Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5.  5001 Szolnok; Pf.:164  (56): 512-319; 512-320 Fax: 512 337 Ügyeleti tel: (56): 512-31 Szegedi Iroda (62) 558-282. E-mail: [email protected] 10032000-01417179-00000000 Kérem, válaszában hivatkozzon az ügyirat számára, valamint az ügyintéző nevére!

Ügyirat száma: SZBK/ 395-29/2011. Üi: Bogdán Gyula

Hivatkozási szám: UA001500/K-139/2011. Ügyintéző: Kiss Valéria

MOL Nyrt KTD EÁKT Hatósági és Társadalmi Kapcsolatok

1117 BUDAPEST Október huszonharmadika utca 18.

Tárgy: „Gyula-I.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítása.

HATÁROZAT

Szolnoki Bányakapitányság a MOL Nyrt. bányatelek megállapításra irányuló hivatkozott számú kérelmét felülvizsgálta, és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) 26.§ (3) bekezdése alapján bányatelket állapít meg az alábbiak szerint: 1. A bányatelek védneve: „Gyula-I.-szénhidrogén” 2. Az ásványi nyersanyag megnevezése: szénhidrogén Az ásványi nyersanyag kódja: 9030 (nem konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz) 3.

A bányatelek földrajzi fekvése: Békés megyében Békéscsaba, Gyula, Újkígyós városok és Szabadkígyós község közigazgatási területe.

4. A bányatelek jogosítottjának -neve: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Oldal: 1 / 12


-székhelye: 1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 18. 5. A bányatelek határvonalainak töréspontjai EOV rendszerben: Töréspont száma 1 2 3 4

Y (m) 802 000,00 817 000,00 817 000,00 802 000,00

A bányatelek térkép -vetületi rendszere: -magassági alapszintje:

X (m) 145 000,00 145 000,00 140 000,00 140 000,00

Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) Balti-felett (Bf).

6. A bányatelek területi ismertetése: 6.1. A bányatelek -területe: -fedlap: -alaplap:

75,00 km2 2.740 mtsza (Balti) 4.000 mtsza (Balti)

A bányászati jogosultság a megjelölt koordináták alatti térben, az alaplap és fedlap által meghatározott mélységben, a nem hagyományos (medence központú földgáz előfordulás-BCGA) telepek formációiban (Szolnoki formáció) nyilvántartott szénhidrogén telepre vonatkozik. 6.2. A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telep sem az alaplap alatt, sem az alaplap felett nem található. 6.3. A bányatelek más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelekkel az alábbiak szerint van kapcsolatban: 6.3.1. Egymást részben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.2. Egymást egészben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.3. Szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: nem található. 6.4. Szomszédos bányatelekre átnyúló szénhidrogén telep: nem található. 6.5. A bányatelek határain belül -a felszínen található művelési ágak: szántó, kivett hely (Gyula-Gerendás 4431-es közút, Békéscsaba-Kétegyháza 4433-as közút, Gyula-Makó 4434-es közút, BékéscsabaLökösháza vasútvonal),

Oldal: 2 / 12


-a felszín tulajdonviszonyai: -a Szabadk-1 gázkút a MOL Nyrt tulajdonában van, -a mezőgazdasági földterületek magán- és társasági tulajdonban vannak, -a felszín teljes részben külterület, a területen sok tanya, mezőgazdasági szövetkezet és állami gazdaság található, valamint csatornák, -az elsőfokú építési hatósági feladatokat -Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. (Békéscsaba, Újkígyós, Szabadkígyós) -Gyula Város Jegyzője, 5700 Gyula, Petőfi tér 3. (Gyula) látja el,

-a bányatelken számos ismert, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda által nyilvántartott régészeti lelőhely található (pl. GyulaSzabadkígyós gyepek, Kígyósi puszta, Körös-Maros nemzeti park stb.), -a bányatelken műemlék, lőtér, repülőtér, HM és BM által kivett hely nem található, -a bányatelek területe országos jelentőségű védett és fokozottan védett természeti területeket érint. 7. A kitermelés módja: -fúrólyukas. 8. A biztonsági övezettel védett bányászati létesítmények. A bányatelken belül található, védendő bányászati létesítmények (gázkút, vezeték) biztonsági övezettel rendelkeznek. Azon szénhidrogén bányászati célt szolgáló berendezések részére, amelyekre kérelmező a jövőben szerzi meg a használatbavételi engedélyt, a Szolnoki Bányakapitányság által meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni. 9. A bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyisége. A bányatelekkel lefedett nem hagyományos szénhidrogén telep kezdeti földtani vagyonát és kitermelhető ipari vagyonát, valamint a kitermelhető szénhidrogének jellemzőit az 1 sz. melléklet tartalmazza. 10. A bányatelek termelő berendezései. A „Gyula-I.- szénhidrogén” bányatelek ásványvagyonának termeltetését a Szabadk-1 számú meglévő kúttal biztosítják. A kutat a területen átmenő Méhkerék-Algyő MOL Nyrt tulajdonú vezetékbe csatlakoztatva (NA 80 méretű, kb. 5,5 km hosszú vezetékkel) Algyő Gázüzembe kötik be. A hidrátképződés megakadályozására a kútkörzetekben metanol adagoló berendezéseket telepítenek. A leválasztott vizet az olajjal együtt termelt vízzel likvidálják. 11. A bányatelek határain belüli egyéb CH ipari termelő berendezések. A bányatelek területén találhatók még a Méhkerék-Algyő DN 300-as mezők közötti gázvezeték, és Földgázszállító Zrt gáz távvezetéke.

Oldal: 3 / 12


12. A bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához/csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedések, feltételek. 12.1. Művelési terv. A bányatelekkel lefedett nem hagyományos gázmező szénhidrogén telepeinek folyamatos termelési célra történő igénybe vételének feltétele a hidrodinamikai egységekre kidolgozott— szükség esetén próbatermelési terv alapján történő, próbatermeltetési adatokkal alátámasztott-a bányavállalkozó által elfogadott, és a Bányakapitányság részére tájékoztatásul megküldött művelési terv megléte. 12.2. Gáztermeléshez kapcsolódó létesítmények építése. A gáztermeléshez kapcsolódó mélyfúrások, kútkiképzések, valamint felszíni technológiai létesítmények (vezetékek, gázgyűjtők) építésének engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI:4.) GKM rendelet). A használatba vétellel egy időben a Bt. 32.§ (1) bekezdése, és a Vhr-ének 19/A.§ (1) bekezdése alapján meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni, a vonatkozó tilalmaknak és korlátozásoknak a bányavállalkozó köteles érvényt szerezni. A mélyfúrások, kútkiképzések során kiemelt figyelmet kell fordítani  a nagy mélységből adódó, esetenként a hidrosztatikus nyomást meghaladó nyomásviszonyokra, a magas hőmérsékletre,  a földalatti átfejtődést kizáró kútszerkezet kialakítására. A földgáztermeléshez kapcsolódó felszíni technológiai létesítményeknél a technológia megválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani  a kutankénti termelési határértékekre,  a termelvény szilárdanyag tartalmára,  a várható magas inert tartalomra,  az esetleges magas H2S tartalomra,  a működés biztonságának fokozásához a világszínvonalú irányítástechnikai lehetőségek felhasználására,  a felszíni ingatlanok minél kisebb mértékű igénybevételével járó ellenőrzési rendszer kialakítására (műszerezés, távadás, repülőgépes ellenőrzés stb). 12.3. Gáztermelési tevékenység biztonsága. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet más vállalkozóval csak szerződés alapján végeztetheti, ha az a jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedélyekkel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. 13. Szakhatósági előírások. 13.1. Környezetvédelem. 1. a) Bányatelket a Kígyósi-puszta következő helyrajzi számú – a Körös-Maros Nemzeti Park létesítéséről szóló 3/1997. (I. 8.) KTM rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti – országos jelentőségű védett és fokozottan védett természeti területein nem lehet alapítani: Oldal: 4 / 12


 Védett természeti területek (1. számú melléklet): Gyula 0385-0386, 0387/1-8, 0388, 0391-0394, 0397, 0400, 0424/1 c, g-r, 0424/5-10, 0425-0428, 0430-0435, 0436/1-2, 0437, 0438, 0440-0448, 0450, 0453/1-2, 04550463, 0465/1 a, h-k (jelenleg 0465/10), 0465/4 p, 0465/5-6, 0468 Szabadkígyós 384, 387, 025-040, 041/1-2, 045, 047-054, 055/7-8, 089, 090, 092-0106, 0107/12, 0108-0112, 0113/1-2, 0114-0118, 0119/1-2, 0122-0128, 0130-0135, 0136/1-3 (jelenleg 0136/4), 0137  Fokozottan védett területek (2. számú melléklet): Szabadkígyós 0105, 0106, 0107/1 1. b) A tárgybani bányatelek megállapításához jelen szakhatósági állásfoglalás 1. a) pontjában felsorolt helyrajzi számú ingatlanokon kívüli területein hozzájárulok. 2. A bányatelek létesítése, üzemeltetése, valamint felhagyása környezetszennyezést és károsítást kizáró módon történhet. Az itt végzendő bányászati tevékenységhez szükséges engedélyeket be kell szerezni az illetékes hatóságtól. 3. A munkálatok során meg kell akadályozni a földtani közeg és a felszín alatti vizek elszennyeződését. 4. Bármilyen környezetszennyezéssel járó eseményt, havária helyzetet—az elhárításra tett azonnali intézkedések megkezdése mellett—haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnak. 13.2.Földhivatal. Gyula: A szakhatósági hozzájárulását az alábbi kikötéssel megadja: - Az érintett területen végzett, termőföldet érintő munkák megkezdése előtt a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyt az ingatlanügyi hatóságtól be kell szerezni. Az időleges hasznosítás akkor engedélyezhető, ha a kérelemhez mellékelik a terület eredeti állapotának helyreállítására készített tervet, és a terv előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését. - A más célú hasznosításért földvédelmi járulékot kell fizetni, melynek befizetése az eredeti állapot helyreállítását követően, ill. a beruházás megkezdésének napjáig esedékes. Ha a termőföld felhasználása az engedélytől eltérő módon valósult meg, abban az esetben az engedély nélkülinek minősül. A termőföld művelési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - be kell jelenteni a földhivatalnak. Békéscsaba: - Az igénybevevőnek a termőföld végleges illetőleg időleges más célú hasznosításához a Földhivatal engedélyét előzetesen, a tervezett tevékenység megkezdése előtt be kell szereznie. - Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni.

Oldal: 5 / 12


- Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. - Időleges más célú hasznosítás meghatározott időre, legfeljebb öt évre engedélyezhető. Engedély akkor adható ki, ha a kérelemhez mellékelik a terület eredeti állapotának helyreállításához készített tervet, amely előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését. - Termőföld engedélyezett más célú hasznosítása esetén a termőföldet igénybe vevőnek földvédelmi járulékot kell fizetni. - A termőföld igénybevételét az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. - A bányatelken belül a tervezett tevékenységet úgy kell folytatni, hogy az az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő hasznosítását ne akadályozza. - A termőföld művelési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - be kell jelenteni a földhivatalnak. 13.3.Örökségvédelem A bányatelken tervezett egyes létesítmények engedélyezési eljárásában szakhatóságként veszünk részt. 14. Ásványvagyon változása. A bányavállalkozó hidrodinamikai egységenként köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az MBFH Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4.§ (1) bekezdés szerint az első fokú eljárás díjának 50 %-a (65.000,- Ft---kódszám: A 044), amelyet az eljárás megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) 10032000-01417179-00000000 számú számlájára átutalni, és az erről szóló igazolást (befizetési bizonylat) a fellebbezéshez csatolni. Jelen határozat, amennyiben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nem érkezik ellene, a 16. napon jogerőssé válik. Indokolás A bányavállalkozó MOL Nyrt KTD EÁKT Hatósági és Társadalmi Kapcsolatok UA001500/K-139/2011. ikt. számú –a Bányakapitányságra 2011. február 10.-én beérkezett—kérelmében a „Gyula-I.szénhidrogén” bányatelek megállapítását kérte a Szolnoki Bányakapitányságtól. A Szolnoki Bányakapitányság SZBK/395-21/2011. ikt. számú határozatával megállapította a MOL Nyrt részére a „Gyula-I.-szénhidrogén” bányatelket. A MOL Nyrt a bányatelek megállapító határozatban Oldal: 6 / 12


érvényesített, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula (továbbiakban: TKTV) által előírt szakhatósági előírások 1.a) pontja ellen UA010100-K684/2011. ikt. számon fellebbezést nyújtott be, amit elbírálásra Bányakapitányság felterjesztett. MBFH a felülvizsgálat során az 1037-2/2011. ikt. számú végzésében új eljárás lefolytatását rendelte el, a bányatelek megállapító határozatot megsemmisítette. Bányakapitányság a végzésnek megfelelően megkereste a TKTV-t, hogy az első fokú eljárásban hozott szakhatósági állásfoglalását vizsgálja felül, és ismételten adja meg. Az új eljárás során a TKTV a 64468002/2011. ikt. számú levelében a fellebbezés szakmai elbírálása után továbbra is fenntartotta álláspontját, azaz a korábbi állásfoglalását nem módosította. A Bányakapitányság a bányatelket a kérelemnek megfelelő koordinátákkal ismételten megalapította. Bányakapitányság az eljárás során pontosította azokat a felszíni területeket, ahol a vállalkozó munkavégzését törvények és rendeletek erőteljesen korlátozzák. A bányavállalkozónak ezekre a korlátozásokra a MÜT-ben tervezendő felszíni munkálatok kapcsán (kút, vezeték, gyűjtőállomás stb), majd az építési engedélyezési eljárások során kell figyelemmel lennie. Bányakapitányság a térképen azért tünteti fel az eredeti, kért koordinátákat, mivel a Bt. 26.§ (1) bekezdés szerint a bányatelek két részből tevődik össze: -a koordinátákkal megadott felszíni területből, és -a koordinátákkal illetve alap- és fedőlappal megadott mélységi térfogatból, jelen esetben a 2740 és 4000 mtsza között megállapított kőzettömegből, ahonnan az ásványi nyersanyagot (kőolaj+földgáz) a bányászat jogosítottja kitermelheti. A kérelmező a kutatási tevékenységet a 101. Battonya-Pusztaföldvár kutatási területen a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott, 2010. február 10-ig érvényes kutatási engedély alapján végezte. A kutatási tevékenységről készült zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság SzBK-2.705/7/2010. ikt. számú határozatával elfogadta. Azóta nem merültek fel olyan információk, amelyek a földtani vagyon mennyiségét megváltoztatták. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert  a kérelemhez a benyújtás időpontjában joghatályos Vhr. 11/A.§ (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta,  a kutatás befejezése után kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 26/A.§ (2) bekezdés a) pontja szerint,  a bányavállalkozó volumetrikus alapon, a REP nevű szoftver alkalmazásával végzett készletszámítással igazolta, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik,



 

a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírásban mutatta be a kitermeléshez szükséges, már megvalósított vagy tervezett termelő berendezéseket, kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, MOL meglévő létesítményeinek igénybe vétele, tervezett fejlesztések), ezen határozattal megállapított bányatelek korábban megállapított bányatelket nem fed, a kérelmező mellékelte a joghatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet.

Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy Oldal: 7 / 12


 

 

 

 

a bányatelek megállapítása önmagában nem jogosít a terület igénybevételére (Bt. 26/A. § (1) bek.), a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A. § (4) bek.). Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogénbányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosit, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az OTÉK (ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK, 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. § ), a bányatelek tulajdonosa nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. § (7) bek. és Bt. 26/A. § (3) bek. ) Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra, a bányatelek határain belül csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervvel egyező szénhidrogén termelés folytatható (Bt. 27. § (1) bek.), a bányatelek adatainak változásait 30 napon belül a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni (Vhr. 12. § (5) bek. ).

A bányatelek megállapításához a szakhatóságok közül 

a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula szakhatóságként 2011. április 22.-én kelt, 61.912-004/2011. sz. és az ezt módosító 61.912006/2011.05.26. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. Az ismételt eljárás során a fenti iktató számokon adott hozzájárulását a 2011. szeptember 15.-én kelt, 64468-002/2011. ikt. számú állásfoglalásában továbbra is fenntartotta. A fentiek alapján a hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.1. pontja változatlanul tartalmazza. Indoklás: Az elküldött dokumentum átvizsgálása után megállapítottam, hogy a tervezett bányatelek Natura 2000 területet érint. Mivel a természetvédelmi őrszolgálati feladat folyamatos ellátásából adódóan az illetékes nemzeti park igazgatóság rendelkezik a területre vonatkozó adatokkal, ezért a tényállás tisztázása érdekében –a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, módosított 347/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) 40.§ (1) bekezdésére hivatkozva- 61912-002/2011. iktatószámon szakmai véleményt kértem a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságtól.

Oldal: 8 / 12


Állásfoglalásom kialakításakor figyelembe vettem, hogy a terv szerint a MOL Nyrt. Gyula-I. bányatelek területére esnek a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta országos jelentőségű védett és fokozottan védett természeti területei. A nevezett területek a Körös-Maros Nemzeti Park létesítéséről szóló 3/1997. (I.8.) KTM rendeletben (továbbiakban: KTM rendelet) kerültek kihirdetésre. A KTM rendelet 2.§ (1) bekezdése szerint a védetté nyilvánítás célja a Körösök és Maros vízrendszerén kialakult jellegzetes tájszerkezet, a kiterjedt szikes puszták, lösztársulások, természetes és természetközeli erdők, árterek, szikes tavak, időszakosan vízborított területek, holtágak, mocsarak természetes növénytársulásainak és állatvilágának megőrzése, a nemzetközi jelentőségű madárélőhelyek és a vándorló állatvilág védelmének biztosítása, a védett területek természetes, az élőhely típusának megfelelő vízellátottsági szint helyreállítása. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 31.§-a szerint tilos a védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. A Tvt. 40.§ (2) bekezdése szerint fokozottan védett természeti területen csak természetvédelmi kezelés, a 38.§ (1) bekezdése alapján engedélyezett tevékenység, továbbá-a lehetőséghez képest a természetvédelmi hatósággal egyeztetett közvetlen élet- és vagyonvédelmi beavatkozás végezhető. A terület természeti értékekben igen gazdag. Kiemelkedő természeti értékei közé tartoznak a ligeterdők és szikes puszták, melyek a növény- és állatvilág értékes, védett állományait és életközösségeit is őrzik. A terület a vonuló vízimadarak nemzetközi jelentőségű pihenőhelye is. A Tvt. 42.§ (2) bekezdése értelmében gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek megőrzéséről. A védett területek bányatelekként való megállapítása, a várható kutatási, termelési tevékenység zavaró hatása, a fokozott emberi jelenlét a védett természeti értékek károsodásával, védett és fokozottan védett fajok élőhelyének megszűnésével, a biodiverzális, a védett fajok és életközösségek életterének csökkenésével járna. A védett területek bányatelekként való megállapítása a területek védelmi céljaival nem összeegyeztethető. Tekintettel arra, hogy a MOL Nyrt. által tervezett tevékenység-feltételeim teljesülése, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett vízvédelmi és természetvédelmi szakkérdések szempontjából-a környezetre várhatóan nem gyakorol olyan káros hatást, amely a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladná, ezért a Gyula-I szénhidrogén bányatelek alapításához hozzájárultam. A felszín alatti közeg jó minőségű állapotának megőrzésére vonatkozó előírásaim összhangban vannak a felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglaltakkal. Elszennyeződésnek minősül, ha a földtani közegben vagy talajvízben a szennyező anyag koncentrációja meghaladja a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009.(IV.14.) KvVMEüM-FVM együttes rendelet 1. és 2. számú mellékletében meghatározott „B” szennyezettségi határértéket vagy az alap állapot értéket. 

a Gyulai Körzeti Földhivatal szakhatóságként 2011. március 25.-én kelt 10.044-2/2011. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A Oldal: 9 / 12


hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.2. pontja tartalmazza. Indoklás: A megkeresést és a műszaki leírást megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a bányatelken a jövőben szénhidrogén kutak, ill. vezetékek, továbbá egyéb létesítmények elhelyezésére is sor kerülhet. Ezen tevékenység vélhetően termőföldeket is érinteni fog, ezért az a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) hatálya alá esik. A Tfvt. 9. § (1) bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra (időlegesen vagy véglegesen) felhasználni. A 21. § (1) bekezdése írja elő, hogy termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. A Tfvt. 10. § (1) bekezdése alapján termőföld más célú hasznosításának minősül a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A Tfvt. 14. § (1) bekezdése alapján a termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen lábon álló termés megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy talajszerkezet károsodik. Amennyiben ezek valamelyike bekövetkezik, szükséges a termőföld időleges más célú hasznosításának engedélyeztetése. Mivel a bányatelken végzendő tevékenység termőföldek időleges vagy végleges igénybevételével járhat, ezért fentiek alapján előírt kötelezettségek mellett adtam ki a szakhatósági állásfoglalásomat. 

a Békéscsabai Körzeti Földhivatal szakhatóságként 2011. április 26.-án kelt 10.093-2/2011. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.2. pontja tartalmazza. Indoklás: A dokumentációt a termőföld mennyisége védelme szempontjából megvizsgáltam és az alábbiakat állapítottam meg: A bányatelken belül a MOL Nyrt. egyenlőre a Szabadkígyós-1 gázkutat kívánja bekötni a Sarkadkeresztúr –Kardoskút - Algyő gázvezetékbe, de további kútfúrásokra, ezekhez kapcsolódó egyéb létesítmények elhelyezésére, vezetékek fektetésére kerül majd sor, mely termőföldek igénybevételével járhat. A termőföld felhasználását a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tft.) szabályozza. A Tft. 8. § (1) bekezdése az alábbiakat írja elő: „Ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.” A Tft. 9. § (1) bekezdése írja elő, hogy ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Tfvt. 10. § (1) bekezdés: más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A bányatelek területe a Békéscsabai körzeti Földhivatal illetékességi területén jelentős nagyságban érint átlagosnál jobb minőségű termőföldet, ezért írtam elő a Tft. 11.§ (2) bekezdése alapján, hogy az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, Oldal: 10 / 12


illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A Tft. 2.§ f) pontja szerint az átlagos minőségű termőföld értékét az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga adja. A Tft. 14.§ (1) bekezdése szerint a termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. A földvédelmi járulék fizetési kötelezettséget a Tft. 21.§ (1) bekezdése írja elő. Ha a termőföld földhivatali engedély nélkül kerül felhasználásra, akkor a földvédelmi járulékon kívül földvédelmi bírságot is kell fizetni. Fentiekre tekintettel előírásaim mellett hozzájárultam a bányatelek megállapításához.  a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda szakhatóságként 2011. április 5.-én kelt 490/1537/001/2011. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.3. pontja tartalmazza Az állásfoglalásának indoklásában található: Megállapítottam, hogy a tervezett bányatelek területén 272 régészeti lelőhelyet tartunk nyilván. Mivel a bányatelek megállapítása örökségvédelmi érdeket nem sért, az engedélyhez szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. 

Az eljárásban feltétel nélkül járult hozzá a bányatelek megállapításhoz az alábbi szakhatóság: -

Gyula Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága a 800/2/2011.tpk. 04.01. számú ügyiratában,

-

Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság Békéscsaba a J-14/2011. tpk. 03.23. számú ügyiratában,

-

Újkígyós Város Önkormányzata a3251/2011.03.31. számú ügyiratában,

-

Szabadkígyós Község Jegyzője a 755-2/2011.03.30. számú ügyiratában.

A rendelkező részben előírtak az alábbi jogszabályokon alapulnak: 

az 54/2008. (III.20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontján a 2. pontban megadott kódszámok,



a Bt. 26.§ (1) pontján a 6.1. pontban megadott fedlap és alaplap értékek, ami a kérelmező adatszolgáltatása alapján került megállapításra,



a KFBSZ-ről szóló 2/2010. (I.14.) KHEM rendelet 39.§ (1) bekezdés alapján a 12.1. pont,



a Vhr.12.§ (2) bekezdésen a 12.2. pont,



a Vhr. 21.§ (5) bekezdésen a 12.3. pont,



a Vhr. 12.§ (1) bekezdésen a 13. pont,



a Bt. 25.§ (2) bekezdésen a 14. pont.

Oldal: 11 / 12


A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja alapján járt el. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. A TKTVF Kirendeltsége, Gyula szakhatósági hozzájárulásában konkrétan megadott helyrajzi számokat a bányavállalkozó a bányatérképre felvitte. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. Az eljárást a Bányakapitányság a Ket-ben előírt határidőn belül lefolytatta. Az engedélyes a Bt. 43§ (9) bekezdése alapján felügyeleti díjat fizet. A Szolnoki Bányakapitányság jelen határozatát a közigazgatási ügy érdemében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 71. § (1) bekezdésben foglaltak szerint, a Bt. 26.§ (3) bekezdés által biztosított hatáskörében eljárva, a 267/2006. (XII.20.) Kormányrendeletben megállapított illetékességgel adja ki. A fellebbezés alapja a Ket. 99.§ (1) bekezdésében foglaltak. Mellékletek: 1. sz. melléklet bányatelek dokumentáció+bányatérkép 3 pld (a megsemmisített határozattal megküldve)

Szeged, 2011. október 13.

dr. Molnár József bányakapitány

Oldal: 12 / 12

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Recommend Documents