Szám: 35310/322-3/2015. ált.
Tárgy: Biola Biokozmetikai Kft. terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt
H A T Á R O Z A T
A Biola Biokozmetikai Kft. (székhely: 6000 Kecskemét, Szivárvány utca 8., adószáma: 14038675-203) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 100 000 Ft,- azaz százezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, de a Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltségnél benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
I N D O K O L Á S
A Biola Biokozmetikai Kft. (székhely: 6000 Kecskemét, Szivárvány utca 8., adószáma: 14038675-203) ügyfelet 100 000 Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2013. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség állománya a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§ -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállításának telephelyi előkészítésére vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2015. január 20-
2 án 13.00 órától 15.00 óráig a Biola Biokozmetikai Kft. 6000 Kecskemét, Matkói úti telephelyén. Az ellenőrzés időtartama alatt a telephelyen a következő veszélyes anyagok voltak fellelhetők: 32,5 kg környezetre veszélyes folyékony anyag, m.n.n. (ADR tétel: UN 3082), 22 kg kámforolaj (ADR tétel: UN 1130), 27 kg folyékony aromás kivonat (ADR tétel: UN 1169), 3 kg gyúlékony folyékony anyag, m.n.n. (ADR tétel: UN 1993). A fellelt veszélyes anyagok mennyisége a 35310/322/2015.ált. számú jegyzőkönyvben rögzítve lett, melyet …………………. ügyvezető jóváhagyólag kézjegyével ellátott. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont Biola Biokozmetikai Kft. az ADR 1.3 fejezetében és a 8.2.3 szakaszában előírt, munkavállalók részére megtartott oktatások dokumentációit az ellenőrzés időtartama alatt bemutatni nem tudta. A helyszíni ellenőrzés során készült 35310/322/2015.ált. számú jegyzőkönyvben foglaltak szerint a Biola Biokozmetikai Kft. megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2013. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2013. évi CX. törvény rendelkezéseit. Az ellenőrzésen az alábbi jogszabálysértés került feltárásra: 1. Az ADR 1.3 fejezetében és a 8.2.3 szakaszában oktatást igazoló dokumentumot bemutatni nem tudott. Az ADR 1.3 fejezete az alábbiakat írja elő: „1.3.1
Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerint képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk, olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni.”
„1.3.2.2
A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályzatok előírásaira. Ha a veszélyes árut multimodális szállítással továbbítják, a személyzetnek a többi szállítási módra vonatkozó előírásokat is ismernie kell.”
„1.3.2.3
A személyzetet ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, ill. mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának. Az oktatás célja, hogy a személyzet tudatában legyen a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek.”
„1.3.2.4
A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal.”
„1.3.3
Az e fejezet szerinti oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iratokat a munkáltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig kell megőriznie. Az oktatásra vonatkozó iratokat új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell.” Az ADR 8.2 fejezete továbbá az alábbiakat írja elő:
„8.2.3.1
3 A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek, az 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Ez az előírás a jármű üzemben tartója, a feladó és a szállítmányozó által alkalmazott személyzetre és a veszélyes áruk be vagy kirakását végzőkre, ill. a veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő olyan járművezetőkre is vonatkozik, akik nem rendelkeznek a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal.” Az ADR 1.4 fejezet az alábbiakat meghatározásokat tartalmazza:
„1.4.1.1
A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.
1.4.2.3
Címzett
1.4.2.3.1
A címzett kötelezettsége az áru átvétele - kivéve, ha az átvétel megtagadására kellő indokkal rendelkezik -, ill. kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADR előírásokat betartották.”
1.4.3.7
Kirakó Megjegyzés: Ezen bekezdés értelmében kirakásnak minősül a lerakás, kirakás, lefejtés (kiürítés), mint azt az 1.2.1 szakasz „ kirakó " fogalommeghatározása tartalmazza.
1.4.3.2.1
A kirakóra - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a)
a fuvarokmányban és a küldeménydarabon, konténeren, tartányon, MEMU-n, MEG-konténeren vagy járművön levő információk összehasonlításával meg kell győződnie arról, hogy a megfelelő árut rakják ki;
b)
kirakás előtt és alatt ellenőriznie kell, hogy a csomagolóeszközök, a tartány, a jármű vagy konténer nem sérült-e olyan mértékben, ami akadályozná a kirakási műveletet. Ilyen esetben meg kell győződnie arról, hogy csak a megfelelő intézkedések végrehajtása után rakodnak ki;
c)
a kirakásra vonatkozó minden előírást be kell tartania; a tartány, a jármű vagy a konténer kirakása után azonnal i) el kell távolítania minden veszélyes áru maradékot, ami a kirakási művelet során a tartány, a jármű vagy a konténer külsejére tapadt;
d)
gondoskodnia kell a szelepek és vizsgálónyílások fedelének zárásáról; biztosítania kell, hogy a járművek, ill. a konténerek előírt tisztítása és fertőtlenítése megtörténjen; és ii)
e) f)
gondoskodni kall arról, hogy miután a konténert teljes mértékben kirakták, kitisztították és fertőtlenítették, ne legyenek rajta többé láthatóak az 5.3 fejezet szerinti veszélysségi jelölések.”
A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009 (VII. 29.) Kormányrendelet 5. mellékletének 3. táblázat 6. pontja a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító (fuvarozó), címzett részére – A III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás – 100 000,Ft bírság összeget állapít meg.
4 Az ellenőrzés eredményéről az ellenőrök 35310/322/2015.ált számú jegyzőkönyvet vették fel. Fenti számú jegyzőkönyv megnevezett üzemeltető által a veszélyes áru szállítás biztonságát befolyásoló cselekményekre vonatkozó előírások betartásának a telephelyen történő ellenőrzésére terjedt ki, melynek fenti időpontban végrehajtott telephelyi ellenőrzés során felvett 35310/322/2015.ált számú ellenőrzési jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét a Biola Biokozmetikai Kft., mint az áru címzettje megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját és mértékét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet figyelembevételével állapítottam meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72.§ (1) bekezdés ec) pontjában foglaltak szerint a határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell az indoklásban a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. Az egyes bírságtételek összegének megállapítása, a bírság kiszabása és a bírság összegének meghatározása során az összes körülményre tekintettel, a Ket. 94/A.§ (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltakat figyelembe véve a bírság összegének megállapításánál az üggyel kapcsolatos enyhítő és súlyosbító körülményt figyelembe vettem és az alábbiak szerint mérlegeltem. A R. által meghatározott egyes bírságtétel minimum és maximum értékei közül a minimum értéket tekintettem kiindulási pontnak, mivel a szabálytalanságot az ügyfél első alkalommal követte el. A fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R1.) 3. § (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben, valamint R1-ben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltségének hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági
5 feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltségének illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) c) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Kecskemét, 2015. február 06.
