Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság 5000 Szolnok, Templom utca 5. (56)512-319; (56)512-320; Fax: (56)512-337 Ügyeleti tel: 06-56-512-320 5001 Szolnok, Pf.: 164; E-mail:
[email protected] Számlaszám: 10032000-01417179-00000000
SZBK/2267-11/2011. Üi: Szeifert Konrád A határozat 2011. 09. 16-tól jogerős. „LIRÓ” Homok Bányászati Bt. 5662 Csanádapáca Deák Ferenc u. 29. Tárgy: Csabaszabadi II.- homok bányatelek módosítása HATÁROZAT A Szolnoki Bányakapitányság a ”LIRÓ” Homok Bányászati Bt. bányavállalkozó (5662 Csanádapáca, Deák Ferenc u. 29.) által benyújtott kérelemre a Csabaszabadi II.- homok védnevű bányatelket módosítja (bővíti) a következők szerint: 1./ A bányatelek: 1. 1. védneve: Csabaszabadi II.- homok 1. 2. ásványi nyersanyaga: homok (vakoló homok), kódja: 4200, besorolása: haszonanyag homok (közlekedésépítési homok), kódja: 4200, besorolása: haszonanyag, 1. 3. kitermelési módja: külfejtés. 2./ A bányatelek jogosítottjának: 2. 1. neve: 2. 2. székhelye:
„LIRÓ” Homok Bányászati Bt. 5662 Csanádapáca, Deák Ferenc u. 29.
3./ A bányatelek: 3. 1. földrajzi helye:
- Békés megye, - Csabaszabadi község 010/21, 010/22, 010/23, 010/24 és 010/4 hrsz-ú külterületi ingatlanok. 1
3. 2. határvonal töréspontjainak felszíni koordinátái EOV rendszerben: Töréspont sorszáma 1 2 3 4 5 6
Koordináták Y (m) 795216,85 795531,02 795551,33 795283,91 795015,94 795212,81
3.3. fedőlapja: alaplapja:
+ 96,15 mBf + 85,00 mBf
3.4. területe:
0,123807 km2 (12 ha 3807 m2)
X (m) 137907,43 137718,89 137703,00 137443,97 137703,39 137895,11
Z (mBf) + 91,60 + 92,10 + 92,25 + 93,95 + 94,35 + 91,15
3.5. A bánya főbb bányaveszélyek szempontjából nem minősített. 3.6. A bányatelek ásványi nyersanyagának mennyisége üzleti titoknak minősül, melyet a határozat 1. számú melléklete tartalmaz. 4./ Védendő létesítmények: - A bányatelek területén belül, a 3-4 határvonal mentén a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. kezelésében lévő 20 kV-os elektromos távvezeték és két tartóoszlopa található, mint védendő létesítmény. - A bányatelek területén belül, a 3-4 határvonal mentén a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. kezelésében lévő 20 kV-os elektromos távvezeték bányatelek 4-es sarokpontjához közelebb eső tartóoszlop mellett található az ide a Békés Megyei Földhivatal engedélyével áthelyezett 384057 számú háromszögelési alappont, mint védendő létesítmény. - A bányatelek 1-2-3 határvonala a 08 hrsz-ú árokkal és a 09 hrsz-ú csatornával, mint védendő létesítménnyel érintkezik. - A bányatelek 3-4 határvonala a 097 hrsz-ú közúttal, mint védendő létesítménnyel érintkezik. - A bányatelek Csabaszabadi 010/23 és 010/21 hrsz-ú, már leművelt és feltöltött területén található, a bányavállalkozó, illetve az ügyvezetőjének a tulajdonában lévő épületek, építmények (a 010/23 hrsz-on homoktároló szín, illetve a 010/21 hrsz-on szolgálati lakás és raktár, szociális épület, zárt szennyvízgyűjtő), mint védendő létesítmények. - A bányatelek területén vízfolyás vagy természetvédelmi terület nem található. 5./ Határ- és védőpillérek kijelölése a bányatelek területén és határvonalai mentén: 5.1. A bányatelek területén a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. kezelésében lévő 20 kV-os elektromos távvezeték és két tartóoszlopa található. A bányatelek 3-as sarokpontjához köze2
lebb eső tartóoszlopának védelmére az oszlop és a bányatelek 3-4 határvonalát összekötő merőleges megközelítési útvonal mindkét oldalán 5 m széles védősáv, valamint az oszlopok körül 5 m-es sugarú félkörívben kialakított védősáv és a produktív anyagra jellemző 27 fokos határszög és 3 fokos határszög korrekció figyelembevételével, 24 fokos hajlású rézsű alkalmazásával védőpillért jelöl ki a Bányakapitányság, míg a 4-es sarokpontjához közelebb eső tartóoszlopának védelmére az oszlop és a bányatelek 3-4 határvonalát összekötő merőleges megközelítési útvonal mindkét oldalán 10 m széles védősáv, valamint az oszlopok körül 10 m-es sugarú félkörívben kialakított védősáv és a produktív anyagra jellemző 27 fokos határszög és 3 fokos határszög korrekció figyelembevételével, 24 fokos hajlású rézsű alkalmazásával védőpillért jelöl ki a Bányakapitányság, mely védőpillér egyben a 38-4057 számú alappont védőpillére is. 5.2. A bányatelek határvonalai mentén a szomszédos területek védelmére - szakértő által meghatározott - 5 méteres védősáv és a produktív anyagra jellemző 27 fokos határszög, 3 fokos határszög korrekció figyelembevételével, 24 fokos hajlású rézsű alkalmazásával határpillért, az 1-2-3 és 3-4 határvonalak esetében az érintkező létesítmények védelmére egyben védőpillért jelöl ki a Bányakapitányság. A határ- és védőpillérek méretezése a + 85,00 mBf alaplapra vonatkozik. 6./ A bányatelek módosításával kapcsolatos szakhatósági feltételek: - Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Körzeti Földhivatal előírásai: 6.1. Az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra felhasználni, ezért a termőföld végleges más célú hasznosításához az igénybevevőnek a Földhivatal engedélyét előzetesen be kell szereznie. Termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. 6.2. A tevékenységet úgy kell folytatni, hogy az a szomszédos termőföldek megfelelő hasznosítását ne akadályozza. 6.3. A tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási célt (sporthorgászat céljára is alkalmas vizes élőhely) elfogadom. 7./ A Bányakapitányság a bányatelek területére vonatkozóan a sporthorgászat céljára is alkalmas vizes élőhely újrahasznosítási célt hagyja jóvá. 8./ A Bányakapitányság a bányatelekkel lefedett ingatlanok bányászati célra történő igénybevételére kidolgozott új ütemtervet elfogadja. 9./ A Bányakapitányság a Szolnoki KBF 1363/1990. és a Szolnoki Bányakapitányság 11070/2004. számú határozataiban foglaltakat törli. 10./ Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért erre vonatkozóan a határozatban nem kellett intézkedni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a (50.000.- Ft), melyet a 10032000-01417179-00000000 sz. számlára kell befizetni. 3
INDOKOLÁS A Szolnoki Bányakapitányság a „LIRÓ” Homok Bányászati Bt., bányavállalkozó 2011. augusztus 1-én benyújtott Csabaszabadi II.- homok bányatelek módosítási kérelmére a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, mivel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 26. § (1) bek. értelmében ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, szénhidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid felszín alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad. A kérelem a Csabaszabadi II.- homok bányatelek 2 ha 8854 m2 nagyságú területtel történő bővítésére irányul. A Csabaszabadi II.- homok bányatelket a Szolnoki Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség 1363/1990. számú határozatával állapította meg, a bányatelek módosítására a Szolnoki Bányakapitányság 11070/2004. számú határozatával egy esetben már sor került. A Szolnoki Bányakapitányság a bővítés területének kutatására vonatkozóan SZBK/1943/2/2006. számon kutatási jogot adományozott a bányavállalkozó részére. Az ásványi nyersanyag kutatást a bányavállalkozó a területen az SZBK/5203/17/2006. számon jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint elvégezte. A kutatás alapján a bányavállalkozó zárójelentést készített, mellyel igazolta, hogy a lelőhely kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik. A kérelmező a kutatás során homok (vakoló homok és közlekedésépítési homok) ásványi nyersanyagon kívül más ásványi nyersanyagra nem bukkant. A földtani ismeretek igazolása a Bányakapitányság által SZBK/8924/3/2006. számon elfogadott kutatási zárójelentés alapján volt elfogadható. Az ásványi nyersanyag besorolás laboratóriumi vizsgálatait a HOTARU Kft. végezte 2006-ban, szemcseösszetétel, tömörítési, koptatottsági, ásvány-, és kőzettani vizsgálatok alapján. A bányatelek bővítés területére vonatkozóan a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula 50122-005/2010. számú előzetes környezeti vizsgálatot lezáró határozatában mondta ki, hogy a tervezett bányatelek bővítése során nem feltételezhetőek jelentős környezeti hatások, tehát a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. 1./ A Bányakapitányság a kérelem elbírálása során megállapította, hogy a kérelmező a kérelmét a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rend. (Vhr.) 11/A. § szerinti mellékletekkel és tartalommal készítette el és terjesztette be. A bányatelek területét képező ingatlanok nem a bányavállalkozó tulajdonát képezik. A bányavállalkozó az ingatlan-tulajdonosokat előzetesen írásban tájékoztatta a bányatelek módosítási szándékáról, a bányaműveletekkel érinteni tervezett ingatlanok bányászati célra történő igénybevételének módjáról és várható időpontjáról. Az ingatlan-tulajdonosok a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételt nem tettek az eljárás során. 2./ A Bányakapitányság a bányatelek megállapítására és a tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási cél elfogadására vonatkozóan megkérte az érintett szakhatóságok hozzájárulását. Az eljárásban érintett szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltételét, valamint a szakkérdést, melyben az egyes szakhatóságoknak nyilatkoznia kell, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. A Bányakapitányság a benyújtott dokumentáció és a rendelkezésére álló egyéb irattári dokumentációi, nyilvántartásai alapján az alábbiakat állapította meg: - Az eljárás gyógyhelyet, ásvány-, gyógyvíz és gyógyiszap lelőhelyet nem érint. 4
- A bányavállalkozó rendelkezik a meglévő bányatelekkel érintkező 4432 j. Békéscsaba-Makó összekötő útra vonatkozó BEK-1346/2/2011. számú közútkezelői hozzájárulással, mely szerint a tervezett bővítés megvalósítását követően a bányaterület közúti kapcsolatában változás nem következik be, ill. az új területrész sem kerül közelebb a közút tengelyéhez a jelenleg meglévő védőtávolságnál, ezért a Magyar Közút a bővítéshez hozzájárult. - Vasúti pálya a bányatelek környezetében 100 méteren belül nem található. - Az eljárás tárgya nem vízi utat keresztező szénhidrogén vezeték. - Az eljárás egyéb víziközlekedési létesítményt nem érint. - Az eljárás tárgya nem meddőhányó vagy 40 m-nél magasabb építmény. - Az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét nem érinti. - A bányatelek bővítés nem helyi védettségű természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon valósul meg. Az eljárásba bevont hatóságok közül: - a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság, Békéscsaba J-68/2011. tpk. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a bányatelek módosításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: Megállapítottam, hogy a bányatelek megállapítására készített tervdokumentáció tartalma tűzvédelmi szabályba nem ütközik, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. - a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Körzeti Földhivatal 10.153/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 6.1. – 6.3. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult a bányatelek módosításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság (Szolnok, Templom u. 5.) SZBK/2267-2/2011. szám alatt megkereste hatóságomat azzal, hogy a HOTARU Kft. (5600 Békéscsaba, Berzsenyi u. 10.) által készített terv alapján a Csabaszabadi II.- homok bányatelek módosításához és a tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási cél elfogadásához állásfoglalását adja meg. A dokumentációt, térképeket a termőföld mennyisége védelme szempontjából megvizsgáltam és az alábbiakat állapítottam meg: A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban:Törvény) 8. § (1) bekezdése írja elő, hogy a termőföldek védelme érdekében érvényre kell juttatni, hogy a tervezett tevékenység lehetőség szerint gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen meg. A csabaszabadi 010/4 hrsz-ú 2 ha 2279 m2 nagyságú szántó és a 010/22 hrsz-ú szántó bányatelekkel nem fedett 6575 m2 nagyságú része az ingatlannyilvántartás szerint (1.), (3.) és (4.) minőségi osztályú szántókból tevődik össze. Ebből szántó (3.) és szántó(4.) terület összesen 2 ha 6363 m2, szántó(1.) 2491 m2. A szántó(1.) kataszteri tiszta jövedelme 46,90, a szántó(3.) területé 34,80, a szántó(4.) területé 23,50 Aranykorona hektáronként, Csabaszabadi településen a szántóátlag 41,76 AK/ha. Mivel a bányatelek bővítésére kért szántóterület jelentős része – 2 ha 6363 m2 - települési szántóátlagnál gyengébb minőségű, valamint a szántó(1.) terület megközelítőleg fele része védő és határpillér területébe esik és így ténylegesen bányászatra kevés (1.) osztályú szántó kerül felhasználásra, ezért a bányatelek módosításához előírásaim mellett hozzájárultam és egyben a javasolt újrahasznosítási célt elfogadtam. A Törvény 9.§ (1.) bekezdése írja elő, hogy az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra felhasználni a földvédelmi járulék fizetési kötelezettséget a 21.§-a állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a 267/2006.(XII.20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján biztosított hatáskörben eljárva a Földhivatalokról szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján adtam meg. - a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula 64136-002/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a bányatelek módosításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához feltételek nélkül hozzájárult az alábbi indokolással: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányságánál eljárás indult a Csabaszabadi II.- homok bányatelek Csabaszabadi, 010/4 és 010/22 hrsz-ú, összesen 5
2 ha 8854 m2 nagyságú területbővítés ügyében. Az eljáró szakhatóság SZBK/2267-2/2011. iktatószámú levelében szakhatóságként megkereste a kirendeltséget. Az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az 50122-005/2011. iktatószámú határozatában megállapította, hogy a Csabaszabadi II.- homok védnevű bánya bővítése során nem származhatnak jelentős környezeti hatások, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A bányászati művelés során kialakuló bányató újrahasznosítása horgásztóként a környezetvédelmi előtervben, és az 50122-005/2011. iktatószámú határozatban foglaltak betartása alapján elfogadható. A tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási céllal – sporthorgászati célra alkalmas vizes élőhely – egyetértek. Tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység - a feltételeim teljesülése, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett vízvédelmi, természetvédelmi szakkérdések szempontjából - a környezetre várhatóan nem gyakorol olyan hatást, amely a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladná, így a bánya bővítés engedélyének kiadásához hozzájárultam. Felhívom az engedélyes figyelmét az alábbiakra: - Be kell tartani a Csabaszabadi II.- homok védnevű bányabővítés előzetes környezeti vizsgálati eljárást lezáró 50122-005/2011. iktatószámú határozatban foglalt előírásokat. - A bővítmény művelésére vonatkozó Műszaki Üzemi Terv engedélyezési eljárásában kerülnek meghatározásra a további előírások. - a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 490/3737/001/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a bányatelek módosításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához feltételek nélkül hozzájárult az alábbi indokolással: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága kezdeményezésére a Csabaszabadi II.- homok védnevű bányatelek módosítása ügyében 2011. augusztus 4. napján eljárás indult Irodánknál, amelynek ügyintézési határideje 2011. szeptember 5. napján jár le. Mivel a bányatelek bővítése az ügyben érintett régészeti lelőhelyet (Csabaszabadi 54. lelőhely, KÖH azonosító: 3845) nem veszélyezteti, a bányatelek bővítése, illetve a tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási cél engedélyezéséhez szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. 3./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 7. pontjában a Vhr. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a tájrendezési előtervben tervezett újrahasznosítási célt a bányatelek területére vonatkozóan jóváhagyta, a 8. pontjában a Vhr. 12. § (1) bekezdésben foglaltak szerint a bányatelekkel lefedett ingatlanok bányászati célra történő igénybevételére kidolgozott ütemtervet elfogadta. A rendelkező rész 9. pontjában a korábbi bányatelek határozatokban foglaltak törléséről a Bányakapitányság azért intézkedett, mert a bányatelek bővítéssel a bányatelek területe, sarokpontjai, határvonal, ásványvagyon készlete, pillérei megváltoztak. 4./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 3.5. pontjában a kérelmező javaslatában foglaltak figyelembevételével a tervezett bánya bányaveszélyek szerinti minősítését mellőzte, mivel a fő bányaveszélyek, valamint por-, és sugárveszély nem veszélyeztetik a bányát. 5./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 5. pontja szerinti védő-, és határpilléreket a Bt. 32. § (2) bekezdése, illetve a Vhr. 19. § (1) bekezdése alapján a bányavállalkozó kérelmére, az érdekeltek meghallgatásával, a közreműködő szakhatóságok állásfoglalása alapján jelölte ki. A Bányakapitányság a bányatelek területén a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. kezelésében lévő 20 kV-os elektromos távvezeték és két tartóoszlopa védelmére a védőpilléreket a 3-as sarokponthoz közelebb eső oszlop esetében a 1362/1990. számú, a 4-es sarokponthoz közelebb eső esetében a11070/2004. jogerős határozatokban állapította még meg, jelen eljárásban ezek nem módosultak. A bányatelek Csabaszabadi 010/23 és 010/21 hrsz-ú területén található, a bányavállalkozó, illetve az ügyvezetőjének a tulajdonában lévő épületek, építmények (a 010/23 hrsz-on homok6
tároló szín, illetve a 010/21 hrsz-on szolgálati lakás és raktár, szociális épület, zárt szennyvízgyűjtő) részére külön védőpillér kijelölése nem szükséges, mivel a területen a nyersanyag kitermelése már befejeződött, a kialakult bányagödröt visszatöltötték és a létesítményeket a visszatöltést követően építették meg a területen. 6./ A Bányakapitányság az alábbiakra hívja fel a bányavállalkozó figyelmét: a) a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; b) a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni; c) a bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének; d) a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. Amennyiben a kérelmező bányászati célt szolgáló építményt vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, annak megkezdése előtt köteles beszerezni a területileg illetékes építési hatóság engedélyét; e) a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében - a földterületek bányászati célú ideiglenes vagy állandó jellegű igénybevétele, a művelési ág megváltozása esetén - a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes szakhatósági engedélyét, illetve indokolt esetben rendezni kell az igénybevett terület használati jogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra; f) a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni; g) a bányatelek jogosítottja az építésügyi hatóságtól kérheti a bányatelek határai között fekvő házhelyekre az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, amennyiben a bányatelket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték; h) külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a Bt. 26/A. § (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel lefedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek; i) a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló más (jelen határozatban nem szereplő) ásványi nyersanyag kitermelésére. Ha a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a bányateleknek e nyersanyagra történő kiterjesztését, melyre elsőbbség illeti meg. j) bányászati tevékenységet csak jóváhagyott Műszaki üzemi terv szerint lehet megkezdeni és folytatni; k) a bányavállalkozó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a bányakapitánysághoz bejelenteni; l) a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet). Jelen határozat nem mentesíti a bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. A Bányakapitányság az eljárása során a jogszabályban előírt ügyintézési határidőt betartotta. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. 11. 01. A kérelmező az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette.
7
A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1), valamint a 99. § (1) bekezdés, a fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A Bányakapitányság a határozatát a Bt. 26. § (3) bekezdésben biztosított hatáskörében, a Ket. 71. § (1) bekezdés alapján adta ki. A Bányakapitányság illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet biztosítja. Szolnok, 2010. augusztus 30.
dr. Molnár József bányakapitány Melléklet a kérelmezőnek: 1 pld. záradékolt térkép
8
