Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁGA 5000. Szolnok, Templom u. 5. :(56) 512-319, (56)-512-320, Fax: (56) 512-337, Ü.i.: (56) 512-333 5001 Szolnok, Pf.: 164; E-mail: szbk.mbfh.hu MNB 10032000-01417179-00000000
Tértivevénnyel!
Kérjük válaszában szíveskedjék hivatkozni az ügyiratszámunkra és az ügyintézőre!
SZBK/1895/7/2010.
Tárgy: Bányászati bírság. HATÁROZAT A Szolnoki Bányakapitányság (a továbbiakban: a Bányakapitányság) xxxxx xxxxxx egyéni vállalkozót, aki a cseppfolyósított propán-bután gázok palackban történő forgalmazás során tevékenységét a jogszabályokban foglalt előírásoktól eltérően gyakorolta, - a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnál engedéllyel nem rendelkező gázforgalmazó által töltött cseppfolyós propán-bután gázpalackok belföldi forgalomba hozatalától azonnali hatállyal eltíltja, - a tevékenysége során elkövetett jogszabálysértések miatt xxxxxx- Ft (azaz: xxxxxxxx xxxxxx) bányászati bírsággal sújtja. A bírságot ezen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 10032000-01417179 számú számlájára átutalással kell befizetni. A bírság befizetésének elmulasztása esetén a Bányakapitányság a megállapított befizetési kötelezettség adók módjára történő behajtására intézkedik. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145. Budapest, Columbus u. 17-23) címzetten, a Szolnoki Bányakapitányságnál benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 5.000.- Ft (azaz: tízezer forint), melyet a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg illetékbélyeg formájában kell leróni.
1
Indokolás: A Bányakapitánysághoz a PRÍMAGÁZ Zrt, (1117. Budapest, Irinyi József u. 4-20.) a 2010. május 21-én beérkezett, és az SZBK/1895/1/2010. számon iktatott bejelentésében engedély nélkül végzett, jogsértő a fogyasztókat veszélyeztető palackozott pébégáz forgalmazása miatt bejelentést tett. A Bányakapitányság a bejelentésben jelölt címen xxxxxxx xxxxxxxxxx x xx szám alatt 2010. május 25.-én helyszíni szemlét tartott, valamint az SZBK/1895/6/2001 számú végzésében további dokumentumokat kért be. A helyszíni szemle, valamint a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Bányakapitányság megállapította, hogy: - a kifogásolt palackokat xxxxx xxxxxx gázkiskereskedő (xxxxxxx xxxxxxxxxx x xx) forgalmazza, - a palackok nem a gázforgalmazói engedéllyel rendelkező Prímagáz Zrt.-től származnak, amely a fogyasztók számára megtévesztő lehet, - a palackokat más úniós tagállamban, a Magyar Köztársaság területén gázforgalmazói engedéllyel nem rendelkező külföldi töltőüzemben töltötték, - 5 db PB gázpalack falvastagsága 3 mm alatti, amely a vonatkozó előírások szerint csak belföldi forgalomban vehet részt. A palackos Pb gázforgalmazás nem liberalizált. A szolgáltatási tevékenységek uniós szabályait bevezető 2009. évi LXXVI. tv. 7.§ (1) bekezdése szerint: „A valamely más EGTállamban telepedett, ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltatónak (a továbbiakban: a szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltató) a Magyar Köztársaság területén való, határon átnyúló szolgáltatás nyújtásához - ha az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend védelme, a közbiztonság, a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek védelme érdekében, továbbá közegészségügyi vagy környezetvédelmi követelmények érvényesítése céljából a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan kifejezetten eltérően nem rendelkezik – nincs szükség engedélyezésre, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére vagy bármely tanúsítvány vagy igazolvány meglétére.” A földgázellátásról szóló 2008. évi XL törvény 118/A.§-a (2) bekezdése szerint: „A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatás nyújtás keretében történő cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazása, valamint turista használatú palackba történő PB-gáz átfejtés tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles, a műszakibiztonsági hatóságnak bejelenteni.” Az 59/2010. (III. 18.) Korm. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletet a 3/B. §-al egészítette ki, amely kimondja: „A Kormány a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a cseppfolyós propán-butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazása engedélyezése tekintetében műszaki biztonsági hatóságként, és e tevékenység vonatkozásában a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.”
2
A Szolnoki Bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (a továbbiakban: Bt.) 41.§ (4) bekezdés által biztosított hatáskörében járt el: „A bányafelügyelet azt a természetes vagy jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki illetőleg amely külön jogszabály hatálya alá tartozó, a bányafelügyelet által kiadott hatósági engedélyhez kötött gázipari tevékenységet (földgáz, cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei vezetéken történő elosztása, tartályban vagy palackban történő forgalmazása) engedély nélkül végez, bírsággal sújthatja és eltílthatja a tevékenység folytatásától” A Szolnoki Bányakapitányság a fenti jogszabályokban foglalt előírásoktól eltérő palackos PB gázforgalmazási tevékenység megszegése miatt a határozat rendelkező részében meghatározottan szabott ki bírságot, és a tevékenység további folytatását azonnali hatállyal megtiltotta. A gázforgalmazói engedéllyel nem rendelkező, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnál nem bejegyzett forgalmazó által töltött háztartási PB gázpalackok műszaki biztonsága, a töltet összetétele, tömege és a töltés módja nem ismert, nem ellenőrizhető,ezért a forgalomba hozatalát a Bányakapitányság megtíltotta. A Bányakapitányság a hatáskörébe tartozó további jogsértéseket állapította meg: A cseppfolyós propán-, bután gázok és ezek elegyeit tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 8.§ (2) pont b.) bekezdése szerint: „A töltött gázpalackot olyan csomagolásban hozták forgalomba, amely csak roncsolással teszi lehetővé a pébégáz elvételét (pld. szelepzáró fólia) és amelyen feltüntették a gázpalack utolsó töltésének helyét, a sértetlen csomagolású palack töltetének tömegét, a gázpalack töltését végző gazdasági társaság nevét és a töltőüzemet.” A zárófólián a fent idézett jogszabály előírásaiból az aláhúzott adatok nem szerepelnek. A Rendelet 8.§ (7) bekezdése szerint: „A pébégázt a gázforgalmazó bizományosaként értékesítő gázkiskereskedő e tevékenységét, a külön jogszabályban előírtak alapján, minden külön engedély nélkül gyakorolhatja, ha a vele szerződéses kapcsolatban álló gázforgalmazó, az e jogszabály előírásainak megfelel, és az ország egész területére kiterjedő forgalmazási jogosultsággal rendelkezik.” A zárófólián ill. a bekért dokumentumokban szereplő „UNIMOT EXPRESS Sp. z o.o.” (Lengyelország) töltőüzem a Magyar Köztársaság területén nem rendelkezik forgalmazási jogosultsággal. A Rendelet 9.§ bekezdése alapján: „A 3 mm-nél kisebb falvastagságú alumíniumötvözetből készült palackok csak a hazai pébégáz forgalmazásban vehetnek részt.” A xxxxxxx xxxxxxxxxx xx xx szám alatti ingatlanon talált 5 db 2,5 mm-es falvastagságú palack a külföldi töltés során nemzetközi forgalomban vett részt. A fentiekre tekintettel a jogszabály ellenes tevékenységet a Bányakapitányság bírsággal sújtotta, ahol figyelembe vette a jogellenes magatartás felróhatóságát, és az okozott hátrány mértékét.
3
A határozat rendelkező részében előírtak megszegése esetén további bírság szabható ki. Mértékének megállapítása során a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Bt. Vhr.) 25.§ (1) bekezdés előírásai az irányadóak: „A Bt. 41.§-ában foglalt rendelkezéseken alapuló bírság összegének felső határa 10 000 000 forint. Ha bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, vagy a jogsértést ismételten elköveti, a bírság ismételten is kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 30 000 000 forint. A bírság mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni - a jogellenes magatartás felróhatóságára, - a jogellenes magatartás veszélyeztető jellegére, - a jogellenes magatartással okozott hátrány mértékére, - a jogsértés ismétlődésére.” A Bányakapitányság tájékoztatja, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 22.§ (2) bekezdése alapján az ügyben keletkezett iratokat az alábbi nem bányafelügyeleti hatáskörbe tartozó ügyekben átteszi a hatáskörrel és illatékességgel rendelkező hatósághoz. Így a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelemi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 3.§ (1) bekezdése szerint: „Tilos a tisztességtelen kereskedelmei gyakorlat”. A (2) bekezdés b.) pontja alapján: Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, „amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az árúval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése – akár önmagában az árunak a kereskedelmi gyakorlatban való megjelenítése által-, hogy az árú jogszerűen forgalmazható. Továbbá a 2008. évi XLVII. törvény 3.§ (3 bekezdése szerint: „Tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6.§ 7.§)”. - Ebből kifolyólag az ismeretlen eredetű PB töltet, a gázforgalmazói engedéllyel rendelkező Prímagáz Zrt. logójának és infrastruktúrájának felhasználásával végzett forgalmazás, kimeríti a tisztességtelen piaci magatartás fogalmát. - Bányakapitányság nem rendelkezik fogyasztóvédelmi hatáskörrel, ezért az ügyet hivatalból átteszi az illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez. A Bányakapitányság a Ket 33.§ (1) bekezdésében előírt ügyintézési határidő nem lépte túl. A Bányakapitányság hatásköre a Bt. 44.§ (1) bek. g.) pontja tekintetében, a cseppfolyós propán-, bután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet 5. § foglalt bekezdésén alapszik. A bírság behajtásának módjáról a Ket. 133.§ (1), (2) bekezdési rendelkeznek. Jogorvoslati lehetőség a Ket. 99. § (1) bekezdése alapján biztosított. A jogorvoslati eljárás illetékéről az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény 29.§ (2) bekezdése rendelkezik.
4
A Bányakapitányság e határozatát a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Tv. 41.§ (4) bekezdése alapján hozta meg. A határozatot a Bányakapitányság a Ket. 71.§ (1) bekezdése alapján adta ki. Szolnok, 2010. június 17. Dr. Molnár József Bányakapitány
5
