Szám: 259-11/2014/HAT
Tárgy: A Gebrüder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Kft. (2330 Dunaharaszti, Raktár utca 2.) terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt Ügyintéző: Telefonszám: +36-88/620-800
HATÁROZAT A Gebrüder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 2330 Dunaharaszti, Raktár utca 2., adószáma: 10323292-2-44, cégjegyzékszáma: 13-09-060856, telephelye: 9027 Győr, Körtefa utca 6.) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint összegű
bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft – jelen esetben 8.000 forint –. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség.
1
INDOKOLÁS A Gebrüder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhelye: 2330 Dunaharaszti, Raktár utca 2., adószáma: 10323292-2-44, cégjegyzékszáma: 13-09-060856, telephelye: 9027 Győr, Körtefa utca 6.), mint ügyfelet 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pápai Katasztrófavédelmi Kirendeltség a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (11) bekezdésében kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Kormányrendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. május 27-én a 83-as főút 36. km szelvényében (Takácsi külterület), és az ellenőrök kontroll alá vonták a magyar honosságú KSE-518 forgalmi rendszámú IVECO gyártmányú 75 E 14 típusú veszélyes árukat szállító járművet. Az ellenőrzés alá vont KSE-518 forgalmi rendszámú belföldi szállítást végrehajtó jármű (szállító: TOMAflex Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság, székhelye: 2091 Etyek, Kossuth Lajos utca 29., adószáma: 14510296-2-07, cégjegyzékszáma: 07-09-015370; feladó és berakó: Gebrüder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság, székhelye: 2330 Dunaharaszti, Raktár utca 2., adószáma: 10323292-244, cégjegyzékszáma: 13-09-060856, telephelye: 9027 Győr, Körtefa utca 6.) vizsgálata során megállapításra került, hogy a szállítás nem felelt meg a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) foglaltaknak. Az eljárás során a 19.3/262-4/2014/ PÁPA ÁLT (sorszám: VE11-2014-0041) számú ellenőrzési jegyzéket, a 19.3/262-5/2014/PÁPA ÁLT számú ellenőrzési jegyzőkönyvet, az ellenőrzés helyszínén lefényképezett □□□□□□ sorszámú fuvarlevelet, Veszélyesáru részletek Szállítási papírt, fuvarlistát, forgalmi engedélyt, személyazonosító igazolványt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, ADR oktatási bizonyítványt, vezetői engedélyt, a 2598/2014/HAT és 259-9/2014/HAT számra iktatott nyilatkozatokat, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételeket (azonosító számok: DSC_0138 – DSC_0182) megvizsgálva megállapítottam, hogy az ADR hatálya alá tartozó veszélyes áruk feladója – és berakója – a jelen határozatban megnevezett fuvarozóeszköz által a fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzéskor a Gebrüder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 2330 Dunaharaszti, Raktár utca 2., hrsz.: 7600/1., adószáma: 10323292-2-44, cégjegyzékszáma: 13-09-060856, telephelye: 9027 Győr, Körtefa utca 6.; a továbbiakban: Ügyfél) volt. Továbbá megállapítottam, hogy az ADR hatálya alá tartozó veszélyes áru szállítója a jelen határozatban megnevezett fuvarozóeszköz által a fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzéskor a TOMAflex Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2091 Etyek, Kossuth Lajos utca 29., adószám: 14510296-2-07, cégjegyzékszám: 07-09-015370) volt. Az ADR 1.2.1 szakaszában foglaltak értelmében szállító „az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül.” Az ADR 1.2.1 szakaszában foglaltak értelmében feladó „az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerint feladót jelenti.” 2
Az ellenőrzés és a részletes hatósági vizsgálat alkalmával megállapításra került, hogy a szállító a fent nevezett járművel 1000 liternyi veszélyes árut (UN 1263 FESTÉK SEGÉDANYAG 3, II. (D/E)) szállított 5 darab küldeménydarabban (hordóban). Továbbá megállapításra került, hogy a szállító a fent nevezett járművel 200 kg mennyiségű veszélyes árut (UN 1263 FESTÉK 3, III. (D/E)) szállított 12 (4+8) darab küldeménydarabban (hordóban). Egyúttal megállapításra került, hogy a szállító („mentességi kereten belüli LQ szállítás”) a fent nevezett járművel bruttó 95,510 kg mennyiségű veszélyes árut (UN 1263 FESTÉK 3, III. (D/E)) kombinált csomagolásban szállított. A 19.3/262-5/2014/PÁPA ÁLT számú ellenőrzési jegyzőkönyv alapján megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságról mindösszesen 45 darab digitális fényképfelvételt (azonosító számok: DSC_0138 – DSC_0182) készítettek. Az Ügyfelet 2014. június 02-án postára adott 259-3/2014/HAT számú végzéssel (melyet az Ügyfél meghatalmazottja 2014. június 04-én kézhez vett) kiértesítettem az eljárás megindításáról, határidejéről, illetve a betekintési lehetőségekről. Továbbá az Ügyfelet a 2595/2014/HAT számú 2014. június 10-én kiadott végzéssel nyilatkozattételre szólítottam fel, amelynek eleget tett. Határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény által biztosított lehetőségeivel. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a rendelkezésemre álló adatoknak megfelelően az alábbiakban foglaltak szerint hoztam meg döntésemet. A vizsgálat alapján az Ügyfelet a veszélyes áruk szállítása során az ADR 1.4 (1.4.1.1; 1.4.2.1.1.d; 1.4.2.1.1.e) fejezete, és az 5.3.2 (5.3.2.1.1; 5.3.2.2.1; 5.3.2.2.5) szakasza szerinti kötelezettségek terhelték. Az ellenőrzés alkalmával az ellenőrző állomány által megállapításra került, hogy a fent nevezett veszélyes árukat szállító jármű „nem volt megjelölve narancssárga táblával.” A veszélyes áruk szállítása ezzel megsértette: az ADR 1.4.1.1 bekezdésében foglaltakat, mely szerint „…Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani….” az ADR 1.4.2.1.1.d) pontjában foglaltakat, mely szerint „…A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat….” az ADR 1.4.2.1.1.e) pontjában foglaltakat, mely szerint „…A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: biztosítania kell, hogy még az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányok (tartányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek) ill. az üres, tisztítatlan járművek, valamint az ömlesztett áruhoz használt nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres, tisztítatlan tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban….” az ADR 5.3.2.1.1 pontjában foglaltakat, mely szerint „…A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az 5.3.2.2.1 pontnak. Az egyik táblát a szállító egység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük….” az ADR 5.3.2.2.1 pontjában foglaltakat, mely szerint „…A táblának rögzítve kell maradnia, bármilyen helyzetben van a jármű….” 3
az ADR 5.3.2.2.5 pontjában foglaltakat, mely szerint „…Ha a narancssárga tábla összehajtható tartóra van rögzítve, akkor azt úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy a szállítás közben ne csukódjon be, illetve ne nyíljon ki és ne lazuljon meg (különösen ütközés vagy véletlen folytán)….” A fentiek alapján a rendelkezés megsértője a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R1.) 5. § (1) bekezdés és a 2. számú melléklet I. kockázati kategória 15. pontja, valamint a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 6. §-hoz kapcsolódó 5. számú mellékletben lévő 1. táblázat 15. pontja szerint 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírságot köteles fizetni. Továbbá az ellenőrzés alkalmával az ellenőrző állomány által megállapításra került, hogy „…a gépjárművezető az ellenőrök felszólítására mindösszesen 1 db 6 kg os A, B, C típusú porral oltó tűzoltó készüléket tudott bemutatni (□□□□□□ típusú, gyári száma nem volt megállapítható). A nevezett tűzoltó készülék felülvizsgálati érvényességi ideje 2014. április 30-án lejárt, plombával nem rendelkezett, a biztosító szeg a készülékben el volt görbülve, a kibiztosító karikája hiányzott (le van törve), a készüléket nem lehet működésbe hozni. A tűzoltó készülék nyomásmérő órája a normál, zöld mezőben ált. A tűzoltó készülék teljeskörű felülvizsgálata, karbantartása 2013. április 30-án volt. További tűzoltó készüléket nem tudott bemutatni. A gépjárművezető az ellenőrök felszólítására átadta az írásbeli utasítást, mely a 2009- évi ADR szerinti volt, tartalmilag és formailag nem felel meg a 2013 – évi hatályos ADR előírásainak. További írásbeli utasítást nem tudott bemutatni. A járműre és a személyzetére előírt felszerelések közül a kerékkitámasztó ék megrongálódott állapotban van, műszakilag nem megfelelő, valamint nem a tehergépjármű kerékméretéhez megfelelő. További kerékéket a gépjárművezető nem tudott bemutatni….” A részletes hatósági vizsgálat alkalmával megállapításra került, hogy e szabálytalanságokért a veszélyes áruk szállítója tehető felelőssé. Az eljárás alkalmával az ellenőrzéskor készült 19.3/262-4/2014/ PÁPA ÁLT (sorszám: VE11-2014-0041) számú ellenőrzési jegyzéket, a 19.3/262-5/2014/PÁPA ÁLT számú ellenőrzési jegyzőkönyvet, az ellenőrzés helyszínén lefényképezett □□□□□□ sorszámú fuvarlevelet, Veszélyesáru részletek Szállítási papírt, fuvarlistát, forgalmi engedélyt, személyazonosító igazolványt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, ADR oktatási bizonyítványt, vezetői engedélyt, a 259-8/2014/HAT és 259-9/2014/HAT számra iktatott nyilatkozatokat, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételeket (azonosító számok: DSC_0138 – DSC_0182) vettem figyelembe bizonyítékként. Az eljárás során mellőzött bizonyíték nem volt. A részletes hatósági vizsgálat során megállapításra került, hogy fent nevezett járművel úgy történt veszélyes áru (UN 1263) szállítás belföldön, hogy a jármű elején és hátulján elhelyezett összehajtható narancssárga tábla becsukott állapotban volt. Megállapítottam, hogy a nevezett jármű sem az elején, sem a hátulján nem került megjelölésre az ADR 5.3.2 szakaszában előírt narancssárga táblával, mivel azok becsukott állapotban voltak. A fentiek alapján, a hiányzó járműjelölés tekintetében feltárt szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 15. pontja, valamint a R2. 6. §-hoz kapcsolódó 5. számú mellékletében lévő 1. táblázat 15. pontjában szereplő a járművön nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca – mulasztás közé került besorolásra. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (4) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. 4
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (4) és (5) bekezdése alapján a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. A feltárt hiányosságokkal kapcsolatban a feladó és a szállító, valamint a járművezető felelőssége került vizsgálatra. A felelősségi köröket az ADR 1.4 fejezetében foglaltak alapján állapítottam meg. A résztvevői felelősségi körök hatósági vizsgálata során megállapítottam, hogy a szállító az Ügyfél, a feladó a Gebrüder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a járművezető □□□□□□ volt. A járművezető felelősségének vizsgálata során azt a megállapítást tettem, hogy mivel az ADR 1.4.2 és 1.4.3 szakasza nem nevesíti a járművezetőt bármely tevékenységi körben felelősként, csak akkor lehet felelősségre vonni bizonyos előírások megszegéséért, ha az ADR vonatkozó pontja külön is megemlíti. Az ADR 5.3.2 szakasza nem nevesíti a járművezetőt a feltárt mulasztás és hiányosság tekintetében, valamint az ADR 8.3 fejezete – mely a jármű személyzetére vonatkozó követelményeket tartalmazza – sem teszi felelőssé a járművezetőt a feltárt hiányosságért. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a járművezetőt felelősség nem terheli, miután a járművezető a szállító alkalmazottja, és mint ilyen a szállító nevében hajtotta végre a szállítási feladatot. Ebből következik, hogy a járművezető által a szállítási tevékenység végzése során elvégzett, illetve elvégezni elmulasztott tevékenységért egyaránt a szállítót terheli a felelősség. Alapvetően a szállító felelősségi körébe tartozik az, hogy a vállalkozásnál olyan eljárásrendet alakítson ki, vagy munkautasítást adjon ki, mely biztosítja, hogy a veszélyes áru szállítása során az ADR előírásai maradéktalanul betartásra kerüljenek. Az ADR 1.3 fejezetében foglaltak szerint a munkáltató kötelessége az alkalmazottai részére a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános és a szállított veszélyes áru kezelésére, veszélyeire vonatkozó előírásokról, oktatásról gondoskodni. Mivel a szállító a munkáltató, így a saját felelőssége lett volna az alkalmazottja, illetve munkavállalója (járművezető) megfelelő szintű oktatásról gondoskodni. ADR 1.4.2.1.1.d pontjában foglaltak szerint a feladónak be kell tartania a feladás módjára vonatkozó előírásokat. Mivel a veszélyes áru küldeménydarabokba került feladásra, ezért a feladónak meg kellett volna győződnie arról, hogy jármű az ADR 5.3.2 szakasza szerinti – szám nélküli – küldeménydarabos szállítási módnak megfelelő narancssárga táblával kerül-e megjelölésre. Az ADR 1.4.2.1.1.e pontjában foglaltak szerint a feladónak biztosítania kell, hogy a veszélyes árut szállító járművek elindulás előtt el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel (még üres, tisztítatlan állapotban is). A fent nevezett veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat szállító jármű sem az elején, sem a hátulján nem került megjelölésre az ADR 5.3.2 szakaszában előírt narancssárga táblával, továbbá a szállító a járművel a feladó telephelyét zárt, illetve csukott állapotban levő összehajtható narancssárga táblával hagyta el. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a csukott/zárt állapotban levő narancssárga táblák, illetve a jelöletlen jármű tekintetében az ADR 1.4.2.1 bekezdésében foglaltak alapján a felelősség 1/4-ed részben (25 %) a feladót terheli, mert telephelyéről jelöletlenül hagyta távozni a veszélyes árut szállító járművet, és nem bizonyosodott meg arról, hogy a küldeménydarabok feladásakor és szállítás megkezdése előtt milyen jelölést alkalmaz a szállító, így nem tartotta be a feladás módjára vonatkozó előírásokat.
5
Azért nem 1/2-ed részben (50 %) terheli felelősség a feladót, mert a feladó a feladás helyszínén a szállító részére átadott fuvarokmányokban (□□□□□□ azonosítóval ellátott Veszélyesáru részletek Szállítási papír, □□□□□□ számmal ellátott raklista, □□□□□□ számmal ellátott kiszállításokhoz kiállított dokumentum) írásban felhívta a szállító figyelmét a veszélyes áruk jelenlétére, valamint a narancssárga tábla/táblák kinyitására, így feladói felelősségét részben, de nem teljesen végrehajtotta. Az ADR 1.4.2.2.1.c pontjában foglaltak szerint a szállítónak szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy a járműnek nincs nyilvánvaló hiányossága, berendezései nem hiányoznak. Az ADR 1.4.2.2.1.f pontjában foglaltak szerint a szállítónak meg kell győződnie arról, hogy a járműre előírt jelölések el vannak helyezve. A szállító e kötelességeinek nem tett eleget, mert a fent nevezett veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat szállító jármű sem az elején, sem a hátulján nem került megjelölésre az ADR 5.3.2 szakaszában előírt narancssárga táblával, miközben a feladás helyszínén a feladó által biztosított fuvarokmányon a feladó írásban felhívta a szállító figyelmét a veszélyes áru jelenlétére és a narancssárga tábla/táblák kinyitására. Megállapítottam, hogy a jármű elején és hátulján ugyan rendelkezett összehajtható narancssárga táblával, de azok a szállítás megkezdése előtt és alatt csukott állapotban maradtak. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a zárt/becsukott állapotban levő összehajtható narancssárga táblák, illetve a jelöletlen jármű tekintetében az ADR 1.4.2.2 bekezdésében foglaltak alapján a felelősség 3/4-ed részben (75 %) a szállítót terheli, mert a szállító a jármű narancssárga táblával történő megjelölése nélkül hagyta el a veszélyes áru feladásának helyszínét. Azért nem 1/2-ed részben (50 %) terheli felelősség a szállítót, mert a feladó a feladás helyszínén a szállító részére átadott fuvarokmányokban (□□□□□□ azonosítóval ellátott Veszélyesáru részletek Szállítási papír, □□□□□□ számmal ellátott raklista, □□□□□□ számmal ellátott kiszállításokhoz kiállított dokumentum) írásban felhívta a szállító figyelmét a veszélyes áruk jelenlétére, valamint a narancssárga tábla/táblák kinyitására, amelynek a szállító nem tett eleget. A részletes vizsgálat során megállapításra került, hogy a járművezető □□□□□□, a szállított veszélyes áru szállítója az Ügyfél, valamint feladója a Gebrüder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság volt. Egyúttal megállapítottam, hogy a járművezető (mint járműszemélyzet) munkáltatója az Ügyfél volt. A fentieknek megfelelően a szállításban résztvevők felelőssége egyaránt vizsgálatra került. A fentiek alapján – az Ügyfél a felelősségi körének megfelelően – a R1.-ben, és R2. foglaltak alapján feltárt hiányosság miatt mindösszesen 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint megfizetésére kötelezem az Ügyfelet. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által belföldön végzett veszélyes áruk szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzését követően felvett 19.3/2624/2014/ PÁPA ÁLT (sorszám: VE11-2014-0041) számú ellenőrzési jegyzék, a 19.3/2625/2014/PÁPA ÁLT számú ellenőrzési jegyzőkönyv, az ellenőrzés helyszínén lefényképezett □□□□□□ sorszámú fuvarlevél, Veszélyesáru részletek Szállítási papír, fuvarlista, forgalmi engedély, személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, ADR oktatási bizonyítvány, vezetői engedély, a 259-8/2014/HAT és 259-9/2014/HAT számra iktatott nyilatkozatok, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételek (azonosító számok: DSC_0138 – DSC_0182) alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét a Gebrüder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 2330 Dunaharaszti, Raktár utca 2., adószáma: 10323292-2-44, cégjegyzékszáma: 13-09-060856, telephelye: 9027 Győr, Körtefa utca 6.) Ügyfél, mint a veszélyes áruk feladója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem.
6
A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. § (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. §-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144. §-a rögzíti. Hatóságom a Ket. 33. § (1) és (7) bekezdése alapján megállapított – egyszer huszonegy nappal meghosszabbított – ügyintézési határidőt nem lépte túl. Az ügyfajtára vonatkozó ügyintézési határidő 2014. június 16-án járt volna le, de az Ügyfél nyilatkozatra és adatszolgáltatásra való felszólításából adódóan, illetve a tényállás tisztázása miatt ez a határidő 34 nappal meghosszabbodott. Az ügy összetettségére tekintettel hatóságom az Ügyfél részére 2014. június 10-én határidő hosszabbítást tartalmazó végzést adott ki a 259-7/2014/HAT számon, melyet az □□□□□□ küldeményazonosító számmal rendelkező tértivevény tanúsága szerint az Ügyfél – meghatalmazottja – 2014. június 13-án kézhez vett. Az Ügyfél részére a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívást (259-5/2014/HAT számú végzés) a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2014. június 11-én adta postára. Az Ügyfél által postai úton megküldött nyilatkozatot igazgatóságunk 2014. július 15-én kézhez vette. A fentieknek megfelelően az ügyintézési határidő 2014. augusztus 10-én jár le, így hatóságom a döntésre nyitva álló határidőt nem lépte túl. Felhívom az Ügyfél figyelmét, hogy a Ket. 74. § (2) bekezdése szerint: „a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.” A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73. §-a írja elő. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontja alapján állapítottam meg. Hatóságom megvizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárás alkalmazásának lehetőségét és megállapította, hogy az jogszabályilag kizárt, a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjában és a 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 2. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján. Az Ügyfelet a Ket. 94. § (3) bekezdése alapján hatósági nyilvántartásba vettem. Eljárási költség nem merült fel.
7
Határozatom a Kkt. 20. § (1), (2) és (4) bekezdésében, a R1. 3. § (1) bekezdésében, a R2.-ben, valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben, és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában, és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelet 1. melléklet a) pont 19. alpontjában rögzítetteken alapul. Veszprém, 2014. július 18.
P.h.
Kiadmányozó
8
