Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Jogerős: 2012.01.02-től. 5000 Szolnok, Templom utca 5. (56)512-319; (56)512-320; Fax: (56)512-337 Ügyeleti tel: 06-56-512-320 5001 Szolnok, Pf.: 164; E-mail:
[email protected] Számlaszám: 10032000-01417179-00000000
SZBK/2969-13/2010. Üi: Szeifert Konrád tel: 56/512-314 „X-IKSZ” Ipari- és Kereskedelmi Szolgáltató Bt. 5630 Békés Nyereg u. 15. Tárgy: Lökösháza I.- kavics bányatelken üzemelő külfejtés bányaüzem 2010-2014. évi kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyása. HATÁROZAT A Szolnoki Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) az ”X-IKSZ” Ipari- és Kereskedelmi Szolgáltató Bt. (bányavállalkozó), 5630 Békés, Nyereg u. 15. által benyújtott kérelemre indult és SZBK/2969/10/2010. számon felfüggesztett eljárás felfüggesztését megszünteti és a Lökösháza I.- kavics bányatelek területén üzemelő külfejtésre kidolgozott 2010-2014. évi kitermelési műszaki üzemi tervet, 2014. december 31-ig jóváhagyja az alábbiak szerint: 1./ A bányavállalkozónak a műszaki üzemi tervet évente felül kell vizsgálnia és a megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terv módosítását kérelmezni. Ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható. 2./ A bányavállalkozó egyes bányászati tevékenységek elvégzésére más, olyan személyt (a továbbiakban: vállalkozó) vehet igénybe, aki (amely) a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket alkalmaz. A vállalkozó igénybevételét, az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a Szolnoki Bányakapitányságnak be kell jelenteni. A vállalkozó közreműködése nem érinti a megbízónak a Bt. hatálya alá tatozó tevékenységért fennálló felelősségét. 3./ A műszaki üzemi terv alapján a tervidőszakban kitermelhető ásványi nyersanyag: kavics, kódja: 4300. A kitermelésre kerülő ásványi nyersanyagból ásványvagyon veszteség és termelvény veszteség - figyelembe véve a kitermelési technológiát és a geológiai viszonyokat – nem számolható el. 1
4./ Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul vagy engedélytől eltérő módon gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy, ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést. 5./ A bányavállalkozó a Lökösháza I.- kavics bányatelken az általa kitermelt valamennyi ásványi nyersanyagra vonatkozó jelentési kötelezettséggel tartozik, tekintet nélkül arra, hogy a kitermelt ásványi nyersanyagra vonatkozóan kiterjed-e a jogosultsága. Ezért a bányavállalkozó az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag(ok) mennyiségét és minőségét köteles a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. 6./ A Bányakapitányság a bányavállalkozó által előterjesztett, a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére - így különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére - szolgáló, biztosítékra vonatkozó ajánlatát: 1.000.000 Ft, azaz egymillió forint jelzálog bejegyezését a xxxxx xxxxxx xxxxxx ingatlanra - a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek fedezetéül a Bányakapitányság javára – továbbra is elfogadja. - a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltségének előírásai: 7./ A bányászati tevékenységet úgy kell végezni, hogy a talaj, a felszín alatti víz és a bányászati tevékenység során kialakult bányató elszennyeződését megakadályozzák. 8./ A bányatóból kiemelt víz bányaüzemi célra, az utak portalanítására felhasználható. 9./ A bányatóban és környékén olyan tevékenység, mely a bányató vagy a felszín alatti vizek elszennyeződését okozza, nem folytatható. A bányató közvetlen környékén lévő mezőgazdasági hasznosítású területekre tekintettel, vegyszerek, műtrágyák használata korlátozandó, illetve a bányató 300 m-es védőidomán belül tilos. 10./ A bányató területén a lokális vízszintváltozások megfigyelésére stabil, cm-es beosztású vízmérce telepítendő, a vízszintet heti gyakorisággal kell leolvasni és üzemnaplóban rögzíteni. A leolvasott vízszint-adatokat a tárgyévet követő január 31. napjáig a felügyelőségre meg kell küldeni. 11./ A talajvíz minőségének megfigyelésére legalább 4 pontból álló megfigyelő rendszert kell kialakítani és üzemeltetni. Határidő: a kialakításra 2012. június 30. 12./ A monitoring során – legalább évente egy alkalommal (minden évben ugyanabban a hónapban) – talajvíz mintát kell venni, és meg kell vizsgáltatni a talajvíz pH értékét, vezetőképességét, KOIp, ammónium, nitrit, nitrát, klorid és szulfát tartalmát. A mintavételt és a vizsgálatot csak akkreditált laboratórium végezheti. A vizsgálati eredményeket a szabvány szerinti vízmintavételi jegyzőkönyvvel és a FAVI-MIR adatlapokkal együtt, a rendelkezésre állásuktól számított 10 munkanapon belül a felügyelőségre meg kell küldeni. 13./ Vízszennyezéssel járó üzemzavar esetén rendkívüli vízmintavételt kell végezni, és azt a havária jellemző komponenseire meg kell vizsgáltatni. A vízmintavételt és a vizsgálatokat csak akkreditált laboratórium végezheti el. A vizsgálandó kémiai komponensek vizsgálati módszereinek meg kell felelni a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletében foglaltaknak. 14./ A bányatóba belvíz nem vezethető. 15./ A bányatóban intenzív haltenyésztés, víziszárnyas tartás nem folytatható. A rekultiváció befejezése után a bányató vízkészletének horgászati célú felhasználásához be kell szerezni a szükséges vízjogi engedélyt. 16./ Amennyiben a bányatelek területén védett madárfajok telepednek meg, úgy a külfejtés során a fészkeket tartalmazó szakaszokon a költési időszakban (április 15. – augusztus 20.) minden nemű bányászati tevékenységet szüneteltetni kell, illetve a fent megjelölt időszakban a 2
partfal pillérként való meghagyása szükséges olyan szélességben, amely biztosítja a pillér állagának megmaradását és a madarak fészkelését. 17./ A tájrendezés során a végleges rézsűket úgy kell kialakítani, hogy a kialakuló bányató teljes kerületén a parti sávban legalább 10 méteres szélességben a nádas-gyékényes vízi-vízparti növényzet megtelepedhessen. 18./ A tájrendezési terv folyamatos végrehajtásáról gondoskodni kell. 19./ Környezetszennyezéssel járó üzemzavart, vagy más rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnak az elhárításra vonatkozó intézkedések megtétele mellett. 20./ Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért erre vonatkozóan a határozatban nem kellett intézkedni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a (43.000 Ft.), melyet a 10032000-01417179-00000000 sz. számlára kell befizetni. INDOKOLÁS A Szolnoki Bányakapitányság az „X-IKSZ” Ipari- és Kereskedelmi Szolgáltató Bt. (bányavállalkozó) által 2010. szeptember 7-én a Lökösháza I.- kavics bányatelek területén üzemelő külfejtés műszaki üzemi tervének jóváhagyása iránt benyújtott kérelmére indított eljárásában a rendelkező rész szerint határozott, mert a csatoltan beterjesztett tervdokumentáció és mellékletei - hiánypótlást követően - kielégítették a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 13. §-ban foglaltakat. A bányatelek határozat száma: 714/1978. A Bányakapitányság a rendelkező rész 1. pontját a Vhr. 14. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkező rész 2. pontját a Vhr. 21. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkező rész 3. pontját a Bt. 2. §-ban foglalt ásványvagyon gazdálkodási követelmények érvényesülése érdekében, a 4. pontját a Bt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, az 5. pontját a Vhr. 9. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, a 6. pontját a Bt. 41. § (7) bekezdésében foglaltak alapján írta elő. A bányavállalkozó kérelméhez csatolta a tervezett bányászati tevékenységgel érintett ingatlanok igénybevételi jogosultságának igazolására a Lökösháza 0145/4 hrsz-ú ingatlan esetében a tulajdonjogát bizonyító tulajdoni lap 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát. A Lökösháza 0143/1 hrsz-ú ingatlan esetében a tulajdonossal kötött és ügyvéd által ellenjegyzett megállapodást az ingatlan bányászati célra történő igénybevételére vonatkozóan nem nyújtotta be a kérelmező, ezért a Bányakapitányság SZBK/2969/8/2010. számú végzésében kérte ennek pótlását. A kérelmező 2010. október 26-án a hiánypótlási felhívásra küldött válaszlevelében kérte az engedélyezési eljárás felfüggesztését, azzal az indokkal, hogy az előírt ingatlan igénybevételi jogosultság igazolását a NIF Zrt. jelenleg is folyó kisajátítási ügye miatt nem tudja megküldeni. A kisajátítás a tervezett vasúti felüljáró miatt folyik és annak lezárásáig a terület osztatlan közös tulajdonviszonyait rendezni nem lehet. A Bányakapitányság a bányavál-
3
lalkozó kérelmére SZBK/2969/10/2010. számú végzésében a műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárását felfüggesztette a hiányzó megállapodás benyújtásáig. A bányavállalkozó 2011. december 13-án benyújtotta a Lökösháza 0143/1 hrsz-ú ingatlan megosztásával keletkezett 0143/12 és 0145/3 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó, a tulajdonossal kötött és ügyvéd által ellenjegyzett megállapodást az ingatlanok bányászati célra történő igénybevételére vonatkozóan és kérte az eljárás felfüggesztésének megszüntetését és az engedély kiadását. A Bányakapitányság az eljárás felfüggesztését a leírtakra tekintettel megszüntette és a műszaki üzemi tervet jóváhagyta a rendelkező részben foglaltak szerint. A Bányakapitányság a kitermelésre készített műszaki üzemi terv jóváhagyása felől az érintett szakhatóságok előírásainak figyelembevételével dönt. Az eljárásban érintett szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltételét, valamint a szakkérdést, melyben az egyes szakhatóságoknak nyilatkoznia kell, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. A Bányakapitányság a benyújtott dokumentáció, tervezői nyilatkozat és a nyilvántartásai alapján az alábbiakat állapította meg: - A műszaki üzemi tervben művelésre tervezett teljes terület kivett művelési ágú. - A tevékenység honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét nem érinti. - A bányatelek területe nem helyi védettségű természeti terület, és a tevékenység ilyen területre nem gyakorol közvetlen hatást. A Bányakapitányság a terv jóváhagyási eljárásába szakhatóságként bevonta a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltségét (Gyula), amely 54664-002/2010. számú állásfoglalásában a rendelkező rész 7. – 19. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult a terv jóváhagyásához, az alábbi indokolással: A Szolnoki Bányakapitányság SZBK/2969/6/2010. iktatószámú, 2010. szeptember 20. napján kelt levelével megkereste a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltségét, és az „X-IKSZ” Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Bt. részére, a Lökösháza I.-kavics bányatelek 2010-2014. évi kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyásához kérte a felügyelőség szakhatósági állásfoglalást. A rendelkezésemre álló iratanyagokban rögzítettek alapján megállapítottam, hogy: A bánya a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 41. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján teljes egészében érzékeny területen fekszik. A bányában nem alkalmaznak vízszintsüllyesztést és víztelenítést, a haszonanyag kitermelése a felső néhány méteres szint lefejtése után úszóműre épített zagyszivattyúval történik. A felszín alatti vizek védelme szempontjából a tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatásának nyomon követésére megfigyelő rendszer kialakítása, és üzemeltetése szükséges, összhangban a felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakkal. A megfigyelő rendszer kialakítása történhet megfigyelő pontok kialakításával, vagy talajvíz figyelő kutak létesítésével. A talajvíz figyelő kutak vízjogi létesítési engedély alapján építhetők. Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítottam, hogy a bányatelek egyedi tájértéket és országos jelentőségű védett természeti területet közvetlenül nem érint. A nyersanyag kitermelés során – a kedvező földtani adottságok miatt – a bányatelek területén a partfalakban partifecske (Riparia riparia) és gyurgyalag (Merops apiaster), védett természeti értéket képező madárfajok telepedhetnek meg. Ebből adódóan – a természet vé4
delméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 8. § (1), 9. § (1), 17. § (1), 42. § (2) és 43. § (1) bekezdéseire tekintettel – indokolt a bányászati tevékenység korlátozása. Általános táj- és természetvédelmi szempont, hogy a bányászat felhagyása után az érintett területen természetszerű állapotot kell kialakítani. Ennek érvényesítése érdekében – a Tvt. 7. § (2) bekezdésének a), c) és f) pontjaira és 20. § (2) bekezdésére hivatkozva – rendelkeztem a tájrendezésről. Állásfoglalásom kialakításakor figyelembe vettem, hogy a bányatelket kijelölő határozat 714/1978. számon lett kiadva, a bányászati tevékenységet a Békés Megyei Tanács VB. Gyulai Járási Hivatala 12.153-4/1971. szám alatt engedélyezte. A munkák zaj- és rezgésvédelmi ügyeivel kapcsolatban – a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormány rendelet 4. § (1) bekezdésének a) pontja alapján – az I. fokú hatósági jogkört a településsel kapcsolatos kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője látja el. Mivel a tervezett tevékenység feltételeim teljesülése, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett a környezetre várhatóan nem gyakorol olyan káros hatást, amely a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladná, ezért a Lökösháza I.kavicsbánya 2010-2014. évi kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyásához hozzájárultam. Feltételeimet a környezeti elemek védelme érdekében írtam elő. A felügyelőség hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló többször módosított 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, módosított 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) biztosított hatáskörömben és illetékességemben eljárva, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (6) bekezdése szerinti módon, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdéséhez tartozó 3. számú melléklet 11. pontja alapján, az ott meghatározott szakkérdésekre kiterjedően adtam meg. A Ket. 72. § (1) bekezdésének ee) pontja szerint tájékoztatom, hogy a szakhatósági eljárásban a Felügyelőség állásfoglalását – a Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése alapján – a kérelem vagy a megkeresés előterjesztésétől számított 22 munkanapon belül kell meghozni. A Ket. 33. § (3) bekezdésének c) pontja értelmében az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, továbbá a Ket. 65. § (1) bekezdésében meghatározottak. Jelen eljárásban hiánypótlás elrendelésére nem került sor. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2010. július 12. Megállapítottam, hogy a felhasznált ügyintézési idővel az eljárási határidőt betartottam. Jelen szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja – a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: KvVM rendelet) 1. számú mellékletének VI. 8.2. pontja szerint – 28.000,- Ft, melyet a kérelmező szabályszerűen megfizetett. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése nem teszi lehetővé. Kérem a Tisztelt Eljáró Hatóságot, hogy a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni. Kérem, hívja fel az engedélyes figyelmét az alábbiakra:
5
A bányában használt gépi berendezéseken, a helyszínen csak az elengedhetetlen mértékű napi karbantartás és a közvetlen balesetveszély, illetve környezeti kár elhárítását szolgáló javítás végezhető el. A bányatelek területén üzemelő munkagépek üzemanyaggal történő feltöltésekor köteles védőtálcát használni. A szállítási útvonalon okozott diffúz levegőterhelést (porhatást) a szükséges intézkedések megtételével – a szállító járművek menetsebességének megfelelő megválasztása, az utak locsolása, takarítása – a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni. A bányató vize bányaüzemi célra, az utak portalanítására felhasználható. A munkavégzés közben keletkező hulladékok kezeléséről (gyűjtés, ártalmatlanítás), illetve nyilvántartásáról és bejelentéséről a mindenkor hatályos hulladékgazdálkodási jogszabályokban foglaltak szerint kell gondoskodni. A Bányakapitányság a rendelkező rész 11. pontjában, a talajvíz minőségének megfigyelésére létesítendő, legalább 4 pontból álló megfigyelő rendszer kialakítására vonatkozó határidőt – terv engedélyezésének 1 évvel történt elhúzódása miatt - 2012. június 30-ra módosította. Jelen határozat nem mentesíti a bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. 12. 21. A kérelmező az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1) bek., valamint a 99. § (1) bekezdés, a fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A Bányakapitányság a határozatát a Bt. 27. §-ában biztosított hatáskörében, a Ket. 71. § (1) bekezdés alapján adta ki. A Bányakapitányság illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet biztosítja. Szolnok, 2011. december 14.
Szeifert Konrád helyettes bányakapitány
6