Ügyiratszám: 35840/311-11/2015.ált
Tárgy: Bohemia Cargo s.r.o. terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó szabályok megsértése miatt Ü. i.: Tel.: E-Mail: HATÁROZAT
Bohemia Cargo s.r.o. (Predlicka 463. Cz.001. Usti nad labem a továbbiakban: Bohemia Cargo s.r.o.) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 400.000 Ft, azaz négyszázezer forint bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell – a Hungarian National Bank; 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB azonosítók felhasználásával – banki átutalás útján megfizetni. A befizetést hitelt érdemlően igazolni kell, mely igazolást a határozat jogerőre emelkedésétől számított 20 napon belül a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 9021 Győr, Munkácsy Mihály u. 4. postacímére kell megküldeni. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (9021 Győr, Munkácsi M. u. 4.) címzett, de a hatóságomnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5000 Ft, és legfeljebb 500.000 Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS Bohemia Cargo s.r.o. ügyfelet 400.000 Ft összegű bírsággal sújtottam a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. 1
évi CX. törvény (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. 10. 07-én 21:35-től Rajka település határátkelőjének belépő oldalán, ahol ellenőrzés alá vonták a magyar honosságú, a ... tulajdonában álló és általa üzemeltetett … forgalmi rendszámú tehergépjárművet és az ... forgalmi rendszámú pótkocsit (a továbbiakban: szállítóegység). A szállítóegység és az okmányok átvizsgálásakor az ellenőrök az alábbiakat állapították meg: A …. az áru szállítója (fuvarozója), Bohemia Cargo s.r.o. az áru feladója volt. A szállító (fuvarozó) a szállítóegység rakterében 9600 kg …. veszélyes árut szállított küldeménydarabos szállítási móddal. A szállítóegységen nem volt semmilyen jelölés. A szállítóegység rakterében a rakományrögzítés megfelelő volt. A hordók esetében szivárgás nem volt tapasztalható, a csomagolóeszközökre vonatkozó előírásoknak megfeleltek. A szállítóegységen lévő fuvarokmányok megfeleltek az ADR előírásainak. A fent megállapított I. számú kockázati kategóriába tartozó szabálytalanság megszüntetése, illetve a súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése érdekében a szállítóegységet a feltárt szabálytalanságok kijavításáig vissza kell tartani. Bohemia Cargo s.r.o. ezzel a következő mulasztásokat követte el: 1. A járművön nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca
1. A járművön nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca Az ellenőrzés helyszínén készített 08-03/509-2/2014/MH számú jegyzőkönyv, valamint a hozzá tartozó 08-03/509-1/2014/MH számú ellenőrzési jegyzék, továbbá az ellenőrzés helyszínén és időpontjában készített fényképfelvételek alapján megállapítást nyert, hogy a szállítóegység eleje és hátulja a jármű hossztengelyére merőlegesen nem volt narancssárga táblával jelölve. Fenti szabálytalanság sérti az ADR ’A’ és ’B’ Mellékletének 5.3.2 rendelkezését miszerint: „ADR 5.3.2 Narancssárga tábla 5.3.2.1 A narancssárga táblára vonatkozó általános előírások 5.3.2.1.1 A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az 5.3.2.2.1 pontnak. Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük. Ha veszélyes áru szállítás során a veszélyes árut tartalmazó pótkocsit lekapcsolják a vontató járműről, a pótkocsi hátulján fent kell hagyni a narancssárga táblát.” 2
Fent leírt szabálytalanságot a Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség által az ellenőrzés helyszínén készített 08-03/509-2/2014/MH számú jegyzőkönyv, valamint a hozzá tartozó 08-03/5091/2014/MH számú ellenőrzési jegyzék, továbbá az ellenőrzés helyszínén és időpontjában készített fényképfelvételek bizonyítják. (1. – 6. számú fényképfelvételek) A Kktv. 20.§ (1) bekezdés e) pontja alapján „a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.” A Kktv. 20.§ (1) bekezdés e) pontja alapján a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. § 5. mellékletének 1. táblázatában 15. sorszám alatt – A járművön nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca – meghatározott 800.000 Ft bírságot köteles fizetni az, aki az abban hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket megsérti. A Kktv. 20.§ (1) bekezdés e) pontja alapján az R1. 6. § 5. mellékletének 1. táblázatában 15. sorszám alatt – A járművön nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca – meghatározott cselekmény elkövetéséért a …., mint a veszélyes áru szállítója (fuvarozója) és az Bohemia Cargo s.r.o. , mint a veszélyes áru feladója tehető felelőssé. Az ADR 5.3.2 pontjában nevesített „Narancssárga tábla” hiánya miatt az R1. 6. § 5. mellékletének 1. táblázatában 15. sorszám alatt – A járművön nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca – meghatározott cselekményt állapítottam meg és mérlegelési jogkörömben eljárva az R1. 6. § 5. mellékletének 1. táblázatában 15. sorszám alatt meghatározott 800.000 Ft. bírságot a veszélyes áru feladója (Bohemia Cargo s.r.o. ) és szállítója (….) között 50-50% arányban megosztottam. A hatósági eljárás keretében vizsgáltam a felelősségi körök megoszlását. Mivel a veszélyes áru feladója és a veszélyes áru szállítója között nincs megállapodás a felelősség együttes viselésére vonatkozóan, így a hatóság mérlegelése szerint az R1. 6. § 5. mellékletének 1. táblázatában 15. sorszám alatt – A járművön nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca – meghatározott mulasztásért a veszélyes áru feladóját (Bohemia Cargo s.r.o. ) és szállítóját (….) azonos súlyú felelősség terheli. A felelősségi körök, valamint a tényállás tisztázása érdekében a 35840/311-7/2015.ált számú végzésben Bohemia Cargo s.r.o.-t adatszolgáltatásra hívtam fel 2015. április 20 -ig. Az adatszolgáltatás keretében az alábbi adatok hatóságomhoz történő benyújtására volt szükség: 1. ) Az ügyfél a veszélyes anyag szállításában (NL 187267571 számú nemzetközi fuvarlevél) az ADR 1.4 fejezet alapján milyen szerepet játszott ? 2.) A ....-től (….) a fuvarozás megrendelése hogyan történt, melyik vállalkozás végezte a megrendelést, a megrendeléskor milyen információkat közöltek, tájékoztatást adtak-e arra vonatkozóan, hogy a megrendelt áru veszélyesnek minősül ? 3.) A fuvarozási megbízás mit tartalmazott ? ( Annak eredetivel mindenben megegyező, hiteles másolatát be kell nyújtani hatóságomhoz.) 4.) A járművezetőt ellátták-e a szükséges információkkal és azt ki végezte, mik voltak azok az információk ? 5.) A veszélyes áruk szállítóegységre (vontató jármű frsz.: … valamint pótkocsi frsz.: ...) való felrakását ki végezte ? 3
6.) Az eljárásra okot adó veszélyes áruszállítási tevékenység során alkalmazták-e az ADR-ben meghatározott mentességek valamelyikét ? 7.) A járműszerelvényt ADR előírások alapján ellenőrizték-e mielőtt elhagyta az ügyfél telephelyét ? 8.) A veszélyes áruszállítás, ügyfél telephelyén folyó részében milyen cégek vettek részt ? 9.) Nyilatkozni kell arra vonatkozóan is, hogy a szállításban résztvevő vállalkozásnak van-e megállapodása (pl.: keretszerződése) az ügyféllel arra vonatkozóan, hogy a ADR szabálytalanságok esetén kit terhel a felelősség vagy, hogy a szabálytalanságából eredő hiányosságok esetén a két cég között milyen arányban oszlik meg a felelősség? (Ha van ilyen dokumentum akkor annak eredetivel mindenben megegyező, hiteles másolatát be kell nyújtani hatóságomhoz.) 10.) Az adatszolgáltatás keretében részletesen, külön-külön nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a ... vagy az ügyfél a felelős: a. Az írásbeli utasítás hiányáért? b. A narancssárga tábla hiányáért? c. A járművezető oktatási bizonyítványának hiányáért? d. Az ADR-ben, illetve az írásbeli utasításban előírt felszerelés hiányáért?” A 35840/311-7/2015.ált számon kért adatszolgáltatásunkra a Bohemia Cargo s.r.o.az alábbi tájékoztatást adta: „...A … elnevezésű céget a cégünkből a végső vevőig való szállításra rendeltük meg. Mivel a megrendelőtől az ...-tól nem kaptuk meg a veszélyes szállítmányról szóló információt, ezért azt nem továbbítottuk a … felé....” Az információ alapján és az ADR. 1.2 alapján megállapítottam, hogy a feladói műveletet az Bohemia Cargo s.r.o. hajtotta végre, így feladónak megnevezhető és az elkövetett szabálytalanságért 50%-os arányban felelősség terheli. Az elkövetett szabálytalanságért Bohemia Cargo s.r.o.-t tehát az R1. 6. § 5. mellékletének 1. táblázatában 15. sorszám alatt – A járművön nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca – meghatározott mulasztásért kiszabandó 800.000 Ft. bírság összegének 50%-a, azaz 400.000 Ft. bírság terheli. A mérlegelési jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) ec) alapján szerepeltettem. „ADR 1.2:Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti;” „ADR 1.4.2.1.1: A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható; b) el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira; c) csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel; d) be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat; 4
e) biztosítania kell, hogy még az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányok (tartányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek) ill. az üres, tisztítatlan járművek, valamint az ömlesztett áruhoz használt nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres, tisztítatlan tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban.” „ADR 1.4.2.2.1: A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADR szerint szállítható; b) meg kell győződnie arról, hogy a feladó szállítás előtt a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, az ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; az előírt okmányok a szállítóegységen vannak; vagy hogy ha az írásos dokumentáció helyett elektronikus adatfeldolgozási (EDP) vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikát használnak, akkor az adatok a szállítás alatt legalább annyira hozzáférhetőek, mint írásos dokumentáció esetén; c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; d) meg kell győződnie arról, hogy a tartányjármű, battériás jármű, leszerelhető tartány, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer következő időszakos vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le; Megjegyzés: A tartányok, a battériás járművek és a MEG-konténerek ezen határidő eltelte után is szállíthatók a 4.1.6.10 bekezdés (nyomástartó tartályokból álló battériás járművek és MEG-konténerek esetén), a 4.2.4.4 bekezdés, a 4.3.2.4.4, a 6.7.2.19.6, a 6.7.3.15.6 és a 6.7.4.14.6 pontok feltételei szerint. e) ellenőriznie kell, hogy a járművek ne legyenek túlterhelve; f) meg kell győződnie arról, hogy a járműre előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve; g) meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak. Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani. 1.4.2.2.2 Az 1.4.2.2.1 a), b), e) és f) pont esetében azonban a szállító (fuvarozó) megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban. 1.4.2.2.3 Ha a szállító (fuvarozó) az 1.4.2.2.1 pont alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek.” „ADR 1.2 Szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül;” A ügy teljeskörű vizsgálata alapján a feltárt hiányosságok miatt a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint illetékes hatóság a fenti pontokból kifolyólag az Bohemia Cargo s.r.o. ügyfelet 400.000 Ft, azaz négyszázezer forint összegű bírsággal sújtotta a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. A jelen határozatomban megnevezett veszélyes áru szállításának közúti ellenőrzése során felvett a 0803/509-2/2014/MH számú jegyzőkönyv, a hozzá tartozó 08-03/509-1/2014/MH számú ellenőrzési jegyzék, továbbá az ellenőrzés helyszínén és időpontjában készített fényképfelvételek (1. – 6. számú fényképfelvételek) alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét Bohemia 5
Cargo s.r.o., mint az áru feladója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. Hatóságom a Ket. 33. § (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt nem lépte túl. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. § (4) bekezdése, valamint a Kktv. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése alapján Törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével - a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések Ket. 132. §-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. § -144. §-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. §-ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73. §-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. A Ket. 93. § (1) bekezdése alapján az ügyfél az ellenőrzés befejeztével a helyszínen megkapta a 0803/509-2/2014/MH számú jegyzőkönyv másolati példányát. Tekintettel arra, hogy a feltárt szabálytalanság a I. kockázati kategóriába sorolandó, így a kockázati kategória általános leírása alapján a tényállás emberi élet, egészség veszélyeztetésével jár. Emiatt a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 12/A. § (1) bekezdésébe foglalt figyelmeztetés, illetve a Ket. 94.§ (1) bekezdés a) pontjában szabályozott hatósági felhívás alkalmazása a Kkv. tv. 12/A. (2) bekezdés a) pontjára tekintettel kizárt, mivel a feltárt jogszabálysértés az emberi életet, testi épséget vagy egészséget veszélyezteti. Ennek okán az ügyfél kis- és középvállalkozói minőségének vizsgálatával összefüggő eljárási cselekményeket mellőzni szükséges. A fentieken túl Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 2.§ (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a Kktv. 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt esetekben van helye. Megállapítom, hogy a hatósági felhívás erre tekintettel is kizárt. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben, valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben és a Ket-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, illetve a Katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó 6
egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011(XI.10.) Korm. rendelet 4/A. § a. pontja, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Mosonmagyaróvár KVK illetékességét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése és az 1. melléklet c) pontja, továbbá a Katasztrófavédelmi Kirendeltségek Illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.)BM rendelet 1.§ és a az 1. számú melléklete határozza meg. Mosonmagyaróvár, 2015. május 15.
Tisztelettel: Kiadmányozó Készült: 2 példányban, 1 példány: 7 oldal Kapják: 1. Irattár 2. Bohemia Cargo s.r.o. (Predlicka 463. Cz.001. Usti nad labem
7
