Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság 5000 Szolnok, Templom utca 5. (56)512-319; (56)512-320; Fax: (56)512-337 Ügyeleti tel: 06-56-512-320 5001 Szolnok, Pf.: 164; E-mail:
[email protected] MNB 10032000-01417179-00000000
SZBK/3933-5/2010. Üi: Szeifert Konrád tel: 56/512-314 A határozat jogerős 2011. 01. 20-tól. Tárgy: Orosháza II.- homok bányatelken üzemelő külfejtéses bányaüzem 2011-2012. évi kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyása. HATÁROZAT A Szolnoki Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) xy bányavállalkozó, xxxx xxxxxxxx, xxxxxx u. x. által benyújtott kérelemre indult eljárásában az Orosháza II.- homok bányatelek területén üzemelő külfejtésre kidolgozott 2011-2012. évi kitermelési műszaki üzemi tervet 2013. április 30-ig jóváhagyja az alábbiak szerint: 1./ A bányavállalkozónak a műszaki üzemi tervet évente felül kell vizsgálnia és a megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terv módosítását kérelmezni. Ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható. 2./ A bányavállalkozó egyes bányászati tevékenységek elvégzésére más, olyan személyt (a továbbiakban: vállalkozó) vehet igénybe, aki (amely) a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket alkalmaz. A vállalkozó igénybevételét, az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a Szolnoki Bányakapitányságnak be kell jelenteni. A vállalkozó közreműködése nem érinti a megbízónak a Bt. hatálya alá tatozó tevékenységért fennálló felelősségét. 3./ A műszaki üzemi terv alapján a tervidőszakban kitermelhető ásványi nyersanyag: homok, kódja: 4200. A kitermelésre kerülő ásványi nyersanyagból ásványvagyon veszteség és termelvény veszteség - figyelembe véve a kitermelési technológiát és a geológiai viszonyokat – nem számolható el. 4./ Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul vagy engedélytől eltérő módon gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy, ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést. 5./ A bányavállalkozó az Orosháza II.- homok bányatelken az általa kitermelt valamennyi ásványi nyersanyagra vonatkozó jelentési kötelezettséggel tartozik, tekintet nélkül arra, hogy a kitermelt ásványi nyersanyagra vonatkozóan kiterjed-e a jogosultsága. Ezért a bányavállalkozó 1
az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag(ok) mennyiségét és minőségét köteles a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. 6./ A Bányakapitányság elfogadja a bányavállalkozó biztosíték nyújtására vonatkozó ajánlatát: x Ft – azaz x forint jelzálognak a bányavállalkozó által történő bejegyeztetését az Orosháza 11528/2 hrsz-ú ingatlanra - a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek fedezetéül - a Bányakapitányság javára. A bányavállalkozó köteles kezdeményezni a jelzálog bejegyezését - jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - az illetékes Földhivatalnál. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig- a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti. 7./ Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előírásai: Hulladékgazdálkodás és levegővédelem: - A tevékenység során a diffúz kiporzást a lehető legkisebb mértékűre kell visszaszorítani, a tehergépkocsik homokrakományát le kell fedni. - A szállítási útvonalakat szükség szerint nedvesítéssel pormentesíteni kell. - A burkolt útfelületeket rendszeresen takarítani kell a felhordott szennyeződésektől (pl. sár) a másodlagos perszennyezés megelőzése miatt. - A homokbányában üzemelő munkagépek által okozott légszennyezést a munkagépek gazdaságos kihasználásával kell a minimumra csökkenteni. - A terülten mindennemű hulladék égetése tilos. - A munkagépek szervizelése csak szakszervizben történhet. - A bánya területén történő üzemanyag feltöltés (tankolás) csak műszaki védelemmel ellátott területen végezhető. - Az esetlegesen elcsöpögő üzemanyagot azonnal fel kell itatni, és azt veszélyes hulladékként kell kezelni. - A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 10. §-ában és a 3. sz. mellékletében meghatározott módon – gyűjteni. - A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás), illetve hasznosítónak való átadás fogadható el. - A keletkező települési és nem hasznosítható termelési, inert hulladék csak környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át, illetve szigetelt, engedéllyel rendelkező lerakóra szállítható ártalmatlanítás céljából. - A keletkező hulladékokról a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartást kell vezetni, illetve a rendelet előírásai szerinti adatszolgáltatást kell a felügyelőség felé teljesíteni. - A bánya bezárásakor a területen hulladékot hátrahagyni tilos. Természet- és tájvédelem:
2
-
-
-
A védett és fokozottan védett madárfajok megtelepedésének elkerülésére a bányászni kívánt területeken április 15. és június 15. között napi rendszerességgel a bányászati tevékenységet végezni kell, vagy a madarak távol tartásáról gondoskodni kell, például a későbbiekben bányászni kívánt partfalak hálós takarásával. Alternatív megoldásként javasolt a madarak fészkelésére alkalmas (függőleges, 1,5 – 2,5 m magas), de bányászati tevékenységgel nem érintendő partfalak abból a célból történő kialakítása a bányászott szakaszoktól távol, hogy a madarak a bányászati tevékenységtől nem érintett falszakaszokon telepedjenek meg. A bányászati tevékenység megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a bányászni kívánt területen védett vagy fokozottan védett madárfajok telepednek meg, úgy a fészket tartalmazó falszakaszokon, valamint azok 10 m-es körzetében április 20. és augusztus 20. közötti időszakban mindennemű bányászati tevékenységet szüneteltetni kell. Az érintett partfal pillérként való meghagyása szükséges olyan szélességben, amely biztosítja a madarak fészkelését (min. 10 m). A lakott partfalak 10 méteres körzetében az emberi jelenlétet mellőzni kell a madarak költése zavartalanságának biztosítása érdekében. Védett fajok megtelepedése esetén értesíteni kell a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot. A bányászat során a tájrendezéskor olyan rézsűket kell visszahagyni, amely alkalmas lesz a terület újrahasznosításaként megjelölt célnak (a parti sáv alkalmas legyen a nád és más vízi növényzet megtelepedéséhez).
Vízvédelem: - A bányába telepített gépek üzemeltetésekor a biztonsági előírásokat be kell tartani, a talaj közvetve a talajvíz szennyeződésének elkerülésére. - A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10 § (2) bekezdés alapján tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése minden olyan mesterséges tóba, amelyet a földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre, így különösen a bányatavakba, illetve jóléti tavakba; - A tó környezetét a rekultiváció során övgáttal kell védeni az szomszédos területektől, a kemikáliák bemosódásának elkerülésére. - A bányatóba belvíz nem vezethető. - A bányató területén vízmércét kell elhelyezni a lokális vízszintváltozás megfigyelésére. - A rekultiváció után megvalósítani kívánt horgásztó vízkészletének pótlása a felszín alatti vízkészlet igénybevételével nem történhet. - A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII.23.) Kormány rendelet értelmében a tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat kézhezvételét követő egy éven belül a felügyelőségünktől vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni.
3
-
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. trv. 21. § értelmében, a vizek igénybevétele csak olyan módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyeztetheti.
8./ Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért erre vonatkozóan a határozatban nem kellett intézkedni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a (43.000 Ft.), melyet a 10032000-01417179-00000000 sz. számlára kell befizetni. INDOKOLÁS A Szolnoki Bányakapitányság a xy (bányavállalkozó) által 2010. december 6-án az Orosháza II.- homok bányatelek területén üzemelő külfejtés műszaki üzemi tervének jóváhagyása iránt benyújtott kérelmére indított eljárásában a rendelkező rész szerint határozott, mert a csatoltan beterjesztett tervdokumentáció és mellékletei kielégítették a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 13. §-ban foglaltakat. A bányatelek határozat száma: 1742/1990. A Bányakapitányság a rendelkező rész 1. pontját a Vhr. 14. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkező rész 2. pontját a Vhr. 21. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkező rész 3. pontját a Bt. 2. §-ban foglalt ásványvagyon gazdálkodási követelmények érvényesülése érdekében, a 4. pontját a Bt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, az 5. pontját a Vhr. 9. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, a 6. pontját a Bt. 41. § (7) bekezdésében foglaltak alapján írta elő. A bányavállalkozó kérelméhez csatolta a tervezett bányászati tevékenységgel érintett ingatlan (Orosháza 0434/14 hrsz.) igénybevételi jogosultságának igazolására az ingatlan tulajdonosával kötött és ügyvéd által ellenjegyzett megállapodást az ingatlan bányászati célra történő igénybevételére vonatkozóan. A Bányakapitányság a kitermelésre készített műszaki üzemi terv jóváhagyása felől az érintett szakhatóságok előírásainak figyelembevételével dönt. Az eljárásban érintett szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltételét, valamint a szakkérdést, melyben az egyes szakhatóságoknak nyilatkoznia kell, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. A Bányakapitányság a benyújtott dokumentáció, tervezői nyilatkozat és a nyilvántartásai alapján az alábbiakat állapította meg: - A műszaki üzemi tervben művelésre tervezett teljes terület kivett művelési ágú. - A tevékenység honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét nem érinti. - A bányatelek területe nem helyi védettségű természeti terület, és a tevékenység ilyen területre nem gyakorol közvetlen hatást.
4
A Bányakapitányság a terv jóváhagyási eljárásába szakhatóságként bevonta az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, amely 10251-61/2010. számú állásfoglalásában a rendelkező rész 7. pontjába beépített feltételekkel hozzájárult a terv jóváhagyásához, az alábbi indokolással: xy (xxxx xxxxxxxx, xxxxxx u. x.) benyújtotta felügyelőségünkre Orosháza II. homok bányatelek területén lévő külfejtés 2011-2012 évi Kitermelési Műszaki Üzemi Tervét. A dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a bányászati tevékenység a fenti előírások betartása mellett környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási érdekeket nem sért. A művelt homokbányákban rendszeresen védett (partifecske) és fokozottan védett (gyurgyalag) madarak telepednek meg. Ezen védett és fokozottan védett madárfajok fészkelésének biztosítása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 8. § (1); 9. § (1); 17. § (1) és 43. § (1) bekezdésében, az 1996. évi LIII. törv. 7. § (2) a); c); f); 20. § (2) pontjaiban foglaltakat be kell tartani. Szakági véleményt a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI.19.) Korm. rendelet mellékletének 6. pontja alapján adta ki a Felügyelőség. Jelen határozat nem mentesíti a bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. 01. 20. A bányavállalkozó az eljárás 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díját kiegyenlítette. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1) bek., valamint a 99. § (1) bekezdés, a fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A Bányakapitányság a határozatát a Bt. 27. §-ában biztosított hatáskörében, a Ket. 71. § (1) bekezdés alapján adta ki. A Bányakapitányság illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet biztosítja. Szolnok, 2011. január 3.
Szeifert Konrád helyettes bányakapitány
5
