Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5.  5001 Szolnok; Pf.:164  (56): 512-319; 512-320 Fax: 512 337 Ügyeleti tel: (56): 512-31 Szegedi Iroda (62) 558-282. E-mail: [email protected] 10032000-01417179-00000000 Kérem, válaszában hivatkozzon az ügyirat számára, valamint az ügyintéző nevére!

Ügyirat száma: SZBK – 399-12/2011. Üi: Bogdán Gyula

Hivatkozási szám: UA001500/K-139/2011. Ügyintéző: Kiss Valéria

MOL Nyrt KTD EÁKT Hatósági és Társadalmi Kapcsolatok

1117 BUDAPEST Október huszonharmadika utca 18.

Tárgy: „Magyarbánhegyes-I.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítása.

HATÁROZAT

Szolnoki Bányakapitányság a MOL Nyrt. bányatelek megállapításra irányuló hivatkozott számú kérelmét felülvizsgálta, és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) 26.§ (3) bekezdése alapján bányatelket állapít meg az alábbiak szerint: 1. A bányatelek védneve: „Magyarbánhegyes-I.-szénhidrogén” 2. Az ásványi nyersanyag megnevezése: szénhidrogén Az ásványi nyersanyag kódja: 9010 (kőolaj) 3.

A bányatelek földrajzi fekvése: Békés megyében Magyarbánhegyes és Kunágota községek közigazgatási területe.

4. A bányatelek jogosítottjának -neve: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Oldal: 1 / 9


-székhelye: 1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 18. 5. A bányatelek határvonalainak töréspontjai EOV rendszerben: Töréspont száma 1 2 3 4 A bányatelek térkép -vetületi rendszere: -magassági alapszintje:

Y (m) 797 300,00 799 600,00 801 700,00 798 400,00

X (m) 128 250,00 127 900,00 125 900,00 125 500,00

Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) Balti-felett (Bf).

6. A bányatelek területi ismertetése: 6.1. A bányatelek -területe: -fedlap: -alaplap:

6,69 km2 2.341 mtsza (Balti) 2.375 mtsza (Balti)

A bányászati jogosultság a megjelölt koordináták alatti térben, az alaplap és fedlap által meghatározott mélységben, a 1Pl1mm védnévvel nyilvántartott szénhidrogén telepre vonatkozik. 6.2. A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telep sem az alaplap alatt, sem az alaplap felett nem található. 6.3. A bányatelek más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelekkel az alábbiak szerint van kapcsolatban: 6.3.1. Egymást részben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.2. Egymást egészben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.3. Szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: nem található. 6.4. Szomszédos bányatelekre átnyúló szénhidrogén telep: nem található. 6.5. A bányatelek határain belül -a felszínen található művelési ágak: szántó, kivett helyek (4434 közút, vasút), -a felszín tulajdonviszonyai: Oldal: 2 / 9


-a Mbh-1 kút a MOL Nyrt tulajdonában van, -a mezőgazdasági földterületek magántulajdonban vannak, -a felszín nagyobb részben külterület, a területen tanya található, míg kis részben Magyarbánhegyes belterületét is érinti, -az elsőfokú építési hatósági feladatokat -Mezőkovácsháza Város Jegyzője, 5800 Mezőkovácsháza, Árpád u. 176. látja el,

-a bányatelken ismert, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Iroda által nyilvántartott régészeti lelőhely nem található, -a bányatelken műemlék, lőtér, repülőtér, HM és BM által kivett hely nem található, -a bányatelek területe természetvédelmi oltalom alatt álló területeket nem érint. 7. A kitermelés módja: -fúrólyukas. 8. A biztonsági övezettel védett bányászati létesítmények. A bányatelken belül található, védendő bányászati létesítmények (gázkutak, termelő vezeték) biztonsági övezettel rendelkeznek. Azon szénhidrogén bányászati célt szolgáló berendezések részére, amelyekre kérelmező a jövőben szerzi meg a használatbavételi engedélyt, a Szolnoki Bányakapitányság által meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni. 9. A bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyisége. A bányatelekkel lefedett hagyományos szénhidrogén telepeinek kezdeti földtani vagyonát és kitermelhető ipari vagyonát, valamint a kitermelhető szénhidrogének jellemzőit az 1 sz. melléklet tartalmazza. 10. A bányatelek termelő berendezései. A „Magyarbánhegyes-I.- szénhidrogén” bányatelek ásványvagyonának termeltetését a meglévő Mbh-1 számú kúttal biztosítják. A kúthoz portábilis, mélyszivattyús termelő berendezést építenek. A termelt folyadék+gáz mérését a kútkörzetbe telepített szeparátorral biztosítják, a technológiai tartályokba leválasztott vizet az olajjal együtt tartálygépkocsival a PfT-3 Főgyűjtőre szállítják. A termelt kis mennyiségű olajkísérő gázt a technológián felhasználják, ill. a felesleget lefúvatón a levegőbe engedik. 11. A bányatelek határain belüli egyéb CH ipari termelő berendezések. A bányatelek területén található egyéb CH ipari termelő berendezés nem található. 12. A bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához/csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedések, feltételek. 12.1. Művelési terv. A bányatelekkel lefedett hagyományos gázmező szénhidrogén telepeinek folyamatos termelési célra történő igénybe vételének feltétele a hidrodinamikai egységekre kidolgozott—szükség esetén próbatermelési terv alapján történő, próbatermeltetési adatokkal alátámasztott-- a Oldal: 3 / 9


bányavállalkozó által elfogadott, és a Bányakapitányság részére tájékoztatásul megküldött művelési terv megléte. 12.2. Gáztermeléshez kapcsolódó létesítmények építése. A gáztermeléshez kapcsolódó mélyfúrások, kútkiképzések, valamint felszíni technológiai létesítmények (vezetékek, gázgyűjtők) építésének engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI:4.) GKM rendelet). A használatba vétellel egy időben a Bt. 32.§ (1) bekezdése, és a Vhr-ének 19/A.§ (1) bekezdése alapján meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni, a vonatkozó tilalmaknak és korlátozásoknak a bányavállalkozó köteles érvényt szerezni. A mélyfúrások, kútkiképzések során kiemelt figyelmet kell fordítani  a magas inert tartalomból adódó korróziós hatásokra,  a földalatti átfejtődést kizáró kútszerkezet kialakítására. A földgáztermeléshez kapcsolódó felszíni technológiai létesítményeknél a technológia megválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani  a várható magas inert tartalomra,  az esetleges magas H2S tartalomra,  a működés biztonságának fokozásához a világszínvonalú irányítástechnikai lehetőségek felhasználására,  a felszíni ingatlanok minél kisebb mértékű igénybevételével járó ellenőrzési rendszer kialakítására (műszerezés, távadás, repülőgépes ellenőrzés stb). 12.3. Olajtermelési tevékenység biztonsága. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet más vállalkozóval csak szerződés alapján végeztetheti, ha az a jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedélyekkel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. 13. Szakhatósági előírások. 13.1. Környezetvédelem. 1.

2.

3. 4.

A bányatelek területén a tervezett egyéb bányászati tevékenységek megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy a kérdéses tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló, 314/2005. (XII.25.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik-e, amennyiben igen, úgy az engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. A bányatelek fektetésével érintett területen végzett bármely bányászati és ahhoz kapcsolódó tevékenység a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését kizárva végezhető, különös tekintettel a felszín alatti ivóvíz készletekre, illetve azok védőövezetére. A bányatelken belül a tervezett létesítmények működő, felhagyott, rekultivált hulladéklerakó telepre nem építhetők azok esetleges védelmi övezetét nem érinthetik. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat, környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes Oldal: 4 / 9


5.

6. 7.

hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. §-ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon – gyűjteni. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás), illetve hasznosítónak való átadás fogadható el. A hulladékok csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adhatók át. A keletkező hulladékokról a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartást kell vezetni, illetve a rendelet előírásai szerinti adatszolgáltatást kell a felügyelőség felé teljesíteni.

13.2.Földhivatal.  

 

A kijelölt bányatelek termőföldet érint, ezért az a 2007. évi CXXIX. Tv. hatálya alá esik. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is. Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt a termőföld védelméről szóló törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.

14. Ásványvagyon változása. A bányavállalkozó hidrodinamikai egységenként köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az MBFH Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4.§ (1) bekezdés szerint az első fokú eljárás díjának 50 %-a (65.000,- Ft---kódszám: A 044), amelyet az eljárás megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) 10032000-01417179-00000000 számú számlájára átutalni, és az erről szóló igazolást (befizetési bizonylat) a fellebbezéshez csatolni. Jelen határozat, amennyiben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nem érkezik ellene, a 16. napon jogerőssé válik.

Oldal: 5 / 9


Indokolás A bányavállalkozó MOL Nyrt KTD EÁKT Hatósági és Társadalmi Kapcsolatok UA001500/K-139/2011. ikt. számú –a Bányakapitányságra 2011. február 10.-én beérkezett—kérelmében a „Magyarbánhegyes-I.szénhidrogén” bányatelek megállapítását kérte a Szolnoki Bányakapitányságtól. A kérelmező a kutatási tevékenységet a 101. Battonya-Pusztaföldvár kutatási területen a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott, 2010.február 10-ig érvényes kutatási engedély alapján végezte. A kutatási tevékenységről készült zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság SzBK-2.705/7/2010. ikt. számú határozatával elfogadta. Azóta nem merültek fel olyan információk, amelyek a földtani vagyon mennyiségét megváltoztatták. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert  a kérelemhez a benyújtás időpontjában joghatályos Vhr. 11/A.§ (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta,  a kutatás befejezése után kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 26/A.§ (2) bekezdés a) pontja szerint,  a bányavállalkozó volumetrikus módszerrel végzett készletszámítással igazolta, hogy a bányatelekkel 

 

lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik, a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírásban mutatta be a kitermeléshez szükséges, már megvalósított vagy tervezett termelő berendezéseket, kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, MOL meglévő létesítményeinek igénybe vétele, tervezett fejlesztések),

ezen határozattal megállapított bányatelek korábban megállapított bányatelket nem fed, a kérelmező mellékelte a joghatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet.

Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy 

a bányatelek megállapítása önmagában nem jogosít a terület igénybevételére (Bt. 26/A. § (1) bek.),



a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A. § (4) bek.). Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogénbányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes építési hatósági engedélyt,



jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosit,



a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése Oldal: 6 / 9


során be kell tartani az OTÉK (ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK, 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, 

a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. § ).



a bányatelek tulajdonosa nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. § (7) bek. és Bt. 26/A. § (3) bek. ) Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra,



a bányatelek határain belül csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervvel egyező szénhidrogén termelés folytatható (Bt. 27. § (1) bek. ),



a bányatelek adatainak változásait 30 napon belül a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni (Vhr. 12. § (5) bek. )

A bányatelek megállapításához a szakhatóságok közül 

az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként 2011. április 6.-án kelt, 81.987-1-1/2011. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.1. pontja tartalmazza. Indoklás: A felügyelőségre benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a rendelkező részben megadott előírások betartása mellett a tevékenység megfelel a felügyelőség hatáskörébe tartozó jogszabályi előírásoknak., környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási érdekeket nem sért. A bányatelek fektetésével érintett terület és közvetlen környezete országos jelentőségű védett természeti terület, védett természeti érték előfordulási helyeként nem ismert, Natura 2000 területet nem érint. A dokumentációban bemutatott beruházás természet- és tájvédelmi érdeket nem sért.;



az Orosházi Körzeti Földhivatal Mezőkovácsházi Kirendeltsége szakhatóságként 2011. április 4.-én kelt 10.032-2/2011. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.2. pontja tartalmazza. Indoklás: A beadványt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a bányatelek termőföldet érint, ezért az a termőföldről szóló törvény hatálya alá esik.;



a Csongrád Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Iroda szakhatóságként 2011. április 4.én kelt 490/1546/001/2011. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában a szakhatósági eljárást megszüntette. A megszüntető végzés indoklásában található: Megállapítottam, hogy hatóságom mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy tárgyi munka sem műemléki érdeket, sem nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint.

Oldal: 7 / 9


Tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló módosított 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv,) 24.§-a alapján, amennyiben a földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a régészeti örökség védelme érdekében erről a területileg illetékes múzeumnak (Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 5600 Békéscsaba, Gyulai út 1.) bejelentést kell tenni a munkálatok felfüggesztésével egyidejűleg, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizve, lehetőséget biztosítva a munkálatokkal érintett terület átvizsgálására, illetőleg az esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek feltárására. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82.§ (2) bekezdése alapján örökségvédelmi birság kiszabását vonja maga után.; 

Az eljárásban feltétel nélkül járult hozzá a bányatelek megállapításhoz az alábbi szakhatóság: -

Városi Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság Mezőkovácsháza az 1165/2011. tpk. számú, 2011.03.25. számú ügyiratában,

-

Magyarbánhegyes község jegyzője a 739/2011.04.11. számú ügyiratában. Az indoklásból: „…a tervezett tevékenység és létesítmények kapcsán Magyarbánhegyes Önkormányzatának helyi rendeleteit és rendezési tervét megvizsgáltam, azokban a mellékelt tervekben foglaltakra vonatkozó kizáró vagy módosító rész nincs …”

A rendelkező részben előírtak az alábbi jogszabályokon alapulnak: 

az 54/2008. (III.20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontján a 2. pontban megadott kódszámok,



a Bt. 26.§ (1) pontján a 6.1. pontban megadott fedlap és alaplap értékek, ami a kérelmező adatszolgáltatása alapján került megállapításra,



a KFBSZ-ről szóló 2/2010. (I.14.) KHEM rendelet 39.§ (1) bekezdés alapján a 12.1. pont,



a Vhr.12.§ (2) bekezdésen a 12.2. pont,



a Vhr. 21.§ (5) bekezdésen a 12.3. pont,



a Vhr. 12.§ (1) bekezdésen a 13. pont,



a Bt. 25.§ (2) bekezdésen a 14. pont.

A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja alapján járt el. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős.

Oldal: 8 / 9


A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. Az eljárást a Bányakapitányság a Ket-ben előírt határidőn belül lefolytatta. Az engedélyes a Bt. 43§ (9) bekezdése alapján felügyeleti díjat fizet. A Szolnoki Bányakapitányság jelen határozatát a közigazgatási ügy érdemében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 71. § (1) bekezdésben foglaltak szerint, a Bt. 26.§ (3) bekezdés által biztosított hatáskörében eljárva, a 267/2006. (XII.20.) Kormányrendeletben megállapított illetékességgel adja ki. A fellebbezés alapja a Ket. 99.§ (1) bekezdésében foglaltak. Mellékletek: 1. sz. melléklet bányatelek dokumentáció+bányatérkép 3 pld VF1411-00046 számla Szeged, 2011. április 19.

dr. Molnár József bányakapitány sk. A kiadmány hiteléül:

Bogdán Gyula bányafelügyeleti főmérnök

Oldal: 9 / 9

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Recommend Documents