Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban A forint árfolyam előző hónapokban mutatott teljesítményének értékelése
2012. február
A Magyarországot ért adósságleminősítési hullám után a hazai deviza januári felértékelődése részben a kedvező világgazdasági folyamatoknak, részben pedig a Nemzetközi Valutaalappal és Európai Unióval körvonalazódó pénzügyi kölcsön piaci fogadtatásának eredménye, azonban az európai tapasztalatok óvatosságra intenek a további árfolyam erősödésre vonatkozó találgatásokat illetően. A magyar forint 2012. januárban 6,6%-ot, január 5. és 31. között pedig 8,4%-ot erősödött az euróval szemben. Ezzel a hazai fizetőeszköz nyújtotta az egyik legjobb teljesítményt az év első hónapjában a feltörekvő devizák között, s ekkora mértékű erősödést még nem realizált egy hónapon belül a forint. A hazai deviza jelentős felértékelődése meglepőnek tűnhet annak fényében, hogy egyrészt november vége és január eleje között a Moody’s, a Standard&Poor’s és a Fitch is befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta vissza a hazai államkötvényeket, másrészt Magyarország nyitottsága révén továbbra is érzékeny a külgazdasági folyamatokra – így a lassulás jeleit mutató eurózóna a magyar gazdaság növekedésére, az európai adósságválságból kivezető út bizonytalansága pedig a hazai kötvénypiacra is árnyékot vet. Ugyanakkor a forint januári erősödését táplálta, hogy viszonylag élénk kockázatvállalási kedv jellemezte a globális pénz- és tőkepiacokat, amit tovább fűtött, hogy felerősödtek az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed újabb eszközvásárlási programjával (QE3) kapcsolatos találgatások. Ezenkívül elkezdődtek a magyar kormány tárgyalásai az IMF-fel és az Európai Bizottsággal egy pénzügyi hitel-megállapodásról, valamint a január 5-i történelmi árfolyamrekordból (324,1 HUF/EUR) eredő bázishatás és az optimista környezet egy korrekciós hullám elindulásának kedvezett. A hazai tapasztalatok szerint ugyanis, a korábbi, egymást viszonylag szorosan követő adósleminősítéseket és negatív lokális árfolyamcsúcsokat is a hazai deviza visszaerősödő trendje kísérte (1. ábra). A történelmi rekord ellenére a forint/euró kurzus volatilitása nem döntött új csúcsot idén, mivel 2008 őszén nagyobb kilengéseket ért el az árfolyam. Ennek technikai oka az, hogy 2012 elején egy viszonylag egyenletesen gyengülő árfolyampálya fordult át egy relatíve tartós forint felértékelődési szakaszba, s hasonló váltás jellemezte a magyar kötvényhozamok mozgását is (2. ábra). (folytatás a 2. oldalon). 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar állampapírhozam alakulása
2. ábra: A forint/euró árfolyam és az árfolyam volatilitása* 6%
14% 340
340 * a satírozott periódusokban legalább 3 leminősítésre került sor másfél hónapon belül
320
Forrás: ECB adatok alapján MFB számítás
5%
12% 320 * 45 napos periódusokra számolt relatív szórás alakulása
300
10% 300
4%
8%
280
3%
6%
260
2%
240
1%
220
0%
HUF/EUR árfolyam volatilitás (jobb t.)
2012
2011
2010
2009
2008
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2%
2007
220
2006
4%
10 éves állampapírhozam (jobb t.)
2005
240
2004
HUF/EUR (bal t.)
2003
260
2002
280
2001
Forrás: ÁKK, ECB
HUF/EUR (bal t.)
A tartalomból ῳῳ Gyengül a külső környezet dinamizáló hatása a magyar gazdaságban... (3. oldal) ῳῳ Novemberben jól teljesített a hazai exportszektor és az ipari ágazat... (4. oldal) ῳῳ A javuló európai pénzpiaci hangulat ellenére bizonytalan a hazai vállalati hitelezés alakulása... (5. oldal) ῳῳ Változatlan munkaerőpiaci feltételek mellett élénkült a kiskereskedelem novemberben... (6. oldal) ῳῳ A fogyasztói árak emelkedése az egy évvel korábbinál mérsékeltebb volt 2011 egészében... (7. oldal) ῳῳ Történelmi szintre gyengült a hazai deviza euró árfolyama... (8. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
* napi adatok periódusonkénti összevetése
0,80 0,60 0,40 0,20 0,00
VIX-index
-0,20
S&P 500 tőzsdeindex
-0,40
10 éves CDS-felár
-0,60
10 éves magyar állampapírhozam
-0,80
BUX index
-1,00
2011. okt. 1. 2011. okt. 31.
2011. nov. 1. 2011. nov. 24.
2011. nov. 25. 2012. jan. 6.
2011. jan. 7. 2011. jan. 31.
Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE adatok alapján MFB számítás
4. ábra: A forint/euró árfolyam és néhány közép-kelet-európai deviza euróárfolyama közti korreláció* 1,00
* napi adatok periódusonkénti összevetése
0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 -0,20
Cseh korona
-0,40
Lengyel zloty
-0,60
Román lej
-0,80
Orosz rubel
-1,00 2011. okt. 1. 2011. okt. 31.
2011. nov. 1. 2011. nov. 24.
2011. nov. 25. 2012. jan. 6.
2011. jan. 7. 2011. jan. 31.
Forrás: ECB adatok alapján MFB számítás
5. ábra: A román lej euróárfolyama 4,4 4,2
lej gyengülés
4,0
2009. március: IMF hitelmegállapodás bejelentése
3,8
2011. február: elővigyázatossági IMF hitel megállapodás bejelentése
3,6
2011. július 4: a Fitch befektetésre ajánlott kategóriába sorolja Romániát
3,4
2008. november 10: a Fitch spekulatív kategóriába sorolja Romániát
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2009.04
2009.01
2008.01
2010.01
18%
3,0
2009.10
Az önálló devizával nem rendelkező görög, portugál és ír gazdaság leminősítésének közös tanulsága, hogy átmenetileg általában mérséklődnek a kötvényhozamok a befektetésre ajánlott minősítés elvesztése után, másrészt azonban egy mintegy negyedéves – türelminek nevezhető – időszak után a piacok részben valódi reformokat várnak az országoktól, részben nemzetközi pénzügyi segítség felé terelik azokat, ugyanakkor hosszabb időtávon és elégtelennek tekintett kormányzati intézkedések esetén (Görögország, Portugália) tartósan magas kötvényhozamok alakulhatnak ki.
Forrás: ECB
2008. október 27: a S&P spekulatív kategóriába sorolja Romániát
Román lej/euró
2009.07
A forint a spekulatív sávba való első átsorolás és a történelmi csúcs (2011. november 24. és 2012. január 5.) között csupán 4,6%-ot veszített értékéből, ennek azonban a román példával összevetve az az oka, hogy kevésbé volt váratlan az adósminősítés rontása Magyarország esetében, illetve ebben az időszakban nagyobb globális kockázati étvágy jellemezte a piacokat, mint 2008 őszén.
3,2
2008.10
6. ábra: 10 éves állampapírhozamok alakulása spekulatív kategóriába kerülés előtti és utáni napokban* 18%
16%
16%
spekulatív kategóriába kerülés utáni kereskedési napok száma
spekulatív kategóriába kerülés előtti kereskedési napok száma
14%
14% 12%
12%
10%
10%
8%
8% 6%
6%
Forrás: Reuters
4% 150
125
100
75
50
25
4% 0
A februártól várható devizapiaci folyamatok prognosztizálásához hasznos adalékul szolgálhatnak a közelmúltban szintén bóvli kategóriába sorolt európai országok tapasztalatai. Románia 2008. októberi leminősítése után a román lej mintegy 20%-ot veszített értékéből három hónap alatt, majd lényegében egy 2-3%-os mértékű erősödés után alapvetően egy ±5%-os sávban mozgott a lej euróárfolyama két éven keresztül (az IMF-fel 2009. májusban kötött kétéves hitel megállapodás bizalomerősítő hatásaként), s 2011 tavasszal erősödött ismét a román deviza (ekkor Bukarest egy elővigyázatossági hitelmegállapodást hozott tető alá a Nemzetközi Valutaalappal) (5. ábra).
1,00
2008.07
Októbertől december végéig a globális mellett a regionális tendenciáktól is elszakadt a forint árfolyama: a román lej és a lengyel zloty, valamint az orosz rubel árfolyammozgását nem követte, csupán a cseh koronával mozgott nagyjából egy irányba, ami összességében az országspecifikus tényezők (régiós átlag alatti növekedési dinamika, leminősítések és az azt megelőző várakozások stb.) árfolyamra gyakorolt hatásának felerősödését jelezték. Januártól a világgazdaságban javuló befektetői hangulat magával rántotta a régiós devizák árfolyamát, köztük a forintét is, ami – ideiglenesen – háttérbe szorította a forint árfolyamát negatív irányba befolyásoló országspecifikus tényezők hatását, s ismét a régiós tendenciákkal kerültek szinkronba a magyar eszközárak.
3. ábra: A forint/euró árfolyam és néhány eszközár ill. befektetői hangulatindex alakulása közti korreláció*
2008.04
A forint árfolyamát 2011. október 1. és november 24. között (amikor a magyar kötvényeket még mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott sávban tartotta), valamint november 24. és 2012. január 6. között (amikor egymás után a Moody’s, a Standard&Poor’s és a Fitch sorolta bóvli kategóriába a magyar államadósságot) a globális befektető kedv alakulása kevésbé befolyásolta: mind a nemzetközi befektetői hangulat indikátorának tekintett VIX-indextől, mind a globális részvénypiaci barométerként használható amerikai S&P 500 tőzsdeindex mozgásától elszakadt a forint/euró árfolyam (nulla közelében alakult közöttük a korreláció). A magyar kötvényhozamokkal és az országkockázati felárral való kapcsolat ugyanakkor szorossá vált a leminősítések november végi kezdetével, ami összességében a hazai eszközárak világpiaci tendenciáktól való eltávolodását jelentette (3-4. ábra).
Periszkóp
2
-25
-50
-75
-100
-125
-150
Vélhetően a magyar gazdaságpolitika is a román út (újabb IMF hitel) felé halad a szűk mozgástér következtében, s a tapasztalatok * Románia: 2008.10.27, Görögo.: 2010.04:27, Port.: 2011.07.05, Íro.: 2011.07.12, Magyaro: 2011.11.24. Románia Görögország Írország Magyarország Portugália szerint az IMF-EU hitelszerződés minél előbbi megkötése, valamint a hitelnyújtók által elvárt gazdaság- és költségvetési politika folytatása esetén lehet számítani a forint árfolyamának további erősödésére és az államkötvényhozamok csökkenésére. A befektetői bizalom azonban lassan épül újjá, ezért a javulás lassú lehet, és a nemzetközi befektetői hangulat változásai volatilissé tehetik a magyar eszközárak alakulását is. 2012. február
Periszkóp
A vállalkozások várakozásai alapján is gyengül a külső környezet dinamizáló hatása a magyar gazdaságban Az MFB-INDIKÁTOR 2011. novemberi felmérésének eredményei negatív fordulatot mutatnak a hazai vállalatok piaci lehetőségeiben: miközben a megelőző egy év során még viszonylag jó teljesítményről számoltak be a cégek, addig a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásaik már erősödő pesszimizmusról árulkodnak. Ennek hátterében egyrészt a vállalatok működési környezetének kedvezőtlenebbé válása, másrészt a már korábban is akadályozó belföldi helyzet mellett a külföldi feltételek megítélésének romlása áll. A makrogazdasági feltételrendszerben 2009. nyár óta tartó javulás a 2011. őszi eredmények alapján megtorpant, s ez visszafogta a vállalatok várakozásait is: a következő egy évben a cégek kevesebb, mint negyede számol (adózás előtti) eredményeinek növekedésével (1. ábra) Mind a belföldi, mind a külföldi piaci helyzet kedvezőtlen irányba változott a 2011. tavaszi felméréshez képest. Ugyanakkor a belső piacok lefékeződése jelentősebbnek bizonyult, így a külső és belső folyamatok közötti divergencia tovább folytatódott a vállalatok megítélése szerint. A külpiacok húzóerejének gyengülése tetten érhető a vállalati eredmények alakulásában is: a jelentősebb exportorientációval rendelkező vállalatok eredmény-kilátásai is számottevően mérséklődtek, s a következő egy év viszonylatában az exportkapcsolatok a korábbi dinamizáló hatás helyett legfeljebb védőhálóként tudnak majd szolgálni az eredmények csökkenése ellen (2. ábra). A vállalati költségeken belül megugrott a munkabér és járulékok súlya, s ez negatívan hatott az eredménnyel kapcsolatos várakozásokra is. A válaszok alapján ezt azok a vállalkozások képesek érdemben kezelni, amelyek működésében a munkavállalók képzettsége és az alkalmazott technológia szerepe meghatározó. Az export bővülését a következő hónapokban egyre szűkebb vállalati kör lesz csak képes elérni: ez azonban elsősorban ágazati különbségeket jelent, míg a vállalati méret kevésbé játszik fontos szerepet, azaz az exportáló KKV-k (különösen amelyek beszállítói kapcsolatokkal is rendelkeznek) a külföldi értékesítés viszonylag kedvező alakulására számíthatnak. Ugyanakkor Kínát és a balkáni régiót leszámítva a külföldi értékesítés bővülését váró cégek aránya valamennyi célországban, ill. régióban visszaesett a 2011. tavaszi felméréshez képest, sőt a legfontosabb piacokon (Nyugat-Európa, Közép-Kelet-Európa) már az 50%-ot sem éri el. Azaz a hagyományos külkapcsolati csatornák már nem feltétlenül nyújtanak majd támaszt a visszaeső bevételek ellen, ami a súlypontok újragondolására, új piacokon való megjelenésre sarkalhatja a hazai vállalatokat. A belföldi kilátások a megrendelések állományának elmúlt egy éves változása, valamint várható alakulása alapján sem biztatóak, mivel a következő időszakban is elsősorban a külföldi piacokra termelő cégek rendelésállománya fog növekedni (3. ábra). A vállalatok foglalkoztatási terveiben szintén negatív fordulat következett be: miközben a felmérést megelőző 12 hónapban a cégek több mint ötöde vett fel új munkatársakat, az azt követő egy évben a munkaerő-állományt bővíteni szándékozó vállalkozások aránya a 2010. nyári szintre (15%) süllyedt vissza. Az exportorientáció továbbra is fontos hajtóereje a foglalkoztatás növelésének (vállalati mérettől függetlenül), s elsősorban az olyan speciális szaktudást igénylő ágazatokban várható új munkahelyek létrehozása, mint a közúti jármű-, gép- és vegyianyag gyártás, ill. az IKT szolgáltatások. Fordulatot jelez az is, hogy míg a korábbi felmérések alapján elsősorban a nagyvállalatok álltak a munkaerő-piaci változások hátterében, ez a hatás csökken, s egyre inkább felértékelődik a KKV-szektor stabilizáló szerepe, ami különösen fontos lehet egy esetleges újabb recessziós környezetben (4. ábra). Periszkóp
3
1. ábra: A makrogazdasági környezet megítélése és a vállalati eredményekkel kapcsolatos várakozások közötti kapcsolat 50%
20%
19,3%
18,6%
42,8%
40%
15% 36,8% 9,1%
30%
10%
19,5%
7,4%
24,6%
26,2%
20%
5% Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
3,2%
10%
0% 2009. nyár
2009. tél
2010. nyár
2011. tavasz
2011. ősz
A következő 1 évben növekvő vállalati eredményeket váró cégek aránya (bal t.) Az elmúlt 1 évben javuló makrogazdasági környezetet érzékelő cégek aránya (jobb t.)
2. ábra: Adózás előtti eredmények alakulása a vállalatok exportorientációja alapján* 100% 80% 60%
24%
19%
32%
44%
18%
27%
19%
36%
37%
31% 46%
22% 59%
20%
49%
41%
43%
28%
54%
49%
33% 17%
0% Nincs 0export 25%
2550%
5075- Nincs 075% 100% export 25%
Előző 12 hónap Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt)
38%
28%
13%
15%
40%
23%
44%
50%
2550%
30%
32%
507575% 100%
Következő 12 hónap * a külföldi értékesítésből származó bevétel aránya a teljes árbevételen belül Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. ősz
3. ábra: Megrendelések állományának alakulása a vállalatok exportorientációja alapján* 100%
16%
80% 60%
16%
29%
50% 30%
32% 51%
2%
38%
29%
46%
5%
41%
39%
18%
13%
14%
2550%
507575% 100%
53%
22% 34%
3%
24%
26%
2550%
5075Nincs 075% 100% export 25%
22%
0% Nincs 0export 25%
46%
56%
33%
40% 20%
43%
45%
34%
Előző 12 hónap
Következő 12 hónap
Csökken(t) a megrendelések állománya Nem változott/változik a megrendelések állománya Nő(tt) a megrendelések állománya
* a teljes árbevételen belül az exportértékesítésből származó bevétel aránya Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. ősz
3. ábra: A foglalkoztatás bővítését tervező vállalatok aránya az exportorientáció* alapján az egyes méretkategóriákban 40% * a teljes árbevételen belül az exportértékesítésből származó bevétel aránya
34%
30% Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. ősz
20%
26% 20%
16%
15%
14%
10%
10% 6%
0%
28%
12% 8%
8%
Nincs 050- Nincs 050- Nincs 050- Nincs 050export 50% 100% export 50% 100% export 50% 100% export 50% 100% Mikrovállalat
Kisvállalat
Középvállalat
Nagyvállalat
2012. február
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar Novemberben jól teljesített a hazai exportszektor és az ipari ágazat • •
A globális konjunktúra tovább mérséklődött a tavalyi év végén, ami erőteljesen fékezi a világexport bővülését is (1. ábra). A magyar külkereskedelmi szektor ugyanakkor továbbra is jó teljesítményt mutat: az export novemberi volumene (7388,3 millió euró) mindenidők legmagasabb értéke, a 211 milliárd forintos kereskedelmi többlet pedig a 2011. év negyedik legjobb eredménye volt (2. ábra). Míg az export volumenének bővülése továbbra is érdemben meghaladja az importét, a forint jelentős gyengülése miatt a kettő értékének alakulása közötti eltérés csökkent (3. ábra). Az ipari termelés éves szinten 3,5%-kal, míg az export-orientált feldolgozóipar 3,4%-kal bővült novemberben (4-5. ábra). A kilátásokat azonban több tényező is rontja: egyrészt a termelés növekedésének egyik hajtóereje az átlagosnál hidegebb időjárás miatt az energiaipar (hőtermelés) volt, másrészt mind a belföldi, mind a külföldi megrendelések visszaestek éves szinten. Az építőipar az éledezés halvány jelét mutatta tavaly novemberben: az ágazat teljesítménye 2009 júniusa óta első alkalommal bővült éves alapon (+3,6%), s habár az új megrendelések is növekedtek, tartós javulásra azért sem lehet számítani, mivel ebben elsősorban az állami projektek (út- és vasútépítés) játszottak fontos szerepet (6. ábra)
•
•
1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) * OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság
107,5
25%
250
50%
20%
200
40%
15%
150
30%
100
20%
105,0
10%
102,5
5%
100,0
0%
97,5
-5%
95,0
-10%
92,5
Forrás: KSH
-150
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
-10%
-50
-20% 2003
2002
2001
2000
0%
0
-100
-15%
Forrás: CPB, OECD
90,0
10%
50
OECD konjunktúra index (bal t.) Világexport (jobb t.) A világexport átlagos alakulása (2000-2007, jobb t.)
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
3. ábra: Az export – import olló* alakulása Magyarországon 12%
12%
8%
8%
4%
4%
0%
0%
Export volumen (év/év, jobb t.)
60%
30%
40%
20%
20%
10%
0%
0%
-20%
-10%
-40% -60%
5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) 20% 10% 0%
ESI - Feldolgozóipar (bal t.)
Periszkóp
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
5% -5%
-40%
-10%
-60%
-15%
-80%
-20% 2011.10
2011.07
-25% 2011.04
2011.01
2010.10
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2010.07
Forrás: KSH
-100% 2009.04
-30%
0%
-20%
2009.01
-20%
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
-40
2010.04
** 3 hónapos gördülő átlag
10%
20%
2008.10
* ESI (European Sentiment Index)
15%
40% 0%
-10% Forrás: KSH, Európai Bizottság
20%
60%
2008.07
ESI - Feldolgozóipar: 1 hónappal eltolva
80%
2008.04
0
Export megrendelések (bal t.)
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
2008.01
10
-30
2008.04
Belföldi megrendelések (bal t.) Ipari termelés (jobb t.)
Export – import olló* (év/év, euróban számolva)
-20
-30% 2008.01
Export – import olló* (év/év, volumenindex)
-10
-20%
Forrás: KSH
-4%
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
*3 hónapos mozgó átlag
2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
Forrás: KSH
-30%
4. ábra: Ipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év)
*az export-import olló pozitív, ha az export bővülési üteme meghaladja az importét
-4%
-20%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10
110,0
milliárd Ft
112,5
2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon
Építőipari termelés (jobb t.) Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.)
Feldolgozóipari termelés** (jobb t.)
4
2012. február
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A javuló európai pénzpiaci hangulat ellenére bizonytalan a hazai vállalati hitelezés idei alakulása
2. ábra: Európai pénzintézetek 5 éves CDS-felára és 3 hónapos euró/dollár swap alakulása (2010.01.01.-2012.01.31.)
BUBOR
360
Forinthitel - min. 5 éves
6% 4%
Forinthitel - 1-5 éves
2%
-120
200
-100
160
-80
120
-60
80
-40
40
-20 2010.01 2010.02 2010.03 2010.04 2010.05 2010.06 2010.07 2010.08 2010.09 2010.10 2010.11 2010.12 2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
Európai pénzintézetek 5 éves CDS-felára (bal t.) 3 hónapos euró/dollár swap (jobb t., fordított skála)
18%
100
16%
16%
75
14%
14%
50
12%
12%
25
10%
10%
-25
-25
-50
-50
-75
-75
-100
0%
-125
225%
175%
175%
150%
150%
20%
125%
125%
10%
100%
100%
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
10%
0%
0% Forrás: ECB
-10%
-20%
Csehország
5
Lengyelország
Románia
Szlovákia
2011.09
2010.09
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
-20% 2009.06
0%
2009.03
25%
30% 20%
-10%
50%
2011.06
2010.06
2009.06
2007.06
2006.06
2005.06
2004.06
2003.06
Periszkóp
2008.06
Összes hitel/betét arány
Forrás: PSZÁF
0%
30%
2008.12
Lakossági hitel/betét arány
25%
75%
40% * euróra konvertált állományok
2007.12
Vállalati hitel/betét arány
-150
50%
40%
200%
50%
2009.10
50%
200%
75%
-125
6. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
250%
* MFB, EXIM, KELER nélkül
2009.07
Lengyelország Románia
2008.09
225%
Forrás: MNB
-150
5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (2003. június - 2011. november) 250%
-100
2011.10
2% 2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
Csehország Bulgária
0
2009.01
Magyarország Szlovákia
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
0%
* hó végi állománnyal súlyozva
25
0
2011.07
4%
100 75 50
2011.06
4%
Összes hitel
2011.04
6%
Forinthitel
2011.03
8%
6%
Devizahitel
2010.12
8%
milliárd Ft
18%
Forrás: ECB, MNB
Forrás: Reuters
4. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
2009.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
0
3. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
2%
-140
240
0
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
Forrás: ECB, MNB
* 3 hónapos bankközi kamatok
bázispont
8%
-160
dráguló dollárforrás
280
EURIBOR
10%
0%
-180
320
12%
milliárd Ft
14%
bázispont
1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
2008.06
•
Az euróban nyújtott vállalati hitelkamatok 3-6 bázisponttal mérséklődtek 2011. október és november között Magyarországon, azonban a forinthitelek a kamatemelési várakozások realizálódásával 50 bázispont körüli mértékben emelkedtek (1. ábra). Kedvezően érintheti ugyanakkor a hazai vállalatok finanszírozását, hogy a 2012. januárban optimistábbá váló befektetői hangulatban és az ECB 2011. végi monetáris lazítása nyomán az európai pénzpiacon olcsóbban juthatnak forrásokhoz a bankok is (2. ábra). A visegrádi országok közül továbbra is Magyarországon a legdrágább a vállalati finanszírozás (3. ábra). Négy éve nem tapasztalt mértékben zuhant a vállalati szektor hitelállománya decemberben: a forinthitelek esetében 79,3, devizahitelek esetében pedig 69,6 milliárd forint volt a tranzakciók nyomán adódó csökkenés, ráadásul a betétek állománya is 22,6 milliárd forinttal süllyedt (4. ábra). A kedvezőtlen piaci kilátások mellett a hazai bankok változatlanul magas hitel/betét aránya (november: 150,9%) is fékezi a hitelezési aktivitást, ugyanakkor novemberre a vállalati hitel/betét ráta 162%-ra mérséklődött (5. ábra). A vállalati hitelállomány továbbra is régiós átlag feletti mértékben süllyed Magyarországon, a forintban számolt állomány 1,8%-os bővülése 2011-ben a hazai deviza gyengüléséből fakadt (6. ábra).
2008.03
•
Magyarország
2012. február
Periszkóp
Fogyasztás és foglalkoztatás Változatlan munkaerőpiaci feltételek mellett élénkült a kiskereskedelmi forgalom •
Az üzleti és fogyasztói bizalom folyamatos romlása ellenére a kereskedelmi forgalom novemberben negyedik hónapja bővült, s a növekedés üteme (1,1% év/év) 2010. július óta a legmagasabb értéket érte el (1-2. ábra). Ez különösen annak fényében kedvező adat, hogy egyrészt a forint árfolyamának gyengülése a devizában eladósodott lakosság rendelkezésre álló jövedelmét csökkentette, míg a végtörlesztés lehetőségével élő adósok valószínűleg mérsékelték egyéb kiadásaikat. A 2011. szeptember-novemberi időszakhoz képest elsősorban szezonális okokból 19 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig 10,6-ról 10,7%-ra emelkedett október és december között, s ezzel Magyarország az Európai Unió tagállamai között a felső harmad alján helyezkedik el (3-4. ábra). Jelentősen csak a balti államokban sikerült csökkenteni a munkanélküliséget az elmúlt egy évben. Csekély javulás volt tapasztalható az elmúlt két évben a hazai munkaerőpiacon, amely a 2009-es átmeneti évet követően gyakorlatilag egy új szinten stabilizálódott, magas munkanélküliséggel, valamint a bejelentett új (nem támogatott) álláshelyek viszonylag alacsony számával (5. ábra). Ez utóbbi tavaly decemberben már a 10 ezret sem érte el (6. ábra).
•
•
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon
1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
10
10
0
0
2%
4%
1%
2%
-10
-10
-20
-20
0%
0%
-30
-30
-1%
-2%
-40
-40
-2%
-4%
-50
-50
-3%
-6%
-60
-60
3. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
-8% -10%
2011.10
-12% 2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
Üzleti bizalom
Év/év (jobb t.)
Forrás: KSH
-6%
2008.10
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
4. ábra: A munkanélküliségi ráta és éves változása az Európai Unióban 13%
30%
100
12%
25%
50
11%
20%
10%
15%
0
-50
9%
10%
-2
-100
8%
5%
-4
0%
-6
7%
10.2011
01.2011
10.2010
07.2010
04.2010
01.2010
10.2009
07.2009
04.2009
01.2009
10.2008
07.2008
04.2008
01.2008
07.2011
Forrás: KSH
-150
Forrás: Eurostat
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
*2011. szeptember **2011. október;
Forrás: ÁFSZ, KSH
25 ezer darab
Éves változás (év/év, jobb t.)
20 2008.01
15
80
80%
70
70%
60
60%
50
50%
40
40%
30
30%
20
20%
10
2011.01
10%
0
Periszkóp
8%
9% 10% Munkanélküliségi ráta
11%
12%
Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.)
6
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2010.01 2011.12
5 7%
0% 2008.01
Bejelentett új nem támogatott álláshelyek (ezer darab)
2011. december (bal t.)
6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek
30
2009.01
4 2
5. ábra: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek és a munkanélküliségi ráta alakulása (Beveridge-görbe)
10
6
Spanyolo. Görögo.** Litvánia* Letto.* Íro. Portugália Szlovákia Észto.* Bulgária Magyaro. Eurózóna EU-27 Lengyelo. Franciao. Ciprus Olaszo. Nagy-Britannia** Szlovénia Dánia Finno. Svédo. Belgium Románia Cseho. Málta Németo. Luxemburg Hollandia Ausztria
0
04.2011
ezer fő
150
százalékpont
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
Konjunktúra kilátások
Hónap/hónap (bal t.)
-5% 2008.07
Fogyasztói bizalom
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
-80
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
-80
-4%
2008.04
-70
Forrás: GKI
2008.01
-70
Támogatott (bal t.) Forrás: NFSZ
2012. február
Periszkóp
Infláció A fogyasztói árak emelkedése az egy évvel korábbinál mérsékeltebb volt 2011 egészében •
Januárban a kőolaj átlagos napi jegyzési ára 2,4%-kal haladta meg a decemberi értéket, s a többi nyersanyag világpiacán is mérsékelten emelkedő trend volt megfigyelhető (1. ábra). A világgazdaság főbb térségeiben azonban 2012 első hónapjaiban is folytatódhat az inflációs nyomás tavaly év végi csökkenése az alacsony gazdasági aktivitásnak köszönhetően (2. ábra). A hazai fogyasztói árak éves szinten 4,1, míg az előző hónaphoz képest 0,2%-kal nőttek 2011 utolsó hónapjában. Az éves maginflációs ráta 0,3 százalékpontos emelkedése jelzi, hogy habár az alacsony kereslet fékezi a folyamatot, a gyenge forintárfolyam hatása lassan megjelenik az árakban (3-4. ábra). Az üzemanyagok fogyasztói ára csökkent, míg a jövedéki adóemelés fokozatos érvényesítése miatt ismét jelentősen drágultak az alkohol- és dohánytermékek decemberben (5. ábra). 2011-ben a pénzromlás üteme 1 százalékponttal volt alacsonyabb (3,9%) Magyarországon, mint 2010-ben (6. ábra). Legnagyobb mértékben az üzemanyag- és energiaárak emelkedtek, azonban ezek üteme is elmaradt a 2010. évitől, míg az élelmiszerek drágulásának mértéke több mint kétszerese volt az egy évvel korábbinak. Az alacsony belső keresletre utal, hogy a piaci szolgáltatások áremelkedésének üteme tovább lassult.
•
•
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az eurózónában, Kínában és az USA-ban
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 130
10,0%
600
120
7,5%
7,5%
550
110
5,0%
5,0%
500
100
2,5%
2,5%
450
90
$/hordó
650
10,0%
0,0%
Forrás: Reuters
0,0%
2012.01
-2,5%
Kína
3. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
Eurózóna
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
2007.10
-2,5% 2007.07
2011.12
2011.11
2011.10
Forrás: Reuters
2007.01
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2011.09
2011.08
2011.08
2011.07
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
80
2007.04
400
USA
4. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon 2,5%
5
10%
8%
2,0%
4
8%
6%
1,5%
3
6%
4%
1,0%
2
4%
2%
0,5%
1
2%
0%
0,0%
-2%
-0,5%
0
1,3% 1,2% 0,6% 1,0%
Szabadáras háztartási energia
Élelmiszerek Ipari termékek
0,2% 0,1%
Piaci szolgáltatások
Szabályozott árú termékek
0,0% 0,2%
Ipari termékek
2011. december 2011. november
Periszkóp
-1,0%
Fogyasztói árindex 2,0%
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
4,1% 6,5%
3,0%
2,3% 3,5% 1,2% 1,5% 0,5% 8,2%
Alkohol, dohány
0,7%
1,0%
2009.10
7,5% 3,1%
Szabályozott árú termékek
1,4%
3,4%
0,0%
2009.07
9,6% 10,2%
Szabadáras háztartási energia Élelmiszerek
-0,4%
15,4% 20,8%
Üzemanyag
Forrás: MNB
0,2%
Fogyasztói-árindex
Maginfláció
6. ábra: Fogyasztói árak éves átlagos változása 2010-ben és 2011-ben termékcsoportok szerint
0,2% 0,1%
0,2%
2009.04
Fogyasztói-árindex
Piaci szolgáltatások
Üzemanyag
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
-2%
Különbség (bal t.)
5. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint Alkohol, dohány
2007.04
-1
0% Forrás: KSH
2007.01
-1,0%
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
Forrás: KSH
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
Év/év (bal t.) 2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2007.04
2007.01
2007.07
Hónap/hónap (jobb t.)
-4%
százalékpont
10%
2011
4,0%
7
2010
Forrás: MNB
3,9% 4,9%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
2012. február
Periszkóp
Árfolyamok Történelmi rekord árfolyam, majd határozott erősödés jellemezte a forint mozgását januárban
2. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index)
700
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
320
300
310
290
300
280
290
270
90
280
260
100
1 300
270
250
110
1 400
260
240
HUF/EUR (bal t.)
HUF/EUR (jobb t.)
5. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
CZK/EUR
Periszkóp
HUF/EUR
RON/EUR
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2012.01
2011.12
2011.11
2011.10
2011.09
2011.08
5,00
310
4,80 euróval szembeni árfolyamerősödés
300
4,60 Forrás: ECB
3,80
HUF/EUR (bal t.)
PLN/EUR
8
2012.01
260 2011.12
4,00
2011.11
270
2011.10
4,20
2011.09
280
2011.08
4,40
2011.07
290
2011.06
2012.01
2011.12
2011.11
2011.10
2011.09
2011.08
2011.07
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
Forrás: ECB
HUF/CHF (jobb t.)
320
2011.05
* 2010.12.31.=100%
116% 114% 112% 110% 108% 106% 104% 102% 100% 98% 96% 94%
2011.02
euróval szembeni árfolyamerősödés
HUF/USD (jobb t.)
6. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama
2011.01
116% 114% 112% 110% 108% 106% 104% 102% 100% 98% 96% 94%
2011.07
Forrás: ECB
2011.06
2012.01
2011.12
2011.11
2011.10
2011.09
2011.08
2011.07
250 2011.06
260
6,50% 2011.05
270
7,00% 2011.04
280
7,50%
2011.03
290
8,00%
2011.02
300
8,50%
2011.01
9,00%
290 280 270 260 250 240 230 220 210 200 190 180 170
forint gyengülése
2011.05
310
2011.04
320
Forrás: ÁKK, ECB
320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265 260
2011.02
330
2011.01
340
10,50%
10 éves állampapírhozam (bal t.)
2006.01
4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
11,00%
9,50%
2005.01
HUF/EUR (jobb t.)
130
2004.01
2012.01
2011.12
2011.11
2011.10
120
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar állampapírok hozama
10,00%
80
Forrás: ECB, Európai Bizottság
230
2011.04
S&P 500 (bal t.)
2011.09
2011.08
2011.07
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
1 200
2003.01
tőzsdeindex emelkedése
1 100
2011.03
1 000
70
reálgazdasági kilátások javuló megítélése
1999.01
900
60
ESI (jobb t.)
2002.01
Forrás: ECB, Reuters
2001.01
800 fordított skála
310
330
fordított skála
1. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 500 tőzsdeindex alakulása
2011.03
•
A forint/euró árfolyam január 5-én 324,1 HUF/EUR szinten történelmi rekordot állított fel, ugyanakkor a kedvező globális befektetői hangulatban januárban összességében 6,6%-ot erősödött a hazai deviza (1. ábra). A globális piaci optimizmus esetleges folytatódása segítheti a forint felértékelődését, a magyarországi reálgazdasági szereplők piaci várakozásai ugyanakkor januárban tovább romlottak, s ez megakaszthatja a további forinterősödést (2. ábra). A deviza- és kötvénypiac 2012 első hónapi mozgása hasonlóan alakult: január 5-én 31 hónapos magasságba emelkedett a 10 éves államkötvények referenciahozama (10,68%), a hónap végére azonban 8,89%-ra süllyedt a kötvényhozam (3. ábra). Az euró dollárral szembeni 1,8%-os felértékelődése következtében január 31-én 223,1 forintot ért egy dollár, s 243,9 forintba került egy svájci frank (8,3, ill. 5,7%-os forinterősödés történt), így decemberi eleji szinteken zártak a jegyzések január végén (4. ábra). Az év első hónapjában a forint teljesítményét megközelítette a lengyel zloty 5,2%-os erősödése, míg a cseh korona 2,3%-os ütemben értékelődött fel az euróval szemben, s a román lej 0,4%-ot veszített értékéből. A forint a korábbi eltávolodás után ismét felzárkózott a régiós trendekhez, ami a zloty/euró árfolyammal való összevetésben is látható (5-6. ábra).
2000.01
•
PLN/EUR (jobb t.)
2012. február
