Szám: 494-5/2014/HAT
Tárgy: A Best – Master – Clean Autókozmetikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (2030 Érd, Berettyó utca 8.) terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt Ügyintéző: Telefonszám: +36-88/620-800
HATÁROZAT A Best – Master – Clean Autókozmetikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2030 Érd, Berettyó utca 8.; adószám: 14471074-2-13; cégjegyzékszám: 13-09-129668) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint összegű
bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft – jelen esetben 12.000 forint –. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség.
1
INDOKOLÁS A Best – Master – Clean Autókozmetikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 2030 Érd, Berettyó utca 8.; adószám: 14471074-2-13; cégjegyzékszám: 13-09-129668), mint Ügyfelet 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pápai Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (11) bekezdésében kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Kormányrendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. október 07-én a 83-as főút 36. km szelvényében (Takácsi parkoló), és az ellenőrök kontroll alá vonták a magyar honosságú MTB-061 forgalmi rendszámú Citroen gyártmányú Y Jumper típusú veszélyes árukat szállító járművet. Az ellenőrzés alá vont MTB-061 forgalmi rendszámú belföldi szállítást végrehajtó jármű (szállító: Best – Master – Clean Autókozmetikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság, székhelye: 2030 Érd, Berettyó utca 8.; adószáma: 14471074-2-13; cégjegyzékszáma: 13-09-129668) vizsgálata során megállapításra került, hogy a szállítás nem felelt meg a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) foglaltaknak. Az eljárás során a 19.3/433-2/2014/PÁPA ÁLT (sorszám: VE11-2014-0056) számú ellenőrzési jegyzéket, a 19.3/433-3/2014/PÁPA ÁLT. számú ellenőrzési jegyzőkönyvet, az ellenőrzés helyszínén lefényképezett □□□□□□ sorszámú tehergépjármű menetlevelet, számlákat, forgalmi engedélyt, személyazonosító igazolványt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, vezetői engedélyt, a 494-4/2014/HAT számra iktatott nyilatkozatot, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételeket (azonosító számok: DSC_0262 – DSC_0292) megvizsgálva megállapítottam, hogy az ADR hatálya alá tartozó veszélyes áruk szállítója (egyben berakója és feladója) a jelen határozatban megnevezett fuvarozóeszköz által a fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzéskor a Best – Master – Clean Autókozmetikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2030 Érd, Berettyó utca 8.; adószám: 14471074-2-13; cégjegyzékszám: 13-09-129668; a továbbiakban: Ügyfél) volt. Az ADR 1.2.1 szakaszában foglaltak értelmében szállító „az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül.” Az ellenőrzés és a részletes hatósági vizsgálat alkalmával megállapításra került, hogy a szállító a fent nevezett járművel az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességet alkalmazva 325 liter mennyiségű „3-as” szállítási kategóriába tartozó veszélyes árut (UN 1760 Maró folyadék, M.N.N. (marónátron) 8., III., (E)) szállított 17 darab 5 liter és 12 darab 20 liter űrtartalmú küldeménydarabban (kannában). Megállapításra került, hogy a szállító a fent nevezett járművel az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességet alkalmazva további 60 liter mennyiségű „3-as” szállítási kategóriába tartozó veszélyes árut (UN 3264 Maró, folyékony, savas szervetlen anyag M.N.N. (foszforsav), 8, III., (E)) szállított 2 darab 5 liter és 2 darab 25 liter űrtartalmú küldeménydarabban (kannában).
2
Egyúttal megállapításra került, hogy a szállító a fent nevezett járművel az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességet alkalmazva további 50 liter mennyiségű „2-es” szállítási kategóriába tartozó veszélyes árut (UN 2922 Mérgező, maró folyékony anyag, M.N.N. (foszforsav, ammónium-bifluorid), 8 (6.1), II., (E)) szállított 2 darab 25 liter űrtartalmú küldeménydarabban (kannában). Továbbá megállapításra került, hogy a szállító a fent nevezett járművel az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességet alkalmazva a fentieken túl további 10 liter mennyiségű „2-es” szállítási kategóriába tartozó veszélyes árut (UN 1897 Tetraklór-etilén, 6.1, III., (E)) szállított 2 darab 5 liter űrtartalmú küldeménydarabban (kannában). A 19.3/433-3/2014/PÁPA ÁLT. számú ellenőrzési jegyzőkönyv és hatóságomhoz beérkezett adatok alapján megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságról mindösszesen 31 darab digitális fényképfelvételt (azonosító számok: DSC_0262 – DSC_0292) készítettek. Az Ügyfelet 2014. október 13-án postára adott 494-2/2014/HAT számú végzéssel (melyet az Ügyfél 2014. október 18-án kézhez vett) kiértesítettem az eljárás megindításáról, határidejéről, illetve a betekintési lehetőségekről. Továbbá az Ügyfelet a 494-3/2014/HAT számú 2014. október 13-án kiadott végzéssel nyilatkozattételre szólítottam fel, amelynek eleget tett. Határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény által biztosított lehetőségeivel. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a rendelkezésemre álló adatoknak megfelelően az alábbiakban foglaltak szerint hoztam meg döntésemet. A vizsgálat alapján az Ügyfelet a veszélyes áruk szállítása során az ADR 1.1.3.6, az 1.4.1.1, és a 8.1.4.2 bekezdése, valamint az 1.4.2.2.1.c pontja szerinti kötelezettségek terhelték. Az ellenőrzés alkalmával az ellenőrző állomány által megállapításra került, hogy „a gépjárművön mindösszesen 1 DB 1 kg töltettömegű ABC típusú tüzek oltására rendszeresített tűzoltó készülék volt elhelyezve. A készüléken karbantartást igazoló címke nem volt. A készülék nyomásmérő órája a zöld mezőben állva normál nyomást mutatott. Megállapításra került, hogy a tűzoltó készülék gyártási ideje 01/2013 volt. A járművezető további tűzoltó készüléket nem tudott bemutatni.” A veszélyes áruk szállítása ezzel megsértette: az ADR 1.4.1.1 bekezdésében foglaltakat, mely szerint „…A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani….” az ADR 1.4.2.2.1.c pontjában foglaltakat, mely szerint „…A szállítóra – az 1.4.1. szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak, stb… …Az előzőeket – értelemszerűen a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani….”
3
az ADR 8.1.4.2 bekezdésében foglaltakat, mely szerint „…Azokat a szállítóegységeket, amelyek az 1.1.3.6 bekezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B, és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni….” A fentiek alapján a rendelkezés megsértője a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R1.) 5. § (1) bekezdés és a 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. pontja, valamint a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 6. §-hoz kapcsolódó 5. számú mellékletben lévő 2. táblázat 3. pontja szerint 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint bírságot köteles fizetni. Az eljárás alkalmával az ellenőrzéskor készült 19.3/433-2/2014/PÁPA ÁLT (sorszám: VE11-2014-0056) számú ellenőrzési jegyzéket, a 19.3/433-3/2014/PÁPA ÁLT. számú ellenőrzési jegyzőkönyvet, az ellenőrzés helyszínén lefényképezett □□□□□□ sorszámú tehergépjármű menetlevelet, számlákat, forgalmi engedélyt, személyazonosító igazolványt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, vezetői engedélyt, a 494-4/2014/HAT számra iktatott nyilatkozatot, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételeket (azonosító számok: DSC_0262 – DSC_0292) vettem figyelembe bizonyítékként. Az eljárás során mellőzött bizonyíték nem volt. A 19.3/433-3/2014/PÁPA ÁLT. számú ellenőrzési jegyzőkönyv, a 19.3/4332/2014/PÁPA ÁLT (sorszám: VE11-2014-0056) számú ellenőrzési jegyzék, valamint a 4944/2014/HAT számra iktatott nyilatkozat alapján megállapítást nyert, hogy a veszélyes áruk saját számlás szállításának folyamata alkalmával az Ügyfél a veszélyes áruk berakója/ feladója/szállítója és a járművezető munkáltatója volt. Továbbá ugyanezen dokumentumok alapján megállapítottam, hogy az Ügyfél a fent nevezett veszélyes áruk szállítását az ADR 1.1.3.6 bekezdés szerinti – egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó – mentességgel szállította úgy, hogy a veszélyes áruk mennyisége (az adott szállítási kategóriához tartozó szorzótényezővel szorozva) nem haladta meg az ADR 1.1.3.6.4 pontja szerint számított 1000-litert/egységet. Egyúttal megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése a következő előírások alól ad mentességet (minden más ADR szabályt be kell tartani):
1. 10 fejezet; (közbiztonsági előírások) 5.3 fejezet; (Nagy bárcák) 5.4.3 szakasz; (Írásbeli utasítás) 7.2 fejezet, kivéve a 7.2.4 szakasz V5 és V8 előírását; (a küldeménydarabok szállítására vonatkozó előírások) V5 A küldeménydarabok nem szállíthatók kiskonténerekben. V8 1) A hőmérséklet-szabályozással stabilizált anyagok a 7.5.11 szakasz CV1 előírása; 8. rész, kivéve 8.1.2.1 a) 8.1.4.2 – 8.1.4.5, 8.1.4.2 Azokat a szállító egységeket, amelyek az 1.1.3.6 bekezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek) oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű poroltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni. 8.2.3, 4
8.3.3, 8.3.4, 8.3.5, 8.4 fejezet, 8.5 fejezet S1 3) és 6), S2 1), S4, S14 – S21és S24 előírása; 9. rész. Az előzőek figyelembevételével az ADR 1.1.3.6.2 pontja azonban csak az ADR egyes előírásainak betartása alól ad mentességet, ellenben az ADR 8.1.4.2 bekezdésében foglalt előírásokat a szállítónak be kellett volna tartania. A részletes vizsgálat során megállapításra került, hogy fent nevezett járművel belföldön úgy történt az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességgel veszélyes áruszállítás, hogy szállítás közben a járművön mindösszesen egy darab 1 kg töltettömegű tűzoltó készülék volt elhelyezve, ami nem volt ellátva olyan jelöléssel, amely tanúsítja az érvényesség lejártának időpontját vagy a legnagyobb megengedett használati időtartamot. Megállapításra került, hogy a járművezető az ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végrehajtó állománynak további tűzoltó készüléket nem tudott bemutatni. Egyúttal megállapítottam, hogy a nevezett szállításhoz szükséges legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagot tartalmazó tűzoltó készülék nem állt rendelkezésre a veszélyes áruk szállítása alkalmával. A fentiek alapján a hiányzó tűzoltó készülék tekintetében feltárt szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. pontja, valamint a R2. 6. §-hoz kapcsolódó 5. számú mellékletében lévő 2. táblázat 3. pontjában szereplő – a járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek – mulasztás közé került besorolásra. Hatóságom vizsgálta a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet 1. melléklet 13. pontjában foglaltakat. A részletes vizsgálat során megállapítottam, hogy a fent nevezett veszélyes áruszállítás saját számlás szállításként került végrehajtásra, mert a járművön tartott saját számlás okmányok (□□□□□□ sorszámú számlák) tartalmából megállapítható volt a szállított veszélyes árura vonatkozó ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti mennyiségi határ. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés 14. pontjában, a 4944/2014/HAT számra iktatott nyilatkozat 16. és 17. pontjában és a rendelkezésemre álló dokumentációkban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a fent nevezett veszélyes áruszállítás saját számlás közúti áruszállításnak minősül, mert a szállított áruk a szállítást végző Ügyfél tulajdonai voltak, valamint a jármű mellyel a szállítás végrehajtásra került, az Ügyfél által volt üzemben tartva. Az ellenőrzés alkalmával az ellenőrző állomány által megállapításra került, hogy „a gépjárművezető a helyszínen az ellenőröknek nem tudta bemutatni az ADR 1.3 fejezete szerinti oktatásról szóló igazolást.” A járművezető 19.3/433-3/2014/PÁPA ÁLT. számú ellenőrzési jegyzőkönyvbe mondott nyilatkozata alapján megállapításra került, hogy a szállított veszélyes árukat a járművezető rakta be a fent nevezett járműbe, illetve a járművezető az ADR 1.3 fejezete szerinti oktatásban részesült, igazolása van az oktatásról, ellenben az igazolást ellenőrzés időpontjában nem tartotta magánál. A részletes hatósági vizsgálat során megállapításra került, hogy fent nevezett járművel úgy történt az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességgel saját számlás veszélyes áruszállítás belföldön, hogy a járművezető, mint a szállítással kapcsolatos munkakört ellátó személy, a feladatához igazodóan részesült az ADR 1.3 fejezetében taglalt oktatásban. 5
A járművezető képzését □□□□□□-án ADR biztonsági tanácsadó hajtotta végre. A járművezető munkáltatója az ADR 1.3 fejezete szerinti oktatásban részt vett járművezető részére a képzést követően igazolást állított ki, melyet a járművezető, mint a jármű személyzete a szállítás ideje alatt nem tartott magánál, valamint a hatóság részére az ellenőrzéskor bemutatni nem tudott. Az Ügyfél nyilatkozatának (iktatási száma: 4944/2014/HAT) 11. és 12. pontja alapján megállapításra került, hogy az Ügyféltől, mint munkáltatójától a járművezető az ADR 1.3 fejezete szerinti oktatásról szóló igazolást □□□□□□-án az oktatás napján és helyszínén átvette, valamint az átvett igazolást a járművezető elfelejtette magával vinni, ezért nem volt nála a szállítási folyamat során. Egyúttal a vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy a járművezető a fenti ellenőrzés alkalmával az ADR 8.2.2.8 bekezdése szerinti ADR oktatási bizonyítvánnyal sem rendelkezett, amelyre ugyan nem volt szükség a fenti szállítás alkalmával, mert a veszélyes áruk szállítása az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti mentességgel került végrehajtásra. Hatóságom vizsgálata annak lehetőségét, hogy az igazolással kapcsolatos szabálytalanságot a R2. 5. számú melléklet 3. táblázat 3. pontjában nevesített szabálytalanság alá be tudja-e sorolni, mely szabálytalanságért (mint bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért) a járművezető tehető felelőssé. A fenti szabálytalanság nem sorolható a R2. 5. számú melléklet 3. táblázat 3. pontja alá, mert a munkáltató által kiállított igazolás nem azonos az oktatási bizonyítvánnyal, valamint az igazolást a járművezetőnek nem a járművön, hanem magánál kell tartania a szállítás ideje alatt. Továbbá hatóságom vizsgálata annak lehetőségét, hogy az igazolással kapcsolatos szabálytalanságot a R2. 5. számú melléklet 3. táblázat 6. pontjában szereplő – III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás – alá be tudja-e sorolni. Megállapítottam, hogy a R2. 5. számú melléklet 3. táblázat 6. pontja szerint a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért a járművezető nem tehető felelőssé, így a fenti mulasztás nem sorolható a R2. 5. számú melléklet 3. táblázat 6. pontjába sem. Mindezért hatóságom az ADR 1.3 fejezete szerinti oktatás igazolása kapcsán feltárt mulasztás vonatkozásában az Ügyfelet, a járművezetőt és az ADR 1.4 fejezete szerinti további résztvevőket nem marasztalja el. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (4) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (4) és (5) bekezdése alapján a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. A feltárt hiányossággal kapcsolatban a szállító és a járművezető felelőssége került vizsgálatra. A felelősségi köröket az ADR 1.4 fejezetében foglaltak alapján állapítottam meg. A résztvevői felelősségi körök hatósági vizsgálata során megállapítottam, hogy a szállító az Ügyfél, valamint a járművezető □□□□□□ volt. A járművezető felelősségének vizsgálata során azt a megállapítást tettem, hogy mivel az ADR 1.4 (1.4.1; 1.4.2; 1.4.3) fejezete nem nevesíti a járművezetőt bármely tevékenységi körben felelősként, csak akkor lehet felelősségre vonni bizonyos előírások megszegéséért, ha az ADR vonatkozó pontja külön is megemlíti. Mivel az ADR 1.4.1.1 és 8.1.4.2 bekezdése nem nevesíti a járművezetőt a feltárt mulasztás tekintetében, valamint az ADR 8.3 fejezete – mely a jármű személyzetére vonatkozó követelményeket tartalmazza – sem teszi felelőssé a járművezetőt a feltárt hiányosságért. 6
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a járművezetőt felelősség nem terheli, miután a járművezető a szállító alkalmazottja, és mint ilyen a szállító nevében hajtotta végre a szállítási feladatot. Ebből következik, hogy a járművezető által a szállítási tevékenység végzése során elvégzett, illetve elvégezni elmulasztott tevékenységért egyaránt a szállítót terheli a felelősség. Alapvetően a szállító felelősségi körébe tartozik az, hogy a vállalkozásnál olyan eljárásrendet alakítson ki, vagy munkautasítást adjon ki, mely biztosítja, hogy a veszélyes áruk szállítása során az ADR előírásai maradéktalanul betartásra kerüljenek. Az ADR 1.3 fejezetében foglaltak szerint a munkáltató kötelessége az alkalmazottai részére a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános és a szállított veszélyes áruk kezelésére, veszélyeire vonatkozó előírásokról, oktatásról gondoskodni. Mivel a szállító a munkáltató, így a saját felelőssége lett volna az alkalmazottja, illetve munkavállalója (járművezető) megfelelő oktatásról gondoskodni. Az ADR 1.4.2.2.1.c pontjában foglaltak szerint a szállítónak meg kell győződnie arról, hogy a járműnek nincs nyilvánvaló hiányossága, szükséges berendezései (pl.: tűzoltó készülék, stb.) nem hiányoznak. A szállító e kötelességének teljességgel nem tett eleget, mert járművével az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességgel úgy szállított veszélyes árukat, hogy a szükséges legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú hordozható tűzoltó készülék helyett mindösszesen egy darab 1 kg töltettömegű tűzoltó készüléket helyezett el a járművön, ami nem volt ellátva olyan jelöléssel, amely tanúsítja az érvényesség lejártának időpontját vagy a legnagyobb megengedett használati időtartamot. Amennyiben a szállító – a szállítás megkezdése előtt – szemrevételezéssel meggyőződik a tűzoltó készülék, mint berendezés meglétéről és érvényességéről, akkor észlelnie kellett volna, hogy a járművön elhelyezett (érvényesség nélküli) tűzoltó készülék 1 kg-os, így az nem megfelelő az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó menteséggel végrehajtott veszélyes áruk szállításához. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a tűzoltó készülék kapcsán feltárt szabálytalanság (a járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó eszközök) tekintetében az ADR 1.4.2.2 bekezdésében foglaltak alapján a felelősség teljes egészében (100 %) a szállítót terheli. A részletes vizsgálat során megállapításra került, hogy a szállított veszélyes áruk szállítója az Ügyfél, valamint a járművezető □□□□□□ volt. A fentieknek megfelelően a szállításban résztvevők felelőssége egyaránt vizsgálatra került. A fentiek alapján – az Ügyfél a felelősségi körének megfelelően – a R1.-ben és a R2.ben foglaltak alapján feltárt hiányosság miatt mindösszesen 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint megfizetésére kötelezem az Ügyfelet. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által belföldön végzett veszélyes áruk szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzését követően felvett 19.3/4332/2014/PÁPA ÁLT (sorszám: VE11-2014-0056) számú ellenőrzési jegyzék, a 19.3/4333/2014/PÁPA ÁLT. számú ellenőrzési jegyzőkönyv, az ellenőrzés helyszínén lefényképezett □□□□□□ sorszámú tehergépjármű menetlevél, számlák, forgalmi engedély, személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, vezetői engedély, a 494-4/2014/HAT számra iktatott nyilatkozat, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételek (azonosító számok: DSC_0262 – DSC_0292) alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét a Best – Master – Clean Autókozmetikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2030 Érd, Berettyó utca 8.; adószám: 14471074-2-13; cégjegyzékszám: 13-09-129668) Ügyfél, mint a veszélyes áruk szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem.
7
A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. § (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. §-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144. §-a rögzíti. Hatóságom a Ket. 33. § (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt nem lépte túl. Az ügyfajtára vonatkozó ügyintézési határidő 2014. október 29-én járt volna le, de az Ügyfél nyilatkozatra és adatszolgáltatásra való felszólításából adódóan, illetve a tényállás tisztázása miatt ez a határidő 17 nappal meghosszabbodott. Az Ügyfél részére a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívást (494-3/2014/HAT számú végzés) a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2014. október 13-án adta postára. Az Ügyfél által postai úton megküldött nyilatkozatot a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2014. október 31-én kézhez vette. A fentieknek megfelelően az ügyintézési határidő 2014. november 15-én jár le, így hatóságom a döntésre nyitva álló határidőt nem lépte túl. Felhívom az Ügyfél figyelmét, hogy a Ket. 74. § (2) bekezdése szerint: „a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.” A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73. §-a írja elő. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontja alapján állapítottam meg. Hatóságom megvizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárás alkalmazásának lehetőségét és megállapította, hogy az jogszabályilag kizárt, a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjában és a 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 2. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján. Az Ügyfelet a Ket. 94. § (3) bekezdése alapján hatósági nyilvántartásba vettem. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20. § (1), (2) és (4) bekezdésében, a R1. 3. § (1) bekezdésében, a R2.-ben, valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben, és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul.
8
A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában, és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelet 1. melléklet a) pont 19. alpontjában rögzítetteken alapul. Veszprém, 2014. november 07. P.h.
Kiadmányozó
9
