1965 m. — M.: Zenés, táncos film. — F .: Fodor S. — Fősz.: George Raft, Carola Lombard. — R .: M a­ rion Gering. — C .: Aluli.

11. 28

i ejesnek áll a világ. — M egj.: Royal Apollo. — FI.: 2275 m. — M.: - Burleszk. — F.: Fodor S. — Fősz.: H arold Lloyd. — R.: Leó Mc. Carey. — C.: Aluli.

BIO SC O P FILM b .í.f. Erzsébet-körut 9. Tel.: 33-4-95.

H ARM ONIA-FILM Akácfa-u. 7. T el.: 35-2-87.

METRO-GOLDWYN V III., Sándor-tér 3. Tel.: 44-4-24 és 25.

MŰVÉSZFILM, Rákóczi-út 40. Tel.: 40-3-97.

PARAM OUNT FILM F O R G A L M IR T , VII., Rákóczi-út 59. Tel.: 34-4-37, 40-5-22.

"':

38

PÁ TR IA -FIL M Erzsébet-körút 8. Tel.: 40-6-25.

11. 13

11. 13

Caf fe M oskva. — M egj.: Royal. — H .: 2160 m. — M.: Dráma. — Fősz.: Tőkés Anna, Csortos Gyula, Kiss Ferenc, V értess Lajos. — R.: Székely István. — C.: Aluli. Róbert a. — Megj.: Átrium , Décsi. — H .: 2700 m. — M.: Revü. — F .: Radó. — Fősz.: Ered Astar, Ginger Rogers, Ircne Dunn. — C.: Aluli.

REFLEKTOR FILM Sándor-tér 4. Tel.: 42-5-29.

11. 6

E nyém vagy. — M egj.: Fórum. — H .: 2840 m. —-• M.: Zenés társ. film. — F .: Dr. Vitéz M. — Fősz.: Benjamino Gigli és M agda Schneider. — R.: Augusto Genina. — C.: Aluli.

TRICOLOR-FILM VII., Dohány-u. 58. T el.: 37-4-37 és 42-4-42.

11. 27

Feltámadás. — M egj.: Fórum . — H .: 2000 m. — M.: Dráma. — F.: dr. Baik Mihály és dr. Bogdán László. — Fősz.: Anna Stenn, Frederic M arch .— R.: R. Mamoulian. — C.: Felüli.

UFA-F1LM RT., Kossuth Lalos-u. 13. T el.: 83-8-58.

11. 6

Fekete rózsák. — M egj.: Uránia, Décsi, Corso, Átrium. — H .: 2564 m. — M.: Hangos dráma. — F .: Lándor T. — Fősz.: L. H arvey, W . Fritsch, W . Birgel, G. Wolle. — R.: M artin Pál. — C.: A.

UMIVERSAL-FILM Népszínház u. 21. T el.: 38-4-48.

11. 7

Zöld pokol. — M egj.: Omnia, City. — H .: 2300 m. — M.: Dráma. — F .: Pacséry. — Fősz.: Jack Holt, Mona Barrie. — C .: Aluli.

11. 27

H alálfejes lobogó. — M egj.: City, Omnia. — H.: 3000 m. — M.: Dráma. — F .: Váczi Dezső. — Fősz.: E rről Flynn, Olivia de Havilland, Lionell Atwill. — R.: Kertész Mihály. — C .: Aluli.

W ARNER BROS József-körút 32. T e l. : 32-5-90.

KOVÁCS ÉS FALUDI FILM G Y ÁR ÉS LA B O R A T Ó R IU M

B U D A P E S T , X IV ., G Y A R M A T -U . 3 5 . T E L E F O N :

9 7 -8 -5 5 .

FSLMKOPIROZÁSI ÉS ELLENŐRZŐ K. F. T. VII, ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ. TELEFO N: 37-2-87.

M agyarország le g n a g yo b b és le g m o d e rn eb b gépekkel felszerelt l a b o r a t ó r i u m a

K é s z í t : hangosfilm eket és kópiákat, film­ feliratokat, p e d a g ó g ia i-, kultúr-, reklám és rajztrükk-film eket

Kópiák szállítása az összes gyártási központokból.

kai&hrfmoíéúi Film m űvészeti Évkönyvet!

l l l l l l l l i m i l l l l l l l l l l l l l l l i m i l l l l l l l l l l l ll l ll ll ll ll l ll ll ll lM I U l ll l ll ll ll ll l li n i ll ll ll l ll ll ll ll l ll ll ll ll l ll ll ll ll l ll ll ll li M l l ll ll ll ll l ll ll ll ll l ll ll ll

Ára portóval 5 pengő, m egrendelhető a k iad ó h iv atalb a n .

^ c f il h t e c V

^

írja: B rü c k n e r J á n o s oki. gépészmérnök.

Rossz berendezés, rossz bevétel N agyon sajnálatos jelenség az, hogy a filmszínházak berendezésénél sok esetben a gépházra és berendezésre fordítják a leg­ kevesebb összeget és javítási költséget. Régi, elavult és agyonjavított gépekkel, erősítőkkel indulnak g yakran színházak és az egész m űszaki berendezésről lerí a végsőkig vitt takarékosság, holott ugyan­ akkor a színház többi berendezése a leg­ nagyobb pénzáldozatokkal készült. Ne ám ítsuk m agunkat és ne higyjük azt, hogy ilyen technikai apparátussal jó eredm ényt lehet elérni. A gyengébb minőségű képet és hangleadást a közönség észreveszi és meg­ jegyzi m agának és a mozi bevételén tapasz­ talni azt, hogy inkább megy a közönség oly színházba, hol a vetítés és a hangleadás k i­ fogástalan.

A három részes pilla V áltóáram m al táplált ívlám páknál a nor­ mális kétrészes pilla (blende) nem használ­ ható m ert vibrálás (flimmerezés) lép fel. Ilyen esetekre a három részes pillát alkal­ mazzuk, ahol 3 ta k aró és 3 fényáteresztő rész van. Ennek célja, hogy minél sűrűbb fényváltást érjünk el. A három részes pilla, tak aró és fény­ áteresztő részeinek nagysága a következők: az a takarófelület, am ely a la tt az egyik képkocka helyére a kapuban a m ásik kép­ kocka jön 90 fokos, ezt követi egy 60 fokos fényáteresztőrész, m ajd megint egy 60 fo­ kos fényzárórész, ezután egy 30 fokos fény­ áteresztő, u tána egy 60 fokos fényzáró és ism ét egy 60 fokos fényáteresztőrész. (Te­ h át a teljes pillakör 90 — j- 60 — j—60 — j—30 — f60 -}- 60 — 360 fokos részekből áll.)

A han glám pa-transform átor A hanglám pa m űködtetésére ma már ál­ talában a váltóáram ot használják. E hang­ lám pák hőtehetetlensége a vastagabb izzó­ szál folytán a norm álisnál nagyobb. A váltóáram -periódusszám nak megfelelő fény­ ingadozás így kisebbm érvű, vagyis a hang­ szóróban a hanglám pától eredő búgás cse­ kély. A 6—8 voltos hangiánipákhoz hálózati transform átorokat alkalm aznak, am elyek a 220—110 V áram ot a célnak megfelelő ala­ csony feszültségre alakítják át. Napközben,

40

azonban főleg az esti órákban előfordul, hogy a lámpa nem ég teljes fényerejével. Ennek oka az elektrom os hálózat erős te r­ helése és következm énye a hálózati feszült­ ség esése. A feszültségcsökkenés term észe­ tesen a tranforniátor sekundär oldalára is kihat, teh át a hanglám pa nem k ap ja meg a teljes feszültséget. Pl. egy 5%-os feszültség­ esés a hanglám pa fényárom ában, mintegy 15%-os csökkenést okoz; a hangerő csök­ kenni fog. Ezeknek a bajoknak az elkerülésére igen ajánlatos a transform átort a szükségesnél 1— 2 V-tal magasabb feszültségűre tekercselíetni és a hanglám pa körébe kapcsolt sorosellenálással a m indenkori feszültséget pon­ tosan beállítani. E gy más m egoldásnál a transíorm áíor sekundär oldalán %— % Vkén t em elkedő 3 4 külön leágazást készítte­ tünk, am elyekre a hálózati feszültség esése­ kor a hanglám pa áram körét átkapcsoljuk.

Siistörgés a hangban A filmszínházi hangleadásnak sokszor igen kellem etlen velejárója az úgynevezett süstörgés. Ennek okai v agy a filmtől, vagy a berendezéstől keletkeznek. A filmtől eredő okok a felvétel folyamán állanak elő, rész­ ben a felvevő előerősítők lám páinak suho­ gásától, részben a film anyag szemcsés szer­ kezetétől és részben a hangcsík bepiszkolódásától. A berendezéstől akkor áll elő suho­ gás, ha m agas a fotocella-feszültség, vagy nem megfelelő a fotocellakáhel, vagy a fotocella bevezető ellenállás gyenge minő­ ségű. A z izzólám pák fényereje, élettartam a és a túlfeszültség Az izzólámpák izzószála megfelelő fe­ szültségű áram m al táplálva fehér izzásba jön és a teljesítm énynek megfelelően kisebb-nagyobb fényáram ot szolgáltat. B ár­ mely típusnál, legyen az projekciós, vagy normál világítási lámpa, a m egadott fe­ szültség pontos b etartásán ak nagy befo­ lyása van az illető lámpa fényáram éra és élettartan ára. A feszültség-em elkedéssel ro­ ham osan csökken, viszont a feszültség csökkenésével erősen növekedik a lámna élettartam a. U gyanekkor a fényáram fordí­ to ttan változik. Tájékozásul közöljük, hogy a feszültség 5%-os csökkenése az izzólám­ pa élettartam át m egkétszerezi 10% feszült­ ségcsökkenés m egnégyszerezi és 15%-os megkilencszerezi. U gyanezeknél a feszült­ ségeknél a fényáram az eredetinek csak 85, 65 és 50 százaléka lesz. Ezzel szemben 5%-os feszültségem elkedésnél az élettartam 45%-ot csökken, lG%-os feszültségem elke­ désnél 65%-ot, 15%-nál 85%-ot csökken. E feszültségem elkedéseknél azonban a fény­ áram m egnövekszik 15, 35 és 50%-al.

A M ag ya r Filmklub 1936. március 15-én, vasárnap déle'őH- fél 11 órakor l-arfja m eg sajáf helyiségében (VIII., Erzsébef-köruf 9 — 11. szám)

Xll¥. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT, am elyre a h Tagfársakaf ezutón hivja m eg

az ELNÖKSÉG.

TÁRGYSOROZAT: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Elnöki megnyitó. Főtitkári jelentés. Pénztóri jelentós, a zárszámadás és a költségvetés előtórjesztóse. A számvizsgálóbizottság jelentóse és a felm entvény m egadása. Választmányi tógok és a számvizsgáló bizottság választósa. Alapszabálymódositós. EseHeges indítványok.

Kivonat a r a la p s za b á ly o kb ó l. Kizárólag a közgyűlés d ö n t a tagoknak a közgyűlés e lő tt 13 n a p p a l az Elnöknél le te tt indítványai felett. FIGYELMEZTETÉS. Am ennyiben a fent h ird e te tt közgyűlés határozatképtelen lenne, úgy a legközelebbi közgyűlést 1936. március 29-én, d. e. fél 11 órakor tartjuk meg a m eg­ je le n t tagok számára való tekintet nélkül.

AZ AGFA-POSITIV a le g jo b b é s a legtartósabb k ó p iaan yag

P A NIKII N I »H« A LEGTÖKÉLETESEBB

K É P N E G A T IV

VEZÉRKÉPVISELŐ Magyarország részé re:

DUP-NEGATIV,

Lajta Andor BUDAPEST

X IV .f T h ö k ö ly -u t 75. T e l e f o n : 9 7 -0 -7 6 .

H A N G - N E G A T I V Tf3 és Tf4

D U P - P O Z I T I V , EGYÉB

H A N G - P O Z I T I V NEGATÍVOK:

SPECIAL-NEGATIV EXTRA R A PID -NEG A TIV K IN E C H R O M -N E G A T ÍV A E R O C H R O H -N E G A T IV

Döntő siker lesz a LUX-FILM márciusi programja:

Légy jó mindhalálig. Irta: Móri« Zsigmond Forgatókönyv: Szatmári Jenő Zene: Gyongy Pál ^ Rendezte: Székely István Operator: Eiben István F ő s z e re p lő k : Gombaszögi Ella Réthy Anni Tolnai Klári Vízvári M ariska Sirnonyi Mária

Versek: Zágon István Díszletek: Vincze Márton Hangmérnök: Lohr Ferenc Cut,e r . gzi|as JÖ2Sef

Dóvényi Laci

Csortos Gyula Rózsahegyi Kálmán Kiss Ferenc Rádai Im re Mály Gerő

Dénes György Pethes Sándor MakláriZoltán

Készült: a Hunnia filmgyárban. Gyártási vezető: Vincze László. 25.

Az én fiam.

(Maternité). A francia filmgyártás kiváló alkotása.

H

a

r

r

y

Magyar beszéd.

3 . ¡$a u r és p f e r r e Blanchar együttes nagy filmje:

A szerelem orvosa. 2-es számú kémiroda. (K ém ek és asszonyok).

Főszereplők: Vera Koréne és Jean Murát.

Saját érdekében tartson dátumot e filmek lejátszására.

LUX FILMGYÁRTÓ é s FILMFORGALMI K. F. T

BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ. III. EMELET. T E L E F O N : 43-1-95.

Nyomatott: Otthon

nyomda

(Kiss

Iván)

Budapest,

IX.,

Lónyay-utea

50. — Telefon: 87-2-87 és 87-5-77