Dr. Bozzay Erika. Kelenföld Depo. DeltaSped sztori 31. oldal. Úttörõ DHL 150. szállítmányozás fuvarozás logisztika vám informatika. 28

szállítmányozás | fuvarozás | logisztika | vám | informatika X V. É V F O L Y A M 6 . S Z Á M

2007. JÚNIUS

. 150

Kelenföld Depo 28. oldal

DeltaSped sztori 31. oldal

sz ám

32. oldal

Dr. Bozzay Erika

15 0.

Úttörõ DHL

Ára: 560 Ft

További részletek iránt érdeklõdjön a helyi szállítmányozónál, vagy az Emirates SkyCargo budapesti irodájában: 36-29-550-570.

IMPRESSZUM

2007. JÚNIUS

TÁMOGATÓINK CARGO SZAKLAP Alapítva 1992-ben

Fõszerkesztõ: Kiss Pál Képszerkesztõ: Kiss Györgyi Szerkesztõbizottságg: Bognár Zsolt Gelencsér Kálmán Kiss Gyula Ötvös Nándor Szilvási Bertalan Tomcsányi István Torma Imre Dr. Tóth Lajos Varga Zoltán Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. Felelõs kiadó: Kiss Pál Lapigazgató:: F. Takács István Szerkesztõség: Andó Gergely Bándy Zsolt Kovács Eszter Kuklai Katalin Szabó Márton Varga Violetta Médiaügynökség: blend média Nyomdai elõkészítés: Sprint Kft. Igazgató: Machos Ferenc Design: www.consulex.hu Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ:: Oláh Miklós vezérigazgató

HU-ISSN 1216-7142 150. megjelenés

2

Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége, MÁV Cargo Zrt., MÁVTRANSSPED Kft., Masped Zrt., Raabersped Csoport, Delog Kft., Gyõr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt., Bombardier Transportation Hungary Kft., Raaberlog Kft., Milos Spedició Kft., Hödlmayr Hungária Logistics Kft., Eurosped Zrt., Waberer’s Csoport, Hungarokombi Kft., BILK Kombiterminál Zrt., Hungaria Intermodal Kft. MÁV Kombiterminál Kft. TimoCom GmbH, Bertrans Zrt., Fluvius Kft., Renault Trucks Hungária Kft., Luka Koper, PriceWaterhouseCoopers Kft., Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége MAGYAR KÖZLEKEDÉSI KIADÓ 1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: 349-2574, 350-0763. Fax: 210-5862 E-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés a kiadóban Szerkesztõségi titkár: Kovács Eszter

NÉZÕPONT

2007. JÚNIUS

Kiss Pál

A 150. lapszám Ünnepi lapszám a mostani, vonalas és szakszerû cargo-szaklappá vált. Nagy öröm és mivel a 150. Navigátort ve- megtiszteltetés számunkra, hogy a szakma piacvezetõ cégei heti kezébe a Tisztelt Olva- és jelentõs szakmai szervezetei most már évek óta támogatsó. Úgy hozta a sors, hogy ják kiadónkat és szponzorálják rendezvényeinket is. Az olvasótábort elsõsorban a topmenedzserek és a dönebbõl 135-öt jegyezhettem fõszerkesztõként, és mi taga- téshozók alkotják. Alapvetõ célkitûzésünk, hogy valadás, amikor 1994 márciusá- mennyi magyar szakember asztalán ott legyen a Navigátor. ban az elsõ lapszámot nyomdába küldtem, erre gondolni Meggyõzõdésem, hogy a szaklapkiadás a szakmai kultúra sem mertem. Csaknem ezer lapszámot szerkesztettem há- része, és az adott szakma lapjának olvasása a szakmai elkörom évtizedes pályafutásom alatt, de ma már tudom: a Na- telezettség alapja. Számomra a példa: a német példa. Egy német menedzser vigátor a legsikeresebb vállalkozásom. A Légiközlekedés és az Esti Hírlap volt – úgymond – a szakmai szerelem, a számára elképzelhetetlen, hogy ne olvassa szakmájának lapját, ne járjon szakmájának rendezvényeire, konferenciáNavigátor maga a szakmai siker. Pedig nem így indult… A szállítmányozók lapjaként indult, az akkoriban fiatal ira. Számára mindez a szakmai tájékozottságot, a továbbspeditõrként dolgozó Ötvös Nándor jóvoltából. A szállít- képzést jelenti. Néhány évig a hamburgi DVV-csoport tagmányozás zárt világ, és képviselõik az elegáns tartózkodás jaként együtt dolgozhattam Európa egyik legjelentõsebb álláspontjára helyezkedtek, mondván: nem ellenzem, nem szaklapkiadójának vezetõivel és munkatársaival, az õ támogatom, nézzük meg, mire jutnak. Éppen ezért kivéte- jóvoltukból szinte közvetlenül megismerhettem a nyugatles és egyedülálló vállalkozás a Navigátor. Nem „örökölte” európai szaklapkiadás kultúráját és gyakorlatát. Különös a Hungarocamion lapját, olvasótáborát és támogatását, il- élmény volt számomra dr. Jürgen Wioczerek akkori DVVletve fenntartóként nem állt mögötte egyetlenegy szervezet igazgatóval találkozni és beszélgetni. Tõle tanultam, hogy a piacgazdagságban csak a teljesítmény számít, és az újság, sem. Ez a hátrány késõbb elõnnyé vált. Nem az elsõ években, de már a kilencvenes évek közepén lap – amelyet kiadunk – piaci termék. Mondanom sem kell, számolhattunk szponzorokkal, támogatókkal. A magyar hogy mi a magyar sajtóban másképpen szocializálódtunk. A Navigátor kiadója a Magyar Közlekedési Kiadó, szaklapkiadás szép hagyományokkal rendelkezik, a szállítmányozási és fuvarozási szaklap azonban újdonságnak szá- amelynek tulajdonosaként a korszerû és színvonalas szakmított. Az átalakuló társadalom és szakma idegenkedve fo- sajtó és szakkiadó mûködtetése az alapvetõ célkitûzésem. gadta, mivel a piaci szereplõk úgy gondolták, hogy a látszat Lapcsaládunkba tartozik a Magyar Közlekedés, amely kétzártság elõnyt jelent számukra. Nem beszélve arról, hogy az hetente megjelenõ közlekedési szaklap, és a Vezetékek Viakkoriban liberalizált szakma ugyancsak ez idõben tette lága címû vasúttechnikai szakfolyóirat. Rendezvényeink és szakkönyveink erõsítették szakmai hírnevünket és tekintémeg elsõ lépéseit, és hasonló problémákkal küzdött. 1993, 1994, 1995 – számít a hõsi korszaknak, amelyet ta- lyünket. Idén nyolcadik alkalommal rendezzük meg a nonuló idõszaknak is tekinthetünk, hiszen a Navigátor tartalmi vemberi szállítmányozási konferenciánkat, amely ma már alappillérei azokban az években váltak véglegessé. Mirõl ír- rangos szakmai esemény. A Navigátor elõzõ lapszáma – a junk, kinek és hogyan? Mi a hír ebben a szakmában? Mit magyar-angol kiadás – szép sikert aratott a müncheni kérdezzünk, és a válaszokból mi a lényeges és mi a lényeg- Transport Logistic világkiállításon. Európai rangúnak mitelen? Mi a szállítmányozás? Mi a szállítás, és mi a fuvaro- nõsítették külföldi olvasóink és partnereink, ezért folytatázás? Ki kicsoda? – ezek a kérdések foglalkoztattak bennün- sa várható… Minõségi szaklapok és szakkönyvek megjelentetése, ilket, és az elfogadható válaszok kialakításában, a lapszerkezet tartalmi megvalósításában nagy segítségünkre volt Ge- letve színvonalas konferenciák rendezése a Magyar Közlekedési Kiadó alapvetõ lencsér Kálmán. Az a profilja. Online megjeletény, hogy a Masped nésünk bõvítése és a nanyugdíjas vezérigazgatópi rendszeresség szereja mellénk állt, több volt, pel terveink élén, amelymint segítség. Ezt soha ben természetesen a Nanem fogom elfelejteni. • A Navigátor független, cargo szaklap, vigátor lesz a „zászlósA kezdeti bizonyta• szakszerû, mértéktartó, hajó”: lanság után kialakult a • kritikus és tárgyszerû elemzõ, Jaj, el ne felejtsem! Navigátor mai profilja, • a munkatársaktól széles körû tájékozottságot és alaÉn tartalompárti vaamely minõségi szaklappos felkészültséget követel, gyok, de errõl bõvebbet ként megteremtette a • stílusát visszafogottság jellemzi, majd a 15. évfordulón. korszerû hazai szaksajtó Akkor néhány emlékealapjait. A Navigátor lé• a szakmai értékek és kötõdések képviselõje. zetes sztorit is elmepést tartva a szakma átKiss Pál sélek. alakulásával és változáVan belõlük bõven. saival mértéktartó, szín-

Szerkesztõi charta

3

Sínen vagyunk...

© RCA

CÉGINFORMÁCIÓ

2007. JÚNIUS

BILK Kombiterminál

Vállalkozók Szövetsége

Új vasúti operatõr

Wáberer társelnök Új társelnökökkel erõsít a VOSZ – adta hírül a Világgazdaság, egyikük Wáberer György, az MKFE elnöke, a Waberer’s Holding elnök-vezérigazgatója. A küldöttközgyûlésen megválasztott társelnökök megbízása négy évre szól.

ROMTRANS Hungária 2007. június 1-jétõl új társaság kezdte meg tevékenységét a BILK Kombiterminál területén. A Eurogate Intermodal GmbH., az I.C.E. Transport Kft. és a BILK Kombiterminál Zrt. részvételével megalakult a boxXagency Kft., amely társaság a Eurogate Intermodal vasúti operátor a boxXpress.hu – jelenleg heti négy alkalommal közlekedõ – vonatának export- és importküldeményeinek operátorügynöki feladatait látja el a Kombiterminál területén. Az ügyvezetõi feladatok ellátására Oberländer Henriett kapott megbízást a tulajdonosoktól. Az új cég munkatársai a következõ telefonszámokon, illetve e-mail címeken érhetõk el: tel.: 289-6154, 289-6155, fax: 289-6156, e-mail: [email protected], [email protected], [email protected]

Masped Csoport

Vasúti céget alapítottak Masped Rail Cargo Magánvasút Zrt. néven 20 millió forint jegyzett tõkével új céget alapított a Masped Zrt. – adta hírül a Heti Világgazdaság. A többségi tulajdonos mellett a részvényesek között van a cégcsoport két másik ragja, a Masped Holding Tanácsadó Zrt. és a Transteam Zrt., valamint a Maspeddel több cégben is közösen érdekelt Capital Holding Kft., amely külföldi pénzügyi befektetõ tulajdona. A vagonok bérbeadását tervezõ új magán-vasúttársaság vezérigazgatója a Masped Zrt. igazgatósági tagja, Gáspár Tamás.

Chemol Logistics

Olár Andrea igazgató Vadnai Éva ügyvezetõ igazgató távozott a Romtrans Hungáriától, mivel az MMV vezérigazgatója lett. Olár Andrea a Romtrans Hungária új ügyvezetõ igazgatója, aki mostani megbízása elõtt a Metcosped osztályvezetõje volt.

Hungaria Intermodal

Kettõs ügyvezetés A Hungaria Intermodal tulajdonosai az osztrák modell, a kettõs ügyvezetés bevezetése mellett döntöttek. Biró Tibor ügyvezetõ igazgató mellett júniustól Binder László személyében újabb ügyvezetõ igazgató segíti a társaság munkáját. Binder László korábban az Intercontainer-Interfrigo svájci központjában dolgozott.

MÁV Kombiterminál

Kombiwest – eladva Az ÁTI Depo lett a Kombiwest többségi tulajdonosa. Kiss Gyula, a MÁV Kombiterminál ügyvezetõ igazgatója lapunknak elmondta, hogy társaságuk és a Hungarokombi eladta a Kombiwestben lévõ üzletrészüket eddigi tulajdonostársuknak, az ÁTI Depónak. A Kombiwest az ÁTI Depo többségi tulajdonába került. Az önkormányzat megõrizte kisebbségi tulajdonrészét.

Agrogate

Gyabronka az igazgató Új csarnok épül Személyi változás történt a Chemol Logistics élén. Cservári Klára megvált a cégtõl, és Gyabronka Tibor – a Masped Railog ügyvezetõ igazgatói tisztségének megtartása mellett – lett a társaság új ügyvezetõ igazgatója.

6

Õsztõl 15 ezer négyzetméter alapterületû raktárépülettel bõvül a Talentis program keretében épülõ Agrogate logisztikai központ. A már mûködõ herceghalmi létesítmény bérlõi a Raksped Kft. és a Kühne & Nagel.

KRÓNIKA

2007. JÚNIUS

Fülöp Zsolt köszöntése Június 7-e jeles nap volt Fülöp Zsolt életében: betöltötte az 50. életévét. A nagy napon munkatársai meglepetéssel készültek: a szép és „zamatos” hordók mellett egy nagy kamion is „átment a mûszaki vizsgán”. Fülöp Zsolt 1990 óta vezetõje a TransSped Cégcsoportnak, amely napjainkra hét leányvállalattal rendelkezik. A cégcsoport a logisztika minden ágában igyekszik szolgáltatást biztosítani megbízóinak: a közúti, vasúti és légi szállítmányozás, fuvarozás, raktározás, vámügyintézés és disztribúció mellett 2006-tól a termelési logisztika is megjelent tevékenységei között. A debreceni központú cég országos divízió- és irodahálózattal rendelkezik, ahol majd’ 600 fõs munkatársi csoport szolgálja ki a megbízókat. Fülöp Zsolt munkájával elismertséget vívott ki magának a logisztika területén. Több szakmai szervezet is számít a véleményére, többek között elnöke a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének is. 1999-ben az év logisztikai menedzsere, 2004-ben pedig az év szállítmányozási szakembere megtisztelõ címet ítélte oda számára a szakma.

7

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

2007. JÚNIUS

Dr. Bozzay Erika:

Elõtérben a harmonizáció

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Infrastruktúra Szabályozási Fõosztályának vezetõje fiatal kora ellenére már csaknem tízéves tapasztalattal bír a jogalkotásban. Dr. Bozzay Erika Szombathelyen született, ott járt középiskolába, majd az ELTE jogi karán szerzett diplomát 1998-ban és rögtön az államigazgatásban kezdett dolgozni. Az Igazságügyi Minisztériumban több pozíciót is betöltött, az uniós csatlakozás elõtt annak jogi elõkészítésével foglalkozott. 2002-ben tette le jogi szakvizsgáját, közben az ELTE Jogi Továbbképzõ Intézetében európai közösségi jogi szakjogászképzésben vett részt. 2006 novemberében, pályázat útján került a GKMbe. A mindössze 32 esztendõs fõosztályvezetõ máris több publikációt jelentetett meg, tanít az ELTE-n, szakjogász-képzés keretében oktat közbeszerzési jogot. Kevés szabadidejében sportol, balettozik, színházba jár, kirándul a barátaival. 8

– Fél éve áll az Infrastruktúra Szabályozási Fõosztály élén. Mivel telt az elsõ hat hónap? – Mint ismeretes, tavaly nyáron átalakították a minisztériumban a szervezeti struktúrát, megszûnt a korábbi ágazati felosztás, ehelyett kompetenciaalapú fõosztályok jöttek létre. Az elsõ félév tehát arról szólt, hogy összeálljon ez az új struktúra, a fõosztályok megtalálják a szerepüket, letisztuljon a feladatmegosztás, illetve az egyes fõosztályok egységként kezdjenek funkcionálni. Az Infrastruktúra Szabályozási Fõosztály kezdeti mûködését, a megfelelõ információáramlást és a hatékony együttmûködést az is nehezítette, hogy három helyen szétszórva dolgoztak a kollégák. Hiába a modern technika, a telefon, e-mail, gyakran kell összeülni, megbeszélni a mindennapi teendõket. Ezenkívül más fõosztályokkal is szoros kapcsolatot kell ápolni, hiszen gyakran együtt hajtunk végre feladatokat. A fõosztályi egységtudat kialakulását nagyban segítette ezért az, hogy január második hetében a Honvéd utcai épületbe költöztünk. – Mekkora létszámmal dolgozik a fõosztály? – Az Infrastruktúra Szabályozási Fõosztályon 29-en dolgoznak, nagy létszámúnak számít a minisztériumban, a feladatokat tekintve mégis gyakran úgy érzem, hogy kevesen vagyunk. A jogalkotási feladatok ciklikusan jelentkeznek, olykor kétszer ennyi emberre lenne szükség. Rengeteg a munkánk, az elmúlt fél évben csaknem 40 jogszabályt készítettünk elõ és hirdettünk ki. A közösségi jog részletesen szabályozza a közlekedés területét, ezért folyamatosan jelentkeznek harmonizációs feladatok. (A közlekedés területei mellett a hírközlési és a postai ágazat szabályozási feladatai is fõosztályunk feladatkörébe tartoznak.) A jogharmonizá-

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

2007. JÚNIUS

GKM az úttörõ A magyar kormányzati munka során több stratégiai dokumentum készült már, azonban klasszikus értelemben vett intézményi stratégia, amely az adott minisztériumhoz tartozó szakpolitikai portfoliót, valamint a szervezetfejlesztési irányokat is együtt kezelné, még nem készült ez idáig. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2007–2010-re vonatkozó stratégiájának elkészítésével, megjelentetésével példamutató, úttörõ szerepet tölt be a közigazgatásban. A dokumentum tudatosan elõsegíti az olyan minisztériumi imázs kialakítását, amely a gazdasági szereplõk számára egyértelmûvé teszi, hogy a GKM a tisztességes verseny és a piaci boldogulás feltételeinek megteremtésére törekszik. A most közreadott, a www.gkm.gov.hu honlapon elérhetõ dokumentum a tárca kormányzati szerepérõl, stratégiai irányvonalairól 2010-ig elõretekintõ, világos jövõképet fogalmaz meg saját munkatársai és háttérintézményei mellett külsõ partnerei és ügyfelei számára is. Egyértelmû és kiszámítható szakpolitikai és kormányzati keretet biztosít a gazdasági szereplõk, a közigazgatási társintézmények és a civil szféra számára egyaránt. Az elmúlt idõszakban erõsödött a minisztérium integrált szakpolitika-formáló és stratégiaalkotó profilja. A tárcánál a stratégiai szemlélet erõsítése – a stratégiai és

ciós feladatok mellett számos, a jogalkalmazás során felmerülõ kérdést is kezelni kell. A vasúti közeledés területén fontos feladat a vasúti törvény hiányzó végrehajtási rendeleteinek mielõbbi kihirdetése. A jelenleg futó jogszabály-módosítások közül külön is kiemelendõ az Országgyûlés által tárgyalt autópályatörvény-módosítás, hamarosan várható a zárószavazás. A második félévben tervezzük a közúti közlekedési törvény kisebb terjedelmû módosítását, ennek az elõkészítése is folyik. – Milyen változtatásokat terveznek? – A törvény kisebb módosítására kerülne sor a II. félévben, például meg kell teremteni az elektronikus útdíjszedésre vonatkozó jogszabályi hátteret. Régi igény, hogy a segédmotoros kerékpárokat szereljék fel rendszámmal. De a középtávú cél a törvény egészének a felülvizsgálata. Elkezdõdött az ehhez szükséges háttérmunka elõkészítése, amely megalapozza az új szabályozás koncepcióját. Úgy gondolom, hogy a 2008-as év feladata lesz a jogszabály kidolgozása, ami alkalmazkodna a megváltozott társadalmigazdasági viszonyokhoz. – Tekintsük át sorra, hogy az egyes közlekedési ágazatokban milyen folyamatok várhatók a közeljövõben! Kezdjük a gépjármû-közlekedéssel. – A GKM és az IRM rövidesen aláírja az új közlekedésbiztonsági akciótervet. Ezzel kapcsolatosan is jelentkeznek jogszabály-alkotási feladatok. Külön kiemelendõ, hogy 2008 végéig végre kell hajtani a KRESZ átfogó korszerûsítését, amelynek célja a közlekedésbiztonság fokozása, az áttekinthetõség javítása, egyszerûsítés az oktathatóság és a szabálykövetõ magatartás érdekében. Az Európai Unió egységesen és szigorúan szabályozza a buszvezetõk és a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsik sofõrjeinek vezetési és pihenõidejét. A hazai jogszabályokat is ennek megfelelõen kell harmonizálni. Ugyancsak szükséges átvenni a gépkocsivezetõk szakmai továbbképzésérõl szóló EU-irányelv rendelkezéseit. A közúti áru- és teherszállításra

operatív feladatok szétválasztása a mindennapi mûködésben – a hosszú távú célok elérésének záloga. Az intézményi stratégia szerint a jövõkép a következõkben foglalható össze: nyitott, alkalmazkodó képes, versenyen és innováción alapuló dinamikus gazdaság és a gazdasági folyamatokba kizárólag piaci kudarcok esetén beavatkozó állam. Az alapvetõ dokumentum tartalmazza, hogy mindezek érdekében a legfontosabb célok megvalósítását milyen rész-, illetve szakmai stratégiák kidolgozása biztosítja majd. A megvalósítás érdekében elsõ lépésben intézkedési terv készül, amelyben a szükséges feladatok szakmai területenként lebontva fogalmazódnak meg. Támaszkodnak az intézményi stratégiában meghatározott, úgynevezett pillérenként rögzített célkitûzésekre, azonban adott esetben elõre nem látott, a stratégiai dokumentumban nem hivatkozott lépésekkel bõvülhetnek. Az intézményi stratégia végrehajtásának eseményeit széles nyilvánosság elé kerülõ éves jelentések formájában összegzi majd a tárca. Ez a nyilvánosságot, a nyitottságot és átláthatóságot is biztosítja a lehetõ legszélesebb kontroll mellett. Az éves jelentések egyben a stratégia felülvizsgálatának megalapozását is szolgálják majd.

vonatkozó rendelkezések megszegése esetén lehetõvé kell tenni bírság kivetését. – A vasút területén mi a legfontosabb feladat pillanatnyilag? – A vasúti árufuvarozás liberalizációjának jogszabályi hátterét a vasúti törvény már megteremtette, az áruszállításban megnyílt a piac. A liberalizációhoz szükséges végrehajtási jogszabályok egy része már elkészült, más része viszont még kihirdetés elõtt áll. Hiányzik még néhány egyéb kérdést érintõ végrehajtási rendelet is. Fontos a vasútbiztonság témaköre, a vasutasok szakmai képzése, a jármûvek biztonságára vonatkozó szabályok mielõbbi kidolgozása. Ezeket a feladatokat a Nemzeti Közlekedési Hatósággal szorosan együttmûködve hajtjuk végre. – A légiközlekedés szintén erõsen szabályozott az unióban. Ezen a téren mi a legégetõbb feladatunk? – A vonatkozó közösségi rendeletekbõl, irányelvekbõl eredõ jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotása, aktuális módosítása folyamatosan rengeteg munkát ad nekünk. Aktualitása miatt most a szakszolgálati engedélyek megszerzésének és kiállításának feltételeit tartalmazó jogszabálynak a nemzetközi szabályozáshoz történõ igazítását emelném ki, illetve a légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól szóló rendelet megalkotását. A szakmai tervezet már elkészült, most folyik az egyeztetés az érintett önkormányzatokkal. – Végül a kissé elhanyagolt vízi közlekedésrõl is ejtsünk néhány szót! – Korszerûsíteni kell a hajók nyilvántartására vonatkozó szabályozást, emellett feladatunk a folyami információs szolgáltatások fizetõs tevékenységekkel történõ kiteljesítése a piaci szereplõk jobb kiszolgálása és a szolgáltatások önfenntartó képességének megteremtése, erõsítése érdekében. K. K.

9

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

2007. JÚNIUS

Szûcs Júlia:

Nem másodlagos a közlekedés Szûcs Júlia a szakállamtitkár helyettese. Fél éve fõosztályvezetõ, Felsmann Balázzsal azonban már korábban is együtt dolgozott. A Béres Rt.-nél találkoztak, de 2005 elején – az akkor még fõosztályvezetõ mostani fõnöke hívására – a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba szerzõdött. Fõosztályvezetõ-helyettesként elsõsorban az autópálya- és vagyonkezelési ügyekkel foglalkozott. A minisztérium múlt évi átszervezésekor Felsmann Balázs ún. operatív helyetteseként a szakállamtitkárság felállítása és mûködtetésének kialakítása volt az elsõdleges feladata. Hat hónapja vezeti fõosztályát, amelynek nemrégiben vált véglegessé a neve: Infrastruktúra-fejlesztési Programok Fõosztálya. A 30 éves fõosztályvezetõ eredetileg csepeli, mint mondja: szigetlakó. A Fazekas Gimnáziumban érettségizett. Matek-fizika szakos tanárnak szánták, ennek ellenére közgazdász lett. Egykoron sportolt, úszott, erre mostanában nincs ideje. Ritka az a nap, amikor este 6-7 órakor otthon van. Nem mondja, de joggal büszke arra, hogy részt vehetett a közlekedési intézményrendszer átalakításában. Elégedett azonban akkor lesz, ha naprakészen tud arra a kérdésre válaszolni, hogy mennyit költöttünk és még mennyit költünk közlekedési infrastruktúrára. 10

2007. JÚNIUS – A minisztérium átszervezése érzékenyen érintette a közlekedési szakma képviselõit. Bár nevében még közlekedési a tárca, tavaly azonban megszûnt a közlekedési államtitkárság, és nincsenek ún. szakági fõosztályok. Mindez mivel indokolható? – Még mielõtt válaszolnék kérdésére, szeretném leszögezni: az átszervezéssel nem vált másodlagossá, nem került háttérbe a közlekedés. A minisztériumokon belül kialakítható szakállamtitkárságok számát a miniszterelnök határozta meg 2006-ban, és amikor a GKM számára is véglegessé vált ez a szám, Kóka János miniszter az infrastruktúra szakállamtitkárság létrehozása mellett döntött. – Miért késett, illetve miért húzódott oly’ sokáig az átszervezés? – Ennek humánpolitikai okai voltak. Idõbe tellett, amíg mindenki megtalálta a saját helyét, illetve amíg a vezetés megtalálta a kinevezésre kerülõ személyeket. Úgy gondolom, hogy minden esetben humánus döntés született. Az elsõ hónapokban, amíg a fõosztályvezetõk pályáztatása folyt, a fõosztályokat megbízott vezetõk irányították. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a „második vonal” irányított, így a minisztérium továbbra is mûködött, még akkor is, ha néha a megszokottól lassabban, körülményesebben. Ugyanakkor meglepõ módon az sem volt ritka, hogy a közvetlenebb irányítás felgyorsította az ügymenetet. – Az energetikai szakirányú fõosztályt nem számítva négy fõosztályból áll a közlekedési államtitkárság utódjának tekinthetõ infrastruktúra szakállamtitkárság. Korai még a mérleg, bizonyos tapasztalatok azonban már összegezhetõek. Mi a véleménye: bevált az új felállás? – Ilyen mértékû átalakítás még nem volt ebben a minisztériumban. A pályáztatás során kiváló kollégákra tett szert a területünk, és meggyõzõdésem, hogy Felsmann Balázs irányításával ma már egy jó hangulatú, „ütõképes gárda” tagja vagyok. 2006 utolsó negyedévétõl újra gazdája van minden szakterületnek, úgymond: újra jól mûködik a minisztériumnak ez a része. Az átállásnak, illetve átszervezésnek természetesen voltak kritikus idõszakai is. A szakállamtitkárság közlekedéssel is foglalkozó fõosztályainak létszáma ma már mindössze 110 fõ. Tudja, az említett leépítés kisebb volt, mint hírlett. Szakállamtitkársági szinten talán 10-15 fõ volt, aki tavaly távozott a minisztériumból. Természetesen a minisztériumi létszám csökkenésével párhuzamosan egyre erõsebben támaszkodunk a háttérintézményeinkre, a 3K-ra, az NKH-ra, a KTI-re, a NIF Zrt.-re, a Magyar Közút Kht.-ra és az ÁAK Zrt.-re (a teljesség igénye nélkül). Szerencsére ez a „második vonal” továbbra is erõs, számíthatunk rájuk. Az elmúlt 2-2,5 évben a közlekedési intézményrendszer átalakítása sem zajlott teljesen súrlódásmentesen, de nem tapasztaltunk különösebb fennakadást. – Szóval bevált? – Alapjaiban igen, részleteiben pedig nyitottak vagyunk további javító szándékú módosításra. – Ön a szakállamtitkár kijelölt helyettese. Ez adminisztratív feladatot jelent? – Természetesen, hiszen távollétében helyettesítem. Az elsõ hónapokban, amikor a szervezeti struktúra kialakítása volt a feladat, nagyobb elfoglaltsággal járt, de ma már elsõdlegesen a fõosztályomra összpontosíthatok. – Beszéljünk akkor a fõosztályról. – Most változott éppen a neve. – Miért?

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA – Nem egyszerû névcserérõl van szó, ez tartalmi változás is, amely a mindennapi mûködés során már ez év januárjától megtörtént, de a minisztériumi SZMSZ újabb módosítása – amely ezt egzaktul meghatározza – csak a napokban lépett hatályba. Feladatcsökkenéssel járt, hogy az uniós források felhasználásának hatékonyabbá tétele érdekében már bevált gyakorlatnak megfelelõen bizonyos funkciókat és feladatokat – úgymond – kiszerveztünk és átadtunk a közlemúltban létrejött 3K-n (korábbi nevén UKIG) belül létrehozott önálló igazgatóságnak, a Közlekedésfejlesztési Integrált Közremûködõ Szervezetnek. Fõosztályunknak, új nevén az Infrastruktúra-fejlesztési Programok Fõosztályának alapvetõ feladata a kiemelt közlekedéspolitikai és környezetvédelmi kormányzati döntések elõkészítése és végrehajtásuk ellenõrzése mellett a finanszírozási kérdések kezelése. – Mennyi a fõosztály létszáma? – Jelenleg 17 fõ dolgozik a fõosztályon, három osztályba szervezõdve. A PPP Osztály a megvalósult és elõkészítés alatt lévõ autópálya koncessziók és PPP-k kezelésén túl a hazai PPP szakmai munka koordinációját végzi és mûködteti a PPP Tárcaközi Bizottságot. A magánfinanszírozói forrás bevonásának tudásbázisát képezik a minisztériumban. Az osztályt Agg Zoltán vezeti, aki a Pénzügyminisztériumból csatlakozott hozzánk. Az Infrastruktúra Finanszírozási Osztály általános finanszírozási, az infrastruktúrával kapcsolatos költségvetési és kontrolling feladatokat lát el, vezetõje Tóth Péter, aki a magánszférában már korábban is egy vállalatcsoport kontrollingját vezette. A harmadik osztály pedig a szakági koordinátori rendszert foglalja szervezeti keretbe, Kiemelt Projektek Osztálya néven. Olyan kiemelt témakörök tartoznak hozzájuk, mint például a közlekedésfejlesztési stratégia vagy éppen a vasúti reform kidolgozása és ennek szakmai egyeztetése. Tekintélyes minisztériumi szakemberek a szakállamtitkár koordinátorai, azt hiszem, elég, ha csak Szûcs Lajos vagy Szoboszlay Miklós nevét említem. – Nem bánta meg, hogy a magánszférából a minisztériumba szerzõdött? – Nem volt idõm ezen gondolkozni, de nem hiszem, hogy megbántam volna. Szép, felelõsségteljes a minisztériumi munkám, nagyszerû csapat a miénk. Olyan idõszak elõtt állunk, amely úgy gondolom, egyszeri és megismételhetetlen. Ebben részt venni, ezen a poszton, számomra megtiszteltetés. – Ön rendkívül határozott és ambiciózus. Mikor lesz elégedett? – A magánszektorban megszoktam, hogy a vagyonelemeket a teljes élettartamukra vetített költségei és hozamai alapján ítéljem meg, illetve hogy üzleti fejjel gondolkodjam az egyes alternatív finanszírozási és szervezeti megoldások közötti választásnál. Tavaly azt ígértem, hogy bármikor megmondom majd: mennyit költöttünk és még mennyit költhetünk a közlekedési infrastruktúrára, beleértve a fejlesztést, a fenntartást és az üzemeltetést is. Ha majd naprakészen tudok erre válaszolni, akkor elmondhatom, hogy jól végzem a munkámat. Ugyan erre az adatra még eddig nem volt igény ebben a minisztériumban sem, de azt hiszem, 2530 adatból ma is össze lehet állítani. Arra készülök, hogy ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszolni tudjak, ezzel is segítve a döntéselõkészítést a szûkös költségvetési idõszakban. Ha ez sikerül, elégedett leszek – mondotta befejezésül Szûcs Júlia, a GKM Infrastruktúra-fejlesztési Programok Fõosztályának vezetõje. K. P.

11

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

2007. JÚNIUS

Dabóczi Kálmán:

Elõkészületben a reform Dabóczi Kálmán 1994-ben szerzett közgazdász diplomát vezetésszervezés és marketing szakon a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd három év múlva az ELTE Jogi Továbbképzõ Intézetében jogi szakokleveles közgazdász oklevelet. 2000-ben a gazdálkodástudományok doktora lett. A doktorandusz léthez kötõdõ egyetemi kutatóévek után a Dárdai Vegyipari Rt. projektmenedzsere, majd vezérigazgatója lett. 2001–2002 között a Magyar Posta TETRA Rt. számviteli igazgatója, 2003-tõl pedig a Béres Csoporton belül kommunikációs tanácsadóként segítette a cégcsoport mûködését. Emellett – ugyancsak a cégcsoporton belül – 2004-tõl a PharmaNet Számítástechnikai Kft. ügyvezetõ igazgatója, majd 2005-tõl a Béres Befektetési Rt. üzletfejlesztési igazgatója. 2005 végétõl a Bonafort Kft. üzletfejlesztési menedzsere, stratégiai tanácsadója egészen 2006 szeptemberéig, amikor kinevezték a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közszolgáltatások Szervezése Fõosztály vezetõjének. Angolul és németül tárgyalási szintû nyelvtudással rendelkezik. Hobbija a fényképészet és a hosszútávfutás. Nõs, négy gyermek apja. – Mi a legfõbb feladata a fõosztálynak? – A fõosztály küldetése a közösségi közlekedési rendszer kiépítésére, a közlekedési reformra vonatkozó javaslatok, fejlesztési koncepciók kidolgozása, a helyközi, ideértve az elõvárosi és környéki közösségi közlekedési reform végrehajtása, a szakmai és társadalmi szempontok figyelembevételével. A helyközi közlekedési reform egyik alapvetõ célja összehangolt helyközi autóbusz- és vasúti díjövezetek és tarifák kialakítása. Emellett a fõosztálynak a helyközi személyszállítás regionális alapon történõ megszervezését, a megrendelõi pozíciónak a régiókhoz rendelését kell elõkészítenie, ezt szolgálja a közlekedési szövetségek jogszabályi alapjának megteremtése és a regionális közlekedésszervezõ irodahálózat létrehozása, szakmai felügyelete. – Milyen egyéb fontosabb szabályozási teendõi vannak a fõosztálynak? – A személyszállítási célú vízi közlekedési tevékenységekkel kapcsolatos közlekedéspolitikai célok megvalósítása, az akadálymentes közlekedés megteremtésével kapcsolatos feladatok koordinálása is a fõosztály illetékességi körébe

12

tartozik. Emellett el kell látnunk a Volán-társaságok szakmai felügyeletét és részt kell vennünk a társaságok gazdálkodásával, finanszírozásával, fejlesztésével, a jármû-rekonstrukcióval összefüggõ döntésekben, együttmûködve a GKM Vagyongazdálkodási Fõosztállyal. – Milyen szerepe van a fõosztálynak a menetrendszerinti közlekedés szabályozásában? – El kell látnunk a belföldi helyközi menetrendszerinti közlekedés hatósági ármegállapítással, kedvezményrendszerrel, valamint a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának megállapításával összefüggõ minisztériumi feladatokat is. De éppúgy feladata a fõosztálynak a menetrendszerinti közúti személyszállítás mûködési rendszerét meghatározó elvek, a menetrendszerinti autóbusz-közlekedés feltételrendszerének kialakítása, annak mûködtetésével, engedélyezésével, menetrendjének jóváhagyásával összefüggõ feladatok ellátása is. – Készül az egységes közlekedésfejlesztési stratégia (EKFS,) amelynek kidolgozásában is szerep hárul a fõosztályra. – Jelenleg a stratégia koncepcionális összhangjának megteremtése folyik a Közlekedési Operatív Programmal (KÖZOP) és a közösségi közlekedési reformmal annak érdekében, hogy minden érintett számára teljesen transzparens és áttekinthetõ legyen, hogy ezt az óriási nagyságrendû fejlesztési forrást mire és milyen értékek, prioritások mentén szeretnénk felhasználni. A társadalmi és közigazgatási egyeztetés várhatóan júniusban lezajlik, a tárca június végén terjesztheti a kormány elé. A kormány 2006. decemberben fogadta el a Közösségi Közlekedés Középtávú Koncepcióját, majd elkészült a részletes környezeti hatásvizsgálat. Annak megállapításai alapján a koncepció EKFS-sel harmonizáló felülvizsgálata is folyamatban van, illetve a részletes akcióterv is készül. A környezeti hatásvizsgálatot hamarosan az Országos Környezetvédelmi Tanács is megvitatja. – Melyek az akcióterv legfontosabb elemei? – Kiemelném a MÁV menetrendi tervezés strukturálisan új alapokra helyezését, amely több menetrendi verziót vizsgál a költségvetési realitás, illetve a valós utazási igények figyelembevételével. Ennek megvalósítására a MÁV, a PM, a GKM és a KTI részvételével közös munkacsoport alakult. Az új MÁV-menetrend jóváhagyásával új minõségi követelményeket határoznak meg, amelyek egyúttal jól szolgálnák az állam és a vasúttársaság között várhatóan még idén megkötendõ közszolgáltatási szerzõdésre való felkészülést. – Ha már a vasútnál tartunk, hogyan próbálják kezelni a vonalracionalizálás és a hatékonyságjavítás kérdését? – Fontosnak tartom a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztás újragondolását. Megközelítésünk szerint nem az a kérdés, hogy hol lehet megszüntetni vasútvonalakat, hanem az, hogy hol van értelme, kompetenciája a vasútnak. Ennek érdekében a párhuzamosságok vizsgálatához már nagyon részletes számítógépes modell áll rendelkezésre, amelyet a regionális közlekedési irodák on-line használnak is. A „100+” projekt is a vasút melletti elkötelezettséget tükrözi, ahol azt vizsgáljuk, hogy a közúti forgalmat milyen relációkban lehet részlegesen vagy akár teljesen mentesíteni a vasúti személyszállítás által. Mindehhez utasforgalmi adatokra van szükség, ezért a nyugat-dunántúli és a dél-alföldi régióra teljes körû utasforgalmi felmérést végeztünk az érin-

2007. JÚNIUS

tett Volán-társaságokkal közösen, amit a két régióban összesen 39 vasúti vonalon utasszámlálással egészítettünk ki. Úgy tervezzük, hogy havonta egy statisztikai jellegû, negyedévente pedig egy részletesebb Közösségi Közlekedési Jelentést készítünk a Közlekedéstudományi Intézettel közösen, ami a közszolgáltatási rendszer állapotát – volumenét, szezonális jellegét, a forgalom belsõ szerkezetét, a szolgáltatá-

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

sok legfontosabb minõségi paramétereit – mutatja be. A jelentés feldolgozza az utaspanaszokat, elemzi a menetrendmódosítások hatását is. A cél a közszolgáltatási szerzõdés teljesítésének átláthatóvá tétele annak érdekében, hogy a párbeszéd ne politikai prekoncepciókról, hanem a mobilitási igények minél hatékonyabb kielégítésérõl szóljon. S. L.

13

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

2007. JÚNIUS

Pósta Zoltán:

Osztályszervezetekben az alágazatok

14

2007. JÚNIUS

Pósta Zoltán 37 éves, Szekszárdon született, négy gyermeke van. 1996-ban szerzett építõmérnöki diplomát a Budapesti Mûszaki Egyetem Építõmérnöki karának út- és vasútépítõ szakán, azután három évet dolgozott a Tolna Megyei Állami Közútkezelõ Kht. központjában mûszaki ellenõr, majd fenntartási mérnök, végül vállalkozási mérnök beosztásban, megismerte a közútkezelõi feladatok több szakterületét. Idõközben önálló tervezõi jogosultságot is szerzett. 1999-tõl az Út-Õr forgalomtechnikai cég építésvezetõje, emellett közlekedéstervezéssel is foglalkozik. 2001 novemberétõl 2003 tavaszáig a Tolna Megyei Állami Közútkezelõ Kht. ügyvezetõ igazgatói tisztségét tölti be. Azután a család tulajdonában lévõ több vállalkozásban látja el a mûszaki teendõket, ekkor már inkább magasépítés, azon belül is mezõgazdasági terménytároló csarnokok tervezése és kivitelezése a fõ irány. A múlt év nyarán többfordulós pályáztatás után elnyerte a GKM hálózati infrastruktúra fõosztályvezetõi tisztségét. „Pattantyús professzor úr szerint egy jó mérnöknek 25 százalék szaktudással, 25 százalék általános mûveltséggel és 50 százalék morállal kell rendelkeznie. Arra törekszem, hogy az úttervezõ, kivitelezõ szakmában újra fontossá váljon az erkölcsi tartás, a tisztesség” – fogalmazta meg szakmai hitvallását Pósta Zoltán. – Mikor alakult meg a Hálózati Infrastruktúra Fõosztály, és hányan dolgoznak itt? – 2006 nyarán alakult meg, része volt a tárca szervezeti átalakításának. Az átszervezés lényege az volt, hogy a korábbi évtizedeket jellemzõ közlekedési alágazatokat lefedõ fõosztályi struktúrát (közúti, vasúti, légi stb.) megszüntették, és helyettük négy kompetencia alapú fõosztály alakult, közülük az egyik a Hálózati Infrastruktúra Fõosztály, amely a mérnöki kompetencia helye. A feladatokra koncentráló új rendszerben a párhuzamosságok megszüntetése, hatékonyabb munkavégzés, rövidebb ügyintézési határidõ a jellemzõ, ami feltételezi, hogy mind a szakállamtitkárságon belüli, mind az azon kívüli fõosztályoknak szorosan együtt kell mûködniük. Az osztályszervezetekben már visszaköszönnek az alágazati struktúrák. A fõosztály 24 fõvel látja el feladatát, többségük közlekedési mérnök vagy építõmérnök. – Milyen elvárásokat fogalmazott meg a tárca vezetése önnel és a fõosztállyal szemben?

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA – Elsõsorban a meglévõ közúti és vasúti hálózatok fejlesztésének, fenntartásának irányítása a rendelkezésre álló források figyelembevételével. Ebben a munkában szorosan együttmûködünk a GKM háttérintézményeivel, a közúti és vasúti fejlesztések beruházói feladatait ellátó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztési Zrt.-vel, a Közlekedési Koordinációs Központtal, az Állami Autópálya-kezelõ Zrt.-vel és a Magyar Közút Kht.-vel. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2007–2013 közötti idõszakra vonatkozó Közlekedési Operatív Program (Közop) fejlesztéseinek listáját is már a fõosztálynak kellett kidolgoznia, a kormány által meghatározott költségvetési keret figyelembevételével. E hétéves idõszak alatt Magyarország mintegy 1800-2000 milliárd forintnyi közlekedési fejlesztést valósíthat meg, reményeink szerint 85 százalékban az Európai Unió, míg 15 százalékban a magyar költségvetés önrésze felhasználásával. Az Operatív Programok (köztük a Közop) EU általi elfogadása rövidesen megtörténik. Kezdetben a hét esztendõre arányosan elosztható összegnél kevesebb hívható majd le, ami fokozatosan, évrõl évre emelkedik az akciótervnek megfelelõen. – Idén mekkora összeg áll rendelkezésre közút- és vasútfejlesztésekre, és milyen forrásokból? – Az idei költségvetési fix forrás 205 milliárd forint, ami elsõsorban a gyorsforgalmiút- és vasútfejlesztésekre fordítható. Ezt egészíti ki az Útpénztár mintegy 100 milliárd forintos összege, amelyet elsõsorban az alsóbbrendû utak felújítására költenek. Az idén lehívható uniós forrás pontos összege még nem ismert. Ezeken felül kerékpárutak építésére 1 vagy 2 milliárd jut ebben az évben. A Regionális Operatív Programban hét évre a hét régió 230 milliárd forintot fordíthat a négy és öt számjegyû alsóbbrendû utak fejlesztésére. Várhatóan 2008-ban az uniós források emelkedésével egyenes arányban az idei 205 milliárd forintnál kevesebb összeget kell a központi költségvetésben infrastruktúra-fejlesztésre elkülöníteni. – Miért érezte kihívásnak a magánszféra megízlelése után, hogy 2001-ben visszatérjen az államigazgatásba? – Azért vállaltam el az újabb államigazgatási feladatot, mert korábban alaposan megismertem az üzleti viszonyokat, és meggyõzõdésem volt, hogy a Közút Kht.-bõl lehet egy rugalmasabb, piaci körülményekhez jobban alkalmazkodni tudó „céget” csinálni. Másrészt sok fantáziát láttam a közútfejlesztésben. A Közút Kht.-nál eltöltött csaknem két év alatt, a 2002-es teljes gazdasági évben a 19 megyei igazgatóság közül egyedüliként sikerült nyereségessé tenni a Tolna megyeit úgy, hogy többfajta üzleti tevékenységet is végzett az igazgatóság. Persze ezzel az üzleti, nyereségorientált szemlélettel, a magam 31 éves korával nem voltam népszerû a Közút Kht.-nál, de most is hiszek abban, hogy az államigazgatási munkát is lehet hatékonyan, pörgõen, üzletszerûen végezni. – Egy év múlva mivel lenne elégedett, ha a fõosztály munkáját tekintjük? – Ha a fõosztályunk és a szakháttérintézmények munkamegosztásában, együttmûködésében jelentõsen elõrelépnénk, és ezek az intézmények egyre inkább megtalálnák helyüket az infrastruktúra-fejlesztés rendszerében. Az is örömmel töltene el, ha 2008 tavaszán visszatekintve az elmúlt esztendõre, azt állapíthatnánk meg, hogy a jelenleginél még nagyobb verseny alakult ki a közút- és vasútfejlesztések területén, ami a jelenlegi árszint megtartását jelentené a közúti fejlesztések terén, a vasúti fejlesztések esetén pedig alacsonyabb versenyárak jelennének meg. S. L.

15

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS

Új elnökség a szállítmányozó szövetség élén

Kautz István az elnök, Iszak Tibor a társelnök Kautz Istvánt választották elnökké a szállítmányozó szövetség tisztújító közgyûlésén. Egyedülálló: hatodszor kapott bizalmat a hazai szállítmányozóktól a MASPED Csoport elnöke. Iszak Tibort, a Raaberlog vezérigazgatóját pedig társelnökké választották. Õ ötödik ciklusát kezdi ebben a tisztségében. Az új összetételû elnökségben helyet kaptak a fiatal, sikeres menedzsergeneráció tagjai is, mivel bekerült Cseh Ottó, Potvorszki Zoltán és Varga Zoltán. További elnökségi tagok: Fülöp Zsolt, Élõ Elemér, Léránt György és Tomcsányi István. Az idei Termék és Logisztika Díjat Makács Péter, az MSzSz szakreferense vehette át.

Szavaznak a résztvevõk

16

Kautz István beszámolóját tartja

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS – Stabilizálódott a magyar szállítmányozás piaci helyzete – mondotta beszámolójában Kautz István. Az elnök hangsúlyozta, hogy bár jelen vannak a piacon a multinacionális cégek, Magyarországon a nemzeti társaságok, illetve holdingok számítanak piacvezetõnek. Sajnálatosnak tartja az MSzSz elnöke, hogy több tagvállalat nem küldte meg mérlegadatait, ezért hiányos a hazai összegzés. Ennek ellenére 300 milliárd forintra tehetõ a múlt évi szállítmányozási mérleg, ami 20-22 százalékos növekedést jelent. Továbbra is az air cargo növekedése a legmagasabb, de Kautz István úgy fogalmazott, hogy ez az esztendõ mérföldkõ lesz a vasúti szállítmányozásban. Új helyzetet teremt ugyanis a MÁV Cargo privatizációja. Javasolta, hogy ismételten kerüljön napirendre a teljes körû biztosítás kérdése. Ennek hiánya számtalan esetben jelent – különösen a belföldi terítés esetében – gondot és problémát a hazai szállítmányozóknak. Bejelentette, hogy a szövetség a közeljövõben szakértõi csoportot alapít. A közgyûlésen részt vevõ Kovács Imre a MÁV Cargo elképzeléseirõl és terveirõl tájékoztatta a szövetség képviselõit. A kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy megjelent a MÁV Cargo privatizációs pályázata. Sikeres privatizáció esetén várhatóan az év utolsó hónapjában új tulajdonosa lesz a társaságnak. Kovács Imre bejelentette, hogy a MÁV Cargo igazgatósága a kialakult piaci és gazdálkodási helyzetben évközi tarifakorrekció mellett döntött. A MÁV Cargo errõl közvetlen tárgyalásokat kezdeményez a hazai szállítmányozókkal, és vállalja, hogy a július 1-jétõl módosuló megállapodások határidejét 2008. december 31-ig meghosszabbítja. A privatizációs pályázat erre lehetõséget nyújt, mivel az új tulajdonosnak vállalnia kell a kötelezettségek átvállalását. A közgyûlésen részt vevõ vasúti szállítmányozók nehezményezték az évközi áremelést, mivel ennek áthárítására nincs módjuk, de készek a MÁV Cargo tárgyalási ajánlatainak megfontolására.

Benczik Béla, a jelölõbizottság elnöke

Az új elnökség Varga Zoltán javaslatára Kautz Istvánt elnökké, Iszak Tibort társelnökké választotta

Folyóiratunk támogatója: a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége 1052 Budapest, Petôfi Sándor u. 3. I. em. Telefon: 266-6971 Fax: 266-7744 17

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS

Magyar szállítmányozás, 2006

Az MSzSz tagjai 2006. évi összevont eredményének értékelése az eredménykimutatások várható adatai alapján 1. A társaságok 2006. évi tevékenységének eredménye A szállítmányozást fõtevékenységként végzõ 76 tagtársaságból 66 szolgáltatott adatot. Az elemzés ezen 66 társaság (86,64%) adatain alapul. A Szövetség szállítmányozási tevékenységet folytató – adatszolgálatató – tagjainak 2006. évi összes várható nettó árbevétele 254 milliárd forintot tett ki,

ami a 2005. év azonos adatához képest 19,77%-os növekedést jelent. Az adatot nem szolgáltató 10 társaság összesített várható nettó árbevétele 44 milliárd forintra becsülhetõ, ezzel a Szövetség által meghatározott szállítmányozási piac becslésünk szerint csaknem 300 milliárd forint forgalmat jelent.1 Az 1. számú ábrán az oszlopok tagjaink összes nettó árbevételét ábrázolják folyó (nominál) és reál (bázis: 2001) áron.

1. számú ábra Az összegzett nettó árbevétel alakulása nominál és reál értéken

A reálérték-számítás esetén az adatok a teherszállításra vonatkozó inflációadatokkal lettek korrigálva: 2002: 105,1%; 2003: 107,9%; 2004: 105,9%; 2005: 107,3% 2006: 106,5% Forrás: www.ksh.hu

1

18

Az elemzés a következõ társaságok adatait nem tartalmazza: Aldex Kft.; Asian Transport Kft.; DHL Express Magyarország Kft.; Masped Tlog Kft.; Milos Spedíció Kft.; Timesped Kft.; Transforwarding Kft.; Waberer’s Holding Zrt.; Walfa Kft.

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS Az 1. sz. ábrán azt láthatjuk, hogy az EU-csatlakozás okozta megváltozott piaci helyzetben történt visszaesés után az elmúlt években javult a piac, és az MSzSz adatszolgáltató tagsága 12,6%-os reálnövekedést könyvelhetett el. Az elemzés során fontosnak tartjuk, hogy a társaságokat nettó árbevételük dimenziója alapján, csoportokat képezve is megvizsgáljuk, így jobban megragadható a nagy méretkülönbséget mutató társaságok nettó árbevételének alakulása. A Szövetség adatszolgáltató tagjainak megoszlása a nettó árbevétel nagysága alapján

2005 Nettó árbevétel csoportok

Megoszlás (%)

Összesített nettó árbevétel (eHUF)

Megoszlás (%)

1 mrd HUF/évig

7 620 566

3,59

8 824 634

3,47

115,80%

1 mrd HUF/évtõl 5 mrd HUF/évig

66 989 023

31,58

71 310 501

28,04

106,45%

5 mrd HUF/évtõl 10 mrd HUF/évig

58 551 021

27,60

72 868 451

28,65

124,45%

78 951 510

37,22 101 352 187

39,85

128,37%

212 112 120 100,00 254 355 773 100,00

119,92%

A sokaság megoszlása

1 mrd HUF/évig

18 db

27,27%

1 mrd HUF/évtõl 5 mrd HUF/évig

31 db

46,97%

10 mrd HUF/évtõl

5 mrd HUF/évtõl 10 mrd HUF/évig

11 db

16,67%

Összesen

6 db

9,09%

66 db

100,00%

10 mrd HUF/évtõl Összesen

A társaságok darabszámát tekintve jól látszik az 1 milliárd HUF és 5 milliárd HUF közötti társaságok létszámbeli túlsúlya. Még beszédesebb azonban, ha megvizsgáljuk, hogy ezek a csoportok mekkora súllyal rendelkeznek az összesített nettó árbevételen belül. Jól látható, hogy 2006-ban a szövetség – adatszolgáltató – tagságának alig több mint 9%-a könyvelhette el az összesített nettó árbevétel majdnem 40%-át.

Összesített nettó árbevétel változása (2006/2005)

Összesített nettó árbevétel (eHUF)

A társaságok száma

Nettó árbevétel csoportok

2006 várható

Az elemzés célja, hogy a szállítmányozási piacra jellemzõ trendeket minél pontosabban ragadja meg. Ezért az elemzés során a különbözõ nettó árbevétel csoportokra – 6 éves idõtartamra – korrigált forgalmi görbét készítettünk. A korrekció során a csoportokban a legmagasabb forgalomnövekedéssel, illetve -csökkenéssel rendelkezõ társaságokat nem vettük figyelembe. A 2. számú ábrán a görbék az egyes nettó árbevétel csoportokat reprezentáló „átlagos vállalatok” forgalmának alakulását mutatják. Az ábrába beírt százalékos értékek az elõzõ évhez viszonyítottan, folyó áron mutatják a nettó árbevétel változását.

2. számú ábra Az egyes nettó árbevétel csoportoknak megfelelõ „átlagos vállalatok” forgalmának alakulása 2001 és 2006 között

19

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS

Az adatokból jól látszik, hogy az 1 milliárdnál nagyobb, de 5 milliárd HUF-nál kisebb árbevétellel rendelkezõ társaságok a 2-3 évvel ezelõtti piacvesztés után magukra találtak és egészséges növekedést produkáltak az elmúlt évben. Az 1 milliárd HUF-nál kisebb árbevétellel rendelkezõ társaságok esetében fenntartásokkal kell kezelnünk az adatokat. Sajnálatos módon ezen társaságok közül több vállalat is felmondta szövetségi tagságát, jellemzõen a tevékenység beszüntetése miatt. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy ez a görbe a „talpon maradt” társaságok teljesítményét jellemzi. Az 5 és 10 milliárd HUF között forgalommal rendelkezõ társaságok az elõzõ évek szerényebb növekedése után ismét jelentõs forgalomnövekedést értek el. A „legnagyobbak” pedig, megismételve 2005. évi teljesítményüket, ismét 30% feletti növekedést produkáltak. Nettó árbevétel csoportok

1 mrd HUF/évig

Nettó árbevétel változás az elõzõ év arányában 2002/ 2001

2003/ 2002

101,63% 108,29%

1 mrd 102,25% 106,88% HUF/évtõl 5 mrd HUF/évig

2004/ 2003

88,03%

2005/ 2004

2006 várható/ 2005

2006 várható/ 2001

92,66% 115,80% 103,96%

99,06% 103,52% 106,45% 119,30%

5 mrd 104,69% 114,99% 104,93% 111,40% 124,45% 175,13% HUF/évtõl 10 mrd HUF/évig 10 mrd 115,84% 129,56% 113,14% 127,25% 128,37% 277,38% HUF/évtõl Összesen

106,30% 115,40% 104,42% 113,10% 119,92% 173,73%

A fenti táblázat adatai az elmúlt hat év összegzett nettó árbevételének változását tartalmazza (korrekció nélkül). A táblázat legérdekesebb oszlopa az utolsó. Ennek adatai megerõsítik a korábbi évek azon megállapítását, hogy a társaságok nettó árbevétel növekedésének dinamikája szoros és pozitív korrelációs kapcsolatban áll a bevétel nagyságával. Az 1 milliárd HUF-nál kisebb árbevétellel rendelkezõ társaságok az elmúlt hat év egészét nézve tulajdonképpen nem tudták növelni összegezett forgalmukat. Annak fényében, hogy ezek az adatok nem tartalmazzák a Szövetségbõl kilépett társaságok adatait, ez nem jó jel a jövõre nézve. Remélhetõleg a 2006. évben elért 15%-os növekedés a következõ év(ek)ben is kitart, felzárkóztatva a kisvállalatokat a szállítmányozási iparág egészének dinamikájához. A forgalom alakulása mellett fontos értékelési szempont a vállalatok életében a hatékonyság alakulása is, amely – a rendelkezésünkre álló adatokból – az adózás elõtti eredmény változásának vizsgálatával ragadható meg a legmegfelelõbben. A nettó árbevétel elemzéséhez hasonlóan a hatékonyság vizsgálatánál is célszerû korrigált értékeket használnunk. A négy nettó árbevétel csoportban nem vettük figyelembe a legmagasabb, illetve legalacsonyabb adózás elõtti eredmény/nettó árbevétel hányadost. Ez alapján az egyes nettó árbevétel csoportoknak megfelelõ „átlagos vállalatok” árbevétel-arányos nyereségének alakulását mutatja be a 3. számú ábra. Az árbevétel-arányos nyereség esetén két területen érdemes vizsgálódni. Az egyik az árbevétel-arányos nyereség abszolút nagysága. Ebbõl a szempontból az 5 és 10 milliárd HUF közötti forgalommal rendelkezõ társaságok emelkednek ki, amelyek a többi csoportnál jelentõsen magasabb értékkel rendelkeznek. Ezek a társaságok nagy hozzáadott értékkel bíró szolgáltatási tevékenységet végeznek. Ahogy azt korábban láthattuk, árbevételüket jelentõsen, 25%-kal tudták növelni az elmúlt évben, eredményességük azonban jelentõsen romlott. A többi árbevétel szerinti csoportra vonatkozóan az árbevétel-arányos nyereség érdemben nem változott.

3. számú ábra Az egyes nettó árbevétel csoportoknak megfelelõ „átlagos vállalatok” árbevétel-arányos nyereségének alakulása

A foglalkoztatási adatokat megvizsgálva azt találjuk, hogy az iparágban foglalkoztatottak száma növekedett. Nettó árbevétel csoportok

1 mrd HUF/évig

2005 Létszám (fõ)

2006 Megoszlás

Létszám (fõ)

Megoszlás

Alkalmazottak számának változása

193

4,92%

198

4,67%

102,59%

1 mrd HUF/évtõl 5 mrd HUF/évig

1600

40,79%

1715

40,48%

107,19%

5 mrd HUF/évtõl 10 mrd HUF/évig

1556

39,66%

1689

39,85%

108,55%

574

14,63%

635

14,99%

110,63%

3923

100,00%

4237

100,00%

108,00%

10 mrd HUF/évtõl Összesen

20

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS Még érdekesebb, ha a foglalkoztatási adatokat összevetjük a csoportokhoz tartozó összesített nettó árbevétellel. A 2006. évi adatok alapján is szembetûnõ, hogy a 10 milliárd HUF feletti nettó árbevétellel rendelkezõk sokkal nagyobb egy fõre jutó árbevételt produkálnak. Ennek oka, hogy ezen nagy szállítmányozók zöme vasúti forgalmat bonyolít. Az élõmunka-igényes gyûjtõ szállítmányozás, logisztika, esetleg fuvarozás az 1 milliárd és 10 milliárd HUF közötti árbevétellel rendelkezõ társaságok tevékenységére jellemzõ.

2. A szállítmányozási ágak vizsgálata A következõ adatok a szállítmányozást fõtevékenységként folytató 76 tagtársaságból 54 vállalkozás nettó árbevétel és naturális adataiból összegzõdnek. (Ezen társaságok forgalma a 66 adatszolgáltató tag összesített nettó árbevételének 84,6%-a). A társaságok egy szûk köre az adatszolgáltatás elutasítására a következõ okokat jelölte meg: „üzleti titok”, nem illeszkedõ adatgyûjtési tevékenység, illetve egyre többen hivatkoznak a „szigorodó konszernszabályokra”.

A szállítmányozási szakágak teljesítménye és a közöttük lévõ versenyhelyzet (nettó árbevétel alapján) (ezer HUF) Szállítmányozási ág

Összes nettó árbevétel 2005 tény

Összes nettó árbevétel 2006 várható

56 636 129 53 159 275 20 728 991 15 637 972 10 257 610 9 893 739 2 983 524 7 860 493 177 157 733

69 406 653 62 539 431 31 400 642 16 817 560 11 397 663 10 956 203 3 121 508 8 449 825 214 139 825

Vasúti szállítmányozás Közúti szállítmányozás Légi szállítmányozás Konténeres szállítmányozás Logisztikai tevékenység Gyûjtõárus szállítmányozás Vámügynöki szolgáltatás Egyéb tevékenység* Összesen

Változás 2005. évhez képest

122,55% 117,65% 151,48% 107,54% 111,11% 110,74% 104,62% 108,13% 120,88%**

A szakágak részesedése az összes árbevételbõl

32,41% 29,20% 14,66% 7,85% 5,32% 5,12% 1,46% 3,97% 100,00%

* A tengeri és folyami szállítmányozási tevékenységet, tekintettel a kevés adatszolgáltató társaságra és az ebbõl fakadó esetleges torzításra, az egyéb tevékenységek közé soroltuk. ** A naturális adatot szolgáltató 54 társaság nettó árbevétel változása 120,88%, megközelítõleg megegyezik a Szövetség egészének átlagos növekedésével (119,77%).

Ahogy a megelõzõ években, idén is a légi szállítmányozás (+51,48%) volt a legdinamikusabban növekvõ terület. Ez a világpiaci folyamatoknak megfelelõ tendencia. Érdekes módon a vasúti szállítmányozás növekedési rátája a második a sorban, +22,55%-kal. Ez a közúti szállítmányozásét meghaladó növekmény. Mind a konténeres, mind a gyûjtõárus szállítmányozási terület stabil 10% körüli növekedési rátával teljesített az elmúlt évben. A logisztikai tevékenységgel kapcsolatban ezúttal is feltételezzük, hogy a társaságoknál a logisztikához kapcsolódó szolgáltatások és bevételük elhatárolása nem egyértelmû, ezért az adatokat óvatosan kell kezelni. A vámügynöki bevételek csekély mértékben növekedtek az elmúlt évben. Valószínûnek tartjuk, hogy ez az elmúlt évek piacvesztése után már a 3. országos közösségi forgalomhoz (tengerentúli forgalom) kapcsolódó növekmény. A szállítmányozási szakágak teljesítménye naturális mutatók alapján A tagjaink által nyújtott szállítmányozási szolgáltatások dinamikáját a naturális adataik alapján is értékelhetjük. A Szövetség a négy legnagyobb árbevételt elérõ szállítmányozási ágról rendelkezik naturális adatokkal: Szállítmányozási ág

Közúti szállítmányozás kocsirakomány (db) Vasúti szállítmányozás (árutonna)

2005

226 704

2006 várható

Változás 2005-rõl 2006-ra

257 272 113,48%

19 242 194 21 880 618 113,71%

Légi szállítmányozás (árutonna)

36 463

47 391 129,49%

Konténeres szállítmányozás (feladott TEU)

60 716

62 391 102,76%

Ahogy az adatokból látható a Szövetség tagjai által közúton továbbított áruk mennyisége kevésbé nõtt, mint az ebbõl származó árbevétel. Ebbõl arra, következtethetünk, hogy az elérhetõ fuvar- és szállítmányozási díjak (elsõsorban az év második felében uralkodó magas euróárfolyam miatt) növekedtek az elmúlt évben. A vasúti forgalom esetén is nagyobb mértékben növekedtek a bevételek, mint az elszállított mennyiségek. Ebben a szakágban az áremelkedés mellett a relációk átrendezõdésérõl is szó lehet. A légi úton továbbított áruk mennyiségét (29,49%-os növekedés) összevetve a szakági bevételekkel (több mint 50%os növekedés) az üzemanyag és egyéb pótdíjak növekvõ hatását érzékeljük. Az árbevétel növekedési rátája a konténerizált áruk esetében is meghaladja elszállított mennyiség növekedését. Ez feltehetõen a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos növekvõ költségek továbbhárításának eredménye.

3. Szállítmányozói felelõsségbiztosítás A titkárság vizsgálta a szállítmányozói felelõsségbiztosítás meglétét is. A beérkezett adatokból (a teljes sokaság 84%-a) kiderül, hogy a fõtevékenységként szállítmányozást végzõ tagok 100%-a rendelkezik szállítmányozói felelõsségbiztosítással. A választ adók – a tagok száma alapján vizsgálva – több mint 51%-a egy meghatározott biztosítótársaságnál tömörül. A válaszadók 14,29%-a külföldön bejegyzett biztosítótársaságnál rendelkezik fedezettel. Arra a kérdésre, hogy az adott társaság biztosítása „fedezetet nyújt-e a logisztikai szolgáltatás keretében elõálló ún. következménykárok rendezésére”, a válaszadók 29,69%-a válaszolt igennel. Ezt az adatot azonban még a szokásosnál is nagyobb óvatossággal kell kezelni. A biztosítókkal folytatott megbeszélésbõl kiderült, hogy a szó szoros értelemben logisztikai szolgáltatáshoz kapcsolódó biztosítás az ún. „következménykárokra” még nem szerepel a biztosítási gyakorlatban. (Forrás: MSzSz)

21

A SZÁLLÍTMÁNYOZÓ SZÖ

Az új elnökség tagjai (állók, balról jobbra): Élõ Elemér, a Kühne + Nagel ügyvezetõ igazgatója, Tomcsányi István, a Hungaroko gatója, Cseh Ottó, a Masped Logisztika ügyvezetõ igazgatója és Torma Imre, az MSzSz fõtitkára. Ülõk, balról jobbra: Fülöp Zsolt, György, a Metcosped ügyvezetõ igazgatója

22

ZÖVETSÉG ÚJ ELNÖKSÉGE

ngarokombi vezérigazgatója, Potvorszki Zoltán, a Raabersped ügyvezetõ igazgatója, Varga Zoltán, a Schenker ügyvezetõ igazp Zsolt, a Delog ügyvezetõ igazgatója, Iszak Tibor, a Raaberlog vezérigazgatója, Kautz István, a Masped Csoport elnöke és Léránt

23

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS

Tájékoztató az MSzSz elnökségének rendkívüli ülésérõl és a MÁV Cargo Zrt. vezetõivel folytatott tárgyalásról Az MSzSz május 29-i közgyûlésén, annak a 2007. évi feladatterv napirendjéhez kapcsolódó vitában felszólalt Kovács Imre, a MÁV Cargo Zrt. vezérigazgató-helyettese. Bejelentette, hogy 2007. júliustól 7 százalék nagyságú általános tarifaemelést terveznek a szállítmányozókkal folytatott együttmûködésben. A tarifaemelést tartalmazó új szerzõdések viszont 2008. december 31-ig lesznek érvényesek. A tarifaemelés nem vonatkozik a hosszú távú (egy évnél hosszabb idõre szóló) szerzõdésekre. A MÁV Cargo Zrt. nem tervezi a korábban megkötött éves szerzõdésekben foglalt százalékos kedvezmények újratárgyalását. Ezt a bejelentést még több, fuvaroztatói fórumokon elhangzó közlés követte. A MÁV Cargo Zrt. évközi tarifaemelési szándéka a megkötött éves szerzõdések felmondásával a vasúti szállítmányozók körében megütközést keltett. A Szövetség elnöksége a tagoktól számtalan tiltakozó e-mailt és telefont kapott. Az üzenetekben megfogalmazódott, hogy ilyen, év közbeni tarifaemelés példátlan, a vasúti szállítmányozók piaci helyzetének nagyfokú romlását eredményezõ, diktátum jellegû intézkedés lenne, amely ellen az MSzSz-nek – más megoldás híján – a Gazdasági Versenyhivatalhoz kell fordulnia. A kérdésben az MSzSz elnöksége 2007. június 6-ra rendkívüli és kibõvített elnökségi ülést hívott össze. Az elnökség tagjai és a meghívott szakemberek részletesen megbeszélték a szóbeli tájékoztatás alapján kialakult helyzetet. Egyetértettek abban, hogy az intézkedés szokatlan és váratlan lenne. A MÁV Cargo Zrt. költségeinek növekedése, mint a tervezett intézkedés oka, nem lehetne hivatkozási alap, mivel a költségek 2007. évi emelkedését az elmúlt év végén megkötött szerzõdések 4 százalékos díjemeléssel ellentételezték. Az elnökség ülésén felvetõdött, hogy vajon nincs-e összefüggés a MÁV Cargo Zrt. tervezett privatizációja és a tarifaemelés között, mint ahogy erre a tagok részérõl egyértelmû utalás történt. Az ülés résztvevõi az elõbbieken túl súlyos veszélynek értékelték, hogy semmi biztosíték nem látszik az ellen, hogy a MÁV Cargo Zrt. a szállítmányozók felé – esetleg az új tulajdonos döntése alapján – 2008-tól ismét tarifaemelésrõl határoz. A rendkívüli elnökségi ülés állásfoglalásának kialakítását a részletes információ hiánya, mi több, egyes ellentmondó hírek nagymértékben akadályozták. Ezért az elnökség elfogadta a MÁV Cargo Zrt. ügyvezetésének meghívását egy tisztázó megbeszélésre, amelyre az elnökségi ülést követõen, még azon a napon sor került. Az MSzSz elnökségét a vasúti szállítmányozásban érintett elnökségi tagok, illetve szakügyvéd képviselte, a MÁV Cargo Zrt. részérõl az ügyvezetés felsõ vezetõi voltak jelen. A megbeszélésen az MSzSz képviselõi részletesen ismertették, hogy a tarifaemelés miért okozna tarthatatlan helyzetet a vasúti szállítmányozók körében, és hogy a rendkívüli intézkedést mind jogi, mind üzleti szempontból elfogadhatatlannak tartják. Különösen azért, mert a bejelentett, jelentõs mértékû áremeléshez nem kapcsolódik a szolgáltatás minõségének javítása. Emlékeztették a MÁV Cargo vezetõit,

24

Kovács Imre a közgyûlésen

hogy 2007 évre a mostanival azonos indokokra hivatkozással már történt egy 4 százalékos áremelés. A nagymértékû és rendkívüli tarifaemelés a vasúti szállítmányozók piaci versenyképességének elvesztését, további forgalom közútra való átterelését eredményezi. A szállítmányozók a megbízóik felé nem tudnak újabb áremelést elfogadtatni. A MÁV Cargo Zrt. képviselõi közölték, hogy a 2007. évi nettó díjszinthez számított 7 százalék nagyságú általános tarifaemelést igazgatósági határozat rögzítette. Okaként a vasúti pályahasználati díjak, a gépészeti szolgáltatási (vontatási) díjak és az elektromosenergia-költségek nagyfokú emelkedését, továbbá a HUF árfolyam kedvezõtlen alakulását említették, amelyek miatt – az elhatározott tarifaemelés nélkül – a MÁV Cargo Zrt. 2007-ben veszteséges lenne. Ismertették, hogy az intézkedést az üzletszabályzat módosítása ré-

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS

A FÕTÁMOGATÓ

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS 2007 Találkozás a magyar speditõrökkel, Konferencia és menedzsertalálkozó Budapesten, nyolcadik alkalommal 2007. november 8–9. Hotel Corinthia Aquincum TÉMÁK: A magyar szállítmányozás tendenciái Szabályozás, hatósági elõírások Fuvarpiaci tendenciák A Waberer’s Holding regionális céljai Az idõszerû közlekedéspolitika Rendezõ: Magyar Közlekedési Kiadó Információ: Kovács Eszter – telefon: +361 350-07-63 www.szallitmanyozas2007.hu szeként a 2007. július 17-i társasági közgyûlés elé kívánják terjeszteni. Amennyiben az üzletszabályzat módosítása elfogadásra kerül, az 2007. július 18-val hatályba lép. (A 2007. évi megkötött szerzõdéseket a MÁV Cargo Zrt., tekintettel a szerzõdésekben foglalt 30 napos felmondási határidõre, 2007. június 17-vel kívánja felmondani.) A MÁV Cargo Zrt. képviselõi megerõsítették, hogy a felemelt tarifa 2008. december 31-ig érvényben marad. Az új szerzõdésekbõl a 30 napos felmondási idõ kihagyását javasolják, amellyel a megbízó szállítmányozók számára a 2008. év végéig változatlan díjszintet kívánják biztosítani. Ezt üzleti garanciának tekintik. Jogi garanciákat – tekintettel a MÁV Cargo Zrt. küszöbön álló privatizációjára – nem tudnak nyújtani. A tarifaemelés egyoldalú intézkedés jellegét MÁV Cargo Zrt. azzal kívánja áthidalni, hogy az általánosan 7 százalékos tarifaemelés miatti új megállapodásokat a szállítmányozó társaságokkal egyenként le kívánják tárgyalni. A megbeszélés résztvevõi külön foglalkoztak a vasúti árufuvarozói szolgáltatások minõségével. Az MSzSz részérõl kiemelték, hogy az EU-ban a harmadik legdrágább vasúti pálya használati díj ellenében rossz minõségû pályákon, alacsony színvonalú szolgáltatást kapnak. Rámutattak, hogy a jellemzõnek mondható fuvarozási határidõ-túllépés tervez-

hetetlen kocsikihasználást okoz. Megfogalmazták követelésüket, hogy a versenypiaci körülmények között a szolgáltatás késõi vagy rossz teljesítése esetén a megbízónak díjcsökkentés, illetve kártérítés járjon. Az MSzSz képviselõi hangot adtak annak a súlyos aggodalmuknak, hogy a felemelt tarifák ellenében nyújtott, továbbra is alacsony minõségû vasúti árufuvarozási szolgáltatás a megbízásokat a versenytárs külföldi vasutak, illetve a közúti fuvarozás felé fogja terelni. Ezért támogatásukról biztosították a MÁV Cargo Zrt.-t minden olyan törekvésében, amely a vasúti árufuvarozási díjak és a szolgáltatások minõségének jobb összhangját célozza. A megbeszélésen az MSzSz képviselõi a fenti részletességgel megismerték a MÁV Cargo Zrt. tervezett tarifaemelési intézkedését és annak indoklását. Ez nem vezetett oda, hogy a tarifaemelést, amely a szállítmányozók számára megoldhatatlan nehézségeket okoz, támogatnák vagy elfogadták volna. Az MSzSz képviselõi tudomásul vették a MÁV Cargo Zrt. közlését, hogy az elhatározott intézkedésük a díjak tekintetében 2008 végéig rendezett helyzetet kíván teremteni. A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének elnöksége

25

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS

Masped Expressz a Masped Csoportban

Mindent tudunk, ami a közúti szállítás kapcsán megszervezhetõ

Horváth Miklós

A Masped Tlog Kft. eddig alapvetõen a nagykocsis forgalomra összpontosított, de a múlt évben jelentõsen növekedett a kiskocsis forgalma is. Ehhez igazodva a Masped Zrt., a Masped Tlog, a Ventura Pénzügyi Befektetési Zrt. és a menedzsment tulajdonosi közremûködésével 2007. január elsejével megalakult a Masped Expressz-Logisztika Szállítmányozási Kft. (Masped Expressz), amelynek félévi teljesítményérõl Horváth Miklóssal, a Masped Tlog ügyvezetõ igazgatójával és Luczáti Sándorral, a Masped Expressz ügyvezetõ igazgatójával beszélgettünk. 26

– A Masped Tlog tulajdonosai és dolgozói egyelõre töretlen növekedésnek örülhetnek mind a szolgáltatási választék bõvülése, mind a földrajzi terjeszkedés vonatkozásában – tájékoztatta lapunkat Horváth Miklós. A Masped Tlog 24 tonnás komplett rakományokkal kezdte mûködését elõbb a nemzetközi, majd a belföldi közúti szállítmányozási piacon. A múlt évben már mintegy negyvenezer nagykocsis nemzetközi fuvart bonyolítottak le, mindemellett az év végére elérte az ötezres fuvarszámot a kiskocsis nemzetközi forgalmuk is. Az üzletág késõbb belföldi viszonylatra is megalakult, mivel hiány jelentkezett a nem komplett, részrakományok szállítására is. Ekkor a Masped Csoport tagjai életre hívták a Masped Expresszt, amelynek révén közúti szállításban disztribúciós tevékenységgel teszik teljessé a szolgáltatási palettát elõbb Magyarországon, majd a környezõ országokban. Ezzel egy késõbbi nemzetközi gyûjtõforgalom alapjait is lerakják. A Masped Tlog földrajzi bõvülése arról szól, hogy tudatos belföldi hálózatépítés mellett – amely jelenleg öt vidéki irodát foglal magában Pécsett, Veszprémben, Miskolcon, Debrecenben és Szegeden – térségi hitvallásuknak megfelelõen regionális szinten is egyre több vállalatot alapítanak: a tavaly bejegyzett szlovák és román „leányok” után ez év végéig Lengyelországban is megkezdi tevékenységét egy Masped Tlog által alapított leányvállalat. Válaszul a régión belül északdéli irányban folyamatosan növekvõ szállítási nagyságrendre – a kelet-nyugati iránytól függetlenül – a hálózat egyes pontjai azonos munkamódszerekkel és technikákkal, azaz áttekinthetõbben mûködnek. Ez egyúttal növeli az együttmûködések lehetõségét is, ami különösen hangsúlyos a jelenlegi piaci viszonyok közepette. A Masped Tlog cégeinek árbevételét nézve ugyanis a bevétel 65 százaléka multinacionális megbízóktól ered, tehát a forgalmak hosszú távra tervezhetõek. Ez a szemlélet ad irányt annak a törekvésnek is, hogy a napi fuvarpiacon egyre kevésbé vásároljanak kapacitást, helyette inkább kiválasztott partnerekkel dolgoznak. Jelenleg 20-

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS 25 alvállalkozójuk ilyen módon (az együttmûködési megállapodások révén árgaranciával) biztonságosabban üzemelhet, a Masped Tlog pedig minõségi szolgáltatásra képes általuk valamenynyi területen. Most komoly feladat ezt a partneri kört Szlovákiában és Romániában is megtalálni. A Masped Csoport tehát a piaci igények és lehetõségek bõvítésére megalapította a Masped Expresszt, és az új vállalkozás élére Luczáti Sándort választotta, aki már egy tizenhét éve mûködõ üzleti modellel (technológiával és csapatával) érkezett a Timespedbölcsõbõl. Az eredeti technológiát – a hálózaton keresztüli szállítást – megörökölve tulajdonképpen nemcsak a know-how, hanem a szolgáltatással megelégedett ügyfélkör is kezdettõl fogva a cég rendelkezésére állt. Ilyen például az Agip, amelynek a teljes belföldi kenõolaj-szállítását a Masped Expressz végzi. A megbízók pontosan tudják, mit várhatnak tõlük: a kiscsomagtól kezdve a raklapos áruig 24 órán belül az ország bármelyik pontjába eljuttatják a küldeményeket. A társaság üzleti filozófiája ugyanis nem a komplett fuvarozás, hanem a részrakományok továbbítása gyorsan és gazdaságosan, fuvarozó alvállalkozók (lehetõség szerint állandók) bevonásával. Ez nagyfokú rugalmasságot feltételez, és a Masped Expressz mindenre keresi a megoldást. Vállalnak bevásárlóközpontokba történõ szállításokat is, pedig a tételes áruátvételbõl fakadó kiszámíthatatlan várakozások miatt a disztribúciós szállítás nem kedveli az idõigényes munkákat. Felkészültek utánvétes fuvarok kezelésére, amikor az áru tulajdonosa banki átutalással jut az áru értékéhez. Lehetõség van a képviseleteken feladott csomagok kezelésére is. A hagyományos fizetési módok mellett megoldható, hogy a címzett fizethesse a fuvardíjat. Zárt technológiát igénylõ árufajtákat (élelmiszer, nem csomagolt vagy veszélyes áru) viszont nem szállítanak a disztribúciós rendszerben.

Luczáti Sándor

A tizennégy fõs vállalkozás jelenleg hat vidéki – saját körzetében egyenként önálló munkaszervezésû – képviseleten (Mályi, Debrecen, Kecskemét, Szombathely, Nagyigmánd, Pécs), valamint a budapesti (csepeli) átrakó raktárban és a hozzá kapcsolódó irodákban végzi tevékenységét. A rendszer alkalmas arra, hogy igény esetén olyan többletszolgáltatást is kínálhassanak, amelyben a partnereik – például saját raktárkapacitás hiányában – a Masped Expressz raktárába szállítják a részletekben összeállított küldeményeket (például megjelenésre váró CD-ket, DVD-ket), amelyeket a Masped Expressz disztribúciós rendszere adott na-

pon terít az egész országban. Olyan igényeket is teljesítenek az ügyfél megrendelésére, amelyek a kiskereskedelmi egységek közötti árumozgást látják el, központi raktáruk mellõzésével. A képviseletekkel való együttmûködés gördülékenyen üzemel: az említett hat helyszínen begyûjtött küldemények ún. járatos kocsikkal 18–22 óra között a csepeli raktárba érkeznek, ahonnan átkezelés – és a gépkocsivezetõ pihenése – után fordulhatnak vissza, hogy másnap reggel az áru átrakása után helyben teríthessék az árut. Ez a mûködési technológia azért különösen elõnyös, mert megoldást nyújt a Magyarországon május elsejével életbe lépett, a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegû autókra bevezetett munkaidõ-szigorításra. – 2007-re 500 millió forintos forgalmat tervezünk; tekintve az elsõ hat hónap 180 millió forintos árbevételét és számítva a második félév erõsségére, ezt teljesíteni is tudjuk. A cég fejlõdését a forgalom folyamatos növelésében látom, nevezetesen a Masped Tlog révén szlovák és román területen is bevezetnénk disztribúciós szolgáltatásunkat – fogalmazott Luczáti Sándor. Varga Violetta

27

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS

Kelenföld Konténer Depó Kft.

Majdnem teljes kihasználtsággal üzemelnek

Hazay Miklós ügyvezetõ igazgató

A 2003 év vége óta a BILK területén üzemelõ cég az ország legnagyobb, üres konténerek depózására szakosodott vállalkozása. Nevét onnan örökölte, hogy 1994-ben Kelenföldön nyitott, ahonnan a kezdõdõ metróépítés miatt kellett továbbköltöznie. Az elsõ évben elvégzett 7500 fizetõ emelés – kisebb megtorpanásokat követõen – 2006-ban már 50 ezer fölé növekedett. A múlt évben több mint 50 ezer fizetõ emelést teljesítettek két mobil emelõgéppel, amelyekhez õsszel megérkezett a harmadik, ezért a legrégebbi gépük már csak tartalékként üzemel. Hazay Miklós ügyvezetõ igazgató szerint lenne igény a mostani napi 250-370 fizetõ emelésnél nagyobb kapacitásra is, amit a harmadik gép beállításával ki is tudnának szolgálni a tizenkét órás nyitva tartáson belül, azonban ehhez feltétlenül

28

területbõvítés is szükséges. A 220 méteres iparvágánnyal ellátott, 21 ezer négyzetméteres depóterület és a BILK-en belül hozzábérelt 11 ezer négyzetméter jelenleg majdnem teljes kapacitáskihasználtsággal üzemel. Változást hozhatna, ha az üres konténerek hatékonyabban forognának, vélekedik a szakember. Ez nemcsak a hazai szállítmányozási piacnak, hanem a konténeres szakma valamennyi sze-

replõjének, a hajóstársaságoknak is jót tenne. Mivel a konténerekben érkezõ importáruk mennyisége még mindig nagymértékben meghaladja az exportirányú forgalmat, a konténerek jelentõs hányada kerül Magyarországról más európai terminálokra, valamint vissza a Távol-Keletre üresen. A konténerek forgási sebességének növekedése a piac minden résztvevõjének jövedelmezõbb lenne. Hazay Miklóstól megtudtuk, hogy a Kelenföld Konténer Depó Kft.-nél havonta készül fizikai leltár, amelynek során a tárolt konténerállományt teljes mértékben összeírják, miközben a konténerek depón elfoglalt helyét, a tároló tömbök elnevezését és sorszámát is rögzítik számítógépes rendszerükben.

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS

Az ügyvezetõ igazgató úgy látja, hogy a jelenlegi piaci helyzetben a Kelenföld Konténer Depó Kft. elõnyeként is tekinthetõ, hogy csak üres konténerekkel foglalkoznak; ezért mind az adminisztratív teendõk, mind pedig a konténerek fizikai kezelése sokkal egyszerûbb, mint egy terminálon. Ezáltal a forgalom is gyorsabb a partnerek számára. A Kelenföld Konténer Depó Kft. tulajdonosai, a Raaberlog Kft. és a MÁV Kombiterminál Kft. elégedettek a cég munkájával. Folyamatosan szakmai tanácsokkal látják el a vállalkozást és az elmúlt tizenkét év alatt szükség esetén azonnali segítséget nyújtottak a Kelenföldrõl történõ elköltözésnél csakúgy, mint az új, soroksári telephely kialakításánál felmerült problémák kapcsán. Az ügyvezetõ a BILK területére való költözést sikertörténetként értékeli, hiszen forgalmuk 2003 óta töretlenül növekedik, és a 2007. év elsõ negyedévnek forgalmi adatai alapján ismét 5-10 százalékos forgalombõvülés várható. V. V.

Fotó: Patocskai Zoltán

29

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS

Mérõ Letícia, az Év Fiatal Szállítmányozója

A nyüzsgõ világ az eleme

Fiatal nõ ritkán fog kezet olyan erõsen, ahogy õ tette a bemutatkozásakor. Mint késõbb kiderült: nem modorosságból. Mérõ Letícia, a Raaberlog Kft. ügyintézõ munkatársa, a FIATA nemzetközi szállítmányozói szövetség versenyének hazai fordulóján nyertes fiatal szakember határozott fellépésû, céltudatos egyéniség, aki logikus és logisztikus gondolkodásáról, jó szervezõkészségérõl most tett tanúbizonyságot saját magának és a környezetének. A jövõ nagy kérdése viszont, hogy kiváló szereplését speditõrként lesz-e érdemes kamatoztatnia – ha kap elõrejutási lehetõséget –, vagy átigazol például a rendezvényszervezés területére. A FIATA-verseny hazai elõdöntõjére a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (MSzSz) tavaly õsszel tett közzé felhívást. Ezt átgondolva Mérõ Letícia belevágott a munkába, egy magyarországi kereskedõ cég székalkatrész-szállításainak megszervezésébe. Nemcsak az árak tekintetében kellett a legkedvezõbb megoldást kitalálnia, hanem meg kellett felelnie annak az elsõdleges szempontnak is, hogy a választott szállítási mód és útvonal – gyorsaságánál és pontosságánál fogva – jó belépõ legyen egy

30

rendszeres megbízás számára. A nyertes pályázó mindvégig titokban és önállóan dolgozott a képzeletbeli széktámlák, fémvázak, gumitalpak és a küldeménybe illesztett füstérzékelõ fuvaroztatásán, csak két szakértõ külsõ segítségét vette igénybe néhány részletkérdés megválaszolására. Miután idén januárban értesítették, hogy õ lett hazánkban az Év Fiatal Szállítmányozója, áprilisra összeállította és beküldte az angol nyelvû, légiés veszélyesáru-szállítási szempontokkal kibõvített dolgozatát a regionális

fordulóba. Ennek eredményhirdetése július végén várható; amennyiben ott is jól szerepel, továbbjut a döntõbe, azaz egyenesen a 2007. évi FIATA-kongresszusra. Az öt utazó regionális gyõztes dolgozatát a nyár folyamán újfent összevetik és közülük választják majd ki a világelsõt. – Már korábban is láttam a FIATA fiataloknak szóló szakmai versenykiírását és többször gondolkoztam rajta, hogy nevezzek-e. Mivel harmincon még innen most volt az utolsó év, hogy megtehettem, ezúttal nem haboztam. A versengés jutalma, az utazás különösen vonzott, mivel imádom a világot járni. A munkahelyemen csak akkor árultam el a dolgot, amikor már a gyõzelmemrõl számolhattam be, de a családom mindvégig biztatott. Jó alapom is volt megmérettetni magam, hiszen a szakma több ágában tapasztalatot szereztem: belekóstoltam már a gyûjtõzésbe, konténerezésbe, tengerentúli és légi szállításba is – sorolta indíttatását a nyertes pályázó. A fiatal hölgy 1996-ban érettségizett a Hunfalvy János Fõvárosi Gyakorló, Kéttannyelvû Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskolában, ahol ötödéven – szakmabeli édesapja példáján felbuzdulva – szállítmányozói ismereteket is szerzett. Elsõ munkahelye a Multicont Rt. volt 1997–2000 között, ahol ügyintézõbõl csoportvezetõvé nõtte ki magát. Pályáját az Enrico Sperco és Sohn Kft.-nél folytatta, 2001-ben innen került a Raaberlog Kft.-hez. 2005-ben a Szolnoki Fõiskola logisztika szakirányán diplomát szerzett. Szabadidejét fallabdázással vagy utazással tölti, csapatjátékosnak tartja magát. A jövõbeni terveirõl szólva családalapításról és ambíciókról beszélt, hiszen a két teendõ összehangolása örök kérdés. Egyelõre bízik benne, hogy munkájában nemcsak a versenyben szerzett tapasztalatokat hasznosíthatja, hanem az eredményére is felfigyelnek. Szereti a szakmáját, alapvetõen jól érzi magát a munkahelyén, tehát elsõdlegesen ezen a vonalon próbálkozik tovább. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy más jellegû szervezõmunkát fog végezni a késõbbiekben – a fõ, hogy nyüzsgõ legyen. Varga Violetta

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS

Valódi túlméretes „csemege” indult Szingapúrba

Milliméterre pontosan szervezett szállítás A Waberer’s Csoport szállítmányozásra szakosodott tagvállalata, a DeltaSped Kft. Szegedrõl Szingapúrba indított egy olyan rakományt, amely még a különlegesnél is különlegesebbnek számít. A szállítmányozó DeltaSped Kft. a szegedi Phoenix Rubber vevõjétõl kapott megbízást arra, hogy szervezze meg és bonyolítsa le összesen 24 darab magasnyomású olajipari csõ leszállítását a szingapúri megrendelõnek. A feladat egyik különlegessége abban rejlett, hogy a csövek szállítására készült három vasrekesz egyenként 31,5 méter hosszú és 26 tonna súlyú, ráadásul a Hamburgi Kikötõig vezetõ utat közúton és egy idõben kellett megtennie a speciális trélereknek. Noha a szállítmány súlya önmagában egyébként még nem lenne igazán különleges, hiszen ennél súlyosabb árukat – egészen

225 tonnásig – a DeltaSped Kft. szakemberei korábban is célba juttattak már, a hossza viszont még a túlméretes áruk között is csemegének számított. A munka több mint négy hónappal ezelõtt kezdõdött a szállítmányozó cégnél, aminek során – az alvállalkozók sorát versenyeztetve és minden szakmai kapcsolatot igénybe véve – meg kellett szervezniük a speciális trélerekre való rakodást, a tengeri fuvart, a szingapúri kirakodást és vámkezelést, illetve a végfelhasználóig történõ szállítást. A szállítmányok meghatározott idõpontban indulhattak el a különleges közlekedési engedélyekben fog-

lalt elõírások miatt. A Magyarországon, Ausztrián és Németországon történõ kíséretet – a megbízásuk alapján – a szállító cég szervezte meg. Ma már a legtöbb megbízó komplex szolgáltatási palettát igényel – állítják a Deltasped vezetõi. Pusztán az, hogy egy cégnek van eszköze, nem elég ahhoz, hogy ilyen komplex feladatot végrehajtson. Szükség van a teljes folyamatot felölelõ szakmai ismeretekre, kapcsolatokra és megbízható, világszínvonalú alvállalkozói körre. A jövõben vélhetõen a szállítmányozó vállalatok megbízói köre igényelni fogja e teljes körû kiszolgálást, a 20 kg-os légi küldeménytõl a 225 tonnás vasúti tételig. A Deltasped Kft. 18 éves tapasztalattal és korának megfelelõ lelkesedéssel áll e nehéz kihívások elé.

w w w. d e l t a s p e d . h u 31

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS

Martin Studer, a DHL Express Magyarország Kft. ügyvezetõ igazgatója

Úttörõ szerepet vállalnak

Martin Studer

Miközben a Ferihegyi repülõtéren még mindig csak álomnak tûnik egy korszerû és megfelelõ kapacitású cargobázis felépítése, addig Sármellék a tettek mezejére lépett: idén szeptemberre a repülõtérhez csatlakozó logisztikai park elsõ elemeként cargobázist építenek. A sikerhez persze egy másik fél is kellett, jelen esetben a DHL Express Magyarország. Martin Studert, a cég ügyvezetõ igazgatóját az elsõ vidéki bázisuk létrehozásának indítékairól kérdeztük. 32

– Sokat hallottunk arról, hogy a vidéki repülõterek áruszállítási potenciálját ki kellene használni, miközben azok, akik belakták volna ezeket a repülõtereket, nem igazán mozdultak rá a lehetõségre. Önök miért tették ezt? – Szeretünk az elsõk lenni, persze hozzá kell tennem, hogy azért ez financiális óvatossággal, profitorientáltsággal is párosul. A döntéseinkkel természetesen igyekszünk hosszú távra megalapozni a sikereinket, és meglátásunk szerint Sármellék esetében is ezt tettük. Mindezt azért, mert egy jelentõs nagyságú régióban tevékenykedõ már meglévõ vagy majdani ügyfeleinknek tudtunk elõnyös szolgáltatást kínálni, ezáltal segítjük versenyképességüket, egyben saját piaci pozíciónkat is erõsítjük. – Az új bázis létrehozása egy átfogó európai projekt része vagy magyarországi kezdeményezés? – Száz százalékban a mi, vagyis a DHL Express Magyarország projektje. – Milyen régiós forgalomra alapozták a bázis létrehozását és milyen forgalmat várnak? – Mivel ügyfeleinknek jelentõs idõmegtakarítást tudunk nyújtani, számításaink szerint a jelenlegi budapesti forgalomból mintegy napi 1,5 tonna fog áttevõdni a sármelléki bázisunkra. Emellett tárgyalásban állunk a régió nagyobb vállalataival, valamint kis- és középvállalkozásaival, és az elõzetes becsléseink szerint még további 1,8-2 tonnával számolhatunk naponta. Ez azt jelenti, hogy sármelléki járatunkat napi 3,5-4 tonnás forgalommal indíthatjuk el, de 2010-ig ezt a forgalmat évente 50 százalékkal szeretnénk bõvíteni. – Milyen repülõgéppel teljesítik a járatot és hova gyûjtik a forgalmat, illetve honnan érkezik Sármellékre? – Jelenleg a magyarországi forgalom az észak-olaszországi Bergamóba és Brüsszelbe irányul elosztásra, illetve ezekrõl a helyekrõl érkezik. Ez azonban hamarosan változik, ugyanis a Lipcsében épülõ európai megahubunk kivitelezése már a végéhez közeledik, és a sármelléki járat – amelyet a magyarországi flottához tartozó Airbus 300-as full-cargo repülõgéppel üzemeltetünk – is ide gyûjt majd. – Milyen szolgáltatásokat nyújtanak majd a sármelléki központban? – Teljes körû cargoszervizt, beleértve az export-import vámügyintézést, és

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

2007. JÚNIUS

Szeptemberre cargobázis épül Sármelléken

A DHL az elsõ bérlõ Az elmúlt évtizedben, és leginkább az elmúlt években látványos fejlõdésen ment keresztül a sármelléki repülõtér. Tavaly az új utasforgalmi terminált adták át, és szinte hónapról hónapra újabb járatnyitásokról számoltak be. Sármelléken a repülõtér üzemeltetõje és a DHL Express Magyarország Kft. bejelentette, hogy együttmûködésükben idén szeptemberre felépül a repülõtér területén a cargobázis. A mintegy 600 millió forint összértékû beruházást a repülõteret üzemeltetõ ír–magyar Cape Clear Aviation (CCA) Kft. finanszírozza. Az így felépülõ 2400 négyzetméteres logisztikai központ lesz az elsõ komplexuma a sármelléki repülõtérhez kapcsolódó logisztikai parknak. Ezt a címet egyébként éppen a közelmúltban kapta meg a

akár a palettázásig is felfejlõdhetnek sármelléki szolgáltatásaink. Természetesen a kiszállítás éppen úgy része a szolgáltatásnak ebben a régióban, mint ahogy Budapesten. – Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a költséges és idõigényes autópálya-építések helyett inkább a regionális repülõtereket kellene fejleszteni. Példaként ott állhat Csehország, amelynek

repülõteret is üzemeltetõ társaság a fejlesztendõ területre – mondta el Gubicza Ágoston, a CCA Kft. ügyvezetõ igazgatója. A DHL Express Magyarország Kft. ügyvezetõje, Martin Studer, valamint Joe Böröcz, a cég kereskedelmi vezetõje beszédükben kiemelték: a beruházás – amelynek keretében a DHL magyarországi légijármûflottája egy újabb repülõgéppel bõvül – számos elõnyt nyújt az elsõsorban Zala, Somogy, Baranya és Tolna, Vas és részben Veszprém megye alkotta térség és a DHL e régióban lévõ ügyfelei számára. Ide sorolták, hogy ezen ügyfelek számára 2,5 órával rövidebb csomagkézbesítést tudnak majd nyújtani, a küldeményfelvételnél pedig mintegy 3 órával késõbbi idõpontot biztosíthatnak. Ez összességében mintegy 5-5,5 óra plusz, amelyet a vállalatok és vállalkozások termelésre fordíthatnak, ezáltal pedig képesek továbbnövelni versenyképességüket a hazai és nemzetközi piacokon. További elõny, hogy a repülõtér és a DHL együttmûködése révén létrejövõ jó szolgáltatás további befektetõket vonzhat a térségébe, hiszen egy olyan területre tudnak beköltözni, amely benne van a nemzetközi légi áruszállítás vérkeringésében.

gazdasága, illetve ipara lekörözte Magyarországét, miközben az ottani autópályák hossza nem éri el a magyarországiakét. Mit gondol errõl a kérdésrõl? – Véleményem szerint a közúti és repülõtéri infrastruktúrát egyszerre kell fejleszteni. Magyarország jó úton indult el, mert azok a stratégiák, amelyek kizárólag a gazdaságfejlesztésre össz-

pontosítanak, de közben az infrastruktúrára nem fordítanak kellõ figyelmet, nem igazán vezetnek sikerhez. Magyarország szép eredményeket ért el, és mintegy 10 évvel jár elõtte a régióbeli versenytársaknak az infrastruktúra-fejlesztésben, de még bõven van mit tennie. Szabó Márton

33

HIRDETÉS

34

2007. JÚNIUS

RENAULT

2007. JÚNIUS

Szerelõk versenye a Renault Trucksnál Idén májusban elsõ alkalommal hirdette meg a francia Renault Trucks haszongépjármû-gyártó vállalat lyoni központja „Az év szerelõje” címet viselõ versenyt. A vetélkedésben kilenc európai ország Renault-szervizhálózatának tagjai – köztük magyar márkaszervizek – mérik össze szakmai tudásukat, felkészültségüket. A verseny selejtezõit elsõ körben nemzeti szinten rendezik a nyár folyamán, a döntõre pedig 2008 januárjában utaznak majd Lyonba a részt vevõ országok legjobb Renault-haszongépjármûszerelõi, hogy tudásukkal megküzdjenek a legjobbnak járó elismerésért. A magyarországi hálózat úttörõ szerepet vállalt az amúgy is újdonságot jelentõ kezdeményezésben – mondták el lapunknak a Renault Trucks Hungária munkatársai. A június elsõ hetében rendezett hazai megmérettetésben a francia gyártó hazai értékesítési, illetve szervizhálózatának valamennyi tagja képviseltette magát. A márkakereskedések egy vezetõszerelõbõl és egy általános szerelõbõl vagy villanyszerelõbõl álló, kéttagú csapattal indulhattak. A versenyzõknek mind elméletben,

Az idén indult versenyben Belgium, Lengyelország, Románia, Törökország, Csehország, Franciaország, Magyarország, Hollandia és Olaszország legjobb szerelõi mérik össze tudásukat

mind pedig gyakorlatban számot kellett adniuk szakmai tudásukról és helyzetfelismerõ, valamint problémamegoldó képességükrõl. A megmérettetés során a Renault Trucks Hungária mûszaki és vevõszolgálati munkatársaiból kialakított zsûri elméleti teszttel, gyakorlati feladatokkal, valamint mûszaki dokumentációkereséssel tette próbára a szerelõket, de

Az év szerelõje verseny magyarországi résztvevõi a Renault Trucks Hungária csapatával. Elõtérbe helyezik a szervizt.

nem csupán a szakmai tudást értékelték, hanem az eredményes munkavégzéshez elengedhetetlen képességeket és készségeket is figyelembe vették. Ezen szempontok közé tartozott például az információátadás, a logikus gondolkodás készsége, az ellenõrzés, a feladatértelmezés, illetve a munkavédelmi és biztonsági elõírások betartása. Az értékelés során az idõtényezõt is figyelembe vették. A francia gyártó hazai képviselete szerint a hálózat nagy lelkesedéssel fogadta a versenyt, amelynek egyik fontos jellemzõje, hogy a résztvevõknek nem volt lehetõségük külön felkészülni, egyrészt azért, mert teljesen új, elõzmények nélküli kezdeményezésrõl volt szó, másrészt pedig átfogó tudást és gyakorlatot kértek számon. A Renault Trucks Hungária munkatársai az eredményekrõl szólva elmondták: a korábbi felmérések szerint a magyarországi hálózat az európai átlag felett teljesít például a hibadiagnosztizálásban, bár a hiba elhárítása már idõigényesebb az átlagnál, és a mûszaki dokumentáció-kezelés terén is bele fognak húzni. Mindezt azért, hogy ügyfeleik egyre jobb szolgáltatásokat kaphassanak – ez amúgy a hagyományteremtõnek szánt nemes versengés fõ célja is –, nem mellékesen pedig a 2008 januárjában, Lyonban rendezendõ összeurópai versenyen szeretnének elõkelõ helyet elérni.

35

HAJÓZÁS

2007. JÚNIUS

Nemzetközi projekt keretében fejlesztenék a bajai kikötõt

Vízi útra terelnék a forgalmat Hat ország számos fontos kikötõje és logisztikai, szállítmányozási cége fogott össze annak érdekében, hogy a Flandria és Közép-Kelet-Európa közötti forgalom zömét vízi útra terelje. A közelmúltban Baján zajlott a nemzetközi tanácskozás második fordulója. A fõ cél, hogy a közútról a vízre tereljék a szállítmányozás jelentõs részét. Nagy László, a Bajai Országos Közforgalmú Kikötõmûködtetõ Kft. ügyvezetõje lapunknak elmondta: már uniós csatlakozásunk elõtt elindultak a kormányközi tárgyalások a flamand és a magyar kormány között annak érdekében, hogy fejlesszék a vízi szállítást. Erre azért van szükség, mert a szállítási módozatok közül ez a legkevésbé környezetszennyezõ, és a közutak lassan járhatatlanná válnak a kamionforgalom miatt. A nemzetközi ILDE-projekt fontos szereplõje a bajai kikötõ. A Duna-delta intermodális kapcsolatainak tökéletesítése címû pályázattal 135 ezer eurót nyertek korábban. A flamand kormány 85 százalékos támogatása mellett a part-

36

Nagy László

nercég 15 százalékos önrésszel szállt be. A nemzetközi tanácskozásnak, amely január 16-án kezdõdött és 2008. szeptember 15-én ér véget, a húsz hónap során, negyedévente más-már ország ad otthont. Flandria, Románia, Szerbia, Ausztria és Bulgária mellett hazánk is aktív tagja a projektnek a bajai kikötõ révén. A Flandria és Közép-Kelet-Európa közötti forgalom legnagyobb részét jelenleg közúton bonyolítják annak ellenére, hogy ennek számos negatív oldala

van – forgalomtorlódás, környezetszennyezés, hét végi tiltások. Ezek kiküszöbölésére jött létre ez az együttmûködés. A tengerpart menti hajózás, valamint a VII. Duna Korridor kihasználásával történne ennek a megvalósítása. Révfy Zoltán, Baja polgármestere elmondta: máris óriási az érdeklõdés a medencés kikötõ – ez a nemzeti fejlesztési tervben bajai nagyprojektként 32,9 milliárd forintos beruházásként szerepel – fejlesztési területei iránt. Európa legjelentõsebb logisztikai cégei települnének be. A helyi rendezési tervben megterveztetik az odavezetõ feltáró utat. Az északi elkerülõ út körforgalmi csomópontja is leágazik majd erre. Ami gond: hiányzik egyelõre egy – vagy akár több – meghatározó jelentõséggel bíró szakmai befektetõ, márpedig magántõke nélkül nehéz fejleszteni. Egyébként a Ro-Ro terminál a medencés kikötõvel való logisztikai központtá fejlesztés révén az elképzelések szerint 3 millió tonnás áruforgalom lebonyolítására válna alkalmassá. 170 új munkahelyet teremtene, stabilizálódna a térség mezõgazdasági helyzete. Eredmények 2015-re várhatóak. Ami a konkrét munkát illeti: nyolc hektár vízfelületen épülhetne meg a medencés kikötõ, de a folyamszabályozási munkák, az árvízvédelmi töltések, a belsõ és külsõ infrastruktúra, valamint az üzemi épületek építése is fontos része lesz a nagyberuházásnak.

HAJÓZÁS

2007. JÚNIUS

A Koperi Kikötõ napja Budapesten

Stafétaváltás a magyarországi képviselet élén Június 21-én, vagyis az év leghosszabbnak mondott, és idén talán legviharosabb napján tartotta fogadását a budai Barabás Villában a Koperi Kikötõ magyarországi képviselete. A hagyományos összejövetelt idén több minden is kiemelte a korábbi események sorából: a kikötõ az alapítás 50., a budapesti képviselet pedig a 35. évfordulóját ünnepelte. Szlovénia, egyben Közép-Európa egyik jelentõs tengeri kapujának pesti partija Tomaž Martin Jamnik magyarországi képviseletvezetõ búcsújára és az õt váltó Marko Gabrijelèiè bemutatkozására is alkalmat adott. A mintegy százfõs, a logisztikai, szállítmányozási és fuvarozási szakmából érkezõ közönséget és Ladislav Lipièet, Szlovénia magyarországi nagykövetét elsõként Aldo Babiè, a Koperi Kikötõ igazgatótanácsának alelnöke köszöntötte a kikötõ igazgatóságának nevében. Beszédében kiemelte, hogy a kikötõ idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját. Mint mondta, a fél évszázad alatt jelentõs fejlõdésen ment keresztül a kikötõ, forgalma pedig számottevõen és folyamatosan tudott növekedni. Az alelnök megjegyezte: ez a siker a magyarországi partnereknek és az általuk adott forgalomnak is köszönhetõ. A múlt évben a kikötõ mintegy 4 millió tonnás forgalmat teljesített, amelybõl a magyarországi viszonylat önmagában több mint 1 millió tonnát tett ki. Aldo Babiè kitért egy másik évfordulóra is,

Tomaž Martin Jamnik

amely a Koperi Kikötõ budapesti képviseletéhez fõzõdik. Ezt az irodát 1972-ben, vagyis 35 évvel ezelõtt alapították, többek között azért, mert Magyarország már akkor az egyik legfontosabb piacnak számított, és súlya azóta is meghatározó mind a konténerforgalomban, mind a gabonafélék esetében, de más árucsoportoknál is jelentõs a magyarországi reláció részesedése. A kikötõvállalat alelnöke röviden ismertette fejlesztései terveiket, amelyek mind a kikötõt, mind pedig az ahhoz kötõdõ közlekedési infrastruktúrát érintik, ahogy a kikötõ tevékenységeinek bõvülése, valamint a kapacitások növelése is része ezeknek. Beszéde zárásaként Aldo Babiè megköszönte a budapesti képviseletet eredményesen vezetõ, a magyar piacot jól ismerõ, és hazai szakmai körökben is megbecsült Tomaž Martin Jamnik munkáját és sok sikert kívánt neki következõ képviseleti állomáshelyén, Malajziában végzendõ feladataihoz.

Marko Gabrijelèiè

Az elköszönõ képviseletvezetõ – ahogy azt tõle már megszokhattuk – magyarul is üdvözölte az est vendégeit, majd különleges, személyes és vállalati rekordokat sem nélkülözõ számvetést adott az elmúlt négy esztendõrõl és az elvégzett munkáról. Tomaž Martin Jamnik búcsúszavait a hazai szakma képviselõi hosszú tapssal viszonozták. A fogadást igazán szlovénná tevõ muzsikás duó fúvószene- és harmonikajátékát a július 1-jétõl munkába lépõ új budapesti képviseletvezetõ, Marko Gabrijelèiè köszöntõje követte. Pályafutásának rövid bemutatása után elmondta: a Koperi Kikötõben, valamint a magyar és szlovén közlekedési infrastruktúrában végbemenõ fejlesztések következtében az amúgy is jelentõs magyarországi forgalom várhatóan tovább fog fejlõdni a következõ években. „Ennek érdekében fogok dolgozni teljes erõbedobással, amire szükség is lesz, hiszen Jamnik úr magasra tette a mércét Budapesten” – jegyezte meg Marko Gabrijelèiè.

37

HAJÓZÁS

2007. JÚNIUS

Fuvardíjtükör A CBRB gázolaj jegyzése egy rövid idõszakot kivéve 50-53 EUR/100 l érték között mozgott. Az ARA-kikötõkben az áprilisi zárlatot követõen májusban kiegyensúlyozottabbá vált a piac. Dunai relációkba elsõsorban szója-, mûtrágya- és ércrakományokat raktak a hajók. Rajnai, majnai kikötõk, illetve a német csatornák irányába energetikaiszén-, agyag-, szója-, petrolkoksz-, érc- és magnezitrakományok szerepeltek az árukínálatban. A Majna teljes hosszában is ismét megindult a forgalom. Cement-, pellet-, kálisó- és projektrakodások voltak jellemzõk, elsõsorban rajnai, illetve holland rendeltetéssel. A Felsõ-Duna német szakaszán a hónap java részében merüléskorlátozással közlekedhettek a hajók. A könnyítések száma mind a hegymenõ, mind a völgymenõ forgalomban megnõtt. Helyi záporokat követõen azonban kisebb árhullámok alakultak ki, amelyek hatására a hajók könnyítés nélkül is áthaladhattak a kritikus szakaszokon. A könnyített árukon kívül a völgymenõ rakományok között osztrák rendeltetésû rönkfa szerepelt még az árupalettán. Ausztriában gabonát és acélárut raktak a hajók. A feladott mûtrágya mennyisége jelentõsen csökkent. Szlovákiában is megélénkült a piac a zárlatot követõen, folyamatosak voltak a gabonarakodások. Magyarországon továbbra is visszaesés volt tapasztalható az acélmennyiségekben. A gabonarakodások folyamatosak maradtak a rajnai és holland kikötõk irányába. Az osztrák és német dunai rendeltetésû gabona mennyisége jelentõsen csökkent. Kirakó Berakó kikötõ ARA-kikötõk kikötõ ARA-kikötõk – Felsõ-Rajna

Felsõ-Rajna

Ausztria

Szlovákia

Magyarország

Constanta

10,10

17,30

21,20

23,70

–

8,40

–

15,80

–

–

–

Ausztria

23,50

23,40

–

–

6,00

–

Szlovákia

23,90

25,30

5,90

–

–

–

Magyarország

28,30

28,40

11,40

–

–

16,20

–

–

–

–

12,80

–

Constanta

A fuvardíjtükör különbözõ áruféleségek súlyozottan átlagolt EUR/mto fuvardíjai alapján készült, így fuvardíjindexként inkább csak tendenciákat mutat. Hosszú távú együttmûködés, házi vagy különmegállapodások nem összehasonlíthatók az itt közölt adatokkal. A díjtételek az adott reláció legtávolabbi pontjára vonatkozóan elért és nyilvánosságra került legmagasabb összeget tartalmazzák, komplett rakományokra. A díjak minden pótlékot (pl. kisvízi és gázolajpótlék) és illetéket (pl. csatornailleték stb.) tartalmaznak. Ahol nincs adat, ott nem történt említésre érdemes árumozgás. Vizsgált idõszak: 2007. május 1.–június 1.

38

HAJÓZÁS

2007. JÚNIUS

ERSTUjubileum 10 éves az Európai Folyam- és Tengerhajózási Egyesület, amelyet 11 hajózási társaság alapított. Ma 86 tagja van, ebbõl 20 egyesület és szövetség hat országból és 66 vállalkozás 11 EU- és három más országból. Az egyesület hajózási társaságai összesen hétmillió hordképességtonnányi hajótérrel rendelkeznek, ebbõl négymillió tonnás hordképesség belvízi áruszállító, 800 db folyam-tengerjáró és 50 szállodahajó. Az ERSTU idõközben a vezetõ európai egyesületek sorába került, a 10 éves jubileum alkalmából számos gratuláció érkezett, többek között Wolfgang Tiefensee német közlekedési miniszter és Matthias Ruete EU bizottsági vezérigazgató részérõl. A globalizált világgazdaság és a folyamatos európai integráció különleges feladatok elé állítja a jövõbeli áruszállítási rendszereket. Az EU idõben hangsúlyt helyezett a szállítás, a logisztika és a komodalitás kapcsolatára. Az ERSTU a páneurópai közlekedési tengelyek, a dunai és folyam-tengerhajózási együttmûködési potenciáljával szervesen kapcsolódik ehhez a profilhoz. Az ERSTU túl van a tágabb értelemben vett „európaizálódáson”, szilárd tagja az ágazat nyolc legfontosabb szervezetének. A jövõ a közlekedési rendszerkapcsolatok, a szövetségek együttmûködése és a lo-

gisztikai hálózatok további integrálódása irányába mutat. Ebben a legfontosabb partnerek a vasutak, a logisztikai szolgáltatók és az európai szövetségek. Az ERSTU 10. közgyûlése – címszavakban – a következõ középtávú akcióprogramot fektette le: – Rendszerkapcsolatok fejlesztése a logisztika és a közlekedési hálózatok területén; – Az európai szövetségek együttmûködésének erõsítése az EU-ban és a nemzetközi szervezetekben; – A piacfigyelés és a rendszerkapcsolatok erõsítése; – Koncentrált nyilvánossági tevékenység szélesítése súlypontban a gazdaságossággal és a környezettel. A jubileumot az ERSTU június 25-én Berlinben, az új építésû Bellevue hajón ünnepelte tagjaival és számos neves meghívottal az európai politika és gazdaság területérõl. A résztvevõk Berlin gyönyörû vízi útjain tett hajóúttal is demonstrálták a gazdaságosság és a környezetvédelem harmóniáját. Bencsik Attila ERSTU-EDS elnök

A MAHART és a DDSG új tulajdonosa tovább terjeszkedik A DDSG Cargót és vele a MAHART Duna Cargót felvásároló szerb–ciprusi konzorcium, az East-Point Holding további cégfelvásárlásokat tervez a térségben. A Zoran Drakulic nevével fémjelzett holding a cégcsoport székhelyét Bécsben kívánja tartani. A 250 hajóegységbõl álló flottát saját árukkal tervezik megtölteni. Drakulic tárgyalásokat folytat a szlovák SpaP-nek, a NAVROM állami kézben maradt részének és a szerb JRB hajózási társaságnak a megvásárlásáról. (A JRB privatizációs kiírása a közeljövõben megtörténik, egyedül e vállalat 150 hajóval rendelkezik.) Szerb médiainformációk szerint Drakulic a legnagyobb dunai flottát kívánja létrehozni. Nem számol gyors nyereséggel, hanem a flotta hosszú távú sikerét tartja elsõdlegesnek.

Hajózási rovatunk a

Fluvius Kft. szakmai támogatásával készült. 39

ELÕFIZETÉS

2007. JÚNIUS

Kedvezményes elõfizetési akció MAGYAR KÖZLEKEDÉS:

NAVIGÁTOR:

• a szakma mértékadó hetilapja • közlekedéspolitika • közút, vasút, hajózás, légiközlekedés, logisztika, szállítmányozás

• exkluzív gazdasági magazin szállítmányozóknak, fuvarozóknak és logisztikai menedzsereknek

Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 Lapterjesztõ: Kovács Eszter

MEGRENDELÉS p Magyar Közlekedés p Navigátor p Magyar Közlekedés és Navigátor

12 000 Ft + áfa/év 4 000 Ft + áfa/év 16 000 Ft + áfa/év

Több példány megrendelése esetén 20% kedvezmény.

A megrendelõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintézõ: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is.

....................................................... aláírás P. H.

40

HIRDETÉS

2007. JÚNIUS

Sikeres évzárás a

-nél

A TANSPED Oktatási és Szolgáltató Kft. és az általa fenntartott TANSPED Közlekedési Szakközépiskola és Oktatási Központ hallgatóinak újabb három csoportja tett sikeres vizsgát a május-júniusi vizsgaidõszakban. Idén lezárult a kétéves emelt szintû nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser szakképzés. A képzés magas szakmai színvonalát nem csupán a nehezen teljesíthetõ írásbeli szakmai vizsga biztosította, hanem az a tény is, hogy a vizsgára bocsátás feltétele egy sikeres C típusú középfokú nyelvvizsga megléte. Ezeknek a feltételeknek nagy örömünkre szinte minden hallgatónk eleget tudott tenni, így szakképzésünk végeztével sokrétû és használható tudással rendelkezõ szakembereket bocsáthattunk útjukra. A szállítmányozási ügyintézõ, valamint logisztikai ügyintézõ szakképzéseken fõként a WABERER’S HOLDING ZRT, a LIEGL & DACHSER KFT, a MÁVTRANSSPED KFT, a LAGERMAX KFT, a DHL EXPRESS KFT és a SCHENKER KFT dolgozói vettek részt. A képzéseket magas szakmai igényeknek megfelelõ követelményrendszer szerint összeállított vizsgák zárták le. A minisztérium által kijelölt vizsgaelnökök voltak: Juhász Anna, Galló György és Bazsó Csaba. Immár második alkalommal kihelyezett helyszínen, a BILK LOGISZTIKAI KÖZPONTBAN zajlott logisztikai ügyintézõ szakképzésünk, így kényelmessé téve a hallgatóinknak a képzésen való részvételt. Mindezt Marján Miklós úr személyében a BILK LOGISZTIKAI ZRT tette lehetõvé. Az MSZSZ és az MLSZKSZ tagjai számára augusztusban és szeptemberben is indulnak képzések szállítmányozás és logisztika szakterületen az új OKJ szerint, a hatályos jogszabályokat követve. A hallgatók a tudást továbbra is a szakma legelismertebb oktatóitól sajátíthatják el, mottónkhoz híven: „a legjobbaknak a legjobbat”.

Constantai nap Budapesten A Constantai Kikötõ egész napos konferenciát és szakmai találkozót rendez október 4-én Budapesten, a Corinthia Aquincum Hotelben. Elõadást tart a kikötõ vezérigazgatója és több román hajózási, illetve kikötõi társaság vezetõje. A konferencia szervezõje a Magyar Közlekedési Kiadó. 41

HIRDETÉS

2007. JÚNIUS

www.uta.hu

42

HIRDETÉS

2007. JÚNIUS

RAKTÁRLOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK, NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁS, VÁMÜGYNÖKSÉG, HATÁRSPEDÍCIÓ Szegedi Logisztikai Központ Szeged, Budapesti út, hrsz. 1418/4 Tel.: (62) 541-682, Fax: (62) 541-683 e-mail: [email protected] web: www.eurosped.hu 43

HIRDETÉS

44

2007. JÚNIUS