MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5. : (56) 512-319, (56) 512-320; Fax: (56) 512-337 Ü.i.: (56) 512-331; E-mail:
[email protected] : 5001Szolnok, Pf.: 164; E-mail:
[email protected] MNB 10032000-01417179-00000000
Kérjük válaszában szíveskedjék hivatkozni az ügyiratszámunkra és az ügyintézőre!
SZBK/382/6/2010. Üi.: Szabó Miklós ( (56): 512-331) Határozat jogerős: 2010. április 16. DÉLÚT Építő és Bányászati Kft. 6750 Algyő Kastélykert u. 171. Tárgy: Bányatelek módosítása HATÁROZAT A Szolnoki Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a DÉLÚT Építő és Bányászati Kft. (6750 Algyő, Kastélykert u. 171.) által benyújtott kérelemre az SZBK/9902/24/2006. számú határozatával megállapított Szatymaz IV.- homok bányatelket (Szatymaz 0265/23 és 0265/24 hrsz) módosítja (bővíti) a következők szerint: 1./ A bányatelek: 1.1. védneve:
Szatymaz IV.-homok
1.2. ásványi nyersanyaga:
homok, kódszáma: 4200
1.3. kitermelési módja:
külfejtés.
2./ A bányatelek jogosítottjának: 2.1. neve: rövidített neve: 2.2. székhelye:
DÉLÚT Építő és Bányászati Korlátolt Felelősségű Társaság DÉLÚT Kft. 6750 Algyő, Kastélykert u. 171.
3./ A bányatelek adatai: 3. 1. A földrajzi helye:
- Csongrád megye, - Szatymaz község 0265/23 és 0265/24 hrsz-ú külterületi ingatlanok.
2
3.2. A bányatelek határvonal töréspontjainak felszíni koordinátái EOV rendszerben:
A töréspontok száma
EOV
Balti feletti
Y (m)
X (m)
Z (m)
1. 2. 3. 4. 5. 6.
728163,94 728120,40 728033,18 728488,67 728582,63 728241,24
113233,85 113220,14 113357,68 113524,09 113269,99 113144,44
82,57 81,64 84,21 84,24 83,01 81,22
A bányatelek felszíni határvonalának töréspontjait időálló jelekkel maradandó módon kell megjelölni, és gondoskodni kell azok fenntartásáról. 3.3. fedőlapja: alaplapja:
+ 84,24 mBf. + 78,60 mBf.
3.4. területe:
0,117681 km2 (11 ha 7681 m2)
3.5. A bánya főbb bányaveszélyek szempontjából nem minősített. 3.6. A bányatelek ásványi nyersanyagának mennyisége üzleti titoknak minősül, melyet a határozat 1. számú melléklete tartalmaz. 4./ Védendő létesítmények: 4.1 A bányatelek területén védendő létesítmények nincsenek. 4.2 A tervezett bányatelek határa mentén védelmet igénylő létesítmény: - É-ról a 3-4. számú töréspontokkal jelölt oldalakon a 0266 hrsz-ú földút, - D-ről és Ny-ról az ott található erdőterületek. 5./ Határ- és védőpillérek kijelölése a bányatelek területén és határvonalai mentén: A Bányakapitányság a bányatelekkel határos területek védelmére a szakértő által meghatározott 5 m-es védősáv és 30 fokos határszög, valamint 3 fokos határszög korrekció figyelembevételével 27 fokos dőlésű rézsűvel határpillért jelöl ki. A Bányakapitányság a bányatelek határvonala mentén húzódó 0266 hrsz-ú földút védelmére 5 m-es védősávval védőpillért jelöl ki, amely egyben határpillér is. A határ- és védőpillérek méretezése a +78,60 mBf. alaplapra vonatkoznak. 6./ A bányatelek megállapításával kapcsolatos szakhatósági feltételek: - Szatymaz Község Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének előírásai: 6.1. Létesítő köteles a munkálatok végzése alatt a 0266. hrsz-ú, illetve a 0265/52. hrsz-ú utak karbantartásáról gondoskodni, továbbá a munkálatok befejezésével a közterület, illetve a fenti utak eredeti állapotát visszaállítani. 6.2. A kivitelezőnek helyreállítási kötelezettsége van a szállítási tevékenységgel okozott esetlegesen kialakuló és kiújuló úthibák tekintetében, ahányszor azok előfordulnak. 6.3. Az esetlegesen keletkező építési törmelékeket, hulladékokat el kell szállítani. Szatymaz
3
község közigazgatási területén a kijelölt törmeléklerakó hely a Sándorfalvi úti Központi Hulladéklerakó Telep. 6.4. Továbbá a bányatelek megállapításához az előírások teljesítése esetén hozzájárulok, a tájrendezési előtervben javasolt sporthorgászat céljára is alkalmas vízi élőhelyként jelölt újrahasznosítási célt elfogadom. A környezetvédelmi engedély rendelkező részében előírt feltételeket, előírásokat a bányavállalkozóval szemben kívánom érvényesíteni. - a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának előírása: 6.5. A kitermelés során ott, ahol a bányatelek erdővel határos, a védőtávolságnak minimum 10 méternek kell lennie. A kitermelési műszaki üzemi terveket kérem ennek megfelelően elkészíteni. - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-Alföldi Irodájának az előírásai: 6.6. Mivel a tárgyi bányatelek területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek húzódnak (2db), a beruházónak érdemes megfontolnia, hogy a bánya területén lemondjon a kitermelésről. Amennyiben a lelőhely elkerülése a fejlesztés költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a kitermeléssel érintett területen a régészeti lelőhelyeket próbafeltárással le kell határolni, majd a lehatárolt régészeti lelőhelyeken megelőző feltárást kell végezni. 6.7. A próba- és megelőző feltárások elvégzésére, a munkálatok megkezdése előtt, a beruházó a területileg illetékes múzeummal (Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeuma (6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.; T: 06-62/549-040) írásbeli szerződést köteles kötni. A szerződés érvényességéhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-Alföldi Irodájának jóváhagyása szükséges. 6.8. A kitermelés kizárólag a megelőző feltárások befejezése után kezdhetők meg. 6.9. Az engedélyes tartozik továbbá a kitermelés kezdetének időpontjáról a kulturális örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni. - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának az előírásai: 6.10. Szatymaz Község Jegyzőjének 170/2008. sz. kezelői hozzájárulásában foglaltak betartását kötelezően előírom. 6.11. Az újrahasznosítási célt elfogadom, az ellen kifogást nem emelek. 6.12. Ezen hozzájárulás nem mentesít a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek beszerzése alól. - a Nemzeti Hírközlés Hatóság Hivatalának az előírásai: 6.13. Az építményeket és azok részeit a rendeltetési céljuknak megfelelően kell megvalósítani úgy, hogy ne akadályozzák a szomszédos építmények, zavartalan, rendeltetésszerű használhatóságát. 6.14. Ha a nyomvonal jellegű építmény létesítése, üzembe helyezése, korszerűsítése más nyomvonal jellegű építményt keresztez, vagy megközelít (a továbbiakban együtt: keresztez) az építtető vagy üzemeltető (a továbbiakban együtt: fenntartó) a többi keresztezett nyomvonal jellegű építmény fenntartóját előzetes egyeztetés céljából megkeresi. Az egyeztetésnek olyan időben kell megtörténnie, hogy a keresztezéssel összefüggő munkálatok végzése összehangolt legyen. (A nyomvonal jellegű építményt keresztező építmény fenntartója gondoskodik a keresztezett nyomvonal jellegű építmények fenntartóinak értesítéséről már a tervezéshez szükséges előmunkálatoknál is.) 6.15. A fenti jogszabályi követelmények a hírközlés működését más módon veszélyeztető más jellegű tevékenységek engedélyezése és végzése során iránymutató előírásként szolgálnak. 6.16. A munkálatok összehangoltsága érdekében a tervező által érintettnek minősített hírközlési építmények fenntartóival folytatott egyeztetések előírásait be kell tartani.
4
6.17. A műszaki üzemi terv felelős tervezője, - Dr. Molnár Gábor, - 2007. november 22.-ei nyilatkozata szerint a bányatelken MATAV gerinc-, körzet-, vagy fényvezető — hálózat, valamint Invitel földkábel nincs. 6.18. Az egyeztetések során rögzítettek a tervdokumentáció részét képezik és a tervezett tevékenység szabályos végzése kötelező feltételének tekintendők - a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság az előírása: 6.19. A környező termőföldek megközelíthetőségét, vízelvezetését és megfelelő művelhetőségét továbbra sem szabad akadályozni. 7./ A Bányakapitányság a bányatelek területére vonatkozóan a vizes élőhely, sporthorgászatra alkalmas tó kialakítása újrahasznosítási célt hagyja jóvá. 8./ A Bányakapitányság a bányatelekkel lefedett ingatlan bányászati célra történő igénybevételére kidolgozott ütemtervet az alábbiak szerint fogadja el: a 2007-re tervezett terület leművelését 2010-ben, a 2008-ban tervezettet 2011-ben, a 2009-ben tervezettet 2012-ben, a 2010ben tervezettet 2013-ban lehet megvalósítani. 9./ Az SZBK/9902/24/2006. számú bányatelek megállapító határozatban foglaltakat törli a Bányakapitányság. 10./ Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért erre vonatkozóan a határozatban nem kellett intézkedni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a (50.000.- Ft), melyet az MNB 10032000-01417179-00000000 sz. számlára kell befizetni. Jelen határozat, amennyiben a közléstől számított 10 munkanapon belül fellebbezés nem érkezik ellene, a 11. munkanapon jogerőssé válik. INDOKOLÁS A Szolnoki Bányakapitányság a DÉLÚT Kft. 2007. november 26-án beérkezett SZBK/3658/1/2007. számon iktatott Szatymaz IV.-homok bányatelek módosítási (bővítés) kérelmére a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, mivel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 26. § (1) bek. értelmében ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, valamint szénhidrogén föld alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén szabad (bányatelek). A kérelemben a Szatymaz IV.homok bányatelek módosítását (bővítését) kérték, amely mélységi irányba történik. A Bányakapitányság az eljárást SZBK/195/6/2008. számon felfüggesztette, mert a DÉLÚT Kft. a 389/2008. számú levelében azt kérte, mivel a mélységi kitermelésre is vonatkozó környezetvédelmi engedély fellebbezés miatt nem vált jogerőssé. A DÉLÚT Kft. 2010. január 22-én beérkezett K-00052. számú levelében kérte az eljárás folytatását, mert rendelkezik a bányatelek módosításra (bővítés) vonatkozó jogerős környezetvédelmi engedéllyel, amely 31929-4-19/2009. számú és 2009. november 11-én emelkedett jogerőre.
5
A Bányakapitányság a bányavállalkozónak 7793/2005. számon adott kutatási jog adományt, majd az ásványi nyersanyag kutatására 14.018/2005. számon jóváhagyta a kutatási műszaki üzemi tervét, mely alapján a kutatást elvégezte. A kutatást követően a bányavállalkozó zárójelentést készített, mellyel igazolta, hogy a lelőhely +78,60 mBf. mélységig rendelkezik kitermelhető ásványvagyonnal. A zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság 3193/5/2006. számú határozatával fogadta el. A kérelmező a kutatás során homokon kívül más ásványi nyersanyagra nem bukkant. A földtani kutatást a HOTARU Mérnöki és Oktatási Kft. végezte 2006ban. A kutatás eredményei alapján a Földtani Kutatási Zárójelentést Dr. M. Tóth Tivadar földtani szakértő készítette. A bányatelek SZBK/9902/24/2006. számon lett megállapítva a 82,20 mBf. alaplapig. A 31929-4-19/2009. számú környezetvédelmi engedély teszi lehetővé a 78,60 mBf. alaplapig történő bányatelek módosítást. 1./ A Bányakapitányság a kérelem elbírálása során megállapította, hogy a kérelmező a kérelmét a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rend. (Vhr.) 11/A. § szerinti mellékletekkel és tartalommal készítette el és terjesztette be. A bányatelek területét képező ingatlan tulajdonosa a bányatelek módosítás (bővítés) során észrevételt nem tett. 2./ A Bányakapitányság a bányatelek módosítására és a tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási cél elfogadására vonatkozóan megkérte az érintett szakhatóságok hozzájárulását. Az eljárásba bevont hatóságok közül: - Szatymaz Község Polgármesteri Hivatal Jegyzője az SZBK/3658/8/2007. számon iktatott szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a bányatelek módosításához a rendelkező rész 6.1.6.4. pontjaiban előírt feltételekkel az alábbi indokolással: „A Szolnoki Bányakapitányság szakhatsági állásfoglalást kért a Szatymaz 0265/23 és 0265/24 hrsz-ú ingatlanokon kialakítani kívánt Szatymaz IV.-homok bányatelek bővítésére vonatkozóan. Ezen szakhatósági hozzájárulás nem mentesít a létesítéshez szükséges egyéb hozzájárulások és engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól. Szakhatósági állásfoglalásom 203/1998. (Xll.19.) Korm. rendeleten (Vhr.), valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44.§-ában, valamint az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (Xll.29.) KTM számú rendelet 2.§ (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapul.” - a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság a 12.3/18-10529-2/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a bányatelek módosításához a rendelkező rész 6.5. pontjában előírt feltétellel az alábbi indokolással: „A bányatelek módosítás dokumentációját megvizsgálva megállapítottam, hogy a tervezett bányatelek bővítés a bányatelek vízszintes határait nem érinti, erdőterület igénybevételével nem jár, de a leendő bányatelek közvetlen szomszédságában erdőterületnek minősülő alrészletek (Szatymaz 0265/23 c jelű - (Szatymaz 29 C erdőrészlet) és a Szatymaz 0265/24 c jelű - Szatymaz 29 D erdőrészlet részterülete) helyezkednek el. A bányászati tevékenység nyomán előálló passzív vízelvonás (megnövekvő párolgás), valamint átmeneti talajvízszint csökkenés a szomszédos faállományok létét nem veszélyezteti ugyan, de a fák növekedését hátráltatni fogja. Ezen hatás mérséklése érdekében hozzájárulásomat a fenti feltételhez kötöttem. A tervezett újrahasznosítási cél (horgásztó, vizes élőhely) ellen kifogást nem emelek. Szakhatósági állásfoglalásomat az illetékes Bányakapitányság megkeresésére adtam ki.” - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-Alföldi Irodája a 490/1159/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a bányatelek módosításához a rendelkező rész 6.6.-6.9. pontjaiban előírt feltételekkel az alábbi indokolással: „A Szolnoki Bányakapitányság kezdeményezésére a Szatymaz IV. homok bányatelek 0265/23-24 hrsz bányatelek módosítás ügyében eljárás indult Hivatalomnál.
6
A tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyeket (Szatymaz 83., 88. lh. KÖH azonosító: 36453., 36463.) érint, melyet a kulturális örökség védelméről szóló módosított 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 19.§ (1) bekezdése értelmében, a földmunkákkal járó fejlesztésekkel el kell kerülni. A Kötv. 22.§ (1) bekezdése értelmében, ha a lelőhelyek elkerülése a fejlesztés költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A bánya területén fekvő két lelőhely lehatárolását próbafeltárással kell elvégezni. A Kötv. 21.§-a értelmében a próbafeltárás célja a régészeti lelőhelyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztető források és a megelőző feltárás mértékének meghatározása, a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása. A Kötv. 22.§ (2) bekezdése értelmében a megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen — a Hivatal eltérő rendelkezésének hiányában próbafeltárást kell végezni. A próba- és megelőző feltárás elvégzésére, a munkálatok megkezdése előtt, a beruházó a Kötv. 22. (3) bekezdése, továbbá a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet (a továbbiakban Rendelet) 14.§ értelmében, a területileg illetékes múzeummal írásbeli szerződést köteles kötni. A Rendelet 14.§ (4) bekezdése szerint a megkötött szerződést a beruházónak hatósági jóváhagyás céljából be kell mutatnia a Hivatal illetékes regionális szervének, amely ellenőrzi, hogy abban érvényesülnek-e a régészeti lelőhelyek fenntartható használatának elvei. A Hivatal a szerződést — az Ásatási Bizottság javaslatát figyelembe véve - határozatban hagyja jóvá. A beruházás területátadása csak a megelőző feltárás lezárulása után történhet. Hozzájárulásom a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII.23.) Kormányrendeletet módosító 201/2007. (VII.30.) Kormányrendelet 1.§ (2) bekezdésén, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényen alapul.” - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága a DA/KA/256/2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a bányatelek módosításához a rendelkező rész 6.10.-6.12. pontjaiban előírt feltételekkel az alábbi indokolással: „Szakhatósági állásfoglalásomat a Hotaru Kft. (Békéscsaba, Berzsenyi u. 10.) által 2007. novemberében készített, tervszámmal külön nem jelölt tervdokumentáció alapján adtam meg. A benyújtott tervek alapján megállapítottam, hogy a tervezett bővítéshez - a fentiekben részletezett feltételekkel — útügyi szempontból a szakhatósági hozzájárulás megadható. Állásfoglalásom kialakításánál figyelembe vettem az érintett közútkezelő hozzájárulásában előírtakat. Szakhatósági állásfoglalásunkat a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdésében biztosított hatáskörben eljárva, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/A.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján, az útügy és a közúti közlekedés biztonsága szempontjai figyelembe vételével adtam meg.” - a Nemzeti Hírközlés Hatóság Hivatala a HZ-38783-2/2007. számon hiánypótlást írt elő a bányavállalkozó részére, amely teljesítése után a HZ-588-3/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a bányatelek módosításához a rendelkező rész 6.13.-6.18. pontjaiban előírt feltételekkel az alábbi indokolással: „Szakhatósági hozzájárulásom feltételei a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint 4/1981. (III. 11.) KPM-IpM együttes rendelet továbbá az utóbbi rendelet 5.§ (2) bekezdése alapján kiadott 9004/1982. (Közl. Ért. 16.) KPM-IpM együttes közlemény a nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírások (szabályzatok) közzétételéről - tartalmán alapulnak. Az MSZ 7487 iránymutató nemzeti szabvány. Szakhatósági feladatomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 45.§ (2) bekezdés alapján, valamint a közreműködést igény-
7
lő ügyben érintett hatóság eljárására vonatkozó jogszabály előírásaira is figyelemmel láttam el. - a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 15.2/727/1/2010. és korábban a 255/2007/V. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a bányatelek módosításához a rendelkező rész 6.19. pontjában előírt feltétellel az alábbi indokolással: „A Szolnoki Bányakapitányság SZBK/382/2/2010. számú megkeresésében kérte a talajvédelmi hatóság állásfoglalását a „Szatymaz IV. homok bányatelek bővítés engedély kérelme” című dokumentum alapján. A homokbánya bővítése vertikális irányú. A homok talajvízszint alól történő kitermelése a területen bányató létrejöttét eredményezi. A beküldött dokumentumokat átvizsgáltam és azt talajvédelmi szempontból megfelelőnek találtam. A dokumentum, megfelel az 2007. évi CXXIX. Törvény 43.§-ban leírtaknak: „(1) Beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. (2) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról. (3) A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.” A fentieknek megfelelően talajvédelmi szempontból a dokumentum elfogadását javaslom. A szakhatósági állásfoglalásomat a 2007. évi CXXIX. törvény 43.§, 44.§, valamint az 2004. évi CXV tv 44.§, 45.§ alapján adtam ki.” - a Körzeti Földhivatal Szeged a 12284-2/2006. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a bányatelek módosításához az alábbi indokolással: „Az érintett terület vonatkozásában a műszaki üzemi terv alapján végzett munkavégzés biztosítja a termőföldvédelmi szempontok és feladatok betartását. A csatolt műszaki leírás figyelembevételével a bányatelek megállapításához a Szegedi Körzeti Földhivatal hozzájárul illetve a bányaterület kivett horgásztó művelési ágba történő hasznosítását elfogadjuk a mellékelt tájrendezési előtervben meghatározott feltételek alapján. Felhívjuk a kérelmező figyelmét, hogy amennyiben termőföld más célú hasznosítására kerül sor, úgy a termőföld igénybevétele előtt a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény vonatkozó rendelkezései alapján az illetékes körzeti földhivataltól köteles kérni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését, egyszeri földvédelmi járulék megfizetése mellett. A szakhatósági állásfoglalás a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendeletben meghatározott eljárás keretében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltak alapján került kiadásra. A jelen állásfoglalás csak a Szolnoki Bányakapitányság által benyújtott Délút Kft. Szatymaz IV. - homok (Szatymaz 0265/23-24 hrsz.) bányatelek bővítés megállapítási kérelmére vonatkozik, nem használható fel és nem is helyettesíti az egyéb kapcsolódó engedélyezési eljárásokat.” - az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete a 1143-8/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a bányatelek módosításához az alábbi indokolással: „A Szolnoki Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalást kért Regionális Intézetünktől a Szatymaz IV.-homok bányatelek bővítési eljárásában. Az Intézetünkhöz megküldött dokumentációt áttanulmányoztam és a tapasztaltak alapján szakhatósági kifogást nem emeltem. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. (1) bekezdésére figyelemmel, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2.1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló
8
362/2006. (XII.28.) Kormányrendelet 21.§ (2) bekezdés (a) pontjában biztosított hatósági jogkörben, a 2. számú mellékletben megállapított illetékességgel adtam ki, alkalmazva a Ket. vonatkozó előírásait.” - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága a KU/KF/1130/1/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában az alábbiakat nyilatkozta: „A benyújtott Délút Kft. (6750 Algyő, Kastélykert u. 171.) a Szatymaz IV.-homok (0265/23-24 hrsz.) bányatelek bővítéséhez benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tárgyi létesítmények a meglévő és üzemelő gyorsforgalmi utakat nem érintik. Fentiek alapján Igazgatóságunk az eljárásban nem illetékes. - az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 28407-5-1/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában kérte az eljárás felfüggesztését a 2004. évi CXL Tv. 32.§-a alapján az alábbi indokolással: „Az érintett Szatymaz 0265/23 és 0265/24 hrsz. homokbánya II. ütem művelésére a DÉLÚT Kft. nem rendelkezik jogerős környezetvédelmi engedéllyel, mivel tárgyi ügyben 31.929-3- 7/2007. számon kiadott határozatunk ellen a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés miatt a határozat nem emelkedett jogerőre. A fenti fellebbezés elbírálása folyamatban van.” A Bányakapitánysághoz a DÉLÚT KFT. K-00052. számú levelével megküldte a 31929-4-23/2009. számú jogerőssé vált környezetvédelmi engedélyt. A Bányakapitányság az SZBK/382/2/2010. számú levelében ismételten kérte a szakhatósági állásfoglalást az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. A Felügyelőség a 28407-5-3/2010. számú végzésével megszüntette a szakhatósági eljárást az alábbi indokolással: „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal - Szolnoki Bányakapitányság felügyelőségemre 2010. február 9-én érkezett megkeresésében a Délút Kft. (6750 Algyő, Kastélykert u. 171.) részére Szatymaz hrsz.: 0265/23, 0265/24 IV.-homok bányatelek bővítésére (mélyítés) indított eljárás lefolytatásához szakhatósági állásfoglalást kért. A megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az eljárásában a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A.§ pontja és 3. sz. melléklet 11. pontja alapján felügyelőségünk nem rendelkezik szakhatósági jogkörrel. 2009. március 1. napjától Korm. rendelet 267/2006. (XII. 20.) 4/A.§ szerint, a 3. mellékletben meghatározott feltételek esten, jár el a felügyelőség szakhatóságként. A bevonás és közreműködés feltétele, hogy a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély, vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. Az engedélyes a tervezett tevékenységre 31929-4-l9/2009. számon környezetvédelmi engedélyt kapott, az engedély 2009. november 11. napjától jogerős. A Ket. 22.§ (1) bekezdése értelmében a hatóság hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. A leírtakra tekintettel megállapítottam hatásköröm hiányát és a Ket. 45/A.§ (3) bekezdésére figyelemmel, a rendelkező részben foglaltak szerint a szakhatósági eljárást megszüntettem, melyről a megkereső hatóságot jelen végzésem megküldésével értesítettem. A jogorvoslatról szóló tájékoztatást a Ket. 44.§ (9) bekezdése alapján adtam meg. A felügyelőség illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet IV. 10. pontja állapítja meg.” - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság az RT 4225/1/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a bányatelek módosításához. - az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság a 226-5/Gyf/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a bányatelek módosításához. - a Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága a J-358/3/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a bányatelek módosításához.
9
- a Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály az 5346/2/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a bányatelek módosításához. 3./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 7. pontjában a Vhr. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a tájrendezési előtervben tervezett újrahasznosítási célt a bányatelek területére vonatkozóan jóváhagyta, a 8. pontjában a Vhr. 12. § (1) bekezdésben foglaltak szerint a bányatelekkel lefedett ingatlanok bányászati célra történő igénybevételére kidolgozott ütemtervet – a bányatelek módosító eljárás felfüggesztési idejét figyelembe véve - elfogadta. A rendelkező rész 9. pontjában a korábbi bányatelek határozatokban foglaltak törléséről a Bányakapitányság azért intézkedett, mert a bányatelek módosítással a bányatelek alaplapja, kitermelhető ásványvagyon készlete, pillérei megváltoztak. 4./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 3.5. pontjában a kérelmező javaslatában foglaltak figyelembevételével a tervezett bánya bányaveszélyek szerinti minősítését mellőzte, mivel a fő bányaveszélyek, valamint por-, és sugárveszély nem veszélyeztetik a bányát. 5./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 5. pontja szerinti védő-, és határpilléreket a Bt. 32. § (2) bekezdése, illetve a Vhr. 19. § (1) bekezdése alapján a bányavállalkozó kérelmére, az érdekelt meghallgatásával, a közreműködő szakhatóságok állásfoglalása alapján jelölte ki. 6./ A Bányakapitányság az alábbiakra hívja fel a bányavállalkozó figyelmét: a) a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; b) a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni; c) a bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének; d) a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. Amennyiben a kérelmező bányászati célt szolgáló építményt vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, annak megkezdése előtt köteles beszerezni a területileg illetékes építési hatóság engedélyét; e) a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében - a földterületek bányászati célú ideiglenes vagy állandó jellegű igénybevétele, a művelési ág megváltozása esetén - a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes szakhatósági engedélyét, illetve indokolt esetben rendezni kell az igénybevett terület használati jogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra; f) a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni; g) a bányatelek jogosítottja az építésügyi hatóságtól kérheti a bányatelek határai között fekvő házhelyekre az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, amennyiben a bányatelket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték; h) külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a Bt. 26/A. § (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel lefedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek; i) a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló más (jelen határozatban nem szereplő) ásványi nyersanyag kitermelésére. Ha a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a bányateleknek e nyersanyagra történő kiterjesztését, melyre elsőbbség illeti meg.
10
j) bányászati tevékenységet csak jóváhagyott Műszaki üzemi terv szerint lehet megkezdeni és folytatni; k) a bányavállalkozó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a bányakapitánysághoz bejelenteni; l) a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet). Jelen határozat nem mentesíti a bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. A Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33. § (1) bekezdésében előírt ügyintézési határidőt betartotta. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2010. április 08. A kérelmező az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1), valamint a 99. § (1) bekezdés, a fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A Bányakapitányság a határozatát a Bt. 26. § (3) bekezdésben biztosított hatáskörében, a Ket. 71. § (1) bekezdés alapján adta ki. A Bányakapitányság illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet biztosítja. Szolnok, 2010. március 26.
dr. Molnár József bányakapitány
