Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5.  5001 Szolnok; Pf.:164  (56): 512-319; 512-320 Fax: 512 337 Ügyeleti tel: (56): 512-31 Szegedi Iroda (62) 558-282. E-mail: [email protected] 10032000-01417179-00000000 Kérem, válaszában hivatkozzon az ügyirat számára, valamint az ügyintéző nevére!

Ügyirat száma: SZBK / 1.760-10/2011. Üi: Bogdán Gyula

Hivatkozási szám: UA001500/K-541/2011. Ügyintéző: Kiss Valéria

MOL Nyrt KTD EÁKT Hatósági és Társadalmi Kapcsolatok

1117 BUDAPEST Október huszonharmadika utca 18.

Tárgy: „Vésztő-I.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítása.

HATÁROZAT Szolnoki Bányakapitányság a MOL Nyrt. bányatelek megállapításra irányuló hivatkozott számú kérelmét felülvizsgálta, és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) 26.§ (3) bekezdése alapján bányatelket állapít meg az alábbiak szerint: 1. A bányatelek védneve: „Vésztő-I.-szénhidrogén” 2. Az ásványi nyersanyag megnevezése: szénhidrogén Az ásványi nyersanyag kódja: 9010 (kőolaj) 3.

A bányatelek földrajzi fekvése: Békés megyében Vésztő város és Körösújfalu, Okány községek közigazgatási területe.

4. A bányatelek jogosítottjának -neve: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság -székhelye: 1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 18.

Oldal: 1 / 9


5. A bányatelek határvonalainak töréspontjai EOV rendszerben: Töréspont száma 3 2 1 4 5

Y (m) 824 800,00 827 000,00 826 900,00 824 800,00 824 600,00

A bányatelek térkép -vetületi rendszere: -magassági alapszintje:

X (m) 180 100,00 180 100,00 178 500,00 177 600,00 178 600,00

Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) Balti-felett (Bf).

6. A bányatelek területi ismertetése: 6.1. A bányatelek -területe: -fedlap: -alaplap:

4,635 km2 2.581 mtsza (Balti) 2.601 mtsza (Balti)

A bányászati jogosultság a megjelölt koordináták alatti térben, az alaplap és fedlap által meghatározott mélységben, az Ok3Pl1-2669 védnévvel nyilvántartott szénhidrogén telepre vonatkozik. 6.2. A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telep sem az alaplap alatt, sem az alaplap felett nem található. 6.3. A bányatelek más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelekkel az alábbiak szerint van kapcsolatban: 6.3.1. Egymást részben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.2. Egymást egészben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.3. Szomszédos, közös határponttal rendelkező bányatelkek: nem található. 6.3.4. Megállapítás alatt lévő, szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: -Körösújfalu-II.-szénhidrogén-jogosított MOL Nyrt. 6.4. Szomszédos bányatelekre átnyúló szénhidrogén telep: nem található. 6.5. A bányatelek határain belül -a felszínen található művelési ágak: szántó, erdő, -a felszín tulajdonviszonyai: -a HHE/MOL Okány-3 kút a MOL Nyrt tulajdonában van,

Oldal: 2 / 9


-a mezőgazdasági földterületek magántulajdonban vannak, a területen található a Paldai főcsatorna,, -az elsőfokú építési hatósági feladatokat -Vésztő Város Jegyzője, 5530 Vésztő, Kossuth L. u. 62. látja el,

-a bányatelken több ismert, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda által nyilvántartott régészeti lelőhely található, -a bányatelken műemlék, lőtér, repülőtér, HM és BM által kivett hely nem található, -a bányatelek területe nem érint NATURA 2000 és kiemelt jelentőségű vagy különleges természeti-megőrzési területet. 7. A kitermelés módja: -fúrólyukas. 8. A biztonsági övezettel védett bányászati létesítmények. A bányatelken belül található, védendő bányászati létesítmény (kút) biztonsági övezettel rendelkezik. Azon szénhidrogén bányászati célt szolgáló berendezések részére, amelyekre kérelmező a jövőben szerzi meg a használatbavételi engedélyt, a Szolnoki Bányakapitányság által meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni. 9. A bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyisége. A bányatelekkel lefedett hagyományos szénhidrogén telepeinek kezdeti földtani vagyonát és kitermelhető ipari vagyonát, valamint a kitermelhető szénhidrogének jellemzőit az 1 sz. melléklet tartalmazza. 10. A bányatelek termelő berendezései. A „Vésztő-I.- szénhidrogén” bányatelek ásványvagyonának termeltetését vagy a HHE/MOL Okány-3 számú meglévő kút kiferdítésével, vagy 1 db új kút létesítésével tervezik biztosítani. A kút mellé termeltető rendszert telepítenek. A termelt olajat és vizet tartálygépkocsival Füzesgyarmat Főgyűjtőbe szállítják, a termelt olajkísérő gázt helyben hasznosítják (kazánüzem). A leválasztott vizet Füzesgyarmaton likvidálják. 11. A bányatelek határain belüli egyéb CH ipari termelő berendezések. A bányatelek területén egyéb CH ipari termelő berendezés nem található. 12. A bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához/csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedések, feltételek. 12.1. Művelési terv. A bányatelekkel lefedett hagyományos gázmező szénhidrogén telepeinek folyamatos termelési célra történő igénybe vételének feltétele a hidrodinamikai egységekre kidolgozott—szükség esetén próbatermelési terv alapján történő, próbatermeltetési adatokkal alátámasztott-- a bányavállalkozó által elfogadott, és a Bányakapitányság részére tájékoztatásul megküldött művelési terv megléte. Oldal: 3 / 9


12.2. Olajtermeléshez kapcsolódó létesítmények építése. A gáztermeléshez kapcsolódó mélyfúrások, kútkiképzések, valamint felszíni technológiai létesítmények (vezetékek, gázgyűjtők) építésének engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI:4.) GKM rendelet). A használatba vétellel egy időben a Bt. 32.§ (1) bekezdése, és a Vhr-ének 19/A.§ (1) bekezdése alapján meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni, a vonatkozó tilalmaknak és korlátozásoknak a bányavállalkozó köteles érvényt szerezni. A mélyfúrások, kútkiképzések során kiemelt figyelmet kell fordítani  a földalatti átfejtődést kizáró kútszerkezet kialakítására. Az olajtermeléshez kapcsolódó felszíni technológiai létesítményeknél a technológia megválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani  a működés biztonságának fokozásához a világszínvonalú irányítástechnikai lehetőségek felhasználására,  a felszíni ingatlanok minél kisebb mértékű igénybevételével járó ellenőrzési rendszer kialakítására (műszerezés, távadás stb). 12.3. Olajtermelési tevékenység biztonsága. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet más vállalkozóval csak szerződés alapján végeztetheti, ha az a jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedélyekkel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. 13. Szakhatósági előírások. 13.1. Környezetvédelem. 1.

2.

Az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságot a tervezett Okány-T1 kút létesítésének engedélyezési eljárásában szakhatóságként be kell vonni, a kút létesítésére vonatkozó előírások a fenti eljárásban kerülnek meghatározásra. A szénhidrogén kutak termelésbe állítása a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 3. sz. mellékletének 13. és 94. pontjaiban szerepel, azaz a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek közé tartozik, ezért a kutak termelésbe állítása előtt az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnél előzetes vizsgálati eljárást kell a kérelmezőnek lefolytatnia.

13.2. Földhivatal 

Amennyiben a területen beruházás történik, úgy annak megkezdése előtt kérni kell az ingatlanügyi hatóságtól a terület más célú hasznosítását, amely lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével kell történnie.



Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet más célra hasznosítani. Oldal: 4 / 9


  

A más célú hasznosítás megkezdésének és befejezésének napját az igénybevevő köteles Hatóságomnak előzetesen bejelenteni. A beruházás megvalósításával kapcsolatosan a tevékenység az érintett és a szomszédos területek mezőgazdasági hasznosítását nem akadályozhatja. A földtulajdonos továbbra is köteles a termőföldjét művelési ágának megfelelően hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani.

13.3. Örökségvédelem 

A bányatelken tervezett egyes létesítmények engedélyezési eljárásában szakhatóságként veszünk részt.

13.4. Tűzvédelem 

A bányatelek kialakításához tűzvédelmi szempontból hozzájárulok a tűzoltás és műszaki mentési út és terület biztosítása, valamint vonatkozó tűzvédelmi előírások maradéktalan megtartása mellett. A bányatelek területén lévő földfeletti termelő egységekhez az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet mellékletének (továbbiakban: OTSZ) 5. rész I/5. fejezet 1.1. értelmében „A tűzoltóság vonulása és működése céljára –ha arról más jogszabály másként nem rendelkezik- az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.”

14. Ásványvagyon változása. A bányavállalkozó hidrodinamikai egységenként köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az MBFH Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4.§ (1) bekezdés szerint az első fokú eljárás díjának 50 %-a (65.000,- Ft---kódszám: A 044), amelyet az eljárás megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) 10032000-01417179-00000000 számú számlájára átutalni, és az erről szóló igazolást (befizetési bizonylat) a fellebbezéshez csatolni. Jelen határozat, amennyiben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nem érkezik ellene, a 16. napon jogerőssé válik.

Oldal: 5 / 9


Indokolás A bányavállalkozó MOL Nyrt KTD EÁKT Hatósági és Társadalmi Kapcsolatok UA001500/K-541/2011. ikt. számú –a Bányakapitányságra 2011. június 9.-én beérkezett—kérelmében az „Vésztő-I.szénhidrogén” bányatelek megállapítását kérte a Szolnoki Bányakapitányságtól. A kérelmező a kutatási tevékenységet a 100. Darvas-Komádi kutatási területen a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott, 2010. június 10-ig érvényes kutatási engedély alapján végezte. A kutatási tevékenységről készült zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság SzBK/4.025-3/2010. ikt. számú határozatával elfogadta. Azóta nem merültek fel olyan információk, amelyek a földtani vagyon mennyiségét megváltoztatták. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert  a kérelemhez a benyújtás időpontjában joghatályos Vhr. 11/A.§ (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta,  a kutatás befejezése után kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 26/A.§ (2) bekezdés a) pontja szerint,  a bányavállalkozó volumetrikus módszerrel végzett készletszámítással igazolta, hogy a bányatelekkel 

 

lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik, a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírásban mutatta be a kitermeléshez szükséges, már megvalósított vagy tervezett termelő berendezéseket, kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, MOL meglévő létesítményeinek igénybe vétele, tervezett fejlesztések),

ezen határozattal megállapított bányatelek korábban megállapított bányatelket nem fed, a kérelmező mellékelte a joghatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet.

Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy  

 

a bányatelek megállapítása önmagában nem jogosít a terület igénybevételére (Bt. 26/A. § (1) bek.), a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A. § (4) bek.). Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogénbányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosit, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az OTÉK (ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI Oldal: 6 / 9


 

 

KÖVETELMÉNYEK, 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. § ). a bányatelek tulajdonosa nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. § (7) bek. és Bt. 26/A. § (3) bek. ) Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra, a bányatelek határain belül csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervvel egyező szénhidrogén termelés folytatható (Bt. 27. § (1) bek. ), a bányatelek adatainak változásait 30 napon belül a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni (Vhr. 12. § (5) bek. )

A bányatelek megállapításához a szakhatóságok közül 

az Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula szakhatóságként 2011. október 6.-án kelt, 64.455-002/2011. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.1. pontja tartalmazza. Indoklás: A rendelkezésemre álló iratanyagokban rögzítettek alapján megállapítottam, hogy: -Az érintett területen a MOL Nyrt. műrevaló kőolajtelepet tárt fel. A kérelmező bányászati jogának érvényesítéséhez szükséges a bányatelek meghatározása. -A bányatelken jelenleg 1 db kút (Okány-3) található. A kőolajtelep termeltetéséhez a kút kiferdítése lenne szükséges, gazdasági okok miatt várhatóan inkább egy új kutat (Okány-T1) lemélyítését tervezik. A kút lemélyítése mellett kútkörzet kialakítása szükséges, a termelvényt tartálykocsival a Füzesgyarmat Főgyűjtőre szállítják. -Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítottam, hogy a tervezett beruházás országos jelentőségű védett természeti területet, értéket és Natura 2000 területet nem érint. Tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység – a feltételeim teljesülése, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett - a környezetre várhatóan nem gyakorol olyan káros hatást, amely a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladná, így a „Vésztő-I.szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapításához hozzájárultam;



a Szeghalmi Körzeti Földhivatal szakhatóságként 2011. szeptember 21.-én kelt 10.086-2/2011. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.2. pontja tartalmazza. Indoklás: A benyújtott dokumentáció áttanulmányoztam és megállapítottam, hogy a bányatelek megállapításának –termőföld mennyiségi és minőségi védelmének szempontjából- előzetesen földvédelmi akadálya nincs, ezért ezen eljárásban a rendelkező részben foglalt előírások betartása mellett hozzájárulásomat adom;



a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda szakhatóságként 2011. július 21.-én kelt 490/3414/001/2011. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.3 pontja tartalmazza. Az állásfoglalásának indoklásában található: Megállapítottam, hogy a tervezett bányatelek területén régészeti lelőhelyeket tartunk nyilván (Vésztő 56. lelőhely, Oldal: 7 / 9


KÖH azonosító: 6833, Vésztő 54. lelőhely, KÖH azonosító: 6831, Vésztő 55. lelőhely, KÖH azonosító: 6832, Vésztő 58. lelőhely, KÖH azonosító: 6835). Mivel a bányatelek megállapítása örökségvédelmi érdeket nem sért, az engedélyhez szakhatósági hozzájárulásomat megadtam; 

Szeghalom Város Önkormányzat Hivatásos Tűzoltósága szakhatóságként a 2011. augusztus 1.én kelt 568/2011.tpk. számú ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.4. pontja tartalmazza. Az állásfoglalásának indoklásában található: a megküldött műszaki leírás áttanulmányozása, a hatályos tűzvédelmi tárgyú rendelkezések, valamint a KET 44.§ (8) bekezdés alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem;

A rendelkező részben előírtak az alábbi jogszabályokon alapulnak: 

az 54/2008. (III.20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontján a 2. pontban megadott kódszámok,



a Bt. 26.§ (1) pontján a 6.1. pontban megadott fedlap és alaplap értékek, ami a kérelmező adatszolgáltatása alapján került megállapításra,



a KFBSZ-ről szóló 2/2010. (I.14.) KHEM rendelet 39.§ (1) bekezdés alapján a 12.1. pont,



a Vhr.12.§ (2) bekezdésen a 12.2. pont,



a Vhr. 21.§ (5) bekezdésen a 12.3. pont,



a Vhr. 12.§ (1) bekezdésen a 13. pont,



a Bt. 25.§ (2) bekezdésen a 14. pont.

A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja alapján járt el. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. Az eljárást a Bányakapitányság a Ket-ben előírt határidőn belül lefolytatta. Az engedélyes a Bt. 43§ (9) bekezdése alapján felügyeleti díjat fizet. Oldal: 8 / 9


A Szolnoki Bányakapitányság jelen határozatát a közigazgatási ügy érdemében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 71. § (1) bekezdésben foglaltak szerint, a Bt. 26.§ (3) bekezdés által biztosított hatáskörében eljárva, a 267/2006. (XII.20.) Kormányrendeletben megállapított illetékességgel adja ki. A fellebbezés alapja a Ket. 99.§ (1) bekezdésében foglaltak. Mellékletek: 1. sz. melléklet bányatelek dokumentáció+bányatérkép 3 pld VF1411-00249 számla Szeged, 2011. október 13.

dr. Molnár József bányakapitány sk.

A kiadmány hiteléül:

Bogdán Gyula bányafelügyeleti főmérnök

Oldal: 9 / 9

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Recommend Documents