Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5.  5001 Szolnok; Pf.:164  (56): 512-319; 512-320 Fax: 512 337 Ügyeleti tel: (56): 512-31 Szegedi Iroda (62) 558-282. E-mail: [email protected] MNB 10032000-01417179-00000000 Kérem, válaszában hivatkozzon az ügyirat számára, valamint az ügyintéző nevére!

Ügyirat száma: SZBK – 2.641/17/2010. Ea: Bogdán Gyula

Hivatkozási szám: UA001500/K-791/2010. Ügyintéző: Kiss Valéria

MOL Nyrt KTD EÁKT Hatósági és Társadalmi Kapcsolatok

1117 BUDAPEST Október huszonharmadika utca 18.

Tárgy: „Szegvár-I.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítása.

HATÁROZAT

Szolnoki Bányakapitányság a MOL Nyrt bányatelek megállapításra irányuló hivatkozott számú kérelmét felülvizsgálta, és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) 26.§ (3) bekezdése alapján bányatelket állapít meg az alábbiak szerint: 1. A bányatelek védneve: „Szegvár-I.-szénhidrogén” 2. Az ásványi nyersanyag megnevezése: szénhidrogén Az ásványi nyersanyag kódja: 9020 (konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz) 9030 (nem konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz) 3.

A bányatelek földrajzi fekvése: Csongrád megyében Szentes és Mindszent városok, Szegvár nagyközség és Felgyő, Csanytelek, Mártély, Baks, Derekegyház községek közigazgatási területe.

Oldal: 1 / 10


4. A bányatelek jogosítottjának -neve: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság -székhelye: 1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 18. 5. A bányatelek határvonalainak töréspontjai EOV rendszerben: Töréspont száma 1 2 2/a 3 4 4/a A bányatelek térkép -vetületi rendszere: -magassági alapszintje:

Y (m) 732 000,00 747 000,00 747 000,00 747 000,00 732 000,00 732 000,00

X (m) 144 000,00 144 000,00 142 300,00 130 000,00 130 000,00 142 300,00

Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) Balti-felett (Bf).

6. A bányatelek területi ismertetése: 6.1. A bányatelek -területe: -fedlap: -alaplap:

210 km2 2.800 mtsza (Balti) 6.150 mtsza (Balti)

A bányászati jogosultság a megjelölt koordináták alatti térben, az alaplap és fedlap által meghatározott mélységben, a nem hagyományos (medence központú földgáz előfordulás-BCGA) telepek formációiban nyilvántartott szénhidrogén telepre vonatkozik. 6.2. A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telep sem az alaplap alatt, sem az alaplap felett nem található. 6.3. A bányatelek határos más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelekkel, amelyek az alábbiak: 6.3.1. Egymást részben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.2. Egymást egészben fedő bányatelkek: nem található 6.3.3. Szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: Oldal: 2 / 10




Makó-árok-I-szénhidrogén.—közös határvonal a 2/a., 3., 4., és 4/a. töréspontok által határolt terület. A bányatelek jogosítottja: TXM Olaj- és Gázkutató Kft

6.4. Szomszédos bányatelekre átnyúló szénhidrogén telep: nem található. 6.5. A bányatelek határain belül -a felszínen található művelési ágak: szántó, erdő, kivett hely (45-ös, 4521-es és 4523-as közút, Mindszent- Szentes vasútvonal, Kurca folyó, 5 db főcsatorna (Korogy-éri, Alsó, Felső, Percsovai, Dong-éri) Vidre-éri halastó, Hódmezővásárhelyi Kék-tó, Szenetsi TV közvetítő állomás), -a felszínen található a bányatelket kettészelő Tisza folyó és hullámtere, -a felszínen található a Csanyteleki Fővízkivételi mű létesítménye, -a felszín tulajdonviszonyai: -a Min-3 kút a MOL Nyrt tulajdonában van, -a Min-1,-2 kutak tulajdonosi kezelője a Magyar Állam megbízásából a BVH Kft, -a mezőgazdasági földterületek magántulajdonban vannak, -a felszín nagy részben külterület, a területen tanya, mezőgazdasági major található, kis részben Szentes, teljes egészében Mindszent és Szegvár belterület, -az elsőfokú építési hatósági feladatokat -Szentes Város Jegyzője, 6601 Szentes, Pf-58. -Csongrád Város Jegyzője, 6640 Csongrád, Kossuth tér 7.

-Hódmezővásárhely Város jegyzője, 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1. -Mindszent Város Jegyzője, 6630 Mindszent, Köztársaság tér 31. -Kistelek Város Jegyzője, 6760 Kistelek, Árpád u. 1-3. látja el, -a bányatelken számos ismert, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda által nyilvántartott régészeti lelőhely található, -a bányatelken műemlék, lőtér, repülőtér, HM és BM által kivett hely nem található, -a bányatelek területe természetvédelmi oltalom alatt álló területeket érint. 7. A kitermelés módja: -fúrólyukas olajtermelés. 8. A biztonsági övezettel védett bányászati létesítmények. A bányatelken belül található, védendő bányászati létesítmények (gázkutak, szállító vezetékek) biztonsági övezettel rendelkeznek. Azon szénhidrogén bányászati célt szolgáló berendezések részére, amelyekre kérelmező a jövőben szerzi meg a használatbavételi engedélyt, a Szolnoki Bányakapitányság által meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni. 9. A bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyisége. A bányatelekkel lefedett nem hagyományos szénhidrogén telepeinek kezdeti földtani vagyonát és kitermelhető ipari vagyonát, valamint a kitermelhető szénhidrogének jellemzőit az 1 sz. melléklet tartalmazza. Oldal: 3 / 10


10. A bányatelek termelő berendezései. A „Szegvár-I.- szénhidrogén” bányatelek ásványvagyonának termeltetését a Min-3 számú meglévő kúttal biztosítják. A kutat a Hód-1 jelű kút irányában építendő vezetékkel a MOL Kardoskút-Algyő Gázüzem közötti DN 300 gázvezetékbe kötik be NA 100 NNy 100 méretű, kb. 26,5 km hosszú vezetékkel. A termelt gáz mérését kútkörzetben biztosítják, az értékesítését az Algyő Gázüzem működő technológiája biztosítja. 11. A bányatelek határain belüli egyéb CH ipari termelő berendezések. A bányatelek területén található a Földgázszállító Zrt DN 700 méretű „Jugoszláv tranzit” vezetéke, a térség gázellátását biztosító DN 400 méretű gáztávvezeték és annak DN 100-as Szentesi leágazása. 12. A bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához/csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedések, feltételek. 12.1. Művelési terv. A bányatelekkel lefedett nem hagyományos gázmező szénhidrogén telepeinek folyamatos termelési célra történő igénybe vételének feltétele a hidrodinamikai egységekre kidolgozott, a bányavállalkozó által elfogadott, és a Bányakapitányság részére tájékoztatásul megküldött művelési terv megléte. 12.2. Gáztermeléshez kapcsolódó létesítmények építése. A gáztermeléshez kapcsolódó mélyfúrások, kútkiképzések, valamint felszíni technológiai létesítmények (vezetékek, gázgyűjtők) építésének engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI:4.) GKM rendelet). A használatba vétellel egy időben a Bt. 32.§ (1) bekezdése, és a Vhr-ének 19/A.§ (1) bekezdése alapján meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni, a vonatkozó tilalmaknak és korlátozásoknak a bányavállalkozó köteles érvényt szerezni. A mélyfúrások, kútkiképzések során kiemelt figyelmet kell fordítani  a nagy mélységből adódó, esetenként a hidrosztatikus nyomást meghaladó nyomásviszonyokra, a magas hőmérsékletre,  a földalatti átfejtődést kizáró kútszerkezet kialakítására. A földgáztermeléshez kapcsolódó felszíni technológiai létesítményeknél a technológia megválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani  a várható magas kútfej nyomásokra és hőmérsékletekre,  az esetleges magas H2S tartalomra,  a működés biztonságának fokozásához a világszínvonalú irányítástechnikai lehetőségek felhasználására,  a felszíni ingatlanok minél kisebb mértékű igénybevételével járó ellenőrzési rendszer kialakítására (műszerezés, távadás, repülőgépes ellenőrzés stb).

Oldal: 4 / 10


12.3. Gáztermelési tevékenység biztonsága. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet más vállalkozóval csak szerződés alapján végeztetheti, ha az a jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedélyekkel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. 13. Szakhatósági előírások. 13.1. Környezetvédelem. 1.

2.

3. 4.

5. 6.

7.

8. 9.

A bányatelek területén a tervezett egyéb bányászati tevékenységek megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy a kérdéses tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló,314/2005. (XII.25.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik-e, amennyiben igen, úgy az engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. A bányászati tevékenységhez kapcsolódó minden felszínt érintő tevékenységet és beruházást úgy kell megtervezni, kijelölni, megvalósítani, hogy az nem járhat védett természeti terület, illetve Natura 2000 terület esetében a kijelölés céljaival ellentétes hatásokkal. A felszínt érintő tevékenységekről előzetesen egyeztetni kell az érintett nemzeti park igazgatósággal. A bányatelek fektetéssel érintett területen végzett bármely bányászati és ahhoz kapcsolódó tevékenység a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését kizárva végezhető, különös tekintettel a felszín alatti ivóvíz készletekre, illetve azok védőövezetére. A bányatelken belül a tervezett létesítmények működő, felhagyott, rekultivált hulladéklerakó telepre nem építhetők azok esetleges védelmi övezetét nem érinthetik. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat, környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. §-ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon – gyűjteni. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás), illetve hasznosítónak való átadás fogadható el. A hulladékok csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adhatók át. A keletkező hulladékokról a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartást kell vezetni, illetve a rendelet előírásai szerinti adatszolgáltatást kell a felügyelőség felé teljesíteni.

13.2. Polgármesteri Hivatal. Szentes. A kivitelezés és az üzemeltetés során a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 8/2008.(V.01.) rendelet 2.§ értelmében, az alábbi bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni:

Oldal: 5 / 10


/4/ Aki a város belterületén, valamint külterületén a közutak tartozékát alkotó, valamint a közút határától 10 m távolságon belül álló fát ki akar vágni, annak előzetesen vegetációs időn belül (máj.-szept.) fakivágási engedélyt kell kérnie a) a város bel- és külterületén a jegyzőtől, b) országos vagy helyi közút tartozékát alkotó, illetőleg a közút határától 10 m távolságon belül álló fa tekintetében a közút kezelőjétől. Fát kivágni csak vegetációs időn kívül, nyugalmi állapotban lehet, kivéve élet- és balesetveszély esetén, illetve közmű hiba elhárításánál, ha feltétlenül szükséges. /5/ Az érintett hatóság, illetve a közút kezelője: a) a fa kivágását megtilthatja, ha annak további fenntartása indokolt, vagy ha a bejelentő rendelkezési jogosultsága nem állapítható meg, b) a bejelentőt a kivágott fa pótlására kötelezheti. Mindszent. A tárgyi beruházás helyi természetvédelmi területet nem érint. Szegvár. A benyújtott szakhatósági dokumentáció alapján a tervezett létesítmények illetve tevékenység a helyi környezet-és természetvédelem szabályaival valamint a hatályos településrendezési eszközökkel nem ellentétes. 13.3.Földhivatal. A szakhatósági hozzájárulását megadja a termőföld mennyiségi és minőségi védelme követelményeire vonatkozó, jogszabályi előírások betartásának figyelembe vétele mellett. A termőföld megóvása és ésszerű használata szempontjából a fent nevezett, engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb területi mértékű termőföld igénybevételével történhet. A beruházás megvalósítása során fokozottan figyelni kell arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági használatát a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. 13.4. Örökségvédelem. A tárgyi ügyben érintet területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók. A tervezett létesítmények (kutak, vezetékek és egyéb létesítmények) kialakításához szükséges földmunkák a lelőhelyeket érinthetik. A részletes tervek ismeretében tudjuk csak kialakítani a régészeti szakmunkákra vonatkozó konkrét állásfoglalásunkat. 14. Ásványvagyon változása. A bányavállalkozó hidrodinamikai egységenként köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az MBFH Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni.

Oldal: 6 / 10


A határozat ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4.§ (1) bekezdés szerint az első fokú eljárás díjának 50 %-a (65.500,- Ft--kódszám: A 044), amelyet az eljárás megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) MNB 10032000-01417179-00000000 számú számlájára átutalni, és az erről szóló igazolást (befizetési bizonylat) a fellebbezéshez csatolni. Jelen határozat, amennyiben a közléstől számított 10 munkanapon belül fellebbezés nem érkezik ellene, a 11. munkanapon jogerőssé válik. Indokolás A bányavállalkozó MOL Nyrt KTD EÁKT Hatósági és Társadalmi Kapcsolatok UA001500/K-791/2010. ikt. számú –a Bányakapitányságra 2010. augusztus 4.-én beérkezett—kérelmében a „Szegvár-I.szénhidrogén” bányatelek megállapítását kérte a Szolnoki Bányakapitányságtól. A kérelmező a kutatási tevékenységet a 107. Mindszent kutatási területen a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott, 2009. július 27-ig érvényes kutatási engedély alapján végezte. A kutatási tevékenységről készült zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság 476/2010/2. és 476/2010/5. ikt. számú határozatával elfogadta. Azóta nem merültek fel olyan információk, amelyek a földtani vagyon mennyiségét megváltoztatták. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert  a kérelemhez a benyújtás időpontjában joghatályos Vhr. 11/A.§ (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta,  a kutatás befejezése után kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 26/A.§ (2) bekezdés a) pontja szerint,  a bányavállalkozó készletszámítási módszerrel igazolta, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik. A vagyonszámítást volumetrikus alapon, a REP nevű szoftver alkalmazásával, Monte Carlo szimuláció segítségével végezték az egész 107-es blokk területére, mint maximális területre. A tároló képződmények a blokk teljes területén megtalálhatók. A számítást három egységre végezték el: az Endrődi Formációra, az Alsó-Szolnoki egységre, valamint a Felső-Szolnoki egységre.  a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírásban mutatta be a kitermeléshez szükséges, már megvalósított vagy tervezett termelő berendezéseket, kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, MOL meglévő létesítményeinek igénybe vétele, tervezett fejlesztések), megjelölte a kitermelés ütemterv szerinti időpontját,  ezen határozattal megállapított bányatelek korábban megállapított bányatelket nem fed,

Oldal: 7 / 10




a kérelmező mellékelte a joghatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet.

Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy 

a bányatelek megállapítása önmagában nem jogosít a terület igénybevételére (Bt. 26/A. § (1) bek.),



a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A. § (4) bek.). Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogénbányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes építési hatósági engedélyt,



jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosit,



a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az OTÉK (ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK, 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra,



a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. § ).



a bányatelek tulajdonosa nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. § (7) bek. és Bt. 26/A. § (3) bek. ) Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra,



a bányatelek határain belül csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervvel egyező szénhidrogén termelés folytatható (Bt. 27. § (1) bek. ),



a bányatelek adatainak változásait 30 napon belül a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni (Vhr. 12. § (5) bek. )

A bányatelek megállapításához a szakhatóságok közül 

az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Komplex Engedélyezési Osztálya szakhatóságként 2010. szeptember 27.-én kelt 78.891-1-1/2010. sz. Oldal: 8 / 10


ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.1. pontja tartalmazza; 

a Szentes Város Önkormányzat Jegyzője szakhatóságként 2010. szeptember 08.-án kelt E33939/2010. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.2. pontja tartalmazza;



a Csongrád Megyei Földhivatal szakhatóságként 2010. október 05.-én kelt 10.109-2/2010. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.3. pontja tartalmazza;



a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda szakhatóságként 2010. szeptember 13.án kelt 490/4187/001/2010. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.4. pontja tartalmazza. Az állásfoglalásának indoklásában található: Tájékoztatásul felhívjuk a beruházó figyelmét, hogy a régészeti szakmunkák költsége jelentősen csökkenhet, ha a vezeték nyomvonalának ill. az egyéb létesítményeknek a kialakításakor figyelembe veszi, illetve lehetőség szerint elkerüli e régészeti lelőhelyeket. Javasoljuk, hogy a régészeti szakmunkák költségeinek könnyebb tervezése érdekében, készüljön örökségvédelmi hatástanulmány az érintett területre;



Az eljárásban feltétel nélkül járult hozzá a bányatelek megállapításhoz az alábbi szakhatóság: -

Szegvár Nagyközség Jegyzője a 03-169/2010.09.13. számú ügyiratában (13.2. pont),

-

Mindszent Város Jegyzője a 12600-1/2010.09.10. számú ügyiratában (13.2. pont),

A rendelkező részben előírtak az alábbi jogszabályokon alapulnak: 

az 54/2008. (III.20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontján a 2. pontban megadott kódszámok,



a Bt. 26.§ (1) pontján a fedlap és alaplap megállapítása, ami a kérelmező adatszolgáltatása alapján került megállapításra,



a Vhr.12.§ (2) bekezdésen a 12.1. pont, a KFBSZ-ről szóló 2/2010. (I.14.) KHEM rendelet 39.§ (1) bekezdés alapján,



a Vhr. 21.§ (5) bekezdésen a 12.3. pont,



a Vhr. 12.§ (1) bekezdésen a 13. pont,



a Bt. 25.§ (2) bekezdésen a 14. pont.

A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja alapján járt el.

Oldal: 9 / 10


A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. Az eljárást a Bányakapitányság a Ket-ben előírt határidőn belül lefolytatta. Az engedélyes a Bt. 43§ (9) bekezdése alapján felügyeleti díjat fizet. A Szolnoki Bányakapitányság jelen határozatát a közigazgatási ügy érdemében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 71. § (1) bekezdésben foglaltak szerint, a Bt. 26.§ (3) bekezdés által biztosított hatáskörében eljárva, a 267/2006. (XII.20.) Kormányrendeletben megállapított illetékességgel adja ki. A fellebbezés alapja a Ket. 99.§ (1) bekezdésében foglaltak. Mellékletek: 1. sz. melléklet bányatelek dokumentáció+bányatérkép 1 pld VFSZ10-00226 számla Szeged, 2010. november 8.

Pályi György bányakapitány sk

A kiadmány hiteléül:

Bogdán Gyula bányafelügyeleti főmérnök Oldal: 10 / 10

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Recommend Documents