Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság 5000 Szolnok, Templom utca 5. (56)512-319; (56)512-320; Fax: (56)512-337 Ügyeleti tel: 06-56-512-320 5001 Szolnok, Pf.: 164; E-mail:
[email protected] Számlaszám: 10032000-01417179-00000000
SZBK/759-8/2011. Üi: Szeifert Konrád tel: 56/512-314 A határozat 2011. 05. 17-től jogerős. Békési Bőség Vállalkozási és Kereskedelmi Bt. 5700 Gyula Budapest krt. 42. II./6.
Tárgy: Gyula I.- homok bányatelek módosítása. HATÁROZAT
A Szolnoki Bányakapitányság a Békési Bőség Vállalkozási és Kereskedelmi Bt. bányavállalkozó (5700 Gyula, Budapest krt. 42. II./6.) által benyújtott kérelemre a Gyula I.- homok védnevű bányatelket módosítja (csökkenti) a következők szerint: 1./ A bányatelek: 1. 1. védneve: Gyula I.- homok 1. 2. ásványi nyersanyaga: homok, kódja: 4200 besorolása: haszonanyag 1. 3. kitermelési módja: külfejtés. 2./ A bányatelek jogosítottjának: 2. 1. neve: 2. 2. székhelye:
Békési Bőség Vállalkozási és Kereskedelmi Bt. 5700 Gyula, Budapest krt. 42. II./6.
3./ A bányatelek: 3. 1. földrajzi helye:
- Békés megye, - Gyula 097/57, 097/5 és 097/6 hrsz-ú külterületi ingatlanok.
1
3. 2. határvonal töréspontjainak felszíni koordinátái EOV rendszerben: Töréspont sorszáma 1 2 3 4 5 6 7 8 3.3. fedőlapja: alaplapja:
Koordináták Y (m) 820405,03 820762,93 820823,58 820997,15 821044,00 820912,40 820917,70 820279,76
X (m) 138994,03 139035,93 139074,76 139093,11 138821,22 138810,70 138765,30 138711,97
Z (mBf) + 91,47 + 91,41 + 91,34 + 91,23 + 91,32 + 90,19 + 90,18 + 91,26
+ 91,42 mBf + 83,90 mBf
3.4. területe: 0,193735 km2 (19 ha 3735 m2), (a bányatelek csökkentés nagysága: 0,192499 km2 ). 3.5. A bánya főbb bányaveszélyek szempontjából nem minősített. 3.6. A bányatelek ásványi nyersanyagának mennyisége üzleti titoknak minősül, melyet a határozat 1. számú melléklete tartalmaz. 4./ Védendő létesítmények: 4.1. A bányatelek 1-2 határvonala a 097/20-b hrsz-ú úttal, mint védendő létesítménnyel érintkezik. 4.2. A bányatelek 4-5 határvonala a 094 hrsz-ú úttal, mint védendő létesítménnyel érintkezik. 4.3. A bányatelek területén belül védendő létesítmény, természetvédelmi, tájvédelmi területet nem található. Állandó vízfolyás a területen nincs. 5./ Határ- és védőpillérek kijelölése a bányatelek határvonalai mentén: 5.1. A bányatelek 1-2 és 4-5 határvonala mentén a szomszédos védendő létesítmények védelmére a bányatelek határvonalán belül - szakértő által meghatározott - 5 m-es védősáv és 27 fokos határszög, valamint 3 fokos határszög korrekció figyelembevételével, 24 fokos hajlású rézsű alkalmazásával határ-, egyben védőpillért jelöl ki a Bányakapitányság. 5.2. A bányatelek 3-4 és 5-6-7-8-1 határvonalai mentén a bányatelekkel érintkező területek védelmére - szakértő által meghatározott - 5 méteres védősáv és a produktív anyagra jellemző 27 fokos határszög és 3 fokos határszög korrekció figyelembevételével, 24 fokos hajlású rézsű alkalmazásával határpillért jelöl ki a Bányakapitányság. A határ- és védőpillérek méretezése a + 83,90 mBf alaplapra vonatkozik.
2
6./ A bányatelek módosításával kapcsolatos szakhatósági feltételek: - Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának előírásai: 6.1. A bányakitermelés csökkentett területével érintett régészeti lelőhelyeken megelőző feltárást kell végezni. A megelőző feltárás elvégzésére, a munkálatok megkezdése előtt, a beruházó a területileg illetékes múzeummal (Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 5600 Békéscsaba, Gyulai út 1., tel: (66) 323-377) írásbeli szerződést köteles kötni. A szerződés érvényességéhez a CSMKH Kulturális Örökségvédelmi Irodájának jóváhagyása szükséges. 6.2. A kivitelezési munkálatok kizárólag a megelőző feltárások befejezése után kezdhetők meg. 6.3. Az engedélyes tartozik továbbá a munkakezdés és a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjáról a kulturális örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni. - Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltségének, Gyula előírása: 6.4. Be kell tartani a nevezett bányatelek 2011-2015. évi termelési műszaki üzemi tervének elfogadásához adott 60570-001/2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásomban előírtakat. 7./ A Bányakapitányság a bányatelek területére vonatkozóan a „sporthorgászat” újrahasznosítási célt hagyja jóvá. 8./ A Bányakapitányság a bányatelekkel lefedett ingatlanok bányászati célra történő igénybevételére kidolgozott ütemtervet elfogadja. 9./ A Bányakapitányság az SZBK/4215/5/2008. számú határozatában foglaltakat törli. 10./ A Bányakapitányság a bányatelek módosítása (csökkentése) alapján a bányatelekből kikerülő ingatlanokról (Gyula 097/20, 097/24, 097/27, 097/28, 097/32, 097/40, 097/36, 097/51 és 097/58 hrsz.) törli a Gyula I. – homok bányatelket. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a (50.000.- Ft), melyet a 10032000-01417179-00000000 sz. számlára kell befizetni. INDOKOLÁS A Szolnoki Bányakapitányság a Békési Bőség Vállalkozási és Kereskedelmi Bt., bányavállalkozó 2011. március 16-án benyújtott Gyula I.- homok bányatelek módosítási (csökkentési) kérelmére a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, mivel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 26. § (1) bek. értelmében ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, valamint szénhidrogén föld alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén szabad (bányatelek). Gyula I.- homok bányatelek utolsó módosító határozatának száma: SZBK/4215/5/2008. A kérelem a Gyula I.- homok bányatelek 19 ha 2499 m2 nagyságú területtel (Gyula 097/20, 097/24, 097/27, 097/28, 097/32, 097/40, 097/36, 097/51 és 097/58 hrsz.) történő csökkentésére irányul. A bányavállalkozó a Gyula 097/20, 097/24, 097/27, 097/28, 097/32, 097/36, 3
097/40 hrsz-ú ingatlanok leművelését követően a tájrendezést és bányabezárást elvégezte a területeken, melyet a Bányakapitányság SZBK/3706/7/2010. számú határozatában elfogadott. A Gyula 097/51 és 097/58 hrsz-ú területeken a kérelmező bányászati tevékenységet nem kíván folytatni, mivel az ingatlanok tulajdonosai nem járulnak hozzá azok leműveléséhez. A leírtak alapján kéri a bányatelek csökkentését a felsorolt ingatlanokkal. A bányatelek a csökkentést követően csak a 097/57 (a 097/37, 097/38 és 097/57 hrsz-ú ingatlanok összevonásával keletkezett), a 097/5 és 097/6 hrsz-ú ingatlanok területén marad meg. A bányatelek megmaradó területén a bányavállalkozó az alábbiak szerint végzett kutatást: - a volt Gyula 097/37, 097/38 hrsz-ú, valamint a Gyula 097/5, 097/6 hrsz-ú ingatlanokon a 6114/1998. számú kutatási engedély alapján, melyet a Bányakapitányság 308/1999. számon módosított. A kérelmező a kutatást elvégezte és kutatási zárójelentéssel igazolta, hogy a terület ipari vagyonnal rendelkezik és a kitermelési feltételek teljesíthetők. A zárójelentést a Bányakapitányság felülvizsgálta és a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-alföldi Területi Hivatal szakvéleményének beszerzését követően 2921/1999. sz. határozatával elfogadta. - az összevonás előtti Gyula 097/57 hrsz-ú ingatlanon a 3510/2/2006. számú kutatási jog adomány alapján az ásványi nyersanyag kutatást a bányavállalkozó az 5570/18/2006. számon jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv szerint végezte. A kutatás alapján a bányavállalkozó zárójelentést készített, mellyel igazolta, hogy a lelőhely kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik. A zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/11209/2006. számú határozatával fogadta el. Az SZBK/4215/5/2008. számú bányatelek bővítési eljárás során az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula 10386027/2006. számon mondta ki, hogy a tervezett bányatelek bővítés nem hatástanulmány köteles. 1./ A Bányakapitányság a kérelem elbírálása során megállapította, hogy a kérelmező a kérelmét a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rend. (Vhr.) 11/A. § szerinti mellékletekkel és tartalommal készítette el és terjesztette be. A bányatelek maradó területét képező ingatlanok közül a Gyula 097/57 hrsz-ú a bányavállalkozó tulajdonát képezi, míg a Gyula 097/5 és 097/6 hrsz-ú ingatlanok magántulajdonban vannak. A bányavállalkozó az ingatlan-tulajdonost előzetesen írásban tájékoztatta a bányatelek módosítási szándékáról, a bányaműveletekkel érinteni tervezett ingatlan bányászati célra történő igénybevételének módjáról és várható időpontjáról. Az ingatlan-tulajdonos a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlan várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlan használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételt nem tett az eljárás során. 2./ A Bányakapitányság a bányatelek megállapítására és a tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási cél elfogadására vonatkozóan megkérte az érintett szakhatóságok hozzájárulását. Az eljárásban érintett szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltételét, valamint a szakkérdést, melyben az egyes szakhatóságoknak nyilatkoznia kell, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. A Bányakapitányság a benyújtott dokumentáció és a rendelkezésére álló egyéb irattári dokumentációi, nyilvántartásai alapján az alábbiakat állapította meg: - A csökkentést követően megmaradó bányatelek területe is kivett művelési ágú. - A bányavállalkozó rendelkezik a szállítási útvonalra vonatkozó útkezelői hozzájárulással, melyekben foglalt előírásokat elfogadta. - Vasúti pálya a bányatelek környezetében 100 méteren belül nem található. - Az eljárás tárgya nem vízi utat keresztező szénhidrogén vezeték. 4
- Az eljárás egyéb víziközlekedési létesítményt nem érint. - Az eljárás tárgya nem meddőhányó vagy 40 m-nél magasabb építmény. - A bányatelek módosítás honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületet nem érint. - A bányatelek módosítás természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet. - A bányatelek módosítás helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint. Az eljárásba bevont hatóságok közül: - Gyula Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága 802/2/2011. tpk. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a bányatelek módosításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: A kérelem elbírálása során megállapítottam, hogy a csatolt tervdokumentáció tartalma továbbá az abban foglalt műszaki megoldások nem sértik a vonatkozó tűzvédelmi követelményeket. - a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 490/1608/001/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 6.1. – 6. 3. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult a bányatelek módosításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága a Gyula I. homok bányatelek módosítása ügyében 2011. március 22. napján érkezett kérelmével szakhatósági állásfoglalásunkat kérte. Az ügyintézési határidő 2011. április 26. napján jár le. A bányatelek módosított területén régészeti lelőhelyeket tartunk nyilván (Gyula 539. lelőhely, KÖH azonosító: 597, Gyula 540. lelőhely, KÖH azonosító: 599, Gyula 442. lelőhely, KÖH azonosító: 494). A kulturális örökség védelméről szóló módosított 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kötv.) 19. § (1) bekezdése értelmében, a régészeti lelőhelyeket a földmunkákkal járó fejlesztésekkel el kell kerülni. A Kötv. 22. § (1) bekezdése értelmében, ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárás elvégzésére, a munkálatok megkezdése előtt, a beruházó a Kötv. 22. § (3) bekezdése, továbbá a régészeti lelőhelyek feltárásának illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet (továbbiakban Rendelet) 16. § értelmében, a területileg illetékes múzeummal írásbeli szerződést köteles kötni, illetőleg a megkötött szerződést a beruházónak hatósági jóváhagyás céljából be kell mutatni a Hivatal illetékes regionális szervének. A Hivatal a szerződést – az Ásatási Bizottság javaslatát figyelembe véve – határozatban hagyja jóvá. A beruházás területátadása csak a megelőző feltárás lezárulása után történhet. - a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula 61866-002/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a bányatelek módosításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához a rendelkező rész 6.4. pontjába beépített feltétellel hozzájárult az alábbi indokolással: A megkereséshez mellékelt – Gyenes István bányászati szaktervező által összeállított – dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a kérelmező a Gyula I.- homok bányatelek területének 192499 m2 -rel történő csökkentéséhez szükséges hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást kívánja megszerezni. Állásfoglalásom kialakításakor megállapítottam, hogy a tervezett módosítás környezetvédelmi érdeket nem sért. Mivel a tervezett csökkentés - a feltételeim teljesülése, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett vízvédelmi és természetvédelmi szakkérdések szempontjából - a környezetre várhatóan nem gyakorol olyan hatást, amely a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladná, ezért a Gyula I.- homok bányatelek módosításához hozzájárultam. Előírásomat a környezeti elemek védelme érdekében tettem. A kialakult bányató vízkészletének horgászati célú felhasználásával kapcsolatban már a hivatkozott 60570-001/2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásomban rendelkeztem.
5
3./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 7. pontjában a Vhr. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a tájrendezési előtervben tervezett újrahasznosítási célt a bányatelek területére vonatkozóan jóváhagyta, a 8. pontjában a Vhr. 12. § (1) bekezdésben foglaltak szerint a bányatelekkel lefedett ingatlanok bányászati célra történő igénybevételére kidolgozott ütemtervet elfogadta. A rendelkező rész 9. pontjában a korábbi bányatelek módosítási határozatban foglaltak törléséről a Bányakapitányság azért intézkedett, mert a bányatelek módosítással (csökkentéssel) a bányatelek területe, sarokpontjai, ásványvagyon készlete, pillérei megváltoztak. 4./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 3.5. pontjában a kérelmező javaslatában foglaltak figyelembevételével a tervezett bánya bányaveszélyek szerinti minősítését mellőzte, mivel a fő bányaveszélyek, valamint por-, és sugárveszély nem veszélyeztetik a bányát. 5./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 5. pontja szerinti határpilléreket a Bt. 32. § (2) bekezdése, illetve a Vhr. 19. § (1) bekezdése alapján a bányavállalkozó kérelmére, az érdekeltek meghallgatásával, a közreműködő szakhatóságok állásfoglalása alapján jelölte ki. A bányatelek 2-3 oldala mentén határpillért a Bányakapitányság nem jelölt ki, mivel ezen oldal mentén a bányatelek a már meglévő bányató vízfelületével (Gyula 097/5 hrsz.) érintkezik. 6./ A Bányakapitányság az alábbiakra hívja fel a bányavállalkozó figyelmét: a) a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; b) a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni; c) a bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének; d) a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. Amennyiben a kérelmező bányászati célt szolgáló építményt vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, annak megkezdése előtt köteles beszerezni a területileg illetékes építési hatóság engedélyét; e) a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében - a földterületek bányászati célú ideiglenes vagy állandó jellegű igénybevétele, a művelési ág megváltozása esetén - a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes szakhatósági engedélyét, illetve indokolt esetben rendezni kell az igénybevett terület használati jogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra; f) a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni; g) a bányatelek jogosítottja az építésügyi hatóságtól kérheti a bányatelek határai között fekvő házhelyekre az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, amennyiben a bányatelket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték; h) külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a Bt. 26/A. § (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel lefedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek; i) a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló más (jelen határozatban nem szereplő) ásványi nyersanyag kitermelésére. Ha a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a bányateleknek e nyersanyagra történő kiterjesztését, melyre elsőbbség illeti meg. j) bányászati tevékenységet csak jóváhagyott Műszaki üzemi terv szerint lehet megkezdeni és folytatni;
6
k) a bányavállalkozó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a bányakapitánysághoz bejelenteni; l) a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet). Jelen határozat nem mentesíti a bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. A Bányakapitányság az eljárása során a jogszabályban előírt ügyintézési határidőt betartotta. A kérelmező az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1), valamint a 99. § (1) bekezdés, a fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A Bányakapitányság a határozatát a Bt. 26. § (3) bekezdésben biztosított hatáskörében, a Ket. 71. § (1) bekezdés alapján adta ki. A Bányakapitányság illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet biztosítja. Szolnok, 2011. április 27.
dr. Molnár József bányakapitány
7
