Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai
2011. június
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) rendszeresen ismétlődő vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) 2011 tavasszal a magyarországi beszállítói kapcsolatok alakulásával is foglalkozott. A beszállítói tapasztalatokról készült teljes tanulmány elérhető az MFB honlapján (www.mfb.hu), ízelítőül néhány eredményt mutatunk be az anyagból. A hazai ipari szektorban a válság első teljes évében 1. ábra: Az ipari értékesítés és termelés alakulása (év/év) az egyes vállalati méretkategóriákban (2009-ben) az ágazat zuhanórepülése egyformán érintette a mikro-, kis- és középvállalatokat (KKV). 30% A tavalyi évben a külső piacokon éledező konjunk20% túra hatását azonban a hazai KKV szektorban főleg a középvállalati (50-249 főt foglalkoztató) kör volt 10% képes kihasználni (1. ábra). A külső piacok dinami0% zálódását elsősorban az export-orientált feldolgo-10% zóipari nagyvállalatok közvetítették a magyar gazdaság számára, vagyis a beszállítói láncokban való -20% Forrás: KSH részvétel döntően befolyásolta a hazai KKV-k elmúlt -30% 5-49 fő 50-249 fő 5-49 fő 50-249 fő 5-49 fő 50-249 fő éves teljesítményét. A gyorsan változó külső feltételekhez való alkalmaz2009.I-IV. 2010.I-IV. 2011. I. n.év Belföldi ipari értékesítés Export ipari értékesítés Ipari termelés kodás nagyfokú rugalmasságot kívánt meg a hazai kis- és középvállalatoktól, ami alapfeltételévé vált a korábbi beszállítói kapcsolatok fenntartásának, valamint az újak kialakításának. Ezzel összefüggésben az elmúlt 12 hónapban tovább nőtt a vállalati méret fontossága a beszállítói kapcsolatrendszerben: a 2011 tavaszán készített MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés alapján a beszállító cégek közül elsősorban a középvállalati kör tudott alkalmazkodni a gyorsan változó helyzethez és kihasználni a beszállítói tevékenység nyújtotta előnyöket. Ennek hátterében az áll, hogy ezek a vállalatok a mikro- és kisvállalkozásokhoz képest rugalmasabban tudják alakítani gyártási és humán kapacitásaikat, valamint a finanszírozási helyzetük is stabilabb (pl. a külső forrásokhoz való kedvezőbb hozzáférésnek köszönhetően). (folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból A lassuló világgazdasági kilábalás ellenére, a hazai exportszektornak köszönhetően közelíti a régiós versenytársakat a magyar gazdaság növekedése... (3. oldal) A külkereskedelmi mérleg márciusban is rekordot ért el, amely a lendületes kivitel mellett a továbbra is gyengélkedő belső kereslet miatt alacsony importigénynek is köszönhető... (4. oldal) Halvány javulás tapasztalható a hazai munkaerőpiacon, azonban ennek hatása a lakosság fogyasztásában még nem jelentkezett... (5. oldal) A vállalati hitelezési aktivitásban pozitív jelek voltak érzékelhetők áprilisban, ugyanakkor a forrásköltségek alakulása romló környezetet jelent a forrásbevonás számára... (6. oldal) Tovább emelkedett az infláció Európában, a fogyasztói árak emelkedése áprilisban Magyarországon volt a negyedik leggyorsabb az Európai Unióban... (7. oldal) Régiós átlagnak megfelelően gyengült a forint májusban, a kockázatvállalási hangulat romlása a menedékvalutáknak, különösen a svájci franknak kedvezett... (8. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected]) Közreműködött: Horváth Bálint
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
A külső konjunktúra kihasználásában a tavalyi évben szintén fon2. ábra: A vállalatok (adózás előtti) eredményének alakulása az tos szerepet játszott a beszállító és a megrendelő közötti kapcsoegyes méretkategóriákban lat stratégiai jellege, vagyis amikor az adott termék(ek) szállítá- 100% sa kiegészül a kapcsolódó szolgáltatások biztosításával, valamint 90% 24% 31% 38% 39% 40% 46% bizonyos esetekben már közös üzleti tevékenységgel (pl. K+F+I) 80% 70% és külföldi terjeszkedéssel is. Azonban a nagyvállalati válaszok a 60% beszállítók közötti erős szelekcióra utalnak: a megrendelők csak 50% 40% egy szűk körrel mélyítik el a kapcsolataikat, s alakítanak ki straté- 30% giai viszonyt, amely a szorosabb együttműködésből eredő sziner- 20% 10% giák kiaknázásának érdekében számos területre kiterjedhet (pl. 0% Elmúlt Következő Elmúlt Következő Elmúlt Következő technológiai segítség, pénzügyi támogatás). Elsősorban a közép1 év 1 év 1 év 1 év 1 év 1 év vállalatoknak van esélye a „stratégiai körbe” való bekerülésre, miMikrovállalat Kisvállalat Középvállalat vel a megrendelők számára nem a kapcsolat (években mérhető) Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt) tartóssága, hanem az adott vállalkozás kapacitásai, rugalmassáForrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2011. tavasz ga és fejlődési lehetőségei számítanak. Az MFB-INDIKÁTOR eredményei alapján azonban az idei évben már érezhető lesz a külső konjunkturális hullám leszivárgása a kisebb méretű (5-49 főt foglalkoztató) vállalatok körébe is – beszállítói kapcsolatoktól függetlenül –, amit az első negyedévben már mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés, valamint a termelés (éves szintű) bővülését jelző adatok visszajeleztek. A külső konjunktúra pozitív hatása emellett a mikro- és kisvállalkozások várakozásai alapján a vállalati eredmények alakulásában is megmutatkozik majd az idén, s a Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése alapján a következő 12 hónapban a mikro- és kis-, ill. középvállalatok között meglévő különbség eltűnik (2. ábra). 3. ábra: Hitelintézetek* mikro-, kis- és középvállalkozásoknak
Periszkóp
2
milliárd Ft
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
milliárd Ft
2011. első negyedévében a mikro-, kis- és középvállalati szegnyújtott hiteleinek alakulása mensen belül (3. ábra) mind százalékosan, mind értékben a kis- 1 500 1 500 * MFB, EXIM, KELER nélkül 1 450 vállalati hitelek állománya csökkent legnagyobb mértékben éves 1 450 1 400 szinten (-13,4%, -165 milliárd Ft), a hitelek darabszáma pedig 1 400 1 350 1 350 leginkább a középvállalatok között zuhant (-26,1%, - 3908 da- 1 300 1 300 1 250 1 250 rab hitelszerződés). 1 200 Az MFB-INDIKÁTOR 2011. tavaszi felmérése alapján a beszállí- 1 200 1 150 1 150 tói tevékenységet végző ipari vállalkozások közül a középvállala- 1 100 1 100 1 050 tok között a legmagasabb a forráshelyzettel elégedett cégek ará- 1 050 Forrás: PSZÁF 1 000 nya (4. ábra). Ugyanakkor ugyanebben a vállalati körben a legna- 1 000 gyobb a súlyos forráshiánnyal küzdők részaránya is, ami a PSZÁF adatait megerősítve azt jelzi, hogy a középvállalatok közül a beMikrovállalkozás Középvállalkozás Kisvállalkozás szállító cégeket is súlyosan érintette a hitelezési aktivitás leállása, a beszállítói láncban való részvétel ugyanis csak a piaci lehetősé4. ábra: Ipari beszállító vállalatok forráshelyzete a vállalati válaszok alapján gek bővítésén keresztül stabilizálja a középvállalatokat, viszont 100% nem jelent automatikus javulást a forráshelyzetben. 4,5% 10,6% 13,0% A hitelezési klíma általános romlása tapasztalható az MFB vállala- 90% 80% ti felmérése alapján a 2010 tavasz és 2011 tavasz közti időszak- 70% ban mind a beszállító, mind a nem beszállító ipari KKV-k vélemé- 60% 68,1% 63,8% 86,4% nye szerint. A beszállítói vállalati kört relatíve jobban sújtja a ban- 50% 40% kok gyenge hitelezési aktivitása: véleményük szerint a hitelkíná- 30% lat, míg a nem beszállítói körben a devizaárfolyamok alakulása je- 20% 23,2% 21,3% lentette a leginkább kedvezőtlen tendenciát. A beszállító ipari cé- 10% 9,1% 0% gek köre lényegesen nyitottabb (magasabb az exportbevételek Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat súlya a vállalati bevételeken belül, mint a többi vállalat között), A források a folyó költségek fedezésére sem elégsegesek Saját forrás a folyó költségek fedezésére elégséges, fejlesztésre nem ezért az árfolyamok változásával szemben a devizajövedelmeken Nincs szükség külső forrásra Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2011. tavasz keresztül némileg védettebbek, s a két tényező (devizabevételek, árfolyamváltozások) együttes hatása a hitelterheikre mérsékelt, adott esetben semleges hatású. A beszállítói tevékenység önmagában nem jelent sem féket, sem ösztönző erőt a vállalatok forrásbevonási hajlandóságára nézve a kis- és középvállalatok körében (minimális eltérés van a forrásbevonás tervezésében). A mikrovállalatok között tapasztalható jelentősebb differencia: a szállítói kapcsolatokkal nem rendelkező mikrovállalkozások között lényegesen nagyobb (33,3%) a következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonás tervezésében a kivárók, bizonytalanok aránya, mint a beszállítók (8,7%) között. Ennek oka, hogy a beszállítást nem végző mikrocégek kiemelkedően nagy hányada (50%-a) jelez kapacitáshiányt szűkebb piaci lehetőségeik révén, míg a beszállítók között kiugróan magas (60,9%) a kapacitásfelesleggel küzdők aránya a beszállítói feladatok ellátása céljából korábban végrehajtott, de folyamatosan ki nem használt fejlesztéseik következtében. Azaz a beszállítói láncba való belépés növeli a mikrovállalkozások szabad kapacitásait, viszont emiatt kevésbé merül fel a további fejlesztések, ezzel együtt pedig a forrásbevonás dilemmája.
2011. június
Periszkóp
GDP növekedés A külső környezet némileg romló kilátásai ellenére a hazai GDP növekedését továbbra is a kivitel húzza •
A válságból való kilábalást az emelkedő inflációs kockázatok és tartós adósságválság mellett egyszeri tényezők (japán természeti katasztrófa, „mini” olajár-sokk) is lassították az első negyedévben (1. ábra). Európában folytatódott a tagállamok közötti divergencia (2. ábra), mivel az adósságproblémák leküzdése érdekében alkalmazott fiskális szigor továbbra is erős fékező erőt jelent a periféria országai számára. A közép-kelet-európai térség a német konjunktúra „farvizén” a középmezőnybe tartozik a növekedés tekintetében (3. ábra), míg a magyar GDP növekedési üteme közelít a régió országaiéhoz. A első negyedéves 2,4%-os éves szintű GDP bővülés Magyarországon (4. ábra) valamelyest elmaradt az általunk előzetesen várt (2,5%) ütemtől, amely mögött az áll, hogy sem a fogyasztás, sem a beruházások bővülése még mindig nem indult be. Továbbra is az elsősorban kivitelre termelő feldolgozóipar húzza a magyar gazdaságot, míg a belső kereslettel összefüggő szektorok kilátásaiban nem észlelhető jelentős elmozdulás (5. ábra). A nemzetgazdasági beruházások volumene az első három hónapban éves szinten tovább csökkent (-1,1%), jelentős növekedés elsősorban a feldolgozóiparban és az energetikai szektorban volt mérhető (6. ábra).
•
•
1. ábra: GDP-növekedés* a világgazdaság egyes térségeiben (év/év)
2. ábra: Gazdasági hangulatindexek* alakulása Európában
15%
8%
120
120
14%
6%
13%
4%
110
110
12%
2%
100
100
11%
0%
10%
-2%
90
9%
-4%
8%
-6%
EU-27
Németország
20
10
10
-2%
IKT szektor
-30 -40
Építőipar
-50
Ingatlanügyletek
-60
Mezőgazdaság
-70
Oktatás
-50
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2009.10
Forrás: Európai Bizottság
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
2006.10
2006.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2010.01
-8% -10%
2011.I
2010.IV
2010.II
2010.III
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
2008.IV
2008.II
2008.III
2008.I
2007.IV
Forrás: KSH
38,4% -14,6% 39,9%
Villamosenergia
-40
2006.04
2007.III
* szezonálisan kiigazított adatok ** szezonálisan nem kiigazított adatok
2007.II
-5%
-6%
Év/év** (jobb t.)
2006.II
-4%
-4%
Negyedév/negyedév* (bal t.)
-3%
-30
2006.01
2008.07
-2%
-20
Periszkóp
2008.04
0%
-1%
-20
Szolgáltató szektor
2008.01
2%
0%
-10
Feldolgozóipar
2007.10
4%
1%
-10
Építőipar
2007.07
6%
Feldolgozóipar
0
0
-70
Németország
6. ábra: Beruházások alakulása az egyes nemzetgazdasági ágazatokban
20
* szezonálisan kiigazított adatok
KKEu.**
2%
2006.III
Lengyelország
5. ábra: Hangulat- és bizalmi indexek* alakulása a magyar gazdaságban
-60
Portugália
3%
2006.I
2011.I
2010.IV
2010.II
2010.I
2009.IV
Szlovákia
2010.III
Románia
2009.III
2009.II
2009.I
2008.IV
2008.III
Csehország
60
4. ábra: GDP növekedés Magyarországon 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10%
Forrás: Eurostat
2008.II
2008.I
2007.IV
2007.III
Magyarország
2007.II
2007.I
2006.IV
2006.III
2006.I
2006.II
* szezonálisan kiigazított adatok
2007.04
Görögország
3. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év) 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10%
2007.01
2006.10
2011.I
2006.01
60
70
** Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia (számtani átlag)
2007.I
USA
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
2008.IV
Nagy-Britannia
-10%
80
* Economic Sentiment Index (ESI)
2006.07
-8%
Forrás: Reuters
2008.III
2008.I
2008.II
2007.IV
Eurózóna
70
2006.IV
Kína** (bal t.)
2007.III
2007.I
2007.II
2006.IV
2006.III
2006.I
6%
2006.II
** szezonálisan nem kiigazított adatok
80
2006.04
* szezonálisan kiigazított adatok
7%
90 Forrás: Európai Bizottság
Kereskedelem
-7,1% -20,1%
Összesen
Fogyasztói bizalom
3
-1,0%
-32,3%
Szállítás, raktározás
2011. I. negyedév -40% 2010. I-IV. negyedév
-0,6%
54,7%
-1,1%
-20%
0%
20%
40%
60%
Forrás: KSH
2011. június
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar Újabb rekord többlet a külkereskedelmi egyenlegben: élénk export, alacsony importigény Márciusban ismét minden idők legmagasabb külkereskedelmi többletét érte el a magyar gazdaság (1. ábra), amihez a gyorsan bővülő export mellett hozzájárult a tartósan gyenge belső kereslet alacsony importigénye is. A külkereskedelem lendületes növekedését jól jelzi, hogy a kivitel és a behozatal is meghaladja (mind forintban, mind euróban számolva) a válság előtti szintet. Az exportot az idei első negyedévben a tartósan kedvező német üzleti kilátások (2. ábra) mellett egyre inkább az élénk régiós, ill. az éves szinten csökkenő kínai export ellenére jelentős mértékben növekvő távol-keleti kivitel (3. ábra) hajtotta. A hazai ipar teljesítményét továbbra is az exportértékesítés húzza, míg a belföldi eladások mind márciusban, mind az egész első negyedévben zsugorodtak éves szinten (4. ábra). A feldolgozóipari termelés bővülésének márciusi lassulása (10% a februári 16% után) az új megrendelések alapján (külföldi: +27%, belföldi: +14%) várhatóan csak átmeneti lesz, a szektor teljesítménye megfelel a közép-kelet-európai régiós átlagnak (8-14%-os termelés bővülés az első negyedévben) (5. ábra). Az építőipart az ingatlanpiaci pangás mellett a vállalati beruházások elmaradása is tovább sújtja, így az ágazat teljesítménye már csak alig haladja meg a 2005. évi szint 60%-át (6. ábra). 2. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export változása (év/év)
250
50%
115
200
40%
110
150
30%
105
100
20%
100
50
10%
95
0%
90
-10%
85
-20%
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
-40%
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
-40%
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
-200
-30% Forrás: KSH, CESifo
75 2008.07
-30%
Forrás: KSH
2008.01
-150
80 2007.07
-20%
2007.01
-100
10%
2006.07
-10%
30% 20%
2006.01
0%
0 -50
40%
IFO-index: 3 hónappal eltolva
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Magyar export volumen (3 hónapos mozgóátlag, jobb t.) Magyar export volumen - MFB becslés (jobb t.)
Export volumen (év/év, jobb t.)
4. ábra: Az ipari értékesítés és termelés alakulása (év/év)* Magyarországon
3. ábra: A magyar exportforgalom éves szintű változása a fontosabb célpiacok szerint Ázsia
30%
30%
Kína
20%
20%
Csehország
10%
10%
Szlovákia
0%
Románia Amerika
50%
Románia
Szlovákia
4
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2005.07
2005.01
2004.07
2004.01
2003.01
2002.07
2011.01
2010.10
50% 2010.07
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
2006.10
2006.07
-30%
60%
-50% 2010.04
Forrás: Eurostat
70%
-40% 2010.01
-20%
80%
-30%
2009.10
-20%
-20%
2009.07
-10%
90%
2009.04
-10%
Csehország
100%
-10%
2009.01
0%
Lengyelország
110%
0%
2008.10
10%
120%
10%
2008.07
10%
130%
20%
2008.04
20%
* szezonálisan kiigazított adatok
Ipari termelés
30%
2008.01
20%
0%
Export értékesítés
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása 30%
30%
Belföldi értékesítés
2007.10
40%
2007.07
30%
2007.04
20%
2006.07
10%
2006.04
0%
5. ábra: A feldolgozóipari termelés alakulása (év/év)* Közép-Kelet-Európában
2006.04
-30% 2002.01
2011.jan-márc. -10% 2010.jan-dec.
2006.01
-20% Forrás: KSH
Forrás: KSH
EU-27
Periszkóp
* 3 hónapos gördülő átlag
-30%
Németország
Magyarország
-10%
-20%
Lengyelország
-30%
0%
-10%
2006.01
milliárd Ft
1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon
2003.07
•
2007.01
•
2006.10
•
Hó végi szerződésállomány (év/év, bal t.) Új szerződések volumen indexe* (év/év, bal t.) Építőipari termelés (2005 = 100%, jobb t.)
2011. június
Periszkóp
Fogyasztás és foglalkoztatás Halvány javulás a munkaerőpiacon, fogyasztásra gyakorolt pozitív hatás nélkül Márciusban mind az előző hónaphoz (-0,5%), mind 2010 azonos időszakához képest (-0,9%) csökkent a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon (1. ábra). Az utóbbi mögött részben az áll, hogy tavaly március végére esett a húsvéti vásárlási hullám. A lakossági bizalom ismét leszakadni látszik a többi visegrádi országban mérthez képest (2. ábra), ahol már a belső fogyasztás is hozzájárul a GDP bővüléséhez. A hazai belső kereslet régiós versenytársakhoz viszonyított lemaradását támasztja alá az új gépkocsi regisztrációk száma is (3. ábra), ami Magyarországon nem éri el a 2006-os szint negyedét sem. Mérsékelten csökkent a munkanélküliségi és javult az aktivitási ráta február és április között (4. ábra). Áprilisban az újonnan bejelentett munkahelyek száma 46%-kal emelkedett éves szinten, ez azonban döntően az újrainduló közmunkaprogramnak volt köszönhető. Biztató ugyanakkor, hogy az új piaci álláslehetőségek száma 2010 májusa óta nem volt ilyen magas (5. ábra). Az idei első negyedév végén 13,2 ezerrel dolgoztak többen a magyar gazdaságban, mint egy évvel korábban, elsősorban a feldolgozóipar növekvő munkaerő-keresletének (+21 ezer fő) köszönhetően. 2008 azonos időszakához képest azonban még mindig 111,7 ezer fővel alacsonyabb a foglalkoztatottak száma (6. ábra). 2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában
1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2%
4%
10
1%
2%
0
0%
0%
-1%
-2%
-2%
-4%
-3%
-6%
-50
-4%
-8%
-60
-10%
-70
-30
-40
-40
Lengyelország
25%
2008.01
2011.04
2011.01
10
10%
0
Támogatott (bal t.)
2011.03
2011.01
2010.11
2010.09
2010.07
2010.05
2010.03
2010.01
2009.11
2009.09
2009.07
2009.05
2009.03
2009.01
0%
Forrás: NFSZ
5
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
Egyenleg (2008. I. negyedévhez viszonyítva)
Oktatás, eü., szoc. ellátás
20%
Közigazgatás
20
2011.I / 2010.I
Pénzügy
30%
Szálláshelyszolg.
40%
30
Szállítás
50%
40
Kereskedelem
60%
50
Építőipar
60
30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60
Járműgyártás
70%
Számítógép, vill.gép gyárt.
80%
70
ezer fő
ezer darab
6. ábra: Foglalkoztatottak számának változása ágazatonként
80
Periszkóp
2007.07
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * A foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
Románia
5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek
Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.)
Forrás: KSH
Élelmiszeripar
Csehország Szlovákia
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
Lengyelország Németország
0%
Mezőgazdaság
Magyarország Eurózóna
2007.07
2007.04
2007.01
2006.10
2006.07
2006.04
Forrás: European Automobile Manufacturers' Association
2006.01
0%
12,5% 12,0% 11,5% 11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0%
2011.01
100% 50%
Magyarország
2010.07
125%
25%
Románia
2010.01
150%
125%
2009.07
150%
50%
Szlovákia
125 100 75 50 25 0 -25 -50 -75 -100 -125 -150 2009.01
175%
2008.07
200%
175%
75%
Csehország
ezer fő
200%
75%
-70
4. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
3. ábra: Új gépkocsi regisztrációk alakulása az eurózónában, Németországban és Közép-Kelet-Európában (2006 = 100%)
100%
-60
Forrás: Európai Bizottság
2006.10
-12%
-50
* szezonálisan kiigazított adatok
2006.07
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
-20
-30
2011.01
Forrás: KSH
-10
-20
2006.04
Év/év (jobb t.)
-6%
-10
2006.01
Hónap/hónap (bal t.)
-5%
10 0
2007.04
•
2007.01
•
Fémfeldolgozás
•
Forrás: KSH
2011. június
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Áprilisban nőtt a vállalati hitelállomány, miközben folytatódott a vállalati hitelkamatok emelkedése
2. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi** euró- és forinthitel kamatok BUBOR
18%
12%
Magyarország
16% EURIBOR
14% Csehország
12%
8% Forinthitel - min. 5 éves
6%
Euróhitel - min. 5 éves
2%
3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
50
50
100
25
25
50
-25
-50
-50
-75
Periszkóp
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
-250
Nem lejárt/átstrukturált (bal t.) 90 napon belül lejárt (bal t.) 90 napon túl lejárt (bal t.) Problémamentes/összes (jobb t.)
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés
6
20 11. 03
20 10. 12
85,0% 84,5% 84,0% 83,5% 83,0% 82,5% 82,0% 81,5% 81,0% 80,5% 80,0% 79,5%
devizahitelek
2010.11
Szolgáltatószektor Valószínűleg nem tervez Valószínűleg tervez
5 500 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
2010.09
2011. tavasz
Nem lejárt/átstrukturált 82,0% forinthitelek 81,5% 81,0% 80,5% 80,0% 79,5% 79,0% 78,5% 78,0% 77,5% 77,0% 76,5%
2010.07
2010. nyár
20 10. 06
20 10. 03
23,5%
5 500 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
20 10. 09
6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek * vállalati hiteleinek minősége hátralékosság szerint**
2010.05
Ipar
-200
Forrás: MNB
7 000
22,8% 17,1%
2010. tél
2010.01
-250
-3 000
28,3%
2011. tavasz
2009.10
-125
2010.03
Agrárium Nem tervez forrásbevonást Kivár Tervez forrásbevonást
2010. nyár
2009.07
-200
2011.03
2010. tél
2009.04
-150
-100
2011.01
2011. tavasz
2009.01
-100
31,5% 30,1% 27,2% 33,1% 21,5% 26,0% 2010. nyár
-50
2010.11
2010. tél
0
2009.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
44,7%
57,4%
22,8% 22,1%
0
-150
14,9%
66,1%
100
-75
20,3% 21,1%
150
-100
5. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek szektorális bontásban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
200
Összes betét
-50
2011.04
Forrás: MNB
-125
Deviza betét
50
2010.03
-100
2011.01
milliárd Ft
0
0 -25
Forint betét
milliárd Ft
150
Összes hitel
milliárd Ft
200
Devizahitel
milliárd Ft
100
Forinthitel
75
Bulgária
4. ábra: A vállalati betétállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 75
100
2008.10
Euróhitel -1-5 éves
Románia
* hó végi állománnyal súlyozva
Forrás: ECB, MNB
0%
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
* 3 hónapos bankközi kamatok
Szlovákia
4%
2008.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.01
0%
2008.04
Forrás: ECB, MNB
2008.01
2%
Lengyelország
8%
Forinthitel - 1-5 éves
2010.09
4%
2008.04
6%
10%
* MFB, EXIM, KELER nélkül ** bruttó állomány, milliárd Ft
2011.03
10%
2011.01
14%
2009.04
•
2010.07
•
A magyarországi vállalati hitelek tovább drágultak áprilisban. A változatlan bankközi forintkamatok ellenére a forinthitelkamatok ismét emelkedtek, s 2010 eleji szinteket értek el. A bankközi euró források drágulását a bankok érvényesítették az euróhitelek kamataiban (1. ábra), s a tendencia folytatódása várható a következő hónapokban is az ECB további kamatemelésének piaci beárazása alapján. A térségben áprilisban Románia és Bulgária kivételével folytatódott a nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek drágulása (2. ábra). A vállalati hitelállomány áprilisban – árfolyamhatástól megtisztítva – 37,1 milliárd Ft-tal nőtt az előző hónaphoz képest, miután a vállalati szektor nettó forinthitel felvétel volumene meghaladta a nettó devizatörlesztés mértékét (3. ábra). A forintbetétek csökkenése és a devizabetétek növekedése eredőjeként ugyanakkor 51 milliárd Ft-tal emelkedett a vállalati betétállomány (tranzakciós szinten), ami továbbra is óvatos vállalati magatartásra utal (4. ábra). Valamennyi szektorban, s különösen az agráriumban emelkedett a forrásbevonási kedv az MFB-INDIKÁTOR 2011. tavaszi vállalati felmérés szerint, azonban a bankok vállalati hitelportfoliójának romlása fékezi a hitelezési aktivitást (5-6. ábra).
2010.05
•
Forrás: PSZÁF
2011. június
Periszkóp
Infláció Emelkedő inflációs környezet itthon és Európában
2. ábra: A fogyasztói árindex* alakulása az eurózónában és Közép-Kelet-Európában
1. ábra: Április havi (12 havi) infláció az Európai Unióban 10%
10%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
0% *harmonizált árindex
2%
4%
6%
8%
Csehország Szlovákia
10%
Magyarország Eurózóna
-2%
2011.04
2011.01
2010.10
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
2006.10
2006.01
-2%
2010.07
Forrás: ECB
Lengyelország Románia
4. ábra: A nyersanyagár-indexek és a kőolaj világpiaci árának változása
3. ábra: Alapkamat és infláció az eurózónában 5%
5%
650
130
4%
4%
600
120
550
110
3%
3%
2% 1%
CRB nyersanyagpiaci árindex (bal t.)
10%
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
2010.12
áprilisi átlagos infláció
Tartós fogyasztás cikkek 2011. március 2011. április
Forrás : KSH
7
Forrás: KSH
5%
Szeszesitalok, dohányáruk
4%
0%
3%
0%
Egyéb cikkek*
2%
1%
Szolgáltatások
1%
2%
1%
Háztartási energia
0%
2%
Élelmiszerek
-1%
3%
Ruházkodási cikkek Járműüzemanyag
2011.01
3%
2010.07
4%
2010.01
5%
4%
2009.07
5%
2009.01
6%
2008.07
6%
2008.01
7%
2007.07
8%
7%
2007.01
8%
2006.07
9%
2006.01
9%
Periszkóp
Forrás: Reuters
6. ábra: Fogyasztói árindex havi szintű változása főcsoportos bontásban
10%
Maginfláció
CRB - Élelmiszerindex (bal t.)
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
Eurózóna HICP (év/év, jobb t.)
5. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon
Fogyasztói-árindex
2010.11
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
2009.06
2009.03
2008.12
2008.09
2008.06
2008.03
ECB alapkamat (bal t.)
2010.10
60
-1% 2007.12
2007.09
2007.06
2007.03
2006.12
2006.09
2006.03
2005.12
2006.06
Forrás: ECB, Eurostat
-1%
2010.09
70
300
0%
0%
2010.08
80
350 2010.07
400
2010.06
1%
2010.05
90
2010.03
450
2010.02
100
2%
2010.01
500
$/hordó
Románia Észtország Egyesült Királyság* MAGYARORSZÁG Litvánia Lettország Lengyelország Portugália Luxemburg Szlovákia Ausztria Görögország Ciprus Spanyolország Finnország Bulgária Belgium EU27 Olaszország Dánia Eurozóna Németország Málta Hollandia Franciaország Szlovénia Svédország Csehország Írország *nem harmonizált adat Forrás: Eurostat, ONS 0%
2006.07
•
2010.04
•
Áprilisban Magyarországon volt a negyedik leggyorsabb (4,4%) a pénzromlás üteme az Európai Unióban (1. ábra). A fogyasztói árak emelkedése ugyanakkor mind a közép-kelet-európai régióban (Csehország kivételével), mind az eurózónában gyorsuló pályán mozog (2. ábra). Ez utóbbi (2,8%) két és fél éves csúcsot ért el az idei év negyedik hónapjában, amely egyre erősíti a valószínűségét egy újabb monetáris szigorításnak az eurótérségben (3. ábra). Az infláció idei első negyedéves gyorsulásáért felelős világpiaci nyersanyagárak emelkedése májusban megállt (4. ábra), érezhetően azonban egyedül a kőolaj ára csökkent (-6,9% áprilishoz képest), mivel a világgazdasági növekedés lassulásától való félelem erősödésével elolvadt az árban meglévő spekulációs prémium (bővebben lásd 2011. májusi MFB Periszkóp). Az energia- és üzemanyag-, ill. élelmiszerárak év eleje óta tartó gyorsuló emelkedésének a magyar gazdaságban való tovagyűrűző hatását jelzi a maginfláció emelkedése (5. ábra). A magyarországi fogyasztói árak áprilisi, előző hónaphoz viszonyított 0,6%-os emelkedésének hátterében elsősorban a ruházati cikkek árának szezonalitással és módszertani változással is magyarázható növekedése állt (6. ábra).
2006.04
•
*KSH adatok alapján MFB számítás
2011. június
Periszkóp
Árfolyamok Nemzetközi trendek gyengítették a hazai devizát A svájci frank az erősödő globális inflációs- és adósságfélelmek, valamint az euróövezet és az Egyesült Államok romló növekedési kilátásai következtében májusban rekordszintre erősödött az euróval és a dollárral szemben (1. ábra), a biztonságos menedékeszköznek számító arany ára pedig 1500 dollár/uncia felett mozgott, s újabb rekordokat állított be. A kedvezőtlen globális hangulat a magyar államkötvények országkockázati felárának emelkedéséhez, a forint gyengüléséhez vezetett (2. ábra). A hazai deviza az elmúlt hónapban a régiós átlagnak megfelelő mértékben, havi szinten 0,9%-kal gyengült az euróval szemben, s két hónapos csúcsot elérve 270 HUF/EUR felett is megfordult (3. ábra). A forint árfolyama a régiós devizák közül a cseh koronáéval volt leginkább szinkronban: májusban a két deviza euróárfolyama közötti korreláció 0,89 volt (4. ábra). A magyar fizetőeszköz jelentősen (-5,8%) veszített értékéből az alpesi devizával szemben májusban, s a hónap végére az év eleji szint közelébe (220 HUF/CHF) emelkedett az árfolyam, ezúttal azonban a belföldi események helyett nemzetközi tényezők következtében (5. ábra). A gyengülő árfolyam exportösztönző hatását a relatíve magas infláció ellensúlyozta, így a magyar gazdaság reáleffektív árfolyamon számolt versenyképessége romlott (6. ábra). 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára
CHF/EUR (bal t.)
CHF/USD (jobb t.)
Forrás: ECB, Reuters
2010.07
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2005.01
2004.01
2003.01
2002.01
2001.01
0,70 2000.01
1,20 1999.01
0,90
10 éves CDS-felár (bal t.)
Forrás: ECB
103%
103% euróval szembeni árfolyamerősödés
101%
HUF/EUR (jobb t.)
4. ábra: A magyar forint és a cseh korona euró árfolyama
3. ábra: Közép-kelet-európai valuták euróárfolyama*
102%
2011.06
1,10 svájci frank erősödése
1,30
2011.05
1,40
2011.04
1,30
2011.03
1,50
1,50
292 289 286 283 280 277 274 271 268 265 262 2011.02
1,60
450 430 410 390 370 350 330 310 290 270 250
2011.01
1,70
2010.12
1,90
1,70
2010.08
1,80
bázispont
1. ábra: A svájci frank dollárral és euróval szembeni árfolyama
2010.11
•
2010.10
•
2010.09
•
102% 101%
100%
100%
27,0
295
26,5
290 euróval szembeni árfolyamerősödés
285
26,0
99%
99%
280
25,5
98%
98%
275
25,0
97%
97%
96%
96%
270
24,5
Lengyel zloty
Periszkóp
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
2010.09
125%
125%
versenyképesség javulása
120%
120%
115%
115%
110%
110%
105%
105%
100%
100%
95%
Magyarország
8
Csehország
Lengyelország
Románia
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
90% 2008.04
2008.01
2007.01
HUF/CHF (jobb t.)
95%
Forrás: JP Morgan
90%
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
Forrás: ECB
HUF/USD (jobb t.)
Cseh korona (jobb t.)
6. ábra: Közép-kelet-európai országok versenyképessége a reáleffektív árfolyam alapján (2007. január = 100%) 226 222 218 214 210 206 202 198 194 190 186 182 178 174
HUF/EUR (bal t.)
2010.08
Forint (bal t.)
5. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 286 284 282 280 278 276 274 272 270 268 266 264 262 260
23,5
2007.10
Orosz rubel
24,0
Forrás: ECB
2010.07
260 2010.06
2011.05
2011.04
Román lej
265
94%
2007.07
Forint
95%
2007.04
Cseh korona
Forrás: ECB
2011.03
2011.01
2011.02
* 2010.12.31.=100%
94%
2011.06
95%
Bulgária
2011. június
