Szám: 105-7/2014/HAT
Tárgy: A TRIGO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (székhely: 6500 Baja, Szabadság út 150.) terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt Ügyintéző: Telefonszám: +36-88/620-800
HATÁROZAT A TRIGO Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 6500 Baja, Szabadság út 150., adószám: 11374631-2-03, cégjegyzékszám: 03-09-103903; előző cégnév: TRIGÓ-FIX Kft.) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 600.000,- Ft, azaz hatszázezer forint összegű
bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft – jelen esetben 24.000 forint –. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség.
1
INDOKOLÁS A TRIGO Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 6500 Baja, Szabadság út 150., adószám: 11374631-2-03, cégjegyzékszám: 03-09-103903; előző cégnév: TRIGÓ-FIX Kft.), mint ügyfelet 600.000,- Ft, azaz hatszázezer forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Veszprémi Katasztrófavédelmi Kirendeltség a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (11) bekezdésében kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Kormányrendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. február 06-án a 71-es főút 4. km szelvényében, és az ellenőrök kontroll alá vonták a magyar honosságú MBV-756 (pótkocsi frsz.: XYN-815) forgalmi rendszámú MAN gyártmányú TGA típusú veszélyes árut szállító járművet. Az ellenőrzés alá vont MBV-756 (pótkocsi frsz.: XYN-815) forgalmi rendszámú jármű (szállító: TRIGO Korlátolt Felelősségű Társaság, székhelye: 6500 Baja, Szabadság út 150., adószám: 11374631-2-03, cégjegyzékszám: 03-09-103903; feladó: Nitrogénművek Zártkörűen Működő Részvény-társaság, székhely: 8105 Pétfürdő, Hősök tere 14., Pf.: 450.; címzett: Hőgyészi Agrokémiai Korlátolt Felelősségű Társaság, székhely: 7192 Szakály, Bartók B. u. 500.) vizsgálata során megállapításra került, hogy a szállítás nem felelt meg a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: ADR) foglaltaknak. Az eljárás során a 19.1/14-1/2014/Bfuz HTP (sorszám: VE02-2014-0002) számú ellenőrzési jegyzéket, a 19.1/14-3/2013/Bfuzfo HTP számú ellenőrzési jegyzőkönyvet, az ellenőrzés helyszínén fénymásolt □□□□□□□ sorszámú fuvarlevelet, a □□□□□□□ szállítólevelet, forgalmi engedélyt, személyazonosító igazolványt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, ADR oktatási bizonyítványt, vezetői engedélyt, és a 105-4/2014/HAT számra iktatott nyilatkozatot, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételeket (azonosító számok: DSC00228 – DSC00247) megvizsgálva megállapítottam, hogy az ADR hatálya alá tartozó veszélyes áruk szállítója a jelen határozatban megnevezett fuvarozóeszköz által a fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzéskor a TRIGO Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 6500 Baja, Szabadság út 150., adószám: 11374631-2-03, cégjegyzékszám: 03-09-103903; előző cégnév: TRIGÓ-FIX Kft.; a továbbiakban: Ügyfél) volt. Egyúttal megállapítottam, hogy az ADR hatálya alá tartozó veszélyes áru feladója a jelen határozatban megnevezett fuvarozóeszköz által a fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzéskor a Nitrogénművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 8105 Pétfürdő, Hősök tere 14., Pf.: 450.), valamint címzettje a Hőgyészi Agrokémiai Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 7192 Szakály, Bartók B. u. 500.) volt. Az ADR 1.2.1 szakaszában foglaltak értelmében szállító „az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül.”
2
Az ADR 1.2.1 szakaszában foglaltak értelmében feladó „az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerint feladót jelenti.” Az ADR 1.2.1 szakaszában foglaltak értelmében a címzett (átvevő) „a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, az ADR értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a fuvarozást szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekinthető címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi.” Az ellenőrzés és a részletes hatósági vizsgálat alkalmával megállapításra került, hogy a szállító a fent nevezett gépjárművel 24500 kg mennyiségű (UN 2067 AMMÓNIUM-NITRÁT ALAPÚ MŰTRÁGYA 5.1, III. (E)) veszélyes árut szállított 35 darab küldeménydarabban (hajlékony falú műanyag IBC, műanyagszövet béléssel). A 19.1/14-3/2013/Bfuzfo HTP számú ellenőrzési jegyzőkönyv alapján megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságról mindösszesen 24 darab digitális fényképfelvételt (azonosító számok: DSC00228 – DSC00247) készítettek. Az Ügyfelet 2014. március 12-én postára adott 105-6/2014/HAT számú végzéssel kiértesítettem az eljárás megindításáról, határidejéről, illetve a betekintési lehetőségekről. Továbbá a TRIGÓ-FIX Vagyonkezelő Kft.-t a 105-3/2014/HAT számú végzéssel nyilatkozattételre szólítottam fel, amelynek az Ügyfél tett eleget. Határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény által biztosított lehetőségeivel. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a rendelkezésemre álló adatoknak megfelelően az alábbiakban foglaltak szerint hoztam meg döntésemet. A vizsgálat alapján az Ügyfelet a veszélyes áru szállítása során, az ADR 1.4 (1.4.1.1; 1.4.2.2.1.b; 1.4.2.2.1.c) fejezete, az 5.4.3 (5.4.3.1; 5.4.3.2; 5.4.3.3; 5.4.3.4), a 8.1.2 (8.1.2.1.b; 8.1.2.3), valamint a 8.1.4 (8.1.4.1; 8.1.4.3; 8.1.4.5) szakasza szerinti kötelezettségek terhelték. Az ellenőrzés alkalmával megállapításra került, hogy a fent nevezett járművel 24500 kg mennyiségű veszélyes árut (UN 2067) szállítottak. Egyúttal az ellenőrzés alkalmával megállapításra került, hogy „…a gépjármű vezetője az ADR szállításhoz a jogszabályban előírt írásbeli utasítást nem tudta bemutatni, illetve az írásbeli utasítás a gépjárművön nem volt található….” A veszélyes áruk szállítása ezzel megsértette: az ADR 1.4.1.1 bekezdésében foglaltakat, mely szerint „…Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani….” az ADR 1.4.2.2.1.b pontjában foglaltakat, mely szerint „…A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: …meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak….” az ADR 1.4.2.2.1.c pontjában foglaltakat, mely szerint „…A szállítóra – az 1.4.1. szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága... …Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani….” az ADR 5.4.3.1 pontjában foglaltakat, mely szerint „…A szállítás során – esetlegesen – bekövetkező baleset vagy más veszélyhelyzet esetén a teendőkhöz segítségként a jármű vezetőfülkéjében könnyen hozzáférhető helyen az 5.4.3.4 bekezdésben meghatározott formájú írásbeli utasítást kell tartani….” 3
az ADR 5.4.3.2 pontjában foglaltakat, mely szerint „…Az írásbeli utasítást a szállítónak (fuvarozónak) az indulás előtt kell biztosítania a jármű személyzet számára. Az írásbeli utasításnak olyan nyelve(ke)n kell készülnie, amelyet a személyzet minden tagja képes elolvasni és megérteni. A szállítónak (fuvarozónak) gondoskodnia kell arról, hogy az érintett személyzet minden tagja megértse az utasítást és képes legyen az abban foglaltakat megfelelően végrehajtani….” az ADR 5.4.3.3 pontjában foglaltakat, mely szerint „…Indulás előtt a jármű személyzetének tájékozódnia kell a berakott veszélyes áruról és tanulmányoznia kell az írásbeli utasítást, hogy tudja, mi a teendője baleset vagy más vészhelyzet esetén….” az ADR 5.4.3.4 pontjában foglaltakat, mely szerint „…Az írásbeli utasításnak… …négy oldalas mintának kell tartalmilag és formailag teljes mértékben megfelelnie….” az ADR 8.1.2.1.b pontjában foglaltakat, mely szerint „…Az egyéb szabályok által előírt okmányokon kívül a következő okmányoknak kell a szállítóegységen lenniük:… …az 5.4.3 szakaszban előírt írásbeli utasításnak….” az ADR 8.1.2.3 pontjában foglaltakat, mely szerint „…Az 5.4.3 szakaszban előírt írásbeli utasítást könnyen hozzáférhető helyen kell tartani...” A fentiek alapján a rendelkezés megsértője a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R1.) 5. § (1) bekezdés és a 2. számú melléklet II. kockázati kategória 11. pontja, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 6. §-hoz kapcsolódó 5. számú mellékletben lévő 2. táblázat 11. pontja szerint 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint bírságot köteles fizetni. Továbbá az ellenőrzés alkalmával megállapításra került, hogy „…a gépjárművön elhelyezett tűzoltó készülékek közül a □□□□□□□ sorszámú 6kg-s ABC porraloltó készülék nyomásjelző mutatója a piros mezőben volt (alacsony nyomást mutatott), ezzel a készülék beavatkozásra alkalmatlan volt. A gépjármű vezetője más készüléket bemutatni nem tudott…” A veszélyes áruk szállítása ezzel megsértette: az ADR 1.4.1.1 bekezdésében foglaltakat, mely szerint „…Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani….” az ADR 1.4.2.2.1.c pontjában foglaltakat, mely szerint „…A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1. szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak, stb…. …Az előzőeket – értelemszerűen a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a kocsi/jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani….” az ADR 8.1.4.1 pontjában foglaltakat, mely szerint „…A következő táblázat mutatja a 8.1.4.2 bekezdésben említett szállítóegységek kivételével a veszélyes árut szállító szállítóegységekre vonatkozó minimális előírásokat az A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, hordozható tűzoltó készülékek tekintetében:
4
A szállítóegység engedélyezett legnagyobb tömege
A tűzoltó készülék legkisebb darabszáma
Legkisebb kapacitás szállítóegységenként
Motor vagy fülketüzek oltására alkalmas tűzoltó készülékek. Legalább egy készülék kapacitása:
Kiegészítő tűzoltó készülék előírás. Legalább egy készülék minimális kapacitása
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
≤ 3,5 t
2
4 kg
2 kg
>3,5 t, de ≤ 7,5 t
2
8 kg
2 kg 2 kg
6 kg
2 kg > 7,5 t 2 12 kg 6 kg A kapacitások száraz porral (vagy azonos kapacitású más alkalmas tűzoltó szerrel) töltött készülékekre vonatkoznak.” az ADR 8.1.4.1 pontjában foglaltakat, mely szerint „…A hordozható tűzoltó készüléknek alkalmasnak kell lennie a járművön való használatra, és meg kell felelnie az EN 3 “Hordozható tűzoltó készülékek” c. szabvány), 7 rész (EN 3-7:2004 + A1:2007)2) vonatkozó előírásainak….” az ADR 8.1.4.1 pontjában foglaltakat, mely szerint „…A tűzoltó készülékeket a jármű személyzete által könnyen elérhető helyre kell elhelyezni oly módon, hogy az időjárás viszontagságaitól védve legyenek és üzemképességük ne csökkenjen....” A fentiek alapján a rendelkezés megsértője a R1. 5. § (1) bekezdés és a 2. számú melléklet III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztást követett el, amellyel egy esetleges személyi sérülés, vagy környezetkárosodás kismértékű kockázata állt fenn, emiatt a R2. 6. §-hoz kapcsolódó 5. számú mellékletben lévő 3. táblázat 6. pontja szerint 100.000,- Ft, azaz százezer forint bírságot köteles fizetni. Az eljárás alkalmával az ellenőrzéskor készült 19.1/14-1/2014/Bfuz HTP (sorszám: VE02-2014-0002) számú ellenőrzési jegyzéket, a 19.1/14-3/2013/Bfuzfo HTP számú ellenőrzési jegyzőkönyvet, az ellenőrzés helyszínén fénymásolt □□□□□□□ sorszámú fuvarlevelet, □□□□□□□ szállítólevelet, forgalmi engedélyt, személyazonosító igazolványt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, ADR oktatási bizonyítványt, vezetői engedélyt, és a 105-4/2014/HAT számra iktatott nyilatkozatot, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételeket (azonosító számok: DSC00228 – DSC00247) vettem figyelembe bizonyítékként. Az eljárás során mellőzött bizonyíték nem volt. A részletes hatósági vizsgálat során megállapításra került, hogy a fent nevezett járművön a veszélyes áru szállításakor nem került elhelyezésre az ADR 5.4.3.4 pontjának megfelelő négy oldalas ADR írásbeli utasítás, valamint járművezető az ellenőrzés intervalluma alatt nem tudott bemutatni ADR írásbeli utasítást az ellenőrző állománynak. A fentiek alapján a hiányzó írásbeli utasítás tekintetében feltárt szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 11. pontja, valamint a R2. 6. §-hoz kapcsolódó 5. számú mellékletében lévő 2. táblázat 11. pontjában szereplő – írásbeli utasítás hiánya – mulasztás közé került besorolásra. Továbbá a részletes hatósági vizsgálat során megállapításra került, hogy fent nevezett jármű, mint szállítóegység engedélyezett össztömege – illetve saját tömege: 13,035 tonna – meghaladta a 7,5 tonnát. Megállapítottam, hogy a 7,5 tonna össztömeget meghaladó járművön 12 kg-nyi oltóanyagú hordozható üzemképes tűzoltó készülékeket (minimum 2 darab) kell tartani, melyből a legalább egy készülék minimális kapacitásának 6 kg-ot kell kitennie.
5
Megállapítottam, hogy a fent nevezett szállítóegységen 2 darab 6 kg-os és 1 darab 2 kg-os porral oltó készüléket helyeztek el, amelyek közül a □□□□□□□ sorszámú 6 kg-os porral oltó készülék nyomásjelző órájának mutatója piros mezőben volt, alacsony nyomást mutatva. Egyúttal megállapítottam, hogy további tűzoltó készülék nem volt a fent nevezett járműszerelvényen elhelyezve. Összegezve megállapítottam, hogy a járművön elhelyezett □□□□□□□ sorszámú 6 kg-os tűzoltó készülék üzemképesség szempontjából csökkent állapotban volt, így nem volt alkalmas a járművön való használatra, valamint egy esetleges tűzeset alkalmával a készülék nem tudta volna betölteni funkcióját. Megállapítottam, hogy a csökkent nyomással rendelkező tűzoltó készülék tekintetében elkövetett szabálytalanságot nem lehet a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. pontjába („…a járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. A tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető akkor is, ha az előírt plomba és/vagy a lejárat ideje hiányzik, de nem tekinthető üzemképesnek, ha szemmel láthatóan nem az, például a nyomásmérő 0-t mutat….”) sorolni, mert a járművön elhelyezett csökkent nyommással rendelkező 6 kg-os tűzoltó készülék a funkcióját nem tudta betölteni, viszont a nyomásmérő mutatója szemmel láthatóan nem 0-t mutatott a piros mezőben állva. A szállító azzal, hogy a fent taglalt tűzoltó készülékek mellett szállított veszélyes árukat, az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztását követte el, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kisméretű kockázatával járt. A fentiek alapján a tűzoltó készülék tekintetében feltárt szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet III. kockázati kategória, valamint a R2. 6. §-hoz kapcsolódó 5. számú mellékletében lévő 3. táblázat 6. pontjában szereplő – III. kockázati kategóriába tartozó egyéb – mulasztás közé került besorolásra. A fenti mulasztás azért került III. kockázati kategóriába besorolásra, mert a szállított veszélyes áru III. csomagolási csoportú volt, amely által képviselt veszély a kevésbé veszélyes anyagokhoz rendelt. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (4) és (5) bekezdése alapján, amennyiben a veszélyes árut szállító közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára és fogadójára, illetőleg továbbítására vonatkozó rendelkezések megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a meghatározott bírság összegét a felelősök között felelősségük arányában meg kell osztani. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség Őket egyenlő arányban terheli. A feltárt hiányosságokkal kapcsolatban a szállító, valamint a járművezető felelőssége került vizsgálatra. A felelősségi köröket az ADR 1.4 fejezetében foglaltak alapján állapítottam meg. A résztvevői felelősségi körök vizsgálata során megállapítottam, hogy a szállító az Ügyfél, a járművezető □□□□□□□ volt. A járművezető felelősségének vizsgálata során azt a megállapítást tettem, hogy mivel az ADR 1.4.2 és 1.4.3 szakasza nem nevesíti a járművezetőt bármely tevékenységi körben felelősként, csak akkor lehet felelősségre vonni bizonyos előírások megszegéséért, ha az ADR vonatkozó pontja külön is megemlíti. Mivel az ADR 5.4.3; a 8.1.4 szakasza, a 8.1.2.3 bekezdése, és a 8.1.2.1.b pontja nem nevesíti a járművezetőt a feltárt mulasztások tekintetében, valamint az ADR 8.3 fejezete – mely a jármű személyzetére vonatkozó követelményeket tartalmazza – sem teszi felelőssé a járművezetőt a feltárt hiányosságokért. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a járművezetőt felelősség nem terheli, miután a járművezető a szállító alkalmazottja, és mint ilyen a szállító nevében hajtotta végre a szállítási feladatot. Ebből következik, hogy a járművezető által a szállítási tevékenység végzése során elvégzett, illetve elvégezni elmulasztott tevékenységért egyaránt a szállítót terheli a felelősség. 6
Alapvetően a szállító felelősségi körébe tartozik az, hogy a vállalkozásnál olyan eljárásrendet alakítson ki, vagy munkautasítást adjon ki, mely biztosítja, hogy a veszélyes áru szállítása során az ADR előírásai maradéktalanul betartásra kerüljenek. Az ADR 1.3 fejezetében foglaltak szerint a munkáltató kötelessége az alkalmazottai részére a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános és a szállított veszélyes áru kezelésére, veszélyeire vonatkozó előírásokról, oktatásról gondoskodni. Mivel a szállító a munkáltató, így a saját felelőssége lett volna az alkalmazottja, illetve munkavállalója (járművezető) megfelelő oktatásról gondoskodni. Az ADR 1.4.2.2.1.c pontjában foglaltak szerint a szállítónak meg kell győződnie arról, hogy a járműnek nincs nyilvánvaló hiányossága, szükséges berendezései (pl.: megfelelő tűzoltó készülék) nem hiányoznak. A szállító e kötelességének nem tett eleget, mert járművével úgy szállított veszélyes árut, hogy a járművön elhelyezett tűzoltó készülékek közül az egyik 6 kg-os porral oltó készülék nyomásjelző órájának mutatója piros mezőben volt, alacsony nyomást mutatva. Ha a szállító a szállítás közvetlen megkezdése előtt szemrevételezéssel meggyőződött volna tűzoltó készülék meglétéről, akkor észlelnie kellett volna az egyik 6 kg-os tűzoltó készülék nyomásmérőjének mutatója piros mezőben áll, így az járművön való használatra alkalmatlan lehet. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a tűzoltó készülék kapcsán feltárt szabálytalanság tekintetében az ADR 1.4.2.2 bekezdésében foglaltak alapján a felelősség teljes egészében a szállítót terheli. Az ADR 1.4.2.2.1.b pontjában foglaltak szerint a szállítónak meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok (például: ADR írásbeli utasítás) a szállítóegységen vannak. Továbbá az ADR 1.4.2.2.1.c pontjában foglaltak szerint a szállítónak meg kell győződnie, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, melyet értelemszerűen a fuvarokmány, illetve a kísérő okmányok alapján, valamint a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani. A szállító e kötelességeinek szemrevételezéssel nem tett eleget, mert elindulás előtt észre kellett volna vennie, hogy a járműről hiányzik az ADR írásbeli utasítás, amikor az abban feltűntetett felszerelések meglétét vizsgálja. Az ADR írásbeli utasítást a jármű vezetőfülkéjében könnyen hozzáférhető helyen kell tartani. Továbbá az ADR írásbeli utasítást a szállítónak az elindulás előtt biztosítania kell, valamint a jármű személyzetének tájékozódnia kell a berakott veszélyes áruról és arról, hogy tudja mi a teendője baleset, vagy más vészhelyzet esetén. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a hiányzó írásbeli utasítás tekintetében az ADR 1.4.2.2 bekezdésében foglaltak alapján a felelősség teljes egészében a szállítót terheli. Az Ügyfél nyilatkozatában megfogalmazta, hogy a járművezető ugyan megindulás előtti órában ellenőrizte a felszereléseket, de az ellenőrzésről dokumentáció (például: felszerelések listás felsorolása, stb.) nem készült, amelyből egyértelműen megállapítható lenne az ellenőrzési tevékenység elvégzése. A részletes vizsgálat során megállapításra került, hogy a járművezető □□□□□□□, valamint a szállított veszélyes áruk szállítója az Ügyfél volt. A fentieknek megfelelően a szállításban résztvevők felelőssége egyaránt vizsgálatra került. Az ADR Megállapodás 5. cikke a következőket rögzíti: „A Megállapodás hatálya alá tartozó szállításokra a közúti közlekedést, a nemzetközi közúti szállítást, illetőleg a nemzetközi kereskedelmet általában érintő belföldi és nemzetközi előírások továbbra is érvényesek.” Ez alapján a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ), a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 2/1981 (I. 31.) MT rendelet és a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: PTK) rendelkezési is betartandóak a szállítások során. A fentiek alapján – az Ügyfél a felelősségi körének megfelelően – a R1.-ben, és R2.ben foglaltak alapján a feltárt szabálytalanságok, valamint hiányosságok miatt mindösszesen 600.000,- Ft, azaz hatszázezer forint megfizetésére kötelezem az Ügyfelet. 7
A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áruk szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzését követően felvett 19.1/141/2014/Bfuz HTP (sorszám: VE02-2014-0002) számú ellenőrzési jegyzék, a 19.1/143/2013/Bfuzfo HTP számú ellenőrzési jegyzőkönyv, az ellenőrzés helyszínén fénymásolt □□□□□□□ sorszámú fuvarlevél, □□□□□□□ számú szállítólevél, forgalmi engedély, személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, ADR oktatási bizonyítvány, vezetői engedély, és a 105-4/2014/HAT számra iktatott nyilatkozat, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételek (azonosító számok: DSC00228 – DSC00247) alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét a TRIGO Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 6500 Baja, Szabadság út 150.; előző cégnév: TRIGÓ-FIX Kft.), Ügyfél, mint a veszélyes áruk szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. § (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. §-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144. §-a rögzíti. Hatóságom a Ket. 33. § (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt nem lépte túl. Felhívom az Ügyfél figyelmét, hogy a Ket. 74. § (2) bekezdése szerint: „a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.” A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73. §-a írja elő. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontja alapján állapítottam meg. Hatóságom megvizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárás alkalmazásának lehetőségét és megállapította, hogy az jogszabályilag kizárt, a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjában és a 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 2. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján. Az Ügyfelet a Ket. 94. § (3) bekezdése alapján hatósági nyilvántartásba vettem. Eljárási költség nem merült fel.
8
Határozatom a Kkt. 20. § (1), (2) és (4) bekezdésében, a R1. 3. § (1) bekezdésében, a R2.-ben, valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben, és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában, és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelet 1. melléklet a) pont 19. alpontjában rögzítetteken alapul. Veszprém, 2014. március 17. P.h. Kiadmányozó
9
