Szám: 371-3/2014/H
. Tárgy: Az Áti Depó Közraktározási ZRt. terhére bírság kiszabása.
HATÁROZAT Az Áti Depó Közraktározási Zrt. (székhelye: 1136 Budapest, Pannónia utca 11., a továbbiakban: Üzemeltető) terhére a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú mellékletének 1. pontjában foglalt engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása szabálytalanság miatt 3.000.000.-Ft, azaz hárommillió forint összegű katasztrófavédelmi bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára banki átutalás útján köteles megfizetni. A befizetés során a közlemény rovatban fel kell tüntetni a „katasztrófavédelmi bírság” szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. Döntésem ellen a közléstől számított 15 napon belül a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál (a továbbiakban: hatóság) benyújtott, de a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz (címe: 1149 Budapest, Mogyoródi út 43.) címzett fellebbezést terjeszthet elő, amelyet a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint összegű illetékbélyeggel kell ellátni. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. Tájékoztatom az Üzemeltetőt, hogy a R. 7. § (2) bekezdése alapján a katasztrófavédelmi bírság megfizetésére hatóságom a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, amennyiben az Üzemeltető hitelt érdemlően igazolja, hogy számára a teljesítés aránytalan nehézséget jelent. Azonban egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg megfizetése azonnal esedékessé válik. INDOKOLÁS Az Üzemeltetőt 3.000.000.-Ft, azaz hárommillió forint összegű bírsággal sújtottam a R. 2. számú mellékletének 1. pontjában foglalt engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása szabálytalanság elkövetése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: 2014. március 18-án a Train Hungary Magánvasút Kft. (székhelye: 1097 Budapest, Könyves Kálmán Krt. 12-14.) vasúton, vasúti vagonokban (14 db vasúti kocsi) összesen 625125 kg, a
2 veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban VR.) 1. számú melléklet, 1. táblázat 2. megjegyzés szerinti ammónium-nitrát tartalmú műtrágya veszélyes anyagot szállított az Üzemeltető mezőkovácsházi telephelyére (címe: 5800 Mezőkovácsháza, Móra F. u. 1., a továbbiakban mezőkovácsházi telephely). Az ammónium-nitrát tartalmú műtrágya veszélyes anyagot a mezőkovácsházi telephely vasúti iparvágányán helyezték el és tárolták. A mezőkovácsházi telephely vasúti iparvágánya a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet által kiadott VF/326/3/2004. számú érvényes vasúti pálya használatbavételi engedéllyel rendelkezik. A mezőkovácsházi telephely a Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (címe: 5801 Mezőkovácsháza, Árpád u. 176.) által 2007. szeptember 4-én kelt, 6534/7/2007. ügyiratszámú, telepengedéllyel rendelkezik tárolás, raktározás tevékenységre (TEÁOR: 63.12). Az Üzemeltető nyilatkozata alapján saját dolgozói 2014. március 19-én 10 órakor megkezdték a vasúti vagonok kirakását. Az ammónium-nitrát tartalmú műtárgyát a vasúti vagonokból teherszállító járművekre pakolták és közúton elszállították a mezőkovácsházi telephelyről. Hatóságom 2014. március 19-én ellenőrzést tartott az Üzemeltető mezőkovácsházi telephelyén. Hatóságom az ellenőrzésről a 95/5709/k. számú jegyzőkönyvet vette fel, melynek 1 példányát személy átvette. Az ellenőrzés időpontjában a mezőkovácsházi telephely vasúti iparvágányán 527873 kg, a VR. 1. számú melléklet 1. táblázat 2. megjegyzés szerinti ammónium-nitrát tartalmú műtrágya veszélyes anyag volt. Hatóságom 2014. április 23-án az Üzemeltető mezőkovácsházi telephelyén helyszíni szemlét tartott, melyről a 95/8271/k. számú jegyzőkönyvet vette fel. A jegyzőkönyv 1 példányát személy átvette. Az Üzemeltető a helyszíni szemlén hatóságomnak átadta a VR. 1. számú melléklet, 1. táblázat 2. megjegyzés szerinti ammónium-nitrát tartalmú műtrágya veszélyes anyag elszállítást igazoló dokumentumot. A dokumentum a 95/8271/k. számú jegyzőkönyv mellékletét képezte. Az elszállítást igazoló dokumentum alapján megállapítható, hogy az Üzemeltető mezőkovácsházi telephelyén 2014. március 20-án 15 óra 1 percig 312500 kg feletti mennyiségben volt jelen a VR. 1. számú melléklet, 1. táblázat 2. megjegyzés szerinti ammónium-nitrát tartalmú műtrágya veszélyes anyag. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban Kat.) 3. § definíciói alapján: „14. Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét elérő vagy meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények. „23. Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet működtet, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő befolyást gyakorol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működésére.” 26. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék vagy hulladék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.
3 31. Veszélyes tevékenység: olyan, veszélyes anyagok jelenlétében végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.” A VR. 1. számú mellékletének 3. c) pontja alapján: „az üzem küszöbérték alatti üzem, ha az összeg q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=0,25 qx – az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége, QAx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat 2. oszlopában meghatározott küszöbmennyiség.” A VR. 1. számú melléklet, 1. táblázat 2. megjegyzés szerinti ammónium-nitrát tartalmú műtrágya veszélyes anyag alsó küszöbmennyisége 1250 tonna. Az alsó küszöbmennyiség negyede 312,5 tonna. Az Üzemeltető mezőkovácsházi telephelyén előfordult veszélyes anyagokra vonatkozóan a VR. 1. számú mellékletének 3. c) pontjában szereplő számítást elvégezve tűzveszélyesség vonatkozásában 312499 kg mennyiség fölött küszöbérték alatti üzemnek minősül. Az Üzemeltető telephelyén a VR. 1. számú melléklet, 1. táblázat 2. megjegyzés szerinti ammónium-nitrát tartalmú műtrágya veszélyes anyag 2014. március 18-tól 2014. március 20ig 312499 kg feletti mennyiségben volt jelen. Az Üzemeltető katasztrófavédelmi engedéllyel a mezőkovácsházi telephely vonatkozásában nem rendelkezik. Az Üzemeltető katasztrófavédelmi engedély kérelmet nem terjesztett elő hatóságom felé. A Kat. 25. § (1) bekezdése alapján a veszélyes tevékenység kizárólag az iparbiztonsági hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető. A Kat. 40. § (1) bekezdése alapján: „40. § (1) A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott módon és adattartalommal az iparbiztonsági hatóságnak bejelenti.” Hatóságom 2014. április 24-én katasztrófavédelmi bírságolási eljárást indított az Üzemeltetővel szemben a veszélyes anyagokkal végzett tevékenység engedély nélkül végzése, folytatása kapcsán, az eljárás megindításáról szóló 371-1/2014/H számú végzést az Üzemeltető 2014. május 9-én átvette. Az Üzemeltető 2014. május 12-én elektronikusan hatóságomnak az alábbiakat adta elő: „Hivatkozással telefoni egyeztetésünkre a Mezőkovácsházi ADR-s műtrágya határértéknél nagyobb mennyiség egyidejű létére a telepen, a megindult büntetéskiszabási eljárásnál kérjük az alábbi enyhítő körülményként való figyelembe vételét: A Maguknak is átadott KITE szerződés is rögzíti, hogy a Mezőkovácsházi telephelyen max 315 tonna ADR-s műtrágya tárolható egyidejűleg. KITE nem is szállíthatott volna be a telephelyre ennél nagyobb mennyiséget. Mellékelem azt a táblázatot, amit megbízónktól (KITE) a beszállítást megelőzően, mint egyedüli dokumentumot kaptunk. Ebből nem derül ki, hogy a beszállításra kerülő termék: AM-NITRAT IMP BB műtrágya, a létező négyféle ammónium nitrát műtrágyából pont az az egy (33,5%-os), ami ADR hatálya alá tartozik. A kimutatás se az ADR feltüntetést, se UN számot nem tartalmazott. Ezen felül ismereteim szerint a vagonok bárcázása is hiányos, nem megfelelő volt.
4 Kérem a fenti enyhítő körülményeket figyelembe venni szíveskedjenek, amellett, hogy azonnal intézkedtünk a jogellenes helyzet felszámolásáról.” A Kat. 4. § (3) bekezdés b) pontja alapján: „(3) A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki: … b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen és küszöbérték alatti üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására …” Mindebből következően megállapítom, hogy a telephely a Kat. és a VR. hatálya alá, és így a R. hatálya alá tartozott. A mezőkovácsházi telephelyen az Üzemeltető végez veszélyes tevékenységet, mely veszélyes tevékenységbe a Kat. 3. § 31. pontja alapján a veszélyes áru (vagonokban történő) tárolása is beletartozik. Az Üzemeltető rendelkezik érvényes telepengedéllyel és érvényes vasúti iparvágány használati engedéllyel a mezőkovácsházi telephely vonatkozásában. 2014. március 18-án a Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség 13 óra 25 perctől 18 óra 00 percig ellenőrzést tartott az Üzemeltető mezőkovácsházi telephelyén a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/A. § (1) bekezdés szerint, a veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 312/2011. (XII.23.) Korm. rendelet rendelkezései alapján. Az ellenőrzésről a 308-2/2014/BCSKIRHAT számú jegyzőkönyvet vette fel. A jegyzőkönyv 1 példányát személy átvette. A Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség a 308-2/2014/BCSKIRHAT számú jegyzőkönyv 26. pontjában megállapította, hogy a mezőkovácsházi telephely vasúti iparvágányán lévő 14 vasúti kocsiból 8 kocsi a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (a továbbiakban RID) szerinti szabályos jelöléssel el volt látva. 6 vasúti kocsi esetében szakadt volt a bárca, illetve a narancssárga tábla hiányzott. 1 vasúti kocsi pedig teljesen jelöletlen volt. Mivel 8 vasúti kocsi a RID szerinti jelöléssel rendelkezett, ezért a szállítási dokumentációk és a kocsi jelölések alapján az Üzemeltetőnek tudomása lehetett arról, hogy legalább 357215 kg veszélyes anyagot egy mennyiségben a telephelyére beenged. A fentiekre való tekintettel az Üzemeltető 2014. május 12-én kelt nyilatkozatában foglaltakat jelen eljárásban tovább nem vizsgáltam. A fentieken túl hatóságom a felek között a polgári jog szerint létrejött megállapodásban a felek esetleges szerződésszegését nem tudja vizsgálni, így nem tudom azt a nyilatkozatot figyelembe venni, amely szerint a KITE nem is szállíthatott volna be a szerződésben rögzítetteknél nagyobb mennyiséget, mintahogyan arra sincs hatóságomnak ráhatása, hogy a címzett üzemeltető mért vette át a szerződésben foglaltak felett beszállított mennyiséget. A Kat. 25. § (1) bekezdés második mondata akként rendelkezik, hogy veszélyes tevékenység kizárólag az iparbiztonsági hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető, mely minden, a Kat. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemeltetőre vonatkozik. A Kat. 25. § (1) bekezdése, valamint a Kat. 40. § (1) bekezdése együttes értelmezése alapján az engedély iránti kérelmet a veszélyes tevékenység megkezdése előtt kell benyújtani, addig nem kezdhető meg a tevékenység, amíg arra vonatkozóan a hivatásos katasztrófavédelmi szerv engedélyt nem ad. A Kat. 3. § 14. pontja szerinti küszöbérték alatti üzem fogalom meghatározásból egyértelműen kitűnik, hogy az üzem besorolását a veszélyes anyag jelenléte alapozza meg. A helyszíni ellenőrzés, a helyszíni szemle eredménye, valamint az iratok alapján megállapítható, hogy az Üzemeltető mezőkovácsházi telephelyén lévő veszélyes anyagok mennyisége a 2014. március 18-tól 2014. március 20-ig terjedő időszakban elérte és meghaladta az alsó küszöbérték negyedét (312,5 tonna). A fentiek alapján megállapítható, hogy az Üzemeltető megsértette a VR. előírásait, amely 2012. január 1-én lépett hatályba. A Kat. 35. § releváns bekezdései az alábbiakról rendelkeznek:
5
„(5) Az iparbiztonsági hatóság katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult: a) katasztrófavédelmi engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenység végzése esetén, b) a IV. fejezetben és a végrehajtási rendeletekben, vagy az azok alapján meghozott hatósági döntésben foglalt előírások elmulasztása esetén, c) a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel, vagy üzemzavarral összefüggésben megelőző, elhárító és helyreállító intézkedésekre vonatkozó kötelezettség be nem tartása esetén. (6) A katasztrófavédelmi bírság legkisebb összege háromszázezer forint, legmagasabb összege hárommillió forint. A bírság összegét a törvényi keretek között a jogsértésnek az emberi életre és egészségre, az anyagi javakra és a környezetre való veszélyességével arányos mértékben, igazodva a jogsértés súlyához és ismétlődéséhez kell meghatározni. (7) A bírság egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. (8) A bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. (9) A katasztrófavédelmi bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.” A R. 5. §-a alapján: „(1) A hatóság a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete hatálya alá tartozó eljárásban a 2. mellékletben szereplő szabálytalanságok esetén az ott meghatározott összegű katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult …” „(3) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható a 2. melléklet táblázatának 1–2., 4–5., 9., 11., 13., 15–18., 20–21. pontjaiban rögzített szabálytalanságok esetében.” A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja alapján: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” Tekintettel arra, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazását a R. 5. § (3) bekezdése zárja ki, így a bírságolási eljárás hivatalbóli megindításáról kellett rendelkeznem a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján. A R. 2. számú mellékletének 1. sora alapján az engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása bírságolással érintett szabálytalanság elkövetése esetén a bírság összege 3.000.000.- Ft, azaz hárommillió forint. Ennek értelmében a R. 2. számú mellékletben meghatározott bírságot szabtam ki az ott meghatározott összegben, mérlegelésnek a bírság összegével kapcsolatban nincs helye. A fentiekre tekintettel határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem és az Üzemeltetőt 3.000.000.-Ft, azaz hárommillió forint összegű bírsággal sújtottam.
6 A bírság megfizetésének határidejét, módját a R. 7. § pontjainak figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132-133. §-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144. §-a rögzíti. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése, valamint a 99. §-ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése írja elő. Határozatomat a Ket. 72. § (1) bekezdése alapján adtam ki. Határozatom a Kat. 35. § (5)-(9) bekezdéseiben, a R 5. § (1) bekezdésében és a Ket-ben foglalt rendelkezéseken alapul. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Kat. 25. § (1) és 35. § (5) bekezdése, valamint a VR. 4. § (3) bekezdése és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése határozza meg.