Szám: 2-14/2014/ADR-RID Tárgy: „Egyéni Vállalkozó” Ügyfél terhére bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt
HATÁROZAT „Egyéni Vállalkozó” Ügyfél terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 400.000,- Ft, azaz négyszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára banki átutalás útján köteles megfizetni. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak – a továbbiakban: BM OKF - címzett, de a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál - a továbbiakban: Igazgatóság - benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5000,- Ft, és legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10.000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. A fellebbezési eljárás illetéke a tárgyi ügyben 16.000,- Ft. Eljárási költség megtérítéséről a fenti „Egyéni Vállalkozó” Ügyfél esetében nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS Az „Egyéni Vállalkozó” ügyfelet 400.000,- Ft összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint. Az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltség - továbbiakban: Egri KvK - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. január hó 08-án, az M3-as autópálya füzesabonyi lehajtójánál, Nyíregyháza irányában. Ellenőrzésre került az KTN-393 forgalmi rendszámú küldeménydarabos szállítóegység. Az ellenőrzés végrehajtására jogosult Egri KvK 2014.01.10-én az üggyel kapcsolatos dokumentációt áttette az első fokon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra. Az Igazgatóságon 2014.01.11-én eljárás indult az „Egyéni Vállalkozó” ügyfél ellen. Az eljárás során hozott 2-11/2014/ADR-RID számú határozatomban 400.000,- Ft befizetésére köteleztem az ügyfelet, aki a döntés ellen fellebbezéssel élt, mely alapján másodfokon a BM – OKF
2 járt el és a 74-2/2014/ADR számú végzésében megsemmisítette a hatóságom által hozott, az „Egyéni Vállalkozó” Ügyfelet 400.000,- Ft, azaz négyszázezer forint megfizetésére kötelező 2-11/2014/ADRRID számú döntését. A másodfokú hatóság egyben új eljárás lefolytatására utasította Igazgatóságomat. Az újonnan lefolytatott hatósági eljárásban a 2/2014/ADR-RID számon lefolytatott eljárásban keletkezett, meglévő bizonyítékokat felhasználva, a BM – OKF 74-2/2014/ADR számú végzésében foglaltak alapján az alábbiak szerint döntöttem. A 2014/P00045, és a 2014/P00046 számú szállítólevelek alapján az „Egyéni Vállakozó” Ügyfél, az ADR hatálya alá tartozó veszélyes árukat (UN 1017 Klór 2.3 (8+5.1) „környezetre veszélyes”, 7 db palackban, 415 kg mennyiségben; és UN 1789 Klór-hidrogénsav (sósav) 8. II., 10 db 60 literes műanyag kannában, 600 kg mennyiségben) szállított összesen 1015 kg mennyiségben. A 2014/P00045, és a 2014/P00046 számú szállítólevelek alapján a veszélyes áruk feladását a „Feladó” (székhelye), a szállítását az „Egyéni Vállalkozó” Ügyfél végezte, továbbá a „Feladó” 2014.03.20-án és az „Egyéni Vállalkozó” Ügyfél 2014.02.13-án kelt nyilatkozatai alapján a veszélyes áru csomagolását és berakását a „Feladó” végezte. Az „Egyéni Vállalkozó” Ügyfél a 2014.02.05-én kelt nyilatkozatában közli, hogy az ellenőrzött tárgyi ADR szállítás vonatkozásában a szállításért, a tűzoltó készülékért és egyéb ADR felszerelésekért vállalja a felelősséget. Az előbbiek alapján a feltárt szabálytalanságok tekintetében a „Feladó”-t, a tárgyi veszélyes áru szállítás vonatkozásában nem terheli felelősség. Az ellenőrzés során 1. a veszélyt jelölő narancssárga tábla elégtelen rögzítésével, 2. valamint érvénytelen tűzoltó készülékkel kapcsolatos szabálysértések kerültek megállapításra, melyek a fentiek miatt, az „Egyéni Vállalkozó” Ügyfél 2014.02.05-én kelt nyilatkozatát figyelembe véve a szállítást (fuvarozást) végző vállalkozás felelősségi körébe tartozik. A szabálytalanságokat a helyszínen jelen lévő „Egyéni Vállalkozó” Ügyfél a 11-2/2014 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben aláírásával elismerte. A feltárt szabálytalanságokat az ellenőrzés során készített fényképfelvételek is igazolják. 1. A 11-1/2014. iktatószámú ellenőrzési jegyzék 27. - „Jármű/szállítóegység/konténer jelölése (narancssárga tábla…)”- pontja alapján „szabálytalan” kategória került megállapításra, mivel a szállító jármű elülső és hátulsó részén elhelyezett veszélyt jelölő narancssárga tábla egyik oldala dróttal a másik oldala gumi kötéllel volt kikötve, ami a táblák leesés, elmozdulás ellenni védelmét nem biztosította, így a táblák nem voltak megfelelően rögzítve. A szabálytalanságot a gépjárművezető a jegyzőkönyvben tett nyilatkozatával („A szállítást nem saját gépjárművel végeztem, de próbáltam megfelelni az ADR előírásainak, ezért mivel a szállítóegységen nem volt a narancssárga táblának kialakított hely így próbáltam a lehető legbiztosabb módon rögzíteni. Azt gondoltam, hogy ez a rögzítés nem megfelelő…”) és aláírásával is elismerte. A Korm. r. 2. számú melléklete alapján „A szabálytalanságok három kockázati kategóriába vannak sorolva, az I. kategória a legsúlyosabb. A megfelelő kockázati kategóriát az ellenőrzést végző hatóságnak, ellenőrnek a konkrét körülményeket mérlegelve kell meghatározni. A kockázati kategóriákban nem szereplő mulasztásokat a kategóriák leírása szerint kell besorolni.” A megállapított szabálytalanságra (nem megfelelően rögzített veszélyt jelölő narancssárga tábla) vonatkozóan nem található nevesített tétel a Korm. r-ben, ezért a Korm. r-ben meghatározott szempontok alapján a konkrét körülményeket mérlegelve a fenti szabálytalanságot egyéb mulasztásnak minősítem, és az alábbiak szerint határozom meg a kockázati kategóriát.
3 A feltárt, nem nevesített szabálytalanság (szállítóegység jelölése) kockázati kategóriájának meghatározása során kizártam az I-es kockázati kategóriát, ezért a szállítóegység nem került visszatartásra az ellenőrzés helyszínén. Tekintettel arra, hogy a narancssárga tábla nem megfelelő rögzítése közúti szállítás során jelentős kockázatot jelent, hiszen egy bekövetkezett baleset során leeshet, így a helyszínre vonuló mentést végző szakemberek részére nem ad információt, hogy a szállítmány az ADR hatálya alá tartozik-e. Ebből adódóan a beavatkozók nem tudnak felkészülni, hogy milyen védőfelszereléssel (teljes légző álarc, saválló ruha, stb.) tud biztonságosan beavatkozni. Figyelembe véve, hogy a veszélyt jelölő narancssárga táblák el voltak helyezve a szállítóegységen, de azok bármikor leeshettek volna az elégtelen rögzítés miatt, az előbbiek alapján mérlegelve a nem megfelelően rögzített veszélyt jelölő narancssárga táblákkal kapcsolatos szabálytalanságot a Korm. r. 2. sz. melléklete alapján III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztásnak minősítettem. Így a megállapított szabálytalanság a vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.” A megállapított szabálytalanság a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet – a továbbiakban: R1. - 5. mellékletében szereplő 3. táblázat 6. pontja alapján feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító (fuvarozó), címzett felelősségi körökbe tartozik. Azonban a fent megállapítottak (szállító nyilatkozata) alapján a feltárt szabálytalanság elkövetéséért, az R1. 5. mellékletében szereplő 3. táblázat 6. pontja alapján kizárólag a szállító tehető felelőssé. Az „Egyéni Vállalkozó” Ügyfél (szállítói minősítésében) ezzel megsértette az ADR alábbi rendelkezéseit: ADR 5.3.2.2.1 bekezdés „A narancssárga tábla leírása… A táblának a jármű helyzetétől függetlenül rögzítve kell maradnia. …” ADR 1.4.2.2.1 c) pont: „A szállítóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága,…” f)pont: „meg kell győződnie arról, hogy a kocsira/járműre előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve;” … Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a kocsi/jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani.” A szállítónak a szállítás megkezdése előtt meg kellett volna győződnie arról, hogy a szállítóegységre elhelyezett narancssárga táblák az ADR előírásainak megfelelően fel vannak rögzítve. Az 1. pontban megállapított szabálytalanságot - fentiek alapján - a Korm. r. 2. sz. melléklete III. kockázati kategóriájába tartozó egyéb mulasztásnak minősítettem. Az R1. 5. mellékletében szereplő 3. táblázat 6. pontja „A III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás”szerint 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. Ezért a Kkt. 20. § (1) bekezdése alapján, a szabálytalanság felelőssé tett elkövetője az „Egyéni Vállalkozó” Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítójával szemben 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot állapítottam meg. 2. Az ellenőrzési jegyzék 31. – Tűzoltó készülék(ek) – pontban „szabálytalan” kategória került megjelölésre, mert a szállítóegységen elhelyezett, az ellenőrzés során bemutatott 1 db 12 kg-os porral oltó tűzoltó készülékek felülvizsgálati ideje, a rajta lévő érvényesítő matrica szerint 2011. április hónapban lejárt (az ellenőrzést utoljára 2010. áprilisában végezték). Ennek tényét a helyszínen készített fényképfelvételek is bizonyítják. A gépjárművön és a pótkocsin egyéb tűzoltó készülékek nem voltak elhelyezve.
4 A szabálytalanságot a gépjárművezető a jegyzőkönyvben tett nyilatkozatával („… A tűzoltókészülékről azt hittem, hogy érvényes, mert a kölcsön kapott gépjárműben volt és sajnos indulás előtt csak akkor győződtem meg, hogy a nyomásmérő óra megfelelő tartományban van, a felülvizsgálati címkét nem néztem.”) és aláírásával is elismerte. ADR-es szállítást – a rakomány berakását követően – csak abban az esetben lehet megkezdeni, ha kocsinak/járműnek, rakománynak, a szükséges berendezéseknek nincs nyilvánvaló hiányossága. A gépjárművezetőnek minden szállítás megkezdése előtt – az előírások alapján - köteles megvizsgálnia, hogy a szükséges felszerelések, így a megfelelő oltóanyag kapacitású tűzoltókészülékek is a szállítóegységen el vannak helyezve, és azok érvényes felülvizsgálattal rendelkeznek, azaz működőképesek. A szállítás úgy indult el, hogy a készülékek lejárt felülvizsgálati idővel rendelkeztek, ami szabálytalan. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a tűzoltó készülék az ADR 8.1.4.4 alapján szabálytalan volt, ezért az „Egyéni Vállalkozó” Ügyfél (szállítói minősítésében) megsértette az ADR rendelkezéseit. ADR 8.1.4 szakasz „Tűzoltó eszközök” 8.1.4.3 bekezdés „ A hordozható tűzoltó készüléknek alkalmasnak kell lennie a járművön való használatra és meg kell felelnie az EN 3 „Hordozható tűzoltó készülékek” c. szabvány, 7 rész (EN3-7:2004 + A1:2007) vonatkozó előírásainak”, valamint a 8.1.4.4 bekezdés „Az előző 8.1.4.1, ill. 8.1.4.2. bekezdés előírásainak megfelelő hordozható tűzoltó készülékeket olyan zárral (plombával) kell ellátni , amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy még nem használták. Ezen kívül el kell látni olyan jelöléssel, amely tanúsítja, hogy az illetékes hatóság által elismert szabványnak megfelel, ill. az érvényesség lejáratának időpontját (hónap, év) vagy a legnagyobb megengedett használati időtartamot is fel kell tüntetni. Az üzemképesség biztosítása céljából a tűzoltó készülékeket az érvényes nemzeti szabványok előírásai szerint időszakosan ellenőrizni kell.”rendelkezéseit. Az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz csatolt fényképfelvételek alapján megállapítom, hogy az ellenőrzés során megvizsgált 1 db egyenként 12 kg-os porral oltó tűzoltó készüléken a vonatkozó műszaki követelmények (MSZ EN 3-7:2004+A1:2008) szerinti időszakos karbantartási intervallumra az alábbiak vonatkoznak: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (28/2011. (IX.06.) BM rendelet) 14. § (1) szerint: „A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek 1. melléklet 1. táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült (kiürített) tűzoltó készülékek újratöltéséről.” „Alapkarbantartás:
évente…”
ADR 1.4.2.2.1 c) pont: „A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:… szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága,… szükséges berendezései nem hiányoznak…” A Korm. r. 2. számú melléklete alapján „A szabálytalanságok három kockázati kategóriába vannak sorolva, az I. kategória a legsúlyosabb. A megfelelő kockázati kategóriát az ellenőrzést végző hatóságnak, ellenőrnek a konkrét körülményeket mérlegelve kell meghatározni. A kockázati kategóriákban nem szereplő mulasztásokat a kategóriák leírása szerint kell besorolni.” A megállapított szabálytalanságra vonatkozóan nem található nevesített tétel a Korm. r-ben, mivel a 2. melléklet II/3. pontjába „A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. A tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető akkor is, ha az előírt plomba és/vagy a lejárat ideje hiányzik, de nem tekinthető üzemképesnek, ha szemmel láthatóan nem az, például a nyomásmérő 0-t mutat.” nem sorolható (II. kockázati kategória) be azáltal, hogy a szállítóegységen készenlétben tartott tűzoltó készülék nyomásmérője nem mutatott 0 értéket, hanem zöld állásban volt. Ezt figyelembe véve a Korm. r-ben meghatározott szempontok alapján a konkrét körülményeket mérlegelve, a fenti szabálytalanságot egyéb mulasztásnak minősítem, és az alábbiak szerint határozom meg a kockázati kategóriát.
5 A szállítóegységen elhelyezett, készenlétben tartott tűzoltó készülék felülvizsgálatának elmaradása miatt, a készülék nyomásmérőjének zöld állása ellenére sem garantált a működőképessége (letapadhat az oltóanyag, stb.), azt az előírt időszakonként elvégzett felülvizsgálatok, karbantartások, valamint a megfelelő üzemi nyomásérték fennállása együttesen biztosíthatja. Az előírt felülvizsgálatok elmaradásából adódó működőképességi bizonytalanság a közúti szállítás során jelentős kockázatot jelent, hiszen egy bekövetkezett baleset során a működésképtelen tűzoltó készülék a jármű személyzet számára hamis biztonságérzetet adhat, nem használható tűzoltásra. Az előbbiek alapján mérlegelve a tűzoltó készülék felülvizsgálatának elmaradásával kapcsolatos szabálytalanságot a Korm. r. 2. sz. melléklete alapján II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztásnak minősítettem. Így a megállapított szabálytalanság „az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor.” A megállapított szabálytalanság az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 13. pontja, valamint az ADR 1.4 fejezetben foglalt résztvevői kötelezettségek alapján a feladó és a szállító (fuvarozó) felelősségi körökbe tartozik. Azonban a fenti megállapítottak (szállító nyilatkozata) alapján a feltárt szabálytalanság elkövetéséért, az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 13. pontja alapján kizárólag a szállító tehető felelőssé. Az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 13. pontja alapján 300.000 Ft, azaz háromszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. Ezért a Kkt. 20. § (1) bekezdése alapján, a szabálytalanság felelőssé tett elkövetője, az „Egyéni Vállakozó” Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítójával szemben 300.000 Ft, azaz háromszázezer forint bírságot állapítottam meg. A fentiek alapján a Kkt. 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a szabálytalanság elkövetője felelősségi köreinek megállapításakor az ügyfelet, mint az áru szállítóját összesen 400.000,- Ft, azaz négyszázezer forint bírság megfizetésére kötelezem. A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján „……e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,……vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.” A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett 11-1/2014 számú ellenőrzési jegyzék, illetve a 11-2/2014 számú jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az „Egyéni Vállalkozó” Ügyfél (mint a veszélyes áru szállítója) megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A határozat meghozatala során figyelembe vettem a tárgyi ügyben rendelkezésre álló alábbi dokumentációkat: -
11-1/2014 számú ellenőrzési jegyzék, 11-2/2014 számú jegyzőkönyv, „Egyéni Vállalkozó”Ügyfél 2014.01.10-én és 2014.02.05-én kelt nyilatkozatai, a „Feladó” 2014.03.20-án kelt nyilatkozata, T1108931 számú tgk. menetlevél, 2014/P00045 és 2014/P00046 számú szállítólevelek, A helyszínen készített, hiteles fényképfelvételek (1-15. számú), a BM – OKF 74-2/2014/ADR számú végzése.
A hatóság az ügyintézési határidőt nem lépte túl.
6 A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R2.) 3. § (4) bekezdése, figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 125.§ - 144.§-a rögzíti. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény 42. § (3) bekezdése alapján „Törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével – a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.” A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98.§ (1) -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Korm. r. 3.§ (1) bekezdésében, az R1-ben, az R2-ben valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá R2. 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. Az Igazgatóság illetékességét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése határozza meg. Eger, 2014. június 06.
