Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Hősök tere 6.  5001 Szolnok; Pf.:164  (56): 512-321. Fax: 512 337 Ügyeleti tel: (56): 512-319 E-mail: [email protected] Kérem, válaszában hivatkozzon az ügyirat számára, valamint az ügyintéző nevére!

Ügyirat száma: SZBK /477-21/2012. Üi: Bogdán Gyula

Hivatkozási szám: Log-K-37/2012. Ügyintéző: Pudleiner Éva

Magyar Horizont Energia Kft

1126 BUDAPEST Nagy Jenő u. 12.VI. em.

Tárgy: „Sarkad-I.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítása.

HATÁROZAT Szolnoki Bányakapitányság a Magyar Horizont Energia Kft. bányatelek megállapításra irányuló hivatkozott számú kérelmét felülvizsgálta, és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) 26.§ (3) bekezdése alapján bányatelket állapít meg az alábbiak szerint: 1. A bányatelek védneve: „Sarkad-I.-szénhidrogén” 2. Az ásványi nyersanyag megnevezése: szénhidrogén Az ásványi nyersanyag kódja: 9020 (konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz) 9030 (nem konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz) 3.

A bányatelek földrajzi fekvése: Békés megyében Sarkad város és Okány, Sarkadkeresztúr, Tarhos és Mezőgyán községek közigazgatási területe.

4. A bányatelek jogosítottjának -neve: Magyar Horizont Energia Kft. -székhelye: 1126 Budapest, Nagy Jenő utca 12. VI. em.

Oldal: 1 / 13


5. A bányatelek határvonalainak töréspontjai EOV rendszerben: Töréspont száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 A bányatelek térkép -vetületi rendszere: -magassági alapszintje:

Y (m) 823 800,00 826 950,00 828 500,00 828 500,00 827 422,00 827 422,00 826 530,00 825 000,00 822 000,00 822 000,00

X (m) 173 615,00 173 615,00 171 650,00 170 000,00 168 165,00 166 800,00 165 068,00 163 000,00 163 000,00 170 000,00

Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) Balti-felett (Bf).

6. A bányatelek területi ismertetése: 6.1. A bányatelek -területe: -fedlap: -alaplap:

53,46 km2 3.000 mtsza (Balti) 4.500 mtsza (Balti)

A bányászati jogosultság a megjelölt koordináták alatti térben, az alaplap és fedlap által meghatározott mélységben, a Tufit-1,-2 védnévvel nyilvántartott, konvencionális eljárással termeltethető és Nyékpuszta-1,-2 védnévvel nyilvántartott, nem konvencionális eljárással termeltethető szénhidrogén telepekre vonatkozik. A Tufit-1,-2 védnevű telepek a kutatófúrások közben vett furadék mintavétel, és a fúrások során tapasztalt szénhidrogén indikáció alapján feltételezett szénhidrogén tárolók. Az alaplap megállapítása a kutatási zárójelentésen alapszik, amely alapján a VSP és 3D szeizmikus mérések jól egyező adatai alapján feltételezhető a közettanilag egységes szerkezet. 6.2. A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telep sem az alaplap alatt, sem az alaplap felett nem található. 6.3. A bányatelek más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelekkel az alábbiak szerint van kapcsolatban: 6.3.1. Egymást részben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.2. Egymást egészben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.3. Szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: nem található. Oldal: 2 / 13


6.3.4. Megállapítás alatt lévő, szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: nem található. 6.4. Szomszédos bányatelekre átnyúló szénhidrogén telep: -a Nyékpuszta-1 nem konvencionális eljárással termeltethető földgáz telep átnyúlik a MHE Kft. Gyomaendrőd-Tarhos-Gyulavári kutatási terület Tarhos blokkjára. 6.5. A bányatelek határain belül -a felszínen található művelési ágak: szántó, legelő, erdő, kivett helyek (4223 számú, Okány-Sarkadkeresztúr közút, Hosszú-foki főcsatorna, Hosszúfok-Okány IV. sz. főcsatorna, Almári főcsatorna, Nyéki főcsatorna, Veresgyűrűsi csatorna, B-1 csatorna, Köles ér), -a felszín tulajdonviszonyai: -a HHE Nypu-1,-2 kutak az MHE Kft. tulajdonában vannak, -a mezőgazdasági földterületek magán- és mezőgazdasági-szövetkezeti tulajdonban vannak, a területen találhatók tanyák, szövetkezeti juhászatok, és a bányatelek területén található Kisnyék, Sarkadkeresztúr község külső településrésze, -a bányatelken több ismert, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda által nyilvántartott régészeti lelőhely található, -a bányatelken műemlék, lőtér, HM és BM által kivett hely nem található, -a bányatelek területe érint NATURA 2000 védett természeti-megőrzési területet. 7. A kitermelés módja: -fúrólyukas. 8. A biztonsági övezettel védett bányászati létesítmények. A bányatelken belül található, védendő bányászati létesítmények (kutak) biztonsági övezettel rendelkeznek. Azon szénhidrogén bányászati célt szolgáló berendezések részére, amelyekre kérelmező a jövőben szerzi meg a használatbavételi engedélyt, a Szolnoki Bányakapitányság által meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni. 9. A bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyisége. A bányatelekkel lefedett hagyományos szénhidrogén telepeinek kezdeti földtani vagyonát és kitermelhető ipari vagyonát, valamint a kitermelhető szénhidrogének jellemzőit az 1 sz. melléklet tartalmazza. 10. A bányatelek termelő berendezései. A „Sarkad-I.- szénhidrogén” bányatelek ásványvagyonának termeltetését több kúttal biztosítják. A felszámolt HHE-Nypu-1 fúrás területén gázgyűjtőt alakítanak ki, és ide lesznek csővezetékkel bekötve a meglévő és később fúrandó gázkutat (meglévő: HHE-Nypu-2, tervezett: HHE Nypu-3,4,-5,-6). A kútvezetékekbe metanol adagolást is terveznek. A gázgyűjtőn szeparált gázt a kb. 10 km-re húzódó MOL Nyrt. Méhkerék-Algyő DN 300-as vezetékbe adják be, és így Algyő Gázüzemben kerülhet értékesítésre. A leválasztott kondenzátumot tartálygépkocsival a MOL Nyrt.-nek kívánják átadni, és a rétegvizet később eldöntendő megoldással vagy elszállítják a MOL Nyrt. telephelyére, vagy likvidálják. Oldal: 3 / 13


11. A bányatelek határain belüli egyéb CH ipari termelő berendezések. A bányatelek területén jelenleg üzemelő egyéb CH ipari termelő berendezések nem találhatók 12. A bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához/csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedések, feltételek. 12.1. Művelési terv. A bányatelekkel lefedett hagyományos, és nem hagyományos gázmezők szénhidrogén telepeinek folyamatos termelési célra történő igénybe vételének feltétele a hidrodinamikai egységekre kidolgozott—szükség esetén próbatermelési terv alapján történő, próbatermeltetési adatokkal alátámasztott-- a bányavállalkozó által elfogadott, és a Bányakapitányság részére tájékoztatásul megküldött művelési terv megléte. 12.2. A gáztermeléshez kapcsolódó létesítmények építése. Az olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó mélyfúrások, kútkiképzések, valamint felszíni technológiai létesítmények (vezetékek, gázgyűjtők) építésének engedélyezése külön eljárás alá tartozik (53/2012. (III.28.) Kormány rendelet). A használatba vétellel egy időben a Bt. 32.§ (1) bekezdése, és a Vhr-ének 19/A.§ (1) bekezdése alapján meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni, a vonatkozó tilalmaknak és korlátozásoknak a bányavállalkozó köteles érvényt szerezni. A mélyfúrások, kútkiképzések során kiemelt figyelmet kell fordítani  a földalatti átfejtődést kizáró kútszerkezet kialakítására. Az olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó felszíni technológiai létesítményeknél a technológia megválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani  a működés biztonságának fokozásához a világszínvonalú irányítástechnikai lehetőségek felhasználására,  a felszíni ingatlanok minél kisebb mértékű igénybevételével járó ellenőrzési rendszer kialakítására (műszerezés, távadás stb). 12.3. A gáztermelési tevékenység biztonsága. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet más vállalkozóval csak szerződés alapján végeztetheti, ha az a jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedélyekkel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. 13. Szakhatósági előírások. 13.1. Környezetvédelem. 

A bányatelek és a későbbi beruházások Natura 2000 területeket nem érinthetnek.

13.2. Földhivatal 

Az igénybevevőnek a termőföld végleges, illetőleg időleges más célú hasznosításához a földhivatal engedélyét előzetesen, a tervezett tevékenység megkezdése előtt be kell szereznie.

Oldal: 4 / 13




Termőföldet más célra csak kivételesen — elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével — lehet felhasználni.



Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhezkötött igénybevétel céljából lehet.



Időleges más célú hasznosítás meghatározott időre, legfeljebb öt évre engedélyezhető. Engedély akkor adható ki, ha a kérelemhez mellékelik a terület eredeti állapotának helyreállításához készített tervet, amely előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését.



Termőföld engedélyezett más célú hasznosítása esetén a termőföldet igénybe vevőnek földvédelmi járulékot kell fizetni.



A termőföld igénybevételét az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.



A bányatelken belül a tervezett tevékenységet úgy kell folytatni, hogy az az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő hasznosítását ne akadályozza.

 A termőföld művelési ágának megváltoztatását — az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően — he kell jelenteni a földhivatalnak. 13.3. Örökségvédelem. 

Az egyes egyedi bányászati létesítmények engedélyezése során Irodánk szakhatóságként jár el.

13.4. Erdészet 

Amennyiben a tevékenység gyakorlása, vagy a tervezett felszíni létesítmények építése, illetve biztonsági övezetükhöz szükséges területrészek kialakítása az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt) 77.§ b) és c) pontja szerinti erdő-igénybevétellel (termelésből történő kivonással, illetve időleges igénybe vétellel) jár, úgy ahhoz az Evt 78.§ (2) bekezdése alapján az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges, mely engedélyezés a munkálatok megkezdése előtt külön eljárásban megtörténik!



Az esetlegesen szükségessé váló fakitermelés előzetes bejelentése a tervezett végrehajtás előtt legalább 30 nappal korábban megtörténik a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 42. és 43.§-ában foglaltak szerint. Felhívom a figyelmet, hogy erdő engedély nélküli igénybevétele, előzetes bejelentés nélküli fakitermelés erdővédelmi bírságot megállapító erdészeti hatósági eljárást von maga után!

14. Ásványvagyon változása. A bányavállalkozó hidrodinamikai egységenként köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az MBFH Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni.

Oldal: 5 / 13


A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4.§ (1) bekezdés szerint az első fokú eljárás díjának 50 %-a (65.000,- Ft---kódszám: A 044), amelyet az eljárás megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) 10032000-01417179-00000000 számú számlájára átutalni, és az erről szóló igazolást (befizetési bizonylat) a fellebbezéshez csatolni. Jelen határozat, amennyiben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nem érkezik ellene, a 16. napon jogerőssé válik. Indokolás

A bányavállalkozó Magyar Horizont Energia Kft. Log-K-37/2012. ikt. számú –a Bányakapitányságra 2012. február 14.-én beérkezett—kérelmében az „Sarkad-I.-szénhidrogén” bányatelek megállapítását kérte a Szolnoki Bányakapitányságtól. A kérelmező a kutatási tevékenységet a Túrkeve-Vésztő kutatási területen, a Nyékpuszta blokk részterületen a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott, 2011. március 10-ig érvényes kutatási engedély alapján végezte. A kutatási tevékenységről készült zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/4.013-6/2010. ikt. számú határozatával elfogadta. Azóta nem merültek fel olyan információk, amelyek a földtani vagyon mennyiségét megváltoztatták. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert  a kérelemhez a benyújtás időpontjában joghatályos Vhr. 11/A.§ (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta, a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságokat hiánypótlási felszólításra határidőn belül pótolta, illetve a kérelem alapját képező dokumentum a Bányakapitányság rendelkezésére állt (zárójelentést elfogadó határozat),  a kutatás befejezése után kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 26/A.§ (2) bekezdés a) pontja szerint,  a bányavállalkozó volumetrikus módszerrel végzett készletszámítással igazolta, hogy a bányatelekkel 

 

lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik, a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírásban mutatta be a kitermeléshez szükséges, már megvalósított vagy tervezett termelő berendezéseket, kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, MOL meglévő létesítményeinek igénybe vétele, tervezett fejlesztések),

ezen határozattal megállapított bányatelek korábban megállapított bányatelket nem fed, a kérelmező mellékelte a joghatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet.

Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy

Oldal: 6 / 13


 

 

 

 

a bányatelek megállapítása önmagában nem jogosít a terület igénybevételére (Bt. 26/A. § (1) bek.), a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A. § (4) bek.). Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogénbányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosit, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az OTÉK (ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK, 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. § ). a bányatelek tulajdonosa nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. § (7) bek. és Bt. 26/A. § (3) bek. ) Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra, a bányatelek határain belül csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervvel egyező szénhidrogén termelés folytatható (Bt. 27. § (1) bek. ), a bányatelek adatainak változásait 30 napon belül a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni (Vhr. 12. § (5) bek. )

A bányatelek megállapításához a szakhatóságok közül 

a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként 2012. július 30.-án kelt, 73780-005/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.1. pontja tartalmazza. Indokolás: A rendelkezésemre álló iratanyagokban rögzítettek alapján megállapítottam, hogy: –A Magyar Horizont Energia Kft. 3D szeizmikus kutatás eredményeként 2 db valószínű telepet találtak: a Nyékpuszta-1-t és a Nyékpuszta-2-t. A kérelmező bányászati jogának érvényesítéséhez szükséges a bányatelek meghatározása, ezért kérte a Bányakapitányságtól a mindkét telepet magában foglaló „Sarkad-I.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítását. – A tervezett bányatelek területén az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben kihirdetett Natura 2000 területek – jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek - találhatóak (DélBihari szikesek, területkód: HUKM 20019). –Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kor. rendelet 4.§ (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Oldal: 7 / 13


A 8.§ (2) bekezdés szerint a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4.§ (1) bekezdésére figyelemmel – a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. –A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt) 42.§ (2) bekezdése értelmében gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek megőrzéséről. A Tvt. 43.§ (1) bekezdése alapján tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése,lakó-, élő-, táplálkozó-,költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. –A Natura 2000 területek bányatelekként való megállapítása, a várható kutatási, termelési tevékenység zavaró hatása, a fokozott emberi jelenlét a védett természeti értékek károsodásával védett és fokozottan védett fajok élőhelyének megszűnésével, a biodiverzitás, a védett fajok és életközösségek életterének csökkenésével járna. -A Natura 2000 területeken a bányászati tevékenység a területek védelmi céljaival nem összeegyeztethető, ezért a tervezett bányatelek – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően – a Natura 2000 területeket nem érinthet. –A tervezett beruházás vízgazdálkodási érdeket nem sért. Tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység – a feltételeim teljesülése, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett – a környezetre várhatóan nem gyakorol olyan káros hatást, amely a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladná, így a „SarkadI” védnevű bányatelek megállapításához hozzájárultam. Döntésemnél a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság - a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló – többször módosított – 347/20006. (XII.23.) Kormányrendelet 40.§ (1) bekezdése alapján megkeresésre 2104/2012. iktatószámon adott – adatait és ténybeli ismereteit figyelembe vettem. Tájékoztatásul az alábbiakra felhívom a figyelmet: 1. A tervezett kutató fúrások létesítésének engedélyezési eljárásában a hatóság szakhatóságként be kell vonja az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságot, a kút létesítésére vonatkozó előírások a fenti eljárásban kerülnek meghatározásra. 2. A szénhidrogén kutak termelésbe állítása a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 3. számú mellékletének 13. és 95. pontjaiban szerepel, azaz a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek közé tartozik, ezért a kutak termelésbe állítása előtt az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnél előzetes vizsgálati eljárást kell a kérelmezőnek tárgyi ügyben lefolytatnia.  a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala szakhatóságként 2012. május 16.-án kelt 10.0572/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.2. pontja tartalmazza. Indokolás: A megkeresést és a benyújtott dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a meglévő kutak mellett új kutak, gyűjtőállomás, csővezeték kerül kialakításra. Ezzel a termőföld időleges és végleges más célú hasznosítása valósul meg, ezért a tevékenység a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) hatálya alá esik. Oldal: 8 / 13


A Tfvt. 8.§ (1) bekezdése az alábbiakat írja elő: „Ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.” Tfvt. 9.§ (1) bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra (időlegesen vagy véglegesen) felhasználni, Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. A Tfvt. 10.§ (1) bekezdés: más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A bányatelek területe a Gyulai Körzeti Földhivatal, Szeghalmi Körzeti Földhivatal, Békési Körzeti Földhivatal illetékességi területén jelentős nagyságú, 54.01 km2 területet érint. Ezen terület átlagosnál jobb minőségű termőföldet is magába foglal, ezért írtam elő a Tfvt. 11.§ (2) bekezdése alapján, hogy az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A Tfvt. 2.§ f) pontja szerint az átlagos minőségű termőföld értékét az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga adja. A Tfvt. 14.§ (1) bekezdése szerint a termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. A földvédelmi járulék fizetési kötelezettséget a Tfvt. 21.§ (1) bekezdése írja elő. Ha a termőföld földhivatali engedély nélkül kerül felhasználásra, akkor a földvédelmi járulékon kívül földvédelmi bírságot is kell fizetni. Mivel a tervezett létesítmények elhelyezése, kialakítása termőföldek időleges vagy végleges igénybevételével jár, ezért a fentiek alapján előírt kötelezettségek mellett adtam ki a szakhatósági állásfoglalásomat. 

a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda szakhatóságként 2012. július 26.-án kelt VI-P-001/2699-4/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.3 pontja tartalmazza. Az állásfoglalásának indoklásában található: A tervezett bányatelek területén számos régészeti lelőhelyeket tartunk nyilván. Az eredeti kérelem szerint az érintett ingatlanok közül a Sarkad 0260/7 hrsz-ú ingatlant az egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, illetve régészeti védettség megszüntetéséről szóló 28/2005. (XI.4.) NKÖM rendelet 15.§ (1) bekezdése területi jelentősége és kiemelkedő tudományos értéke miatt fokozottan védetté nyilvánította, és a Magyar Állam részére elővásárlási jogot biztosított. Fenti ingatlanon a lelőhely jellege miatt (bronzkori település és honfoglalás kori temető) a Kötv. 13.§ (1) bekezdése alapján bányászati létesítmény nem engedélyezhető, ezért a szakhatósági hozzájárulásomat a tervezett bányatelekre nem adtam meg (VI-P-001/2699-2/2012) A bányatelket a kérelmező – Irodánkkal történő személyes egyeztetés alapján – módosította úgy,

Oldal: 9 / 13


hogy a védett terület a bányatelken kívülre került, így az ismételt eljárásban szakhatósági hozzájárulásunk megadásának örökségvédelmi akadálya nincs.. Mivel a bányatelek megállapítása örökségvédelmi érdeket nem sért, az engedélyhez szakhatósági hozzájárulásomat megadtam.  Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága szakhatóságként a 2012. május 18.-án kelt I-G-001/05595-2/2012. számú ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.4. pontja tartalmazza.  A rendelkező részben előírtak az alábbi jogszabályokon alapulnak: 

az 54/2008. (III.20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontján a 2. pontban megadott kódszámok,



a Bt. 26.§ (1) pontján a 6.1. pontban megadott fedlap és alaplap értékek, ami a kérelmező adatszolgáltatása alapján került megállapításra,



a KFBSZ-ről szóló 2/2010. (I.14.) KHEM rendelet 39.§ (1) bekezdés alapján a 12.1. pont,



a Vhr.12.§ (2) bekezdésen a 12.2. pont,



a Vhr. 21.§ (5) bekezdésen a 12.3. pont,



a Vhr. 12.§ (1) bekezdésen a 13. pont,



a Bt. 25.§ (2) bekezdésen a 14. pont.

A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja alapján járt el. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg az 53/2012. (III. 28.) Kormány rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. Az eljárást a Bányakapitányság a Ket-ben előírt határidőn belül lefolytatta. Az engedélyes a Bt. 43§ (9) bekezdése alapján felügyeleti díjat fizet.

Oldal: 10 / 13


A Szolnoki Bányakapitányság jelen határozatát a közigazgatási ügy érdemében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 71. § (1) bekezdésben foglaltak szerint, a Bt. 26.§ (3) bekezdés által biztosított hatáskörében eljárva, a 267/2006. (XII.20.) Kormányrendeletben megállapított illetékességgel adja ki. A fellebbezés alapja a Ket. 98.§ (1) és 99.§ (1) bekezdésében foglaltak.

Szolnok, 2012. szeptember 6.

dr. Molnár József bányakapitány

Oldal: 11 / 13


1. sz. melléklet.

Sarkad-I.- szénhidrogén bányatelek konvencionális és nem konvencionális szénhidrogén telepében található ásványi nyersanyagok mennyisége, minősége Tároló neve

kezdeti földtani vagyon Mm3

ipari vagyon Mm3

Tufit-1

139,0

83,0

Tufit-2

280,0

168,0

Nyékpuszta-1

15.150,0

3.788,0

Nyékpuszta-2

6.811,0

1.703,0

Fluidum jellemzők: Földgáz (9030)

Rétegvíz:

összetétel (M%)

C1 C2 C3 CO2 N2

80,38 9,46 2,87 4,29 1,02

abszolút sűrűség relatív sűrűség fűtőérték

0,869 kg/m3 0,7089 42,08 MJ/m3

összes só pH

16,25 kg/m3 7,11

Oldal: 12 / 13


A határozatot kapják: Kézbesítés útján: 1. Magyar Horizont Energia Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 12. VI. em. + melléklet Tájékoztatásul kapják: 2. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, 5701 Gyula, Pf-99. 3. BMKH Földhivatala, 5601 Békéscsaba, Pf-66. 4. CsMKH Kulturális Örökségvédelmi Iroda, 6701 Szeged, Pf-902. 5. B-KMKH Erdészeti Igazgatósága, 6001 Kecskemét, Pf-130. Jogerőre emelkedés után kapják: 6. MBFH Bányászati, Gázipari és Építésügyi Főosztály, 1590 Budapest, Pf-95+bányatérkép 7. Irattár

Oldal: 13 / 13

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Recommend Documents