QL 461
R873 ENT
XIÍ. kötet.
1905.
Februárius
2.
füzet
EnT. Sec
M
ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÖII^AT különös
tekintettel
a
hasznos és kártékony
rovarokra.
-*-
BEDÖ ALBERT 0«-
0«- CHYZER KORNÉL MOCSARY SÁNDOR
BÍRÓ LAJOS
ENTZ GÉZA
m
KÖZRKMÜKÖDÉSÉVKl. SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
Ks
CSÍKI
ERN.
.<\d:^/..,
BUDAPEST, A
1905.
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE IV,,
Ue;;jc li-nik
ininLicii
liónap
M
OLN ÁR
-
els napján,
Klöfizetési ára
U T
ez
A
és
KIADÓHIVATALA
24.
július és autjusztus
egész évre 8 kor.
havak kivételével
Tartalom Szilády Zoltán dr.
:
Kovarokon él atkák és legyek
A. Aigner Lajos: Magyarország pillangói
Endre
Zilahi Kiss
dr.
Váiii^cl Jí'hö
doptcra Csíki Eriiu
:
A. Aií/rer La]os
:
._.
._.
•
...
^3
_,.
24 29
:
._:
_..
_.
_..
.__
..
Magyarország Cerambycidái XMII.
:
...
Adatok Szilágym. bogár faunájához H. Adatok Magyaror.^zág rovarfaiinajához. Lepidr.
._.
I.
...
II.
A sárgafarü
pille
kártételei...
.__
.__
.^
__
__.
.._
__.
__ ...
32 3()
39
Különfélék.
Kártékony araszoló hernyó
__
__
.._
..^
_
.^.
...
41
._.
...
_.^
...
.__
...
...
42
...
...
._.
...
__.
...
.__
42
L u z e, G.. Revision der Gattung Olophriini. Ism Csiki Ern. L u z e, G, Revision der Gattung Lathrimaeuni Ism. C^/^/ £r;?ó. L u z e, (t., Revision der Gatlung Acidota. Ism. Csíki Ern
44 44
Hasznos paizstetvek __ A pókok ivadékgondozása Irodalom
A
kir.
magy.
szakosztálya utcza
16.)
_
...
^
:
Természettudományi
Társulat
hónap elsö péntekén
minden
ülést tart. A'endégeket szívesen
(VIII.
43
állattani Eszterházy-
lát.
A budapesti entomolocusok minden pénteken es/f a Muhrvendéglben (Kerepesi
féie
Az 1897., 1898, teljes
úf 44.) találkoznak
1899,
1900,
1901.,
évfolyammal még szolgálhatunk.
kaphatják. Az elbbi kötetekbl csak a
Az
I
és
III.
II.
1903 és 190Mki
elfizetk
folo ni*oii
kötet kapható, ára 6 kor.
kötetet készpénzen visszaváltjuk
Az elfizetési összegek 24.)
Új
1902.,
czimzendök.
kiadóhivatalunkhoz
(IV
,
Molnár-utcza
Rovarokon él atkák
és legyek.
Dr. Szüády Zoltán.
Irta
Minden bogarász ismeri azokat a sárga kis atkákat, a melyek vagy temet-bogarakon élnek, a Gamasusokat. Ezeknek a rokonságához tartoznak azok az új fajok, a melyeket
—
a galacsinhajtó,
ud
e
mans
A. C.
E
Alfkeni névvel.
mi
nagy
le
írt
Greeiiia Perkinsi és Greenia
újabban^)
Greeniák
életmódjában az
a
meglep, hogy a
dongóméhünk, a Coptorthosoma (Xylocopa) rokonain, a Sunda szigetek Coptorthosomáin élnek,
violaszín
violaceiim közeli
és pedig gazdájuk potroha tszelvén3^ének egy, talán épen e czélra
vagy zsebében.
alakult melléküregében
A
leíró
még
irodalommban
kevésbbé hiányos új,
több
leírását
van-e szó, és hogy a
lentsége
A
találta.-)
tartom,
eldöntetlennek
de
hogy a régebbi hollandus hasonló életmódú darázs-atkának többé-
ez alkalommal megemlíti,
méh
felfedezés tehát
vájjon
említett
csakugyan
nem
épen
is
s^'mbiosisról
mi a fejldéstani je-
zsebének
?
Oudemans
czikkének
említett
S
olvasására közli
c
h u
1
z
lepkéken
élsköd
le-
Ismeretes dolog, hogy a kétszárnyúak rendjében
nem egy
faj
az
A. \V.
délamerikai
meghgyeléseit
a
gyekrl'').
él
más
szólva)
állaton,
vagy
mint
annak küls
asztaltársa.
A
lónak
Hippohosca. mint a juhoknak a
parasitája
épenoly
(a
belskrl nem
közönséges
is
kísérje a
vagy a mé-
csimbe, Melophagus
melynek gazdájához való viszonyát nem régen Lósy József ismertette behatóan. Még a madaraknak is megvannak a maguk kíséri a Hippoboscával rokon madárlegyek
zel méhnek
a Braula, a
:
Orníthom\iák.
Biró Lajos rablólegyeknek, az
megfigyeléseibl
Asilusoknak
i)Tijdschnft der Nederlandsche 60. és
Entom. Berichten 1902.
V.
p. 126.
4:'>.
p. ;>7.
Zool. Anzeiger XXVII. 4.
i)
Zool. Anzeiger. XXVIII. 2. IflO.O.
februárius.
tudjuk,
vannak
hogy a sebesröpt
asztaltársai,
Vereeniging 1901. Ser,
továbbá
2.
v.
apró
7,
p.
Ag-
52—53,
Tijdschrift voor Entomologie 1903.
szám p. 137. szám p. 42.
-)
Rovartani Lapok. XII.
is
A. Aigiicr
24
Líijos,
st
roniyzák, a melyek velük együtt,
hátukra kapaszkodva élnek
s
vérengz gazdájuk szájából lopják ki a falatot. apró Ezek jutnak eszembe S c h u z felfedezésére, noha az (i'/^ mm.) barnás legyecskéi szerinte valószínleg a Phoridák csa1
ládjába tartoznak.
Belem do Pára
(Brazilia)
közelében mocsaras
vi-
dékeken találta ket a Movpho Achilles L., Helicopis Acis F. és H. Cupido L. nev lepkék szárnyain, a hol a szárnypikkelyek közt valóságos járatokat csináltak e legyek,
Egy ottani rovarkeresked Morpho Achilles mellet rendesen az úton talán még megelzhetné német búvárokat,
a kik
S
a
c h
vagy
szerint,
talán álczáik.
papirtokokban
a
találhatni ilyen legyeket
is.
árult
Ezen
valaki az ismertetésben azokat a
u z
által
1
hozzájok küldött példá-
nj^okat leírni elmulasztották.
Magyarország Irta
pillangói.
A. Aigner Lajos. II.
Szaporodás
IV.
A
pillangók
és fejldés (folytatás).
hernyójának 16 lába van,
10
torláb és
ízeit
(>
hasláb, mely utóbbiak kapaszkodásra szolgainak.
A
szrök vagy különböz tüskék s Az Argynnisek és Vanessák hernyói
hernyó csupasz, máskor
egyéb kiemelkedések tüskések
borítják.
a Melitaeákéín tüskeszer
;
húsos
kiemelkedéseket
vagy
áltüskéket; az Apatitra hernyók fején két szarvszer nyujtványt; a Li-
menitisekén pedig tompa, ágas-bogas tüskéket találunk
hernyóin az utolsó
dudorok
gyrn van
fedik.
Színük és rajzolatuk szintén igen változó haránt
és
sávokból,
az utóbbi hosszanti
;
szemekbl áll. Színük Papilio Machaon hernyója
pontokból és
ldés folyamán változik, p. o. a csaknem egészen fekete és csak többszörös vedlés után
A
vedlés akkor következik be, mikor a gyorsan
nem
íér
vedlést
meg brében,
azt leveti s
o— 4-szer megismétli. A
kadttá lesz. állat
a Salyridák
;
két hegyes nyujtvány, a Lycaenidákéit
A br
a vedlés
addig hánykolódik, míg
új
ruhában
állat
mindenestül
le
már
fejldik tovább.
hernyó ilyenkor nem táplálkozik,
végs szakában
fej-
válik zölddé.
növekv
felreped
nem
s
veti.
szrök a vedlés alkalmával lágyak lesznek keményednek meg, a mikor ismét megszáradnak. tüskék és
a
eleinte
s
A
lan-
ekkor az
A kemény csak akkor
Ma^yarot szag
A
pillangói
25
hernyók nagyobbára a növények leveleivel, virágaival és némelyek meg (néhány Lycaena-íajé) magvakkal élnek.
csíráival,
Az utóbbiak
egész életüket magtokokban
gánosan
nappal
mások
él,
társasán
elrejtzik
élnek
(p.
o.
és
csak
Legtöbbjük
töltik.
el
jön
éjjel
Pieris Brassicae)
nappal
és
ma-
táplálkozni,
látnak
Egyik részük, mely szkor kel ki, a telet erre a czélra készített közös szövedékben húzza ki (p. o. Aporia Crataer/i), mások kövek vagy moha alatt telelnek át. Némely faj léte bizonyos növényhez van kötve és máson meg eledel után.
nem
él,
pedig
mások egyes
növénycsaládra szorítkoznak,
mindennem apró növénynyel táplálkoznak. A hernyóállapot tartama igen különböz. A
ismét
mások
tavaszkor
letojt
petékbl kikel hernyók n.ég abban az évben érik el teljes nagyságukat és bábbá, majd lepkévé lesznek az szkor letojt petékbl azonban csak a rákövetkez évben fejldik lepke. A hernyók meleg idjárás mellett gyorsan, hidegben lassabban fejldnek. Ennek tulajdonítható, hogy némely faj, mely a lapályon kétivadékü, hegyes ;
vidéken csak egyivadékú.
A
legtöbb hernyó
után bábozódik be, A hernyó a bebábozódás
eltt
futkos ide-oda, míg megfelel helyet
3—
(>
heti
táplálkozás
nyugtalanná válik
nem
talál
és addig
a bebábozódásra. Szá-
mos piUangótaj hernyója fargyrjét ekkor valami tárgyhoz ersíti, ügy hogy a báb szabadon lóg alá (pupa suspensa); mások övet fonnak derekuk köré falhoz stb.
annálfogva ersítik magukat
s
(p,
succincta).
Némely
pedig egyszeren az avar
faj
—
fejjel fölfelé
—
ághoz,
laza kis szövedékben, egyesek
bábozódnak be. br, melyet a báb folytonos moz-
alatt
Ilyenkor ismét szétreped a
gatás
teljesen lehány magáról.
által
A
báb alakja hengeres vagy zömök,
A
sekkel.
chitin
stb.
ly ékkel
ékesített.
Ez id
látható a
tisztán
többnyire
Színe
szárnya
vége
takarón
barnás^
A bábnyugalom
felé elszíntelenedik
gyakran
éles kiszögelé-
pillangónak
gyakran
rendszerint
aran^
10—15
feje,
csápja,
szín napig
petytart.
a báb és takaróján át látható a pillangó
A
bábburok végre a hátoldalon megreped, a pillangó testének mells részével kivergdik belle, azután lassanként kiszabadítja lábait, szárnyait és potrohát, majd valamely közellev
színe és rajzolata.
tárgyra kapaszkodva várja meg, meg.szárad. Ekkor
míg szárnya
teljesen kifejldik és
a pillangó szárnyra kél.
V.
A
pillangók elterjedése.
csaknem az egész földkerekségen találhatók, a mennyi ben az növényzettel bír, de nem egyforma mennyiségben. EurópaPillangók
-
A. Aigner Lajos
26
ban a legtöbb
hegyvidékeken
faj
fordul
számuk;
ellenben jóval kevesebb a
tengerek partjairí
a
elö,
így p. o.
a.
európai
281
faj
közül
Svájczban 164, Tirolban pedig 1G8 faj honos, holott Angolországban' csak 70, Írországban pedig csak 39 fordul el. Észak felé is tetemesen gyérül a fajok száma. Míg Finnországban
hon csupán 61 szak
még S7
az Északi fok csupán 10
s
faj
fajjal
tenyészik, Lapp-
az inkább északi fajok számát a keleti és
felé
Ellenben dél-
bír.
déli
né-
fajok
melyike gyarapítja állatok földrajzi elterjedésének pontosabb ismerete czéljából
Az
szükséges ismerni azok függleges és vízszintes irányban
föltétlenül
való eloszlását.
A pították 1.
függleges regiókat a lepkékre nézve a következkép
meg Az alsó
•2.
122
A
fajjal.
régió,
1200
1)00
m.
vagyis
m.-ig,
vagyis
ig,
bükkfa
a
a diófa
határáig,
A
havasalji régió
A
havasi régió, 2200 m.-ig,
1800
m.-ig,
vagyis
feny
a
határáig,
fajjal.
4.
34
hegyi
1()4
fajjal.
3.
85
Alpesekben
régió, az
határáig, Svájczban
álla-
vagyis a
határán
fák
fölül,
fajjal.
5.
még
valmivel túl
A
3000
subnivalis régió,
20
is,
m.-ig,
vagyis a hóvonalig,
st azon
fajjal.
vízszintes elterjedési kör('>k
terjedelme
s
az
azokban
él-
eddig ismert pillangófajok száma hozzávetleg a következ 1.
A
palaearctikus kör
Európa, Kis-Azsia, Közép- és északi
:
Ázsia Japánig és Észak-Afrika, 700
1200
2.
.Az aethiopiaí
3.
A
fajjal.
kör: Közép- és Oél-Afrika,
palaeotropikus
kftr
:
déli
Ázsia
s
az
700
fajjal.
indiai
szigetek,
fajjal.
Az ausztráliai kör: Ausztrália, Uj-Guiiiea, 700 fajjal. 5. Az antarctik'is kör: Észak-Amenka, 500 fajjal. 6. A neotropikus kör: Dél-Amerika, 4200 fajjal, vagyis kerek számban 8000 faj ismeretes, de bízvást feltehet, hogy összesen 4.
legalább
10,000 pillangófaj
létezik.
A fajok elfordulására nagy és dönt befolyással van minsége és a flórának ahhoz képest gazdagabb vagy
a
talaj
szegé-
nyebb volta. .A. havasalji és havasi regióban egyebütt is, hazánkban is más fajok tenyésznek {Parnassius Apolló, Evehiák stb.), mint a lapály mocsaras talaján (CoenonyiiipJia Oadipns, Chrysoplianns rntilns
stb.)
;
a
homokos vidék külön
fajokkal rendelkezik,.
27
Magyarország pillangói
iCarcluirodiis
Az
lavaterae
a
viszont
stb.),
magyar
tengerpartnak
melyek bgyebüt hiányzanak (Pieris Ergane fajok többnyire oly növényeken élnek, a melyek az
vannak oly eftele
is
stb.)
fajai,
illet
vidékre jellemzk és másutt ritkábban tenyésznek. Számos faj igen némelyik csak olykor, közönséges a termhelyén, mások ritkák ;
pedig sok évig
kedvez években mutatkozik nagy számban, azután igen gyéren.
Az gók
éghajlat és
színezésére és
rajzolására,
szín vagy több
sötétebb
vagy kevesebb
van hatással a pillanszámos faj északon mennyiben a viszont mások világ jsabb színek gyakran
igen
talaj
rajzú,
el azok az
rajzúak mint a délszakon. így állnak
alakok, melyeket
faj változatoknak (variatio)
fajeltérésnek
és
(aber-
nevezünk.
ratio)
Ha valamely
keretében az egyik részén eltér, de lényeg-
faj
mutatkoznak, melyek küls vagy bels okokból
telen jellegek
letkeztek, de ez
okok megszntével
ama
ha
(aberratio), és
•eltérés
el
tnnek,
is
jellegek
ke-
akkor eláll
az
állandók s az utódokra
is
átszármazók, a fajváltozat (varietas); példák erre a bizonyos vidé-
úgynevezett
keken állandóan elforduló
másutt ritkábban és csak mint eltérések lépnek
A
pillangók
gos réteken,
melyek
változatok,
helyi
fel.
verfényes napokon röpülnek és leginkább
mezkön
virá-
és erdei tisztásokon találhatók.
VJ. Rendszertan.
A
lepkék legrégibb rendszere
alakja szerint
Linnétl
való, a ki a csáp
három csoportot különböztetett meg
:
Papilio, Spliinx,
A Papiliokat vagyis Equiies ía mai Papilio), 2. Heliconi (Hehcoiiia, Neotropida), 3. Parnassi {Parnassius) 4. Danái: a) Candidi {Pieridae), pillangókat 6 csoportra osztotta
Phalaetia.
:
1.
b) Festivi
(Danaidae),
Nymphales:
5.
h)
Phalemti {Nymphalidae),
h)
Urbicolae (Hesperidae).
Ez
Plebeji:
Q.
a felosztás nagyjában
ládok s ezeken belül a
nemek
ma s
B
o
r
khau
s e n,
p e r, O a Linné-féle
Es stb.
Herrich-Scháffer Jegek
tekintetbe
Staud inger
érvényes, csupán egyes csa-
Schiffermiller
c h
és
vételével
s e
n h e
me
r,
Denis
B
o
i
s d
mint
uva
1,
míg végre a bordák és egyéb jel-
rendszert javították,
Lederer alkotta
i
és
mások,
alapították rendszerket,
közösen a hernyó alakjára
(Satyrus),
Rurales [Lycaenidaé),
ezek keretében a fajok elrendezé-
sében történtek utóbb változások.
Duponchel
is
Gemmati
a) a)
meg
azt
a
rendszert,
(187L) általános érvényre emelt.
melyet
28
Atgner Lajos
.1.
E Pap
h.
Parnassius
o n
1 i
i
dae
i
Colias,
III.
Thesior, 17. Polyoniinatíis, c
i
n
VI.
i
d a e
20.
:
Apatiiridae:
lidae
Argynnis
.Satyridae X.
:
:
8().
haladó angolok
az
szes
líl.
Heliconinae*, 2.
37.
maga
;
Satyrinae:
y;
Nympha-
Danais;
IX*
Coenonympha,
mindig
;
i
1
i
o n
i
családokra és
Európá-
csillaggal jelöltek
;
L
II.
d a c
Danainae,
1.
Prassolinae*,
ö.
,
Eítsehissinae'
3.
Pa p
utakon
külön
következ
a
Nymphalinae
8.
IV.
;
Triphysa
38.
Syrichihus, 41. Nisoni-
40.
e
on
i
i
d a e
:
1.
Leuioniinae*;.
4.
,
Pierinae,
1.
:
m
2. /Ic-
6.
Pa-
2.
Hesperidae. gyarlóbb,
logikátlanabb a Stau-
mely azonban szintén javításra
a szerz,
R
e b
4.
Libytheidae
:
:
a
a) ö.
szorult.
szövetkezve
e 1-lel
Nymphalidae
3.
r
Thaleropis, 28-
80.
Nymphalidae:
1.
eszközölte. Javított rendszerük
Pieridae
E
21. Libythea
:
VII.
;
27.
Ka/^e.s.s^í'?,
tekintetben
a rendszer határozottan
dinger-félénél, tást
Aplnra
i
Danaidae:
e
Xenicobinae,
Lycaenidae Ez
2?j.
Elyuiniae*, 4. Morphinae"
piloninae: V.
d a e
t
melyek közül a
osztották,
3.
h e
b y
pillangókat
ban nincsenek képviselve.
Lihytheinae,
i
Lycaena; W.
19.
Cydopides, 44. Cartcroccphala.
Egyidejleg (1871.) az
7.
Thecla, 16.
Spilothyvus,
39.
ades, 42. Hesperia, 43.
racinae*,
15.
NepHs, 26. VIII.
\
Epinephele,
Hesperidae:
Satyrinae,
Lycaenidae:
31. Melanargia, 32. Erebia, 33. Oeneis, 34. Satyriis,
Pararge,
alcsaládokra
CaUidryas,
L
V.
Ait-
8.
12.
Charaxes,
22.
24. Limenitis, 25.
:
Melitaea, 29.
?)~).
Nemeobius
r
Idmais,
II.
Cigaritis,
18.
Pieris,
7.
volt
Doritis^
hnteite, 4.
?,.
Aporia,
0.
Lencophasia,
10.
Rhodocera;
14.
Tliais,
2.
Pieridae:
II.
;
Papi/io,
1
:
torharis, 9. Zegri'^, 13.
következ
szerint a palaearctikus piliangók felosztása a
í.
következ:
legújabban
javí-
(1901}
Papilionidae
1.
Nymphdliiun',
Eiycin\dac
Ezt a
b) (>.
:
;
Danainae, Lycaenidae:
2; c.)
7.
Hesperidae.
hogy a javítás leginkább a Lycaenidák elhelyezésében nyilvánul, mely tekintetben a szerzk visszatértek L n n é Látnivaló,
i
felosztásához.
Ez talános
a rendszer jelenleg
érvény
s
ezt
a palaearctikus pillangókra nézve ál-
követi a jelen dolgozat
egyik-másik módosítást, melvet legújabban S p u
is, 1
e r
tekintetbe véve
eszközíüt rajta
Adatok Szilágy-megye bogár-faunájához. Endre
Közli Dr. Zilahi Kiss II.
M. Goroszló,
Aristns; clypeaiiis Rossi.
Ophonns sabulicola
Hadad, Sz. Cseh,
Pz.
obscuriis F. Hadad, M. Goroszló
— ptmctatulus
Hadad, Sz. Cseh, Zilah
Hadad
Pa^'k.
Hadad
;
—
;
—
;
M. Goroszló
—
;
Hadad
riifibarbis F.
azurens F. Hadad, Zilah
—
;
—
;
;
pnncticollis
signaticornis Duft.
—
;
;
—
ntpicola Strm.
pubescens Mull. Hadad, M. Goroszló Hadad, M. Goroszló — hospes Strm. Sz. Cseh — Hadad - caJceatus Duft. Zilah, Peér. ;
;
Hadad, Zilah
diffinis Dej.
Hadad, Sz. Cseh, Tasnád
Duft.
—
—
griseiis
Pz.
Stnrmi
v.
;
Dej.
;
Harpalus aenens Zilah
;
—
v.
Duft. Zilah,
— —
;
Hadad, Zilah
—
;
—
confw^ns Üej. Hadad,
v.
Hadad
ciiprens Dej.
Hadad, Sz. Cseh
—
;
Dej. Zilah, Sz. Cseh,
seuiiptinctatiis
taceus Foiircr. Tasnád
Duft. Zilah
F.
;
—
;
—
;
Hadad; — tardns Pz. Hadad, Hadad — anxüts Dej. Hadad, ;
v.
—
;
psit-
sinaragdinns
dimidiatns
autítmiialis Duft.
Anisodacfijlns
—
rubripes Duft. Zilah
pygmaeits Dej. Zilah
JJavirornis Dej.
Tasnád
;
—
Jwnestns
Hadad
Rossi
Tasnád;
Zilah, Zilah.
spurcaticornis Dej. Zilah^ Sz. Cseh
—
;
sig-
natus Pz. Hadad, Peér, Tasnád, Zilah.
Diachromns germanus
Hadad,
L.
Tasnád, Peér.
Zilah,
Stenolophus teutouíts Schrk. Zilah, Tasnád, Hadad, Meszes
— —
iikiiuishiranns Steph. Zilah,
discophorns: Fisch.
Hadad
;
Tasnád
—
;
iiiixtus
AcupoJj)Hs síUaralis Dej. Zilah
—
—
—
;
r.
afjhus Bach.
,*
Zilah
Hbst. Hadad. dorsalis F. Zilah,
Tasnád
meridiaíiiis L. Zilah, Hadad, Tasnád, Peér.
Badister hipusiiiJaiiis
F.
Hadad, Peér, Tasnád
;
—
pellatus
Pz. Tasnád.
Licinns cassideus Chlaeniiis Zilah,
v.
F.
Hadad;
—
HoffmansHggi
inalaniconiís Dej.
Meszes, Peér;
—
vestitus
Zilah
Payk.
;
Zilah,
—
Pz. Zilah.
nitididns
Meszes;
—
Schrk. festivus
F. Zilah.
Chlaenites spoliatns Rossi Zilah.
hmatus F. Zilah, Hadad, Panagaens crn.x major L. Zilah, Callist'is
Peér, Tasnád. Sz. Cseh,
Peér;
—
ialatus F. Zilah, Hadad.
Lebia crnx minor L. Zilah;
—
Ji'i.ui
'ralis Dej.
Zilah.
bipus-
30
/•'»
.
Kiss Endre
Zilahi
Melabletiis obscurognttatiis Duft. Zilah, Tasnád, Peér, Szakácsi
—
pallipes Dej. Peér, Tasnád, Pele. Bleclirus gJabratus Duft. Hadad.
Hadad
Drotniits quadvnnaculaiits L.
Tasnád
?
—
;
quadrisignaíns Dej.
(Biró)
Dcuietrias
imperia/is
Gerni.
Tasnád
Zilah,
—
;
atncapilhis
K. Hadad, Tasnád.
Cymindis ciiignlata Dej. Hadad. Brypta dentaia Rossi Sz. Csen.
Brachinns crepitans
L. Zilah,
Tasnád
'psophia Dej. Hadad,
—
;
Hallplas falvus F. Hadad
;
Hadad,
Tasnád, Sz. Cseh;
Duft. Hadad, Tasnád'
explodens
—
—
fnhncollis Er. Hadad.
Hygrotíis Í7iaequalis F. Zilah. Zilah
Coehiiiilvis iinpressopniicíaliis Schall.
—
;
coufhiens F.
Zilah.
Bídessvs
Tasnád.
geiiilniis V.
Hydroporus
Hadad
lineatns F.
—
;
Hadad
paltistris L.
;
—
plaitns F. Hadad.
Laccophilus obscurns Pz. Hadad.
Agabus
nitidus F. Zilah
llybliis
fnliginosus
Zilah, Szakácsi
—
;
Lioptenis raficollís F.
.Schall.
Cymatopterus fnsciis Acilins snlcatns L.
Hadad
;
bipastalatus L. Zilah, Hadad, S. Cseh
Hadad
Zilah,
:
—
obscurns
Marsh.
Rézhegység.
Hadad.
Hadad.
Graphoderes cinercus L. Zilah,
-
g/iítiger Gyll.
Rantus notatus
—
;
F.
L.
Zilah.
L.
Hadad
Hadad. M. Goroszló
Zilah,
;
—
marginális
dunídiaiifs Bergs. Zilah, Tasnád, Peér.
Cybister laterimargin alis Deg. Zilah, Tasnád.
Gyrimis naiator Ahr. Zilah, Hadad. Hydrous aterrinitts Eschsch. Zilah, Tasnád
;
— pice/is
L. Zilah,
Tasnád. Hydrophilu.s caraboides L. Zilah, Tasnád;- flavipes ^tev. Hadad.
Limnoxenus oblongns Hbst. Tasnád. Hydrobius fuscipes L, Zilah, Tasnád, Helochares lividus Fotsi. Tasnád. Phylidrus testacens F. 'Pasnád (Biró)
;
—
;
—
ínelanocephaliis 01. Lampért
Enocknis Anacaena
;
grlsescens
—
bicolor Payk. Tasnád. globiilus Payk.
Pele.
Tasnád.
Laccobius nigriceps Thoms. Hadad.
Gyll.
nigricans
Tasnád
ZiQíX.
?
Hadad.
Ailaiok Szilá^y-niegye hogdr-faiiiiájához
81
Acanfhoberosiis sphiosns Stev. Peér.
huidns
Berosiis
Hadad
L.
Ccrcyon Jlavipes
—
;
Charp. Haílad
sií^naiicollis
Tasnád.
F.
Megaslfniiiiii ohscuiiuu Marsh. Peér.
Cryplopieiirinn atouiarínnt Öliv.
Sphaeruiiiiiu bipiistnlatuui
I^eér.
Peér,
1'".
Hadad. Zilah
;
sc«ra-
-
bacoides L. Zilah, Peér, Tasnad, Hadad.
Coelo^toina orbicn/are F. Tasnád.
Helophonis aqnatícvs
L.
nnbilns F. Vcév
Hadad
—
;
\
—
grisens
Hadad
ae
;
—
Szakácsi;
Hbsi.
-
j^rumilaris L.
Szakácsi. Balla.
Zilah,
Parii ns
Inlnlei'itiis
Er.
Zilah
—
;
proli fcricoruis
Tasnad
V.
;
—
auriailatiis ?z. Tasnád.
Ischnoglossa corticina Er. Pecr, Pele.
Oxypoda lividipennis Steph. Zilah, Pele. Mkroglossa snUitalis Sahlb. Tasnád. Aleochara fuscipes F. Hadad, Zilah, T. Szántó;
-
laevig((fa
Szakácsi.
(i\il.
Myrniedonia hnineralis Grav. Hadad. Drnsilla caualiciilata F. Zilah, Hadad, Peér, Tasnád, Pele, T.
S.
l^Jlak,
Szántó.
Colpodotd
sordida
.Marsh.
f'nigi (hav
Zilah;
[\'ér
;
—
fuscipes Heer. Szakácsi.
Amischa analis Grav. Tasnád. Liogliiia granigera. Kiesw.
Pele.
Atheta trinotaUt Kr. Peér, Szakácsi, Tasnád, Pele
cornh
Hadad
F.
Tasnád,
;
—
iiigrífiila
(
hav. Szakácsi
;
—
;
- crassi-
rlougalnla Grn-v.
Pele.
Falagria nigra Grav. Er-Kavás
-
;
ohsairii
Er-Ká\'ás.
Boliiochara oblupia Er. Hadad.
Gyrophaena fasciata Marsh. Tasnád, Brachida extgna Heer. Tasnád, Tüchijrus lati
Hadad
S.
Pele.
Újlak.
—
;
collaris
Gra\'.
Hadad,
Pele.
Matth.
Taclivponis formosiis (Inysomciritiis L.
Hadad
;
—
Hadad;
*
Tasnád,
liypuorniii F.
Hadad;
-
Hadad
;
—
Grav
piisillus
nitidnlns F. Hadad, Zilah.
Coniuiis llttorens L. Hadad, Zilah
—
.Szakácsi,
pedicularnis
("irav.
r.
- puhcscens Payk.
1
ladad
Hadad.
Bolitobins lunnlaliis L.
MyrL'topfras
;
loiigiilus:
Hadad
;
.M;mnh.
—
Pygniarns
Ta?nád
;
F.
Hadad.
- spifudnis Marsh
Jen
Vángel
32
Hadad: —
dr.
clavtcornis Steph. Hadad.
Ouedius
fiUgidus V. Tasnád
Tasnád
fuliginosiis Grav.
—
;
-
;
Hadad
Heer.
liiiibatns
Hadad
Payk.
cinctiis
—
;
—
;
boops
Grav. Ballá.
Creophilns maxillosns, L. Zilah. Leistotrophns nebiilosns F. Zilah
—
inurinns
Hadad
Deg.
pnbesceiis
Staphyliriiis
;
—
;
Hadad.
L.
chalcorephalns F.
Hadad; — caesaretis Cederh. Hadad, Zilah, Tasnád, Feér. — bnniuipes F. Hadad Ocypvs olens Mull. Hadad
—
;
;
Schrk. Tasnád, T. Szarvad, Hadad, Zilah
—
Szakácsi; Zilah
—
;
;
Hadad; —
falcifer Nordin.
— fiilvipoinis
nilens
Ev.
edeiünhis Block.
Zilah,
Hadad,
Hadad.
roitipressns Marsli.
— polihis L. Hadad, Zilah, F. Hadad — corrnsais Grav. Hadad — ebeninus Grav. Hadad, Szakácsi; — immandns GyU. Feér; - sangninolentus Grav. Tasnád; — splendid'idits Grav. Feér — iiigritulus Grav. Hadad, Feér ~ femoralis Hochh. Hadad — uernalis Grav. Pele — decorns Grav. — bimaculaius Grav. Hadad, Hadad — varins GyU- Tasnád Philonthus spleiideiis
Cseh
Sz.
;
;
;
;
;
;
;
v.
;
;
Zilah.
Oihins fitlvipt'nuis F. Feér, Zilah. Leptticinns batychnis Gyll. Feér.
Xantholinns
Hadad, Feér, Tasnád:
piiucliilaiits Fk,
—
Hadad, Zilah;
Er.
iricolor
Zilah;
ii'adad,
F.
—
—
deronis
finearis
(
)1.
Hadad, Feér. Lafhrobiníii
Hadad, Zilah
Kol.
geiiiiinnii
—
;
Kr.
;
—
casianeipenne
Grav. Zilah.
teiinincilnui
Medon Brancsiki Epp. Hadad
Adatok
Tasnád
Feér,
—
;
melanocephahís
F.
Hadad
.Mau^yarorszátr rovarfaunájához.
(Kö/.lciiiény a
lalioratoriimii'ibi'il.)
biolófiiai
l'aedaij,ot;iiim
K(")zzéteszi
Víniijcl
/''/'.
Jen.
Lepidoptera. I.
A lepkék keztek, J
a
1
1
de
oVe
méter
gyiijtcsébcn az r>sszes harniadtvcs hallgatók' segédtisztük
kiilíiníisen
c z k
\-
F
Józsei'
é
t
e
r
(
F)(J I),
[W.'iiyó),
a
\(ilt ( '.
r
ii
.Antal
n
lepkékkel
wa F
e
1
r
d
való
Lipót
e n c
z,
foglalkozás
1902),
D
e
-
Fernbach
'
Adatok Magyarország rovarfauiuijához
33
Gyula, S z e m e r e y P' e r e n c z és Varga Gyúl á-nak (1904). A hallgatók lí)Ol-ben 540 drb., 1902-ben 625 drb., 1903-ban 640 drb. és
1904-ben 2850
és dolgoztak
Az egyes
meg, a kétes
fajokat összehasonlítás útján határozták
fajokat pedig a
A
összesen 4655 drb. lepkét gyjtöttek
drb., vag^'is
fel.
Nemzeti Múzeumban voltak szívesek meghatározni.
következ fajokhoz tartoznak, Uhryknak a „Magyar Birodalom állatvilága „-czím munkában 1900-ban megjelent gyjtött lepkék különben a
megjegyezvén, hogy a fajokat
Abafi-Aigner, Pável és
jegyzéke szerint állítottam össze.
Khopalocera.
I.
Fapilio Fodalirin^
T. Bálint, Szintye
Kszeg — kács; ^ V.
háza, Szintye
—
;
—
;
—
;
Machaon
Putnok
Maroskecze,
Zsombolya, Üomogled Thais Folyxena
Predeal
—
;
—
;
Mun-
IV.
Apatin,
VI.
Kszeg, Kömld,
—
;
V.
Szabadka,
Baja, Apatin,
VI.
Budapest
I.
Kassa, Selmeczbánya
Margitfalu,
—
Castel muschio (V^eglia sziget).
VIII.
Schiff.
;
Putnok, Dobsina
Lipótvár, Margitfalu,
Szováta,
Keszthely,
—
Budapest, Kecskemét, Félegy-
I.
Visegrád, Perkáta, Keszthely,
II.
Piilfalu,
III.
L.
Félegyháza,
Perkáta,
Maroskecze, Szováta, Bálványos fürd;
Baja, Karánsebes
Tara
;
Kecskemét,
Budapest,
I.
Visegrád, Kömlöd,
II.
Margitfalu, Pálfalu, Dobsina,
III.
;
L.
—
—
;
—
;
Tihany
II.
A. Ujhely
IV. S.
;
;
—
III.
—
VI.
.Apatin.
Parnassius Pálfalu;
segrád;
Aporia Szintye
Apolló
L.
— V. Ünök. — — Margitfalu. —
;
Cratae^i
TI.
L.
Ili.
Mneinosi/nc L.
I.
I.
Budapest;
;
—
III.
—
Vi-
II.
Félegyháza,
Kecskemét,
Budapest,
Kömld, Kszeg
Perkáta,
Hodrusbánya, Vichne,
Margítfalu,
Margit-
Lipótvár,
falu, Pál falu.
Pieris Brussicae L.
—
Perkáta, Visegrád,
II.
Putnok
Pálfalu,
gitfalu,
;
1.
Bpest, Kecskemét, Szintye, Uánospuszta;
Kömld, Keszthely — 111. Lipótvár, Mar^ \'. Maroskecze, Bálványosfürd — VI. ;
;
-^ VIII. Castel Muschio. - Rapae L. 1. Zsombolya, Baja, Apatin Dánospuszta, I'^ülöpszállás, Mesterszállás, Budapest, Kecskemét, ;
Szintye
—
gitfalu,
Pe'rkáta,
—
Putnok;
Anna Napi
L.
káta
—
;
II.
Kömld,
Visegrád,
Lipótvár, Helpa, Hodrusbánya,
111.
kesze,
—
;
tó
—
;
l.
III.
VI.
IV.
Kassa;
—
V.
Keszthely,
Selmeczbánya,
.Pálfalu,
Maroskecze,
Apatin, Baja, Zsombolya,
Zenta,
Szováta
;
—
VI.
Pálfalu,
Margitfalu,
Apatin, Zenta, Baja.
Putnok
Predeal,
—
rar.
;
;
—
—
11.
;
MarSz.
Karánsebes.
Budapest, Kecskemét, Félegyháza, Szintye Lipótvár,
T. Bálint
—
Per-
V. Maros-
uapdeae Esp.
34
I.
JcUd dl
Vaiij^cJ
Budapest;
Daplidiü.-
Szintye
-
I,.
H.
^
;
lidicc
\'l.
C).
ijaja.
Budapest
Lipótvar,
I.
;
íJiUiospuszta,
^
;
Helpa
.Margitfalu
\'
—
—
;
Selniecz-
III.
—
;
Karánsebes.
.Apatin,
—
Szirityc.
fíaja,
Kszeg
Putuok,
Margit'"alu,
Zs(jinbolya,
VI.
Kecskemét,
I\<)mld, Perkáta,
X'isegráil,
bán\a, Lipótvár. Lalfalu,
kecze
^
Szent-Endre,
Budapest,
I.
—
;
Lipótvár. Margitfalu;
flf.
MarusBcl-
var.
Maroskesze,
Ku\ászna.
Cdnkiniincs L
AnlliocJiarís
-
V).
-
Perkáta;
—
;
\'l.
Maroskecze;
\'.
I
—
;
V.
gitfalu.
—
X'isegrád,
II.
—
V. Maros-
I.
E,s\>.
Í^Aidapest,
Putnuk
Pálfalu.
—
;
—
Szintye;
1.
Endre,
—
;
IV'.
;
Ürsova, SzaLipótvár, Mar-
III.
Dánospuszta, Fülöpszállás, H. M.
—
Szintye, Szeged;
Komlód, Kszeg, .Sopron
.Sz
ömld. Kszeg; —
I-
Karánsebes, Mehadia,
.\patin.
Vásárhely, P'élegyháza,
Dáuospuszta,
Visegrád.
.Margitfalu,
Myniildoiií'
Editsa V.
—
;
Helpa;
Kovászna, Predeal, Ijálványosfürd
.Maroslcecze,
-
Bálint,
Perkáta,
II.
Selmeczbánxa,
Zsombolya, Baja,
badka, Zenta.
Budapest, V
—
Péleg\liáza. Szintye;
Kassa
Budapest, Szintye
I.
Zsombolya, Baja.
.Apatin,
Hvalc\..
Lipotx'ar.
L.
Lipótvár, Margitfalu, Pálfalu,
III.
('oliü<:
VI.
Kszeg;
.Apatin.
Lencophusia siiiapis
III.
"
;
l);mos-
Bálint,
\'isegrad,
I^erkata,
II
Lipólxar, Pálfalu, Margitlalu, Selineczbánya
III.
kecze
T.
lUidapest,
I.
Endre;
puszta, l<'élegyháza, Sz.
Perkáta, Visegrád,
II.
Lipótvár, l^álfalu, Margitfalu,
III.
;-"el-
meczbán\a, Helpa, Putnok, Hobsina — IV. Kassa — \'. .Níaros- VI. Zsombolya. Zenta, .Apaiin, Baja, Karánkecze, Kovászna ;
;
;
sebes, Szabadka.
Rhodocern Rhaiiim Hánospuszta,
Pálfalu, Margitfalu.
L.
1.
—
.Szintye;
Budapest, Perkáta,
II.
Sz. -Endre,
Selmeczbánya, Putnok,
kecze, Kovászna, Predeal
—
;
Dobsina
Vlehádia,
VI.
^
Komlód;
—
;
.Apatin,
Bálint,
'L. 111.
I.ipotvár,
V. Maros-
Zenta,
Baja
Karánsebes. Thícia Beliüac L.
I.
Baja, .\patin. II.
V-'isegrád
Szint\e -Apatin. Ili.
;
—
;
—
— 111.
Sptni SchitL III.
— I.
V.
Pálfaiu, Margitfalu,
L.
1
Lipótvar. .Margitfalu;
Folyóin uiaius
—
VI.
1.
;
—
;
Rubi
Szintye
;
Hegybánya. Helpa, Dobsina, Pálfalu, Margitfalu — VI. Szászkabánya. - Thrysantoii Szováta ;
-
iJcjbsina.
Palfalu
.\patin.
Kszeg; — 111. — \'l. Mehádia,
Sz. -Endre, Szint\e
Budapest, Dáuospuszta
VirgaiLrcac L.
II.
Maroskecze;
Bud,(pest,
Lipótvar, Margitfalu,
(Jiierciis
—
Budapest. Szintye;
Lipótvar, Pálfalu, Margitfalu;
^ ;
^ L.
II.
1.
Kszeg;
Esp.
I.
—
Szintye. ;
\'.
—
Baja
Kszeg —
11.
—
Pnui'i L.
Zenta,
V\.
;
111.
Háromszék. 1.
Budapest
35
Adatok Mai^varorszd^ rovar faunáidhoz
Szintye,
Uánospuszta,
Könilöd
—
;
V. Maroskeczc
—
Mesterszállás;
—
;
—
Apatin.
VI. Baja,
Visegrád,
Pcrkala,
II.
Dobsina
Lipótvár, Pálfalu, Margitfalu, Putnok,
11!.
dispur
H\v.
—
;
nUilns
var.
Wern. I. Budapest, .Szt. Endre, Szintye — III. Margitfalu, Pálfalu, — V. Szováta — VI. Apatin, Karánsebes. — Selmeczbánya — IV. FelsHippothoe L. 1. Szintye — III. Lipótvár, Pálfalu bánya — VI. Karánsebes. — Dorílis Hfn. J. Budapest, Szintye — ;
;
;
;
;
;
;
II.
Kszeg, Visegrád Pálfalu
falu,
—
;
—
;
—
Félegyháza, Szintye;
Putnok,
Lipótvár,
111.
—
Maroskesze.
V.
L.
Budapest,
I.
—
\-\.
Endre';
—
Putnok;
Margitfalu,
Páltalu,
III.
Dobsina,
phlaeas
Margit-
Baja, Apatin.
Lycaena
argiades
Pali.
Selmeczbánya, Lipótvár.
III.
pest
—
.•
lll.
—
Margitfalu.
Szent
Budapest,
I.
—
Polyspcrchon Bgsi.
var.
Aeíjon Schiff.
—
Dánospuszta, Félegyháza, Szintye;
—
—
Szent-Endre. Szintye,
nok
—
;
—
III.
VI.
Mesterszállás
Karánsebes, Baja,
—
Pálfalu.
Lanis
—
Mesterszállás, Félegyháza;
II.
Perkáta,
Apatin, Szabadka, Karánsebes. Mehadia.
—
Kecskemét;
Mehádia. - Corydon Poda.
III.
—
—
111.
Lipótvár,
F^elsöbánya
IV.
Lipótvar;
— ;
;
—
V.
Zsombolya, Baja'
\'l.
bellargns Rótt.
Budapest, Szintye
1
—
Kömld;
;
Dánospuszta,
Szintye,
—
;
Maroskecze, Szováta, Kovászna, Predeal
Szintye,
Budapest,
I.
i.
Selmeczbánya, Pálfalu, Dobsina, Putnok
pest,
L.
II!.
;
Budapest,
I
111.
~ Lipótvár, Pálfalu, Put— Astrarche Bgstr. Szintje;
.Apatin.
Rótt.
—
;
V. Maroskecze,
- Argns
Apatin, Szabadka, Baja.
VI.
Kömld
Perkáta,
Lipótvár, Pálfalu, Margitfalu, Dobsina, Putnok;
Szováta;
Szent-Endre,
Budapest,
1.
II.
Buda-
I.
—
I.
Buda-
Baja, .Apatin,
VI. 111.
Lipótvár, Pál-
Hatvan Pálfalu. - Meleager Esp. Putnok. — hylas Esp. — — — Pálfalu. Dámon Schiff. Budapest, Szintye Putnok. — — — argíohis L. Budapest, Szintye; LipótvárU. Visegrád; — mininia Fssl. Putnok, Dobsina; — VI. Budapest; — falu,
Ili
1.
III.
I.
;
III.
I.
111.
I.
.Apatsn.
-
Szintye;
—
—
y.
falu F.
;
í.
falu,
Cyllartis Rótt. II.
Perkáta,
II.
1.
Budapest, Dánospuszta,
Kömld —
Maroskecze
;
^;
Szent-Endre, Szintye
;
VI.
—
111.
Visegrád
;
~
;
Ili.
—
VI.
Mesterszállás,
Lipótvár, Selmeczbánya, Pál-
Baja, Zenta, Karánsebes. 11.
Visegrád
;
— Karánsebes. —
Selmeczbánya, Margitfalu, Putnok
Maroskecze, Szováta
—
;
III.
;
Pálfalu, Margitfalu.
— IV.
III.
—
Lipótvár, Pál-
Felsbánya
Árion
Alcon
L.
í.
—
V.
Szintye
'>
36
Magyarország Cerambycidái. Csiki Enin.
Irta
XVI II.
nem: l^^xoeeiitrus IVIiils.
70. [.
A
szaniyledökön három vagy négy sorban elhelyezett apró
fehér
molyhos
szárnyfedk szürkésegy zegzugos
foltok vannak. Barna, a
fehér testhez simuló szrözettél fedettek, csak
A
harántcsík a közepük mögött és oldalaik elül csupaszok.
szárnyfedk pontsorainak eg\es pontocskáiból barnás-fekete Hossza 4*5 8 mm. — El-
—
hosszabb srték emelkednek.
Dél-Európában és
fordul Ktizép- és
lunk helyenként czel.
nem
ritka
Homonna,
{(JLirac iMuls
;
VI.
Rcvrlierei Muls.)
,
V.
Herkulesfürd
1.
,__
_
:
Szászrégen, V' II.
Vrdnik.
adspersus Muls.
szárnyfedk()n nincsenek hosszanti sorokban elhelyezett
fehér foltok^) 2.
Ná-
Budapest, Pé-
I.
:
Szinna.
S.-A.-LJJhely,
Héviz, Fogaras, Malomviz
.A
termhelyei
Isaszegh, Dabas. Peszér, Kalocsíi, Hagymádfalva; IV.
Bártfa,
—
;
Kaukázusban.
a
._.
—
...
.-
_,-
^.
_._
.-.
—
...
2.
Barna, a szárnyfedk szürkés-fehér szrökkel fedettek, csak
egy
az oldalszél mellett az els harmadban és egy ha-
folt
rántcsik a
közepük mögött csupasz.
oly széles mint hosszú.
Hossza
Az eltör másfélszer
4— 5"5 mm. —
Elfordul
egész Európában, nálunk a hegyvidék lakója és nem ritka. {lus'itaniciis Oliv.. hallc^ilns F., crinihis Pz. lusitanus Muls. nec. L.)
—
...
...
...
.
..
..
-
2.
balteus LInn.
szárnyfedk testhez simuló fehér szrökkel fedettek, csak egy háromszögalakú folt a paizsocska k<)rül, egy mindegyik szárnyfedn félholdalakot képez haBarnás-vörös,
rántcsík a
a
közepük mögött és egy
Az eltör
szreikkel fedett.
a csúcs eltt barna
mm. -^ Elfordul Közép-Európában, nálunk A Nemz. Múzeumban csak egy hiteles magyarországi
Hossza ritka.
folt
kétszer oly széles mint hosszú.
4--()
példány van, melynek közelebbi termhelye ismeretlen, Károly
1)
Ebbe
dr.
a
Segesvárról
csoportba
nánkból törlend, mert az
ügy szintcmnegersitend
említi.
tartozik az nc\'
c I
Ex. piindipennis
alatt közTilt
)alniácziábaii
...
_^_
3.
Petri
Stíeriíni
Muls.
is,
mely
Gangib.
faj
fau-
példányok balteus L.-nek bizonyultak-
(Zára)
vah'i
olforkliilása.
Magyarország' Ceranihycidái
37
nem: F*og"oiiochaer*us (r^atr.)
71
(Po^onoceriis
GS-emm.
FHyophihis Muls
Zett.,
A szárnyfedk küls csiicsszöglete hegyes foggal végzdik A szárnyfedk csúcsa egyenesen lemetszett vagy kerekített.
A szárnyfedk
v^arratszöglete
fedk
töve mögött
melynek hátsó
srn
széles,
A
és
A
tarkázott.
szárny-
fehér-szrös harántcsikkal,
tövük és hátsó
szélét fekete csík szegélyezi,
telük vörösbarna, fekete kázott.
hegyes foggal végzdik. Feje
szrökkel
és eltora vörösbarna, fehér
?.
4.
molyhos
fehér
csápízek töve és a negyedik
foltokkal tar-
els
íz
fele
fehér.
Hossza 6 — 7 mm. — Elfordul Észak- és Dél-Európában, nálunk a hegyvidék egész területén taláható, de elég ritka. {kispidiis F.,
bideniatjis
Thoms.)
A szárnyfedk
varrat szöglete
A
hosszú és
a
felülete
test fej
az eltör
és
rözettél
felálló
világos barna
hátsó részük barna és fehér
fedk tövén
szrökkel
Pill.
._.
...
borított.
& _
Mittp. _
8.
Barna,
molyhos sz-
és fehér
szárnyfedk elüls
a
fedett,
hispldulus
__. 1.
derékszög.
inkább
része
szrözettél fedett.
A
fehér,
szárny-
kiemelked csupasz dudorral. Hossza Elfordul Dél-Francziaországban és nálunk Dalmácziában Lesina és Meleda szigetén. .. 2. Perroudi Muls.
6'5
A
—7
mm,
kissé
—
helyenként
test .^felületén
fekete
szárnyfedk
a
foltokkal,
kevés
eltörn
Barnásvörös, a fejen, az
kiemelked
szárnyfedk töve
m(")götti
szr
van,
kisebb-nagyobb
rézsútos
mögött fekete harántcsíkkal és a csúcs toron kétoldalt
rövid
felálló
és alul
is
bemélyedése fekete.
Az el
csupasz és fényl dudorral, a
dudoron
fekete
szrcsomó
van,
mögötte rézsútos bemélyedés, melyet szürkés-fehér molyhos
szrözet
A szárnyfedkön három
borít.
emelkedik
ki,
hosszanti
borda
ezek közül a legbels a legersebb, ezt két
Hossza 4'5-G'5 mm. — Elfordul egész Európában, nálunk is kíizönséges. (püosus F., denfekete
faiiis
A
szrcsomó
Fourcr.).
díszíti.
...
...
._.
_
...
.
...3. híspidus
fejtetn két fekete-szrös dudor van. Barnás-v<")rös vagy
barna,
szrös,
a
szárny íedk
els
hárma iában
széles
mely a varrat mellett többnyire megszakított, hátul barna vagy fekete szegélylyel. A szárnyfedk barna és fehér szrözettél tarkítottak, tövük mögött fehér
harántcsíkkal,
srbben szrös
három hosszanti borda közül küls elenyész, a két bels hátul erteljesebb, a legbelsn két vagy három fekete szrcsomó van. Hossza 4'5 a
dudorral, a
Linn.
A. At'oner
o8
— 7 mm. — Elfordul
Lajos
Észak- és Közép-Európában, nálunk
MülL, fascic/i/aris Panz.)
k(')Z()nséges
(setifer
A
nincsenek fekete-szrös
4.
—
fejtetn
fascícuiatus De Geer
dudorok. \^ilágosabb
vagy sötétebb vörös-barna vagy barna, íelüiete felálló szrökkel és testhez simuló molyhos szrözettél fedett. A
szárnyfedkön egy kívülrl befele futó rézsútos sziu'okbarna vagy fekete csík van, mely az els hai-madnál kezddik, eltte fehér esik vonul keresztül a bels hosszanti Itordán három s'^rcsomó van Hossza 4'5— 5 mm. ~ El;
fordul K(")zép- és
helyei
újhely
\'II.
;
111.
Kuzine.
Trencsén
sahorítlíis
,
ritka.
Sckhiniheiycri
nem
:
Duf.,
srnfrlhirls Muls.)
Muls.,
ovatus Goeze
5.
7'2.
Term-
Bártfa. Sátoralja-
\V.
;
Gmel
(oi-alis
Georg.,
lyiiiliipiiriclKhis
nálunk
Észak-Európában,
Budapest;
I.
:
I3eifoplia JRosh.
{Bflodera Thoms,, Hlcibiuohis Wollast., Sinuisoma Muls, Sieniden Muls.,^ 1.
.\
szárnyfedk
csúcson
a
Barnás-vörös,
lemettszettek.
a csápizek vége a negyedük iztl kezdve feketés-barna, feje
középen vastag sárgás, kétoldala pedig ügy szárnyfedk és testének alsó oldala hnoiu szürkésfehér szrökkel fedett. A szárnyfedk szrözete helyenként foltokká tömörül. Hossza 6'5— 9 mm. — El-
és eltora a
mint
a
Közép-Európa
fordul helyei II
:
nálunk
fej
a
ritka
Term-
Péczel, Isaszegh
Kisdisznód
Muls., ohlHiiipipinirtdta Ross.)
A szárnyfedk vörös, a
felében,
déli
Szent-Endie,
V. Nagyszeben,
Pécs;
(F()ii(/r«-si
—
Budapest,
I.
;
__,
;
—
Pétervárad.
VII. __.
l.
Geneí Arag.
csúcson egyenként kerekítettek. Barnás-
és az
eltörn
két széles hosszanti sáv sár-
vagy szürkés- fehér molyhos szrökkel fedett. A szárnyfedk erteljesen pontozottak, a fehér szrözet az
gás- fehéi-
els harmadban srbb, ennélfogva egy 11 '5 mm. rántcsik tnik fel. Hossza 8'5
eliuosódott ha-
—
—
Elfordul Dél-Európában es a mi faunateiületünkt-»en Dalmácziában
(
Irau).
.._
...
.._
...
...
_.
...
..
'i
Troberti Muls
83
A
sárgafarú pille kártételei. A. Aigner Lajos.
Irta
Az Euproctis
{Porihesia) chrysorrhoea L. régtl fogva ismert
melynek hernyója némely évben Budapest környékén is nagyobb mennyiségben található, itt azonban, mint sok más helyen is, arra szorítkozik, hogy a szilvafákat letarolja s a teszi. Hogy hazai erdinkben is okoz olykor termést tönkre
kártékony lepke,
érzékeny
kárt, arról
elször Dr.
Horváth Géza
hogy a pille megyéiben szokott tömegesen fellépni és
•értesültünk, a ki hivatalos adatok alapján mutatta
különösen
az ország
déli
nemcsak a gyümölcsösökben, tetemes kárt
jelentéseibl^)
hanem
ki,
az
helyenkint
erdkben
Hernyója 1883-ban
még
fel
se
tnt,
1886— 89-ben azonban
többnyire az Ocneria dispar L. társaságában megtámadta ugyan tölgyeket,
is
tesz.
de
kártételei
sehol
ben pedig Pozsega- megyében
sem
voltak
nagy
valami nagyok,
területen
kopaszra
a
1890-
rágta
a
Szerem-megyében meg egy 60 éves bükköst egészen s azután rávetette magát a gyertyánra- és szilre is. következ években egyre növekedtek kártételei. 1891-ben
tölgyeseket, letarolt
A
egész
Arad-meg3'e
kerületében
csálai
fellépett
s
ezt
azzal
a
hogy 1881 óta nem lépett fel oly tömegesen. Krassó-Szörényben a makktermést semmisítette meg s a bükkfát is megtámadta. Temes-megyében 1700 holdnyi területen jelentkezett, de lényeges kárt nem tett. Szerem-megyében 400 holdon a makktermést tette tönkre. Pozsega-megyében 1:2,000 holdon megjegyzéssel jelentették,
a tölgy és bükkön kívül a kris-
következ
1892.
évben
és
szilfákat
is
Bács-Bodrog-megyében
cserebogárral együtt 50"/o kárt
tett
megtámadta.
A
holdon
a
4,600
a tölgyállabok évi fatermésében.
Szerem-megyében nagy mennyiségben lépett fel s a tölgyben es szilfában nagy kárt tett. Arad- és Temes-megyében szintén a tölgyesekben jelentkezett. Pozsega-megyében pedig a bükk lombját is megrágta. szkor azonban már észrevehet volt a gyérülése és 1893-ban már csak elvétve mutatkozott.
Aradon teit észleletet zsinórmértékül veszszük, a sárgafarú pille minden lO-ll-ik évben lép fel tömegesen. Ezzel összhangban áll az, hogy 1902 júliusában nekem Háromszék-megyében a lepke nagy sokasága. Szintfeltnt is úgy Csíki Ern-nek is, ki 190-2-ben Kis-Küküll-megyében
Hogyha
1)
Jelentés
az
188;'..
1891-ben
188Ö— 89
és
1890— 9o. években
felmerült erdei rovarkárokró-
A. Aigner Lajos
40
nagy rajait látta és 1904-ben nemcsak ott, hanem Nagyk'üküllö és Alsó-Fehér-megyében, valamint Nagyszeben környékén is nagy mennyiségben figyelte meg a lepkét, mely különösen a a lepkének
nagyszebeni
nagy-tér
ivlámpái
villamos
alatt
nagy rakásban, sok
ezernyi példányban volt látható.
Ezeket az adatokat megersíti Pfundtner Károly'')
is,
a
ki
a sár-
Nagy-Küküll-megye medgyesi járásban való kártételét tárgyalva megemlíti, hogy 1901 óta évrl-évre nagyobb tömegben mutatkozik, még pedii;' nemcsak Nagy-Küküll-megyében, hanem Alsó-I'^ehéi'-, Kis-Küküll-, Maros-Torda- és Szeben-megye területén is. A milliónyi hernyó ellepte a 'gyünKÍlcsösöket és erdket egyaránt és nem csak a tölgxet pusztította, hanem megtámadta a szil-, bükk- és gyert\'ánfát is. st még a füzeket sem kímélte gafarú pillének
meg,
a galagonya-,
jesen
csipkerózsa
kcikény- és
A
fonadéka.
behálózta
bokrokat
maguk
lepkerajok
pedig
tel-
július elején
kü-
lönösen az alma-, körte-, és szílvafák körül nipkcidtek.
Legérzékenyebb
hernyók garázdálkodása
volt a
l*,K)4-ben
medgyesi járásban, hol az erdknek mintegy 8Ö0 holdját
meg, pedig
irtását
már az 1901 /!2. év
erdben
nyiben a hernyófészkeket az
Ez
daczára,
megkezdték,
a
meny-
lenyesték és felperzselték.
is
fákon vált be, annak hogy a hosszú póznára ersitett viharlámpást és a galyazó
azonban
módszer
a
telén
a
támadták
csak
a
íiatal
alkalmazták.
ollót is
Ennek
folytán a Rovartani Állomás tanácsára kísérletet tettek
ezeknek nagy tömegekben való együtt" megfertzése útján irtsák. Ezt, költséget és fáradságot nem kímélve, a képzelhet legnagyobb gonddal de a fertz betegségek nem jeés körültekintéssel vitték véghez
hogy a
azzal,
tartása
által
hernyókat,
elidézhet
;
lentkeztek s
ennélfogva az egész kísérlet eredménytelen maradt.
Másként védekeztek a hernyó kin-ülbelül
négysz()g mértföldön terjedt jelentkezett.
nagy
kárt,
Különösen a
el,
körte-, alma- és
más
de megtámadott
belül
félmillió
fát
kívül jó sikerrel
fákat
és
cseresznyefákban okozott
bokrokat
hernyót
találtak.
alkalmazták az
Erdészeti Lapok
is
és
még
a
Az állam közegei 1899-ben
vizsgáltak meg, 2500-at permeteztek és körül-
UKM.
1
i.
A
;
minden
hernyófészkek
arzénsavas ólommal
vízre) való permetezést. *)
csak lö8
míg 1897-ben
900 ezer hernyófészket semmisítettek meg
feszekhen átlag 2()8 liter
és
1902-ben 1500 négyszög mértföldön
málnát és szamóczát se kímélte meg.
mintegy
Eszak-.Amerikaban. a hol
ellen
meg
10 év eltt honosodott
füzet.
(1
hernyó-
szedésén font 7'Oü
41
Különfélék
hathatósan segítkeztek a Chalcididák, Pimpla Diglochis omnivora, a datenuirornis, Phoeogenes Hebe és kivált Tachinida és a Podisus razsak, az Eiiphorocem daripeiinis nev kakuk és rigó. A lepkéket serivenlris nev Hemiptera, vahimint a légykapó és gébics is, pusztították még a békák és denevérek, a
A védekezésben
:
veréb. Számos lepke különösen pedig az Európából meghonosított pusztult el a villamos ivlámpákon is. meg Második ivadékát Észak-Amerikában csak ritkán íigyelték
egyébiránt azt is, hogy épen ügy mint hazánkban is. Megfigyelték gyuladást, melyek okoznak aprók a hernyó szrei közül csak azok az s azok is emelkednek testgyrn lev szemelcsökön a7^ 5—12.
csak az utolsó két vedlés
alatt.
Különfélék erdei
vidékén, a hol az Kártékony araszoló hernyó. Hazánk minden a Felvidéken, de különítsen sylvestris) tenyészik,
feny
(Pinus
Budapesten és Isaszeghen
is
nagy számban mutataraszoló lepke, melynek hernyója
évrl-évre elég
kozik a Bupahi^^ piuiarins L. nev olykor nagy kárt okoz a fenyvesekben
zárva
annak
lehetsége, hogy
nincsen ki-
s egyáltalában
a közel
jövben nálunk
is
kárté-
Mannfenyerdket.
évvel ezeltt a Rajna mentén,
konyán fog fellépni. Néhány a heim környékén tömérdek mennyiségben pusztította sávval díhosszanti fehér három szín, zöld A világos vagy sötét az egész fenytt, hanem annak szített hernyó nem fogyasztja el csak oldalrészeit rágja
mert a
t egy
ideig
barnássá, szóval a
A veszedelmes
ennélfogva kártétele eleinte fel sem tünik, tovább is zöld marad és csak késbb válik
le, s
még
tk
elszáradnak, minek folytán a fa
rovar irtására
még
eddig
nem
találtak
is
elpusztul.
megfelel es
enyvezéssel, vagyis a fa derekat olcsó szert. Tettek kísérletet az kevéssé használt a enyvvel kenték be, de az nem vált be, ép oly
sok költségbe, került. hernyók és bábok szedése, a mellett hogy a fákat korul Még^a legnagyobb eredményt érték el azáltal, hogy lev hernyókat és baásauák, minek következtében a föld alatt bizonyult (hektáronbokat megölték. Ez az irtási mód is drágának hogy az ilyjar, elnynyel 100—120 korona), de azzal az kint
növényzet mutatKOZOtt. Az formán trágyázott helyeken utólag buja rovar-ellenségei, u. m. a irtásban hathatósan segítettek a hernyó bogárfajok, valamint CaJathus fulripe<^ és a (Jalosoma sycophanta
számos
pók.
Ezel^
a
hernyót megfogják
és
kiszívják. Szászor-
42
Kíilönfélck
szagban, a hol a hernyó szintén nagy pusztítást tavaszkor tyúkokat és
lev moha
a fák körül
véghez, kora
vitt
erdbe,
sertéseket hajtottak az illet alatt
a
s
fels
talaj
azok
lev
rétegében
her-
nyókat és bábokat felkutatták.
Hasznos pajzstetvek. A paizstelvek általában tenyésztett fáinkra és bokrainkra nézve kártékonyak. Van azonban ezek között is egynehány oly faj, mely becses anyagokat szolgáltat az embernek. Ilyen pl. Dél-Európában a Chermes
ga kelmék
mely a Quercus
(Lecani'/tiii) ilicis L.,
festanyagot
fera hajtásaiból piros
készít,
festésére használtak és
cocci-
melyet már az ókorban
mely napjainkban
egyik
is
mg
czikkét képezi Görögországnak és Spanyolországnak,
kona, a Margarodcs (Porphyrophora) polonicns L. már
is
drá-
kiviteli
északi ro-
alig szerepel
a kereskedelemben. Ilyen továbbá a mexikói Llaveia {Cocciis) cacti L.,
mely
lle
;
óta ismeretes, s finom
15i]()
karminfestéket készítenek be-
a kelet-indiai Tachardia (Cocctts) lacca Kerr.,
mely
félék levelein nedvkifolyást idéz el,
a lakdye név
alatt
mely a Ficus-
megsrsödve
a sellakot és
forgalomban lev piros festéket szolgáltatja
a Gossyparia {Coccus)
melynek
iiiannifera Hardni.,
ilyen
;
szúrására
a
Tamarix manniferából édes nedv folyik ki, mely a levegn czukorrá keményedik és a beduinok táplálékul használják. Vannak végül olyanok
melyek
is,
készítenek.
viaszt
Ilyen
a kelet-ázsiai
fajok közül a japáni Ericeriis pela Char., melyet legutóbb vizsgált behatóbban.
növényeken
él.
Ligustrum
A májusban
niusban kelnek
ibota,
letojt,
az apró álczák.
ki
Fraxinus
Sas aki
pubínervis
Ezek elszélednek
más
s
petékbl
megtermékenyített
jú-
a fa ágain s
augusztusban a második fejldési stádiumban megtelepednek, a mikor aztán a potruh hátulsó gyrinek pórusaiból nyúlós, nyálkás folyadékot
választanak
ki,
melynek
megkeményedve az ágakon nagy gyjtik és gyertyák
htb.
czédrus-olaj
készítésére használják
tett
zását illetleg. földeken.
fehér
a
Ez a pók Francziaországban
A nstény
szövedéket
ségei ell elrejteni.
A.
nev
carnifex
CJiiracaíithi'um
Ez
van.
Ezt össze-
fel.
A pókok ivadékgondozása. Lécaíllon gyeléseket
szaga
fehér rétegeket alkot
érdekes
megfi-
pók ivadékgondo-
igen közönséges a zab-
júliusban mintegy galambtojás nagyságú selymes
készít
A
s
azt
száraz levelekl<el
szilárd szcivedék
igyekszik
egyúttal a pók fészke
ellenis,
a
melybe a nstény beleköltözik, arra a nyílást elzárja és külön rekeszben tojja le mintegy 600 petéjét. A világtól elzárva így rzi két hétig, esetleg tovább
is
szövedéket, míg fiókái
nem
ki
étlen
szomjan
kelnek.
A
a
petéket
tartalmazó
kicsinyek eleinte nyílván
a peték anyagából táplálkoznak, mert a fészek
még
kikelésük után
is
Irodalom
zárva marad néhány napig.
anyapók
az
színleg
gondosan
azt
Ha ezen id
megsérül a fészek,
alatt
A
kitatarozza.
pókokat a
az, hog3' a fiatal
43
szövedék
maga
meg
nyitja
a szövedéket, mire
a
kisebb rovarok
gására. Sokkal fontosabbak ezen megfigyeléseknél azok a
melyek állatt
Lé
czélja
annak
a megállapítása
hogy
volt,
forró
az anya-
elhagyják a
fiatalok
lev
fészket s így alkalmuk nyiÜk a kalászokon
a
és
Késbb
napsugarak, valamint az ellenségek ellen megóvja. állat
czélja való-
nedvessége
talaj
vájjon
elfo-
kísérletek,
anya-
az
öntudatosan cselekszik-e vagy csak ösztönszerleg, automatice.
c a
i
o n felmetszett egy-egy szövedéket, kivette belle a pókot
1 1
és
más szövedékbe
a
beléje helyezett
meg
melynek lakóját elzleg eltávolította pók megmaradt az új fészekben, st azt saját-
helyezte
át,
Más nstény még napok múlva is ráismert minden áron igyekezett abba behatolni. Csak huzamosb id után sznt meg benne a költési ösztön s akkor a fészek iránt nem érdekldött többé. Ez a fészekhez való ragaszkodás oly nagy, hogy egyik nstény fészkének szétrombolása után, miután az kijavítjaként
eredeti
védelmezte.
is
fészkére
hatatlanná
néhány napig
vált,
De
pusztult.
és
elült
st bánatában
rajta,
ez az ivadékgondozás a
ott
összességére irányul,
faj
is
nem
pedig
a saját magzatokra mert fiókáival egyáltalában nem tördött az anyapók. Viszont fiókái is ép oly kevéssé ragaszkodtak hozzá. Ez megfelel annak a régi tapasztalásnak, hogy a szülk ;
iránt való
tapasztalt
nem velünk
szeretet,
ösztön,
született
hanem
csak a
gondoskodás folytán keletkezet tulajdonság.
Irodalom. Luze-
Kevision der ap hy n de n G a
p a
G., .S t
1
i
-
i
zool.-bot. Ges.
1 1
Wien. LV,
1
a a
r
k
u ng
()1
190-"),
p.
t
i
s c
o p h
h r
.Arten der
e n
u
m E
r.
(Verhandl.
33—47.)
Szerz, kinek már több Staphylinida-nem palaearktikus fajainak feldolgozását köszönhetjük, újabban az Omaiíini nemzetségbe tartozó Olophrum nemet tanulmányozta és vizsgálatainak eredményeit
tette
írását
közzé.
A nem
általános
jellemzése
után
a
11 pa-
meghatározó kulcsát és az egyes fajok részletes leadja a szerz. A tárgyalt fajok a következk: O. picemn
laearktikus
faj
Gyllh. iblattoides Ahr.) Maki.), hrevicoUe
Bemh.,
caneasicnm Fauv.,
*fiiscain Gravh. {laliim
traiisuersicolle Lutze n. sp.
(Tirol),
*assí-
44
Irodalnni
Payk., *ininclicoUe Epph., *boreale Payk., *alpimiin Heer.
iíiile
pestrc Er.), consimile Gyllh., rottuidk'olle
és
Sahlbg.
.1.
hazánkban
fajok
{niinor
egyik fajnál találunk
Lee).
{couvexicolle
felemlítve és pedig a
O. pamiicolle
faj
azonkívül Alsó-Ausztriában (Stockerau),
(-Akbes)
Luze,
a p h y
t
1
i
n
der
d e n
i
-
G
p al á a
a
1 1
Ges. Wien. LV,
zool.-bot.
Az elbb
kt
r
i
s c
Ern.
Arten der
he n
u n g Lathrimaeum Er. (Verhandl. 1905,
53—
p.
közleményhez
ismertetett
le-
Kis-Azsiában és SyriáCsiki
Revision
G.,
S
az
Bosznia), mely
Horvátország,
elfordul.
is
csak
Dél-Magyarországból
írt
Epp.-nel (Ferttó,
ial-
Maki.)
csillaggal jelölt
.A
Hazai termhelyeket
el(3 fordulnak.
is
liinhatmn
Sahlbg.,
J.
(ií).)
hasonló
feldolgozása az
(hnaliiní nemzetség egy másik nemének, a Lathriinaenin Er.-nak
Ez
nem
a
biben 11
phalnm
a paláarktikus és nearktikus régióban fordul
van képviselve.
fajjal
{athrorephaliiin Heer),
Iliig,
el
és
elb-
fajok: L. *melanoce-
Paláarktikus
Luze
hamatn/iii
(Kau-
sp.
n.
kázus), tenne Epph,, *nnícolorl\\a.rs\\. és ab. diabolicnni Luze nov. var.
longicorne Fauv., metaUicnui Luze
n. sp. (Syria),
atrorephaluui
Gyllh. (inelanocephalum Marsh., ruficolle Steph., Baudií Kr., cicairix
Rey, Fanveli
Pic),
Luze
cilicorne
*GangJbaiicr'i
Luze
(Észak- .Afrika),
n. sp.
sp.
n.
(Herkulesfürd),
//^.sr//////;/
mely utóbbi részére ségessé. Ikivui
uj alnem (Prioiiothorax) Megjegyzend, hogy az O.niiirolor
uze) valószínleg magyarországi,
f
példány Eppelsheim
gyjteményébl
felállítása
új
vált
változata
szük-
{dhibo-
származó
mert Merkl-tl
közelebbi
gra-
Er. és rcflcrnm Reitt,
termhely
nélkül.
Csikl
Ern.
*
Luze,
G.^
St a
Kevisíon der n de n G a ph y 1
i
-
i
zool,-bot. Ges.
p a 1 1
Wien. XL.
1
áa
r
k
u n g
:
*crenafa Fabr.
Lee), *cruaentata Mannh.
^dmidestina mellett),
Luze
n.
mimita Luze
(Kaukázus) és qnadiyr Irkut).
n.
(i i/fct
{r/ific
sp.
Zett.
s c
Arten der
h en
Actdota
Steph.
(\'erh
az Acidota-nQnx
(>
paláark-
Gravh., (iistaiH-a Gravh., seriata
Gyllh., l'crnKjinea
(Horvátország
sp.
i
lí)Or).p.)
Elbbiekhez hasonló feldolgozása ticus fajának
t
:
Boisd., et Lac),
Sljeme-hegység
Zágráb
(Görögország), sriilptnrafa Luze és var. major
Luze nov,
n. sp.
var, (Szibéria
Csikl
Ern,
„ROVARTANI LAPOK" Bánd.
XII.
23 Dr.
S.
und
F
e
i
Szilády
Z.
An ínsekten lebende Miiben
:
Ateuchus
an
gélben
kleinen
jené
und
Necrophorus lében,
zu denselben stehen jené neue Arten, vvelche in jüngster unter dem Namen Greenii Perkinsi und Grec-
Sehr nahe Zeit
Február 1905.
e n. Jeder Coleopterologe kennt
g Miiben (Gamasus), vvelche 1
Heft.
2.
Oudemans
nia Alfkeni beschrieben hat. Dieselben lében auf den Sunda-Inseln an Coptorfhosoma- Avíen. u. z. in einer vielleicht gerade zu diesem
Zweck
eingerichteten
am
Tasche
Basalsegment
abdominalen
Wirtthieres. lm Anschluss veröffentlichte A.
W.
vS
c
des
h u z seine Be1
obachtungen über die an Lepidopteren parasitisch lebenden Fliegen. Die winzigen (1, 25 mm.) bráunlichen Fliegen gehören vvahrscheinlich zu der Familie der Phoriden. S c h u 1 z fand sie bei Belem do Pára (Bras'.lien) in Sunpfgegenden an den Flügeln von Morpho Achllhs L, Helícopis Acis F, und Helicopu
Cupido
an welchen die Fliegen
L.,
oder derén Larven zvvischen den Flügelschuppen förmliche Minen anfertigten.
man
Nach der bei
V^ersicherung eines dortigen Insektenhándlers
Düten
in
aufbevvahrten
Mvpho
findet
háufig
Achilles
derlei
Dipteren. S. 24. L.
Aigner-Abafí
V.
Ungarns
Die Tag faltér
:
U.
Fortsetzung des einleitenden Theiles.
Beitráge znr Káfertauna S. 29 Dr A. Zilahi Kiss des Komit ates Szilágy lí Fortsetzung der Enumeration. Beitráge zur Insektenfauna S. 82. Dr. E. Vángel Die Hörer des Verfassers von Ungarn. Lepidopteren :
:
I.
habén 1901
— 1904
in
gesammelt,
dopteren
allén
Die
Landestheilen im
Enumeration
Ganzén 4655
Lepi-
dem
áltern
erfolgt
nach
Staudinger'schen System. S.
86
E.
Csíki:
Die Cerambyciden Ungarns XViü.
Fortsetzung der Bestimmungstabelle der Cerambyciden. Es die
Gattungen Exocentras, Fogonochearas und Deroplin S. 39.
von als
L.
V.
Aigner-Abafi
Euproct'is cJnjsorrhuca
arger
L
:
Dieser Faltér
Schádling bekannt. Derselbe
Raupe nirgens im
man^ dass
sie in
Lande
behandelt-
Massenhaftes Auftreten ist
auch
in
Ungarn lángst
erscheint jedoch
solche Massenthiere in gewissen Intervallen. die
vverden
aufgefallen,
wie
allé
So auch hier. 1888 ist 1886 1889 bemerkte
—
Gemeinschaft mit Ocneria disimr die
Eichen be-
der Schaden aber kein betráchtiger gevvesen
fallen hatte,
schon 1890 vvurden
in einigen
Komitaten
südlichen
ist.
Alléin
und
die Eichen-
Buchenwálder bedeutend angegriffen und dann auch die Ulmen be1891 In den meisten südfallen. Noch grösser war der Schaden
wurden ca 20,000 Morgen Eichelernte vernichtet, aber auch
lichen Komitaten
zumeist die
Waldes die
angegriffen,
Buchen,
Eschen
Ulmen heimgesucht. Gleich intensiv war der Raupenfass 1S92 und verursachte in manchen Komitaten einen Verlust von 50Vo, im Herbst aber zeigte sich eine merkiiche Vermindeiung der Rampen und 1893 zeigten sich diese nur noch spárlich. Aus Arad hatte
und
man
l89l berichtet,
haft aufgetreten seien.
10
— 11
Jahre
ein
dass die Rciupen
Nimmt man
Massenfrass
seit
1881 nicht so massen-
dies zur Richtschnur. so
von
E. rri/sorrhocn
zu
würe
allé
erwarten.
Dies stimmt ziemlich überein mit neueren Daten. Verfasser beobachtete
námlich 1902 im Komitat Háromszék an der Grenze von Ru-
manien, sowie E.
Csiki
1902 und 1904 im Komitate Kis-KüküUö Falters, der auch anderwárts auftrat und
dasmassenhafte Auftreten des besonders grossen
in
Nagyszeben unter den elektrlschen lag. Diese Angaben werden
Haufen
Pfundtner, in
der 1904 berichtet, dass
Jahr zu Jahr
Siebenbürgen von
in
Bogenlampen in von K.
bestátigt
E. chrysorrlioea grösserer
Menge
seit
l90l
auftrete
;
im Komitate Nagy-KüküU betielen die Raupen allé Obstund Waldbáume und bedrohten namentlich die Eichenwálder mit vollstándiger Devastation, trotzdem man die Ranpenester mög-
speciell
lichst
Auf Einrathen der Kgl. Entom. Station vérdurch Zusammenhalten einer grossen Anzahl von Rau-
vernichtet hatte.
suchteman
es,
pen'Seuchen unter denseiben hervorzufen,dies vvurde mit grösster. Umsicht ausgeführt, ergab jedoch nicht das gehoffte Resultat. \'erfasser führt
zum
und Weise an, wie man N- Amerika vorgegangen sci.
vSchluss die Art
gimg der Raupen
in
bei der N'ertil-
Kleinere Mittheíiungen.
Der
S. 41.
FírhtenseJu'idUm/ Bupahis pirúarius L.
S. A'l.Nilfzliche SchildUiuse. S. 42.
Bnifíiflcjje hei
Kurze Schilderung des Nutzens.
den Spinnen, nach Lécaillon.
Literatur. .S.
48. Publicationen
von G. L u z
e,
besprochen von E.
Csiki.
Entomologiai müvek. A Magyar
Altalános. riac).
Ara
kor., társulati
R.T
Birodalom ÁllatTilágu. (Fauna Rcgiii Huui;., Kiadja a k. m. Természettudományi Társulatagoknak 20 kor. Kárpáti E. Állatmuzeum, utasitás álla-
Arthropoda.
kötet.
III.
—
tok kitnmesére s eltartására, és csontvázak kéí-zitésére. ábrákkal 1 kor Bein K. A ki< rnvargyjtö. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme40 fillSzf'kerfs F. (). A iDvatji yjtö résére és gyjtésért; 2 kor. kor. 60 fill. Lejtéuyi S. Rovargyüit(i. Segédkönyv a középiskokii iljiisáií számára, kr,tve Kriesch /. A rovarok vüága. 10 ábrával 80 fill. kor. l Kirándulók zsebkönyve. 70 (ajzzal, kötve -S kor. .50 fill. Dr. Lendl A. Rövid útmutatás a természeti ajz- gvüjtemcnyrk konzerválásáboz 80 fill. /)r. Z)aí/av /. Rovartani mszótár 1 kor. (iO fill. Hoffer, Praxis der Inscktenkundc' ,S kor. Knlbe, Einfübrung in die Kr-nniniss dei ínsekten 17 kor.
—
—
1
—
—
—
—
—
—
Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar tauna íémdarazsai 2 kor. 40 fill. A magyar fauna másnejü darazsai 2 táblával 1 k(>r. '^0 fill Adatok Magyaror•izág fürkész-
darazsainak ismeretcbez
T.
1
kor.
'20
fill.
Földijnk lémdarazsainak
magánt ajza 40 kor. Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyjtö. A lepkék ismertetése és A. Aigntr L. A lepkészet története Magyarországon iyjtése 2 kor. Aigner-Pável-Uliryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. kor. Beic'e, vScbmetterlingsbuch 8. Aufi. 1.300 Abb. auf .50 farb. Tafeln 25 kor. 20 fill. — Hn/niann, Die Gross- .Sclimetterlinge Europas 2. Aufl. 2C00 Abb auf 71 farh. Tafeln .30 kor. Die R^nipen dtr ríross-Scbmetti-rlinue Euronas " ' -,0 Tafeln .SO kor. 11)00 Abb. avil
~
—
y>
—
'
Diptera. Jnmösváry Ö. mel]ékeir<'
rum
.'
'
'
(10
—
fill.
Egy
'
Kertész K. Cataiogus Tahaiiidaium
orljis terra-
universi 6 kor.
—
Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. Bein K. A kis és gyjtése 2 kor. Cahver, Káferbucb Aufl. mit 48 color. Tatéin 2t kor. Seidlifz, Fauna Transsylvanica 12 kor. Hemipiera. Dr. Horvátk G., Adatok a hazai féln'.pek ismeretéhez
bogárgyjt. A bogarak ismertetése 5.
'
tuniciíeseM tcnycs/.r) légyfaj az Alsó-Duna
40 fill. 2tábl.
A
—
—
niagvap.isz.ii^i fsNllidákrói 40
fill.
Az
Kff tnoi (iris-faiok _
"
(;o
fill.
mau-ánraiza ^ j^
.
Orthopiera, P.seudoneuroptera és Neuropiera. Pungur Gy. A magyarortücsöklKlék tcimészetrajza 6 tahi. 5 kor. Ko/iant /? Magyarország
—
szági
>zitakötr,-félci.
.3
sz)nc^ tábl. 2 kor. 60
Myrl poda. Dr. Daday 4 táblával
fill.
A magyarországi Myriopodák magánrajza
/.
4 kor.
Chyzer K. és Kn/czynski L. Araneae Hunc^aria Ö., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 2—3. kotct kaphat(') 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálópókok természetes osztályozása 1 kor. Karpe/es L. Adalék Magyarország
Araehnoidea. Dr.
3 kötet
24 kor.
—
Hermán
—
—
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.
Crustaeea: Dr. Daday
J.
A
Magyarországbaji
eddig
talált
szabadó,
A
élö evezölábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. magyarországi Branchipusn (ajok átnézete. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 koi 1 kor.
Conscripsit
Hli'iíestvif^ A
.NUisni-o
Natioiiali
Hunganco
Csíki. eJitus.
Hudapestini
1901.
Ara 3 korona. E
müvek szerkesztségünk
útján
is
megrendelhetk.
Legközelebb megjelenik : 7;
Magyarország bogárfaunája. \^ezérfonal
országok, területén
a Aíao-yaiország,
Horvát- és Szlavón-
Dalniáczia, Bosznia
elforduló
boirarak
és Herczegovina nieuisniei^ésére.
IRTA
O ?S 1 K I E P{ > nemzeti muztMiiiii
A három
kötetes
niorphologiai
munka
részen
oszt.
I.
-:l'l
<>
'1'.'.
elsö kötete a
kívül
a
bevezet
Caraboideákat
és
vStaphylinoideákat, a második kötet a Palpicorniákat, Diversicorni;ikat és a
dik kötet pedig a
Heteromerákat, a harma-
Phytophaga, Rh\mchophora és
Lamellicornia családsorozatokat fooja tartalmazni.
A munka egy-egy
íves
5
füzet
füzetekben
elfizetési
ára
fog
2 korona,
megjelenni bolti
ára
3
korona.
Eljegyzések és |)est,
elfizetések a
szerz ezímére
(Biida-
VllL. Nemzeti Múzeimi) küldendk.
Sclimidl Sándor kön5'vnyomdája Budapest, V]., Szerecsen-u 6,